MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Vállalkozás beszámoló elemzése hitelkérelem elbírálása esetén az MKB Bank Zrt.-nél
BRAUN DÁVID 2014
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés
3
2. Szakirodalmi áttekintés
4
2.1. A kkv-k hitelezésének alakulása a gazdasági válság első előjeleinek a megjelenésétől
4
2.2. Hitelezési folyamatok 2014 első két negyedévében
6
2.3. Növekedési Hitelprogram
9
2.4. Növekedési Hitelprogram 2
11
2.5. Széchenyi Kártya Program
13
2.6 Széchenyi Hitel vagy NHP – Kinek mi a jobb?
15
2.6.1 Ki igényelheti a hiteltermékeket?
15
2.6.2 Mennyi hitelt, milyen költségekkel?
16
3. Bázisvállalat bemutatása
18
3.1. MKB Bank Zrt beszámolójának vertikális elemzése
20
3.2. MKB Bank Zrt. CAMELS elemzése
21
3.3. SWOT elemzés
26
4. Hitelbírálati esettanulmány
27
4.1. Hiteligénylés lépésről lépésre
27
4.2. Hiteligénylő bemutatása
30
4.3. Hitelbírálat
31
4.4. A vizsgált hiteligénylő szubjektív kiértékelése
34
4.5. A hiteligénylő objektív megítélése
36
5. Összefoglalás
42
6. Irodalomjegyzék
44
7. Ábrajegyzék
46
8. Táblázatok jegyzéke
46
9. Mellékletek
47
1. Bevezetés Dolgozatom témájául érdeklődési körömből adódóan egy esettanulmányon keresztül, egy vállalkozás éves beszámolójának elemzését választottam. Azért esett erre a témára a választásom, mert egyetemi tanulmányom során több tantárgy keretében is foglalkoztunk ezzel a témakörrel és a szakdolgozat elkészítése során olyan tapasztalatokat szerezhetek, amit a későbbiekben is fel tudok használni a munkám során. A szakdolgozatom megírásának célja, konkrét vállalkozás beszámolójának elemzésén keresztül megvizsgálni egy hitelkérelem benyújtását követő, hitelbírálati folyamat során felmerülő lépéseket az MKB Bank Zrt.-nél. Ezek során megtudhatjuk, hogy a vizsgált vállalkozás milyen gazdasági helyzetben van, és jogosult-e az igényelt hitelösszegre a pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmény megítélése alapján. Diplomamunkám felépítése a következőképpen alakul: A dolgozatomban először szakirodalmi áttekintésben utánakeresek a gazdasági válságot követő időszakban, hogyan alakult a hazai kkv szektor hitelezési folyamatai. Megtudtam, hogy a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Növekedési Hitelprogram pozitívan mozdította el a kihelyezett hitelállomány évek óta tartó negatív növekedési ütemét. Bemutatom a két nagy programot mely a kis és középvállalatok finanszírozását célozták meg. Ismertetésük után, össze is hasonlítom őket különböző jellemzőik alapján: kik igényelhetik, milyen célra fordíthatóak a termékeik, milyen kondíciókat tartalmaznak, milyen és mennyi költséggel járnak. A következő részben a bázisvállalatomat ismertetem. Az MKB Bank Zrt.-hez kerültem szakmai gyakorlatra. Itt íródott a szakdolgozatom és innen származik az esettanulmányom is. Elvégzem a bank elemzését különböző, a tanulmányaim alatt elsajátított elemzési módszerekkel (Vertikális elemzés, CAMELS, SWOT elemzés) A dolgozatom fő részében egy esettanulmányon keresztül megvizsgálom a hiteligénylés és a hitelbírálat egyes lépéseit a bázisbank gyakorlatában, majd a szubjektív és objektív szempontok segítségével megpróbálom megindokolni miért kapta az adott igényléseire kapott minősítést.
3
2. Szakirodalmi áttekintés 2.1 A kkv-k hitelezésének alakulása a gazdasági válság első előjeleinek a megjelenésétől „A kkv-k ezredforduló óta tartó nagyléptékű fejlődését a 2006. évi konvergencia program kapcsán tapasztalható belföldii kereslet visszaesés törte meg, ami a finanszírozás oldalon késleltetetten, a 2007. év végétől kezdett jelentkezni. E tendenciát rendkívül módon felerősítette a 2008. év szeptemberétől tapasztalható pénz- és tőkepiaci folyamat, amely nehéz helyzet elé állította a kkv szektort. A finanszírozási helyzet nehézsége abban állt, hogy a szektor által felvett hitelek 2/3-a éven belül lejárt. A legnagyobb kockázat a hitelek megújításának a kockázata és a vállalkozás működéséhez szükséges forrás előteremtése volt.” (Ganczer Tamás, 2010, 48.o) %
%
22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8
2008 I. II. III. IV. 2009 I. II. III. IV. 2010 I. II. III. IV. 2011 I. II. III. IV. 2012 I. II. III. IV. 2013 I. II. III. IV. 2014 I. II.
22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8
Vállalati szektor (hitelintézetek)
KKV szektor (bankrendszer)
1. ábra: A teljes vállalati és a kkv-szektor hitelállományának éves növekedési üteme. Forrás: MNB „A gazdasági válság hatásai 2008 harmadik negyedévével váltak láthatóvá a magyar gazdaság statisztikai adataiban. Ez a belső és külső kereslet jelentős mérséklődésében, az 4
értékesítési problémák miatt termeléscsökkenésben, a külkereskedelmi forgalom megtorpanásában,
a
stagnáló
fogyasztásban,
a
csökkenő
beruházásokban,
a
munkanélküliség emelkedésében és az infláció mérséklődésében is megnyilvánult. A vállalati hitelpiac további romlást mutatott a 2009. évi első felében. A vállalatok hitelkereslete a gyenge belföldi felhasználás miatt egyre alacsonyabb volt. A bankok csökkenő kockázatvállalási hajlandóságot mutatja, hogy tovább szigorodtak a nem ár jellegű hitelezési feltételek. Az új szerződésű hitelek kamataiban már látszott a forrásköltségek csökkenése, ez azonban azt tükrözte, hogy a bankok csak a jó hitelképességű vállalatokat finanszírozták.” (Ganczer Tamás, 2010, 48.o.) A
kkv-finanszírozás
fejlődéstörténetét
a
2010-2013
közötti
időszakban
az
átrendeződés jellemezte. „2010-re eljutottunk arra a szintre, hogy a mindenkori kormány elkezdett lépéseket tenni a válságból való kilábalás érdekében. Ezek az intézkedések azonban nem törték meg a bankok konzervatív hitelezési politikáját, vagyis a kkv-k számára a finanszírozási források továbbra is drágák és nehezen hozzáférhetőek maradtak.” (Csubák-Fejes, 2014, 180. o.) „2010. évi felmérés szerint a kkv-k jóval pesszimistábban ítélték meg a helyzetüket, mint egy évvel azelőtt. A kkv-k úgy látták, hogy a hitelhez sokkal nehezebben jutnak és egyötödüknél problémássá vált a meglévő hitel törlesztése is. Beigazolódott, amitől a válság kezdetén tartottak a cégek a banki szigorításokkal kapcsolatban: az önerő mértékét jelentősen növelték, míg a futamidőt csökkentették.” (Ganczer Tamás, 2010, 58.o.) Ráadásul a bankok jövedelemteremtő képességére negatív irányban hatottak az alábbi intézkedések: 1.
2010-ben bevezetett bankadó
2.
2011-ben bevezetett, fix árfolyamú végtörlesztés lehetősége a lakosság számára
3.
2012-ben bevezetett tranzakciós illeték. (Csubák-Fejes, 2014)
5
2.2 Hitelezési folyamatok 2014 első két negyedévében „2014 első negyedévében a Növekedési Hitelprogram mintegy 66 milliárd forintnyi új szerződéssel támogatta a forinthitelezés növekedését, ami az első szakasszal együtt nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások bankrendszeri hitelállománya a becsült tranzakciókból eredően mintegy 0,5 százalékkal emelkedett éves alapon. A bankok a hitelezési felmérésre adott válaszaikban a hitelfeltételek változatlanságáról számoltak be, azonban kedvező, hogy – a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan – a ciklikus tényezők az elmúlt egy évben már egyre kevésbé hatottak a hitelfeltételek szigorításának irányába, sőt a gazdasági kilátások már enyhítően hatottak azokra. A finanszírozási költségek csökkentek a forinthitelek esetében, részben lekövetve a jegybanki alapkamat csökkentéseket, a felár azonban emelkedett. Hangsúlyozni kell, hogy a kamatok továbbra is a hitelképes vállalatok kondícióit tükrözik, mely a válság óta történt szigorítások következtében csak egy szűk kört jelent. A keresletet nézve, a bankok mind a hosszú mind a rövid lejáratú hitelek iránt növekedést észleltek az előző negyedévhez képest.” (MNB kiadványok: Hitelezési folyamatok, 2014. június, 8. o.) „A nem pénzügyi vállalati szektor 2014 második negyedévében nettó hitelfelvevő volt a teljes hitelintézeti szektorral szemben. A folyósított hitelek volumene mintegy 43 milliárd forinttal haladta meg a törlesztések nagyságát. A folyósítások és törlesztések egyenlege mind a forint-, mind a devizahitelek esetében pozitív volt. A második negyedévben a Növekedési Hitelprogram keretein belül 131 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a bankok, míg a folyósítások 117 milliárd forintot tettek ki. A kedvezően alakuló negyedév érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a teljes vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő éves növekedési üteme 0, míg a kis- és középvállalkozásoké 1 százalék fölé emelkedjen. A hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a hitelfeltételek nem változtak érdemben. A megvalósult ügyletek átlagos kamata csökkenő finanszírozási költségekről tanúskodik, amelyet a forinthitelek esetében a jegybanki alapkamat csökkenése is támogatott. A referenciakamat feletti felár a részpiacok többségében mérséklődött az előző negyedévihez képest. A bankok a hitelkereslet bővülését érzékelték az első negyedévhez képest, elsősorban a hosszú lejáratú termékek iránt. A hitelezési folyamatok a régió többi térségében is az élénkülés jeleit mutatják. A kkv-szektor hitelállománya emelkedett, míg a nagyobb vállalatoké mérséklődött a tranzakciók hatására. A teljes vállalati szektor hitelintézeti szektorral szembeni 6
hitelállománya 2014 első negyedévében 1,3 százalékkal esett vissza, míg a kkv-szektor bankrendszeri hitelállománya 0,5 százalékkal emelkedett éves alapon a tranzakciók eredőjeként. A második negyedévben kedvezően alakuló tranzakciós adat érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a 2013 harmadik negyedévében a Növekedési Hitelprogram elindításával a vállalati
hitelezési
folyamatokban
elinduló
javulás
tartós
maradjon. A javuló
alapfolyamatok különösen a kis- és középvállalkozások szegmensében érhetők tetten: a tranzakciós alapú éves növekedési ütem e szegmensben mintegy 1,2 százalékot tett ki. Az új szerződések volumene visszafogottan alakult, elsősorban a rövid lejáratú hitelek mérséklődése miatt. A teljes hitelintézeti szektor bruttó hitelkihelyezése 495 milliárdot tett ki 2014 első negyedévében, ami a korábbi negyedévekhez képest visszafogottnak tekinthető. Az új szerződéseknek mintegy 64 százaléka forinthitel volt. Az új kibocsátás relatíve kis volumene több okra is visszavezethető. Egyrészt az első negyedéves új kihelyezések volumenét rendszerint negatív irányú szezonalitás jellemzi. Másrészt az Növekedési Hitelprogram első szakaszának időbeli korlátja miatt sok vállalat előrehozhatta hitelfelvételét, szintén csökkentően hatva a későbbi hónapok új kibocsátására. Fontos tényező továbbá, hogy a Növekedési Hitelprogram hitelek révén növekvő átlagos futamidő csökkenti a hitelállomány refinanszírozási igényét, ami tartósan az új kibocsátású rövid lejáratú hitelek volumenének mérséklődéséhez vezet.2 A teljes vállalati szegmensét tekintve a rövid lejáratú hitelek szerződéskötései az előző év azonos időszakához képest mintegy 270 milliárd forinttal mérséklődtek, ami nagyobb részt a kkvszegmensben realizálódott.
7
1600
Mrd Ft
Mrd Ft
1600
1400
1400
1200
1200
1000
1000
800
800
600
600
400
400
200
200 0 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013 I. II. III. IV. 2014. I. II.
0
HUF
NHP
CHF
EUR
Rövid lejáratú hitelek
2. ábra: Új kihelyezések a vállalati szegmensben. Forrás: MNB A második negyedévben a teljes hitelintézeti szektor mintegy 471 milliárd forint összegben kötött új hitelszerződéseket a vállalati szektorral. A szerződések nagyobbik része (mintegy 274 milliárd forint) forintban denominált, aminek közel fele a Növekedési Hitelprogram keretein belül került leszerződésre. Bár a bruttó kibocsátás volumene a korábbiakhoz képest visszafogottnak mondható, ez nem feltétlen jelenti a banki finanszírozás mértékének csökkenését. A bruttó kibocsátás mutató rendkívül érzékeny a banki hitelállomány átlagos futamidejére: a futamidők hosszabbodása esetén az adott időszakra jutó törlesztések – és így a refinanszírozási igények – is alacsonyabbak, így azonos volumenű hitelállomány fenntartásához kevesebb új szerződés kötésére van szükség.” (MNB Kiadványok: Hitelezési folyamatok, 2014. augusztus, 5-6. o.)
8
2.3 Növekedési Hitelprogram „A Magyar Nemzeti Bank 2013 áprilisában hirdette meg a Növekedési Hitelprogramot. A három pillérből álló program első két pillérének célja a kis- és középvállalkozások forint alapú hitelhez jutásának elősegítése és ez által a pénzügyi stabilitás megerősítése volt. A pénzügyi és gazdasági válság kitörése óta a Magyarországon működő vállalatok hitelhez
jutási
lehetőségei
számottevően
romlottak,
különösen
a
kis-
és
középvállalkozásoké, amelyek ráadásul nehezebben találnak alternatív finanszírozási forrást. A vállalkozások részéről jelentkező nagy érdeklődésnek köszönhetően a 750 milliárd forintos keretösszeg 93,5 százalékára kötöttek hitelszerződést a hitelintézetek; ez közel 701 milliárd forintot jelent, ami mintegy 10 ezer szerződéshez kapcsolódott. A jegybank megítélése szerint a program elindításakor kitűzött rövid távú cél, a hitelpiaci korlátok enyhítése és a verseny növelése lényegében teljesült. Amellett, hogy az NHP számottevően élénkítette a hitelkeresletet a vállalkozások oldaláról, a hitelintézetek figyelmét is a KKV szektorra irányította, ami fokozta a versenyt az ügyfelek megszerzéséért és megtartásáért.” (MNB, NHP1 elemzés, 1. o.) 1. táblázat: NHP keretében nyújtott hitelek vállalatméret és hitelcél szerinti megoszlása. Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás
Mrd Ft
Darab
Összeg
3159
84
2053
Beruházási hitel 2145
66 18
Új hitel, ebből: Forgóeszköz hitel
1014
Darab Összeg
Összesen
Darab
Összeg
Darab Összeg
99
752
107
5964
290
1133
54
401
56
3679
177
920
45
351
51
2285
113
Forrás: MNB elemzés
Számottevően csökkentek a vállalkozások kamatterhei. „A 2,5 százalékos maximális kamatszinttel rendelkező növekedési hitel iránti érdeklődés nem meglepő a vállalkozások részéről, hiszen a sztenderd piaci beruházási és forgóeszközhitelekhez képest, amelyek átlagos kamatszintje 7,5-8 százalék, szinte „ingyen hitelnek” tekinthető. A konkrét előny számszerűsítéséhez, ha a Növekedési Hitelprogram 9
második szakaszában létrejött ügyletek átlagos értékét hívjuk segítségül, akkor az eredmény magáért beszél.
3. ábra Tehát egy 30 millió Ft-os hitelügyletnél, a növekedési hitel maximált kamatának köszönhetően a vállalkozások legalább 5 százalékponttal kedvezőbb kamatszinten jutnak finanszírozáshoz az Növekedési Hitelprogram keretében. Így a normál, sztenderd piaci hitelekhez képest már az első évben több mint 1,5 millió Ft-tal kevesebb lesz a hitel kamatterhe.”1
1
http://www.bankmonitor.hu/cikk/vallalati-hitelek-a-legjobb-megoldas-mar-csak-hetekig-elerheto.htm
10
2.4 Növekedési Hitelprogram 2 „A monetáris tanács 2013. szeptember 11-én a program folytatásáról döntött. Az első szakasz teljesítette azt a célt, hogy fokozza a versenyt a kkv hitelpiacon, így a második szakaszban már lehetőség nyílik arra, hogy az MNB az új hitelek előtérbe helyezésével az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektessen a gazdasági növekedés ösztönzésére. A növekedés támogatása érdekében a program folytatása során a teljes 2000 milliárd forintos keretösszeg, illetve az első 500 milliárd forintos részletének 90 százaléka csak új hitelek nyújtására fordítható – olvasható az MNB összegzésében. Célja: hogy új projektek, beruházások elindítását ösztönözze, olcsó hitelhez juttassa a kis- és középvállalkozásokat, és hogy a kkv-k hitelein belül csökkentse a devizahitelek arányát, lehetővé téve ezzel az árfolyamkitettség mérséklését és a gazdálkodás kiszámíthatóbbá válását.”2 „Fokozatosan emelkedik a második szakasznak a kihasználtsága. 2014. május végéig mintegy 175 milliárd forintot szerződtek le a vállalkozások az NHP szakaszának 500 milliárdos keretéből. A második szakaszban megjelenő vállalatok döntő része nem vett részt az első szakaszban. Az első szakaszhoz képesti alacsonyabb volumen irányába hat egyrészt a hosszabb időkeret, másrészt a kiváltási célú folyósítások 10 százalékban történő korlátozása. A program második szakaszának nagyobb célzottságát tükrözi, hogy míg az első szakaszban a leszerződött 701 milliárd forintból összesen 177 milliárd forint volt az új beruházási hitel (3679 szerződés), addig a mostani szakaszban a 175 milliárd forintból mintegy 132 milliárd forint (5099 szerződés).” (MNB kiadványok: Hitelezési folyamatok, 2014. június, 10. o.) Azóta a keretösszeget felemelték 2000 milliárd forintra, amiből augusztusig 325 milliárd forintot szerződtek le.
2
http://novekedesi-hitel.bankarnet.hu/
11
2. táblázat: Az NHP első és második szakaszának főbb jellemzői NHP I. szakasz
NHP II. szakasz (2014. augusztusig)
Szerződés időszaka
2013. június -
2013. október -
2013. augusztus
2014. december
(3 hónap)
(15 hónap)
Lehívások időszaka
2013. június –
2013. október –
(beruházási hitelek)
2013. szeptember
2014. december
(2014. június)
(2015. június)
Szerződött összeg
701 milliárd forint
325 milliárd forint
– ebből új hitel
290 milliárd forint
318,5 milliárd forint
– ebből új beruházási hitel
177 milliárd forint
194,3 milliárd forint (májusi adatok)
Szerződött darabszám
9844 db
5902 db
– ebből új hitel
5964 db
5832 db
– ebből új beruházási hitel
3679 db
5099 db
Új hitelek aránya
41,4 százalék
98 százalék
Új hiteleken belül
61 százalék
61 százalék
beruházási hitelek aránya Ágazatok részaránya Kereskedelem, javítás
23,9 százalék
22,9 százalék
Mezőgazdaság
14,6 százalék
33,7 százalék
Feldolgozóipar
17,6 százalék
17,4 százalék
Forrás: MNB Hitelezési folyamatok májusi és augusztusi kiadvány A táblázat 2014. augusztusig esedékes adatokat tartalmazza. A Növekedési Hitelprogram sikertörténetként van feltüntetve a nyilvánosság felé, de ha ezt a táblázatot megvizsgáljuk az első szakaszban három hónap alatt a 750 milliárd forintos keretösszeg 93,5 százalékára kötöttek hitelszerződést, addig a második szakaszban a tizenegy hónap alatt a 2000 milliárd forintos keretösszeg alig több mint 16 százalékára kötöttek hitelszerződéseket. A rövid első szakaszban közel 10 ezer szerződés köttetett meg, addig – májusi adatok alapján – a második szakaszban még csak az első szakasz 60 százalékát érik el a megkötött szerződések darabszáma. 12
2.5 Széchenyi Kártya Program „2002-ben indult el a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítására létrehozott Széchenyi Kártya Program, és mára a vállalkozások hitelességének jelképe lett. A Széchenyi Kártyás vállalkozások a tulajdonosok személyes garanciájának és a többlépcsős hitelbírálatnak köszönhetően nemcsak megbízhatóvá váltak üzleti partnereik szemében, de a kártyabirtokosok gazdasági stabilitása, pénzügyi ereje is megnövekedett. A kifejezetten bizalmon alapuló, állami támogatással és banki hitelforrással megvalósítandó hitelkonstrukció ötletét - amely elősegíti a hazai kkv szektor gyors és olcsó forráshoz jutását- Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökeként fogalmazta meg, még 2001-ben. A terv bevezetéséről megállapodott Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel, és a megvalósításához szövetségesnek hívta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát is, Parragh László vezetésével. A hitelkonstrukció szakmai irányítására és a koordinációs feladatok ellátására a Kamara és a VOSZ létrehozta a KAVOSZ Zrt-t. Az első Széchenyi Kártyát 2002-ben adták át, ezt megelőzően forgóeszközfinanszírozásra, átmeneti likviditási nehézségek áthidalására csak korlátozott lehetőségek álltak a mikro-, kis- és középvállalkozások rendelkezésére. A Széchenyi Kártya újszerűsége részben a különböző profilú közreműködő szervezetek - az állam, a hitelintézetek, a kereskedelmi szövetségek, az érdekvédelmi szervezetek és köztestületek- addig példa nélkül álló együttműködésében, részben pedig a szokásos banki procedúrától eltérő, vállalkozóbarát konstrukció kialakításában rejlett. A résztvevők között az azonnali adatáramlást lehetővé tevő elektronikus kapcsolat épült ki, emiatt lényegesen lerövidült a hitelbírálat és szerződéskötés időigénye, és ez biztosítja gyors hitelhez jutást a vállalkozók számára. Az igénylés feltételei a magyar kis-, és középvállalkozások sajátosságaihoz és igényeihez igazodnak, a vállalkozók terheinek enyhítésére az állam kamattámogatást és egyúttal garanciadíj támogatást biztosít. A Széchenyi Kártya Konstrukció 2010-ben, a Forgóeszközhitel és a Beruházási hitel bevezetésével bővült Programmá, melynek elemei teljesen egymásra épülnek és akár egyidejűleg, egyszerre is felhasználhatóak. A Program lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások különböző finanszírozási céljaik megvalósítására a megfelelő konstrukciót vehessék igénybe. 2011. szeptember 1-jétől a Széchenyi Kártya Program újabb elemmel 13
bővült: a KAVOSZ Zrt. a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával - a Széchenyi Kártya Program agráriumra való kiterjesztéseként - elindította az Agrár Széchenyi Kártya konstrukciót. 2012 tavaszától pedig az uniós pályázatokon való részvételt segítő két új termék, a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel is elérhetővé vált a vállalkozások számára. A Széchenyi Kártya a KAVOSZ Zrt., a VOSZ és a Területi kereskedelmi és Iparkamarák irodáiban igényelhető, ahol az ügyfelek teljes körű információt kapnak az igénylés feltételeiről és a benyújtandó dokumentumokról. Az érdekképviseletek irodai hálózata teljes területi lefedettséget biztosít, tehát valamennyi régió vállalkozói találhatnak székhelyükhöz közeli regisztráló irodát, amely a kérelem befogadását követően továbbítja a hitelkérelmet az ügyfél által megjelölt hitelintézet részére. A Széchenyi Kártya Program hiteltermékeinek forgalmazásába az évek során egyre több hitelintézet kapcsolódott be, és a forgalmazók körének további bővülése is várható. Mára már az OTP Bank, az Erste Bank, az MKB, a Takarékszövetkezeti hálózat, a Sberbank, a Gránit Bank, az UniCredit Bank, a Budapest Bank és a K&H, a DRB és Raiffeisen Bank is csatlakoztak a programhoz.”3
2.6 Széchenyi Hitel vagy NHP – Kinek mi a jobb? „A Széchenyi Hitelek és a Növekedési Hitel Program célja ugyanaz: a kkv-k forráshoz juttatása, de a feltételek eltérőek: jelentős különbségek vannak az egyes hitelek költségét, felhasználhatóságát és a futamidejét tekintve. A Növekedési Hitelprogram mellett a Széchenyi Kártya Program is a kis- és középvállalkozásokat célozza meg. Ennek ellenére számos különbség is fellelhető az egyes csomagok között, és nem biztos, hogy az összes konstrukció minden vállalkozás számára megfelelő megoldást jelent. Rögtön eltérés figyelhető meg az egyes programok forrását és a támogatás jellegét illetően. A Széchenyi Kártyaprogram állami kamattámogatást jelent, a Növekedési Hitelprogram pedig a Nemzeti Bank által nyújtott kedvezményes hiteldíjjal rendelkező kölcsön. Szembetűnő eltérés, hogy nem lehet mindkét esetben bármilyen hitelt felvenni. Ugyan mindkét konstrukció esetében igényelhető forgóeszköz hitel és beruházási hitel, 3
http://www.kavosz.hu/széchenyi-kártya-program
14
folyószámlahitel csak a Széchenyi Kártya Program esetében áll rendelkezésre, így aki nem tudja, vagy nem akarja megadni a hitelcélt, annak csak ez a hitelcsomag jelenthet megoldást
2.6.1 Ki igényelheti a hiteltermékeket? Mindkét esetben olyan vállalkozások jelentkezhetnek, melyek a 2004. évi XXXIV. törvény alapján KKV-nak minősülnek. Az NHP esetében is van tevékenységre vonatkozó megkötés, nem vehetnek részt a programban hitelintézet kapcsolt vállalkozásai, pénzügyi, pénzforgalmi intézmények, valamint elektronikus pénzt kibocsátó vállalkozások. A Növekedési Hitelprogramra minden 2013 augusztus 31. előtt alapított cég jelentkezhet, amennyiben azóta a cég tulajdonosi szerkezete legalább 50 százalékban változatlan maradt. A Széchenyi Kártya Program keretében nem támogathatók az egyéb személyi szolgáltatás, a pénzügyi közvetítés, vagy éppen a fegyver és lőszergyártás területén tevékenykedő vállalkozások. Legalább két teljes lezárt naptári évre vonatkozó gazdálkodói múlt szükséges az igénylés pozitív elbírálásához. Ez alól kivétel a 10 millió Ft-t nem meghaladó forgóeszközhitel, ahol egy lezárt teljes naptári évre vonatkozó gazdálkodói múlt is elegendő. Széchenyi Program esetében is, az igénylést megelőző hat hónapban kell a tulajdonosi szerkezetnek legalább felerészben változatlannak lennie.”4
4
http://www.bankmonitor.hu/cikk/szechenyi-hitel-vagy-nhp--kinek-mi-a-jobb.htm
15
2.6.2 Mennyi hitelt, milyen költségekkel? 3. táblázat: NHP és a Széchenyi Program hiteltermékeinek kondíciói Széchenyi Kártya Program NHP Hitelösszeg
3M Ft - 3Mrd Ft
Forgóeszköz Hitel
Beruházási Hitel
Folyószámlahitel
1 - 25 M Ft
1 - 50 M Ft
0,5 - 25 M Ft
13 - 36 hónap
13 - 120 hónap
12 + 12 hónap
maximum 120 Futamidő
hónap, forgóeszközhitel esetén 12 hónap 2,50% (Garantiqa
Kamat
hitelgaranciával
1 Havi Bubor +5%
együtt) Állami támogatás mértéke (3évig)
Egyéb költségek
1 Havi Bubor +4,5%
1 Havi Bubor +4%
2 százalékpont
5 százalékpont
Szerződéskötési díj:
Szerződéskötési
Szerződéskötési
1,5%
díj: 1,5%
díj: 3%
Folyósítási jutalék:
Folyósítási jutalék:
10 000Ft
15 000Ft
Kezelési költség: 0,8% Különdíj: 1%
Kártya és kezesség vállalási díj a hitelkerettől függő
Kezelési költség:
Kezelési költség:
0,8%
0,8%
Különdíj: 1%
Különdíj: 1%
Forrás: www.bankmonitor.hu; www.kavosz.hu „Az NHP keretében 3 millió és 3 milliárd Ft közötti hitelösszeg igényelhető bármilyen hitelcél esetében, forgóeszközhitelnél legfeljebb 1 éves, a beruházási hitelnél legfeljebb 10 éves futamidővel. A Széchenyi Kártya Program hasonló konstrukciókat kínál, és a Növekedési Hitelprogramhoz képest alacsonyabb összeg, és hosszabb futamidő is kérhető. A forgóeszközhiteleket akár három év alatt is vissza lehet fizetni, és már 1 millió forintos összeg is igényelhető. Ez azoknak a vállalkozásoknak jobb, amelyeknek a szezonalitás miatt nehézségbe ütközik 1 év alatt visszafizetni a forgóeszköz hitelt. A hitelek között a legnagyobb különbség a költségek esetében figyelhető meg, a Növekedési Hitelprogram jóval olcsóbban szerezhető forrás a többi konstrukciónál: a 2,5 százalékos hiteldíjba az ügyleti kamatláb mellett az egyéb díjjellegű elemeknek, és a 0,5 százalékos Garantiqa hitelgaranciának is be kell érnie. A Növekedési Hitelprogramot elsősorban a beruházások ösztönzésre találták ki, a hitel célját e témakörben korlátozták is. Kondíciói jóval kedvezőbbek, a megegyező célú 16
Széchenyi Program keretében nyújtott beruházási hitelénél, így egyértelmű melyik termék után fog fordulni a hiteligénylő ügyfél, ha beruházás finanszírozás céljából van szüksége a hitel összegére. A Széchenyi Kártya Program esetében a kamatbázis az 1 havi BUBOR értékéhez igazodik, a kamatfelár hiteltípustól függően 4,5 – 5 százalék. Az állami támogatás a futamidő első három évében jár, és a forgóeszközhitel kamatát 2 százalékponttal, a beruházási hitelét 5 százalékponttal mérsékli, emellett a hitelgarancia éves díjára is jár kedvezmény. Az ilyen hitelt igénylők a kamat mellett egyéb költségekre is számíthatnak, a bankok ugyanis szerződéskötési díjat, folyósítási jutalékot, kezelési költséget, az előírt számlaforgalom nem teljesítése esetén pedig különdíjat is felszámolhatnak. A folyószámlahitel esetén a hitelkeret megnyitásakor a hitelkeret nagyságától függő kártyadíjat és a kezességi díj állami támogatásán felüli részét kell megfizetni, ami pl. 1 000 000 Ft hitelkeret esetén összesen 35 600Ft, 5 millió Ft esetén pedig 98 000 Ft. Nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy melyik hitel milyen tevékenységet végző vállalkozás számára lehet megfelelő, a döntés meghozatalakor elsősorban a hiteldíj, valamint a megvalósítani kívánt projekt kockázata és előkészítettsége lehet meghatározó. Bár a hiteldíj egyértelműen a Növekedési Hitelprogram felé billenti a mérleg nyelvét, nem mindenki számára előnyös ez a konstrukció. A másik fontos szempont a hitel kiválasztásakor az időtényező. Mivel a Növekedési Hitelprogram esetében csak bő két hónap van a hitelbírálatig, elsősorban azok pályázhatnak sikerrel, akik kérelmével minden rendben van, és hiánytalan dokumentációt tudnak benyújtani. Összetettebb projektek – például egy építkezés – esetén számos engedélyre, tervre van szükség, így akik ilyen fejlesztésekben gondolkodnak, nagyobb eséllyel pályáznak a Széchenyi Hitel által nyújtott forrásra. A Széchenyi Kártya Program és az Új Széchenyi Hitel további előnye, hogy rugalmasabb a hitel összege és futamideje kapcsán, hiszen kisebb összeget is lehet kérni, illetve forgóeszközhitel esetében háromszor olyan hosszú futamidőre is lehet kölcsönt igényelni, mint az NHP esetében.”5
5
http://www.vallalkozokhitele.hu/cikkek/szechenyi_hitel_vagy_nhp_%E2%80%93_melyik_jobb.130.html
17
3. Bázisvállalat bemutatása A bank állami megvásárlásakor a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: „az MKB Magyarország 5. legnagyobb bankja, amelynek komoly vállalati hitelállománya van.” (Varga Mihály, hvg.hu) „Története: Az 1950-ben alapított Magyar Külkereskedelmi Bank létrehozásának célja a nemzetközi fizetési forgalomban való részvétel, elsősorban a külkereskedelemmel kapcsolatos bankári feladatok ellátása volt. A Bank tevékenysége hamarosan kibővült az összetett külkereskedelmi ügyletek szervező, irányító, finanszírozó és lebonyolító munkájával. A kétszintű bankrendszer - Az 1987-es bankreform során, a kétszintű bankrendszer kialakulásakor az MKB teljes körű kereskedelmi banki felhatalmazást kapott, amely alapján - a hagyományos üzletágak megerősítése mellett - új üzletágak sikeres beindítása és felfuttatása is megtörtént. A belföldi vállalatok komplex kiszolgálása rövid idő alatt a Bank fő üzletágává vált. A Bank a 80-as évek végén megkezdte, majd a 90-es évek elején jelentős mértékben továbbfejlesztette a lakossági bankszolgáltatásokat, a pénz- és devizapiaci, valamint a tőkepiaci tevékenységet. Privatizáció (1994-1996) - Mind az MKB, mind az egész hazai bankrendszer szempontjából történelmi jelentőségű esemény volt a Bank 1994. július 15-én megtartott Rendkívüli Közgyűlése, ahol a Társaság történetének új fejezete kezdődött el a privatizációs tárgyalások lezárásával, az első hazai nagybanki privatizációval. Az MKB privatizációja több lépcsőben valósult meg. Első lépésként 1994-ben a mai BayernLB (akkor: Bayerische Landesbank Girozentrale -BLB) 25százalékos, az EBRD pedig 16,7 százalékos részesedést szerzett a Bank tőkéjében, majd az évek során megvásárlással, tőkeemeléssel, kisrészvényesek kivásárlásával a 2014. február 24-i állapot szerint a Bank 100 százalékos tulajdonosa a BayernLB lett. A magyar kormány 50 százalék feletti magyar tulajdonrészt szeretne a magyar bankrendszerben, ezért vásárolta meg 2014-ben, az MKB Bank Zrt.-t a Bayerische
18
Landesbanktól. Az állam 55 millió eurót fizetett a pénzintézetért, s így egyedüli tulajdonosa lett.”6 Az MKB társadalmi felelősségvállalása is jelentős, hiszen „2005-től 2011-ig fő szponzora volt a magyar női kosárlabda-bajnokság első osztályában szereplő MKBEuroleasing Sopron csapatának, illetve 2005 óta a magyar férfi kézilabda-bajnokság első osztályában szereplő MKB-MVM Veszprém KC csapatának is (mindketten bevették a nevükbe a bank nevét), valamint 1996 óta támogatja a kajak-kenu szövetséget is.”7 Univerzális bankként működik az MKB. Leányvállalatain keresztül megannyi szolgáltatást tud biztosítani ügyfeleinek, mint például:
Euroleasing
Nyugdíjpénztár
Egészségpénztár
Általános biztosító
Életbiztosító
Stratégiai, partneri együttműködési megállapodással rendelkezik az alábbi szolgáltatókkal:
Fundamenta Lakástakarékpénztár
Lufthansa Airlines
Földhitel- és Jelzálogbank Rt.
Hitelgarancia Zrt.
Deutsche Leasing Hungaria Zrt. és Kft.
Agra kulturális utazási iroda
EXIMBANK Magyar Export-Import Bank Zrt.
A vállalat termékköre A bank által nyújtott termék lehetőségek alapján a 3 célcsoport 1. Lakossági ügyfelek 2. Kisvállalkozók 3. Vállalatok
6 7
https://www.mkb.hu/az_mkb_bankrol/bemutatkozas/tortenet/index.html http://hu.wikipedia.org/wiki/MKB_Bank
19
Mindhárom számára elérhetőek az alábbi szolgáltatások, melyeknek különböző feltétel rendszerük van, amik mindenki számára publikusak, így elérhetőek a Bank hivatalos honlapján kondíciós listák formájában: -
bankszámlavezetés szolgáltatáscsomagok és egyéb szolgáltatások lehetőségét.
-
betéti termékek
-
hitelek és egyéb kockázati termékek 8
3.1 MKB Bank Zrt beszámolójának vertikális elemzése 4. táblázat: Bankszektor és az MKB eszközeinek és forrásainak összetétele és az MKB részaránya Bankszektor
MKB
Részarány
Eszközök összesen
2012 2013 2012 2013 2012 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 8,78%
Pénztár és elszámolási számlák Forgatási célú értékpapírok Befektetési célú értékpapírok Jegybanki és bankközi betétek Hitelek Vagyoni érdekeltségek
2,92% 13,19% 15,57% 4,77% 55,68% 2,75%
2,33% 29,17% 0,75% 5,85% 53,45% 2,81%
2,45% 23,94% 0,01% 2,29% 64,11% 4,38%
4,24% 7,38% 12,63% 18,79% 15,93% 4,47% 0,01% 0,01% 0,11% 3,74% 4,21% 4,44% 66,92% 10,11% 8,70% 3,20% 14,00% 7,91%
Aktív kamat-elhatárolások
1,24%
1,17%
0,51%
0,48%
3,58%
2,84%
Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök
1,95%
2,11%
1,37%
1,51%
6,19%
4,96%
Saját eszközök
1,94%
1,99%
0,90%
0,82%
4,07%
2,87%
Források összesen
100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 8,78%
6,95%
Betétek
46,88%
45,79%
50,72%
56,64%
8,60%
Monetáris intézményektől származó betétek
15,71%
12,88%
24,07%
10,47% 13,45% 5,65%
Felvett hitelek
11,84%
15,10%
8,62%
9,92%
6,39%
4,56%
Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
7,82%
10,80%
8,45%
11,48%
9,48%
7,39%
1,25% 3,52%
0,51% 0,90%
0,05% 0,71%
0,26% 0,49%
0,33% 1,77%
3,51% 3,75%
2,86%
2,59%
1,87%
1,94%
5,74%
5,19%
0,73% 9,38%
0,56% 10,86%
0,35% 5,15%
0,78% 8,03%
4,26% 4,82%
9,64% 5,14%
Passzív kamatelhatárolások Egyéb passzív elszámolások Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek Céltartalék Saját tőke
9,50%
2013 6,95%
Forrás: saját szerkesztés éves jelentések alapján
8
www.mkb.hu
20
A táblázat a bankszektor és az MKB Bank eszközeinek és forrásainak összetételét mutatja százalékos formában, az utolsó oszlopokban az MKB részarányát mutatja a bankszektor viszonylatában. Az MKB Bank mérlegfőösszege csökkenő tendenciát mutat, emellett 2013-as 6,95 százalékos részaránya is a csökkenés következménye. Az általa nyújtott hitelek aránya növekedett, de emellett abszolút mértékük azonban jelentősen csökken, melynek egyik oka a végtörlesztés volt, a másik pedig az egész piacon megfigyelhető erősen visszafogott hitelezés. A gyűjtött betétek és a nyújtott hitelek részaránya a mérlegfőösszeg részarányáéhoz hasonló, így általánosságban elmondható, hogy az MKB Bank mérlegének szerkezete hasonló a konszolidált adatokhoz. A gyűjtött betétek aránya a mérlegen belül növekszik, ám abszolút értékben csökkent az értéke. A 2013-as mérleg szerinti eredménye erős javulást mutat, de a bank működése továbbra sem nyereséges.
3.2 MKB Bank Zrt. CAMELS elemzése A CAMELS módszer egy összetett minősítés a pénzintézet pénzügyi helyzetét és működését jellemző 6 tényező alapján. A módszer rendkívül hatékony, mert figyelembe veszi a pénzintézet méretét, gazdálkodási tapasztalatát, tevékenységének természetét és kockázati profilját. A hat tényező irányából való megközelítés egy komplex értékelést jelent a pénzintézetre nézve. Az alábbiakban részletesen elemezzük a CAMELS modell egyes tényezőit.9 1. Tőkemegfelelés (Capital) 5. táblázat: MKB tőkemegfelelésének mutatói Bankszektor 2012 Szavatoló tőke
Tőkemegfelelési mutató
=
Tőkeakkumuláció
=
Tőkeáttétel
Tőkefedezet
=
=
2 386 411
2013 2 418 205
MKB 2012
2013
135 508
178 407
12 577 437 15 227 532 1 103 956
1 058 138
=
Kockázatokkal korrigált mérlegfőösszeg Mérleg szerinti eredmény
=
Saját tőke Saját tőke
=
Mérlegfőösszeg Minősített hitelek
=
Szavatoló tőke
-164 000
-86 093
-88 532
-6 290
2 466 629
2 960 220
118 999
152 110
2 466 629
2 960 220
118 999
152 110
26 300 681 27 270 501 2 308 483
1 894 986
5 910 768 19 236 500
518 804
1 336 715
2 386 411
135 508
178 407
2 418 205
Forrás: saját szerkesztés éves jelentések alapján 9
http://193.6.12.228/uigtk/uipz/hallgatoi/khcamels.pdf
21
Az MKB Bank tőkemegfelelési mutatója mindkét vizsgált évben lényegesen meghaladja a 8 százalékos kritériumot, és az utóbbi évben a szektor átlagától sem marad el. Tőkeáttétele alacsonyabb, tőkefedezete a korábbi évben meghaladta a szektori átlagot, de 2013-ra nem tudott akkora mértékben növekedni. Tőkeakkumulációja negatív, de javult a mutató értéke. Az MKB Bank tőkeellátottságát 1-es osztályzattal értékeljük. 2. Az eszközök minősége (Assets) Az eszközminőség pontosabb meghatározására minősíteni kell a hitelintézeti és ügyfélkintlévőségeket. A minősítés egy ötfokozatú skálán történik, és a problémamentestől a rosszig terjed. 6. táblázat: MKB eszköz minőségének mutatói Bankszektor Minősített hitelarány
Portfólióromlás
Minősített hitel Összes hitel Elszámolt értékvesztés Visszaírt értékvesztés
=
=
Összes hitel
Leírtsági mutató
Rossz hitelek
=
Minősített hitelek
Minősített hitel romlás
Elszámolt értékvesztés Visszaírt értékvesztés
=
Minősített hitelek Minősített eszközarány
Korrigált hitelminőség
Minősített kintlévőség Összes eszköz külön figyelendő*5%+átlag alatti*20%+kétes*50%+rossz *85% Ügyfélhitel
=
=
MKB
2012 5 910 768
20213 19 236 500
2012 2013 518 804 1 336 715
14 643 829
14 575 358
1 479 951 1 268 167
-148 086
-271 832
14 643 829
14 575 358
997 852
1 165 488
5 910 768
19 236 500
-148 086
-271 832
5 910 768
19 236 500
74 343
94 823
1 479 951 1 268 167 87 584
80 988
518 804 1 336 715
74 343
94 823
518 804 1 336 715
5 910 768
19 236 500
518 804 1 336 715
26 300 681
27 270 501
2 308 483 1 894 986
1 804 129
1 918 252
26 300 681
27 270 501
158 353
133 296
2 308 483 1 894 986
Forrás: saját szerkesztés éves jelentések alapján A minősített hitelek aránya 2013-ra jelentősen, 35 százalékról 105 százalékra növekedett, és ezzel párhuzamosan a rossz hitelek aránya az iparági változással paralel lecsökkent 6 százalékra. A korrigált hitelminőség 7 százalékon stagnál mind a banki, mind a bankszektor szintjén. Az eszközminőség kielégítő 2-es osztályzatot kap.
22
3. Menedzsment hatékonysága 7. táblázat: MKB menedzsment hatékonyság mutatói
Létszámhatékony = -ság1
Ügyfélhitel Létszám
Létszámhatékony = -ság2
Ügyfélbetét Létszám
Bankszektor 2012 2013 14 643 829 14 575 358 = 30 371 30 218
2012 1 479 951 2 217
2013 1 268 167 2 058
12 330 820 12 488 130 30 371 30 218
1 170 886 2 217
1 073 410 2 058
=
Bruttó bevétel (kamatbevétel+jut Létszámhatékony = alékbevétel+egyéb = -ság3 bevétel) Létszám
MKB
1 857 205
1 628 883
109 559
56 319
30 371
30 218
2 217
2 058
26 300 681 27 270 501 Mérlegfőösszeg Költséghatékony= = ság1 562 715 500 831 Működési költség
2 308 483 48 270
1 894 986 43 193
109 559 48 270
56 319 43 193
Bruttó bevétel Költséghatékony= = ság2 Működési költség
1 857 205 562 715
1 628 883 500 831
Fiókhatékonyság = 1
Ügyfélhitel Fiókszám
=
1 479 951 74
1 268 167 74
Fiókhatékonyság = 2
Ügyfélbetét Fiókszám
=
1 170 886 74
1073410 74
Forrás: saját szerkesztés éves jelentések alapján A menedzsment színvonalának mérésére szolgáló mutatószámok mindegyike rendkívül kedvező képet mutat a menedzsment hatékonyságáról. A létszámhatékonyság terén a hitelek és betétek viszonylatában az átlagot meghaladja az MKB hatékonysága. A költséghatékonyság elmarad a bankszektor adataitól és ráadásul csökkenő tendenciát mutat. A betétgyűjtési hatékonyság és a hitelnyújtási hatékonyság párhuzamosan romlott 2012-ről 2013-ra. Ebben a kategóriában 3-as osztályzatot kap a bank.
23
4. Jövedelmezőség, eredményesség 8. táblázat: MKB jövedelmezőség, eredményesség mutatói Bankszektor
ROE
Adóhányad
=
Adózott eredmény Saját tőke
=
Adózott eredmény = Szokásos vállalkozói = eredmény Szokásos vállalkozói = eredmény Kamatkülönbözet
MKB
2012 -71 656 2 466 629
2013 -21 173 2 960 220
2012 -88 532 118 999
2013 -6 290 152 110
-71 656
-21 173
-88 532
-6 290
-37 807
2 273
-82 564
-121 536
-37 807
2 273
-82 564
-121 536
772 135
787 912
35 645
31 809
Dologi költség hányad
=
Kamatmarge
=
Kamatkülönbözet Hitelkamatbevétel
=
772 135 2 088 778
787 912 1 748 632
35 645 121 638
31 809 88 242
Pénzközvetítés = súlyát mérő mutató
Hitelkamatbevétel Bruttó bevétel
=
2 088 778 1 857 205
1 748 632 1 628 883
121 638 109 559
88 242 56 319
=
Bruttó bevétel Mérlegfőösszeg
=
=
Mérlegfőösszeg Kockázatokkal korrigált mérlegfőösszeg
=
=
Kockázatokkal korrigált mérlegfőösszeg Szavatoló tőke
=
Szavatoló tőke Saját tőke
=
Eszközök forgási sebessége
Eszközök kockázatossága
Tőkemegfelelelés
Szavatoló tőke keménysége
=
1 857 205 1 628 883 109 559 56 319 26 300 681 27 270 501 2 308 483 1 894 986 26 300 681 27 270 501 2 308 483 1 894 986 12 577 437 15 227 532 1 103 956 1 058 138
12 577 437 15 227 532 1 103 956 1 058 138 2 386 411
2 418 205
135 508
178 407
2 386 411 2 466 629
2 418 205 2 960 220
135 508 118 999
178 407 152 110
Forrás: saját szerkesztés éves jelentések alapján A magyar bankszektor az elmúlt években nagy veszteségeket szenvedett, a vizsgált bankom minden eredménykategóriája negatív értéket vesz fel. A kamatmarge és a szavatoló tőke erőssége enyhe emelkedést mutat. A bankszektor átlagához hasonló tendenciákat vesznek fel a mutatók. A bank jövedelmezőségének osztályzata 5-ös.
24
5. likviditás 9. táblázat: MKB likviditás mutatói
Pénzeszköz Mérlegfőösszeg
Bankszektor MKB 2012 20213 2012 2013 767 794 636 092 56 647 80 324 = 26 300 681 27 270 501 2 308 483 1 894 986
Pénzeszköz+Állampapír 8 331 365 8 795 023 609 553 436 528 = Mérlegfőösszeg 26 300 681 27 270 501 2 308 483 1 894 986 Ügyfélhitel Ügyfélbetét
=
14 643 829 14 575 358 1 479 951 1 268 167 12 330 820 12 488 130 1 170 886 1 073 410
Forrás: saját szerkesztés éves jelentések alapján A banknál a pénzeszköz aránya növekedést mutat a vizsgált időszakban, sőt arányaiban kétszer akkora a mértéke, mint a bankszektorban általánosan. Az állampapírok jelentős csökkenése, és az átlag alatti értéke valamint a betétfedezet csökkenése arra sarkall, hogy ebben a kategóriában 3-as osztályzatot kap a bank. 6. kockázat 10. táblázat: MKB különböző kockázatainak mutatói
Kamatkockázat =
Árkockázat
=
Fix kamatozású eszköz = Fix kamatozású forrás
Részesedés + részvénybefektetés Mérlegfőösszeg
=
Bankszektor 2012 20213 6 422 361 2 499 255 3 412 384 3 820 320
MKB 2012 201 374 170 447
2013 178 752 203 620
188,21%
65,42%
118,14%
87,79%
722 261
765 542
101 137
60 576
26 300 681 27 270 501
2 308 483
1 894 986
4,38%
3,20%
2,75%
2,81%
Forrás: saját szerkesztés éves jelentések alapján Az MKB Bank kamatkockázat több mint 30 százalékkal csökkent, az árkockázat is csökkenést mutat, de mindkét érték még magasabb az átlagnál. Ebben a kategóriában így 2-as osztályzatot kap a bank.
25
A CAMELS módszerrel elvégzett elemzés alapján a hat tényező értékelése az alábbiak szerint alakult: 1. Tőkemegfelelés: 1. osztályzat 2. Eszközök minősége: 2. osztályzat 3. Menedzsment értékelése: 3. osztályzat 4. Eredményesség szintje: 5. osztályzat 5. Likviditás: 3. osztályzat 6. Piaci kockázattal szembeni érzékenység: 2. osztályzat 11. táblázat: MKB CAMELS elemzés összesítése Osztályzat Súly Súlyozott érték Tőkemegfelelés 1 26% 0,26 Eszközök minősége 2 18% 0,36 Menedzsment értékelése 3 18% 0,54 Eredményesség szintje 5 16% 0,8 Likviditás 3 16% 0,48 Piaci kockázattal szembeni érzékenység 2 10% 0,2 100% Összesen 2,64
Forrás: saját szerkesztés Kerekítve a 2,64-es értéket összességében az MKB Bank működését 3-as osztályzattal illetem, talán már igényel bankfelügyeleti beavatkozást.
3.3 SWOT elemzéssel is megvizsgálható a bázisvállalatom: 12. táblázat: MKB SWOT elemzés Erősségek ügyfelek bizalma, nagy fiókszám, sok ATM, menedzsment hatékonysága, korszerű Netbank szolgáltatás, erős anyabank Lehetőségek új ügyfelek megkeresése, marketing színvonal emelése, új termékek bevezetése
Gyengeségek eredményesség szintje alacsony, hitelnyújtási hatékonyság romlása, veszteséges az üzemelés Veszélyek gyenge a hitelminőség, nagy a konkurencia kamatkockázat, kiszámíthatatlan kormányzati adópolitika Forrás: saját szerkesztés
26
4. Hitelbírálati esettanulmány 2014 Áprilisában átlépte az 1300 milliárd forintot a Széchenyi Kártya Program keretében kihelyezett hitelek összege. A Széchenyi Kártya „klasszik” folyószámlahitel iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet10, a Növekedési Hitelprogram keretében nincs is lehetőség folyószámlahitelre, ezért az esettanulmányom keretei között egy olyan vállalkozást fogok feldolgozni, ami ezzel a legnépszerűbb termékkel rendelkezik és a kapott hitelkerete évről évre változik.
4.1 Hiteligénylés lépésről lépésre, avagy hogyan juthat a hiteligénylő a legegyszerűbben a kívánt hitelhez. A vállalat kitűzi a célját, mihez kell finanszírozási támogatás
Meg kell keresni a célnak megfelelő hitelterméket!
Utána kell járni, mely bankok forgalmazzák az igényelt terméket!
Egyes bankok kondíciói eltérőek lehetnek
Bankfiókkereső segítségével meg lehet találni a legközelebb eső hitelintézetet
Össze kell állítani a hiteligénylő csomagot!
Csatolandó dokumentumok listája az igénylési lap utolsó oldalán
Irodakereső segítségével meg lehet találni a legközelebbi ügyfélszolgálatot. (kérelmeket, nem a bankfiókokban kell leadni, hanem általában a Kereskedelmi és Iparkamara kirendeltségeinél) 11. ábra - Folyamatábra a hiteligénylés lépéseiről Forrás: saját szerkesztés, www.kavosz.hu alapján 10
http://m.privatbankar.hu/cikk/evekig-nem-lesz-ilyen-igeretes-konstellacio-a-fejleszteni-akaro-cegekszamara-271256
27
Az igénylőnek meg kell találnia a céljai számára leginkább megfelelő
1.
terméket! Nem árt tájékozódni az interneten vagy a bankfiókokban a hiteltermék feltételiről, költségeiről. Meg kell nézni, hogy az igényelni kívánt terméket mely bankok
2.
forgalmazzák! Egyes bankok hitelbírálati rendszere és számlavezetési kondíciói eltérőek, tájékoztatásért a számlavezető bankhoz vagy bármely, a Széchenyi Kártya Programban résztvevő hitelintézethez lehet fordulni. Az általam vizsgált vállalat hosszú évek óta rendelkezik a Széchenyi Kártya Program folyószámlahitel termékével, így rá nem vonatkozik az első két lépés. Össze kell állítani az igénylési csomagot a honlap és/vagy a bankfiókok
3. segítségével!
Folyószámlahitel esetén a szerződések 1 évre kötődnek, melyet évről évre meg lehet, újítani. Így a választott cégem törzsanyagában is megtalálható minden évre vonatkozóan az igénylési csomag Az igénylési csomagban, ami nélkülözhetetlen:
Az elmúlt év(ek) gazdálkodási adatai (EVA/SZJA bevallás, mérleg)
Bővített nullás adóigazolás
Az igénylő személyes okmányai
Kezes(ek) okmányai fénymásolatban
Nyilatkozat és kezesi záradék(ok)
Vállalkozási formának megfelelő igénylési lap
Az igénylési lap több oldalnyi terjedelemben olyan információkat tartalmaz a hiteligénylőről, mint a vállalkozás azonosító adatai, a tevékenység rövid leírása, célterülete. Fel kell tüntetni az operatív irányítást végző adatait, a tulajdonosok és a kapcsolt vállalkozások adatait. Az igénylő lapon még szerepeltetni kell a gazdálkodás adatait: szerepel számszerűsítve az utóbbi három év adózási kötelezettséggel kapcsolatos adatai, a mérleg és az eredmény-kimutatás fontosabb számadatai. A hitel megítéléséhez szükséges egyéb információk között le kell írni vevőkört, legnagyobb szállítókat. Végül a biztosítékok adataiban szerepelnek a kezesek. 28
Amire még szükség lehet:
4.
Cégkivonat
Társasági szerződés
Vállalkozói igazolvány
Főkönyvi kivonatok/pénztári kimutatás
Bankszámlakivonatok
Számlaforgalmi igazolás
Üzleti terv
MVH- s Regisztrációs szám igazolás A honlap irodakereső funkciójának segítségével kiválaszthatóak az
ügyfélszolgálatok, ahol a választott iroda ügyintézőjével időpontot egyeztetni a kérelem leadására. Az igénylési csomagokat a KAVOSZ vagy a Kereskedelmi és Iparkamara kirendeltségeiben kell leadni. A regisztrációt követően feldolgozzák és továbbítják az igényléseket a választott bank felé, ahol pozitív bírálat esetén megkötik a hitelszerződést, és folyósítják a kölcsönt.11
4.2 Hiteligénylő bemutatása: A választott cégem egy borsod megyei gyógyszer kiskereskedő A bank ügyfele betéti társaság formában folytatja tevékenységét. 1996-ban alakult, KSH szerinti TEÁOR kódja 4773’08 gyógyszer kiskereskedelem. Főtevékenysége mellett, ehhez szorosan kapcsolódó tevékenységet is végez például: gyógyászati termék kiskereskedelme, illatszer-kereskedelem. A tulajdonosi kör a cég megalakulása óta változatlan, a munkatársak személyében nem történtek változások. Családi vállalkozás, a gyógyszerészek a tulajdonosok hozzátartozói. A tulajdonosok 51 – 47 – 1 – 1 arányban állnak. 2003-tól vezet az MKB-nál pénzforgalmi bankszámlát, illetve 2004-től rendelkezik egy 10 millió forintos Széchenyi kártyával, melynek keretének kihasználtsága 60 – 100 11
http://kavosz.hu/igénylés-lépésről-lépésre-uj
29
százalék, valamint 1 darab svájci frank alapú hitellel, aminek a lejárata 2013-ban volt esedékes. Ennek a hitelnek a fizetése problémamentes volt. A 2013-as törzsanyag alapján az akkor utolsó 12 havi számlaforgalma három számlavezető banknál osztódott szét, de a szerződésben előírt számlaforgalmat az ügyfél teljesítette és a teljes árbevételének 70 százalékát az MKB Banknál forgalmazta. A
betéti
társaság
a
Magyarországon
tevékenységet
folytató
nagyobb
gyógyszerforgalmazóival évek óta van kapcsolatban. Éppen attól rendel, aki a nagyobb kedvezményt, illetve a jobb feltételeket nyújtja nekik. Ebből a szempontból az ügyfél finanszírozása nem hordoz kockázatot. A vevői pedig a tevékenységéből adódóan lakossági ügyfelek, akik a helyszínen készpénzben fizetnek, a nagyobb közületi vevők pedig, eddig határidőre rendszerint teljesítettek. 2013. júliusi igénylésekor a 10 000 000 forintos Széchenyi kártya folyószámlahitelét szeretné meghosszabbítani azonos összeggel. Igénylésére az ügyfél 20-as EDR minősítést kapott a hitelbírálat során, így az előterjesztésben hitelkerete 5 000 000 forintra csökkentése szerepel. A rosszabb scoring oka vélhetően az árbevétele csökkenése (116,47 millió forintról 56,29 M forintra csökkent. Az árbevétel csökkentést azzal indokolta az gyógyszer kiskereskedő, hogy a megelőző év végén a tulajdonosoknál jelentkezett egy potenciális vevő, aki meg akarta venni a betéti társaságot, ezért a forgalmukat és készletüket minimálisra leszállították. A tulajdonosok és a leendő vevő az MKB Bankban is többször járt egyeztetni az adás-vételt, de 2013 februárjában a vevő visszalépett. A tulajdonosok ezt követően úgy döntöttek, hogy nem értékesítik a betéti társaságot, ezért újra elindult a jelentősebb forgalmazás és a vállalkozás a 2012-es – értékesítési szándék előtti – forgalmat produkálja. A benyújtott legfrissebb pénzügyi adatok alapján látszik, hogy a likviditását és a zavartalan működést, a hitel visszafizetését nem befolyásolják a körülmények. A cégvezető elmondása alapján a cég 60-70 millió között fog alakulni a várható árbevétel, a főkönyvi kivonat és a legfrissebb pénzügyi adatok alapján a cég működése stabilnak mondható. A bank részéről többször is történt helyszíni látogatás az ügyfél telephelyén, ahol egy könyvvizsgálathoz hasonló helyszíni szemlék történtek a valós működés vizsgálata érdekében. Az ügyfél 10 000 000 forintos hitelkeretét szeretné megtartani, az ügyféllel rendkívül jó kapcsolat terhére, egy ütemezett keretcsökkentés lehet a megoldás.
30
4.3 Hitelbírálat: Információgyűjtés
Igénylési csomag
Kizáró és korlátozó feltételek
Döntést befolyásolják ezek a feltételek
Igaz
Feltételek listája
Található-e igénylőre vonatkozó feltétel? Hamis Adósminősítés. Szubjektív és objektív megközelítéssel egyaránt.
Cenzúra előterjesztés
Hitelcél, futamidő, fedezetek, múltbeli tapasztalatok
Hitelszerződés megkötése, hitel folyósítása Monitoring. Hitelezési dosszié karbantartása, adósminősítés megismétlése 5. ábra: Folyamatábra hitelbírálat lépéseiről, Forrás: Saját szerkesztés A hitelbírálat azzal kezdődik, hogy ellenőrzik a kizáró feltételeket, hiszen ha egy is vonatkozik az hiteligénylőre, nem kaphatja meg az összeget.
31
Főbb kizáró feltételek, ha a vállalkozás: foglalkoztatott létszáma több mint 249 fő éves nettó árbevétele nagyobb, mint 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy
mérlegfőösszege
meghaladja
a
43
millió
eurónak
megfelelő
forintösszeget. lejárt köztartozása van csőd-, felszámolási- vagy végelszámolás eljárás folyik nem rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges engedélyekkel a cégnyilvántartásba nem szerepel12 Esetünkben nincs kizáró feltétel, de szerepel egy döntést befolyásoló tényező miszerint a Hiteligénylő ellen NAV végre hajtási eljárás volt folyamatban a Cégkivonat adatai alapján 2013 márciusában. Kiegészítő szerződéskötési feltételként megjelentek még olyan tételek melyek az ügyfél hiányossága miatt akkor még nem teljesültek: cégvezetők elérhetőségei között az elektronikus levelezési címek tulajdonosok részesedésének mértéke nem megfelelően lett kitöltve 2012. évi beszámoló kiegészítő melléklete A 20-as rating eredmény miatt üzleti hatáskörben legfeljebb exit stratégia alkalmazható vagy 1x1 Stabilitás hitel nyújtható. A betéti társaságnak három választási lehetőség közül foglalhat állást: scoring felülvizsgálatot kezdeményeznek a meglévő Széchenyi Folyószámlahitel összegéből legalább 50 százalékos, illetve ha az utolsó, lezárt teljes gazdasági évre vonatkozó árbevétel 20 százaléka ennél alacsonyabb, akkor ez alapján meghatározott mértékig ütemezett keretcsökkentést engedményez a jelen igénylés elutasítása mellett a meglévő Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt 1x1 Stabilitás hitellel váltják ki. A Kockázati terület az Széchenyi Kártya keret alacsonyabb összeggel, 8 M Ft-tal történő meghosszabbítását, 2 M Ft ütemezett keret csökkentés alkalmazása mellett támogatja, ellentétben az előterjesztésben leírtakkal. Az ügyfél döntése következtében a 2013. augusztusában megkötött Széchenyi Kártya szerződés már tartalmazza az ütemezett keretcsökkentést, ami alapján a tartozás összegét, a 2 000 000 forintot, négy egyenlő részletben, negyedévente köteles megfizetni az ügyfél. 12
http://kavosz.hu/szechenyi-kartya/szechenyi-kartya-reszveteli-feltetelek
32
Egy évvel később, a 2014 augusztusában datált hiteligénylés típusánál hitelkeret emelés a futamidő végén szerepelt. Az igényelt hitel célja a likviditás biztosítása, a folyamatos készlet biztosítása és a rendkívüli esetek finanszírozása. A vállalkozás a hitel megtérülését az eddigi kiszolgálás színvonalának megtartásával, esetleges tovább bővítésével, a vásárlókör és ellátási körzet szélesítésével tervezi. Fedezetet az ismételten folyamatosan növekvő árbevétel nyújt. Fedezetek ismertetése: Hitelgarancia Zrt kezesség 80 százalékban és a két legnagyobb tulajdonos készfizető kezesek lesznek. Az EDR minősítés eredményeként, ebben az esetben „18-as – hitelezhető” státuszt kapott. Új kizáró és korlátozó feltételek, döntést befolyásoló tényezők nem jelentek meg az anyagában. A bank szubjektív véleménye, hogy az ügyfél megbízható, pontos a szükséges kamatfizetéseket időben megtörténtek. Hosszabbtávú együttműködésre törekszik. Heti gyakoriságú a kapcsolattartás a hiteligénylő és a bank között. Az ügyfél a keretcsökkentés óta folyamatosan növelte az árbevételt és az MKB Banknál a forgalmát és ennek köszönhetően lehetőség nyílt az eredeti keretösszeg visszaadására. „A hagyományos hitelbírálat a banki gyakorlatban általában alkalmazott elvek és módszerek igénybevételét jelenti. Ezeket a bankok szabadon alakítják ki, és szabadon alkalmazzák. Jellemzője, hogy bizonyos – és meglehetősen sok szempontú – megfontolások minden hitelbírálat során érvényesülnek, tehát minden esetben részletesen vizsgálják a bankok a hiteligénylő hitelképességét, amelyhez elemzik a vagyoni helyzetét, tevékenységét, forgalmát, a vállalkozás cash flow-ját. Az értékelés – tehát az egyes elemek súlyának meghatározása a döntésben – maga is komplex, és kevésbé jellemzi az előzetes merev számszerűség. Ennek során valamely rating módszerrel minősítik az ügyfelet, a biztosítékokat és magát az ügyletet. A bankok – a termékalapú minősítés kivételével az ügyfél-, illetve partnerminősítést az ügyfelek gazdasági-pénzügyi helyzetének komplex értékelésével (rating módszer) végzik. Az ügyfél- illetve partnerminősítés szempontrendszere az ügyfelek/partnerek könyvvezetési/beszámoló készítési sajátosságaihoz igazodik. Az értékelés szempontrendszere a következő:
Objektív
kritériumok: a
pénzügyi
kimutatások
adataiból
számszerűsíthető
mutatószámok. Ezek meghatározása a letétbe helyezett éves beszámoló – adott esetben konszolidált éves beszámoló, a könyvvizsgáló jelentése, ha ilyen készült -, 33
valamint az egyszerűsített éves beszámoló, illetve az egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés, vagy főkönyvi kivonat illetve adóbevallás lehet.
Szubjektív szempontok: az ügyfelek gazdálkodását jellemző – nem számszerűsíthető – minőségi ismérvek alapján történik.” (Gál, 2013)
4.4 A vizsgált hiteligénylő szubjektív kiértékelése A kiértékelés egy 1-4-ig terjedő skálán történt, ahol az 1-es a legkedvezőbb megítélés, 4-es a legrosszabb megítélés.
Az Ügyfél vevőinek megítélése; vevők számossága, van-e szerződéses kapcsolata, vevőállomány forgási sebessége – Főleg lakosság, a helyi igényeket szolgálják ki. Vevőkör a jövedelmezőég csökkenése nélkül helyettesíthető, három vevőjével több mint 10 éves szerződéses kapcsolatban áll.
1
Az Ügyfél szállítóinak megítélése, szállítók számossága, van-e szerződéses kapcsolata, szállítók forgási sebessége – A szállítók nagy gyógyszertárak, melyek általában jövedelmezőség csökkentése nélkül is jól helyettesíthetőek. Három legnagyobb szállítójával 2000. óta szerződött partner.
1
Tevékenység jellege, mióta végzi, szakmai tapasztalat, tevékenységváltás történt-e, megfigyelhető-e szezonalitás – Főtevékenység az alapítás óta a gyógyszer-kiskereskedelem és a szorosan kapcsolódó gyógyászati-, és illatszer-kiskereskedelem. Nem jellemzi szezonalitás. A forgalomban van némi ingadozás, a termékek szükségessége miatt, hiszen a tavaszi és téli időszakban általában a lakosság többször jelentkezik vásárlói szándékkal a cégnél.
2
Tulajdonosokra vonatkozó információ – A tulajdonosi kör a cég megalakulása óta változatlan. Minden szereplő gyógyszerészeti végzettséggel rendelkezik, szakmai tudásuk megfelelő.
1
34
Versenyképesség, piaci konkurencia – Létszükségleti termékeket értékesítenek, ami a piacon szükséges. Konkurencia a szűk helyi viszonylatban minimális. A nehézséget az akár havi szinten változó támogatott gyógyszerek listája okozza. Kedvezményeket akkor érhetnek el ha előre négy-hat hónappal leadják a megrendelést.
2
Ügyfél szubjektív megítélése – Az ügyfél pontos adatokat határidőre szolgáltatott. Fizetési moráljával eddig sem volt probléma. Az ügyfél megítélése kedvező, hiánypótláshoz szükséges dokumentumokat már aznap becsatolta.
1
Gazdasági válság, és az árfolyam ingadozások hatása a hiteligénylőre - Minden ágazatban érezhető volt a válság hatása, de mivel létfontosságú termékekkel foglalkoznak, forgalom csökkenés nagymértékben nem tapasztalható. Az árbevétel közel 13 százalékkal csökkent 2011-re. Az árfolyam ingadozás nem befolyásolja a tevékenységet.
2
Szubjektív értékelés során remekül teljesített a betéti társaság, hiszen hármas, négyes értékeket nem is kapott a kiértékelés során. Vevői és szállítói állománya stabil, de jól helyettesíthető, tulajdonosi szerkezetét és tevékenységét az állandóság jellemzi. A gazdasági válság és az árfolyam ingadozás nincs hatással a vállalkozás tevékenységére.
35
A gyógyszer-kiskeresdelem SWOT analízissel történő vizsgálata: 13. táblázat: gyógyszer-kiskereskedelem SWOT elemzése Erősségek - fejlett tőkeerős cégek - erős K+F - a generikukom térnyerése új terápiák
Gyengeségek - generikus gyártók: kisebb profitráta - kisebb gyártókat bekebelezik a nagyobbak
- dinamikusan növekvő részterületek - globális népességnövekedés - elöregedés túlsúlyosak számának megugrása
- kiszámíthatatlan hazai szabályozási környezet - kiszámíthatatlan árfolyam ingadozások
- generikus programok, állami költségcsökkentési kedvezmények Lehetőségek
Kockázatok Forrás: MKB 2013 jelentés
A vizsgált vállalatom eseténél, el kell vetni a népességnövekedésben rejlő lehetőségeket, hiszen megyénkre a folyamatos népesség csökkenés a jellemző, illetve a vállalat kiértékelésekor az lett megállapítva, hogy az árfolyam ingadozás nem befolyásolja a tevékenységet.
4.5 A hiteligénylő objektív megítélése Főleg az ütemezett keretcsökkentés, majd az eredetei összegre történő okai, az objektív szempontok között keresendő. A következőkben a vállalat utolsó két beszámolója alapján az utolsó három év adatainak vizsgálatával megpróbálom megkeresni, megindokolni a kapott 20-as majd 18-as EDR minősítést. Ezek a minősítéssel kapcsolatos adatok titkosak, de valószínűleg a különböző megannyi beszámoló adatokból képezhető mutatók az objektív értékelés forrásai túlnyomó részben. Az ügyfél gazdasági helyzetének bemutatása a legfrissebb pénzügyi kimutatások alapján:
36
A belföldi értékesítés árbevétele 2011. évben 116, 47 M Ft, 2012. évben 52,2 M Ft, 2013. évben 64,8 M Ft volt. Az árbevétel 55 százalékkal csökkent, majd a következő évben közel 25 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszak adataihoz képest. A 2012-es bevallás és a főkönyvi kivonatok alapján és a benyújtott legfrissebb pénzügyi adatok alapján látszik, hogy a betéti társaság likviditását és a zavartalan működést, a hitel visszafizetését nem befolyásolják a körülmények, főleg, hogy időközben több hitelüket is visszafizették. Az árbevételében érdemleges növekedés várhattak el a 2013. évhez képest, 60-70 millió közötti várakozásuk be is következett. Az MKB Bank nem kizárólagos számlavezetője a cégnek, két másik pénzintézetnél is vezet még számlát, de árbevételének 70 százalékát az MKB-nál forgalmazza. A betéti társaságnak egy 1.560 svájci frankos tőketartozású hitele volt az OTP-nél, amit a 2013-as év során lejárt. 2011-ben 116,470 ezer forint, 2012-ben 52.293 ezer forint árbevételt eszközölt, ami 55 százalékos csökkenésnek felel meg. 3.951 ezer forint és 3.496 ezer forint mérleg szerinti eredmény mellett. Üzemi szinten 9.002 ezer forint és 5.201 ezer forint eredménnyel zárt. Az árbevétel csökkenésének okát már korábbi fejezetben megfogalmaztam. A CRM rendszer alapján az ügyfélnek a számláján 2013-ban a terhelések 52.434 ezer forint, a jóváírások 54.412 ezer forint volt. 2014. július 31-ig a terhelések 30.813 ezer forint, míg a jóváírások 32.971 ezer forint volt. A kötelezően előírt számlaforgalmat az ügyfél teljesítette. A továbbiakban, a vállalkozás utóbbi három év beszámolóinak adataiból származtatott mutatók: 0,01%
100,00% 80,00% 64,28%
65,96%
60,00%
71,35%
Aktív időbeli elhatárolás Forgóeszközök
40,00% 20,00%
Befektetett eszközök 35,72%
34,04%
28,64%
2011
2012
2013
0,00%
6. ábra: vállalkozás eszközeinek aránya, Forrás: saját szerkesztés mérlegadatok alapján 37
Ha megnézzük a gyógyszer-kiskereskedőnk eszközeinek arányát, a forgóeszközök túlnyomó többsége megerősít abban, hogy valóban kereskedelem lehet a fő tevékenység. 14. táblázat: Gyógyszer kiskereskedő forrásainak összetétele 2011 Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek
2013
12694 0 44083
16190 0 40967
30226 0 34646
ebből: rövid lejáratú
42763
40967
34646
hosszú lejáratú
1320
0
0
0
0
190
Passzív időbeli elhatárolások Források összesen
2012
56777 57157 65062 Forrás: saját szerkesztés mérleg adatok alapján
A származtatott mutatók mellett a bank értékeli az egyes tételek időszakonkénti változását is. A források arányának vizsgálatakor látható, hogy a saját tőke a vizsgált időszak alatt a 2011-es adat 238 százalékára növekedett. Emellett a vállalat vagyongyarapodása is folyamatos, ami az összes forrás számai mutatnak, ezzel párhuzamosan a csökkentek a rövidlejáratú kötelezettségei, a hosszú távú kötelezettségei pedig már nem is szerepelt a későbbi beszámolókban.
2011 Saját tőke
12694
Források
56777
= 22,36%
2012 16190 57157
= 28,33%
2013 30226 65062
= 46,46%
Idegen tőke Források
77,64%
71,67%
53,54%
38
100,00% 80,00% 60,00%
53,54% 77,64%
71,67% Idegen tőke Saját tőke
40,00% 46,46% 20,00%
22,36%
28,33%
2011
2012
0,00% 2013 7. ábra: Tőkeszerkezeti mutatók alakulása, Forrás: saját szerkesztés mérlegadatok alapján
A tőkeerősség a vizsgált időszakban folyamatos növekvő tendenciát mutat, a 2013-as évben meg is haladta az elvárt 30 – 35 százalékos értéket. 2012-ben az eredménytartalék növekedése - ami a 2011-es mérleg szerinti eredmény következménye – 2013-ban a lekötött tartalék képzése és a magas mérleg szerinti eredmény járult hozzá a saját tőke jelentős, több mint kétszeres növekedéséhez. A saját tőke abszolút értékben és arányaiban is nőttek. Az eladósodottsági mutató ennek hozadékaként értelemszerűen, folyamatos csökkenő tendenciát mutat, melynek értéke szintén 2013-ra ért az elvárt szint alá, ami 65 – 70 százalék. Forgó eszközök
36498
RLK
42763
= 0,8535
37700 40967
= 0,9203
46423 34646
= 1,3399
forgóeszközök + készletek
32104 = 0,7507
37034 = 0,9040
45823 = 1,3226
RLK
42763
40967
34646
Pénzeszközök
12820
RLK
42763
= 0,2998
15587 40967
= 0,3805
17625 34646
= 0,5087
39
A likviditási arány a rövid lejáratú kötelezettségek kifizetésének képességét vizsgálja, a 2013-as adat már az elfogadható >1,3-as értéket mutatja. Minél nagyobb az érték, annál likvidebb a cég, 2-es értéknél jó az érték. A likviditási gyorsráta a vállalat pénzügyi erejét fejezi ki, hogy milyen gyorsan lehet az eszközeit pénzzé tenni. 0,70-es érték alatt fennállna a fizetésképtelenség veszélye, de ez a mutató is folyamatos javuló tendenciát mutat. A pénzhányad mutató is elérte az elfogadható, 0,4 fölötti értéket. Lényegében arról tájékoztat, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mekkora hányadára nyújt fedezetet a likvid pénzeszköz. Minden likviditási mutató a vállalat számára akkor kedvező, ha ez az arány egyre növekvő, ami az azonnali fizetőképesség javulását jelzi. Adózott + Amortizáció + eredmény Adósságszolgálati mutató =
Hosszú lejáratra felvett kölcsönök esedékes törlesztő részlete
Hosszú lejáratra adott kölcsönök kamata + Esedékes kamatok
Az adósságszolgálati mutató külön kiemelve is szerepel a hitelcentrum ellenőrzési adatlapján. A vizsgált vállalkozásunk esetében ez a 2013-as igényléskor 21,59 százalékos, egy év múlva 15,42 százalékos értékes vett fel. Adózott eredmény Értékesítés nettó
3951 116470 = 0,0339
3496
19036
52293 = 0,0669
64841 = 0,2936
3496
19036
árbevétele Adózott eredmény
3951
Összes eszköz
56777
Adózott eredmény
3951
Saját tőke
12694
= 0,0696
= 0,3112
57157 3496 16190
= 0,0612
= 0,2159
65062 19036 30226
= 0,2926
= 0,6298
Az árbevétel arányos eredményráta (ROS) megmutatja, hogy a bevétel már közel 30 százaléka marad a vállalkozás rendelkezésére a 2013-as beszámoló alapján a költségek levonása után. Az eszközarányos nyereség (ROA) vizsgálja, hogy a vállalkozás képes-e olyan megtérülést produkálni, mely minimum a tőke költségeit fedezi. 40
A saját tőke arányos eredményráta (ROE) mutatja, hogy a saját tőke 1 forintjával mennyi forint eredményt érünk el illetve, hogy a befektetésből mekkora hozam várható. HLK
1320
HLK + ST
14014
Saját tőke + HLK
14014
HLK
1320
Saját tőke
12694
HLK
1320
= 0,0942
= 10,6167
= 9,6167
Az adósságállománya aránya, és fedezettsége rávilágít a vállalkozás hosszú távú eladósodásának mértékét. A két utolsó évben már nem szerepel a beszámolóban hosszú lejáratú kötelezettség, hiteleit rendezte vagy az összegek átsorolódtak a rövid lejáratú kötelezettségek közé. MSZE Értékesítés nettó árbevétele
3951 116470 = 0,0339
3496 52293 = 0,0669
14036 64841 = 0,2165
Adózás előtti eredmény Értékesítés nettó árbevétele + Egyéb bev
4443 119501 = 0,0372
3884 53569 = 0,0725
20090 68316 = 0,2941
Adózott eredmény Értékesítés nettó árbevétele + Egyéb bev
3951 119501 = 0,0331
3496 53569 = 0,0653
19036 68316 = 0,2786
= 1,4459
5201 = 1,0277 5061
21256 = 3,8753 5485
Üzleti tevékenység eredménye személy jel ráf
9002 6226
Az eredmény-kimutatás dinamikus szemléletben mutatja a vállalkozás bevételeit és ráfordításait, továbbá ezek különbözeteként az adott időszak nyereségét, illetve veszteségét. Az összes jövedelmezőségi mutató abszolút értékben növekedést mutat a vizsgált időszak alatt, annak ellenére, hogy a 2012-es adatoknál a mutató számlálója rendre csökkent az azt megelőző adatokhoz képest.
41
5. Összefoglalás A szakirodalmi áttekintésben megvizsgáltam a kkv szektor hitelezési folyamatait a gazdasági válságig visszamenőleg. A szektornál kihelyezett hitelállomány növekedési üteme évről évre negatív értékeket mutatott. Ennek az okai, hogy a gyenge belföldi felhasználás miatt a vállalatok hitelkereslete alacsonyabb volt, a bankok csökkenő kockázatvállalási hajlandóságot mutattak és a mindenkori kormány intézkedési sem törték meg a bankok konzervatív hitelezési politikáját. Új tendenciák lehetőségét hordta magában a Magyar Nemzeti Bank által 2013-ban meghirdetett
Növekedési
Hitelprogram,
melynek
keretében
főleg
a
kis-
és
középvállalatokat megcélozva, kedvező, 2,5 százalékos kamatú hiteltermékekkel célozták meg a szektor pénzügyi stabilitását. A program eme első szakasza sikertörténetként lett elkönyvelve, hiszen a 750 milliárdos keretösszeg 93,5 százalékára sikerült kötni hitelszerződéseket. A sikerre való tekintettel meghirdetett a program második szakaszát, amiben a kezdeti 500 milliárdos keretösszeget mára már 2000 milliárdra emelték. A második szakasz számszaki jellemzőiből azt a következtetést vontam le és azt a kritikát fogalmaztam meg, hogy ez a program második szakasza, még nem váltotta még be az elvárásokat, a kihelyezhető keretösszegnek még csak a 16 százalékát haladta meg a folyósított hitelek nagysága. A következő fejezetekben megpróbáltam összehasonlítani azt a két hitelezési program melyek a legnagyobb arányát képviselik a kkv szektor finanszírozásában. A Széchenyi Kártya Programot és a Növekedési Hitelprogramot többek között a hitelcélok, a kondícióik, a költségeik, a futamidők és a lehetséges igénylők köre alapján összehasonlítottam, összegeztem milyen hiteligénylők, melyik hitelterméket kellene, hogy válasszák. Külön fejezetet kapott a bázisvállalatom bemutatása és elemzése. Az MKB Bank Zrt.hez kerültem szakmai gyakorlatra, így náluk íródott a szakdolgozatom és e banktól származik az esettanulmányom is. Bemutattam a bank történetét, tulajdonváltási folyamatait. Például pont a szakmai gyakorlatom során vette át a tulajdonlás jogát a magyar állam. Elvégeztem a bank különböző elemzéseit, a tanulmányaim alatt elsajátított elemzési módszerekkel, mint például a beszámolójának vertikális elemzése, a 6 tényezős CAMELS elemzés, illetve a szubjektív megközelítésű SWOT analízis. A CAMELS elemzés eredményeinek következményeként megfogalmazódott, hogy talán a bank már bankfelügyeleti beavatkozást igényel. 42
Folyamatábrákon ismertettem és ismertem meg a hiteligénylés lépéseit, az ahhoz szükséges dokumentumokat és a hiteligénylő feladatait. A hitelbírálat folyamatábrája tartalmazta a bank lépéseit az igényléstől a folyósításig. A szakdolgozat tárgyát képező kutatás célja az volt, hogy megkeressem azokat az indokokat, hogy a választott Széchenyi Program keretein belüli folyószámlahitellel rendelkező vállalkozás kerete miért változott kétszer is az utóbbi két évben. A már közel tíz éve a termékkel rendelkező ügyfélnek először ütemezett keretcsökkentéssel, két millió forinttal csökkent a tízmilliós folyószámla-hitelkerete, majd a következő évben újra jogosulttá vált az eredeti összegre. A keretcsökkentésben közrejátszó tényezők között szerepelt a már egyszer felmerült eladási szándék, mely végül nem valósult meg. Az árbevétel jelentősen, több mint 50 százalékkal csökkent 2011-ről 2012-re. A 2013-as árbevétel várakozás (70 millió forint) sem érte el a 2011-es azonos adatot. Elsőleges tervek szerint a bank levitte volna 5 millióra is a keretet, az ügyfél kezdeményezte, hogy megmaradhasson a 10 millió, végül köztes megoldásként 2 milliót fizetettek vissza az ügyféllel, négy egyenlő részben, 9 hónap alatt. A keret visszaemelésben is több tényező játszott szerepelt. A kevésbé fontos szubjektív szempontok során is megfelelő értékelést kapott a hiteligénylő vállalkozás. Az objektív szempontokat képező beszámolóból származtatott mutatók rendre javuló tendenciákat mutattak. Megfelelő a tőkeszerkezete, likviditása is javul, fizetőképessége egyre kedvezőbb. A jövedelem elemzésének mutatószámai is rendre a többszörösére növekedtek. A betéti társaság beszámolójából kikerültek a hosszú lejáratú kötelezettségek, ezeket vagy visszafizette, vagy átsorolódott a rövid lejáratú kötelezettségek közé, a vizsgált időszakban rendezte a más banknál lévő hitelét. A szakdolgozatom megírása közben lehetőségem nyílt egy kicsit belelátni a banki szektor működésébe, közben részese voltam a bankfióknak a lakossági ügyfélkörével történő mindennapi kapcsolattartásában. Belegondolhattam, hogy milyen hosszú intervallum is lehet, míg egy vállalatnál, felmerül a finanszírozási gond, és míg a célnak megfelelő hiteltermék folyósítása megtörténik. Számvitel szakirányosként remélem azért, hogy ebben a félévben szerzett pénzügyes tapasztalatokat is később hasznosítani tudom majd életem során. Végül, de nem utolsó sorban szeretném, megköszönni Fórizs Péter József bankfiókvezetőnek hasznos ötleteit és jó tanácsait, illetve hálával tartozom Dr. Bozsik Sándor témavezető konzulensemnek, hogy a kései időpontban is elvállalta mentorálasomat és, hogy a szakdolgozat megírásához tanácsaival, javaslataival járult hozzá. 43
6. Irodalomjegyzék 1.
http://www.bankmonitor.hu/cikk/vallalati-hitelek-a-legjobb-megoldas-mar-csakhetekig-elerheto.htm (letöltés: 2014. szeptember)
2.
http://www.bankmonitor.hu/cikk/szechenyi-hitel-vagy-nhp--kinek-mi-a-jobb.htm (letöltés: 2014. október)
3.
Camels
-
oktatási
segédlet,
http://193.6.12.228/uigtk/uipz/hallgatoi/khcamels.pdf
(letöltés: 2014. október) 4.
Csubák T. - Fejes J.: A magyar kkv-k 21. századi banki finanszírozásának áttekintése és kiútkeresés a hitelválság csapdájából, 180. o.
5.
Dr. Takács András (2008): Beszámoló készítés és elemzés, PTE ÁOK Nyomda
6.
Dr. Tétényi V. (2001): Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek, Perfekt Kiadó
7.
www.e-beszamolo.kim.gov.hu
8.
Gál Erzsébet (2013) Hitelkérelem, banki ismeretek
9.
Ganczer T. (2010): A kkv szektor jellemzői és finanszírozási lehetőségei a gazdasági válságban, összehasonlítva az ezredforduló kezdetén tapasztalható expanzióval, 48., 58.o.
10. http://hitel.bankarnet.hu/hitelkerelem-legfontosabb-elemei (letöltés: 2014. augusztus) 11. http://hvg.hu (letöltés: 2014. augusztus) 12. http://www.kavosz.hu/széchenyi-kártya-program (letöltés: 2014. augusztus) 13. http://www.kavosz.hu/szechenyi-kartya-uj (letöltés: 2014. augusztus) 14. http://www.kavosz.hu/igénylés-lépésről-lépésre-uj (letöltés: 2014. augusztus) 15. http://kavosz.hu/szechenyi-kartya/szechenyi-kartya-reszveteli-feltetelek (letöltés: 2014. szeptember) 16. Mátyás, Ágnes (2012): A mérlegelemzés elméleti és gyakorlati megközelítése 17. https://www.mkb.hu/fileserver.html?file=gyogyszer_CEB_2013.pdf&type=publication (letöltés: 2014. szeptember) 18. https://www.mkb.hu/az_mkb_bankrol/bemutatkozas/tortenet/index.html (letöltés: 2014. július) 19. www.mkb.hu (letöltés: 2014. június) 20. https://www.mkb.hu/az_mkb_bankrol/archivum/eves_es_feleves/index.html
(letöltés:
2014. szeptember)
44
21. http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu-hitelezesifolyamatok/201406/Hitelezesi_folyamatok_201406_HU.pdf, 8., 10. o. (letöltés: 2014. október) 22. http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu-hitelezesifolyamatok/201408/Hitelezesi_folyamatok_201408_HU.pdf, 5-6. o. (letöltés: 2014. október) 23. http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Monetaris_politika/NHP/NHP1_elemz es_V5_clean.pdf, 1. o. (letöltés: 2014. október) 24. http://novekedesi-hitel.bankarnet.hu/ (letöltés: 2014. augusztus) 25. Némethné Gál Andrea (2008): A kis- és középvállalkozások banki hitelezésének alakulása (1999-2007 között), Hitelintézeti Szemle, 3. sz. / 7. évf. 26. Otto H. - Andreas O. (2000): Mérlegelemzés, Kossuth Kiadó 27. http://penzugysziget.hu (letöltés: 2014. augusztus) 28. http://m.privatbankar.hu/cikk/evekig-nem-lesz-ilyen-igeretes-konstellacio-a-fejleszteniakaro-cegek-szamara-271256 29. Siklósi - Veress (2011): Pénzügyi Számvitel II., Perfekt Kiadó 30. http://www.vallalkozas-okosan.hu/hitelminosites_hitelbiralat_hitelfelvetel 31. http://www.vallalkozokhitele.hu/cikkek/szechenyi_hitel_vagy_nhp_%E2%80%93_mel yik_jobb.130.html 32. http://hu.wikipedia.org/wiki/MKB_Bank
Egyéb felhasznált irodalom: Az esettanulmányban szereplő vállalkozás 2013-as és 2014-es hitelanyaga
45
7. Ábrajegyzék: 1. ábra - A teljes vállalati és a kkv-szektor hitelállományának éves növekedési üteme 2. ábra - Új kihelyezések a vállalati szegmensben 3. ábra – Növekedési Hitelprogram kamatelőnye a piaci hitelekkel szemben 4. ábra - Folyamatábra a hiteligénylés lépéseiről 5. ábra - Folyamatábra hitelbírálat lépéseiről 6. ábra - Vizsgált vállalkozás eszközeinek aránya 7. ábra - Tőkeszerkezeti mutatók alakulása
8. Táblázatok jegyzéke: 1. táblázat: NHP keretében nyújtott hitelek vállalatméret és hitelcél szerinti megoszlása 2. táblázat: Az NHP első és második szakaszának főbb jellemzői 3. táblázat: NHP és a Széchenyi Program hiteltermékeinek kondíciói 4. táblázat: Bankszektor és az MKB eszközeinek és forrásainak összetétele és az MKB részaránya 5. táblázat: MKB tőkemegfelelésének mutatói 6. táblázat: MKB eszköz minőségének mutatói 7. táblázat: MKB menedzsment hatékonyság mutatói 8. táblázat: MKB jövedelmezőség, eredményesség mutatói 9. táblázat: MKB likviditás mutatói 10. táblázat: MKB különböző kockázatainak mutatói 11. táblázat: MKB CAMELS elemzés összesítése 12. táblázat: MKB SWOT elemzés 13. táblázat: Gyógyszer-kiskereskedelem SWOT elemzése 14. táblázat: Gyógyszer kiskereskedő forrásainak összetétele
46
