MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar. Vállalatok változása a válság hatására

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar

Vállalatok változása a válság hatására

Korda György László 2012 1

Tartalomjegyzék Bevezetés

1., Történeti áttekintés 1.1., A válság kialakulása – története 1.2., Válság Magyarországon

2., Elemzés 2.1., Tevékenységi csoportok és tevékenységi körök 2.2., Tevékenységi csoportonkénti vizsgálat 2.2.1., Építőipari tevékenységi csoport vizsgálata 2.2.2., Gyártás tevékenységi csoport vizsgálata 2.2.3., Kereskedelemi tevékenységi csoport vizsgálata 2.2.4., Könnyűipari tevékenységi csoport vizsgálata 2.2.5., Szolgáltatási tevékenységi csoport vizsgálata

2.3., Tevékenységi körök szerinti vizsgálat 2.3.1., Kiemelt 6 tevékenységi kör vizsgálata 2.3.2., További 26 tevékenységi kör vizsgálata

2.4., Három kiemelt vállalkozás vizsgálata

3., Összefoglaló 3.1., Összességében levont következtetések 3.2., Javaslatok a válságkezelésre

4., Irodalomjegyzék Mellékletek

2

BEVEZETÉS A modern makroökonómia egyensúly értelmében az aggregált kereslet megegyezik az aggregált kínálattal, amely csak a gazdasági fejlődés eredménye lehet. Felmerül a kérdés, hogy ez az egyensúly hogyan változott át egyensúlytalansággá? Vállalatok változása a válság hatására. Egyszerűnek tűnő, mégis sokszínű és többváltozós összetett problémát foglal magában. A válság a világ részére már bizonyos értelemben történelem. 2007 – 2012… vajon meddig tart még? Nevezhetjük ezt a modern kor kapitalizmusa válságának? Maga a téma izgalmas, a munkám során tapasztaltam, hogy a vállalkozások rövid- és középtávú stratégiája a közeljövőre nézve a túlélés, a hosszabb távú stratégiai gondolkodás pedig a bizonytalanságra való tekintettel nincs jelen a terveikben. Hogyan kezelhető a válság? Miként előzhető meg, hogy kialakuljon? Mindezt 130 vállalkozás 2007 – 2010 évre vonatkozó beszámolójából származtatott gazdasági elemzési modellekkel támasztom alá figyelembe véve az egyes vállalkozások tevékenységi csoportját (5) és fő tevékenységi körét (32). Elemzésemben a vállalkozások 2007, 2008, 2009 és 2010 beszámolói adnak számot a gazdálkodásukról, és a válság hatásáról vonhatók le következtetés. Természetesen az elemzés nem reprezentatív, így legfőképpen a Közép-magyarországi vállalkozásokra mutatja majd eredményt. Azonban a következtetések úgy gondolom, hogy magyarországi viszonylatban alkalmazhatóak, vagy negatívabb eredményt bizonyítana az országos elemzés, hiszen minden más régió elmaradottabb. A válságelméletekről jellemzően az utóbbi 2 – 3 évben esik szó.

3

1., Történeti áttekintés 1.1., A válság kialakulása – története Derült égből villámcsapásként érkezett a válság? Nem, hiszen az események logikusan követték egymást. 20071 „Az Egyesült Államokban az utóbbi években kialakult gyakorlat alapján a bankok komolyabb hitelbírálat nélkül nyújtottak jelzálogkölcsönt a magánszemélyeknek. Bővült a hitelezés, és az „olcsó kölcsönnek” is köszönhető volt, hogy az USA jegybankja alacsonyan tartotta az alapkamatot. Így ösztönözve a fogyasztást, a keresletet. Az ingatlanok értéke pedig folyamatosan nőtt. A növekedés következtében a bankok között is megindult a hitelezési verseny. Egyre kockázatosabb hiteleket folyósítottak, egyre megbízhatatlanabb adósoknak adtak pénzt és egyre kockázatosabb beruházásokat finanszíroztak. Megjelentek az új termékek is, amelyekkel tovább lehetett növelni a profitot. Ilyen termékek a CDO-k és CDS-ek. CDO és CDS termékek: CDO2: Adósságfedezetű kötelezettségek (Collateralised Debit Obligation) olyan speciális értékpapírok, amelyek mögött kötvények, hitelek vagy egyéb eszközök állnak fedezetként. CDS3: Hitel nemfizetési swap (Credit Default Swap) A hitelkockázat átadását teszi lehetővé ez az úgynevezett származékos ügylet. Ezekhez a termékekhez azonban nem kapcsolódott szabályozás, így „szabadon”, felügyelet nélkül forogtak a gazdaságban. Az összecsomagolt CDO-k és CDS-ek valós kockázatát felmérni, ami átláthatatlan struktúrák létrejöttét eredményezte, valós fedezetek nélkül.

1

http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_valsag_eredete_es_kiszelesedese CDO – Collateralised Debit Obligation 3 CDS - Credit Default Swap 2

4

Mindaddig, amíg érvényes volt a gazdaságra a létező kereslet, addig a kínálatot is meg kellett teremteni. Ki kell elégíteni a fogyasztást. Hedge fund4 A hedge fund egy kevéssé szabályozott befektetési alap, amely jellemzően csak szűk körű, vagyonos befektetők részére elérhető, akik a tőke arányában vett fix díjon felül gyakran sikerdíjat fizetnek az alap menedzserei részére. A hedge fundok lazább szabályozásukra és zártkörűségükre tekintettel, sokkal komplexebb, egyedibb, és gyakran kockázatosabb befektetési stratégiákat tudnak megvalósítani, mint a legtöbb más vagyonkezelési megoldás, sokkal széleskörűbb eszközöket felhasználva. Ez többek között az árfolyam csökkenésére spekuláló short pozíciókat, összetett, akár tőzsdén kívüli származtatott termékeket, illetve a saját tőkén felüli kitettség, a tőkeáttétel felhasználását jelenti. A hedge fund magyar fordítására nincs egységesen elfogadott kifejezés. A médiában gyakran megjelenik a fedezeti alap, árfolyam-kockázati alap szóösszetétel, de egyik sem fedi a Hedge fund definíciójának lényegét, így a leggyakrabban a szakmai anyagokban is az eredeti Hedge fund kifejezés szerepel. A „hedge” szónak valóban a 'fedezés' a magyar megfelelője, azonban ez eredetileg is arra vezethető vissza, hogy a Hedge fund-ok hőskorukban gyakran egyes pozíciókkal ellentétes irányú, vagy azok kockázatát lefedező pozíciót vettek fel hasonló eszközökben, derivatív termékekben. A gazdaság növekedését a termelés és a fogyasztás folyamatos növekedése biztosítja. Azonban az USA-ban a fogyasztás egyre nagyobb mértékben hitelekből folyt. Nem csupán a jelzáloghitelek, de a tartós fogyasztási cikkeket is (autó, elektronikai cikkek). Ugyanakkor a fogyasztás csökkenése a termelés csökkenéséhez vezet. Hiszen ha kevesebb autót vesznek, akkor kevesebbet is kell gyártani. Ennek egyenes következménye a gazdasági növekedés visszaesése. A nagybankok már nem nyújtanak hitelt egymásnak, eltűnt a bankok közötti bizalom!

4

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hedge_fund

5

Komoly nagy ingatlanirodák mennek csődbe és rántják magukkal az őket hitelező pénzintézeteket. 2007. tavasza Becsődölt a New Centaury Financial amerikai jelzálogbank, 2007 nyara A Bear Stearns bejelentette, hogy 2 alapja gyakorlatilag elveszítette az értékét. Megjelenik a válság jele Európában a BNP Paribas három alapjának függesztette fel a működését. Majd 2 milliárd dollár veszteség éri. Az Európai Központi Bank, a FED és a japán jegybank pénzt injektál a pénzpiacba. 2007 ősz Angliában is megjelenik a válság eredménye, Bank of England segítséget nyújtott a Northern Rock Banknak. Az ügyfelei pánikba estek és tovább nehezítették a bank likviditását. 2007 tél Citigroup, Merrill Lynch, UBS, Deutche Bank, Goldman Sach és a Morgan Stanley komoly veszteséget jeleztek előre, (prognosztizáltak). 2008 év eleje A FED az EKB (Europai Központi Bank) és a Svájci jegybank közösen próbálják orvosolni a helyzetet. 2008 ősz Az amerikai kormány – tőkenyújtással – átvette a 2 legnagyobb jelzáloghitelező irányítását. Az első komolyabb tettekben is megnyilvánuló lépést ekkorra datálják a szakemberek. (Közel 1 éves késéssel.) A lakosság védelmében szükséges az állam beavatkozása.

6

Lehman Brothers csődvédelmet kért. Az AIG biztosító 40 milliárd kölcsönt kért a FED-től. Kialakult a pánik a világpiacon! A nemzetközi tőzsdék óriási mértékben zuhantak. A pénz ki akart vonulni a pénzpiacról, biztonságos helyet keresve. Angol és Amerikai értékpapír piacokon átmenetileg betiltották a shortolást. 700 milliárd dolláros adósságfelvásárlással menti az Amerikai kormány a bankokat. Bankok sorban jelentik be, hogy likviditási gondjaik vannak. Így az állam kénytelen beavatkozni a lakosság védelmében. Nagybankok cserélnek gazdát. Az amerikai képviselőház elutasítja. Zuhanórepülésbe kezdenek a New York-i tőzsdék (Dow Jones 777 pontot esik). A német Hypo Real Estate banknak kellett mentőövet nyújtani. A világ tőzsdéinek árfolyamai sorban esnek, BUX 750 pontos, 4,2%-os eséssel indul. A belga Dexia Bank tőkeinjekciót kapott a Benelux államok kormányától. Hazánkban a PSZÁF (pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) bejelenti, hogy szigorúbban felügyeli a shortolást, adatszolgáltatást ír elő. Európában úgy vélik, hogy az amerikaiaknak kell megoldani a problémát, így várnak. Amerikában érzékelhető, hogy a „válság” átterjed a reálgazdaságba is, 27 %-kal csökkentek az autóeladások. Csökken a fogyasztás. 2008 ősz vége Az amerikai képviselőház megszavazza a 700 milliárd dolláros adósságrendező csomagot. Legfontosabb célja, hogy a rossz hiteleket kiemelje a bankrendszerből, biztosítva ezzel a pénzpiacok nyugalmát és visszaállítását, a hitelezés újboli megindulását, a fogyasztás élénkülését. G8 európai tagjai segítséget nyújtanak a bajba jutott bankjaiknak. Államonként saját belátásuk szerinti eszközökkel. Államilag kezdik el garantálni a bankbetéteket, hogy megakadályozzák a pánikszerű betétkivételeket. A világ tőzsdéi zuhanásba kezdtek, volt értékpapír, aminek kereskedését fel kellett függeszteni. Autógyárak kezdték visszafogni a termelést, valóságos leépítési- és gyárbezárási hullám söpör végig szinte az összes gyártón. Izlandon beszakad a korona, jegybankja az euróhoz kötötte az izlandi koronát. Az angol kormány 250 milliárd font értékű bankmentő csomagot jelentett be, legfontosabb része az állami garanciavállalás. Az euró zóna közös akciótervben állapodik meg, vállalják, hogy garantálják a bankközi hiteleket, szükség esetén a bankok újratőkésítését. 7

Az amerikai állam 250 milliárd dollár értékben banki részvényeket vásárol, legnagyobbak közül 9 bank egyezett bele a részleges államosításba. Akárhogy is, de Európa azt a látszatot próbálta fenntartani, hogy a válság, csupán Amerika

belső

gazdasági

válsága.

A

pénzügyi globalizáció

következtében

elkerülhetetlen volt, hogy a probléma megjelenjen az európai kontinensen is. Csupán idő kérdése volt.

1.2., Válság Magyarországon A hazai gazdaság sem kerülhette ki, hogy a globális pénzügyi válság elérje Magyarországot. Hiszen maga a pénzügyi piac nem korlátozódik az egyes országhatárokra. Hiába a politikai és gazdasági elit nyilatkozatai, a válság betört a hazai pénzvilágba is. A legnagyobb megmérettetés az volt, hogy elkerüljük az anno Postabanki pánikszerű betétkivételt. Ezáltal összeomoljon a Magyar pénzügyi szektor. 2007 ősz Még nem érzékelhető a válság, a média és a kormány cáfolja az információkat, állítása szerint a gyorsan javul az egyensúly, fehéredik a gazdaság, nő a foglalkoztatottság. 2008 ősz A kormány bejelenti, hogy törvényileg 13 millió forintig garantálják a betéteket, és a betétek feletti megtakarítást is garantálja. Az OTP Bank nem fogadja el az állami garancia felajánlását. Több bank határozatlan időre leállítja a devizahitelezést. Az OTP Bank szigorít a jelzáloghitelezésén. Az Opel szentgotthárdi gyárában megkezdődnek az elbocsájtások. Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) rendkívüli ülésén emelte az alapkamatot, 8,5 %-ról 11,5%-ra. IMF megállapodik Magyarországgal 25 milliárdos keretről, mely a rendelkezésünkre áll. Hiába a szándék, a védekezés a globális pénzügyi szektor olyan mértékben szövi át a világ gazdaságát, hogy nincs megállítható válság, csak egy országra. „Az igazi ok az óriási méretű hitelexpanzió volt. Összességében annyi hitelt helyeztek ki, és akkora kölcsönöket vettek fel, hogy a világ összes pénze sem lett volna elég a 8

visszafizetéséhez5.” Azonban nem csak pénzügyi válságról beszélünk, hanem bizalmi válságról, valamint a pénzvilág hozaméhségéről, a lehető legtöbb kihelyezhető hitelhez kapcsolódó hozamelvárásairól. „Dereguláció”, mint fő jelszó: éveken át gúzsba kötő szabályok oldása volt, mondván, hogy „a piac mindent megold, az állam pedig ne szóljon bele…”. Hiába próbáljuk áltatni magunkat a pénzügyi válság menthetetlenül eléri a reálgazdaságot. Elsőként az autóipart érinti, majd rajtuk keresztül a beszállítóikat, üvegipar, gumiipar, elektronikai ipar, nem is beszélve az acélipart. Folyamatosan csökkent az értékesítésük, így a termeléseik visszafogását kényszerülnek meglépni, mely következtében csökkentik a munkaerő létszámát. Vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások vonatkozásában hogyan alakult, hogyan befolyásolta a működésüket a gazdasági válság.

2., Elemzés Nézzük meg, hogy a válság hogyan érintette a magyarországi vállalkozásokat, legalábbis azokat, akikkel legalább egyszer tárgyaltam, amikor az OTP Bankhoz fordultak vagy megkerestünk hitelért. Az elemzést a nyilvános adatbázisokban elérhető adatokra építettem, éves beszámoló, eredmény-kimutatás, mérleg és kiegészítő mellékletek. Az elemzés nem reprezentatív, hiszen nem tükrözi pontosan és arányosan a Magyar vállalkozások szerkezetét. Árbevétel szempontjából egy – egy kivételi esetet tekintve 50 millió és 500 milliós árbevétel közöttiek a vizsgálandó célcsoport. Alapcél: Az elemzés alapcélja, hogy a gazdasági társaságok működési vizsgálatán keresztül a válságra való reakciókat bemutathassuk. Lehetőségünk legyen részkövetkeztetéseket levonni, és összefüggéseket keresni az egyes szereplők esetében a hatásokra. 5

Almási Miklós – Hová tűnt az a rengeteg pénz? - Richard Duncan szerint 1969-ben az összes hitel a GDP 150%-a volt, ez az arány 2008-ra 350%-ra emelkedett. (Financial Times, 2008.november 24.)

9

A vizsgálati időtartam 2007-2010 adatait figyelembe véve vizsgálat eredményeinek figyelembevételével a jövőre vonatkozó válságkezelési javaslatokat, valamint hatékonyság javító megoldások feltárását teszi lehetővé. Módszer: 2010 szeptemberében kerültem az OTP Bank MKV külső kapcsolattartói csapatába, a feladatom az volt, hogy új ügyfeleket akviráljak, és a meglévőket kiszolgáljam a vállalati hitelezés területén. Munkám során több vállalkozással tárgyaltam, és közülük választottam ki azt a 130 vállalkozást, melyeknek elérhető volt a nyilvános adatbázisokban

2007-től

a

mérlege

és

eredmény-kimutatása,

a

kiegészítő

mellékletekkel együtt. Így elmondható, hogy az összes általam elemzésre került vállalkozás tulajdonosával tárgyaltam és külső forrásigényük volt a banktól. Az elemzést a vállalkozások tevékenységének komplex elemzésével végeztem el. Kiválasztottam a 130 vállalkozást, melyek esetében a 2007-2010-ig meglévő eredmény-kimutatásokat és mérlegeket dolgoztam fel. Vizsgálatom során 15 mutatószámmal egészítettem ki a mérleg és eredmény adatokat. 1/ Tőkeerősség vagy más néven a saját tőke aránya, mely megmutatja a vállalkozások saját tőke arányát a mérlegfőösszeghez viszonyítva. A mutató elfogadott értéke függ a tevékenység jellegétől tőke igényességétől. Másképpen kezelendő egy termelő és egy kereskedelmi vagy egy szolgáltató vállalkozás esetében. Általánosan elfogadható, hogy a mutató értéke a 30% alá csökken, az kritikus helyzetet idézhet elő. Banki finanszírozhatóság szempontjából is vizsgáljuk a saját tőke arányát, hiszen egy gazdálkodót sem akar a hitelt nyújtó tőkeszegény állapotba hozni a külső forrással. Számítása:

Tőkeerősség = Saját tőke / Mérleg főösszeg * 100

A mutató mértékegysége: (%) 2/ Kötelezettség részaránya, mely két fő részre bonthatóak, hosszú (éven túli) és rövid (a tárgyéven belüli) lejáratú tartozásokra. A mutató mindkettőt figyelembe veszi, és a mérlegfőösszeghez viszonyítja.

10

A kötelezettség részarány állandósága vagy növekedése a megfelelő jövedelmezőség esetén nem tekinthető feltétlen negatív jelenségnek. Azonban figyelembe véve a külső források válság ideje alatti „drágának” tekinthető kamatait, és költségeit veszélyezteti a vállalkozásokat. Azonban a mutató csökkenése a vállalkozás külső finanszírozásának megszűnésére utal, valamint arra, hogy képes kigazdálkodni a hiteleit, és tőkévé kovácsolni az idegen forrásokat rövid és hosszú távú külső forrásokat. A mutató általánosan elfogadott mértéke 70%-os. Azt meghaladó kötelezettség részarány esetében a vállalkozás túlhitelezett, és komoly kockázatot jelent a működtethetősége, illetve a reális gazdálkodása. Számítása:

Kötelezettségek részaránya = Kötelezettségek / Mérleg

főösszeg * 100 A mutató mértékegysége: (%) 3/ Eladósodottság foka mutatja, hogy az eszközállomány milyen mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással, hány százaléka finanszírozott külső-idegen forrásból. Célszerű az összes kötelezettséget figyelembe venni a mérlegből. Számítása:

Eladósodottság foka = Kötelezettségek / Eszközök

összesen * 100 A mutató mértékegysége: (%) 4/ Likviditási mutató, amely elemzése a likvid (azaz forgó) eszközöknek és a rövid lejáratú kötelezettségeknek az összehasonlítását jelenti. Esetünkben a teljes forgóeszköz állományt viszonyítom a rövid lejáratú kötelezettségekhez. A mutató esetében érdemes a forgóeszközök közül kivenni azon követeléseket, melyek az éven belül várhatóan nem hajthatóak be. A mutató értékelése megfelelő fizetési fegyelem esetén biztonságos értéke 1,2 ~ 1,3, azonban körbetartozások esetén a 2 közeli érték a reális. A bázishoz (előző évi adathoz) történő viszonyítás biztonságosabb információt ad a pénzügyi helyzet alakulásáról. Számítása:

Likviditási mutató I = Forgóeszközök / Rövid lejáratú

kötelezettségek A mutató mértékegysége: (szám) 11

5/ Értékesítés nettó árbevétele, mely önmagában nem ad érdemi értékelhető eredményt, azonban a vizsgálat évét megelőző évhez viszonyítva az elmozdulások már következtetések levonására adnak okot, és irányvektort mutatnak a tendenciákra vonatkozólag. Számítása:

eredmény-kimutatásból

A mutató mértékegysége: (eFt vagy millióFt) 6/ Mérleg szerinti eredmény, amely a vállalkozások eredménytermelési képességét mutatja. Önállóan nem tartalmat elemezhető információt, azonban az évek alatt, az előző évi bázishoz viszonyított változással következtetéseket, tendenciákat vonhatunk le a változásából. Számítása:

eredmény-kimutatásból

A mutató mértékegysége: (eFt vagy millióFt) 7/ Eszközök forgási sebessége, mely mutató megmutatja, hogy az eszközök hányszor fordulnak meg az árbevételben egy üzleti év alatt. Önállóan nem mutat elemezhető adatot, azonban az éves gazdálkodások alatt, az előző évet bázisnak tekintve a változást mutatja meg. Gyorsul vagy lassul az eszközök forgási sebessége. Számítása:

Eszközök forgási sebessége = Értékesítés nettó árbevétele /

befektetett eszközök A mutató mértékegysége: (szám) 8/ Tőkearányos jövedelmezőség, a jövedelmezőség mérésének igen gyakran használt mutatója, amely mutató az eredménykategóriákhoz viszonyítja a saját tőkét. A maximális tőkegyarapodáshoz ad információkat, valamint nemzetközi gyakorlatban (ROE – Return on equity) is számos alkalommal használják vállalkozások összehasonlítására. Az elemzésben az évek közötti elmozdulásukkal növekedéssel vagy csökkenéssel viszonyítom a változást. Számítása:

Adózás utáni eredmény / saját tőke

A mutató mértékegysége: (%) 12

9/ Munkavállalói átlagos létszám, amely konkrét számadatot ad, és a kiegészítő mellékletben szerepel. Önállóan adattartalma nem jelentős, azonban az évek teltével az előző évi adathoz, mint bázishoz viszonyítva már elemezhető adattartalommal bír. Kimutatható az állomány növekedése vagy csökkenése, egyes esetekben a kiugró adatok is értelmezhetőek. Számítása:

Átlagos állományi létszám (kiegészítő mellékletből)

A mutató mértékegysége: (fő) 10/ Személyi jellegű ráfordítások, mely nem mutatószám, és önmagában egy év eredmény-kimutatásában

csak

arról

ad

tájékoztatást,

hogy

a

vállalkozás

alkalmazottainak bér és járulékai vonatkozásában mekkora összes kifizetés történt. Mekkora költsége volt az élő unkaerőnek. Elemezhető számadatot akkor ad, ha az éveket összehasonlítjuk a tárgyévet megelőző évet, mint bázis időszakot vesszük alapul és az ahhoz való elmozdulását vizsgáljuk. Több év esetén tendenciák vonhatóak le és bizonyos fokig megbecsülhetjük a jövőre vetítő hatását. Számítása:

Személyi jellegű ráfordítások (eredmény-kimutatás)

A mutató mértékegysége: (eFt vagy millióFt) 11/ Egy főre jutó jövedelmezőség, amely megmutatja, hogy a vállalkozás esetében az élő munkának mekkora eredménytermelő képessége van. Ezt a mutatót is inkább az évek folyamatában vizsgálom, hiszen az előző évet bázisnak tekintve az attól való elmozdulását vizsgálom. Javulás vagy romlásként értelmezve a nö9vekedést vagy a csökkenést. Számítása:

Egy főre jutó jövedelmezőség = Mérleg szerinti eredmény /

átlagos állományi létszám A mutató mértékegysége: (eFt vagy millióFt) 12-13/ Gazdasági hatékonysági mutatón az erőforrások felhasználásának gazdasági hatékonyságát értjük, többféle vetítési alappal számolhatjuk és hasonlíthatjuk össze.

13

Vagy az éven belüli eredményeket nézzük, akár az éven túli eredményeket, az előző évekhez viszonyított változásokból lehet komolyabb következtetéseket levonni. Anyagjellegű ráfordítás esetén az eredményességhez szükséges anyagráfordítás arányát vizsgáltam. Számítása:

Gazdasági hatékonyság = Mérleg szerinti eredmény /

anyagjellegű ráfordítás, vagy Mérleg szerinti eredmény / személyi jellegű ráfordítás A mutató mértékegysége: (%) Személyi fellegű ráfordítás esetén az eredményességhez szükséges élőmunka ráfordítás arányát vizsgáltam. Számítása:

Gazdasági hatékonyság = Mérleg szerinti eredmény /

személyi jellegű ráfordítás A mutató mértékegysége: (%) 14/

Eszközmegtérülési

mutató,

mely

többféle

lehetséges.

Választott

eredménykategóriát viszonyítunk az eszközök meghatározott csoportjához. Alakulásuk az eszközök jövedelemtermelő képességére ad jelzést. Ez a leggyakoribb eszközmegtérülési mutató a nemzetközi gyakorlatban ROI (Return on investment). Számítása:

Eszközmegtérülési mutató = Adózás utáni eredmény /

összes eszköz A mutató mértékegysége: (%) 15/ Árbevétel arányos jövedelmezőség, amely megmutatja, hogy az összes bevételből milyen százalékos arányban keletkezik esetünkben üzemi tevékenység eredmény. Több eredménykategóriával is képezhető a mutató, használják még a Szokásos vállalkozói eredménnyel is. Itt sem az egyes évek egyedi adatait, hanem az évek folyamán kialakuló adatokat és azok egymáshoz való viszonyát vizsgálom. Az előző évek adatait bázisként tekintve. Az attól való elmozdulásból adódik értékelhető elemzési eredmény. Számítása:

Árbevétel arányos jövedelmezőség = Üzemi tevékenység

eredménye / (Értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek) A mutató mértékegysége: (%) 14

Mikor beszélhetünk egyértelmű válságról vagy fejlődésről? Abban az esetben, ha a 15 mutatószámot figyelembe véve, megállapítható, hogy a mutatók (1. sz. táblázat) válságnak és fejlődésnek megfelelő irányban változnak, mégpedig legalább a 75%-ot meghaladó mértékben. Sor szám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Mutató

Tőkeerősség Kötelezettség részaránya Eladósodottság foka Likviditási mutató Értékesítés nettó árbevétele Mérleg szerinti eredmény Eszközök forgási sebessége Tőkearányos jövedelmezőség Munkavállalók átlagos állományi létszáma Személyi jellegű ráfordítások Egy főre jutó jövedelmezőség Gazdasági hatékonyság - anyagjellegű ráfordítások arányában Gazdasági hatékonyság - személyi jellegű ráfordítások 13 arányában 14 Eszközmegtérülési mutató 15 Árbevétel arányos jövedelmezőség

Válság Fejlődés Csökken Növekszik Növekszik Csökken Csökken Csökken Csökken Csökken Csökken Csökken Csökken Csökken

Növekszik Csökken Csökken Növekszik Növekszik Növekszik Növekszik Növekszik Növekszik Növekszik Növekszik Növekszik

Csökken Csökken Csökken

Növekszik Növekszik Növekszik

1. sz. táblázat A fentiek tekintetében a 130 vállalkozásból súlyoztam az egyes mutatókat, mégpedig 1-1 mutatószám esetében akkor vettem ténylegesen 1-nek a mutató csökkenő vagy növekedő esetét, ha a vizsgálat 4 évében folyamatos csökkenés vagy növekedés volt megfigyelhető az előző év bázisához viszonyítva. Valamin 0,5 súllyal vettem figyelembe azon mutatószámokat, ahol a 4-ből legalább 2 egymást követő évben megvalósult az előző időszaki adathoz képest a csökkenés vagy a növekedés. A kapott eredményt tovább vizsgáltam 4 feltétel szerint. A mutatószámok esetében a fenti felsorolásnak megfelelően teljesült a válság feltételezés és milyen mértékben? A kapott eredmény a 15 mutatószám, azaz vizsgálati szempontnak hány %-ban felel meg. I esetben a 75%-nál nagyobb megfelelést vettem, II esetben a 75% - 50% közötti értéknek megfelelőeket, III esetben az 50%-25% közöttieket és végül IV esetben a

15

25% alattiakat. A kapott eredményeket mindösszesen és tevékenységi csoportonként is bemutatok. Vizsgálat tárgya: A vállalkozások esetén a hitelképességet vizsgáltam elsősorban. Közgazdaság tudományi elemzést készítettem a vállalkozásokról, az elemzési módszerek, és viszonyszámok illetve a vállalkozások tevékenységének komplex elemzésével. Igyekeztem a tárgyalások alatt személyesen megkérdezni, hogy a válság hogyan érintette a vállalkozásukat, milyen stratégiát alakítottak ki a kezelésére, vagy a túlélésére. Ezekből és a médiában hallottakból bizonyos hipotéziseket alakítottam ki, melyek a dolgozatom készítése és az elemzések folyamán, olykor alátámasztják, olykor pedig ellenpéldaként megcáfolják a feltevéseket. Mely paraméterek elmozdulását várjuk a médiában hallottak alapján? Csökkennek az árbevételek, elbocsájtásokat alkalmaznak a vállalkozások alkalmazotti létszámában? Megnövekednek az anyagjellegű ráfordítások, csökken a saját tőke aránya? Vagy netán megnő az eladósodottság? Mindezen paramétereket vizsgálhatjuk egyenként vagy akár komplexen is. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy egy vállalkozást vagy vállalkozói csoportot csak egy viszonyszám alapján elemezni nem valós képet kapunk. Az összes adathalmazból kaphatunk átfogó információkat a valós válsághelyzetben működő gazdálkodó szervezetekről.

2.1., Tevékenységi csoportok és tevékenységi körök Vizsgálati szempontjaim, hogy alapjaiban nézem a 130 vállalkozás közül van-e olyan, amelyiknek a 2007 – 2010 közötti időszakban folyamatosan csökkent az árbevétele? A 130 vállalkozásból 14 olyan gazdálkodó van, melynek a tárgyévi árbevétele kisebb volt, mint az előző időszaki. Ez a vizsgált vállalkozások 10,77%-a. Eddig akár azt is kijelenthetjük, hogy az elvárásoknak csupán a vizsgált cégek ≈10%-a felelt meg. Akkor a többi 89,23%-a sikeresen alkalmazkodott a válság körülményeihez, és előnyös megoldást talált a folyamatos csökkenés ellen. Megfigyelhető azonban, hogy a 2007-ről 2009-re vonatkozólag folyamatosan csökkenő árbevételt elérő vállalkozások 16

11 db, amely a teljes alap adathalmaz 8,46%-a a 2010-es évre már a 2009-eshez képest emelkedő árbevételt realizált. Így összességében 19.23%-a a vizsgált vállalkozásoknak az, amely megfelel az előzetesen gondolt árbevétel csökkenésnek. A vizsgált vállalkozások esetében 105 gazdálkodó – 80,77% – esetében nincs folyamatos csökkenés. Érdekes a vizsgálati eredmény az elvárás ellenkezőjére. Miszerint a 130 gazdálkodó szervezetből 26 gazdálkodásában figyelhető meg a folyamatos árbevétel növekedés, mely 20%. A 2008-as és 2009-es üzleti évre további 16 vállalkozás növelte éves árbevételét. Így 42 vállalkozásról mondható el, hogy nem felel meg az elvárt feltételezésnek. 32,31% növekedése figyelhető meg. Tehát a növekedés majdnem kétszerese a csökkenést produkáló vállalkozásoknak. Másik elvárás alapján az átlagos foglalkoztatottak körére vonatkoztatva is érdekes megfigyelni. Tovább vizsgálva a 14 árbevétel csökkenést elszenvedő vállalkozás közül egyik esetében sem valós az alkalmazotti létszám folyamatos csökkenése. Időszaki csökkentés

megfigyelhető,

de

releváns

létszámcsökkentés

nem.

Ellenkező

megfigyeléssel az árbevétel növekedésnek megfelelő vállalkozások esetében a létszám folyamatos növekedése 10 gazdálkodó esetében valósult meg 7,69%, míg 120 vállalkozás esetében 92,31% nem egyértelműsíthető sem a növekedés sem a csökkenés. Megközelítve a preventív feltételezést vizsgáljuk meg az átlagos állományi létszámot, az árbevétel figyelembevétele nélkül. Így is érdekes eredményt kapunk. Mely szerint a vállalkozások közül csak 3 esetében valósult meg a folyamatos évenkénti állomány csökkenés 2,31%, míg 23 esetében 17,69% történt meg 2 egymást követő évben a csökkentés. A növekedési oldalról 19 gazdálkodó esetében figyelhető meg, hogy a létszám folyamatosan növekedett 14,62%, míg legalább 2 évben realizált létszámnövekedést 62 vállalkozás valósított meg 47,69%. Összességében kijelenthető, hogy bár csekély mértékben, de a csökkentésnek 26 gazdálkodó felelt meg 20%, míg a növekedésnek 81 vállalkozás 62,31%.

17

Az eddigi eredmények alapján nem állapítható meg kategorikusan, hogy valós vállság helyzet alakult volna ki a vizsgált vállalkozások gazdálkodásában. Összességében nem mutatható ki olyan tendencia, amely által vizsgálható volna a gazdálkodók tevékenysége, és a válság hatása. Bontsuk meg részletesebben, mélyebben a 130 gazdálkodót, bontsuk szét a tevékenységüket tevékenységi csoportokra és tevékenységi körökre, fő tevékenységi körül alapján, valamint a személyes tárgyalás alkalmával adott valós tevékenységük alapján. Csoportosítás eredménye 5 tevékenységi csoport (1.sz. ábra):

Megoszlás Tevékenységi csoportok szerint

Megoszlás Tevékenységi csoportonként Építőipar Gyártás Kereskedelem Könnyűipar Szolgáltatás 5 Tevékenységi csoport

18 16 42 1 53

13,85% 12,31% 32,31% 0,77% 40,77%

130

100,00%

(db;%)

Szolgáltatás 53 db 40,77%

Könnyűipar 1 db 0,77%

Építőipar 18 db 13,85%

Gyártás 16 db 12,31%

Kereskedelem 42 db 32,31%

1. sz. ábra Érdekes következtetés, hogy a Magyarországi viszonylatban oly eredményesen működő könnyűipari termelés, tevékenység, csupán 1 gazdálkodó esetében létezik a vizsgáltak közül. Míg a teljes létszám több mint felét a szolgáltatás és a kereskedelem adja. Mindkét esetben a hozzáadott érték képviselete csekély. 32 tevékenységi kört értelmeztem a vizsgálat során (2. sz. ábra), melyből 6-ot emeltem ki, hiszen az összes árbevétel tekintetében a súlya 61,54%-os, míg a további 26 tevékenységé csak 38,46%-os.

18

Termelési szektor - Kereskedelem Szolgáltatás Termelési szektor Kereskedelem Szolgáltatás 3 Kiemelt terület

35 42 53 130

26,92% 32,31% 40,77% 100,00%

Termelés - Kereskedelem - Szolgáltatás

Termelési szektor 35 db 26,92%

zolgáltatás 53 db 40,77%

Kereskedelem 42 db 32,31%

Megoszlás Tevékenységi kör szerint Betegellátás Bortermelés Élelmiszeripar Futárszolgáltatás Gépjármű tisztítás Gyógyszeripar Informatika Ingatlankezelés Javítás Jogi tevékenység Kertépítés Kiskereskedelem Kivitelezés Kölcsönzés Mérnöki tervezés Munkaerő kölcsönzés Műszaki ipar Nagykereskedelem Nyomdaipar Oktatás Reklámügynökség Rendezvényszervezés Szakipar Szállítmányozás Tanácsadás Társasházkezelő Termékgyártás Utazásszervezés Vagyonkezelés Vagyonvédelem

1 1 4 1 1 1 2 11 3 1 1 15 5 1 6 1 2 21 2 2 4 2 12 2 15 1 1 2 2 4

0,77% 0,77% 3,08% 0,77% 0,77% 0,77% 1,54% 8,46% 2,31% 0,77% 0,77% 11,54% 3,85% 0,77% 4,62% 0,77% 1,54% 16,15% 1,54% 1,54% 3,08% 1,54% 9,23% 1,54% 11,54% 0,77% 0,77% 1,54% 1,54% 3,08%

X. X. VII. X. X. X. IX. IV. VIII. X. X. II. VI. X. V. X. IX. I. IX. IX. VII. IX. III. IX. II. X. X. IX. IX. VII.

19

Vendéglátás Web áruház 32 tevékenységi kör

2 1,54% IX. 1 0,77% X. 130 100,00%

Legnagyobb 6 tev. kör Többi 26 tev. kör

Összes tev. kör Legnagyobb (6) Az összes többi (26)

61,54% 38,46%

32 100,00% 6 18,75% 26 81,25%

2. sz. ábra A vizsgálat során az alábbi elemzési bontást alkalmazom, mérleg elemzés 4 mutatószámmal, jövedelmezőség alakulásának elemzése 2 mutatószámmal illetve a kiegészítő melléklet alapján a létszámra, és az egy főre jutó jövedelmezőséget vizsgálom, majd a gazdasági hatékonyságot az anyag jellegű ráfordítás és a személyi jellegű ráfordítás viszonylatában.

2.2., Tevékenységi csoportonkénti vizsgálat 2.2.1., Építőipar tevékenységi csoport vizsgálata 18 vállalkozás felel meg az építőipari tevékenységi csoportnak, mely a vizsgált 130 vállalkozás 13,85%-a. Ezen belül megtalálható a kivitelezés, mérnöki tevékenység, nagykereskedelem, szakipari tevékenység és a termékgyártás. Vizsgáljuk meg a tőkeszerkezetüket, a tőkeerősség a kötelezettség részaránya, az eladósodottság foka és a likviditási mutatójuk alapján. Tőkeerősségüket megfigyelve látható, hogy a valóban tőkeerős tevékenységi körök, mint a mérnöki tevékenység, vagy a szakipar nem igényelnek komoly technikai eszköz hátteret, így a meglévő tőkéjük komoly súllyal szerepel a mérlegükben. Egyben látszik, hogy bár csekély tőkeigényűek a szakipar fejlődése mégis megtorpant a 2010es üzleti évre. Érdekes, hogy a kivitelezés teljesen felélte a tőkéjét. Érzékelhető, hogy

20

a valós termelés mondhatjuk megszűnt a hazai építőiparban, vagy a körbetartozások látszanak igazán. (1. sz. melléklet) Kötelezettség részarányt vizsgálva megállapítható, hogy a külső kötelezettség a források hány %-át teszik ki. 70%-os kötelezettség részaránynál alacsonyabb esetén elfogadható - hitelezhető, fölötte túlzott eladósodottság állapítható meg. A kivitelezést megfigyelve folyamatosan nő a kötelezettség 155,60% - 445,42% - 468,59% 525,16% (3. sz. ábra), 2010-re több mint 500%-os az eladósodottságuk. Szakipar tekintetében a majdnem folyamatos csökkenés vélelmezhetően a csekély forrásigényt jelenti legalábbis az előre szükséges forrásigényt, hiszen a szakipari tevékenység nem hosszú távú megtérülésű, hanem gyorsabb, rövidebb a megtérülése, így a megfinanszírozásához kevesebb külső forrásra van szüksége a gazdálkodóknak. Az elvárt 70% alatti kötelezettség részaránynak talán csak a termékgyártásban tevékenykedők felelnek meg, esetükben a 30% körüli, amely fakadhat a termékek rendelésre történő gyártásából, némi előleg megfizetése esetén. (2. sz. melléklet) Kötelezettség részarány változása 2007-2010 600,00%

500,00%

525,16% 468,59% 445,42%

400,00%

300,00%

200,00%

155,60% 100,00%

0,00% 2007

2008

2009

2010

Kötelezettség részarány

3. sz. ábra Az eladósodottság foka a válság évét követő évben hatalmas ugrás után kismértékben csökken

a

kivitelezés

területén,

érzékelhető,

hogy

a

nagykereskedelemi

tevékenységben minimális mértékű, de folyamatosan csökken, azonban az egyszerű, klasszikus nagykereskedelmi tevékenységnél – amennyiben a kereskedő rendelésre szerzi be a viszontértékesítendő árut – igazán nincs is szükség külső forrásra. Pláne 21

akkor, ha a fizetési határideje a saját vevője esetében rövidebb, mint a szállítója esetében. (3. sz. melléklet) Likviditási mutatót vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a banki területen elvárt 1,2 körüli értéknek csak a termékgyártás tevékenységi kör felel meg. Míg a nagykereskedelmi tevékenység folyamatosan likviditási problémákkal küzdhet, hiszen 1 egész alatti a likviditásuk. Megfigyelhető a termékgyártás esetében, hogy az érték kis mértékben, de javul, míg a többi tevékenységi kör esetében szinte folyamatos romlás tapasztalható. (4. sz. melléklet) Az értékesítés nettó árbevételét megfigyelve a vizsgált összes építőipari csoportba tartozó vállalkozás bevétele 4,06 – 3,99 – 3,66 – 3,77 milliárdos, vagy is összárbevétellel majdnem megfelel a folyamatos csökkenésnek, azonban a 2010-es üzleti évre kisebb mértékű növekedést értek el. Figyelemreméltó, hogy a mérnöki tervezés éves nettó árbevétele milyen nagymértékben kiemelkedik. 2,69 – 2,91 – 2,13 – 2,31 milliárdos mértékével. A szakipari tevékenység árbevétele 254,348 – 365,506 – 693,343 – 724,8587 milliós (4. sz. ábra) viszont folyamatos növekedést mutat, még abban az esetben is, hogy a 2010-es üzleti évre lassult a növekedése. (5. sz. melléklet) Értékesítés nettó árbevételének változása (millió forint) (2007-2010)

800,00

700,00

693,34

724,86

2,91

2,13

2,31

2008

2009

600,00

500,00

400,00

365,51

300,00

200,00

254,35

100,00

2,69 0,00 2007

Mérnöki tervezés

2010

Szakipari tevékenység

4. sz. ábra Az egyes tevékenységi köröket vizsgálva a gazdálkodók mérleg szerinti eredményéből látszik, hogy a kivitelezői tevékenység a legnagyobb veszteségeket 22

szenvedi el, 13.455eFt - -4.072eFt - -38.838eFt - -131.300eFt. A folyamatos veszteségtermelés igazolja, hogy az építőipari kivitelezés szinte teljesen leállt. A mérnöki tervezési tevékenység eredménycsökkenése szintén nem releváns, míg a szakipari tevékenység eredményének növekedése jelentős 4.120eFt – 10.539eFt – 42.547eFt – 89.511eFt. Összességében a csökkenés jellemzi az eredményességet az építőiparban 119,3 – 81,6 – 88,6 - -3,31 milliárdos mérleg szerinti eredményével. (5. sz. ábra) (6. sz. melléklet) Mérleg szerinti eredmény változása Építőipari csoport (eFt) (2007-2010) 150 000

100 000

89 511 42 547

50 000

-4 072

2010

2009

2007

4 120

10 539

2008

13 455 0

-38 838

-50 000

-100 000

-131 300 -150 000 Kivitelezés

Szakipar

5. sz. ábra Az eszközök forgási sebességét megvizsgálva látszik, hogy a kivitelezés esetén gyorsul a forgás, a nagykereskedelemben pedig lassul az eszközök forgási sebessége. Míg a mérnöki tevékenységnél növekedés és majdnem stagnálás állapítható meg. Termékgyártások esetében, szinte stagnál az eszközök forgási sebessége. (7. sz. melléklet) A tőkearányos jövedelmezőséget figyelve megállapíthatjuk, hogy a vállság ellenére a szakipar tudott folyamatos növekedést elérni, a többi 4 tevékenységi kör hektikus mozgása az esetleges vállságra való reagálásokat próbálja érzékeltetni, azonban konkrét tendencia nem figyelhető meg. (8. sz. melléklet) Érdekes megfigyelés a munkavállalók átlagos létszámának változását az építőiparon belül. Szinte minimális mértékben volt változás tapasztalható, kiugró változás a

23

szakipar állományi létszámának növekedésében figyelhető meg. 19fő - 24fő – 53fő – 45fő. (9. sz. melléklet) Így elvárható, hogy a személyi jellegű ráfordítások is hasonló eredményt mutassanak. Egyértelmű változás, vagy tendencia jellegű változás csak a szakipari tevékenységi kör esetében figyelhető meg (24.048eFt – 31.285eFt – 45.530eFt – 51.382eFt) növekedés. (10. sz. melléklet) Egy főre jutó jövedelmezőség: Kivitelezésnél tapasztalható tendenciaszerűen a folyamatos eredménytelenség. Jelentős a jövedelmezőség csökkenés az évek alatt. (11. sz. melléklet) Gazdasági hatékonyságot 2 költséggel szemben vizsgáltam, a személyi jellegű ráfordítások és az anyagjellegű ráfordítások viszonylatában. Anyagjellegű esetében a kivitelezés abszolút mértékben a legnagyobb vesztese a vállság

hatására

bekövetkezett

hatékonyságcsökkenésnek

mindkét

szempont

figyelembevételével. Az élő munka ráfordítása esetén folyamatos csökkenés tapasztalható, hiszen a bérek és járulékaik a bevételek elmaradása esetén is fizetendőek. Viszont a gépesítés, az automatizálás nehezen megoldható az építési területeken. Talán a szakipar tudott megfelelően gazdálkodni, és eredményesé vált a hatékonyságban az anyagjellegű ráfordítások arányában. Hiszen csekély mértékben, de növelte hatékonyságát. (12. sz. melléklet) Személyi ráfordítások arányában már közel sem volt olyan relevánsan hatékony. Természetesen figyelembe kell vennünk az átlagos állományi létszám alakulását is, hiszen a szakipar létszáma nőtt folyamatosan a vállság évei alatt. Így az élő munka költsége, növelte a személyi jellegű ráfordítást. (13. sz. melléklet) Eszközmegtérülési mutató (ROI): Releváns következtetést nem vonhatunk le, hiszen a változás folyamatos és nem egy irányba mutat. Talán a kivitelezést vizsgálva állapíthatjuk meg majdnem folyamatos romlást. (14. sz. melléklet)

24

Árbevétel arányos jövedelmezőség: A válság talán legnagyobb veszteségét az építőipari kivitelezés szenvedte el, míg a szakipari tevékenység komoly eredményt produkált a 2010-es üzleti évre. (15. sz. melléklet) Amennyiben az építőipart összefoglalva elemezzük, és a módszereknél bemutatott módón vizsgáljuk mind a 15 mutatószám figyelembe vételével (2. sz. táblázat), arra a következtetésre jutunk, hogy összegzett eredményt nem kaptunk egyértelműen. Hiszen a 75%-ot meghaladó „romlás” csupán 1 vállalkozás esetén következett be, mely vállalkozás esetében tudjuk, hogy komoly cash-flow gondjai vannak, és a körbetartozások következtében esélytelenül küzd a fennmaradásért. További 8 vállalkozás esetében említhetjük, hogy a válság jelentősen érinti tevékenységüket, viszont „fejlődés” szempontjából hasonló eredménnyel zárt 7 gazdálkodó. 50%-ot meghaladó mutatószám „romlás” és „fejlődés” tekintetében pedig a piaci öntisztulásról is beszélhetünk. Így további részletesebb vizsgálat, szükséges az egyértelmű megállapításhoz. "ROMLÁS" 75%-nál 75-50% nagyobb közötti

Építőipar

"FEJLŐDÉS" 5025% közötti

25% alatti

1 8 5 4 5,56% 44,44% 27,78% 22,22% 9 9 50,00% 50,00%

75%-nál nagyobb 18 100,00%

75-50% 50-25% közötti közötti

3 4 16,67% 22,22% 7 38,89%

25% alatti

7 4 38,89% 22,22% 11 61,11%

Építőipar

2. sz. táblázat (125. sz. melléklet) 2.2.2., Gyártás tevékenységi csoport vizsgálata Következő tevékenységi csoport a gyártás. Gyártást vizsgálva (melléklet): 16 vállalkozás az alapja a gyártási tevékenységi csoportnak, mely a vizsgált 130 vállalkozás 12,31%-a. Ezen belül megtalálható a bortermelés, élelmiszeripar, gyógyszeripar, műszaki ipar, reklámügynökség és a szakipari tevékenység.

25

Tőkeerősségüket vizsgálva megállapítható, hogy a gyártáson belüli szakipari tevékenység a legerősebb, legnagyobb a saját tőke aránya. Míg a reklámügynökségek tőkeereje folyamatosan csökkent. (16. sz. melléklet) Gyártási

tevékenységet

folytató

vállalkozások

kötelezettségének

részaránya

összességében csökken, azonban a 2010-es üzleti évre megfordul a tendencia. Az élelmiszeripar és a szakipari tevékenység esetében állapítható meg, hogy a kötelezettségük jóval magasabb az bankok által elfogadhatónál. Túlzott külső forrásból finanszírozzák a gazdálkodó tevékenységüket. Talán a gyógyszeripari tevékenység, ami jóval az elvárható kötelezettség részarányon belül marad, és csökkenti külső forrásigényét. (17. sz. melléklet) Eladósodottság foka: a bortermelés és a gyógyszeripar esetében nincs szó hitelekről. Az élelmiszeripar eladósodottsága pedig folyamatosan csökken 44,8% - 39,99% 32,32% - 31,07%. Hasonlóan a reklámügynökségek esetében is csökkenés tapasztalható 36,39% - 27,11% - 24,32% - 20,03% (6. sz. ábra). (18. sz. melléklet) Eladósodottság fokának változása Gyártás csoportban (2007-2010) 50,00% 45,00%

44,80% 39,99%

40,00% 35,00%

32,32%

36,39% 30,00%

31,07%

27,11%

25,00%

24,32% 20,00%

20,03% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 2007

2008

2009 Élelmiszeripar

2010

Reklámügynökség

6. sz. ábra Likviditási mutató elemzése érdekes eredményt hoz, hiszen az elvárható 1,2-es értékhez talán a bortermelés és a reklámügynökségek közelítenek, a többi tevékenységi kör kiértékelhetetlen adatot mutat. Azonban mindkét tevékenységi körnél a mutató romlását figyelhetjük meg. (19. sz. melléklet)

26

Értékesítés nettó árbevételének alakulása a gyártás csoportban, a legkirívóbb a gyógyszeripar mivel a 128,907 – 49,753 – 0 – 0 millió forintos árbevételével teljes mértékben befejezte a tevékenysége gyakorlását. A műszaki ipari tevékenységi kör, a 2010-es üzleti évre komoly árbevétel növekedést ért el. Szemben a szakiparral, ahol a majdnem stagnálást követően a 2010-es gazdálkodási időszakra jelentős csökkenést realizáltak. Összességében az árbevétel a 4 éves időszak alatt 3,28 – 3,26 – 2,84 – 2,79 milliárd forintos értékeivel megfelel a folyamatos – elvárt csökkenésnek, azaz igazolja a válságot. (7. sz. ábra) (20. sz. melléklet) Értékesítés nettó árbevétele (milliárd Ft) Gyártás csoport - Összességében (2007-2010) 3,4

3,3

3,28

3,26

3,2

3,1

3

2,84

2,9

2,79 2,8

2,7

2,6

2,5 2007

2008

2009

2010

Összességéban

7. sz. ábra Mérleg szerinti eredmény tekintetében folyamatos tendenciát nem állapíthatunk meg. A műszaki ipar 10,28 – 40,48-ra emelte eredményét, majd 22,38 – 64,91-re emelte eredményét. A 2008 és 2010-es üzleti évben változtatott stratégiáján így a csökkenést komoly emelkedés követte. A szakipar a 2008-as évben szenvedett el egy csökkenést, azonban azt követően folyamatos növekedést ért el 21,16 – 10,67 – 14,46 – 27,02 milliós értékre állította be eredményét. (8. sz. ábra) (21. sz. melléklet) Mérleg szerinti eredmény (eFt) Gyártás csoportban (2007-2010) 70

64,91

60

50

40,48 40

30

22,38

21,16

27,02

20

10

14,46 10,28

0 2007

10,67

2008

2009 Műszaki ipar

2010

Szakipar

8. sz. ábra 27

Eszközök forgási sebessége vonatkozásában az élelmiszeripar tudta a legnagyobb fejlődést produkálni, hiszen az árbevételében a befektetett eszközei 19,79 – 21,27 – 24,69 – 42,74 –szer fordultak meg. Hatékonyabbá vált a gazdálkodásuk. (22. sz. melléklet) Tőkearányos jövedelmezőséget vizsgálva egyirányú tendencia nem mutatható ki. Azonban tény, hogy az élelmiszeripari tevékenységi kör jövedelmezőségét érte a legnagyobb csapás 2010-es üzleti évre. Vélelmezhetően a gyógyszeripar folyamatos jövedelmezőtlensége miatt fejezte be a tevékenységét -18,15% - ,46,44% - -8,94% - 60,24%. Műszaki ipar esetében csekély javulás volt tapasztalható a 2010-es üzleti évre. (9. sz. ábra) (23. sz. melléklet) Tőkearányos jövedelmezőség Gyártás csoport (2007-2010) 60,00%

46,44%

40,00%

20,00%

0,00% 2007

-20,00%

2008

2009

2010

-8,94%

-18,15%

-40,00%

-60,00%

-60,24% -80,00% Gyógyszeripar

Polinom. (Gyógyszeripar)

9. sz. ábra Munkavállalók átlagos állományi létszámát vizsgálva nem állapítható meg semmilyen tendencia. Az élelmiszeripari területet kivéve, ott azonban a folyamatos létszámnövekedés volt észlelhető 59 – 63 – 66 – 69 fő. A gyógyszeripar területén pedig az 1 fő átlagos állományi létszám volt megfigyelhető a válság egész eddigi ideje alatt. (24. sz. melléklet) Összhangban a létszámmal alakult a személyi jellegű ráfordítások elemzése is. Hiszen az élelmiszeripart figyelve a létszám növekedett, a személyi jellegű ráfordítások 2008-ra emelkedtek, majd visszacsökkentek és 2010-re ismét csekély 28

emelkedést mutatnak. Valószínű, hogy a létszámnövekedést bizonyos fokig a dolgozók lojalitása és a bérek csökkenése tette lehetővé, hogy ez a ráfordítás ne legyen egyenes arányban a létszámnövekedéssel. A gyógyszeripar esetében látszik, hogy folyamatos csökkenés 2,7 – 1,4 és 0 – 0 milliós személyi jellegű ráfordítással felezték, majd megszüntették a személyi munkavégzést. (25. sz. melléklet) Egy főre jutó jövedelmezőség esetében a gyógyszeripari tevékenységi körnél figyelhetünk meg komoly veszteséget, míg a reklámügynökség esetében 2007-ről 2008-ra komoly csökkenést, és azt követően emelkedést. Valóban a hatékonyság növelésével sikerült a jövedelmezőségükön javítani. (26. sz. melléklet) Gazdasági hatékonyságot a gyártáson belül is 2 költséggel szemben vizsgáltam, a személyi jellegű ráfordítások és az anyagjellegű ráfordítások viszonylatában. Anyagjellegű esetében a gyógyszeripari tevékenységi kör a kiugró és folyamatos romlást mutat -6,37% ~ -20,9% ~ -347,6% ~ -4.715,5%. (27. sz. melléklet) Személyi jellegű esetében a gyógyszeripari tevékenységi kör esetében a valós „hatékonytalanságot” szüntették meg a -237,72% ~ -919,69%-ról a 0%-ra, míg a szakipari tevékenységi kör a folyamatos hatékonyságnövekedést mutatja -305,13% ~ 45,86% ~ 89,85% ~ 226,74% -os értékeivel. (10. sz. ábra) (28. sz. melléklet) Gazdasági hatékonyság AJR-anyag jellegű ráfordítás és SZJR-személyi jellegű ráfordítás arányában (2007-2010) 1000,00%

2009 0%

,9 0%

2008

0%2010

-3 47 ,6

0%

-2 0

-6 ,3 7%

-1000,00%

226,74%

89,85%

45,86% 0,00% -305,13% 2007 -237,72%

-919,69%

-2000,00%

-3000,00%

-4 7

15 ,

50 %

-4000,00%

-5000,00% Gyógyszeripar AJR

Gyógyszeripar SZJR

Szakipar SZJR

10. sz. ábra Vizsgálva az eszközmegtérülési mutatót (ROI) látható, hogy ezen mutató szempontjából sem mondhatjuk, hogy folyamatos csökkenéssel romlik a megtérülés, 29

azonban az kiolvasható, hogy a megtérülés lassul. A gyógyszeripar esetében pedig majdnem végig negatív megtérülésről beszélhetünk. (29. sz. melléklet) Árbevétel arányos jövedelmezőséget elemezve Az élelmiszeripar területén csekély mértékű

növekedést

követően

a

2010-es

üzleti

évre

felére

csökkent

a

jövedelmezőségük. A gyógyszeripar esetében óriási mértékű veszteségtermelés történt, így nem csodálkozhatunk, hogy a vállalkozás befejezte tevékenységét. Talán a szakipari tevékenységi körbe tartozók értek el folyamatos jövedelmezőségnövekedést a válság évei alatt -14,00% ~ 69,24% ~ 86,48% ~ 226,74%. (11. sz. ábra) (30. sz. melléklet) Árbevételarányos jövedelmezőség változása Szakipar tevékenységi körön belül (2007-2010) 250,00%

226,74%

200,00%

150,00%

100,00%

69,24% 86,48% 50,00%

0,00% 2007

2008

2009

2010

-14,00% -50,00% Szakipar

Lineáris (Szakipar)

11. sz. ábra Amennyiben a gyártás tevékenységi csoportot összefoglalva elemezzük, és a módszereknél bemutatott módón vizsgáljuk mind a 15 mutatószám figyelembe vételével (3. sz. táblázat), arra a következtetésre jutunk, hogy összegzett eredményt itt sem kaptunk egyértelműen. Hiszen a 75%-os „romlás” feltételének a teljes gyártói csoport 16 vállalkozásának egynegyede felelt meg, ugyanannyi, mint az összes feltételnek. Az egynegyed esetében a 4 vállalkozásból egy teljes egészében befejezte a tevékenységét, illetve a tárgyalás során kiderült, hogy új vállalkozás alapítását követően abban folytatja a további működést. „Fejlődés” esetén pedig a 6 gazdálkodót érdemes említeni a csekély mértékű, de 25 – 50%-ot elérő mutatójavulás terén. Amennyiben a 3. sz. táblát megfigyeljük, a gyártás

30

tevékenységi csoport esetén a fejlődés a jellemzőbb, tény azonban, hogy 0 – 50%-os mértékkel, de nagyobb súllyal. További részletesebb vizsgálat, szükséges az egyértelmű következtetés levonásához. "ROMLÁS" 75%-nál 75-50% nagyobb közötti

Gyártás

4 4 25,00% 25,00% 8 50,00%

50-25% közötti

25% alatti

4 25,00%

4 25,00%

75%-nál nagyobb 16 100,00%

8 50,00%

75-50% közötti

3 2 18,75% 12,50% 5 31,25%

"FEJLŐDÉS" 50-25% 25% közötti alatti 6 37,50%

5 31,25%

11 68,75%

Gyártás

3. sz. táblázat (125. sz. melléklet) 2.2.3., Kereskedelemi tevékenységi csoport vizsgálata Következő tevékenységi kör a Kereskedelem 46 vállalkozás az alapja a kereskedelem tevékenységi csoportnak, mely a vizsgált 130 vállalkozás 32,31%-a. Ezen belül megtalálható az ingatlankezelés, kiskereskedelem, nagykereskedelem, és a web áruház tevékenység. Tőkeerősségét tekintve a kereskedelemben található talán a legnagyobb mennyiségben lekötött saját tőke készlet formájában, kivéve a web áruházat. Az elemzett adatokból levonható részkövetkeztetés, hogy az ingatlankezelés, mint tevékenységi kör a 2008-as növekedést követően gyors ütemben felélte a saját tőkéjét -144,5%-os mértékben. A kiskereskedelemben a saját tőke aránya folyamatosan nőtt 454,41% ~ 510,69% ~ 545,75% ~ 658,56%. Vélelmezhető, hogy a kiskereskedelmi fogyasztás folyamatos növekedése okozta a nagyobb tőkeszükségletet, a válaszék és az elvárt készletek igényelték a nagyobb tőkeerőt. Míg a nagykereskedelemben 2007-ről 2008-ra jelentős visszaesés majd csekély mértékű növekedés volt tapasztalható. Mindeközben a web áruházi kereskedelem tőkeigénye minimális volt, mely nagyon kis mértékben emelkedett. (12. sz. ábra) (31. sz. melléklet)

31

Tőkeerősség Kereskedelmi csoport - Kiskereskedelem (2007-2010) 700,00%

658,56%

600,00%

545,75%

500,00%

400,00%

510,69% 454,41%

300,00%

200,00%

100,00%

0,00% 2007

2008 Kiskereskedelem

2009

2010

Lineáris (Kiskereskedelem)

12. sz. ábra Kötelezettség részarány vizsgálatában az ingatlankezelés évenként folyamatos kötelezettség növekedést mutat, melyből következik, hogy a külső forrásaik igénye jelentősen megnőtt. Érzékelhető, hogy a klasszikus kereskedelem hogyan változott. Csekély mértékű változást követően a 2010-es üzleti évben csökkenés volt tapasztalható. Míg a web áruházas értékesítés esetében a minimális mértékben, de csökkent a kötelezettség részaránya. (32. sz. melléklet) Az eladósodottság fokát tekintve az ingatlankezelés esetében folyamatos növekedés tapasztalható, bár a 2010-es üzleti évre lassuló növekedés, azonban a külső források mértéke nő. Kiskereskedelem tevékenységi kör esetében 2007-ről 2008-ra csökkenés, majd határozott növekedés tapasztalható. Vélhetően a válság hatására csökkent a kereslet, a forgalom, és így a készleteiket külső forrásból finanszírozzák. Míg a nagykereskedelem esetén a folyamatos növekedés bizonyítja, hogy a külső források bevonása egyre nagyobb szükséglet. Érdekesség, hogy a web áruházak esetén az eladósodottság foka 0,00%, hiszen a készleteiket nem finanszírozzák előre, hanem a megrendeléseik alapján szerzik be azokat, és így nincs szükségük a készletezésre, sem azok finanszírozására. (33. sz. melléklet) Likviditási mutató, amely esetben a web áruház tekinthető bankszerűen 1,2-es értéknek megfelelően, tehát hitelképesnek. Míg a többi 3 tevékenységi kör esetében romló eredményt olvashatunk le a táblázatból. (34. sz. melléklet) 32

Az értékesítés nettó árbevételét elemezve látható, hogy az ingatlankezelés esetében folyamatos növekedés volt tapasztalható 97,29 ~ 120,17 ~ 272,32 ~ 374,13 millió forintos árbevételre tettek szert. Míg a kiskereskedelmi tevékenységi kör esetében 2008-ra növekedés majd csökkenés látható. A nagykereskedési tevékenységi körbe tartozó vállalkozásokkal hasonlóan változó a web áruházi árbevétel változása is. (13. sz. ábra) (35. sz. melléklet) Értékesítés nettó árbevételének változása (2007-2010) Kereskedelmi csoport - Ingatlankezelés 400,00

374,13

350,00

300,00

272,32

250,00

200,00

150,00

100,00

120,17

97,29 50,00

0,00 2007

2008 Ingatlankezelés

2009

2010

Lineáris (Ingatlankezelés)

13. sz. ábra Mérleg szerinti eredményre figyelve a növekedés korántsem olyan egyértelmű, hiszen az ingatlankezelés esetében az árbevétel folyamatos növekedése ellenére az eredményük szinte folyamatos csökkenést mutat -8,1 ~ -413,54 ~ - 301,11 ~ -776,24 a 2009-es üzleti év volt egy kisebb emelkedést visszafordító változás, majd igen komoly több mint kétszeres eredménytelenség figyelhető meg. A klasszikus kereskedelemi tevékenységek esetében változatos eredmények születtek, míg a web áruház eredményessége abszolút javuló tendenciát követ 220 ~ 358 ~ 420 ~ 653 ezer forintos emelkedésével. (36. sz. melléklet) Az eszközök forgási sebességét megfigyelve a nagykereskedelmi tevékenység esetén látható kiugróan magas érték, a 2007-ről 2008-ra forduló üzleti évben kis visszaesést majd komoly növekedést mutat, azaz az eszközeik értéke jelentősen többször fordul meg az árbevételükben. Míg a web áruházak vonatkozásában folyamatosan csökken.

33

Azonban itt tudjuk, hogy nincs is valós eszközszükséglet ehhez a tevékenységhez. (37. sz. melléklet) Vizsgáljuk meg a tőkearányos jövedelmezőséget. Míg az ingatlankezelés esetében kiszámíthatatlan a változás, a nagykereskedelem esetében a 2010-es üzleti évre növekedés látható, az előző évek csökkenő tendenciáját képesek voltak megfordítani. A web áruházak tőkearányos jövedelmezősége folyamatosan csökken 87,3% ~ 58,69% ~ 40,78% ~ 38,8%, habár a tevékenység végzéséhez komolyabb tőkére nincs is szükség, így vélelmezhető, hogy a beindítást követően kivonják a tőkét az ilyen vállalkozásokból. (38. sz. melléklet) Klasszikus viszonylatban, a kereskedelmi tevékenységben hogyan változtak az átlagos állományi létszámok? Talán ebben az esetben figyelhető meg, hogy szinte majdnem mindegyik tevékenységi körnél a növekedés volt tapasztalható. A web áruház esetén nem volt növekedés sem csökkenés sem. (39. sz. melléklet) Előzőekből adódóan a személyi jellegű ráfordítások alakulása is a növekedést mutatja majdnem mind a 4 tevékenységi kör esetében. Melyben a web áruháznál az alkalmazotti létszám változatlansága miatt, az évek inflációs változásával kapcsolatos a ráfordítás növekedése. (40. sz. melléklet) Egy főre jutó jövedelmezőség, hogyan alakul a kereskedelemben? Szinte mindegyik tevékenységi kör esetében megfigyelhető, hogy tenni próbáltak a válság ellen, azonban nem figyelhető meg releváns változás csak a web áruházak esetében a folyamatos növekedés 0 ~ 358 ~ 420 ~ 653 ezer forint. (41. sz. melléklet) Gazdasági hatékonyságot a kereskedelmen belül is 2 költséggel szemben vizsgáltam, a személyi jellegű ráfordítások és az anyagjellegű ráfordítások viszonylatában. Anyagjellegű ráfordítások arányában az ingatlankezelés kiugróan rossz, negatív eredményt ért el -949,96% ~ -5.423,95% ~ -1.583,75% ~ -18.376,36%. Jelentős az

34

eszközszükséglet az ingatlankezelés területén, valamint az építőipar negatív hatása is érzékelhető ebben a tevékenységi körben. (42. sz. melléklet) Személyi jellegű ráfordítások viszonylatában a web áruház hozott némi javulást, és növekedést. Míg az ingatlankezelés ebben a viszonylatban produkálta a legnagyobb negatív hatékonyságot a 2007-ről 2008-ra. 2009-re és 2010-re már javított a hatékonyságán, melyből a 2010-es üzleti évre vonatkozólag kiugróan nagy hatékonyság javítást értek el ezek a vállalkozások. Valószínűsíthető, hogy a munkák átszervezésével érték el a jelentős javulást. (43. sz. melléklet) Eszközmegtérülési mutatójuk vonatkozásában az ingatlankezelést végzők a 2009-es üzleti évet kivéve komoly veszteségeket realizáltak, míg a kiskereskedelem területén tevékenykedők csekély javulásukat követően a 2009-es és 2010-es üzleti évre komoly megtérülést realizáltak -119,86% ~ -115,07% ~ 37,14% ~ 118,09%. (14. sz. ábra) (44. sz. melléklet) Eszközmegtérülési mutató változása (2007-2010) Kereskedelem csoport - Kiskereskedelem 150,00%

100,00%

118,09% 50,00%

37,14% 0,00% 2007

2008

2009

2010

-50,00%

-100,00%

-119,86%

-115,07%

-150,00%

-200,00% Kiskereskedelem

Lineáris (Kiskereskedelem)

14. sz. ábra Az árbevétel arányos jövedelmezőséget megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2007-es üzleti évet kivéve az ingatlankezelés stagnálása tapasztalható, míg a kiskereskedelmi jövedelmezőség növekedést folyamatos mutat a nagykereskedelmi tevékenység esetén a 2009-es év megtorpanását követően szintén növekedést eredményezett.

A

web

áruházak

tevékenységében

az

árbevétel

arányos

jövedelmezőség a 2010-es üzleti évre volt jelentős hatással. (45. sz. melléklet)

35

Amennyiben a kereskedelem tevékenységi csoportot összefoglalva elemezzük, és a módszereknél bemutatott módón vizsgáljuk mind a 15 mutatószámot (4. sz. táblázat), arra a következtetésre jutunk, hogy összességében a vizsgált 42 gazdálkodóból 17 vállalkozás ért el „fejlődést”, hiszen a mutatószámok tükrében 50% - 75% közötti „fejlődés” tapasztalható. Így elmondhatjuk, hogy erre a csoportra a „fejlődés” a jellemzőbb. Mind a 4 75%-ot meghaladóan fejlődő vállalkozás új piacokat talált, és a rendelkezésére álló forrásaival kiválóan gazdálkodott. Ugrásszerű növekedés csupán 1 vállalkozás esetében történt, amely a 2007-ről 2008-ra kétszeres, majd a 2009-re vonatkozólag háromszoros árbevétel növekedést ért el, az előző évekhez képest. „Romlás” adatait megfigyelve 0% - 50% közötti viszonylatban 25 gazdálkodó látható, mely 59,52%-kal kismértékű visszaesést produkált. További részletesebb vizsgálat, szükséges az egyértelmű következtetés levonásához.

Kereskedelem

"ROMLÁS" 755075%-nál 25% 50% 25% nagyobb alatti közötti közötti 5 12 14 11 11,90% 28,57% 33,33% 26,19% 17 25 40,48% 59,52%

42 100,00%

"FEJLŐDÉS" 755075%-nál 25% 50% 25% nagyobb alatti közötti közötti 4 17 12 9 9,52% 40,48% 28,57% 21,43% 21 21 50,00% 50,00%

Kereskedelem

4. sz. táblázat (125. sz. melléklet) 2.2.4., Könnyűipari tevékenységi csoport vizsgálata 1 vállalkozás az alapja a könnyűipari tevékenységi csoportnak, mely a vizsgált 130 vállalkozás 0,77%-a. Ezen belül csak a kiskereskedelmi tevékenységi kör található meg. Mely tőkeerősségét megfigyelve csekély mértékben növekedett a 2009-es üzleti évig, majd a 2010-es évet jelentős csökkenéssel zárta. Szép lassan javított a saját tőke arányán, amit a 2010-es év bizonyos fokig felemésztett. (46. sz. melléklet)

36

Kötelezettség részaránya esetében a csökkenés majd a 2010-es évre vonatkozólag komoly növekedést figyelhetünk meg. (47. sz. melléklet) Eladósodottság fokát elemezve a folyamatos csökkenés majd a 2010-es üzleti évre a teljes megszűnés következett be. Nem volt szükség az eszközeik finanszírozására a hosszú lejáratú kötelezettségekből. Vagy a meglévő hosszú lejáratú kötelezettségeik kifutottak, így további eszközfinanszírozást nem igényeltek. Kivárják a válság végét, és a meglévő eszközeikkel termelnek, azokkal érik el az árbevételüket és az eredményüket. (48. sz. melléklet) Likviditási mutatójuk vonatkozásában szép lassan, de visszatérnek a bankok által elvárt 1,2-es értékhez a válság évei során 2,63 – 2,65 – 4,13 – 1,43. (49. sz. melléklet) Érékesítés nettó árbevételük alakulása folyamatos csökkenést mutat évenként közel 20%-kal csökken az előző évi árbevételhez képest. Nagyon nagy valószínűséggel a hazai könnyűipar megszűnését látjuk, amely immár nem csak a termelési, hanem a kereskedelmi üzletágra is kihat. (50. sz. melléklet) Következménye, hogy mérleg szerinti eredményük is folyamatos csökkentés mutat 1,49 ~ 1,24 ~ -12,86 ~ -25,18 milliós veszteséggel zárták a 2010-es üzleti évet. (51. sz. melléklet) Az eszközök forgási sebességéből következtethetünk arra, hogy a meglévő eszközeik már nem képesek megfelelni az árbevétel és eredményesség termelés elvárásainak. A befektetett eszközeiket vagy érték-csökkentették és teljesen leírták, vagy egyszerűen és lassan, de befejezik a tevékenységüket. (52. sz. melléklet) Tőkearányos jövedelmezőségük folyamatosan romlik, egyre nagyobb negatív jövedelmet termelnek 2,51% ~ 2,04% ~ -26,72% ~ -106,14%. (15. sz. ábra) (53. sz. melléklet)

37

Tőkearányos jövedelmezőség változása (2007-2010) Könnyűipar esetében 40,00%

20,00%

2,51% 0,00% 2007

2,04% 2008

2009

2010

-26,72%

-20,00%

-40,00%

-60,00%

-80,00%

-100,00%

-106,14% -120,00% Tőkearányos jövedelmezőség

Lineáris (Tőkearányos jövedelmezőség)

15. sz. ábra Érdekes, hogy az átlagos állományi létszámuk a 2007-ről 2008-ra növekedett, majd stagnált. Melyből következtethető, hogy családi vállalkozásról beszélhetünk, ahol a családtagok végzik a tevékenységet, és nincs nagy állományi létszámmozgás. (54. sz. melléklet) Bár a személyi jellegű ráfordítások folyamatos csökkenése azt vélelmezi, hogy a bér és bérjellegű kifizetések a létszám ellenére folyamatosan csökkentek 22,28 ~ 18,02 ~ 14,04 ~ 9,16 millió forint. (55. sz. melléklet) Ebből szintén következik, hogy az egy főre jutó jövedelmezőség is folyamatosan csökkent. Komoly negatív eredménnyel zárta a 2010-es üzleti évet a könnyűiparon belül. (56. sz. melléklet) Gazdasági hatékonyságot a könnyűipar belül is 2 költséggel szemben vizsgáltam, a személyi jellegű ráfordítások és az anyagjellegű ráfordítások viszonylatában.

38

Anyagjellegű ráfordítások viszonylatában jelentős csökkenést mutat 1,55% ~ 1,64% ~ -14,21% ~ -39,25%. (57. sz. melléklet) Hasonló módon a személyi jellegű ráfordítások viszonyításában is 6,71% ~ 6,9% ~ 91,57% ~ -274,86%. (58. sz. melléklet) Tevékenységük

során

a

válság

hatására

elveszítették

a

hatékonyságukat.

Eszközmegtérítési mutatójuk folyamatosan romlik, nem térülnek meg az adózás előtti eredményükben. Gazdálkodásuk fenntartása nem ésszerű. (59. sz. melléklet) Amit az árbevétel arányos jövedelmezőség is alátámaszt, hiszen nagymértékű negatív jövedelmezőséget értek el a 2010-es üzleti évben -274,85%. (60. sz. melléklet) Könnyűipari tevékenységi csoportot összefoglalva elemezzük, és a módszereknél bemutatott módón vizsgáljuk mind a 15 mutatószámot (5. sz. táblázat), arra a következtetésre jutunk, hogy összességében az egyetlen gazdálkodó esetén történt „romlás” mégpedig 50% - 75% közötti mértékben. További résztvevők bevonása és részletesebb vizsgálat, szükséges az egyértelmű következtetés levonásához. "ROMLÁS" 75%-nál nagyobb

Könnyűipar*

0 0,00%

5075-50% 25% közötti közötti 1 0 100,00% 0,00%

1 100,00%

25% alatti 0 0,00%

1 100,00%

0 0,00%

"FEJLŐDÉS" 755075%-nál 25% 50% 25% nagyobb alatti közötti közötti 0 0 0 1 0,00% 0,00% 0,00% 100,00% 0 1 0,00% 100,00%

Könnyűipar*

5. sz. táblázat (125. sz. melléklet) 2.2.5., Szolgáltatási tevékenységi csoport vizsgálata 53 vállalkozás az alapja a szolgáltatások tevékenységi csoportnak, mely a vizsgált 130 vállalkozás 40,77%-a. Ezen belül további 21 tevékenységi körről beszélhetünk. Melyek:

Betegápolás,

futárszolgáltatás,

gépjárműtisztítás,

informatika, 39

ingatlankezelés, kölcsönzés,

javítás,

jogi

nyomdaipar,

szállítmányozás,

tanácsadás,

tevékenység,

oktatás,

kertépítés,

kölcsönzés,

reklámügynökség,

társasházkezelés,

munkaerő

rendezvényszervezés,

utazásszervezés,

vagyonkezelés,

vagyonvédelem és vendéglátás tevékenységi kör található meg. Tőkeerősségüket tekintve a szolgáltató csoportba tartozók közül a folyamatos csökkenést realizálók, azaz saját tőkéjüket felélők közül a csak a vagyonkezelő vállalkozásokat említhetjük 167,19% ~ 146,04% ~ 135,71% ~ 82,12%, csökkenés történt még a vendéglátáson, a reklámügynökségen és a tanácsadáson belül is, azonban a 2010-es üzleti évre sikeresen javítottak stratégiájukon, gazdálkodásukon. Érdekes, hogy a folyamatos növekedésre több példát említhetünk, mint a gépjárműtisztítás, rendezvényszervezés, melyek esetében a folyamatos javulás figyelhető meg. Összességében vizsgálva a folyamatos csökkenést a 2010-es évre csekély mértékű növekedés jellemezte. (16. sz. ábra) (61. sz. melléklet) Tőkeerősség változása (2007-2010) Szolgáltatás csoport - Vagyonkezelők 200,00% 180,00% 160,00%

167,19% 140,00%

146,04% 135,71%

120,00% 100,00% 80,00%

82,12%

60,00% 40,00% 20,00% 0,00% 2007

2008

2009 Tőkeerősség

2010

Lineáris (Tőkeerősség)

16. sz. ábra Vizsgáljuk meg a szolgáltatási tevékenységi kört a kötelezettség részarány vonatkozásában. Megfigyelhető, hogy a gépjármű tisztítás esetén a kötelezettségeik az évek alatt folyamatosan csökkentek 109,03% ~ 87,88% ~ 66,16% ~ 50,02%. Javítási tevékenység 2007-ről 2008-ra nagyon nagymértékben emelkedett, majd fokozatosan csökkenésnek indult. Így megállapíthatjuk, hogy a külső források igénybevételét igyekeznek a saját forrásaikból átvéve finanszírozni. Minimális külső forrást vesznek igénybe a kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások. A reklámügynökségek esetén pedig 40

a 2010-es üzleti évet kivéve folyamatos növekedést figyelhetünk meg, a kötelezettségeik részarányában. A tanácsadással foglalkozó vállalkozások esetében a kötelezettség részarány a banki elfogadható 70% alatti szinthez viszonyítva 765,47% ~ 907,71% ~ 898,28% ~ 917,37%. Megkockáztatható, hogy a tevékenységük ellehetetlenülés felé halad. (62. sz. melléklet) Eladósodottság foka a szolgáltatói tevékenységi körben csekélyebb a termelő és kereskedő vállalkozásokhoz viszonyítva, hiszen a szolgáltatás esetében nincs komolyabb anyagszükséglet az árbevétel és ez által az eredmény eléréséhez. Az adatok elemzése során megállapíthatjuk, hogy a futárszolgálat, a kölcsönzés, munkaerő kölcsönzés és a társasházkezelők esetében nem beszélhetünk eladósodottságról, sőt még adóságról sem. A vagyonkezeléssel foglalkozók esetében az eladósodottság 0,00% ~ 40,23% ~ 43,38% ~ 99,47% folyamatosan növekszik. Amely betudható annak, hogy a válság hatására csekély mozgásban van az építőipar, és az ingatlanok kezelése esetén akkor is felmerülnek fenntartási díjak, amikor az ingatlan nem termel, nem hoz bevételt. (17. sz. ábra) (63. sz. melléklet) Eladósodottság fokának változása (2007-2010) Szolgáltatás csoport - Vagyonkezelés tevékenységi kör 120,00%

99,47%

100,00%

80,00%

60,00%

40,23% 40,00%

43,38%

20,00%

0,00% 0,00% 2007

2008 Vagyonkezelés

2009

2010

Lineáris (Vagyonkezelés)

17. sz. ábra Likviditási mutatót megfigyelve a hitelezhetőség szempontjából a futárszolgálat, a kertépítés, a munkaerő kölcsönzés felel meg a banki elvárt értéknek. Míg a reklámügynökség, a tanácsadás és a vagyonkezelés esetében esélytelenül fordulnának banki forráshoz a válság idején. (64. sz. melléklet)

41

Nézzük meg az árbevétel alakulását a szolgáltatásokon belül. A futárszolgáltatást végzők esetében a 2007-2008-as stagnálást mutató évet követően jelentős mértékben csökkent az árbevétel, hasonlóan a gépjárműjavítás tevékenységben is. Míg az informatika komoly árbevétel növekedést ért el a 2008-as évet követően. A kertépítés esetben is a 2008-as évre elért komoly növekedést folyamatos visszaesés jellemzi. Ilyen mértékben csökkent a kereslet a szolgáltatás iránt? Szemben a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozókkal, ahol az árbevétel konzekvensen évről – évre folyamatosan növekedést hozott. A szállítmányozásról elmondható, hogy szinte stagnált az árbevétele, illetve kismértékben volt változás megfigyelhető. Érdekes, hogy a tanácsadói tevékenységi kör esetében a 2007-ről 2008-ra elért majd kétszeres növekedést, folyamatos csökkenés követte. Majdhogynem visszatért a 2007-es árbevételi szintre. A társasházkezelők esetében folyamatos növekedés figyelhető meg, amin nem is csodálkozunk, hiszen a társasházakat kezelni kell, így a rossz és tisztességtelen

társasházkezelők

kiestek,

míg

a

megbízható

vállalkozások

megerősödtek a piacon 950 ~ 1030 ~ 2312 ~ 4171 eFt-os árbevételükkel. Komoly növekedést ért el az árbevételek vonatkozásában az utazásszervezéssel foglalkozó tevékenységi csoport 141,49 ~ 189,58 ~ 230,08 ~ 341,82 eFt-os árbevételével. A váláság ideje alatt, a kezdeti árbevételt több mint megkétszerezték a 4 év alatt. A vagyonvédelemben tevékenykedők esetében 2007-ről 2008-ra komoly növekedés látható, majd azt követően csekély visszaesés és ismét a 2010-es üzleti évre ismét megerősödtek. A vendéglátás azonban a folyamatos csökkenő árbevételt volt kénytelen elszenvedni 204,42 ~ 190,12 ~ 183,71 ~ 79,59 eFt-os értékeivel. (18. sz. ábra) (65. sz. melléklet) Értékesítés nettó árbevétel változása (mFt) (2007-2010) Szolgáltatás csoport 400

341,82

350

300

250

230,075 204,426

200

189,579 190,123

183,708

1,03

2,312

2008

2009

150

141,491 100

79,592

50

0,95 0 2007

Társasházkezelők

Utazásszervezés

4,171 2010

Vendéglátás

42

18 sz. ábra Az árbevételek fényében hogyan változott az eredményesség, vizsgáljuk meg ezt a vállalkozások mérleg szerinti eredménye tükrében. Megfigyelve a betegellátást leolvasható az eredményesség folyamatos javulása a válság évei alatt. Futárszolgáltatás a 2009-es évben igen komoly veszteséget volt kénytelen elszenvedni. A gépjárműtisztítás megtartotta eredménytermelő képességét. A munkaerő kölcsönzés a 2008-as évre vonatkozó komoly visszaesést követően ismét növekedésnek indult. Az oktatás a 2009-es évre szintén jelentős veszteséget realizált, majd 2010-re igen nagymértékű eredményre tett szert. Reklámügynökség esetén érzékelhető, hogy a 2007-es év még elfogadható eredményt hozott, azonban a 2008 és 2009-es évben komoly visszaesést szenvedett el. Bizonyára a válság hatására csökkentek a marketing keretek a megbízóiknál, és így a kevesebb megbízások következtében szenvedtek el veszteséget, azonban a 2010-es évben vagy több megbízást kaptak – miáltal a megbízóik bíznak a válság végében vagy hatékonyan gazdálkodtak az erőforrásaikkal. Talán az egyik legnagyobb eredménytermelő vesztese a válságnak a szállítmányozás, hiszen 51 ~ -11.926 ~ -19.134 ~ -5.806 eFt-os negatív eredményességet ért el, amely azért arra enged következtetni, hogy a javulás útjára léptek a vállalkozások. A tanácsadói tevékenység komoly 2008-as évre elér növekedést követően folyamatos csökkenő eredményeket produkált. Vajon a 2011-es év folyamatában milyen irányt vesz az eredmény változása? A vendéglátás szintén óriási veszteséget könyvelhetett el a válság hatására, hiszen 18,43 ~ -78,61 ~ 46,3 ~ -295,7 milliós eredményessége kiszámíthatatlanná teszi a vendéglátás válságbeli jövőjét. Összességében a szolgáltatási csoport 2008-ra még emelkedést mutatott, majd a 2009es évet csökkenéssel, míg a 2010-es üzleti évet mélyrepüléssel folytatta. Mire számíthatnak a 2011-es évben? (66. sz. melléklet) Vizsgáljuk meg az eszközök forgási sebességét az üzleti éven belül. Hogyan érintette a szolgáltatás tevékenységi csoport szereplőit?

43

Mind a betegellátásban, a gépjárműtisztításban, és a szállítmányozásban az árbevételben megforduló befektetett eszközök forgása folyamatosan csökkent. Egyre nehezebbé vált az eszközök árbevételének termelékenysége. Érdekesség, hogy az oktatási tevékenységi kör esetében a forgás sebessége növekedett, vagyis 35,47 ~ 40,18 ~ 41,21 ~ 77,11 szer fordul meg a befektetett eszköz az árbevételben. Fejlődőképes tevékenységi kör még a válság idején is. (67. sz. melléklet) Tőkearányos jövedelmezőséget szemügyre véve azt látjuk, hogy a kertépítés tevékenységi kör esetében volt 67,41% ~ 57,71% ~ 6,77% ~ 2,62% folyamatos csökkenés.

Eredménytermelési

képesség

folyamatosan

csökkent.

A

további

tevékenységi körök esetében nem vonható le egyszerű következtetés a változások viszonylatában. Tőkearányos jövedelmezőségük hektikusan változott. (68. sz. melléklet) (68. sz. melléklet) Elemezzük a szolgáltató tevékenységi csoport változását az átlagos állományi létszáma alapján. A futárszolgáltatás (137 ~ 129 ~ 118 ~ 86 fő), az ingatlankezelés (73 ~ 59 ~ 47 ~ 46 fő), a nyomdaipar (34 ~ 34 ~ 31 ~ 30 fő), a vagyonkezelés (7 ~ 7 ~ 5 ~ 4 fő) és a vendéglátás (17 ~ 17 ~ 11 ~ 4 fő) esetében folyamatosan csökkent a létszám. Ebből is következtethető, hogy a kritikus tevékenységek közé tartoznak. Azonban a vagyonvédelem (16 ~ 21 ~ 41 ~ 42 fő), a tanácsadás (105 ~ 113 ~ 114 ~ 381 fő), rendezvényszervezés (8 ~ 11 ~ 11 ~ 13 fő), az informatika (2 ~ 3 ~ 28 ~ 62 fő) folyamatos létszámnövekedés következett be. A tanácsadás esetében a 2010-es üzleti évre ugrásszerűen növekedett, több mint háromszorosára. Amennyiben az összes szolgáltatói csoport átlagos létszámát nézzük, folyamatos növekedés látható 556 ~ 566 ~ 586 ~ 827 fő). (19/a, 19/b. és 19/c. sz. ábrák) (69. sz. melléklet) Átlagos állományi létszám változása (fő) (2007-2010) Szolgáltatás csoport 160

140

137 129 118

120

100

80

86 73 59

60

40

20

34

34

17

17

7

Ingatlankezelés

30

4 4

5

2008 Futárszolgáltatás

46

31 11

7

0 2007

47

2009 Nyomdaipar

Vagyonkezelés

2010 Vendéglátás

44

Átlagos állományi létszám változása (fő) (2007-2010) Szolgáltatás csoport 450 400

381

350 300 250 200 150

114

113

105 100

62 50

41

16

28

21 2 11

0 2 20078

42

11

2008

13

2009

2010

-50 Vagyonvédelem

Tanácsadás

Rendezvényszervezés

Informatika

Lineáris (Tanácsadás)

Átlagos állományi létszám változása (fő) (2007-2010) Szolgáltatás csoport 900

800

827 700

600

500

556

586

566

400

300

200

100

0 2007

2008

2009 Mindösszesen

2010

Lineáris (Mindösszesen)

19/ a,b és c. sz. ábrák Gondolom Ennek megfelelően alakultak a személyi jellegű ráfordítások is a csoporton belül. A futárszolgálat (320,38 ~ 318,45 ~ 240,14 ~ 190,24 millió), az ingatlankezelés (238,87 ~ 197,76 ~ 167,49 ~ 162,44 millió), és a vendéglátás (33,51 ~ 31,84 ~ 23,09 ~ 4,64 millió) esetében alátámasztja a létszámcsökkenés a ráfordítás csökkenést. Míg a nyomdaipar esetében (62,14 ~ 65,2 ~ 57,93 ~ 48,27 millió) volt egy 2008-as üzleti év, amikor nem csökkent a létszámmal a személyi jellegű ráfordítás. Nézzük meg a folyamatos létszámnövekedést elérő tevékenységi körök esetében, mint a vagyonvédelem (18,15 ~ 27,73 ~ 62,58 ~ 49,45 millió) a 2010-es évre megtorpant a növekedés. Az informatika esetében (2,79 ~ 6,57 ~ 55,12 ~ 99,3 eFt) folyamatosan nőtt a személyi jellegű ráfordítás. A tanácsadást tekintve (209,85 ~ 558,91 ~ 650,47 ~ 757,01 millió) alátámasztja az elvárásunkat, habár közel nincs háromszoros növekedés. Érdekes, hogy a szállítmányozás létszámának majdnem stagnálásához képest a személyi jellegű ráfordításai (22,46 ~ 26,02 ~ 30,58 ~ 31,09 millió), tény 45

hogy a növekedés üteme lassult, de folyamatosan nőttek. Ugyanez tapasztalható a rendezvényszervezés tevékenységi körén belül is (18,07 ~ 24,72 ~ 25,46 ~ 28,93 millió). (20/a. és 20/b. sz. ábrák) (70. sz. melléklet) Személyi jellegű ráfordítás változása (mFt) (2007-2010) Szolgáltatás csoport 900

800

700

757,01

650,47 558,91

600

500

400

320,38 300

318,45 240,14

238,87

190,24 200

209,85

197,76

167,49

100

0 2007

2008 Futárszolgálat Lineáris (Futárszolgálat)

162,44

2009 Ingatlankezelés Lineáris (Ingatlankezelés)

2010 Tanácsadás Lineáris (Tanácsadás)

Személyi jellegű ráfordítás változása (mFt) Szolgáltatás csoport 120

100

99,3 80

65,2

62,14

62,58 57,93

60

49,45

55,12 48,27 40

33,51

31,84

18,15 27,73

20

23,09 4,64

6,57

2,79 0 2007

2008 Vendéglátás

Nyomdaipar

Vagyonvédelem

2009 Informatika

Szállítmányozás

2010 Rendezvényszervezés

20/a. és b. sz. ábrák Vizsgáljuk meg az egy főre jutó jövedelmezőséget. A betegellátás esetén a 2009-es évet megtorpanásnak tekintve folyamatos növekedés tapasztalható (152,63 ~ 416,5 ~ 393,67 ~ 506,67 eFt). Szemben az informatikai körrel, ahol az egy főre jutó jövedelmezőség folyamatosan csökkent (1.622,5 ~ 877,67 ~ 402,63 ~ 181,62 eFt), hiszen nőtt a létszám, nőtt a személyi jellegű ráfordítás, az árbevétel szintén növekedést mutat, azonban a növekedési arány az egyes esetekben nem volt azonos léptékű. Érdekes, hogy a jogi tevékenységet elemezve itt merül fel egyfajta tendencia, hiszen az egy főre jutó jövedelmezőséget vizsgálva folyamatosan csökkent a mutató ( 2.198,8 ~ 1.810,67 ~ 911,83 ~ 0,00 eFt). A rendezvényszervezés jövedelmezősége (959,25 ~ 1.005,3 ~ 1.518,5 ~ 1.512,75 eFt) növekedett végig a válság ideje alatt. Szemben a tanácsadással (24.012,35 ~ 18.925,03 ~ 16.215,77 ~ 2.439,6 eFt) mely

46

esetben, komoly jövedelmezőség csökkenést szenvedett el. (21. sz. ábra) (71. sz. melléklet) 1 főre jutó jövedelmezőség változása (eFt) (2007-2010) Szolgáltatás csoport 2500

2198,8 2000

1622,5

1810,67

1518,5

1512,75

1500

1181,62 1000

959,25

1005,3 911,83

877,67

506,67 500

402,63 152,63

416,5

393,67

2008

2009

0 0 2007 Betegellátás

Informatika

Jogi tevékenység

2010

Rendezvényszervezés

21. sz. ábra Gazdasági hatékonyságot a szolgáltatásokon belül is 2 költséggel szemben vizsgáltam, a személyi jellegű ráfordítások és az anyagjellegű ráfordítások viszonylatában. Anyagjellegű esetében a jogi tevékenység (65,88% ~ 61,7% ~ 23,05% ~ 0,00%), valamint a tanácsadási tevékenységi kör (218,56% ~ 81,24% ~ 55,78% ~ 29,78%) mutatott folyamatosan romló tendenciát. Míg a betegellátás (1,7% ~ 3,9% ~ 5,13% ~ 8,23%) és a gépjárműtisztítás (4,72% ~ 4,06% ~ 7,83% ~ 149,7%) hatékonysága javult. (72. sz. melléklet) Személyi jellegű esetében az informatika (117,18% ~ 40,11% ~ 18,55% ~ 8,47%), a jogi tevékenység (91,12% ~ 76,85% ~ 38,67% ~ 0,00%) és a tanácsadás (1183,79% ~ 715,44% ~ 456,79% ~ -11,45%) bizonyultak a folyamatos csökkenés következtében nem megfelelően hatékonynak. Míg a betegellátás (8,97% ~ 23,17% ~ 25,21% ~ 36,59%) gazdasági hatékonysága javult. (73. sz. melléklet) Eszközmegtérülési mutató (ROI) viszonylatában a kölcsönzési tevékenységi kör esetében figyelhető meg folyamatosan csökkenő eredmény (9,69% ~ 9,16% ~ 8,39% ~ 1,89%). (74. sz. melléklet)

47

Az árbevétel arányos jövedelmezőséget megfigyelve a jogi tevékenység (41,89% ~ 38,95% ~ 21,77% ~ 0,00%) esetében volt megfigyelhető folyamatos csökkenés. Míg a gépjárműtisztítás (4,57% ~ 6,15% ~ 12,73% ~ 322,22%) és vagyonkezelés (39471,92% ~ -177,77% ~ -93,18% ~ 355,02%) esetében a növekedés volt tapasztalható. (22. sz. ábra) (75. sz. melléklet) Árbevétel arányos jövedelmezőség (2007-2010) Szolgáltatás csoport Vagyonkezelés tevékenységi kör 10000,00% 5000,00%

-93,18% 0,00% 2007

2008

2009

355,02% 2010

-177,77%

-5000,00% -10000,00% -15000,00% -20000,00% -25000,00% -30000,00% -35000,00% -40000,00%

-39471,92%

-45000,00% Vagyonkezelés

Polinom. (Vagyonkezelés)

22. sz. ábra

Amennyiben a szolgáltatás tevékenységi csoportot összefoglalva elemezzük, és a módszereknél bemutatott módón vizsgáljuk mind a 15 mutatószám figyelembe vételével (6. sz. táblázat), arra a következtetésre jutunk, hogy összegzett eredményt itt csak részben kaptunk egyértelműen. Hiszen a Megközelítőleg a „romlás” és a „fejlődés” területén a legnagyobb létszámban vesznek részt mutatóik súlyozott eredményével a vállalkozások. 29 gazdálkodó mutatóinak éréke „romlott” 25% - 50% közötti mértékben, mely az összes szolgáltató 54,72%-a. Míg 22 vállalkozást említhetünk meg a „fejlődés” területén 25% - 50% közötti eredményjavulással 41,51%-os aránnyal. Csekély mértékben említhetjük, hogy a vállalkozások ebben a tevékenységi csoportban a „romlás” irányába tendálnak a mutatószámaik alapján, hiszen a 36 vállalkozás, azaz az összes 53 szolgáltató 67,92%-a inkább a 0% - 50% közötti „romlás” mutatószámoknak felel meg. Nem elhanyagolható a „fejlődés”-re érvényes 30 gazdálkodó 56,60%-os aránnyal 0% 50% közötti mutatószámbeli fejlődésével.

48

További részletesebb vizsgálat, szükséges a biztonságos és egyértelmű következtetés levonásához. "ROMLÁS" 75%-nál 75-50% 50-25% nagyobb közötti közötti

Szolgáltatás

25% alatti

5 12 29 7 9,43% 22,64% 54,72% 13,21% 17 36 32,08% 67,92%

75%-nál nagyobb 53 100,00%

"FEJLŐDÉS" 75-50% 50-25% 25% közötti közötti alatti

3 20 5,66% 37,74% 23 43,40%

22 8 41,51% 15,09% 30 56,60%

Szolgáltatás

6. sz. táblázat (125. sz. melléklet) 2.3. Tevékenységi körök szerinti vizsgálat

2.3.1., Kiemelt 6 tevékenységi kör vizsgálata Megvizsgáltuk a vállalkozásokat 5 tevékenységi csoport és 32 tevékenységi kör szerint, amely nem hozott komoly, kiértékelhető eredményt. Megfigyelhető, hogy a 32 tevékenységi kört vizsgálva 6 kiemelt szerepet tölt be, és a 6 legnagyobb adja a teljes vizsgálati eredmény 61,54%-át 80 gazdálkodót foglal magába, míg a további 26 tevékenységi kör 50 vállalkozással csak 38,46%-os súllyal szerepel az elemzésben. Így a 6 legnagyobb súllyal résztvevő tevékenységi köröket elemzem tovább, melyek: ingatlankezelés, kiskereskedelem, mérnöki tevékenység, nagykereskedelem, szakipar, tanácsadás. Tőkeerősségüket tekintve és összességüket mindösszesen a folyamatos csökkenést olvashatjuk le. Míg az építőipari csoporton belüli (422,36% ~ 466,43% ~ 470,16% ~ 355,47%) esetben folyamatosan növekedett a saját tőke aránya, amely a 2010-es évre esett vissza. Megfigyelhető továbbá, hogy a kiskereskedelem az évek alatt tevékenységi csoportoktól szinte függetlenül erősödött (494,98% ~ 552,74% ~ 601,57% ~ 688,76%). (23. sz. ábra) (76. sz. melléklet)

49

Legnagyobb súlyú 6 tevékenységi kör Tőkeerősségének változása (2007-2010) 800,00%

688,76% 700,00%

601,57% 600,00%

552,74% 494,98%

500,00%

470,16%

466,43% 400,00%

422,36% 355,47%

300,00%

200,00%

100,00%

0,00% 2007

2008

2009 Építőipar

2010

Kiskereskedelem

23. sz. ábra Kötelezettség részarány esetében látható, hogy a válság évei alatt szinte nem változott számottevően az érték (4429,81% ~ 4914,71% ~ 4867,95% ~ 4974,31%). Amit azonban biztosan megállapíthatunk, hogy a kereskedelem területén (2522,19% ~ 2746,13% ~ 2802,36% ~ 2910,09%) és a szolgáltatás tevékenységi csoport esetében (928,41% ~ 1068,42% ~ 1078,45% ~ 1084,84%) folyamatos növekedés volt tapasztalható. (24. sz. ábra) (77. sz. melléklet) Kötelezettség részarányának változása a 6 legnagyobb súlyú tevékenységi kör esetében (2007-2010) 6000,00%

5000,00%

4914,71%

4867,95%

4974,31%

2746,13%

2802,36%

2910,09%

1068,42%

1078,45%

1084,84%

4429,81% 4000,00%

3000,00%

2522,19%

2000,00%

928,41% 1000,00%

0,00% 2007

2008

2009

2010

Kereskedelem

Szolgáltatás

Mindösszesen

Lineáris (Kereskedelem)

Lineáris (Szolgáltatás)

Lineáris (Mindösszesen)

24. sz. ábra Eladósodottság fokát vizsgálva megállapítható, hogy a 2007-ről 2008-ra komoly növekedést realizáltak a gazdálkodók, azonban azt követően szinte stagnált az érték (752,09% ~ 926,88% ~ 920,92% ~ 922,08%). Míg az egyes tevékenységi körökön belül, mint a nagykereskedelem, folyamatos növekedés a mérnöki tevékenységen belül pedig folyamatos csökkenés volt tapasztalható. Látszik, hogy a könnyűipari 50

tevékenységi csoport esetében a folyamatos csökkenés, melyet a kiskereskedelem növekedése kompenzál, így érzékelhető a megugrás és a külső források szinten tartása. (78. sz. melléklet) Likviditási mutatót figyelembe véve az építőiparon belüli szakipar hozott majdnem folyamatos növekedést (6,21 ~ 9,36 ~ 16,13 ~ 14,81), azonban a 2010-es üzleti évre ott is megtorpanás érzékelhető. Komoly csökkenést, majd növekedést emelkedést mutat a kereskedelmi tevékenységi csoport (583,402 ~ 181,072 ~ 144,486 ~ 423,499) összértékeivel. Mindösszesen pedig rendkívüli mozgásban voltak a gazdálkodók, próbálták túlélni a válságot és a forgalmi változásokat. (79. sz. melléklet) Értékesítés nettó árbevételét megvizsgálva jelentős változások következtek be a 4 év alatt. Összességében a 2008-as évre emelkedés, majd a 2009-es üzleti csökkenés és 2010-re stagnálás volt megfigyelhető. Ingatlankezelésben a kereskedelmi csoportnál folyamatos növekedés, míg a szolgáltatás területén egyfajta stagnálás, összességében mégis emelkedést mutatnak az árbevételi értékek (786,827 ~ 828,486 ~ 920,327 ~ 975,410 millió). A szakipari tevékenységi csoport az építőiparon belül növekedett, míg a gyártás csoportján belül csökkent, így összességében mégis a növekedés a domináns még abban az esetben is, hogy a 2010-es évre kismértékű visszaesés volt tapasztalható (1,373 ~ 1,578 ~ 1,713 ~ 1,607 milliárd). (80. sz. melléklet) Mérleg szerinti eredményük vonatkozásában mégsem felelnek meg a hasonló elvárásoknak. Hiszen mind összes eredményük komoly szélsőségek között mozgott. Az építőiparon belüli szakipar volt képes folyamatos eredményességének növelésére (4,12 ~ 10,53 ~ 42,55 ~ 89,51 millió). Összességében az építőipari csoport a „nyertese” az eredményességnövekedésnek kisebb csökkenést követően növekedés tapasztalható (102,327 ~ 73,996 ~ 117,421 ~ 126,571 millió). (81. sz. melléklet) Az eszközök forgási sebességét vizsgálva megállapítható, hogy mindösszesen javítottak a forgási sebességen, a 2007-es és 2008-as üzleti évet figyelembe véve, a 2009-es érték kiugróan magas, azonban a 2010-es visszább csökkent és keretek között 51

tartható. A kereskedelmi tevékenységi csoport ért el folyamatos növekedést az értékben (1.051,512 ~ 1.172,407 ~ 1.564,422 ~ 1.901,433). Figyelemreméltó a szakipar és a tanácsadás, mindkét tevékenységi kör esetében a növekedést a 2010-es évre egy komoly megtorpanás zárta. (82. sz. melléklet) Tőkearányos jövedelmezőséget vizsgálva elmondhatjuk, hogy a változás a jövedelmezőséget sem kímélte. Mindösszességében csökkenés majd, visszaerősödés tapasztalható. Legrosszabb jövedelmezőséget a könnyűipari csoport (2,51% ~ 2,040% ~ -26,72% ~ -106,14%), valamint a nagykereskedelmi tevékenységi kör érte el összességében (361,11% ~ 352,79% ~ 209,33% ~ -202,46%) a 2010-es évet tekintve zuhanásszerű esésével. A kereskedelmen belül a kiskereskedelem komoly csökkenést, zuhanást követően 2007-ről 2008-ra, összeszedett gazdálkodással szépen javította jövedelmezőségét (331,53% ~ -491,989% ~ -170,56% ~ 368,33%). 2010-re elérte a 2007-es válság kezdeti jövedelmezőségi szintjét. (83. sz. melléklet) Tőkearányos jövedelmezőség a 6 legnagyobb súlyú tevékenységi kör esetében (2007-2010) 500,00% 400,00%

361,11%

352,79%

368,33%

331,53%

300,00%

209,33% 200,00% 100,00%

2,51% 0,00% 2007

2,04%

-26,72%

2008

2009

2010 -106,14%

-100,00% -200,00%

-170,56%

-202,46%

-300,00% -400,00% -500,00%

-491,99% -600,00% Könnyűipar

Nagykereskedelem

Kiskereskedelem

25. sz. ábra Az átlagos állományi létszámot megvizsgálva megállapítható, hogy a kiemelkedő 6 tevékenységi körön belül mindösszesen növekedett a létszám (576 ~ 649 ~ 673 ~ 923 fő). A kereskedelmi (220 ~ 279 ~ 290 ~ 291fő) és a könnyűipari (12 ~ 15 ~ 15 ~ 15 fő) csoportot megvizsgálva a növekedés látható az adatokból. Építőipar esetében a 2010es évre csekély mértékű csökkenéssel szintén megállapítható a növekedés (105 ~ 116 ~ 139 ~ 130 fő). Míg a kiskereskedelmi (87 ~ 110 ~ 112 ~ 119 fő) és a tanácsadás (105

52

~ 113 ~ 114 ~ 381 fő) tevékenységi kör esetében tapasztaljuk a folyamatos növekedést. (26. sz. ábra) (84. sz. melléklet) Átlagos állományi létszám változása a 6 legnagyobb súlyú tevékenységi kör esetében (20072010) 1000

923 900 800 700 600

673

649 576

500 381

400

290

279

300

220

291

200

87

139

116

105

15

0 12 2007

Könnyűipar Mindösszesen

130 15

15

2008 Kereskedelem Építőipar

119

114 112

113 110

105 100

2009 Kiskereskedelem Lineáris (Mindösszesen)

2010 Tanácsadás

26. sz. ábra A létszámhoz konzekvensen kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások esetében ugyanúgy megfigyelhető, hogy mindösszesen növekedett a ráfordítás értéke (1,232 ~ 1,724 ~ 1,780 ~ 1,857 milliárd). Komolyabb csökkenést csak a könnyűipari csoport szenvedett el (22,282 ~ 18,020 ~ 14,043 ~ 9,163 millió). Míg növekedés a tanácsadás tevékenységi körben volt tapasztalható folyamatosan a válság évei alatt (209,851 ~ 558,911 ~ 650,473 ~ 757,010 millió). Növekedést majd kisebb visszaesést mutat a kereskedelmi csoport (440,627 ~ 570,413 ~582,779 ~ 573,778 millió) az értékeivel. (85. sz. melléklet) Vizsgáljuk meg az egy főre jutó jövedelmezőséget a 6 legnagyobb súlyú tevékenységi kör vonatkozásában. Mindösszességében komoly csökkenést követően 2010-re bár még negatív az egy főre jutó jövedelmezőség mégis emelkedést ért el (112,910 ~ 2,273 ~ -62,661 ~ -12,520 eFt). Megfigyelve az adatokat megállapítható, hogy tényleges és folyamatos csökkenés az építőipari és könnyűipari tevékenységi csoportra volt jellemző valamint a mérnöki tervezés és a tanácsadás tevékenységi körre. Emelkedés figyelhető meg a gyártás területén a 2009-es éves visszaesést követően a 2010-es üzleti évre jelentős mértékben megnőtt az élő munka jövedelmezősége (2.169,552 ~ 2.909,914 ~ 1.829,236 ~ 6.800,881 eFt). (86. sz. melléklet) 53

Gazdasági hatékonyságot a 6 legnagyobb súlyú tevékenységi kör esetében is 2 költséggel szemben vizsgáltam, a személyi jellegű ráfordítások és az anyagjellegű ráfordítások viszonylatában. Anyagjellegű esetében mindösszesen a csökkenés jellemzi, még ha a folyamat a 2009es üzleti évet figyelve megtorpan, a 2010-esre tovább romlik a hatékonyság (383,114%

~

-5.072,159%

~

-1.456,538%

~

-18.546,321%).

Folyamatos

hatékonyságcsökkenést mutat a szolgáltatás csoport (528,399% ~ 89,616% ~ 40,529% ~ -118,836%). Tevékenységi körök esetében a tanácsadás mutat folyamatos hatékonyságcsökkenést. (87. sz. melléklet) Személyi jellegű esetében a könnyűipar (6,718% ~ 6,903% ~ -91,576% ~ -274,855%) és a szolgáltatás (1444,609% ~ 690,917% ~ 445,572% ~ -210,788%) esetében említhetünk folyamatos csökkenést. Míg a gyártás (-305,126% ~ 45,857% ~ 89,853% ~ 226,744%) tevékenységi csoportnál növekedés figyelhető meg. (88. sz. melléklet) Eszközmegtérülési mutató (ROI) esetében a könnyűipari tevékenységi csoportnál (1,016% ~ 0,035% ~ -14,915% ~ -32,062%) figyelhető meg folyamatos csökkenés. A kiskereskedelmi tevékenységi kör esetében pedig a folyamatos javulás (-118,842% ~ 115,038% ~ 22,228% ~ 86,038%). (27. sz. ábra) (89. sz. melléklet) Eszközmegtérülési mutató változása a 6 legnagyobb súlyú tevékenységi kör esetében (20072010) 100,000%

86,038%

50,000%

22,228% 1,016% 0,000% 2007

2008 0,035%

2009

2010

-14,915% -32,062%

-50,000%

-100,000%

-118,842%

-115,038%

-150,000%

-200,000% Könnyűipar Lineáris (Könnyűipar)

Kiskereskedelem Lineáris (Kiskereskedelem)

27. sz. ábra Az árbevétel arányos jövedelmezőséget megfigyelve a 6 legnagyobb súlyú tevékenységi kör esetén a gyártás csoportban látható folyamatos növekedés. Míg a 54

kiskereskedelmi (-5,682% ~ 11,592% ~ 35,032% ~ 165,791%) és a szakipari (3,542% ~ 92,423% ~ 110,176% ~ 565,535%) tevékenységi kör esetében szintén a javulás tapasztalható. Folyamatos jövedelmezőségcsökkenés ebben a mutatószámban nem volt tapasztalható. (28. sz. ábra) (90. sz. melléklet) Árbevétel arányos jövedelmezőség a 6 legnagyobb súlyú tevékenységi körön belül (2007-2010) 700,000%

600,000%

565,535%

500,000%

400,000%

300,000%

165,791%

200,000%

110,176%

92,423% 100,000%

-5,682% 0,000% 2007

35,032%

11,592% 2008

2009

2010

-100,000%

-118,842% -200,000% Kiskereskedelem

Szakipar

Lineáris (Kiskereskedelem)

Lineáris (Szakipar)

28. sz. ábra Amennyiben a 6 legnagyobb súlyú tevékenységi kört vizsgáljuk a 15 mutatószám alapján (7. sz. táblázat) megállapítható, hogy részben kaptunk értékelhető eredményt. Hiszen a legnagyobb mértékben a „romlás és a „fejlődés” esetén 30 – 30 gazdálkodó felelt meg a 25% - 50% közötti mutatószám változásnak nemcsak darabszámilag, hanem a vizsgált vállalkozások arányában is. Amely mégis inkább a „ fejlődés” irányába tolja el a mérleg nyelvét, az 50% - 75% közötti változás súlya. Mivel a „romlás” esetén 23, míg a „fejlődés” esetén 27 gazdálkodóról beszélhetünk, így a fejlődésnek felelnek meg a vizsgált tevékenységi csoportba tartozók. További részletesebb vizsgálat, szükséges a biztonságos és egyértelmű következtetés levonásához. "ROMLÁS"

"FEJLŐDÉS"

5025% 25% alatti közötti 9 23 30 18 11,25% 28,75% 37,50% 22,50% 32 48 60,00% 40,00%

75%-nál 75-50% nagyobb közötti Legnagyobb súlyú 6 tevékenységi kör

75%-nál 75-50% 50-25% nagyobb közötti közötti 80 100,00%

25% alatti

9 27 30 14 11,25% 33,75% 37,50% 17,50% 36 44 45,00% 55,00%

Legnagyobb súlyú 6 tevékenységi kör

7. sz. táblázat (125. sz. melléklet) 55

2.3.2., További 26 tevékenységi kör vizsgálata Megvizsgáltuk a vállalkozásokat 5 tevékenységi csoport és 32 tevékenységi kör szerint, amely nem hozott komoly, kiértékelhető eredményt. Elemeztük a 32 tevékenységi körből a 6 legnagyobb részarányt képező tevékenységi köröket, most nézzük meg a további 26 tevékenységi kört 50 vállalkozással csak 38,46%-os súllyal szerepel az elemzésben. Így a többi 26 további súllyal résztvevő tevékenységi köröket elemzem tovább. Elemzésük kiterjed a mindösszesen és a tevékenységi körök vonatkozására, tevékenységi körökre nem térek ki, mivel az egyes azon belül csak egy – egy adathalmaz szerepel. Tőkeerősség tekintetében a csoportokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az építőipar (115,23% ~ 112,82% ~ 86,17% ~ 49,8%) és a szolgáltatás (1.439,96% ~ 1.406,85% ~ 1.269,05% ~ 1.268,09%) csoportok saját tőkearánya csökkent folyamatosa. Míg a kereskedelmi tevékenység folyamatos javulást ért el. (29. sz. ábra) (91. sz. melléklet) Tőkeerősség változása 26 további tevékenységi kör esetében (2007-2010) 1600,00%

1400,00%

1439,96%

1406,85% 1269,05%

1200,00%

1268,09%

1000,00%

800,00%

600,00%

400,00%

200,00%

115,23%

0,00% 2007

112,82%

86,17%

2008

2009 Építőipar

49,80% 2010

Szolgáltatás

29. sz. ábra Kötelezettségek részarányában mindösszesen is megállapíthatjuk, hogy folyamatos növekedés következett be (2.449,01% ~ 2.790,88% ~ 2.897,00% ~ 3.057,05%), melyből kiderül, hogy a 26 nem súlyponti gazdálkodó esetében megfigyelhető, hogy a külső forrású finanszírozottságuk növekedett. Mind összes növekedése a köszönhető 56

annak, hogy az építőipar (183,65% ~ 477,29% ~ 498,75% ~ 548,61%) és a szolgáltatás (1.713,41% ~ 1.866,62% ~ 1.938,05% ~ 1.990,04%) tevékenységi csoportok külön – külön is növekedést produkáltak. (30. sz. ábra) (92. sz. melléklet) Kötelezettség részarányának változása 26 tevékenységi kör esetében (2007-2010) 3500,00%

3057,05% 3000,00%

2897,00%

2790,88% 2449,01%

2500,00%

2000,00%

1713,41%

1938,05%

1866,62%

1990,04%

1500,00%

1000,00%

498,75%

477,29% 500,00%

548,61%

183,65%

0,00% 2007

2008 Építőipar

2009 Szolgáltatás

2010

Mindösszesen

30. sz. ábra Eladósodottság fokát elemezve tapasztalhatjuk, hogy a csak a gyártás tevékenységi csoport esetében volt folyamatos csökkenés (82,07% ~ 67,56% ~ 56,66% ~ 51,1%), azaz a külső források részaránya folyamatosan csökkent. (31. sz. ábra) (93. sz. melléklet) Eladósodottság fokának alakulása 26 tevékenységi kör esetében - Gyártás csoport (2007-2010) 90,00%

82,07% 80,00%

70,00%

67,56% 56,66%

60,00%

51,10%

50,00%

40,00%

30,00%

20,00%

10,00%

0,00% 2007

2008

2009

2010

Gyártás

31. sz. ábra A likviditási mutató esetében nem figyelhető meg abszolút csökkenés vagy növekedés a 4 év alatt egyik tevékenységi csoport esetében sem. (94. sz. melléklet)

57

Az értékesítés nettó árbevétele kapcsán is csak a gyártást (2,164 ~ 2,056 ~ 1,825 ~ 1,915 milliárd) emelhetjük ki, melyben egy tendencia figyelhető meg, ami nem teljes 4 éves ciklusra vetítve folyamatos, hiszen a csökkenés a 2010-es évre megállt, és csekély mértékben növekedést eredményezett. (32. sz. ábra) (95. sz. melléklet) Értékesítés nettó árbevétele és a Mérleg szerinti eredmény változása a 26 tevékenységi kör esetében (eFt) (2007-2010) 2500000

2 163 539

2 056 257

2000000

1 825 317

1 915 222

1500000

1000000

500000

220 0 2007

16 973

358

420

2008

2009

7 644

-28 814

653 2010

-129 882

-500000 ÉNÁ Gyártás

MSZE Gyártás

MSZE Szolgáltatás

32. sz. ábra Mérleg szerinti eredmény vizsgálatakor megállapítható, hogy a gyártás és a kereskedelem esetében volt folyamatos a változás. Gyártás (16,97 ~ 7,64 ~ -28,81 ~ 129,88 millió) esetében csökkenés, míg a kereskedelem (220 ~ 358 ~ 420 ~ 653 eFt) esetében csekély mértékű, de növekedés. (96. sz. melléklet) Az eszközök forgási sebességét tekintve megállapítható, hogy sem folyamatos csökkenés sem pedig folyamatos növekedés nem látható az elemzés során. Megfigyelhető azonban, hogy a gyártás (194,403 ~ 457,748 ~ 156,755 ~ 74,373), és a szolgáltatás (1.791,366 ~ 2.241,748 ~ 1.271,653 ~ 806,641) tevékenységi csoport. Valamint a mindösszesen (2.060,218 ~ 3.352,615 ~ 1.858,960 ~ 1.212,726) esetében 2007-ről 2008-ra növekedés, majd azt követően a további években csökkenés volt tapasztalható. (97. sz. melléklet) Tőkearányos jövedelmezőség vonatkozásában a kereskedelem (87,30% ~ 58,69% ~ 40,78% ~ 38,8%) és a szolgáltatás (763,07% ~ 584,55% ~ 442,61% ~ -9,00%) tevékenységi csoport arányában tapasztalható folyamatos csökkenés. (33. sz. ábra) (98. sz. melléklet) 58

Tőkearányos jövedelmezőség változása a 26 tevékenységi kör esetében (2007-2010) 900,00%

800,00%

700,00%

763,07%

600,00%

584,55% 500,00%

442,61%

400,00%

300,00%

200,00%

87,30% 100,00%

58,69%

0,00% 2007

40,78%

2008

2009

38,80%

-9,00% 2010

-100,00% Kereskedelem

Szolgáltatás

33. sz. ábra Átlagos állományi létszám viszonylatában a szolgáltatói (2.226 ~ 2.424 ~ 2.506 ~ 2.950 fő) tevékenységi csoport folyamatos növekedése eredményezte a mind összes 26 tevékenységi kör (2.763 ~ 2.987 ~ 3.086 ~ 3.502 fő) folyamatos létszámnövekedését. Ebben a megközelítésben, levonható következtetés, hogy a termelési és kereskedelmi szektorból jelentős létszám vándorolt át a szolgáltatói szektorba. (34. sz. ábra) (99. sz. melléklet) Átlagos állományi létszám változása a 26 tevékenységi csoport esetében (fő) (2007-2010) 4 000

3 502 3 500

3 086

2 987 3 000

2 763 2 950

2 500

2 506

2 424 2 000

2 226

1 500

1 000

500

0 2007

2008

2009

Szolgáltatás

Mindösszesen

Lineáris (Szolgáltatás)

Lineáris (Mindösszesen)

2010

34. sz. ábra A személyi jellegű ráfordítások változása hasonlóan alakult, azonban a 2010-es üzleti évben volt egy csekély mértékű visszaesés, mind a szolgáltatói (750,999 ~ 816,180 ~ 833,534 ~ 772,629 eFt) tevékenységi csoport és a mind összes (1,067 ~ 1,157 ~ 1,177 ~ 1,106 millió) esetében. Folyamatos növekedés csak a kereskedelmi 59

csoport (0 ~ 1.127 ~ 1.83 ~ 2.016 eFt) esetében látható. (35. sz. ábra) (100. sz. melléklet) Személyi jellegű ráfordítások változása 26 tevékenységi kör esetében (eFt) (2007-2010) 1 400 000

1 200 000

1 157 393

1 177 930

816 180

833 534

1 127

1 863

2008

2009

1 106 285

1 067 309 1 000 000

800 000

750 999

772 629

600 000

400 000

200 000

0 0 2007

Szolgáltatás

Kereskedelem

2 016 2010

Mindösszesen

35. sz. ábra Az egy főre jutó jövedelmezőséget elemezve látható, hogy a kereskedelem (0 ~ 358 ~ 420 ~ 653 eFt) területén folyamatos növekedést mutat. Azonban a gyártás (4,485 ~ 3,797 ~ -10,986 ~ -108,108 millió) folyamatos nagymértékű csökkenése és a szolgáltatási csoport (19,074 ~ 20,922 ~ 25,216 ~ -78,644 millió) növekedése, majd a 2010-es zuhanása a mind összes folyamatos csökkenését eredményezte (21,105 ~ 18,311 ~ 16,095 ~ -191,640 millió). (101. sz. melléklet) Gazdasági hatékonyságot a 26 további tevékenységi kör esetében is 2 költséggel szemben vizsgáltam, a személyi jellegű ráfordítások és az anyagjellegű ráfordítások viszonylatában. Anyagjellegű esetében a csökkenő gyártást (21,336% ~ 16,841% ~ -324,802% ~ 4.734,91%) kivéve nem állapítható meg sem konzekvens növekedés vagy csökkenés. Mindösszesen a 2007-ről 2008-ra való csökkenés, majd 2009-re észrevehető erősödést a 2010-es rendkívüli zuhanás követte (-122,005% ~ -916,333% ~ -761,479% ~ 15.851,578%). Melyet az építőipar és szolgáltató csoport, hasonló 2010-es zuhanásának összessége is eredményezett. (102. sz. melléklet) Személyi jellegű esetében a gyártás (193,001% ~ 257,222% ~ -2.674,296% ~ 4.509,234%) mutatott 2008-ra némi erősödést, azonban 2008 után komoly csökkenésbe fordult át. Mindösszesen a 26 tevékenységi kör esetében a folyamatos évenkénti csökkenést a 2009-es évre látható ugrásszerű emelkedés majd az azt követő 60

zuhanás törte meg (1.202,452% ~ -1.891,098% ~ 17.693,657% ~ -14.624,007%). (103. sz. melléklet) Eszközmegtérülési mutatót (ROI) elemezve a gyártás tevékenységi csoport szenvedett el folyamatos csökkenést (6,683% ~ 1,802% ~ -23,926% ~ -51,046%), míg a többi esetében nem vonható le következtetés a változásokból. (36. sz. ábra) (104. sz. melléklet) Eszközmegtérülési mutató változása 26 tevékenységi kör viszonytalában (2007-2010) 10,000%

6,683% 0,000% 2007

1,802% 2008

2009

2010

-10,000%

-23,926%

-20,000%

-30,000%

-40,000%

-50,000%

-51,046% -60,000% Gyártás

36. ábra Árbevétel arányos jövedelmezőség esetében az építőipar (-4.509,234%) kiugróan magas negatív eredménye 2010-es üzleti évben látható, a gyártás (-202.965,912%) esetében ez 2009-es üzleti év. Míg a szolgáltatási csoport a 2007-es (-39.309,156%) és 2010-es

(-10.234,75%)

üzleti

évben

is

kiugróan

rossz

jövedelmezőséggel

gazdálkodott. Ebből adódóan a mindössze esetében a 2007-es évet a szolgáltatási szektor húzta negatív jövedelmezőségbe, a 2009-est a gyártás és a 2010-est építőipar és szolgáltatás negatív hatása együttesen. (105. sz. melléklet) Összességében vizsgálva a további 26 tevékenységi kört a 15 mutatószám alapján (8. sz. táblázat) megállapítható, hogy szinte kiegyenlítődő mérleget kapunk. A mérleg nyelve talán inkább a „romlás” felé hajlik, hiszen az 50 csoportba tartozó vállalkozásból 22 esetén, azaz nagyobb súllyal felelnek meg a negatív irányú változásnak 44,00%-kal. Azonban csak csekély mértékű „romlás”-ról beszélhetünk, hiszen a mutatók változása 25% - 50% közötti. 61

További részletesebb vizsgálat, szükséges a biztonságos és egyértelmű következtetés levonásához. "ROMLÁS"

További 26 tevékenységi kör

"FEJLŐDÉS"

5075%-nál 75-50% 25% 25% nagyobb közötti alatti közötti 6 14 22 8 12,00% 28,00% 44,00% 16,00% 20 30 60,00% 40,00%

75%-nál 75-50% 50-25% nagyobb közötti közötti 50 100,00%

25% alatti

4 16 17 13 8,00% 32,00% 34,00% 26,00% 20 30 40,00% 60,00%

További 26 tevékenységi kör

8. sz. táblázat (125. sz. melléklet)

2.4., Három kiemelt vállalkozás vizsgálata Elemzésem során 3 vállalkozást kiemeltem a 130-ból. Esetükben tárgyalási lapokkal és egyedi grafikus ábrázolással elemeztem a válság rájuk érvényesülő hatását. Banki és adatvédelmi okokra való tekintettel „A”, „B”, és „C” vállalkozásként említem dolgozatomban. „A” vállalkozás a kereskedelmi csoporton belül a kiskereskedelmi tevékenységi körbe tartozik. Kiválasztásom oka, hogy árbevétele folyamatosan csökkent a 2007-2010-es évek folyamán, valamint a tárgyalási lapjuk megléte (122. sz. melléklet). Személyes tárgyalásom alkalmával elmondták a tulajdonosok is, hogy folyamatosan csökken a bevételük, és a túlélésre rendelkeztek be. Az eddig megtermelt tartalékaikat élik fel, és bíznak a válság végének megérkezésében, a gazdasági fellendülésben. Banki hitelt kértek, és kaptak is. „B” vállalkozás a gyártás csoporton belül a szakipar tevékenységi körébe tartozik. Kiválasztásom oka, hogy árbevétele a folyamatos növekedést mutatta 2007-2010-es évek folyamán, valamint a tárgyalási lapjuk megléte (123. sz. melléklet). Személyes tárgyalásom alkalmával a tulajdonosok elmondták, hogy megrendeléseik folyamatosan nőnek, és a gyorsabb és pontosabb szállítás érdekében, a partnereiket megtartsák szükséges a forgóeszközöket finanszírozniuk külső forrásból. Hiszen saját tőkéjük nem 62

elegendő, hogy a megnövekedett rendelésállománynak eleget tudjanak tenni. Banki hitelt kértek, és kaptak is. „C” vállalkozás a szolgáltatás csoporton belül az informatikai tevékenységi körbe tartozik. Kiválasztásom oka, hogy árbevétele folyamatosan növekedett a 2007-2010-es évek folyamán, valamint a tárgyalási lapjuk megléte (124. sz. melléklet). Személyes tárgyalásom alkalmával a tulajdonosok elmondták, hogy az ügyfelek megnövekedett igényeinek eleget tudjanak tenni szükséges, hogy további web-fejlesztőket alkalmazzanak. A fejlesztők élő munkaerőköltségének finanszírozásához szükséges a külső forrás. Vállalkozásuk stabil és bíznak az internet terjedéséből adódó igénynövekedésre. Banki hitelt kértek, és kaptak is, igaz másik pénzintézetnél. Vizsgáljuk meg ezeket a gazdálkodókat külön és együtt is, ugyanazon vizsgálati szempontok alapján, mint a tevékenységi csoportok és körök esetében tettük. Tőkeerősséget elemezve látható, hogy „A” vállalkozás esetében a 2009-es évre csökkenés, majd komoly mértékű növekedést tapasztalunk. „B” vállalkozás esetében folyamatos növekedést láthatunk 4 év leforgása alatt az 50% fölötti értékű saját tőke arányába gazdálkodták magukat. Míg a „C” vállalkozás esetében a 2008-as üzleti évet kivéve, ahol volt egy mélypont, a 2010-es évre 43%-os mértékre hozták gazdálkodásukat, mint kiderül, 2008-as évben volt egy hitelük, így a forrásoldali mérlegük a külső forrásból oldották meg. (37. sz. ábra) (106. sz. melléklet) Tőkeerősség változása (%) (2007 - 2010)

60,00% 56,56% 55,49% 50,00% 44,17% 43,00%

40,00% 40,38% 36,31% 30,00%

36,77%

33,49%

33,37%

23,55%

20,00%

10,00% 6,94% 0,00% 0,00% 1

2 "A" vállalkozás

3 B vállalkozás

4

"C" Vállalkozás

37. sz. ábra 63

Kötelezettség részaránya vizsgálatában megállapítható, hogy mindhárom gazdálkodó a mérlegfőösszegéhez viszonyított kötelezettségeinek arányát a válság évei alatt csökkentette. Míg „A” esetében 58,15%-ról kiindulva emelkedő majd a 2010-es évre 38,54%-ra tudta redukálni. „B” esetében kezdő vállalkozásként a 0,00%-ról tulajdonosi forrásból emelkedett 93,06%-ra, majd sikeres és óvatos gazdálkodásnak köszönhetően csökkent 58,02%-ra, majd 42,03%-ra. „C” vállalkozásnál 66,51%-ról kiindulva a 2008-as évet (76,45%) növekedést figyelhetünk meg – itt azonban volt a vállalkozásnak külső forrása – hitele majd a 2009-es 60,04% és a 2010-es évet 57,00%-kal zárva elmondható, hogy a saját és idegen tőkével jól gazdálkodtak. (38. sz. ábra) (107. sz. melléklet) Kötelezettség részarányának változása (%) (2007-2010)

100,00% 93,06% 90,00% 80,00% 76,45% 70,00% 66,51%

63,19%

60,04%

60,00% 58,15%

58,02%

50,00%

52,65%

57,00% 42,03%

40,00% 38,54% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 0,00% 2007

2008 "A" Vállalkozás

2009 "B" vállalkozás

2010

"C" vállalkozás

38. sz. ábra Eladósodottság fokának változása a háttér információk birtokában könnyebben megérthető. „A” vállalkozás esetén látható, hogy az eszközállományának külső forrásból való finanszírozása történt 10,97%-os mértékben, majd apránként elkezdhetik visszafizetni a külső forrást, mely látszik is a 2010-es 9,98%-os értékből. „B” vállalkozásnak semmilyen külső forrásra nem volt szüksége, mindvégig saját tőkéből gazdálkodtak. Míg a „C” vállalkozásnak láthatóan a 2008-as évben megugrott az eladósodottsága, amit a 2009-es és 2010-es évben törlesztéssel csökkentettek 6,47%-os mértékre. (39. sz. ábra) (108. sz. melléklet)

64

Eladósodottság fokának változása (%) 12,00%

10,97% 10,00%

9,89% 8,72% 8,14%

8,00%

6,47% 6,00%

4,00%

2,00%

0,00%

0,00% 0,00% 0,00% 20070,00%

0,00%

2008 0,00%

0,00%

2009

2010

-2,00% "A" vállalkozás

"B" vállalkozás

"C" vállalkozás

39. sz. ábra Likviditási mutató változása „A” vállalkozás esetében a vizsgált időszaka elején a hitelezhető kategóriában 1,2 körüli érték volt, majd az árbevétel csökkenésével és a készletek növekedésével – kisebb fogalom, megrendelt áru beszállítása és finanszírozása – hasonló mértékben csökkeni kezdett, míg 2010-re a 0,9-es értéket mutatta. „B” esetében kiszámíthatatlan ingadozások figyelhetőek meg. Induló vállalkozás lévén a készleteikkel tudnak csak manipulálni, kevés tőkével, kis forrásból igyekeznek pont időre megrendelni és beszállítatni az alapanyagokat, segédanyagokat. Ezáltal előre pontosan kiszámíthatatlan, hogy a mérlegkészítéskor a fordulónapon a leltár szerint mekkora készlettel gazdálkodjanak. „C” vállalkozás esetében a csekély anyagszükséglet, azonban pénzállomány a forgóeszközök között megtalálható, így sokkal likvidebb és gyorsabban tud forrásokat átcsoportosítani, ami meg is látszik a mutatóján. „C” vállalkozást öröm hitelezni, ilyen likviditási mutató láttán. (40. sz. ábra) (109. sz. melléklet) Likviditási mutató változása (2007-2010)

2,00

9 1,8

1,80

9 1,6

1,60 1,40

6 1,2

2 1,3

4 1,2

1,20

2 1,4

9 1,0

0, 9

0

1, 07

1,00 0,80

4 0,6

0,60

0,

31

0,40

0,00 2007

0, 0

0

0,20

2008 A vállalkozás

2009 "B" Vállalkozás

2010

"C" vállalkozás

40. sz. ábra 65

Értékesítés nettó árbevételének változása a kiemelt vállalkozások esetében. „A” esetében megfigyelhető, hogy folyamatos csökkenést mutat, amely nem zuhanásszerű, hanem csak szolid lejtéssel, de csökkenő tendenciának felel meg. Magyarázható részben a tevékenységével, hiszen bútoripari alkatrészek kereskedelmével és lapszabászattal foglalkoznak, mint kiskereskedelmi tevékenység. Elköltöztek régi megszokott telephelyükről, és a válság együttes hatása a forgalom visszaesése. Kérdés marad, hogy mi lett volna, ha a telephelyüket nem változtatják meg, és maradnak a régi vásárlók által évek óta megszokott helyen. „B” vállalkozás esetében, mivel 2007ben alakult, induló vállalkozásnak tekintve nem is várható el más, hiszen ha nem tudja növelni a bevételeit, nem is biztos, hogy érdemes vállalkozni. Folyamatos növekedés látható az árbevétele alapján, nem ugrásszerű, mert azt tudják a tulajdonosok is, hogy a komoly ugrásszerű növekedés saját tőke hiányában idegen tőkét igényel, annak meg komoly költségei vannak. Azokat meg is kell tudni termelniük. Míg a „C” vállalkozás esetében igazán megfigyelhető, hogy az internet elterjedésével komoly fejlődést érnek el évről – évre. A 4 év alatt 32 millióról 127 millióra több mint négyszeresére növekedet az árbevételük. (41. sz. ábra) (110. sz. melléklet) Értékesítés nettó árbevételének változása (eFt) (2007-2010)

300 000

257 163 239 807

250 000

191 570

200 000

147 260 150 000

127 626 97 185

88 518

100 000

37 937

50 000

29 863 32 300 0

0 2007

6 322 2008 "A" vállalkozás

2009 "B" vállalkozás

2010

"C" vállalkozás

41. sz. ábra Mérleg szerinti eredmény változása tekintetében az „A” vállalkozás az árbevétele csökkenése ellenére komolyabb eredményt könyvelhetett el a 2010-es üzleti évben, mint azt megelőzően. Az is tény, hogy a hátér információk birtokában tudjuk azokat is alkalmazni az elemzés során, mint korrekciós tényezőt. Telephelyváltás okán 66

keletkezett a 2010-es évben egyéb bevételként 122 milliót állítottak be, mellyel szemben csak a telephelyváltás okán a könyveiben a 38,9 milliós tárgyi eszközállomány a 2010-es évre 143,4 millióra emelkedett. A tárgyi eszközeivel szemben pedig csak az értékcsökkenési leírást tudják alkalmazni hosszú évek alatt ingatlanra a 12,5%-os évenkénti lineáris kulccsal. Így már értelmezhető, hogy miért volt olyan mértékű eredménynövekedés a vállalkozás esetében. „B” vállalkozásnál csekély mértékű, de növekedés figyelhető meg (0 ~ 45 ~ 1.490 ~ 1.770 eFt). Míg „C” vállalkozás is növelte eredményességét, habár a 2010-es évre volt esetükben némi visszaesés. (42. sz. ábra) (111. sz. melléklet) Mérleg szerinti eredmény változása (eFt) (2007-2010)

80 000 71 258 70 000

60 000

50 000

40 000

30 000

20 000 4 533

10 000 3 267 2 500 0 0 2007

3 221

2 633

1 490

45 0 2008

2009

2 361 1 770 2010

-10 000 "A" vállalkozás

"B" vállalkozás

"C" vállalkozás

42. sz. ábra Eszközök forgási sebességének változása a kiválasztott 3 gazdálkodó esetében. Megfigyelhető, hogy „A” vállalkozás árbevétel csökkenéséből adódóan az eszközök forgása jelentős mértékben csökkent. Itt is a mérleg szerinti eredmény esetében ismert hátér információ korrigálja a 2010-es év adatát, hiszen eszközarányuk közel 100 milliós értékben nőt, míg árbevételük jelentősen csökkent. A mutató számlálójának csökkenése és a nevezőjének növekedése hatványozottan befolyásolta a mutató alakulását – méghozzá jelentősen negatív irányban. „B” gazdálkodónál a forgási sebesség növekedés tapasztalható, hiszen a kezdetekkor használt géppark nem bővült szemben a mutató számlálójában szereplő árbevétel javulással, nem is volt más várható, mint a forgási sebesség növekedése 5,87%-os mértékre. „C” vállalkozásnál a 2008-as év komoly csökkenését követően a 2010-es üzleti évre olyan mértékben növekedett, hogy még a 2007-es mértéket is túlszárnyalta. Ez is köszönhető az 67

árbevétele folyamatos növekedésének. A 2008-as esést viszont indokolhatja a hitelből finanszírozott géppark. Mely a 2010-es üzleti évre a számítástechnológiai eszközök 50%-os éves értékcsökkenési leírásának köszönhetően a vállalkozás könyveiből a tárgyi eszközök sorból kifutott. Így magyarázható a forgási sebesség majdnem ugrásszerű növekedése (11,59-ről – 22,87-re). (43. sz. ábra) (112. sz. melléklet) Eszközök forgási sebességének változása (2007-2010)

25,00 22,87

22,97 19,99 20,00 18,29

15,00

11,59 10,00

8,71 5,87 4,91

5,00

3,95 1,03 0,00 0,00 2007

0,00 2008

2009

2010

-5,00 "A" vállalkozás

"B" vállalkozás

"C" vállalkozás

43. sz. ábra Tőkearányos jövedelmezőséget (ROE) elemezve a 3 kiválasztott vállalkozás esetében tapasztalható, hogy „A” esetén nem tudunk konzekvens folyamatos javulást vagy negatív eredményességet levonni, a 2010-es kimagasló 71,72%-os érték meg szintén az eddigiekben ismertetett egyéb bevételként könyvelt, majd az adózott eredményben megjelenő kimagasló érték miatt emelkedi ki. „B” vállalkozás esetében a folyamatos növekedést a 2009-es év kicsúcsosodása töri meg, habár az árbevétel növekedés következtében az eredmény is megnövekedett, amely a következő évek esetén bekerült a

saját

tőkébe,

a

mérleg

szerinti

eredménnyel

együtt

a

következőben

eredménytartalékká alakult. Így érthető, hogy a megtermelt nyereség által miért csúcsosodott ki a 2009, és miért csökkent vissza a 2010-es évi mutatójuk. Csökkenő adózás utáni eredmény és tovább növekedő saját tőke. „C” vállalkozás esetén folyamatosan csökken a tőkearányos jövedelmezőség. Míg a 2008-as évben a 2007eshez képes 19,41% csökken az eredményesség, addig a saját tőke a 2007-eshez képest 46,39%-kal növekszik. Majd a 2009-est megfigyelve az előzőt bázisként tekintve az eredményesség növekszik 22,33%-kal, a saját tőke tovább nő kb. 62,81%-kal. A 2010es év esetében az adózás utáni eredményesség az előző évi bázisához viszonyítva 68

csökken 26,7%-kal, a saját tőke értéke ismét emelkedik 17,45%-kal. Így a mutató osztója folyamatosan nő, mit a számlálójában az értékek változnak. (44. sz. ábra) (113. sz. melléklet) Tőkearányos jövedelmezőség (ROE) változása (%) (2007-2010)

100,00% 90,00% 86,36%

80,00%

71,72% 70,00% 60,00%

57,54%

50,00% 43,31% 40,00% 38,81% 30,00%

30,69%

31,68% 23,80%

20,00% 16,13% 10,00%

14,85%

8,26% 0,00%

0,00% 2007

2008 "A" vállalkozás

2009 "B" vállalkozás

2010

"C" vállalkozás

44. sz. ábra Átlagos állományi létszám változása elmondható, hogy mindhárom vállalkozás esetében folyamatosan nőtt az évek alatt. „A” gazdálkodó esetében érdekes a növekedés, holott az éves nettó árbevétele folyamatosan csökkent, az alkalmazotti létszáma azonban bővült. Tárgyalás során kiderült számomra, hogy családi vállalkozásképpen elégedettek a munkatársaikkal, és nincs nagy fluktuáció a dolgozók körében. Kiemelkedő felvétel sem volt, inkább egy-egy önálló részfeladatra vettek fel „új” munkaerőt. „B” vállalkozásnál a növekedés szintén nem számottevő, habár növekedés. A megnövekedett megrendelések kapcsán történtek a felvételek, és induló gazdálkodóknál, vagy kisvállalkozásoknál előfordul, hogy nem is jelentik be a munkatársat, amíg biztosan ki nem derül, hogy beválik, vagy éppenséggel a társaság ki tudja termelni a bérére eső terheket is. „C” esetében a növekedésnek már határozottabb íve látszik, észrevehető, hogy 2008-ra évre + 50% létszámnövekedés, 2009-re + 166,67% létszámnövekedés és 2010-es évre újabb 62,5% létszámnövekedést valósítottak meg. Léptékében a 2009-re és 2010-re kimagasló állománynövekedést vittek véghez. Ami betudható a projektjeik fejlesztéséhez szükséges – az árbevételükből

következtetett

megrendelési

igényeik

kielégítésének

–

létszámbővítéshez. (45. sz. ábra) (114. sz. melléklet)

69

Átlagos állományi létszám változása (fő) (2007-2010)

16

14 14

13

13 12

11 10

10

8

8

6

4

4

2

3

3

2

1

0

0 2007

2008

2009

"A" vállalkozás

"B" vállalkozás

2010

"C" vállalkozás

45. sz. ábra Személyi jellegű ráfordítások változása a válság évei alatt „A” gazdálkodónál nem történt komolyabb változás, közel azonos sávban mozogtak a bérek, kiemelkedő bérfejlesztésre nem igazán kerülhetett sor. Még a létszámnövekedésből eredő növekményelvárás

sem

látható.

„B”

setén

az

induló

vállalkozásoknál

a

létszámnövekedéssel arányosan nőttek a ráfordítások is. Míg a „C” vállalkozásnál a kimagasló létszámbővítéssel arányosan emelkedett meg a személyi jellegű ráfordítás nagysága is. A 2008-as növekedést kivéve, a 2009-es évre 164,46%-os ráfordítás növekedés következett be az előző év adatát tekintve bázisnak, míg 2010-es évre 60,60%-os növekedés. Arányában megegyezik a létszámváltozás arányának. (46. sz. ábra) (115. sz. melléklet) Személyi jellegű ráfordítások változása (eFt) (2007-2010)

50 000 45 000 40 000

45 632 42 758

43 235

41 915

35 000 30 000 27 883 25 000 20 000 17 362

15 000 10 000

6 595 6 565

5 000 0 0 2007

2 788

4 684

692 2008 "A" vállalkozás

2009 "B" vállalkozás

2010

"C" vállalkozás

46. sz. ábra

70

Az egy főre jutó jövedelmezőség változását elemezve „A” vállalkozásnál a 2010-es mérleg szerinti eredménynövekedéssel magyarázható, az érték kiugró növekedése, egyéb esetben majdnem a csökkenés jellemezte ezt a mutatót. „B” gazdálkodónál az érték növekedésnek indult, majd az újabb létszámbővítéssel a mutató nevezőjében bekövetkezett változás miatt alacsonyabb eredményt tár elénk. Míg a „C” vállalkozás esetében ez a mutató folyamatosan csökkenő értéket ad. Tudva a személyes tárgyalás során, hogy létszámbővítésnek a további fejlesztésekhez volt szükség az IT területén elmondható szürkeállományra, mely valós teljesítményt az elkövetkezendő években lesz képes termelni. Így jelenleg a jó kvalitású munkatársak megszerzése a stratégia, nem azok azonnali termelékenysége. (47. sz. ábra) (116. sz. melléklet) 1 főre jutó jövedelmezőség változása (eFt) (2007-2010)

6 000,00

5 089,86

5 000,00

4 000,00

3 000,00

2 000,00 1 633,50 877,67

1 000,00

442,50

496,67 250,00 0,00 0,00 2007

45,00

402,63

2008 0,00

348,69 2009

181,62 2010

-1 000,00 "A" vállalkozás

"B" vállalkozás

"C" vállalkozás

47. sz. ábra Gazdasági hatékonyságot ebben az esetben is 2 költséggel szemben vizsgáltam, a személyi jellegű ráfordítások és az anyagjellegű ráfordítások viszonylatában. Anyagjellegű ráfordítás viszonylatában „A” vállalkozásromlást, majd javulást és az előzőekben már említett egyéb bevétel miatt 2010-re az érték itt is kiugróan magas volt. „B” gazdálkodó esetén megállapítható egy kismértékű, folyamatos emelkedés, hatékony munkavégzés folyik a műhelyükben. Míg „C” társaság esetén a stratégiájukat követve a szürkeállomány megszerzésén fáradoztak a később projektjeikhez még úgy is, hogy a hatékonyságuk rovására tegyék, bízva és tudva a későbbi megtérülést. (48/a. sz. ábra) (117. sz. melléklet)

71

Gazdasági Hatékonyság változása az anyagjellegű ráfordítás arányában (%) (2007-2010)

70,00%

60,00% 58,11% 50,00%

40,00%

30,00%

20,00% 13,22% 10,00%

6,85% 3,51%

1,26% 0,00% 2007 0,00%

2008 0,00%

6,52% 2,64%

4,59%

0,83%

3,15%

2009

2010

-10,00% "A" vállalkozás

"B" vállalkozás

"C" vállalkozás

48/a. sz. ábra Személyi jellegű esetében „A” jelűnél megfigyelhető emelkedés a 2010-es már leírt esemény miatt kiugró értékkel. Míg „B” esetében az értékek igazodnak a személyi jellegű ráfordításnál leírtakkal. Míg „C” vállalkozás esetén a mutató szélsőértékei között jelentősen nagyobb a szórás. Amiből következtethető a tárgyalás során megbeszéltekből, hogy a szürkeállomány megszerzése fontosabb stratégia, mint a hatékonyság és jövedelmezőség. (48/b. sz. ábra) (118. sz. melléklet) Gazdasági hatékonyság változása a személyi jellegű ráfordítások arányában (%) (2007-2010)

180,00% 164,82% 160,00%

140,00%

120,00%

117,18%

100,00%

80,00%

60,00% 40,11% 40,00%

31,81%

26,84%

18,55%

20,00% 5,96% 0,00% 20070,00%

8,47%

6,50% 10,60% 2008 0,00%

2009

2010

-20,00% "A" vállakozás

"B" vállalkozás

"C" vállalkozás

48/b. sz. ábra Eszközmegtérülési mutató (ROI) változása a kiemelt 3 vállalkozásnál. „A” esetében nem releváns adatsort kaptunk, nem figyelhető meg tendencia, természetesen a 2010es év kiugró adatának okát már többször ismertettem. „B” esetében a 2009-es évet kivéve folyamatos növekedést értek el, a fejlődő vállalkozás eszközei termelik meg az árbevételt. A 2009-es évben kimagasló mérleg szerinti eredményt értek el, a 72

mérlegfőösszegük pedig folyamatosan arányosan növekedett. Eladtak egy használt gépet, jó áron, így egyéb bevételük keletkezett 1,3 milliós értékben. Valószínű, hogy a 2009-es éveik kiugró adatait az eladott gép egyéb bevétele hozta. Míg „C” vállalkozás esetében

a

tevékenységük

miatt

a

mutatószám

értéke

csökken,

nem

az

eszközszükséglet jellemzi az IT fejlesztőket, hanem a szellemi tőke, amelyet a könyvekben nem tudnak számszerűsíteni. (49. sz. ábra) (119. sz. melléklet) Eszközmegtérülési mutató (ROI) változása (%) (2007-2010)

45,00% 40,564% 40,00% 38,148% 35,00%

30,00%

25,00%

20,00%

19,271% 15,927%

17,031%

15,00% 14,089% 10,00% 7,460%

6,388%

9,611%

5,00% 5,383% 0,000% 0,00% 2007

0,573% 2008

2009

2010

-5,00% "A" vállalkozás

"B" vállalkozás

"C" vállalkozás

49. sz. ábra Árbevétel arányos jövedelmezőség vonatkozásában „A” gazdálkodónk 2010-es kiugró értéke az egyéb bevételként könyveltek miatt látszik. Az összes bevételhez viszonyítva mutatja be az üzemi tevékenység eredményét, melyből látható, hogy jövedelmezőségük csökken, a tárgyalás során elmondták, hogy a kiskereskedelmi árrésük csökken, így az árbevétel és az eladott áruk beszerzési értékének különbsége csökken, ezáltal az üzemi tevékenység eredménye is alacsonyabb értéket ad. „B” vállalkozónál a 2009-es kiugró adattól eltekintve folyamatos emelkedést látunk, a 2009-es adat a gép eladásból származó egyéb bevételi kategória megnövekedését eredményezte, mellyel szemben nem volt beszerzés, így nem volt közvetlen költség, mely csökkeni az üzemi tevékenység eredményét, és magát a jövedelmezőségi mutatót. (50. sz. ábra) (120. sz. melléklet)

73

Árbevétel arányos jövedelmezőség változása (%) (2007-2010)

35,00%

30,00% 28,725% 25,00%

20,00%

15,00%

12,563% 11,889%

10,00% 5,294%

3,770% 5,00%

4,646% 2,807%

3,773%

3,138%

0,886%

0,00% 20070,000%

2009-1,113%

2008

2010

-5,00% "A" vállalkozás

"B" vállalkozás

"C" vállalkozás

50. sz. ábra Összességében a 3 kiemelt vállalkozást a 15 mutatószám alapján (9. sz. táblázat) megállapítható, hogy rájuk összességében jellemző a „fejlődés”. Hiszen mindhárom esetében 50% fölötti a fejlődés. Kiemelkedik a „B” vállalkozás, mivel esetében a 15ből 13 mutatószámnál mutatott fejlődést, így a 75% fölötti fejlődésnek tett eleget. Hiába az „A” vállalkozás folyamatos árbevétel csökkenése az összeredményt tekintve további mutatószámai alapján megfelel a fejlődés elvárásainak. További részletesebb vizsgálat, szükséges a biztonságos és egyértelmű következtetés levonásához. "ROMLÁS" 75%-nál nagyobb "A", "B" és "C" vállalkozás

75-50% közötti

50-25% közötti

25% alatti

0 1 0,00% 33,33% 1 33,33%

1 33,33%

1 33,33%

2 66,67%

75%-nál nagyobb 3 100,00%

75-50% közötti

1 2 33,33% 66,67% 3 100,00%

"FEJLŐDÉS" 5025% 25% alatti közötti 0 0 0,00% 0,00% 0 0,00%

"A", "B" és "C" vállalkozás

9. sz. táblázat (125. sz. melléklet)

3., Összefoglaló

74

A médiában rendszeresen hallott válság a gazdálkodó szervezetekre nem volt olyan mértékű hatással, mint vártam. Így más szemszögből is megvizsgáltam a 15 mutatószám alapján a vállalkozásokat. Mikor beszélhetünk valóban válságról, legalábbis a 15 általam vizsgált mutatószám esetében. Ahhoz, hogy korrelációban tudjuk értelmezni az eddigiekben elvégzett elemzést nézzük meg, hogy összességében a 15 mutatószám alapján hány gazdálkodóra érvényes. "ROMLÁS" 75%-nál 75-50% 50-25% nagyobb közötti közötti MINDÖSSZESEN

25% alatti

15 37 52 26 11,54% 28,46% 40,00% 20,00% 52 78 60,00% 40,00%

75%-nál nagyobb 130 100,00%

"FEJLŐDÉS" 75-50% 50-25% 25% közötti közötti alatti

13 43 10,00% 33,08% 56 43,08%

47 27 36,15% 20,77% 74 56,92%

MINDÖSSZESEN

10. sz. táblázat (125. sz. melléklet) A válság hatását vizsgálva összességében a 10. sz. táblázat alapján megállapítható, hogy a vállalkozások gazdálkodásának tükrében a „romlás” és „fejlődés” egyszerre jelenik meg. Hiszen 78 és 74 esetben történt meg a 15 mutató 0%-50% közötti változása. Eltérésben minimális 4 vállalkozás a súlyban pedig csupán 3,08%-os. A vizsgálati módszer szerint a 130 vállalkozásból az alábbi esetben értelmeztem a válságnak megfelelést (51. sz. ábra).

75

Válságnak megfelelően a mutatószámok romlottak

75% fölötti érték; 15 db; 11,54%

25% alatti érték; 26 db; 20,00%

75% - 50% közötti érték; 37 db; 28,46%

50% - 25% közötti érték; 52 db; 40,00%

51. sz. ábra Az ábrából látható, hogy valóban csak 15 vállalkozás felel meg annak a feltevésnek, miszerint a 15 mutatószám romlásának 75%-ban megfeleljen. Amely így az összes vizsgált vállalkozás csupán 11,54%-a. Míg a mutatószámok vizsgálatának megfelelően 75% - 50% közötti valóban romló gazdálkodásra visszavezethetően 37 vállalkozás felelt meg, mely az összes vizsgált gazdálkodó 28,46%-a. Megállapítható, hogy a válságnak való legalább 50%-os megfelelésre összesen 52 gazdálkodó esetében volt példa, amely a vizsgált cégek csupán 40%-a. Érdekességképpen az ellenkező esetet is figyelembe venni, miszerint a válság következtében elvártak szerint a csökkenés ellenében növekedés, és a növekedés esetén csökkenő mutatószámokat veszünk alapul. Az 52. sz. ábra ezt mutatja be. Mely szerint a megvizsgált 130 vállalkozásból 13 (10%) cég esetében tapasztalhatjuk a 15 mutatószám súlyozott eredményéből következtetett 75%-os mutatószám javulást. Míg a 75% - 50% közötti mértéknek 43 (33,08%) vállalkozás felelt meg, amelyből kiolvasható, hogy a vállalkozások közül 56 gazdálkodó esetén (43,08%) említhetjük, hogy összességében és súlyában nem felel meg a válság elvárásainak. Azaz a gazdálkodásuk és a vizsgált mutatószámok alapján nem jelenthetjük ki, hogy valóban válságos időszak a 2007-2010-es üzleti évek.

76

Válságnak nem megfelelően javultak a mutatószámok

75% fölötti érték; 13 db; 10,00%

25% alatti érték; 27 db; 20,77%

75% - 50% közötti érték; 43 db; 33,08% 50% - 25% közötti érték; 47 db; 36,15%

52. sz. ábra Azonos szempontok alapján megfigyelhetjük a tevékenységi csoportokon belüli eredményeket. Fentiekből látható, hogy az építőipari tevékenységi csoporton belül a legnagyobb súllyal 8 esetben, 75%-50% közötti mutatószámok romlása mutatja, 44,44%-os aránnyal. Míg a kereskedelmi tevékenységi csoport esetében a 17 esetben 38,89%-os aránnyal 50%-25% közötti javulással találjuk a legnagyobb súlyt. Szolgáltatás tevékenységi csoportot megfigyelve 29 vállalkozás esetében figyelhető meg a mutatószámok 50%-25% közötti romlása, mely a csoporton belüli 67,92%-os aránynak felel meg. A gyártás tevékenységi csoport esetében pedig 6 gazdálkodó a legnagyobb súlyú 37,55-os csoporton belüli aránnyal az 50%-25% közötti javulásnak felel meg.

3.1., Összességében levont következtetések, Rengeteg szempontot vettem figyelembe és megvizsgáltam, hogy magam is megtudjam milyen hatással volt van vagy még lesz is a válság a vállalkozásokra, legalábbis az általam ismertekre. Tényleges és egyértelmű tendenciát nem tudtam leszűrni a vizsgált 130 vállalkozás adataiból. Így egyértelműen nem állapíthatom meg, hogy a válság akár negatívan vagy pozitívan érintette volna a gazdálkodókat. Az egyes 77

cégek esetében külön vizsgálható szempontot lenne érdemes felállítani. Mégpedig a gazdálkodók évenkénti főkönyvi kivonatának ismeretében megállapíthatóvá válna az egyes mérlegsorokon belüli arány, valamint a készletek értéke, a követelések és kötelezettségek részletesebb bontása és a pontosabb adatok alapján biztonságosabb és részletesebb eredmény vagy következtetés vonható le a vizsgált vállalkozások gazdálkodásáról. Úgy gondolom, a vizsgálat folytatása célszerű és megalapozott véleményformáláshoz elengedhetetlen akár az gyes éves adatok további elemzése a hozzájuk tartozó bővebb információtartalommal bíró főkönyvi kivonatok bevonásával. Javasolt jelen dolgozat további vizsgálat alapján egy későbbi, további 4 év vonatkozásában – azaz 2014-ig terjedő időszakra kibővíteni, mely méret és információ tartalom már egy „PhD” fokozat megszerzéséhez is elegendő elemzési adattal és információval bír.

3.2., Javaslatok a válságkezelésre Dolgozatomban nem állapíthattam meg „egzakt“ következtetést sem a válság alátámasztására, sem pedig a megcáfolására. Azonban az általam vizsgált mutatószámok alapján megállapítható, hogy a válság ellen komplex és összetett gazdálkodással tudnak védekezni az egyes vállalkozások. Legfőképpen a tervezéssel, a tervek folyamatában is alkalmazott folyamatos vizsgálattal és beavatkozással. A terveket pedig reálisan és valóságszerűen kell készíteni, különben valótlan képet kapunk a gazdálkodásukról. Megállapítható az is, hogy a vállalkozások esetében a tőkeerősség és a kötelezettség részarány figyelemmel kisérése komoly feladat, hiszen a már működő és saját tőkét felhalmozó vállalkozások képesek a raktározott tartalékaikkal élni, és a feleslegessé vált

kötelezettségeiktől

megválni.

Ezáltal

nem

maradnak

terhelt

külső

finanszírozottságban, hanem csekély mértékben visszafogva a tevékenységüket képesek talpon maradni, és kivárni a válságot követő fellendülést.

78

Mely egyenes következménye, hogy eladósodottsági fokuk is a kívánt 30%-os szint alatt tudják tartani. Legalább tartsák meg a likviditási mutatójuk nagyságát. Igyekezzenek a készleteikkel megfelelően gazdálkodni. Az átlagos állományi létszám változtatása nem feltétlenül jó válságkezelő hatású, a dolgozók munkaidejének 8-ról 6 órára való csökkentése éppen olyan kiváló megoldás lehet, mivel jó munkaerőt találni, és ismét betanítani sokkal költségesebb, mint a meglévőt átképezni, vagy bértárgyalás során megállapodni a közös válságkezelési stratégián, akár az alkalmazottak bevonásával. Javítható még a válság kezelése a gazdálkodók esetében a következetes készletezéssel, a logisztikával. A szükséges és elégséges alap és segédanyagok beszerzése a megfelelő időben és helyen való rendelkezésre állása esetén. Nem keletkeznek tárolási és őrzési költségek, nem romlik, vagy avul, esetleg értékcsökkenés sem valósul meg a már beszerzett és felhalmozott anyagra és árura. Rendkívül fontosnak tartom még, hogy a vállalkozások első 2-5 évében a megtermelt eredményt forrás oldalon a saját tőkébe, eszköz oldalon pedig a befektetett eszközökbe vagy forgóeszközként a pénzeszközökbe gyűjtsék és tartsák. Hiszen az eredménytartalékból lehetséges a válságos időszakokat túlélni. A tulajdonosi kör szempontjából pedig a 4. vagy 5. évet követően látom értelmét osztalék típusú jövedelem kivételének. A külső, vagy idegen források bevonására ez esetben nincs szükségük, nem kötelezik el magukat egy – egy drágább válságos időben bankközi kamatlábakhoz kötött hitelekkel. Nem terhelik túl a vállalkozásaik jövedelemtermelő képességét, vagy eredménytermelő képességét a pénzügyi kiadásaikkal, valamint a kötelezettségeik növekedésével. Összességében javaslatom az alacsony szinten tartott külső források bevonását, a követelések rendszeres behajtását, vagy legalább a megfelelő kezelését. Esetenként a kötelezettség állomány vevőnkénti beállítását, mégpedig a vevői állományuk saját 79

minősítésével – kit milyen mértékben finanszíroznak kereskedelmi hiteleikkel. Melyik partnerük milyen mértékben maradhat tartozásban a cég felé. De legfőbbképpen a tulajdonosok osztalék kifizetésként kivett vagy csak „egyéb” könyveléstechnikailag kivett pénzeszközöket kell tudni mellőzni az első 3-5 évben, amíg a vállalkozás tőkeerőssé nem válik. Amennyiben pedig nem válik azzá, akkor érdemes elgondolkodni, hogy a vállalkozásnak valóban van-e jövője? Érdemes-e fenntartani

egy

úgynevezett

kényszervállalkozást,

ha

az

nem

megfelelő

jövedelemtermelő képességű, netán a fenntartása és a költségei magasabbak, mint a termelékenysége, vagy hatékonysága. Tehát tudni kell bezárni és megszüntetni a vállalkozást, ha az gazdaságosabb, vagy hatékonyabb.

80

4., IRODALOMJEGYZÉK

Almási Miklós Hová tűnt az a rengeteg pénz? – Válságkönyv Atheneum Könyvkiadó Budapest, 2009 HVG archívum 2007 CD HVG 2008-02 ISSN 1417-7196 HVG archívum 2009 CD HVG 2010-02 ISSN 1417-7196 Internet http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_alapfogalmak http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_alaphelyzet http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_gyakori_kerdesek http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_hogyan_erinti_magyarországot http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_keszenleti_hitelek http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_mit_tesz_a_magyar_kormany http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_nemzetkozi_kitekintes http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_valsag_eredete_es_kiszelesedese http://www.fn.hu/hetilap/osszeallitasok/20081127/hogyan_jutottunk_ide http://www.fn.hu/hetilap/20100705/pete_peter_allam_valsag http://www.koz-gazdasag.hu/hu/osszefoglalok-a-kozgazdasagtudomanyiirodalombol/17.html https://sites.google.com/site/almasimiklos/a-valsag http://index.hu/gazdasag/magyar/epiv081029/ http://oknyomozo.hu/node/17 http://www.ingatlan1.hu/magazin/tovabbra-is-valsagban-az-epitoipar/ http://www.vallalkozoinegyed.hu/20100128/epitoipari-recesszio-2010 http://www.fn.hu/gasztronomia/20090108/bezarhatjak_ettermek_felet/ http://hvg.hu/gazdasag/20090420_magyar_vendeglatas_turizmus_valsag http://www.marketinginfo.hu/hirek/article.php?id=19320 http://biztositas.hitelshop.co.hu/a-valsag-a-biztositasi-piacot-sem-kimelte.html 81

http://www.logsped.hu/logisztika-gazdasagi-valsag.htm http://www.fn.hu http://www.hvg.hu http://www.vg.hu/tema/penzugyi-es-gazdasagi-valsag

http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-Default.aspx http://www.e-cegjegyzek.hu/index.html

82

Summary

The antecedents of Great Depression warned about the danger. It was demonstrated, that the financial sphere does not apply so plain transmissions, which are traceable, near already. Can be formulated some, that the change eternal, than the development. The economic processes change continuously because of this just, they shape up. The change carries the opportunity alone onto the loss of the management of the processes which cannot be observed, which induces a chain reaction, always though. The power and the money and the continuous competition around the desire for gain create the existence of the crises There is not an institution like that according to my opinion, you are an organization that is able to stop the next crisis. The man is able to rise above his own greed merely. I believe it and declare, that the continuous development controlling there is an opportunity onto the avoidance of the crises. K + F the watch of an activity and the flow of the informations make it possible in order for us to keep the development in a suitable bed. The informations the more accurate survey of the needs of his deficiency and the consumers not only the end consumers, but the accurate knowledge of the real economy consumers' needs helps they at what his more real satisfaction. There is not need for overproduction because it includes becoming the unnecessary one. It is necessary to take into consideration that the producer is a section in a value a how large a quantity is able to manufacture. My opinion for this value one and a half times ones' the financial sector is allowed to procure the double of a maximum in the interest of the free flow of the sources The financial institutions' redistributing function may take shape so, at that some, how more money should be unable to be placed into the economy.

83

Because the excessive amount makes it possible in order for one of the products or a service to exchange a host at a price like that, that does not represent the real value already, but one pushed off from the reality conceptual value.

84

MELLÉKLETEK

85