MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet

A magyarországi startup vállalkozások specifikus tulajdonságainak elemzése gazdasági mutatószámok segítségével

Készítette: Bóta Zsuzsanna 2015

Tartalom

I.

Bevezetés.................................................................................................................................... 3

II.

Mi a startup? ............................................................................................................................... 6 2.1 A startup vállalkozások kialakulása ......................................................................................... 6 2.2 A Startup definícó .................................................................................................................... 7 2.3 Startup vállalatok csoportosítása ............................................................................................ 13 2.4 Startup alapítók tapasztalatai a fedezeti pont eléréséről ........................................................ 13 A startup ökoszisztéma......................................................................................................... 16

III.

3.1 Az innováció .......................................................................................................................... 16 3.2. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ............................................................ 18 3.3 Az ökoszisztéma működése ................................................................................................... 19 3.3.1

Forrásokhoz való hozzáférés .................................................................................... 21

3.3.1.1 EU-s finanszírozáso lehetőségek - Jeremie Program ................................................. 22 3.3.1.2

Állami finanszírozási lehetőségek - Gazella pályázat .............................................. 22

3.3.1.3 Inkubátorok és akcelerátorok Magyarországon........................................................... 23 3.3.1.4 A kockázati tőke .......................................................................................................... 24 3.3.1.5 Az üzleti angyalok ....................................................................................................... 26 3.3.2 Adókedvezmények .............................................................................................................. 27 3.3.3 Támogató környezet - Társadalmi szerveződések, versenyek ........................................ 27 IV. Esettanulmány ............................................................................................................................ 29 4.1 Az esettanulmány célja, hipotézisei és módszertana ............................................................. 29 4.2 Környezeti elemzés, az „ Információ, Kommunikáció” nemzetgazdasági ág ....................... 32 4.3

Az esettanulmányban szereplő vállalkozások .................................................................. 35

4.3.1

Appsters Mobiltartalom-fejlesztő Kft ...................................................................... 35

4.3.2 A Distinction Kft ............................................................................................................. 35 4.3.3. Ustream Hungary Kft ..................................................................................................... 36 4.4 Az esettanulmány eredménye................................................................................................. 36 4.4.1 Appsteres Kft értékelése statikus mutatószámok segítségével ........................................ 37 4.4.2 A Distinction Kft értékelése statikus mutatószámok segítségével .................................. 39 4.4.3 A Ustream Hungary Kft értékelése statikus mutatószámok segítségével ....................... 43 4.4.4 Összegzés, hipotézisvizsgálat......................................................................................... 46 V.

Javaslatok ................................................................................................................................. 51

Összefoglalás.................................................................................................................................... 52 Synthesis .......................................................................................................................................... 53 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................... 54 2

I.

Bevezetés

A kilencvenes évek végén mindenki különböző találkozásokba bocsátkozott az új évezred eljövetelével kapcsolatban. Voltak, akik borúlátóak voltak és világvégét jósoltak, míg mások fürkésző kíváncsisággal már akkor hatalmas változások előszelét érezték meg. 2015-öt írunk. Egy globális világban élünk, a legnagyobb paradigmaváltások világában, ahol megszűntek a korlátok, mind fizikai mind szellemi síkon. A globalizáció az élet minden területét behálózta, gazdasági téren már világgazdasági szintekről beszélünk, ahol, multinacionális, transznacionális vállalatok hálózzák be világunkat. A technológiai fejlődés minden idők legnagyobb sebességével száguld, szerepe kiemelt jelentőségű, gondoljunk csak a K+F tevékenységekre,

a gyártástechnológiára, az

orvostudományra. Az infokummunikációs technológia olyan nagy erővel tör előre, hogy ma egy új gazdasági forradalomról beszélhetünk. Az új gazdasági környezet neve pedig nem más, mint a hálózati gazdaság (networked economy) , ami a szakemberek szerint forradalmi átalakulást hoz a termelésben és a kereskedelemben.1 Egyre nagyobb szerepet ölt a tudás alapú gazdaság és az információgazdaság. A vállalati szférában is nagymértékű változás figyelhető meg. Már egy 2007 decemberében készült, McKinsey Quarterly internetes lap szerint is legalább nyolc új tendenciára kell felkészülni az üzleti világnak.2 Elsőként említi a hálózatok, kapcsolatok növekvő fontosságát, és az együttes értékteremtést. Az internet segítségével bevonhatóak a vásárlók, a beszállítók,, a független szakértők a termékfejlesztésbe,ami által hatékonyabb fejlesztés valósítható meg, csökkenthetőek az innovációs költségek. A vásárlókat új minősítésben, mint innovátorok nevezi meg. Példaként említi a Wikipédiát, melyet folyamatosan

a felhasználók fejlesztenek tovább.. Az akkor

legsikeresebbnek számító példának a +Threadless” nevű vállalatot hozza fel. Ez egy online ruhaáruház, ahol arra kérik az érdeklődőket, hogy tervezzenek pólókat, melyről aztán az online közösség szavaz. A legnépszerűbb 4-6 tervet a cég legyártja és értékesíti,a nyertes tervezők pedig pénzjutalomban részesülnek.

1 2

Új forradalom zajlik - így száguldhat el Magyarország mellett a világ Csath Magdolna: Üzleti innováció, Nemzeti Tankönyvkiadó, Nemzeti Tankönyvkiadó 2012, 10-15.old

3

Harmadik új tendenciaként a tehetségek nemzetközi szinten való hasznosítását jelöli meg. Az informatika fejlődésével

a cégek számára bármely ország szakemberei

bevonhatóak a vállalti működésbe.

Kiemeli az együttműködési lehetőségek jobb

hasznosítását. A különböző országokba kihelyezett részlegek közötti kommunikáció elősegíti az új ötletek, új tudás kibontakozását. A kutatás felhívja a figyelmet az automatizálási lehetőségekre. Az informatika kínálta lehetőségekkel összekapcsolható az ellátásmenedzsment és az erőforrás-tervezés. Új tendenciaként tartja számon a termelés és a logisztika szétválasztását. A kapacitáshasznosítással és a logisztikai rendszerek összekapcsolásával többletnyereséget tudnak realizálni. A tanulmány kiemeli a korszerűbb menedzsmentet. A vezetők sokkal több információhoz jutnak, azokat gyorsabban és hatékonyabban képesek elemezni. Kiemelt szerepe van azoknak az informatikai és döntési rendszereknek, melyek a vásárlási szokásokat, igényeket és változásait dolgozzák fel. Az információt, mint üzletet tartja számon. A vállalkozási formák, típusok is forradalmi változásokon mentek keresztül. A korábban jól bevált egyszereplős, egységes vállalati szervezetek ma már inkább csak a kkv területén jellemzőek. Nemzetközi szinten a gazdaságilag jól fejlett országokban már a vállalatok csoportokban, hálózatban működnek, gondoljunk például a multinacionális, illetve ma már gyakran transznacionális szervezetekre,azok leányvállalatira, vagy a holdingokra, , konszernekre, fúziókra és az egyre gyakoribb franchise rendszerekre. Szakdolgozatomban egy újfajta vállalkozási formát szeretnék bemutatni. Egy olyan vállalkozási formát, ami nemcsak képes felvenni új világunk ritmusát , hanem egyenesen kézenfogva halad vele, napról napra, percről percre követi az új jelenségeket, igényeket és a felhasználókkal együtt tanulja és építi a legújabb kínálati trendeket. Ez a vállalkozási forma pedig nem más, mint a startup vállalkozás, ami a magyar gazdaságpolitikában a mai napon innovatív mikrovállalkozás néven ismeretes. Egy 2014 januárjában készített interjú során a Nemzeti Innovációs Hivatal megbízott elnöke szerint az elmúlt öt évben dinamikusan nőtt a startup vállalkozások száma.3 Ugyanezen időszakban az MTI által kelt cikk arról ír, hogy a magyarországi vállalkozások alig 1 %-a

3

Dinamikusan nő a magyarországi startup cégek száma, NIH közlemény, 2014.01.28. 4

mondható startup vállalkozásnak, 4ami a nagy növekedés ellenére még így is nagyon csekély aránynak számít. Kutatásom során arra keresem a választ, hogy mitől nevezhető egy startup valóban startup vállalkozásnak, mik az őt jellemző karakteres tulajdonságai. A valódi tények tisztázása érdekében elsőként fontosnak tartom a startup vállalkozások pontos definiálását, hiszen ez gyakran még szakmai körökön belül sem teljesen tisztázott. Fontosnak tartom a startup ökoszisztéma bemutatását. Szakdolgozatomban szeretnék kitérni a kormány által kínált támogatási lehetőségekre. Azért tartom fontosnak a témát, mert az állami támogatási rendszer fontos része a startup ökoszisztémájának, a Nemzeti innovációs Hivatal helyettes elnöke szerint , az állam kiugrási pontként tekint a magyar startupokra. A kutatásom részeként,

a dolgozat első részében bemutatott elméletet igazolva

esettanulmányt készítettem magyarországi startup vállalkozások éves beszámolója alapján.

4

A magyar cégek alig 1 százalékából lesz startup vállalkozás, MTI 5

II.

Mi a startup?

Az első fejezetben a startup vállalkozások kialakulásáról, definiálásáról, csoportosítási lehetőségeiről írok és egy kutatási eredményt foglalok össze , mely startup alapítok tapasztalatait foglalja össze.

2.1 A startup vállalkozások kialakulása A startupok kialakulásának története a az Egyesült államokbeli Szílícium Völgybe helyezhető el. Itt már a 60-as évektől beszélhetünk arról az innováció jelenségről, ami a 90es évekre érte el startup jellegét A startup fejlődés első hulláma az úgynevezett Dotcom Lufi konjunkturális időszakasza volt, a második hullám pedig 2005-ben vette kezdetét, amikor elkezdtek a tipikus inkubátor cégek kialakulni. A szilícium Völgyben fejlődött ki legelőször a startup világ működését meghatározó ökoszisztéma, mely a startup cégek legfőbb hajtóereje.5 Magyarország és Budapest ma még nincs ott a világ startup központjainak térképén, sőt, ami azt illeti legalább egy-másfél évtizedes lemaradásban vagyunk a világ nagy, dinamikus startup én innovációs központjaitól. A 2013-ban a Startup Genome készített közösen egy felmérést a Telefonicával, ahol 8 szempont alapján állítottak egy rangsor listát a világ startup ökoszisztémájáról. A 8 szempont a következő volt: startup eredmények, alapítás, előadás,vállalkozási szellem, trend alakítás, támogatás,tehetség, különbözőség. A lista első tíz helyezettje közül 6 továbbra is amerikai szereplő, ám más földrajzi területeken is extrám mértékű fejlődés tapasztalható. Íme a listán szereplő központok sorrendben: Szilikon-Völgy, Telaviv, Los Angeles, Seattle, New York, Boston, London, Toronto, Vancouver, Chicago, Párizs, Sydney,Sao Paolo, Moszkva, Berlin, Waterloo, Szingapúr, Melbourne, Bangalore és Santiago. 6 Magyarországon 2008 óra beszélhetünk a startupok jelenlétéről, amikor az első startup verseny, a Startup Underground megrendezésre került. Az Európai Unió

5 6

Startup, wikipedia Runway Budapest 2.0.2.0 – Budapest HUB kiadvány,2013.11.12.

6

támogatásával 2009-ben indult el a Jeremie tőkeprogram, amelynek célja az innovatív vállalkozások tőketámogatása. 7 A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Hivatal valamint a hazai startup közösség szereplőiből álló Budapest HUB munkacsoport 2020-ra célként tűzte ki azt, hogy „Legyen Budapest a régió startup fővárosa 2020-ra”. A munkacsoport a magyarországi ökoszisztéma jelenlegi helyzetének , kihívásainak és jövőbeli lehetőségeinek a feltérképezésével foglalkozik, illetve konkrét javaslatokat tesznek Budapest KözépEurópai központtá fejlesztéséhez.8

2.2 A Startup definícó

A hétköznapi életben a startup szó gyakran fonódik össze az IT fogalmával, az innovációval, az újszerű ötleteléssel, modern munkakörnyezettel, egy új fajta munkakultúrával. Tény, hogy a legnagyobb arányban az IT területén működnek a startupok, ám a későbbiekben kifejtem, hogy más iparágakon belül is jelen vannak. De mit is értünk pontosan a startup fogalom alatt és vajon meddig nevezhető egy vállalat startupnak? Tekintve, hogy a startup korunk egyik új fogalma, így a megfelelő definíció után kevés szakirodalomban volt lehetőségem kutatni, amit fogok vázolni. A témával kapcsolatban startup vállalkozásokkal kapcsolatos honlapokról, szakmai blogokról, startup vállalkozás alapítókkal történt interjúkból tájékozódtam. A témakörben az érintetteknek meglehetősen eltérő az elképzelésük a definiálást illetően, ami érthető a startupok különbözősége miatt. Globális szinten egységesen elfogadott definíció még nem létezik a szakirodalomban. Sally Herships újságíró 2014 augusztusában kereste a választ, kérdésére a BoardRounds9 startup vállalat egyik társalapítója így felelt: „A startup lét egy olyan életfelfogás, ahol képes vagy az innovációra és a gyors változásra. Nem gondolom, hogy egy startup valaha is megszűnik stratupnak lenni”. Több alapító válaszát áttanulmányozva elmondható, hogy maguk az alapítók a stratup létre, mint egyfajta kultúrára, életérzésre is

7

Startup, Wikipedia

8

BUDAPEST HUB: „Legyen Budapest a régió startup fővárosa 2020-ra” – Sajtóközlemény,NIH A Boardrouns egy olyan webes applikáció, amely betegek utóápolási programját segíti elő

9

7

tekintenek. A több mint 600 főt foglalkoztató ZocDoc10 alapítója vállalata nagy mérete ellenére még mindig startupnak tartja. Három jelzővel definiálja magát a stratup vállalatot .Első a gyorsaság – milyen gyorsan képesek döntést hozni, milyen gyorsan tudnak új terméket és szolgáltatást létrehozni. Második a kreativitás – képesek-e új termékeket, új eljárásokat kialakítani és ezáltal növekedni. A harmadik pedig nem más, mint maga a szórakozás. 11 A kívülállók által gyakran csodált munkakultúrán és munkakörnyezeten túl (mint például a rugalmas időbeosztás, edzőterem, játszósarok vagy

„nyugiszoba” az

irodaépületben, 0-24 órás ingyen büfé organikus reformkonyhával felszerelve ) azonban kézzelfoghatóbb definíció után kutattam. Tekintve, hogy a startupok kialakulása jóval korábban, már évtizedekkel

elkezdődött Amerikában, mint ahogy azok megérkezett

Európába, így nem meglepő, hogy a szakmában két amerikai startup vállalkozó definíciója uralja a teret. Eric Reis, amerikai innovatív sorozatvállalkozó, a Lean Startup című könyv szerzője szerint a startup nem más, mint „ Olyan vállalkozás, melynek célja új termék vagy szolgáltatás létrehozása szélsőségesen bizonytalan feltételek között.” Művében a rövid definíciót hosszasan, részekre bontva taglalja és nem győzi hangsúlyozni, hogy a startup egy jellegzetes innovatív vállalkozás.

A vállalkozási formát kiemeli,

miszerint a startup vállalakozásoknál kreatív alkalmazottakat vesznek fel, koordinálják a tevékenységüket, és olyan vállalati kultúrát hoznak létre, amely eredményeket produkál. A definícióban a termék fogalmát a szó legtágabb értelmében használja, mindazt terméknek tekinti, amit a vevők a vállalattal folytatott viszonyuk során tapasztalnak. A startup vállalat minden esetben arra törekszik, hogy új értéket kínáljon a vevőnek, és fontos számára, milyen hatást gyakorol a termék a vevőre. Lényegesnek tartja megjegyezni, hogy az innovációt is a szó tágabb értelmében használja. A startupok esetében többféle innováció is megjelenik. Új tudományos felfedezéseket tesznek, új célokra alkalmazzák a meglévő technológiát, a korábban rejtett értékeket feltáró, új üzleti modellt terveznek, vagy egyszerűen új helyre vagy korábban elhanyagolt célcsoporthoz viszik el a terméket vagy szolgáltatást. A startupok

10

A ZocDoc egy olyan webes applikáció, amellyel szakspecifikus orvosokat lehet keresni és náluk időpontot foglalni 11 When does a startup stop peing a startup, Sally Herships, Marketplace

8

lényeges vonása, hogy szélsőségesen bizonytalan feltételek között néznek szembe a kihívásokkal.12 Míg Eric Reis nem tesz említést az idő jelentőségéről, Steve Blank,amerikai író, egyetemi tanár és startup vállalkozó definiálása szerint a startup „ egy olyan átmeneti szervezet, mely a megismételhető és skálázható üzleti modellt keresi.” Ezek után kérdésként teszi fel azt, hogy mi az üzleti modell? Megfogalmazása szerint az üzleti modell azt írja le, hogy a vállalat hogyan teremt, szállít és szerez értéket. 13 Lényeges eltérésnek tartom azt, hogy Steve Blanks behatárol egy időintervallumot és elmélete szerint a megfelelő feltételek elérésekor a stratup vállalat átalakul normál vállalattá és megszűnik startup vállalatnak lenni, még Eric Reis nem tesz említést az idő és vállalati érettség jelentőségéről. Amerika után közelítsünk Európa felé. Az EVCA ,az Európai Kockázati és Magántőke Egyesülete úgy tekint a startupra, mint a vállalkozások egyik finanszírozási szakaszára

„A

startup

finanszírozást

általában

termékfejlesztésre,

és

a

marketingtevékenység beindítására használják. A vállalkozások ekkor még a megalakulás fázisában vannak, vagy éppen elkezdtek tevékenykedni, a termékük pedig még nincs a piacra vezetve.”14 A német Deutscher Startup Monitor a következő 3 jelzővel definiálja a startupokat: 1. Életkor: a startupok 10 évnél fiatalabbak 2. Innovációs erő: Nagyfokú innováció a technológia és/ vagy az üzleti modellben 3. Növekedés: törekvés jelentős munkavállalói és / vagy árbevétel növekedésre15 4. Az amerikai és az európai kitekintés után lássuk Magyarországon hogyan definiálják a startup vállalatot. A Magyar Spin-Off és Start-Up Egyesület szerint a startup „ olyan induló tudásintenzív vállalkozás, amely kis tőke és munkabefektetéssel is gyors növekedést produkál.”

12

Eric Ries: Lean Startup,hvg könyvek, 2011 34-35. old What’s a startup?First principles 14 Nemzeti Innovációs Hivatal. Mi a startup? - Kiadvány 15 Deutscher Startup Monitor 2015, Kiadvány 13

9

Kádas Péter magyar sorozatvállalkozó az egyesület definícójához hozzáteszi az innováció fontos szerepét is: „A startup olyan globális növekedési potenciállal rendelkező vállalkozás, amely növekedését valamely üzleti vagy technológiai innovációra alapozza” Fehér Gyula, a Ustream videómegosztó portál alapítója szerint a startupok mibenléte a nagy kockázatvállalással azonosítható: „A startupok a legkockázatosabb vállalkozások közé tartoznak és csak kis százalékuk tud valóban nagy sikert elérni. A startupokban jóval nagyobb a potenciál, mint sok hagyományos iparágban, de hatalmas kockázattal párosul.” Az amerikai, európai és magyar definíciókat összegezve elmondható, hogy egységes, minden szereplő által elfogadott definíció még valóban nem létezik. Az érintettek egy-egy tulajdonságot kiemelve definiálják a jelenséget. Az összes definíciót figyelembe véve én a startup vállalatot a következők szerint definiálom: A startup vállalat egy olyan fiatal, induló vállalkozás, mely magas kockázat mellet új terméket vagy szolgáltatást hoz létre, innovatív megoldásokkal, innovatív üzleti modellel , innovatív munkakultúrában gyors növekedési potenciált eredményezve. A meghatározás során nem esett szó számokról, így további kérdésként merül fel, hogy vajon meddig beszélhetünk startup vállalkozásról? Léteznek-e olyan mutatószámok, amelyek alapján határ szabható annak, hogy melyik vállalat tekinthető még startupnak és honnantól szűnik meg startup vállalatnak lenni? Átsorolhatóak-e a startup vállalkozások az eltelt működési évek, az elért árbevételük alapján, foglalkoztatottak létszáma, a terméket használók száma, a működtetett irodák száma, vagy a részvényesek száma alapján a normál vállalkozások körébe? Steve Blank definíciójából kiindulva a startup-lét egy átmeneti állapotot jelöl, ami a megfelelő üzleti modell kialakítása és alkalmazása után átalakul normál vállalati formává. A következő ábrán az ő általa alkotott modell látható, melyen a startup vállalat átalakulási feltételei láthatóak.

10

Az üzleti modell keresése

Skálázható Startup

Az üzleti modell alkalmazása

Vállalat

Átmenet

-

üzleti modell alapítás

- Cash-flow fedezeti pont

-

megfelelő termék/piac

- nyereséges

-

ismételhető értékesítési modell

- gyors értékteremtés

-

alkalmazott menedzserek

-új senior menedzsment, 150 fő

X. ábra: Steve Blank diagramja a startup átalakulásáról, Forrás:www.steveblanks.com

A további startup definíciókból kiindulva azonban különböző vélemények találhatóak a szakmai blogokon az újabban felmerült kérdésre. Látható lesz, hogy a felsorolt mutatószámok közül valamennyit használnak az alapítók a statup vállalat határának meghúzásához, azoknak mértéke azonban különbözőséget mutat. Tekintsük át először az időről alkotott véleményeket, kutatásokat. Kinőheti a startup a kategóriáját az idő előrehaladtával? Igram Magdan-Ismail, a Venmo16 társalapítója szerint „ A startupban emberek egy csoportja dolgozik, általában behatárolt időkeretek között. Ez a szervezet sosem lehet túl nagy.” Ő tetát az időt előtérbe helyezi a vállalat méretével szemben, azonban nem határozza meg annak mértékét. „Natalie Robehmed17 szerint „ hozzávetőleg 3 év gazdasági tevékenység után egy startup megszűnik startup vállalkozásnak lenni. Ezt azzal magyarázza, hogy ez az időintervallum 16

A Venmo egy olyan mobil applikáció, mellyel azonnal és díjmentesen küldhetünk pénzt az ismerőseinknek www.forbes.com/sites/natalierobehmed/2013/12/16/what-is-a-startup 17 A What-is-a-startup? cikk szerzője, www.forbes.com/sites/natalierobehmed/2013/12/16/what-is-astartup

11

gyakran esik egybe más olyan faktorokkal, melyek a startupot kiemelik a kategóriájából. Például ha a cég felvásárlásra kerül egy nagyobb vállalat által, ha már, több, mint egy irodával rendelkezik, ha a bevétel meghaladja az évi 20 millió dollárt,ha már több, mint nyolcvan alkalmazott van, ha a vezetésben már több mint 5 ember vesz részt, akkor szerinte már nem startupról vállalkozásról beszélünk. Ironikus következtetésként vonható le, hogy amint egy startup vállalkozás növekedésnek indul, el is kezd távolodni a startup léttől.” A pingdom.com18 oldal érdeklődését felkeltette az a hír, mely szerint az Instagram oldalt alig 2 éves működtetés után igen jelentős vételárért felvásárolta a facebook, továbbá a youtube és a skype oldalak is csupán 2 évesek voltak, amikor felvásárlásra kerültek. E szerint a megközelítés szerint tekinthetjük úgy, hogy egy startup addig minősül startup vállalkozásnak, míg az felvásárlásra nem kerül egy nagyobb vállalat által. Az oldal összeállított egy kimutatást, melyen a 22 legismertebb startup vállalkozás felvásárlás előtti működési ideje került górcső alá. A kutatásuk eredménye szerint a felvásárlás előtt átlagosan egy startup vállalkozás 4,9 évig működik. Az árbevételt, mint lehetséges kategória meghatározó fakort vizsgálva is különböző véleményen vannak az alapítók. Michael Wolfe öt korábbi startup alapítója arról számol be, hogy a legutolsó startup vállalata alapításakor megfontolt döntést hoztak azzal kapcsolatban , hogy meddig minősítik magukat startup vállalatnak. A határt 100 munkavállalónál és évi 20 millió dolláros árbevételnél húzták meg. Döntését a következőkkel magyarázza: A vásárlóknak nagyobb bizalma van egy stabil háttérrel rendelkező valódi vállalat felé, mint egy startup felé. Szeretnék a befektetőknek visszatükrözni azt, hogy

megérte a céget támogatni. Egy „valódi vállalat”

nagyobb értéket von maga után, mint egy startup.

Jonathan Miller befektető 100 millió dollár árbevételhez köti a kilépést a startup kategóriából. Dennis Faust CTO tanácsadó úgy gondolja, onnantól szűnik meg a startup-lét, ha a vállalat elkezd nyereségessé válni, elkezdenek nagyobb mértékben forgalmazni, vagy ha egyesülés

18

A pingdom.com weboldalak és webapplikációk hatékonyságának ellenőrzésével foglalkozik, www.pindgom.com

12

vagy kivásárlás által függetlenné válnak. Konkrét összegekhez azonban nem köti a vállalat átalakulásának feltételét. A foglalkoztatottak létszámát tekintve szintén különbözőek a vélemények. A startup vállalkozások esetén azért van kiemelt jelentősége a létszámnak, mert gyakran ez a tipusú költség jelenti az egyik legnagyobb költség kategóriát. Több alapító által is elhangzott a 100 fős határ, azonban egyes alapítók erre erősen rácáfoltak. David Ehrenberg19 szerint először meg kell határozni az érett vállalat pontos definícióját. Ezt a következő tényezők alapjaira helyezné : árbevétel, növekedés lassulás, idő – 3 üzleti év, vállalati méret, legyen 100 fős létszám. 20 Összegezve az mondható el, az iparági sajátosságok miatt nyilván adódnak és a későbbiekben is lesznek vállalati különbségek, azonban mindaddig amég a startupnak nem lesz egy pontosan meghatározott definíciója, addig a startup-lét határát is nehéz meghúzni.

2.3 Startup vállalatok csoportosítása

Startup csoportosítás iparág szerint A magyarországi Nemzeti Innovációs Hivatal Kaleidoszkóp elnevezéssel vezet egy szakmai adatbázist, ami a hazai regisztrált startupokat tarja nyilván. A köztudatban a startupok általában úgy vannak elterjedve, mint kizárólagos infokommunikációs területen jelenlévő szereplők, ám ezen kívül az adatbázis a következő területekről is tart számon regisztrált startup vállalkozásokat: feldolgozóipar, oktatás, kereskedelem, pénzügy, műszaki területek, biotechnológia.

2.4 Startup alapítók tapasztalatai a fedezeti pont eléréséről21

A következőkben egy tanulmányt szeretnék összefoglalni azzal kapcsolatban, hogy a startup alapítok korábbi tapasztalatai hogyan hasznosíthatóak egy új startup vállalkozás alapításakor. A kutatáshoz egy 382 darabos vállalati mintát vettek alapul. 19

EarlyGrowth Financial Services alapítója When does a stratup stop being a startup and become a normal company? 21 Founders’ experiences for startups’ fat break-even 20

13

A vállalkozási szférában központi kutatási témává vált az

új fejlesztési

növekedésterülete. Mivel az új startup vállalkozások többsége eleve bukásra van ítélve, legyen szó már meglévő vagy most alakuló vállalkozásról, meg kell alkotni azt a stratégiát, amivel a startupok szembe tudnak szállni a kihívásokkal. Ide tartozik az üzleti környezet megállapítása, jogi intézkedések, új szervezeti munkarend kialakítása, üzleti tervek készítése. A kutatás a kezdő szervezeti állapot lényeges hatásait szemlélteti, beleértve a a vállalkozók társadalmi kompetenciáit, a startupok alapítását segítő erőforrásokat, a piaci lehetőségeket, és a környezeti kényszert. Mind az elméleti, mind a gyakorlati síkot figyelembe véve, különleges jelentősége van annak, hogy megszülessen az a fajta mechanizmus, mellyel az újszerűség miatti felelősség enyhíthető, mivel a startupok céljait mindig megadott rövid határidőn belül kell teljesíteni, legyen szó bármilyen típusú vállalkozásról. A kutatás azt is jelzi, hogy a startup alapítók korábbi próbálkozásai és a rossz tapasztalatok meghatározó tényezői a startup növekedés sebességének, mert az effajta tudás gazdag, elmélyült tudást mutat és meghatározója a felmerülő problémáknak. Ez az állítás néhány tanulmányban bizonyítást nyert, még más tanulmányokban megcáfolódott. Például Jo és Lee (1996) tanulmányában, mely során 48 új koreai startupot vizsgálnak, az derült ki, hogy azok a vállalkozások sokkal jövedelmezőbbek, melyek alapítói azonos iparági szakmai tapasztalattal bírnak. Davidsson és Honig (2013) azonban azt tapasztalták, hogy sem a munkavállalói, sem a vezetői, sem az alapítási tapasztalat nincs jelentős hatással az eladásra vagy jövedelmezőségre. Továbbá Newbert ( 2005) is úgy találja, hogy leszámítva néhány korlátozott high-tech területet, semmilyen hatással nincs az árbevételre a korábbi startupos tapasztalat. Végül Torikoski és Newbert (2005) vegyes eredményekre leltek. Míg az alapítók startupos és vezetői tapasztalatai jelentős pozitív vagy negatív hatással vannak a következő vállalati teljesítményre, addig a szakmai végzettségük és az egyéb üzleti területen szerzett munkatapasztalatuk nincs jelentős hatással a startupra. A startup találmányok fejlődéséhez szükséges egy új mechanizmus kibontakozása. Ez a folyamat olyan nagy jelentőséggel bír, hogy nem lehet a korábbi szánalomra méltó kutatási eredményekre alapozni., hanem pontosan körül kell járni azt a kérdést, hogy az alapítók korábbi tapasztalatai hasznosak-e vagy sem.

14

A tanulmánynak az a célja, hogy megvizsgálja azt, hogy melyek azok a feltételek, melyek teljesülésével az új startupok hasznosítani tudják az alapítók korábbi tapasztalatait, azzal a céllal, hogy minél hamarabb megtérüljön a befektetés. Ez a tanulmány bizonyítja, hogy a korábbi tapasztalatok és a startupok növekedése közötti kapcsolat sebezhetősége egy olyan régi tanulmányból származó korlátozó feltevésen alapszik, miszerint az alapító személyes tapasztalata automatikusan beépül a szervezeti működésbe, bármilyen rendszerezés nélkül. Az alapítók tudását nem lenne szabad egyenlőként kezelni a vállalat szervezeti tudásával. A tanulmány azt állítja, hogy az alapítók korábbi tapasztalata mindössze addig haszontalan, amég a startup szervezeti módszerei közé be nem ágyazódik és ennek megfelelően be nem olvad a szervezeti tudásbázisba. Az empirikus vizsgálat eredményei azt jelzik, hogy legjobban akkor hasznosíthatóak az azonos iparági tapasztalatok , amikor ezt a tapasztalati tudást megosztják egymás között a tagok, és mindannyian úgy kezelik, mint egy vállalati vagyoni értéket. Az újszerűség miatt keletkező pénzbeli kötelezettségek azt sugallják, hogy az új startupoknak több okból kifolyólag is nagyobb esélye van a bukásra. Ezen tényezők lehetnek például az épületek és a beszállítók magas költségei, egy szervezeti egység alapítási költségei, a szervezet társadalmi szerepének kialakítása, állandó, működő folyamatok kialakítása. Ahhoz, hogy a fejlesztési költségeken spórolni tudjanak, az új startupok bízhatnak a már kipróbált és bevált módszerekben, melyeket az alapítók korábbi vállalkozói és szakmai múltjuk során tanultak. A tartós növekedéshez szükséges szaktudás a humán erőforrás menedzsment területén, a működési eljárás fejlesztés területén, és a versenyképes előnyök megszerzésében rejlik.

15

III.

A startup ökoszisztéma

A magyar startup ökoszisztéma kialakulása még ma is kialakulóban van, hiszen minden államnak a saját lehetőségeihez mérten kell kialakítani a tökéletes együttműködést. Ebben a fejezetben látni fogjuk a társadalmi szerveződéseket, a különböző európai és magyar állam által kínált finanszírozási lehetőségeket.

3.1 Az innováció

A startup ökoszisztéma bemutatása előtt bevezetésként szeretnék néhány szót az innovációra, mint a startup vállalkozások egyik építőkövére szánni. Az Oslo kézikönyv 2005-ben kiadott változata szerint : „Az innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketingmódszer, vagy új szervezésiszervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben vagy a külső kapcsolatokban.” Joseph Schumpeter, osztrák közgazdász volt az első, aki 1934-ben összekapcsolta az innovációt a gazdasági fejlődéssel és kidolgozta az innováció elméletet, azonban az 1970-es évek végéig nem került felismerésre az, hogy az innováció a kutatás + fejlesztés fogalmaitól elválasztható és mérhető. Csupán 1986-ban szerveződött meg az OECD által az a munkacsoport, melynek feladata az innovációs mérőszámok meghatározása és összehasonlítása volt. A csoport munkája 1992-ben került kiadásara az Oslo Kézikönyv formájában. Hiányossága volt azonban, hogy az akkor kidolgozott módszertan csupán a feldolgozóipar területén volt felhasználható, a szolgáltatóiparban azonban nem, így 1995ben átdolgozták a könyvet. Az innováció teljesítményének mérésbe csatlakozott az Európai Bizottság és az Eurostat munkacsoportja is, 2004-ben lépett hatályba a 1450/2004/EK rendelet, az innovációs statisztika előállításáról és kidolgozásáról. 22 Az Európai Bizottság 2020 stratégiája három egymást kölcsönösen erősítő prioritást helyez előtérbe: Okos növekedést szeretne, azaz a gazdaság fejlődését a tudásra és az innovációra helyezi. Fenntartható növekedést szeretne elérni: hatékonyabb erőforrás felhasználást, zöldebb és versenyképesebb gazdaságot előrelendítését kezdeményezi.

22

Szunyogh Zsuzsanna: Az innováció mérésének módszertani kérdései, Statisztikai Szemle,88.évf. 5. szám

16

Inkluzív növekedést vár el: Társadalmi és területi összefogással szeretne egy olyan gazdaságot előmozdítani, ahol magas a foglalkoztatottak száma. 23 A Bizottság 2013 szeptember 13-án sajtóközleményben adta ki, hogy kidolgoztak egy új innovációs teljesítménymutatót, mely azt méri, hogy az innovatív ágazatokból jövő ötletek milyen arányban jutnak el a piaci hasznosításig és járulnak hozzá a jobb minőségű munkahelyekhez és a versenyképesebb Európához. Máire Geoghegan-Quinn, akutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos kijelentette: „Az Európai Uniónak még több nagyszerű elgondolásból kell sikeres termékeket és szolgáltatásokat kifejlesztenie ahhoz, hogy vezető erővé válhasson a világgazdaságban. Ugyanakkor fel kell számolni az aggasztóan mély „ innovációs szakadékot” is. A javasolt mutató segít számszerűsíteni teljesítményünket és körülhatárolni azokat a területeket, ahol az egyes országoknak cselekedniük kell.”Az ábrán látható, hogy az EU tagállamai között a 2010 és 2011-ea adatokat vizsgálva jelentős az eltérés az innováció teljesítményének elosztásában.

x.ábra: Európai Bizottság által létrehozott innovációs mutató eredménye, Forrás: OECD Az innovációs teljesítmény ágazatonként eltéréseket mutat. A javasolt mutató négy, szakpolitikai szempont alapján kiválasztott összetevőkből áll. Az elő a technológiai

23

Europe 2020 Stretegy-Executive strategy, European Commision,Brussels 2010.03.03.

17

innováció a szabadalmak számának tükrében. A második a tudásintenzív tevékenységekhez kapcsolódó munkahelyek aránya a teljes foglalkoztatáshoz képest. A harmadik összetevő a tudásintenzív áruk és szolgáltatások versenyképessége. Ez a mutató a csúcstechnológiai és a közepes technológia igényű termékek kereskedelmi mérlegének a teljes kereskedelmi mérleghez való hozzájárulást, illetve a tudásintenzív szolgáltatásoknak a szolgáltatásexport egészében képviselt hányadát veszi figyelembe. Az utolsó összetevő pedig az innovatív ágazatok gyorsan növekvő vállalkozásainál a foglalkoztatottak száma. Asz EU összevetette az eredményeket az EU-n kívüli országokkal is. Az mondható el, hogy Japán és Svájc teljesítménye kimagasló, még az EU –é nagyságrendileg azonos szinten van az Egyesült Államokéval. 24

3.2. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

A Nemzeti kutatási Fejlesztési és Innovációs 2012 január 1-én kezdte meg működését és azzal a céllal jött létre, hogy „létrehozza a hazai kutatás-fejlesztés és innováció kormányzati koordinációjának és kiszámítható finanszírozásának stabil intézményi rendszerét, amely végrehajtja a rendelkezésre álló források hatékony és átlátható felhasználását”. A Hivatalnak az

küldetése hogy Magyarország célszerűen tudja felhasználni a KFI

forrásokat ami által növelni tudja a versenyképességét. Küldetése, hogy támogassa a a kiváló tudományos kutatásokat. Az ország kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitikáját ezen küldetésnek megfelelően alakítja ki. A Hivatal feladatai közé tartozik, hogy előkészítse a Kormány részére a tudományos kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiát, kezelje a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot, és képviselje Magyarország Kormányát és a magyar KFI közösséget .nemzetközi és európai KFI szervezetekben. A Hivatalnakhárom fő célja van. Az első, hogy olyan KFI finanszírozó intézménnyé váljon mely megfelel a legjobb nemzetközi normáknak, A második, hogy olyan KFI környezetet hozzon létre hazánkban, amely nemzetközi szinten is vonzó . Harmadik célja pedig az, hogy

24

A Bizottság ismertette új innovációs mutatóját, Sajtóközlemény , Európai Bizottság

18

a Kutatás Fejlesztés és Innocáció területe erős kapcsolatot teremtsen a gazdaság és a társadalom között, ezzel segítve a gazdasági növekedést és a jólétet.25 A Hivatal létrehozott egy információs rendszert, Kaleidoszkóp névvel (a név a KFI sokszínűségére utal) . A Kaleidoszkóp célja egy egységes KFI adatbázis létrehozása, amely tartalmazza a szektor releváns intézményeit, vállalatait, valamint azokat az adatokat és elemzéseket, amelyek a szakpolitikai döntéshozatalt segítik. Az adatbázisa alapján Magyarországon ma 235 db startup vállalkozás van regisztrálva, melyből 185 darab budapesti székhellyel rendelkezik. Pálinkás József, A Nemzeti, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke 2015.október 09-én bejelentette, hogy egy újfajta pályázati lehetőséget indítanak el a startup vállalkozások számára, különös tekintettel a pre-seed életciklus alatt megjelenő feladatok ellátására. A pályázati rendszer ezúttal két fázisból áll: az első fázisban egy szakértői testület gyors döntéshozással fog ítélkezni a felől, hogy egy néhány milliós támogatás odaítélhető-e az ötletgazdának a projekt kidolgozásához és az első visszajelzések megszerzéséhez. H ez sikerült, egy másik pályázaton további 60 millió forintot kaphat a növekedéshez, inkubátorok segítségével. 26

3.3 Az ökoszisztéma működése27

A világ vezető startup és innovációs központjaiban felismerték azt a tényt, hogy az innováció kibontakozásához nem elegendő a megfelelő oktatás és a verseny megléte. A startupknak olyan környezetre, olyan ökoszisztémára van szüksége, melyben az ötlet és az újítás termék formájában eljut a piacra, ahol az ötlet megtalálja útját a fogyasztó igényeihez. Maga az elnevezés, az ökoszisztéma nem véletlenül alakult ki. Tökéletes párhuzam vonható a biológiai ökoszisztéma, - ahol a sok faj mindegyike kölcsönösen egymásra utalt és csak együtt képesek fennmaradni – illetve a gazdasági startup ökoszisztéma között – ahol csak akkor képes tartósan működni, ha valamennyi elem jelen van és am ennél is fontosabb, hgy ezen valamennyi elem egymást segíti és erősíti.

25

NIH- A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal NIH-Három új pályázat is segíti a magyar startupok pezsgését 27 Runway Budapest 2.0.2.0 – Budapest HUB kiadvány,2013.11.12. 26

19

A nemzetközi tapasztalatok szerint egy versenyképes startup és innovációs ökoszisztéma alapvetően négy elemre és azok kölcsönhatásaira épül:

x.ábra: A startup ökosztéma működés,Forrás: budapest runway 2.0.2.0

Az egyik elem az oktatás és képzés, hiszen a felsőoktatási intézményekből és a felsőoktatási intézményen kívüli üzleti képzésekről érkeznek meg az üzleti világ új, leendő vállalkozói. Másik kiemelt terület a forrásokhoz való hozzáférés. A startup vállalkozások minden egyes életcilkusának megvan a maga életben maradásnak a feltétele, az un. pre-seed és seed időszakban elengedhetetlen feltétel a megfelelő forrásokhoz való hozzáférés. A későbbiekben

bővebben fogom részletezni a startup vállalkozások életciklusonkénti

feladatait. A harmadik elem az adózás és a szabályozás. A startup vállalkozások egyik sajátos jellemzője, hogy a szellemi tulajdonjog, mint például a know-how, a szabadalmak továbbá ezeknek e védelme kiemelt helyen szerepelnek. Hitelezés szempontjából is sajátos megoldások jellemzik a startupkat, gondoljunk a kockázati tőkére, az angyali befektetőkre. Az utolsó, az ökoszisztémát összefogó elem a támogató környezet. Nemcsak összeköti a 20

három elemet, hanem fel is erősíti azokat. A támogató környezet legfontosabb szerepe a személyes tudástranszfer, a kapcsolati háló , és a figyelemfelkeltés. Magyarországon és Budapsten a startup ökoszisztáma még kiépülés alatt van. Már megtalálhatóak a bizonyos elemek, mint például a kockázati tőkealapok, vagy a startup versenyek. A technológiai inkubátorok kiépítése most zajlik, még néhány elem teljesen hiányzik. Ilyen hiányzó elemek a startup üzleti képzések,

a magvető szakasz előtti

finanszírozási lehetőségek, és az üzleti angyalok kritikus tömege. A továbbiakban az általam fontosnak vélt elemeket fogom részletesebben bemutatni. 3.3.1 Forrásokhoz való hozzáférés

A fenti ábra a startup vállalkozások különböző életszakaszainak különböző finanszírozási lehetőségeit mutatja be. A következőekben röviden összefoglalom az Európai Unió által biztosított, a magyar állam által biztosított lehetőségeket, továbbá kitérek a magyarországi kockázati tőkésekre és az üzleti angyalokat is bemutatom röviden.

21

3.3.1.1 EU-s finanszírozáso lehetőségek - Jeremie Program

Az Európai Unió JEREMIE néven szerepelteti a kezdő vállalkozások támogatására szóló vállalkozásfejlesztési programját. Az elnevezés a Joint European Resources for Micro to Medium Enterpresis elnevezésből származik, ami magyarul annyit jelent, hogy Közös Európai Források a Mikro-és Közepes Vállalkozások Számára. A program finanszírozását az Európai Fejlesztési Bank és annak a kockázati tőketársasága, az Európai Beruházási alap intézi. Magyarországon az elmúlt öt évben két program is indult, 210-ben a Jeremie I, 2013ban a Jeremie II. A magyarországi Jeremie programok Új Magyarország Kockázati Tőke Program és az új Széchenyi Kockázati Tőkeprogram néven ismeretesek. A program lényege, hogy az EU úgy támogatja a vállalkozásokat, hogy magántőkésekkel együttműködve biztosítanak tőkét. A Jeremie I. program során nyolc kockázati tőkelap jött létre, akik részére összesen 45 milliárd forint támogatást bízott az EU. 28 2014 júniusában a Figyelő újság felmérést készített a Jeremie I. program által támogatott gazdasági teljesítményéről. 90 cég 2013 évi adatait vizsgálva azt az eredményt kapták, hogy a vállalatok felének nulla, vagy minimális bevétele van, és csupán öt vállalkozás volt nyereséges. 29 2012-ben elindult a Jeremie II program, melynek során 10 tőkealap rendelkezésre 41 milliárd forint áll. Ez alatt a program alatt Közös Magvető Alap jött létre, melyek a seed időszak finanszírozására hivatottak, illetve létrejött a Közös Növekedési alap, mellyel növekedési tőke fektethető be 2015. december 31-ig. 3.3.1.2

Állami finanszírozási lehetőségek - Gazella pályázat

A Gazella programot a Nemzeti Innovációs Hivatal hirdette meg, a startup vállalkozások részére 2, 1 milliárd forint állami támogatást biztosít. A Gazella-pályázatnak az a lényege, hogy az állam úgy juttatja el a tőkét a startup vállalkozásoknak, hogy az inkubátoroknak adja a kiválasztás jogát. Amennyiben maga az inkubátor az állami juttatáson túl be akar fektetni, azt kipótolja az állam.

28 29

Európai Bizottság, Jeremie program-Vesztésre állnak, Figyelő

22

A pályázat egy izraeli minta átvétele, azonban azt számos ponton adaptálni kellett a magyar sajátosságokhoz mérten. Készült előtanulmány is, ahol pedig a finn tapasztalatokra támaszkodtak. A pályázattal főként high-tech iparágakat, innovációt és K+ F területeket szeretnének támogatni.30 A pályázók közül a nyertes kiválasztása szigorú szakmai zsűri által történik.

.

3.3.1.3 Inkubátorok és akcelerátorok Magyarországon

Fentiekben ismertettem a gazella pályázat célját, működésnek menetét. Most kitérek magára az inkubációs tevékenységre, a Magyarországon működő inkubátorokra. A Nemzeti Innovációs Hivatal , „Akkreditált technológiai Inkubátor„ 2013-as pályázati kiírásban az alábbiak szerint definiálja az inkubációs tevékenységet. „ A technológiai inkubáció egy, a technológiai innovációs ötletekre alapuló, induló vállalkozások számára átmeneti jelleggel biztosított, komplex szolgáltatási rendszert jelent egy speciálisan kialakított környezetben. Célja, hogy olyan erőforrásokkal és szolgáltatásokkal ( mentorálás, tanácsadás, oktatás, tréning, üzleti menedzsment, magvető és kapcsolati tőke.. stb ) lássa el az induló vállalkozásokat, amelyek javítják túlélési esélyeit életpályájuk kezdeti szakaszában és egyúttal alapot teremtenek a további (kockázat) tőkebevonáshoz, ezzel az intenzív növekedéshez és a későbbi, nemzetközi piacra lépéshez. Az inkubáció célja a nemzetközi piacra lépéshez szükséges tudás, startup kapcsolati hálót, üzleti előrehaladást és már rövid távon kockázati tőke bevonást elősegítő céges struktúra és menedzsment kialakítására.„ 31 Hazánkban

jelenleg

tizenegy

darab

üzleti

inkubátor

működik,

többségük

az

infokommunikációs szakterületre sepecializálódtak. Az akceleráció egy olyan időben és költségvetésben jól körülhatárolt, rövid távú, intenzív program, amelynek az a célja, hogy a a piacképesnek tűnő startup ötletek minél gyorsabban olyan pályára állítsa rá, ahonnan biztos siker várható. Az inkubációtól azonban több ponton is eltér: ötlet validálásának kezdeti fázisában akcelerációt egy nemzetközi

30 31

A halál völgyében csak az állam segíthet.Interjú Korányi Lászlóval, NIH-Akkreditált Technológiai Inkubátor

23

hálózat biztosítja , a befektetés pedig csak esetlegesen jöhet szóba az akcelerátorok részéről. Az akceleráció végén az ötletek prezentálásával kell részt venni a megmérettetésen, ahol esetlegesen befektetőre lelhetnek az ötletgazdák.

3.3.1.4 A kockázati tőke A kockázati tőkebefektetések a magántőke befektetések csoportjába tartozik, jellemzően induló vállalkozásokat támogatnak, a saját tőke ági finanszírozási formában. Az angol venture capital néven ismeretes fogalmat a kockázati tőke magyar elnevezését egyes szakértői vélemények szerint érdemes lenne fejlesztői tőkére változtatni, ezek a befektetések ugyanis nem magát a befektetést hivatottak kockázatosnak nevezni. Sokkal inkább arról van szó, hogy olyan kezdő, még a növekedési potenciájuk elején lévő vállalatokba fektetnek bele, melyektől magasabb hozamot remélnek, és az ezzel járó magasabb kockázatot hajlandóak elviselni.32 A kockázati tőke azért tekinthető saját tőkének, mert a befektető úgy lép be a vállalkozásba, hogy üzleti részesedést vásárol. A befektető azon kívül, hogy tőkét ad a vállalkozáshoz, saját szakértelmét, kapcsolatait, egyéb gazdasági ismereteit is hozzáadja és gyakran a kiveszi a részét. menedzselésből is. A kockázati tőke megtérülése csak akkor válik lehetségessé, ha a vállalat elindul a siker útján, így ekkor,ha megindul a tömegtermelés, kivonja a tőkéjét a vállalkozásból, oly módon, hogy eladja részvényeit. A vállalkozás sikeres működése

esetén

a

vállalat

értéke

megnövekszik,

ami

által

a

részvények

árfolyamnyereséggel adhatóak el és ezáltal térül meg maga a befektetés.33 Nézzük pontosan, hogy Európában melyik definíció használatos.„Az EVCA, European Private Equity and Venture Capital Assosiation, Európai Kockázati és Magántőke Egyesülete szerint

„A kockázati tőke olyan professzionális tőkebefektetés , mely az

életciklusok korai szakaszában (seed vagy start-up) lévő, vagy az expanzióra törekvő vállalkozásokat célozza. A befektető által viselt magas kockázat fejében az átlagosnál magasabb hozamot várnak el.” A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület szintén a fenti definíciót használja. Ez alapján a kockázati tőke a magántőke egy speciális fajtájaként van értelmezve, olyan formában, hogy a vállalkozásnak kifejezetten a korai fázisban történő fejlesztéshez és az expanzióhoz ad 32

Core Venture Kozkázati Tőkealap kezelő: A kockázati tőkéről Iványi Attila Szilárd-Hoffer Ilona: Innováció a vállalkozásfejlesztésben, Aula Kiadó 2010

33

24

segítséget.

34

A kockázati tőke négy elkülönült életciklus finanszírozását segíti elő. Ezek a

ciklusok: a magvető, a beindítási, a kezdő vagy szárnybontogató és a megszilárdulási időszak. A következő ábrán a 2013 harmadik negyedévétől a 2014 harmadik negyedévéig történő kockázati és magántőke.tranzakciók száma és értéke látható, amin a beruházások növekedése tapasztalható.

x.

ábra:

a

kockázati

tőke

és

magántőke-tranzakciók

száma

és

összértéke

Magyarországon,Forrás: hvca

A kockázati tőkebefektetők legnagyobb központja Kaliforniában található, ahol sokkal nagyobb sűrűséggel vannak jelen, mint bárhol máshol a világon. Ennek több oka is van. Az amerikaiakról általánosságban is elmondható, a kaliforniaiakra pedig különösen jellemző, hogy olyan kultúrában élnek, melynek rettenetesen erős a bizalma a technikában. Másrészt a jogi környezet is sokkal alkalmasabb innovatív vállalkozások létrehozására, mint más törvényi hatály alá tartozó térségekben. 2010 évi adatok alapján Kaliforniában közel kétszáz

34

Iványi Attila Szilárd-Hoffer Ilona:Innováció a vállakozásfejlesztésben,Aula 2010

25

ilyen vállalat található, még például Massachusetsben csak nyolcvan, New Yorkban pedig alig ötven. A kockázati tőke befektetésére szeretném felhozni a Google példáját. Andy Bechstolsheim volt az a „serial enterpreneur”, aki induláskor néhány órás beszélgetések követően a Google két alapítójának úgy állított ki egy százezer dollárról szóló csekket, hogy még a céglapító papírok sem voltak rendezve. Ezáltal azonban nemcsak tőkét biztosított számukra, hanem hitelességet is kölcsönzött nekik. 35

3.3.1.5 Az üzleti angyalok

Magyarországon még kevésbé ismert fogalom, Amerikában viszont nagyon népszerű és az ottani startup ökoszisztéma szerves részét alkotják az üzleti angyalok. De kik is ők? Az üzleti angyalok olya magánszemélyek, akik

a saját tőkéjükből finanszíroznak induló

vállalkozások. Ennek a finanszírozási formának az egyik legfontosabb jellemzője, hogy a kapott pénzt sem visszafizetési kötelezettség, sem kamat nem terheli. A legtöbb esetben az angyalok a pénzt a vállalatokban való tulajdoni részesedésért cserébe adja, átvállalva így a többi tulajdonostól a cég finanszírozásának és működtetésének kockázatát. A cél minden esetben a minél nagyobb tőkenyereség megszerzése. 36 A Magyarországon üzleti angyalként nyilvántartott befektetők pontos számát nehéz meghatározni, mert nem működik olyan szervezet, mely összefogná őket. 2007-ben kísérlete tettek az első magyar angyal-hálózat létrehozására, ez nem volt sikeres és azóta sem hoztak létre működőképes angyal-hálózatot. Az EU.ban 28-30 ezer regisztrált üzleti angyal működik. 37 2015 augusztusában a Szilikonvölgy egyik legsikeresebb és legnagyobb tiszteletnek örvendő üzletemberével, egyben üzleti angyalával , Naval Ravikanttal készítettek interjút,

35 36 37

Bernard Girard: A google modell,Typotex Kiadó 2010 Iványi Attila Szilárd, Hoffer Ilona: Innováció a vállalkozásfejlesztésben, 2010 513 angyal jut egymillió emberre, Piac-és profit

26

melyben arról kérdezik, hogy mi az a 4 legfontosabb szempont, ami alapján már az első találkozáskor eldönti, hogy kinek az üzletébe társul be, mint üzleti angyal. Elsőként említi az intelligenciát, miszerint a vállalkozónak nem a kora vagy a tapasztalata számít, hanem az, hogy mennyire mélyen tudja átlátni és érteni a szakterületet. A második legfontosabb szempont a vállalkozó energiája. Csak a legnagyobb teherbírású vezetők tudják elérni a céljukat, akik hajlandóak éveken át fáradhatatlanul dolgozni és leküzdeni az akadályokat. Vizsgálja azt, hogy az adott vállalkozó mennyire biztos önmagában, mennyire rendíthető meg. A harmadik legfontosabb jellemző a tisztesség. Számára ez az egyik legnehezebb tényező, amit vizsgálni szokott, hiszen ekkor egészen az ember mögé kell látni. A negyedik szempont, ami alapján meghozza a döntését, az a vállalkozó karizmája. Persze megtörténhet, hogy csődöt mond a vállalkozás, de Ravikant minden döntés hozatalkor arra számít, hogy a vállalkozóval legalább az elkövetkezendő 10 évben még kapcsolatban fog állni. Elmondása szerint azok a kedvenc támogatott vállalkozói, akiktől ő maga is tanulhat.38

3.3.2 Adókedvezmények A Startup Tavasz 2014 elnevezésű rendezvénysorozaton a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért akkoriban felelős államtitkár kijelentette, hogy „Hosszú távon szeretnénk adóoldali kedvezményeket nyújtani a startupoknak” Az adó és egyéb adminisztrációs terhek könnyítése mellet az is felmerült, hogy a startup vállalatok munkakdói mentesülhetnek a munkavállalók után fizetendő társadalombiztosítási terhek alól. 2015-ben azonban a startup vállalkozásokat érintő adózási szabályozás azonban még nem került kidolgozásra. 39 3.3.3 Támogató környezet - Társadalmi szerveződések, versenyek Végezetül szeretnék elvonatkoztatni egy kicsit a számoktól, a szabályzatoktól, a statisztikától és szeretnék betekinteni a stratup létből kialakult társadalmi szerveződésekbe, támogató környezetbe. Mi az, ami a szabályozott támogatási lehetőségeken túl egy startupot mindvégig képes életben tartani? Ez az erő nem más mint a kreatív energia. Világunk folyamatosan változik, és olykor problémákat generál. A startupok nagyszerűsége abban rejlik, hogy a problémában egy lehetőséget lát,amit át tud alakítani egy feladattá, amiből végül világsikerű 38 39

One of Silicon Valley’s top angel ivestors explains the 4 things he looks for in an entrepereneur Mégsem lesz startupoknak ígért adókedvezmény 2015-ben,

27

termékek születnek. Ehhez azonban szükség van arra, hogy az ötletet megalkotó csapat kreatív energiája folyamatosan áramolhasson a termék szabadalmaztatásáig. Ezt ismerte fel néhány startup alapító és hozták létre az úgynevezett coworking irodákat. Ezek az irodák olyan közösségi irodaterek, ahol vállalattól függetlenül bárki bemehet és leülhet dolgozni a laptopjával akár csak egy napra, egy hétre, vagy akár egy hónapra is, miközben hasonló mentalitású startup vállalkozókkal cserélhet tapasztalatot. Budapesten jelenleg 12 coworking iroda található, különböző designal és felszereltséggel, mindegyikre jellemző az innovatív környezet. Szintén új fogalom a meetup, ami egy olyan online közösségépítő portál, ami fizikai térben való összejövetelre ösztönzi a közös érdeklődésű embereket. A meetupok kitalálói azt a problémát szerették volna megoldani, hogy a rohanó világunkban, amikor mindenki felébred, elmegy dolgozni, majd a legtöbben hazamennek és leülnek a számítógép elé és semmiféle társadalmi életet nem élnek. Ezt a délutáni, esti tevékenységet kihasználva kezdtek el hasonló érdeklődési körbe tartozó embereket találkozásra bírni. Nem kifejezetten startup vállalkozások miatt jött létre,ám erre a célra felhasználva, ilyen közegben tekinthetünk úgy a jelenségre,mint egyfajta szabadegyetemre. Azok, akik globális sikerre vágynak és befektető keresnek startup ötletük megvalósításához, legegyszerűbben úgy jutnak el a megfelelő közegbe, ha részt vesznek nemzetközi, szakmai startup versenyeken, ahol úgynevezett pitch formájában kell 2 percben előadni az ötletüket és meggyőzni a szakmai zsűrit, befektetőket, hogy sikereses lesz a vállalkozás.

28

IV. Esettanulmány Szakdolgozatom első részében az olvasó egy átfogó képet kapott a startup vállalkozások működési elvéről, a startup ökoszisztéma működéséről. Érzékelhető, hogy Magyarországon a startup vállalkozási létforma csak az elmúlt néhány évben kezdte el bontogatni a szárnyait. Ebben a fejezetében egy esettanulmányt mutatok be, melynek során három startup vállalkozás számviteli beszámolóját vizsgálom meg statikus pénzügyi mutatószámok segítségével. Mindhárom vállalkozás 2010-ben került megalapításra, a vállalat méretét tekintve közép vállalkozásnak minősül és

fő tevékenységi köre a számítógépes

programozás.

4.1 Az esettanulmány célja, hipotézisei és módszertana Az esettanulmányom célja, hogy a startup vállalat definiálása során leírt paramétereket gazdasági mutatószámokkal is alá tudjam támasztani. Szeretném bebizonyítani, hogy a stratup vállalkozásokat jellemző gyors növekedési potenciál számszakilag is bizonyítható. A kutatás során a következő hipotéziseket állítom fel: 1, A startup vállalkozások saját tőkére vetített növekedési mutatója többszörösen meghaladja az azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó vállalatokét. 2, A startup vállalkozások likviditási mutatója többszörösen meghaladja az azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó vállalatokét. 3, A startup vállalkozások saját tőke arányos megtérülése többszörösen meghaladja az azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó vállalatokét. A módszertan a következő: Kiszámítom az alapítás évétől számított első három évre vonatkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőség és hatékonyság mutatószámokat. A kapott eredményeket vizsgálom önmagára a vállalatra vetítve, illetve az adott évekre vonatkozóan a

NAV társasági adó bevallás alapjául szolgáló adatbázisban szereplő Információ,

Kommunikáció TEÁOR szerint besorolt, főcsoportra levetített, kumulált adatokból

29

számított mutatószámokkal hasonlítom össze. Az összehasonlítás során nyert eltérések bizonyítják a hipotéziseim helytállósságát avagy cáfolatát. A következőekben értelmezem a kutatás során módszertanként szolgáló statikus pénzügyi mutatószámokat, melyeket Takács András Vállalatértékelés a magyar számviteli környezetben (Perfekt Zrt,2015) című könyve alapján használok a kutatás során. Négy területet vizsgálok. Elsőként tekintsük át a vagyoni helyzetről képet ad mutatószámokat. A mérleg eszköz oldalát vizsgálva láthatóak a befektetett eszközök, melyek a vállalkozást egy éven túl szolgáló eszközöket jelenti, illetve a forgóeszközök,melyek az egy évnél rövidebb ideig birtokolt eszközöket képviseli. Tekintsük át a mérleg forrás oldalán lévő információkat, ahol a tőke szerkezetéről és az eladósodottságról informálódhatunk. A tőkeellátottság (saját tőke) és a kötelezettségek aránya vizsgálatakor az idegen tőke arányát vizsgáljuk. Minél nagyobb a kölcsön kapott tőke, annál kisebb a tőkeellátottság és annál nagyobb a kötelezettségek aránya. A kötelezettségeket vizsgálhatjuk lejárat szerint, ez alapján rövid lejáratú kötelezettségről beszélünk, ha azt egy éven belül kifizetjük, hosszú lejáratú hitelről pedig akkor beszélünk, ha az egy éven túl jár le. A tőkefeszültség mutató értéke akkor 1, ha a tőke szerkezetén belül a saját tőke és az idegen tőke egyenlő arányban oszlik meg. Ha az érték 1nél nagyobb, az a kötelezettségek túlsúlyára utal, még ha 1 alatti, az a saját tőke többletét jelenti. A saját tőke növekedési mutató azt fejezi ki, hogy mekkora a vállalat belső növekedési potenciálja. Minél nagyobb tartalékot. pl tőketartalékot vagy eredménytartalékot halmoz fel a vállalat a cég jegyzett tőkéjén felül, annál nagyobb a mutató. Az eszköz és forrás oldal közötti kapcsolatból mutatható ki a befektetett eszközök fedezettsége, mely azt mutatja meg, hogy a vállalkozás saját tőkéje hányszorosan fedezi a tevékenységet folytatásához szükséges tartós befektetett eszközöket. A vagyoni helyzet után tekintsük át a pénzügyi helyzet elemzésére szolgáló mutatószámokat. Az elemzés során a vállalat eladósodottságát és fizetőképességét vizsgáljuk. Az adósságállományt az egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek, így a hátrasorolt kötelezettségek és a hosszú lejáratú kötelezettségek képezik együttesen. Az adósságállomány aránya és a saját tőke arányát mutató számok, ahogyan az a nevükben is benne van, a tőkestruktúrán belül mutatják a saját és az idegen tőke arányát. Az adósságállomány fedezettsége azt fedezi ki, hogy a saját tőke hányszorosan fedezi az adósságállományt. Az adósságszolgálati fedezeti mutató azt mutatja meg, hogy a hosszú 30

lejáratú kötelezettségek következő évi törlesztő részleteit hányszorosan fedezi a tárgyévben elért, amortizációs költségek nélkül elért számviteli eredmény. A likviditási mutatók segítségével a rövid lejáratú kötelezettségek fedezettségét tudjuk kifejezni. A legtágabban értelmezett likviditási mutató az összes forgóeszköz arányát vetíti a rövid lejáratú kötelezettségekre. Akkor beszélhetünk hatékony forgótőke gazdálkodásról, ha a mutató értéke magasabb, mint 100 %, hiszen ekkor tudja fedezni a rövid távú kötelezettségeket. A likviditási gyorsráta számítása során a forgóeszközökből eltávolítjuk a készletek összegét és így vetítjük rá a rövid távú tartozásokra. Ez esetben csak a követelések, a forgatási célú értékpapírok és a pénzeszközök tekinthetőek fedezetnek. A készleteket azért szűri ki a mutató, mert azoknak elsődleges célja a termelés, az értékesítés pedig csak időben később történik meg és előre az sem garantált. Ha még tovább szűkítjük a számlálót és kivonjuk a követeléseket és az értékpapírokat is, akkor megkapjuk az úgynevezett pénzhányadot, azaz a pénzeszköz likviditási mutatót. A követeléseket azok időhöz kötött pénzügyi teljesítése miatt, valamint az értékpapírokat is az időben való realizálódása miatt szűri ki a mutató. Ekkor tehát már csak az azonnal felhasználható likvid fizetőeszközt tekintjük a rövid lejáratú tartozások fedezetének. Érdemes megvizsgálni a hitelfedezettségi mutatót is, mely a vevői követelések és a szállói tartozások arányát fejezi ki. Így a követeléseket hasonlítjuk a rövid lejáratú kötelezettségekhez. A harmadik vizsgált terület a jövedelmezőség, ahol a vállalkozás által az adott évben elért eredményt vetítjük valamilyen alapul szolgáló kategória egységére, például az árbevételre , az összes eszköz értékére, vagy a saját tőkére. Most a kutatásom során használt mutatókat fogom összefoglalni. Az árbevétel-arányos eredmény mutatója azt fejezi ki, hogy a költségek levonása után az értékesítés nettó árbevételének hány százaléka realizálódott, mint profit. Kizárólag az alaptevékenységből elért eredménnyel számolunk az árbevételarányos üzemi eredmény esetén, még az árbevétel-arányos adózás előtti eredménynél figyelembe vesszük az összes eredményre ható tételt, így a pénzügyi tevékenység eredményét és a rendkívüli eredményt is. További két mutatót vizsgálok a kutatás során. Ezen esetekben a megtermelt profitot a vállalkozás vagyonának méretéhez viszonyítjuk. Az eszközarányos megtérülés ( ROA) mutató az összes eszközre vetített megtérülést fejezi ki, még a saját-tőkearányos (ROE) megtérülési mutató pedig a saját tőke értékére vetített tárgyévi megterülést mutatja meg.

31

Az utolsó vizsgálati terület a hatékonyság elemzése. A hatékonyságot vizsgáló mutatószámok az elért hozam típusokat a felhasznált erőforrás típusokhoz viszonyítja. Vizsgálható a készletek forgási sebességének hatékonysága, mely megmutatja, hogy a vizsgált évben elért értékesítési forgalom mellett átlagosan hány alkalommal fordult meg a készletállomány. Minél magasabb értékű a mutató, annál pozitívabb az érték,hiszen ekkor alacsony készletszint mellett sikerült az árbevételt elérni. A tárgyi eszközök hatékonyságának vizsgálatakor a tárgyi eszközökhöz viszonyítjuk az elért árbevételt vagy valamelyik eredmény típust. Megmutatja, hogy egy forint tárgyi-eszköz lekötése hány forint árbevételt vagy eredményt generált. A mutató reciproka a tárgyi eszköz igényesség, mely megmutatja, hogy egységnyi árbevétel vagy eredmény eléréséhez milyen mértékű tárgyi eszköz lekötése szükséges. A munkaerő-hatékonyság mutató azt fejezi ki, hogy egy főre vagy 1 ft személyi jellegű ráfordításra mekkora árbevétel vagy eredmény jut. Ennek a mutatónak a reciproka pedig a munkaerő igényességet jelzi, azaz, hogy egységnyi árbevétel vagy eredmény eléréséhez mi a szükséges munkaerő létszám, illetve személyi jellegű ráfordítás.

4.2 Környezeti elemzés, az „ Információ, Kommunikáció” nemzetgazdasági ág A kutatás során három olyan vállalatot vizsgálok, melyek a 6201’ TEÁOR szerint besorolt ágazatba tartozó számítógépes programozással foglalkozik. Hogy miért éppen erre a területre, miért az Információ,Kommunikáció nemzetgazdasági ágazatra jutott a választásom, azt az alábbiakban foglalom össze. A dolgozatom bevezetésében már röviden szót ejtettem a most történő globális szintű változásokról, melynek egyik új alapköve a tudásalapú gazdaság megteremtése. Most minden időknél nagyobb jelentőséget nyert a tudás, a tanulás, a megfelelő szakértelem, az infokommunikációs technológia. Az iparág egyik legnagyobb hajtóereje a folyamatos növekedésében rejlik. Jelenleg a magyar IKT szektor a hazai GDP 10-12 %-át teszi ki.40 A 2012-es évi beruházási teljesítményt vizsgálva is az IKT szektor magasan az első helyen szerepel, 29,1 % -os növekedéssel. A következő ábrán az látható, hogy a 2012. második félévében készült felmérés során más nemzetgazdasági ágazatok GDP értéke stagnált, vagy

40

aZ IKT exportpiac növekedésének lehetőségei Magyarországon, IVSZ http://nhit.hu/dokumentum/136/IKT_szoftverexport.pdf

32

csökkent, addig egyedül az Információ, Kommunikáció nemzetgazdasági ág 4,5 %-al. növekedett, ráadásul mindezt állami támogatás nélkül érte el.41

x. ábra: A GDP változása Magyarországon nemzetgazdasági ágazatok szerint 2012.I. félévében További hajtóereje az iparágnak a magas hozzáadott érték teremtő képessége, melyet import nélkül, magyar szellemi tudásra alapozva hoz létre. A magyarországi nagyságrendileg 1000 milliárd forint értékű exportból körülbelül 180 milliárd forintot a szoftver és IKT szektor termel ki. Az IKT szektor foglalkoztatottak arányt vizsgálva az EU-n belül Magyarország 150.000 fővel a harmadik helyen szerepel. 42 A legfrissebb, 2015. második negyedévére vonatkozó adatok szintén az iparág további növekedéséről tanúskodnak. E szerint az ágazat árbevétele meghaladta a 627 milliárd forintot, ami 6,9 %-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ezen belül az általam is vizsgált információtechnológiai és egyéb információs szolgáltatási tevékenység ágazatokban volt a legnagyobb a növekedés mértéke, 27 %-os. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma szintén nőtt 2,1 % -al. 2015. második negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma 11,8 millió volt, ami 1,65-os növekedést jelent. Az adatforgalom vizsgálata során 44 %-os növekedés volt mérhető, ez 13,3 ezer terabyte-ot

41

A Budapesti kereskedelmi lés Iparkamara Hírközlési,Informatikai osztályának Állásfoglalása aZ IKT exportpiac növekedésének lehetőségei Magyarországon, IVSZ http://nhit.hu/dokumentum/136/IKT_szoftverexport.pdf 42

33

jelent. Az internet előfizetések száma szintén dinamikus gyarapodást mutat, az előző évi időszakhoz képest 13%-al emelkedett, így megközelítette a 7,7 milliót. 43 Ahhoz, hogy egy átfogó képet kapjunk az Információ, Kommunikáció Nemzetgazdasági Ágról, egy SWOT analízist44 készítek, ami az ágazat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, és az abban rejlő veszélyeket foglalja magában. Az Információ,Kommunikáció nemzetgazdasági Ágazat erősségei:

-

magas, 12 %-os GDP arány

-

magyar munkatermelékenység növelő képesség

-

erős hatékonyságnövelő szerep

-

kiemelkedő a foglalkoztatottak aránya a nemzetgazdasági ágak között

-

e-kereskedelem erősödése

-

növekedő internet felhasználó, mobil előfizető arány

Az Információ,Kommunikáció nemzetgazdasági Ágazat gyengeségei:

-

USA-hoz viszonyítva gyengébb hozzáadott érték teremtő képesség

-

USA-hoz viszonyítva gyengébb K+F intenzitás

-

K+F alacsony ráfordítások súlya magyar viszonylatban

-

alacsony együttműködési hajlandóság

-

alacsony ikt alapú vállalatirányítási rendszer használat

Az Információ,Kommunikáció nemzetgazdasági Ágazat lehetőségei:

-

a hazai export értéken belül az Uniós átlaghoz képest magas high-tech termékekből származó bevétel

43 44

-

digitális belső piac megteremtése fontos növekedési lehetőség

-

vállalkozások számának növekedése

-

növekedő a foglalkoztatottak létszáma

-

növekedő a kutatóhelyek száma

KSH statisztikai tükör 215/64, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/tav/tav1506.pdf NIH- Az IKT szektor helyzete-kiadvány alapján saját szerkesztés

34

-

növekedő szabadalom szám

Az Információ,Kommunikáció nemzetgazdasági Ágazat veszélyei:

4.3

-

USA Ázsiával való K+F együttműködése

-

ikt szakemberek alacsony száma, elvándorlása

-

alacsony számú online vállalati jelenlét

-

idős korosztály negatív hozzáállása a digitális információhoz

Az esettanulmányban szereplő vállalkozások A következőkben az általam vizsgált három startup vállalkozást mutatom be röviden.

4.3.1

Appsters Mobiltartalom-fejlesztő Kft Az Appsters Mobiltartalom-Fejlesztő Kft-t 2010-ben alapították és mára a hazai

mobiltartalom-piac egyik vezető vállalatává vált. Jelenleg körülbelül 100 alkalmazásuk van használva, közel 210.000 végfelhasználóhoz jutnak el. Alkalmazásaik között szerepelnek térképek, katalógusok, hírek, interaktív könyvek, mobilparkolás. Felhasználóik elsősorban az önkormányzatok, egyházak, múzeumok, IT és távközlő szolgáltatók, államigazgatási szervek.

4.3.2 A Distinction Kft A Distiction Kft-t három húszas éveiben járó fiatalember alapította 2010-ben, budapesti székhellyel. A vállalat mobil applikációk fejlesztésével foglalkozik, fő tevékenységi körük számítógépes programozás. A Miscrosoft vezetője Steve Balmer akkor figyelt fel az alapítókra, amikor egy párizsi világversenyre egy egyedülálló Windows Phone alkalmazást fejlesztettek ki. A fejlesztéssel harmadik helyezést értek el és ez a díj adta a fiatal egyetemistáknak a kezdő lendületet a vállalat alapításhoz. A vállalkozás első, a piacon megjelenő alkalmazása egy olyan időjárás előrejelző alkalmazás volt, mellyel egy korábban

35

lefedetlen piacot találtak meg. Ez az alkalmazás a Weather Flow, majd ezt követte a Coctail Flow elnevezésű mobil applikáció. A csapatnak azóta több alkalmazása is megjelent és mai is fut a piacon. A vállalkozást 2014. október 29-én megvásárolta a nagy-britannaiai Skyscanner cég, mely utazás tervezéshez nyújt internetes kereséséi szolgáltatásokat. A csapat korábban szállásfoglalásra

használható

applikáció

fejlesztésében

nagyvállalattal.

A felvásárlás célja az volt, hogy

dolgozott

meggyorsítsák

együtt

egy a

brit

a Skyscanner

mobilfejlesztő csapatának növekedését, hiszen a vezérigazgató szerint a kétségtelenül a mobileszközök jelentik a jövőt. A Distinction Kft 30 fős budapesti csapatát megtartják és kinevezik a Skyscanner új mobilapplikáció-fejlesztő

központjának.

A Skyscanner

honlapján a repülő foglalásokon kívül mára már szállásfoglalásra és autókölcsönzésre is van lehetőség. 45 4.3.3. Ustream Hungary Kft A Ustream Hungary Kft-t 2010 májusában alapították, tulajdonosa a san francisco-i Ustream Inc, melynek egyik alapító tagja a magyar származású Fehér Gyula. A vállalat egy magyar fejlesztésű video platformot üzemeltet, mely bárki által elérhető a világon, havonta nagyságrendileg 80 millióan nézik és a felhasználók száma havonta kb 5000 fővel bővül. A vállalatnál jelenleg 250 fő áll alkalmazásban , közülük 110-en a budapesti irodában, ahol a fejlesztés történik. További két iroda található Los Angelesben és San Fransiscoban. A 2014es évre a következő célokat tűzte ki célul a vállalat: alapszolgáltatások és prémiumszolgáltatások tökéletesítése, mobileszközökön való megjelenítés fejlesztése. 46

4.4 Az esettanulmány eredménye A vállalatok mutatószámait külön elemzem a 2010-2011-212 gazdasági évekre vonatkozóan, majd a vizsgálatok végén összegzem az eredményeket és összevetem azokat az általam állított hipotézisekkel. A vállalat értékeléshez szükséges számítások mellékletben találhatóak.

45

A Skyscanner megveszi a magyar Distinction applikáció fejlesztőt. http://www.vg.hu/vallalatok/infokommunikacio/a-skyscanner-megveszi-a-magyar-distinctionapplikaciofejlesztot-437791 46 http://startup.mandiner.hu/cikk/20140323_a_ustream_tovabbfejleszti_szolgaltatasait

36

4.4.1 Appsteres Kft értékelése statikus mutatószámok segítségével Az elsőként vizsgált vállalat a mobiltartalom fejlesztéssel foglalkozó Appsters Kft, mely 2010-ben került bejegyzésre. Az első évben még keletkezett értékesítésből származó bevétele, 2011-ben 41.120 e ft , 2012-ben pedig az előző évi bevétel több, mint kétszerese, 92.546 e Ft. A vállalat saját tőkéje is folyamatosan nő a három vizsgált év alatt,2010-ben 719 e Ft- al indul, 2011-ben 2 610 e Ft-ra emelkedik, 2012-ben pedig már 5 779 e ft került bevallásra. Tekintsük át a vállalatot a vagyoni helyzet vetületéből. Elsőként a mérleg eszköz oldalát vizsgálom meg, ahol az már ránézésre is megállapítható, hogy a az összes eszköz állomány a három év tekintetében gyarapodást mutat. Érdemes megvizsgálni az eszközök összetételét. Az IKT szektorban mindhárom vizsgált évre vonatkozóan azt látom, hogy a befektetett eszközök aránya 65%, még a forgóeszközöké 30 %. A vizsgált vállalat eszköz összetétele eltér az IKT szektorra jellemző arányoktól. 2010-ben a befektetett eszközök aránya csupán 13%, a forgóeszközöké 22 %-os és a legnagyobb arányt, 65 %-ot az aktív időbeli elhatárolások teszik ki. 2011-ben jelentősen nő a forgóeszközök aránya, 80 % át teszi ki az eszközöknek, még a befektetett eszközök csupán 7 %-ot, az elhatárolások pedig 13%ot. 2012-re a befektetett eszközök aránya mutat gyarapodást 53 %-al, még a forgóeszközök 45%-ra mérséklődnek. A számokból arra következtetek, hogy a 2011-es évben indult el a társaság forgalmazó tevékenysége. A forgóeszközök felét a vevőkkel szembeni követelések, még a másik felét a pénzeszközök teszik ki. 2012-ben nagyobb tárgyi eszköz beruházás történt, valószínűleg nagyobb irodahelységre is szükség volt, hiszen az eredmény kimutatásból látható a létszámnövekedés. A saját tőke és az idegen tőke arányát vizsgálva az látható, hogy a vállalatnak az évek múlásával csökken a saját tőkéje és nő a kötelezettségek aránya, 73 %-ről 88 %-ra nőtt három év alatt, ami hosszú távon a későbbiekben problémát okozhat. A kötelezettségek az első két évben kizárólag rövid lejáratú kötelezettségből állnak, még a 2012-es évben már a kötelezettségek 25 %-át hosszú lejáratú kötelezettségek teszik ki, mely valószínűleg az előzőekben megállapított tárgyi-eszköz finanszírozására lett fordítva. A tőkefeszültséget vizsgálva látjuk, hogy milyen nagymértékű az idegen tőke aránya 297 %-ról 847 %-re növekedett, ami igen kedvezőtlen. A vállalatnál a jegyzett tőke nem került megemelésre az évek során. Az erre vetített saját tőke növekedése így folyamatos növekedést mutat, az első évben 72 %, a második évben már 261 %, a harmadikban pedig 578 %-os. A befektetett

37

eszközök fedezettsége az első két évben igen kedvező,183 % és 284 %, 2012-ban azonban 20 % -ra csökken a nagyobb idegen tőkéből történt beruházás miatt. A vállalat pénzügyi helyzetét tekintve látjuk, hogy az adósságállomány az első két évben 0, hiszen csak egy évnél hamarabb lejáratú kötelezettségei voltak a társaságnak, 2012ben azonban már 68 %-os adósságállomány keletkezik,melynek fedezettsége 47%-os. Egyik évben sincsenek készletek nyilvántartva így likviditási mutató és a likviditási gyorsráta azonos értéket mutat. Az indulás a évében mutató gyenge, mindössze 30%-os, ami a második évre 105%-ra tornázza fel magát. A harmadik évben az előző évhez viszonyítva a forgóeszközök mennyisége két és félszerese az előző évinek, még a rövid lejáratú kötelezettségek aránya majdnem négyszerese az előző évinek, így sajnos már nem tudják teljes egészében fedezni a forrásokat, a likviditási mutató visszaesett 67 %-ra. A pénzeszközök likviditását nézve hasonló tendenciát tapasztalunk,az első évi 1,73 %-os mutató 55%-ra növekedett, a harmadik évben viszont 6 %-re esett vissza,ami szintén kedvezőtlen, hiszen így 2012-ben a tartozásainak csupán 6 %-át tudta volna rendezni a vállalat. A hitelfedezettségi mutató javuló tendenciát mutat, a 2010 évi 28 %-os arány 2012re 61%-ot ért el, így a vállalat kint lévő követelései és az esedékes tartozásai egyre közelítenek egymáshoz. Vizsgáljuk meg a jövedelmezőségi mutatószámokat. A beszámolókból látjuk, hogy az első évben a vállalat nem ért el pozitív mérleg szerinti eredményt, -281 e Ft-al zárt. A második évben már 1891 e Ft , a harmadik évben 3169 e Ft eredményt ért el a vállalat. Nézzük, hogy az értékesítési színvonalához viszonyítva ez mennyire kedvező. Az árbevétel arányos üzemi eredményt és adózás előttieredményt csak a második évtől tudunk számolni, hiszen onnantól rendelkezik a társaság bevétellel. 2011-ben a bevételre vetített üzemi eredmény és az adózás előtti eredmény is 5 %, még 2012-ben 9%, ami a bevétel növekedésével együtt növekedést mutat. A következő ábrán a ROA és ROE jövedelmezőségi mutatók szerepelnek.

38

140%

124%

120% 100% 72%

80% 60%

ROA

40% 15%

20%

ROE 13%

0% -20%

2010 -10%

2011

2012

-40% -40% -60%

x. ábra: Az Appsters Kft ROA és ROE jövedelmezőségi mutatói Az eszközarányos megtérülést (ROA) vizsgálva azt látjuk, hogy az első év negatív volt, a második évben már 15 %-os, a harmadik évben azonban az érték visszaesett 13 %-ra. A vállalat egész eszközállományának működtetésével tehát a második évben hozta a legtöbb hozamot, ami a 6 %-os IKT szektor eredményét is meghaladja. A harmadik évben tapasztalt visszaesés abból adódik, hogy az eszközök állománya 4,5 szerese az előző évinek, még az adózott eredmény csupán 3,8-szorosa. A saját tőke arányos megtérülést (ROE) vizsgálva nagymértékű növekedést látunk. Még az első évben negatív -40 %-os a mutató, addig 2011ben mát 72%-os, 2012-ben pedig 124%-os, ami a főcsoport 2011 évi 17 %-hoz és a 2012 évi 25 % -hoz viszonyítva nagyon jó eredménynek számít.

4.4.2 A Distinction Kft értékelése statikus mutatószámok segítségével A második vizsgált cég a mobilapplikáció fejlesztéssel foglalkozó Distiction Kft. Ha megfigyeljük a vállalat első három évének az értékesítés nettó árbevételét, óriási növekedést tapasztalunk. Míg 2010-ben az árbevétel csupán 883 ezer forint volt, addig egy év alatt ezt sikerült megtízszereznie, így 2011-ben már 9.243 ezer forint ért el. A harmadik, 2012-es év végére pedig a 2011 évi árbevételt növelte több, mint tízszeresére. A 2012-es gazdasági évet 101.122 ezer forinttal zárta a vállalat, tehát három év alatt megszázszorozta árbevételét. A vállalat saját tőkéjének mértéke is növekedést mutat. Az első két évet tekintve nem olyan 39

számottevő a különbség. 2010-ben 698 ezer forint, 2011-ben pedig 754 ezer forint volt a saját tőke, 2012-ben azonban már az előző évhez képest több mint negyvenszeres a növekedés. Ekkor már 32.202 ezer forint a cég saját tőkéje, melyből 30.958 ezer forint a mérleg szerinti eredményből adódik. A növekedést a következő ábra szemlélteti.

120000

101122

100000 80000 60000

saját tőke (e FT)

40000 20000

9243

883 698

0 2010

32202

ért. nettó árbevétele (e FT)

754 2011

2012

x. ábra: A Distinction Kft saját tőkéjének és az értékesítés nettó árbevételének növekedése. A Kft vagyoni helyzetét tekintve a 2010, 2011 és 2012-es évre vonatkozóan a következőek állapíthatók meg. A a NAV társasági adó bevallás alapjául szolgáló adatbázisban szereplő TEÁOR ágazatra vonatkozó mutatószámokhoz viszonyítva jelentős eltérés tapasztalható a befektetett és a forgóeszközök arányát tekintve. Még a főcsoportban az Információ, Kommunikáció ágazatra jellemzően a befektetett eszközök aránya kétszerese a forgóeszközöknek, addig a vizsgált vállalkozásnál a forgóeszközök döntő arányban, a három évet tekintve átlagosan 83 %-ban vannak jelen, még a befektetett eszközök csupán 17 %ban. Ez az aránya betudható annak, hogy a vállalat nem folytat olyan termék termelő tevékenységet, mely nagyobb gépeket,berendezéseket igényelne. A forgóeszközöket vizsgálva elmondható, hogy azok a vevőkkel szembeni követelésekből és pénzeszközökből állnak, még a

befektetett eszközök kis értékű tárgyi eszközöket

képviselnek. A tőkeellátottság és a kötelezettségek aránya vizsgálatakor az idegen tőke arányát vizsgáljuk. Minél nagyobb a kölcsön kapott tőke, annál kisebb a tőkeellátottság és annál nagyobb a kötelezettségek aránya. A főcsoporthoz viszonyítva közel azonos eredményt

40

kapunk, a saját tőke 40 %-os arányban van jelen,még a kölcsönkapott tőke 60 %-ban. A vállalatnak kizárólag rövid lejáratú kötelezettségei vannak. A saját tőke növekedési mutatót vizsgálva elmondható, hogy a vállalat indulásakor az első két évben messze elmarad az érték az átlagtól, a harmadik működési évben azonban tízszeresére nő az átlaghoz viszonyítva. A növekedést a következő ábra szemlélteti.,

4000%

3220%

3000% Főcsoport

2000% 1000%

136% 364%

147% 302%

0% 2010

Distinction Kft 311%

Distinction Kft Főcsoport

2011

2012

x. ábra: A Distiction Kft saját tőkéjének növekedési mutatója a főcsoporthoz viszonyítva

A befektetett eszközök fedezettségét vizsgálva elmondható, hogy mivel a főcsoport átlagánál megállapítottam, hogy jóval kisebb arányban szerepelnek befektetett eszközök,mint a forgóeszközök, így az nem meglepő, hogy a fedezettségük vizsgálatakor jelentős többletarány jelentkezik az átlaghoz képest. A Distinction Kft pénzügyi helyzetét vizsgálva elmondható, hogy a főcsoporthoz viszonyítva a vállalat nem rendelkezik adósságállománnyal, hiszen nem rendelkezi hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettséggel, csupán rövid lejáratúval. Pénzügyi helyzetből vizsgálva tehát a saját tőke aránya 100 %. A likviditási mutató a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek arányát vizsgálja. Korábban láthattuk, hogy a főcsoport átlagától magasabb a forgóeszközök aránya, így az átlaghoz viszonyítva a likviditási mutató és nagyobb lesz. A mutató eredményét a következő diagram szemlélteti.

41

250%

202%

161%

200%

119%

150%

117% Főcsoport

108%

100%

72%

Distiction Kft

50% Distiction Kft

0% 2010

Főcsoport 2011

2012

x. ábra: A Distinction Kft likviditási mutatójának alakulása

A pénzhányad, azaz a pénzeszköz likviditási mutatót úgy kapjuk meg, hogy a forgóeszközöket megtisztítjuk a készletektől, a követelésektől és az értékpapíroktól és csupán a pénzeszközt viszonyítjuk a rövid lejáratú kötelezettségekhez. Így azt a mutatót kapjuk meg, ami kifejezi, hogy a rövid lejáratú kötelezettségekre mennyi az azonnal felhasználható teljesen likvid eszköz, azaz készpénz, vagy bankszámlán szereplő összeg. A mutatót vizsgálva az figyelhető meg, hogy a főcsoport átlaghoz képest az első két évben sokkal jobb arányban áll a vállalat rendelkezésére likvid készpénz, 2010-ben a csoport 23%hoz képest 80 %-ban, 2011-ben a csoport 14 %-hoz képest 74 %-ban. A 2012-es évben viszont csekély az eltérés, a csoport átlaga 21 %-os a vállalaté pedig 28 %. Érdemes megvizsgálni a hitelfedezettségi mutatót is, mely a vevői követelések és a szállói tartozások arányát fejezi ki. Így a követeléseket hasonlítjuk a rövid lejáratú kötelezettségekhez. A vizsgálat során az állapítható meg, hogy az első két évben hasonlóak az eredmények, a csoport átlag 2010-ben 75,33 %, a vállalaté 81,64 %, a 2011-es évben a csoport átlag 49,43 %, a vállalaté 45,16 %. A 2012-es évben azonban a vizsgált vállalat több mint kétszer olyan jó eredményt hoz, még a csoport átlag 72 %, a vállalaté 172 %. A nagy különbség a magas arányú vevői követelésekből adódik. Tekintsük át vállalat jövedelmezőségét. Az árbevétel arányos üzemi eredményt nézve azt látjuk, hogy az első évben 23,66 % -os volt, a második évben viszonyt csak 4,33 % és újabb növekedés, 36,24 °% a harmadik évben 2012-ben tapasztalható. Mi okozza a

42

második évben a csökkenést? Az eredmény kimutatásban jól látható, hogy a a vállalat anyagjellegű és személyi jellegű költségei, az értékcsökkenési leírás és az egyéb ráfordítások összegei jócskán megnőttek az előző évhez képest. Még a vállalkozásnak ez első évben még nem volt alkalmazott munkavállalója, addig a második évben. már három főt alkalmaztak. Tekintve hogy a vállalat szoftver fejlesztéssel foglalkozik, minden bizonnyal e miatt megnövekedhetett az igénybevett szolgáltatások díja, például a tanácsadói díjak, ügyvédi díj. Az IKT szektort tekintve 2010-ben még magas volt a mutató, 29,13 %-os a következő években azonban csupán 4-5 %. Ez az eredmény betudható a magas beruházási hajlandóságnak, hiszen láthattuk milyen nagymértékű a szektor növekedése. Az árbevétel arányos adózás előtti évenkénti eredmények lekövetik az előzőekben vizsgált mutató értékeit. Ezen mutató vizsgálatakor a számlálót kiegészítve figyelembe vesszük a pénzügyi műveletek eredményét is. Tekintve, hogy nincs számottevő eltérés, így az állapítható meg, hogy a vállalat nem vett igénybe jelentős pénzintézeti szolgáltatás és osztalék kifizetés sem történt. A ROA és ROE mutatókat érdemes együttesen vizsgálni. Ezek a mutatók a vállalat vagyonához viszonyítják a megtermelt profittömeget. A vállalat mérleg szerinti eredményében s legnagyobb növekedés a 2012-es évben tapasztalható. Még 2010-ben 188 e ft, 2011-ben 56 e ft volt a mérleg szerinti eredmény, addig 2012-ben már 30. 957 e ft. A ROA mutató az első évben 14%-os, a második évben 2 %-os, a harmadik évben pedig 49 %os eredményt mutat. A második évben azért csökkent az eredmény, mert az adózott nyereség mértéke is csökkent az előző évhez képest. A 2012-es évben működött a vállalat a lejnagyobb megtérülési ráta mellett. A ROE mutatót nézve azt láthatjuk, hogy a második évben itt is csökkenés tapasztalható, az első évi 37 %-hoz képest 7 %-ra csökkent a mutató, még a harmadik évben már 96 %-os hozamot könyvelhetett el a cég. Összességében tehát egy dinamikus fejlődés állapítható meg. 4.4.3 A Ustream Hungary Kft értékelése statikus mutatószámok segítségével A harmadik vizsgált vállalat a videó megosztó platformot fejlesztő Ustream Hungary Kft. A céget 2010-ben alapították, nézzük meg a vállalat első három évi értékesítésnek nettó árbevételét. Már ez első évben jelentős bevételt tudhatott magának a cég, 808.363 e Ft,ot. amit a második évben jelentős mértékben tovább növeltek, 1.358.460 e Ft-ra. A harmadik, 2012 évi árbevétel az előző évet meghaladja,ám a növekedés itt csekély mértékű, 1.457.044 e ft-ot ért el a vállalat. A társaság saját tőkéje folyamatosan emelkedik a három év alatt, melyet a következő ábra szemléltet az árbevétellel együtt. 43

1358460

1456342

1500000 808363 1000000 saját tőke (e Ft) ért. Nettó árbevétele (e FT)

500000 20489

48576

0 2010

2011

153369

2012

x. ábra: A Ustream Hungary Kft saját tőkéjének és az értékesítés nettó árbevételének növekedése

Nézzük meg a vállalat értékeléséhez szükséges mutatószámokat. A vagyoni helyzetet szeretném elsőként elemezni. Az eszköz oldalt vizsgálva elmondható, hogy összértéke a három év alatt csökkent. Az első évhez képest 60%-os csökkenés figyelhető meg, még a harmadik évben a 2011évi adatokhoz viszonyítva 55%-os növekedés tapasztalható. Tekintsük át az eszközök összetételét. Az IKT szektorhoz hasonlítva az eszköz oldalon azt tapasztaljuk, hogy a befektetett eszközök hasonlóan az előző céghez jelen esetben is kevés részarányt képviselnek. Az IKT főcsoportra jellemző 63 % helyett csupán átlagosan 8 %-os az

arány,

az

előző

céghez

hasonlóan

ez

esetben

sincs

szükség

nagyobb

gépekre,berendezésekre. A vállalat befektetett eszközein belül az első két évben átlagosan 33%-ot képviselnek a szellemi termékek, mint immateriális javak, még a harmadik évben ez az arány 10 %-os. Az IKT szektorban ez az arány átlagosan 23 % körül mozog. A vállalat forgóeszközeiről az mondható el, hogy arányuk az évek múlásával folyamatosan nő. Az első évben 16%- az arány, ezen belül a legnagyobb részét pénzeszközök és követelések alkotják. 2011-ben már 54 %-os a forgóeszközök aránya, mely szintén pénzeszközökből és követelésekből áll. 2012-ben tovább nő az arány, ekkor már 68 %. A vállalat mérlegének eszköz oldalát vizsgálva fontos megjegyezni, hogy a vállalat eszközeinek jelentős részét elhatárolásként tartja nyilván, ezen belül is a bevételeket határolja el. Ezek olyan bevételeket 44

jelentenek, melyek pénzügyi rendezése csak a következő évben lesznek esedékesek. 2010ben ez az arány 80 %, 2011-ben 32 %, 2012-ben pedig 23 %, így látható, hogy az összes eszköz értéke miért csökken olyan nagy mértékben a második évben. A vállalat forrás oldalát vizsgálva már láthattuk az előző ábrán a saját tőke dinamikus növekedését. A vállalat jegyzett tőkéje a három év alatt nem lett megemelve. A kötelezettségekkel kapcsolatban látható, hogy a vállalatnak kizárólag rövid lejáratú kötelezettségei vannak, a vizsgált három évben mértékük folyamatosan csökken. 2010-ben 98 %-os, 2011-ben 86 %, még 2012-ben 72 %. A tőkefeszültség a saját tőke évről évre való növekedésével egyre csökken, így 2010-től a 47-szeres érték 2012-re csupán 2,65-szorosra redukálódik. A társaság pénzügyi helyzetét nézve megállapítható, hogy az adósságállománya 0, hiszen kizárólag egy éven belül esedékes köztelezettségei vannak, ennek tükrében a saját tőke aránya 100 %-os. Az IKT főcsoporthoz viszonyítva ez egy stabilabb tőkét jelent, hiszen a csoportra átlagosan 70 %-os arány jellemző. Megállapítottuk, hogy a kötelezettségek mértéke folyamatosan csökken, ezáltal a fizetőképesség egyre jobb eredményt kell, hogy mutasson. Vizsgáljuk meg a likviditási mutatókat. Az IKT csoporthoz viszonyítva a számok elmaradnak, viszont magához a vállalthoz viszonyítva szép stabil növekedés figyelhető meg. 2010-ben 16 %-os, 2011-ben már 63 %, még 2012-ben már 95 %-os az eredmény. Mivel a vállalat nem rendelkezik készletekkel, így a likviditási gyorsráta megegyezik a likviditási adatokkal. A pénzhányadot, azaz a pénzeszköz likviditási mutatót vizsgálva a szektorhoz képest nagymértékű eltérés tapasztalható. Még a szektorra átlagosan 17 %-os likvid pénzeszköz fizetőképesség a jellemző, addig a vizsgált vállalatnál folyamatos növekedés van, az első évben 9%, a második évben már 35%-os, meg a harmadik évben már 72 %-os mutató eredménye. Vizsgáljuk meg a társaság jövedelmezőségét. A mérleg szerinti eredmény évről évre nő, 2010-ben 19.989 e ft, 2012-re az érték megötszöröződött, 104.793 e Ft lett. Az árbevétel arányos üzemi eredmény vizsgálatakor csökkenést tapasztalunk az évek múlásával. Még az értékesítés nettó árbevétele folyamatosan nő, addig az üzemi eredményben a növekedés igen csekély mértékű, ami a költségek folyamatos növekedése miatt alakul így. Ha az árbevételt az adózás előtti eredménnyel vetjük össze, 2010-ben 3 %-os eredményt kapunk, 2011-ben 2 %-osat. 2012-ben az előző évhez képest háromszorosára nő az adózás előtti eredmény, így összességében 8 %-os a mutató értéke. Ezek az értékek elmaradnak a főcsoport átlagához képest. tekintsük át a megtérülési rátákat az adózott árbevétel vetületében. A ROA mutató növekedést mutat, 2010-ben így a vállalat teljes eszközállománya 2%-os hozamit biztosít, 45

2011-ben 8 %-os, 2012-ben pedig 18%-os. A ROE mutató az egységnyi saját tőkére jutó jövedelem teremtő képességet mutatja meg. Az első évben ez az arány 98 %-os, a második évben 58 %, még a harmadik évben 68 %.

4.4.4 Összegzés, hipotézisvizsgálat Összegzésként egyben áttekintem a három vállalat értékelése során kapott eredményeket és megvizsgálom, hogy a felállított hipotézisem helytállóak-e . Nézzük milyen hasonlóságok tapasztalhatóak a vállalatok körében. A vállalatok eredmény kimutatásait nézve megállapítható, hogy mindhárom vállalat esetében a mérleg szerinti eredmény dinamikus növekedést mutat. A

társaságok

mérlegének

eszköz

oldalát

nézve

elmondható,

hogy

az

Információ,Kommunikáció szektorra jellemző befektetett és forgóseszközök aránya mindhárom vállalatnál eltér attól. Általánosan elmondható a vállalatokról, hogy jóval nagyobb részt képviselnek a forgóeszközök, mint a befektetett eszközök. A forgóeszközök csoporton belül pedig egyáltalán nincsenek készletek, a forgóeszközök jelentős részét vevői és egyéb követelések alkotják. A saját tőke növekedési mutatója mindhárom vállalat esetében dinamikus növekedést mutat, bár az első két év eredménye a főcsoporthoz viszonyítva elmarad attól. A Distinction Kft 2012 évi növekedési mutatója tízszeresen meghaladja a főcsoportra jellemző mutatót. Így az első számú hipotézisem a vizsgált években csak a harmadik évben bizonyosodik helyesnek, a többi évben azonban nem. . az összesített eredményt a következő diagram mutatja be:

46

3500% 3220%

3000% 2500% 2000%

Főcsoport

1500%

Appsters Kft Ustream

1000% 500%

Distiction Kft

364% 72%41%136%

0%

302% 261% 97%147%

578% 311% 303%

2010 2011 2012

X. ábra: A vizsgált vállalatok és a Főcsoport saját tőke növekedési mutatója A három vizsgált évre vonatkozó adósságállományról megállapítható, hogy csupán egy vállalat vett igénybe hosszú távra szóló hitelt, a harmadik évben, a többi vállalat többi évben kizárólag rövid lejáratú hiteleket használt, ennek megfelelően az Appsteres Kft 2012 évét leszámítva pénzügyi szempontból vizsgálva minden vállalat 100%-os saját tőkével működött. Második hipotézisem a startup vállalatok fizetőképességére vonatkozik. Azt állítottam, hogy a startup vállalkozások likviditási mutatója meghaladja az Információ, Kommunikáció Csoportra jellemző mutatószámokat. Az eredmények a következőek: A 2010-es évben , tehát a vállalatok alapítása évében csupán egyetlen vállalat haladta meg a főcsoport mutatóját, ez volt a Distinction Kft. A 2011-es évben a főcsoport likviditási mutatója 72 %-os volt, ezt már két vállalat is meghaladta, ám a Ustream Kft csupán 63 %os értéket ért el. A 2012-es évre a főcsoport likviditási mutatója 108 %-os, amit ismét csak a Distinction Kft tudott túlszárnyalni, majdnem a duplájával, 202 %- al. Ezek alapján a második hipotézisem kizárólag a Distinction Kft esetében állja meg a helyét, a három vállalatra közösen vetítve azonban nem. az eredményt a következő diagram szemlélteti:

47

250%

200%

202% 161%

150% 117% 105%

100%

72% 50%

Főcsoport

119%

Appsters Kft

108% 95%

63%

Ustream

67%

30% 16%

Distiction Kft

0% 2010 2011 2012

X. ábra: A vizsgált vállalatok és a Főcsoport likviditási mutatója. Harmadik hipotézisem szerint a

startup vállalkozások saját tőke arányos

megtérülése többszörösen meghaladja az azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó vállalatokét. Az eredmények a következő ábrán láthatóak:

140% 124%

120% 98%

100%

96%

80%

72% 58%

60% 40%

27%

27% 25%

Ustream

7%

0%

-40%

Főcsoport Appsters Kft

17%

20%

-20%

68%

Distiction Kft 2010 2011 -39%

2012

x. Ábra: A vizsgált vállalatok és a Főcsoport saját tőke arányos megtérülési mutatója (ROE) 48

Az ábrán látható, hogy a hipotézisem kizárólag a harmadik vizsgált évben helytálló, 2010ben és 2011-ben a három vállalatból csak kettő haladta meg a főcsoport mutatójának értékét. A következőkben a vállalatoknál tapasztalt eltéréseket foglalom össze. A kötelezettségek és a tőkeellátottságot együttesen vizsgálva a három vállalatnál, az figyelhető meg, hogy Appsters kft esetében a három év alatt a tőkeellátottsága negatív tendenciát mutat. 25 %-ról 10 %-ra csökken. A Distinction Kft esetében viszonylag stabil a mutatószám, az első évben 51 %. a másodikban 33%, még a harmadik évben ismét 51 %-ra áll vissza. A legjobban a Ustream Kft fejlődött, hiszen a 210 évi 2 %-ról 2011-re már 13 %, 2012-re pedig 27 % lett az eredmény. A tőkefeszültséget vizsgálva szintén az Appsters Kft végez a legrosszabb helyen. Már az első évben is magas volt a mutató értéke, 297 %, a második évre ez tovább nőtt, még a harmadik évre extrém magas lett, 847 %-os, tehát hatalmas az idegen tőke aránya. A Distinction Kft eredménye az első évben 96 %, a második évben 190 %. majd a harmadik évre visszaállt 93 %-ra. A legjobb eredményt a Ustrem Kft érte el a kezdeti 47 %-os értékhez képest 2011-ben már csak 6 %, még 2012-ben 3 %-os lett a mutató értéke. A befektetett eszközök fedezettségét vizsgálva szintén nagy eltérés jelentkezik. Az Appsters Kft saját tőkéje 2010-ben 183 %-ban képes fedezni a befektetett eszközeit, 2011ben még tovább erősödik a mutató, már 283 %-os az értéke, a harmadik évben azonban 20 % -ra csökken az érték. A Distinction Kft szintén magas arányszámmal kezd, 244 %-al, majd 2011-ben 126 %-ra csökken, a harmadik évben viszonyt már 1200 %-al tudná fedezni saját tőkéjével a vállalat a befektetett eszközeit. Ebből a vizsgálati szempontból az Ustream Kft a leggyengébb. Az első évben 55 %-al indít, a második évre ez a mutató 1 %-ra csökken, és a harmadik évben is csupán 3 %-os. Pénzügyi szempontból is vannak eltérések a vállalatok között. A pénzügyi likviditási mutató, azaz a pénzhányad Az Appsters Kft esetében a leggyengébb. Az első évben csupán tartozásainak 2 %-át tudná likvid pénzeszközzel fedezni, a második évben már 55 %-os a mutató, a harmadik éve azonban visszaesik a mutató értéke 6 %-ra. A Distinction Kft a három év alatt csökkenő tendenciát mutat. Még 2010-ben tartozásainak 80 %-át tudná likvid pénzeszközből fedezni, 2011-ben már csak 74%-át, a harmadik évben csupán 28 %-át. A legjobb fejlődési eredményt a Ustream Kft éri el, akiknek az első évben 9 %-os a mutatójuk, a másodikban 65 %, még a harmadik évben 72 %.

49

Végezetül a három hipotézisemet egybevetve megállapítom, hogy egyik hipotézisem sem volt teljeskörűen helytálló. Fontos figyelembe venni azonban azt a tényt, hogy az Információ,

Kommunikáció

Nemzetgazdasági

Ágazat

ma

Magyarország

egyik

legdinamikusabban fejlődő ágazat, így maga az összehasonlítási alap is egy erős pozícióban lévő ág volt.

50

V.

Javaslatok

Magyarország és azon belül is Budapest számos olyan lehetőséget tartogat magában, amely valóban alkalmassá tenné a várost arra, hogy egy igazi startup főváros legyen. A tehetséges magyar egyetemistáink híre világszerte ismert, a város nagyszerű helyszínül tudna szolgálni még több startup eseményeknek, konferenciáknak, hiszen Európa szívében van, gyakorlatilag három óra alatt Európából bárhonnan megközelíthető. Számos kezdeményezés működik, akik a startupok sikerességének fokozására hivatottak, az állam is hozzájárul a startup cégek sikeréhez. A szakdolgozat készítése közben azonban azt tapasztaltam, hogy a várt siker mégsem teljes. Vannak ugyan nagyon szép magyar sikerek, akik valóban globálissá nőtték ki magukat, azonban csk néhányan. A szakirodalom és számos sikeres és szakmailag is elismert startup alapító véleményét végiggondolva szeretném összegyűjteni a siker receptének összetevőit. Legyen egy releváns ötletünk,mindig merjünk nagyban gondolkozni és az ötletünk mindig innovatív legyen. Nem elég a magyarországi piac méreteiben tervezni, azonnal globálisan szinten kell tervezni. Legyen egy jó csapatunk. A megfelelő techológiai tudás mellett legyen egy jó marketinges szakember és egy designer. az új termékek, alkalmazások kiválasztásánál egy felmérés szerint a design a legfontosabb, ami alapján először döntünk. Ám mit sem ér a design, ha nem megfelelően működik. És ha mindez megvan, el kell tudni a piacon. Tanuljunk hibáinkból. Ha időközben kiderül, hogy nincs kereslet az ötletünkre, tervezzünk újra. Magyarországon egy sikertelen startup kezdeményezést az alapítók kudarcnak élik meg, még más országok startup fellegváraiban egy startupot elbukni és onnan újra kezdeni nagyszerű tapasztalatnak és erénynekszámít. Képesnek kell lennünk túllépni a múlton és abból építkezve belevágni egy új projektbe. Végül az egyik legfontosabb összetevőnek a hitet tartom. A végsőkig hinnünk kell ötletünk megvalósításában. 51

Összefoglalás Szakdolgozatomban a tudásalapú gazdaság egyik legújabb vállalkozási formájával, a startup vállalkozással foglalkozok. Az innovatív startup vállalkozásoknak az Amerikai Szilícium-völgyben már több évtizedes múltja van, Magyarországon azonban csak az elmúlt hét évben kezdtek el kibontakozni. Az olvasó a dolgozat elején egy átfogó képet kap az új vállalkozási forma és az azt körülölelő startup ökoszisztéma magyarországi kialakulásáról. A magyar kormány kiugrási pontként tekint a startup vállalkozásokra, intézményi és finanszírozási támogatásaival maximálisan támogatja a magyar tehetségeket, 2020-ra célul tűzte ki, hogy „ Legyen Budapest a régió startup fővárosa!” A szakdolgozatom elsődleges célja az volt, hogy meghatározzam a Magyarországon működő startup vállalkozások specifikus tulajdonságait és azokat statikus pénzügyi mutatószámokkal alátámasszam egy esettanulmány keretein belül. Jól érzékelhető a dolgozatom első részében, hogy a startup vállalkozásnak még nincs egységesen elfogadott definíciója, tulajdonságai mégis mindenki számára egyértelműek a startup ökoszisztéma berkein belül. Az esettanulmányom során három magyar szoftver fejlesztéssel foglalkozó startup vállalkozást vizsgálok. Azt feltételezem, hogy a startup vállalkozásokra jellemző nagy és gyors növekedési potenciál, összevetve az Információ, Kommunikáció nemzetgazdasági ág kumulált mutatószámaival, a vállalatok alapításától számított három éven belül már számszakilag és érzékelhető. Az esettanulmányom végeredményeképpen megállapítottam, hogy a növekedés mindhárom vállalatnál érzékelhető, azonban az általam felállított hipotézisek csak részben bizonyultak helytállónak. Összegzésként elmondható, hogy a magyar startup vállalkozásoknak és az ökoszisztémának szüksége van még néhány évre ahhoz, hogy kialakuljon a tökéletes együttműködés és felzárkózhassanak a világ élvonalába tartozó startupokhoz. A lehetőségek adottak: számos magyar tehetség kerül ki az egyetemekről, pozitív környezetben a kreatív energia szárnyakra kap, az IKT szektor pedig az egyik legnagyobb hajtóerő ma Magyarországon. Mire van még szükség a sikerhez? Hinni kell az álmainkban, merni kell megvalósítani és kitartani a végsőkig. 52

Synthesis

In my thesis I am dealing with one of the latest forms of knowledge-based economy, called startup ventures. Innovative startup ventures date back dacades in the American Silicon Valley, while in Hungary they have started to evolve only in the past seven years. The beginning of the thesis provides the reader an overall picture of the conformation of the new form of undertaking and the ecosystem surrounding it in Hungary. The Hungarian Government considers the startup ventures as a thrust-out point and does its utmost to support the Hungarian talents with institutions and financing, setting the goal for the year 2020 ” Let Budapest be the startup capital of the region”.

My thesis is aimed at defining the specific characreristics of the startup businesses operating in Hungary and justifying them by static financial figures within the frame of a case study. In the first part of my paper it is well-perceptible that a startup venture does not have a generally accepted definition, at the same time it is obvious for everybody in the field of the startup ecosystem. In my case study I am examining three Hungarian ventures dealing with software development. I presume that the big and fast increase potential typical of startup ventures, in comparison with the cumulated index-numbers of

the Information and

Communications sectors of the national economy, is numericamente tangible within three years of the foundtion of the companies. As a final result of my case study I came to the conclusion that the increase was tangible at each of the three companies, but the hypotheses set by me proved to be only partly correct.

In summary, we can say that the Hungarian startup ventures and the ecosystem still need a few more years to bring about the perfect co-operation and to catch up with the startups belonging to the cutting edge startup businesses of the world. The potential is given: the universities provide numerous Hungarian talents, in a positive environment creative energy is soaring and the ICT sector is one of the most powerful driving forces in Hungary today. What else is needed to meet success? We should believe in our dreams, we should be brave to create and persist to our utmost in doing things.

53

Irodalomjegyzék Szakirodalom: Csath Magdolna: Üzleti innováció, Nemzeti Tankönyvkiadó, Nemzeti Tankönyvkiadó Kiadó 2012, 10-15.old Eric Ries: Lean Startup,hvg könyvek, 2011 34-35. old Iványi Attila Szilárd-Hoffer Ilona: Innováció a vállalkozásfejlesztésben, Aula Kiadó 2010 Bernard Girard: A google modell,Typotex Kiadó 2010 Nemzeti Innovációs Hivatal. Mi a startup? – Kiadvány Founders’ experiences for startups’ fat break-even, , Akitsu Oe,Hitoshi Mitsuhashi,Journal Business Research Runway Budapest 2.0.2.0 – Budapest HUB kiadvány,2013.11.12. Szunyogh Zsuzsanna: Az innováció mérésének módszertani kérdései, Statisztikai Szemle,88.évf. 5. szám Europe 2020 Strategy-Executive strategy, European Commision,Brussels 2010.03.03., Kiadvány Internetes források: Új forradalom zajlik - így száguldhat el Magyarország mellett a világ www.napi.hu Letöltés dátuma: 2015.09.21. Dinamikusan nő a magyarországi startup cégek száma, NIH közlemény, 2014.01.28. http://www.hrportal.hu/c/dinamikusan-no-a-magyarorszagi-startup-cegek-szama20140128.html Letöltés dátuma: 2015.06.30. A magyar cégek alig 1 százalékából lesz startup vállalkozás MTI, More Sharing Services | | Letöltés dátuma: 2015.06.30. Startup www.wikipedia.hu Letöltás dátuma: 2015.01.30. BUDAPEST HUB: „Legyen Budapest a régió startup fővárosa 2020-ra” - Sajtóközlemény http://nkfih.gov.hu/hivatal/sajtoszoba/sajtokozlemyenyek/2013/budapest-hub-legyen Letöltés idehje: 2015.09.15. 54

When does a startup stop being a startup? www.marketplace.org/topics/business/when-does-start-stop-being-start Letöltés dátuma: 2015.09.10.

What’s a startup? First principles steveblank.com/2010/01/25/whats-a-startup.first-principles Letöltés dátuma: 2015.09.15. Deutscher Startup Monitor 2015 1 www.deutscherstartupmonitor.de Letöltés dátuma: 2015.09.15. What is a startup? A What-is-a-startup? cikk szerzője, www.forbes.com/sites/natalierobehmed/2013/12/16/what-is-a-startup Letöltés ideje: 2015.09.15. www.pindgom.com Letöltés dátunma: 2015.09.20. When does a stratup stop being a startup and become a normal company? www.quara.com Letöltés dátuma: 2015.09.10. A Bizottság ismertette új innovációs mutatóját, Sajtóközlemény , Európai Bizottság http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-831_hu.htm Letöltés dátuma: 2015.09.30. NIH- A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal http://nkfih.gov.hu/hivatal/hivatal-kuldetese Letöltés dátuma: 2015.09.30. NIH-Három új pályázat is segíti a magyar startupok pezsgését http://nkfih.gov.hu/hivatal/online-sajto/2015/harom-uj-palyazat-is Letöltés dátuma: 2015.10.15. Európai Bizottság, http://ec.europa.eu/regional_policy/hu/funding/special-support-instruments/jeremie/#6 Letöltés dátuma: 2015.10.15. Jeremie program-Vesztésre állnak, http://figyelo.hu/cikkek/405854-jeremie-program---vesztesre-allnak Letöltés dátuma: 2015.10.15.

55

A halál völgyében csak az állam segíthet.Interjú Korányi Lászlóval, http://forbes.blog.hu/2014/06/04/a_halal_volgyeben_csak_az_allam_segithet_interju_kora nyi_laszloval Letöltés dátuma: 2015.09.15. Core Venture Kozkázati Tőkealap kezelő: A kockázati tőkéről -, http://www.coreventure.hu/hu/uj-szechenyi-kockazati-toke Letöltés dátuma: 2015.10.20. 513 angyal jut egymillió emberrehttp://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/513-angyal-jut-egymillio-emberre/ Letöltés dátuma: 2015.10.20. One of Silicon Valley’s top angel ivestors explains the 4 things he looks for in an entrepereneur www.insiderblog.com Letöltés dátuma: 2015.09.15. Mégsem lesz startupoknak ígért adókedvezmény 2015-ben, http://startupcafe.hu/cikkek/2015/02/04/megsem-lesz-startup-adokedvezmeny-2015-ben Letöltés dátuma: 2015.10.20.

56