MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Bankügyletek

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

Bankügyletek


Tananyag Kötelező irodalom: • Előadások anyaga, ami a Pénzügy Tanszék honlapjáról letölthetők. • Gál Erzsébet: Bankok, bankügyletek (egyetemi jegyzet)

2


Ajánlott irodalom: • Bozsik Sándor: Banküzemtan ME • Pénzügytan Szöveggyűjtemény II. 7. 8. 9. 10. fejezetek (elektronikusan letölthető a tanszék honlapjáról) • Dr. Huszti Ernő: Banktan • Meier Kohn: Bankok és pénzügyi piacok Osiris 1996

3


Számonkérés módja: • Az aláírás feltétele: hitelezési esettanulmány prezentálása • Gyakorlati jegy: zárthelyi dolgozat írása a szorgalmi időszakban

4


Érdemjegy megállapítása

Zárthelyi dolgozat: Ponthatárok: 0 – 25 pont 26 – 31 pont 32 – 37 pont 38 – 43 pont 44 - 50 pont

50 pont 1 elégtelen 2 elégséges 3 közepes 4 jó 5 jeles

5


Mi a bank?


Bank fogalma Olyan intézmény, amely hivatásszerűen vesz igénybe és nyújt hitelt, illetve amely sajátos szervezete pénz teremtésére is képessé tesz Szó eredete: banca (olasz) – pad banque (francia) – láda, fiók

7


A pénzügyi közvetítők szerepe Deficites Pénztulajdonosok (végső adósok) Sok adós szükséglete: 1. Hosszú távú hitelek 2. A kölcsönző vállaljon lényeges kockázatot 3. Nagyobb összegű hitel

Pénzügyi közvetítők

Szufficites Pénztulajdonosok

(bankok) (végső hitelezők) Sok hitelező szükséglete: 1. Likviditás 2. Befektetés biztonsága 3. Kényelem 4. Kis összegű befektetés lehetősége

8


A közvetlen és közvetett pénzközvetítés összehasonlítása

Szempontok Kapcsolat szufficites és deficites személyek között Költség Összegtranszformáció Lejárattranszformáció Kockázattranszformáció

Bank

Értéktôzsde közvetett

közvetlen

a hitel és betétkamat közti marge különbözô összegû betétek és hitelek különbözô lejáratú betétes és hitelek van

ügynöki jutalék egy értékpapírkibocsátás különbözô címletekben értékpapírok másodlagos piaca nincs

9


A bank monetáris pénzügyi közvetítő • Bank = hitelintézet • Pénzügyi közvetítő, kapcsolatot teremt a beruházók és a megtakarítók között: betétet gyűjt; hitelez; pénzforgalmi számlát vezet más szolgáltatásokat nyújt (bankgarancia,

pénzváltás, értékpapírügyletek, széf, letét, tanácsadás, ügynöki tevékenység). 10


A bank monetáris pénzügyi közvetítő közgazdasági jelentősége A Bankok (elméletben) Összehangolják a megtakarítók és a hitelfelvevők igényeit (lejárat, kockázat, összeg és hely transzformáció) 2. Kezelik a kihelyezések kockázatait (hitelbírálat, portfólió diverzifikáció) 3. A bankok közötti verseny csökkenti a kamatmarzsot és a pénzügyi szolgáltatások díjait, jutalékait 1.

Veszélyek 1. Információs asszimmetria 2. Morális hazárdírozás

Törvényi szabályozás és felügyelet szükséges!!

11


A bank pénzügyi szolgáltató üzem • a szolgáltatások jellemzői: – elválaszthatatlanság, tárolhatatlanság, élőmunka-igényesség, szállíthatatlanság, megfoghatatlanság.

• a pénzügyi szolgáltatók kockázatokkal kereskednek • a pénzügyi szolgáltatókra speciális és kifinomult szabályozás vonatkozik 12


A kétszintű bankrendszer magyarországi kialakítása – 1987.01.01 Mesterséges kialakítás a meglevő elemekből: • MNB – csak jegybank • 3 újonnan létrehozott kereskedelmi bank (MHB,OKHB,BB) • MKB és ÁÉB kereskedelmi banki jogosítványt kap • OTP, takarékszövetkezetek • Vegyesbankok • Decentralizált pénzalapok banki jogosítványt kapnak (kisbankok) 13


A bankrendszer problémáinak felszínre kerülése –az 1990-es évek első fele • Átláthatóság iránti igény: 1990. vége szabályozási változások („törvénykezési sokkterápia) – Pénzintézeti törvény; hitelek minősítése, céltartalék képzési kötelezettség; Számviteli tv.; Csődtörvény; • A bankrendszer strukturális gyengeségei és a transzformációs válság összekapcsolódása – rossz hitel probléma kiéleződése.

14


Bankkonszolidáció és bankprivatizáció • Miért volt szükség konszolidációra?

1. Hitelkonszolidáció

2. Adóskonszolidáció

3. Bankkonszolidáció

• Stabilizáció, privatizáció 1995-1996; • A bankrendszer 1997. után…

15


A szereplők számának csökkenése • A banki szolgáltatások piaca oligopol piac, • Legnagyobb hazai szereplők. (Hogy mérjük a bankok nagyságát?) • Legkisebb szereplők (takarékok) • Fúziós hullám a világban • Ennek lecsapódásai Magyarországon – Pl. K&H, Erste, Unicredit, CIB+Inter-Európa, 16


A kiemelkedően magas külföldi tulajdon Miért jönnek ide a külföldi bankok? • „Defensive expansion” hipotézis • Az üzleti lehetőségek kihasználása • A székhely szerinti országban lévő erős verseny és kevés üzleti lehetőség

Miért jó megnyitni a hazai piacot? • Hazai tőkehiány • Technológia, tudásátadás • Külföldi befektetők (nem banki) bizalmának növelése

17


„Boldog békeidők” (2002-2008) • Gyors hitelállomány bővülés (lakossági hitelezés) • Nagy jövedelmezőség • Jelentős külföldi befektetések a bankszektorban

18


Pénzügyi válság • Hitelezés megtorpanása, visszaesése • Romló hitelportfólió • Kormányzati különadók, eseti beavatkozások (végtörlesztés, árfolyamgát, fogyasztóvédelmi intézkedések) • Gyenge jövedelmezőség

19


KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

20


A banküzem sajátosságai és főbb szabályai

Bankügyletek


A pénzügyi intézményrendszer Közvetlen tőkeáramlás

Elsődleges piac • Kockázati tőketársaságo k • Befektetési társaságok

Másodlagos piac • Tőzsde •Értékpapírbizományosok •Értékpapírkereskedők

Pénzügyi közvetítők

Monetáris közvetítők • Bankok

Nem monetáris közvetítők Bankjellegű intézmények

•Szövetkezeti • Befektetési hitelintébankok •Jelzálogbankok zetek

Nem bankjellegű intézmények

• Biztosító-

társaságok •Lakástakarékpénztárak •Nyugdíjalapok •Befektetési alapok •Egészség-

biztosítók 22


Tőkepiaci finanszírozás két alaptípusa • - közvetlen finanszírozás, amely értékpapírok (pl. kötvény, részvény) kibocsátásán és forgalmán alapul. • - közvetett finanszírozás, amely pénzügyi közvetítők (pl. hitelintézeteket, üzleti biztosítók, nyugdíjalapok) beiktatódása révén valósul meg. 23

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Finanszírozási szolgáltatás tőkeáramlás

Közvetlen

Másodlagos piaci szereplők

Közvetett

Elsődleges piaci szereplők

Nem monetáris közvetítők

Monetáris közvetítők

Monitor szervezetek

24


A bank monetáris pénzügyi közvetítő és kockázatokkal kereskedő üzem • A bankok, a bankrendszer biztosítja a gazdaság számára a pénzt, a mai pénz a bankrendszerre szóló követelés. • A bank pénzt gyűjt, teremt, helyez ki, amely tevékenységekkel kockázatokat kezel, és maga is kockázatot vállal.

25


A bank monetáris pénzügyi közvetítő • • • • • • • • •

Vagyona (eszközök) Pénzeszközök Jegybankképes értékpapírok Kihelyezések (hitelek, egyéb) Befektetések Stratégiai~ Portfólió~ Kényszer~ Banküzemi eszközök

• A vagyon finanszírozási forrásai

• Idegen források • Ügyfélbetétek, • Vásárolt források • Jegybanki források

• Tőke

26


A bankok fontosabb eszközei Millió forint

2007

Eszközök összesen Pénztár és elszámolási számlák

2008

2009

2010

2011

2012

2013

25 465 177 30 479 939 30 439 382 29 610 233 28 797 269 26 300 681 25 528 209 824 283

613 810

544 508

575 725

611 946

767 794

621 739

Forgatási célú értékpapírok

1 715 835

1 998 956

3 653 998

3 978 454

2 622 347

3 469 769

3 851 825

Befektetési célú értékpapírok

1 892 531

2 986 045

3 229 843

2 385 753

3 824 532

4 093 802

3 780 785

Jegybanki és bankközi betétek

1 775 700

1 469 166

1 699 686

1 581 081

1 907 550

1 254 584

1 497 437

Hitelek

17 070 495 20 711 169 19 135 552 18 994 498 17 492 831 14 643 829 13 706 406

Vagyoni érdekeltségek

587 383

668 044

687 580

736 486

718 695

722 261

713 411

Aktív kamat-elhatárolások

279 252

476 466

437 719

306 323

340 015

326 348

286 848

Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök

676 793

964 352

518 015

514 102

726 694

512 156

536 724

Saját eszközök

642 905

591 931

532 481

537 811

552 659

510 138

533 034

Forrás: PSZÁF, MNB 27


A bankok legfontosabb forrásai Millió forint

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Források öszesen

25 465 177 30 479 939 30 439 382 29 610 233 28 797 269 26 300 681 25 528 209

Betétek

10 778 041 12 266 339 11 974 286 11 635 116 12 170 056 12 330 820 12 418 104

Monetáris intézményektől származó betétek

4 060 801

4 864 685

5 253 546

5 307 259

5 237 254

4 131 376

3 335 577

Felvett hitelek

3 585 782

4 801 357

4 955 866

4 693 014

4 013 711

3 114 289

3 537 717

Saját kibocsátású, hitelviszonyt 2 796 153 megtestesítő értékpapírok

3 394 952

3 497 131

3 022 573

2 378 502

2 056 969

2 378 247

Passzív kamatelhatárolások

287 606

504 373

442 510

282 559

308 339

327 948

230 834

Egyéb passzív elszámolások

953 879

1 357 349

807 938

1 188 803

1 412 608

926 895

827 775

Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek

636 134

666 897

689 415

655 779

720 142

753 317

Céltartalék

205 227

244 150

237 711

171 592

222 651

192 438

129 462

Saját tőke

2 161 554

2 379 837

2 580 979

2 602 951

2 334 006

2 466 629

2 670 493

Forrás: PSZÁF

28


Minősített hitelek alakulása

Millió Ft 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Minősített hitelek összesen 1 997 865 1 867 897 4 243 014 4 977 077 6 648 384 5 910 768 5 588 287 Külön figyelendő

1 462 227 1 078 544 2 779 514 2 829 816 3 334 308 2 753 888 2 377 968

Átlag alatti

158 668

309 443

541 084

806 481 1 118 577

Kétes

147 117

223 451

453 349

655 416 1 230 331 1 288 183 1 332 409

Rossz

229 853

256 459

469 067

685 364

965 168

870 845

712 422

997 852 1 165 488

29


Banki eredmény alakulása Millió forint 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Kamat és kamatjellegű bevétel 1 917 826 2 268 769 2 536 462 2 110 934 2 019 665 2 088 778 1 748 632 összesen Kamat és kamatjellegű 1 177 624 1 526 963 1 746 804 1 212 910 1 171 274 1 316 643 960 720 ráfordítás összesen Kamatkülönbözet 740 202 741 806 789 658 898 024 848 391 772 135 787 912 Kapott osztalék

49 338

163 522

66 759

68 495

89 669

55 281

60 088

Jutalék és díjeredmény

247 472

249 620

266 971

262 056

232 574

228 011

355 017

Pénzügyi műveletek eredménye 178 606 Egyéb üzleti tevékenység -102 947 eredménye Általános igazgatási költségek 601 122 Értékvesztés és kock.céltart. -104 093 változása előjellel Szokásos (üzleti) tevékenység 407 456 eredménye Rendkívüli bevétel 49 662

137 245

302 558

190 216

256 478

77 151

100 790

-208 004

-88 168

-341 402

-328 079

-459 584

-484 212

-659 733

-606 359

-613 557

-566 971

-562 715

-500 831

-148 250

-459 900

-377 098

-681 948

-148 086

-262 386

276 206

271 519

69 236

-149 886

-37 807

2 273

33 087

56 454

130 456

142 493

Rendkívüli ráfordítás

52 110

17 369

78 621

165 278

-61 246

-54 537

-46 514

Adózás előtti eredmény

405 008

291 924

249 352

34 414

-211 132

-92 344

98 252

Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény)

336 875

245 399

211 311

12 282

-32 192

-71 656

21 173

235 437

158 365

127 335

-19 644

-243 324

-164 000

-86 093

30


A bank „kockázatokkal kereskedő „üzem” a különböző gazdasági szereplők kockázatait diverzifikálja; jövedelme az általa vállalt kockázatokkal arányos. A kamatrésben a közvetítés költsége és az elvárt hozam jelenik meg. a gazdasági szereplők kockázatait átvállalja; Σ nagy tőkeáttétel

31


A bank alapvető konfliktusai- a „mágikus háromszög” • Likviditás = fizetési kötelezettségeinek időveszteség és vagyoni veszteség nélkül eleget tud tenni.

• Szolvencia = tőkéje pozitív érték, ezért fedezetet nyújt kihelyezéseinek és kötelezettségeinek értékkülönbözetére.

• Jövedelmezőség = biztosítani tudja tulajdonosai jövedelemelvárásait, eredménye képes növelni tőkéjét. • A három követelmény egymás rovására tud érvényesülni.

32


Konfliktusok főbb fajtái • Likvid eszközök alacsony jövedelmezősége • Magas nyereséget csak kockázatos ügyletek vállalásával lehet elérni • Források között a legdrágább a saját tőke • „To big to fail” – Bank csődje a számlavezetési körbe tartozó vállalkozások csődjét is jelentheti – Bank csődje más bankok csődjét is jelentheti – Bank csődje megrendítheti az egész pénzügyi rendszerben a bizalmat 33


Bankszabályozás fontossága

• Bankokkal kapcsolatos törvények és a felügyelet a likviditás és a szolvencia követelmény teljesülését igyekszik erősíteni – – – – –

Alapítási és engedélyezési szabályok Tőkemegfelelési szabályok Kockázatos tevékenységek korlátozása Versenyfelügyelet Fogyasztóvédelem 34




Pénzügyi intézmények és pénzügyi szolgáltatások fajtái

Bankügyletek


Az előadás tartalma • • •

A Hitelintézeti törvény felépítése, a hitelintézeti rendszer elemei; A hitelintézeti tevékenység tartalma; A pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások;

37


A Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény (Hpt) felépítése  A Hpt tartalmilag négy logikai részre bontható:

1. A pénzügyi szolgáltatások meghatározása. A fenti tevékenységek végzésére felhatalmazott szervezetek típusai; 2. A banküzem működési feltételeinek meghatározása (alapítás, engedélyek, prudenciális szabályok); 3. Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) működési szabályzata. 4. A Pénzügyi Szolgáltatók Álllami Felügyelete (PSZÁF) szervezeti felépítése;

38


Pénzügyi szolgáltatás 1. betétgyűjtés; 2. hitel és pénzkölcsön nyújtása; 3. pénzügyi lízing; 4. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; 5. elektronikus pénz kibocsátása; 6. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása; 7. bankári kötelezettség vállalása 8. valuta és devizaügyletek 9. pénzügyi szolgáltatás közvetítése; 10. letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; 11. hitel referencia szolgáltatás

Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás 1. pénzváltási tevékenység;42 2. fizetési rendszer működtetése; 3. pénzfeldolgozási tevékenység; 4. pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

39


A Hitelintézeti tevékenység tartalma A hitelintézetek által végezhető tevékenységek besorolása:  Aktív bankügyletek;  Passzív bankügyletek;  Értékpapírokkal végzett ügyletek;  Deviza- és valutaügyletek; Semleges  Fizetési forgalommal kapcsolatos bankügyletek bankügyletek;  Egyéb bankügyletek. 40


Mi a pénzügyi intézmény? Hitelintézet vagy Pénzügyi vállalkozás, melyek a pénzügyi szolgáltatások végzésére jogosultak. (Ezen kívül üzletszerűen végezhetnek még egyéb szolgáltatásokat is!)

41


A pénzügyi intézmények által egyéb, üzletszerűen végezhető tevékenységek  Biztosítási ügynöki tevékenység;  Árutőzsde-ügynöki tevékenység;  Befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek;  Aranykereskedelmi ügyletek;

 Részvénykönyvvezetés;  Elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott szolgáltatások;  Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése.

42


A hitelintézetek által nem, vagy csak korlátozottan végezhető tevékenységek  Biztosítás ügynöki tevékenység;  Árutőzsde-ügynöki tevékenység;  Befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet;  A hitelintézeti tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet.

43


Mi a hitelintézet? Az a pénzügyi intézmény, amely a Hpt. 3. -ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább az alábbiakat végzi: Betét gyűjtés; Hitel vagy pénzkölcsön nyújtása; Elektronikus pénz kibocsátás;

44


Kizárólag hitelintézet jogosult: 1. Betét gyűjtésére; 2. Pénzváltásra;

45


A hitelintézeti rendszer elemei  A Hpt. a hitelintézeti rendszernek alapvetően négy elemét különbözteti meg, melyek hitelintézetként működhetnek: 1. Bankok; (A hitelintézeti tevékenységek teljes körének végzése!) Mi a bankként történő működés feltétele? 2. Szakosított hitelintézetek; (A hitelintézeti tevékenység meghatározott körének végzése, szavatoló tőke és egyéb feltételek alapján!) 3. Szövetkezeti hitelintézetek; (Betét és hitelnyújtás a Hpt-ben megfogalmazott kivételekkel!) 4. Külföldi hitelintézet fióktelepe; (A végezhető tevékenységeket a Hpt rögzíti. Székhely szerinti felügyeleti hatóság engedélyével!) 46


Mi a pénzügyi vállalkozás?  A hitelintézetek 4 felsorolt típusa mellett, illetve azok kiegészítése céljából működnek;  Hitelintézeten kívüli jogi személyek;  A Hpt-ben meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül (a Hpt. 3. (1) alapján) csak egyet vagy azok egy meghatározott körét végezhetik;  Mit nem végezhet? (betétgyűjtés, pénzforgalmi szolgáltatás, pénzváltás)  Pl: pénzügyi holding, faktoring- és lízingcég 47


Közvetítő • Pénzügyi szolgáltatás közvetítése - függő ügynök • Versengő szolgáltatók termékeiből választó többes ügynök • Alkusz

48


Még egyszer a fogalmakról! Pénzügyi intézmény Hitelintézet

Pénzügyi vállalkozás

Bank

Pénzforgalmi intézmény

Szakosított hitelintézet

Elektronikus pénz kibocsátó intézmény

Szövetkezeti hitelintézet

Hitelszövetkezet

Fióktelep

Faktoring- és lízingcégek 49


Szervezeti és alaptőke követelmény neve

Bank Szakosított hitelintézet Szövetkezeti hitelintézet Pénzügyi vállalkozás Pénzügyi holding

Alaptőke követelmény (mFt)

Szervezeti forma

2.000 RT vagy fióktelep Változó RT vagy fióktelep 250 Szövetkezet 50 Rt, szövetkezet, alapítvány, fióktelep 2.000 Rt

Pénzforgalmi intézmény

37,5 Rt, Kft, szövetkezet, fióktelep

Elektronikus pénz kibocsátó intézmény

100 Rt, Kft, szövetkezet, fióktelep

Többes ügynök

50 Rt, Kft, szövetkezet 50


A bank aktív műveletei I. A hitelek! (Csoportosítási lehetőségek) Bankügyletek


Debt is • a drug as powerful as alcohol or nicotine. • as much an economic problem as a social one. • growing faster than incomes in the rich world. (Economist, előfizetői levél)

52


Ez előadás tartalma 1. Az aktív bankügyletek definiálása. 2. A hitelek definiálása, szerepe a gazdasági életben. 3. A hitelek csoportosítása és az egyes csoportok jellemzése.

53


Aktív bankműveletek Eszközök Pénz

Hitel

Források Betét

Pénz

54


Aktív bankműveletek

•

•

Az aktív ügylet eredménye a mérleg eszköz oldalát mindenképpen befolyásolja, amit két módon tehet meg: növeli annak nagyságát: pénzteremtő hitel esetében; az eszközök összetételét változtatja meg: pénz-újraelosztó hitel esetében. 55


Mi a hitel? A hitel (a legáltalánosabb definícióval élve) nem más, mint pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében, melynek során a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás időben elválik egymástól.

56


Mi a hitel szerepe a gazdasági életben?

1. A gazdasági szereplők bevételei és kiadásai (pénzáramai) időben eltérnek egymástól. 2. Hitel nélkül a gazdálkodók folyamatos termelése nem lenne biztosított: a.) a magas készpénzállomány visszavetné a jövedelmezőséget. b.) a beruházások elhalasztása a technikai haladásnak szabna gátat. 3. A betétesek szempontjából: a.) a hitelkamat és jutalékbevételek  banki bevételek b.) a betétek kamata csökken  csökken a megtakarítási kedv 57


A hitelek csoportosítási szempontjai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Fedezet szerint; Lejárat szerint; Technikai forma szerint; Döntési szint szerint; Kamatláb szerint; Devizanem szerint; Ágazat szerint; Hitelcél szerint; Hitelfelvevő szerint. 58


1. Fedezet szerint I. Személyi hitelek

II. Reálhitelek

a.) Biankó hitelek

a.) Lombardhitelek

b.) Kezeshitelek

b.) Cessziós hitelek

c.) Váltó leszámítolási hitelek

c.) Jelzálog hitelek

59


2. Lejárat szerint a.) Rövid táv: ez 1 évnél rövidebb futamidő; b.) Közép táv: ez 1-5 év közötti futamidő; c.) Hosszú lejárat: 5 évnél hosszabb futamidő.

60


3. Technikai forma szerint a.) Folyószámlahitel; b.) Rulírozó hitel; c.) Készenléti hitel; d.) Eseti hitel.

61


4. Döntési szint szerint a.) Bankfiók hatásköre; b.) Központi hitelosztály hatásköre; c.) Igazgatói hatáskör; d.) Igazgatótanácsi hatáskör; e.) Közgyűlési hatáskör.

62


5. Devizanem szerint Forint

Deviza

1. Devizahitel: olyan hitel,amelynek összegét nem forintban,hanem valamely más pénznemben határozzák meg (pl. svájci frank, euro). 2. Alkalmazott árfolyamok:Korábban: folyósításkor: deviza vételi, törlesztéskor: deviza eladási Jelenleg: MNB középárfolyam 3. Árfolyamrögzítés: 2015 február 1: rögzített árfolyamon forintosítás: • Deviza vagy deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön • Ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing •Nem vonatkozik az árfolyamrögzítés: autóhitel, autólízing, fedezetlen fogyasztói hitel, vállalkozói és vállalati hitelek 63


A devizahitelek buktatói 1. Devizahiteleknél a tőketörlesztés és kamatfizetés nagysága is változhat. 2. Az adott deviza kamatának függvényében gyakrabban változhat a kamatláb. Ez egy hosszabb lejáratú hitelnél a törlesztő részlet jelentősebb növekedését is okozhatja. 3.Az árfolyamgyengülés mértékével azonos arányban növekszik a havi törlesztő részlet forintban kifejezett nagysága. 4. A devizahitelek kamatai a külföldi kamatok ingadozása miatt is változhatnak. 64


Lakossági hitelezés korlátozásai • Lakossági devizahitelre csak nagyon komoly feltételek mellett jegyezhető be jelzálog • Lakossági hitelek kamatait referencia-kamatlábhoz kell kötni • Lakáshitelek egyéb díjai, jutalékai nem lehetnek magasabbak, mint a szerződéskötéskor voltak • Lakáshitelek esetében maximum 70%-os LTV arány kell • LTV: Loan to Value: Hitel-fedezet arány: (Hitel összege/A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értéke).

65


Államháztartás hitelfelvételi korlátozásai • Központi alrendszer – amíg el nem érjük az 50%-os GDP arányos bruttó államadósságot, elsődleges egyenleg pozitív – Államadósság növekedése = 3% - ½ GDP változás

• Önkormányzat – Működési kiadásra nem – Projektekhez kormányzati engedéllyel és maximum saját bevételek 50%-a lehet az adósságszolgálat

66


7. Ágazat szerinti csoportosítás • • • • • •

ipari; mezőgazdasági; szolgáltató; kereskedelmi; állami; lakossági.

67


8. Hitelcél szerint a.) beruházási hitelek; b.) tartós forgóeszköz finanszírozási hitelek; c.) átmeneti forgóeszköz hitelek.

68


9. Hitelfelvevők szerint

1. 2. 3. 4.

Lakossági; Vállalati; Költségvetési; Bankközi.

69


6. Kamatozás szerint 1. Fix kamatozású; 2. Változó kamatozású; 3. Diszkont kamatozású. A hitel ára a kamat!

70


Egy nem tipikus hitel a „diákhitel” Jogosult: • Felsőfokú intézmény adott képzési időszakra bejelentkezett hallgatója. • A hiteligénylőnek nincs másik érvényes hitelszerződése. • Bejelentett lakcíme van. • 40 év alatti. • Magyar állampolgár. 71


További hasznos információk • Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó • Bozsik Sándor – Vígvári András (2002): Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény, Bíborka kiadó, Miskolc • Magyar Nemzeti Bank Rt.: A pénz beszél! Te is érted? (www.mnb.hu) • PSZÁF (2006): Amit a devizahitelekről tudni kell (www.pszaf.hu)

72




A hitelezés folyamata, a hitelkérelem kellékei, elbírálásának folyamata, szempontjai Bankügyletek


Ez előadás tartalma 1. Tájékozódás a hitelnyújtás feltételeiről. 2. Felkészülés a hitelkérelem benyújtására. 3. A hitelkérelem benyújtása. 4. A kérelem átvizsgálása, az igénylő minősítése. 5. Döntés. 6. Az ügyfél tájékoztatása. 7. Szerződéskötés. 8. Folyósítás. 75


Tájékozódás szakasza 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Információs csatornák; A hitelfelvétel lehetősége; Az igényelhető hitelösszeg; A hitelbírálat időtartama; Szükséges biztosítékok; A hitelezés egyéb feltételei.

76


Felkészülés a hitelkérelem benyújtására 1. A biztosítékok felmérése. 2. A hitelkérelem szükséges mellékleteinek beszerzése. 3. A „cégszerű” aláírás szerepe.

77


A hitelkérelem mellékletei 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Cégkivonat (30 napnál nem régebbi); Társasági szerződés, alapító okirat. Aláírási címpéldány; Éves beszámoló (auditált); Nyilatkozatok (NAV); Biztosítékokra vonatkozó okiratok (Tulajdoni lap, MOKK). 78


A hitelkérelem benyújtása 1. Tételes ↔ áttekintő ellenőrzés; 2. A hitelkérelmek elbírálása: Hagyományos Komplex elemzés, ratingen alapul.

Egyszerűsített Nagy tömegű, nem nagy összegű hitelek elbírálása. Algoritmuson alapul. (scoring)

Gyorsított Egyszerűsített hitelbírálatot is jelent egyben.

79


A kérelem átvétele, a minősítés

Objektív szempontok  A pénzügyi kimutatások adataiból nyerhető mutatószámok.

Szubjektív szempontok  Az ügyfelek gazdálkodását jellemző, nem számszerűsíthető minőségi ismérvek.

80


Egyéb forrásból származó információk 1. 2. 3. 4.

Banki kapcsolatok; Vállalkozói „magatartás” vizsgálata; Korábbi hitelkérelmek sorsa; Korlátlanul felelős tulajdonos, mint magánszemély banki kapcsolatainak vizsgálata; 5. Központi hitelinformációs rendszer vizsgálata. 81


A hitelbírálat során felhasználható adatbázisok 1. DATAX; 2. BAR; 3. Sajtófigyelés;

4. Opten; 5. Igazolások; 6. Földhivatal; 7. MOKK.

82


Döntés a hitelkérelemről

Elfogadás

Elutasítás

Elfogadás eltérő összeggel és/vagy egyéb kikötésekkel.

83


Az elutasítás indokai 1. Jogszabályba ütköző célt szolgál; 2. A bank csak meghatározott ügyfélkört szolgál ki; 3. Az ügylet túl kockázatos; 4. Nincs elegendő biztosíték; 5. Instabil vagyoni helyzet; 6. Köztartozás áll fenn. 84


Döntés

Az ügyfél tájékoztatása

Szerződéskötés

Folyósítás

M O N I T O R I N G

85


Rating és scoring

Bankügyletek

86


Rating • ügyfél- illetve partnerminősítés. • szempontrendszere hosszú évek tapasztalatai alapján alakult ki a nem-fizetés kockázatának előrejelzésére. • objektív (mennyiségi) és szubjektív (minőségi) faktorok. • az eljárás eredménye adós osztályba sorolás. • munkaigényes eljárás, jelentős kockázatvállalásnál alkalmazzák. 2008.11.24.

87


Rating • Számszerű tényezők elemzése – Az adatok forrása: auditált beszámoló, – A nemfizetés kockázatát előrevetítő tényezők kiemelése. – Az adatok elemzése mutatószámok képzése, ezek benchmark értékekkel történő összevetése

2008.11.24.

88


Rating • Mérhető tényezők: – Tőkehelyzet, tőkeösszetétel.(F) – Vagyoni helyzet, vagyoni szerkezet (E) – Jövedelmezőség – Tartalékok – Likviditás ∑ pontszám

2008.11.24.

89


Objektív minősítési szempontok Mindig auditált beszámolón alapuljon! a.) Tőkeösszetétel; b.) Vagyonösszetétel; c.) Jövedelmezőség; d.) Befektetések, céltartalékok; e.) Likviditás; f.) Egyéb mutatók…stb. 2008.11.24.

90


Rating • Minőségi tényezők pl. – Tulajdonszerkezet, vezetés, annak megbízhatósága, – Piaci helyzet, piac szerkezete, versenytársak, partnerek, piaci kockázatoknak kitettség, – A vállalkozás fejőlédése, – Bankkapcsolatok, ∑ pontszám 2008.11.24.

91


Szubjektív minősítési szempontok Tulajdonosi struktúra;

Piaci / ágazati tendenciák;

Bankkapcsolatok megítélése;

A vállalkozás fejlődése az utolsó évzárás óta;

Vezetés színvonala;

Konjunktúra függőség;

Együttműködési készség;

Vállalati tervezés;

A pénzügyi és számviteli nyilvántartások helyzete;

Költségvetési Partnerkör kapcsolatok diverzifikáltsága; rendezettsége;

Jövedelemterv és jövőbeni adósságszolgálati képesség;

Export / import kockázatok;

Különleges ügyfélkockázatok;

Versenyhelyzet megítélése; Termékválaszték, termékminőség; A teljesítmény színvonala, megítélése; 2008.11.24.

92


Scoring • Egyszerűbb fizetőképesség minősítés, • Kisebb összegű kockázatvállalásnál alkalmazzák, • A minősítás eredménye: hitelképes v. nem hitelképes

2008.11.24.

93


Scoring • A fizetőkészséget és képességet meghatározó faktorok vizsgálata Pl. – Jövedelem, életkor, foglalkozás, – Telefonszámla, közüzemi számla, – Számlatörténet

2008.11.24.

94


További hasznos információk • Árvai Zsófia–Dávid Zsuzsanna–Vincze Judit (MNB műhelytanulmányok): Hitelinformációs rendszerek. Gyakorlat és fejlődési irányok • Béhm Imre (1997): Gazdasági-pénzügyi mutatók gyűjteménye, Novorg kiadó Bp, • Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó • Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképző • Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp. 95




Fedezetek fajtái, jogi érvényesíthetőségük Bankügyletek

97


Az előadás tartalma 1. A biztosítékok csoportosítási lehetőségei (Fő és kiegészítő biztosítékok). 2. A lehetséges biztosítékok fajtái. 3. A dologi biztosítékok bemutatása. 4. A személyi biztosítékok bemutatása. 5. Az egyéb biztosíték típusok ismertetése. 2008.11.17.

98


A biztosítékok csoportosítási lehetőségei

Fő (önálló) biztosítékok

Alacsony kockázatú 2008.11.17.

Kiegészítő biztosítékok

Nem alacsony kockázatú 99


A lehetséges biztosítékok fajtái •I. Dologi biztosítékok

•II. Személyi biztosítékok

•Egyéb biztosítékok

•1. Zálogjog dolgokon: •a.) Jelzálogjog: •- ingatlanon; •- ingóságon; •b.) Kézizálogjog: •- ingóságon;

•1. Kezesség: •a.) Egyszerű kezesség; •b.) Készfizető kezesség; •c.) Váltó- és csekk kezesség;

•2. Vagyont terhelő zálogjog

•2. Bankgarancia és •2. Biztosítások egyéb garancia

•3. Zálogjog jogokon és követeléseken

•3. Külföldi bankári biztosítékok]

•4. Közraktárjegy

•1. Engedményezés

•3. Támogató tulajdonosi nyilatkozat •4. Biztosítéki kikötések

•5. Óvadék

•6. Opció (vételi jog) 2008.11.17.

100


A dologi biztosítékok 1. Zálogjogok - A zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad (fontos: állagmegóvás kérdése és következményei); - Nem alapítható zálogjog a dolog „egy részén”; - A követelés elévülésének kérdése. 2008.11.17.

101


a.) Jelzálogjog ingatlanon: A jelzálogjog alapításának célja; Az ingatlan elzálogosításának lehetőségei; A jelzálogjog megjelenése és tartalma; Kockázati tényezők jelzálogjog esetén. b.) Jelzálogjog ingóságokon: A dolgokat terhelő zálogjogok alapításának célja és módja; Mi lehet a jelzálog tárgya; Mi a zálogjog megjelölésének módja; 2008.11.17.

102


c.) Kézizálogjog: - A kézizálogjog létrejöttének körülményei; - A kárveszély kérdése; d.) Vagyont terhelő zálogjog: - Alapítható a vagyon egészén, vagy annak egy részén; - A hitelből megvásárolandó vagyontárgyra alapítható-e zálogjog? - Mikor szűnik meg?

2008.11.17.

103


e.) Zálogjog jogokon és követelésen: - Zálogjog alapítható az Adós, vagy harmadik személy átruházható követelésén, vagy az őt megillető jogon is; - A követelés kötelezettjét értesíteni kell az elzálogosításról; - A zálogjog esedékessé válásának esetei:

2008.11.17.

a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta

a zálogtárgyból való kielégítési jog

előtt

megnyílta után 104


A keretbiztosítéki zálogjog: A zálogjog egy speciális formája; Akkor jön létre, ha a felek több követelést is egyazon jelzálogjoggal (ingó vagy ingatlan) biztosítanak; Legmagasabb összege, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. (kamatokkal, egyéb járulékokkal együtt, egy összegben kerül bemutatásra); Véghatárideje?

2008.11.17.

105


Jogi érvényesíthetőség kérdései:  

Felszámolási eljárás során a zálogjogos hitelező pozíciója; Ha a zálogjog a felszámolási eljárás megindulása előtt keletkezett:

Vételár - Megőrzés költségei - Értékesítés költségei - Felszámolói díj Zálogjoggal biztosított követelések kielégítése 

2008.11.17.

Vagyont terhelő zálogjog esetén a vételár 50%-a fordítható kielégítésre.

106


2. Közraktári jegy  Zálogjog alapítható a közraktárban elhelyezett áruféleségekre;  Részei: Árujegy Zálogjegy  A zálogjog tárgya harmadik személy birtokában van:  Közraktár  Zálogjegy forgatása  Zálogjog alapítása.  A zálogjog mértéke = A zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeg + járulékai. 2008.11.17.

107


3. Óvadék Alapítható: bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb pénzügyi eszközön; Alapítása: szerződés útján;  Rendelkezés az óvadék tárgyáról:

A bank szabadon Más, egyenértékű rendelkezhet vele. fedezet cseréje. Beszámítás. Kiegészítő biztosíték vagy kiengedés. 2008.11.17.

108


Az óvadék jogi érvényesíthetőségének kérdései a.) Az óvadék lejárata ↔ banki kockázatvállalás lejárata; b.) Óvadékból történő kielégítés a felszámolási eljárás során, 2004. május 1. után; c.) felszámolás

3 hónap

közzététele Mint óvadék jogosultja élhet kielégítési jogával 2008.11.17.

Mint zálogjogosult élhet kielégítési jogával 109


4. Opció Jelentése = Vételi jog Fő és kiegészítő biztosítékként is alkalmazható; A vételár értéke  Forgalmi érték A vételárat mindig ÁFA-val növelten kell bemutatni; Lejárata:

Opciós és hitel szerződés aláírása

2008.11.17.

Hitel szerződés lejárata

Opciós max. 5 év szerződés lejárata Határozatlan időre szóló opció, max. 6 hónap! 110


Az opció jogi érvényesíthetőségének kérdése

A felszámolási eljárás megindulásától a felszámolási vagyon része az opcióba helyezett vagyontárgy;

A bank feladata: 1. A hitelszerződés felmondása; 2. Nyilatkozat a szándékról a felszámolási eljárás megindulása előtt!

2008.11.17.

111


Személyi biztosítékok 1. Kezesség - Csak írásban köthető; - Amennyiben a kötelezett nem fizet, a kezes teljesít helyette; Egyszerű kezesség A kezes megtagadhatja a teljesítést! Miért? 2008.11.17.

Készfizető kezesség a.) A felek így állapodtak meg; b.) Kár megtérítésére vállalták; c.) A bank vállalta. 112


2. Garancia Egyoldalú jogügylet, mely nyilatkozat kiadásával önállósul; Hitelgarancia Rt és Agrárgarancia Rt. szerepe; 3. Külföldi bankári biztosítékok Avizált váltó, bankgarancia, akkreditív; Csak a hitel-visszafizetési garancia tekinthető teljes értékű bankári biztosítéknak; 2008.11.17.

113


Egyéb biztosítékok 1.   



2008.11.17.

Engedményezés: A jogosult követelését szerződéssel másra átruházza. Az engedményezésről a kötelezettet - minden esetben írásban - értesíteni kell. Az értesítést megelőzően a jogosult az engedményezőnek, ezt követően az új jogosultnak (engedményes) teljesít. Hitelezői szempontból az olyan követelés engedményezése tekinthető biztonságosnak, amely már teljesített szolgáltatáson alapul!

114


2. Támogató nyilatkozatok Az aláíró - rendszerint az érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás, mint hiteligénylő javára - azt ajánlja és egyúttal kéri a hitelezőtől, hogy a megnevezett ügyfél által igényelt hitelt/kölcsönt engedélyezze a kérelmezőnek. puha

2008.11.17.

kemény

115


3. Euroklauzulák a.) Negative pledge b.) Pari passu c.) Cross default d.) MAC

2008.11.17.

116


További hasznos információk • Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó • Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképző • Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp. • Polgári törvénykönyv

2008.11.17.

117



118


A bank aktív műveletei II. (Lízing, faktoring, forfeting, tartozásátvállalás, váltó) Bankügyletek


Ez előadás tartalma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Az aktív bankügyletekről még egyszer. A lízing definiálása, fajtái. A hitel és a lízing. A faktoring definiálása, a faktor szolgáltatásai. A forfeting definiálása. Forfeting és faktoring. Tartozásátvállalás definiálása. A váltó típusai; váltó és a kockázat; a váltó, mint finanszírozási és hiteleszköz. 120


Aktív bankműveletek (ismétlés) Eszközök Pénz

Hitel

Források Betét

Pénz

121


A lízing definiálása adás-vétel

Lízingtársaság

Szállító

lízingszerződés szállítás

Lízingbe vevő

 A lízing olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység (általában három szereplős ügylet), amelynek során a bérlő valamely termelőeszközt a lízingtársaságtól használat céljára, előre meghatározott időtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevő rendszeres, a szerződésben előírt lízingdíj fizetésére kötelezett. 122


A lízing fajtái 1. 2. 3. 4.

Pénzügyi lízing; Operatív lízing; Szerviz lízing; Visszlízing.

123


A pénzügyi lízing • A lízingbe vett eszköz a szerződés lejáratakor maradványértéken (vagy a nélkül) átmegy a lízingbe vevő vállalat tulajdonába; • A lízingdíjban térül meg a lízingtársaság összes költsége; • A lízingtársaság felméri a lízingbe vevő hitelképességét; • Kérdés: a vállalat a lízingelt eszközt is munkába állítva, képes lesz-e a lízingdíjat kitermelni?

4.

Lízingbe adó

2.

3. Lízingbe vevő

6. 5.

Szállító

1.

124


Operatív lízing • Rövid lejáratú bérleti szerződés; • A gép fizikai és közgazdasági élettartamánál rövidebb időre szól; • A gép a használati idő alatt nem amoritzálódik el. (Pl. autókölcsönzés, padlószőnyeg tisztító gép kölcsönzése); • A lízingtársaság költségei több egymást követő lízingügylet során térülnek meg; • A lízingtársaságok nagyobb kockázatot vállalnak. 125


Szerviz lízing • Ez a konstrukció nem egy új lízingfajta, hanem egy szerviz szolgáltatással kibővített lehetőség. (pl. telefonközpont lízingbe adása karbantartással). • Lehet pénzügyi vagy operatív lízing, melyhez kapcsolódik a szerviz. • A fizetendő lízingdíj mértéke attól függ, hogy mennyire széles körű szervízszolgáltatást vállal a lízingtársaság. 126


Visszlízing (sale and lease back) • A vállalatok a saját befektetett eszközeiket eladják a lízingtársaságnak, majd azonnal visszalízingelik; • Ez a lízing ügylet két szereplős; • A visszlízing mindig pénzügyi lízing; • A finanszírozási gondokkal küzdő vállalat számára előnyös.

Lízing társaság

Vállalat

Befektetett eszközök: - Gép

Befektetett eszközök: - Gép

Forgó eszközök - Pénz

Forgó eszközök - Pénz

127


A hitel és a lízing összehasonlítása Jellemző

Lízing

Hitel

1. Működési metódusa

Megelőlegezi a vállalatnak a javak beszerzéséhez szükséges pénzeszközt, amit egy későbbi időpontokban kell törleszteni.

2. A szerződés felmondása a bérelt eszköz megrongálódása esetén

A vállalat a szerződést nem mondhatja fel, ha a gép vagy berendezés tönkremegy. Ebben az esetben is törleszteni / fizetni kell.

3. Haszon

A kamat.

A lízingdíjnak a gépért kifizetett összeg feletti része.

4. Tulajdonjog

A hitelfelvevőé.

A lízingbe adóé.

5. Nemfizetés

Jogi eljárás útján indítható igényérvényesítés a hitelszerződés felmondását követően.

A gépet a lízingbe adó jogi eljárás nélkül visszaveheti, a lízingdíjat nem kell visszaszolgáltatni.

6. Kockázatvállalás

Kisebb

A lízingbe vevőé nagyobb, mint a lízingbe adóé.

7. Finanszírozás mértéke

Saját erő + hitel

100%-os finanszírozás is lehetséges

8. Adózás

Az adózás utáni pénzáramból kell kitermelni hitelt és kamatait.

A lízing bizonyos korlátok költségként elszámolható.

között 128


A faktoring definiálása  A faktoring egy pénzügyi szolgáltatás, amelyben az áru eladója rövid lejáratú hiteleladásainak ellenértékét (könyv szerinti követeléseit) átruházza a faktorra, aki garantálja annak behajtását az adóstól (vevő) és magára vállalja a behajtás sikertelenségének kockázatát is.

 A faktoring keretében a faktor a következő szolgáltatásokat nyújtja ügyfelének: a.) átvállalja a hitelezési kockázatot; b.) finanszírozást nyújt az eladónak; c.) elvégzi az adminisztrációs teendőket. 129


1. A hitelezési kockázat átvállalása A hitelbe történő értékesítés kockázatának átvállalása  a vevő cégkockázatának átvállalása faktorház által!  Mikor? Ha az eladó a szerződéses kötelezettségének eleget tett, a vevő azonban nem! fizetőkészsége fizetőképessége változott meg! 130


Visszkereseti faktorálás  A faktor a vevő kockázatát semmilyen mértékben sem vállalja.  Faktor: pay as paid, vagyis „fizeti ha már fizettek” (A faktor nem fizeti ki a számlát az eladónak mindaddig, amíg azt a vevőtől be nem szedte.) Ha a faktor előre fizet  A kikötés (visszkereset)  Ha a vevő nem / részben fizet, az eladó köteles a követelés teljes összegét, illetve a különbözetet a faktornak megfizetni!

Visszkereset nélküli faktoring  Faktor: a szerződés szerinti összeget mindenképpen kifizeti. A faktor megvizsgálja a vevő fizetőképességét és csak azután dönt a faktorszerződés megkötéséről.

131


2. Finanszírozási funkció • A faktor a faktorálandó számlák ellenértékét a követelés esedékessége előtt megelőlegezi az eladónak; • A számla ellenértékének 90%-ig; • A faktorálás során a faktornak (banknak) a vevőket kell bevizsgálnia, a vevők kockázatát viseli .

Eladó

Vevő

1.

Hitelező

4.

3.

2.

Eladó (engedményező)

1.

Vevő

3. 4.

2.

Faktor (engedményes) 132


Nemzetközi faktorálás • Az exportkövetelések faktorálása; 3. Adminisztratív funkció • A negyedik szereplő, az ún. importfaktor, aki az importőr ország területén működő • alap faktoring; faktorintézet. • a faktor vezeti az ügyfele • Az importfaktor az igazi faktor, adósnyilvántartását, aki a vevő fizetőképességét előjegyzi a fizetések vizsgálja, behajtja a követelést esedékességét, elküldi az és vállalja a nemfizetés inkasszókat, felszólítja a kockázatát. hátralékos adósokat, • Az exportfaktor a követelést gondoskodik a hátralékok tovább engedményezi az importfaktorra, aki az behajtásáról. importőrnek fizet. • Az importőr a faktorálásba semleges szerepet játszik, rá többletköltség a faktorálás miatt nem hárul. 133


Forfeting Egy későbbi időpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából adódó közép-, illetve hosszú lejáratú követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlása. Jellemző

Faktoring

Forfeting

Lejárat

Rövidebb lejárat (< mint 180 nap)

Közép és hosszú lejárat (> mint 180 nap)

Kockázat

Csak az adós gazdálkodásából eredő kockázatot ismeri / ismerheti el.

A forfetőr visszkereset nélkül finanszírozza meg az eladót, így ezzel a követelésből eredő összes kockázatot átvállalja.

Szolgáltatás

Számos szolgáltatás kombinálható általa.

Kizárólag követelés megvásárlást jelent. 134


Tartozásátvállalás • Rövid lejáratú kereskedelemfinanszírozó eszköz. • Ebben az esetben nem a szállító, hanem a vevő számlavezető bankja vásárolja meg a követelést, vállalja át a vevő tartozását a szállítóval szemben. A bank a vevő helyett fizeti ki az árut. • A bankok ekkor szorosabban akarják ellenőrizni azt, hogy ügyfeleik mire költik a pénzüket. • Ha a bank és az adós közötti bizalom gyengül.

135


Váltó A váltó a kereskedelemben fontos szerepet játszó, a törvényben meghatározott, szigorú alakisághoz kötött értékpapírfajta. Rövid lejáratú hiteleszköz és fizetési eszköz egyben: a kereskedelmi hitel értékpapír formája és ennyiben hiteleszköz,  forgatásakor fizetési eszközként funkcionál. 136


Saját váltó

 A kibocsátó fizetési ígérete: „Fizetek én e váltó alapján 20.. év … hó…. napon, „Z” összeget, „XY” rendeletére” szöveget tartalmazza.  A kibocsátó egyben a kötelezett is, aki a fizetést teljesíti,  A rendelvényes a kedvezményezett, akinek a rendelete szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.

Idegen váltó

 A kibocsátó a váltó kiállítója.  A címzett (a kötelezett), aki fizet a rendelvényesnek.  A rendelvényes, (kedvezményezett) akinek a részére fizetnie kell a címzettnek.  „Fizessen Ön e váltó alapján 20… év …. hó …. napon „Z” összeget, „XY” rendeletére.” 137


A váltó, mint fizetési eszköz

A váltó, mint hiteleszköz

Kékacél Kft.

Acélmű Rt.

•

•

Rövid lejáratú köt: -Váltótartozás

Rövid lejáratú köv: -Váltókövetelés

•

A rendelvényes (kedvezményezett) forgatással átruházhatja a követelését, ezáltal fizetést teljesítve a neki árut szállítók felé. A forgatással megjelölt új kedvezményezett a forgatmányos. Ő kapja meg lejáratkor a váltóban szereplő összeget. Egy váltón több forgatmányos is szerepelhet. Mindig az utolsónak feltüntetett részére történik a kifizetés. 138


A váltó és a kockázat • A váltóforgalom szabályozását a váltótörvények oldják meg (1930-as genfi nemzetközi váltóegyezmény); • Egyetemleges felelősség intézménye; • Megtérítési igény  visszkereseti jog; • Gyorsított bírósági eljárás; • Váltóperes eljárás  óvatolás; • Váltókezesi nyilatkozat  avizált váltó 139


További hasznos információk • Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó; • Bozsik Sándor – Vígvári András (2002): Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény, Bíborka kiadó, Miskolc; • Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképző; • Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp; • Vaday Tamás (1995): A váltó és banki gyakorlata I-IIIII., Bankszemle 1995/6 36-48 p; Bankszemle 1995/7 31-35 p; Bankszemle 1995/8-9 69-76 p.

140




SEMLEGES BANKMŰVELETEK: BANKSZOLGÁLTATÁSOK, BANKI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK (A KERESKEDELEM FINANSZÍROZÁS ÉS A HITELNYÚJTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK)

142


Bankügyletek kategorizálása • Aktív bankügyletek – bank pénzt ad át és követelése keletkezik • Passzív bankügyletek – bank pénzt fogad el és kötelezettsége keletkezik • Semleges bankügyletek – Olyan bankügylet, ami nem aktív, illetve passzív – Bankszolgáltatások és banki kötelezettségvállalások – Olyan ügyletek, amelyeknek volumene nem jelenik meg a bank mérlegében (mérleg alatti tételek) – Olyan ügyletek, amelyek jutalék- és díjbevételt jelentenek a bank számára 143


Semleges bankügyletek

Banki kötelezettségvállalások Kereskedelemfinanszírozás

Hitelnyújtási kötelezettségvállalás

Bankszolgáltatások

Kockázatkezelés

pénzforgalom

Garancia- és kezesség

Folyószámlahitelkeret

kamat- és devizaswap

Akkreditívek

Rulírozó hitelkeret

kamatminimum és maximum ügylet

közvetítői tevékenység

Elfogadvány-hitel

Készenléti hitelkeret

határidős ügyletek

letét- és széfügylet

Jegyzési garancia

Értékpapírosítás

tanácsadás

(nyomtatványárusítás)

144


Mérlegen kívüli tevékenységek: 1. Kötelezettségvállalások: A bank vállalja, hogy valamely jövőbeni időpontban finanszírozni fog.

2. Bankszolgáltatások: Azon pénzügyi szolgáltatások, melyeket a hitel-betét üzletágon kívül a bank még ellát. A legfontosabb a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítása!

145


Kötelezettségvállalások I. Kereskedelem finanszírozás: A vevő fizetőképességét erősíti; Banki kötelezettségvállalás; Formái: kereskedelmi garancia, elfogadvány hitel és kereskedelmi akkreditív 1. Kereskedelmi garancia = Bankgarancia  A vevő fizetőképességét vizsgálni kell;  A vevő garancia díjat fizet;

146


147


Akkreditív

7. okmányok átadása, jóváírás

Exportőr (szállító)

2. akkreditív nyitás

5. áruszállítás

Importőr bankja 6. okmányok benyújtása, fizetés

3. értesítés akkreditív nyitásról

8. Jóváírás

4. akkreditív nyitás megerősítése

Exportőr bankja

Importőr (vevő) 1. szállítási szerződés 148


3. Elfogadvány hitel (akcept hitel)  Bankgarancia, mely váltó formát ölt;  Normál esetben nem kerül sor hitelnyújtásra; A vevő fizetéséért a bank vállalja a kötelezettséget; A bank kényszerhitelezővé is válhat, a vevő nemfizetése esetén; Számos előnye van a szállító számára.

149


Elfogadvány-hitelezés menete

Exportőr (szállító)

2. idegen váltó intézvény

4. áruszállítás, váltóval fizetés

3. elfogadvány

Vevő bankja

Importőr (vevő)

1. szállítási szerződés 2008.09.08.

Bankügyletek

150


Váltó alapfogalmak • Intézvény – idegen váltó (fizetési felszólítás aláírás előtt) • Intézvényez – idegen váltót bocsát ki (és küld az elfogadónak) • Elfogadvány – aláírt idegen váltó (elfogadott fizetési felszólítás) • Rendelvényes – váltófizetés kedvezményezettje • Forgatmányozás – váltó átruházása (váltó hátlapjára írva) • Forgatmány – átruházott váltó (váltó hátlapján) • Forgatmányos – váltót átruházó • Óvatolt váltó – lejárt váltó 151


Váltó előnyei

• Szállító számára

– váltókövetelés absztrakt – váltó lejárat előtt forgatható – váltó leszámítoltatható

• Vevő számára – hitelben szerez árut/fizetőeszköz

• Forgatmányos/Bank számára – üzletszerzési eszköz – befektetés – korábbi forgatmányosok készfizető kezessége

152


Váltó kellékek • • • • • • • •

Váltó megnevezése kiállítás nyelvén Váltó összege (devizanem) Váltó lejárata Váltó beváltásának helye Kiállítás dátuma Rendelvényes neve, székhelye (Kibocsátó neve, székhelye) Fizetésre kötelezett neve, székhelye 153


II. Hitelnyújtási kötelezettség vállalások Rendelkezésre tartás; Rendelkezésre tartási jutalék; 1. Hitelkeret:

2. Rulírozó hitelszerződések: Hitelszámlához kapcsolódik; Limit kerül előírásra; Rövid lejáratú finanszírozás eszköze;

154


3. Készenléti hitel

• Hosszú lejáratú • Folyósítás több ütemben történik • Részletek folyósítása feltételhez (elsősorban beruházási készültségi fok) kötött • Pénzt nem a hitelfelvevőnek folyósítják, hanem a projekt beszállítóit fizetik ki

155


4. Értékpapír ügyletek: a.) Kötvénykibocsátás (banki kötelezettségvállalással); Állampapír, kincstárjegy b.) Értékpapírosítás 1. Célja, hogy az egyedileg kis összegű illikvid követeléseket likviddé, pénzpiacon eladhatóvá tegye. 2. Magyarországon előfordulása nem jellemző. 3. Használata válság miatt nemzetközileg is visszaszorul

156


Kockázatkezelő eszközök • Swap – pénzáramok cseréje • Kamatminimum/kamatmaximum – hitelkamat korlátozása • Határidős ügyletek – Futures/forward – Opciós ügyletek

157


További hasznos információk 1. Hitelintézeti számvitel (Saldo Rt. 2005); 2. Bozsik Sándor: Banküzemtan 3. Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény 4. www.pszaf.hu

158




A fizetési rendszer működése

Bankügyletek


Fizetési rendszer • Pénzforgalom: a fizetési műveletek összessége. A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság különböző szereplői között megvalósuló pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az időbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a tranzakciós költségek és kockázatok. • Hatásai: • 1. Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság működését. • 2.Növeli a pénz forgási sebességét, • 3. Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítője. 161


A fizetési rendszerek alaptípusai • Nettó elszámolás: – Az elszámolás és a kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok szerint történik. – Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást igényel, mint a bruttó. – A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb. • Bruttó elszámolás: – Az elszámolás és a kiegyenlítés egy időben történik. Amennyiben van elegendő fedezet, akkor a tranzakció a küldés időpontjában véglegessé válik. – Jelentős technikai likviditási igénye van. – A nem fizetések kockázata alacsony. 162


Magyarország • 1987 előtt nem működtek fizetési és értékpapírelszámolási rendszerek: az MNB vezette – az egyszintű bankrendszer elveinek megfelelően – a gazdálkodó szervezetek számláit és „ő” bonyolította le a vállalatok számlapénzforgalmát. • 1987 után az MNB-nek kulcsszerepe volt a fizetési és az elszámolási rendszerek kialakításában és fejlesztésében • Nemzetközi pénzügyi tendenciák: – Dereguláció, liberalizáció – Technikai fejlődés, forgalom növekedése 163


A hazai pénzforgalmi infrastruktúra Az MNB alapvető feladata a pénzforgalom, valamint a fizetési és elszámolási rendszerek megbízható és hatékony működésének elősegítése

A hazai felvigyázott rendszerek 2011-es éves forgalma az éves GDP 54,6 szorosa (1536 ezer milliárd Ft)!

Forrás: MNB

164


A fizetési rendszer résztvevői 1. • Pénzügyi intézmények: – Hitelintézetek – Pénzügyi vállalkozások

• Befektetési szolgáltatók • Giro Elszámolásforgalmi Rt.: Tulajdonosai a hitelintézetek, az MNB és a KELER Rt. Pénzügyi szerepet nem játszik a rendszerben; az adatforgalom lebonyolítása és a központi adatfeldolgozó rendszer működtetése a feladata. A Bankközi Klíringrendszer (BKR) üzemeltetője.

165


A fizetési rendszer résztvevői 2. • Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. KELER ZRt.: Kezeli a fizetési rendszer napközbeni likviditását biztosító értékpapír fedezeteket és a kapcsolódó információs rendszert • KELER Központi Szerződő Fél Zrt: kizárólagos tevékenységként végzi a garantált piacok vonatkozásában a központi szerződő fél tevékenységet a Klírintagok számára. • GIRO Bankkártya Rt.: Nincs pénzügyi szerepe a rendszerben, birtokolja az egyetlen magyarországi kártyavédjegyet (GBC). Tagjai számára bankkártya elszámolási szolgáltatásokat nyújt 166


A fizetési rendszer résztvevői 3. • Magyar Posta Rt.: Nem vezethet pénzforgalmi számlát ügyfelei számára, készpénzfizetési szolgáltatásokat nyújt. • Magyar Államkincstár: Kb. 2.000 költségvetési intézmény számára nyújt bankszámla-vezetéshez hasonló szolgáltatásokat a ktgvetés által finanszírozott tevékenységekhez kapcsolódó kifizetések céljaira.(Előirányzatok) 167


A fizetési rendszer résztvevői 4. • Az MNB, – …mint szolgáltató – …mint felvigyázó – …mint szabályozó • PSZÁF: célja a fizetési rendszer zavartalan és eredményes működése: átlátható üzleti folyamatok; tisztességes verseny • Magyar Bankszövetség: Tv. és jogszabályalkotásban vesz részt • Fogyasztóvédelem: célja a problémás ügyek bíróságon kívüli elintézése

168


A végső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank •

Szabályozza, felügyeli és működteti a belföldi fizetési rendszert, • Vezeti a következő gazdasági szereplők elszámolási számláit: – Hitelintézetek(kereskedelmi bankok), – Országos Betétvédelmi Alap, – Elszámolóházak, – Befektetővédelmi Alap, – Magyar Posta Rt. – Magyar Államkincstár, – Államadósság Kezelő Rt. – ÁPV.Rt. 169


Fizetési módok 1. • Készpénzfizetés: azonnali lebonyolódás, hamisítás és rablás veszélye • Készpénzkímélő és –helyettesítő fizetési módok: a pénz valós fizikai formájában nem vagy csak a ki/be fizetéskor jelenik – Átutalás: • Egyszerű átutalás • Csoportos átutalás – Beszedési megbízás • Azonnali beszedési megbízás • Csoportos beszedési megbízás (inkasszó)

– Okmányos meghitelezés (akkreditív) 170


Fizetési módok 2. – Csekk – Bankkártya • Betéti k. • Hitel k. – Egyéb fizetési módok: • Kereskedői kártyák • Postai eszközök: – Készpénzátutalási megbízás(sárga csekk) – Belföldi postautalvány (rszín csekk) – Kifizetési utalvány

171


A fizetési módok időigénye és költségei • Készpénz: Azonnali lebonyolódás, magas tranzakciós költség. Kockázata a hamisítás és rablás. • Kp. kímélő módok: Lebonyolítása technika függő(on line, off line),fajlagos költsége kisebb, időigénye van. Kockázata a hamisítás, nem fizetés ~, működési~. • Átutalás, inkasszó: Lebonyolítás technika függő, működési~, nem fizetési~ és csalási kockázat merül fel. (Az inkasszónál pluszban hitelezési kockázat van jelen!) 172


A fizetési rendszer globális kockázatai- és kezelésük a korszerű fizetési rendszerekben

• Szolgáltatás ellátásának kockázata: az ügylet menet megszakadásának és/vagy meghiúsulásának valószínűsége. • Elszámolási és kiegyenlítési kockázat: elszámolás és kiegyenlítés elmaradása vagy késedelme • Kapcsolódó rendszerek kockázata: Rendszerek egymásra épülése nem zökkenőmentes 173


A magyar belföldi fizetési rendszer • Bankközi Klíring Rendszer (BKR)

+ • Valós idejű bruttó elszámolás (VIBER)

174


A magyar belföldi fizetési rendszer 1. • Bankközi Klíring Rendszer (BKR): – Késleltetett elszámolású, fedezetvizsgálatot is végző bruttó rendszer. – Sok, kis összegű fizetések elszámolása – Napi legalább 5 elszámolási ciklus (4 óra alatt a pénznek meg kell érkeznie) – Résztvevők: MNB, hitelintézetek, GIRO Rt. , KELER Rt.

175


A magyar belföldi fizetési rendszer 2. • Valós idejű bruttó elszámolási Rendszer (VIBER) – A kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól. Sürgős, nagy összegű bankközi fizetési megbízások kiegyenlítése és elszámolása. – Résztvevők: hitelintézetek, KELER Rt., Magyar Államkincstár, MNB.

176


Fizetési módok alakulása Magyarországon 2010 I. – 2013 II. n.év között millió darab 180

millió darab 180 160

160

140

140

120

120

100

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

2010. I.

2010. II. Átutalás

2011. I.

2011. II.

Fizetési kártyás vásárlás

2012. I.

2012. II.

Csoportos beszedés

2013. I.

2013. II.

Készpénzfelvétel

177




A bank passzív műveletei. Befektetési és megtakarítási számla konstrukciók. Bankügyletek


Az előadás tartalma • • • • • • • •

•

A passzív bankügyletek definiálása; A passzív bankügyletek csoportosítási lehetőségei; A betétgyűjtés definiálása; Az EBKM; Betétbiztosítás itthon és külföldön; A betétek csoportosítási lehetőségei; Látra szóló betétek és kamatszámítási módszerei; Lekötött betétek (megtakarítási és befektetési számla konstrukciók); Egyéb betétek.

180


A passzív bankügyletek • Segítségükkel pótlólagos pénz érkezik a bankba, amellyel egy időben tartozása keletkezik a bankoknak azzal szemben, akitől a pénz érkezik, vagyis a pénz tulajdonosával szemben. • A passzív bankügyletek során a hitelintézet más pénztulajdonosok átmenetileg vagy tartósan szabad pénzeszközeit összegyűjti abból a célból, hogy saját forrásait kiegészítse, illetve az aktív bankügyleteit finanszírozza. 181


Csoportosítási lehetőségek -1 a.) betétgyűjtés; b.) banki értékpapír kibocsátás (pl. bankkötvény vagy letéti jegy formájában); c.) hitelfelvétel (a Jegybanktól vagy más kereskedelmi banktól).

182


Csoportosítási lehetőség - 2 a.) aktív módon szerzett források; b.) passzív módon szerzett források.

183


A betétgyűjtés jellemzői • Az ügyfél a bankkal kötött szerződés alapján meghatározott pénzösszeget, meghatározott időszakra helyez el; • A bank a betét után kamatot ad, és lejáratkor a betét összegét kamattal növelve fizeti vissza. • A betétszerződéshez nem feltétlenül szükséges bankszámlát nyitni. (pl. nyereménybetét) • Futamidő lehet 1,2,3,6,9,12 hónap illetve éven túli. • A kamatfizetés mértéke fix vagy változó. • Látra szóló és lekötött betétek (egyszeri, folyamatos). • Küszöbös és sávos kamatozás. • A betét devizaneme lehet forint vagy más deviza (árfolyamkockázat). • Minimum leköthető összeg.

184


Az EBKM • A különböző betéti termékek jövedelmezőségének összehasonlításában lehet segítségünkre az egységesített betéti kamatlábmutató (EBKM). • Ennek segítségével lehet összehasonlítani a betéti kamatokat és a betéteket terhelő költségeket. • Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe. • Ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell. 185


Betétbiztosítás itthon… • Befektetési értékhatár - személyenként és bankonként kamatokkal együtt maximum 100 ezer euró. – Elszámolási számla betét – Banki lekötött betét – Bank által kibocsátott hitelezési jogot megtestesítő értékpapír (2003. január 1 után)

• Egy esetleges bankcsőd esetén az OBA 100 ezer euróig a betét és kamatai 100%-át fizeti ki. 186


A betétek csoportosítási lehetőségei 1. 2. 3.

Látra szóló betétek; Lekötött betétek: Megtakarítási számlák; Befektetési számlák Egyéb betétek;

187


Látra szóló betétek • Helye: A fizetési forgalom lebonyolítására szolgáló elszámolási betétszámlán képződik a látra szóló betét. • Kamatozása: Ezen betéttípus után a bank vagy egyáltalán nem fizet kamatot, vagy mindössze egy minimális összegű kamat íródik jóvá a számlán. • Célja: A számla lehetővé teszi, hogy a bank lebonyolítsa az ügyfél fizetési forgalmát, kifizetéseket és jóváírásokat enged. 188


Kamatszámítási módszerek 1. Német: Minden hónap 30 nap, az év 360 nap. A legegyszerűbb kamatszámítási módszer. 2. Francia: Minden hónap annyi napos, amennyi a naptári napok száma, de az év 360 napos. 3. Angol: A hónap napjainak száma megegyezik a naptári napok számával, az év napjainak száma 365 (szökőévben 366). 189


Lekötött betétek 1. Megtakarítási számlák: Azonnali elérésű számlák; Lekötött betétek; Értékpapírral gyűjtött források; Takarékbetétkönyv. 2. Befektetési számlák: Tagi betét; Befektetési jegy; Indexhez kapcsolt számlák; Nyugdíj előtakarékosság; Életbiztosítással egybekötött betét. 190


Egyéb betétek 1. 2. 3. 4. 5.

Befektetési célbetét; Importfedezeti betét; Váltófedezeti számla; Csekkfedezeti számla; Letéti számla.

191


További hasznos információk 1. Hitelintézetekről és pénzügyi; vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény; 2. Bozsik Sándor: Banküzemtan; 3. www.oba.hu; 4. www.pszaf.hu; 5. www.mnb.hu;

192




Bankügyletekkel kapcsolatos számítások (Gyakorlat!) Bankügyletek


Kamatszámítás

Egyszerű kamatszámítás

 Csak a tőkeösszeg kamatozik;  A kamatot a betétszámlán írják jóvá, a tőkeösszeg önállóan fordul meg;  Hozama kisebb.

Kamatos kamatszámítás

 A kamaton keresett összeg a tőkeösszeggel együtt kamatozik;  A kamat a tőkeösszeggel fordul meg;  Hozama nagyobb.

Vegyes kamatszámítás 195


• Ha 100 ezer forintot 5 évre egyszerű kamatozással fektetünk be, 10%-os kamattal, akkor az alábbiak szerint gyarapszik: 1. Kamat 10 000 Visszakapom a tőkét 10 000 Összesen

2. 10 000 10 000

3. 10 000 10 000

4. 10 000 10 000

5. 10 000 100 000 110 000

150.000 Ft

• Ha viszont kamatos kamattal számolunk, akkor a kamaton keresett összeg is kamatozik: 1. Kamat 10 000 Visszakapom a tőkét 10 000 Összesen

2. 11 000 11 000

3. 12 100 12 100

4. 13 310 13 310

5. 14 614 100 000 114 614

161.051 Ft

Feltételezés: egy évben csak egyszer van kamatfizetés

196


Képlettel ….jelenből jövő: kamatos kamatszámítás!

A befektetett 100.000 Ft 5 év múlva 161.051 Ft-ot fog érni. FV = PV * (1+r)n FV = 100.000 * (1 + 0,10)5 FV = 161.051 197


…. jövőből jelen: diszkontálás! Például: Mekkora összeget helyeztem el 7,5% éves hozamot (kamatos kamat) fizető befektetésben, ha 5 év múlva 287.126 Ft-ot kaptam? FV = PV * (1+r)n

PV = FV / (1+r)n

PV = 287.126 / (1+0,075)5 PV = 200.000 Ft

198 198


FV

P V

Jelenérték PV

PV

C0 * (1 r ) n

(kamatos) kamatoztatás 1

2

3

4

1 Cn * (1 r ) n

5

…

n-1

Jövőérték FV

diszkontálás

C0 = befektetett összeg 0. időpontban Cn = befektetett összeg n. időpontban r = kamatláb n = befektetési periódusok (ált. évek) száma 199


Példák  Mennyit fog érni 500.000 Ft? • 3 év múlva évi 6% kamattal? • 3 év múlva évi 7% kamattal? • 20 év múlva évi 6% kamattal?  Mit számolunk?

200


Megoldás a.) 3 év múlva évi 6% kamattal 500.000 * (1 + 0,06)3 = 595.508 Ft

b) 3 év múlva évi 7% kamattal 500.000 * (1 + 0,07)3 = 612.522 Ft c) 20 év múlva évi 6% kamattal 500.000 * (1 + 0,06)20 = 1.603.568 Ft Feltételezzük, hogy egy évben csak egyszer van kamatfizetés!

201


Példa  Mennyit ér ma?  3 év múlva esedékes 10.000.000 Ft évi 7,5% hozammal számolva?  Mit számolunk?

Megoldás:

PV = FV / (1+r)n 10.000.000 / {(1+0,075)3} = 8.049.605 Ft 202


Példa  Mekkora összeget vehetünk fel 1 év

múlva, ha elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatot negyedévente számolják el és a tőkéhez csapják!? (Francia kamatszámítás)

 Mit számolunk?

203


Kamatos kamat számítás tn=t0*(1+i/m)n tn: a betét felvételekor kapott összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; n: a betét futamideje alatt a kamatelszámolások száma; m: egy évben a kamatelszámolások száma Megoldás: tn = 100*(1+0,2/4)4 = 121,55 204


Példa  Mekkora összeget vehetünk fel 1 hónap múlva, ha április 22-én elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatokat negyedévente számolják el! (Francia kamatszámítás)  Mit számolunk?

205


Egyszerű kamatszámítás tn = t0*(1+i*n/360)

tn: a betét felvételekor kapott összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; n: a betét futamideje naptári napokban;

Megoldás: tn = 100* (1+0,2*30/360) = 101,67 206


Példa  Április 22-én 1 éves lejáratú betétet helyeztünk el, amire minden negyed év végén számítanak fel kamatot és a kamatot a tőkéhez csapják. Mekkora összeg lesz a betétszámlán 1 év múlva, ha a kamatláb fix 20%? (Francia kamatszámítás)  Mit számolunk?

207


Vegyes kamatszámítás tn = t0 * (1+i*n1/360)*(1+i/m)N*(1+i*n2/360) tn: a betét felmondásakor kifizetett összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; N: a betét futamideje alatt a teljes kamatperiódusok száma; m: egy évben a kamatelszámolások száma; n1: a betét elhelyezésétől az első kamatelszámolásig eltelt napok száma; n2: az utolsó kamatelszámolástól a betét felmondásáig eltelt napok száma.

208


Megoldás tn= 100*(1+0,2*69/360)*(1+0,2/4)3*(1+0,2*22/360) =

= 121,67

209


• A betéti kamatról (EBKM), az értékpapírok hozamáról (EHM) és a teljes hiteldíj mutatóról (THM) a 41/1997 (III.5) Kormányrendelet rendelkezik. • Ezek bevezetésére azért volt szükség, mert a bankok például a betét/hitelkamatot több címen (pl. kezelési költség, folyósítási jutalék, stb.) csökkentették/megnövelték, így a fogyasztó végül messze nem olyan kedvező betétkamathoz/hitelhez jutott, mint gondolta.

210


Az EBKM számítása a.) Éven belüli lejárat esetén:

jövőérték

jelenérték

Ahol: n: a kamatfizetések száma; r: az EBKM század része; ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma; (k bv ) i :az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. 211


b.) Éven túli lejárat esetén: jövőérték

jelenérték

Ahol: n: a kamatfizetések száma; r: az EBKM század része; ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma; (k bv)i :az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. 212


Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett betéti kamatláb közötti különbség: Az éves banki kamatlábak általában 360 napra vetítve kerülnek megállapításra, s egy évnél rövidebb futamidő esetén a kamat visszaforgatását, tőkésítését nem veszik figyelembe; Az EBKM egy adott év, azaz 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetendő kamatösszeg nagyságát.

213


Példa: 50.000 forintot szeretnénk 7 évre befektetni! Három befektetés közül választhatunk: a) minden év végén hozzátesznek a pénzünkhöz egy fix összeget, 7.500 forintot, ami az eredeti összeg 15%-a; b) 11%-os kamatos kamatot fizetnek; c) az első évben 17% kamatot kapunk, majd évente 2%-kal csökken, míg eléri a 7 %-ot, és ennyit kamatozik az utolsó évben is.  Melyik befektetés a legkedvezőbb?

214


Megoldás a.) Az a.) esetben a kamat összege: 7.500 * 7 = 52.500,-Ft A lejáratkor fizetendő összeg: 50.000 + 52.500 = 102.500,-Ft b.) Kamatos kamatszámítás: FV = 50.000 * 1,117 = 103.808,-Ft (Milyen feltételezéssel éltünk?)

215


c.) A kifizetett összeg = 50.000 * 1,17*1,15*1,13*1,11*1,09*1,07*1,07 = 105.305,-Ft Megoldás: a.) 102.500,-Ft b.) 103.808,-Ft c.) 105.305,-Ft

216


Példa Melyik betéti konstrukció választása a legkedvezőbb az ügyfél számára? a.) Betéti kamat 12 %; (EBKM:11,5 %) b.) Betéti kamat 11,8 %; (EBKM: 11,7 %) c.) Betéti kamat 11,5 %; (EBKM: 11,6 %)  Mit vizsgálunk? Miért?

217


Abszolút és éves hozam A bankunk ügyfele 90 napos kincstárjegyet vásárolt 97,75%-os árfolyamon. 90 nap múlva ezt 100%-on vette vissza tőle a Magyar Államkincstár.

 Mekkora abszolút hozamot ért el ügyfelünk?

r=(FV/PV) -1 90 nap alatt

(100/97,75) – 1 = 2,3%

 Milyen éves hozamnak felel ez meg?

r=(FV/PV)1/n -1 vagy r=(FV/PV)365/n -1 Annualizálnunk kell a befektetést! 1 év = 365 nap

(100/97,75)(365/90) – 1 = 9,67% 218


Milyen feltételezésekkel éltünk az éves hozam meghatározásánál? Azt feltételeztük, hogy az ügyfél újra be tudja fektetni pénzét az eredetihez hasonló feltételekkel. Kamatos kamat alapján számoltunk. Egy évben egy kamatfizetéssel kalkuláltunk.

219


THM Mi a THM?

Milyen költséget tartalmaz a THM? • • • • •

a kamatot, a kezelési költséget, a hitelbírálati díjat, az értékbecslési díjat és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját.

220


Mit nem tartalmaz a THM? • a késedelmi kamatot, • a hitel futamideje meghosszabbításának költségét, • az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, • a biztosítási és garanciadíjakat, valamint • az átutalási díjakat. Mindig egy évre vonatkoztatjuk! 221


A THM számítása a.) Egy részletben történő folyósítás esetén:

• H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő – a Banknak fizetendő – költségekkel; • Ak: a k-dik törlesztő részlet összege; • m: a törlesztő részletek száma; • tk: a k-dik törlesztő részlet években, vagy töredékévekben kifejezett időpontja; • i: a THM századrésze. 222


b.) Több részletben történő folyósítás esetén:

• Ak: a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel, • A’k’: a k’ sorszámú törlesztő részlet összege, • m: a hitelfolyósítások száma, • m’: a törlesztő részletek száma, • tk: a k-adik hitelfolyósítás években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, • tk’: a k’-adik törlesztő részlet években vagy töredék években kifejezett időpontja, • i: a THM századrésze 223


Példa: Az ügyfél a cége számára tartós forgóeszköz hitelt kíván igénybe venni, melyhez két banktól kapott ajánlatot, az alábbiak szerint: „A bank”: 100Mó HUF összegű hitelt tudna nyújtani 4 éves futamidőre. A kamatlábat 12,5%-ban határozták meg. A bank egy akció keretében elengedi az értékbecslési díjat, így a THM évi 15% lenne. „B bank”: Ugyan azt az összeget tudná folyósítani, 6 éves futamidőre, és a kamatláb 13,5% lenne. Itt a közjegyzői díjat engednék el neki, és a THM évi 15% lenne.  Határozza meg, hogy mennyi az egyes hitelek törlesztő részlete, illetve azok tőke és kamattartalma, ha csak a kezdő részletre vagyunk kíváncsiak, törlesztés nem történt?  Állítson fel sorrendet a hitelek között a kamatláb, és a törlesztő részlet alapján!  Melyik konstrukció a kedvezőbb az ügyfél számára? Miért? 224


Megoldás A bank: A törlesztő részlet: 100Mó HUF = X (1/1,125+1/1,1252+1/1,1253+1/1,1254) X = 33.270.791 HUF Ebből: Kamat: 100.000.000 HUF * 0,125 = 12.500.000 HUF Tőke: 33.270.791 – 12.500.000 = 20.770.791 HUF

B bank: A törlesztő részlet: 1000Mó HUF = X *(1/1,135+1/1,1352+1/1,1353+1/1,1354+1/1,1355+1/1,1356) X = 25.364.587 HUF Ebből: Kamat: 100.000.000 HUF * 0,135 = 13.500.000 HUF Tőke: 25.364.587 – 13.500.000 = 11.864.587 HUF

225


Sorrend: Sorrend

1.

2.

Kamatláb

A

B

Törlesztő részlet

B

A

A= B

A= B

THM

226


Példa Melyik a legelőnyösebb? A : a pénzünket évi 21%-os kamatra tesszük be, és évenként tőkésítenek? B : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és félévenként tőkésítenek? C : a pénzünket évi 19,5%-os kamatra tesszük be, és havonta tőkésítenek? D : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és naponta tőkésítenek? 227


Megoldás • • • •

A: (1+i)1 = 1,21 B: (1+0,2/2)2=1,21 C: (1+0,195/12)12 =1,2134 D: (1+0,2/365)365=1,2213

228


Példa: Egy váltó október 31-én jár le. A váltó névértéke 1 millió forint. A váltót a bankhoz augusztus 22-én nyújtották be leszámítolásra. Mekkora összeget fog a bank levonni, ha a bankári diszkont 25%? (Francia kamatszámítás módszerével). 229


Megoldás

A lekötés időtartama: 9+30+31 = 70 nap A diszkont nagysága: D = V*i*n/360 = 1.000e*0,25*70/360 = 48,61e forintot kell levonni. A kifizetendő összeg: 951 eFt! D: a diszkont összege; V: a váltó névértéke; i: a bankári diszkontláb; n: a váltó futamideje

230


Mekkora hitelkamatlábnak feleltethető meg az ügylet hozama? d = 360*i / (360 - i*n) d: matematikai diszkont i: bankári diszkont n: a váltó futamideje Megoldás: d = 360*0,25 / (360 – 0,25*70) = 0,26 Bankári diszkont (0,25) < Matematikai diszkont (0,26) 231



MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Bankügyletek

Recommend Documents