MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS Név: MOLNÁR PÉTER Neptun kód: on0a64 Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): Szakirányú továbbképzés, levelező tagozat

Szak: Közoktatási vezető és pedagógus Szakirány: Szakértői tevékenység, szakértői szakvizsga etika

Illetékes intézet: Tanárképző Intézet A szakdolgozat címe: Szakértői és szaktanácsadói feladatkör szerepei a múltban, napjainkban és a várható jövőben.

Konzulens neve, beosztása: Sarka Ferenc, óraadó tanár

A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: 2014.október 11. Miskolc, 2015. április 21. A témát elfogadtam.

…………………………… Hallgató aláírása

p. h. ……………………………………… Konzulens aláírása

……………………………………. Intézetigazgató aláírása

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: MOLNÁR PÉTER

Neptun kód: on0a64

Szakdolgozat címe: Szakértői és szaktanácsadói feladatkör szerepei a múltban, napjainkban és a várható jövőben.

Konzulens neve: SARKA FERENC Konzultáció időpontja

Dátum:

Konzulens aláírása

A szakdolgozat beadható: ………………………….. Konzulens aláírása

EREDETISÉGI NYILATKOZAT

Alulírott: MOLNÁR PÉTER Neptun-kód:on0a64

a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy Szakértői és szaktanácsadói feladatkör szerepei a múltban, napjainkban és a várható jövőben című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:  szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;  tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;  más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és a http://midra.uni-miskolc.hu tárhelyre feltöltött) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.

Miskolc, 2015. április 21.

............................................................... hallgató

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézet

SZAKÉRTŐI ÉS SZAKTANÁCSADÓI FELADATKÖR SZEREPEI A MÚLTBAN, NAPJAINKBAN ÉS A VÁRHATÓ JÖVŐBEN

Konzulens: Sarka Ferenc

Készítette: Molnár Péter

Óraadó tanár,

Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga

Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet

Miskolc 2015.

Tartalomjegyzék Bevezetés ....................................................................................................................... 3

I.

II. Jogszabályi háttér ......................................................................................................... 5 III. A szakértővel, szaktanácsadóval szembeni elvárások ............................................... 6 1.

Kit nevezünk szakértőnek?..................................................................................................... 6

2.

Kit nevezünk szaktanácsadónak? ........................................................................................... 6

3.

Milyen elvárások vannak a szakértővel és a szaktanácsadóval szemben? ............................. 6

4.

Szakértői névjegyzékbe való felkerülés módja ...................................................................... 7

5.

A szaktanácsadói névjegyzékbe való felkerülés módja.......................................................... 8

6.

7.

5.1.

A múlt............................................................................................................................. 8

5.2.

Jelen és a jövő ................................................................................................................ 9

Szaktanácsadói feladatkörök a múltban, a jelenben és a várható jövőben ............................. 9 6.1.

Szaktanácsadók feladatai és történeti áttekintése a múltban .......................................... 9

6.2.

Szaktanácsadói feladatok a jelenben és a jövőben ....................................................... 12

6.3.

Szaktanácsadók összehasonlítása a múltban és a jelenben........................................... 16

Szakértői feladatkörök a múltban, a jelenben és a várható jövőben..................................... 17 7.1.

Szakértők a múltban ..................................................................................................... 17

7.2.

Szakértők a jelenben és a várható jövőben ................................................................... 18

7.3.

Pedagógusminősítő rendszer a jelenben és a jövőben .................................................. 25

IV. Szakértői és szaktanácsadói tapasztalatok feldolgozása ......................................... 31 1.

Statisztika a kérdőív kiküldéséről ........................................................................................ 32 1.1.

Általános statisztikai kérdések: .................................................................................... 33

1.2.

Szakértőkkel, szaktanácsadókkal kapcsolatos tapasztalatok ........................................ 35

1.3.

Szakértők, szaktanácsadók tapasztalatai, ahogyan a szakértők látják .......................... 38

1.4.

A kérdőív összegzése ................................................................................................... 40

1.5. Szakértők összehasonlítása a múltban és a jelenbe, a szakirodalom és a kérdőíves tapasztalatok alapján ................................................................................................................ 41

V. Összegzés ..................................................................................................................... 42 Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 43 Summary ............................................................................................................................ 44 Mellékletek ......................................................................................................................... 45

2

I.

Bevezetés

Azért választottam a „Szakértői és szaktanácsadói feladatkör szerepei a múltban, napjainkban és a várható jövőben” témát, mert az elmúlt évtizedekben nem volt – hétköznapi nyelven szólva - tanfelügyeleti rendszer Magyarországon, mivel az 1985. I. törvényben megszüntették, amelyet a szakfelügyelők láttak el. Izgalmasnak és érdekesnek tartom ezt a témát, mert a közoktatási rendszer 2013. január 1. óta jelentős változáson ment át, változott elnevezésében is és lett köznevelés. A pedagógus szakma nehezen alkalmazkodik a változásokhoz, nem tud és nem is lehet egyik napról a másik napra gyökeresen megváltoztatni szemléleteket, módszereket, nézőpontokat. Tapasztalatom szerint 2013. január 1-től egy olyan rendszer került bevezetésre, amit a pedagógusok nagyon nehezen tudtak kezelni, a vezetőket pedig óriási feladat elé állította. Bevezetésre került a portfólió – készítés, a pedagógusfizetések besorolásánál új struktúrák kerültek kialakításra. Az egész napos iskola, a hit- és erkölcstan oktatás, a célnyelvi és az idegen nyelvi mérés bevezetése mind-mind új kihívást, változást és nagyobb odafigyelést igényel. Folyamatban van az új típusú szaktanácsadásnak a kiépítése és elindítása. A pedagógusok a múltban megszokták, hogy értékelik a munkájukat, ami egy visszajelzés volt számukra, hogy valójában jól csinálják-e azt, amit csinálnak, megfelelő módszereket alkalmaznak-e a tananyag átadására, vagy megfelelő viselkedési módot tudnak-e mutatni magatartásukkal. Minden szakmában fontos az ellenőrzés, és az azt követő értékelés koordinálás a megfelelő minőségű munka érdekében, hiszen csak abban az esetben tud az ember minőségi munkát végezni, legyen az asztalos, vízvezeték-szerelő vagy hivatalnok, ha van egy külső kontroll, aki meg tudja fogalmazni az adott dolgozónak, hogy a munka, amit végez, megfelelő színvonalon folyik-e. Ha az szakember elbizonytalanodik vagy tanácstalan lesz, esetleg nem tud megbirkózni az adott feladattal, szüksége van tanácsra egy olyan embertől, aki tapasztalattal rendelkezik. Ez a pedagógusoknál a szakértő és a szaktanácsadó, illetve a nyugdíj előtt álló nagy tapasztalatú pedagógusok, akik nagyon sok mindent megéltek a köznevelésben, sok változáson mentek keresztül, és hatalmas felhalmozott ismerettel rendelkeznek. Bár a dolgozatomban nem térek ki a tapasztalattal rendelkező kollégákra, mégis olykor nagy szükség lenne az általuk alkalmazott bevált gyakorlatra.

3

A szakdolgozat előkészítése során interjút készítettem a szakértővel és szaktanácsadóval, akik a múltban már végeztek ilyen jellegű tevékenységeket, illetve az „új típusú” szaktanácsadóval, pedagógiai szakmai „ellenőrrel” – rövidebb és a köznyelvben elterjedt néven – tanfelügyelővel és köznevelési szakértővel. Az interjúk mellett egy 10 kérdésből álló kérdőívet készítettem, amit szakértőknek és pedagógusoknak küldtem el. Jelen esetben is folyik a köznevelési szakértők, a pedagógusminősítési és a köznevelési szaktanácsadói rendszer újjáépítése, ami nagyon képlékeny, még és valójában sok területet még az „éles” gyakorlatban nem próbálták ki. A tanfelügyeleti és szaktanácsadói rendszer még el sem indult valójában, a pedagógusminősítés idén 2015 márciusában kezdődik. A pedagógusminősítéshez a szakértők a vizsgákat már letették, és nagy izgalommal várják az első minősítő munkájukat. A jogszabályok is sokat változtak és változnak jelenleg is. Nincsenek könnyű helyzetben a szakértők és pedagógusok sem, hiszen egy új rendszer kipróbálása történik, bármennyire is előkészített az, mindig lehetnek és lesznek is benne hibák. Vélemény szerint nagyon nagy a kollégák leterheltsége, sok a többletmunka, és a minősítéssel, tanfelügyelettel, szaktanácsadókkal kapcsolatban sem alakult ki még konkrét helyzetkép, nincsenek tapasztalatcserék, sok a bizonytalan tényező. Az intézményvezetők nincsenek még tisztában minden konkrét lépéssel az új rendszerben. Valószínűleg a gyakorlat fogja a hibákat, hiányosságokat feltárni, de bizakodó vagyok, hogy be fog válni az új rendszer és a bizonytalanságot fel fogja váltani az elfogadás és az elégedettség. Kíváncsi voltam és vagyok arra, hogy milyen hatással volt az új köznevelési törvény által bevezetésre került pedagógusminősítési rendszer a pedagógusokra, a tanfelügyeleti rendszer, és mit várnak ettől a pedagógusok, a szakértők és az újfajta szaktanácsadók.

4

II.

Jogszabályi háttér

A szakdolgozatom témájára az következő jogszabályok alapján készült el. 

Az 1993. évi LXXIX törvény 101.§-a tartalmazza - Az Országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzéket, amely a dolgozatom egyik alappillére.



277/1997.

(XII.

22.)

Korm.

rendelet

-

a

pedagógus-továbbképzésről,

a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szól, ami a szakértői munka egyik feladatköre. 

38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet - amely a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szól. Ebben szerepelnek az névjegyzékbe való felkerülés módjai és feltételei. A rendelet 2015. április 13-ig hatályos jelenlegi formájában, mert a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet 14. §-a hatályon kívül helyezte.



2011.évi CXC köznevelési törvény – amely az Országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzék 82.§-a tartalmazza.



20/2012 (VIII.30) EMMI rendelet - Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés megszervezésének és lebonyolításának általános szabályait tartalmazza.



326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet – minősítő vizsga és a minősítési eljárás lefolytatásának szabályait és a minősítésessel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

5

III.

A szakértővel, szaktanácsadóval szembeni elvárások

1. Kit nevezünk szakértőnek? Többféle szempont szükséges ahhoz, hogy egy pedagógust szakértőnek lehessen nevezni. Első szempont az, hogy szakértőnek a neve szerepeljen az Oktatási Hivatal (OH) által létrehozott Országos szakértői névjegyzéken. Legyen rálátása az adott területre, és rendelkezzen szakmai tapasztalattal. Talán a legfontosabb terület a szakértőnél, ami a nevében is benne van, hogy az adott területnek vagy területeknek a szakértője legyen.

2. Kit nevezünk szaktanácsadónak? Hasonlóan a szakértőhöz itt is szerepelni kell a szaktanácsadói névjegyzékben, amelyet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tart karban. Elsősorban segíti a tanárok munkáját szakmailag, különböző pedagógiai szintleírások alapján1. Olyan szakember, aki újításokra ösztönöz, tanácsokat ad, azok megvalósításához. Segíti az intézmény fejlesztését a hatékonyabb működés érdekében.

3. Milyen elvárások vannak a szakértővel és a szaktanácsadóval szemben? Olyan beállítódással rendelkezzen, akinek a személyisége és a családi háttere, az élete kiegyensúlyozott, harmonikus, rendezett körülmények között zajlik. Személyiségéből is fakadóan kezdeményező típus legyen, nyitott az új dolgokra, ambiciózus. Rendelkezzen jó kommunikációs képességgel, kellő önbizalommal, empátiával. Önismerete megfelelő és valós legyen. Megjelenése sugallja a dominanciát, mind természetéből fakadóan, mind pedig öltözködésében is nyilvánuljon meg. Megfelelő határozottsággal lépjen fel, és ugyanakkor megfelelő fegyelmezettséget, önfegyelmet tanúsítson. Talán a legfontosabb elvárás a szakértővel és a szaktanácsadóval szemben az, hogy ne tévessze soha szeme elől a célt. Az elsődleges szempont mindig az legyen, hogy, milyen célból hívták vagy rendelték ki, mi a feladat, és milyen befolyással fog hatni a véleménye, tanácsa az adott intézményre a megfelelő döntés meghozatala érdekében. És a legfontosabb szempont az, hogy a

1

TÁMOP 3.1.5/12 – 2012 - 0001 program keretében jelennek meg a szintleírások

6

szakmájához értsen a legjobban, legyen naprakész a jogszabályi változások területén és hiteles legyen mind emberi, mind pedig szakmai szempontból.

4. Szakértői névjegyzékbe való felkerülés módja Az országos szakértői névjegyzékben a múltban viszonylag könnyen lehetett bekerülni, de a bennmaradás már nehezebb volt. A törvény2 kimondta azt, hogy büntetlen előéletűnk kellett lennie a jelentkezőnek, rendelkeznie kellett szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább tíz év szakmai gyakorlattal, illetve a szakterültén elismert személyként kellett lennie, továbbá a jelentkezési díjról szóló befizetési bizonylat másolatát kellett bemutatnia. Ezen paraméterek alapján a pedagógus felkerülhetett az országos szakértői névjegyzékbe. Az első alkalommal a felvétel öt évre szólt, ami meghosszabbítható volt, de a hosszabbítást már külön jogszabály szakvizsga letételéhez köthette, de ez nem volt kötelező. A választható szakirányok száma huszonkettő volt. Jelenleg kétféle módon lehetséges felkerülni az országos szakértői névjegyzékbe, bejelentés vagy engedélyezés alapján, attól függően, hogy a két feltételrendszer közül melyiknek felel meg a leendő köznevelési szakértő. „Bejelentés 



Engedélyezés

büntetlen előéletű, nem áll a 

büntetlen előéletű, nem áll a

köznevelési szakértői tevékenység

köznevelési szakértői tevékenység

folytatását kizáró foglalkozástól

folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás

eltiltás hatálya alatt

hatálya alatt

felsőfokú

végzettséggel

és 

pedagógus szakképzettséggel és 

pedagógus

vagy

munkakörben

szerzett



oktatói tíz

év 

szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkezik szakterületének elismert képviselője” 3

szakmai gyakorlattal, valamint 

pedagógus-szakvizsgával rendelkezik

2

1993. évi LXXIX. 101.§ (3), (5) bek.

3

http://www.oktatas.hu/kozneveles/nevjegyzekek/szakertoi_nevjegyzek 2015. március 24.-i állapot szerint

7

A választható szakterületek száma lecsökkent huszonkettőről tizenegyre. A következő felsorolás a szakterületeket tartalmazza: 1.

„tanügyigazgatás szakterület,

2.

szervezet- és minőségfejlesztés szakterület,

3.

pedagógiai értékelés szakterület,

4.

mérés-értékelés szakterület,

5.

akkreditáció szakterület,

6.

sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a sajátos nevelési igényű tanuló

iskolai nevelése és oktatása szakterület az egyes fogyatékosság típusának megfelelő szakirány megjelölésével, 7.

nemzetiségi nevelés és oktatás szakterület a nemzetiségi szakirány megjelölésével,

8.

esélyegyenlőség szakterület,

9.

köznevelési fejlesztési támogatások szakterület,

10. iskolai könyvtár szakterület, 11. pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterület.”4

Elbírálás a múltban

a jelenben



évente három alkalommal történt



öt évenként meg kellett újítani



az elbírálás folyamatos, a beadott kérelmet két héten belül elbírálják



a nyilvántartásba vétel határozatlan időre szól

5. A szaktanácsadói névjegyzékbe való felkerülés módja 5.1. A múlt A

múltban

a

leendő

szaktanácsadónak

pedagógus

végzettséggel

és

szakképzettséggel kellett rendelkeznie, továbbá pedagógus szakvizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlattal. Büntetlen előéletűnek kellett lennie, és nem állhatott eltiltás hatálya

4

15/2015. (III.13.) EMMI 1. sz. melléklete – 2015.04.01.-től hatályos

8

alatt. A szaktanácsadói névjegyzékbe való bekerüléshez nyilvános pályázatot hirdetett meg az Országos Fejlesztő Intézet (OFI). A jogszabályi változások a szakértői névjegyzékbe való felkerülést is érintették. Egy másik szempontrendszert is szeretnék bemutatni, ami 2013 előtti, de nem a régmúltra, 1993 – ra vonatkozik, hanem a közelmúltra. Ebben az esetben is pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel és pedagógus szakvizsgával kellett rendelkezni, viszont a korábbi öt évhez képest immár legalább tíz év szakmai gyakorlat volt szükséges. A törvény előírta, hogy köznevelési vagy pedagógiaiszakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazottja vagy a szakma elismert képviselője legyen, illetve büntetlen előéletűnek kellett lennie, és nem állhatott eltiltás hatálya alatt. A névjegyzékbe való felvétel öt évre szólt, és öt évenként felül kellett vizsgálni a szaktanácsadói névjegyzékben való bennmaradás érdekében. Itt is nyilvános pályázat meghirdetése útján lehetett felkerülni a névjegyzékbe.

5.2. Jelen és a jövő Jelenleg is folyik az új típusú szaktanácsadás kialakítása a pedagógusok felkészítésére, ami a TÁMOP 3.1.5 program keretében zajlik 2015 szeptemberének végéig. A névjegyzékbe való felkerülésnek a feltételei lényegesen leegyszerűsödtek. Mesterpedagógus fokozattal kell rendelkezni, és részt kell, venni egy hatvan órás továbbképzésen, ahol módszertani felkészítésen vesznek részt a szaktanácsadók. 2015. december 31-ig az is folytathat szaktanácsadói tevékenység, aki pedagógus I, illetve pedagógus II fokozatba van besorolva. 2016. január 1-jétől viszont kizárólag mesterpedagógus fokozattal lehet ezt a tevékenységet végezni.

6. Szaktanácsadói feladatkörök a múltban, a jelenben és a várható jövőben 6.1. Szaktanácsadók feladatai és történeti áttekintése a múltban A 18 – 19. században a gazdasági és társadalmi fejlődés feltétele volt, hogy az állampolgároknak minél szélesebb köre legyen iskolázott. Ezért az állam kötelezővé tette az

9

oktatást. Erre pénzt áldozott, de amire az állampolgári adókból költött, annak minőségét ellenőrizni is kívánta. Magyarországon az állami főfelügyeleti jogot az 1715. évi törvény fogalmazza meg. 1776ban jön létre az országosan egységes tanügyigazgatási rendszer. Kilenc tankerületi főigazgatóság alakult, melynek élén a főigazgató állt. A 19. század második felében az iskolafelügyelet differenciálódik, és az országot vármegyék szerint 64 tankerületre osztotta, amelyek irányítását a közoktatási miniszter által kinevezett tanfelügyelők irányították. Új vonása, hogy az eddigi funkciók mellett az ellenőrzés kiterjed a tanítás eredményeinek vizsgálatára és a tantestület munkájának ellenőrzésére is. A tanügyigazgatás és a tanulmányi felügyelet különválását jelzi, hogy az 1912/13-as tanévtől kezdve a tanfelügyelőségek csak a tanügyi adminisztráció általános igazgatási feladataival foglalkoztak, az iskolák belső életének ellenőrzését és a működési eredmények fokozását pedig az iskolákat látogató felügyelőkre, az iskolalátogatókra bízták. Ez a jól megszervezett hálózat tekinthető Magyarországon a későbbi szakfelügyelői rendszer előzményének. Az iskolalátogatás területei: az iskola külső rendje, az iskola tanulmányi és nevelői munkássága,

eredményei,

a

pedagógusok

önművelésének

és

továbbképzésének

megfigyelése. Az 1912/13. tanévben más jelentős esemény is történt: megalakult Budapesten Európa első - gyakorló óvodával és iskolával rendelkező - városi pedagógus – továbbképző intézménye, a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium. A század első évtizedében a főváros népiskolai szakfelügyeletét is itt szervezték meg. Az egységes szakfelügyeleti rendszert Hóman Bálint kultuszminiszter alkotta meg 1935ben. A szakfelügyelet legfontosabb teendője az iskolalátogatás volt, másik alapvető feladata a tanárok továbbképzésének és önképzésének irányítása. 1949-50 között abszolút centralizált és hierarchikusan felépített felügyeleti hálózat működött, mely elsősorban a politikai célok megvalósulását ellenőrizte. Az 1960-as években lehetővé vált, hogy a felügyelet szakmaisága erősödjön. A Fővárosi Pedagógiai Intézetben az eredményközpontú szakfelügyeletet hirdette meg az intézet akkori igazgatója, Mezei Gyula. A cél az volt, hogy a szakfelügyelő ne csak órákat látogasson, ne csak a pedagógus munkájára figyeljen, hanem mérje a tanulók eredményeit is, s az 10

eredményekből kiindulva adjon módszertani tanácsokat. Az újra szabályozott felügyeleti munka sem tartalmában, sem metodikájában nem újult meg eléggé, hordozta a centralizált irányítás merev, bürokratikus hagyományait. Jelentős változás volt, hogy a kísérletben megvalósult az alulról felfelé építkezés; gyakorló szakemberek, felügyelők, igazgatók, munkaközösség – vezetők, kerületi és fővárosi irányítók közös gondolkodásának eredményeként alakult a felügyeleti munka tartalma és módszertana. A magyarországi közoktatás-irányítás történetében döntő fordulatot hozott az 1985-ös oktatási törvény, amelyik a szakmailag önálló iskolát deklarálta. A szakmailag önálló iskola nevelőtestülete a törvény szerint maga dönt pedagógiai programjáról – elkészítése csak a lehetősége volt és nem kötelező érvényű – tevékenységrendszeréről, a belső ellenőrzési és továbbképzési rendszer megalkotásáról stb. 1986-ban a szakfelügyeletet megszüntették, és helyette szak- és pedagógiai tanácsadást hoztak létre. Pedig – mint láttuk – a történelmi előzmények is bizonyítják, hogy mindkét szerepkörre szüksége van az iskolának, illetve az irányításnak. 1988 – 89-ben lassan normalizálódni kezdett a helyzet, kicserélődött a tanácsadói kör egy része, megfogalmazódtak az iskola igényei, csiszolódott a munka tartalma és metodikája. 1991 februárjában a Művelődési és Közoktatási Minisztérium indítványozta a szaktanácsadói hálózta felszámolását az 1991/92-es tanév végéig. 1993-ban újabb oktatási törvényt fogadott el a parlament. A törvény körvonalazta a pedagógiai szakmai szolgáltatást, amelynek működtetését a megyei önkormányzat kötelező feladatává tette. Részeként tekintette a szaktanácsadást, de nem írta elő feltételként az intézetek működtetését, s azt sem definiálta, hogy a szaktanácsadást az intézetek és az egyéb szakmai szolgáltató feladatokat kinek kell el látnia. Vagyis nem szabályozta a szaktanácsadói hálózat működését. A törvényalkotók szerint azért volt keretjellegű ez a szabályozás, hogy kellő önállóságot kapjanak a megyék a saját feladataik meghatározásához. Visszaállította ugyanakkor a szakmai ellenőrzést, és ehhez szervezte meg a Területi Oktatási Központokat, amelyekben szakértőket kívánt foglalkoztatni. A szakértők feladatai ellentmondásosan fogalmazódtak meg. A törvény deklarálta az iskolák ellenőrzésének szükségességét, de azt kerülte, hogy kimondja a szakértő ellenőrzési jogosultságát, és sok olyan feladatot jelölt meg, amelyet addig a szaktanácsadók feladatköréhez tartoztak. 11

A tanácsadás alapfunkciói 1985 előtt: a helyzetfeltárás, elemzés, pedagógiai értékelés, az egyéni tanácsadás és szolgáltatás, az információközvetítés és a továbbképzés. Bár az akkori szaktanácsadásról szóló jogszabály országosan szabályozta a megbízás feltételeit, a gyakorlatban mégis bizonytalanság volt tapasztalható, és ez a bizonytalanság még egy évtized múlva is fellelhető, mivel a 80-as évek végén országszerte a régi szakfelügyeleti hálózat alakult át szaktanácsadói gárdává a régi beidegződésekkel vagy a teljes elbizonytalanodással. Nem volt kidolgozott a szaktanácsadói tevékenység tartalma, módszere, eszközrendszere. A fenntartó igényelte az ellenőrzést, azt azonban nem volt kivel végeztetnie. Ezért ellenőri feladatokkal próbálta megbízni az ilyen jogosultsággal egyébként nem rendelkező tanácsadókat. Bizonytalanság alakult ki emiatt a pedagógusok körében is. A tanácsadás alapfunkciói 1993 után: Az elmúlt húsz évben fő feladata volt az oktatási és különböző pedagógiai módszereknek a megismertetése és ezek terjesztése a pedagógusok körében. Továbbá a feladatai közé tartozott a pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek és más tanügyi dokumentumok elemzése és véleményezése. Segítséget nyújtott a dokumentumok elkészítésében, és tanáccsal szolgált az alkalmazásukban. A különböző fejlesztési tevékenységek elemzése és értékelése, a tankönyvek és taneszközök készítésének és a kiválasztásának segítése.

6.2. Szaktanácsadói feladatok a jelenben és a jövőben Célja: A pedagógusok szakmai fejlődésének folytonossága és az oktatás színvonalának, eredményességének javítása. Az új szaktanácsadói, tantárgygondozói rendszer kiépítése és a szaktanácsadók képzése az új köznevelési törvény megjelenése után 2013 közepétől kezdődött el. Sajnálatos módon a még sok esetben szakfelügyelőknek nevezik őket, ami nem fedi a valóságot, hiszen 1993 után a szakfelügyelet ketté vált, közoktatási szakértőkre és közoktatási szaktanácsadókra. A szaktanácsadói rendszer szorosan kapcsolódnak a pedagógus életpályamodellhez, hiszen folyamatos szakmai fejlődésen mennek keresztül a pedagógusok, és a tanácsadó be tud lépni bármelyik ponton, hogy segítséget nyújtson.

12

1. ábra – Pedagógus életpálya modell

Az új típusú szaktanácsadó rendszer 2015. január 1-jétől indult. Fontos megemlíteni, hogy ebben a rendszerben nincsenek úgynevezett kötelező elemek. Mindenki eldöntheti, hogy kéri-e vagy nem a szaktanácsadó segítségét. 6.2.1. Kinek érdemes igénybe venni a szaktanácsadást? Az alábbi ábra mutatja, hogy két csoportot különböztet meg a szaktanácsadás. Az első csoportba tartozó terülteken a pedagógusok tudnak igénybe venni szolgáltatásokat, a második csoportba tartozó területeken az intézményvezetés tud segítséget igényelni.

Tantárgygondozó

Intézményvezetés

Intézményfejlesztés

Nemzetiségi nevelés

Konfliktuskezelési gyakorlat.

1. csoport

Pedagógiai mérés – értékelés. HHH Pedagógusok

Kiemelt figyelmet igénylők…

INTÉZMÉNY

2. csoport

2. ábra – Szaktanácsadás igénybevételének felépítése

13

Egyéni célú szaktanácsadás folyik, amit érdemes folyamatosan igénybe venni. Egyenrangú felekről van szó, hiszen a szaktanácsadó is egy pedagógus, és ha egy picit túl tekintünk azon, hogy miért is van bent az óránkon a látogató, akkor máris észrevesszük, hogy Ő is egy pedagógus. Fontos dolog, hogy minden pedagógus maga felel a szakmai fejlődéséért. Élethosszig tartó tanulásról van szó, ami nemcsak azt jelenti, hogy valami újat kell megtanulni, hanem a mai felgyorsult fejlődő világban lépést kell tartani a kor kihívásaival, a felnövekvő és szintén változó újabb generációkkal. A megtanult szakmában, amiben dolgozunk, szintén fel kell venni a versenyt – itt elsősorban a technika rohamos fejlődésére gondolok ami –, és továbbképzéseken, módszertani felkészítéseken kell részt venni.

6.2.2. Szaktanácsadói látogatás órákra lebontva A szaktanácsadásra való felkészülésben a 2 – 6 – 2 óraeloszlás a jellemző, amit következő módon kell értelmezni. 2 óra felkészülés a szaktanácsadónak és a pedagógusnak is. Itt a pedagógusnak át kell gondolnia a szakmai életútját, amit be kell mutatnia, ezzel segítve a szaktanácsadó munkáját. Össze kell gyűjtenie, be kell azonosítania a saját erősségeit és gyengeségeit. 6 óra látogatása, ahol a szaktanácsadó képet kap a pedagógusról, hogy melyek azok a kompetenciaterületek, amelyeket fejleszteni kell, illetve segítséget szeretne kapni a pedagógus. Ezek után következik egy beszélgetés a pedagógussal és az intézmény vezetőjével a pedagógus munkájáról. Célszerű az órákat úgy megtervezni, hogy a fejlesztendő területek megmutatkozzanak a tanóra során. Majd ezek után következik 2 óra utómunka, ami egy szakmai tervnek a kidolgozása lesz a pedagógussal együtt. A szaktanácsadót minőségbiztosítás céljából értékelni fogja a meglátogatott pedagógus és az intézmény vezetője, amiből jól építkezhet tovább a szaktanácsadó is, és az OFI is kap egy visszajelzést a szaktanácsadó munkájáról.

14

6.2.3. A szaktanácsadók képzése A szaktanácsadói képzések országszerte 8 helyszínen folytak (Győr, Szombathely, Pécs, Eger, Szolnok, Szeged, Debrecen, Budapest), mintegy 100 fő bevonásával. Első körben óvodapedagógusokat és tanítókat vontak be a képzésekbe. Nyolc szaktanácsadói szakterület került kialakításra, ezen belül 19 tantárgygondozó szaktanácsadói szakterület, amelyet a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet tartalmaz. Minden szaktanácsadónak hatvan órás felkészítő továbbképzésen kellett és kell részt vennie, ami a következő módon tevődik össze: 

40 óra kontaktóra, ami 5 továbbképzési napot jelent,



ennek egy része távoktatás formájában történik



20 óra próbalátogatás

2014. szeptember 25-ig 2770 pedagógus vett részt szaktanácsadói továbbképzésen. A különböző szakok közül legnagyobb létszámban a tanítók, legkisebb létszámban pedig a tánc- és dráma szakos pedagógusok vettek részt.

6.2.4. Vélemények az intézményvezetők és a pedagógusok részéről Volt bizalom a szaktanácsadó és a pedagógus között, csak nehezen alakult ki, mivel a pedagógusok egy része úgy érezte, hogy az intézmény vezetője „rendelte” meg a szaktanácsadót számára. Újból el kell jutni addig a pontig a pedagógusnak, hogy az óráját újból látogatják és tanácsot adnak neki. Sok esetben igényelték a szaktanácsadó visszatérését a vizsgált pedagógusok. A szaktanácsadással összefüggő TÁMOP 3.1.5 pályázat 2015 szeptember végéig tart, és ezt követően 5 év fenntartási kötelezettséget ír elő a projekt.

6.2.5. Szaktanácsadás a jövőben A jövőre való elképzelések azt fogalmazzák meg, hogy az 5 évenként kötelező tanfelügyeleti látogatást előzze meg egy szaktanácsadói óralátogatás, ami az esetleges hiányosságokat feltárná, és kellőképpen felkészítené a pedagógust a tanfelügyeleti látogatásra. A portfólió 15

összeállításában tud segítséget nyújtani, óravázlatok elkészítésében tud tanácsot adni, illetve a minősítés előtt érdemes a szaktanácsadó segítséget kérni. Javaslatot tesz a pedagógusnak, milyen továbbképzéseken célszerű részt vennie, és tájékoztatást tud nyújtani az induló továbbképzésekről. 2015. január 1-től minden pedagógus, aki mesterpedagógus fokozatba besorolt és szaktanácsadói feladatot lát el, órakedvezményben részesül, ami a neveléssel – oktatással lekötött heti munkaidőt 18 órában állapítja meg. Továbbá hetente egy tanítási nap alól mentesíteni kell a pedagógust, hogy a szaktanácsadói feladatait el tudja látni. Évente maximum 25 alkalommal bízható meg szaktanácsadói feladatokkal. A jelenlegi szaktanácsadók megállapítása, hogy a rendszer még nincs teljesen kiforrva, sok a bizonytalan tényező.

6.3. Szaktanácsadók összehasonlítása a múltban és a jelenben. Szaktanácsadók a múltban

Szaktanácsadók a jelenben



helyzetfeltárás,



intézményfejlesztés



pedagógiai értékelés,



mérés – értékelés



egyéni tanácsadás



egyéni tanácsadás



továbbképzés



továbbképzések



tanügyi dokumentumok elemzése



tanügyi dokumentumok elemzése



pedagógiai módszerek



pedagógiai módszerek

megismertetése

megismertetése



politikai célok megvalósulását



tantárgygondozás



Nem volt intézkedési jogkörük



nemzetiségi nevelés



halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyermekek kezelése 

Nincs intézkedési jogkörük

16

7. Szakértői feladatkörök a múltban, a jelenben és a várható jövőben 7.1. Szakértők a múltban A 18 – 19. században létrejött iskolafelügyeleti rendszerek a mai napig fennmaradtak az európai országokban valamilyen formában. Ez alól Magyarország kivétel csak, hiszen 1985ben megszűnt a szakfelügyelet, és csak 1993-tól jött létre a szakértői hálózat. A történeti áttekintés a szakértők szempontjából hasonló az 1912/13-as tanévig, mivel ebben az időben vált ketté a tanfelügyelet és az iskolalátogató szerepköre. A kinevezett iskolalátogató a tanfelügyelőség külső munkatársa. Minden hozzá tartozó iskolát évente kétszer köteles volt meglátogatni. Az iskolalátogatónak nem volt intézkedési joga: megfigyelő és tanácsadó szerepe volt csupán. 1910-től a tanfelügyelők a tanügyi adminisztrációs feladatokkal foglalkoztak, és a tanfelügyelőknek immár volt intézkedési jogkörük is. Az iskolalátogatók a tanfelügyelőnek tartoztak beszámolási és javaslattételi kötelezettséggel, a tanfelügyelők irányították az iskolalátogatók munkáját. Megjelentek a tantárgyi szakfelügyelők, amelyek tantárgyanként különleges szakértelmet követeltek meg. A tanügyigazgatás és a szakfelügyelet 1945 után vált valójában ketté, hiszen mind a két terület a minisztérium szakelőadóinak a hatáskörbe tartozott. Kemény, központosított rendszer jött létre, és 1956 után a „kemény kéz” politikája érvényesült az oktatáspolitikában is. A 60-as évektől viták alakultak ki a felügyelttel kapcsolatban, és eljött az idő a rendszer korszerűsítésére. Kettős célt volt az átalakítás célja, egyrészt a szakma korszerűsítése, másrészt pedig az oktatáspolitikának a szemléletét kellett erősíteni. Az 1985-ös oktatási törvény gyakorlatilag megszüntette az szakfelügyeletet. Az 1993. évi közoktatási törvényben van először deklarálva a közoktatási szakértő, akinek jogosultsága van az intézményben törvényes szakmai ellenőrzésre. A törvény megszületése után hamarosan létrejön a közoktatási szakértők országos névjegyzéke. A névjegyzéket bizonytalanság övezte, keresték a helyüket az új helyzetben, várták a továbbképzéseket, az információkat és az útmutatókat a munkájukhoz.

17

7.1.1. Milyen céljai voltak a szakértői tevékenységeknek? A szakértői tevékenységnek célja, hogy szakmailag magasan kvalifikált emberek kiemelkedően értsenek az adott területhez, független szakemberként lássák el a közoktatás különböző feladatait, különösen a pedagógiai munka ellenőrzését és értékelését. Szakmailag járuljanak hozzá a közoktatás minőségének fejlődéséhez.

7.1.2. Milyen feladati voltak a szakértőknek? Az intézmény dokumentumairól és egyéb dokumentumokról, úgymint pedagógiai programról, intézményvezetői programról, szervezeti és működési szabályzatról stb. elemzést készített, véleményt fogalmazott meg róla. Továbbá az intézményt szakmailag ellenőrzi, meghatározott céllal, szakmai értékelést készít arról a területről, amelyre a megbízó felkérte és pedagógiai méréseket készített.

7.1.3. Ki és milyen módon kérhette fel a szakértőt adott feladatra? Elsősorban az oktatási miniszter vagy az Oktatási minisztérium, az OKÉV és a fenntartó, illetve a közoktatási intézmény pedagógusa. A szakértő felkérhető volt közvetlenül vagy az OKÉV-en keresztül, munkáját felkérés alapján végezte. A felkérést és a megbízás díját írásban rögzítették. A szakértőnek és a megbízónak a közoktatási törvény és annak rendeletei voltak az irányadó szabályok. A szakértő nem rendelkezett intézkedési jogkörrel.

7.2. Szakértők a jelenben és a várható jövőben 7.2.1. Pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzése Az 2011. évi köznevelési törvényben foglaltak szerint „újból” létrejött a pedagógiai–szakmai ellenőrzés

köznyelven

tanfelügyelet

(a

továbbképzésen

résztvevő

pedagógusok

tanúsítványán is tanfelügyelő szerepel), ami azért volt szükséges, mivel az iskolák külső ellenőrzés nélkül működtek az 1985 óta. Bár az intézményeknek volt lehetőségük a saját dolgozóik óráinak látogatására, ami többé–kevésbé működött is, viszont ez nem egy egységes rendszer volt, hanem nagyon különböző formákon és módokon működött. 18

Valójában megmutatkozott az egység hiánya. A régi tanfelügyeleti rendszer az ellenőrzések során adott esetben szankcionált és büntetett. Az új tanfelügyelet – az előzetes ígéretek szerint – pedagógiai szempontokat fog vizsgálni, és a megerősítés, illetve a fejlesztés lesz a célja. A pedagógusok még szkeptikusok ezzel kapcsolatban, és a tapasztalataikra hagyatkozva inkább a régi bevált büntetéseket látják az új tanfelügyeletben. EMMI rendelet szerint: „Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés általános célja, hogy a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.” 5 Az ellenőrzésnek 5 évenként egyszer meg kell történnie. Kidolgozásra került egy egységes ellenőrzési szempontsor, ami alapján az ellenőrzés történni fog. A pedagógusokat 8 kulcskompetencia szempont alapján ellenőrzik. 1. „Pedagógiai módszertani felkészültség 2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 5. A tanulás támogatása 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért„6

5 6

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 145. § http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/psze/psze_altalanos_iskola.pdf (2015. április 8.)

19

Ezeken a kompetenciákon kívül egyéb területek is ellenőrzés alá kerülnek. Az egyik a dokumentumok elemzése, ahol azt vizsgálják, hogy a pedagógia programmal összhangban van-e az órán alkalmazott oktatási módszer, a differenciált oktatás. Óraterv és a tanmenet vizsgálata, tartalmaz-e célokat, kompetenciafejlesztéseket, az órán a célkitűzések teljesülnek-e, az órán milyen értékelési formák jelennek meg. Továbbá a naplók vezetése is ellenőrzés alá kerül, illetve a tanulók füzetének a vezetésében követhető-e a tananyag. Csak a legfontosabbakat emeltem ki, hiszen ezen kívül még számos területet figyelnek majd. Ezek után következnek az interjúk. Készül a pedagógussal és az intézmény vezetőjével is. Célja, hogy a személyes beszélgetés alapján egy átfogóbb képet kapjanak a pedagógusról, a tapasztalatok elemzése, esetleges felmerült kérdések, problémák tisztázása. Az intézményben azzal a vezetővel készítenek interjút, aki a pedagógust közvetlenül is ismeri, vagy munkájára közvetlen rálátása van. Az interjú során lehetősége van a vezetőnek elmondani az addigi tapasztalatait, és objektív képet tud szolgáltatni a pedagógusról. Majd a pedagógus készít egy önértékelést, előre megadott szempontsor alapján, és a tanfelügyelő is készít egy értékelést egy másik szempontsor szerint. Az ellenőrzés befejezéseként az ellenőrzést végző szakértők a vizsgált nyolc területnek az erősségeit és a fejleszthető területeit jelölik meg az értékelőlapon. Ez az ellenőrzésen kapott értékelés beleszámít a pedagógusminősítő-eljárásba. A pedagógus is végez értékelést az ellenőrzést követően, méghozzá az ellenőrzést végző szakértők munkájáról egy értékelő lapon. Fontos kiemelni, hogy a nyolc kompetenciaterületet óralátogatás keretében vizsgálják meg. Kettő fő bármely szakos szakértő végezheti az ellenőrzést, mivel nincs szaktárgyi értékelés. Kiemelten fontos, hogy a pedagógust ezen az ellenőrzésen nem szabad minősíteni, nem állapítható meg olyan tény, hogy az értékelés módszere jó vagy esetleg rossz volt. Csak tényszerűen és tárgyilagosan megállapításokat lehet tenni.

7.2.2. Az intézményvezető tanfelügyeleti ellenőrzése Az intézmény vezetőjét is hasonló módon ellenőrzik a tanfelügyelők, mint a pedagógust. Az ellenőrzésnél figyelembe kell venni az intézményvezetői megbízás ötéves ciklusának

20

folyamatát, mivel a megbízást követő második és negyedik év között lehet lefolytatni az ellenőrzést. Az intézményvezető a vezetői munka szempontjából és a pedagógiai munka céljából is ellenőrzésre kerül. A Nemzetközi együttműködés az iskolvezetésért című projekt keretében kidolgozták azt az 5 kompetenciaterületet, amelynek egy vezetőnek meg kell felelni. Ezek a következők: 1.

„A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása” 7

A tanfelügyelőkön kívül értékeli a vezető munkáját a nevelőtestület, a szülői szervezet és a fenntartó. Ezen kívül az intézményvezető egy előre megadott szempontsor alapján önértékelést készít. A pedagógusok és a szülői szervezet már előzetesen elkészítették az értékelésüket név nélküli kérdőíven, ahol az öt kompetenciaterületnek megfelelően vannak összeállítva a kérdések. Ezek után következik a dokumentumelemzés, melyet előzetesen az iskola honlapján tekintenek meg, majd következik a helyszíni ellenőrzés. A helyszíni ellenőrzés során olyan kötelező dokumentumokat is kérhetnek a tanfelügyelők, amelyeket előzetesen bejelentettek volna. A tanfelügyelők a következő dokumentumokat ellenőrzik. Első és legfontosabb a vezetői pályázat, hiszen ez alapján választották meg az intézmény vezetőjét. Ellenőrzik, hogy mennyire követi a pályázatban leírtakat, mennyire követi az intézmény valós céljait, stb. A pedagógiai programot összevetik az intézményvezetői pályázattal, és megvizsgálják, hogy mennyire illeszkedik egymáshoz a két dokumentum a megfogalmazott tartalmak szerint. Pl.: Jövőkép, célok stb. Majd az egymás utáni két tanév éves munkarendjét és az éves beszámolókat vizsgálják abból a szempontból, hogy a mérések eredményei mennyire vannak beépítve a tanulási folyamatokba, hogyan történnek a fejlesztések azokon a területeken, ahol szükség van rá, illetve itt is a dokumentumok, az intézményvezetői

7

http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/psze/psze_altalanos_iskola.pdf (2015. április 8.) 27. oldal

21

pályázat, az éves munkatervek és a beszámolók közötti összefüggéseket vizsgálják meg. Az SZMSZ vizsgálatánál a vezetési feladatok kapcsolatát ellenőrzik. Szükség van még a vezetőnek egy önértékelési kérdőív kitöltésére, amely a szakmai felkészültségre, személyiségre, stratégiai irányításra és a motiváció, illetve egy intézményi önértékelésre, ami dokumentumok és a pedagógia munka értékelésére szolgál. Továbbá szükség

van

a

vezető

pályázati

programjára,

megbeszélések

és

értekezletek

dokumentumaira, hogy az intézmény vezetőjéről még tágabb képet kaphassanak a szakértők. Amikor minden dokumentum és egyéb szempont vizsgálata megtörtént, következnek az interjúk. Interjú készül az intézmény fenntartójával, magával az intézmény vezetőjével és helyetteseivel. Az interjú kérdései azonos szempontrendszer alapján készülnek, mint az ellenőrzés során, az óralátogatás, vezetői pályázat és az intézmény vezetésénél megfigyelt kritériumok szerint. Így jól megfigyelhető és összehasonlítható az „elmélet”, azaz mi az, amit én végre szeretnék hajtani mint vezető, és a „gyakorlat”, vagyis valójában mit is teszek. Az interjúk során nagyon jól meg lehet figyelni a vezetők elkötelezettségét az intézmény és a pedagógia iránt, vagy csupán egy kampányt folytat kifelé mutatva önmagát. Az interjúk elkészítése és az ellenőrzés előre egyeztetett időpontban történik, amikor az intézmény vezetője közreműködésével segíti a szakértőket. A helyszíni ellenőrzés egy nap alatt végzik el. És végül itt is, mint a pedagógusok ellenőrzésénél, a szakértők egyeztetnek, és az értékelőlapon értékelik az öt területet, ahol az erősségeket és a fejlesztendő területeket jelölik meg. Van visszacsatolás is, hiszen az intézményvezető is készít egy előre megadott szempontsor alapján egy értékelést a szakértők munkájáról.

7.2.3. Intézmény tanfelügyeleti ellenőrzése A tanfelügyelet átfogó ellenőrzést végez, hiszen nemcsak a pedagógusok munkáját és az intézményvezető munkáját ellenőrzi, hanem magát az intézményt is alaposan megvizsgálja. Az intézményi ellenőrzés célja az, hogy hogyan valósítja meg a pedagógiai programban foglaltakat, a kitűzött célokat sikerült-e megvalósítani, vagy a megvalósítás melyik fázisában tart a folyamat az oktatási intézményben. Az intézmény nagyságától függően 3 – 5 szakértő vizsgál különböző területeket. 22

Az intézményellenőrzés gyakoriságát a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg: „Intézményellenőrzésre minden nevelési-oktatási intézményben legalább ötévente egyszer, a megyei ellenőrzési terv alapján kerül sor, abban az esetben, ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében, és legalább egyszer sor került vagy az intézményellenőrzés során sor kerül az intézményvezető ellenőrzésére is.” 8 Az intézményben dolgozó pedagógusok 60%-a és az intézményvezető ellenőrzése, után következik magának az intézménynek az ellenőrzése ahol a pedagógiai munkát, a tanulók helyzetét és magát az intézményt mint szervezet vizsgálja. Ennek a eredménynek a megállapításához kidolgoztak egy hét pontból álló szempontsorozatot, ami alapján az intézmény ellenőrzése történik meg. 1.

„Pedagógiai folyamatok

2. Személyiség- és közösségfejlesztés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai munka feltételei 7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés„9 Dokumentumelemzéssel kezdődik az intézmény értékelése is. Előzetesen a KIR-rendszerbe feltöltött dokumentumokat tanulmányozzák át a szakértők abból a célból, hogy az intézményről minél átfogóbb képet kapjanak. A törvényességi szempontokat ebben az esetben nem vizsgálják a dokumentumokkal kapcsolatban. A vizsgálat kiterjed az alapító okiratra, a pedagógiai programra, az SZMSZ-re, az éves munkatervre, a beszámolókra, a továbbképzési és beiskolázási tervre és a házirendre. Összességében úgy fogalmaznék, hogy a dokumentumoknak a valóságtartalmát vizsgálják, illetve a dokumentumokban szereplő célok és eredmények, vizsgálatok, módszerek, stb. hogyan jelennek meg az intézményen belül. Pl.: Milyen módon ismerik meg a házirendet a szülők és a diákok? Vizsgálják a diákok tanulmányait is a mérési eredmények által, azaz a kompetenciamérések eredményét, a nyelvi mérések eredményeit is, és az ezekhez készült intézkedési tervet és annak megvalósításait.

8 9

20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 150.§ (2.) bekezdés http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/psze/psze_altalanos_iskola.pdf (2015. április 8.) 38. oldal

23

A helyszíni ellenőrzés a tantestület megismerésével kezdődik. A protokolláris formák után rövid, kötetlen beszélgetés kezdődik a szakértők és a pedagógusok között, amiből információkat tudnak gyűjteni a tanári kar által felvázolt intézményi összetételről, diákokról, vezetési stílusról. Ezek a beszélgetések véleményem szerint sokkal jobban be tudják mutatni az intézményt, a vezető attitűdjét, az órai látogatásokon kívül a szünetekben a folyosói rendet, az ügyelet ellátását, amiből le lehet szűrni rengeteg információt elsősorban a vezetés hatékonyságát. Az interjúk, ebben az esetben nem adott személyek kiválasztásával történnek – mivel az nem biztos, hogy valós képet mutatna az adott iskoláról – hanem spontán módon történik. Majd ezután következik az intézmény helyszíni bejárása, ahol a szakmai munka eszközrendszerét, az iskola felszereltségét térképezik fel, ezzel összefüggésben a szakmai munka színvonalának megfigyelése történik. Az ellenőrzés lezárásaként a szakértők értékelik az intézményben folyó pedagógiai–szakmai munkát a fent felsorolt hét szempont alapján. Az értékelőlapon bejelölik itt is az erősségegeket és a fejlesztendő területeket, illetve kiemelik a jó gyakorlatokat. Az összegző értékelést az intézménynek közzé kell tenni a honlapon, illetve öt évre szóló fejlesztési tervet kell készítenie az intézmény vezetőjének, és ezt a nevelőtestülettel el kell fogadtatnia.

7.2.4. A tanfelügyeleti rendszer rövid összegzése A tanfelügyeleti rendszer széles körben vizsgálja pedagógusok munkáját mind a múltban, mint pedig a jelenben, és remélhetőleg a jövőben is. Az intézmények ellenőrzése kisebb – nagyobb kihagyásokkal, de folytak a közoktatás, köznevelés rendszerében. Új szempontok kerültek kialakításra, az új rendszer bevezetés már megtörtént, de a gyakorlatban még nem indult el. A koncepciót kidolgozták, a szakértői gárdát felkészítették, az intézményeket tájékoztatták a tanfelügyelet rendszeréről, már csak a rendszernek kell elindulnia. A jelenlegi tanfelügyelőkkel való beszélgetésem során kiderült, hogy már csak a 2015/16os tanévben van reális esély az új tanfelügyeleti rendszer beindítására. Jó látható, hogy nagyon sok munkát fektettek a minőségi munka értékelésébe, sok szakértőt „képeztek” ki, és remélhetőleg ez a nagyon sok átszervezés, az újítások bevezetése meghozza a gyümölcsét, tényleg lesz színvonalas oktatás hazánkban. A jelen rendszerben is vannak lelkiismeretes tanítók, pedagógusok, de sajnos olyanok is, akik nem a legmegfelelőbben végzik a 24

munkájukat. Remélhetőleg ők nagy segítséget kapnak a szaktanácsadóktól és a szakértőktől, akiknek ez a feladtuk ebben a szerepkörben.

7.3. Pedagógusminősítő rendszer a jelenben és a jövőben Az oktatás színvonalának növeléséhez, a pedagógusok munkahelyének biztonságossá tételéhez szükség van a minőségi munkára. A tanfelügyeleti rendszer megszüntetése óta gyakorlatilag nem kaptak külső szakmai visszajelzést a pedagógusok. Az elmúlt években volt minőségbiztosítási rendszer az iskolákban, intézményekben, de azok inkább általánosan szóltak a pedagógus munkájáról. Intézményenként eltérő volt, nem volt kidolgozott, központi, egységes rendszer. Emiatt a minőségbiztosítási szempontok is igen eltérőek voltak, ráadásul nem biztos, hogy sokszor a valós eredményt mutatták. Most, az egységes rendszer megteremtésével, azonos szempontok alapján lehet mérni a pedagógiai munkát. Alapos kutatás és vizsgálat alapján a szakemberek megvizsgálták az európai minőségbiztosítási modelleket, és ezek alapján létrehozták Magyarországon pedagógus életpályamodellt. A vizsgált országok közül kidolgozott, úgynevezett sztenderd modell egyetlen országban van, méghozzá Angliában. A többi országban próbálkozások, kísérletezések vannak, de nem sikerült egy jól bevált sztenderdet kidolgozniuk. Ezzel párhuzamos a pedagóguspálya megbecsülése szempontjából emelték a béreket, és a pedagógusképzés színvonalát, a tapasztalt pedagógusok munkáját elismerik és a béreknél is differenciálást alkalmaznak. Létrehozták a segítő szakemberek csoportját úgy, mint a szaktanácsadói hálózatot és a szakértői hálózatot. Az oktatáspolitikának az a célja, hogy a tehetséges, innovatív pedagógusok maradhassanak a pályán, és ne értéktelenedjen el a szakma. Hiszen az elmúlt évtizedben a pedagógusok szinte minimálbért kerestek, ami tarthatatlan volt. Sokan elhagyták a pályát a megbecsülés hiánya és az alacsony kereset miatt, illetve ezeknek köszönhetően az oktatás színvonala is visszaesett. Az életpályamodell középpontjában a minősítési rendszer áll. Ez biztosítja a jövőben a pedagógusmunka minőségét és magas színvonalát. Hiszen sok magyar világhírnévre is tett szert, ami részben a magyar oktatási rendszer elismerését mutatja. A minősítési rendszer hátterét mint a szakapparátust és az anyagi forrásokat törvényekben, rendeletekben szabályozták. Ez egyfajta biztonságot nyújt.

25

Az előmeneteli rendszerhez szorosan kapcsolódik a szaktanácsadás és a tanfelügyeleti rendszer is, hiszen a pedagógusok szakmai fejlődése folyamatos, amiben segít a szaktanácsadó. A szaktanácsadó és a szakértő is csak olyan minőségi szinten lehet, akik nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek és a szakmájukban kiválóak, elismertek, ők a mesterpedagógusok. Az elért fokozatnak is ugyanez az elnevezése.

7.3.1. A pedagógus minősítés rendszer célja: 1. „A köznevelés rendszerének eredményesebbé tétele. 2. A nevelő-oktató munka értékelésében országosan egységes rendszer kialakítása. 3. A nevelő-oktató munka eredményességének növelése. 4. A minőség elismerése és jutalmazása. 5. A pedagógusok hivatásbeli továbbfejlődésének ösztönzése. 6. A pedagógusok motiválása saját teljesítményük javítására.” 10 7.3.2. A minősítési rendszer felépítése.

Pedagógus I.

Gyakornok

Pedagógus II.

Mesterpedagógus

Kutatótanár

3. ábra – Pedagógus minősítési rendszer felépítése

10

Útmutató

a

pedagógus

minősítési

rendszerhez

(Második

javított

kiadás)

http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/utmutato_pedagogusok_minositesi_rends zerehez_v3.pdf. 13. oldal)

26

7.3.3. A gyakornok Az frissen végzett pedagógus, aki sikeresen talált magának állást, az első két évében gyakornokként tevékenykedik az oktatási intézményben csökkentett munkaidőben, akinek a szakmai útját, fejlődését mentorpedagógus irányítja. A második év végén minősítő vizsgát kell tennie a gyakornoknak. A sikeres vizsga feltétele elérni a vizsgán a 60%-ot majd ezután Pedagógus I. fokozatba kerül a gyakornok. Amennyiben a gyakornok nem felelt meg a vizsgán, abban az esetben újból meg kell hosszabbítani 2 évvel a munkaviszonyt egy másik intézményben, és a szerződésben rögzíteni kell, hogy melyik időpontig kell letennie a minősítő vizsgát megfelelt minősítéssel.

7.3.4. Pedagógus I. fokozat A sikeres gyakornoki minősítési vizsga letétele után a Pedagógus I. fokozatba legalább 6 év szakmai gyakorlatot kell szereznie a pedagógusnak, hogy a Pedagógus II. fokozatba léphessen. A Pedagógus I-ben nem lehet eltölteni bármennyi időt, hiszen maximum 9 év múlva az eljárást le kell folytatni, amire a munkáltató is felhívja a figyelmet. Ez a feltétel munkaszerződésben is rögzítésre kerül.

7.3.5. Pedagógus II. fokozat Pedagógus II. fokozatba lépéshez minősítési eljáráson kell részt venni. A fokozatba történő jelentkezés feltétele a Pedagógus I. fokozatban legalább 8 év szakmai gyakorlat megszerzése. A minősítési eljáráson a nyolc pedagóguskompetenciát vizsgálják és a minősítési eljáráson legalább 75%-ot kell elérnie a pedagógusnak. A pedagóguspályán maradás feltétele a Pedagógus II. fokozat elérése. Ettől a ponttól kezdve nem kötelező a továbblépés.

7.3.6. Mesterpedagógus fokozat A mesterpedagógus fokozat nem a kötelező minősítési eljárások között szerepel, hanem egy lehetőség, ahová olyan pedagógusok kerülhetnek be, akik pedagógus szakvizsgával

27

rendelkeznek és legalább 14 év szakmai gyakorlattal. Mint ahogy a neve is mutatja, az ebben a fokozatban szereplők a szakmának a mesterei. Valamint ez a fokozat szükséges a jelen helyzetben és a várható jövőben is bizonyos megbízások elvégzéséhez. Ilyen a szaktanácsadó, a szakértő, vezetőtanár, mentortanár, stb. A második minősítő vizsgán is a pedagóguskompetenciákat vizsgálják, ahol immár 85%-os eredményt kell elérni a fokozat megszerzéséhez.

7.3.7. Kutatótanár fokozat E fokozat eléréséhez is a pedagóguskompetenciák vizsgálatánál 85%-os eredményre van szükség, Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus fokozatra, 14 év szakmai gyakorlatra, tudományos fokozatra, doktori címre és publikációs tevékenységre.

7.3.8. A pedagógus – életpálya befejező szakasza Az életpályamodellnek van befejező szakasza is, amiről a hírekben nem lehetett hallani, hiszen ez a szakasz az, amelyik gyakorlatilag nem aktuális még. A pedagógus dönthet úgy, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár előtt öt évvel alacsonyabb óraszámban taníthat vagy a munkaidejét csökkentve kéri. Ezzel egyidejűleg a fizetés is csökken a csökkentett órák mértékének 50%-val. Az óraszámcsökkenés feltétele minimum 20 év szakmai gyakorlat a nyugdíjkorhatárt megelőző ötödik évben. Ezek a lehetőségek nem kötelezőek, hanem választhatóak. A fokozatok bemutatása után a 8 kompetenciaterületet szeretném felsorolni, ami a pedagógusok minősítésének a fő területe. A 326/2013 EMMI rendelet így határozza meg: a) „szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás, b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók, c) a tanulás támogatása, d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

28

küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség, e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység, f)

pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,

g) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint h) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.”11

Ezenkívül minden kompetenciaterülethez tartoznak indikátorok, amelyek alapján értékelik az egyes kompetenciaterületeket.

7.3.9. Az eljárás menete A minősítési eljárás a minősítő vizsgára vagy eljárásra történő jelentkezéssel kezdődik. Az oktatási miniszter február utolsó napjáig közzéteszi a következő évre vonatkozó minősítési keretszámokat, hogy hány fő jelentkezhet a minősítésre, és azokat a különös feltételeket, amelyek alapján azok a pedagógusok is jelentkezhetnek, akik nem a rendes eljárás szerinti minősítésbe tartoznak. A pedagógusnak a jelentkezési szándékát minden év április 30-ig kell megtennie az intézmény vezetőjénél. Az előre meghatározott feltételeknek és a különleges feltételeknek eddig az időpontig kell megfelelni. Az intézményvezetőnek kell leadni a jelentkezési lapot kettő példányban. Jelen esetben a pedagóguspályán dolgozókra ez az eljárásrend annyiban változik, hogy minden aktív pedagógust 2013. január 1-jén Pedagógus I. fokozatba soroltak be, tehát a gyakornoki szakasz kimaradt, hiszen nem is lett volna értelme.

11

326/2013 EMMI rendelet 8.§ (3) hatályos 2015.01.01-től

29

Az intézmény vezetője véglegesíti a KIR-rendszerben a jelentkezők névsorát május 10-ig. Június 20-ig dönt az oktatásért felelős miniszter a minősítési eljárásban és vizsgán résztvevők köréről, és június 30-ig értesíti az érintett pedagógusokat a döntésről. A pedagógus elektronikus portfóliót készít az addigi munkájáról, amit november 30-ig tölt fel. A minősítési eljárásra vagy a vizsgára a következő naptári évben kerül sor. Fontos, hogy a pedagógus II. fokozat megszerzéséig a minősítési vizsga és eljárás térítésmentes. A nem kötelező minősítési eljárások - úgymint a mesterpedagógus és a kutatótanár fokozat – díjkötelesek, ami a mindenkori alapbér hetven százaléka.

7.3.10. A pedagógus–életpályamodell összegzése Összességében a pedagógus–életpályamodell egy jól felépített rendszer, átgondolt, látszik, hogy sok kutatás és háttérmunka előzte meg. Sok még a kérdés, de egy új rendszerről van szó, ezért az élet fogja a szabályokat finomítani. Alapjaiban jól strukturált, a pedagógiai munka minőségére fekteti a hangsúlyt. A minősítési eljárások 2015. április 8-án indultak el. A minősítésen részt vevő pedagógus kollégák fenntartásokkal fogadták az új eljárást, az ismeretlent, a bizonytalant, mivel sok információt lehetett hallani a sajtóban. De mint minden új eszközt, rendszert, eljárást, az emberek nagy többsége negatívan fogad, hiszen fél a következményektől, attól, hogy nem tud megfelelni az elvárásoknak. Akik már részt vettek a minősítésen, megkönnyebbülve és büszkén jöttek ki a bizottságtól, és az volt a tapasztalatuk a sok negatív híresztelés ellenére, hogy, szükség van erre a fajta minősítési eljárásra, mert ez alapja lehet egy minőségi munkavégzésnek.

30

IV.

Szakértői és szaktanácsadói tapasztalatok feldolgozása

A szakdolgozatom elkészítése előtt kérdőíves kutatást végeztem a szakértői és szaktanácsadói munkával kapcsolatban, és a tapasztalatokra voltam kíváncsi, illetve arra, hogy a megkérdezettek milyen elvárásokkal fogadják az új pedagógusminősítési rendszert. A kérdőívet a google drive online űrlapkészítő szoftver segítségével készítettem el és küldtem el az érintetteknek. A kérdőív elkészítése során törekedtem arra, hogy ne legyen túl hosszú, és ne kifejezetten tesztjellegűek legyenek, ezért a következő módon építettem fel. Az első 5 kérdés általános, statisztikai, tesztjellegű és 5 nyílvégű kérdést tettem fel a szakértőkkel, szaktanácsadókkal kapcsolatos tapasztalatokról. A szakértők és a szaktanácsadók tapasztalataival kapcsolatosan az első 4 kérdés általános, statisztikai, tesztjellegű és 6 nyílt végű kérdés került kialakításra. Összesen így a két csoportnak 10 - 10 kérdést tettem fel, melyben az „Ön szerepel a szakértői és/vagy a szaktanácsadói névjegyzéken?” (amely a 4. kérdés volt) kérdésnél, vált ketté a teszt.

Általános statisztikai kérdések

Szakértők, szaktanácsadók tapasztalatai

Útválasztó kérdés: Ön szerepel a szakértői és/vagy a szaktanácsadói névjegyzéken?

Szakértőkkel, szaktanácsadókkal kapcsolatos tapasztalatok

4. ábra – Kérdőív felépítése

Tartalmi jellegét tekintve az első részben olyan típusú kérdéseket fogalmaztam meg, amelyből kiderül, hogy település nagysága, az iskola típusa és a szakmai gyakorlatok száma. A második részben olyan válaszokra voltam kíváncsi, hogy valójában, hogyan élték azt meg, amikor eltörölték a tanfelügyeletet és mit várnak az új pedagógusminősítési rendszertől a pedagógusok és a szakértők, illetve milyen tapasztalataik voltak, mint pedagógus, és mint szakértő.

31

1. Statisztika a kérdőív kiküldéséről A kérdőívhez az email-cím adatbázist az országos szakértői névjegyzékből vettem. A tanügyigazgatáson, azon belül az általános tanügyigazgatásban jártas szakértőknek küldtem el kérdőívet, emellett a munkahelyemen a kollégáimnak, illetve a miskolci és a Miskolc környéki iskolák vezetőinek. 

Kiküldött email száma: kb. 800 db



Nem létező email címről visszapattant 8% (78 db)



A szakértők 1%-a visszajelezett, hogy már több éve, megközelítőleg 10 vagy annál több éve nyugdíjba vonult és nem dolgozik a pedagóguspályán.



A beérkezett válaszok száma 10%, azaz 94 db.

Statisztika kiküldött kérdőívekről

1%

Nem válaszolt

12%

10% Visszapattant email

77%

Nem dolgozik mert nyugdíjas Válaszolt

5. ábra

32

1.1. Általános statisztikai kérdések: 1.1.1. Milyen településen tanít? MILYEN TELEPÜLÉSEN TANÍT? Falu 12,8%

Főváros 12,8%

Város 18,1%

Megyeszékhely 56,4% 6. ábra

A kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy a legtöbben a megyeszékhelyekről válaszoltak vissza. A második legtöbb válasz a városokból érkezett, míg a vidékiek és a fővárosiak válasza gyakorlatilag megegyezik. A kérdőív kiküldésénél nem volt fontos, ki milyen településről töltötte ki azt. Véletlenszerűen lettek kiválasztva a válaszadók, azaz semmilyen szempont alapján nem rendezetem a kiválasztottak névsorát.

1.1.2. Milyen típusú iskolában tanít? MILYEN TÍPUSÚ ISKOLÁBAN TANÍT? Egyéb 6,4% Művészeti iskola 2,1%

Általános iskola 37,2%

Középiskola 54,3% 7. ábra

A milyen típusú iskolában tanít kérdésre a legtöbb válasz a középiskolákból érkezett. A kiválasztott válaszadók közül több mint a fele középiskolában dolgozik. Az általános iskolai dolgozók száma is elég magas, illetve az egyéb oktatási intézményből is viszonylag nagy számban jeleztek vissza, hiszen ide tartozik minden olyan iskolatípus, ami a kérdőívben nem 33

szerepel. A művészeti iskolákból sajnos kevesen jeleztek vissza, és a kérdőív további válaszaikból sem derül ki a művészeti iskolák véleménye, ami egy elég speciális terület.

1.1.3. Szerepel Ön a szakértő és/vagy a szaktanácsadói névjegyzéken?

Szerepel Ön a szakértő és/vagy a szaktanácsadói névjegyzéken?

34,0%

35,1%

Szakértői névjegyzéken szerepelek Szaktanácsadói névjegyzéken szerepelek

5,3% 25,5%

Szakértői és a szaktanácsadói névjegyzéken is szerepelek Nem szerepelek egyik névjegyzéken sem.

8. ábra

Ez a kérdéssorban a választó kérdés. Mint ahogy a diagram is mutatja, a válaszadók egyharmada nem szerepel a szakértői vagy szaktanácsadói névjegyzéken. Nagyjából 50 pedagógus közül 33 fő válaszolta meg a kérdőívet, ami elég szép arány ahhoz képest, hogy az összes kiküldött kérdőívből a szakértők és szaktanácsadók kis hányada válaszolt.

34

1.2. Szakértőkkel, szaktanácsadókkal kapcsolatos tapasztalatok 1.2.1. Mennyire tájékozott Ön a jogszabályokban?

MENNYIRE TÁJÉKOZOTT ÖN A JOGSZABÁLYOKBAN? A jogszabályokból naprakész vagyok 22%

Egyáltalán nem vagyok tájékozott 0%

A médiából, internetről, egyéb helyekről kapott információból tájékozódom 41%

Alkalmanként elolvasom a számomra fontos jogszabályokat 37% 9. ábra

A felmérésben részt vevő pedagógusok között nincs olyan kolléga, aki ne lenne valamilyen szinten tisztában a saját munkájával, az azzal kapcsolatos jogszabályokkal. Fontosnak tartom, hogy legalább általánosságban ismerje mindenki a saját munkájával kapcsolatos törvényeket, rendeleteket, hiszen gyerekeket nevelünk, felelősek vagyunk értük. Tudnia kell minden pedagógusnak, hogy milyen szabályok vonatkoznak a munkájára. Erre egyrészt a közoktatási törvény az alapvető irányadó útmutató, másrészt a saját érdekét képviselve jó, ha tisztában van a jogaival és kötelezettségeivel.

1.2.2. Milyen tapasztalatai voltak a régi tanfelügyelettel kapcsolatban? Ettől a kérdéstől kezdve a válaszok nem teszt jellegűek voltak, hanem nyílt végűek. A válaszokból jól látható, hogy nagy volt a válaszadók szórása. Egy része vagy gyermekként vett részt tanfelügyeleti (szakfelügyeleti) ellenőrzésben, amiből általában azt lehet leszűrni, hogy nagyon izgatottak voltak a pedagógusok és általában egy–egy ilyen ellenőrzésre együtt készült az osztály és a pedagógus. Másrészt voltak olyan vélemények, amelyek nem tudtak pozitív tapasztalatokról beszámolni, sokszor formainak és a szükséges rossznak érezték az ellenőrzést. Nem kaptak segítséget, és csak a hibákat tárták fel. Ennél a kérdésnél a döntő 35

többség azért pozitív tapasztalatokról tudott beszámolni. Sok segítséget kaptak, amit a mai napig hiányolnak. Szervezték a továbbképzéseket, nemcsak az oktatást, hanem a nevelést is figyelték. A pozitív megerősítés volt a cél és nem a negatívumok kiemelése. Elismert, nagy szaktekintélyű pedagógusok végezték a felügyeletet, akiktől lehetett tanulni, átvenni a jó gyakorlatokat.

1.2.3. Mennyire segítette az Ön munkáját a szakértő, illetve a szaktanácsadó? A kérdésre adott válaszok arra utaltak, hogy a pedagógusok egy részének nem volt semmilyen kapcsolata szakértővel vagy szaktanácsadóval, ez lehet a fiatalabb generáció, akik a rendszerváltás után szerezték meg a diplomájukat, illetve kezdtek el dolgozni. Az idősebb generációnak jó tapasztalatai vannak, sok segítséget kaptak, megerősítést, pozitív visszajelzéseket a szakértőktől. A szaktanácsadói rendszerben a továbbképzéseket emelték ki, amelyek nagyon magas színvonalúak voltak, értékesek és hasznosak a pedagógusok számára. Egy-egy tantárgyból több témában szerveztek továbbképzéseket, volt olyan intézmény, ahol minden év elején szaktanácsadókat hívtak. Ez segítette a tanév kezdését, felfrissítette az ismereteket, új szemléleteket adott az évkezdéshez. Sokszor hívták a szaktanácsadókat versenyekre, versenyek szervezésére és lebonyolítására. Azok a pedagógusok, akikhez nem jutott el a szakértő vagy a tanácsadó, abban az intézményben az idősebb, tapasztalt kollégáktól szerezték meg a szükséges információkat, a jó gyakorlatokat.

1.2.4. Mit vár Ön az új pedagógusminősítő rendszertől? A néhány negatív hangvételű választól eltekintve sok pozitívumot remélnek a kollégák. A legtöbben a szakmai megbecsülést várják, a korrekt munkarendet és munkafegyelmet, a munkakultúra növekedést. Ezenkívül a szakmai fejlődést, a segítséget és a támogatást, kiszámíthatóságot, differenciált bérezést, együttműködést, partneri viszonyt. Sokan bizakodnak abban, hogy lesz egy szűrése a rendszernek, amely a pedagóguspályára alkalmatlan tanárokat kiszűri és eltávolítja az iskolákból. Hiszen az ellenőrzések hiánya miatt sokszor olyanok is kaptak pedagógusdiplomát, akik más területen sokkal jobban meg tudnák állni a helyüket, mint az oktatásban. 36

A portfólió feltöltését többletmunkának, tehernek élik meg, bürokratikusnak látják a rendszert, és bíznak benne, hogy a tanulók és a tanítás kerül előtérbe a papírmunka és az adminisztráció helyett.

1.2.5. Mit gondol, a jelenlegi rendszerben, kapnak a pedagógusok a munkájukhoz segítséget, külső visszajelzést? A tanulmányi eredményeken, a kompetenciamérésen és a szülőkön kívül más külső visszajelzést nem kapnak a válaszadók, az intézményen belüli visszajelzés helyenként úgy működik, mint az óralátogatás. Ebben a kérdésben gyakorlatilag a nem szó szerepel az válaszok 90%-ban. A tanfelügyelet megszüntetését nagyon hiányolják.

1.2.6. Van olyan dolog, amit el szeretne mondani a régi illetve az új tanfelügyelettel kapcsolatban? Az adminisztrációról és a szervezet felépítéséről nyilatkoztak ebben a kérdésben. Meglepően sok válasz érkezett. A szervezetet nagynak tartják többen is, és a működését lassúnak ítélik meg, hiszen lassú a reagálása a fenntartónak a bürokratikus rendszer miatt. Sokszor ellentétes utasítások látnak napvilágot, túl gyorsnak tartják a rendszer bevezetését. Sok és bonyolult az adminisztráció, plusz feladattal jár a portfólió feltöltése is. A többség attól tart, hogy egy fiatalabb pedagógus fogja a minősítő eljárást lefolytatni, amit az idősebb pedagógusok nehezen tudnak elfogadni a minősítő szakemberek esetleges tapasztalatlansága miatt. A szakmai tevékenység nyilvántartását, igazolását, folyamatos regisztrálását jó dolognak tartják, hiszen például munkahely változtatása esetén a munkáltató is pontosabb képpel rendelkezik a munkavállalóról. A túlzottan részletes adminisztráció - ami eleve nem a különösen értékes szakmai tevékenységre, hanem például a füzetvezetésre, órai munkára, óravázlatok dokumentálására vonatkozik - a pedagógussal és a részben áttételesen működő (nem közvetlenül ellenőrzött) rendszerrel szembeni bizalmatlanságot, gyanakvást tükrözi, így felesleges munkát követelhet, hiszen éppen a szakmai felkészüléstől, a spontán feladatmegoldástól vonja el az energiát.

37

1.3. Szakértők, szaktanácsadók tapasztalatai, ahogyan a szakértők látják 1.3.1. Ön szerint milyen hatással volt a pedagógusok munkájára a tanfelügyelet eltörlése 1985-ben? Általánosságban elmondható, hogy megkönnyebbülést, feloldódást jelentett a pedagógusok számára. Módszertani szabadság jellemezte a tanfelügyelet eltörlését, eltűntek a színpadias, megrendezett tanórák. Lazította az önkontrollt, a pedagógiai tervezési és végrehajtási fegyelmet. Ennek ellenére negatív hatással volt a tanfelügyelet eltörlése, sokan úgy gondolták, hogy bármit megtehetnek a pedagógusok. Módszertani kísérletekbe kezdtek a tanárok és a nagy „szabadság”, amit kaptak, negatívan vonzotta a rossz módszereket. Csökkentette a színvonalat, és a pedagógusok magukra maradtak. Ennek van egy másik oldala is: a szakfelügyelők hatalmi pozíciójának, az akaratának az érvényesítése megszűnt. A politikailag kinevezett „szakértők” eltűntek. Ebből a szempontból pozitív a szakfelügyelet eltörlése. Viszont nehéz még egy olyan szakmát találni, amely külső kontroll nélkül maradt volna évtizedekig.

1.3.2. Tapasztalatai alapján, mennyire segítették a múltban a szakértők, illetve a szaktanácsadók az iskolavezetés munkáját? Szakértőket általában akkor hívtak az intézményvezetők, ha erre a fenntartó valamilyen okból kötelezte őket, illetve ha egy kolléga alkalmatlanságát szerették volna alátámasztani. Ezek a szakértői látogatások ugyanis pénzbe kerültek, melyre legtöbbször nem volt költségvetési fedezet. Sajnos sok esetben kértek ilyen ügyekben szakértői segítséget, és sok esetben jogsértések feltárását szerették volna az igazgatók felhasználni a szakértőket. Erről többen is beszámoltak. Volt, ahol nagyon jól működött a pedagógiai szolgáltatás, lehetett kérni szaktanácsadást, szaktanácsadói látogatást, felméréseket, stb., sőt erre a fenntartó is sok esetben igényt tartott, és pénzt is különített el erre a célra. Nagy segítséget kaptak az iskolaigazgatók a dokumentumok kidolgozásához. Sok esetben az ellenőrzés során tették rendbe az intézmények hanyagul vezetett dokumentumait. Az iskola az ellenőrzés során reális képet kapott a pedagógusok felkészültségéről és módszertani kultúrájáról. Több esetben megemlítették a Comenius 2000 minőségbiztosítási 38

rendszert. Azokban az intézményekben, ahol ez megmaradt, ott érezhető volt a szakmai színvonal megtartásának igénye, a szakértői, szaktanácsadói segítség.

1.3.3. Az elmúlt években, milyen feladatokat láttak el a szaktanácsadó illetve a szakértők? A szakértők feladataira az általános ellenőrzéseken való részvétel, illetve a tanév rendjében megjelölt feladatok ellenőrzésében való részvétel volt jellemző. Például: nem szakrendszerű oktatás megvalósítása, pedagógiai program szakértése, vezetői pályázatok, iskolafejlesztési koncepciók, egyéb pályázatok elbírálása, illetve az intézményi hibák feltárása, stb. A szaktanácsadók csak iskolai kérésre látogathattak pedagógusokat, csak szakmai tanácsadás volt a feladat, módszertani kérdéseket válaszoltak meg, szakmai előadásokat, fórumokat, módszertani tréningeket tartottak. Kezdő pedagógusokat segítettek, tréningek, előadások tartása, cikk írása, versenyszervezés, zsűrizés volt a feladatuk stb. Alapvetően a válaszadók kisebb része arról számolt be, hogy kevés vagy egyáltalán nem kapott megbízást.

1.3.4. Ön mit vár a jelenlegi pedagógusminősítő rendszertől? Milyen hatással lesz ez a pedagógusok munkájára? Minőségi javulást, presztízsemelkedést, a gyenge pedagógusok kiszűrését, tudatosabb tervezést. A pályakezdőknek és a pályán lévőknek is előrelépési lehetőséget és biztonságot ad. Ezek mellett az adminisztráció miatt a szakértőknek/szaktanácsadóknak is problémája akad. A portfólió feltöltése nagyon sok terhet ró a pedagógusokra, ami abból a szempontból jó, hogy ad egy szakmai képet az adott tanárról, ez viszont nagyon sok többletmunkával jár. A pedagógusok egyébként is túl vannak terhelve az adminisztrációval. Sokan sérelmezik a Pedagógus I. fokozatba való visszasorolást, hiszen sok olyan pedagógus dolgozik a pályán több évtizede, aki a pár éve pályán lévő tanárokkal egy szintre kerültek. Összességében pozitív hatással lesz a tanárokra, kapnak saját magukról is egy összefoglaló képet az elmúlt évek, évtizedek munkájáról, egy külső visszajelzést és a munka színvonalának emelkedését várják. 39

1.3.5. Ön szerint, milyen irányba fog elmozdulni a jövőben a pedagógus minősítő rendszer? Ebben a kérdésben arra szerettem volna választ kapni, hogy lesz-e nagyfokú változás a pedagógusminősítő rendszerben vagy esetleg számítanak-e a megszűnésére? Egyszerűsödésre számítanak, a rendszer finomhangolására. Mivel elég nagy rendszerről van szó, ezért várható, hogy átláthatóbb lesz. A minősítési rendszer pályázati pénzből jött létre, ezért van egy fenntartási idő, ami alatt nem szűnhet meg. Ezek után elképzelhető, hogy pénz hiánya miatt átalakítják. Sokan tartanak a politikai változástól, ami a rendszer teljes megváltozását, esetleges eltörlését eredményezheti. Sok a pesszimista megnyilvánulás.

1.3.6. A szakértői, szaktanácsadói munkával kapcsolatban kíván-e még valamit elmondani? Megbecsülést, elismerést várnak a rendszertől. A szakértők felkészítését túlbonyolítottnak látják, szeretnék, ha meghallgatnák őket és megfogadnák a tanácsukat, javaslataikat. Több nyugdíjas pedagógus is szeretne részt venni a szakértői, szaktanácsadói munkában.

1.4. A kérdőív összegzése Tapasztalatom szerint a kérdőívet megfelelő számú kolléga töltötte ki. Jó volt olvasni a sok véleményt. Összességében pozitív visszajelzést adtak az esetek nagy többségében. Negatív hangvételű válaszok is megjelentek, ami a rendszer kiforratlanságát és az előítéleteket tükrözte. Sajnálatos módon több válaszban is megjelentek a múltbéli sztorik, amelyek italozással végződtek. Nem gondolom azt, hogy általánosan el lehetne mondani, hogy a rendszerváltás környékén mindenki a munkahelyén italozott, de sajnos én is tapasztaltam ehhez hasonlókat. Úgy vélem, egyetlen munkahelyen sincs helye az alkoholnak, annak megvan a maga helye és ideje, és mélységesen elítélem azt, aki ilyen módon végzi a munkáját.

40

1.5. Szakértők összehasonlítása a múltban és a jelenbe, a szakirodalom és a kérdőíves tapasztalatok alapján

Szakértő a múltban

Szakértő a jelenben



intézmény ellenőrzés



intézmény ellenőrzés



tanfelügyelet



tanfelügyelet



hibák feltárása, kevés pozitív



pedagógus – minősítés

visszajelzés



erősségek megerősítése,



szankcionálás



hatalmi pozíció



partneri kapcsolat



volt intézkedési jogkörük



pozitív visszajelzés



szakértői tevékenység nem volt



szakvizsgához és mesterpedagógus

szakvizsgához kötve

hiányosságok feltárása

fokozathoz kötött a tevékenység

41

V.

Összegzés

A szakdolgozat írása közben és a szakirodalmak olvasásával, az internetes kutatások során sok tapasztalatra tettem szert a szakértőkkel és a szaktanácsadókkal kapcsolatosan. A közoktatás, a köznevelési rendszer sok változáson ment keresztül, és nagy valószínűséggel ez nem állt meg ezen a ponton, hanem továbbfejlődik, változik. A gyerekek sem állandóak, statikusak, minden újabb felnövekvő generációnál egy másfajta látásmódot helyez előtérbe. A technika rohamos fejlődését a felnövekvő generáció rugalmasan tudja kezelni, hiszen ők ebbe születnek bele. A pedagógusok közül is inkább az idősebb korosztálynak jelent nehézséget. A szaktanácsadói rendszer remélhetőleg ad erre a problémára is megoldást, hogy a pedagógus és a diák közötti „technikai” szakadék egyre kisebb legyen. A hipotézisemre a válaszokat megkaptam. Sok idő telt el a tanfelügyelet megszűnése óta. Alapvetően nem változott a hozzáállás a tanfelügyelethez. Szükség van rá, igénylik az ellenőrzést a pedagógusok, bár elszoktak tőle, ez tény. A minősítési rendszer egy jól felépített kisebb hibákkal működő rendszer, amely a jövőben finomodni fog, idomulni fog a gyakorlat által feltárt hiányosságokra és szükségletekre. Átfogóbb lesz a múlthoz képest, hiszen egy globális rendszerről van szó. Empatikusabb lesz a múlthoz képest, nemcsak ellenőrzés, felügyelet és szankció fogja jellemezni, hanem a XXI. század követelményeit figyelembe véve a segítségnyújtás és a hiányosságok feltárása fogja jellemezni. A jövőben nem fogja jellemezni a hatalmi pozíció érvényesítése, mivel legalább kettő szakértő fogja a vizsgálatokat lefolytatni. Tervezik a szaktanácsadói rendszer újraélesztését, a gyakorlatban ez eddig még nem tapasztalható. Az előzetes tájékoztatások szerint nagy reménységgel indul útjára az új típusú szaktanácsadás. A szaktanácsadók indulásra készen állnak. Feladataik hasonlóak lesznek a múlthoz képest, alapvető feladatuk a tanácsadás lesz. A jövőbeli rendszer jól strukturált, átlátható és kapcsolódik a pedagógus életpályamodellhez, így a legjobb pedagógusok kerülnek be a szakértői és szaktanácsadói névjegyzékbe.

42

Irodalomjegyzék 

Szebenyi Péter – Mezei Gyula (1993): Szakértők – tanácsadók módszertana. BME Budapest



Benedek István: Közoktatási szakértők kézikönyve Okker Oktatási Iroda, 1996.



Professzionális pedagógusok – a pedagógiai szintleírások és a pedagógiai szaktanácsadás

-

http://moderniskola.hu/sites/default/files/field/image/tanevnyito2013/prezik/kezy_a gnes_jav.pdf - 2015. április 10.-i állapot szerint 

1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény



Oktatas.hu – Országos szakértői névjegyzék http://www.oktatas.hu/kozneveles/nevjegyzekek/szakertoi_nevjegyzek - 2015. március 24.-i állapot szerint



15/2015. (III.13.) EMMI rendelet– 2015.04.01.-től hatályos



A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet



326/2013 EMMI rendelet - hatályos 2015.01.01-től



Országos tanfelügyelet – kézikönyv Általános Iskolák számára http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/psze/psze_altalanos_iskola.pdf (2015. április 8.)



Útmutató a pedagógus minősítési rendszerhez (Második javított kiadás) http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/utmutato_pedag ogusok_minositesi_rendszerehez_v3.pdf

43

Summary During writing and reading my dissertation through my internet researches I have gained some experience in connection with experts and consultants. General education has undergone a dramatic change in recent years and it is far more likely to develope further. As children also change permanently, another type of approach is emphasized at every new generation. The rapid developement of technique can be handled by the new generation flexibly, because they are born in present situation. The older teachers have difficulties mainly. The system of consultant can give solution to the problem of growing technical gap between teachers and students.

I got the answers to my assumption. Many years have passed since the system of supervisor stopped. Basically the attitude has not changed to this system. It is a fact that teachers need supervision, however they got out of the habit of supervising them. The system of qualification is built up well with small mistakes, which will become better and conform to the deficiencies and requirements. It will be more overall than before, so it is about a global system. It will be more empathetic than before and it will not be characterized by supervision, controlling or sanction but giving assistance and revealing the deficiency considering the requirement of the 21st century. Power position will not be important because at least two experts will examine in the future.

The reorganization of consultant system is scheduled but it has not been experienced yet. According to previous information a new type of consultation set out with great expectation. Consultants are ready to start and their tasks will be similar to the past-consultation. The future system has a good structure, it connects to the teacher-career model, so the best teachers are getting into the consultant and expert list of names.

44

Mellékletek Kérdőív a szaktanácsadói és szakértői munkával kapcsolatban. 1. Milyen településen tanít? * 

Főváros



Megyeszékhely



Város



Falu

2. Milyen típusú iskolában tanít * 

Általános iskola



Középiskola



Művészeti iskola



Egyéb:

3. Hány év szakmai gyakorlattal rendelkezik? * 

1 - 5 év



6 - 10 év



11 - 20 év



21 - 30 év



>31 éve

4. Szerepel Ön a szakértői és/vagy a szaktanácsadói névjegyzéken? * 

Szakértői névjegyzéken szerepelek



Szaktanácsadói névjegyzéken szerepelek



Szakértői és a szaktanácsadói névjegyzéken is szerepelek



Nem szerepelek egyik névjegyzéken sem.

45

Tapasztalatok 5. Mennyire tájékozott Ön a jogszabályokban? * 

Egyáltalán nem vagyok tájékozott



A médiából, internetről, egyéb helyekről kapott információból tájékozódom



Alkalmanként elolvasom a számomra fontos jogszabályokat



A jogszabályokból naprakész vagyok

6. Milyen tapasztalatai voltak a régi tanfelügyelettel kapcsolatban? Kérem, fejtse ki a válaszát!*

7. Mennyire segítette az Ön munkáját a szakértő illetve a szaktanácsadó?*

8. Mit vár Ön az új pedagógus minősítő rendszertől?*

9. Mit gondol, a jelenlegi rendszerben, kapnak a pedagógusok a munkájukhoz segítséget, külső visszajelzést?*

10. Van olyan dolog, amit el szeretne mondani a régi illetve az új tanfelügyelettel kapcsolatban?

46

Szakértői, szaktanácsadói kérdések 5. Ön szerint milyen hatással volt a pedagógusok munkájára a tanfelügyelet eltörlése 1985-ben?* 6. 6. Tapasztalatai alapján, mennyire segítették a múltban a szakértők, illetve a szaktanácsadók az iskolavezetés munkáját?* 7. Az elmúlt években, milyen feladatokat láttak el a szaktanácsadó illetve a szakértők?* 8. Ön mit vár a jelenlegi pedagógus minősítő rendszertől? Milyen hatással lesz ez a pedagógusok munkájára? * 9. Ön szerint, milyen irányba fog elmozdulni a jövőben a pedagógus minősítő rendszer?* (Átalakul, megszűnik vagy kisebb változtatásokkal fog tovább folytatódni?)

10. A szakértői, szaktanácsadói munkával kapcsolatban kíván-e még valamit elmondani?

47

Interjú a szaktanácsadói és szakértői munkával kapcsolatban. Kérdések: 1. Hogyan lehetett a szakértői és a szaktanácsadói névjegyzékbe felkerülni a múltban és hogyan lehet jelenleg? 2. Milyen feladatokat láttak a szakértők? 3. A múltban, hogyan zajlott a tanfelügyeleti munka. pl.: óralátogatás? 4. Jelenleg hogyan zajlik a tanfelügyeleti munka? 5. Hogyan zajlik a pedagógusminősítés? 6. A pedagógusminősítés milyen hatással van a pedagógusokra? 7. Mi a véleménye a pedagógusminősítő rendszerről? Szükség van-e rá? 8. Milyen feladatokat láttak el a szaktanácsadók a múltban? 9. Miben különbözik a jelenlegi szaktanácsadási rendszer a múlthoz képest? 10. Mennyire lesz hatékony az új szaktanácsadás?

48