Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszék
Testkép változatok a testépítők körében, határ a hobbi és a profizmus között
Készítette: Jacsó Zsombor
Konzulens: Török Zsuzsanna
Szak: Kulturális antropológia (BA) Miskolc, 2015. április
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ........................................................................................................................... 3 A témaválasztás indoklása.............................................................................................................. 3
2. Hipotézis megfogalmazása ............................................................................................... 5 2.1 Kulcsfogalmak .......................................................................................................................... 5 3.1 A modern férfiasság kialakulása ............................................................................................ 10 3.2 Test a társadalomtudományokban..................................................................................... 12
4. A kutatás leírása ............................................................................................................. 15 4.1 Train With Brain Facebook csoport ....................................................................................... 21
5. Ideális test a testépítők körében ..................................................................................... 25 5.1. Testképzavar a testépítésben, és annak kialakulása .............................................................. 26 5.2 Testdiszmorfiás zavar következményei ............................................................................... 29
6. Összefoglalás .................................................................................................................. 33 Felhasznált irodalom .......................................................................................................... 36 Elektronikus források ................................................................................................................... 37
Idegen nyelvű összefoglaló ................................................................................................. 39 Függelék ............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1. Bevezetés
A témaválasztás indoklása
Kisgyermekkorom óta kisebb-nagyobb betekintést nyerhettem a testépítők világába édesapám révén, aki magyar bajnok testépítő volt a kilencvenes években. Azonban csak az utóbbi három évben mélyültem el abban, mit is jelent igazán egy ilyen sportot űzni. Fanatizmus, céltudatosság, alázat, figyelem, szenvedély, összpontosítás, odaadás. Ezeket a jelzőket kerestem egyben, egy sportágban, végül a testépítésnél találtam magam. Ám mint kiderült, még annál is sokkal többről van szó, mint az előbb felsoroltak összessége. Nemsokára teljesen magával ragadott ennek az életstílusnak – de nevezhetném szubkultúrának is –, az univerzuma, ezért egyre jobban érdeklődni kezdtem iránta. Amikor először meglátogattam egy edzőtermet, csupán ide-oda rohangáló embereket láttam, akik kiabálnak, vagy épp pózolnak, beszélgetnek, pedig azt hittem, hogy ez a sport a fegyelemről is szól, de ennek akkor nem láttam semmi jelét. Néhány edzés után sem tapasztaltam semmi különbséget, de egyszer csak megjelent egy igazi testépítő is. Az ő jelenléte megváltoztatta az egész légkört, mindenki égett a bizonyítási vágytól, fegyelem volt, magas intenzitású edzés. Ekkor rádöbbentem, hogy egy profi jelenléte, annak tisztelete mennyire mélyen hat a körülötte lévőkre. Természetesen én is áhítattal figyeltem, és azt éreztem, hogy nekem is erre van szükségem, testépítő akarok lenni. Témaválasztásomat leginkább sportorientált személyiségem indokolja. Egy olyan sportágba akartam betekintést nyerni, ami egyben életstílus is. Érdekelt az, hogy az ezzel a sportággal foglalkozók, hogyan is viselkednek az edzőteremben és azon kívül. Miként táplálkoznak, hogyan osztják be idejüket, és mit miért tesznek. Tudtam, hogy egy nagyon összetett sportkultúrát fogok vizsgálni, így a kutatás kezdetén azt volt a célom, hogy a testépítésről, mint komplex, a sportolók életének minden szegmensén átívelő jelenségről adjak holisztikus képet. A kutatás kezdeti szakaszában azonban felfigyeltem arra, hogy egyre többet hallani arról, hogy a testépítés kezd groteszk alakot ölteni. Ekkor fogalmazódott meg bennem kutatásom valódi célja, vagyis az, hogy kiderítsem ennek okát. Felkeltette érdeklődésemet az egyre többet használt kifejezés a testépítők körében: a testképzavar. Mivel nagyon érdekelnek a különböző testalkatok ezen a sportágon belül, és annak szélsőséges képei, ezért úgy döntöttem
a testképzavarnak és annak a kialakulásához vezető okoknak, tényezőknek fogok a nyomába eredni. Dolgozatomban az ideális testépítő képét próbálom behatárolni, ami végül a „szörnyek” és a testképzavar világába vezet. Ehhez az antropológia résztvevő megfigyelés módszerét, kérdőívek és interjúk készítését, elemzését, valamint szekunder források, szakirodalmak használatát alkalmaztam.
2. Hipotézis megfogalmazása
Az emberi test vizuális szempontból mindig is fontos szerepet játszott történelmünk során. Ez a jelenség felgyorsulni látszik a mai modern társadalomban. A kinézet legalább olyannyira fontos, mint a belső értékek, ha bizonyos tekintetben nem még inkább. Természetesen az összkép mindig változik, jelen van egy folyamatosan formálódó ideál, ami a korszakonként különböző hatások mentén átalakul. A médiák felerősítik az adott társadalomban a testideálok képét, és eltúlozzák azok szerepét. Az ezzel legkomplexebben foglalkozó sportág a testépítés, melynek célja a tökéletes test kialakítása. Feltételezésem szerint, ez a sport, mint szubkultúra a legösszetettebb, egymásra épülő szabályok halmazából áll, ahol ha egyvalamit kimozdítunk, borul vele minden. Ennek a halmaznak kiemelkedő eleme a testképzavar, mint fizikai és mentális jelenség, ami egyszerre tartja egyben és bomlasztja az egészet. Minél súlyosabb a betegség, annál inkább fogva tartja az egyént a szubkultúra egy kis sötét szobája, ami ugyan élsportoló képében eljuttathatja a csúcsra, de közben roncsolja fizikálisan, mentálisan. Mindez épp ellentétesen hat a kifogástalan test eléréséért vívott harcban, hiszen egyfelől valós biológiai rombolást eredményez, másfelől a testképzavaros torzult információfeldolgozás miatt nem éri el a vágyott célt, vagyis soha nem látja magát (a testét) elég megfelelőnek. Mindezek abban a társadalmi trendben is megnyilvánulnak, hogy a fogyasztás-pazarlás kultúrája mellé a csinossportos-tökéletes test kultuszát társítjuk, ahol egy deka felesleg sincs az emberen, kidolgozott izmait pedig szigorú diétával, nagyon is önmegtartóztató étrenddel és életmóddal érheti el. Fogyassz, és mégis légy kifogástalan! Ez az ambivalencia egészséges módszerekkel feloldhatatlan.
2.1 Kulcsfogalmak
Dolgozatom kiindulópontja és egyben a legfontosabb fogalma az ideális testkép, vagyis az individuum saját magának elképzelt testformája. Kialakulása jórészt külső hatásokra jön létre, kulturálisan erősen determinált. A történelem során a testkép-ideál folyamatosan módosult, mely változást nyomon követhetjük a képzőművészetekben, az irodalomban, vagy később a fotós-, mozgóképes műfajokban, a celebek világában. A társadalmak mindig
kialakítanak egyfajta normát, a „szép testre” vonatkozóan. A sovány manökenek korszaka után manapság – éppúgy, mint a klasszikus korban – egy sportos atletikus forma „van divatban”, ami magában hordozza éppúgy a fegyelem, önkontroll, vitalitás, valamint a magabiztosság, uralkodás, a tiszteletet parancsoló erő jegyeit. Erősen befolyásolja a társadalmi háttér, egy szubkultúrákhoz való kapcsolódás, a médiumok hatása. A mai modern társadalomban az ideális test képét minden eddigi kornál inkább személyre szabhatja bárki, határok nélkül, minden eddiginél több lehetőséggel, eszközzel élve. A társadalom nyomására az egyén rengeteg identitását befolyásoló tényezővel találkozik. Ennek megszűrésére a saját személyét használja, így alakítja ki egyéni identitását. Mindenki rendelkezik ilyesfajta behatároltsággal. A testkép-ideál is az egyént körülvevő különböző testalakok halmazából összegyúrt sokaságból fogalmazódik meg.1 A testépítés nem csupán egy eszköz az ideális testkép eléréséhez, de életforma is. A testépítőközösség egy kultúrán belüli kultúra: szubkultúra, vagyis egy adott társadalom kultúrafelfogásával rendelkező, de emellett eltérő értékeket is magában foglaló közösség. Átvesz az adott kultúrából, de sajátos tartalommal egészíti ki azt. Nincs elszigetelve, ámde elhatárolódik. Átalakítja a normarendszert, új szabályokat hoz létre, ezáltal elkülönül az adott társadalomtól, de attól még a része marad annak. „Ebben az értelemben úgy lehet definiálni, mint értékek, szabályok, normák és viselkedési formák összességét, amelyeket az egyes csoportok tagjai elsajátítanak, preferálnak, tisztelnek, hangoztatnak”2 A „testépítés őrülete” Arnold Schwarzenegger idejében kezdődött. Az embereknek rá kellett döbbenniük, hogy nem csupán a súlyok emelgetéséről és tetemes izmok növesztéséről van szó. A sportág fejlődése során rengeteg új módszert próbáltak ki, a különböző edzőeszközökön át az étrendek specializációjáig. A siker kulcsa a teljes életmód-változás lett: megszerkesztett napirendet mentén kialakított összetett szabályrendszer. Behatárolták az étkezési, pihenési és edzési szabályokat, melyekre szigorúan kell figyelni. Nincs külön kiemelkedő pont, a nap száz százalékán van a hangsúly, minden egyes pont egyenlő. A testépítők lényegesen több időt fordítanak evésre, edzésre, pihenésre, mint az átlagemberek. Céljuk az izombeli növekedés, az esztétikailag tökéletes test elérése, a felállított szabályok segítségével.3
1
https://btk.ppke.hu/uploads/articles/8361/file/Identitás.doc http://www2.arts.u-szeged.hu/socio/racz/kokovic.pdf 3 http://www.scitecwebshop.hu/testepites-mind-eletmod 2
A legtöbb ember szeret mozogni, ha szabadideje megengedi. Minden sportnak, így a testépítésnek is van hobbi és profi képviselője. Aki csak átmozgatásképp és az egészség megtartása végett jár edzeni, annak nem ez a szubkultúra az elsődleges az életében. Heti rendszerességgel jár a terembe, kitartó, de megelégszik azzal a szinttel, amit a genetikájával ki tud hozni magából. Sportos, fitt és kiegyensúlyozott életvitel jellemző rá. Számára a fő érv nem a kinézet, hanem az egészség. De bármelyik sportág tekintetében létezik egy professzionális szint, melynek eléréséhez és megtartásához sok idő és kemény munka szükséges. A testépítőknek éppígy a nap 24 óráját be kell osztani a siker érdekében. A profik világában a sportág minden más elé van helyezve. Megrögzött, kimozdíthatatlan robotként végzi a dolgát. Szerelmes a súlyokba, mindent megtesz azért, hogy jobb legyen. Rendszeres szteroid-használó, mert máshogy nem lehet kitűnni a tömegből, sőt be se lehet jutni e nélkül a színpadok és reflektorok világába. Általában súlyos izomdiszmorfiában szenved, mert rengeteg az egymással vetekedő izmosabbnál izmosabb, nagyobbnál nagyobb versenyző, és mind jobb és nagyobb akar lenni a másiknál.4 A testképzavar, vagy más néven izomdiszmorfia (avagy inverz anorexia56) leginkább a férfi testépítőket jellemzi. A testképzavaros személy sosem elégedett alakjával, véznának, gyengének és aszimmetrikusnak véli magát. Ennek következtében rengeteg táplálékot vesz magához, ami kialakíthatja az evészavart. Mindig izmosabb akar lenni, ami pszichés és fizikai gondokhoz is vezethet. A test formálásában az edzéseken kívül oroszlánrész jut a táplálkozásnak. Az egészséges étkezés, valamint kiegészítői: a vitaminok, nyomelemek, protein-porok, esetleg a közérzetjavítók a hétköznapi ember számára sem ismeretlenek. Ha a gyógynövényeket is annak tekintjük, az emberiség évezredek óta használ étrend-kiegészítőket. A gyógynövényeket az 1900-as évek elején kezdték kapszulázni, a szintetikus anyagok és gyógyszerek elterjedésével. A kémiaipar fejlődésével megjelentek a szintetikus táplálékkiegészítők, de mivel a kutatások rámutattak arra, hogy ezek nem szívódnak fel kielégítően, vagyis nem épülnek be az emberi szervezetbe, újra megpróbáltak természetes anyagokhoz visszatérni. Ma, a táplálék-kiegészítők negyedik generációjában a gyártó cégek már 4
http://www.bodybuilding.com/fun/matt30.htm Pope, H. G. Jr, Kouri, E.M., K.A., Olivardia, R (2000a): The Adonis complex: the secret crisis of male body obsession. Free Press, Nev York. 11-12 6 Túry F., Pászthy B. szerk. (2008): Evészavarok és testképzavarok. Pro Die, Budapest. 304 5
természetes alapanyagokból indulnak ki, kíméletes technológiákat alkalmaznak, és por-, illetve kapszula formában árusítják, így nem csak az eredeti hatóanyagok döntő része tud megmaradni, de alkalmazásuk is egyszerű. Ezek a készítmények az izombeli fejlődéshez kellenek. Koncentrált fehérjékből, aminosavakból, és szénhidrátokból állnak. Étkezések között szokták alkalmazni, hiszen amekkora táplálékigénye van egy nagy izomtömeggel rendelkező szervezetnek, annyit képtelen szilárd tápanyag formájában bevinni. Semmi illegális nincs ezekben a termékekben, szimplán ételek. A testépítő sportág professzionális szinten való űzéséhez azonban szteroidokra is szükség van. A hormon alapú készítmények – melyeket elsődlegesen izomsorvadásos beteg embereken alkalmaztak – használatával hatalmas izomtömegre lehet szert tenni rövid idő alatt, természetesen kemény edzés mellett és jól összeállított étrenddel. A készítmények segítik a fehérje beépülését az izmokba, és gátolják az izom lebontását. Egyaránt alkalmaznak tablettás és ampullás szteroidokat, ezek kombinálásával próbálják elérni az izomnövekedést.7 Rengeteg mellékhatása ismert, mint például: májkárosodás, szívroham kialakulása, vérrögképződés, érszűkület, veseelégtelenség, daganatos megbetegedések, hajhullás, női mellűség, agresszió. Bár tudatában vannak ennek, mégis használják, főként a versenyzők. A testépítő piac már külön laboratóriumokat hozott létre az ilyen gyógyszerek fejlesztésére, természetesen illegálisan. Egyetlen testépítő versenyen sincs doppingvizsgálat, mert köztudott, hogy hiába törvénytelen, mindenki használja világszerte. Bármilyen „segédeszközt” használjanak is, a testépítők körében nem ismert a tökéletes test, hiszen a testképzavar megléte nem teszi lehetővé ennek elérését. Egy kusza álom, ami egyben rémálom is, mivel elérhetetlen. Az alakot inkább csak korrigálni lehet, szimmetrikussá tenni, nem megalkotni a megalkothatatlant.8
7 8
http://www.steroid.com/ http://shop.builder.hu/az-aranyos-test-tokeletessegenek-igenye-a300
3. Férfi testideálok alakulása történelmünk során
Ha az ideális férfitest történetét vizsgáljuk, akkor az ókori görög mitológiáig kell visszatekintenünk, Adonisz történetéhez. Szépségét, arányát félistensége koronázta meg, ezáltal téve elérhetetlenné, ideállá váló személyét. Adoniszt a történelemben más-más módon ábrázolták, mivel az ideálok állandóan változtak. Ha az ókori képzőművészeti alkotásokat megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy az istenek robosztusak, vaskosak, az erőt, biztonságot reprezentálják, míg a negatív szereplők az ő inverz megvalósulásaik. Ezek a tulajdonságok egészen a XX. századig fennmaradtak, kivéve talán Michelangelo Dávid-szobrát. A reneszánszban az izomzatot felváltotta az arányosság megformálása. A XIX. századi férfi szépségideál megteremtője George Gordon Byron (1788-1824). Elhízástól félve fogyókúrázott, és sportolt, hánytatta magát. Sok követője volt, nem csak versei, de kirívó megjelenése miatt is, létrejött a byronizmus. Mai szóval anorexiás életvitel volt rá jellemző, de ez még akkor nem volt ismert betegség. A XX. századra a férfi testábrázolásban is megjelent a karcsú alkat, pl.: Giacometti szobrai. A mai modern ember az ideáljait kedve szerint választhatja meg a médiumok által. Tág a határ, sportolók, színészek, ezek közt is különböző testalkatok, a robosztustól egészen a vékonyig. A legnagyobb befolyással bírók a filmsztárok, ahol ugyanúgy megtalálhatunk kidolgozott testtel rendelkező személyeket, mint alacsony, cingár hősöket. Beszélhetünk atlétaideálról, pl.: Arnold Schwarzenegger, aki beleillik a tipikus akcióhős kategóriába kidolgozott teste okán. A másik típus a vékony, törékeny, érzékeny férfikép. Ennek legjobb példázatai a mai divat-modellek. Tehát a megoszlás észrevehető a férfi testideál kialakulásában. A hagyományos férfiideál, ami az erőt, magabiztosságot, büszkeséget, lovagiasságot reprezentálta, létrehozta magából a média által generált nőies ismérvekkel átszőtt új férfiképet.9
9
Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa, Budapest. 9-15
3.1 A modern férfiasság kialakulása
A férfias tulajdonságokat vizsgálva a lovagi erényekből kell kiindulnunk, ami végigkísér minket a jelenig. A férfiakkal kapcsolatos elvárások ugyan formálódtak az évszázadok során, de a lovagi erények végig megmaradtak. A XVIII. században kezdődött a férfisztereotípia kialakulása. A lovagiasság és a párbaj még sokáig fennmaradt, az új férfiképben is. Az arisztokrata társadalomban a férfiasság a lovagi tornákkal, párbajokkal hozható összefüggésbe. Ennek alapja a bátorság, a becsület, a tekintély és a méltóság. A legnagyobb értékkel a becsület bírt, ennek érdekében létrehozták a Becsületkódexet, aminek betartását fontosnak tartották. A XIX. század elejére a lovagi erények fontossága csökkent és a külső jegyek váltak a mérvadóvá. A testképre nagyobb hangsúlyt fektettek a felvilágosodás korában. Test és lélek egybeolvadt, és a látható anyagi dolgokkal próbálták megmagyarázni a láthatatlant. Johann Kaspar Lavater az emberi arcot vizsgálta, ezelőtt az öltözéket vették figyelembe. Elméletében azt akarta bizonyítani, hogy a test vizsgálatából kideríthető az egyén jelleme is. A férfias szépség az erkölcsi értékek közé lett sorolható.10 „Az erkölcsi tökély és a lelki egészség, mondja Guts Muth, gyakrabban következik a testi erőből, mint fordítva. A férfias test, szépség és erény ismét összekapcsolódik, együtt jelentik a „férfias bátorságot” és a „férfias szellemet”.”11
10
http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/a_macso_imazsa_a_modern_ferfieszmeny_kialakulasa/ 11
http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/a_macso_imazsa_a_modern_ferfieszmeny_kialakulasa/
Az erőnlétnek fontos szerepe volt a háborúk kapcsán, így már a nagy francia forradalom idején különösen figyeltek az testedzésre a hadseregben lévők körében. François Amoro ezredes kézikönyve12 a testi és erkölcsi nevelésről próbálta kidolgozni ennek megvalósítását katonai szempontokat figyelembe véve. Később ennek eredménye az lett, hogy „testnevelési forradalom” olyan mértéket öltött, hogy a XIX. század végére már tananyagként is alkalmazták az iskolákban. A testnevelés hozzájárult a férfi sztereotípia megerősítésében, a férfieszmény megvalósításában. A test és lélek összekapcsolása, az önkontroll és testedzés kapcsolata csak szilárdította az ideális férfi képmását. Rudolf Obermann leírja, hogy a gimnasztika erkölcsteremtő hatással bír, ami az erő segítségével tud létrejönni.13 A fizikai erő az alapja a férfieszmény jelzőinek, ami az erkölcs bátorság és állhatatosság. Ezeket a tulajdonságokat mind fejleszteni kell, hogy a férfi megóvja magát az elnőiesedéstől. A modern férfieszmény megtestesülését a kidolgozott testben látták, de ugyanolyan fontosnak vélték az erkölcsöt, bátorságot és hitet és önfegyelmet. Ezek a tulajdonságok egybeestek a keresztény ideállal. Tehát az ideális férfikép tartalmazta a keresztény eszméket is, teljesen egybeforrt azzal, kiegészítették egymást. Az 1830-as években az elit angol iskolákban a „jó tanulás és az istenfélelem” volt az első, az iskola kápolnája és a sportpálya ugyanolyan fontossággal bírt.14Az évek során a korszakváltások, új eszmék, háborúk mind hatással voltak a férfieszmény átalakulására, de az alapjait nem tudták megváltoztatni. Az I. és II. világháború csak felerősítette a meglévő sztereotípiák tulajdonságait. A folyamatosan megjelenő képregények legtöbbje erőszakkal teli történeteket ábrázolt, férfiképeket használva. Ez a jelenség jobban érvényesült az Egyesült Államokban, mint Európában. A média tovább erősített a kialakult sztereotípiákon, de már nem csak egy bizonyos rétegre hatott, hanem az egész társadalomra. Megjelentek a Beatles rajongók, a felajzottság jellemezte ezt a korszakot. Természetesen ez a jelenség legjobban az ifjúságra hatott. Ez a
12
http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/a_macso_imazsa_a_modern_ferfieszmeny_kialakulasa/ 13
http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/a_macso_imazsa_a_modern_ferfieszmeny_kialakulasa/ 14
http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/a_macso_imazsa_a_modern_ferfieszmeny_kialakulasa/
társadalmi réteg lett a mozgatórugója a divat és trend kialakításának. Az úgynevezett „beatnemzedék” teljesen felborította a férfias sztereotípia jellemvonásait, a fegyelmetlenség, szórakozás, erkölcstelenség megjelent a férfitársadalomban. Ezt tetőzte a pop kultúra, a rockzene elterjedése. A hagyományok felborultak, a fiatalok önmaguk megtalálását választották. Ebben az időszakban kezdett kikopni az addig jellemző férfisztereotípia, a nőies férfiak és férfias nők aránya emelkedett, de a háttérben mindig ott volt az egykori férfikép, mint pl.: az 1950-es években Marlon Brando, akit akkortájt bálvényként követett az ifjúság nagy része. A XX. században sem történtek olyan mértékű változások a férfi sztereotípia kapcsán, hogy azt meg kelljen változtatni, csak a társadalom a felgyorsuló életstílus hatására befogadóbban kezelte az új jelenségeket. Az ideális férfikép történelmünk során mélyen beleívódott a társadalomba, áthatja mindennapjainkat. Ennek teljes körű kimozdítására nem akadt még példa.15
3.2 Test a társadalomtudományokban
Megszokott módon a testtel, és annak működésével elsősorban az orvostudomány foglalkozik biológiai és kémiai szinten egyaránt. Az emberi test azonban foglalkoztatta a művészetekkel foglalkozó-, és a társadalomtudósokat is, esztétikai, szociológiai és kulturális szempontból egyaránt. „Buttler (2005) szerint a testtel kapcsolatos elméletekben a test maga is diskurzus eredményévé válik. Skeggs (1997) megállapítása az, hogy a test olyan fizikai színtér, ahol osztály, nem, faj szexualitás és kor találkozik, testesül és válik a gyakorlat alapzatává.”16 Az emberi test vizsgálata a XIX. század óta fontos antropológiai szempontból értelmezve is. Az ember ontológiai problémáinak vizsgálata felvetett olyan problémákat, mint a társadalmi és kulturális megegyezések, és ennek szükségessége a létfenntartáshoz. Ezáltal próbáltak megoldást keresni a társadalmi relativizmussal kapcsolatos gondokra.17
15
George L. Mosse (2001): Férfiasságnak tüköre. A modern férfieszmény kialakulása. Balassi. 198-212 Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa, Budapest. 17 17 Featherstone, Mike – Mike Hepworth – Bryan S. Turner (1997): A test. Társadalmi fejlődés és kulturális teória. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 7-8 16
A szociáldarwinizmus is kapcsolódott az emberi test megismeréséhez antropológiai aspektusból nézve. Darwintól a kutatók három elméletet vettek át. Az első, az ember a természet részét képezi, másodszor a faji különbözőségek, és végül a legrátermettebbek fennmaradása. A legjelentősebb előrelépések a kutatásokban a kultúrára orientálódtak, mint Alfred L. Kroeber munkái, például az Antropológia (1923) és a Kultúra természete (1952). Az antropológiai kutatások azért irányultak a test felé, mert az olyan felületté vált a premodern társadalmakban, ami magába foglalta az adott társadalmi státuszt, a vallási hovatartozást, törzsi kötődést, amelyek így könnyen értékelhetőek voltak. A modern társadalmak szempontjából is fontos tényező a megjelenés (ruhák, ékszerek, alakzat, kozmetikumok) az életstílus, társadalmi hovatartozás reprezentációja szempontjából.18 A kultúrának és testnek mindig köze volt egymáshoz. Egy adott társadalomban élő személy testének segítségével illeszkedik be. A kulturális adottságok határozzák meg a szociális test milyen képben testesül meg. Az emberi test egy társadalmi konstruktum, ami alá van vetve az adott közösség berendezkedésének, normáinak, ezáltal a médiának. Az egyén hiába tudja magáénak a testét, folyamatos befolyás, gyarmatosítás alatt áll a különböző médiáknak való alárendeltsége végett. Minél többet töltünk a média világában, annál jobban az ott lévő értékeket tartjuk természetesnek a mindennapjainkban. Erre kiváló példa a Barbie-jelenség, mint karcsúságideál jelképe. De, ne haladjunk ennyire előre! Történelmünk során, ha nem is ilyen mértékben, mindig jelen voltak a testmódosításoknak különböző fokozatai. Ilyen példa az ókori Róma nőnemű lakosainak műszempillája. Rómában a nagy, hosszú szempilla volt divatos, ugyanis úgy vélték, hogy a szempillák a túlzott szexuális élettől kihullnak. Ezután divatba jött a rabszolgák révén a szőke haj, amit világosítással, esetleg parókával oldottak meg. A testváltozásnak nemcsak fizikai jelentősége lehet, az „éhező szentek” önsanyargatásukkal próbáltak az Úr előtt tiszteletet tenni. A kóros fogyásnak súlyos következményei is lehettek, hiszen a legyengült szervezet hamar megbetegedett. Tehát
18
Featherstone, Mike – Mike Hepworth – Bryan S. Turner (1997): A test. Társadalmi fejlődés és kulturális teória. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 9-14
spirituális szinten is értelmezhető a testkép átalakulása, mintegy egy kiváltó okként, valami cél eléréséhez vezető útként. Fellelhetők a történelemben „éhezőművészek” is, akik testváltozásaikkal a megélhetésüket akarták biztosítani. Egy feljegyzés szerint, Claude-Ambroise Seurat francia származású férfi (1798-1826) 170 cm magas és 34 kg-os volt.19 A hagyományok is megkövetelhetnek testformálást, mint például a kínai nők lábelkötése, a thaiföldi palaung törzs női tagjainak a nyakán lévő rézkarikák által megnyújtott nyak. A surma, mursi makonde törzsek alsó ajakában lévő tányérszerű fémlap. A modern civilizációkban is jelen van ilyesfajta elváltoztató módszer, mint a XIX. század végén megjelent fűző, ami a darázsderék kialakításáért volt felelős. Mondani sem kell, hogy ártalmas volt az egészségre. Manapság a tetoválás divatba kerülése megemlítendő, a különböző piercingek a test minden részén is mérvadó jelentőséggel bírnak. De a testkép befolyásának koronája a plasztikai sebészet világa.20 Láthatjuk tehát, hogy a test átalakítása, a mesterséges vagy természetes eszközökkel való megváltoztatása végigkíséri történelmünket. A fentebb említett módszerekhez hasonlóan a testépítés is arra szolgál, hogy az egyén megváltoztassa testét, valamiféle ideális állapot felé közelítve azt.
19 20
Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa, Budapest. 20-21 Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa, Budapest. 18-22
4. A kutatás leírása Kutatásomat azért végeztem, mert többet meg szerettem volna tudni a testépítő szubkultúráról, annak felépítéséről, szabályairól, és hogy milyen széles spektrumon mérhetőek a beletartozó személyek. Továbbá foglalkoztattak a sport negatív velejárói főképpen a testképzavar és a hozzá kapcsolódó tényezők. Az általam választott két edzőterem, ahol megfigyeléseket végeztem: a miskolci Uni Fitness (Miskolc, Egyetemváros Uni Hotel, földszint) és a BB Gym (Miskolc, Szeles utca 71.) voltak. Megpróbáltam két merőben eltérő paraméterekkel, felszereltséggel rendelkező létesítményt látogatni, épp különbözőségük miatt. Az Uni Fitness a Miskolci Egyetem vonzáskörzetében található, így nagyrészt fiatalokkal van tele, ezért biztos voltam benne, hogy inkább hobbi testépítőkkel fogok találkozni, ahol lazább a légkör. Többet beszélgetnek az emberek, lényegesen sokat pihennek, telefonoznak, nézegetik egymást, ide-oda szaladgálnak. Az ott lévők körében nem alakult ki a száraz, monoton testépítői szubkultúra. Ezért könnyebb volt szót érteni az Uni Fitness tagjaival. Sok kardió gép található itt, ez a lehetőség több nőt vonz a terembe, ami fontos, mivel érdekelt, hogy a másik nem hogyan vélekedik a férfi testideálról, és annak testépítői végleteiről. Ennek a teremnek a célcsoportja a fiatalok voltak, akik hobbiszerűen űzik ezt a sportot. Havi bérleteket vettem mindkét terembe, hogy résztvevő megfigyelést tudjak végezni, és rájöjjek, hogy kik azok az emberek, akik rendszeresen járnak edzeni. Amikor már arcról ismertem az embereket, és kategorizáltam őket, tudtam, hogy nagyjából mikor érkeznek a rendszeres kondisok, akkor mindkét edzőterem pultos hölgyeit, mint informátorokat megkérdeztem, hogy kikkel lenne érdemes felvenni pár irányított interjút azok közül, akiket kiválasztottam. A hobbi sportolókkal célzott beszélgetést folytattam, míg a versenyzőkkel mélyinterjúkat készítettem. A BB Gym a Szeles út 71. cím alatt található Miskolcon, a belvároshoz közel. Azért esett a választásom erre a teremre, mint második kutatási helyszín, mert tudtam, hogy több versenyző is megfordul ott, így éltem a lehetőséggel, hogy interjút készítsek olyannal, aki profinak számít ebben a sportágban. Ebben a teremben sokkal magasabb intenzitású edzésmódokkal lehet találkozni, mint az Uni Fitness-ben. Ennek oka az, hogy javarészt férfiak
alkotják a csapatot, másrészt a versenyszintű fizikummal rendelkező egyének húzzák a többi ember teljesítményét, mivel ég bennük a bizonyítási vágy, edzésmotivációt ad egy profi jelenléte a teremben a többi ember számára. Feltevésemet a teremben elhelyezett kérdőívek is igazolják. Tizenhét kitöltő közül nyolcat teljes mértékben befolyásol egy profi jelenléte edzés közben, öt embert részben, míg kevésbé csak három embert. Egyetlen egy válasz sem érkezett viszont arra, hogy nem befolyásolná az illetőt. Mivel a jobbra való törekvés mindig is benne lesz a sportoló fejében, és ennek a sportnak igencsak lényeges eleme a vizualitás, ezért nem lehet szemet hunyni egy edzésben és testfelépítésben kimagasló példakép szerepe fölött. Erre találhatunk példát az első interjúmban, Attilától (BB Gym), aki 17 éves miskolci diák, elmondása szerint ennek a sportnak a szerelmese. „Mielőtt edzeni indulok, mindig motivációs videókat nézek, ez olyan nekem, mint a drog. E nélkül nem menne az egész, látnom kell a nagyobbakat, hogy én is megkapjam azt a löketet, amit ők mutatnak mifelénk. Nincs annál jobb, amikor mellezni akarok és nézem Kai Greene-t a youtube-on, ahogy fekve nyom. Na, akkor úgy érzem magam, én is széthajlítom majd a vasakat. Mikor kellően felbőszítettem magam a videókkal, irány edzeni. Pörgök, és várom, hogy a súlyaimmal lehessek. Ezt az érzést az koronázza meg, amikor Dudás Ádám is a terembe van. Nagy példaképem, kötelességemnek érzem ilyenkor, hogy teljes gőzzel nyomjam végig az edzést, ezzel a tiszteletem akarom kifejezni felé. Nagy vágyam, hogy megközelítsem az ő szintjét, kerül, amibe kerül, háború van, csak kitartás kell. ” Az interjúalanyom Attila, rögeszmésen kötődik a sportághoz, vakon elszánt, de egy olyan egyéni identitást alakított ki magában, amely eltér az átlagostól. Példaképnek hozza az egyik legsikeresebb testépítőt Kai Greene-t, utána említi Dudás Ádámot, aki nemzetközileg is elismert bodybuilder. Két olyan személyt állít példaképül, akik az ő fizikumához képest jóval robosztusabbak. A cél már megvan. Olyanná válni, mint Ők. Kilépni a társadalom által alakított testideál szűk perifériájából, sőt, a testépítők körében is figyelemreméltó alakot akar magára ölteni. A testképzavar már kialakult nála, az interjúban erre világos jelek mutatkoznak: „Nagyon nehezen fejlődök, a sírás kerülgetne, ha lefogynék abból, amit alig tudtam fölpakolni. Sajnos ilyen a genetikám. Eszek és nem hízok, elég siralmas, de egyszer nagy leszek, tudom, ha már végképp nem megy, akkor be kell bevállalni valami szteroidot, azzal növök majd, mint a gomba, és akkor lehetek valaki. Úgyis minden nagy állat koxol, én is nagy állat akarok lenni.” Fiatal illetőnk türelmetlen Készen akarna kapni egy olyan dolgot, ami másnak hosszú évek kemény munkájába telik. Elkeseredettsége miatt képes lenne szteroidokhoz nyúlni, ami káros
az egészségre, főleg (a még ki nem fejlődött) hormonháztartására. Mindegy, hogy mi a következmény, csak el kell érni azt a torz testképet, ez a törekvés szövi át mindennapjait, az alak már-már rémkép számára. Furcsamód, mivel annyira messze a cél, azért frusztrált, hogy azt el ne veszítse, amit még el sem ért. Nagyon érdekes, hogy egy utópisztikus testképről, egy fitneszterembe rendszeresen járó hölgy miként alkot véleményt. Az Uni Fitnessben edző 22éves egyetemi hallgató, Adrienn, ezt a választ fogalmazta meg: „Véleményem szerint, az ekkora hatalmas állatok már undorítóak. Nem is tudnám elképzelni azt, hogy ilyen barátom legyen. Nem azt mondom, hogy nem kellenek az izmok, de az maradjon a jó ízlés határain belül. Egy sportos focista alkat, kockás hassal számomra tökéletes és vonzó. Szerintem a lányok legtöbbje így vélekedik. A férfiak csak bizonyítani akarnak egymásnak a hatalmas izmaikkal, szerintem ők is tudják, hogy ez már csúnya, de kell az önbizalom hiányos nagydarab fickóknak ez az összkép. ” Sára (Uni Fitness), a 20 éves diáklány így vélekedett: „ A hatalmas izmos emberek számomra sztereotípiát hordoznak magukban, izomagyú bunkóknak könyvelem el őket. Igaz még nem beszéltem ilyen emberekkel, de ha lehet, elkerülném őket, számomra félelmet sugároznak. Nem látom értelmét az erőfitogtatásuknak, gondolom, a kisebbségi komplexusukat akarják ezzel elfojtani. Lehet, előítéletes vagyok, de a magazinok képeiből nekem az jön le, hogy nem valami emberszerető személyek lehetnek.” A társadalom generálta normák közé mindig is beletartozott a férfi dominancia, aminek legnagyobb megnyilvánulása az erőfitogtatásban rejlik. A női emancipációt követően a nemi szerepek jelentősen közelebb kerültek egymáshoz, mindent megtehet egy nő, amit egy férfi. Legyen szó vezetői állásról, versenyzésről, háztartásvezetésről és így tovább. A férfinak valahogy megint ki kellett tűnni az összeolvadt értékek halmazából, így egy olyan tevékenységet választott, amit még a női testépítők sem tudnak ilyen mértékekben követni. Hatalmas izmokat fejleszteni csak a férfi képes, ezáltal megtartva dominanciáját a női nemmel szemben. Természetesen ennek is van egy határa, amit könnyű átlépni, ha az ember teljesen egyé válik a szubkultúrája normáival. Saját meglátásom, hogy akár női, akár férfi szemmel vizsgáljuk a „szörnyek” világát, szinte senkiben nem az egészséges, ideális atletikus kép fogalmazódik meg, hanem egy rémképet alkot meg, ami valójában csak egy igen csekély réteg – ennek a szubkultúrának egyes tagjai – számára elfogadható esztétikus szépségként.
Ez a gondolatmenet vitt egyre közelebb a testképzavar kérdéséhez. Kíváncsi voltam arra, hogy miként vélekednek erről azok, akik a profi szintjén képviselik ezt az életstílust. Bukovenszki Gábor (BB Gym) testépítő versenyző, személyi edző és gyógymasszőr is egyben, valamit táplálék kiegészítő boltja is van.”Testképzavar? Igen, minden testépítő agyában megfordul az, hogy milyen lenne profinak lenni. Emlékszem, amikor apával nyaraltunk a Balatonnál, akkor láttam meg a Flex-magazint. Ez egy testépítő újság, megláttam benne az embereket, már akkor tudtam, hogy én ilyen akarok lenni. Azóta nem is jár semmi a fejemben, csak jobbnak, nagyobbnak, arányosabbnak lenni. Ez nem csak a fizikai genetikán múlik, szellemi genetikán is. Ha agyban elégedett vagy, elbuktál, ha nem teljesítesz korlátaidon felül elbuktál, cél a tökéletesség. Az ember mindig elégedetlen magával, és ez jó, ez viszi előre, hiába vagyok most 124 kiló, nem vagyok megelégedve a méreteimmel, arányaimmal, sokat kell még fejlődnöm. {…} a szteroidok hatására kitolom a korlátaimat, ezáltal nagyobb izomtömegre teszek szert, az emberek szörnyeket akarnak látni a színpadon, és mi megadjuk nekik, amit akarnak. {…} Verseny közben érzi az ember, hogy mennyit kell még fejlődnie, ebben nincs megállás, ha egyszer elkezdted, akkor sosincs vége, nincs tökéletesség, ennek tudata örök fertő az elmémben, és egyben segít is abban, hogy jobb legyek. Elégedetlen vagyok magammal, tudom, hogy többre vagyok képes, határ a csillagos ég, most dobtak piacra új szteroidokat, amit vízhajtóval kombinálok, várom, hogy újabb szintre emeljen. ” Ebből a monológból látható, hogy milyen egy „elégedetlen óriás”. Gábor, méreteit tekintve sok ember számára elfogadhatatlanul nagy. Ruhákat sem mindig kap magára a városban, gyakran Budapestre utazik értük. Kiskorától csodálja a testépítő kultúrát, ami behálózza életét a mai napig (31éves). Zavarosan próbálja behatárolni a tökéletes jelzőt, először ennek a formának az elérésére törekszik, máshol már említi, hogy nincs is tökéletesség. Nagyobb, esztétikusabb kinézet a vágya, hatalmas izmos testtömege sem teszi elégedetté, és ez adja a mindennapjai mozgatórugóit. Enyhén depressziós, látszólag boldog, de elborítja elméjét a robosztusabb testkép iránti vágy. Úgy véltem, hogy a profik elégedettek magukkal, hiszen egy világbajnoknál nincs jobb a Földön, de mégsem elégedett, hisz önmagát, természetes vágyait, késztetéseit kell természetellenesen legyőznie nap, mint nap. Fél egy krémest megenni, nehogy bajba sodorja a felkészülés menetét, tönkretegye étrendjét. Ténylegesen elmondható, hogy a testépítő kultúrán belül is vannak szubkultúrák, különböző szintek, ahol olyan groteszk téveszmék, testképzavarok, mentális problémák vannak, amelyek komoly problémát jelentenek az individuum egészségére éppúgy, mint társadalmi elhelyezkedésére nézve. Az egyén identitása merőben eltérő alapokra épül, mint a társadalmi identitása. Gábor, és más
profi szintű testépítők az identitás-formájukat folyamatosan felülírják, testüket magasabb szintre emelik, szimbolikus jelentéshordozóként értelmezve azt.21 Ezek a fanatikus versenyzők a teljes elégedetlenség felé gravitálnak, miközben észre sem veszik a drasztikus változásokat. Mindennap sokat foglalkoznak testükkel, hogy kialakítanak egy általánosított képet magukról, ami negatív jelzőkkel van tele. Az interjúkból kiderül, hogy az általam vizsgált férfiak mind nagy célokat tűztek ki maguknak, ennek elérése érdekében bármi szóba jöhet. Az ideális testkép esetükben torz, kilóg a normalitás határaiból, és egyre többet akarnak: nincs stagnálás, vagy visszalépés. Nagyobbnak kell lenni, hiszen hasonlítani kell a „szörnyekre”, hogy az egyén véghezvihesse azt, amit eltervezett, ő is példaképpé kell, hogy váljon, bármi áron. Az örökös tükörben vizsgálódás, elégedetlenség, egyre drasztikusabb testképzavarhoz vezet, ilyenkor már nem számít a külvilág, csak a fejlődés testben, a szubjektum közben degradálódik. Az illető elér egy olyan formát az évek során, hogy teljesen kilóg a társadalomból mind fizikai és mentális szinten. Tönkremennek a személyes kapcsolatok, az egészség, a cél meg továbbra is megvalósíthatatlan, amelyre tejes mértékben ráment egy élet. Három év alatt volt időm megfigyelni a két különböző edzőteremben az odajárók viselkedését. Nyolc csoportot alkottam, ezekbe soroltam be a terembe látogatókat. A csoportok eltérő arányban, de mindkét teremben megtalálhatóak voltak, az aránybeli eltéréseket nyilvánvalóan a két létesítmény különböző adottságai okozhatták. 1. Mindenkit kiokító: Mindenkit tanácsokkal lát el, beleszól az edzésmenetébe olyan személyeknek is, akik sokkal komolyabb fizikummal rendelkeznek, edzeni nem nagyon szokott, inkább beszélgetőpartnert keres, akit jó tanácsokkal láthat el. Mindenhez ért, de senki se veszi komolyan, mert általában értelmetlen dolgokat magyaráz. Az Uni Fitnessben elenyésző arányban vannak, viszont a BB Gym-ben egy edzés alatt, öt-hat ilyen emberrel is lehet találkozni. 2. Offenzív: Szúrós tekintet jellemzi, kérdezés nélkül elveszi a súlyt másoktól. Általában fel-le járkál, keresi a feltűnést és a konfliktust. Sok gépet lefoglal, és nem szereti, ha valaki megkérdezi,
21
Csabai Márta, Erős Ferenc (2000): Testhatárok és énhatárok. Az identitás változó keretei. 26-29
hogy szabad-e a gép, ilyenkor általában durván válaszol, vagy oda se figyel. Az ilyen egyének egytől egyig nagy testtömeggel rendelkeznek, de nincs komoly fizikumuk. Az Uni Fitnessben egy, amíg a BB Gym-ben három ehhez hasonló emberrel találkoztam. 3. Pózolás, selfie, Facebook centrikus: Ők díszelegni járnak a terembe, nem nagyon tudnak felmutatni semmit, ami ehhez a sporthoz kapcsolódna. Általában kiöltözve jönnek, telefonnal a kezükbe, a saját látványuk letaglózza őket, így a tükör előtt állnak az edzések nagy részében, természetesen nem maradhat ki a Facebook-fotó és a gyakorlatok közti díszelgés hajigazgatás kíséretében. Ők töltik a legkevesebb időt a teremben, hiszen a bicepszre ráfeszítve elkészült a fotó, így már nincs is értelme tovább maradni. Az Uni Fitnessben olyan ötven százalék az arányuk, míg a BB Gym-ben elenyésző.
4. A „jobb, ha más sportot választasz”: Ordítva végez el minden gyakorlatot, teljesen szabálytalanul, súlytól függetlenül. A legtöbb időt tölti a teremben, gyakorlatokat próbál kombinálni, ami veszélyes az egészségre. Jelentéktelen izomtömeggel rendelkezik a helytelen edzéstechnika okán. Az Uni Fitnessben négy ilyen embert láttam, a BB Gym-ben tízet, de az egyik személy az Uniban és a BB Gym-ben is szokott edzeni.
5. Alvilági figura: Őt a legkönnyebb felismerni. Általában az öltözőben tölti az időt, edzeni nem nagyon szokott, csak feltűnően sokat beszélni. Természetesen az illegális doppingszerek nepperéről van szó. Ő látja el az adott termet a szteroidokkal, már ha valaki vevő rá. Sajnos sok embert el tud csábítani a szövegével, amit az öltözőben lehet hallani tőle. „menj már, így sose leszel olyan, mint a nagyok, neked ez kell, ne félj én is kipróbáltam és semmi bajom” „ha ebből csinálsz egy kúrát, akkor egy állat leszel, és az asszony fog örülni otthon, a tesztoszteronfokozó ott lent is hat ”. Ezt természetesen hangosan beszéli meg a leendő kuncsafttal, hisz úgysem jelenti fel senki. Az Uni Fitness teremben egy ilyen embert véltem ide sorolni, a BB Gym-ben hárman vannak, de az egyik személy az, akit az Uniban ide kategorizáltam.
6. Naplopó: Nem edzeni jár a terembe, ha nem beszélgetni, társadalmi életet élni. Mindenkivel kezet fog akkor is, ha nem ismeri, és akármiről tud beszélni. Megjegyzéseket tesz a fizikumodra, amiből aztán szépen fel tud építeni egy diskurzust. Ha nem foglalkozol vele, akkor is beszél, hacsak nem talál magához hasonlót a közelben. Mindkét teremben legalább tíz százalékra tehető az arányuk.
7. Öreg motoros: Tipikusan a dicső múltját állítja szembe a kiüresedő jelenével. Mindenről van egy legendája, aminek természetesen ő a főszereplője. Nem lehet felülkerekedni rajta, mert egy régi sztorijával úgyis övé lesz a dicsőség. Akkor beszél, ha kérdezik, vagy ha nagyon extrém dolgot lát a teremben, amit muszáj egy régi történettel degradálnia. Az Uni Fitness teremben egy ide sorolható emberrel találkoztam, míg a BB Gym kilenc ilyen típusú embert rejt. 8. Terminator: Élő gépezet, semmi nem létezik a teremben, csak az edzés, a kitűzött cél elvégzése. Ilyenkor semmi nem jár a fejében, csak az, amiért jött. Precíz, pontos, mindent betart, időre végez. Ő a tökéletes testépítő reprezentációja, ez az élete, profi, példakép. Az Uni Fitnessben egy ilyen emberrel találkoztam, csupán négy alaklommal, a BB Gym-ben négyre tehető az arányuk.
4.1 Train With Brain Facebook csoport
Az első edzésem óta aktív tagja vagyok egy majdnem nyolcezres létszámú Facebookcsoportnak, ahová elektronikusan kérdőíveket küldtem. Vegyesen alkalmaztam nyitott és zárt kérdéseket egyaránt.
Ennek a csoportnak a lekérdezését azért véltem szükségesnek, mert úgy láttam, hogy interneten keresztül közvetlenebbül beszélnek az emberek a testépítésről és egymás testi hibáiról. Az ebben a csoportban lévő személyek egytől egyig kötődnek valamilyen szinten a testépítéshez. Ahogy említettem online kérdőívet készítettem, ahol az ideális testkép behatárolásán és a testképzavaron volt a hangsúly. Mivel edzésorientált csoportról beszélünk, radikális, a testépítői fanatizmussal átszőtt válaszokat vártam. Az első meglepetést a testideálok behatárolása okozta. Arányaiban tekintve a legtöbb szavazat a versenyszintű testformára érkezett, akár a női, akár a férfi szavazatokat nézem. Ezt követően a testképzavar jeleit kutattam. Legnagyobb megdöbbenésemre senki sem tartotta magát testképzavarban szenvedőnek, viszont mindenki ismert olyan személyt, akin észrevehető ez a jelenség. Véleményem szerint, aki versenyzői szintű testre vágyik, holott maga közel sincs azon a szinten, annál már fellelhetőek a testképzavar jelei, mivel mindegyik versenyző merőben eltér az átlagos testképtől. A másik jel, ami testképzavarra utal az, ha valaki válaszaiban úgy fogalmaz, ahogyan egyik adatközlőm: „Már azért bevállalnék szteroidokat, ha színpadra akarnék lépni, és nem érdekelne, hogy utána mibe kerülne, a lényeg az, hogy ott álltam. De ha úgy van, mindent bevállalnék, hogy profi testépítő legyek. Lényeg, hogy öcsémet akár elcserélném egy kiló fehérjére” A megszállottság, beteges vágy az ideális testkép elérése bármi áron jelzők tökéletesek erre az idézetre rávetítve. Bár ő még nem látja, a testképzavar már kialakulóban van. Ezt bizonyítja a Pope által felállított kórkép, ami pontokba szedi a testképzavar folyamatos kialakulását és nagyobbodását.”Az egyén annak ellenére folytatja az edzést, speciális étkezést vagy ergogén (teljesítménynövelő) szereket használ annak ellenére, hogy tudomása van a nemkívánatos testi és lelki következményekről”.22 Ezen felül folyamatosan figyeltem a csoportba feltöltött szelfiket. Általában véleménykérés okán kerültek az oldalra a képek. Egy-egy feltöltést vegyes válaszok kísérték, dicséret vagy éppen negatív kritika érkezett. Tanácsok is jelentek meg bőven a kommentekben, egy-egy híres testépítő edzésvideóit, vagy leírt edzésterveit ajánlgatták, hogy „ha neki is jó, akkor neked is jó lesz”. A legtöbb tanácsadó jelentéktelen fizikummal rendelkezett/rendelkezik, éppen ezért tartottam érdekesnek, hogy ők próbálják a technikákat – mintegy örökségként – átadni.
22
Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa, Budapest. 79-80
Természetesen a lányok képe több „lájkot” és hozzászólást eredményezett még akkor is, ha teljesen kezdő testépítőként posztoltak. A férfi felhasználók többségének a nők képei tetszenek a Facebook szerint, de ennek az inverze nem igaz. A lányok inkább csendes megfigyelői a csoportnak, néha egy-egy képpel gazdagítják azt, míg a férfiak folytonos diskurzusokat folytatnak a „nagyok” edzéstechnikáit osztogatva, illetve tanácsokat kérve egymástól, kisebb-nagyobb sikerrel. Érdekelt, hogy más edzőtermekben, más személyek milyen kategóriákba sorolják be az adott teremben lévő embereket. A kérdőívem tartalmazta az embertípusok a teremben felsorolását és rövid leírását, ahol csekély eltérést lehetett tapasztalni az általam kialakított kategóriákhoz képest. A fenti nyolc pont természetesen más szavakkal fogalmazva a kérdőívek 87%-ban megtalálható volt. Plusz besorolás a „büdös” „gengszter” „cigány” „csirke lábú” „szerencsétlen” „változatlan” „csajozó” „bálna” jelzők voltak. „Hobbi kondisokat” könnyű találni, és a fentebb leírtak alapján van köztük olyan, akivel könnyű interjút készíteni, nehézséget a profik elérése jelentett, hiszen percről percre be van osztva az idejük, szinte kevés nekik a 24 óra egy napban. Édesapám révén sikerült betekintenem a profik világába és több interjút készíteni, megfigyelést végezni, mind edzés közben, mind otthoni környezetükben. A testépítés nagyon erős szubkultúra, főleg ha a profikat nézzük. Röviden fogalmazva, az edzőterem harcosai egy szűk dimenzióban mozognak, komoly szabályok közepette élik a mindennapjaikat, kijelenthető talán az is, hogy a fanatizmus fanatizmusáról beszélünk: elég egy fél perc, hogy tönkremenjen az egy éves versenyfelkészülés, amely „katasztrófa” természetesen kitartásuk és vak megszállottságuk miatt nem szokott bekövetkezni. Ennek a szubkultúrának az alappilléreit Arnold Schwarzenegger tökéletesen felvázolta hat pontban: 1. Trust yourself (Bízz magadban) 2. Break the rules (Szegd meg a szabályokat) 3. Don’t be afraid to fail (Ne félj hibázni) 4. Don’t listen to the naysayers (Ne hallgass a kételkedőkre) 5. Work your butt off (A maximumtól is többet hozz ki magadból)
6. Give back”23(Adj vissza (a megszerzett tapasztalatokból, tudásból a társadalomnak) Magas szinten az egészség rovására megy, bár azt hallani, hogy ez a sport egészséges. A profik világába való belépés mentálisan és fizikailag is roncsolja az embert, kialakulnak testképzavarok, komoly pszichés problémák jelentkeznek, előfordultak már halálesetek, bénulások. Meg lehet-e találni az arany középutat ebben a sportban? Vajon a média és a szponzorok melyik oldalra terelik a többséget? Mi lehet az oka a testképzavar kialakulásának? A legkomplexebb sport, ami a nap 24 óráját felöleli, mégsem tökéletes? Kutatásomban és dolgozatomban ezek a fő kérdések.
23
Arnold Schwarzenegger Commencement Address University of Southern California May 15, 2009
5. Ideális test a testépítők körében
Ki nem látott már képen, vagy nagyobb szerencsével élőben hatalmas fizikummal „megáldott” embert? A mai világban, a testépítés térhódításának (ami nem feltétlenül jelenti egyben a sport aranykorát) köszönhetően egyre gyakrabban találkozni ilyen személyekkel. Laikusként el lehet elmélkedni, hogy miféle teremtést láttunk az előbb, hogy lehet valaki ennyire izmos, mi értelme így kinézni, csúnya, doppingol satöbbi. Ha ezek a jelzők eszünkbe jutnak valakiről, akkor nagy valószínűséggel egy zárt szubkultúrához tartozó embert láttunk. Hogy miért szubkultúra? A választ egy profi testépítő monológjának elemzése adja meg. „Mindent ütemesen beosztva végzünk, a nap huszonnégy órájában. Ki van számolva minden egyes kalória, zsír, fehérje aminosav, magyarul az étkezésünk számokon alapszik. Meg van adva mennyit kell aludnunk, mennyit kardióznunk, mennyit edzenünk, mennyit és mit ehetünk és ihatunk napi szinten. Ha kevesebbet alszol, vagy egy kicsit máshogy eszel, az már biztos, hogy helyezésbeli különbséget eredményez egy versenyfelkészülés alatt. Nincs olyan, hogy száz százalékot teljesítesz, itt minimum a száztíz százalék, ha ez nem megy, akkor ez nem a te világod. Amíg más hétvégén iszik, bulizik, én vagy a teremben vagyok, vagy pihenek, és azon gondolkodok, hogy mit edzek másnap. Ez nem csak a fizikai genetikáról szól, szellemi genetikáról is, minden fejben dől el. Ha nap, mint nap nem léped túl a saját korlátaid, elbuktál, ha nincs meg a száztíz százalék, elbuktál, ha nincs kedved edzeni, akkor is a minimum a száztíz százalékos teljesítmény, nincs pihenés, egész évben, mindennap, minden perc egy háború, és csak a gyengék esnek el, akik megmaradnak, azok a testépítők.”24 A kérdőívekre kapott válaszokat értékelve kiderül, hogy mind a nők, mind a férfiak a 6-7%-os testzsírtartalommal rendelkező izmos fizikumot tekintették az ideálisnak. Egy ilyen test akár izmos, akár csak egyszerűen vékony, feltűnően „eltérő” az átlagember számára. Ami megdöbbentett, hogy második helyre a 3-4%-os testzsírral rendelkező izmos került, mindkét nem körében. Erről tudni kell, hogy az ilyen értékekkel rendelkező versenyző, élet és halál között lebeg (volt halálesetre is példa), és ez a fizikum, csak a színpadra szól, egy két óránál tovább nem fenntartható. Ezekből az adatokból következtetni lehet a testképzavar jelenlétére.
24
https://www.youtube.com/watch?v=M6Fg4dfw49k
5.1. Testképzavar a testépítésben, és annak kialakulása
Focilabda nagyságú vállak, darázsderék, hegyomlás nagyságú hátizom, bivaly combok, hordó mellkas, vaskos hatvanas bicepsz. Ezek a jelzők tökéletesen reprezentálják a mai testépítés elkorcsosult vonásait. „Az emberek szörnyeket akarnak látni a színpadon”. Aki meg van elégedve magával, az már elbukott, nincs további motivációja, ezért a profi testépítők körében teljes mértékben jelen van a testképzavar, míg a nem annyira elszánt hobbiűzők közt, csak részlegesen jelentkezik. A mai modern társadalomban az ember értékét külseje határozza meg. A fittség, izmosság előtérbe került, amivel egyidejűleg nőtt az elhízástól való félelem is. Ezt nevezzük Adonisz-komplexusnak. A folytonos figyelem, a test iránti aggódás kihat az elmére is, ezt testdiszmorfiás zavarnak hívjuk, ami egy adott – vélt vagy valós – testi hibával való kóros foglalkozás. Ennek kialakulása általában már serdülőkorban elkezdődik, a korosodás pedig újabb problémákat – kopaszodás, elhízás, stb. – hoz. Ezek önbizalomhiányhoz, depresszióhoz vezetnek. Erre jelentős médiabirodalom és táplálékki-egészítő ipar épül, hiszen a reklámokban nemigen látni kövér férfit, a tökéleteset mutatják minden téren. A táplálékkiegészítőket gyártó cégek reklámarcai azt hivatottak megmutatni, hogy az adott termék használatával bárki elérheti a kívánt ideális testképet. A reklámok csak fokozzák az elégedetlen ember elkeseredettségét, ami akár evészavarokhoz is vezethet, ami a testképzavar járulékos részeként jelentkezik. Ezen problémák bevallása terén a férfiak zárkózottak, tabunak számít egy férfi közösségben a negatív tulajdonságokat feltárni, ezért szenved rengeteg férfi a számára elérhetetlen testkép hajszolása miatt.25 Pope kidolgozott egy számítógépes tesztet, aminek segítségével vizsgálták a két nem ideális testképét. A program segítségével állítani lehetett az izomtömeget, az elhízás mértékét. A teszt arra a kérdésre kereste a választ, hogy a férfi szerint mi tetszik egy nőnek. Az eredmény azt igazolta, hogy 7-10 kilogramm plusz izmot pakoltak a férfiak a programban megjelenő alakra, mint a nők. 26
25
Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa, Budapest. 55-58 Pope, H. G. Jr, Kouri, E.M., K.A., Olivardia, R (2000a): The Adonis complex: the secret crisis of male body obsession. Free Press, Nev York. 22-23 26
Sok férfi véli úgy, hogy „nagy test, nagy élvezet” módján működik a szervezet, a szexuális teljesítőképesség és az izmos test egyenesen arányos. A női egyenjogúság térhódításával a nemi szerepek közötti különbségek elmosódtak, vagyis szinte mindent megtehet egy nő, ugyanúgy, mint férfi. Vállalhatnak vezető pozíciót, sportolhatnak, szórakozhatnak, vezethetik a háztartást, megjelennek, mint családfenntartók, minden társadalmi szerepet betölthetnek. Ezáltal a férfiasság, mint eszmény veszélybe került. Nem maradt más, hogy ezt a fajta tulajdonságot érvényesíteni lehessen, minthogy hatalmas izmokat kell kreálni, mert erre a női test alkalmatlan. Pontosabban ekkora méretek elérésére biológiailag képtelen. Így valamilyen szinten a férfi mégis kitűnhet a nő mellett, megtartva dominanciáját, férfiasságát, ami csökkentheti a depresszió, szorongás, és kisebbségi komplexus kialakulását. „White és Gillett szerint (1994) a túlságosan izmos test tulajdonképpen a férfi önkontrolljának és önbecsülésének visszaállítására tett kísérlet.”27 A nagyobb test mindig is vágyként jelentkezett a férfiak számára, mind a párválasztásban, mint a megbecsülésben ez volt a siker kulcsa. Ennek az esztétika irányba terelődése az 1970-es években kezdődött. Ezzel együtt megjelent a testképzavar, az elégedetlenség, a tökéletessé válás elérhetetlen gondolata. Néhány – az Egyesült Államokban készült - felmérés is igazolja ezt. „A férfiak 43%-a elégedetlen volt a megjelenésével 1997-ben (Garner, 1997), s ez 1972-höz képest háromszoros növekedést jelent (Berscheid és mtsai, 1973). Egy másik felmérés szerint a vizsgált személyek több mint fele elégedetlen volt hasával, a súlyával és az izomtónusával, illetve egyharmada a mellkasával (Cash és mtsai, 1986). Egy áttekintés szerint a fiúk többsége elégedetlen a testképével (Cohane és Pope, 2001)”.28 Kérdőíveim elemzésekor hasonló eredményre jutottam. Egyszerű és lényegre törő kérdést tettem fel annak vizsgálatára, hogy az egyén mit is tenne meg azért, hogy megkapja a számára ideálisnak vélt testet. „Az a fontos, hogy hogyan nézek ki, nem az, hogy mi a következménye. Nem érdekel, mibe kerül, csak nézzek ki úgy, ahogy akarok. A nagyon is azt mondják, hogy ha megvan a
27 28
Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa, Budapest. 58 Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa, Budapest. 59
világbajnoki cím, akkor akár meg is halhatok. Nem számít az ár, csak a cél, utána úgyis felnéznek rám, és az ár megtérül.” A testépítő szellem, az elszántság erős jóindulattal fellelhető a válaszadó feleletében. De ez a monológ erős önbizalomhiányra enged következtetni, az egyén teljes mértékben elégedetlen magával, a profizmus utáni vágy betegesen behálózza elméjét. A testképzavar rejtett jelenléte már a szteroid szóban életre kel, hiszen ezek használatával a 100%-on túl lehet teljesíteni, segítségével kialakítható egy normán kívüli testkép. „inkább élnék harminc éves koromig úgy, mint egy oroszlán, mint hetven évig úgy, mint egy bárány” Nem tudom, hogy az illető egy idézetet fogalmazott meg, vagy saját kreáció, de ugyanazokat a jelentéstartalmakat vélem benne felfedezni, mint az előző válaszadónál, csak frappánsan megfogalmazva. „ez a sport nem az egészségről szól, háború van, ami ugye mindig veszteségekkel jár, itt sincs máshogy, a jó testért nagy árat kell fizetni, Cutleeeeer!!!!!” Úgy látszik mindenki hatalmas célokat tűzött ki maga elé a válaszadók közül. Bár tudom, hogy köztük nincs egy versenyző testépítő sem, mégis hajlandóak a közszerűség árnyékából való kitörés érdekében elég komoly áldozatokat hozni. Az illető mondandóját Cutler nevével koronázta meg, aki többszörös Mr. Olympia 29testépítő világbajnok. Hatalmas fizikummal rendelkező, embertelen groteszk formája példaértékű számára, ő az, akire hasonlítani akar.30 A válaszok nyomán logikusan tételeződik a kérdés: minden testépítő izomdiszmorfiában szenved? Kutatásom szerint igen, akár magamat is beleértve. Én is végigedzettem sérülten, betegen is több hetet, annak érdekében, hogy megtartsam az izomtömegem. Valamilyen szinten ez a betegség egészséges. A megszállottság ebben a sportban elengedhetetlen, és ez magával hozza a testképzavart, hisz ki ne szeretne mindig egy picivel jobb lenni? A szakirodalom szerint, normális egészséges testépítő és testképzavarban szenvedő egyén egyaránt létezik.
29
A testépítők számára legnagyobb méretű és jelentőségű verseny, csak profi kártyával rendelkező személyek vehetnek részt rajta. Minden évben megrendezésre kerül, a győztes természetesen világbajnoki rangot kap. 30 http://2.bp.blogspot.com/-fT-tN5nTpgY/UOMN7Mf0j7I/AAAAAAAAAIg/kx-AHCh6TAQ/s1600/Jay-Cutler2.jpg
„ A konditermekben folytatott edzések önmagukban egészségesek és jótékony hatásúak. Az izomdiszmorfia csak akkor jelenik meg, amikor ez a normális és egészséges aktivitás egészségtelen rögeszmévé változik.”31 A rögeszme a testépítő szubjektum fontos eleme, e nélkül nincs előrelépés. Vizuális és fizikai aspektusból értelmezve pedig két fontos, de mégis egybeforrt érvet kell megemlíteni. Ha az egyén elkezd edzeni, fejlődik, mind erőben és kinézetben. Elér egy adott fizikumot, és nem hiszem, hogy eljátszik azzal a gondolattal, hogy „nem guggolok már soha nagyobb súllyal, akkor sem, ha menne, mert félek, hogy nagyobb combom lesz, mint ami most van és úgy már csúnya leszek.”
5.2 Testdiszmorfiás zavar következményei
Az iszomdiszmorfiának számos következménye lehet. Egyik legjelentősebb velejárója az evészavar, egy szigorú, a beteg által kialakított diéta betartásához való kóros ragaszkodás. Itt főleg magas fehérjetartalmú ételek jöhetnek szóba, hogy az izom megkapja a legjelentősebb tápanyagokat, hogy fejlődni tudjon. Ez a folyamat bulimiához32 vezethet. Többen állítják, hogy az izomdiszmorfiában szenvedők jelentős része anorexiás volt. Emellé még társulnak a hangulatingadozások is. „Egy felmérés alapján az izomdiszmorfiában szenvedő férfiak 58%-a hangulatzavarban, 29%-a pedig valamilyen szorongásos zavarban is szenved (Olivardia és mtsai, 2000). Több vizsgálat is alátámasztotta azt, hogy az izomdiszmorfiás férfiaknak rosszabb az életminőségük, továbbá nagyobb hányaduk követ el öngyilkosságot, mint az átlagpopuláció. (Kanayama és mtsai, 2003; Pope és mtsai 2005)”.33 Ezeknek az összefüggéseknek a pontos mechanizmusai egyelőre még tisztázatlanok, de feltételezhetjük, hogy az izomzattal való kényszeres foglalkozás, az evészavarok, és a hangulatingadozások az egyént teljesen kiszorítja a társas kapcsolatok halmazából, ami növelheti a stressz kialakulását, ezáltal az öngyilkossággal, mint gondolattal való foglalkozást, esetleges végrehajtást.
31
Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa, Budapest. 86 „A bulimia olyan pszichiátriai megbetegedés, amelyet kóros falási rohamok, és ezeket követő intenzív, az elfogyasztott tápláléktól való szabadulási szándék jellemzi.” Forrás: http://bhc.hu/magan/betegsegek/betegsegeka-c/bulimia/ 33 Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa, Budapest. 82 32
Az izomdiszmorfia összefügg az önbizalomhiánnyal, az alacsony önértékeléssel, és a megfelelni vágyással. Ezek motiválhatják az egyént a testépítésre, annak reményében, hogy odafigyelést, megbecsülést kap. Ennek reményében a testedzés függősségé válhat, ami egyenes út a testképzavar kialakulásához. Számukra a tökéletesen kidolgozott test egyenlő a megbecsüléssel és az elismeréssel.34
5.3 Synthol, avagy az izomdszimorfia felső foka
A synthol egy olaj alapú készítmény, ami ugyan nem tekinthető szteroidnak, de lényegesen megnöveli az izmok méretét. Kikísérletezése Chris Clack nevéhez fűződik.35 Ez az olaj alapú készítmény az izomba fecskendezve megnöveli annak méretét. Semlegesen hat a teljesítményre és az izomnövekedésre, kizárólag ”esztétikai” hatása van. Azért fejlesztették ki, hogy az apróbb hibákat kijavítsák, hogy tökéletes legyen az összkép. Hamar rájöttek a versenybírók, hogy ilyen szerrel élnek a sportolók, ezért be is tiltották a versenyzők körében. Természetesen a mai napig lehet kapni a synthol olajt, és sajnos drasztikus változásokat lehet vele végrehajtani. Sok testképzavarban szenvedő egyén használja, mert a szó szoros értelmében egyik pillanatról a másikra lehet elérni hatalmas változásokat. Míg a szteroidot használó hatalmas testépítőkre azt mondanánk, hogy groteszk, a synthol olajt használókkal összehasonlítva, mégis gyönyörűek. Nehéz leírni a formabeli különbségeket a jó ízlés határain belül, ezért reálisabbnak látom képekkel
illusztrálni a synthol használatát. 34
Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa, Budapest. 79-83 Túry F., Pászthy B. szerk. (2008): Evészavarok és testképzavarok. Pro Die, Budapest 302-313 35
Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa, Budapest. 93
Látható, hogy szó szerint nem emberi formát öltve büszkén pózolnak, olajjal teli karokkal, közben nem rendelkeznek több izommal, mint egy átlagos ember. Ráadásul annyira veszélyes játékot űznek, hogy általában mind hamar belehalnak. A befecskendezett anyag ugyanis részben mérgező. Sok esetben kifakad a bicepsz az állandó nyomás miatt és a fertőzésbe belehalnak a synthol-t használó emberek.36 „A szintol használat hamar átfordult abba, hogy egyesek inkább kvázi edzés helyett kezdték használni, hiszen - bár fájdalmas - jelentősen könnyebb olajjal töltögetni magad, mint izmot növeszteni. Azt az apró tényezőt pedig gyakran elhagyagolják hogy az eredmény erősen ocsmány lesz! Ma sajnos szintol egy az egyben kereskedelmi forgalomban kapható Amerikában és nem nagy ügy beszerezni Magyarországon sem.”37 Kutatásom során nem találkoztam synthol-t használó emberrel, de úgy vélem, ezek az emberek szenvednek a legjobban a testképzavartól. Rájuk nem igaz a különböző evészavarok halmaza és a kóros testedzésfüggőség. Nem munkával érnek el sikereket, hanem ezen szer segítségével. Biztos, hogy mentális téren ők is sérültek, de nem úgy, mint a testépítő szubkultúrához tartozó emberek. Hiszen számukra nem fontos tényező a heti többszörös edzés, a betartott étrend és pihenés.
5.4 Izomdiszmorfia kontra normális testépítés
Nem minden testépítő szenved izomdiszmorfiában. A konditerembe töltött edzések egészségesek egy bizonyos szinten. Az izomdiszmorfia csak akkor jelenik meg, ha nem szabunk határokat és átlépünk egy olyan szintet, amit már a rögeszme és a negatív értelembe vett fanatikusság jellemez. Mint például a társas kapcsolatok elhanyagolása az edzés miatt. Ha ezt feladjuk, akkor magával sodor az ár. Egy izomdiszmorfiás rengeteget nézegeti magát a tükörben edzés közben, érzelmi kicsapongásai vannak, radikális gondolatai az edzések alatt,
36 37
http://testepitek.hu/tomegnoveles/dopping/137-synthol-olajat-az-izmokba http://body.builder.hu/magazin.htm4?url=/testepites/cikkek/szintolbarmok
és általában szteroidhasználó is. Olivardia négy kritériumot határozott meg, amivel elválasztja a testépítést az egészséges és a kóros egészségtelen testépítés között. Első kritérium ha az egényt a testképzavar motilválja, akkor nagy valószínűséggel ez fogja befolyásolni a továbbiakban is, és a kétségbeesés rögeszmét alakít ki. Második kritérium szerint az egyénnek az önértékelése csak az izmok szerint történik, ezáltal semmilyen belső tulajdonság nem számít, csak a kinézet. Ezáltal a belső tulajdonságok redukálódnak, nem fejlődnek tovább, ellentétben a testi adottságokkal. Harmadik kritérium ha az egyént a testépítés gátolja a mindennapi társas kapcsolatok ápolásában, vagy akár más programokban, amelyeknek hiánya gátolja a társadalomba való elhelyeszkedésének biztosságát, akkor a testépítés már egészségtelennek tekinthető. Negyedik kritérium az egyén úgyis használja a szteroidokat, hogy tudatában van annak következményeivel és káros mellékhatásaival, vagy sérülés esetén is folytatja az edzéseket, hogy megtartsa izomtömegét.38 Ezeket a kritériumokat figyelembe véve és ügyelve az elkerülésükre, meg lehet találni a biztos és egészségesen járható utat a testépítésben. Ezáltal még teljesjogú tagjai lehetünk ennek a szubkultúrának, csak el kell fogadnunk, hogy addig szabad nyújtózkodnunk, amíg a takarónk ér. Így kiegyensúlyozott sportos életvitelt követhetünk, közben építve a társas kapcsolatainkat és a társadalomban elfoglalt helyünket egyaránt.
38
Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa, Budapest 86-93
6. Összefoglalás
Az ideális testkép az emberi történelem során folyamatos változásokon ment át. A társadalom szabta normák végigkísérték ennek alakulását. A régebbi korokra visszatekintve mindig létezett egy adott norma, ami meghatározó példa volt az emberek számára. Sokáig a testideál csak csekély mértékben változott, alapjaiban megtartva eredetiségét, ami megegyezett az atletikus alkattal. A mai modern világkép, a globalizáció hatására a testkép átalakult, az ideális sokfélévé vált. Minden tendencia elfogadott, az egyén válogatja a magának megfelelőt és azzal próbál azonosulni, kisebb nagyobb sikerrel. Ennek a fragmentált képnek a kiváltó okai a médiumok, a reklámok, a szépségipar. A legtöbb film, sorozat, sportközvetítés, táplálék-kiegészítő reklám, sőt számítógépes játék-karakter is ideális testképet sugároz az emberek felé, ami erősíti a tökéletesség utáni vágyat. A kiválasztott cél érdekében az egyén csatlakozik egy adott szubkultúrához és szépen lassan beilleszkedik abba. Az eszményi test elérése egyenesen rögeszmévé válhat egyes személyek számára. Az ember tehát mindig többet és többet akar, sokak számára nem elegek a kozmetikumok, plasztikai műtétekbe vágnak bele, nem elég az egészséges táplálkozás, étrend kiegészítőket, sőt hormon tartalmú szereket szednek, melyek az általánostól való eltérést eredményezik. Sajnálatos módon a testépítés is ezzel az árral sodródik. A testépítés olyan szubkultúra, ahol a testkép teljesen más alakot ölt a társadalom által felállított normákhoz képest. A testépítők számára a sokaságból való kitűnés fontos szerepet játszik az életben. Nehéz közöttük olyat találni, aki nem térne el jelentős módon az átlagtól, vagy az ideális testképtől. Komplex, de mégis letisztult életvitel jellemzi a szubkultúrába tartozók összességét. Jelen van a mindennapos monotonitás, viszont ez szigorú szabályok között történik. Figyelni kell a legkisebb rezdülésre is, órára pontosan enni, edzeni, számolni a kalóriát, fehérjét, szénhidrátokat, vízmennyiséget, a napi alvásmennyiséget beosztani. A sportághoz kapcsolódó személyek felállítanak magukban egy mércét, majd példaképet keresnek a sportágon belül. A határok kitolódnak, a groteszk „szörnykép” lesz az ideál. Az egyénben ég a vágy, hogy elérje a példakép formáját, ami azonban erősen torz. Ennek elérését a táplálék-kiegészítők használatával próbálja biztosítani. A jó reklámarcok természetesen óriási hasznot hoznak a nagy márkáknak: elég egy befutott testépítőt leszerződtetni egy étrend-kiegészítő márka élére, máris vakon vásárolják az emberek a terméket. Ilyenkor
leginkább a „ha ő is ezt szedi, akkor én is ettől leszek ugyanolyan” - gondolkodásmód, vagyis a kényszeres hasonulási vágy viszi bele az illetőt a kiválasztott termék megvásárlásába. Egy idő után aztán rá kell jönnie arra, hogy a profik mindezek mellett még szteroidokat is alkalmaznak a hatalmas izomtömeg elérése érdekében. Ennek fényében sokan megpróbálkoznak ezzel, akármi legyen is az ára. Semmi más nem fontos, csak elérni a célt, ami örökös hajszába torkollik. A folytonos törekvés mentális és fizikai problémákat okoz. A testképzavar jelei nyilvánvalóak az ilyen embereknél. Hiába lépték át az átlagos test határát, az még nem tökéletes számukra, mentális zavaruk miatt nem látják magukat izmosnak, ezért még több tiltott szerhez nyúlnak, csakhogy javítsanak a már amúgy is torz összképen. Ez a jelenség a legtöbb testépítő esetében nyilvánvaló és érzékelhető. A határok olyan tág periférián mozognak, hogy értelmetlen lenne az ideális testépítői képet keresni, mert nyilvánvalóan nem létezik. A profik világa szteroidokkal átszőtt, ami nem csak a testet alakítja át, hanem a személyiségre is hatnak.39 Ezért úgy vélem, aki agresszív az edzőteremben, az agresszív otthoni körülmények között is. Ennek egyik kiváltó oka lehet a szteroid használat, melynek az egyik leggyakrabbal előforduló mellékhatása az úgynevezett Jekyll-Hide szindróma.40 Ennek következménye a hirtelen erőszakosság, és a korábban leírt negatív mellékhatások Mint a kutatásból kiderült, az egyéni identitást nem lehet teljesen felülírni, hiába a szabályok halmaza, az egyénekre a diverzitás jellemző. Többfajta csoportot képeznek ebben szubkultúrában létező személyek. Nem csak a testi adottságok és a viselkedés közös halmazában kell csoportokat megkülönbözetni. Sajnos egy járulékos mentális probléma is jelen van a testépítők életében, ami a mindennapokat teljes mértékben átszövi. A fanatizmus és a célkitűzés példaképek motiválásával adott minden egyes személynél, ez élteti a közösséget. Ez önmagában nem jelentene tehát problémát, a megszállottság azonban betegséghez vezethet, ami a testképzavarban nyilvánul meg. Ennek több fokozata ismert. Amikor az egyén belecsöppen ebbe a problémába, akkor nincs visszaút, megzavarodott elméje hajtja az általa vélt tökéletes testkép megvalósítására. A kialakult groteszk alak nem hozza el a megváltást, mivel mindig lehet jobbnak lenni, a szteroid piac nyitva van. A bevált szerek alkalmazása által csökkenhet a kisebbségi komplexus mértéke, amíg a sportot űző nem talál nála nagyobb „ellenfelet”. Ez a folyamat, növekvő tendenciát mutatva, tönkreteszi az egyént mind fizikálisan és mind mentálisan. Noha egy olyan szűk réteg, mint a szteroiddal élő 39 40
http://www.stresszdoktor.hu/Rovid_drogkalauz.html http://peakshop.hu/man/doppingszer-testepitonek/
profik világa elfogadja, a kialakult testforma esztétikailag inkább deformitást hordoz magában. Bár mindenki vágyik a tökéletesre, nem minden testépítő tesz radikális lépéseket ennek elérésére. Lehetséges azonban, hogy a testképzavar, izomdiszmorfia valahol jelen van minden testépítő énjében, azonban ez kordában tartható, kezelhető, ha valaki ésszerűen mozog ebben a világban. A kezdő, a haladó, a szteroidtól mentes-, a szteroid használó versenyző és a profi - végtelen láncot alkot, ahol ez utóbbi világában a szteroid alappillérnek számít. Elejétől a vége felé haladva, mindegyik kategóriába tartozó egyén példaképe természetesen egy nála robosztusabb figura. A profik olyat akarnak mutatni a színpadon, amit nem látott a világ, elmennek a végsőkig, de ahol a versenyzés elkezdődik, ott tönkremegy az egészség. Úgy vélem, ha az emberek legalább annyit tanulnának, olvasnának a testépítésről, és a velejáró tényezőkről, mint amennyit edzéssel töltenek, akkor az egyénben egy egészségesebb összkép alakulna ki az ideális testről, és a testépítés egészséges kereten belüli gyakorlásáról. Ezzel kiküszöbölhetjük, vagy legalábbis redukálhatjuk a testképzavar kialakulását és az istenként tisztelt bálványok lefokozását közemberré. Ahogyan Horatius is megmondta, meg kell találni az arany középutat. Ebben a sportágban, ha az ember tényleg magas célokat tűz maga elé, talán nehezebb a középutat megtalálni, mint a testépítés alapelveit betartani. De ahogy már többször említettem, ahol a versenyzés elkezdődik, ott megy tönkre az egészség. Megoldást jelenthet, hogy ha aki ehhez a jól strukturált szubkultúrához csatlakozik, nem redukálja egyéni identitását, hanem azzal együtt lép be a közösségbe, és az ésszerűséget tekinti elsődlegesnek, nem a kiskapukat. Röviden szólva a keskeny úton – és a jó ízlés határain belül – marad.
Felhasznált irodalom
Arnold Schwarzenegger (2014): A testépítés nagy enciklopédiája. Alexandra Kiadó. Budapest. Babbie, Earl (2000): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó. Budapest. Csabai Márta, Erős Ferenc (2000): Testhatárok és énhatárok. Az identitás változó keretei. Dr. Fésűs László (1988): Testépítés, izomfejlesztés. Sport Kiadó. Budapest. Featherstone, Mike – Mike Hepworth – Bryan S. Turner (1997): A test. Társadalmi fejlődés és kulturális teória. Jószöveg Műhely Kiadó. Budapest. Fekete Ferenc (1986): Az erő műhelyében. Sportpropaganda Kiadó. Budapest. George L. Mosse (2001): Férfiasságnak tüköre. A modern férfieszmény kialakulása. Balassi. Pope, H. G. Jr, Kouri, E.M., K.A., Olivardia, R (2000a): The Adonis complex: the secret crisis of male body obsession. Free Press, Nev York. Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa. Budapest. Túry Ferenc, Pászthy Bea szerk. (2008): Evészavarok és testképzavarok. Pro Die, Budapest
Elektronikus források
A bulimia kialakulásának okai http://bhc.hu/magan/betegsegek/betegsegek-a-c/bulimia/ A tömör igazság a doppingszerekről, a testépítésről és a szteroidokról. http://peakshop.hu/man/doppingszer-testepitonek/ Arnold Schwarzenegger: Commencement Address University of Southern California May 15, 2009. http://www.graduationwisdom.com/speeches/0067-schwarzenegger.htm Arnold Schwarzenegger: Motivating Interwiew https://www.youtube.com/watch?v=M6Fg4dfw49k Az arányos test tökéletességének igénye http://shop.builder.hu/az-aranyos-test-tokeletessegenek-igenye-a300 Dr. Dragan Kokovic: Kultúra, szubkultúra, ellenkultúra http://www2.arts.u-szeged.hu/socio/racz/kokovic.pdf Dr. Kopácsi László: Rövid drogkalauz http://www.stresszdoktor.hu/Rovid_drogkalauz.html George L. Mosse: A macsó imázsa. A modern férfieszmény kialakulása http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/a_macso_imazsa_a_modern_ferfieszmen y_kialakulasa/ History of steroids http://www.steroid.com/ Identitás https://btk.ppke.hu/uploads/articles/8361/file/Identitás.doc
Jay Cutler http://2.bp.blogspot.com/-fT-tN5nTpgY/UOMN7Mf0j7I/AAAAAAAAAIg/kxAHCh6TAQ/s1600/Jay-Cutler2.jpg Matt Danielsson: Become a pro http://www.bodybuilding.com/fun/matt30.htm Scitec: A testépítés, mint életmód http://www.scitecwebshop.hu/testepites-mind-eletmod Scitec Nutrition http://www.scitec.hu/home.php Synthol- olajat az izmokba http://testepitek.hu/tomegnoveles/dopping/137-synthol-olajat-az-izmokba Szintolbarmok http://body.builder.hu/magazin.htm4?url=/testepites/cikkek/szintolbarmok
Idegen nyelvű összefoglaló Summary
The ideal body image is underwent many changes in the course of human history, by external influences. The limits of social norms has accompanied this evolution. Looking back on the older ages has always existed a norm, which was an example of the people. For a long time the ideal body only slightly changed fundamentally retaining the authenticity of which is represented by the athletic figure. In today's modern world view, the effects of globalization in a wide spectrum of body image is formed. All trend is accepted, the individual chooses the right one for himself and trying to identify with smaller or more success. This fragmented image of the root causes of the media, advertising, the beauty industry together. Most movies, series, sports broadcasts, advertising supplement, or even a computer game character ideal body image broadcast to the people, which reinforces the desire for perfection. Because of the goal the individual selected to join a particular subculture and slowly fits on it. Thus, to achieve the ideal body can become an obsession straight individuals. So the people always want more and more, is not enough for many cosmetics, plastic surgery to cut into it, not enough for a healthy diet, dietary supplements, and even taking hormonal drugs that result in deviation from the general. Unfortunately, bodybuilding is drifting with the tide. The bodybuildig, which is a sub-culture where body image takes a completely different shape compared to the standards set by society. The bodybuilders excel in the crowd plays an important role in their lives, which they can implement. It's hard to find someone among them who would be no different from the average, or the ideal body image significantly. Complex but clear way of life characterized by the amount of people as a whole. It is present in the everyday monotony, but this is done under strict rules. Attention should be paid to the smallest vibration is, exactly an hour to eat, train, count the calories, protein, carbohydrates, water quantity, the amount of daily sleep graduated. The sports-related persons include a standard set up, and then look for role models in the sports side. The boundaries are extended, the grotesque "monster image" will be ideal. The importance of individual desire to reach the form of a role model, but this is highly distorted. As the implementation of nutritional supplements try to implement. Good advertising faces, of course, a huge benefit for the big brands: quite an established bodybuilder signed a contract a dietary supplement brand head, you're blind people buy the
product. In this case, most of the "if he takes this, I'm also became the same" - thinking that is the compulsive desire for assimilation takes you into the person selected product purchase. After a while, he realizes that the pros Besides steroids have also used to achieve a huge muscle mass. In this light, many people try to address this, whatever the price. Nothing else is important not only to achieve the goal that leads to eternal chase. The continuous pursuit causes mental and physical problems. Obvious signs of body image disturbance such people. Despite the average body crossed the border, it is still not perfect because they can not see themselves muscular, so even other illicit drugs go, just to improve an already distorted picture. This phenomenon is most obvious and visible bodybuilders. The borders are wide periphery move, it would be pointless to look for the ideal body builder picture, because obviously does not exist. The world of professional laced with steroids, which not only transforms the body, but also affects the personality.41 Therefore, I believe, who was aggressive at the gym, he also aggressive at home. This may be one of the causes of steroid use, which is one of the most frequently occurring side effect called Jekyll Hide syndrome.42 As a result of the sudden violence. But even mention the skin acne, baldness, neoplastic diseases, impotence risk of heart attack, liver and kidney damage, blood clots, women's breasts opportunities. With this in mind they are used by many people because they think so much still to be undertaken in order to achieve their objective. Steroid use and body image disturbance certainly related. As a function of examining the professional bodybuilders, do not appear to be balanced, and for them the saying isn't true "healthy body healthy spirit." As the survey showed, individual identity can not be completely overwritten, even if the rules set of individuals characterized by diversity. Several groups are existing in this kind of subculture people. Not only must distinguish groups of physical characteristics and behavior of the common set of. Unfortunately, an additional problem is present mentally beginning bodybuilders life is full of everyday comprehenseve. The objective of fanaticism and motivating role models, where each person is enlivened by the spirit of community. These healthy idea, and its use in public life is not a problem, but the obsession, apparently lead to disease, which manifests itself in the body image disorder. There are several known stage. When an individual to get into this problem, then there is no turning back, confused mind is 41
http://www.stresszdoktor.hu/Rovid_drogkalauz.html
42
http://peakshop.hu/man/doppingszer-testepitonek/
driven by the realization that it considers the perfect body image, which over normality. The grotesque figure formed not bring salvation, because you can always be better, the steroid market is open. Be reduced by the application of the best agents in the rate of inferiority complex, while the sport IPs can not find him more "enemies". This process, increasing trend, ruining all the individual physically and mentally. Although a narrow layer, as the world of steroids live pros accept the established body shape deformity aesthetically more carries. On the other hand, as it turned out, looking in vain for someone to body image, not necessarily to make a radical steps, which would filter down to is that this is not necessarily want to achieve. It is possible, however, that the body image disturbance, muscle-dysmorphia somewhere is present in all body building self, but it can be kept under control, manage, if someone moves reasonably in this world. Create an endless chain, the latter being in the world of steroid basic pillar matter - the beginner, advanced, the exemption Steroid use, steroid use in professional and competitive. From the beginning towards the end, and one idol of all categories, of course, a robust figure he would be distorted as time goes by. The pros they want to show on the stage, I could not see the world, go to the bitter end, but when the racing begins, there ruined health. I think if people learn at least as much, to read a body-building, and associated factors, the individual develops a healthier overall picture your ideal body, and the pursuit of bodybuilding in a healthy frame. Which can be eliminated or at least reduced and the formation of a deity revered idols demotion commoner body image disturbance. These people on a daily basis with their lives play to keep the superhuman physique, what they have achieved so that the sponsors infecting individuals through the media to enhance the image of the muscle-dysmorphia and stimulate their purchase of products, so that I become as picture of the dietary supplement bought by companies grotesque "monsters". As Horace also said you have to find the golden mean. In this sport when you're actually high targets in front of him, perhaps more difficult to find the right balance as to comply with the principles of bodybuilding. But as I've mentioned before, where the racing begins, there is going to ruin health. One solution is that if he is connected to the wellstructured subculture, will not reduce the individual's identity, but enters into the community, combined with the highest priority and rationality, no loopholes. In short, the narrow road and within the bounds of good taste - remain.
