MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK
SZÉKELYEK ŐSI TÖRVÉNYEI
SZERZŐ: VERBOVSZKYNÉ KISS BARBARA TAGOZAT: LEVELEZŐ JOGÁSZ KONZULENS: DR KONCZ IBOLYA KATALIN DOCENS
MISKOLC 2015.
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF LEGAL HISTORY
ANCIENT LAWS OF ’SZÉKELY’
AUTHOR VERBOVSKYNÉ KISS BARBARA LAWYER PART TIME COURSE
CONSULTANT ASSOCIATE PROFESSOR DR KONCZ IBOLYA KATALIN
MISKOLC 2015. 2
„Érted élünk Csodaszép Országunk és ha kell érted halunk. Vész ha fenyegetne, mind ott állunk, mind akik még csak vagyunk! És ha ellenséges léptek járnak drága szenteld testeden, Száz halállal vívunk meg teérted, esküszünk mi Székelyek!”1
1
Vitéz Major István: Esküszünk, mi székelyek. Marosvásárhely 1926. 120. old.
3
Tartalomjegyzék
I.
Tartalomjegyzék
4
II.
Bevezetés
6
III.
Ősi szkíta-magyar-hun-székely törvények
9
IV. V.
1. Sumer-hurrita törvények
10
a.) Urukagina törvényei
10
b.) Urnamu Törvénykönyve
11
c.) Esnunna kódex
11
d.) Lipit-Istár törvénykódex
12
e.) Hammurapi törvényei
12
f.) A magyar-székely vérszerződések
13
Kik azok a székelyek?
16
Élet a székelyközösségben
19
1. Hun, avar, magyar, székely közösségek
19
2. Magyar- székely ősjogok
20
3. A porta: az Élet
23
4. A tízesek
25
5. A falu
28
6. A falu elöljárói
33
a.) A falu bírája
33
b.) Hütösök
34
c.) Falusbíró
34
d.) Határbíró
34
e.) Erdőbíró
34
f.) Kútbíró
34
g.) Megyebíró
35
h.) Legénybíró
35
i.) Fogottbírók
35
4
j.) Kisbíró
35
k.) Dúlók
35
7. Falugyűlés
36
8. Székek: falu csoport
37
9. Székely Országgyűlés
39
10. A Magyar-székely vallás
41
11. A nők helyzete, a székely lakodalom
47
a.) A nők helyzete
47
b.) Székely házasság
48
12. A székely had, a székely vár
50
a.) A székely had
50
b.) A székely várak
52
13. Rabanbán és Lófő
53
a.) Főrabambán
53
b.) Lőfők
54
14. Az öröklés
55
VI.
Befejezés, összegzés
56
VII.
Hivatkozott irodalom
59
VIII. Felhasznált irodalom
60
5
II. Bevezetés
„Ha nincs gyökér, Nincsen fa”2 Napjainkban egyre többen kutatják a magyar-székely történelmet, mely kutatás fontos és
meghatározó
része
jogszabálygyűjtemények
a
koronként
elemzése,
kialakult
melyből
szokásjog,
következtetni
lehet
és
az a
írásos
társadalmi
elvárásokra, az emberi körülményekre, erkölcsre, etikára. A hivatalos honfoglalás teória nem biztos, hogy hiteles, mert az többféle kutatás eredményeként többféle teória került megfogalmazásra. A ma hivatalos álláspont a magyarokat mérhetetlenül leértékeli (… a magyar moslékevő nép)3, valóságos barbárnak, rablógyilkosnak festi le, akikből az európaiak faragtak vesződséges munkával, sok áldozattal, valamire való keresztény népet. Ennek a munkának igazi harcosai elindítói az emigrációban élő magyar értelmiség volt, akiket nem tartott fogva a hazai úgynevezett „tudományos világ”. Örömmel mondhatjuk, hogy a hazai értelmiség is ma már hallatja a hangját. (Prof. Dr. Nagy Sándor, Prof. Dr. Badiny-Jós Ferenc) Egyre nagyobb lehetőségük van a kutatóknak olyan könyvtárak, múzeumok meglátogatására, kutatások végzésére, amelyek eddig el voltak zárva előlünk. A XXI. század elejére könyvtárakat töltenek meg ezek a tudományos irodalmak, a szkíta – magyar - székely nép eredetéről. Anonymus állítja: a székelyek a hunoktól erednek, ősi jogon itt voltak a Kárpátmedencében, mielőtt Álmos népe visszafoglalta a hont. A székely nép magas civilizációt hordozó nép, amely a Kárpát – medencében őslakossá vált. A székelyek ősüknek tartották és tartják Atillát, és magukat a nagy hódító hunoktól eredeztetik. A székelyek úgy tagozódtak be a magyar államba, hogy annak egységét soha nem bontották meg, megőrizték etnikai együvé tartozásuk kereteit, nyelvüket, országukat, kultúrájukat, és szokásaikat. 2 3
Barabási László: Hol vagytok székelyek? Frig Kiadó 2005. 26. old. Kertész Ákos: Magyar Nemzet 2014. március 3. sz.
6
Meg van bennük az önrendelkezési jog magas fokú érzése, és a szerveződés magas szintje, az államalkotó képességük, a magas hadművészeti képességük, arra predesztinálja őket, hogy őre legyen a társadalomnak, és magáénak mondhatta a világ legfejlettebb írását, a székely-magyar rovásírást. A magyar nép számára, különösen a honvisszafoglalás után, különféle behatásokra német – Habsburg – keresztény nyomásra a kereszténység kötelező felvétele stb.nyelvét megtartva (hatalmas küzdelem árán), bizonyos vonatkozásokban és esetekben szokásai átformálódtak, magatartási formái változtak, amelyek később idegenek maradtak számukra és számunkra. Mivel a székelyek meg tudták tartani ősazonosságukat, szokásukat, kultúrájukat, törvényeiket ebből a ma élő szkíták utódai visszatekinthetnek az ősmagyar valóságba, amely ma már nagyon távol áll tőlünk. Szeretem és tanulmányozom a magyar őstörténelmet, melyet még mindig hézagosan tanítanak. Büszkeség tölt el, hogy ennek az ősi népnek, tagja lehetek. Tagja egy olyan népnek, amely ősidőktől fogva a legcsodálatosabb törvényeket alkotta, és azok alapján élt. A szakdolgozatom témáján nem kellett sokat gondolkodnom, hiszen számomra ez a legérdekesebb és a legvonzóbb. Sok adat áll rendelkezésemre és számtalan vélemény, mivel nincs egyértelmű „tudományos vélemény”, én azt fogadom el, amely számomra a legmegfoghatóbb, és legvalószínűbb. A téma nagyon sokrétű és időben nagyon tág. Az őstörvények teljes megírása igen sok irodalom átnézését és igen sok időt venne igénybe. Arra vállalkozom, hogy a törvények, szokások alapgondolatai néhány vonatkozásait felelevenítem és megpróbálok ezekből megfelelő következtetéseket levonni. Előzetesen megállapítom, hogy a magyar-székely népnek csodálatos népi magatartása, csodálatos erkölcsi arculata van, megszenvedett tisztességet, népszolgálatot látok, amely a ma emberének is nagyon szimpatikus és követendő.4 Desericius neves magyar történetíró írja: „…A szkíta jellem méltán hordozta az idők és korok során neki tulajdonított igazságos, becsületes, hűséges, igénytelenségig egyszerű jelzőt”5
4 5
Letagadott eleink a szkíták Szkíta olvasókönyv Kisenciklopédia 3. Budapest 2010. 15-16. old. Letagadott elődeink a szkíták Szkíta olvasókönyv Kisenciklopédia 3. Bp.2010. 15-16. old
7
Herodotos: „A szkíta ősöknek nincs egyéni vagyonuk, rengeteg aranyuk van, nem érdemes meghódítani őket, mert fellázadnak, és inkább meghalnak, minthogy szolgaként éljenek. A székely – magyarság – szkíta – hun eredetének tétele helyett ma már szkíta – hun nép székely – magyar eredetről beszélhetünk.
8
III. Ősi szkíta-magyar-hun-székely törvények „Áldott Nap, Szent Nap légy a segítségem Adj áldást a Földnek.”6 A magyar és székely nép a szkíták leszármazottai. Az indiai Puránák (krónikák) szerint a szkíták ősei az indiai özönvíz előtt 35. ezer évvel a Káspi-tó keleti vidékéről szóródtak szét, India, Kína területére, a Tigris-Eufrátesz folyók közé és közép Amerika partvidékeire. A kínai krónikák írnak a szkíták keleten szereplő népcsoportjairól. Európában a nagy szkíta-hun főtörzshöz tartoznak a földrészen használatos nevük szerinti néptörzsek, mint a szkíták, hunok, pártusok, bolgárok, avarok, kazárok, uzok, besenyők, kunok, székelyek, magyarok csoportjai. A hun nemzet a székely nép a nagy szkíta néptörzsnek egy-egy ága. A világon, egyik kezünkön megszámolhatjuk azokat az államokat, melyek egy évezredes jogfolytonossággal rendelkeznek, méltán lehetünk büszkék történelmünk erre a szakaszára is. Azonban a magyar nem ezeréves történelemre tekinthet vissza, ez az ezer év csak a keresztény Magyarországról szól. A magyar nép jelenléte a világ népeinek emlékezetében messze túlmutat időben és térben mindazon, amit a hivatalos tudománypolitika megjelenít. Rokonaink száma – egyes kutatások, tézisek szerint – milliárdos nagyságrendű a Csendes-óceántól Ázsián és Európán át az Atlanti-óceánig, az Északi-tengertől DélAmerikáig, melyet alátámaszthat az a tény, hogy sok nyelvjárásban megtalálhatóak a magyar szavak, kifejezések pl: török, (Mátéffy Attila turkológus kutatása szerint). Bonfini mester, Mátyás király nagyszerű történetírója írja a szkíta erkölcsről: „A szkíták nemzete harcedzett, megfékezhetetlen, nem ismeri a fösvénységet és nagyravágyást, a legyőzöttektől semmit sem követelt a dicsőségen kívül. Tejjel és mézzel élnek. Az igazság nem törvényekkel volt elfogadtatva, hanem jellemükbe volt oltva. Nem volt nagyobb gonosztett náluk a lopásnál. Ezüst, arany után – erkölcsüknél fogva – nem futottak. Egyébként igen mértékletesek és önmegtartóztatóak, természettől fogva becsületesek voltak.”7 6 7
Dályai Bíró Lajos: Ősi magyar ima Magánkiadás 2005. 26. old Dr. Baráth Tibor: Elfeledett évtizedek Kisenciklopédia 17. Bp. 2012. 24. old.
9
1. Sumer törvények.
„Süss fel Nap, fényes Nap, Kertek alatt a ludaim megfagynak.”8 A sumer törvények a közösségben élő emberek együttműködésének a szabályait mondja ki. Ezek a törvények az egyetemes élet törvényei, amely a kinyilatkoztatással ismerhető meg és a teremtéssel együtt keletkezett. Sajátos törvények beszélnek a lélek sorsáról, a nevelésről, a nemek kötelezettségéről, az étkezésről, a ruházatról, az áldozatról, a halálról, az ősök életéről, a beavatásról és a társadalmi hierarchiáról. Hatalmas királyaink már több ezer éve kőre vésték azokat a törvényeket, amelyek alapjai voltak a társadalmi élet folytonosságának. Ezeket a törvényeket betartották, akik pedig nem azok ellen szigorúan eljártak. A törvények hozása a társadalom változásait követi, 700 év alatt 3 nagy uralkodónk jegyeztette le és változtatta meg. Mezopotámia – piramidális társadalmi szervezetet hoz létre. Egy templom köré csoportosul a város, ez uralja egy vidék gazdasági, társadalmi életét, minden templom más istenséget imád, ez formai eltérést jelent. Kozmogóniájuk, vallási szemléletük, legendáik azonosak. A sumer társadalomban már elég nagy volt a szükséglet és a termelés közötti különbség – így lehetőség adódott a különböző foglalkozások és társadalmi rétegek elkülönüléséhez. A bőven termő földek (évente két aratás) az öntözés más életmódot biztosított számukra mind az ősi területen megmaradtak számára. a. Urukagina (ie. 2630) törvényei Urukaginát a lagasi nép belső forradalma helyezte a királyi trónra, mert nem tudta elviselni a templomi adófelügyelők kegyetlenségeit. A király azonnal elzavarta a csaló adófelügyelőket, adóbehajtókat, megszűntette a beszolgáltatásokat, védte az özvegyek és árvák jogait.
8
Dályai Bíró Lajos: Székely őstörténet és ősvallás Magánkiadás 2005. 17. old. Ősi sumer ima
10
A törvény megtiltja az özvegyek, árvák kiszolgáltatottságát, nem hagyja, hogy a gyengéket elnyomják az erősek, biztosította Lagas lakosságának szabadságát. A törvény megtilt az országban minden rágalmazást, sértést és gyalázkodást. Jogokat biztosít a vakoknak, szegényeknek, özvegyeknek, árváknak. Szabályozza a házasságok felbontását, a válásokat és jogokat biztosít a törvényesen elvált asszonyok részére.9 b. Urnamu törvénykönyve (ie.2078) Legrégibb, általunk ismert törvényalkotó ie. 2111-2094-ig uralkodott Nippurban. Sumér táblákon találtak rá a 31 törvényére. Az Emberiség Törvénykönyveként maradt az utókorra. A törvény szabályozta a törvénykezés menetét és felállított egy állandó bírói és ügyészi testületet. Itt található meg az első női egyenjogúság törvénybe iktatása. A feleségnek éppen annyi joga van, mint a férjnek. A hamis tanúzást birtokvesztéssel sújtotta. Tiltotta az abortuszt, minden áldott állapotban lévő nőt – akár férjezett, akár nem – a templomba befogadott és gondoskodott a szülő nőről, nem volt zabi gyermek. Az ítéletek ellen a királyhoz lehetett fellebbezni. Szabályozta a súlyokat, mértékeket, állandó egységeket vezetett be.10 c. Esnunna kódex (ie. 2050) A joggyűjteményt 1948-ban fedezte fel egy iraki régész, két csaknem azonos példányban. A kódexben különválik a család, a magán és a büntetőjog. Szabályozza a napi megélhetési fejadagokat, a szekerek, hajók bérleti díjait. Szabályozza a kamatlábat, a bérmunkások napi bérét. Súlyosan bünteti azt a hitelezőt, aki ok nélkül rabszolganőt vett zálogba. Csak a szerződésben megkötött házasságokat védelmezte a joggyakorlatuk. A büntetőjog nem ismerte sem a vérbosszút, sem a testi megtorlást. Mivel a törvények csak bizonyos területeket szabályoztak, ezért inkább joggyűjteménynek tekinthetjük.11
9
Bognár László: Az aranykor tanítása Kárpátia Műhely 2004. 36-38.old. Bognár László: Az aranykor tanítása Kárpátia Műhely 2004. 36-38.old. 11 Bognár László: Az aranykor tanítása Kárpátia Műhely 2004. 36-38.old 10
11
d. Lipit – Istar törvénykódex (ie. 1934.) A sumer nép számára eddig ismeretlen adófizetést rendelt el. A kivetett adókat keményen behajtja, az adócsalást súlyosan bünteti. A törvény részletesen kifejti a szabadok és rabszolgák jogait. Tiltja a halálbüntetést és az abortuszt. Részletesen szabályozza a teljes jogú nő és a szolgáló gyermekeinek helyzetét. A LipitIstar a törvényhozó művét Sumer és Akkád ország törvénykönyvének nevezi. A kódex 1914-ben került napvilágra, amely a Lipit-Istar Iszin-i dinasztia uralkodójának rendeletére készítettek.12 e. Hammurapi törvényei (ie.1900) Bővítik ugyan a törvények számát, de már torzított formában jelenik meg. Urnamu király arra hivatkozik, hogy ősi törvényeket rögzít. Urukagina sumer király pedig arra, hogy Ningirsu Isten felszólított őt, hogy állítsa vissza a hajdankor rendjét és hogy agyagtáblákra írja törvényeit. Látjuk tehát, hogy Hammurapi törvényei jóval később keletkeztek, mint az előző négy törvény. A sumer törvények az Aranykor törvényeit próbálja visszaállítani. Látjuk tehát, hogy az Aranykorban is voltak törvények, amelyek az említett törvényeknél sokkal öregebbek, ezt bizonyítja, hogy a törvénykezés, a törvényhozás, a törvényalkalmazás már nagyon régen keletkezett. Viszont tudjuk, hogy ezekre a törvényekre szükség volt, mivel az akkor élt generációkban léteztek – nem ismeretes milyen arányban, vagy mélységben – rablók, csalók. Visszaéltek az özvegyek és árvák jogaival, kihasználták őket, valamint a szegényeket is. Létezett akkor is a rágalmazás, sértés, gyalázkodás. Urnamu király szabályozta (ezt bizonyítja, hogy valamilyen formában ez is létezett) a törvénykezés menetét és létrehozott állandó bírói és ügyészi testületet. Ezek a törvények az embereket védték, emberbarát törvények voltak. A később keletkezett Hammurapi törvényei – amelyeket úgy mutogatnak ma, mint a legősibb törvények – nem emberbarát törvények, nem védték az embereket.
12
Bognár László: Az aranykor tanítása Kárpátia Műhely 2004. 36-38.old.
12
f. A magyar – székely vérszerződések. 891. táján fontos eseménye a magyar történelemnek. Kijelenthetjük, hogy a magyarságnak, mint népnek ez a vérszerződés a születésnapja. A magyarság történetében több vérszerződés volt. Anonymus szerint a Vérszerződés, amelyet írásban rögzítettek, az alábbi 5 pontot tartalmazta: - Amíg Álmos nemzetsége él, a magyarok uralkodóját mindig ebből a nemzetségből választassanak. - A közös erővel szerzett javakból senki ki ne zárassék. - Azon
nemzetségfők,
akik
Álmost
szabad
elhatározásukból
választották
uralkodójuknak, sem saját személyükben, sem utódaikban az uralkodó tanácsából ki ne zárassék. - Az utódok közül, aki az uralkodó iránti hűséget megszegi, viszályt keltene az uralkodó és annak családja között, vére ontassék. - Minden időkre átkozott és száműzött legyen Álmos, vagy az esküt tevő utóda, aki ezt az esküt megszegi. A székelyek egyik vérszerződése a Csiki Székely Krónika, - amelyet 1533-ban, 1695ben és 1796-ban írtak le - szerint a székely ágak és nemzetségek: - „…és eladván a Hatkővár kövekre metszett Törvényeket Buda Várában, a Rabanbánnak módja szerint áldozatot tevén, minekutána a köveken levő törvényeket megadta volna, azokból ezeket szabá maga nemzetére. - hogy a Pannon földön a főhatalom senkire ne szálljon, hanem csak ki az ő törzsökéből fiú ágon származott, - amely földet ki maga kezével keres, az néki legyen tulajdona, amelyeket pedig közerővel keresnek, az a szerzők között egyaránt osztassék föl, a közönséges dolgok pedig a nép közakarattyával végeztessenek. - aki elöljárójához, hitét megszegi a Főrabanbán áldozattya, alkalmatlanságával fejét, jószágát veszesse, - aki a Főrabanbán méltósága ellen dolgoznék, számkivetésbe küldessék. - aki a Főrabanbán áldozattyára nem menne, derékba keresztül szivattassék.
13
- melyeket megolvasván, magára szabván, a Rabanbán kelyhéje felibe tévén, mindnyájan mint egy vérrel könnyező szemekkel sírának örömékben és jól ivának reája.”13 Az ősi magyar jogszokás nem egyedül álló, hiszen a szkíta és hun népek között nagyon változatos formákat találunk, egyik legfontosabb szövetségi forma a Vérszerződés, amely két vagy több társadalmilag egyenrangú fél nemzetségi, vagy törzsvezetők között jött létre. Az egyenrangú törzsek a vérszerződés által hoztak létre birodalmakat, amelyek „szóbeli alkotmányát” a vérszerződés esküjében szabályozták. Ennek betartása mindenkinek kötelező. Herodótos leírja, hogyan kötnek szerződést, szövetséget, valamint a vérszerződés menetét. A szerződéskötők megszúrják magukat, vagy kis sebet vágnak testükön tőrrel, véreiket agyagedényben – csésze – borral keverik. Az edényben (csésze) kardot, nyílvesszőt, harci bárdot, lándzsát mártanak, majd elmondják az esküt és megisszák a vért. Időszámításunk után a III. században Han-Shu kínai évkönyv megemlíti a hunok vérszerződését. A vérszerződés szerepe: - az állam egységét segítette elő, - megvédte a törzsi vezetők érdekeit, - megakadályozta az uralkodót, hogy teljhatalomra tegyen szert. A szkíta történelemben Álmos, Árpád fejedelmeknek nem volt korlátlan hatalmuk, a nemesek gyűlésével a Magosok Tanácsával, Fiatalok Tanácsával, Vének Tanácsával közösen döntöttek életükről. A fejedelem (Főrabanbán) végrehajtotta a döntéseket. Ha a fejedelem és a Főrabanbán megsértette a törvényt, leváltották. A vérszerződést a magyar – székely magának vallotta, néphagyományaiban és mesevilágában mindig szerepel. A székelyeknél a komaság Zala- Somogy megyékben a lányok sírig tartó testvért választottak maguknak. A koma szó a vérszerződést igazolja. A székelyek genetikailag 73 %-ban, embertanilag 71 %-ban szkíta jellemzőket mutatnak. Mindkét tudományág szerint a székelyek több mint kétharmada tisztán őrzi az ős szkíta jelleget.
13
Anonymus: Gesta Hungarórum 1533. Hasonmás Kiadó Pais Dezső fordítása Bp.2004. 7. old.
14
A székelyek 4. vérszerződése Erdély ősi székvárosának központi helyén fekvő Kolozsvár közelében Esküllőn került sor, kifejezésre juttatva azt a körülményt, hogy Dél-Kelet Magyarország őslakos magyar népével történt meg a szövetségkötés. Óriási jelentőségű volt, bizonysága annak, hogy Álmossal, Árpáddal visszatérő magyarok vérszerződést kötöttek a hazai magyarsággal. A legfontosabb azonban a kinti területekről megtért magyaroknak, az ősfolytonosságban itt élő magyarságnak a szövetség kötése.
15
IV. Kik azok a székelyek? „A szkíták, ez az igen jámbor faj, hozzászokott minden halandó dolgot megvetni.” 14 A székelyek a magyarság legismertebb egyenes ági leszármazottai, Atilla már itt találja őket a Kárpát-medencében. A régi írások az igazság bajnokainak tartják, a törvény őreinek nevezik őket. „Az erdélyi scithákról, a kiket székelyeknek hívunk. Ezenkívül annak az erdélyi részekben a scithák, kiváltságos nemesek, a kik a scitha néptől, ennek Pannoniába való első bejövetele alkalmából származtak el, a kiket mi romlott néven "siculusoknak" nevezünk; a kik teljesen külön törvényekkel és szokásokkal élnek; a hadi dolgokban legjártasabbak: az örökségekben és a tisztségekben egymás közt (a régi szokás alapján) törzsek, nemzetségek és nemzetségi ágak szerint részesednek és osztozkodnak.”15 Türelmes nép, képes félezer évet is várni, hogy igazukat bizonyítsák. A Pártusok megelégedtek annyival, hogy a határfolyójukon túlmerészkedő római hadseregeket (akik a történészet szerint mindig győztek) két esetben is császárostól eltüntették. A történelem során hányatott életet éltek, de mindig feltámadtak és hatalmas birodalmakat hoztak létre. A székely magas civilizációt hordozó nép, aki a Kárpád-medencében őslakó volt. A székelyeket csak úgy, jókedvében teremtette az Isten, ezért nem adott nekik a tehetségen kívül semmit, úgy gondolta, boldogulnak ők így is. A székely benne van a rögben, a fűszálban, a Hargita virágaiban, a székelyzsombori vár romjaiban, a hegyekben, a folyókban, a felhőkben, a búzaszálban, a fonók, a rokka pergéseiben – minden magyar lelkében. Kitartásuk, erejük, hitük, erkölcsük a magyar – székely virtust mutatja, Atilla, Csaba, Álmos, Árpád, Koppány népe. A magyar – székely népek a történelem sodrában különböző helyeken jelennek meg, élnek, alkotnak. E népek áradatában mindig megmaradt egy vezető nép, amelyet
14 15
Letagadott eleink a szkíták Kisenciklopédia III. Bp. 2010. 74. old. Werbőczy István: Tripartitum 4. CZIM Bp., 1897.
16
karizmatikus származás tudat tartott egybe a szaka (sumerul a szaka: fej, fő, főség), a székelyek siculusok. Ma már az őstörténészek az alábbi népeket tartják székelyeknek: - agatirszok – akhájok – sziginek – venetek – jászok – magyarok. A székely lélekben egy időben, két egymással ellentétes hiedelem fészkelt: egyik a dicső múlt, a másik a bizonytalanság által előírt bűntudat kisebbségi érzése. A székely és magyar őstörténelem viszonyában meghatározó, hogy a két nép történelme, viszonya a Kárpát-medencéhez, társadalmi szervezete, jogrendje más és más. A székely nép saját alkotmánya szerint és társadalmi szerkezetét, önállóságát, önrendelkezési jogát külön törvények szabályozzák. Ez a történelmi szervezet ősrégi – a magyar is ilyen volt – nem volt beágyazva a magyar állam alkotmányába, soha önként nem mondottak le róla. Ezeket a törvényeket a magyarság vonatkozásában I. István teljesen átalakította. Álmos bejövetelekor a székelyek és az itt élő avar népek segítették a magyarokat, együtt határozták meg a törzsek elhelyezkedésének rendjét. A székelyek maradtak a helyükön Erdélyben, mert itt volt az uralkodó nép. Ezt bizonyítja a IV. Székely Vérszerződésben foglaltak. Álmos magyarjai és az itt élő avarok, jászok a székelyek őshonosságát tiszteletben tartották, a Királyhágót a Meszeskaputól Keletre eső körzetet meghagyták a székelyeknek. Ha a székelyeknek nem lett volna saját társadalmi szervezetük, és ha Erdély nem lett volna az őshazájuk, elvándoroltak volna, beolvadtak volna más népekbe. Őslakó nép lévén nem a hunokkal telepedett le, nem vándorolt vissza, a hunokkal maradt az őshazájában. A székelyföld népességét a helynevek tanúsága szerint a trójai háború után valóságos népvándorlás bonyolódott le Elő-Ázsia és a Kárpát-medence között. A székelység a magyarság egy részben különálló, kivételes ága. Különleges tulajdonságai közé tartozik ragaszkodása az ősi szokásokhoz. A székely nép nevében a szik: Életközpont, az élet szervezőjének egyetemes gondolata rejlik. A hon visszavétele idején a székelyföld mellett más területeken is éltek székelyek. Napjainkban már csak néhány megyére korlátozódik ez a terület. Ma is állandó küzdelmet folytatnak fennmaradásukért, önállóságukért. A világ azonban nem törődik velük, hiszen ők magyarok. A világ nagy államainak nem érdeke, hogy 17
székely ország létezzen. Sajnos ebben a kérdésben is a hazai magyarság sem egységes. Nem adják fel a harcot. Hát ők a székelyek. Ahol székelyek élnek, ott magyarok vannak, ahol magyarok vannak, ott székelyek élnek. Csodálatos törvényeket alkottak, amelyekkel a továbbiakban megismerkedünk. Ezek a törvények a mai teljes magyarság számára is biztonságot, szabadságot és csodálatos jogokat biztosítanának. Nem volt közös szabadságjog a nyugati székelyeknél, melyet az is igazol, hogy a társadalom tagjai különböző jogi helyzetben voltak. A Váradi Regestrum, amely a váradi káptalan előtt, 1208-1235 között lezajlott jogügyletek jegyzőkönyveit tartalmazza. A II. András által a szászoknak kiadott kiváltságlevél, az Andreanum (1224), miszerint 1224-re a székelyek többsége már a Székelyföld területén élt, de ezt az időpontot más írások már 1150 körülire teszik. A székelységnek sok kiemelkedő egyéniségei voltak, akik az ősi szokások megtartásáért harcoltak. A magyar és a székely történelemben nagy szerepet játszott Székely Dózsa György kisnemes. A keresztes hadjáratra a helyzet nem volt időszerű, Magyarországon zűrzavar volt. Dózsa György ezt meglátta, és a főnemesek ellen vezette seregét. A sereg felkészületlen, vezethetetlen és ellátatlan volt. Dózsa a célja érdekében megpróbálta a székely parasztokat megnyerni, a lázadás eredménye érdekében, ez azonban nem sikerült. Tevékenysége a lázadás, mert a régi ősi jogokat akarta visszahozni (a forradalom mindenben újat akar). A vereséget már az elindulás pillanatában magában hordta. A 60 ezer paraszt kivégzése hatalmas károkat okozott Magyarországnak, hozzájárult a török megszálláshoz, Magyarország szétdarabolásához. Teljesen lehetetlenné vált a régi rend, a törvények visszahozásának esélye.
18
V. Élet a székely közösségben „Annyi bizonyos, hogy nagyon igazságosak voltak, tartózkodtak a fegyveres cselekvéstől kivéve, ha megtámadták.”16 1. Hun, avar, magyar, székely közösségek. A világon kevés ország van, amelyek évezredes jogfolytonossággal rendelkeznek. Strabón (szkíta ember) írja a szkítákról: „Kancafejű népek, akiknél nincs igazabb és jobb.”17 Ő igazán tudta ezt. Jogra vigyázó, pásztornépek utódai. Ékszereik utánozhatatlanok, az összetett és sima íjaik évezredeken át, utolérhetetlenek voltak. A szkítákat – magyarokat – székelyeket íjfeszítő népnek nevezték. A történészek már 20.000 évvel ezelőtti legendáikat ismerik. Több tudományos írás foglalkozik a szkíták ősközösségi életéről, népes városokat, majd falvakat hoztak létre, jól megszervezett település terveik alapján. A közösség családokból indul ki, a népesség növekedésével megjelennek az ágak. Ha felszaporodik
a
közösség,
szétválik,
új
életteret
keres
magának.
Politikai
szervezettségük nem haladja meg településük életterét. Kezdetben nincsenek védműveik, csak később alakul ki (gyepürendszer) i.e. 5000 táján. A közösségben munkamegosztás alakul ki: kézművesek, vadászok, halászok, gyógyítók. Létrejön a mágusok (magosok) – papok csoportja. Kezdetben nagytestű állatok tenyésztésével foglalkoztak. A nomád harcias népek állandó támadásai következtében harcias lovas kultúrát hoztak létre. Háziasították a lovakat, létrejött a törzsszervezési mód, ez már alárendelő társadalomról tanúskodik. A törzsek vezetőket választottak, szigorú szabályok szerint éltek, a férfiak, és az asszonyok egyaránt. Ezek még teljes jogegyenlőséget biztosító társadalmi szervezettségi formák. Időszámításunk előtt 7500 körül felbukkan az emberölő fegyver. Megjelenik egy harcias, pusztító kultúra, betörnek az őskultúra, a (szkíták) területére, ezek kezdetben nem veszik fel a harcot, de később saját fegyvereikkel semmisítik meg a betolakodókat. 16 17
Letagadott eleink a szkíták. Kisenciklopédia III. 2010. 79 old. Letagadott eleink a szkíták Kisenciklopédia III. 2010. 93. old.
19
A szkíták arra törekedtek, hogy távol tartsák maguktól a számukra érthetetlen, új, a természet törvényeinek ellentmondó fordított gondolkodást, de ezt úri eleganciával tették. Évezredes előnyük van a réz feldolgozásában, híres keramikusaik vannak, és csodálatos fegyvereket készítenek. Az igazság bajnokai, a Törvény őrei. 2. Magyar – székely ősjogok „Nem minden magyar székely, de minden székely magyar.”18 A szkíta törvény az egyik legősibb magyar jogrend, amelyben kiemelkedő szerepe van a közösség iránt tanúsított erős felelősségérzet és a kemény erkölcs. A törvény kötelezte a közösséget, hogy részt vegyenek a sorsukat meghatározó döntések meghozatalában is. Írásba Anonymus foglalta, aki ezzel együtt tanú rá, hogy szkíták nem voltak könyörtelenek. Megfogalmazta azt is, hogy a szkítáknak, - más véleményekkel ellentétben, - nem volt okuk más népeket megtámadni, hiszen magas műveltségük teljes életet biztosított számukra. „Nem kívánták a másét, minthogy mindannyian gazdagok voltak, sok állatnak és elegendő ennivalónak a birtokosai.”19 A szkíta törvényekben nem szerepelt az akasztás a máglyahalál. A legsúlyosabb büntetés a penge általi elveszejtés volt. Minden magyar a nemzet egyenjogú tagja. A magyar nép felépítésében részekből, törzsekből és nemzetségekből áll. A népek között vannak hunok, avarok, székelyek, pannonok, palócok, csángók, jászok, melyek mindegyike külön-külön él a maga kialakult területén a többiektől független testként, külön önhatalmi szervezetekkel és testületileg külön népi, törzsi, nemzetségi tanácsokkal bír. Ezen belül is minden népi település, közösség, község is külön tanácsokkal rendelkezik. Faluvének Tanácsa, Falnagyok (falunagyok) vezetésével. A nemzetgyűlésen az ország legkisebb közösségei a községek is képviseltették magukat, a közügyek, államügyek intézésében. Minden felnőtt fegyverforgató magyarnak kötelessége volt súlyos büntetés terhe mellett személyesen és tevőlegesen részt venni. Aki nem vett részt, levágták végtagjait volt, amikor kettévágták. 18 19
Dr. Nagy Sándor: A magyar nép kialakulásának története Gede testvérek Kiadó 1956. 24.old. Anonimus: Gesta Hungarorum Hasonmás Kiadó Bp. 2004. 14.old
20
Ez a kötelesség összefügg a szkíta élettel és a világszemlélettel, amelynek a közösség, a haza szolgálata állt a középpontjában, ennek elmulasztása, elhanyagolása véteknek minősült. A magyar-székelyeknél a szkíta törvények érvényesültek, a magyarok a „királyi szkíták” erkölcseikből ítélve, az ókori világ legigazságosabbnak mondott, igazságos szkíták maradékai. Piskos Rhétor görög utazó – aki több könyvet írt Attiláról - Attilát királyi szkítának írja, tehát nem hunnak, hanem magyarnak. A magyar ősállam egységes jogrenddel rendelkezett: - Az Országgyűlés, Székely Országgyűlés a legfelsőbb hatalmi szerv. - Az uralkodó, a Főrabanbán és tanácsadói (Kende, Köndü) Gyula (Gulas) és tanácsadó testülete (fejedelmi tanácsok: a Vének Tanácsa, Magosok Tanácsa) - A fővezér, a Szer, kapitány, vagy kapudán és tanácsadói testületek. - Rabanbánok. - Népi, nemzetségi és törzsi nemzetgyűlés. - Ősi területi intézmények, vármegyei szervezetek, testületek, az őshonos magyar népek, néprészek területi elhelyezkedéséhez igazodva. - Közösségi tanácsok. Az országgyűlések döntöttek az ország minden kérdésében, az országgyűlés a nemzet igaz és teljes felelősségű képviselete, az összegyűltek, az országot fenntartó és az országot minden ellenséggel szemben megvédő magyarok, a maguk teljességében. A nemzetgyűlés döntött a vérszerződés idevágó rendelkezéseinek figyelembevételével: - A vezér, főbírók, országbírók felelősségéről. - Minden vezető, tisztségviselő által nyert megbízatásról. - A legfőbb bírói ítéletet megsemmisítheti, ha azt hibásnak találja. A fővezér – Főrabanbán és a vezérek tanácsa (szer) – háborús időkben a nemzet védelmének megtestesítői, ebben az időben a nemzetgyűlés nem működik, a fővezér a hadiállapot tartalma alatt élet- és halál ura, de nem tehet a közszabadság, a nemzetérdek és az igazság rovására. A magyar-székely ősjogokat az alábbiak szerint összegezhetjük: a. „népfelség joga”, b. a közszabadság joga, c. a közügyekben való részt vétel joga d. az igazság megismerésének, birtoklásának és kimondásának joga, e. a nemzethez, nemzetközösséghez tartozás joga, 21
f. a nemzeti önazonosság joga, g. a nemzeti közösség élete, helyzete, megismerésének joga, h. a nemzeti múlt megismerésének joga, i. az ismeretekben való előrehaladás joga, j. a társadalmi, jogi személyi egyenlőség és önvédelem joga, k. az öregekről való gondoskodás joga.20 A haza szolgálata csodálatos erő, lelket sugároztató örömet ad. Aki egy igazsághoz hozzánőtt nemzet, közösség tagja (amilyen a magyar) és olyan nyelv, olyan múlt örököse, amilyen a miénk. A magyar-székely életét semmi sem fényesítheti jobban, mint a hazaszeretet, a nemzet szolgálata, a legszentebb hivatástudat, ami értelmet ad a létnek. A közösségi népuralom olyan társadalom, amelynek valóságos mivoltát fel sem tudja fogni a világ. Népfelség jogunk, a legősibb jogunk, szabadságunk legszentebb záloga, legfőbb kiteljesedése. Szabad nép úgy létezhet csak, úgy boldogulhat, ha maga intézi ügyeit, ha maga kormányozza önmagát. A Népfelség jog a nép korlátlanul érvényesülő szabadsága és hatalma önmaga fölött, amelynek kifejeződése, hogy létének kibontakozását nem gátolja semmiféle rátelepült, ártalmas erő. Az igazság nem ismerése vakká teszi a népet. Az igazság megismeréséhez minden magyar-székelynek joga van. Az igazság öntörvényű, a valósággal azonos elemi erő, az igazság törvénye, az Isteni és az emberi törvények foglalata. Megállapíthatjuk, hogy a szkíták által létrehozott államokban az ország az ellenséges hatalmak számára érinthetetlen és megközelíthetetlen. A vezetők leválthatóságának törvénye a szkíta törvény követelményei, a tisztségviselők ellenőrzése, alkalmasságuk bebizonyosodása, vagy hibás, vétkes intézkedések, a hatalommal való visszaélés, vagy államérdek megsértése esetén késedelem nélkül eltávolították, leváltották. Ősi felfogás szerint a tisztség, bármilyen legyen is, az nem kiváltság, nem holmiféle szolgálat fejében nyert örökös előjog, jutalom, érdem, egyes egyedül, kizárólag, a köz érdekében kifejtett szolgálat, ezért a közösség joga a tisztségviselők visszahívása. A tisztségviselőkkel szembeni elemi követelmények, hogy másoknál jobbaknak,
20
Dályai Bíró Lajos: Székely őstörténet és ősvallás Saját Kiadás Debrecen 2005.
22
erényesebbeknek kell lennie, példát kell mutatniuk, szolgálatban, tisztességben. A tisztesség tisztességből fakad, és tisztességet követel. A tisztviselők életük során hitet tettek a közösség, a nép iránti odaadásukról, hűségükről. A vezetőknek kell szolgálni a népet és nem fordítva, a közösség felé kell fordulnia, a közösség érdekeit kell érvényre juttatnia. Az a vezető, aki a közösség megtévesztésére, kijátszására, véleményének, akaratának, érdekeinek elfojtására törekszik nem csupán leváltani kell, hanem pellengérre kell állítani, és felelősségre kell vonni. Felfogásuk szerint a nőnek, férfinak hivatása van a földön. A nő élettanilag is adott az anyaságban, az élet újra teremtését szolgáló szerelemben, a család és otthon felvirágoztatása s a gyermekek nevelésében. A férfi népének, nemzetének szolgálata, nemzete épségének, szabadságának megőrzése, előmenetelének elősegítése, ezen belül feltétlen honvédelem, ami alól egyetlen férfi sem vonhatja ki magát, ez veleszületett hivatása, amelynek betöltése, értelmes célt ad és felemeli a lelkét, elmulasztásának következménye viszont leépülés, szégyenletes tengődés. A közbiztonság az országban teljes és háboríthatatlan. A magyarságot saját Istene vezérli és óvja. A magyar társadalom egységes, közjogilag teljesen egyenlők az emberek, a magyar nép szava Isten szava. Az ősök tisztelete és az ősi hagyományok kultusza általános. A közműveltség később az írásbeliség jóval meghaladja a nem szkíta társadalmakat. Vallási türelem jellemzi a társadalmat minden más hittel szemben. A nemzetet a közjólét tartja fenn. Lassú, de fokozatos népesség gyarapodás jellemezte.
3. A Porta: az Élet „Magyarnak nem születni, magyarnak lenni kell.”21 A székely ember létének alapegysége a porta: az Élet, a hozzá tartozó jogokkal. A gazda kizárólag itt az úr, de számára mindent megtiltanak, ami közösségének (tízes, falu)
21
Letagadott eleink a szkíták Kisenciklopédia V. 2012. 74.old.
23
rossz, de minden kötelessége, ami a közösségnek jó. Ez évezredek óta kialakult szokásjog, consuetudo, melyek alapján a későbbiekben az írásos, dokumentált törvények születtek. A porta egy tízeshez tartozik. A porta tulajdona elsősorban a földterület. A családból mindenki irányít valamit, de kétkezi munkát is végez. A porta alapfokú gazdasági, politikai, katonai, társadalmi egység, a székely joggyakorlatban, innen kerül ki minden rendű bírói, katonai, gazdasági tisztviselő. A székely beleszületik nemzetségébe, főleg jogi státuszába: apja, anyja székely falu tag kellett lennie. Akik beleszülettek egy tízesbe – faluba, törzsökös, ősörökös, ősfiú. A gyermeknek születési sorrendben gyűjtögetnek, a kisebb fiú az ősben marad, ő viszi tovább a család egyenes vonalát, nem hívják be katonának. Az ifjú székely ember a saját életében kel fel (udvar, telke) portáján. Itt megtalálja nyugalmát, békességét, ami a kerítésen belül van, senki nem veheti el. A közösség ellenőrizheti – rováspálcával – kerítések, gané lék tárolása. Az életbe a kapun lehet bemenni, a kapun az alábbi felirat áll: „Béke a bejövőnek.” „A kapu nem arra való, hogy kizárjon, Hanem, hogy megmutassa a be utat.”22 A szokásjog része volt az is, hogy ha a székely ember idegenben halt meg, hamvait hazahozták és azt a galambdúcban, vagy a kapu fölött tartották. A kapu kis – vagy nagy – egyetlen tetőfedéssel volt ellátva. A lovas székely kapuja, a nagykapu fölött, galambdúcos magas faragott kapusarokra helyezett zsindellyel fedett szerkezet. Galambdúc viszont a szokás szerint csak az általuk nagyra becsült harcosoknak járt. A 15. századtól megjelennek a gyalog székelyek, így új kaput nyitottak, a gyalog kaput. A lófő székelyeknek két soros galambdúc járt. Ezeket megtaláljuk a hunoknál, Japánban, Mongóliában, Kínában és némely svájci kantonokban is, melyek szintén a magyarság más területeken való jelenlétére vagy szokásjogának befolyására is utalhatnak. A rendtartásban néha szavakban öltözködötten, rejtőzködő, az életvitelből azonban mindenkor kisugárzó, parancsoló szabály előírta: az egymásért való felelősségvállalást.
22
Obrusánszky Borbála: Szkít hun régmúltból Koronás-Kerecsend Kiadó 2012. 32. old Égetett agyagtábla Uruk városa
24
A családon belül is kialakult szokásokkal bírtak, a feladatokat elosztották, ezeket a szabályokat több ezer éve alkalmazták a magyar falvakban is. A férfi feladata: a lovak, állatok, kutyák tartása, ellátása, szántás, vetés, aratás, kaszálás, gazdasági épületek rendben tartása, házi szerszámok készítése, favágás, stb. A vaseszközök, a bőrből készült eszközök, használati tárgyak készítése a sérült férfiak dolga volt. Az
asszonyok:
főzés,
takarítás,
aratáskor
kévekötés,
szénaforgatás,
lányok
hozományának előkészítése. A fiúk nevelése az apa feladata volt, hozzászoktatják már kiskorában, hogy védje meg bármi áron azt, ami az övé. Nagyon fontos szerepe van a nevelésben a személyes példamutatásnak.
Szólásokkal,
közmondásokkal
irányítják.
A
testi
fenyítést
alkalmazzák még lányok esetében is, bár náluk ritkábban. „Minden kakas a maga szemét dombján, Ki-ki úr a saját mezsgyéjéig, Saját kapuján belül, Saját házában, saját bőrében, Senkinek nincs köze világod belsejéhez, Neked sincs közös mások életéhez.”23
4. A tízesek „Egyenesítsük ki gerincünket, A magyarság nemcsak egy állapot, Értsük meg, hogy hivatás.”24 A porta egy tízeshez tartozik. Az ókori Mezopotámia törvényei szerint, a föld köztulajdon, amit meghatározott időre kapott a haszonélvezője. Ha valaki el akarta zálogosítani, vagy eladni, az, hordozta az árát, hogy mennyi idő volt hátra az újra osztásig. A tízesek tíz családot vagy házat fogtak össze közösséggé, az általuk megválasztott tizedes irányítása alatt. 23 24
Barabássi László: Hol vagytok székelyek? Frig Kiadó 2005. 124. old. Székely mondóka Dályai Bíró Lajos: Székely őstörténet és ősvallás Saját Kiadás Debrecen 2005. 64. old.
25
Védekeztek a túlságos különbségek megjelenése ellen, ugyanakkor biztosították a közösség
minden
tagjának,
családjának
a
megélhetést,
ezáltal
az
egyént
rákényszerítették, hogy dolgozzon. A 15. századtól kismértékben, de helyenként kezdenek a közföldek magánkézbe kerülni. A tízesek önálló szerepe továbbra is érvényesül, ők alkotják a falut. A legelők, erdők, patakok, utak, községi kutak a tízesek tulajdonát képezik. A tízben a legkisebb családlétszám 11, a legnagyobb 23, ebből a családfőkből választották meg a tizedest. „Ne bánts, ne árts Istápolj, segíts! Ez minden jó törvény alapja, A jó szomszédság törvénye ez. Bölcsek, írástudók ezt magyarázzák, Regüsök ezt ríkatják: Oktalanok okulására, Bölcsnek gyarapodására.”25 A tízeseknek önálló pénzügyi tevékenysége van, mint a gazdának és a falunak. A havasoknak – ahol állattartásért hoztak létre tízeseket – nyári szállást hoznak létre, ezekből lesznek a szerek, nem tízes, bár később tízes lesz, sőt falu, vagy falu rész. A tízesek kereskedelemmel is foglalkoztak, sőt fazekat, zsindelyt adnak el, a csíkmadarasiak pedig ként és vasat, forgalmaztak házilag előállított textil terméket is. I. Rákóczi György 1643-ban, Apafi Mihály 1683-ban rendelettel óvta a falvak árulóival szemben a városi kézműveseket. A só a tízesek tulajdona és a sóellátás is az ő feladatuk. A szarvasmarha, a juh, a ló igényli a sót. Meghatározott napokon szekérrel szállították a falvakba, házakba. A székely csak a só kitermelési díjat fizette meg valahányszor a sójogot korlátozták a székely fegyveres felkelésbe tört ki. A só jogot a magyar királyok soha nem korlátozták. A fémfeldolgozás a lelőhelyen történt. Fontos volt a borvizek (ásványvizek) eladása, fogyasztása. A büdös gödrök, fortyogó pokolsárak, a világon a leghatékonyabb gyógyítója a szívbetegségben szenvedőknek. A sóbányákat gyógyászati célra használták, légúti betegségeket kezelték itt. (Ma is.) 25
Obrusánszky Borbála: Szkíta hun régmúltból Székely magyar jövendő Koronás-Kerecsen Kiadó 2012. 84.old.
26
A tízes tulajdonát képezték a szántóföldek, kaszálók, káposztás kertek, közeli legelők, malom, ványoló, olajsütő, kovácsműhely, borvíz kutak. Az ezekből befolyt haszon a tízes tulajdona, amelyet visszaforgatnak az egyén hasznára. A tizedes a tízed vezetője, polgári és egyben katonai vezető. Nélküle nincs semmilyen ellenőrzés, perbe hívás, kalákaszervezés. Kötelező a katonai szemle részére, ellenőriznie kellett a hadköteles székelyek ruházatát, fegyverzetét, élelmiszer csomagját (3 napos hideg élelem), harci állatait. Ők szervezik az őrséget és ők osszák be a hadba szálló személyeket. Vezették a kiképzést, jelentették a hadköteles székelyek névsorát. A tizedes mindenért felel, ami a tízesben történik, felelős a tízes gazdasági, kulturális, társadalmi életéért. Megszervezi a férfi próbát. A tízes és a falu javáért dolgoztak, nagy tisztelet övezte személyüket. A tízes olyan apró közösség, amelytől a tagok segítséget várhattak és kaptak, amely felé viszonossági alapon kötelezettség terheli. A bajban a segítség gyorsan érkezett. A tizedben gondot viseltek öregjeikre, gondot fordítottak az önvédelemre. A tized gazdasági szövetség is. A tizedes számon tartja a területén élőket, vigyáz az idegenekre, vigyáz az erkölcsökre. Felügyel a tűzrendészetre és a természet védelmére. Háborúban a tizedes állítja ki a falak őrzésére kirendelteket. Közmunkát szervez, vitás ügyekben békebíró, bírságolhat, ügyel az utcák tisztaságára a hidak, pallók karbantartására. Vigyázta a gyermekek egészséges lelki fejlődését, ezt a feladatot több ezer éves keserves történelmi tapasztalat hívta életre. A tizedes léte ősi időkben gyökeredzik, amikor a magyar még katona nemzet volt, amikor a minden napi élet a hadra nevelés még szorosan összetartozott. „Ártalmas emberek, ártalmas égi világot Teremtenek, az meg még ártalmasabbra Formálja őket. Beléjük rökönyödik az ostobaság, A lelketlenség, irgalmatlanság. Veszett ebhez hasonlítanak ezek, Kerüld őket, és ne tűrd meg szomszédságodban, Mert ők béketűrésedet gyávaságnak értelmezik.” 26
26
Dr. Cser Ferenc levele Barabási Lászlónak. Frig Kiadó 2004. márciusa
27
5. A falu „Ha ti magyarjaim, tudtok élni tehetségetekkel, Bölcsesség dolgában Európa egy népével sem lesztek hátrább.” 27 A falu több tízesből áll, nincs alárendelve a szomszéd falvaknak és fordítva sem. Törvénykezési és végrehajtási joga van, saját területén. A falu törvényei hasonlóak a középkori város törvényeihez, vagyis a keleti világ íratlan szokásjogához. A falu törvényeket megőrizték foggal-körömmel, vérrel-szenvedéssel. „A sumerok kifejezetten templom gazdaságra épülő alárendelő műveltséget folytattak, a magyar meg következetesen mellérendelő műveltséget folytatott, ahol a társadalmi egyenlőtlenségek csakis a római idők környékén jelentek meg, de ezek nem voltak meghatározóak. Erre a legkiválóbb példát éppen a székelyek szolgálják, akik tömegével voltak nemesek, holott az akkor érvényes hűbéri renddel legfeljebb a lakosság 1-2 %-a lehetett az. A székelyeknél ez a szám a teljes lakosságot jelentette.”28 Aki székely faluba született, vagy megszokott, vagy megszökött. Aki betartja a falu törvényeit, teljes biztonságban van, ha támadás éri az egész falu siet a segítségére. Nehéz bejutni a faluba. Régi barátokat, harcos társakat, rokonokat, futó ismerősöket, ismeretleneket elszállásolják, azonban a falu jóváhagyására van ehhez szükség. Ha valaki a faluból örököl, magtalan székely esetében a falu engedélyezi a beköltözést. A faluba be és kiköltözni csak karácsony hetében történhetett meg, a faluba költöző köteles megvendégelni a falut. Teljes jogú falutag, ősfiú lehetett, ha valaki birtokot cserélt a jog lehetővé tette, ha más vidéken ő elcserélte javait egy falubelivel: ketten egymás falujába vitték át jogaikat. Katasztrófa, háború, járványok, éhínség esetén más vidékről telepítettek be embereket: moldvai besenyők, jászok, hunok, de egy tömbbe soha nem telepítették őket. Még ha a falu üres is volt, egy családot telepítettek be, ha beilleszkedtek, újabb családokat hoztak, ha nem tudtak beilleszkedni, a közösség kidobta őket. Falutagok: falutag először is az ősfiú, aki az apja házában lakik, továbbá nagyobb testvérei,
kiknek
a
család
házat
épít.
Joguk
van:
anyagi
véleménynyilvánításhoz, feladat vállaláshoz. 27
28
Letagadott eleink a szkíták Kisenciklopédia III. Borítólap Bp. 2010. Imre István: A törvényhozó székely falu Saját Kiadás Marosvásárhely 1936. 47.old.
28
juttatáshoz,
Teljes jogú tag a bennszülött lány, a férjhez jött asszony. A falu tagja alanyi jogon nemes, a faluközösség vagyonának birtokosa, aki minden kiváltságból részesül. A falu, a szék, a székely föld egyetlen test, egyetlen lélek, ez olyan fegyelem, összehangolt, begyakorolt tevékenység és gondolkodás eredménye, amellyel ma nem találkozunk. Működnek a beidegződések – mint a honvédségnél – ezt kemény gyakorlás útján érik el. Jogszokás, hogy településenként nemzedékek során az összes fontosabb helyzetre kialakul a legkedvezőbb megoldási mód, ezért kell átesnie a lánynak a tisztulási folyamaton, még akkor is, ha a szomszéd faluból jött is. A falu férfi lakosságának egyharmada mindig hadban volt. Az asszonyokat, gyermekeiket a tízes segítette nagyobb dolgokban, a bajba jutott család mellé állt az egész falu. „…a közösség tudat, a szolidaritás vállalás így tette a gyengét erőssé és másokhoz kapcsoltságában az elmagányosodástól menekedette.”29 Nem voltak koldusak, árvaházi gyerekek, öregotthonok. A falu minden telekkel rendelkező tagja részesedett a község földjéből, de nem egyenlően. A részesedést meghatározta a rendi hova tartozás, lovas vagy katonai kötelezettség. Lófőknek 2, szabadnak 1-et mértek. A földek osztása évenként történt nyílvonással (nyílföld). A földosztáskor minden falu tag rendi állapota szerint részesedett a határ minden dűlőjében sorshúzás útján kiosztott parcelláiból. A betelepítettek ellátása anyagi javaik megteremtése, betanítása a tízes feladata volt. A székely férfi életének jelentős részét úton töltötte. Európa nem szerette Keletet, de az áruikat nagyon szerette. A székely szekeresek nagy karavánokban, jóval Ázsia szívén túl jutottak el. Itt rokonok voltak, hiszen mindenütt éltek szakák. Ennek vetett véget az osztrák vámháború, amely lezárta a Kárpátoktól Kelet felé vezető kereskedelmi utat. A székely főúri család nem használja a grófi címet, de azt hogy ő Lófő azt igen. „A teljesen magukra maradottak, elnyomorodtak, munkaképtelenné válók és családi gondozottságra nem hagyatkozhatók… a szegények, az ügyefogyottak, a nincstelenek hasonló képen számíthattak a közösségre.”30
29 30
Imre István: A törvényhozó székely falu Saját Kiadás Marosvásárhely 1936. 139.old Imre István: A törvényhozó székely falu Saját Kiadás Marosvásárhely 1936. 139.old.
29
A magára maradt asszonyoknak megsegítésére egy egész sor, intézkedést hoztak: földjük művelésére, kijelölt napokon fát és termékeket szállítottak részükre. Természeti csapások esetén, tűz, vagy a települést ért támadások esetén a károkat nem szenvedett szomszédos falvak lakói kötelezően és egy emberként siettek a károsultak megsegítésére, elszállásolták saját portáikon, etették őket, ruhákkal látták el, együtt építették vissza a portáikat. 2005-ben Udvarszékelyhelyen hatalmas árvíz pusztított, megmozdult a város és környéke, mire a román kormány intézkedett, már helyre állt a rend. Mivel a férfiak hadi készülődéssel és saját munkájukkal töltötték idejüket, az otthonok igazi őrei az asszonyok voltak. Kiválóan működött a külső és belső hírszerzési hálózat, a belső híradás, az asszonyfonóban történt meg. Állandó fonó volt, a helyét mindig más asszony ajánlotta fel. Az, az asszony, aki először ment a fonóba beavatták. Az elosztás szabályozott, a rendelkezésre álló vagyont részre hajlás nélkül osztották el a jogosultak között. A legközelebbi elosztás lehet, hogy a következő esztendő, de lehet, hogy 20 év múlva lesz. Nem lehetett elhanyagolni a földet, mert a másik figyelte, hogyan használja azt. „Más gazdasági szerepkör hárul a közös kaszálókra, szénafüvekre, mint a szántókra. A szántóföld lehet ugyan a falu közvagyona, de használatba vétele teljesen egyéni. Nem szántanak, nem vetnek együtt, nem osztoznak közösen termelt növényeken.”31 A székely társadalom célja az újra termelés, gyerekáldás. Minél több jó anyagi körülmények között élő tagja van a közösségnek annál erősebb. A két osztás közötti időszakban is ad, vagy elvesz, vagy igazít a faluközösség, az egyenlőség érdekében fennálló állapotokon. Udvarhely szék egyik falujában, 1591-ben többet találtak, ezért a felesleget másnak adták. A székely nyáron a legelőn kalyibát (1 szobás ház) épít, de ősszel visszaköltözik, ez benne van a hagyomány rendszerükben. A falu külön tulajdona a havasi legelők, folyóvizek, tavak, fürdők, iskola, községháza, a bika, a kocsmározási és mészárszéktartási jog. A termelést a falu törvények szabályozzák. A falu meghatározta a tízesekkel együtt hová, mikor, mit vethetnek. A betakarításra két-három nap volt hagyva, mindenkinek kötelező volt részt venni. Ha nem vett részt valaki, a határpásztorok nem feleltek érte, ilyenkor a lusta gazda termését bárki elvihette.
31
Imre István: A törvényhozó székely falu Saját Kiadás Marosvásárhely 1936. 140.old
30
A feltört földeket 8-10 évig használták, utána parlagon használták, legelő lett belőle. Egy azon termékekkel bevetett földdaraboknak óriási előnye volt, hogy nem kellett annyi dűlőutat hagyni. Aki az utakat nem tartotta tiszteletben, kemény büntetésben részesült. Kötelező volt a földek trágyázása. A szűzföldek feltörése nagyon komoly feladat volt. Ahányszor szántottak, annyiszor kellett köveket kihordani, ezeket a köveket utak javítására használták fel. Aratáskor hosszú szárat hagynak a szalmának, ősszel ráhajtják a marhákat. Később rátértek az ugarozásra. A föld egyharmadát pihentetik. Mezőgazdasági munkáknál ökör vontatta eszközöket használnak. A székelyeknél az állattartás olyan fontos, mint a mezőgazdasági munka. A pásztorság, a csordák, a nyájak összeállítása pontos szabály szerint történt meg. Szerződést kötnek a pásztorral, rögzítik feladataikat, a pásztorbért (pénz, gabona, kenyér) és előleget (bocskorpénz). A juhok száma nincs meghatározva, de a kecskékre nagyon figyeltek, akinek nincs tehene, tarthat két-három kecskét saját portáján. A bika, a ménló a kan a falu tulajdona. A községek birtokát, határait a határpásztorok szervezete ellenőrizte. A falu törvények a kárt okozókat büntették, a lopást nagyon-nagyon súlyosan. Szégyen állat a szamár, a kecske a szegénység jele. Minden terület a szék, a falu, a tízesek tulajdona. Az egyén mindennapját katonásan szabályozzák a falutörvények, szokások. Felelnek javaiért, ő is felelős a falubeli társak vagyonáért. Amit két keze munkájával keresett az, az övé. Ami összefogást igényelt, az a falué, jövedelmében az egész falu részesedett. Az erdő vagyonképző, a fát eladták, ebből építkeztek. A falutörvények meghatározták azokat a területeket, ahonnan tűzifát lehetett venni és külön biztosítják a szerszámokhoz szükséges fát is. Az
erdő
újra
telepítése
mindenkinek
kötelessége.
Külön
szabályozták
a
malomtulajdonosok kötelességeit, a gátak megnyitása és zárása vonatkozásában a tutajosok előtt. A papírmalmok, üvegcsűrök (üveggyár), hommászok (hamuzsír főzők), szénégetők, a falu tulajdonai. Létrehozzák a közbirtokosságokat, tulajdonukba veszik az erdőt, legelőket, lehetővé tesz egyfajta gazdagodást, csak a falu szülöttei részére. A falutörvények – minden az emberért van – gondot fordítanak a köz és egyén tisztaságára.
31
Falujegyzőkönyvei szerint: „… az útra a ház szemeteit az udvaron lévő gazt, senki ki ne hányjon.”32 A falulakónak a portáját az udvar előtti utat hetente egyszer fel kellett sepernie. Az istálló mellett kellett kialakítani az árnyékszéket, a szemét és gané domb mögött a gané gyűjtő, földbeásott agyaggal szigetelt gödör. Az ivóvizes kútnak ezektől egy kőhajításnyira kellett állnia. A tisztaság megtartása nagyon fontos kötelessége a falutagnak. „Hol mosdatlan kézzel a tehenet megfejik, A tejszűrőt, pedig az ágy alatt keresik, Nem kár, az kerítő, ha onnan elkésik.”33 Egy szerelmes fiú írja dicsérően szerelmének: „Tükör a tűzhelye, gyémánt a ház földje”34 A 18. században épült a Versailles-i palota, közel ezer terme van, egyetlen wc-t sem építettek, mindenhová öntik a szennyvizet. A székelyek csodálatos környezetvédelmi és közegészségügyi törvényeket hoztak. A házakat rendszeresen megszemlélték, fontos volt a folyóvizek tisztántartása. A falu utcáját legtöbbször folyóvízzel látták el, az frissen tartotta a levegőt, és ivóvíz volt az állatoknak, mosásra is használták. A folyóvízzel telt árkokba, meghatározott távolságokra kutakat fúrtak, amelyekben a falu tagok fürödni tudtak. A víz a tűzoltást is szolgálta. A törvények meghatározták a mészárosok, kelmefestők tevékenységét, hová dobálják a fogyasztásra alkalmatlan állati maradványokat (dög kút). Törvényt hoztak a szennyvizek tisztítására, a folyóvizet szennyezőket nagyon súlyosan megbüntették, egy negyed ökör árát kellett fizetni, míg meg nem szűntette a szennyezést. Falu tag betegeket rendszeresen ellenőrizte, bizonyos kezeléseket a házban elvégezni nem volt szabad pl. gennyes sebek feltárása, amputáció, mindezeket a kocsi színben végezték, itt volt a szülés helye is. Minden falunak volt bába asszonya, a szülés és a női betegségek gyógyítására.
32
Imre István: A törvényhozó székely falu Marosvásárhely Saját Kiadás 1936. 124.old. Imre István: A törvényhozó székely falu Saját Kiadás Marosvásárhely 1936. 160.old 34 Imre István: A törvényhozó székely falu Saját Kiadás Marosvásárhely 1936. 170.old 33
32
A hazatérő gazdát, a betérő vendéget mosdóvízzel kínálják. A falu nagy ellensége a tűz, tűz figyelőket neveztek ki, akik még azt is jelzik, hogy a pipások nem a kijelölt helyen pipáznak. A falu lakosságát felkészítették egy tűzveszély elhárítására, így mindenki tudta feladatát, tudta milyen szerszámmal kell menni tüzet oltani. A gazdák a kapuk előtt folyó patakokban a híd végébe vizes gödröt ásnak a vödör merítése miatt. Később önkéntes tűzoltókat képeztek ki. Nappal a tízesek ellenőrzik a kéményeket, sütőkemencéket, pálinkafőzőket.
6. A falu elöljárói a. A bíró a falu vezetője volt, aki koronként, más -más jogkörrel, feladattal rendelkezett. Az igazságszolgáltatás játszotta a legfontosabb szerepet. A magyar falvak kialakulása és a bírói jogkör megjelenése egy időre tehető, de a tisztség elődje már a XI. századtól jelen volt. A bírónak akkori feladata a falu rendjének fenntartása, az adó beszedése, illetve ennek elősegítése, továbbá a kisebb bíráskodás. A középkor végétől kezdve a falutörvényekben rögzítették az egyes települések jogszokásait, melyek megtartásáért a bíró volt a felelős. A falu bíráját, évente újra, vagy újat választottak. (A bíró sumer-magyar szó: tulajdonost jelent) Személyét jogszokások védik, vagyonával, szabadságával, életével felel az általa hozott intézkedéseiért és ítéleteiért. A falu tevékenysége egy nagyon kiegyensúlyozott önrendelkezés, autonómia keretén belül valósul meg. A döntő szó a falu bírájáé. (földosztás, befogadás) Szembe száll a nyakukra tett nemességgel, megszálló katonasággal. Élvezi, bírja a falu bizalmát. A bírót karácsonykor válasszák, ebbe a szék és a katonaság nem szólt bele és nem akadályozta meg. A bíró állandó segédjei az Öregek Tanácsa, bíróviselt emberek. A bírói testülettel, ítélethozatali joga van. Innen indítanak peres ügyeket, kivéve gyilkosság, lólopás, ez a jog a széket illette, a lólopást a helyszínen megtorolták. Aki bírót gyaláz, pénzbüntetésben részesül, később az ítélő bíró a gyalázót megnyúzatja, bőrét szalmával tömette ki. 33
Ha valaki jogtalanul tartóztat le székelyt a táborban (hadban), gyilkosságként, ha a faluban (otthon) hatalmaskodásért vonják felelősségre. b. Hűtösök: hitesek, esküdtek, Öregek Tanácsa. Az Öregek Tanácsa keleten ma is létezik, Aggszakáll néven. A bíró velük vitatja meg a vitás kérdéseket, övék a 7. szavazat. A bírói testület, hattagú, fiatalok is vannak közöttük.
c. Falusbíró. Feladata: a jogszokásoknak megfelelően az építkezések mikéntjének, a porták külső képének,
belső
rendezettségének,
tűzvédelmi,
egészségügyi
előírásainak
ellenőrzése. Felel az utak kijelöléséért, építéséért, karbantartásáért, sáncok takarításáért, kerítések állapotáért. Rosszul elkészített kerítésért a gazdát megbüntetik, két juhot kellett fizetnie, és három napon belül a kerítést rendbe kellett hoznia. Ő volt a tűzoltó parancsnok. Nagyobb falvakban feladat a strázsa állítása, bakterek, ők a falu őrzői. Feladata még a csendháborítók megfékezése, a tolvajok elfogása. Vezetőik a botbíró (létezett sörbíró, aki a vendéglőket, kocsmákat ellenőrzi), a falubíró helyettese és őt helyettesíti. d. Határbíró Szántóföldek, kaszálók, legelők, káposztáskertek felügyelete a feladata. Munkáját a határpásztorok segítik. Feladata még a dűlő utak javítása, falun kívüli hidak karbantartása. Kártérítést szabhatott ki, ő fogadta fel a pásztorokat, ő szedte be a pásztorok járandóságait. Ha egy medve elrabolt egy állatot, gyűjtést rendez a kárt szenvedett érdekében. e. Erdőbíró Kijelöli a tűzifának kijelölt erdőt, a tilalmas erdőket, a szerszámnak való fákat. A községi erdők határait gödrökkel, dombokkal jelöli ki. f. Kútbíró Ellenőrzi a kutakat, vizeket, eső után a folyó patakokat, a vízvezetési rendszert. Ellenőrzi a gané lé gödreinek meglétét, karbantartását.
34
g. Megyebíró A tisztség, később alakul ki, mikor a kereszténység uralkodóvá vált. Egyházi, tanügyi, kulturális feladatokat old meg és azt ellenőrzi. Beszedi a 9-edet, gondozza az egyházi vagyont, fogadja a papot, kántort, tanítót. A tanítási intézményeket a faluközösség tartja fenn. Az egyházi birtokok termelésének egyharmadát a tanító, kétharmadát a pap kapja. Az egyházi birtokokat a falu művelte, ők adták a vetőmagot. Később az egyház a kész szerkezetre ráépülve, ezeket a bírókat bevonja az egyházi tanács élére, ők azok, akik egy helyiség gazdasági, szellemi életét irányítják a falu részéről. h. Legénybíró A fiatalság képviselői táncokat, versenyeket szerveznek, a fiatalok képzését ellenőrzik. A fiatalok között fegyelmet tartanak, megakadályozzák a verekedéseket, viszályokat, vitás kérdésekben a fiatalok döntőbírói. i. Fogottbíró (jegyző) Nagyobb birtok eladásánál, határrendezésnél, három különböző székből származó bírót hívnak meg, ők állították össze és hitelesítették az adás-vételi szerződéseket. j. Kisbíró A
falubíró
beosztottja,
ma
tanácsi
szolga.
Kihirdeti
a
határozatokat,
tevékenységeket, ő viszi el a rováspálcát a perbe hívott személynek „akiknek volt valami a rovásán”. Fellármázza a falut veszély esetén. Lakodalmi gondnok, vezetik a lakodalmi szokásokat, ő a falu anekdotáinak forrása. k. Dúlók Markosabb, erősebb legények a bírói határozatokat juttatták érvényre. Üldözik, elfogják a belső, külső gonosztevőket. Később a járási csendbiztosokat nevezték dúlóknak.
35
7. Falugyűlés. Ünnepnap délután, vagy sürgős esetben este (vecse, vecsernye) ült össze a bíróság. Tevékenysége a mindennapi gyakorlati élet teremtette ügyekre összpontosultak: Parancsok intézése, utasítások végrehajtása, törvénykezések. A falu széken a bíró és a hűtősök intézték a felmerült vitás kérdéseket, igazgatási, örökösödési és peres ügyeket. A jogi eljárás elindítói a felelő bírók (pásztorok), de egyéni személy is indíthatott eljárást. A bírók mögött volt a törvény teljes súlya és személyük sérthetetlen, mint a falu bíráé. Anyagi juttatásban részesültek. A falubíró felelősségteljes, nehéz feladat, áldozatot, sok lemondást és nagy felelősséget igénylő beosztás volt. A 18. századtól igyekeznek megszabadulni tőle, mert az egyre növekvő adók behajtásáért is felelős. Ekkor terjedt el az a közmondás: ”Sorra jár, mint a falusi bíróság”. A törvénykezés szép időben a bíró háza udvarán, vagy a bíró házában, később a községházán történt meg. Az ítélethozatalra is itt került sor. Az ítélet kihirdetését többször megismételték, azért, hogy mindenki vegye tudomásul, hogy a falu törvényeit mindenkinek be kell tartania. Ha a panasz egy más községben élő személyre irányult, akkor az ő községében működő bírói testület hozott határozatot. Első fórum a bíró, erkölcsi esetekben a megyebíró, az egyház képviselője, fiatalok esetében a legénybíró, vízszennyezés esetén a kútbíró. Ezek esetében lehetett fellebbezni a bírónál, az Öregek Tanácsánál. A gyilkosságot, lopást a faluból kiviszik a megyéhez. A tizedes tíz személy nevében, képviseletében emelt vádat, vagy védekezett. A falunak kártevő személyek büntetést fizettek, ennek a felét a törvényt alkalmazó személyek kapták, a másik fele közpénztárba került. A székely falu törvénykezési jogát a bécsi udvarnak is tudomásul kellett vennie, bár bizonyos módosításokkal. Az osztrákok bevezetik az írásbeliséget, megjelenik a jegyző, a falura külső ellenőrző személyt kényszerítenek, az inspektort. A perlekedést megnyitó, majd előzetes figyelmeztetés (perfelvétel) vezeti be, hogy a vádlott fel tudjon készülni. Az ügyet kizárólag, tanúvallomások alapján tisztázzák. A beteget szomszédja, vagy más falubeli képviseli. Védőt kell fogadnia a vádlottnak, aki jártas a törvényekben. A perbe fogott kérhet 1-2 hét halasztást. 36
A határozattal szemben a falu előtt a vádlott perújítást kérhet. Ítélet előtt a felek megbékélhetnek, vagy megegyezhetnek. A faluközösség, az alábbi ítéleteket hozhatta: - pénzbüntetés, - bor, állat, egyéb termék beszolgáltatása, - kaloda, szégyenkő erkölcsi ügyekben, - vesszőzés, vesszőfutás, botozás, katonai ügyekben. Az ítélet végrehajtása bírói feladat. A törvénykezés végeztével „asztalterítés”-t tartottak, azaz megünnepelték. (Ide fegyvert bevinni tilos volt.) Valamennyi falu törvényének az első része mindig kimondja, hogy ősi törvényeket foglalnak írásba. A törvények mindenkinek természetesek és végrehajtják. „A közösséggel szembe forduló, a véle eggyé fonottan élők testületét eláruló ember, (székely)
hajdankorban
a
legkeményebb
ítéletre
számíthatott,
a
közösség
határozatának nem engedelmeskedő, annak hívó szavát hallgató székelynek házát lerombolták, maguk közül kivetették.” 35 A fizetni nem tudókat veréssel, vagy más eszközökkel büntették. A székelyek sokáig őrizték az ősi törvényeiket. Megmaradt a földközösség, a nemzetségek szerinti birtoklás, a székekre, nemekre, ágakra tagozódás, zárt katonai szervezet.
8. Székek: falu csoport „Székely ország az én hazám, Atilla az öregapám. Ha még élne öregapám, Neki adnám ingem, gatyám.”36 Falucsoportok közös vagyona a havasok, szorosok, erdők, tó, folyó rész, véd művek. Ezen vagyonok kezelésére, őrzésére össze álló falvakat neveztek ki, ezeket feles falunak nevezték. A széknek nincs tulajdona, jogi személyiség, döntési joga van, de a végrehajtás a falut illeti.
35 36
Imre István: A törvényhozó székely falu Saját Kiadás Marosvásárhely 1936. 47.old. Bakay Kornél: Honnan jöttünk Betűvető Kiadó 2007. 64.old.
37
Ezek a települések nem álltak kis létszámú falvacskák laza csoportjaiból, ilyen szervezetek már a csiszolt kőkorszak előtt is léteztek. Székely országban több székelyszék létezett. Hét székelyszék: - telekdi (udvarhelyi), marosi, - csiki, - sebesi (sebszi), - kézdi, - orbai, - aranyosi szék. Három szék: a 14. századtól a sebsi, – orbai, - kézdi együtt alkotta. 1390. után a csíkszékből kiszakad kászon szék. 1466-ban Gyergyó szék, Udvarhely székből Baradócz szék és Keresztúr szék jön létre. Kína hun származású területein úgy építik a házakat, mint a székelyeknél, és a házaik kapuját is ugyan úgy díszítik, mint a székelyek. „Sepsi, Kézdi és Orbai székek a XVI. század második feléig egészen önállók és egymástól függetlenek voltak. Számos oklevél tanúsága szerint mindegyik széknek saját kapitánya és dullója és a Zabolai határozat szerint, saját törvényszéke és esküdtje volt; önálló székgyűléseket tartottak s azokon döntötték el saját ügyeiket. A hadi mustrát mindegyik külön tartotta, s mindegyik önállóan hajtotta be az ököradót.”37 A székek közötti vitás kérdéseket vegyes bizottságok rendezik, ha nem sikerül a megegyezés, a székely országgyűlés dönt. A szék jogi, katonai szerv. A 17. században kezdenek építeni székházakat, bíróságokat, pusztítják tűzzel-vassal a várakat, kúriákat, később a templomokat. Gyűléseket, bíráskodásokat egy ősi család portáján tartották, vagy a falu gyűlés terén. Ebben a faluban őrzik az okiratokat. A szék egy közigazgatási egység vezetői, ezek a vezetők egy porta tulajdonosai, tízesek és faluk tagjai. Ennek ellenére is egységes székelyföldről beszélünk, mert az államon belül volt egy minden szintre kiterjedő önállósága: porta, tízes, falu, szék. A szék gyűlések helye, mindig az adott évre választott vezető birtoka, lakhelye. A székek különböző tisztségeket más és más nemzetségből származó egyének töltötték be, mely egy szigorú táblázat szerint évente változott olyanformán, hogy egy azon nemzetségből sosem volt egyszerre bírói és katonai vezető személy. A székelység egy laza, nyitott társadalmi hálót képezett, melyben a csomópontok földrajzi állandósága személyhez kötött volta tudatosan változó.
37
Dr. Connert János: A Székelyek Alkotmányának históriája Betegh Pál és társa Könyvnyomtató Intézete Székelyudvarhely 1907. 22.old
38
Beszélünk fiú székekről is, amelyek tájegységek, harmad és negyed megyékről. Ezen feladatokat a székek közösen, vagy az országgyűlés határozta meg. Ezeknek alapvető feladatuk a védelmi feladatok ellátása, biztosítása, megfigyelő rendszer fenntartása. Törvénykezésben a fiú székeknél székülő tevékenykedik. A legfontosabb ügyekben a szék közgyűlés volt illetékes, a pereskedés itt sem cél, hanem eszköz. Peres ügyek esetén egy adott falu ügyei tárgyalásakor az ügyet a falubíró vagy az adott tizedes terjeszti elő, őket hallgatják meg az ügyek kivizsgálásakor. A székely székek rendszerét az 1505-ös székely törvények átalakították, miszerint hármas bírósági rendszert alakítottak ki. A bíró, vagy a hadnagy úgynevezett székülőkkel bíráskodott, a másodfokon a főszék járt el, amely a királybíró vagy helyettese elnökletével és az előkelők közül választott ülnökökkel működött. A vajda ítélőszéke volt a legmagasabb fórum, amely a székek által választott esküdtekkel ítélkezett. 9. Székely Országgyűlés „Nem a gúnyád, a szíved tesz székellyé.”38 A 16. század közepétől, a fejedelemség önállóvá vált és az erdélyi jogszolgáltatási rend a magyarországitól elkülönülten működött. Az erdélyi országgyűlés határozta meg a bíróságok szervezetét, hatáskörét, a tárgyalt ügyek rendjét. Ellenőrzöttebbé vált az ítélkezési tevékenység. A jogviták eldöntésében szerepet kapott az országgyűlés is. A legfőbb bírói hatalom a fejedelmet illette meg, aki jogkörét személyesen gyakorolta. A fejedelmi tanács nem működött rendszeresen. A tanácstagok jogállása nem volt konkrétan leírva, szokásjogok nem fűződtek tevékenységükhöz. Az államtanács eleinte 12-20 taggal működött. A fejedelem határozta meg kiket milyen jellegű (katonai, igazgatási stb.) kérdésekbe von be. A szokásjog szerint a fellebbezett rendes peres ügyekben a fejedelem és tanácsosai közösen ítélkeztek, de az is előfordult, hogy a fejedelmi tanács önállóan döntött. Az önálló fejedelemség kiemelkedő ítélkezési szerve volt a fejedelmi kancellária, élén a kancellár, aki a fejedelem első tanácsosa volt, aki jogban jártassága révén befolyással bírt a jogszolgáltatásra.
38
Dályai Bíró Lajos: Székely őstörténet ősvallás Saját Kiadás Debrecen 2005. 17.old.
39
Ebben a korszakban 1542-ben alakul ki a vajda ítélőszéke helyett fejedelmi tábla (tabula principalis), a székelyek rendes fellebbviteli fóruma. Az állam érdekeit érintő ügyekben, az erdélyi fejedelemség országgyűlése is bíráskodott. Az országgyűlés a legfelsőbb törvényhozó szerv, és a legfelsőbb bíróság, mely a három nemzet (magyar, székely, szász) rendi gyűlése, melyet az erdélyi fejedelem hívott össze általában évente kétszer. Jogilag az egy tömbben élő székek közös, általános, legfelsőbb törvényhozó, ítélő, végrehajtó, katonai szerve. Katonai szempontból Hadsereget alkotott. A törzsi állam több ezer évvel ezelőtt jött létre. Ilyen keretek között éltek Álmos, Árpád magyarjai, székelyei. Justianus szerint a szkíták az igazságot nem törvényben, hanem a szívükben hordják. Az ókorban általános volt az a nézet, hogy szkítáknak voltak a legszebb törvényei. (pl. a szív törvénye). „Az ősmagyar nemzet állammá nőtt, nagy családot alkotott, a magyar állam osztálymentes földközösségre épült, egységes társadalmi rendet alkotott, amellyel szemben I. István ránk kényszerített feudális osztályokat, magán birtokokat, jobbágyokat, sem a feudális nagy birtokosok rendjében sem a parasztság kis birtokos, kis gazda rendjében sem bizonyult helyt állónak. A 10. századbeli magyar államot a belső nyugalom és a külső erő jellemezte, és mindaddig megmaradt így, míg Géza (Gécsa) és István a nemzetségfők hatalmát meg nem törte.”39 Az országgyűlés megválasztja a bírákat, a katonai főparancsnokot, a főrabanbánt. A főbírókat nemzetségfők közül választották, később a király az erdélyi alvajdákat nevezte ki. A bíráskodást 12 tagú testület felügyeli. Az
1555-ös
Székelyudvarhely-i
Országgyűlés
összeállított
egy
részletes
jogszabályzatot. Az országgyűlés mindig a legidőszerűbb helyzetekben adott feleletet jogi, gazdasági, politikai, katonai ügyekben. A székely állam szerkezete több ezer éven keresztül tökéletesen kicsiszolt, kiművelt, begyakorolt módon működött. Minden nemzetségtörzs felelős volt valamilyen állami tevékenységért, a hadsereg szervezéséért, a belső rendfenntartásért, hírszerzésért. Az országgyűlésen a nemzetségvezetők rendszeresen összeültek, megtárgyalták Székelyföldet érintő legfontosabb kérdéseket, együttesen határozták meg a teendőket, 39
Dr. literáti Vágó Pál Pusztaszertől a három Árpádfi száműzetéséig. Zsarátnok. 2014. január. 39. szám
40
majd
végrehajtották
és
végrehajtatták.
Ennek
a
csodálatosan
kigondolt
államszervezetnek az életképességét, természetességét jól mutatja, hogy évezredeken át kitartottak mellette. A nemzetségek adott feladatai (szék): öntözőrendszerek készítése, karbantartása, földművelés, élelem biztosítása, fegyveres önvédelem. Az államnak az élet minden területén meg kellett védenie a közösséget. A vezető kiválasztása rátermettségük alapján (akiket felkészítettek erre) történt. Kezdetben nem lehetett örökölni. A szellemi alkalmasságot mindennél előbbre tartották. Nem önkényesen alkalmazták a törvényeket, amelyek szigorúak voltak, mindenre kiterjedtek, de mindenki ismerte, magáénak vallotta. A székelyeknél nincs börtön, még a négylábú állatot sem zárták ketrecbe, mert azok nem tűrték a zárt tereket. A lakosság köteles cselekvően kivenni részét a bűnüldözésbe. Mindenkibe belenevelik a törvényeket.
Sumer himnusz „Országok országa, törvénytudás népe, Napkelet s Nyugat között a világnak fénye, Nagy a Te Nemzeted, nagy a Te végzeted. Oly magasztos, hogy fel sem érheted, Erős, gazdag vár vagy, de az örök törvényt, Amit Isten Rád rótt vállalnod kell önként Hogy beteljesüljön győzelme, végzeted, Úr oltára Te vagy, emeld fel a fejed!”40 10. Magyar-székely vallás „Oltalmazónk! Minden titok dicső Nagyasszonya! Vigyázó két szemed óvjon, Nap Atyánk előtt.”41 40
Bobula Ida: Sumer magyar rokonság Betűvető Kiadó Szombathely 1987. 64. old. Mezopotámiai kőtábla
41
Népünk ősidőktől fogva egyetlen istent hitt, tőle kapta és várta a törvényt, amely életét igazította. Messze múltból ismeri Boldog Asszony Anyánknak. Boldog Asszony Anyánk képünkben, rítusainkban, szakadatlan folyamatban ősrégi hitformaként van jelen. Erről vallanak az öntudatlanul rajzoló magyar-székely gyermek tulipános, koronás, fényes nőalakjai. Ismerték és különböző anyagra formálták a fényes nőalakot, az etruszkok, a szkíták, avarok, görögök. A szkíta népet összekötik eposzai Gilgames eposz, dob, dobverő, ráolvasás, Nap Atyánk, Hold (Istenanya) tisztelete. A magyar-székely temetési szertartások (hatökrös szekérrel vitték ki a holtat a temetőbe), az azonos harcmodor, a hitvilág és a művészetük. A királyság (Nimród, Atilla) az égből szállt a földre, ismerték a korona, jogar fogalmát, a korona itt alakul ki. „A kazár király írja: a magyar nép egy istenhívő nép volt.”42 A történelem minden kultúrájának térben, vagy időben zárt folyamatának kiinduló pontja és foglalata a vallás volt, és minden kultúra ennek eltörölhetetlen vonásait hordozza magán, amiből született. A magyarok és székelyek a területükön minden vallás szabadon terjeszkedhetett, ha elfogadta az ott meggyökeredzett uralmi rendszert. Nem akartak egyetlen idegen hitet sem kizárólagossá tenni, de őseik hagyatékát nem cserélték le, ugyanis azt mindennél többre becsülték. Minden nép saját vallása ősmitológiájában gyökeredzik, és ellenállhatatlan erővel veszi birtokába a nemzet lelkét. A mítosz sorsdöntő tényező a nemzet életében, semmiféle vallás nem pótolhatja. Ha valamelyik népnek nincs mítosza, saját hősökkel teli történelme, hagyománya, akkor hazugsághoz folyamodik, kölcsön vesz másoktól (román, szlovák, német, USA). A vallás nem más, mint egy adott népnek a véleménye Istenről, Isten senkinek sem mondta meg, hogy ő kicsoda, miért élünk a földön, mi a feladatunk. Isten fogalmunk nem atyáskodó, a harmóniát, a rendet keresi. Vallásuk alapja a tradíció iránti érzék, jóakaratúnak bizonyult elődök eleven emlékét tartja fenn. Legfontosabb az ember, a földön levők jóléte, nem az eszme. Állandó önvizsgálat jellemzi a befelé nézést, van belátása, nincs látványos bűnbocsánata.
41
Torma Zsófia: Sumer nyomok Erdélyben Magyar Őskutatás Kiadó Buenos Arires 1973. 64. old. Tatárlakai érme felirat 42 Obrusánszky Borbála: Hunok, hungárok, magyarok. Kárpátia Műhely 2013. 66.old.
42
A vallás nem próféták kinyilatkoztatása, hanem az örök világrendhez való eredendő szellemi és morális, azonosulás. A magyar, ha egyensúlyban van, akkor él. Nem csinál filozófiát, léte maga a filozófia és a nyelve tükrözi ezt. A magyar vallásos nép. A magyar számára a vallásos hit a lehetőségek felé nyit kaput, szerintük Isten senkire sem parancsolja rá akaratát. A magyarok vallása nem ad emberi természetet az Istennek. Tettük nem külső cselekvés, hanem belső ténykedés, akarati mozdulás, elhatározás, döntés, választási aktus. A természeti elemek és azok megnyilvánulása iránti tisztelet bánásmódjukban, munkájukban, ételkészítésükben, étkezésükben, öltözködésükben, fegyverzetük és munkaeszközeik viselésében és annak használatában és készítésében hitviláguk motívuma, tárgyakban való megnyilvánulása, egymással és az állatokkal való viszonyuk egy Isten hitben valósul meg. A természet hangjaira, moccanásaira figyeltek, azokból olvastak. Természettisztelő isteni tudat hatotta át, amikor épp hűséges barátokkal, lovaikkal átúsztattak a folyón, megfeszítették íjaikat, széllel, földdel, nappal és éjjel, az ég egyetemesen egyetemessé válik. Székelyszív tudattal éltek, sírtak, vigadtak, véreztek, haltak, temetkeztek. Minden népnek, nemzetnek közösségnek vagy egy sajátos karaktere, amely másoktól különbözik, külső: megjelenés, belső: lelki habitus, stílus. A nemzetben a múlt során felhalmozódott tudás, tapasztalat, összességében meghatározza azt a képet, amelyet a közösség kisugároz. A szakrális közösségi rendet, az igazság, az egyenjogúság, az örökös áldozatvállalás, az embertársainkkal, a környezettel való, az életet és annak feltételeit megtartó viszony jelenti. A szakrális közösségi rend az örök isteni törvények betartásával, az önkormányzó, önellenőrző forrásait nem felélő, a megújulásra képes közösséget jelenti. A közösség sorsát irányító és ellenőrző igaz és derék emberek szakrális tudásuknak megfelelően jutnak felelős közösségi irányító pozícióba, a hierarchia valódi értelmében. Ahol a közösségi és államirányítás összhangban van és az ezekhez tartozó funkciókat betöltők személyisége, egybeesik, ill. nem ellentétes a szakrális hierarchiával, a napi élet Isten színe előtt zajlik, a mindennapok, az egész élet szertartásrendjében tagozódnak.
43
A magyar-székely történelme közvetve, vagy közvetlenül az igazságosság istenéhez vezető útját mutatja, saját áldozatvállalásával, példamutatásával, önzetlenségével, nagyvonalúságával és erejével. Vallásunk lényege: imádd az Istent, magadhoz légy igazságos, másokhoz türelmes, és segíteni kész, a másét el ne vedd, törekedj gondolatokra, szavakra és tettekre mindenki iránt, hogy a Nagy Isten élettel jutalmazzon. A szittyák vallása a nevelés, tanítás, továbbá a felnőtt továbbképzés, ill. a tudomány vallása volt és ma is az, ahol a választott vezetőket megvilágosultaknak, tökéletesnek, vagy táltosnak nevezték. Az orvostudomány mellett elképesztően magas szinten művelték a matematikát, csillagászatot és a technikát. Az ősi vallás alappillére az igazság, a magyar nyelv szerint a természet parancsa. Ez a szittya magyar vérszerződést a választott vezérek szerződését jelenti, ami a nép létét határozta meg. A jog tulajdonképpen egy gúzs, egy béklyó, amit a vezető és intézményei törvényként kényszerítenek a jog nélküli nép nyakába. A csodálatos magyar vallás következménye volt, hogy a székely soha nem érezte béklyónak a jogokat, hanem azt betartotta mindenkor. A székelyek úgy gondolták, hogy a Magyarok Istenének legfőbb jellemzői: a. Védistenség magyar-székely védelmezője, segítője. b. Minden magyaré volt, egyformán szerette mindegyiküket. c. A magyarokat a haza – őshaza szeretetére, szolgálatára ösztökélte. d. A magyarságot háborúban és békében oltalmazta, gyámolította, a magyar hadak élén állt. e. Késlekedőket megfedte, figyelmeztető csapásaival ösztökélte, a bátrakat védte, helytállásra, megfontolásra ösztönözte, győzelemre vezette. f. Éltető erőt öntött a magyarságba, életüket napfényessé, hivatásban gazdaggá, tartalmassá tette.43 A magyar vallásban Isten munkatársaivá szerződtette az embert, legyőzni az ármányt, és uralomra juttatni az embert. A magyar vallást nem kell megalapítani, hiszen az mindig volt, amióta a magyar él a földön, mert azt egyenesen Élő Isten, a magyarok istene alapította.
43
Kolozsvári Grandpierre Endre: Magyarok Istenének elrablása Frig Kiadó 2010. 98.old.
44
Az igazi vallásos élet nem fordult el a világtól, hanem képessé tesz arra, hogy jobban éljünk benne, nem a túlvilágokon, hanem itt a földön. Mert a hittel művelt tudomány, művészet és munka Isten tiszteletnek számít. Minden egész szívvel végzett törekvés és fáradozás Isten-tisztelet, a nemes alapgondolatból ered és az egyéni boldoguláson felül a közösség javát is szolgálja. A cselekedeteket a gyermekeknél kell kezdeni, már a bölcsőben. Magyar meséket, magyar verseket, Hófehérkét, János-vitézt, Toldi Miklóst, Mátyás királyt, Atillát, Álmost, Koppányt, Kossuthot, Széchenyit. Ezt vallásnak kell nevezni, mert e nélkül a gyermek kisebbségben érezheti magát a más vallásúakkal szemben. Az igazság kimondása, feltárása és érvényesítése a legszebb emberi jog és kötelesség. Az igazság elpalástolása Isten elleni vétek. A magyaros nyelvet beszélő szittyák hozták létre a világ első vallását, amely nem volt szervezett felekezet, csak értelmesen gondolkodó emberek szabad gyülekezete, ahol bármilyen kérdést meg lehetett vitatni, beszélni. „"A turkok (magyarok) csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a világmindenséget teremtette."44 A
világmindenséget
irányító
természeti
erőket
Ősténynek
nevezték.
Ezt
a
megfoghatatlan, sőt felfoghatatlan Őstényt, jól látható szemléltetésként a világot fenntartó Nappal személyesítették meg. A Napjelenséggel mutatták meg, bizonyították be a világ működésének legnagyobb titkát. Úgy gondolták, hogy a Napon lakik az Isten. A nemzetség célja a természet megismerése, törvényeinek betartása, az emberek tanítása, a család, a törzs hierarchiáján keresztül. Erre viszont az ember csak akkor képes, ha vezetői a család és a nemzet legjobbjai. A szittya magyar népek vallásának fejlődése teremtette meg az ókori demokráciát, vagy avarokráciát, mert ők vezették be a választott tisztségek rendszerét. Nemzeti vallás, nemzeti Isten nem minden népnek adatott meg. Az ősi vallások nem mesterséges képződmények, (mint az iszlám, kereszténység) a történelem által természeti úton létrehozott hiedelem rendszer, amelyek a legrégebben jöhettek létre. A magyarok ősvallása a vízözön előtti időkből, az emberiség egyetemes Nap és fény utáni sóvárgásának kifejezése. A Napon lakó Isten imádása mindmáig az emberiség legtisztább, legmagasztosabb vallása, minden hit forrása, gyökere. Karácsonykor, pünkösdkor a felkelő Nap felé röptették a fiatal vadászsólymaikat a hegytetőn. Ma sólyom röptetés nincs, de a Csíksomlyó-i búcsú hajnalán a hegyoldalon várják a felkelő
44
Dályai Bíró Lajos: Székely őstörténet és ősvallás Saját Kiadás Debrecen 2005. 224.old.
45
Napot, imádják a Nap Istent és az emberiség első nagy orvosát a gyógyító asszonyt, Babbát. A magyarok Istenének törvényei: a. Igazságosság. b. Az élet, mindennemű élet virágzásának elősegítése. c. Élővilág létének, szabadságának és egyenjogúságának biztosítása az ősi aranykori elemek: „A Nap mindenkire egyformán süt.”, elvének érvényesítése alapján. d. A Természet rendjének óvása, megtartása. e. Az emberi szabadság személyi, gazdasági, szellemi egyenjogúság biztosítása, hatalmaskodókkal, kártékony élősdiekkel szemben. f. Az élet kártevőinek, szellemi, anyagi, erkölcsi megrontóinak, eltorzítóinak rendszabályozását,
az
ember
túlságosan
felkapaszkodott
élősdieinek,
elnyomorítóinak helyre igazítását a Természet rendje követeli meg.45 A nemzeti vallás kulturális, nemzeti, eszmei jelentősége óriási, alapja, talaja, összetartó anyaga a nemzeti hagyományoknak, legbensőbb magva a nemzeti önmagáról való tudatának, összetartozásának, önbecsülésének és ha ez megdől, múlhatatlanul összeroskad, a nemzet szellemi léte és nemzeti hagyományaink egész rendszere. „ÉN-LIL(ÉL) Urunk! Te, ki sorsunkat Megszabtad, és bizalmaddal népednek Választottál minket. Világunk Édesapja A rend és a törvény adója, népünk pásztora Napkeltétől Napnyugtáig. Add a kegyelmet nekünk.”46
45
Orbán Dezső – Grandpierre Attila: Fejezetek a székelység őstörténetéből Kárpátia Műhely Bp. 2009. 96. old. 46 Torma Zsófia: Sumer nyomok Erdélyben Magyar Őskutatás Kiadása Buenos Aires 1962. 169.old. Sumer-magyar imádság. Mezopotámiai Kőtábla
46
11. A nők helyzete, a székely lakodalom. „Ellenséged vajúdó asszonyának küszöbe elé, Őrt állíts, mert szüléskor küszöb szenteltetik. Ha szülő, meg gyermekágyas asszonya Viszöl veszedelmet, Nem állsz meg Boldog Asszony színe előtt.”47
a. A nők helyzete A bennszülött lány és asszony, a férjhez jött asszony a falu teljes körű tagja. A férfira vigyáz, hogy ne részegedjen le, mert az, szégyen. A részeg ember nevetséges, nevetségessé teszi a családját is. Az evés-ivás mikéntjét az asszonyok határozták meg, a feleség hordja a család tisztességét. Asszony dolga vigyázni férjére, gyerekeire, az asszonyra nem kell vigyázni, mert rá is épp úgy vonatkozik a törvény, mint a többi emberre. Ha férj a hadban, vagy bárhol főben járó bűnt követ el, a fejét veszti, az asszony a földön marad gyermekeivel. Megmarad birtoka, felneveli fiait, lányait. Az apa hibájából nem pusztul el a székely család, mert mindenki fontos. Az, aki hibázik, az eltűnik, de a családja megmarad, még szükségük van egymásra. Feladatuk volt megtanulni szabni, varrni, kelengyéjüket maguk készítették el. Részt vettek kisebb betegségek gyógyításában, gondozták az ősök sarkát (galambdúc). Férjhez menet után anyósától megtanulta az új család történetét. A lányok a hajukat kettő, vagy több copfba fonták, pántlikával díszítették, eljegyzés után koszorúba, nászéjszaka után felkontyolják. A legény nem ember, csak legény, emberré az asszony teszi: „Ne haragudj a feleségedre, mert ő csinált embert belőled.” (székely közmondás) Magtalanság szégyenletes: „egy gyermek az nem gyermek, két gyermek a fél gyermek, három gyermek egy gyermek.”48 „Más testén, más lelkén senki sem úr, A szerető nem tulajdon, ő társ.
47
Torma Zsófia: Sumer nyomok Erdélyben Magyar Őskutatás Kiadása Buenos Aires 1962. 101.old. Sumer-magyar imádság. Mezopotámia Kőtábla 48 Barabási László: Hol vagytok székelyek Frig Kiadó 2005. 16.old.
47
A szolga nem tulajdon, ő segítség, A gyerek nem tulajdon, ő utód, A szülő nem tulajdon, ő előd.”49 Amikor a családfő meghal, már családos fiak, lányok, unokák fölötti vezetést az anya veszi át. A székely asszony nem terhes, nem viselős, hanem áldott állapotban van, ez boldogság, új életet hordoz, Nagy Boldogasszony Anyánktól örökölt asszonyi feladatot teljesíti. (Áldott vagy Te az asszonyok között.) A húsvéti versekben mindenki rózsát locsol, a rózsa ivarérettség, a méhek beporozzák és gyümölcsöt hoz. A jövendő székelyről már anyjában gondoskodik mindenki, a szomszéd asszonyok sült húst és tésztát hoznak számára. Ha útra kel a család, számára puha ülőhelyet készítenek a szekéren, óvják az emeléstől, a szomszédok még az állat itatásában is segédkeztek, a női munkát átveszik tőle. Első gyereknél a keresztapa elkészíti a bölcsőt, a keresztanya ingecskét varr, sapkát, pelenkát készít számára. A székely társadalomban a nő egyenjogú volt a férfival, eltérően más társadalmaktól, ahol a nő alárendelt szerepet töltött be. b. Székely házasság A házasság első feltétele a szerelem, rokonszenv, érzelmek találkozója. A szülők nem szólnak bele. A csángó ifjú ahhoz a lányhoz megy, aki őt meghívja a házába, a kezdeményezés a lányé. Kis közösségekben a legény felül lovára, elindul egy általa kiválasztott útvonalon, ha faluba ér a lányos apa leszólítja, szállást ajánl neki, felméri ott marad-e, ha nem reggel folytatja útját, ha a családnak nem tetszik, közlik vele, biztos valahol már várják. Ha a legény esetlen a szülők, keresztapa, bárki feleséget keres számára. Jegyváltás egy életre szól. A csángóknál szombat este a legény két embere kikéri a lányt, kedvező válasz esetén bemennek a házba, a pár kézen fogva fogadja a szülői áldást. A lakodalom kedden volt, mert szerda ünnepnap (vasárnap).
49
Barabási László: Hol vagytok székelyek Frig Kiadó 2005. 34.old.
48
Ha a menyasszonyt szekérrel viszik, az első ökör jármára egy édességgel, pereccel feldíszített fenyőfát tesznek, a többi szekér jármára csak perecet. A fiú nősül, vagy házasodik. Nősül, ha saját házába viszi a feleségét, házasodik, ha a felesége házába megy. Ha nősül, a tízes telket biztosít részükre. A meghívottak állatokat, szerszámokat, edényt hoznak, a lány bútort, ágyneműt, saját ruháit hozza a házasságba. A legkisebb fiú apja házában marad. A legkisebb lány (ha nincs fiú) ősben marad, a férje így házasodik, felveszi apósa családjának nevét. A lakodalom megőrzi ősi kultikus tartalmát, formáját.
„Ahol szabadság van a család nem szolga, A szolgálat nem szolgaság, Az Úr nem zsarnok, Ott megbecsülik az útmutatást, az elvégzett munkát Ott egy felől öröm, másfelől munka.”50 Ahol szolgaság van a családban, szolgaság van a nemzetségben, szolgaság van törzsekben. Ahol szolgaság van, különválik a vétek és a megtartandó cselekedet, ott nem a gazemberre sújtanak le, hanem arra, aki valamiért nem tetszik. A nevelés folyamán a gyermeket felkészítik az életre, a gazdasági tevékenységre, betöltendő szerepére és a hadviselésre. A falu törvények, szokások belenevelik a gyermekbe a fegyelmet, az éles figyelmet, az egymásra való vigyázást. Ha a gyermek a lapátot fel tudja emelni, feladata a kisebb háziállatok gondozása. Akkor nézik serdülőnek, amikor egyedül behozza az első szekér fát. Önállóságra, teherviselésre nevelik, bízik saját erejében, kezében. Legényavatáskor elszenvedett próbák ellenállóvá nevelik a félelemmel, fájdalommal szemben.
A kemény munka izmossá, szívóssá teszi. 16 éves korára jól bánik a
fejszével, nyíllal, ismeri az erdőt, kiváló lovas. Sokszor kell kivédeniük a vadállatok, vagy idegenek támadását. Az újszülött már a Csök után a közösség tagjává vált.
50
Kolozsvári Grandpierre Endre: Magyarok Istenének elrablása Frig Kiadó 2010. 82.old.
49
A Csök (térdhajlítás Isten előtt) ma keresztelés. A gyermeket a mágus – táltos a tűzön átviszi, a család a gyermekre háromszor rálehel, majd hálaadó imát mondanak, ezt követően a közösség áldomást iszik, Tort rendez. A Csök során a gyermeket állampolgárrá avatták. A gyermekeket beavatták szüleik, a család beszélgetéseibe, így azok meg tanulták, hogy a szüleik hogyan viselkednek adott helyzetekben. Sok történeteket, mesét, mondókát taníttattak velük, beléjük nevelték a törvényt, és azt, hogy a törvényt megsérteni nem szabad, mert annak következményei lehetnek. Minden esetben az igazságra, annak szeretetére nevelték őket. Nem voltak árvaházak, szüleiket elvesztő gyermekekről a falu gondoskodott. Hasonló gondolkodást találunk a magyaroknál Szent István II. törvénykönyvében is. „Akarjuk nyilván, hogy az özvegyeknek és árváknak is legyen részök a mi törvényünkben, ily ok alatt: ha valamely özvegynek fiai, leányai maradnak, és azokat nevelni, mind éltiglen velek lakni fogadkozik, legyen a mi engedelmünkből hatalma, hogy azt mívelhesse, és senki új házasságra ne kényszerítse őtet.”51 A kamaszkor, a fonóba járás időszaka eltart a házasságig. Megtanulnak írni, olvasni, ki alakul bennük a közösségi magatartás. Fiúk, lányok képzése szétválik, elsőfokú beavatás után önálló életet élhettek. A fiúkat felkészítették magasabb társadalmi beosztásra, katonai parancsnok, bírói tisztség, gazdasági tevékenység irányítására. 12. A székely had, a székely vár. „Úgy a fáradalmakhoz, mint a háborúhoz hozzá edzett nép volt a szkíta, Testi erejük mérhetetlen.”52 a. A székely had A székely egész élete, célja a hadra készülődés. A szkíták olyan fémeszközöket, ékszereket, ruházatot állítottak elő, amit a mai napig is csak nagyon jó, kitűnő felszereléssel rendelkező szakemberek, a legmodernebb eszközökkel tudnak csak utánozni.
51 52
Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve 24. fejezet Letagadott eleink a szkíták Kisenciklopédia III. 2010. 7.old.
50
Ahhoz, hogy megértsük a székely seregek felépítését a Budavári Főrabanbán egyik írását idézem: - Főrabonbán (fejedelem)
= 16 Gyula (ez 16 hadtest)
- Gyula
= 6 nagy rabonbán (ez 18 ezred)
- Nagyrabanbán
= 3 horkász (3 ezred, 1 hadosztály)
- Horkász
= 5 rabonbán (10 század ez 1 ezred)
- Rabanbán
= 2 század (negyed ezred), ma zászlóalj.
Ha összeszámláljuk a Főrabonbán alá tartozó, az adott időben meglevő székely seregek létszámát, ez összesen 288000 fő. Hatalmas sereg, amelynek élén nagyon felkészült, hadművészetben jártas egyén állt és az alvezéreik is magas szinten művelték a hadi tudományokat. A hadsereg alapvető szervezési egysége a 10-es szám. Egy tízed tíz fő, élén a tizedes, tíz tized egy század, élén a hadnagy állt. 10 század egy ezred, élén az ezredes, 10 ezred egy hadosztály, élén a törzsfő. A legfelsőbb Hadúr a Főrabonbán volt, aki egyben az állam élén állt, a parancsnokok egyben a társadalom különböző szintű vezetői voltak. A törökök hasonló társadalmi berendezkedést vezettek be az elfoglalt magyar területeken és ez működött egészen a törökök kiűzéséig. A pasa a hadseregparancsnok és mintegy adott terület, tartomány kormányozója. A bégségek – vilajetek – járások voltak. A honvédség mai rendfokozatai között ma is ott vannak a régi megnevezések: tizedes, százados, ezredes. „Aki házasodott éppen, Esztendeig ne vonuljon haddal, Csak ha a nemzetségére támadnak. Senki fia őt ne noszogassa. Egy gyermeket nemzeni fontosabb, Mint levágni kilenc ellenséget.”53 „A székely nemzetet a harc teremtette, éltette és emelte a történelmi magas színvonalra. Fő hivatása, mióta a történelem színpadán megjelent, a honvédelem volt. Ebben állott fő dicsősége és büszkesége. A vitézség és harciasság elválaszthatatlan és legfőbb nemzeti
53
Barabási László: Székelyrendtartás Frig Kiadó 2006. 55.old.
51
jellemvonása volt, kemény, szívós, bátor, elszánt hősies népek. Királyok, törvényhozók, történetírók és főleg a tettek fennen magasztalták ezen erényüket.”54 „Nem mondom én: előre székelyek! Előre mentek úgy is hős fiúk, Ottan kíván harcolni mindegyik, Hol a csata legrémesebben zúg. Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.”55 A római császárok nem merték átlépni a Pártusok folyóját, Nagy Sándor győzelmi sorozatát a szkíták két esetben is megszakították. b. A székely várak Valamennyi vár székelyföldön csoport tulajdon. Ezek a várak bevehetetlenek voltak, a tudósok úgy vélik, hogy a várak döntő többsége ősidőkben keletkezett. Építése úgy tűnik, meghaladja a rákövetkező kultúrák népének lehetőségeit. Jellegzetességei hatalmas, több tonnás kövek megformálása, messze földről a helyszínre való szállítása, egymásra illesztése, habarcs, mészkő és cement nélkül. Ezeket megközelíthetetlen hegytetőkre építették, természetes védettséggel bíró hegycsúcsokra. A dicső várak a székelység múltját székelyföldön több ezer évre visszamenőleg igazolják. Ezek a várak összefüggésben vannak az ősök vallásával, az ős szittya vallásnak egyik utolsó menhelye. Ezen várak közül is kiemelkedik hét vár, Kővéka a legenda szerint itt lakott tündér Ilona, Királykút, Udvarhely, Kadács, Tartod. Tardod várában őrizték a legenda szerint Csaba királyfi csodás kardját. Ezek a várak, nem védműnek épültek, azért épültek, mert úgy gondolták, hogy ha Él (En-Lil) Isten lejön a földre, előbb a szent hegyekre megy, ahol a meglevő várakban meg tud pihenni, és itt tudja fogadni a mágusokat. A szent helyek olyasmi feladatokat oldottak meg, mint a mai templomok.
54
Szádeczky-Kardos Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya II. Litera-Veres Könyvkiadó Székelyudvarhely 2013. 34.old. 55 Petőfi Sándor Székelyek
52
A tatárjárás előtt ezeket a várakat kivették a székelyek kezéből és átalakították, a hét szent vár azonban maradt. Az elvett várak védelmi feladatokat kaptak, majd kereskedelmi szállítmányokat kellett biztosítani, fegyveres őrséggel. „Keresd tetteid értelmét, Mi mire jó, hová vezet, Minek mi csínyja, Miképpen varázslók tudók, Titkok zárait fenyegetik. Amibe belelátsz Aminek természetét megösmered, Attól nem kell félned, avval bánni tudsz.” 56
13. Rabanbán és a Lófő „Ó boldog Magyarország, Csak ne hagyná magát becsapni már.”57 a. Főrabanbán A két világháború között Rabonbánnak írják a történészek, azonban a mai székelyek és a világháborúkat megelőző régebbi írások rabanbánnak. Hosszú ideig úgy gondolták, hogy ő volt a főpap a vezér pedig egy más személy volt. Napjaink kutatói (Badiny-Jós Ferenc) teljes mértékben elvetették ezt az elvet. Nagy hatalom, nagyobb hatalom volt, mint az Árpád-házi királyok utáni koronás fők. Nemcsak a mögötte álló székely fegyverek tízezrei tették nagyhatalommá, hanem gyökerei, melyek több évezrede kapcsolódnak a Kárpát-medence hegyes vidékeinek földjébe, szikláiba. Nem had állt mögötte, hanem valós ütőképes hadak, melyekben minden katona ismerte saját múltját, fontosságát. Egyik legnagyobb főrabanbán Apor László, aki az ősi Bálványos várat birtokolta. Apor László választotta királynak Károly Róbertet. Kaán László Főrabanbán lánya Szilágyi Erzsébet, Mátyás édesanyja. Ezek után kétséges, hogy az utolsó Árpád-házi király III. Endre volt. 56
57
Bakay Kornél: Kik vagyunk honnan jöttünk Betűvető Kiadó 2007. 17.old. Dante Alighieri: Isteni színjáték
53
Főrabanbán személye szent és sérthetetlen volt, olyan személy lehetett, akinek gondolkodása, viselkedése tökéletesen azonos volt a székely néppel, azonosult véreivel. Tevékenységét különböző csoportok segítették. Feladata az országgyűlés határozatainak végrehajtása, az állam rendjének fenntartása, a hatalom jogfolytonosságának biztosítása, a hadsereg hadrafoghatóságának fenntartása és vezetése, békében és háborúban. Köztiszteletben álló személy. Az országgyűlés választotta meg, gyermekei a beosztást nem örökölhették. Nem ismerünk olyan főrabanbánt, akit le kellett volna váltani, aki visszaélt volna hatalmával. A Habsburgok nem értették a beosztásnak lényegét, féltek tőle. Menesztették a rabanbánokat, helyettük vajdákat neveztek ki, a vajdák már nem székely emberek voltak. b. Lófők A székelység által vezetői tisztségre választott személyek, a beosztásokat nem örökölhették. Lófők parancsnoki, bírói, ügyvédi feladatokat töltöttek be. A mágusokkal és táltosokkal együtt alkották a magyar és székely értelmiséget. Az arra rátermett, okos gyermekeket már gyermekkorban úgy nevelték, együtt képezték őket, de a nagyon okos gyermekeket külön a mágusok képezték a hegyek táltosai kolostorában, a szent hegyek tetején. (Hargita) Kialakították bennük a jóságot, szelídséget, emberséget. Tudásuk több rétű, magasan meghaladta az egyszerű székely tudását. Ruházatuk eltért az egyszerű emberekétől, úgy öltözködtek, bársonyos, csipkés kaftánt hordtak, süvegük drága prémekkel szegélyezett, mint a téli köpenyeik. Övükben rövid kard és tőr, hadba szálláskor lemezes páncél (nem pikkelyes) borította testüket. Három rend nyílföldet kaptak a közösségtől, a zsákmányból, pedig nagyobb részt. Ellátják a magasabb szintű vezetői feladatokat, ezeket szeretettel, megértéssel, a neki alárendelt népességet védik, irányítják. Nincs feljegyzés arról, hogy valaki ezeket a feladatokat rosszul látta volna el. Nyelveket beszéltek. Fontos szerepük volt a fejfedőknek, kinek mi volt a fején, az jelezte társadalmi besorolását. A fáraó Ureus kígyója a szkítáknál a saját farkába harapó sárkánykígyó, fölötte turulmadár. Mezopotámiában a bírónak jellegzetes fejfedője volt, székelyföldön kalap pálca és bot, mindkettőhöz trónszerű szék tartozott.
54
14. Az öröklés „Gyökér adja fáját, Fája adja ágát, Ága adja bimbóját, Bimbó adja virágát, Virág adja almáját.”58 Az elhalt székelyt (nemest, uralkodót) ellátták útravalóval, kiadták részét, a megmaradt tárgyait utódai osztották el egymás között. Fiai kapták meg a legnagyobb részt, a lányokat hozománnyal kárpótolták, a lányok elhagyták az atyai házat. A halott ingóságaihoz nem nyúltak, tárgyait, csizmáját, stb. vele együtt tették a sírba. Sokszor a ruháját a koporsó tetejére tették, a maradékot szétosztották a szegények között, vagy elégették. A legkisebb fiú kapta az apai örökséget, ha a második fiú maradt a szülőkkel, akkor ő kapta az apai örökséget, az apai házat. Furcsa szokás volt az, hogy a hadban elesettek testét elégették, hamvaikat kerámia edényekben hazavitték. Amennyiben a hamvakat öreglegény vitte haza, feleségül vette az elhunyt feleségét, nevét is ráragasztották, nevelte az elhunyt gyermekeit, művelte a gazdaságot, ugyanolyan jogokkal bírt, mint az elhunyt. A székely öröklési rendszerben kizárólag férfiak örököltek, azonban ha az örökhagyónak csak leány leszármazója volt, akkor az, mint fiúleány örökölt, és utána az ő férfi leszármazói. Szerzett javakban a férfi és a nő leszármazók egyenlő részben örököltek, de a szokásjog szerint a nő részét a vele egy sorban álló férfi magához vállalta. Az erdélyi szászok törvényes öröklésében az ősi és a szerzett vagyon között nem volt különbség. A házastársak között a férfit 2/3, a nőt 1/3 rész illette a közös vagyonból. Lemenők is ennek megfelelően örökölnek apai, illetve anyai ág után, és ez a szabály a későbbiekben is érvényre jutott. A felmenők öröklése, ha vagyonközösségben éltek az elhalttal és az elhalt testvéreivel, a felmenők együtt örököltek a velük vagyonközösségben lévő gyermekeikkel. Ha külön éltek az oldalági rokonok, csak akkor örököltek, ha nem voltak felmenők.
58
Barabássi László: Hol vagytok székelyek Frig Kiadó 2005. 34.old.
55
VI. Befejezés, összegzés „A magyar századokon át inkább csinálta, mint írta a történelmet, s tetteinek feljegyzéseit, gyakran engesztelhetetlen ellenségeire bízta.”59 „Az ótestamentum nem más, mint sumerinak is nevezett szittya népek történelmének meghamisításával, szerkesztett és elzsidósított mitológia.”60 A székely nép több ezredéven át vérét nem kímélve teljesítette ősi fogadalmát, a magyar állam és kultúra védelmében. Székely nép mind nyelvében, mind kultúrájában száz százalékosan magyar. A rovásírásunk, a magyarok elődeinek írása, nemzetünk legrégebb és legértékesebb szellemi kincse, ami bizonyítja több ezer éves jelenlétünket a Kárpát-medencében, valamint a szkíta, avar, hun, magyar folytonosságot. Ha egy nép már csak nevében él, többé nincs jelen a világban. A magyar függetlenség létezik, de létezik a székely öntudat, amely a székelyeket autonómiára ösztönzi. A magyarság, székelység számára nagyon fontos a hiteles őstörténetünk, a magyar mondák nagy része még ma is hozzáférhetetlen. A magyarság, székelység törzsei jelentős szerepet játszottak az ókor Kis-Ázsia, Egyiptom, Palesztina, Szicília, Babilon, Pártusok történelmében, a világ történelmében. „Egy nemzet nincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy aláírt – késsel a torkán – egy békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik a tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.”61 Magyarország Szent Föld, a világ közepe, lakói az aranykori ősnépek leszármazottai, a magyarok-székelyek a világ szent közepét, az emberiség szívét jelentik. A leírtak alapján elmondhatjuk, hogy milyenek a székelyek, magyarok jellemvonásai: 1. Vitézek, harcközpontúak, bajtársiasság jellemzi őket felsőfokon.
59
Acsády Ignác: A magyarok Istenének elrablása Frig Kiadó 2005. 169.old. XXIII. János pápa Húsvéti Szentbeszédében 61 Declassé francia külügyminiszter beszéde 1920. június 4. 60
56
2. Magas hivatás tudattal rendelkeznek, legfőbb életcéljuk az erényük, mindenek felett áll a hazaszeretetük, a haza szolgálata. 3. Népfelség jogon alapuló fejlett népuralom és közszabadság jellemzi a nemzetet. 4. Társadalmi igazságosság és egyenlőség az alapja a társadalomnak. 5. Korlátlan vélemény, gondolat és szólásszabadságot valósítottak meg. 6. A közügyekben kötelező volt az aktív részvétel. 7. Napisten hit ősi magasztos elveinek maradéktalan betartása. 8. A társadalmat szexuális tisztaság, egynejűség jellemezte. 9. Vallási – felekezeti – türelem, szabadság határozta meg tevékenységüket. 10. Társadalmi, önszervezeti egység és szoros összetartozás jellemezte a nemzetet. Nemes lelkűek, jóhiszeműek, igazságosak.62 Törvényeik páratlanok, még békés körülmények között is. Azt is a közösség elárulásának tartotta, ha valaki nem jelent meg a gyűlésen, ahol mindenkit érintő kérdéseket tisztáztak. A törvények nem alávetettséget jelentettek, a közösség tagjaira senki nem erőltette. Úgy tartották a gyűléseken az Istennek szava, jut kifejezésre. A törvények egy rendkívül erős közösségi szemléletből fakadtak. A székely ember nagyon vendégszerető, a nem székely barátaival szembeni szeretet mögül, mindig kibukkan egy furcsa gőg, a székely gőg. A leírtak alapján az alábbi következtetéseket teszem: 1. A szkíta (szittya) törvények a távoli múltban nyúlnak vissza. Ezeket a törvényeket a mindennapi életben szerzett tapasztalatok és a szükségszerűség alakították ki. 2. Őseink a székely magyar rovásírás megteremtésével, amely az emberiség egyik legnagyobb vívmánya volt, lejegyezték azt utódaik számára. 3. A törvényeket meghatározta a szokás, melyet egy adott népcsoport alkalmazott, mivel a szkíta népcsoportok azonos gondolkodásúak voltak, a kialakult szokások és hozott törvények jelentéktelen mértékben tértek el egymástól. 4. A szokások és törvények az életük valamennyi területét átfogták és meghatározták a székely ember mindennapi tevékenységét.
62
Barabási László: Magyarul gondolkodni Frig Kiadó 2006. 286.old.
57
5. Az idő multával a szkíta népek területileg egyre távolabb kerültek egymástól, ez azzal
járt,
hogy
az
eredeti
szokásokat,
törvényeket
átalakították,
megváltoztatták. Voltak olyan népcsoportok, melyek beolvadtak más népekbe, örökre elfeledve az ősi szokásokat. Más népcsoportok, viszont nyelvek cseréltek pl. a lengyelek (avarok), tótok (szlovákok) bolgárok a szláv nyelvet vették fel. Az avarok egyik része horvátokká vált, és egyfajta szláv nyelvet vettek fel, amely nyelv a többi szláv nyelv számára már érthetetlen. 6. A magyar és székely népek esetében az ősi nyelv megmaradt, nyugati szokásokat vettek fel, de megtartva bizonyos ősi szokásokat, az úgy nevezett nyugati szokások a mai napig idegenek maradtak a magyarok számára. 7. A magyarok és a székelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a különböző civilizációk saját elképzeléseik alapján, saját törvényeikkel szabályozzák saját sorsukat.
58
VII. Hivatkozott irodalom
1.
Acsády Ignác: A magyarok Istenének elrablása Frig Kiadó 2005.
2.
Anonimus: Gesta Hungarorum Hasonmás Kiadó Bp. 2004.
3.
Barabási László: Hol vagytok székelyek? Frig Kiadó 2005.
4.
Bakay Kornél: Kik vagyunk? Honnan jöttünk Betűvető Kiadó Szombathely 1997.
5.
Bobula Ida: Sumer magyar rokonság Betűvető Kiadó Szombathely 1987.
6.
Bognár László: Az aranykor tanítása Kárpátia Műhely 2004.
7.
Dante Alighieri: Isteni színjáték
8.
Dályai Bíró Lajos: Ősi magyar ima Magánkiadás Debrecen 2005.
9.
Dályai Bíró Lajos: Székely őstörténet és ősvallás Magánkiadás Debrecen 2005.
10.
Declassé francia külügyminiszter beszéde 1920. június 4.
11.
Dr. Badiny Jós Ferenc: A magyar nemzet történetének kistükre Magyar Ház Kiadó 2004
12.
Dr. Baráth Tibor: Elfeledett évtizedek Kisenciklopédia 17. Bp. 2012.
13.
Dr. Connert János: A Székelyek Alkotmányának históriája Betegh Pál és társa Könyvnyomtató Intézete Székelyudvarhely 1907.
14.
Dr. Cser Ferenc levele Barabási Lászlónak. Frig Kiadó 2004. márciusa
15.
Dr. literáti Vágó Pál Pusztaszertől a három Árpádfi száműzetéséig. Zsarátnok. 2014. január. 39. szám
16.
Dr. Nagy Sándor: A magyar nép kialakulásának története Gede testvérek Kiadó 1956.
17.
Imreh István: A törvényhozó székely falu Magán kiadás Marosvásárhely 1975.
18.
Kertész Ákos: Magyar Nemzet 2014. március 3. sz.
19.
Kolozsvári Grandpierre Endre: Magyarok Istenének elrablása Frig Kiadó 2010.
20.
Letagadott eleink a szkíták Szkíta olvasókönyv Kisenciklopédia 3. Budapest 2010.
21.
Obrusánszky Borbála: Hunok, hungárok, magyarok. Kárpátia Műhely Bp. 2013.
22.
Obrusánszky Borbála: Szkít hun régmúltból Koronás-Kerecsend Kiadó Bp. 2012.
23.
Orbán Dezső – Grandpierre Attila: Fejezetek a székelység őstörténetéből Kárpátia Műhely Bp. 2009. 59
24.
Petőfi Sándor Székelyek
25.
Szádeczky-Kardos Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya II. LiteraVeres Könyvkiadó
26.
Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve 24. fejezet
27.
Torma Zsófia: Sumer nyomok Erdélyben Magyar Őskutatás Kiadó Buenos Arires 1973.
28.
Vitéz Major István: Esküszünk, mi székelyek. Marosvásárhely 1926.
29.
Werbőczy István: Tripartitum Bp., 1897.
30.
XXIII. János pápa Húsvéti Szentbeszédéből
60
VIII. Felhasznált irodalom 1. Anonimus: A magyarok cselekedetei Osiris Kiadó Bp.2004. 2. Badiny Jós Ferenc: A magyar nemzet történetének kis tükre. Magyar Ház Kiadó 2004. 3. Badiny Jós Ferenc: A sumer magyar nyelv azonosság bizonyítékai. Magyar Ház Kiadó 2004. 4. Barabási László: Magyarul gondolkodni. Frig Kiadó 2006. 5. Barabási László: Székely rendtartás Frig Kiadó 2006. 6. Babucs Zoltán: Kárpátok őrei Kárpátia Műhely 2006. 7. Cser Ferenc: - Darai Lajos: Magyar folytonosság a Kárpát-medencében. Frig Kiadó 2005. 8. Dr. Baráth Tibor: Elfeledett magyar évtizedek Kisenciklopédia 17. Bp. 2012. 9. Fehér Mátyás Jenő: Az avar kincsek nyomában Ménrót Kiadó 1972. 10. Forray Zoltán Tamás: Ősi hitünk I-II. kötet. A mag népének rejtett titkai. Torontó-Budapest 2001. 11. Kálti Márk: Képes Krónika 1978. 12. Kolumbán-Antal
József:
Székelyhonfoglalás
Litera-Veres
Kiadó
Székelyudvarhely 2008. 13. Kristó Gyula: A székelyek eredete 2005. 14. Nemzeti történelmünk III. Tanulmánykötet 2004. 15. Obrusánszky Borbála: Szkíta-hun régmúltból. Székely magyar jövendő. 2012. 16. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása Helikon Kiadó Bp.1982. 17. Orbán Dezső-Grandpierre Attila: Fejezetek a székelység őstörténetéből. Kárpátia Műhely 2009. 18. Szádeczky-Kardos Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya LiteraVeres Könyvkiadó Székelyudvarhely 2012. 19. Torma Zsófia: Sumer magyarok Erdélyben. Magyar őskutatás Kiadása Buenos Aires 1973.
61
