Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ. Családsegítés-szociális alapszolgáltatás

4. melléklet

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ

Családsegítés-szociális alapszolgáltatás

SZAKMAI PROGRAMJA

(egységes szerkezetben) 2013

A Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Tanácsa …………………………sz. határozatával jóváhagyta.

Kelt: Miskolc, ……………………… ………………………….. elnök

1

Intézmény neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ Székhely címe: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Családsegítő szolgálat feladatait ellátó szakmai szervezeti egységek •

Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Arany J. u. 37.

•

Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Kassai u. 19.

•

Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Fazola H. u. 4.

•

Avasi Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Szentgyörgy utca 42-44.

•

Városi Adósságkezelő Iroda címe: Miskolc, Aba u. 49.

•

Perecesi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Bollóalja u. 115.

•

Kistérségi Munkacsoport (Miskolc, Arany J. u. 37.) Szolgáltatási helyek:

Bükkszentkereszt Répáshuta Harsány Kistokaj Szirmabesenyő Sajóecseg Sajókeresztúr Sajósenye Sajóvámos Sajóbábony Nyékládháza Nagycsécs Muhi Mályi

Bükkszentkereszt, Kossuth u. 24. Répáshuta, Kossuth u. 2. Harsány, Kossuth u. 80/A. Kistokaj, Széchenyi u. 45. Szirmabesenyő, Kossuth u. 19. Sajóecseg, Széchenyi u. 27. Sajókeresztúr, Rákóczi u. 107. Sajósenye, Petőfi u. 14. Sajóvámos, Kossuth tér 1/a. Sajóbábony, Arany J. u. 5. Nyékládháza, Kossuth L. u. 86. Nagycsécs, Szent Anna u. 1. Muhi, Kossuth L. u. 86. Mályi, Botond u. 5.

2

Általános bevezető Az 1993. évi III. tv. (Szociális törvény) és az 1997. évi XXXI. tv. (Gyermekvédelmi törvény) a szociális biztonság megteremtése, megőrzése, valamint a gyermekek érdekeinek védelme érdekében, meghatározza az állam és az önkormányzatok által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a működésük alapvető szabályait, ellátásra való jogosultság feltételeit és érvényesítésük garanciáit. Mindkét törvény kimondja, hogy a szociális, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi ellátások feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint kisebb közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségen túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Miskolc Megyei Jogú Város 2013. január 1-től a szociális-, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi feladatokat, valamint az egészségügyi alapellátások körébe tartozó védőnői és iskola-egészségügyi ellátást egy integrált – saját fenntartásban működő – intézmény keretei között kívánja biztosítani. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének IX-262/3443/2012.sz. határozata értelmében az önkormányzat fenntartásában működő intézmények a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központba olvadnak be, és a jogutód intézmény neve 2013. január 1-től Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ elnevezésre változik. A struktúra átalakítás elsődleges célja, hogy átláthatóbb, tervezhetőbb és hatékonyabban működtethető szolgáltató rendszer jöjjön létre. A javasolt szervezeti felépítés biztosítja a szakszerűbb és magasabb színvonalú szakmai munka keretfeltételeit és megalapozza az egységes minőségirányítási rendszer bevezetését. Az integrált intézményben – szakmai és finanszírozási szempontok mentén – feladatcsoportonként önálló szervezeti egységek (igazgatóságok) kerülnek létrehozásra, melyek között egyértelműen elkülönülnek az alap és szakellátási feladatok, illetve a különböző célcsoportokat érintő – ezáltal eltérő szakmai kompetenciákat igénylő – feladatok. Az integrált intézmény szakmai feladatellátását az igazgató irányításával 6 szakmai igazgatóság (5 szakterületi és 1 stratégiai) biztosítja szakmai igazgatóhelyettes közvetlen vezetése mellett. Valamennyi támogató funkció – a létrejövő gazdasági igazgatóságon kap helyet, mely gazdasági igazgatóhelyettes irányításával működik. Az öt szakterületi igazgatóság alá rendeződnek az Szt. és a Gyvt. által ellátandó alap és szakosított ellátások, valamint az egészségügyi szolgálat. A stratégiai igazgatóság koordinál /ill. irányít minden olyan feladatot, amely valamennyi, ill. több szakterületet érint, összehangolja az egyes szakterületek munkáját (továbbképzés, képzési rendszer, fejlesztések – pályázati munka koordinálása, intézményi szintű programok, rendezvények, intézmény arculata, PR tevékenység, kommunikáció, információáramlást, stb.) A gazdasági igazgatóságon kap helyet valamennyi támogató funkció (gazdasági adminisztráció, pénzügy-, számvitel, beszerzés, élelmezés – konyhák üzemeltetése, műszak-szállítás, technikai kisegítő feladatok ellátása, stb.) Miskolc Megyei Jogú város Közgyűlésének VI-144/4981/2013.sz. határozatának 4. pontja alapján a Közgyűlés hozzájárult a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ fenntartói feladatainak a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás részére történő átadásához. 2013. július 1-től a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ fenntartója a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás. 3

I.

A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ – szervezeti felépítése

Szakterületi igazgatóságok és az általuk ellátott feladatok 1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatóság •

családsegítés

•

gyermekjóléti szolgálat/központ

•

gyermekek átmeneti gondozása (Gyermekek Átmeneti Otthona és Családok Átmeneti Otthona)

2. Gyermekek napközbeni Ellátása – Bölcsődei Igazgatóság 3. Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága •

nevelőszülői hálózat

•

gyermekotthon(ok) – utógondozói ellátás

4. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága •

időskorúak szociális ellátása (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése)

•

fogyatékos személyek ellátása (fogyatékosok nappali ellátása, fogyatékos személyek átmeneti ellátása, támogató szolgálat)

•

pszichiátriai betegek ellátása (pszichiátriai betegek közösségi ellátása)

5. Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatóság •

területi védőnői szolgálat

•

iskola egészségügyi szolgálat

Stratégiai igazgatóság és az általa ellátott feladatok •

továbbképzési rendszer, belső képzési rendszer működtetése, terepintézményi feladatok koordinálása,

•

minőségbiztosítási rendszer bevezetése, minőségirányítási rendszer működtetése,

•

szakmai nyilvántartási rendszer koordinálása, ellenőrzése,

•

szakterületek közötti koordináció, információáramlás biztosítása,

•

intézményi szintű programok, rendezvények szervezése, koordinálása, lebonyolítása,

•

pályázati munka koordinálása, 4

•

szakmai fejlesztések előkészítése, tervezése, bevezetése,

•

intézményi arculat (PR)

A Stratégiai igazgatóság referensi rendszerben látja el a feladatokat. Gazdasági Igazgatóság •

gazdálkodási szervek (gazdasági adminisztráció, pénzügy, számvitel, vagyongazdálkodás, beszerzések)

•

műszak-, szállítás-, anyaggazdálkodási egység ( karbantartás, üzemeltetés, őrzés-védelem, parkgondozás, energetika, gépjárművek üzemeltetése, stb.)

•

élelmezés, konyhák

•

technikai feladatok (takarítás, mosás, stb.)

5

II.

Az egyes szakterületi igazgatóságok telephelyei, a telephelyeken ellátott feladatok

1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatósága 1.1. Családsegítést, adósságkezelési tanácsadást és gyermekjóléti szolgáltatás/központ feladatait ellátó telephelyek, szolgáltatás céljára nyitva álló helyiségek •

Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Arany János u. 37. – székhely)

•

Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Kassai u. 19. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség)

•

Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Fazola H. u. 4. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség)

•

Avasi Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Szentgyörgy u. 42-44. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség)

•

Perecesi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Bollóalja u. 115. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség)

1.2. Gyermekek Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.) 1.3. Családok Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.)

2. Gyermekek Napközbeni Ellátása – Bölcsődei Igazgatóság •

Napsugár Bölcsőde – Miskolc, Selyemrét u. 36.

•

Mesemalom Bölcsőde – Miskolc, Dózsa Gy. u. 36.

•

Dobó katica Bölcsőde – Miskolc, Hadirokkantak u. 26.

•

Heim Pál Bölcsőde – Miskolc, Kassai u. 19.

•

Katica Bölcsőde – Miskolc, Szilvás u. 39.

•

Napsugár Bölcsőde – Miskolc, Hajós u. 1.

•

Petneházy Bölcsőde – Miskolc, Petneházy u. 10-12.

6

•

Margaréta Bölcsőde – Miskolc, Bokréta u. 1.

•

Diósgyőri Bölcsőde – Miskolc, Kuruc u. 65/a.

•

Kilián Bölcsőde – Miskolc, Könyves K. u. 31.

3. Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága 3.1. Nevelőszülői Hálózat (Miskolc, Egyetem u. 1.) 3.2. Utógondozói ellátást is biztosító gyermekotthonok •

Fruska Módszertani Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.)

•

Junior Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.)

•

Aranyhíd Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.)

3.3. Lakásotthon •

Aranyhíd Lakásotthon (Miskolc, Kiss tábornok u.)

7

4. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága 4.1. Idősek ellátását biztosító szervezeti egységek •

Székhelyen (Miskolc, Arany J. u. 37.) nyújtott ellátások (Derűs Alkony Szolgáltatási Központ) étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

•

Segítő kezek Szolgáltatási Központ – Miskolc, Szondy Gy. u. 50. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

•

Szépkor Szolgáltatási Központ – Miskolc, Mátyás király u. 15. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

•

Újgyőri Szolgáltatási Központ – Miskolc, Andrássy u. 10. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

•

Vársétány Szolgáltatási Központ – Miskolc, Bartók B. u. 7. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

•

Hámori Szolgáltatási Központ – Miskolc, Palota u. 16. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

•

Hejőcsabai Szolgáltatási Központ – Miskolc, Sütő J. u. 6. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

•

Arany Alkony Szolgáltatási Központ – Miskolc, Kabar u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek átmeneti elhelyezése

•

Bulgárföldi Szolgáltatási Központ – Miskolc, Fazola H. u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése

•

Észak-Kiliáni Szolgáltatási Központ – Miskolc, Kacsóh P. u. 8. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése

•

Avasi Szolgáltatási Központ – 2 telephellyel Miskolc, Testvérvárosok u. 6. Miskolc, Klapka Gy. u. 6-8. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása

4.2. Fogyatékos személyek szociális ellátásai 8

•

Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona és Fogyatékos Személyek Gondozóháza – Miskolc, Meggyesalja u. 10. (fogyatékos személyek nappali ellátása, fogyatékos személyek átmeneti elhelyezése)

•

Támogató Szolgálat – Miskolc, Meggyesalja u. 10.

4.3. Pszichiátriai betegek ellátása •

pszichiátriai betegek közösségi ellátása – Miskolc, Meggyesalja u. 10.

5. Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatósága •

területi védőnői szolgálat – védőnői körzetek szerint

•

iskola egészségügyi szolgálat – oktatási, nevelési intézmények szerint

6. Székhelyen ellátott egyéb feladatok •

Stratégiai Igazgatóság feladatai

•

Gazdasági Igazgatóság – gazdasági adminisztráció

•

Munkaügyi-, Humánpolitikai feladatok

•

Módszertani feladatok

9

III.

A struktúra átalakítást meghatározó szempontok – várható pozitív hatása

Szakmai szempontok •

funkcionálisan és strukturálisan jól tagolt, átláthatóbb szervezeti keret kialakítása (vertikális szempont), melyben az egyes szakterületek világosan és egyértelműen lehatárolásra kerülnek, önálló szakmai irányítással

•

a létrejövő szervezeti keret biztosítsa a tervezhetőbb, hatékonyabb szolgáltatásszervezést, a magas színvonalú szakmai munka feltételeit

•

a területi kiegyenlítés elve, a városon belüli kapacitásszabályozás érvényesíthető legyen, a szervezeti forma nyújtson alapot a szükségletalapú szociális szolgáltatások biztosításához

•

területi ellátások összehangolása, mely biztosítja a megfelelő ellátáshoz való gyors hozzájutást, csökkenti a bürokráciát, ugyanakkor kiszűrhetővé teszi a rendszerkihasználókat (horizontális szempont)

•

az új szervezeti keret lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztések, a pályázati munka összehangolt, egységes rendszerben működjön

•

minőségirányítási rendszer keretfeltételeinek megteremtése

Gazdasági szempontok • szolgáltatások volumenéhez igazodó infrastruktúra biztosítása • az ellátási szükséglethez optimálisan igazodó – szakmai jogszabályok előírásait betartó – szakmai létszám biztosítása • párhuzamosságok kiszűrése, megszüntetése • az indokolt racionalizálás eredményeként az egyes ellátások szolgáltatási önköltségének reális mértékű csökkenése • finanszírozhatóság – fenntarthatóság biztosítása Szolgáltatásfejlesztés szempontjai Pályázati forrás bevonásával (TIOP, ÉMOP, stb.) •

elavult, kihasználatlan infrastruktúra kiváltása, gazdaságosan működtethető épületekre, melyek modern és optimális szolgáltatási környezetet biztosítanak

•

leromlott állapotban lévő infrastruktúra felújítása, a gazdaságosabb működtetés mellett, a munkafeltételek javítás

Belső szolgáltatásfejlesztéssel •

a meglévő infrastruktúra bázisán olyan kötelező feladatnak minősülő – de jelenleg el nem látott – szolgáltatási formák bevezetése, melynek működési feltételeit az állami finanszírozás fedezi 10

•

szolgáltatási profil bővítése alapfeladaton túli, piacképes és hiánypótló szolgáltatások bevezetésével

•

többletfinanszírozást nem igénylő „Jó gyakorlatok” rendszerszintű működtetése, adaptálása

•

minőségbiztosítási rendszer ütemezett bevezetése minden ellátási területen

Egy struktúra átalakítás (bármely strukturális változásról legyen szó) csak abban az esetben „éri meg az áldozatot”, ha annak érzékelhetően pozitív következményei lesznek minden rendszerszereplő (ellátott/igénybe vevő, dolgozó, fenntartó) számára. Az intézményi integráció – Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ – létrehozását egy átgondolt, csak egy éves előkészítő munka előzte meg, melyben minden rendszerszereplő szempontja, javaslata érvényre jutott. Ennek fényében az átszervezés várható és realizálható pozitív hatása ellátotti oldalról: •

jobb és gyorsabb tájékozódás az ellátórendszerben

•

összehangolt, magasabb színvonalú szolgáltatáshoz, ellátáshoz való hozzájutás

dolgozói oldalról: •

továbbra is intézményi keretben történő működés kiszámíthatóságot jelent

•

továbbfoglalkoztatás minden – aktív – dolgozó számára garantált

•

foglalkoztatás biztonsága nő

•

várható – összehangolt – fejlesztések révén a munkafeltételek, a munkavégzés körülményei javulnak

fenntartói oldalról: •

a rendszer átláthatóbbá válik

•

érvényesíthető az egységes önkormányzati szociálpolitikai szemlélet

•

tulajdonosi/fenntartói kontroll jobban érvényesíthető

11

Bevezetés – az ellátott célcsoportok jellemzői I.

Társadalmi háttér – a szolgáltatások kiemelt célcsoportjai

1. Társadalmi háttér A rendszerváltást követő gazdasági és társadalmi átalakulás alapjaiban érintette a lakosság túlnyomó többségét, számos új és differenciált szükségletet, szociális problémát hozott a felszínre. Ezek közül legsúlyosabb a szegénység kiterjedése, valamint az egyenlőtlenségek gyorsütemű növekedése volt. A szegénység növekedésének legfontosabb háttértényezői között kell említeni, hogy – a gazdasági szerkezet átalakítás következtében – csökkent a foglalkoztatottak aránya, tömegek szorultak ki a munkaerőpiacról, megjelent és konzerválódott a tartós munkanélküliség, a jövedelem és a szociális transzferek reálértéke folyamatosan csökkent. A tömeges munkanélküliség átalakította a családok addigi szerkezetét, nőtt az inaktívak, eltartottak családon belüli aránya, mely együtt járt a háztartások bevételi és kiadási struktúrájának változásával.  A gazdasági átalakulás következményeként a háztartások számára egyre nagyobb terhet jelentett – és jelent a mai napig – a lakhatás megoldása, illetve a lakhatással kapcsolatos kiadások fedezése. Az adósságspirál, az adósságok felhalmozódása azokat a háztartásokat érintette elsősorban (de nem kizárólagosan), amelyek tartósan jövedelemhiányosnak bizonyultak, ahol a bevételek növekedése nem tudott lépést tartani a lakhatáshoz kapcsolódó (közüzemi díjak, lakáshitel, stb.) költségekkel.  A társadalmi, külső környezeti hatásokkal szemben védettséget jelenthetne a család, amely azonban szintén válságban van. A mai „család” általános jellemzője az értékválság mellet az, hogy nem tudja megfelelően betölteni hagyományos funkcióit, mint például a gazdasági, szocializációs, illetve védelmi funkciók.  Az országban jelentős területi/regionális különbségek figyelhetők meg, melyek a rászorulók nagyságrendjében a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyében is megnyilvánulnak. A szembetűnő regionális különbségek mellet, az egyenlőtlenségek egy másik dimenzió – a települési hierarchia mentén – még erőteljesebben nyilvánulnak meg. A leszakadó – zömmel kistelepülések, aprófalvak alkotta – térségekben a társadalmi hátrányok halmozódása jellemző. A kistelepülések azok, ahol már az alapvető közszolgáltatások biztosítása is gondot okoz. 

A szociális ellátórendszer az elmúlt évtizedekben többé-kevésbé kiépült, azonban a hazai településszerkezet sajátosságaiból és az ezt leképező, széttagolt és diszfunkcionális működésből adódóan nem juthatnak érdemi segítséghez mindazok, akik erre rászorulnak. Mind a szociális támogatásokhoz, mind a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokhoz való hozzáférés esélye egyenlőtlen.

12

2. Kiemelt célcsoportok 2.1.

Munkanélküliek Munkaerő-piaci helyzet jellemzői •

Alacsony foglalkoztatási szint A munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője az alacsony munkaerő-piaci részvétel. 2008-ban a 15-64 éves népesség 56,7 %-a volt foglalkoztatott, a foglalkoztatási ráta az előző évihez képest 0,6%-kal csökkent. A magyarországi foglalkoztatottsági szint 9,1% ponttal marad el az Európai Unió átlagától, mely elmaradás számottevőnek mondható. Az alacsony foglalkoztatási szintet egyrészt a fiatal (15-24 évesek), valamint az idősebb (nyugdíjkorhatár közelében lévő) korosztály alacsony foglalkoztatási szintje magyarázza. Magyarországon a fiatalok (15-24 éves korúak) ötöde dolgozik, míg az EU-ban ez az arány 39%. Az idős korosztály foglalkoztatási szintje pedig 14%-kal marad el az EU átlagától. Másrészt Magyarországon az iskolai végzettség szerinti különbségek igen jelentősek. Hazánkban az alacsony iskolai végzettségű – legfeljebb 8 általános iskola – munkaképes korúak foglalkoztatási szintje nem éri el a 30%-ot, míg ez az arány az EU-ban közel 50%. Kedvezőtlen és konzerválódni látszó jelenség, hogy a munkanélküliek jelentős része tartósan nem tud visszalépni a munkaerőpiacra.

•

Regionális különbségek A régiók között és a régiókon belül is jelentős különbségek figyelhetők meg a foglalkoztatás és a munkanélküliség tekintetében. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 2008. évben, országos átlagban 10,0% volt. A ráta értéke a legalacsonyabb Közép-Magyarországon volt 3,6%-os értékkel, míg a legmagasabb értéket Észak-Magyarország mutatta 17,8%-kal. Az ÉszakMagyarországi régió mellett a negatív póluson helyezkedik el az Észak-Alföldi (17,5%) és a Dél-Dunántúli régió (14,3%).

(A gazdasági recesszió – az eddigi folyamatok alapján – azonban a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókat érintette negatívabban. A területi különbségek várható csökkenése a kedvezőbb helyzetű régiók relatív pozíciójának romlása miatt következett be.) A helyi munkaerőpiacnak számító kistérségek szintjén a területi különbségek még szembetűnőbbek. Ezen a szinten a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek esetenként többszörösére nőttek. 13

Kistérségi szinten a magas munkanélküliség szinte törvényszerűen jár együtt a problémák halmozódásával: magas az alacsony iskolai végzettségűek, munkaerőpiacról tartósan kiszorulók, inaktívak aránya és az átlagosnál magasabb a rendszeres szociális segélyben, illetve rendelkezési állási támogatásban részesülők aránya.

Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok jellemzői A munkaerő-piaci hátrányok, és a kirekesztődés kockázata fokozottabban érint egyes társadalmi csoportokat • A legalacsonyabb iskolai végzettségűek – nemzetközi összehasonlításban is – alacsony foglalkoztatási arányának kiemelkedő szerepe van a magyarországi alacsony foglalkoztatási rátában. (Hazánkban a munkaképes korú, legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők kevesebb, mint 30%-a foglalkoztatott, szemben az EU közel 50%-os arányával. • A romák rendkívül rossz munkaerő-piaci helyzetében egyszerre több, egymást erősítő tényező játszik szerepet. Alacsony, vagy elavult képzettséggel rendelkeznek, jelentős részük az ország munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű régióiban, munkalehetőséget alig kínáló kistelepüléseken él. Emellett a munkaerő-piaci reintegráció szempontjából különös jelentőséggel bír, a romákkal szemben megnyilvánulók előítéletét, az őket sújtó diszkrimináció (2003. évi országos reprezentatív cigányvizsgálat szerint a munkaképes korú cigány férfiak 29%-a, a nők 16%-a volt foglalkoztatott). •

A megváltozott munkaképességű, valamint fogyatékkal élő emberek munkavállalási lehetőségei igen korlátozottak. Esetükben is a problémák halmozódása jellemző. Emellett önálló életvitelüket nehezíti, és munkavállalási esélyeiket csökkenti a fizikai és kommunikációs akadálymentesítés alacsony mértéke. •

A nők foglalkoztatásában érzékelhető lemaradás több okra vezethető vissza: egyrészt 1998-ig, jóval alacsonyabb életkorban mehettek nyugdíjba, másrészt jelentős részben ők veszik igénybe a gyermekgondozáshoz kapcsolódó ellátásokat. A magas inaktivitásban vélhetően szerepet játszik, hogy a család és a munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások hozzáférése erősen korlátozott. A kisgyermekes anyákat nem elhanyagolható mértékű diszkrimináció is sújtja a munkáltatók részéről. •

A fiatal 15-24 éves korosztály körében a munkaerő-piaci aktivitás igen alacsony. 2008-ban a korcsoport alig 20%-a volt foglalkoztatott. A hosszabb ideig tartó tanulás miatt egyre inkább kitolódik a munkába állás ideje. az oktatásban eltöltött hosszabb idő, az oktatásban résztvevők számának emelkedése, az általános képzettségi szint emelkedése mellett, hozzájárult a munkaerő-piaci feszültségek enyhítéséhez.

14

Ma már azonban világos, hogy az oktatási expanzió nem a gazdasági szerkezetváltás igényeihez igazodóan ment végbe. Jelenleg az oktatási rendszerből kilépő fiatalok elhelyezkedése jelent egyre nagyobb problémát. További problémát jelent a középfokú oktatásból lemorzsolódók növekvő tendenciája, amely jelentős szerepet játszik az alacsony iskolai végzettségű népesség újratermelődésében. A munkanélküliség szempontjából különösen veszélyeztetett társadalmi csoport az idősebb (nyugdíjkorhatárhoz közeli) elsősorban alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók csoportja. Számukra a munkahely elvesztése az esetek jelentős részében a tartós munkanélküli „karrier” kezdetét jelenti. Ugyanakkor az tapasztalható, hogy a munkahely keresés szempontjából ez a legmotiváltabb csoport.

•

Az olyan speciális problémákkal küzdő csoportok, mint a hajléktalanok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegségben szenvedők, büntetésvégrehajtási intézményből szabadulók, a munkaerő-piaci részvétel szempontjából különösen hátrányos helyzetűeknek tekinthetők. Esetükben alapvető feltételek (lakhatás megoldása, rehabilitációt segítő terápiás programok) hiányoznak ahhoz, hogy esélyük legyen a munka világába való bekapcsolódásra. •

Egyre súlyosbodó problémát jelent, hogy felnőtt és munkaképes korúvá vált a második generációs munkanélküliek nemzedéke. Egyre szaporodik azon munkanélküli háztartások száma, ahol a felnőtté váló gyermek/fiatal munkanélküliként kezdi meg felnőtt életét.

Összességében a munkának központi szerepe van az ember életében, a munkából szerzett jövedelem biztosítja a létfenntartáshoz, a társadalmi élethez szükséges javakat, ugyanakkor a munkanélkülivé válás nem csupán egzisztenciális kérdés. A munkahely elvesztése szinte törvényszerűen együtt jár az emberi kapcsolatok beszűkülésével, a közösségi tevékenységekből való tartózkodással, a társadalmi státus megrendülésével, a családi szerepek, kapcsolatok átrendeződésével. A munkanélkülivé válás súlyos veszteséget jelent, mely megbetegít(het) és különböző deviáns magatartási formák kialakulásának, elhatalmasodásának előzménye lehet (mentális betegségek, szenvedélybetegségek, stb.). Így a munkaerő-piaci helyzetből adódó problémák egy jelentős része a szociális ellátórendszerre terhelődik. A munkaerőpiacra be, illetve visszalépni nem tudók végső soron a szociális ellátások alanyaivá válnak. (Pénzbeli ellátások és személyes szociális szolgáltatások/elsősorban családsegítés.) 2.2. Adósságterhekkel küzdők A lakossági díjhátralékok kialakulásának okai

15

A lakosság közüzemi díjhátralékok felhalmozódásának gazdasági és társadalmi okai vannak, melyek a 80-as évek második felére nyúlnak vissza. Ekkor kezdődött el az a folyamat, melynek során a háztartások bevételi és kiadási struktúrája megváltozott. A tömeges munkanélküliség átalakította a családok addigi szerkezetét, nőtt az inaktívak, eltartottak családon belüli aránya. A gazdasági átalakulás következményeként a háztartások számára egyre nagyobb terhet jelentett a lakhatással kapcsolatos kiadások fedezése. Míg a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások a 80-as évek elején még nem érték el a családi költségvetések 10-15%-át, addig a 90-es évekre a háztartások bevételeinek átlagosan csaknem 30%-át fordították erre a célra. A legalacsonyabb jövedelműek esetén ez az arány elérte a 60%-ot is. A lakossági közüzemi díjhátralék drasztikus növekedése több okra vezethető vissza. Az elmúlt negyedszázadban pozitív irányú változás ment végbe a lakhatás mennyiségi és minőségi mutatói terén. Ehhez társult a szolgáltatások (közművek) nagyarányú és gyors kiépítése, mely maga után vonta a fogyasztás növekedését. A 90-es évek elején az árak piacivá válása, az ártámogatások leépítése következtében a közüzemi díjak drasztikusan megemelkedtek. A társadalmi átalakulás a jövedelmek nagyarányú differenciálódásához, a reáljövedelmek csökkenéséhez vezetett. Tömegek szorultak ki a munkaerőpiacról. Továbbá Magyarországon alapvetően hatással van a szociális ellátórendszerre a lakásszektor tulajdonosi szerkezetének anomáliája, mely a 90-es évek terméke. A bérlakás – így a szociális bérlakás – szektor elégtelensége az egzisztenciális problémák, az eladósodás okai között jelentős súllyal van jelen. A háztartások jelentős része nem tudta fogyasztását azon a szinten tartani, melyet még a családi költségvetés „elbírt”. A lakossági közüzemi díjhátralék növekedéséhez vezettek még olyan tényezők is, mint a lakhatási költségek rugalmatlansága, a lakás-mobilitás akadályai, a takarékoskodás lehetőségeinek korlátai. A problémát súlyosbította az az egyre általánosabbá váló magatartásváltozás, mely során az adósságtól való idegenkedést felváltotta a szükséglet-kielégítés elsődlegessége. Az adósságok felhalmozódása azokat a háztartásokat érintette elsősorban (de nem kizárólagosan), amelyek tartósan jövedelemhiányosnak bizonyultak, ahol a bevételek növekedése nem tudott lépést tartani az emelkedő közüzemi költségekkel.

Adósságterhekkel küzdők jellemzői Az adósságterhekkel küzdő háztartások meglehetősen heterogén képet mutatnak. Jelentős különbségek vannak a jövedelmi helyzet, az adósság típusa, szerkezete, nagyságrendje, a fizetési hajlandóság, motiváltság, az eladósodás – adósság spirál – stádiuma szempontjából. 16

a) Jövedelmi helyzet szempontjából az adósságterhekkel küzdők az alábbi jól elkülöníthető

kategóriába sorolhatók •

tartósan mélyszegénységben élők (uzsora áldozatai),

•

rendszeres jövedelemmel rendelkezők (munkajövedelem, nyugdíjszerű ellátás, szociális transzferek), de bevételeik kimutathatóan nem fedezik az alapvető kiadásokat,

•

jövedelemmel rendelkezők, bevételeik fedezik az alapvető szükséges kiadásokat (spekulánsok, vagy eltérő fogyasztási szokások),

•

közelmúltig kiegyensúlyozott egzisztenciával rendelkeztek, pénzügyi-gazdasági válság áldozatai (lakáshitelesek, illetve munkájukat elvesztők).

b) Adósság típusa szerint meg lehet különböztetni: •

közüzemi díjhátralékosokat

•

lakáshiteleseket

•

egyéb fogyasztáshoz kapcsolódó (pl.: tartós fogyasztási cikk) hiteleseket.

Az adósság szerkezete szerint az adós háztartások egy, vagy több szolgáltató felé tartoznak, illetve egy típusú, vagy több típusú tartozást halmoznak fel. Az adósság nagyságrendje pedig a néhány ezertől a több millióig terjedhet.

17

c) A fizetési hajlandóság és motiváltság, valamint az ehhez kapcsolódó jövedelmi helyzet

szempontjából az alábbi kategóriák állíthatók fel: •

motivált és terhelhető (bizonyos mértékig) hátralékosok

•

motivált, de nem terhelhető hátralékosok

•

nem motivált, de terhelhető hátralékosok (spekulánsok)

•

nem motivált, nem terhelhető hátralékosok.

d) Az eladósodás stádium szempontjából a háztartások •

potenciálisan veszélyeztetettek (fiatalok esetében mintakövetés, belső és külső kontroll hiánya, idősebbek esetén hirtelen jövedelem kiesés, megszokott élethelyzetben bekövetkező változás)

•

kezelhető mértékű adósságot eszközökkel/lehetőségekkel)

•

kezelhetetlen nagyságrendű tartozást felhalmozók

•

adósságukat rendezők – akik egy része háztartás gazdálkodását stabilizálta, egy része pedig visszaeső, illetve krónikus visszaeső.

felhalmozók

(rendelkezésre

álló

A jelenlegi adósságkezelési rendszer működése több problémát is felvet. Egyrészt szűk keresztmetszetben jött létre, szinte csak azok az önkormányzatok működtetik, ahol a közszolgáltatók részben vagy egészben önkormányzati tulajdonban vannak, és így közvetlen gazdasági érdek is fűződik a működtetéséhez. (Szt. csak a 40.000 lakosság szám felett írja elő a települési önkormányzat számára a feladatot.) Másrészt a jelenlegi adósságkezelési rendszer nem ad választ a tömegesen jelentkező szükségletekre. A jelenlegi szabályozás alapján nem lehet bevonni a szolgáltatásba és érdemi segítséget nyújtani azoknak a háztartásoknak, melyek masszívan elszegényedtek/uzsora áldozatává váltak. Továbbá a jelenlegi adósságkezelési rendszer nem alkalmas a deviza alapú hitelek bedőlése miatt eladósodottak problémájának kezelésére. 2.3. Szociális és mentális problémákkal küzdők A szegénység kockázata – a végleges leszakadás veszélye/esélye •

A szegénységben szerepet játszó okok között első helyen az alacsony iskolai végzettség, korszerű szakképzettség hiánya és az ezzel összefüggő rossz munkaerő-piaci pozíció áll.

18

•

A szegénység kialakulásában meghatározó szerepe van a gyermek számnak. Az alsó decilisbe tartozók 86%-a gyermekes családban él. Kiemelkedő a szegénység kockázata a 3 és több gyermekes, valamint a gyermekeket egyedül nevelők körében. A gyermekek szegénysége Magyarországon szembetűnő jelenség. A magyar társadalom jövője szempontjából súlyos problémát jelent, hogy gyermekeink jelentős része gyermekkorának legalább egy részében szegénységben nevelkedik. A családok szociokultúrális hátterének kiemelkedő szerepe van a gyermekek tanulmányi előmenetelében és hosszú távon a munkaerő-piaci pozíciójuk megalapozásában. A mai oktatási rendszer a szociokultúrális hátrányokat felerősíti, csökkentve ezzel a társadalmi mobilitás esélyét.

•

A nyugdíjas korosztály relatív helyzete javult (mely több, itt nem részletezendő okra vezethető vissza). Ugyanakkor az időseknek vannak olyan jól körülhatárolható csoportjai, melyek szegénységi kockázata igen magas. Ilyenek a nem teljes életpálya utáni nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők, az alacsony státusszal így alacsony nyugdíjjal nyugdíjba vonulók. Az egyedülálló idős nyugdíjasok alkotják a társadalom egyik leghátrányosabb helyzetben lévő csoportját.

•

Ma Magyarországon a legsúlyosabb helyzetben minden bizonnyal a roma lakosság van. Alacsony iskolai végzettségük, valamint az előítéletek miatt elsőként szorultak ki tömegesen a munkaerő-piacról. 2003-ban a 15-64 éves cigány népesség mindössze 21%-a volt foglalkoztatott. A munkáltatók részéről megnyilvánuló etnikai diszkrimináció a munkaerő felvételnél és elbocsátásnál is tetten érhető. Körükben a születéskor várható élettartam mintegy 10 évvel rövidebb az átlagosnál, melynek hátterében az egészségtelen életkörülmények és életvitel áll. Minden szegénységi küszöb esetén a roma lakosság felül reprezentációja messze a legmagasabb a szegények között. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy ők alkotják a magyar társadalom, szegénység által leginkább veszélyeztetett részét.

•

A fogyatékkal élő emberek helyzete, integráltságuk foka és minősége a társadalom egészének működését is jellemzi. Magyarországon a fogyatékos, sérült emberek és családjaik terhei fokozottak. Esetükben a hátrányok többszörös halmozódása jellemző, önálló életvitelüket, rossz munkaerő-piaci pozíciójuk mellett, az őket sújtó diszkrimináció, valamint az akadálymentesítés (fizikai környezet, kommunikációs csatornák) alacsony foka is nehezíti.

Mentális problémákkal küzdő célcsoport jellemzői •

A szegénység állapotának megéléséből számtalan mentális probléma adódik, de az is előfordul, hogy az egyéb okból kialakult mentális problémák anyagi nehézségekhez, később elszegényesedéshez vezethetnek. Mint a felsoroltakból kiderül a szegénység nem csupán anyagi probléma, hanem depriváció, amely érinti az egyén összes szociokultúrális jellemzőjét. 19

•

Mentális problémák következményei → izoláció → magány → depresszió → neurózis → fóbia → agresszió vagy önagresszió/öngyilkosság, szenvedélybetegség. Hiszen aki izolálódik, kiszorul először a munka világából, majd a közéleti és kulturális tevékenységekből, valamint a probléma generálódhat, és elvezethet a szenvedélybetegségek megjelenéséhez. Az elszigetelődés a magány előszobája, amely probléma hatványozottabban érinti az időseket, a tartós munkanélkülieket, a hajléktalan személyeket és a pszichiátriai beteg klienseket. Ebből fakad a depresszió, neurózis, fóbia, stb., ami könnyen elvezethet az agresszióhoz vagy az öngyilkossághoz is.

•

A mentális problémákkal küzdő klienseknek csökkennek az esélyei a munkavállalás, a kapcsolatteremtés, az önérvényesítés területein.

•

A mentális problémák együtt járnak az életviteli, életvezetési problémákkal is.

•

A mentális problémákkal küzdők probléma-megoldási, gyógyulási esélyeit sújtják a területi egyenlőtlenségek. (Nem ugyanazt jelenti, pl. ellátás tekintetében Gödöllőn alkoholbetegnek lenni, mint Putnokon.)

•

A természetes védőháló (család, szomszédság, vallási közösség, stb.) megtartó ereje hiányzik, ezért a hangsúly eltolódik a ma foghíjasan működő ellátórendszer túlzott szerepére.

A mentális problémák egy ember életében okozhatják később a családi kapcsolati problémákat és/vagy a családi-kapcsolati problémák mentális gondokhoz vezethetnek. 2.4. Családi kapcsolati problémákkal küzdő célcsoport jellemzői A társadalmi, külső problémákkal szemben védettséget jelenthetne a család, mely szintén válságban van (minden második házasság felbomlik). A társadalmi rendezetlenséget leképezik a családok is, illetve a benne élő családtagok is. A mai család általános jellemzője a már eddig is említett értékválság mellett az, hogy nem tudja megfelelően betölteni a hagyományos funkcióit, mint pl. gazdasági, szocializációs, védelmi funkciók. A családok életében bekövetkező változások az alábbiakban foglalhatók össze: •

A családon belüli szerepek megváltoznak, a kétkeresős családmodellben a nők (két szerepnek nehéz megfelelni egyszerre) és férfiak (nehéz eltartani a családot) is túlterheltek.

•

A családi-kapcsolati problémák hátterében nagyon gyakran a munkanélküliségből fakadó szerepzavar, szocializációs funkciózavar és mentális probléma áll.

•

Családi kapcsolatromboló probléma a szenvedélybetegség.

20

•

A gyermeknevelési problémák aránya növekszik, hiszen a szülői szerepek is meginogtak, válságba jutottak, mindez pedig kihat a család mentális állapotára.

•

A kamaszkor jelentette természetes életciklusbeli krízis gyakran elhúzódó válságokat okoz a családokban, pl.: a társadalmi különbségek jelentette feszültség kamasz által történő becsatornázásával (pl. „Mi miért nem nyaralunk külföldön?”, Én playmate szeretnék lenni, vagy RSZS.”).

•

A család a szocializációs funkcióját szívesen átadná az intézményeknek (iskola), az intézmények pedig a családtól várnak el megoldást a saját belső szervezeti problémáikra.

•

Az említett válási arányok miatt új családtípusok alakulnak ki (pl. mozaikcsalád, egyszülős család), amelyek többletnehézségekkel küszködnek mind a funkciózavar, mind a szerepzavarok területén.

•

A családi problémák generációkon keresztül áthúzódhatnak, mintaként szolgálhatnak a felnövekvő gyermekek számára és már a családsegítésben megjelent ez a klienskör.

•

Az összes természetes életciklusbeli krízis nehezebben dolgozódik fel manapság, mert hiányoznak a megfelelő minták, a nagycsalád támogató rendszere, a hagyományok.

•

A család a veszteségeivel nem tud mit kezdeni, a betegség, a halál problémakör intézményekbe tevődött át, a családok nehezen dolgozzák fel.

A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok működésére – az eltelt több mint 20 év alatt – folyamatosan jellemző volt a kliensközpontúság, a társadalmi problémák, szociális feszültségek időben történő érzékelése, az új helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodás. Ez valamint a szolgálatok rendszerszemlélete kiemelt jelentőségű, hiszen összefoghatja és koordinálhatja az egyes (jelenleg széttagoltan működő) intézmények és a család problémamegoldását. A szociális szolgálatok közötti szervező, koordináló ún. „diszpécser” funkcióját erősíteni szükséges.

II. Helyzetkép Miskolcon

1.

Családsegítés célcsoportja

Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye megyeszékhelye, de az Észak-Magyarországi régióban is jelentős szerepet betöltő közigazgatási csomópont. Miskolc összlakossága 2010. január 1.-ei adat szerint 169226 fő. A lakónépességből a nők száma 91189 fő, a férfiak száma pedig 78037 fő volt. Az élve születések száma 1534, a halálozások száma 2295. A házasságkötések száma 661 eset, a válások száma pedig 503 esetben történt. A terhesség megszakítások száma 837. A lakónépesség kor szerinti megoszlása a demográfiai öregedés folyamatát mutatja, mely szerint az 55-60 éves korosztály 8,6 %-os aránya a legmagasabb. 21

A családok 35%-ban nincs gyermek, 34%-ban egy, 22%-ban kettő gyermek élt a legutolsó adatok szerint. A háromgyermekes családok aránya meghaladta a 6%-ot a négy vagy több gyermekeseké 3% körül alakult. A válások számának emelkedése, illetve az újraházasodások arányának visszaesése miatt számottevő az egyszülős családok részesedése is. Ezek a családok többségében anya gyermekkel típusúak. A családsegítés szolgáltatást igénybevevők száma 8649 fő. Gazdasági aktivitás szerint az igénybevevők 80%-a inaktív vagy álláskereső. A hozott probléma az esetek több mint felében a foglalkoztatással kapcsolatos, melyet az anyagi és ügyintézéshez való segítségkérés problémája követ. Az esetkezelés jellege legnagyobb számban szociális és mentális volt. A családsegítés minden célcsoportot figyelembe kell, hogy vegyen a szolgáltatásainak tervezésénél a minél szélesebb körben megjelenő speciális családi problémák teljes körű lefedése érdekében. A családot terhelő problématípusok minden fajtája megjelenhet, krízist okozhat. Éppen ezért a különös speciális célcsoportokra vonatkozó adatokat is fontos megismerni. A megjelenő problémák mindegyike összefüggésben áll a másikkal, van, amikor ok, van, amikor okozat, rendszerben és halmozottan jelennek meg legtöbbször. Az egyik jelentős célcsoport, a mélyszegénységben élő családok. A helyzetükkel kapcsolatosan Miskolcon ismerni kell, hogy városunkban markánsan jelen van a nagyvárosi szegregáció. Az IVS Antiszegregációs Terv elkészítése kapcsán 19 kisebb-nagyobb szegregált területet regisztráltak. Miskolcon található – külterületi környezetben valaha hétvégi házas övezet volt – az ország legnagyobb szegregált területe. Településnyi területen széttagoltan él a kb. 3000-3500 lakos. A lakónépességről pontos adatot nem lehet tudni, a lakosság dinamikusan változik, a bejelentett lakosok kb. háromszorosa él ténylegesen életvitelszerűen itt. A mélyszegénységben élő lakosok túlnyomó többsége roma lakos, ez a teljes országos adatot nézve 70-75%, ez valószínűleg városunkban sincs másként, de erre vonatkozó pontos adat nem állt rendelkezésünkre. Miskolcon egy 2007-es adat szerint 20000 roma lakos él. A másik jelentős célcsoport a munkanélküliek. 2011 októberében 11833 regisztrált munkanélkülit tartottak nyílván Miskolcon. 2010 októberében 12222 volt ez a szám. Ebben az adatban nem szerepel a nem regisztrált, sok esetben illegális munkavállalók létszáma, mely szám jelentős is lehet. A fenti számból folyamatosan nyilvántartott, azaz 365 napnál régebben állástalan 4246 fő. Miskolc aktív korú lakossága a városban 112154 főt tesz ki, ez a szám szolgál a mérések alapjául. A regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi ráta 22,5%-ot tesz ki a megyében, ami a legmagasabb az országban. A vizsgált időszakban (2010-2011) Miskolcon a 1564 évesek 63,5%-a jelent meg foglalkoztatottként, illetve munkanélküliként a piacon, tehát 36,5% sehol nem jelenik meg. Az utóbbi időben csökkent a termelő ágazatokban foglalkoztatottak aránya, ezzel párhuzamosan viszont emelkedett a szolgáltatási jellegű ágakban dolgozóké. A rendszeres szociális segélyben részesítettek száma Miskolcon 1000 lakosra vetítve 10,1%, a rendelkezésre állási támogatásban részesítettek átlagos száma pedig 24,3%. 22

Az egyes háztartások jövedelmi viszonyait nagyban befolyásolja az aktív keresők, a nyugdíjasok és az eltartottak száma. Jelentős célcsoportja még a családsegítésnek az adóssággal küzdők. 2010-ben az éves esetszám 1141 fő volt, az ügyfélforgalom 7143, 398 ellátott új kliensként jelent meg a rendszerben, adósságkezelési támogatásban részesülők száma 558 a nem részesülő háztartások száma 583 volt. Újra felhalmozóként ismételten adósságkezelésben résztvevők 120-an voltak. Havonta átlagos esetszám/tanácsadó 90-136 között volt. Az adósságkezelési irodánk által kezelt hátralékok összege 2007-től jelentősen megnőtt (MIK, MIHŐ, MIVÍZ szolgáltatóknál) 43 millió forint hátralékot kezeltek a családgondozók, 2009-ben ez a szám 67 millió volt. Nagyon sok családban élnek betegségekkel küzdő családtagok, akik jelentősen megterhelik a családtagok sokszor szűkülő erőforrásait. A családsegítés szolgáltatásának rájuk is különös figyelmet kell, hogy fordítsanak. Fogyatékossággal élő személy Miskolcon 10158 fő volt, melynek 86%-a egy 12%-a kettő, 2%-a kettő vagy három fogyatékossággal él a népszámlálási adatok szerint. Az összes fogyatékossággal élő személyek számának több mint 50%-a értelmi fogyatékos. A magasabb összegű családi pótlékban részesülők száma 2011. negyedik havi adatok alapján 3456. Fogyatékossági támogatásban részesülők aránya 1691. A másik családban jelentkező betegséggel kapcsolatos többlet terhet a pszichiátriai beteg családtag jelenti. A 2010-es évi adat szerint az évi átlagos járó (ambuláns) betegforgalom 10260 fő volt. Az évi átlagos fekvőbeteg forgalom 3200 fő volt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei adatok szerint az ellátási esetek száma 27990 fő volt, mely forgalmat Miskolc város egészségügyi intézményei látták el. Miskolcon jelenleg a pszichiátriai ellátás nagy nehézségekkel küzd, ez a speciális probléma sok esetben a családsegítésben jelenik meg. Az elmúlt évtizedekben összegyűlt családsegítős tapasztalatok azt mutatják, hogy a különböző gyökerű problémák nagyon összefonódnak nem választhatók külön egymásra hatnak. A szegénységi csapda az egyik legfontosabb probléma a Miskolcon családsegítésben megjelent kliensek, családok körében. Ennek a kiúttalanságnak néhány újabb állomásaként megjelenik az uzsorakamat, gettósodás, lakás mobilitási nehézségek és a növekvő bűnözés problémája is. A szegénységi csapdából való kijutás további akadálya az alacsonyszintű iskolázottság, ami megnehezíti a piacképes állás megszerzését és az azzal járó jövedelemhez jutás. A szegénység állapotának megéléséből számtalan mentális probléma adódik, de az is előfordul, hogy az egyéb okból kialakult mentális problémák anyagi nehézségekhez, később elszegényedéshez vezethet. A családsegítésben Miskolcon az esetkezelési adatokat alapul véve mentális problémákkal jelentkezők nagy számban vannak jelen a rendszerben. A mentális problémák egy ember életében okozhatják később a családi-kapcsolati problémákat, melyek a családok széthullásához vezethetnek. 23

A családsegítésben Miskolcon nagyon fontos hangsúlyt kap az esetmenedzselési szemlélet, melynek során – egy család komplex problémáját megismerve – az összes adekvát társintézmény bevonásával egy szakmai team szerveződik a család köré.

2.

Gyermekjólét – gyermekvédelmi veszélyeztetettség

Miskolc Megyei jogú város lakosainak száma 2010. december 31-i adatok szerint 167 899 fő. A 018 évesek száma 29 819 fő, a lakosság 17.7%-a városban. A Borsod Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek (24 982 fő) közel 16.5%-a Miskolc városában él (4 132 fő). A veszélyeztetettek aránya a teljes lakosságszámhoz mérten az országban 2%, míg Miskolc városában 2.4%. A gyermekvédelmi gyakorlat azt mutatja, hogy az a gyermek veszélyeztetett, akinek testi vagy pszichikus fejlődését ártalmas környezeti hatások, rossz interperszonális kapcsolatok akadályozzák, károsítják. A gyermekjóléti szolgáltatók gondozásában megjelenő 0-17 éves fiatalok száma egyértelműen mutatja a városban megjelenő gyermekvédelmi problémákat. 1.sz. ábra – Gyermekjóléti szolgáltatásban gondozottak száma Miskolc város 0-17 éves lakosságának arányában (2010)

Miskolcon a gyermekvédelmi problémák közül kiemelkednek az anyagi nehézségek, gyermeknevelési gondok, magatartás és teljesítményzavar az oktatási intézményben, illetve a gyermekek lelki és testi elhanyagolása. A gondozásban megjelenő fiatalok között több mint 10% érintett valamely szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésében. Az elmúlt két évet vizsgálva megállapítható, hogy mind a fiatalkorú (12,9%-os növekedés), mind a gyermekkorú elkövetők (16,7%-os növekedés) ellen indult eljárások száma nőtt a városban. 2.sz. ábra – A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint (2010) 24

A városban gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetett fiatalok esetében alacsony a bántalmazások száma, különösen a gyermeket ért lelki és fizikai bántalmazások száma elenyésző. A családon belüli erőszak tekintetében jellemzőbb a szülő (anya) bántalmazása, mely közvetett súlyos veszélyeztetése a gyermeknek egyaránt. A gondozásban megjelenő összes bántalmazás (lelki, testi, családon belüli) száma nem éri el az összes gondozott gyermekek 7%-át. 3.sz. ábra - A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint (2010)

Miskolc városában magas a hátrányos helyzetben élő családok száma, akiknek a szükségletkielégítési lehetőségei, életkörülményei, lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb. A városban vannak olyan külterületi városrészek, ahol gondot jelent a mélyszegénységben élő családnak a mindennapi alapvető élelem beszerzése, a lakóhely fűtése, nincs vezetékes víz, sok esetben az áramot is illegális módon használják, gondot jelent a 25

ruházkodás és a közlekedés egyaránt. Ezeknél a családoknál a gyermeknevelési problémák egyértelműen megjelennek, magas az iskolai hiányzások száma, a gyermekek erősen alulszocializáltak, a szülők több esetben szenvedélybetegségek. A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség fogalmi elhatárolása nem könnyű és legtöbb esetben összefüggés van a két tényező között. A gyermekvédelem szempontjából érintett esetek száma a városban erőteljes párhuzamot mutat a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség tekintetében. Egyre erőteljesebb probléma a gyermekek, fiatalok tartós iskolai hiányzása, kimaradása az oktatási rendszerből. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc egyaránt vezető helyen jelenik meg az 50 óra igazolatlan mulasztás következtében felfüggesztett iskoláztatási támogatások tekintetében. Miskolc városában ez a jellegű szankció a hátrányos helyzetű családokban jelenik meg elsősorban, ahol a családtámogatás összege a szankció bevezetésével is a család felhasználásában marad, melyet egy közvetítő eseti gondnok természetbeni juttatás formájában biztosít az érintetteknek. Sajnos a városban nem szűnt meg a magas iskolai hiányzások száma az intézkedés bevezetését követően.

26

Családsegítés Szakmai Programja

1. A családsegítés célja, feladata 1.1.

Célja

A szociális és mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás (Szt. 64.§.). A komplex segítségnyújtás magában foglalja az igénybevevő ügyeinek intézésében a szükséges mértékű segítségnyújtást, tájékoztatást, információszolgáltatást, életvezetési és egyéb tanácsadást, jogi és pszichológiai segítségnyújtást, családgondozást egyéni és csoportos problémakezelést.

1.2.

Feladata •

Figyelemmel kíséri a lakosság szociális, mentális helyzetét, jelzi (a fenntartó, illetve szakmai szervezetek felé) a nagyszámban előforduló problémákat

•

Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő- és jelzőrendszert működtet, ennek keretében biztosítja a szociális és egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, gyermekjóléti szolgálat, pártfelügyelői és jogi segítségnyújtói szolgálat, valamint társadalmi és civil szervezetek, egyházak részvételét a megelőzésben Információt nyújt a szociális ellátási formákról és azok igénybevételének módjáról, valamint segítséget nyújt a szociális ügyek vitelében

•

• •

Szociális, életvezetési és mentálhigiénés, pályaválasztásai, munkavállalási tanácsadást nyújt Családgondozást végez a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése érdekében

•

Hátrányos helyzetű személyek, lakossági csoportok (tartósan munkanélküliek, fiatal munkanélküliek, fogyatékkal élők, krónikus betegek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és családtagjaik) számára tanácsadás, szolgáltatás szervezése

•

Helyi rendelet alapján szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedési programját

•

Adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők számára adósságkezelési tanácsadást nyújt Családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló, közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs szolgáltatást szervez, illetve biztosít Elősegíti, illetve ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket Egyéb – a nehéz élethelyzetben lévő –, családokat segítő szolgáltatásokat szervez, illetve megszervezi az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférést

• • •

•

Szociális akciókat szervez, valamint tevékenyen részt vesz ilyen akciók lebonyolításában

•

Képzőintézményekkel együttműködve terepgyakorlati helyet biztosít 27

•

Miskolc Kistérség Többcélú Társulásától átvállalt családsegítés szolgáltatás szervezése, illetve családsegítés működtetése az intézményfenntartói társulási megállapodás szerint

28

2. Megvalósítani kívánt program, létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatási

elemek, tevékenységek leírása 2.1. Megvalósítani kívánt program, nyújtott szolgáltatási elemek

A családsegítés az egyének/családok/közösségek számára nyújtott professzionális támogatás ahhoz, hogy életüket emberi módon, a lehetőségekhez mérten kiegyensúlyozottan élhessék. A „klasszikus családsegítés” a családgondozás, a felnőttek, fiatal felnőttek esetén az egyéni, a család mindennapi élete során felmerülő szociális és mentális problémák megoldására, megszüntetésére, a szűkebb és tágabb környezetében felmerülő konfliktusok rendezésére, hosszútávon ez életvezetési képesség megőrzésére irányul. A „speciális feladatellátás” során a családsegítő szolgálat az adott pénzbeli ellátás (rendszeres szociális segély, adósságcsökkentési támogatás) megállapításában, megszüntetésében, a folyósítás feltételeinek betartásában közreműködő szereplő, amely a jogszabályban, helyi rendeletben előírt feladatai okán a segítő támogató funkció mellett és egyidejűleg dominánsan kontroll funkciót is betölt. A családsegítés tartalmát explicit és inplicit meghatározó jogi szabályozást és a szolgáltatási gyakorlatot figyelembe véve a családsegítést a „klasszikus családsegítés” és a speciális „hatósági jellegű” feladatellátás kettősége jellemzi. De a családsegítés mindkét szerepkörében általános probléma-specifikus szociális szolgáltatás. A családsegítő szolgálat az Szt. 64.§.-a, valamint az 1/2000.(I.7.) SzCsM. rendelet 30.§-a alapján az alábbi szolgáltatás elemeket nyújtja: -

veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő- és jelzőrendszer működtetése

-

szociális információszolgáltatás, tájékoztatás

-

szociális ügyintézésben való segítségnyújtás

-

életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás

-

családgondozás

-

rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedési programjának szervezése

-

jogi tanácsadás

-

felnőtt pszichológiai tanácsadás

-

mediáció

-

családterápia, családkonzultáció

-

csoportokkal végzett szociális munka

-

közösségi kezdeményezések, közösségi programok szervezése

-

önsegítő csoportok támogatása

-

adományok gyűjtése, szétosztása

-

ingyenes internet használat biztosítása

A családsegítés a szakember/családgondozó és az ellátást igénylő együttes munkafolyamata, melynek tartalma és menete írásbeli együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre (kivéve, ha a szakmai tevékenység az első interjú során tett intézkedéssel lezárul). A megállapodás tartalmazza - a szolgáltatást igénybe vevő problémáit, 29

- az elérendő célt és annak érdekében teendő szakmai intézkedéseket, feladatokat, - az együttműködés módját, - a segítő folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, - a találkozások rendszerességét, - a segítő folyamat várható eredményét - lezárás időpontját. Intézményünkben a családsegítés rendszerszemléletben valósul meg. A szolgáltatás rendszerszemléletű, mert egyrészt a segítő folyamat során az általános szociális munka sokféle eszközét komplex módon alkalmazzuk, másrészt mert az igénybe vevő családtagjaik, természetes segítő hálóját is igyekszünk aktivizálni a probléma megoldása érdekében. A segítő folyamat az igénybe vevő személy otthonában, családi környezetben tett látogatások (családlátogatás) és a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő munkaformák (segítő beszélgetés, tanácsadás, információnyújtás, ügyintézés, stb.) útján valósul meg. A szociális esetmunkát végző szakembert esetfelelősnek kell kijelölni. Az esetfelelős – esetmenedzseri/koordinátori szerepkörében – figyelemmel kíséri, hogy a családsegítést igénybe vevő személy problémája kezeléséhez igénybe veszi-e az elérhető szolgáltatásokat. Segítséget nyújt a probléma kezeléséhez szükséges más ellátások igénybe vételéhez. A családsegítő szolgáltatás igénybe vétele esetén az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 7. sz. melléklete szerint szakmai dokumentációt (forgalmi napló, esetnapló) alkalmazzuk. A kötelező dokumentáció – a szolgáltatás belső intézményi protokolljai szerinti – a szakmai tevékenység nyomon követését, rendszerezhetőségét segítő egyéb dokumentumokkal, nyomtatványokkal egészül ki. 2.2.

A feladatellátás módja, létrejövő kapacitások a.) A szakmai feladatellátás megszervezésének módja •

a négy Területi Szolgáltatási Központ – családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást – biztosít illetékességi területén

•

a Területi Szolgáltatási Központok ellátási körzetei a város földrajzi és szociális sajátosságainak figyelembe vételével kerültek kialakításra

•

az egyes Területi Szolgáltatási Központokon belül – a szakmai létszám figyelembe vételével – családgondozói körzetek kerültek kialakításra

•

a családgondozói körzeteken belül a családsegítő és gyermekjóléti családgondozók együttműködve, de a szakmai kompetencia határokat megtartva látják el az alapellátás körébe tartozó feladatokat

•

a családgondozói körzetek kialakítása az átláthatóbb munkaszervezést, a területi munka hatékonyabbá tételét, a jelzőrendszerrel való naprakész kapcsolattartást szolgálja.

b.) Létrejövő kapacitások •

A családsegítés szakmai és személyi feltételeit az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 23.sz. melléklete határozza meg. A rendelet lakosságszám alapján határozza meg a szakmai létszámot. - családgondozó 5.000 lakosra vetítve

1 fő

- tanácsadó/asszisztens 30.000 lakosra vetítve

2 fő

30

- vezető családgondozó (ha egy szervezeti egységben

1 fő

három vagy több családgondozó dolgozik) •

Az ellátott terület lakosság száma alapján kötelező és ténylegesen biztosított szakmai létszám Az ellátott terület lakosságszáma Miskolc

168.172 fő

Kistérségben ellátott települések

19.066 fő

Összesen •

187.238 fő

A Társuláshoz 2013. szeptember 1-től csatlakozó települések lakosságszáma: Nyékládháza

5.146 fő

Mályi

4.358 fő

Muhi

542 fő

Nagycsécs

836 fő

Csatlakozó települések lakosságszáma összesen: Ellátott települések lakosságszáma összesen:

10.882 fő 197.238 fő

Az ellátott lakosságszám alapján kötelező és ténylegesen foglalkoztatott szakmai létszám

Szakmai létszám a családsegítésben ténylegesen foglalkoztatottak száma

1/2000. (I.7.) SzCsM. szerinti kötelező szakmai létszám

vezető családgondozó (ellátási körzet alapján)

4

4

családgondozó

43

37,5

16

12,5

Munkakör

tanácsadó segítő

v.

szociális

Csatlakozó települések szakmai létszáma Munkakör

Szakmai létszám a családsegítésben ténylegesen foglalkoztatottak száma 31

1/2000. (I.7.) SzCsM. szerinti kötelező szakmai

létszám családgondozó

3,5 fő

2 fő

A családsegítés szociális szolgáltatásban foglalkoztatottak rendelkeznek a munkakör betöltéséhez előírt szakirányú végzettséggel.

3. Más intézményekkel való kapcsolattartás módja A Területi Szolgáltatási Központok szakmai tevékenységük során kapcsolatot tartanak -

az intézmény más szervezeti egységeivel,

-

a jelzőrendszer tagjaival (Szt. 64.§’. (2) bekezdés

-

oktatási-nevelési intézményekkel

-

egészségügyi szolgáltatókkal

-

állami, önkormányzati, civil, intézményekkel/szolgáltatókkal

-

az igénybe vevő problémájában érintett hatóságokkal (Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai, rendőrség, ügyészség, bíróság, stb.)

-

minden olyan szervezettel, amellyel a szakmai munka végzése során kapcsolatba kerül.

egyházi

fenntartású

szociális

Az együttműködés kiterjed a kölcsönös tájékoztatásra, információcserére, közös szakmai tevékenység végzésére, rendezvények szervezésére, lebonyolítására, a veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszeri munka szervezésére, koordinálására.

4. Ellátandó célcsoport jellemzői A családsegítés kiemelt célcsoportjainak helyzete, jellemzői a „Bevezetés” részben részletesen kifejtésre került.

5. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége 5.1.A biztosított szolgáltatás formái, szakmai tartalma 32

A családsegítés olyan komplex támogatás, amely egyaránt alkalmazza a szociális munka preventív és korrektív eszközeit. A szociális segítségnyújtás magában foglalja az igénybe vevő ügyében való szószólást, ügyeinek intézésében való szükséges mértékű segítségnyújtást, tanácsadást, információközvetítést, pszichológiai, jogi segítségadást, családterápiás, mediációs tevékenységet, csoportos problémamegoldást. A családsegítés az egyéneknek/családoknak/közösségeknek nyújtott professzionális támogatás ahhoz, hogy életüket emberi módon, a lehetőségekhez mérten kiegyensúlyozottan élhessék. a) Felderítő munka, információgyűjtés Felderítő munkát végez, tematikus információkat gyűjt a nagyszámban előforduló problémákról és azok okairól a megelőzés és mielőbbi segítségnyújtás érdekében. A feltárt szükségleteket elemzi, saját kompetencia határain belül ezeket kezeli, illetve javaslatot tesz ezek kielégítésének módjára, új szociális ellátások bevezetésére a fenntartó, illetve más szervezetek felé. b) Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetése Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, ennek keretében a megelőző munkába bevonja az egészségügyi, szociális, oktatási intézményeket, gyermekjóléti szolgálatot, pártfogói felügyelői és jogi segítségnyújtói szolgálatot, valamint társadalmi és civil szervezeteket, egyházakat.

• •

A jelzőrendszeri munka keretében koordinálja a jelzőrendszer tagjainak – jelzőrendszeri – tevékenységét, felhívja figyelmüket jelzési kötelezettségükre Fogadja a beérkező jelzéseket, megteszi a szükséges lépéseket, intézkedéseket [1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendelet 30.§., módszertani ajánlás, valamint az intézmény belső protokollja/eljárásrendje szerint]

•

A jelzőrendszer tagjaival szükség szerint konzultációt, esetmegbeszélést szervez

•

Szükség szerint esetkonferenciát szervez

•

Évente min. 6 alkalommal – az intézmény gyermekjóléti központjával együtt – meghatározott témakörökben – jelzőrendszeri találkozót szervez

c) Egyéni esetkezelés/családgondozás A családgondozás meghatározott ideig tartó folyamatos segítő kapcsolat az igénybevevő problémájának feltárása és kezelése érdekében. •

•

Családgondozást végez egyénekkel, és családokkal, mely folyamatos támogató kapcsolat célja az egyén problémáinak feltárása, annak kezelése, életfeltételeinek javítása, a család működési zavarainak rendezése a megfelelő szolgáltatási formák igénybevételével. A családgondozás szükség esetén a családtagokra is kiterjedő komplex gondozást nyújtó segítő kapcsolat.

33

•

A gondozási folyamat részeként érdekérvényesítés is ellátható (kivéve érdekképviselet) az egyén vagy a család megbízása alapján.

•

A családgondozás része – a szükség szerinti – családlátogatás, a család otthonában, tartózkodási helyén történő kapcsolattartás.

d) Rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedési programjának szervezése Ellátja az Sztv. 37.§-ban megjelölt együttműködési kötelezettségből eredő feladatokat az alábbiak szerint: •

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 19/2003. (V. 12.) (többször módosított) a szociális ellátásokról és a lakbértámogatás helyi szabályairól szóló rendelete alapján – kötelezően együttműködik az aktív korú rendszeres szociális segélyezettekkel

•

Regisztrálja, nyilvántartásba veszi a segélyben részesülőket a helyi rendeletben és az intézmény belső protokolljában meghatározottak szerint

•

A rendszeres szociális segélyben részesülő kliensekkel együttműködve elkészíti az – egyéni élethelyzethez igazodó – beilleszkedést elősegítő programot

•

A kötelező együttműködés keretében folyamatosan nyomon követi a beilleszkedési program teljesülését A beilleszkedési program keretében szociális szolgáltatásokat nyújt, illetve megszervezi a szolgáltatásokhoz való hozzájutást (intézményen belüli, illetve más szervezetek által nyújtott szolgáltatásokhoz) Háromoldalú együttműködési megállapodás keretében rendszeres kapcsolatot tart az önkormányzattal, illetve a Munkaügyi Központtal, valamint teljesíti a szerződés rá vonatkozó feladatait

•

•

•

Személyenként elkészíti a beilleszkedési program teljesítésére vonatkozó éves értékelést.

e) Tanácsadások • •

•

A szakmai jogszabályban foglaltaknak megfelelően térítésmentes jogi és pszichológiai tanácsadást nyújt a lakosság számára Életvezetési, mentálhigiénés, ifjúsági, pályaorientációs, munkavállalási tanácsadást, valamint ügyintézésben való segítségnyújtást, a komplex családgondozás, valamint a beilleszkedési program keretében biztosítja szociális és mentálhigiénés szakemberei révén Foglalkoztatási, munkaerő-piaci tanácsadás biztosítása

f) Családterápia, családkonzultáció A családon belüli kapcsolaterősítés, konfliktuskezelés, családi kapcsolati problémák kezelése érdekében családterápiás szolgáltatást nyújt. A családterápia, családkonzultáció olyan segítségnyújtási forma, amely során a család valamennyi családtag bevonásával, szigorúan meghatározott időkeretek között, terápiás környezetben, családterapeuta(ák) segítségével, saját erőforrásait mozgósítva találhatja meg a megoldást problémáira. 34

Az intézményen belül működő Családterápiás Műhely munkáját családterapeuta/szociális munkás fogja össze. (A szolgáltatás térítésmentes.)

2

g) Mediáció – békés konfliktuskezelés A problémamegoldás, a konfliktuskezelés érdekében képzett mediátor/szociális munkások közreműködésével közvetítői tevékenységet (mediációs szolgáltatást) nyújt. h) Csoport és közösségi szociális munka •

A lakosság igényeire, szükségleteire reagálva támogató csoportokat működtet speciális élethelyzetben lévők, hasonló problémával küzdők számára

•

Szakmai együttműködéssel, közös rendezvények szervezésével, infrastruktúra biztosításával segíti önsegítő csoportok működését Közösségi szociális munkát kezdeményez olyan hátrányos helyzetű lakossági csoportok esetében, ahol a lakókörnyezet önmagában is összetett problémákat eredményez. Igyekszik feltérképezni a közösségi erőforrásokat és azokat pozitív változások érdekében mobilizálni.

•

i) Adósságkezelési tanácsadás – önálló szakmai egységben Az Sztv. 55.§-a alapján, valamint Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 19/2003. (V. 12.) (többször módosított) szociális ellátásokról és a lakbértámogatás helyi szabályairól szóló rendelete értelmében illetékességi területen adósságkezelési tanácsadást nyújt. Ennek értelmében: •

Előkészítő munka (előgondozás) keretében tájékoztatja az adóst az adósságkezelési szolgáltatás formáiról, feltételeiről, előkészíti az adósság rendezésére irányuló kérelmet

•

Az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására

•

Az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást köt, mely tartalmazza a tanácsadó javaslatát, az adós vállalását az adós háztartás fogyasztásának tudatos tervezése érdekében (háztartási napló vezetése), az adós törlesztési kapacitásának kiszámítását az önrész teljesítéséhez, az adós hozzájárulását az adósságra vonatkozó információk, adatok nyilvántartásához

•

Az írásos megállapodást megküldi az önkormányzat illetékes osztályára

•

Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart (havonta min. egy alkalommal), melynek során figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását Szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, illetve kezdeményezi (adósságkezelési megállapodás megszegése esetén) a támogatás megszüntetését Az adósságrendezési program befejezése után (utógondozás keretében) háztartás gazdálkodásának alakulását, segítséget nyújt a további adósságok felhalmozásának elkerülése érdekében

•

•

Az adósságkezelés további feladatai, szolgáltatásai 35

• Folyamatos/rendszeres kapcsolatot tart az Önkormányzat illetékes osztályával, valamint a közüzemi szolgáltatókkal • Az Önkormányzat adósságkezelési programba be nem vonható kliensek számára tájékoztatást ad a háztartási adósságrendezés egyéb lehetőségeiről, feltételeiről, segítséget nyújt az ügyintézésben • Háztartási Klubot működtet • Egyéb prevenciós – az eladósodás elkerülését segítő – szolgáltatást szervez. 5.2.

A nyújtott szolgáltatások rendszeressége A nyújtott szolgáltatások hétfőtől – péntekig az SzMSz-ben meghatározott időpontokban vehetők igénybe.

6. Az ellátás igénybevételének módja, biztosítása, megszüntetése Családsegítő Szolgálat ellátásainak igénybevétele történhet •

Önkéntesen, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője kérésére,

•

Észlelő- és jelzőrendszer jelzése alapján

•

Kötelező együttműködés keretein belül (rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatottakkal való kötelező együttműködés, önkormányzati adósságkezelési szolgáltatást igénybevevőkkel való kötelező együttműködés

A családsegítő szolgáltatás biztosításának módja: A családsegítés a családgondozó és az igénybevevő személy munkafolyamata, melynek tartalma és menete írásbeli együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre. A megállapodás tartalmazza az igénybevevő személy problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az igénybe vehető szolgáltatásokat, az együttműködés módját, a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás várható időpontját. Az ellátás megszűnik, amikor: •

az esetmunka/családgondozás (a probléma megoldásával) lezárul,

•

együttműködési kötelezettség megszűnik

•

igénybevevő nem kéri tovább a szolgáltatást

•

az ellátást más személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formában lehet/kell biztosítani,

•

az igénybevevő elhalálozik

•

a szolgálat jogutód nélkül megszűnik.

36

Az esetlezárás tényét, okát, időpontját minden esetben dokumentálni kell az esetnaplóban. Az esetlezárás tartalmazza a gondozási folyamat összegzését, értékelését. Esetátadás • •

•

Területi Szolgáltatási Központon belül esetátadásra kizárólag a Területi Szolgáltatási Központ vezetőjének engedélyével kerülhet sor. Területi Szolgáltatási Központok közötti esetátadásra – a Területi Szolgáltatási Központ vezetők javaslatára, illetve tudomásul vétele mellett – a szakmai vezető engedélyével kerülhet sor Családsegítő Szolgálat részéről gyermekjóléti szolgáltatást ellátó felé akkor történik esetátadás, ha a kiskorú gyermek jogainak, érdekeinek, speciális szükségleteinek, helyzetének vonatkozásában a gyermekjóléti szolgálat igénybevétele indokolt. Esetátadásra a szakmai vezetők (családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat) egyetértésével és engedélyével kerülhet sor.

•

Esetátadásra kerül sor akkor is, ha az intézmény területi illetékessége megszűnik, ilyenkor az esetátadás lakhely/tartózkodási hely szerint illetékes családsegítő szolgálat felé történik.

•

Az esetátadás folyamatát és tényét minden esetben írásban dokumentálni kell. Az esetátadás részletes szabályait Az esetátadás eljárásrendje c. intézményi belső szabályzat tartalmazza.

•

Ellátást igénybevevők nyilvántartása és dokumentációs rendszere •

az ellátást igénylőkről a területileg illetékes szolgáltatási központvezetők – a gyermekjóléti szolgáltatás kivételével az Szt. 20.§. (2) bek. szerinti nyilvántartást vezetik (a jogszabályban meghatározott kivételekkel).

•

a szolgáltatás megkezdésekor az Szt. 20.§. (2) bekezdése szerinti nyilvántartás kiegészül az Szt. 20.§. (4) bekezdés szerinti adatokkal,

•

az Szt. (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény a szolgáltatás megkezdése előtt megszűnik,

•

a 226/2006. (XI.20.) Korm.r. (Nyr.) szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az intézményben 1 fő e-képviselő koordinálja a feladatokat,

•

az adatszolgáltatás gördülékeny biztosítása érdekében telephelyenként/szakmai szervezeti egységenként 2 fő adatszolgáltató munkatárs került kijelölésre (szervezeti egységvezetője + 1 fő szakmai munkatárs),

•

az igénybevevői nyilvántartás vezetése, az adatszolgáltatás a Nyr. 136B-13/H.§ában foglaltak szerint történik,

•

az intézmény – szolgáltatásonként, ellátási formánként – a vonatkozó jogszabályok által előírt kötelező dokumentációt vezeti,

•

egyéb – az intézmény által kidolgozott belső – dokumentáció használatát – az egyes szolgáltatások belső protokollja, eljárásrendje határozza meg, 37

•

a nyilvántartások vezetéséért, az adatszolgáltatás biztosításáért, valamint a szakmai dokumentáció naprakész vezetéséért a szakmai-szervezeti egységvezetője felel

7. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás a) A szolgáltatás közzétételének helyi módja -

internetes elérhetőség, intézményi honlap

-

helyi médiákban való megjelenés

-

szórólap, tájékoztató programfüzet

-

társintézményekkel – jelzőrendszer tagjaival való kapcsolattartás

-

szakmai rendezvények, konferenciák

b) Konkrét tájékoztatási kötelezettség -

a szolgáltatást igénybe vevőt, illetve érdeklődőt a családgondozó tájékoztatja a probléma kezeléséhez igénybe vehető szolgáltatásokról, ellátásokról, támogatásokról, az igénybe vétel módjáról, feltételeiről,

-

a családgondozó teljes körű tájékoztatást nyújt az intézmény által biztosított szolgáltatásokról, ellátási formákról,

-

a Miskolci Egyesített, Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ igazgatója – az Szt. 94/E.§. (3) bekezdésben foglaltaknak eleget téve az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos adatokról tájékoztatót készít. A tájékoztató valamennyi telephelyen jól látható módon ki kell függeszteni,

-

valamennyi telephelyen ki kell függeszteni az intézmény házirendjét, ellátott jogi képviselő nevét, elérhetőségét, a szolgáltatás nyitvatartási rendjét, elérhetőségének módját, formáit (cím, telefon, e-mail)

-

a panaszkezelés rendjét intézményi eljárásrend tartalmazza.

8. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogai a) Ellátottak jogai

38

•

Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az intézmény által biztosított szolgáltatások teljes körű igénybevételére, valamint speciális helyzete, állapota alapján – az intézmény által biztosítható egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére

•

A szolgáltatás biztosítása során az egyenlő bánásmód elvét meg kell tartani

•

A szolgáltatás az általa biztosított ellátást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel: - az élethez, emberi méltósághoz - testi épséghez - testi-lelki egészséghez való jogra

•

A szolgáltatás igénybevételét mindenki számára elérhetővé kell tenni. Az intézmény adottságait figyelembe véve törekedni kell az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására

•

A szociális szakember az igénybe vevő érdekeit képviseli, de ezzel nem sértheti mások jogos érdekeit • Az ellátást igénybevevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. A titoktartás védelme minden szóbeli, írásbeli, hang és képanyag rögzített és azokból kikövetkeztethető információra, esettanulmányokra, esetismertetésre is vonatkozik • A szociális szakember, illetve az őt foglalkoztató intézmény köteles biztosítani, hogy az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információról más ellátást igénybevevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást • A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. szabályait figyelembe véve személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – végrehajtási rendelet, helyi önkormányzati rendelet elrendeli. Különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését • Panasz esetén jogorvoslat kérhető szóban és írásban az intézmény igazgatójától, a fenntartótól, az ellátott jogi, valamint a gyermekjogi képviselőtől. Az intézményvezetőhöz benyújtott panaszt az érintettek bevonásával ki kell vizsgálni, és arról a panaszt tevőt 15 napon belül írásban értesíteni kell. Ha az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panaszt tevő nem ért egyet az intézkedéssel, a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért • Az intézmény valamennyi alkalmazottjának kötelessége, hogy munkájával a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülését szolgálja. A gyermeki jogokat a Gyermek jogairól szóló NEW Yorkban 1989. november 20-án kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. Tv. , továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmánya szellemében a Gyv.tv. tartalmazza • Az ellátottak jogait a továbbiakban az Szt. 94/E §-a határozza meg Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai: az Szt. 94. F, G, H, I, J/§-a tartalmazza b) Személyes gondoskodást végző személyek jogai Az intézményben dolgozók számára biztosítani kell, hogy: -

a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják 39

-

tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat munkájukat elismerjék munkájukat megfelelő munkakörülmények között végezhessék.

Az intézményben a szakmai munkakörben foglalkoztatottak közfeladatot ellátó személynek minősülnek (Sztv. 94/L.§. (2) bekezdés).

40

Kistérségi családsegítő szolgáltatás Szakmai Programja Bevezetés 1. Általános rész • Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése VI-198/71.153/2005.sz. határozatával döntött az intézmény jogelődjének, a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ tevékenységi körének bővítéséről – a Miskolc Kistérség Többcélú Társulásától átvállalt – családsegítés, szociális alapellátás biztosításáról. •

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése VI-197/71.189/2005.sz. határozatával döntött az intézmény jogelődjének, Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ tevékenységi körének bővítéséről – a Miskolc Kistérségi Többcélú Társulástól átvállalt – gyermekjóléti szolgáltatás biztosításáról. A Közgyűlési határozatok értelmében és feladat-ellátási megállapodás keretében az intézmény jogelődje, a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ – gesztor intézményként – a Miskolc Kistérségi Többcélú Társulása 10 településén ellátja a családsegítés (Szt.) és gyermekjóléti szolgáltatás (Gyvt.) feladatait. A társulás keretében ellátott települések és szolgáltatási helyek:

Ellátott települések

Szolgáltatási helyek

Lakosságszám

Gyermekek száma 0-18 év

Bükkszentkereszt

1217

172

Bükkszentkereszt, Kossuth u. 24.

Répáshuta

504

76

Répáshuta, Kossuth u. 2.

Harsány

2113

471

Harsány, Kossuth u. 80/A.

Kistokaj

2270

492

Kistokaj, Széchenyi u. 45.

Szirmabesenyő

4685

695

Szirmabesenyő, Kossuth u. 19.

Sajóecseg

1113

205

Sajóecseg, Széchenyi u. 27.

Sajókeresztúr

1611

314

Sajókeresztúr, Rákóczi u. 107.

Sajósenye

440

77

Sajósenye, Petőfi u. 14.

Sajóvámos

2179

417

Sajóvámos, Kossuth tér 1/a.

Sajóbábony

2934

767

Sajóbábony, Arany J. u. 5.

Mályi

4252

418

Mályi, Botond u. 5.

Nagycsécs

835

120

Nagycsécs, Szent Anna u. 1.

Muhi

549

54

Muhi, Kossuth L. u. 86.

Nyékládháza

4950

486

Nyékládháza, Kossuth L. u. 47.

41

2. Az ellátott terület jellemzői Az Észak-Magyarországi Régióhoz tartozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb területű, és egyik legsűrűbben lakott megyéje, melynek területe 7247 km2. A természeti erőforrásokban gazdag Északi–középhegység területén elhelyezkedő megye éghajlati viszonyai, földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb része. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyaránt megtalálhatóak az érintetlen természeti tájak és a nehézipar központjai. A második világháború után elkezdődött erőszakos iparosítás hatására a területre nagy nehézipari üzemek települtek, és ezek túlsúlya máig jellemzi a térség gazdasági arculatát. Az elmúlt évtizedekben a borsodi iparvidék a gazdaságpolitika kiemelt támogatását élvezte, azonban ebből az előnyből mára hátrány lett, ma a régió az ország egyik válsággal küszködő területe. Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében

tizenöt

statisztikai

kistérséget

tudunk

megkülönböztetni egymástól. A miskolci kistérség negyven települést tömörít magába, melyből öt várost különíthetünk el. A kistérség lakónépességének a száma 273.205 fő, területe pedig 1.006 km2, mely számadatokkal a legnagyobb népsűrűségű, valamint legnagyobb kiterjedésű statisztikai kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A 2006. januárjában rögzített adatok alapján nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 83.436 fő, míg a regisztrált munkanélküliek népességből számított aránya – az országos átlagot meghaladóan – 8.7%-ot mutat. Kiemelkedően magas a kistérségben a tartós munkanélküliek száma, a 180 napon túl munka nélkül élők aránya 56.3%-os értéket jelöl a munkanélküliek körében. A miskolci kistérségben a pályakezdők aránya a munkanélküliek körében 8.7%-os – mely a megyei átlaghoz közeli értéket mutat. A kistérségben minden életkori kategóriában 5-6%-kal alacsonyabb a foglalkoztatási arány, mint az országos átlag. Jellemző még továbbá, hogy a munkanélküliek közt legnagyobb arányban a 8 osztályt végzettek, valamint a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzettek találhatóak. A miskolci statisztikai kistérségben a népesség korösszetétele többé-kevésbé megfelel az országos átlagnak, azonban mind a 0-14 éves lakosság, mind pedig a 60 év felettiek aránya kissé meghaladja az országos átlagot. A nemek aránya csupán kis mértékben tér el az országos átlagértékektől, a lakosság 52.5 %-a nő és 47.5 %-a férfi. A migrációt tekintve országos, valamint megyei viszonylatban is kiemelkedő a kistérségben az elvándorlási arány, mely részben magyarázható azzal az általános megyei tendenciával, miszerint a 42

legtöbb elvándorlás a nagyvárosokat is magában rejtő kistérségek irányából tapasztalható, valamint a 80-as évek végétől jellemző gazdasági válság jelei az elvándorlásból eredő népességfogyásban mutatkoztak meg. Az Intézmény – a miskolci statisztikai kistérség részeként – Miskolc + tíz környező kistelepülésen lát el családsegítést, és gyermekjóléti szolgáltatást. A

kistérségi

feladatellátás

Bükkszentkereszten,

gesztorintézménye

Harsányban,

Répáshután,

Miskolcon Sajóecsegen,

található,

továbbá

Sajókeresztúrban,

Sajósenyén, Sajóvámoson és Szirmabesenyőben családsegítési és gyermekjóléti feladatokat lát el, míg Sajóbábonyban és Kistokajban a családsegítési feladatellátást biztosítja. Az ellátottak száma összesen a gesztornál 194.619 fő, míg a 0-17 év közötti korcsoport számaránya 33.304 fő. A 236.68 km2 területű Miskolc város lakónépességének a száma 174.416 fő, az élveszületések aránya 1.590 fő, míg a halálozások számértéke 2.416 fő. A városra jellemző természetes fogyási számadat 826 fő, a belföldi vándorlási különbözet pedig –532 fő. Miskolcon nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban 55.537-en részesülnek, mely a város lakosságának mintegy 32%-a, valamint rendszeres szociális segélyt 4.518 fő kap. Az 1.215 fő lakónépességű Bükkszentkereszten az élveszületések száma 2 fő, a halálozási arány 25 fő, az adatokból egy erőteljes természetes fogyás /-23 fő/ figyelhető meg. A településen a belföldi vándorlási különbözet értéke –10 fő. Bükkszentkereszten a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 396 fő – a népesség közel 33%-a -, míg rendszeres szociális segélyt 12 fő kap. A 2.095 főt számláló Harsány településre jellemző élveszületések száma 26 fő, míg a halálozási arány szintén 26 főben állapítható meg, így a településen nullértéket mutat a természetes szaporodási arány. A belföldi vándorlási különbözet –5 fő. Harsányban a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 597 fő, rendszeres szociális segélyben pedig 60 fő részesül. Répáshuta lakónépessége 507 fő, az élveszületések száma 1 fő, míg a halálozási számérték 9 fő, így a községre jellemző természetes fogyási arány 8 fő. A belföldi vándorlási különbözet értéke –4 fő. A településen a lakónépesség 42%-a /211 fő/ részesül

43

nyugdíjban, valamint nyugdíjszerű ellátásban, továbbá 9 fő kap rendszeres szociális segélyt. Az 1.035 fő lakónépességű Sajóecsegen az élveszületések száma 2 fő, a halálozási arány 13 fő, a településen is nagy arányú természetes fogyás /-11 fő/ tapasztalható. A belföldi vándorlási különbözet értéke 2 fő. Sajóecsegen a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők számaránya 347 fő, míg 16 fő részesül rendszeres szociális segélyben. Sajókeresztúr lakónépessége 1.585 fő, az élveszületések száma 14 fő, a halálozás számadata 20 fő, tehát a természetes fogyás aránya a településen 6 fő. A belföldi vándorlási különbözet értéke 4 fő. Sajókeresztúrban a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 480 fő, rendszeres szociális segélyben pedig 12 fő részesül. A 458 lelket számláló Sajósenye településen az élveszületések száma 2 fő, míg a halálozási számadat 3 fő, így a természetes fogyási érték 1 fő, a belföldi vándorlási különbözet értéke pedig 6 fő. A községben 122-en részesülnek nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, 6-an pedig rendszeres szociális segélyt kapnak. Sajóvámos község lakónépességének a száma 2.266 fő, a településre jellemző élveszületési arány 13 fő, míg a halálozások száma 29 fő, a természetes fogyási érték 16 főben állapítható meg. A belföldi vándorlási különbözet értéke –8. Sajóvámoson a lakónépesség 29%-a – 650 fő – részesül nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, a rendszeres szociális segélyezettek száma 60 fő. A 4.581 fő lakónépességű Szirmabesenyőben az élveszületések értéke 31 fő, a halálozások száma 51 fő, tehát a településre jellemző természetes fogyás értéke 20 fő. A belföldi vándorlási különbözet –28-as értéket jelöl. Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban 1.446an részesülnek, a rendszeres szociális segélyezettek száma pedig 77 fő. Sajóbábony lakónépessége 3.070 fő, az élveszületések száma 29 fő, a halálozás számértéke pedig 35 fő. A településen a természetes fogyás értéke 6 fő. A belföldi vándorlás számadata –22 fő. Sajóbábonyban a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 945 fő, míg a településen 115-en kapnak rendszeres szociális segélyt. Az 1.916 fős Kistokajban az élveszületések száma 12 fő, a halálozási arány 25 fő, a településre jellemző természetes fogyási érték 13 fő. A belföldi vándorlási különbözet értéke 14 fő. A községben nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban 445-en részesülnek, míg a rendszeres szociális segélyezettek száma 20 fő. 44

3. A kistérségi családsegítés célja, feladata a. Célja

A szociális és mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás (Szt. 64.§.). A komplex segítségnyújtás magában foglalja az igénybevevő ügyeinek intézésében a szükséges mértékű segítségnyújtást, tájékoztatást, információszolgáltatást, életvezetési és egyéb tanácsadást, jogi és pszichológiai segítségnyújtást, családgondozást egyéni és csoportos problémakezelést.

45

b. Feladata •

Figyelemmel kíséri a lakosság szociális, mentális helyzetét, jelzi (a fenntartó, illetve szakmai szervezetek felé) a nagyszámban előforduló problémákat

•

Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő- és jelzőrendszert működtet, ennek keretében biztosítja a szociális és egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, gyermekjóléti szolgálat, pártfelügyelői és jogi segítségnyújtói szolgálat, valamint társadalmi és civil szervezetek, egyházak részvételét a megelőzésben

•

Információt nyújt a szociális ellátási formákról és azok igénybevételének módjáról, valamint segítséget nyújt a szociális ügyek vitelében

•

Szociális, életvezetési és mentálhigiénés, pályaválasztásai, munkavállalási tanácsadást nyújt Családgondozást végez a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése érdekében

•

•

Hátrányos helyzetű személyek, lakossági csoportok (tartósan munkanélküliek, fiatal munkanélküliek, fogyatékkal élők, krónikus betegek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és családtagjaik) számára tanácsadás, szolgáltatás szervezése

•

Helyi rendelet alapján szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedési programját

•

Adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők számára adósságkezelési tanácsadást nyújt Családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló, közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs szolgáltatást szervez, illetve biztosít Elősegíti, illetve ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket Egyéb – a nehéz élethelyzetben lévő –, családokat segítő szolgáltatásokat szervez, illetve megszervezi az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférést

• • •

•

Szociális akciókat szervez, valamint tevékenyen részt vesz ilyen akciók lebonyolításában

•

Képzőintézményekkel együttműködve terepgyakorlati helyet biztosít Miskolc Kistérség Többcélú Társulásától átvállalt családsegítés szolgáltatás szervezése, illetve családsegítés működtetése az intézményfenntartói társulási megállapodás szerint

•

4. Megvalósítani kívánt program, létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatási

elemek, tevékenységek leírása a. Megvalósítani kívánt program, nyújtott szolgáltatási elemek A családsegítés az egyének/családok/közösségek számára nyújtott professzionális támogatás ahhoz, hogy életüket emberi módon, a lehetőségekhez mérten kiegyensúlyozottan élhessék. A „klasszikus családsegítés” a családgondozás, a felnőttek, fiatal felnőttek esetén az egyéni, a család mindennapi élete során felmerülő szociális és mentális problémák megoldására, megszüntetésére, a szűkebb és tágabb környezetében felmerülő konfliktusok rendezésére, hosszútávon ez életvezetési képesség megőrzésére irányul. A „speciális feladatellátás” során a családsegítő szolgálat az adott pénzbeli ellátás (rendszeres szociális segély, adósságcsökkentési támogatás) megállapításában, megszüntetésében, a folyósítás feltételeinek betartásában közreműködő szereplő, amely a jogszabályban, helyi 46

rendeletben előírt feladatai okán a segítő támogató funkció mellett és egyidejűleg dominánsan kontroll funkciót is betölt. A családsegítés tartalmát explicit és inplicit meghatározó jogi szabályozást és a szolgáltatási gyakorlatot figyelembe véve a családsegítést a „klasszikus családsegítés” és a speciális „hatósági jellegű” feladatellátás kettősége jellemzi. De a családsegítés mindkét szerepkörében általános probléma specifikus szociális szolgáltatás. A családsegítő szolgálat az Szt. 64.§.-a, valamint az 1/2000.(I.7.) SzCsM. rendelet 30.§-a alapján az alábbi szolgáltatás elemeket nyújtja: - veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő- és jelzőrendszer működtetése -

szociális információszolgáltatás, tájékoztatás

-

szociális ügyintézésben való segítségnyújtás

-

életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás

-

családgondozás

-

rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedési programjának szervezése

-

jogi tanácsadás

-

felnőtt pszichológiai tanácsadás

-

mediáció

-

családterápia, családkonzultáció

-

csoportokkal végzett szociális munka

-

közösségi kezdeményezések, közösségi programok szervezése

-

önsegítő csoportok támogatása

-

adományok gyűjtése, szétosztása

-

ingyenes internet használat biztosítása

A családsegítés a szakember/családgondozó és az ellátást igénylő együttes munkafolyamata, melynek tartalma és menete írásbeli együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre (kivéve, ha a szakmai tevékenység az első interjú során tett intézkedéssel lezárul). A megállapodás tartalmazza - a szolgáltatást igénybe vevő problémáit, - az elérendő célt és annak érdekében teendő szakmai intézkedéseket, feladatokat, - az együttműködés módját, - a segítő folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, - a találkozások rendszerességét, - a segítő folyamat várható eredményét - lezárás időpontját. Intézményünkben a családsegítés rendszerszemléletben valósul meg. A szolgáltatás rendszerszemléletű, mert egyrészt a segítő folyamat során az általános szociális munka sokféle eszközét komplex módon alkalmazzuk, másrészt mert az igénybe vevő családtagjaik, természetes segítő hálóját is igyekszünk aktivizálni a probléma megoldása érdekében. A segítő folyamat az igénybe vevő személy otthonában, családi környezetben tett látogatások (családlátogatás) és a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő munkaformák (segítő beszélgetés, tanácsadás, információnyújtás, ügyintézés, stb.) útján valósul meg. 47

A szociális esetmunkát végző szakembert esetfelelősnek kell kijelölni. Az esetfelelős – esetmenedzseri/koordinátori szerepkörében figyelemmel kíséri, hogy a családsegítést igénybe vevő személy problémája kezeléséhez igénybe veszi-e az elérhető szolgáltatásokat. Segítséget nyújt a probléma kezeléséhez szükséges más ellátások igénybe vételéhez. A családsegítő szolgáltatás igénybe vétele esetén az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 7.sz. melléklete szerint szakmai dokumentációt (forgalmi napló, esetnapló) alkalmazzuk. A kötelező dokumentáció – a szolgáltatás belső intézményi protokolljai szerinti – a szakmai tevékenység nyomon követését, rendszerezhetőségét segítő egyéb dokumentumokkal, nyomtatványokkal egészül ki. b. A feladatellátás módja, létrejövő kapacitások A kistérségi feladatellátás megszervezésének módja •

családsegítés vonatkozásában a társult települések lakosságszámát, gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában a 0-18 éves korosztály létszámát, a lakosság szociális, demográfiai összetételét, valamint a vonatkozó jogszabályi előírásokat (1/2000. (I.7.) SZCSM. rendelet, 15/1998. (IV.30.) N.M. rendeletet figyelembe véve kerületek kialakításra a családgondozói körzetek Családgondozói körzet Bükkszentkereszt – Répáshuta Harsány Sajóecseg-Sajókeresztúr Sajósenye – Sajóvámos Szirmabesenyő Sajóbábony Kistokaj Nyékládháza Nagycsécs Muhi Mályi

(családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.)

•

a családgondozói körzetekben 1-1 fő családsegítő és gyermekjóléti családgondozó látja el a szakmai feladatokat,

•

a társult településeken a meghatározott szolgáltatási helyen érhetők el alapszolgáltatások, a gesztor intézményben biztosítjuk a speciális szolgáltatásokat,

•

a kistérségi feladatellátást önálló szervezeti egységként működő Kistérségi Munkacsoport látja el. A Munkacsoport családgondozói hétfőtől csütörtökig folyamatosan a családgondozói körzetben végzik munkájukat. Pénteki napon – az intézmény székhelyén – csoportmegbeszélésen, szakmai személyiségfejlesztésen, esetmegbeszélő csoporton vesznek részt.

48

az

•

Helyben – szolgáltatási helyen - biztosított szolgáltatások családsegítés

gyermekjóléti szolgáltatás

veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer működtetése → információnyújtás, tájékoztatás

→

életvezetési, mentálhigiénés, munkavállalási tanácsadás → családgondozás

→

(alapellátás, védelembevétel, családjából kiemelt gyermek érdekében, utógondozás)

rendszeres szociális segélyben részesülők környezettanulmány készítése felkérésre beilleszkedési programja örökbe fogadni kívánók körülményeinek vizsgálata oktatási, nevelési intézmények munkájának segítése csoportokkal végzett szociális munka közösségi, szervezése

szabadidős

→

programok → korrepetálás

adományok gyűjtése, szétosztása •

→

Gesztor intézményben elérhető szolgáltatások családsegítés

gyermekjóléti szolgáltatás jogi tanácsadás

felnőtt pszichológiai tanácsadás

gyermek pszichológiai tanácsadás

családterápia

fejlesztőpedagógus kapcsolattartási ügyelet

Létrejövő kapacitások •

a családsegítés – kistérségi feladatok – az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendeletben előírtak szerint biztosítottak.

•

a kistérségi családsegítés feladatait ellátó családgondozók rendelkeznek a munkakörre előírt szakirányú végzettséggel.

49

5. Más intézményekkel való kapcsolattartás Az Kistérségi Munkacsoport szakmai tevékenysége során kapcsolatot tart -

az intézmény más szervezeti egységeivel,

-

a jelzőrendszer tagjaival (Szt. 64.§. (2) bekezdés

-

oktatási-nevelési intézményekkel

-

egészségügyi szolgáltatókkal

-

állami, önkormányzati, civil, intézményekkel/szolgáltatókkal

-

az igénybe vevő problémájában érintett hatóságokkal (Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai, rendőrség, ügyészség, bíróság, stb.)

-

minden olyan szervezettel, amellyel a szakmai munka végzése során kapcsolatba kerül.

egyházi

fenntartású

szociális

Az együttműködés kiterjed a kölcsönös tájékoztatásra, információ cserére, közös szakmai tevékenység végzésére, rendezvények szervezésére, lebonyolítására, a veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszeri munka szervezésére, koordinálására. 6. Ellátandó célcsoport jellemzői A családsegítés kiemelt célcsoportjainak helyzete, jellemzői a „Bevezetés” részben részletesen kifejtésre került.

7. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

a. A biztosított szolgáltatás formái, szakmai tartalma A családsegítés olyan komplex támogatás, amely egyaránt alkalmazza a szociális munka preventív és korrektív eszközeit. A szociális segítségnyújtás magában foglalja az igénybe vevő ügyében való szószólást, ügyeinek intézésében való szükséges mértékű segítségnyújtást, tanácsadást, információ közvetítést, pszichológiai, jogi segítségadást, családterápiás, mediációs tevékenységet, csoportos problémamegoldást. A családsegítés az egyéneknek/családoknak/közösségeknek nyújtott professzionális támogatás ahhoz, hogy életüket emberi módon, a lehetőségekhez mérten kiegyensúlyozottan élhessék. a) Felderítő munka, információgyűjtés 50

Felderítő munkát végez, tematikus információkat gyűjt a nagyszámban előforduló problémákról és azok okairól a megelőzés és mielőbbi segítségnyújtás érdekében. A feltárt szükségleteket elemzi, saját kompetencia határain belül ezeket kezeli, ill. javaslatot tesz ezek kielégítésének módjára, új szociális ellátások bevezetésére a fenntartó, illetve más szervezetek felé.

51

b) Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetése Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, ennek keretében a megelőző munkába bevonja az egészségügyi, szociális, oktatási intézményeket, gyermekjóléti szolgálatot, pártfogói felügyelői és jogi segítségnyújtói szolgálatot, valamint társadalmi és civil szervezeteket, egyházakat. • •

A jelzőrendszeri munka keretében koordinálja a jelzőrendszer tagjainak – jelzőrendszeri – tevékenységét, felhívja figyelmüket jelzési kötelezettségükre Fogadja a beérkező jelzéseket, megteszi a szükséges lépéseket, intézkedéseket [1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendelet 30.§., módszertani ajánlás, valamint az intézmény belső protokollja/eljárásrendje szerint]

•

A jelzőrendszer tagjaival szükség szerint konzultációt, esetmegbeszélést szervez

•

Szükség szerint esetkonferenciát szervez

•

Évente min. 6 alkalommal – az intézmény gyermekjóléti központjával együtt – meghatározott témakörökben – jelzőrendszeri találkozót szervez

c) Egyéni esetkezelés/családgondozás A családgondozás meghatározott ideig tartó folyamatos segítő kapcsolat az igénybevevő problémájának feltárása és kezelése érdekében. •

Családgondozást végez egyénekkel, és családokkal, mely folyamatos támogató kapcsolat célja az egyén problémáinak feltárása, annak kezelése, életfeltételeinek javítása, a család működési zavarainak rendezése a megfelelő szolgáltatási formák igénybevételével.

•

A családgondozás szükség esetén a családtagokra is kiterjedő komplex gondozást nyújtó segítő kapcsolat

•

A gondozási folyamat részeként érdekérvényesítés is ellátható (kivéve érdekképviselet) az egyén vagy a család megbízása alapján

•

A családgondozás része – a szükség szerinti – családlátogatás, a család otthonában, tartózkodási helyén történő kapcsolattartás.

d) Rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedési programjának szervezése Ellátja az Sztv. 37.§-ban megjelölt együttműködési kötelezettségből eredő feladatokat az alábbiak szerint: •

Települések helyi rendelete alapján – kötelezően együttműködik az aktív korú rendszeres szociális segélyezettekkel

•

Regisztrálja, nyilvántartásba veszi a segélyben részesülőket a helyi rendeletben és az intézmény belső protokolljában meghatározottak szerint

•

A rendszeres szociális segélyben részesülő kliensekkel együttműködve elkészíti az – egyéni élethelyzethez igazodó – beilleszkedést elősegítő programot

•

A kötelező együttműködés keretében beilleszkedési program teljesülését

52

folyamatosan

nyomon

követi

a

•

•

•

A beilleszkedési program keretében szociális szolgáltatásokat nyújt, illetve megszervezi a szolgáltatásokhoz való hozzájutást (intézményen belüli, illetve más szervezetek által nyújtott szolgáltatásokhoz) Háromoldalú együttműködési megállapodás keretében rendszeres kapcsolatot tart az önkormányzattal, illetve a Munkaügyi Központtal, valamint teljesíti a szerződés rá vonatkozó feladatait Személyenként elkészíti a beilleszkedési program teljesítésére vonatkozó éves értékelést.

e) Tanácsadások (gesztornál) •

A szakmai jogszabályban foglaltaknak megfelelően térítésmentes jogi és pszichológiai tanácsadást nyújt a lakosság számára

•

Életvezetési, mentálhigiénés, ifjúsági, pályaorientációs, munkavállalási tanácsadást, valamint ügyintézésben való segítségnyújtást a komplex családgondozás, valamint a beilleszkedési program keretében biztosítja szociális és mentálhigiénés szakemberei révén Foglalkoztatási, munkaerő-piaci tanácsadás biztosítása

•

f) Családterápia, családkonzultáció (gesztornál) A családon belüli kapcsolaterősítés, konfliktuskezelés, családi kapcsolati problémák kezelése érdekében családterápiás szolgáltatást nyújt. A családterápia, családkonzultáció olyan segítségnyújtási forma, amely során a család valamennyi családtag bevonásával, szigorúan meghatározott időkeretek között, terápiás környezetben, családterapeuta(ák) segítségével, saját erőforrásait mozgósítva találhatja meg a megoldást problémáira. Az intézményen belül működő Családterápiás Műhely munkáját családterapeuta/szociális munkás fogja össze. (A szolgáltatás térítésmentes)

2

g) Mediáció – békés konfliktuskezelés (gesztornál) A problémamegoldás, a konfliktuskezelés érdekében képzett mediátor/szociális munkások közreműködésével közvetítői tevékenységet (mediációs szolgáltatást) nyújt. h) Csoport és közösségi szociális munka •

A lakosság igényeire, szükségleteire reagálva támogató csoportokat működtet speciális élethelyzetben lévők, hasonló problémával küzdők számára

•

Szakmai együttműködéssel, közös rendezvények szervezésével, infrastruktúra biztosításával segíti önsegítő csoportok működését Közösségi szociális munkát kezdeményez, olyan hátrányos helyzetű lakossági csoportok esetében, ahol a lakókörnyezet önmagában is összetett problémákat eredményez. Igyekszik feltérképezni a közösségi erőforrásokat és azokat pozitív változások érdekében mobilizálni.

•

53

b. A nyújtott szolgáltatás rendszeressége •

•

a családgondozók ügyfélfogadási rendjét – munkaidő beosztását az alábbi szempontok határozzák meg: -

jogszabályi előírások

-

település lakosságszáma

-

település lakosságának szociális, demográfiai összetétele

-

településen belül kialakult együttműködési formák

-

egyéb települési sajátosságok (pl.: Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje)

fentiek alapján az egyes településeken/családgondozói körzetekben az ügyfélfogadás rendje eltérően alakul az alábbiak szerint: 1) Bükkszentkereszt – Répáshuta családgondozói körzet

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Családsegítés Bükkszentkeresz Répáshuta 7.30 –t 16.00 7.30 – 12.00 12.00 – 16.00

Gyermekjóléti szolgáltatás Bükkszentkeresz Répáshuta t 8.00 – 16.00 7.30 – 12.00 12.00 – 16.00

2) Harsány családgondozói körzet Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Családsegítés 8.00 – 16.00 8.00 – 16.00

Gyermekjóléti szolgáltatás 8.00 – 16.00 8.00 – 16.00

3) Sajóecseg – Sajókeresztúr családgondozói körzet Családsegítés Sajóecseg Sajókeresztúr Hétfő Kedd 8.00 – 16.00 Szerda Csütörtök 8.00 – 16.00 Péntek

Gyermekjóléti szolgáltatás Sajóecseg Sajókeresztúr 8.00 – 16.00 8.00 – 16.00

4) Sajósenye – Sajóvámos családgondozói körzet

Hétfő Kedd Szerda

Családsegítés Sajósenye Sajóvámos 8.00 12.00 – 16.00 12.00 8.00 – 12.00 54

Gyermekjóléti szolgáltatás Sajósenye Sajóvámos 8.00 - 12.00 8.00 – 12.00 8.00 – 12.00

Csütörtök Péntek

8.00 – 12.00

12.00 – 16.00

5) Szirmabesenyő családgondozói körzet Családsegítés 7.30 – 11.30

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Gyermekjóléti szolgáltatás 11.30 – 15.30 8.00 – 16.00

7.30 – 15.30 12.00 – 16.00

8.00 – 12.00

6) Sajóbábony családgondozói körzet Családsegítés 8.00 – 15.30

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Gyermekjóléti Szolgáltatás 8.00 – 15.30

8.00 – 15.30 8.00 – 15.30

7) Kistokaj családgondozói körzet Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Családsegítés 8.00 – 12.00

Gyermekjóléti Szolgáltatás 9.00 – 12.00 8.00 – 12.00

11.00 – 17.00 11.00 – 17.00

8) Nyékládháza

Muhi

Mályi

Nagycsécs

hétfő

12.00 – 16.00

12.00 – 16.00

12.00 – 16.00

8.00 – 16.00

kedd

7.30 – 12.00

7.30 – 12.00

17.30 -12.00

8.00 – 12.00

szerda

7.30 – 12.30

7.30 – 17.00

7.30 – 17.00

-

csütörtök

7.30 – 12.00

7.30 – 12.00

7.30 – 12.00

8.00 – 12.00

péntek

-

-

-

8.00 – 10.00

55

8. Az ellátás igénybevételének módja, biztosítása, megszüntetése Családsegítő Szolgálat ellátásainak igénybevétele történhet •

Önkéntesen, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője kérésére,

•

Észlelő- és jelzőrendszer jelzése alapján

•

Kötelező együttműködés keretein belül (rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatottakkal való kötelező együttműködés, önkormányzati adósságkezelési szolgáltatást igénybevevőkkel való kötelező együttműködés

A családsegítő szolgáltatás biztosításának módja: A családsegítés a családgondozó és az igénybevevő személy munkafolyamata, melynek tartalma és menete írásbeli együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre. A megállapodás tartalmazza az igénybevevő személy problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az igénybe vehető szolgáltatásokat, az együttműködés módját, a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás várható időpontját. Az ellátás megszűnik, amikor: •

az esetmunka/családgondozás (a probléma megoldásával) lezárul

•

együttműködési kötelezettség megszűnik

• •

igénybevevő nem kéri tovább a szolgáltatást az ellátást más személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formában lehet/kell biztosítani

•

az igénybevevő elhalálozik

•

a szolgálat jogutód nélkül megszűnik.

Az esetlezárás tényét, okát, időpontját minden esetben dokumentálni kell az esetnaplóban. Az esetlezárás tartalmazza a gondozási folyamat összegzését, értékelését. Ellátást igénybevevők nyilvántartása és dokumentációs rendszere •

az ellátást igénylőkről a területileg illetékes szolgáltatási központvezetők – a gyermekjóléti szolgáltatás kivételével az Szt. 20.§. (2) bek. szerinti nyilvántartást vezetik (a jogszabályban meghatározott kivételekkel).

•

a szolgáltatás megkezdésekor az Szt. 20.§. (2) bekezdése szerinti nyilvántartás kiegészül az Szt. 20.§. (4) bekezdés szerinti adatokkal,

•

az Szt. (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény a szolgáltatás megkezdése előtt megszűnik,

56

•

a 226/2006. (XI.20.) Korm.r. (Nyr.) szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az intézményben 1 fő e-képviselő koordinálja a feladatokat,

•

az adatszolgáltatás gördülékeny biztosítása érdekében telephelyenként/szakmai szervezeti egységenként 2 fő adatszolgáltató munkatárs került kijelölésre (szervezeti egységvezetője + 1 fő szakmai munkatárs),

•

az igénybevevői nyilvántartás vezetése, az adatszolgáltatás a Nyr. 136B-13/H.§ában foglaltak szerint történik,

•

az intézmény – szolgáltatásonként, ellátási formánként – a vonatkozó jogszabályok által előírt kötelező dokumentációt vezeti,

•

egyéb az – intézmény által kidolgozott belső – dokumentáció használatát – az egyes szolgáltatások belső protokollja, eljárásrendje határozza meg,

•

a nyilvántartások vezetéséért, az adatszolgáltatás biztosításáért, valamint a szakmai dokumentáció naprakész vezetéséért a szakmai-szervezeti egységvezetője felel

9. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás a) A szolgáltatás közzétételének helyi módja -

internetes elérhetőség, intézményi honlap

-

helyi médiákban való megjelenés

-

szórólap, tájékoztató programfüzet

-

társintézményekkel – jelzőrendszer tagjaival való kapcsolattartás

-

szakmai rendezvények, konferenciák

b) Konkrét tájékoztatási kötelezettség -

a szolgáltatást igénybe vevőt, illetve érdeklődőt a családgondozó tájékoztatja a probléma kezeléséhez igénybe vehető szolgáltatásokról, ellátásokról, támogatásokról, az igénybevétel módjáról, feltételeiről,

-

a családgondozó teljes körű tájékoztatást nyújt az intézmény által biztosított szolgáltatásokról, ellátási formákról,

-

az intézmény igazgatója – az Szt. 94/E.§. (3) bekezdésben foglaltaknak eleget téve az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos adatokról tájékoztatót készít. A tájékoztató valamennyi telephelyen jól látható módon ki kell függeszteni,

57

-

valamennyi telephelyen ki kell függeszteni az intézmény házirendjét, ellátott jogi képviselő nevét, elérhetőségét, a szolgáltatás nyitvatartási rendjét, elérhetőségének módját, formáit (cím, telefon, e-mail)

-

a panaszkezelés rendjét intézményi eljárásrend tartalmazza.

10. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogai a) Ellátottak jogai •

Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az intézmény által biztosított szolgáltatások teljes körű igénybevételére, valamint speciális helyzete, állapota alapján – az intézmény által biztosítható egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére

•

A szolgáltatás biztosítása során az egyenlő bánásmód elvét meg kell tartani

•

A szolgáltatás az általa biztosított ellátást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel: - az élethez, emberi méltósághoz - testi épséghez - testi-lelki egészséghez való jogra

•

A szolgáltatás igénybevételét mindenki számára elérhetővé kell tenni. Az intézmény adottságait figyelembe véve törekedni kell az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására

•

A szociális szakember az igénybe vevő érdekeit képviseli, de ezzel nem sértheti mások jogos érdekeit

•

Az ellátást igénybevevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. A titoktartás védelme minden szóbeli, írásbeli, hang és képanyag rögzített és azokból kikövetkeztethető információra, esettanulmányokra, esetismertetésre is vonatkozik A szociális szakember, illetve az őt foglalkoztató intézmény köteles biztosítani, hogy az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információról más ellátást igénybevevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást

•

•

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. szabályait figyelembe véve személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – végrehajtási rendelet, helyi önkormányzati rendelet elrendeli. Különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését

•

Panasz esetén jogorvoslat kérhető szóban és írásban az intézmény igazgatójától, a fenntartótól, az ellátott jogi, valamint a gyermekjogi képviselőtől. 58

Az intézményvezetőhöz benyújtott panaszt az érintettek bevonásával ki kell vizsgálni, és arról a panaszt tevőt 15 napon belül írásban értesíteni kell. Ha az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panaszt tevő nem ért egyet az intézkedéssel, a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért •

Az intézmény valamennyi alkalmazottjának kötelessége, hogy munkájával a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülését szolgálja. A gyermeki jogokat a Gyermek jogairól szóló NEW Yorkban 1989. november 20-án kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. Tv. , továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmánya szellemében a Gyv.tv. tartalmazza

• Az ellátottak jogait a továbbiakban az Szt. 94/E §-a határozza meg Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai: az Szt. 94. F, G, H, I, J/§-a tartalmazza

b) Személyes gondoskodást végző személyek jogai Az intézményben dolgozók számára biztosítani kell, hogy: -

a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat munkájukat elismerjék munkájukat megfelelő munkakörülmények között végezhessék.

Az intézményben a szakmai munkakörben foglalkoztatottak közfeladatot ellátó személynek minősülnek (Sztv. 94/L.§. (2) bekezdés).

Miskolc, 2013. szeptember 30.

--------------------------------igazgató

59

60