Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014. Ivóvízminőség Miskolc város ivóvízminősége 2014. évben megfelelő volt. A hatósági vizsgálatok során a fogyasztói hálózaton kijelölt 35 mintavételi pontról származó 46 bakteriológiai mintából 4, a 27 kémiai mintából 3, a 13 biológiai mintából 1 adott kifogásolt eredményt.
Népegészségügyi Főosztály 3530 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefon: (36-46) 354 611 Fax: (36-46) 358 060
2
Az ivóvízellátó rendszert üzemeltető MIVÍZ Kft. által a fogyasztói hálózaton vizsgált 338 önellenőrző bakteriológiai mintából 4, a 180 önellenőrző kémiai mintából 4 és a 80 önellenőrző biológiai mintából 18 adott kifogásolt eredményt. A kifogásolt eredményekre minden esetben megtörtént a hatósági intézkedés, illetve az üzemeltetői vízminőségjavító beavatkozás. Rendkívüli esemény 2014. évben nem történt. Az ivóvíz fogyasztásával összefüggésben enterális megbetegedés, illetve methaemoglobinaemia megbetegedés a városban nem fordult elő. Miskolc város levegőjének pollenszennyezettsége 2014. évben A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya Laboratóriumi és Sugáregészségügyi Decentruma együttműködve ÁNTSZ - Országos Tisztifőorvosi Hivatal Aerobiológiai Hálózatával folyamatosan, egész évben monitorozza a légköri allergéneket. A pollencsapda a kormányhivatal Miskolc, Meggyesalja u. 12. szám alatti épületének tetőzetére került kihelyezésre. A pollenszezon 2014-ben február közepén indult és október közepén ért véget. Az allergiás betegek többségénél leggyakrabban az alábbi növények virágpora okoz tüneteket: éger. pázsitfűfélék, fűzfa, kőris, libatopfélék, lórom, mogyoró, nyírfa, parlagfű, platán, útifű, ürömfélék. Ezek közül magas pollenkoncentrációt az éger, a pázsitfűfélék, a fűzfa, a kőris, a nyírfa és az üröm, nagyon magas pollenkoncentrációt a parlagfű értek el. Az éger február közepétől március közepéig, a kőris március elejétől április közepéig, a nyírfa március közepétől május elejéig, a pázsitfűfélék május elejétől szeptember közepéig, a fűzfa március közepétől április közepéig, a parlagfű július végétől szeptember végéig, az ürömfélék július végétől szeptember közepéig voltak jelen légkörünkben. 3
3
Pollenszórása maximumát az éger március 09-én (434db/m ), a kőris április 03-án (107db/m ), a nyír 3
3
3
március 23-án (491db/m ), a pázsitfűfélék június 13-én (96db/m ), a fűzfa április 05-én (105db/m ), a 3
3
parlagfű szeptember 03-án (544db/m ) valamint az üröm augusztus 02-án (44db/m ) érte el. A magas pollenkoncentráció értékét, - mely az allergiás betegek jelentős részénél tüneteket okoz - az éger 11, a kőris 1 nap, a nyír 16 nap, pázsitfűfélék 22 nap, a fűzfa 2 nap, a parlagfű 34 nap, az üröm 5 nap haladta meg. Ezek közül a nagyon magas koncentráció határértékét a parlagfű 15 nap haladta meg. A parlagfű pollenszórása 2014. évben növekedést mutatott az előző évekhez képest. A parlagfű pollenszórása 2012-2014. évben
3
2014. évi pollenszórási maximumot április 23-án monitoroztuk, amikor az eperfa virágporainak száma 3
1353db/m volt. Miskolc város pollenterheltségét az alábbi ábra szemlélteti: Miskolc város pollenterheltsége 2013-2014. évben
Az elmúlt időszakban megfigyelhető trendek, tendenciák, problématerületek a Miskolci Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Osztálya tájékoztatása alapján: Panaszok, közérdekű bejelentések alakulása: Továbbra is gyakori az elhagyott, üres társasházi lakásokban kialakuló higiénés állapotok miatti panasz, melynek megoldása nagyon nehéz. A lakosság idősödésével szűnni nem akaró jelenség az elhanyagolt lakókörnyezet, társasházak lakóközösségét vagy a szomszédos lakóház tulajdonosait irritáló rossz higiénés állapotok, elhanyagoltságból eredő bűzök, rovarok elszaporodása. A lakosság - gyakran az Önkormányzat is - Hatóságunktól várja a társasházakban az együttélés szabályait be nem tartó lakók miatt jelentkező alapvetően magatartási és szociális problémák kezelését. Ezen ügyek kivizsgálása (tulajdonviszonyok
tisztázása,
értesítések,
határozatok
kézbesíthetetlensége,
helyszíni
szemle
lefolytatása), a határozatok végrehajtása, annak kikényszerítése időben elhúzódó, vagy lehetetlen, és a higiénés probléma sem oldódik meg. A közérdekű bejelentések között legtöbb a rovarfertőzöttségre vonatkozó. Egyre nagyobb problémát jelent az ágyi poloskák megjelenése, elszaporodása. A panaszok jogosságát tekintve jelentős részük megalapozott, de a probléma megoldásához, kezeléséhez csak kis részben rendelkezik jogkörrel – csak az egészségügyi kártevők (rovarok és rágcsálók) elleni védekezés – a népegészségügyi feladatkörében eljáró kormányhivatal. Az ügyek jelentős részénél a panaszos egyszerre több hatóság, szerv részére benyújtja ugyanazt a tartalmú bejelentését, az ebbe a kategóriába tartozó panaszok egy része évek óta húzódó és visszatérő problémákra vezethető vissza. A nem megfelelő állattartásra vonatkozó panaszok száma továbbra is csökkenő tendenciát mutat.
4
Továbbra is probléma a galambok jelenléte és az általuk okozott kártétel. A galambok közegészségügyi jelentősége elsősorban az épületek belsejében (pl. padlásokon), illetve párkányzatain történő fészkelésükkor keletkező madárürülékből adódik. Gazdasági kártételük döntően az épületek állagának rongálásában nyilvánul meg, de lakott területen kellemetlenkedésük sem hanyagolható el. Járványügyi szerepük abban nyilvánul meg, hogy kórokozók hordozásával betegséget terjeszthetnek, amelyek az embert, illetve a házi- és kedvtelésből tartott állatokat veszélyeztetik. A védekezésben elsősorban a megelőzésre és ezen belül kiemelten a távoltartásukra, illetve életfeltételeik megváltoztatására kell összpontosítani. A „galamb probléma” csak az önkormányzat összehangolt és szervezett védekezési tevékenysége révén lenne orvosolható. A városban a hulladéktároló edények zárt, takarítható helyen történő tárolása sok helyen továbbra sem megoldott. Gyakori a közterületeken kialakított szelektív hulladékgyűjtő szigetek elhanyagolt környezete, szemetessége. A Pece medre a Bábonyibérc környékén, a Szinva medre a számozott utcák mentén gyakran kommunális hulladékkal szennyezett, a patakok medrének és környezetének rendbetételét követően sajnos a hulladék egy idő után újratermelődik. Az elmúlt időszakban megfigyelhető, hogy takarékossági okokból fűtésre többen a régi kályháikat használják, és fűtőanyagként szenet, fát és egyéb tüzelésre alkalmasnak vélt anyagokat használnak. Ezen anyagok égetésekor keletkező füst igen nagymértékben egészségkárosító lehet. A háztartási hulladék legnagyobb részét műanyag zacskók, eldobható műanyag palackok képezik. A műanyagok hosszú idő alatt bomlanak le a természetben. Ha elégetjük őket, szennyezik a környezetet, és károsíthatják az egészségünket, rákkeltő, bőr- és szemirritációt okozó, a légző- és immunrendszert, és a vérképző szerveket súlyosan károsító vegyületek szabadulnak fel. A fahulladékok nagy része különböző gyanta és lakk maradványok mellett faanyagvédő anyagokat is tartalmazhatnak, amelyekből a nem tökéletes égés során szintén egészségkárosító anyagok szabadulnak fel. A hulladékok égetésekor egyrészt számolhatunk az anyagi összetételből eredő káros anyag kibocsátással, másrészt a relatíve alacsony égetési hőmérsékletnél keletkező illetve felszabaduló káros melléktermékek jelenlétével is. Javaslatok, vélemények: Miskolc közegészségügyi infrastruktúrája (közüzemi vízellátás, szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás, köztisztasági tevékenység) teljes körű, így a környezetvédelmi feladatoknak az elért környezeti állapot fenntartására, a környezeti ártalmak megelőzésére, a környezeti terhelések csökkentésére, a környezetgazdálkodás fejlesztésére kell irányulnia. Az egyes környezeti tényezők vonatkozásában, közegészségügyi szempontok alapján az alábbi észrevételeket tesszük: A város közüzemi vízellátása, a szolgáltatott ivóvíz minősége úgy kémiai, mint mikrobiológiai szempontból megfelelő. A karsztforrásoknál kiépített monitoring rendszer és a tapolcai vízmű ultraszűrési technológiája a jövőben is biztosítani tudja a város biztonságos ivóvízellátását. A város levegőminőségét az ipari és a háztartási fűtésből származó légszennyezés mellett döntően a közlekedési emisszió határozza meg. A légszennyező komponensek közül a szálló por koncentrációja esetenként kritikus mértékű. A zöldterületek megtartása és növelése kiemelten kezelendő, különösen a belvárosi területeken, melyek további csökkentése, ill. beépítése levegőtisztaság-védelmi szempontból nem kívánatos. A kerti hulladékok kezelése során a komposztálás választása javasolt, ugyanis valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A komposztálás során elkerüljük a légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk. Nagyon fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása,
5
figyelemfelhívása, hogy égetéskor-tüzeléskor gondoljanak a légszennyezésre, és tegyenek meg mindent egészségünk és környezetünk védelme érdekében. Cél a lakosság környezettudatos magatartásának javítása, ennek elérése érdekében - kiemelkedő figyelmet fordítva a tanuló ifjúságra – az eddigiek mellett további környezetvédelemmel kapcsolatos programok szervezés szükséges. A szennyvízcsatornákkal ellátott utcákban továbbra sem teljes körű az ingatlanok rákötése a csatornahálózatra, ezért a szennyvízhálózat teljes körű kiépítése mellett tovább kell növelni a közcsatornára csatlakozó ingatlanok számát. A hulladékgazdálkodás és kezelés területén az illegális hulladéklerakások folyamatos figyelemmel kisérése, felszámolása mellett fontos feladat a szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztése, a város területének hulladékgyűjtő szigetekkel való lefedettség növelése. Nagyobb figyelmet kell fordítani a galambürülékkel szennyezett közterületek takarítására, a patakmedrek és a szelektív hulladékgyűjtő szigetek tisztántartására is.
Miskolc város és térsége demográfiai, halandósági, megbetegedési és szűrési adatai Bevezető Az alapvető demográfiai adatokon túl bemutatásra kerül a Miskolci járást és Miskolc Megyei Jogú Várost leginkább meghatározó főbb halálozási és daganatos megbetegedési struktúra, valamint a Miskolci járás területén népegészségügyi program keretében szervezett szűrések adatai. Borsod-Abaúj-Zemplén az ország második legnagyobb területű és lakónépességű megyéje. Itt található a legtöbb település, a járások száma is magas (16). A Miskolci járás az országban a legnépesebb (245 384 fő), ahol 39 település található, ebből a városok száma hat. A járásközpontban - Miskolcon - élők aránya 66 %, a városi népesség aránya 77 százalék. Az elmúlt évtized alatt a megye minden járásának lakónépessége csökkent, ennek mértéke Miskolc járás területén 8 százalék volt. Településeinek népességnagyság kategóriák szerinti megoszlását vizsgálva elmondhatjuk, hogy a járás területének közel 80 %-át az ezer és ötezer fő népességű települések alkotják, hasonlóan a Szerencsi és Mezőcsáti járásokhoz. Miskolc járás népességének korcsoportos megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a lakosság közel 60 %-át a 15-59 évesek népessége alkotja, a 15 évesnél fiatalabb korosztály alacsonyabb arányt képvisel (18%), mint a 60 éves és idősebb korúak népessége (22%). A gyermekkorúak aránya országosan az Encsi járásban (21%) a legmagasabb, de a Cigándi, a Szikszói és az Edelényi (19%) járás is az első ötben szerepel. A 7 éves és idősebb járási lakosság legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Miskolci járásban a népesség csaknem 65 %-a középfokú vagy annál magasabb - felsőfokú - iskolai végzettséggel rendelkezik, ezen mutató tekintetében a járások közül megyén belül az első helyen áll. Itt a legmagasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is (15 %). Miskolc járás területén az élveszületések elmúlt tíz éves átlaga 2 441 fő, míg a halálozásoké 3 338 fő volt, a bevándorlások száma tíz év alatt 9 703 főt tett ki, míg az elvándorlásoké 10 792. A Miskolci járás lélekszámát a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egyaránt alakította. Miskolc város lakónépességének száma 2014. január 1-jén 161 265 fő volt.
6
Miskolc népességszámának változása 1850-től napjainkig
Miskolc varost és járási területét az elöregedés folyamata jellemzi, a legnépesebb korcsoportot jelenleg a nyugdíj előtt állók alkotják. A városban a 0-14 evesek aranya jelentős mértékben csökkent (1990-ről 2013-ra 23%-kal) és hasonló folyamat figyelhető meg a 15-59 éves korcsoportban is (-4,7%). Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma
Miskolc Város lakónépessége nem és korcsoport szerint, a legfrissebb adatok tükrében 2013.
korcsoport
Férfiak
8 000
6 000
4 000
Nők
85+ 80--84 75--79 70--74 65--69 60--64 55--59 50--54 45--49 40--44 35--39 30--34 25--29 20--24 15--19 10--14 5--9 1--4 0 2 000
0
2 000
4 000
6 000
8 000
7
Halandósági és megbetegedési mutatók Halálozási Mutatók Információs Rendszere 2013-ban az Országos Tisztifıorvosi Hivatal létrehozta a Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszerét (továbbiakban HAMIR). Az elemzések során a halálozások és megbetegedések területi különbségeinek vizsgálatakor szükséges az egyes zavaró tényezők (pl: különböző koreloszlás a vizsgált területeken) kiküszöbölése. Ennek egyik módja a standardizálás. A HAMIR programban nem csak nyers adatok érhetőek el, hanem megfelelő statisztikai módszerekkel standardizált és stabilizált halálozási hányadosok (SHH). Ezek azt mutatják meg, hogy a tényleges halálesetek száma, hogyan aránylik a várható halálesetszámhoz (ami akkor lett volna várható, ha a vizsgált populációban a korspecifikus halálozási arányszámok olyanok lettek volna, mint a standard országos – populációban). A népegészségügyi szakemberek számára elérhető adatbázisok és a jól érthető területi ábrák azzal a céllal készültek, hogy országosan egységes módszertan és megjelenítés segítségével lehetővé váljon az egészségpolitika szereplői számára a magas megbetegedési/halálozási kockázattal bíró területek azonosítása. Ezzel lehetőség van minden térségben a problémák priorizálására és a helyileg legnagyobb problémát okozó megbetegedések kiemelésére, célzott megelőző és szűrőprogramok szervezésére. A továbbiakban a Miskolci járás lakosságának halálozási elemzéseit a HAMIR rendszerében feldolgozott adatok alapján mutatjuk be. A halálozáson belül kiemelt figyelmet érdemel a korai vagy idő előtti (65 év előtt bekövetkezett) halálozás. Ennek a figyelemnek az oka a korai halálozás népegészségügyi jelentősége: egy területi egység lakosainak egészségi állapotát első megközelítésben az idő előtt bekövetkezett halálozások mértékével és struktúrájával szokás jellemezni. Ezért az okspecifikus elemzések elsősorban a korai halálozásra és megbetegedésekre terjednek ki (15-64 éves korosztály). Haláloki struktúra a Miskolci járásban A Miskolci járás területén élő 15-64 éves lakosság körében férfiaknál a keringési rendszer betegségei, míg nők esetében a rosszindulatú daganatok miatt bekövetkező halálozások bírnak jelentősebb haláloki súllyal. Mindkét halálok az idő előtti halálozások 63 illetve 69 százalékáért felelős, míg az emésztőrendszer betegségei tekintetében bekövetkező halálozásnak férfiaknál 14 %-os a részesedése, a külső okok által bekövetkezett halálozások súlyarányával megegyezően. Ezen halálokok az összhalálozásban a nők körében alacsonyabb súllyal vannak jelen.
8
Az egyes korcsoportokban bekövetkező halálozások struktúrája a következő képet mutatja a Miskolci járás lakossága körében:
45 éves életkor alatt a járásban élő férfiak többsége a külső okok miatt hunyt el, nők körében a külső okok és a rosszindulatú daganatok okozta halálozás haláloki súlya a legkifejezettebb.
Az emésztőrendszeri betegségek haláloki súlya mindkét nem esetében a 35-44 éves korban éri el a maximumot, magasabb korcsoportokban már csökkenést mutat.
A keringési rendszer betegségeinek részesedése a haláloki struktúrában az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik, férfiak esetében az 55 éves, nők körében pedig az 65 éves életkort betöltött lakosság körében vezető szerepet tölt be.
A rosszindulatú daganatok részaránya 25-34 éves kortól csúcsosodik ki mindkét nem esetében, az 55-64 éves korcsoportig növekedve nőknél vezető halálok, férfiak esetében pedig a második helyet foglalja el.
9
Halálozási kockázat, területi halálozási egyenlőtlenségek Vizsgáltuk Miskolc Járás 15-64 év közötti lakosságának becsült halálozási kockázatát az országos halálozás 2007-2012. évek összevont időszakát véve viszonyítási alapként, valamint 2008-2012. években Borsod-Abaúj-Zemplén megye járási közigazgatási területeinek és településeinek halandósági különbségeit, az országos halálozási szinthez viszonyítva. A lentebb szereplő halálozási térképeken azonos színkóddal jeleztük az országos átlagtól való eltéréseket. Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai tekintetében az országos megbetegedési szintnél kedvezőtlenebb halálozási helyzetet tükröznek a lilás árnyalatú területek (a halálozási index értéke 1,00tól nagyobb értéket mutat), míg a zöldes árnyalatba átmenő területek megbetegedési mutatói a hazai átlagszinttől kedvezőbben alakultak (a halálozási index értéke 1,00-tól kisebb értéket mutat) megyénk területén a vizsgált években. A települési szintű térképeken, ha az országos átlagtól való kedvező vagy kedvezőtlen eltérés szignifikáns, azaz statisztikailag megalapozott a hazai átlagszinttől való különbözősége, akkor azt pontozással jelöltük. Általános halálozás Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes férfi lakossága körében 8 256 halálozási eset történt 2008-2012. közötti években, nők esetében 8 066. A 15-64 évesek körében férfiaknál 3 173, nőknél 1 562 haláleset történt. A halálesetek száma jól tükrözi
a férfiak kifejezettebb érintettségét ezen életszakaszban
bekövetkező idő előtti halálozások tekintetében.
Általános (az összes halálok miatt bekövetkező) halálozás gyakorisága a 25-64 éves férfi lakosság egyes korcsoportjaiban, Miskolc járásban és Magyarországon 2008-2012.
10 Általános (az összes halálok miatt bekövetkező) halálozás gyakorisága a 25-64 éves női lakosság egyes korcsoportjaiban, Miskolc járásban és Magyarországon 2008-2012.
Általános halálozás becsült halálozási kockázata Miskolc járásban és Magyarországon a 15-64 éves férfi lakosság körében
11
Általános halálozás becsült halálozási kockázata Miskolc járásban és Magyarországon a 15-64 éves női lakosság körében
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakosságának az összes halálok miatti halálozása járási és települési szinten, 2008-2012.
12
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakosságának az összes halálok miatti halálozása járási és települési szinten, 2008-2012.
Okspecifikus halandóság a főbb haláloki főcsoportokra A Miskolci járás okspecifikus halandósága vizsgálatát főbb haláloki főcsoportok tekintetében tettük meg mind az idősoros, mind a területi különbségek vonatkozásában.
Rosszindulatú daganatok okozta halálozás becsült halálozási kockázata a Miskolci járás 15-64 éves férfiak lakossága körében
13
Rosszindulatú daganatok okozta halálozás becsült halálozási kockázata a Miskolci Járás 15-64 éves női lakossága körében
A rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakosságának a rosszindulatú daganatok okozta halálozása járási és települési szinten, 2008-2012.
14
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakosságának a rosszindulatú daganatok okozta halálozása járási és települési szinten, 2008-2012.
Keringési rendszer betegségei okozta halálozás becsült halálozási kockázata a Miskolci Járás 15-64 éves férfi lakossága körében
15
Keringési rendszer betegségei okozta halálozás becsült halálozási kockázata a Miskolci Járás 15-64 éves női lakossága körében
A keringési rendszer betegségei miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakosságának a keringési rendszer betegségei okozta halálozása járási és települési szinten, 2008-2012.
16
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakosságának a keringési rendszer betegségei okozta halálozása járási és települési szinten, 2008-2012.
Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás becsült halálozási kockázata a Miskolci Járás 15-64 éves férfi lakossága körében
17 Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás becsült halálozási kockázata a Miskolci Járás 15-64 éves női lakossága körében
Az ischaemiás szívbetegségek miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakosságának az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozása járási és települési szinten, 2008-2012.
18
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakosságának az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozása járási és települési szinten, 2008-2012.
Emésztőrendszer betegségei okozta halálozás becsült halálozási kockázata a Miskolci Járás 15-64 éves férfi lakossága körében
19
Emésztőrendszer betegségei okozta halálozás becsült halálozási kockázata a Miskolci Járás 15-64 éves női lakossága körében
Az emésztőrendszeri megbetegedések miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakosságának az emésztőrendszer betegségei okozta halálozása járási és települési szinten, 2008-2012.
20
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakosságának az emésztőrendszer betegségei okozta halálozása járási és települési szinten, 2008-2012.
Újonnan felfedezett és bejelentett rosszindulatú daganatos megbetegedések alakulása (Rák Incidencia), 2008-2012. évek összevont adatai alapján Miskolc járás területén az összevont öt év adatai alapján férfiaknál 2673 rosszindulatú daganatos megbetegedés történt, nők esetében is hasonló a helyzet 2582 megbetegedést regisztráltak. Legnagyobb megbetegedési részarányt férfiaknál a légcső, hörgő és a tüdő (17%), nők körében az emlő (19%) rosszindulatú daganatos megbetegedései képviseltek a szűrhető daganatok körében. Megbetegedési (rák incidencia) struktúra alakulása
Rosszindulatú daganatok megbetegedési struktúrája a Miskolci járás 15-64 éves férfi lakossága körében, 2008-2012. Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata (BNO-10.:C00-C14)
Vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatai (BNO-10.:C18C21) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-10.:C33-C34)
10%
10%
56%
17%
Bőr rosszindulatú melanómája (BNO10.:C43) Prosztata rosszindulatú daganata (BNO-10.:C61)
5%
2%
Egyéb
21
Rosszindulatú daganatos megbetegedések területi megbetegedési egyenlőtlenségei Az alábbi megbetegedési (incidencia) térképeken Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai tekintetében az országos megbetegedési szintnél kedvezőtlenebb rosszindulatú daganatos megbetegedési helyzetet tükröznek a barna árnyalatú területek (a halálozási index értéke 1,00-tól nagyobb értéket mutat), míg a lilás árnyalatba átmenő területek megbetegedési mutatói a hazai átlagszinttől kedvezőbben alakultak (a halálozási index értéke 1,00-tól kisebb értéket mutat) megyénk területén a vizsgált években. A hazai daganatos megbetegedési átlagszintnél magasabb értékkel bíró, valamint a népegészségügyi program keretében
szervezett
szűrések
által
érintett
daganatos
megbetegedések
kerültek
térképes
megjelenítésre. A települési szintű térképeken, ha az országos átlagtól való kedvező vagy kedvezőtlen eltérés szignifikáns, azaz statisztikailag megalapozott a hazai átlagszinttől való különbözősége, akkor azt pontozással jelöltük. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakosságának a rosszindulatú daganatok miatti megbetegedése, járási és települési szinten, 2008-2012.
22
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakosságának a rosszindulatú daganatok miatti megbetegedése, járási és települési szinten, 2008-2012.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakosságának az emlő rosszindulatú daganata miatti megbetegedése, járási és települési szinten, 2008-2012.
23
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakosságának a méhnyak rosszindulatú daganata miatti megbetegedése, járási és települési szinten, 2008-2012.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakosságának a prosztata rosszindulatú daganata miatti megbetegedése, járási és települési szinten, 2008-2012.
24
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakosságának a légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai miatti megbetegedése, járási és települési szinten, 2008-2012.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakosságának az ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganatai miatti megbetegedése, járási és települési szinten, 2008-2012.
25
A népegészségügyi program keretében végzett szervezett szűrések Miskolc járásban 2013-2014. évben Emlőszűrő vizsgálatok A Miskolci járás 45-65 év közötti női lakosságának szűrése három komplex mammográfiás központban történik (a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban, illetve a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház területén található AA-MED Kft-ben és Huniko KDKban). Az emlőszűrés megjelenési aránya járásonként 2013-2014-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásainak a megjelenési aránya 24% és 44% között mozgott a 20141
2015-es két éves behívási ciklusban . A Miskolci járásból 7545 fő szűrése történt meg ugyanezen időszakban 33%-os megjelenési arány mellett. A miskolci nők megjelenési aránya (31%) rendszerint kedvezőtlenebb a megye többi részén tapasztalható adatoknál, mivel ők gyakran a szűrési rendszert kikerülve (diagnosztikai célú vizsgálatra szóló beutalóval) vesznek részt a vizsgálaton.
Az emlőszűrésen való megjelenési arány növelésére tett erőfeszítések Az emlőszűrésre történő behívásokról értesítettük Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzatát és a miskolci járás települési önkormányzatait. Egyúttal felhívtuk a figyelmüket, hogy az önkormányzat által szervezett csoportos beutaztatások esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnál utazási költségtérítés igényelhető a szervezett csoportos utazáson részt vett biztosítottak után. Az önkormányzatok számára a beutaztatással kapcsolatban felmerülő kérdések, problémák (pl. behívási listák kérése, időpont egyeztetés a szűrőállomással) megoldása során a BAZMKH Miskolci Járási Hivatal 1
jelenleg még csak 2015. májusával bezárólag állnak az adatok rendelkezésünkre.
26
Népegészségügyi Osztálya közreműködésével folyamatos segítséget nyújtottunk (Emőd, Radostyán, Sajókápolna, Sajólászlófalva, Sajósenye, Varbó csoportos beutaztatása esetében). A szervezett lakossági szűrővizsgálatokon való részvételi arány növelése érdekében az emlőszűrési listák háziorvossal történő validálása megtörtént. Az alapellátási munkaértekezleten tájékoztattuk az érintetteket a feladatról. Az ütemterveket ez előzőkön túl továbbítottuk az egészségfejlesztési irodáknak (EFI-knek), közreműködésükkel segítettünk a beutaztatások megszervezésében, lebonyolításában. Egészségfejlesztési rendezvényeinken hangsúlyoztuk a népegészségügyi szűrések fontosságát. Az önkormányzatok az alapellátás, az EFI-k közreműködésével, illetve a helyi médián (tv, hírlevél, honlap) keresztül kommunikálták a szűrés és a csoportos beutazás lehetőségét. „Szűrés éjszakája” Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Egészségfejlesztési Intézet és valamennyi kormányhivatal, így a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal 2014. április 25-én először rendezte meg a Szűrés éjszakáját. Ezen a napon országszerte több mint 40 emlőszűrő állomáson várták meghosszabbított nyitva tartással és különféle programokkal azokat a 45 és 65 év közötti hölgyeket, akik meghívót kaptak a térítésmentes emlőszűrésre. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Miskolc település lakosai közül is meghívásra kerültek hölgyek erre a napra emlőszűrésre. A mammográfiás vizsgálat mellett egyéb szűrővizsgálatok (vérnyomásmérés, vércukor, koleszterin, CO mérés, testtömeg index, testzsír százalék meghatározás, tüdőszűrés),
kérdőíves
kockázatfelmérés
(szív
és
érrendszeri
megbetegedések,
2.
típusú
cukorbetegség, krónikus légúti megbetegedés), tanácsadás (életmód, táplálkozás, testmozgás, emlő önvizsgálat) igénybevételére is lehetőség volt az egyes helyszíneken. A programot a média kiemelt figyelme kísérte, többek között a Miskolc Televízió, Szentistván Rádió és az Észak-Magyarország Napilapban voltak megjelenések. „Szűrési staféta” A „Szűrési staféta” 2014. szeptember hónapban érkezett megyénkbe. Programsorozatunk címe „Hívunk, jöjj, mert késve késő!” - utalt a célokra is, melyek a korai felismerés, a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságának hangsúlyozása, az egészséges életmód népszerűsítése volt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal a Magyar Rákellenes Liga Miskolci Alapszervezetével együttműködve, a Komplex Mammográfiás Központok és a megyei Egészségfejlesztési Irodák (EFI) közreműködésével a különböző színtereken, helyszíneken több célcsoport specifikus programot szervezett:
a szervezett emlőszűrő-vizsgálatra csoportos beutaztatások szervezése, a résztvevőknek plusz szolgáltatások: ingyenes vizsgálatok, kockázatfelmérés, életmód tanácsadás;
települési, munkahelyi családi és egészségnapok, egyéb közösségi programok, figyelemfelhívó séta;
„Hívunk, jöjj, mert késve késő!” címmel internetes vetélkedő szépkorúak részére;
„A méhnyakrák megelőzhető: védőoltással, szűréssel!” címmel internetes vetélkedő a megyei
„Neked mi az egészség?” címmel rajzverseny a megye szociális és gyermekvédelmi
általános iskolák 7. évfolyamos diákjai részére; intézményeinek ellátottjai részére;
„Hívunk, jöjj, mert késve késő!” címmel internetes vetélkedő a megyei középiskolák 9. évfolyamos diákjai részére.
27
„Érintetti kerekasztal" - szinergia kialakítás a komplex mammográfiás központok (KMK-k), EFI-k, civil szervezetek között;
"Kérdezz! Felelek" az orvos válaszol - interaktív szakmai nap középiskolásoknak.
A „Szűrési staféta” keretében a Miskolci járás területéről Radostyánból, Sajókápolnáról és Sajólászlófalváról történtek csoportos beutaztatások.
Védőnői Méhnyakszűrő Program A Miskolci járásban 7 területi védőnő 12 településen (Bőcs, Emőd, Kisgyőr, Kondó, Miskolc-Lyukóvölgy, Onga,
Parasznya,
Radostyán,
Sajólászlófalva,
Sajókápolna,
Szirmabesenyő,
Varbó)
végzett
méhnyakszűrést a program keretében. Összesen 1009 behívólevelet küldtünk ki, a levett kenetek száma 244 volt, ez 24%-os megjelenési arányt jelentett. A rendelkezésre álló eredményekből a kenet értékelése negatív 152 esetben (66%), a kenetvétel ismétlése szükséges EC sejtek hiánya miatt 56 esetben (24%), gyulladás miatt nőgyógyászati vizsgálat javasolt 17 esetben (7%), daganat gyanúja miatt nőgyógyászati vizsgálat 4 esetben (2%) volt szükséges, technikai hibával jelzett kenet 3 (1%) volt.
A megye területén a Program során 1039 főt értek el a védőnők. Az előbbiek közül a méhnyakszűrést elutasítók (már részt vettek, egyéb ok miatt nem akarnak részt venni) száma: 160 fő – 15,4 % volt; nőgyógyászhoz kívánt menni méhnyakszűrésre: 211 fő – 20,3%, védőnőhöz kívánt menni kenetvételre: 668 fő – 64,3%. A méhnyakszűrés nem volt teljesíthető (elköltözött, nőgyógyászati műtét történt, elhalálozott, stb.) további 152 főnél.
28
Tüdőszűrés A Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Térségi Diagnosztikai Szűrőcentruma 82.744 fő szűrését végezte el 2014-ben Miskolc városban és Miskolc város gondozási körzeteiben élők körében. Az intézmény szűrőbuszai a leadott ütemterv szerint végeztek mobil ernyőfénykép-szűrést. A szűrőbuszok lehetőség szerint kétévente jutnak el megyénk minden településére. Az ütemterv összeállítása során figyelembe vették a járványügyi szempontokat, ennek megfelelően a kiemelt kockázattal rendelkező helyszínek (pl. szociális otthonok, börtönök, stb.), valamint az arra igényt tartó települések és vállalkozások szűrése évente megtörténik. A minél nagyobb lakossági részvétel érdekében a szűrőbuszok ütemtervéről és a szűrésen való részvétel fontosságáról tájékoztattuk az érintett önkormányzatokat.
A tájékoztatóban szereplő adatok forrásai: -
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály szakmai beszámolója
-
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Miskolci Járási Hivatal Népegészségügyi
-
KSH, Statisztikai évkönyvei, STADAT táblák, tájékoztatási adatbázisa
-
KSH, Magyarország járásai, 2013.
-
Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere (HaMIR), Országos Tisztifőorvosi
Osztálya környezetállapot beszámolója
Hivatal, 2015 Alkalmazott mutatók és értelmezésük: Leíró epidemiológiai elemzés: A halálozás időbeli alakulásának vizsgálata A halálozás időbeli alakulásának vizsgálata során, járási szinten az alacsony esetszámokból és vagy kis létszámú népességből eredő éves ingadozások kiküszöbölése, azaz az eredmények stabilizálása, hierarchikus Bayes-i tér-idő elemzés segítségével történt. Az adott évi halálozási kockázatok esetében minden esetben a teljes vizsgálati időszak (2007-2012.) összevont kockázata szolgáltatta a standardként választott viszonyítási alapot. Az elemzés során kapott évenkénti halálozási kockázatok jól mutatják az adott halálozás tendenciáját. A halálozás és megbetegedés (Rák incidencia) területi különbségeinek vizsgálata A halandóság területi különbségek vizsgálatához az SHA kis esetszámokból eredő instabilitása miatt az indirekt standardizálás módszere került alkalmazásra. A térepidemiológiai elemzést a Rapid Inquiry Facility (RIF) [8] szoftver segítségével végeztük. A halandóság területi egyenlőtlenségeinek vizsgálata Standardizált Halálozási Hányadosok (SHH) számításával történt. Az SHH azt mutatja meg, hogy az adott település lakosságának adott időszakra és halálokra vonatkozó halálozása hány százaléka az országos halálozási szintnek, tehát a viszonyítási alapot az adott időszakra vonatkozó országos nem-, és korspecifikus halálozási arányszámok képezték. E szerint az ország férfi, illetve női lakosságának korspecifikus halálozási arányszámait a vizsgált kerületek populációjának réteglétszámaival súlyozva számoltunk várható esetszámot (V). Ez megmutatta, hogy mekkora lenne az adott halálozás intenzitása a vizsgált populációban, ha az a standard populációtól (ország férfi és női lakossága az adott évben) csupán az eltérő korösszetételben
29
különbözne. Az SHH a vizsgált populációban a halálozás tényleges esetszámát (T) viszonyítja a halálozás várható számához (V): Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az SHH = 1,00 akkor az országos szinttől nem különbözik a halandóság, SHH < 1,00 akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság; SHH > 1,00 akkor az országos szintnél magasabb a halandóság. A vizsgált időszakban a halálozás véletlenszerű ingadozásainak csökkentése érdekében a halandósági különbségek vizsgálatakor többéves időtartamra összevonva végeztük az elemzést. Az SHH már stabilabb mutató a direkt standardizált arányszámnál, azonban, mivel a népesség korcsoportos eloszlásbeli különbségeit „átörökíti” a hányados mutatóba, így közvetlenül (direkt módon) nem hasonlítható össze sem időben, sem térben. Mindig a standardhoz viszonyított kockázatot jelenti. Az SHH mutatók stabilizálására alkalmazott statisztikai módszerek (simító-eljárások) Az empirikus Bayes becslés lényege, hogy az értékeket a teljes vizsgált terület átlagához közelíti, oly módon, hogy ez a korrekció annál nagyobb, minél instabilabb a hányados (kis populáció, kis esetszám). Segítségével értelmezhető a kockázat az olyan területeken is ahol nem volt megfigyelt eset. Jól alkalmazható olyan területi egységek halálozási mutatójául, mint a kistérségek, járások.
Miskolc, 2015. június 24.
Dr. Asztalos Ágnes főosztályvezető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály
