Miskolc FGSZ Üzem területén lévő állomások DTM rendszerének vizsgálata Szakdolgozat
Készítette:
Gémes Péter László hírközlés irányító Miskolci FGSZ Zrt. Üzem
Tervezésvezető:
Trohák Attila adjunktus, ME, Automatizálási és Komunikációtechnológiai tanszék
Konzulens:
Király István Műszaki felügyelet irányító mérnök Miskolci Zrt. Üzem
Készült:
Miskolc 2012. November 1
FGSZ
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
TARTALOMJEGYZÉK 1.
BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 4
2.
GÁZIPARI OBJEKTUMOK KÖZÖTTI ADATKAPCSOLATOK HÁLÓZATI TOPOLÓGIÁJA ........................ 9 2.1
A HÁLÓZATBA KAPCSOLAT BERENDEZÉSEK ADATÁTVITEL SZEMPONTJÁBÓL LEHETNEK ................................... 9
2.2
ADATKAPCSOLAT TÍPUSA SZERINT AZ ÁLLOMÁSOK ............................................................................ 10
3.
ADATÁTVITELI FIZIKAI VONALAK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE ....................................................... 12
4.
TÁVKÖZLÉSI KÁBELEK LEGFONTOSABB FIZIKAI, VILLAMOS, ILLETVE ÁTVITELI JELLEMZŐI ........... 14 4.1
AZ ALKALMAZOTT ADATÁTVITELI TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA ............................................................. 14
4.2
MŰKÖDÉSÉNEK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI A KÖVETKEZŐK ................................................................. 14
4.3
ADATÁTVITELI SEBESSÉG ............................................................................................................ 15
4.4
VONALI ADATÁTVITELI SEBESSÉG .................................................................................................. 16
4.5
TELJES JELTELJESÍTMÉNY: ........................................................................................................... 16
4.6
CSÚCSFESZÜLTSÉG: .................................................................................................................. 16
5.
TÁVKÖZLÉSI KÁBELEK FÖLDELÉSI PROBLÉMÁI ............................................................................. 19
6.
SHDSL .......................................................................................................................................... 19
7.
8.
9.
6.1
ALKALMAZÁSI TERÜLETEK: ......................................................................................................... 20
6.2
ADATCSERE VEZETÉKEK ............................................................................................................. 21
6.3
AZ ÁTVITELI KÖZEGGEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK ......................................................... 22
6.4
MODEMEK ............................................................................................................................ 23
6.5
TÁVTÁPLÁLÁS, INTERFÉSZ MEGVALÓSÍTÁSOK .................................................................................. 23
A TELINDUS CROCUS HDSL MODEM KONFIGURÁLÁSA, FELÜGYELETE ......................................... 25 7.1
DIAGNOSZTIKAI TESZTEK ............................................................................................................ 26
7.2
RIASZTÁSOK ........................................................................................................................... 27
7.3
STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSE ............................................................................................................ 27
7.4
A GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK , MINT ADATCSOMÓPONTOK MŰKÖDÉSE ...................................................... 27
FORGALOMIRÁNYÍTÓ PROTOKOLLOK ......................................................................................... 30 8.1
TÁVOLSÁGVEKTOR ALAPÚ FORGALOMIRÁNYÍTÁS MŰKÖDÉSI ALAPELVE................................................... 31
8.2
TÁVOLSÁGVEKTOR - ROUTING TÁBLA PROBLÉMÁK ............................................................................ 31
8.3
LINK ÁLLAPOT ALAPÚ FORGALOMIRÁNYÍTÁS (LINK STATE ROUTING) MŰKÖDÉSI VÁZLATA: .......................... 31
8.4
MODEMEK CSOPORTKÉPZÉSE ...................................................................................................... 31
A SÁVSZÉLESSÉG VIZSGÁLATÁVAL ............................................................................................... 33 9.1
ÉRINTETT KÁBELVISZONYLATOK MISKOLC – CENTER KÖZÖTT A KÖVETKEZŐK ........................................... 33
2
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat 9.2
MÉRÉSEKHEZ FELHASZNÁLT ESZKÖZÖK .......................................................................................... 34
10.
SÁVSZÉLESSÉG MEGHATÁROZÁSA A KÁBEL ANALÓG PARAMÉTEREINEK MÉRÉSEIVEL ........... 35
11.
DIGITÁLIS BER TESZT EREDMÉNYEK (RL TEST) ......................................................................... 36
12.
MÉRÉSI EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE ...................................................................................... 37
13.
PLC MENEDZSELÉSE ................................................................................................................ 39
13.1
ETHRENET ............................................................................................................................. 39
13.2
ETHERNET KAPCSOLAT .............................................................................................................. 39
13.3
SZOFTVER LETÖLTÉS A CÉL ESZKÖZRE ............................................................................................. 40
14.
FGSZ ZRT. TERÜLETÉN ALKALMAZOTT PLC BERENDEZÉSEK ..................................................... 42
14.1
CONTROLWAVE TÍPUSÚ TELEMECHANIKAI ÁLLOMÁS ......................................................................... 42
14.2
TSX PRÉMIUM PLC ................................................................................................................. 42
14.3
B&R PLC.............................................................................................................................. 43
15.
ÖSSZEFOGLALÁS ..................................................................................................................... 44
16.
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM: .............................................................................................. 45
MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................... 46 1
sz melléklet FGSZ Zrt. országos telemechanika rendszere .................................................... 46
2
sz. melléklet Modemek státuszregisztereinek kiosztása....................................................... 47
3 sz. melléklet
Mérési eredmények .......................................................................................... 57
3
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
1. Bevezetés A szakdolgozatom témaválasztása számomra egyértelmű volt, mivel jelenleg egy működő rendszer fenntartásával és hibaelhárításával foglakozom. Naponta tapasztalom, hogy a felépített Országos Telemechanika Rendszer (OTR) ami jelenleg 128kb/s sebességen működik, sokszor bizony lassúnak tűnik. Ezen gondolatok jegyében és a rendszer érdekében gondolkodtam egy olyan feladatban, ami gyorsabb elérhetőséget biztosít a központ és állomások között. Feladatom során ismertetem a jelenleg működő rendszert, kitérek a DSL technológiára és az elvégzett mérések alapján kiértékelést végzek. Magyarországon az első gázvezeték 1938-ban létesült, mely fúrási pontokat kötött össze üzemi létesítményekkel. Az első gáztávvezetéket, Bázakerettye és Nagykanizsa között 27 km hosszúságban 1942-ben adták át. A földgázszállítás az elmúlt hetven esztendőben komoly fejlődésen ment keresztül. Ez éppúgy köszönhető a technika vívmányainak, mint annak az elkötelezett szakembergárdának, amely a vállalatnál dolgozik. A biztonságos üzemeltetés érdekében a vezetékekkel egy időben hírközlő kábelt is fektettek, ez akkoriban még forradalmi újdonságnak számított. A rendszer összehangolt üzemeltetéséhez 1968-ban, Siófokon diszpécser szolgálatot szerveztek, mely azóta is innen végzi feladatait. Az FGSZ mára közel 5600 kilométernyi nagynyomású gázvezetéken szállít földgázt, s látja el a gázszolgáltató társaságokat, illetve közvetlenül a rendszeréhez csatlakozó erőműveket és nagyipari fogyasztókat. A gázátadó állomások és a központ közötti kapcsolatot a nagynyomású vezeték mellett húzódó távkábel hálózaton történik. A távkábel hálózaton DP telefon rendszer és DTM rendszer működik.
4
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
1. FGSZ Zrt. optikai és réz távkábel hálózata a hírközlési csoportok területi felosztásával Az országos távkábel hálózat és rendszer működtetését az FGSZ Zrt. hat üzemében felállított hírközlési csoportok végzik. A hat üzem kelet felöl nézve Miskolc, Hajdúszoboszló, Kecskemét, Vecsés, Kápolnásnyék és Gelénháza. Az Országos Telemechanikai Rendszer (OTR) az információáramlást biztosító összekötő kapocs az egymástól távol elhelyezkedő objektumok és a rendszerirányítás között. Az 1 sz. mellékletben található egy áttekintő rajz az országos rendszerről. A rendszer szerepe, hogy ezek az irányító központok adatokat gyűjthessenek a technológiai objektumokról és beavatkozhassanak azok működésébe, illetve a kapott információk alapján szabályozhassák működésüket. Hazánkban az OTR 1979-től több lépcsőben, siófoki központtal épült ki, és egységes irányítási rendszerbe kapcsolta az olaj- és gáztávvezeték-rendszereket, megoldva és biztosítva az információáramlást, valamint az automatikus üzemvitelt.
5
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
2. Országos telemechanikai rendszer elvi felépítése Az FGSZ Zrt. Miskolci Üzeméhez az ország területének 1/5-én lévő, közel 80 nagyobb országos távfelügyeleti rendszerbe van kötve. A távfelügyeleten keresztül az üzemi, illetve a központi diszpécser szolgálat egyrészt figyelemmel tudja kísérni a technológiai statikus és dinamikus változásait, másrészt lehetőséget biztosít az online beavatkozásra, folyamatok összehangolására országos szinten. Adatgyűjtést, monitorozást biztosít, és egy rendszerként kezeli az országos rendszert.
6
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
3. Miskolci FGSZ Üzem DTM rendszerrajza
7
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
4. TM PLC állomás elvi felépítési rajza
8
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
2. Gázipari objektumok közötti adatkapcsolatok hálózati topológiája A gázipari objektumokat összekötő adatátviteli hálózat kialakításánál egyik legfontosabb kérdés a berendezések válaszideje, illetve ebből következően a sávszélesség kérdése. Biztosítani kell, hogy a felügyeleti rendszer a felügyelt állomásokon történt állapotváltozás esetén a lehető legrövidebb időn belül megjelenítse a változást a diszpécser rendszer szerver gépein, országos szinten. vannak olyan, a technológiából adódó változások, amelyek csak később jelenhetnek meg, viszont ezeket a változásokat az állomásokon lévő TM-PLC-k a helyszínen valós időben le tudják kezelni, majd ezután jelentést küldenek a központ felé.
2.1 A hálózatba kapcsolat berendezések adatátvitel szempontjából lehetnek IP TM-hez kapcsolódó berendezések, amelyek a technológia működtetéséhez, folyamatirányításához szükségesek, Magát az adatátvitelt megvalósító berendezések, Adatátviteli rendszert felügyelő berendezések, amelyek az adatátviteli rendszer felügyeletét, diagnosztikáját látják el. Az adatkapcsolatok típusainak kialakításánál, tervezésénél, illetve szervezésénél, sok minden más paraméter mellett figyelembe kellett venni egyrészt a területen meglévő, rendelkezésre álló infrastruktúrát, másrészt a gázszolgáltató primer rendszer folyamatos fejlődését. A nagynyomású gázátadó állomásokat többnyire szántóföldre, a városok határától megfelelő védőtávolságra tervezik, ezért a közműellátottságuk meglehetősen szegényes. Másrészt a gázátadó állomás helyének kiválasztásakor fontos szerepet játszik az új gázigény kielégítése. Mindkét tulajdonság erősen befolyásolja az adatkapcsolatok kialakításait, típusait, illetve minőségét. Az adatkapcsolat kialakításakor az elsődlegesen adatkapcsolat céljára számításba vett fizikai átviteli közeg a gázvezeték mentén, a gázvezeték védősávjában fektetett bányaüzemű hírközlő kábel. Fontos szempont az adatkapcsolatok redundáns kialakítása, minden gázipari objektum esetében biztosítani kell egy tartalék adatátviteli irányt. A nagy csomó 9
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
pontokon Miskolcon, illetve Tiszaújvárosban találhatók azok az adatátviteli felügyeleti berendezések, amelyek központként biztosítják a diszpécserszolgálatok számára a folyamatos, valós idejű, online beavatkozási lehetőségeket. Az FGSZ Zrt. Miskolci Üzem területéhez tartozó adatátviteli hálózat felépítését az 5. ábra mutatja. Az egyes objektumok különböző színekkel lettek jelölve, az adatátviteli kapcsolat típusától függően. A nagy csomópontokat pirossal, a kisebb csomópontokat kékkel, az alapcsomópontokat zölddel jelöltem a térképen. Sárgával jelölt pontokon találhatók V-SAT tartalék irányok, illetve rózsaszínnel jelöltem az AM mikro tartalék összeköttetéseket.
5. Gázátadó állomások felépítése adatkapcsolat szempontjából
2.2 Adatkapcsolat típusa szerint az állomások
piros csomópontokban megtalálhatóak a bérelt vonali, mikró, földkábel kapcsolatok,
kék csomópontokban bérelt vonali és földkábel kapcsolat,
zöld csomópontokban földkábel és egyes helyeken mikró adatkapcsolat,
10
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
Ha matematikai értelemben vizsgáljuk az ábrát, akkor kijelenthetjük azt, hogy a gázátadók hálózati topológiája megegyezik egy gráffal, amelynek élei az adatkapcsolatokat, csúcsai pedig a gázátadó objektumokat jelentik. Ha az egyszerűség kedvéért, először feltételezzük, hogy a gráf minden élén azonos a sávszélesség, illetve egyenrangúak a kapcsolatok, akkor egy matematikai problémát is megfogalmazhatunk: minimum hány darab tartalék irányra van szükségünk a rendszerben ahhoz, hogy minden objektumból ill. a helyszínről azonos távolságú útvonalon jussunk el a nagy csomópontokba? ezeket a bérelt vonalakat hova kell telepíteni az azonos adatszállítási költségek érdekében? Az ábrán sárgával jelölt csomópontokban az egyik irányt műholdas adatkapcsolat valósítja meg. Gyakorlati mérések és tapasztalok alapján a V-SAT iránya szimmetrikus, sávszélessége 8 és 17 kbit/sec között alakul, amely sebesség az órai leolvasásoknál már igen nagy válaszidőket okozhat. A V-SAT-ok alkalmazása a végpontokon, kizárólag egy állomás tartalék irányaként történik, de szükség esetén akár több állomás iránya is lehet. A V-SAT-okat műholdas adattranszponderen keresztül egy VPN Site to Site kapcsolattal fogják össze, hasonlóan a GSM APN rendszerekhez Kékkel jelölt objektumok rendelkeznek fő bérelt vonali irányokkal a főbb adat csomópontokba. A bérelt vonalak egyszerre több állomás adatátvitelét biztosítják modemcsoportokba szervezve. Ezek a főirányok szintén SHDSL technológiával működő modemek, melyek össze vannak fogva időosztásos TDM technikával a miskolci központ felé. A miskolci központba egy E1-es interfészen keresztül kerülnek be a 128 K-s vonalak a Megaplex berendezésbe. A Megaplex berendezés hozzáfűzi két X21 kártyán keresztül a meglévő időosztásokhoz a helyi „0” pont, illetve Kistokaj irányokat. Hasonló a helyzet Tiszaújváros csomópontban, annyi különbséggel, hogy a helyi adatátvitelbe jóval nagyobb kapacitású eszközök kapcsolódnak a helyi nagyobb adatterhelés miatt.
11
Szakdolgozat
Készítette: Gémes Péter László
3. Adatátviteli fizikai vonalak általános ismertetése A gázátadó állomások közötti adatátviteli kapcsolatot többnyire 35 évvel ezelőtt földben fektetett, kizárólag analóg rendszerekre kitalált ólom köpennyel ellátott, sodrott, kötegelt, műanyag, vagy papírszigetelésű, hírközlési kábelek biztosítják. A fizikai hossz két gázátadó között általában 3-4 km-től 13-15 km-ig terjedhet, a hosszabb szakaszokon jelfrissítő eszközök biztosítják a stabil adatkapcsolatot. A kábelek műszaki állapota a folyamatos karbantartásoknak köszönhetően közepesnek mondható. A nagy távolságok, illetve az analóg beszédsávú (400 Hz – 3,4 kHz) átvitel miatt pupin csévékkel vannak terhelve meghatározott vezetékszakaszonként (Western rendszer alapján:1830 méter). A csévék alkalmazására analóg rendszereknél azért volt szükség, mert az adott vezetékhossz kapacitását hosszabb távon ki kellett kompenzálni egy mesterségesen beépített terhelő induktivitással. Az adatátviteli hálózat kialakításakor egy érnégyesről az induktív pupin terheléseket le kellett választani, mivel a kábelek átviteli spektrumát beszédsáv felett, nagyobb frekvenciákon jelentősen csillapították. Az adatátviteli kapcsolatokat elsősorban ezeknek a kábeleknek a felhasználásával kellett megoldani. A kábelek nyomvonalában találhatunk még művonalat, amely segítségével biztosították a kábel elektromos hossz paramétereit, hullámimpedanciáját, út és vasúti keresztezéseknél akár 200 méter „karikát” amellyel egyrészt a hibaelhárítást, másrészt a csévemező megfelelő hosszának a kiigazítását oldották meg. A hálózati adatkapcsolatokat bemutató ábrán zölddel jelölt csomópontokban SHDSL technológiát alkalmazó modemek az előzőekben említett TRPKOVB, illetve TRPKOVM típusjelzésű földfektetésű hírközlési kábelen keresztül kommunikálnak. Ezek általában leágazó irányban 4x7, főirányban 14x4-es kötegelt, illetve ér négyesenként sodrott, szimmetrikus felépítésű érpárokból állnak. A TRPKOVB kábelek többnyire kátránnyal átitatott papírszigeteléssel, illetve föld folytonos ólomköpennyel vannak ellátva. A TRPKQVM kábelek műanyag szigetelésű, ólomköpennyel ellátott mechanikai védelemmel vannak szerelve. A földkábelek 90 %-ban a nagynyomású gázelosztó gerincvezeték mentén, a gázvezetékkel párhuzamosan, védőtávolságon belül helyezkednek el. A speciális elhelyezkedés miatt hibaelhárítás szempontjából is különleges intézkedésekre van szükség. A földben fektetett hírközlési távkábelek jellegzetes hibája a 12
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
szigetelés romlás, ami a kábel köpeny sérülése miatt történik, illetve szakfelügyelet nélkül történő munkavégzés alkalmával. Hibaelhárítást követően a sorrendezés után a kábel elektromos árnyékolásának, illetve mechanikai védelmének folytonosságát biztosítani kell. Alkalmazott kábelekre egy példa:
Tiszaújváros – Miskolc. közötti TRPKOVB 7x4/0,9 típusú kábel adatai:
TRT 7x4 70/36 mH középterhelésű pupin csévékkel terhelt, távkábel, vörösréz vezetővel, papírkordell szigeteléssel, ólomköpeny, papírszalag védelem, acélszalag páncél, bitumenes védőréteg,
6. TRPKOVB 7x4/0,9 típusú kábel
7. TRPKOVB 7x4/0,9 típusú kábel a papírszigetelésű erekkel
13
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
4. Távközlési kábelek legfontosabb fizikai, villamos, illetve átviteli jellemzői Távközlési kábelekre jellemző fizikai, villamos, illetve átviteli jellemzők: Nyomvonal hossza
[méter]
Elektromos hossza
[méter]
Szigetelési ellenállás
[ohm]
Hullámimbedancia
[ohm]
Közelvégi áthallás [dB] Távolvégi áthallás [dB] Jel/zaj viszony
[dB]
Csillapítás
[dB/Km]
Átütési szilárdság [V] Hurokellenállás
[ohm]
4.1 Az alkalmazott adatátviteli technológia bemutatása (SHDSL adatátviteli szabvány, ITU-TG.991.2 data link layer) Az SHDSL szabványt elsősorban közületek részére szánták olyan helyekre, ahol fontos a nagysebességű kétirányú szimmetrikus sávszélesség. Az SHDSL használatára vonatkozó elvárásokat az ajánlásokat az ITU-T G.991.2 (2001.februári) ajánlás fogalmazza meg.
4.2 Működésének legfontosabb jellemzői a következők SHDSL: Single-pair High-speed Digital Subscriber Line, Szimmetrikus spektrum (PSD), Remote – central kapcsolat, (master – slave handshaking) Coded Pulse Amplitude Modulation (UC-PAM), Trellis Coded Pulse Amplitude Modulation (TC-PAM), Szinkron, aszinkron, plesioszinkron architektúra, 192 kB/s – 2,3 MB/s között egy páron, 386 kB/s – 4,6 MB/s között két páron, POTS (hagyományos előfizetői vonal) nem lehetséges csak VOIP, Max. hossz: 5 km, repeaterrel növelhető. 14
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
Az SHDSL átvivő rendszer csak rézvezetőn alkalmazható, A DSL vonalán, nem lehetnek pupin csévék, mert módosítják a vonal nagyfrekvenciás karakterisztikáját, A vonal nem tartalmazhat rövidzárat, légvezetéket, nem lehet földelt, és a vonalszakasznak meg kell felelnie az ellenálláson alapuló tervezési irányelveknek. Ajánlás szerint DSL rendszerek max.1300 ohm vonali ellenállás és 5 Mohm-nál nagyobb szigetelési ellenállás esetén működnek. A kiépíthető távolság meghatározásánál az előfizetői vonal hőmérséklettől függő ellenállására is figyelemmel kell lenni.
8. SHDSL frame felépítése Frame Sync: 14 bit hosszúságú, a frame kezdetét jelzi. Szabvány szerinti fix kód. OH:OverHead: EOC csatorna: tartalmazza a menedzsment taszkot, hibajeleket, eszközadatokat, mérőjeleket. Payload Block: maga az adat. Stb.: Plesiochronus with timing reference módban a bejövő stuffing bitekhez szinkronizál az eszköz.
4.3 Adatátviteli sebesség n × 64kbit/s, with 3
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
4.4 Vonali adatátviteli sebesség Az adatátviteli sebesség + Z-bitek + the SHDSL Frame Overhead. The maximum line data rate is 2320 kbit/s.
4.5 Teljes jelteljesítmény: Az átlagos jelteljesítmény 135 ohm-os rezisztív terhelés mellett nem haladhatja meg a Pmax szintet, 100 Hz és 2xFn frekvenciasáv között mérve. Pmax-nak a következő értékei lehetnek: 14 dBm olyan SHDSL::Fn jelek esetén, amikor Fn < 685kHz 15 dBm olyan SHDSL::Fn jelek esetén, amikor Fn > 685kHz
4.6 Csúcsfeszültség: A legnagyobb impulzus névleges csúcsfeszültsége 135 ohm-os rezisztív terhelés mellett nem haladhatja meg a 12 V-os (±7%) szintet, 100 Hz és 2xFn frekvenciasáv között mérve.
9. Két eszköz kézfogása (handshaking, vagy szinkronizálás) A kézfogás két részből áll: Preactivation, illetve Activation (a modemen „equ training” illetve „data state” jelzi az állapotokat, „idle” készenlét.)
16
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
10. Trellis Code Pulse Amplitude Modulation
11. SHDSL modem blokkvázlat
12. SHDSL szabvány elvi (PSD) vonalas spektruma
17
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
13. SHDSL szabvány mért spektrumképe Sávszélesség szabvány szerint 2 vezetéken a 3 dB-es pontok: 10kHz-500 kHz. Az ábrán jól látható, hogy egy két vezetékes, 2,304 kbit/sec sebességhez az érpárnak 500 kHz felső határfrekvenciát kell teljesítenie, amely egy 20-25 éve fektetett műanyag, vagy papírszigetelésű vezeték nem biztos, hogy műszakilag alkalmas a feladatra.
18
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
5. Távközlési kábelek földelési problémái Fontos néhány szót szólni a földben fektetett hírközlési kábelek földeléséről. A hírközlési földkábel két állomáson lévő modemet köt össze két érpárral. Az ebben lévő maximálisan szabvány szerint üzemszerűen mérhető feszültség nagysága, bármely érpáron 12 V 7 %. (kivétel a távtáplált repeater-es szakaszok) Az egymással szembenéző modemek mindkét gázátadó állomás oldalán védőföldeléssel ellátott dugóval csatlakoznak a 230 V-os hálózathoz. Az állomásra beérkező bármilyen hírközlési földkábel árnyékolását tilos az állomáson az (EPH) hálózatba, vagy a védőföld hálózatba közvetlenül bekötni több okból:
Egyrészt a villámcsapás vagy hálózati túlfeszültség esetén létrejövő lökéshullám az EPH, vagy védőföld pontokon keresztül a helytelen rákötés miatt a hírközlési földkábelben is megjelenik, ennek eredményeképpen a legkisebb szigetelési ellenállású ponton a kábelben átütés keletkezik, valahol a két állomás között, amely az adatátvitel leállásához, illetve hiba elhárításhoz vezet.
Másrészt az EPH-n, illetve a védőföldön keresztül gyakorlatilag minden galvanikus zaj megjelenik, amely a jel/zaj viszony nagymértékű romlásához vezet. Az állomáson lévő összes erősáramú, kisfeszültségű berendezés kapcsolásakor megjelenik a kábelben a zavarás tűimpulzusok formájában, amelyek igyekszenek feldarabolni a vonali spektrum képét.
Az EPH hálózat nem azonos az érintésvédelmi védővezetővel. Nem célja a testzárlati áram növelése, s ezzel az érintésvédelmi kikapcsolás gyorsítása vagy üzembiztossá tétele, csupán potenciálkiegyenlítés. A potenciálkiegyenlítő vezetéken nem, vagy legalábbis nem szükségszerűen, lép fel a nagy áramerősség. A hírközlési kábeleken túlfeszültség ellen túlfeszültség levezető patronokkal védekezhetünk Távközlési hálózatokba a túlfeszültség-védelmi eszközök működési alapelve rendkívül egyszerű: a túlfeszültség idejére – a másodperc néhány milliomod részére – rövidre zárják az elektromos vezetékeket, majd visszaállnak alaphelyzetbe. Mindez úgy történik, hogy az üzemelő modemek a túlfeszültség tényét „észre sem veszik”. A Miskolci Üzem területén minden gázátadó állomás rendelkezik túlfeszültség védelemmel. 19
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
6. SHDSL A HDSL (High bitrate Digital Subscriber Loop - nagysebességű előfizetői vonal) rendszer kifejlesztésének célja az volt, hogy az előfizetői hálózatokban már meglévő réz érpárokat fel lehessen használni nagysebességű (2 Mbit/s) digitális adatok továbbítására, akár nagyobb távolságokra is (3..10km az átviteli sebességtől és vonalminőségtől függően) regenerátorok telepítése nélkül.
14. A HDSL modemek elhelyezkedését egy helyi hálózatban
6.1 Alkalmazási területek:
E1/T1 PCM jelek nagy távolságba történő továbbítása: T1 - 2 * 784kpbs; E1 - 2 * 1168kbps v. 3 * 784kbps,
ISDN PRA digitális szakasz,
2Mbps hozzáférés SDH hálózatokhoz,
A HDSL rendszer alkotói a jelátviteli feladatot úgy oldották meg, hogy csökkentették a továbbítandó jel sávszélesség igényét három technológia ötvözésével:
20
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
Kéthuzalos echo kompenzált teljes-duplex átvitelt alkalmaznak, ez felezi a felhasznált érpárok számát (pl. a primer PCM-hez képest, ahol irányonként egyegy érpár szükséges). Scramblerezést és sávszélesség takarékos vonali kódolás alkalmaznak (pl.: 2B1Q vagy CAP). Több érpárra szétosztva továbbítják az adatokat, így két érpár esetén feleződik, három érpár esetén harmadolódik a sávszélesség igény. Erre három változatot dolgoztak ki: o
3 érpár (3 * 784kbps)
o
2 érpár (2 * 1168kbps)
o
1 érpár (2320kbps, csak USA)
15. A három érpáras átvitel vázlata
6.2 Adatcsere vezetékek A HDSL interfész kiépítettségtől függően működhet egy- két- vagy három érpáron, mindhárom esetben full-duplex átvitellel:
1 érpáron 784 kbit/s (+/-32ppm) adatátviteli sebesség érhető el, ez alkalmas PCM 2, PCM 4, PCM 10/11 típusú vonaltöbbszörözők megvalósítására.
21
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
2 érpáron 784kbit/s érpárok felhasználásával lehetséges T1 jelfolyam átvitele (1544 kbit/s), illetve 1168 kbit/s érpárok felhasználásával E1 jelfolyam átvitele (2048 kbit/s) (ASLMX berendezésekhez)
3 érpáron 784kbit/s érpárok felhasználásával E1 jelfolyam átvitele (2048 kbit/s) lehetséges valamivel nagyobb távolságra mint két érpár esetén a kisebb felhasznált sávszélesség miatt.
6.3 Az átviteli közeggel szemben támasztott követelmények A vonalnak a következő feltételeknek kell eleget tennie, hogy a digitális hozzáférés minőségi paraméterei (QoS) megfelelőek legyenek: Az átvitelhez csak sodort érpárt v. érnégyest lehet használni. Az átvitelhez használt érpárok nem tartalmazhatnak pupin csévét. Az érpárok külön árnyékolása nem szükséges. Az átviteli közegnek maximum 2 leágazása lehet, melyek hossza nem haladhatja meg külön-külön az 500m-t. Az átviteli rendszert alkotó érpárszakaszok fizikai jellemzői eltérhetnek (pl. érátmérő, áthallás, paraméterek hőfok függése, …stb.) ezeket a hatásokat a HDSL rendszerek megfelelő tárolási és kiegyenlítési módszerekkel kompenzáljak. Például egy 2B1Q kódolással működő vonali interfész jellemzői: Névleges impedancia: 135 ohm. A vonalszakasz csillapítása: o
784bit/s esetén 0-31dB (150kHz-en)
o
1168kbit/s esetén 0-27dB (150kHz-en)
Az interfészt leíró ajánlás, szabvány elemei A HDSL átvitel jellemzőit az ETSI RTR/TM-03036 számú ajánlása tartalmazza. A HDSL berendezések központ és előfizető oldali szakaszára vonatkozó átvitel technikai előírásokat az ITU-T G.712 (09/92) ajánlása tartalmazza. Az interfész pont-pont közötti összeköttetést valósít meg.
22
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
6.4 Modemek Az SHDSL modemek szoftveres és hardveres oldalról is rendkívül nagy tudású, rugalmasan konfigurálható eszközök. A kívánt interfészt cserélhető kártyával oldották meg, ezen kívül a modem rendelkezik a routerekre jellemző forgalomirányító protokollokkal. Lehetőségünk van web szerveren keresztül, Telnettel, SNMP protokollal lekérdezni a modem státusz regisztereket. A modemet helyi szinten egy RS232 csatlakozón keresztül PC-vel, nullmodem kábel segítségével tudjuk programozni. A berendezés előlapja egyértelmű jelzésekkel tájékoztat a pillanatnyi üzemállapotról.
16. Telindus típusú modem
6.5 Távtáplálás, Interfész megvalósítások Nagyobb távolságoknál célszerű repeaterek alkalmazása. Mivel ezek az eszközök legtöbbször földalatti tartályban kapnak helyet, biztosítani kell az áramellátásukat távtáplálás segítségével, amely szintén az adatátviteli vonal segítségével oldják meg. A repeaterrel felszerelt szakaszok minimális vonali adatátviteli sebessége 192 KBPS. A maximum 300V távtápláló feszültséget alkalmazó berendezést úgy kell kialakítani, hogy a fenntartási munkák során a vezetéket megérintő karbantartó ne szenvedjen életveszélyes áramütést. Ezt un. lebegőfeszültségű táplálással lehet megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a távtápláló feszültség kvázi-föld független, de mégis földszimmetrikus. (15. ábra) Ez a megoldás a két vezeték egyidejű megérintése ellen nem véd. Ilyen esetben lép működésbe az áramkorlátozó áramkör, amely 66mA-es vonaláram esetén 200ms-on belül lekapcsolja a távtáplálást. Ennek ellenére a távtáplált vezetéket még szabványos címkével is el kell látni, felhívja a figyelmet az ilyen veszélyre.
23
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
Miskolci Üzem területén három NBK típusú tartályban van telepített távtáplált jelregeneráló, repeater egység Egerbakta, Bátor, Muhi.
17. Interfész megvalósítások Számos cég gyárt integrált kivitelben ilyen interfészt megvalósító céláramköröket erre a célra például: Brooktree (USA): BT8970 Single-chip HDSL Transceiver BT9753A HDSL Channel Unit
24
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
7. A TELINDUS CROCUS HDSL modem konfigurálása, felügyelete A modem konfigurációs beállításait a TMA (Telindus Management Application) szoftveren keresztül lehet elvégezni, amellyel elvégezhető a modem konfigurációs beállításai.
A megjelenő egyes objektumok attribútumok egy csoportját jelentik. Az attribútumok értéke lehet változtatható (konfigurációs attribútumok), vagy csak olvasható (állapot, teljesítmény és riasztás attribútumok). Néhány attribútum strukturált értékkel rendelkezik, ezt külön ablakban jeleníti meg a program. Ha egy attribútum ilyen jellegű, akkor értéke
25
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
helyén a Table vagy Struct szó jelenik meg. Az attribútumokat funkciójuk szerint csoportokba osztották. Ezek: 1. Configuration: a modem beállításai, riasztások aktiválása, stb. 2. Status: a modem pillanatnyi állapota: teszt típusa, vonal csillapítása, sebessége, hibák száma, stb. 3. Performance: teljesítményjellemzők: bithiba arány, vonali jellemzők, statisztikák, riasztások naplózása, stb. 4. Alarms: különböző riasztások A TMA-n keresztül végrehajthatók bizonyos műveletek is. Ezek az akció ablakban találhatók meg, és az egyes csoportokhoz tartoznak egy bizonyos objektumon belül. Például a CrocusHDSL objektum a konfigurációs attribútumaihoz tartozó muveletek:
Activate Configuration: A TMA-ban beálltott konfiguráció aktiválása a modemen
Load Saved Configuration: A modem aktuális beállításainak betöltése a TMA-ba (a módosítások így elvesznek).
Load Default Configuration: Az alapértelmezett konfiguráció betöltése a TMA-ba (a modemen ez még nem érvényesül).
Cold Boot: A modem újraindítása
7.1 Diagnosztikai tesztek Tesztek indítására lehetőség van a TMA-n keresztül. Ezek a tesztek a következők lehetnek: ET - Error Test, hiba teszt. Megnyomása aktiválja a beépített hibateszt-sorozat generátort és detektort. Az előforduló hibákat egy belső regiszterben tárolja, melyet a TMA segítségével lehet kiolvasni (crocusHDSL/modem - status attribútum). Az ET mindig valamilyen más teszttel kombinálva futtatandó. AL - Analogoue Loop, analóg hurok. Elindítása egy analóg hurkot hoz létre a modemen belül. Ezt a tesztet a DTE és a modem közti kapcsolat ellenőrzésére használják, az ET-vel kombinálva pedig self test-ként alkalmazható. AL ideje alatt normál adatforgalomra nincs lehetőség, ezért célszerű ennek időtartamát maximalizálni (alDuration).
26
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
RDL - Remote Digital Loop, távoli digitális hurok. Az RDL egy digitális hurkot hoz létre a távoli modemen. Az ET-vel kombinálva a link két végpont közti viselkedésének ellenőrzésére használható. DL - Digital Loop, digitális hurok. A DL egy digitális hurkot hoz létre a helyi modemen belül. Az RDL-hez hasonlóan használható, azzal a különbséggel, hogy a hurok nem a távoli modemen jön létre, hanem a helyi modemen belül. Erre akkor lehet szükség, ha pl. a távoli modem nem tud RDL-t létrehozni. A TMA-ból ezek indtása a crocusHDSL/modem objektum performance attribútumaihoz tartozó Test Activation akció Argument Value érték változtatásával lehetséges.
7.2 Riasztások A hálózat folyamatos működéséhez szükséges, hogy az észlelt problémák a hálózat karbantartójához azonnal eljussanak. A riasztások jelzésének 3 módja van: Az észlelt hibákat a TMA jelzi Vizuális jelzés magán a modemen (error LED) Hardveres riasztó áramkör triggerelése az AUX csatlakozón keresztül
7.3 Statisztikák készítése A TMA segítséget nyújt a jegyzőkönyvezésben is azáltal, hogy saját statisztikákat készít, és ezeket MS Excel által olvasható .csv formátumban exportálni képes. Erre a Tools menü Export... parancsa szolgál, ami struktúra és táblázat esetén a kijelölt attribútumhoz tartozó rekord ablakot menti ki, egyébként pedig az attribútum ablak tartalmát táblázatos formában. A TMA kétféle statisztikát készít folyamatosan: az elmúlt 2 ill. az elmúlt 24 óra eseményeit rögzíti. A 2 órás statisztika 15 perces intervallumok összegzését tárolja (összesen 8 periódus), a 24 órás pedig 12 db 2 órás intervallumét. A modemek további státuszregiszter kiosztásai a csatolt 2. sz. mellékletben találhatók.
7.4 A gázátadó állomások, mint adatcsomópontok működése A jelenlegi rendszer kiépítésekor a stabilitás, illetve az adott gázátadó állomással redundáns kapcsolat kialakítása voltak a legfontosabb szempontok. A hálózat kialakítását nézve gyűrűs és sugaras hálózatnak tekinthető, állomásonként minimum két adatátviteli 27
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
csatlakozással. A gázátadó állomáson IP címmel ellátott eszközök forgalomirányítását zömében 1721 router végzi, amelyben saját operációs rendszer futása biztosítja a stabil működést. Az eszköz konfigurálása a helyszínen soros porton keresztül terminál program segítségével, vagy távoli terminál programmal lehetséges. A bejövő adatátviteli vonalak X21, vagy Ethernet csatolófelületen keresztül kapcsolódnak a 1721-es router-hez. Ezek az irányok lehetnek SHDSL modemek, illetve bérelt vonalak, AM mikro, vagy V-SAT. A routerekben megtalálható egy VPN kártya, amely Net to Net, illetve Roadwarrior üzemmódokat (IPSEC, tunnel) támogatja. A VPN kártya biztosítja a továbbítandó csomagok titkosítását, ezáltal megakadályozza az illetéktelenek szoftveres hálózati hozzáférést. A gázátadó „agya” az RTU egység, amely rendszerint egy PLC-t jelent. Érdekes tendencia, hogy 4-5 évvel ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy az ethernet csatoló megjelenhet az iparban és felválthatja az ipari buszrendszereket. Persze vannak olyan területek, ahol ez biztosan nem fog bekövetkezni (Pl.: gépjárműveknél LIN, CAN Bus). Általánosságban elmondható, hogy PLC egység által az OTR felügyeletre egyszerre közvetített adatmennyiség titkosítással együtt 100-200 byte között van. A PLC 95 %-ban vezérlést, kisebb mértékben szabályozást valósít meg a gázátadón. Az állomásokon a berendezések fix IP címet kapnak. Ez azért nagyon fontos, mert a 1721 router LAN oldalán DHCP szerverként működne, egyrészt a DHCP meghibásodása esetén teljes sötétségbe borulna az állomás, másrészt távolról minden eszköz, amely a hálózathoz csatlakozik, egyedi címzéssel elérhetővé válik. Az átjáró címét mindig az aktuális hálózati üzemállapot dönti el. A gázátadó állomásokon IP címmel ellátott eszközök switch segítségével kapcsolódnak egymáshoz. Az itt alkalmazott switch külön IP címmel rendelkezik, amelyről beépített web szerver segítségével könnyedén programozhatjuk távolról az eszközt. Az eszközön lehetőségünk van portonként konfigurálni a kapcsolatokat. Minden modemen található egy RS232 port, amelyen keresztül lehet programozni az eszközt. Ez a port egy DM switch berendezésre kapcsolódik, amely egy RS232 soros szerverként működik. Feladata max. 6 db RS232 csatlakozó fogadása, illetve kiszolgálása. A DM switch segítségével kapcsolódunk egy RS232/TCP/IP konverterként, illetve forgalomirányítóként működő routerbe. A 1033 router egy forgalomirányító, amelyben egy RS232/IP átalakító, protokoll konverter is működik. Egyébként már modem szinten rendelkezésünkre áll webszerveres felület a modem paraméterek beállítására. 28
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
18. Tarnalelesz erősítő állomás IPTM, illetve adatátviteli felépítése
19. Tarnalelesz erősítő csomóponttal kábeles kapcsolatban lévő állomások
29
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
8. Forgalomirányító protokollok Az FGSZ Zrt. tulajdonában lévő technológiai, illetve ügyviteli routerek teljes egészében a FGSZ Zrt. IS szervezetének kezelésében vannak. A forgalom irányítását a gázátadó állomásokon lévő Cisco gyártmányú routerek végzik. Az irányítást speciális forgalom irányító protokollok segítségével oldják meg. Ezek a protokollok a hálózat működtetése, üzemeltetése szempontjából jelentősek, illetve rendkívül hasznosak. Minden helyi router rendelkezik egy tudásbázissal, amely tartalmazza azokat az útvonal és időtartam információkat, amelyek a megfelelő útirány kiválasztására szolgálnak. A routerek a tudásbázist a hálózaton megjáratott tesztcsomagokkal építik fel. Ezeket a tesztcsomagokat állandóan az adatátviteli hálózaton „megjáratják” annak érdekében, hogy a tudásbázisuk időben a legfrissebb legyen. Amennyiben a hálózatban lévő routerek tudásbázisai minden lokális helyen megegyeznek, akkor mondhatjuk, hogy a hálózat konvergens (állandósult állapot). Divergens a hálózat azon két időpont között, amíg a hálózat állapotváltozásai az összes hálózatba kapcsolat router tudásbázisaiban nem jelenik meg. A hálózatban történő állapotváltozást előidézheti pl. egy munkagép, amely a gázvezeték védőtávolságán belül, engedélynélküli munkavégzés közben elvág egy kábelt. Ebben az esetben a routernek a tesztcsomagok segítségével érzékelnie kell az adatátviteli csatorna sérülését és azonnal át kell állnia a sérült irányról egy másik irányra. Forgalomirányítási protokoll (routing protocol): A forgalomirányítási táblázat(ok) felépítéséhez szükséges információk továbbítását (routerek közötti cseréjét) leíró protokoll (pl. RIP, OSPF, BGP). Forgalomirányítási konfigurációk osztályozása:
Minimális routing: Teljesen izolált (router nélküli) hálózati konfiguráció.
Statikus routing: A forgalomirányítási táblázatot a rendszeradminisztrátor tartja karban.
Dinamikus routing: A forgalomirányítási táblázat(ok) valamilyen routing protocol segítségével kerülnek karbantartásra.
Belső forgalomirányítási protokollok (IGP - Pl. RIP, OSPF). „Legfőbb alapelv a „legjobb útvonal” meghatározása ún. távolságvektor alapú vagy link állapot alapú módszerrel. 30
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
Külső forgalomirányítási protokollok (EGP - Pl. EGP, BGP). Nem feltétlenül a legjobb útvonal meghatározása a cél (politika alapú forgalomirányítás - BGP).
8.1 Távolságvektor alapú forgalomirányítás működési alapelve A routerek minden elérhető célra (gép vagy hálózat) nyilvántartják, hogy a legjobb úton milyen irányban milyen távolsággal érhető el az adott cél (távolságvektor). A forgalomirányítók ezen információkat meghatározott időközönként kicserélik egymással. Az új információk birtokában a routerek ellenőrzik, hogy szükséges-e változás valamelyik eddig ismert legjobb úttal kapcsolatban.
8.2 Távolságvektor - routing tábla problémák Túl kicsi kezdőérték probléma: Ha az optimális út „megsérül” nagyobb költségű (hosszabb) út nem léphet helyébe. Megoldás: Az optimális út irányából érkező nagyobb költség felülírja a (kisebb) költséget. Végtelenig számlálás (Count to infinity) probléma: Az eljárás bizonyos esetekben igen lassan reagál a topológia, hálózat változására.
8.3 Link állapot alapú forgalomirányítás (Link State Routing) működési vázlata:
Szomszédok felfedezése A szomszédok felé vezető út költségének (hosszának) mérése. Csomagkészítés a mérési eredményekről. A készített csomag küldése a hálózati egység összes forgalomirányítójának. Minden router ismeri a hálózat topológiáját, s ki tudja számítani (pl. Dijkstra algoritmussal) az többi routerhez vezető optimális utat (feszítőfa, spanning tree).
8.4 Modemek csoportképzése A modemek a központi menedzsment szempontjából négy, vagy maximum ötös csoportba vannak szervezve. A csoportszervezésnek egyedüli oka a rendszerben lévő nagy késleltetések elkerülése. Mivel jelenleg az adatvonal sávszélességének 2/3-át a titkosítás fedi le, ezért jelentősen leterhelt a bérelt vonali közvetlen kijárat az adatközpont felé. A sávszélesség bővítésével a kijáratok száma csökkenthető, illetve egy csoportba a menedzsmenten keresztül több modem összefűzésére van lehetőség. A modemekből álló csoportot egy 1033 típusú nagy tudású router fogja össze. Ezeket a menedzsment routerek fix IP címmel rendelkeznek, minden adatot, amely a modemek üzemeltetéséhez 31
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
kapcsolódik, továbbítanak a központi hírközlési diszpécserszolgálat szoftvere felé. A menedzsment routereken keresztül abszolút, vagy relatív címzéssel tudom a modemeket egyenként elérni.
20. Címzési csoportok kialakítása
32
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
9. A sávszélesség vizsgálatával 9.1 Érintett kábelviszonylatok Miskolc – Center között a következők Miskolc erősítő - Miskolc 1-2. Miskolc 1-2 - Sajókeresztúr Sajókeresztúr - Sajószentpéter Sajószentpéter – Kazincbarcika 5. (BVK II.) Kazincbarcika 5. (BVK II.) – Kazincbarcika 4. Kazincbarcika 4. – Kazincbarcika 3. Kazincbarcika 3. - Kazincbarcika 2. Kazincbarcika 2. - Kazincbarcika 1. Kazincbarcika 1. - Vadna Vadna - Rudabánya Vadna - Sajóvelezd Center – Ózd I. Sajóvelezd - Center A kábelszakaszon elérhető maximális sávszélességet az egymással szembenéző modemek vonali sebesség regisztereinek „Auto” üzemmódba való átkapcsolásával is megállapíthatomk. Ekkor a master – slave kapcsolatban lévő modempár a vonalon elérhető legnagyobb sebességen fog összeszinkronizálni. Ez a sebesség érték felülről közelíti a tényleges sávszélességet, általában nem szolgáltat helyes eredményt. Az adatátviteli hálózat sávszélesség növelésének előnyei Stabilabb működés, Kisebb válaszidők, késleltetések, gyorsabb elérés, Jobb, rugalmasabb terheléselosztás, PLC menedzselése
33
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
9.2 Mérésekhez felhasznált eszközök A mérések elvégzéséhez a következő eszközökre és műszerekre volt szükségem: Megnevezés
gyári szám
Telindus Crocus SHDSL modem
10074153
Telindus Crocus SHDSL modem
10007859
X21 interfész
S0042396
X21 interfész
S0137747
ELQ2 xDSL vonalminősítő műszer
7379132
ELQ2 xDSL vonalminősítő műszer
4244347
SunSet MTT
SSMTTC0629283949
HP Compaq 6710b laptop
CNU8150NKG
USB/RS232 konverter
0903000000842
Az általam összeállított mérés vázlata látható a lenti képen:
21. Mérési elrendezés
34
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
10. Sávszélesség meghatározása a kábel analóg paramétereinek méréseivel A kábelszakaszok maximális sávszélességének meghatározása az analóg paraméterek mérésével történik (csillapítás, impedancia, szimmetria, közelvégi, távolvégi áthallás, zaj) SHDSL analóg méréseim eredmények kábelszakaszok sávszélességének minősítése, a kábelszakasz analóg paraméterek mérésével, ELQ2 xDSL műszer segítségével a 3 sz. melléklet tartalmazza. A hírközlő földkábelen a legmagasabban elérhető sávszélesség SHDSL szabvány szerint 5 Km-es szakaszon, 2 érpárral, 4,6 Mbps. Jelenleg a Miskolci Üzem területén 99 %ban a modemek vonali sebessége 128 Kbps-ra van állítva.
35
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
11. Digitális BER teszt eredmények (RL test) Modem X21, DCE, CLK auto, vonali sebesség: L1+L2 Sunset MTT X21, DTE, CLK man, nX64k Remote Loop test, 1 h Szakasz Miskolc erősítő - Miskolc 1-2. Miskolc 1-2. - Sajókeresztúr Sajókeresztúr - Sajószentpéter Sajószentpéter – Kazincbarcika 5. Kazincbarcika 5. - Kazincbarcika 4. Kazincbarcika 4. - Kazincbarcika 3. Kazincbarcika 5. - Kazincbarcika 2. Kazincbarcika 2. - Kazincbarcika 1. Kazincbarcika 1. - Vadna Vadna – Rudabánya leágazó Vadna – Sajóvelezd Sajóvelezd – Center Center – Ózd I. leágazó
X21 speed
Vonali sebesség
32x64K 2048 KBPS 4608 KBPS 8x64 K 512 KBPS
1024 KBPS
8x64 K 512 KBPS
1024 KBPS
16x64K 1024 KBPS 2304 KBPS
BER <0,000001 <0,000001 <0,000001 <0,000001
Test PASS PASS PASS PASS
16x64K 1024 KBPS 2304 KBPS <0,000001 PASS 32x64K 2048 KBPS 4608 KBPS <0,000001 PASS 32x64K 2048 KBPS 4608 KBPS <0,000001 PASS 32x64K 2048 KBPS 4608 KBPS <0,000001 PASS 32x64K 2048 KBPS 4608 KBPS <0,000001 PASS
<0,000001 32x64K 2048 KBPS 4608 KBPS <0,000001 16x64K 1024 KBPS 2304 KBPS <0,000001 32x64K 2048 KBPS 4608 KBPS <0,000001 8x64K 512 KBPS
36
512 KBPS
PASS PASS PASS PASS
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
12. Mérési eredmények kiértékelése A feladat tárgya az érintett szakaszok méréssel történő vizsgálata volt, ezért a sávszélességek megemelése a vizsgált szakaszokon nem történt meg. A mérési eredmények alapján a vizsgált Miskolc – Center közötti adatátviteli vonalakról a következőket tudom általánosan megállapítani: Javasolt a modemek firmware verzióját mindenhol a legújabbra cserélni, (25) Költségráfordítás nélkül a Miskolc erősítő – Miskolc 1,2 állomások között a vonali sebességet 4608 KBPS-re, az X21 sebességet 2048 KBPS-re, a többi szakaszon a vonali sebességet 1024 KBPS-re, az X21 sebességet 512 KBPS-re van lehetőség növelni, Minimális költségráfordítással a Miskolc – Center közötti szakaszokon a vonali sebességet 2,304 MBPS-re az X21 sebességet 1,024 MBPS van lehetőség növelni, amely sávszélesség gyakorlatilag bármilyen alkalmazás kiépítését lehetővé teszi. Az analóg vonalminősítő mérés a biztonsággal működtethető sávszélesség értékét alulról közelíti, Az állomások távolságának növekedésével az elérhető legnagyobb sávszélesség csökken, A sávszélesség megemelésével a Miskolc – Center viszonylatban a menedzsment router-ek száma csökkenthető, Az mért eredmények alapján kijelenhető, hogy a PLC-k menedzselése távolról is elvégezhető a jelenleg is üzemelő rendszeren.
37
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
Sajókeresztúr
Miskolc 4608 KBPS
1024
1024 KBPS
Kazincbarcika 5.
KBPS
2304 KBPS
Sajószentpéter
Miskolc 1,2
2304 KBPS Kazincbarcika 4. 4608
Center
Kazincbarcika 2.
Vadna 2304
KBPS
4608 KBPS
4608 KBPS
Sajóvelezd 4608 KBPS Ózd I.
4608 KBPS
Kazincbarcika 1. 512 KBPS Rudabánya
22. Max elért vonali eredmények
38
KBPS
4608 KBPS Kazincbarcika 3.
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
13. PLC menedzselése 13.1 Ethrenet Minden új generációs B&R PLC (2005 és X20 rendszer) beépített Ethernet interfésszel rendelkezik. Ez az interfész használható a PLC távmenedzselésére, beleértve a szoftver letöltés és diagnosztikai funkciókat.
13.2 Ethernet kapcsolat Az Ethernet kapcsolat beállításai az Ethernet fül alatt érhetőek el a Kapcsolat ablakban.
Új kapcsolatot kézzel tudunk felvenni, vagy a Böngésző segítéségével a helyi hálózaton elérhető PLCt tudunk a felsoroláshoz hozzáadni. Sikeres kapcsolat létesítéséhez be kell állítani a következő paramétereket. 39
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
-Forrás INA cím (virtuális csomópont cím),: egyedi azonosító, annak érdekében , hogy a PLC-re több PC-ről is lehessen egy időben kapcsolatot létesíteni. -Cél INA cím / IP cím/ hoszt név: a cél eszköz azonosítható az INA csomóponti címe, az IP címe, vagy a hoszt neve alapján. A sikeres kapcsolatlétesítéshez a célon beállított INA, IP címet, vagy hoszt nevet kell megadni.
13.3 Szoftver letöltés a cél eszközre Annak érdekében, hogy a programok, könyvtárak, és adat objektumok amik létrehozásra kerültek egy Automation Studio projekt konfigurációban fussanak egy célrendszeren, először gépi nyelvre le kell fordítani őket. A fordítás eredményeként létrejövő modulokat le kell tölteni a célrendszerbe. A letöltési folyamat garantálja, hogy az Automatios Studio projekt minden adata konzisztensen át kerüljön a cél rendszerre. A letöltési folyamat a következő egymást követő lépésekből áll: 1. Célrendszer ellenőrzése – ebben a fázisban ellenőrzésre kerül, hogy a célrendszeren meglévő és a projektben meghatározott hardver konfiguráció egyezik-e. Eltérés esetén hibajelzés történik és a letöltési folyamat megszakad. 2. Fordítás – ebben a fázisban készülnek el a projekt adatokból a cél eszközre letöltendő bináris állományok, illetve a leöltendő modulokra hivatkozó letöltési lista. 3. Memória szükséglet ellenőrzés – ebben a fázisban kerül ellenőrzésre, hogy a célrendszeren rendelkezésre áll-e elegendő konfigurált memória a lefordított modulok számára. 4. Eltérések és figyelmeztetések kiírása – ebben a fázisban szoftver és hardver eltérések kerülnek kiírásra, a szükséges rendszer újraindításokkal és fölöslegesé vált modul törlésekkel egyetemben. Ekkor a letöltési folyamat még megszakítható a célrendszer módosítása nélkül. 5. Modulok letöltése – ebben a fázisban a kerülnek letöltésre a szükséges modulok. A letöltés során a módosult vagy fölöslegesé vált modulok törlésre kerülnek a célrendszerről, majd a projektben lévő lefordított módosult illetve új modulok letöltésre kerülnek. A modulok sorrendjét a szoftver konfiguráció határozza meg.
40
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
A letöltési folyamatot a következő ablakban követhetjük nyomon.
41
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
14. FGSZ Zrt. területén alkalmazott PLC berendezések 14.1 ControlWave típusú telemechanikai állomás
23. A Controlwave RTU felépítése
14.2 TSX Prémium PLC
24. Prémium PLC „kis” konfiguráció 42
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
14.3 B&R PLC
25. B&R 2005 PLC: Busz-rendszerű moduláris felépítés
43
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
15. Összefoglalás A szakdolgozatom készítése során mélyebben megismertem az FGSZ Zrt. Országos Telemechanika Rendszerét és kommunikációs kapcsolatát. Szakdolgozatom elején érintettem a Földgázszállítás fejlődését és ezen belül is az OTR felépítését. Részletesen foglalkoztam a Miskolc Üzem DTM rendszer működésével és hálózati topológiájával. Általánosan ismertettem az alkalmazott távkábelek fizikai, villamos és átvitel-technikai jellemzőit. Említést tettem a földelési problémákról. Részletesen ismertettem a SHDSL technológiát, alkalmazott modem típust. Azon belül modemek konfigurálása és felügyelete. Távtáplálási megvalósítások. Sávszélesség vizsgálatokat végeztem a Miskolc – Center erősítő szakaszon lévő gázátadó állomások között. Mérési eredményeket a 2 sz mellékletben ismertetem és kiértékeltem. Az adott szakaszokon elérhető legnagyobb sebességet a 22 sz. ábrán összefoglaltam. Kijelenthető az a megállapítás is miszerint az alkalmazott távkábelek és itt a TRPKOVB távkábelekre vonatkoztatva, hogy a jelenlegi adatátviteli sebességtől még biztonsággal lehet használni nagyobb átviteli sebességet is.
44
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
16. Felhasznált szakirodalom: Távközlési mérések KKMF jegyzet Telindus Crocus Reference Manual, Távközlő hálózatok BME TTT tanszék jegyzet Távközlési mérések BME TMIT tanszék jegyzet Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok, Panem - Prentice-Hall, Budapest, 2004. Deon Reynders, Edwin Wright: TCP/IP és Ethernet hálózatok a gyakorlatban, 2005 Douglas E. Comer: Internetworking with TCP/IP, Vol. I.,II., III., Prentice Hall Quintum Tenor Application User Manual, TMA User Manual
45
Mellékletek 1 sz melléklet
FGSZ Zrt. országos telemechanika rendszere
46
2 sz. melléklet
Modemek státuszregisztereinek kiosztása
h2Modem/h24Modem (crocusHDSL/modem - performance) h2LineParameters/h24LineParameters (crocusHDSL/modem/line[]) h2BitError/h24BitError (crocusHDSL/modem/line[]) stb. crocusHDSL/sysName: a modem neve (SNMP MIB2 paraméter) crocusHDSL/sysContact: a kapcsolattartó személy neve (SNMP MIB2 paraméter) crocusHDSL/sysLocation: a modem elhelyezkedése (SNMP MIB2 paraméter) crocusHDSL/security: A jogosulatlan hozzáférés megakadályozásához 5db, max. 10 karakteres jelszót lehet megadni. Minden jelszóhoz tartozik egy hozzáférési szint. Ha nincs jelszó beállítva, a felhasználó teljeskörű hozzáféréssel rendelkezik. crocusHDSL/forwardTMAToLine: (default: enabled) Engedélyezi vagy tiltja a TMA hozzáférést a távoli modemhez. crocusHDSL/forwardTMAtoNMSPort: (default enabled) Engedélyezi vagy tiltja a TMA információk terjesztését a modemek között. crocusHDSL/bootFromFlash: (default: auto) A modem két flash memóriával rendelkezik. Mindkettőben teljes szoftver lehet, de csak egy lehet aktív. Ez az attribútum azt határozza meg, hogy indítás után melyik memória legyen aktív. crocusHDSL/alarmMask: Engedélyezi vagy tiltja az egyes riasztásokat. crocusHDSL/alarmLevel: az egyes riasztások prioritása. crocusHDSL/alarmContactHighMask: minden riasztásra megadható, hogy a modem előlapi error LED-jén, vagy az AUX csatlakozó 1-es lábán történjen a jelzés. crocusHDSL/alarmContactLowMask: minden riasztásra megadható, hogy a modem előlapi error LED-jén, vagy az AUX csatlakozó 9-es lábán történjen a jelzés. crocusHDSL/modem/retimingBuffer: (default: short) A modem egy buffert használ az órajel jitterének csökkentéséhez. Minél hosszabb ez a buffer, annál 47
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
hatékonyabban csökkenthető az ingadozás, viszont nagyobb lesz a kapcsolat késleltetése is. crocusHDSL/modem/tests: A modem előlapjáról indított tesztek a telepítéskor hasznosnak, később akár le is tilthatók, hogy véletlen bekapcsolásuk ne akadályozza az adatforgalmat. A tests struktúrában egyenként lehet engedélyezni és tiltani ezeket a teszteket. További lehetőségek: detectRDL: (default: enabled) Kikapcsolásával a helyi modem nem észleli a távoli modem RDL kérését, és nem hoz létre digitális hurkot (az adatátvitel ennek ellenére megszakad). alDuration: (default: 3 mins) Azt az időintervallumot adja meg, ami után az analóg hurok automatikusan megszakad. (Ezt letiltani a 0 érték megadásával lehet.) testPattern: Itt választható ki hét különböző tesztsorozat közül, hogy melyik legyen az ET (error test) forrása. crocusHDSL/modem/retrain: újraszinkronizálás
threshold : ha ez a BER érték áll fenn, akkor kell újraszinkronizálni
averagingPeriod : ennyi másodpercre számítja a rendszer az átlagos BER értéket, amit majd a threshold -dal hasonlít össze
Fall-back: a rossz minőségű vonalat lebontja a modem és kevesebb érpáron folytatja a kommunikációt
Step-up: ha újra jó minőségben lehet forgalmazni a vonalon, a modem újra hasznosítja az érpárt
Az averagingPeriod és a threshold mezok értelmezése megegyezik a retain-nél leírtakkal.
crocusHDSL/modem/auxChannelMode: (default: alarm signalling) Az AUX csatlakozó felhasználható:
transzparens, aszinkron 2400bps másodlagos csatornára
helyi riasztások jelzésére
crocusHDSL/modem/alarmMask
crocusHDSL/modem/alarmLevel
crocusHDSL/modem/alarmContactHighMask
crocusHDSL/modem/alarmContactLowMask 48
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
crocusHDSL/modem/syncLossAlarmTimeout: (default 10ms) Ennyi ideig kell eltűnnie a szinkronnak riasztás generálásához.
crocusHDSL/modem/highBitErrorAlarm
crocusHDSL/modem/lowBitErrorAlarm
A modem folyamatosan méri a BER értékét minden érpárra. A BER riasztásoknak 2 típusa van:
high: kritikus érték, a vonal nagyon rossz minőségű
low: nem kritikus, de a vonal minősége nem optimális.
On- és OffThreshold: ezeknél a BER értékeknél kapcsol be ill. ki a riasztás.
crocusHDSL/modem/nEBECountAlarm
crocusHDSL/modem/fEBECountAlarm:
Near és Far End Block Error: a local ill. remote oldali modemen mért másodpercenkénti blokkhibák száma, amit a CRC-ből számol a rendszer. A CRC 6ms-onként kerül kiszámításra, amiből a CRC hibák száma 0..166 lehet másodpercenként.
crocusHDSL/modem/channel: Azt adja meg, hogy a modem, melyhez a TMA kapcsolódik központi vagy távoli. Ez határozza meg azt is, hogy melyik modem fog mesterként működni a szinkronizáció során.
crocusHDSL/nMS/cms2Address: Ez az attribútum állítja be a modem abszolút címét (0..65536).
crocusHDSL/g703/g703coding: a kódolás típusa: AMI vagy HDB3 (default HDB3)
crocusHDSL/g703/framing: Az interfész használható keretezett vagy keretezetlen módban:
keretezetlen (unframed): transzparens 2Mbps átvitel. Fall-back és interfész teszt nem működik.
keretezett (framed): 31 időrés, mindegyikben 64kbps adatfolyam. A 0. időrésben szinkronizációs és jelzésinformációk mennek. Az időréseket egyenként lehet engedélyezni vagy tiltani.
crocusHDSL/g703/tests: interfész tesztek, csak keretezett módban működnek.
crocusHDSL/g703/cRC4Insertion: Leheteséges, hogy egy G.704 keretezett adatfolyam CRC-t is tartalmaz, a 0. időrésben, hogy ellenőrizni lehessen a G.703 kapcsolaton az adatok sértetlenségét. Ha egy ilyen adatfolyamot csökkentett számú
49
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
érpár szállít, célszerű bekapcsolni a cRC4Insertion-t. Ekkor a CRC-t a vett adatfolyamon számolják újra.
crocusHDSL/g703/alarmMask
crocusHDSL/g703/alarmLevel
crocusHDSL/g703/alarmContactHighMask
crocusHDSL/g703/alarmContactLowMask
crocusHDSL/sysDesc: a modem leírása (SNMP MIB2 paraméter): modem neve, a használt interfész, a szoftver verziója.
crocusHDSL/sysObjectID: az SNMP azonosító (SNMP MIB2 paraméter)
crocusHDSL/systemUpTime: az utolsó újraindítás óta eltelt idő
crocusHDSL/sysServices: az SNMP szolgáltatás azonosító (SNMP MIB2 paraméter)
crocusHDSL/flash1Version
crocusHDSL/flash2Version
A flash 1 és 2 memóriákban levő szoftverek verziója.
crocusHDSL/activeFlash: megmondja, melyik flash memória aktív
crocusHDSL/bootVersion: megmondja a boot szoftver veziószámát
crocusHDSL/modem/testType: megmutatja, milyen teszt fut pillanatnyilag a modemen
crocusHDSL/modem/testOriginator: megmutatja, hogy az éppen futó tesztet ki indította:
interfacetst: interfész indította a tesztet
nmstst: a TMA indította a tesztet
keyboardtst: a modem előlapjáról indították a tesztet
remotetst: a távoli modem kezdeményezte a tesztet
unknown: ismeretlen eredetű teszt
crocusHDSL/modem/testStatus: az éppen futó teszt állapota: progressive (inicializálás alatt), running, ending, unknown.
crocusHDSL/modem/errorCount: a hibák száma a teszt indítása óta (csak ET, ALET és RLET esetén)
crocusHDSL/modem/ifDescr: SNMP MIB2 definiált paraméter
crocusHDSL/modem/ifType: SNMP MIB2 definiált paraméter
crocusHDSL/modem/ifSpeed: a modem pillanatnyi sebessége bps-ben 50
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
crocusHDSL/modem/ifOperStatus: a modem működési állapota
crocusHDSL/modem/line[]/timeSinceLastRetrain: az utolsó szinkronizálás óta eltelt idő
crocusHDSL/modem/line[]/lineState: a vonal állapota: idle / training / data state
crocusHDSL/modem/line[]/connectionToCentral: melyik vezetékpáron történjen a szinkronizáció
crocusHDSL/modem/line[]/lineAttenuation(dB): a vonal pillanatnyi csillapítása dB-ben
crocusHDSL/modem/line[]/noiseMargin(dB): a zajküszöb értéke
crocusHDSL/modem/line[]/ifSpeed: a pillanatnyi sebesség az érpáron
crocusHDSL/modem/line[]/ifOperStatus: a vezetékpár működési állapota (up / down)
crocusHDSL/nMS/ifSpeed: a pillanatnyi NMS sebesség bps-ben
crocusHDSL/g703/tXDCCT103: az átvitt adat állapota a 103-as áramkörön (on / off ). Csak a TxD jel meglétét ellenőrzi, a valódi adatjelet nem monitorozza.
crocusHDSL/g703/tXDCCT104:az átvitt adat állapota a 104-es áramkörön (on / off ). Csak a TxD jel meglétét ellenőrzi, a valódi adatjelet nem monitorozza.
crocusHDSL/g703/tXDAIS: (Alarm Indication Signal) Jelzi, ha riasztás jelzés lett elküldve.
crocusHDSL/g703/tXDLFA: (Loss of Frame Alignment) Keretszinkron elvesztését jelzi.
crocusHDSL/g703/tXDLOS: (Loss Of Signal) A jel elvesztését jelzi.
crocusHDSL/modem/errorCount: a hibák száma az ET, ALET, RLET teszt indítása óta (0..65536)
crocusHDSL/modem/h2TimeSinceLastUpdate: a 2 órás teljesítményadatokat tartalmazó táblázat utolsó frissítése óta eltelt idő. (0..15 min)
crocusHDSL/modem/h2modem: a modem elmúlt két órai teljesítményéről ad összegzést 15 perces intervallumok által.
validity: érvényes-e az információ
period: idő jelzése
noSyncTime: az időtartam, amíg nem volt szinkronizáció a modemek között. (Ennek az időnek a mérése csak akkor kezdődik, mikor létrejön egy "szinkron
51
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
elvesztése" riasztás, ehhez azonban előbb le kell teljen a syncLossTimeout timer. Tehát a ténylegesen szinkron nélkül eltelt idő az itt kijel zettnél több.)
fallbackAlarmCount: a ”fallback” riasztások száma
fallbackAlarmTime: a fallback" riasztások alatt eltelt összes idő
crocusHDSL/modem/h24TimeSinceLastUpdate: a 24 órás teljesítményadatokat tarmalmazó táblázat utolsó frissítése óta eltelt idő. (0..2h)
crocusHDSL/modem/h24modem: a modem elmúlt 24 órás teljesítményéről ad összegzést 2 órás intervallumok által. A rekord mezők jelentése azonos a h2modem-nél leírtakkal.
crocusHDSL/modem/relModem: teljesítményösszegzés a modem utolsó újraindítása óta (a h2modem-mel azonos szerkezetben).
crocusHDSL/modem/line[]/h2TimeSinceLastUpdate: a 2 órás teljesítményadatokat tartalmazó táblázat utolsó frissítése óta eltelt idő. (0..15 min)
crocusHDSL/modem/line[]/h2LineParameters: a vonali paraméterek elmúlt 2 órás értékeiről ad összegzést 15 perces intervallumok által.
validity: érvényes-e az információ
period: idő jelzése
lineAttenuationMin(dB): az adott időszakban a vonalon mért legkisebb csillapítás
lineAttenuationMax(dB): az adott időszakban a vonalon mért legnagyobb csillapítás
lineAttenuationAvrg(dB): az adott időszakban a vonalon számított átlagos csillapítás
noiseMarginMin(dB): az adott időszakban a zajküszöb legkisebb mért értéke
noiseMarginMax(dB): az adott időszakban a zajküszöb legnagyobb mért értéke
noiseMarginAvrg(dB): az adott időszakban a zajküszöb átlagos értéke
crocusHDSL/modem/line[]/h2NEBECount: Near End Block Error összegzés az elmúlt két órára, 15 perces intervallumokkal. validity: érvényes-e az információ period: idő jelzése min: a legkevesebb számolt NEBE max: a legtöbb számolt NEBE avrg: az átlagos NEBE érték totalCount: az összes megszámolt NEBE 52
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
alarmCount: a NEBE riasztások száma alarmTime: az az időtartam, amíg NEBE riasztás volt aktív
crocusHDSL/modem/line[]/h2FEBECount: Far End Block Error összegzés az elmúlt két órára, a NEBE összegzéssel azonos formában.
crocusHDSL/modem/line[]/h2BitError: BER összegzés az elmúlt két órára, 15 perces intervallumok által.
validity: érvényes-e az információ period: idő jelzése bERMin: a legkisebb mért BER érték bERMax: a legnagyobb mért BER érték bERAvrg: az átlagos BER érték highAlarmCount: a high bit error rate riasztások száma highAlarmTime: a high bit error rate riasztások időtartama lowAlarmCount: a low bit error rate riasztások száma lowAlarmTime: a low bit error rate riasztások időtartama crocusHDSL/modem/line[]/h2Performance: teljesítményösszegzés az elmúlt két órára, 15 perces intervallumok szerint. validity: érvényes-e az információ period: idő jelzése retrainAlarmCount: az újraszinkronizálást jelzo riasztások száma retrainAlarmTime: az újraszinkronizálást jelzo riasztások időtartama erroredSecCount: a hibás másodpercek száma sevErrSecAlarmCount: a súlyosan hibás másodperceket jelző riasztások száma secErrSecAlarmTime: a súlyosan hibás másodperceket jelző riasztások idotartama unavailAlarmCount: a vonal el nem érhetőségét jelző riasztások száma 53
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
unavailAlarmTime: a vonal el nem érhetőségét jelző riasztások idotartama crocusHDSL/modem/line[]/h24TimeSinceLastUpdate: a 24 órás teljesítményadatokat tartalmazó táblázat utolsó frissítése óta eltelt idő. (0..2h) crocusHDSL/modem/line[]/h24LineParameters: a vonali paraméterek elmúlt 24 órás értékeiről ad összegzést 2 órás intervallumok által. crocusHDSL/modem/line[]/h24NEBECount: Near End Block Error összegzés az elmúlt 24 órára, a kétórás összegzéssel azonos formában. crocusHDSL/modem/line[]/h24FEBECount: Far End Block Error összegzés az elmúlt 24 órára, a kétórás összegzéssel azonos formában. crocusHDSL/modem/line[]/h24BitError: BER összegzés az elmúlt 24 órára, a kétórás összegzéssel azonos formában. crocusHDSL/modem/line[]/h24Performance: teljeseítményösszegzés az elmúlt 24 órára, a kétórás összegzéssel azonos formában. crocusHDSL/modem/line[]/LineParameters: a pillanatnyi vonali jellemzőket adja meg. lineAttenuation(dB): a vonal pillanatnyi csillapítása noiseMargin(dB): a zajküszöb pillanatnyi értéke crocusHDSL/modem/line[]/nEBECount: Near End Block Error összegzés az utolsó újraindítás óta eltelt időre. totalCount: az összes NEBE száma alarmCount: a NEBE riasztások száma alarmTime: a NEBE riasztások időtartama crocusHDSL/modem/line[]/fEBECount: Far End Block Error összegzés az utolsó újraindítás óta eltelt időre, a nEBECount-tal azonos formában. crocusHDSL/modem/line[]/bitError: BER összegzés az utolsó újraindítás óta eltelt időszakra: 54
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat bER: a pillanatnyi BER érték
highAlarmCount: a kritikus hibaarányt jelző riasztások száma highAlarmTime: a kritikus hibaarányt jelző riasztások idotartama lowAlarmCount: a magas hibaarányt jelző riasztások száma lowAlarmTime: a magas hibaarányt jelző riasztások idotartama crocusHDSL/modem/line[]/performance: teljesítmény összegzés az utolsó újraindítás óta eltelt időszakra, a h2Performance-szal analóg formában. crocusHDSL/g703/h2TimeSinceLastUpdate: a 2 órás teljesítményadatokat tartalmazó táblázat utolsó frissítése óta eltelt idő. (0..15 min) crocusHDSL/g703/h2TXDAIS: Az AIS (Alarm Indication Signal) jelzésekről ad összegzést az elmúlt 2 órára.
validity: érvényes-e az információ period: idő jelzése alarmCount: az AIS riasztások száma alarmTime: az AIS riasztások időtartama crocusHDSL/g703/h2TXDLFA: Az LFA-k (Loss of Frame Alignment) észleléséről ad összegzést az elmúlt 2 órára. Az attribútumok megegyeznek a h2TXDAIS attribútumokkal. crocusHDSL/g703/h2TCDLOS: Az LOS-k (Loss Of Signal) észleléséről ad összegzést az elmúlt 2 órára. Az attribútumok megegyeznek a h2TXDAIS attribútumokkal. crocusHDSL/g703/h24TimeSinceLastUpdate: a 24 órás teljesítményadatokat tartalmazó táblázat utolsó frissítése óta eltelt idő. (0..2h) crocusHDSL/g703/h24TXDAIS crocusHDSL/g703/h24TXDLFA crocusHDSL/g703/h24TXDLOS 55
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
A 2 órás kimutatásokkal megegyezo formában adnak információt az elmúlt 24 órában detektált AIS-ekről, LFA-król és LOS-ekről. crocusHDSL/g703/relTXDAIS crocusHDSL/g703/relTXDLFA crocusHDSL/g703/relTXDLOS A 2 órás kimutatásokkal megegyezo formában adnak információt az utolsó újraindítás óta detektált AIS-ekről, LFA-król és LOS-ekről. alarminfo: Az aktuális riasztás információkat tartalmazza. Az egyes mezők jelentése: discriminator: az összes riasztás száma az utolsó újraindítás óta. currentAlarms: az adott objektum pillanatnyi riasztásai. previousAlarms: az adott objektum előző riasztásai. alarmMask: Azt jelzi, hogy mely riasztásokra van engedélyezve, hogy a központi menedzsment rendszerhez legyenek továbbküldve. alarmLevel: az egyes riasztások prioritásai. totalAlarmLevel: Az aktív, engedélyezett riasztás prioritás szintjét mutatja. Ha egyszerre több riasztás is aktív, akkor a legmagasabb priorítású riasztás szintjét jeleníti meg. Segítségével az operátor első ránézésre megállapíthatja a probléma mértékét.
56
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
3 sz. melléklet
Mérési eredmények
Miskolc erősítő - Miskolc 1,2 kábelszakasz, 5 érnégyes, 2 érpár, 1
1,55 km távolság, modem firmware: 25 256
512
KBPS
KBPS
1024 KBPS
1536
2048
KBPS
KBPS
2304 KBPS
L1
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
L2
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
Miskolc 1,2 - Sajókeresztúr kábelszakasz, 5 érnégyes, 1 érpár, 9,09 km távolság, modem firmware: 25 2 256
512
KBPS
KBPS
L1
PASS
L2
-
1024 KBPS
1536 KBPS
2048 KBPS
2304 KBPS
PASS
PASS
FAIL
FAIL
FAIL
-
-
-
-
-
Sajókeresztúr - Sajószentpéter kábelszakasz, 5 érnégyes, 1 érpár, 10,06 km távolság, modem firmware: 25 3 256
512
KBPS
KBPS
L1
PASS
L2
-
1024 KBPS
1536 KBPS
2048 KBPS
2304 KBPS
PASS
PASS
FAIL
FAIL
FAIL
-
-
-
-
-
Sajószentpéter- Kazincbarcika 5. kábelszakasz, 5 érnégyes, 1 érpár, 3,77 km távolság, modem firmware: 25 4 256
512
KBPS
KBPS
1024 KBPS
1536 KBPS
2048 KBPS
2304 KBPS
L1
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
L2
-
-
-
-
-
-
57
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
Kazincbarcika 5. - Kazincbarcika 4. kábelszakasz, 5 érnégyes, 1 érpár, 2,66 km távolság, modem firmware: 25 5 256
512
KBPS
KBPS
L1
PASS
L2
-
1024 KBPS
1536 KBPS
2048 KBPS
2304 KBPS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
-
-
-
-
-
Kazincbarcika 4. - Kazincbarcika 3. kábelszakasz, 5 érnégyes, 2 érpár, 2,72 km távolság, modem firmware: 25 6 256
512
KBPS
KBPS
1024 KBPS
1536 KBPS
2048 KBPS
2304 KBPS
L1
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
L2
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
Kazincbarcika 3. – Kazincbarcika 2. kábelszakasz, 5 érnégyes, 2 érpár, 2,44 km távolság, modem firmware: 25 7 256
512
KBPS
KBPS
1024 KBPS
1536 KBPS
2048 KBPS
2304 KBPS
L1
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
L2
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
Kazincbarcika 2. – Kazincbarcika 1. kábelszakasz, 5 érnégyes, 8
2 érpár, 1,5 km távolság, modem firmware: 25 256
512
KBPS
KBPS
1024 KBPS
1536 KBPS
2048 KBPS
2304 KBPS
L1
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
L2
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
58
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
Kazincbarcika 1. – Vadna kábelszakasz, 5 érnégyes, 2 érpár, 9
6,82 km távolság, modem firmware: 25 256
512
KBPS
KBPS
1024 KBPS
1536 KBPS
2048 KBPS
2304 KBPS
L1
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
L2
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
Vadna – Rudabánya kábelszakasz, 5 érnégyes, 2 érpár, 14,24 10
km távolság, modem firmware: 25 256
512
KBPS
KBPS
1024 KBPS
1536 KBPS
2048 KBPS
2304 KBPS
L1
PASS
PASS
FAIL
FAIL
FAIL
FAIL
L2
PASS
PASS
FAIL
FAIL
FAIL
FAIL
Vadna – Sajóvelezd kábelszakasz, 5 érnégyes, 2 érpár, 6,69 km távolság, modem firmware: 25 11 256
512
KBPS
KBPS
1024 KBPS
1536 KBPS
2048 KBPS
2304 KBPS
L1
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
L2
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
Sajóvelezd – Center kábelszakasz, 5 érnégyes, 2 érpár, 8,16 12
km távolság, modem firmware: 25 256
512
KBPS
KBPS
1024 KBPS
1536 KBPS
2048 KBPS
2304 KBPS
L1
PASS
PASS
PASS
FAIL
FAIL
FAIL
L2
PASS
PASS
PASS
FAIL
FAIL
FAIL
59
Készítette: Gémes Péter László
Szakdolgozat
Center – Ózd I. kábelszakasz, 5 érnégyes, 2 érpár, 7,28 km távolság, modem firmware: 25 13 256
512
1024
1536
KBPS
KBPS
KBPS
KBPS
KBPS
KBPS
L1
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
L2
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
PASS
60
2048
2304