MISK OLC MEGYEI J OGÚ VÁROS

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008

M I SK OL C M EGY EI J OGÚ V Á ROS H EL Y I H U L L A DÉK GA Z DÁ L K ODÁ SI T ERV E 2 0 0 4 -2 0 0 8

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának megbízásából készítette Salvinia Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. Miskolc, 2004 1


TARTALOMJEGYZÉK I.

A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI ..........................................................4

II. A

TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZ , HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE .8

II.1. A KELETKEZ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE .................................................................. 8 II.1.1. Nem veszélyes hulladékok ........................................................................................................... 8 II.1.2. Szelektíven gy jtött, kiemelten kezelend hulladékáramok ............................................................... 10 II.1.3. Csomagolási hulladékok ........................................................................................................... 13 II.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE (TONNA) ................................................... 13 II.2.1. Nem veszélyes hulladékok ................................................................................................................. 13 II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelend hulladékáramok ............................................... 14 II.2.3. Csomagolási hulladékok ........................................................................................................... 14 II.3. A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE...14 II.3.1. Nem veszélyes hulladékok ......................................................................................................... 14 II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend hulladékáramok.............. 15 II.3.3. Csomagolási hulladékok ........................................................................................................... 17 II.4. A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA ................................................. 17 II.4.1. Nem veszélyes hulladékok ......................................................................................................... 17 II.4.2. Kiemelten kezelend hulladékáramok....................................................................................... 18 II.4.3. Csomagolási hulladékok ........................................................................................................... 19

III. A

HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVET M SZAKI KÖVETELMÉNYEK .........................................................................................19

III.1. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT M III.2.

SZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE EL ÍRT KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE ............................................................... 19 A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL ELTÉR SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI VAGY EGYEDI M SZAKI KÖVETELMÉNYEK, BELS M SZAKI EL ÍRÁSOK RÖVID LEÍRÁSA .............................................. 20

IV. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK 21 IV.1. AZ ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEKT L ELTÉR , EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA ........................................................................................................................... 21

V. A

HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZEL TELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK ....22

V.1. HULLADÉKOK GY JTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA ............................................................................................ 22 V.1.1. A területen engedéllyel m köd gy jt -szállító szervezetek bemutatása........................................... 22 V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése.................................................................................................................................. 26 V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése .................. 31 V.2. A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉNÉL EL ÍRTAKON TÚL ISMERTETEND TÉNYEZ K ....................................................................................................................... 32 V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen...................... 32 V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkez biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebb l a lerakásra kerül mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezel kapacitás és a kés bbiekben le nem rakható mennyiség összevetése. ................................................................................. 37 V.3. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL ÉS SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE .................................................................................................................................. 37

2


VI. AZ ELÉREND

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA........39

VI.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKIT

ZÉSEI A TERVEZÉSI TERÜLETEN, A TERVID SZAK VÉGÉRE VÁRHATÓAN KELETKEZ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE ..................................... 39

VI.1.1. A képz d hulladék mennyiségének várható alakulása ............................................................ 39 VI.1.2. Csökkentési célok...................................................................................................................... 42 VI.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKIT ZÉSEK TERVEZÉSE ...................................... 45

VII. A

KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM ÉS ANNAK KÖLTSÉGEI ...................................................50 VII.1. MÓDSZERFEJLESZTÉSI, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI, ISMERETTERJESZT , SZEMLÉLETFORMÁLÓ, TÁJÉKOZTATÓ, OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ................................................................... 50 VII.2. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CSELEKVÉSI PROGRAM ............................................................................... 52 VII.3. TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK ÜTEMTERVE ÉS FORRÁSIGÉNYE ....................................................................... 57

MELLÉKLETEK ....................................................................................................60 MISKOLC VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN FELHALMOZOTT HULLADÉKOK LERAKÓHELYEI (TÁBLÁZAT).... 60 TÉRKÉPEK ......................................................................................................................................................... 60

3


KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A Terv készít i köszönetet mondanak a következ intézményeknek, akik munkájukkal, hasznos információkkal és tanácsokkal segítették a tervezési folyamatot: Miskolc Megyei Jogú Város Építési és Környezetvédelmi Osztálya Zöld Akció Egyesület Hulladék Munkaszövetség Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyel ség RWE Umwelt Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. Közterület- és Piacfelügyelet Cirkont Rt.

BEVEZETÉS A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény el írásai szerint összhangban az Európai Közösség hulladékra vonatkozó irányelveivel a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) készült, amelyet az Országgy lés 110/2002. (XII. 12.) OGY határozatával fogadott el. A területfejlesztésr l és területrendezésr l szóló 1996. évi XXI. tv. 5. §-ban meghatározott tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan a környezetvédelmi felügyel ségek által készült el hulladékgazdálkodási terv. A hét területi hulladékgazdálkodási terv, így az Észak-magyarországi Régióra vonatkozó is, a múlt év folyamán elkészült, és a 15./2003. (XI.7.) KvVM rendelettel került kihirdetésre. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 35. §a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37§ (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeir l szóló 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza. A tervkészítés a területen lév , illetve m köd regionális ill. helyi hatóságok, gazdasági és szakmai érdekképviseletek, valamint környezetvédelmi társadalmi szervezetek képvisel inek bevonásával történt.

I.

A tervkészítés általános adatai

Tervezési szint: A helyi hulladékgazdálkodási terv a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelenti. A tervezés els lépésben országos szinten történt, ami stratégiai tervezést jelent, amelynek során meghatározták a célokat, célkit zéseket és kidolgozták az országos szinten szükséges intézkedéseket és eszközöket. A következ szintet alkotják a területi hulladékgazdálkodási tervek. A harmadik tervezési szint a helyi és egyedi hulladékgazdálkodási tervek szintje. A jelen tervezés célja a 2004-2008. közötti id szakra Miskolc város helyi hulladékgazdálkodási tervének kidolgozása. A Helyi Hulladékgazdálkodási Terv a hulladékgazdálkodás célrendszerének megfelel en elemzi a városban a hulladékképz dés és kezelés helyzetét, meghatározza az NKP tervezési periódusához igazodóan a 2004-2008. között elérend célokat, valamint a célok elérését biztosító intézkedéseket és programokat. A tervezés bázisát a 2002. évi adatok képezik, felülvizsgálata 2006-ban esedékes. 4


Készít neve, és címe: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megbízásából a tervet készítette: Salvinia Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (3535 Miskolc, Fényesvölgyi u. 12. 3/2.) projektfelel s: Demeter Zoltán

Miskolc rövid bemutatása Miskolc városa lakosságszám alapján az ország harmadik legnagyobb települése; az Észak-magyarországi Régió és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. A város a Bükkvidék középtáj keleti szélén található, a Sajó-Hernád síkkal határosan. F ként hegységel téri dombságként és hordalékkúp-síkságként jellemezhet területen fekszik, de a nyugati, hegyvidéki részek kiterjednek a Bükk kiemelt karsztos fennsíkjára is. F vízfolyása a Szinva, mely a település keleti szélén torkollik a Sajóba. A vízellátás szempontjából meghatározó a karsztos vízgy jt terület vízkészlete. A terület jelent s része erd gazdasági hasznosítás alatt áll, a keleti területeken a szántóföldi m velés a jellemz , de meghatározó a m velés alól kivont területek aránya is. A belterület közelében jelent s kiskertövezet található. A táji és az él világhoz kapcsolódó értékeket a Bükki Nemzeti Park, illetve a helyi jelent ség természetvédelmi oltalom próbálja meg rizni. F bb alapadatok: Földrajzi koordináták: északi szélesség 48,5', keleti hosszúság 20,46' Terület: 84.156.918 m2 Néps r ség: 21,71 f /hektár Állandó lakosságának átlagéletkora: 39,2 év Tengerszint feletti magasság: 130 m Átlagos évi középh mérséklet: 9,7 C° Átlagos évi csapadékmennyiség : 576 mm A város hosszúsága: 27,5 km, szélessége: 10 km A város állandó népessége: 181 565 f Belterületi utcák száma: 1036 Belterületi úthálózat hossza: 519.368 m Belterületi úthálózat kiépítettség mértéke: 77,0% Belterületi közm ellátottság: Ivóvíz: 96% Szennyvíz: 92%, csatlakozás aránya: kb. 80% Vezetékes gáz: 94% Elektromos energia: 100%

5


A gazdaság jellemzése A nemzetközi tendenciákkal összhangban a hagyományos nehézipar a '80-as évek második felét l veszített jelent ségéb l. A '90-es évek elején végbement társadalmi változások hatására jelent sen átalakult a város gazdaságszerkezete, jelent sen megn tt a miskolci székhely kis- és középvállalkozások száma. A tulajdonosváltás kedvez folyamatokat indított el, amelyek eredményei figyelemre méltóak. Számos új befektetéssel gyarapodott városunk az utóbbi évtizedben, s több olyan iparág telepedett meg, amelynek eddig nem volt hagyománya, el zménye. A teljesség igénye nélkül: pl. Nestlé - édesipar, Linde Gáz, Siad HG - m szaki és orvosi gázok, Chinoin (SanofiSynthelabo) - gyógyszeripar, Ross Mould - szerszámipar, Delco Remy - gépjárm elektronika, Best Car - járm ipar, Shinwa - elektronika, Bosch - elektromos kéziszerszámok, gépjárm elektronika), Holcim - cementipar. Emellett a közm vállalatok privatizációja is színesítette a befektet i palettát (pl. ÉMÁSZ - RWE Energie, TIGÁZ - Italgas, Köztisztasági Vállalat - RWE Umwelt), s hozott friss t két a társaságokba. A kereskedelmi-szolgáltató szektor fejl dött talán a leglátványosabban. Sorra nyíltak az új, modern bevásárló központok, hiper- és szupermarketek, különféle szolgáltató egységek (bankok és pénzintézetek, biztosítóintézetek, üzemanyagtölt állomások, autószalonok és szervizek, különféle szakboltok és -kereskedések), mind-mind hozzájárulva a város gazdasági er södéséhez, régióközponti fejl déséhez. Ugyanakkor e beruházásokhoz köt d en is jelent sen n tt a települési szilárd hulladék mennyisége (pl. csomagolóanyagok, papírhulladék - reklámújságok). Nagy lehet ségek rejlenek az eddig kevéssé kihasznált idegenforgalomban, pl. gyógyés élményturizmusban, a rekreációban és a szabadid aktív eltöltésében, a helyi rendezvényekhez kapcsolódó vendégforgalomban. Az utóbbi évek magánberuházásai folytán jelent s számban gyarapodtak az idegenforgalmi és vendéglátóipari fér helyek. Jelent s fejl dést remél a város és környéke az M3-M30 autópálya Miskolcig való megépülését l, melynek révén bekapcsolódhat az európai autópálya-hálózatba. A helyi tervezés szükségessége, a tervezés alapjai A helyi hulladékgazdálkodási terv követi az Országos és Területi Hulladékgazdálkodási Tervek felépítését, tartalmi követelményeit. Emellett hasznosítja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által összeállított Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez cím dokumentumot is. A helyi szabályozás terén összhangban van a város Környezet- és Természetvédelmi Kerettervével, illetve a fejlesztési és területrendezési tervvel. A terv kialakításánál a következ f szempontok érvényesültek: A Miskolc város gesztorságával elindult, ISPA programból finanszírozott hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása (szelektív gy jtés, hasznosítás, ártalmatlanítás). A hulladék keletkezésének megel zését szolgáló lakossági szemléletformálás és környezeti nevelés el segítése. A nagy számú illegálisan lerakott vagy elhagyott hulladék tervszer felszámolása és megfelel kezelése. A terv a kiemelt hangsúlyt helyez a közszolgáltató által begy jtésre kerül települési szilárd és folyékony hulladék, a települési szilárd hulladékból szelektíven gy jthet frakciók (papír, üveg, PET), az önkormányzat felel sségi körébe tartozó veszélyes hulladékok, a kiemelten kezelt hulladékáramok (pl. csomagolási hulladék) és a területen felhalmozott és nem megfelel en kezelt vagy ártalmatlanított hulladékok megfelel kezelésének biztosítására.

6


Tervezésbe bevont szervezetek A tervkészítés során a Polgármesteri Hivatal levélben kért tájékoztatást, iránymutatást az érintett hatóságoktól (88 körlevél), illetve az Észak-Magyarország napilapban megjelentett nyilvános hirdetményben jelezte az érdekképviseleti szervek, valamint civil szervezetek bekapcsolódásának lehet ségét a helyi terv elkészítésébe. A terv elkészítésére vonatkozóan, ugyancsak az említett napilapban jelent meg felhívás, mely alapján öt szervezet vette át a pályázati csomagot és ebb l két pályázó nyújtotta be pályázati anyagát. Ez alapján a polgármesteri hivatal illetékes osztálya választotta ki a leginkább megfelel pályázót a terv elkészítésére. Emellett folyamatos, személyes kapcsolattartás épült ki az önkormányzaton belül a tervezést felügyel Építési és Környezetvédelmi Osztály, a tervkészítést végz szervezet, a helyi közszolgáltatók és az önkormányzati intézményrendszer képvisel i között. A tervkészítést követ en lakossági fórum keretén belül lett biztosítva a további információk és észrevételek beépítése a tervbe.

7


II. A tervezési területen keletkez , hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete II.1. A keletkez hulladékok típusa és éves mennyisége II.1.1. Nem veszélyes hulladékok A hulladékgazdálkodás megfelel , reális tervezéséhez, a hulladék kezelésének, forgalmának nyomon követéséhez elengedhetetlen a hulladék mennyiségének, min ségének, kezelésének és a hulladékgazdálkodásban szerepet játszó vállalkozásoknak minél pontosabb ismerete. Szükséges továbbá a hulladék termel inek és kezel inek pontos, méréseken alapuló jogszabályban rögzített adattartalmú nyilvántartása és adatszolgáltatása, valamint a szolgáltatott adatok feldolgozására alkalmas eszközrendszer és személyi állomány. Tekintettel arra, hogy jelenleg ezen feltételek nem állnak teljes kör en rendelkezésre, ebb l következ en a hulladékkategóriára vonatkozó adatokat, megállapításokat tájékoztató jelleg nek kell tekinteni, illetve ezek a közszolgáltatást végz cégek és az ehhez kapcsolódó kezel létesítmények nyilvántartási adatain alapulnak. A kategória egyik legfontosabb feladatának a megfelel részletezettség adatállományok megteremtését kell tekinteni. II./1. táblázat A keletkez nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna illetve köbméter/év) Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 57577,89** Települési folyékony hulladék 16824022 m3 Kommunális szennyvíziszap 5197 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 107774,14 hulladékok* Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 15731,46*** hulladékok* Összesen * csak az önkormányzatok felel sségi körébe tartozó tevékenységekb l keletkez hulladék mennyisége szerepeljen ** közszolgáltatásba bekerül mennyiség, a zöldhulladékot is magában foglalja (3365,9 tonna) *** Közszolgáltatás keretében begy jtött ipari, intézményi hulladékok Települési szilárd hulladék A feltüntetett mennyiségek tartalmazzák a települési szilárd hulladékot begy jt és kezel cégek (RWE Umwelt Miskolc Kft., Cirkont Rt.) adatait, de nem szerepel bennük az illegális lerakásra kerül , elhagyott, vagy háztartásban elégetett, vagy más módon kezelt hulladékmennyiség.

8


Települési folyékony hulladék A Hgt. úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezet hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). A települési folyékony hulladék mennyiség meghatározása során ennek ellenére feltüntettük a tervezési területen üzemeltetett szennyvíztisztítók teljes fogadott (szennyvízhálózat és szippantás) szennyvízmennyiségi adatait. A szippantott szennyvíz mennyisége 3719 m3, amely roppant kevés. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy csak a lakosság kb. 20%-a nem csatlakozik a szennyvízhálózatra, akkor is több millió köbméter, szennyvízcsatornába nem kerül mennyiségr l van szó. Ez a szennyvíztisztító telepekre be nem kerül mennyiség (csatornázatlan területek és nem megfelel derít k elszivárgó szennyvize, illetve illegálisan ürített szennyvíz) nem szerepel a táblázatban. Kommunális szennyvíziszap A keletkez szennyvíziszap mennyiség meghatározása a tervezési területen üzemeltetett szennyvíztisztítókban keletkezett szennyvíziszap mennyiségi adatainak figyelembevételével történt. II/2. táblázat: Szennyvíztisztítók

Szennyvíztisztító telep

Üzemeltet

Kapacitás m3/d

Település

2. 3.

Bánkút szennyvíztisztító GW Borsodvíz Kft telep Jávorkút (TVK Üdül ) TVK Rt. Miskolc városi Mivíz Rt.

70000

Jávorkút Miskolc

4.

Szentlélek

25

Szentlélek

1.

BLUE TECH Bt.

Rácsatlakozó település

lakos

Bánkút turistaházak Miskolc város Alsózsolca község Arnót község Bükkszentkereszt k Fels zsolca város Kistokaj község Mályi község Nyékládháza Szirmabeseny k. Turistaház

184000 1784 717 488 7083 587 1288 1606 1580

Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok A lakosságnál keletkez építési bontási hulladék becsült összetétele 50-60% tégla, beton és cserép, 25% fa, 5% üveg 5% m anyag és 5-10% egyéb hulladék. Az építési törmelékanyagok újrahasznosítására ebben a régióban még nincs kialakított technikai rendszer és gyakorlat. Ennek oka részben az olcsó építési k , kavics anyag közelsége, másrészt ebben a térségben nagyobb bontásokra, útfelújításokra ezideig nem került sor. A térség gazdasági átalakulása következtében azonban a közeljöv ben jelent s ipari létesítmények lebontására, területrehabilitációkra kerül sor, ezért célszer lenne egy építésihulladék-el készít rendszer kialakítása és m ködtetése. Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Az önkormányzat felel sségi körébe tartozóan e kategóriában nem keletkezik hulladék, illetve nem áll rendelkezésre ilyen jelleg információ.

9


Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok A feltüntetett adatok a közszolgáltatók által begy jtött és kezelt hulladékmennyiségre vonatkoznak.

II.1.2. Szelektíven gy jtött, kiemelten kezelend hulladékáramok II./3. táblázat:

Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gy jtött, kiemelten kezelend hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék Veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárm vek Egészségügyi hulladékok Állati eredet hulladékok Növényvéd -szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

Mennyiség (t/év) 14,962 13,746 kb. 0,5 kb. 30 29,454 52

kb. 60

Az önkormányzat felel sségi körébe kevés fajta és kis mennyiség kiemelten kezelend , elkülönítetten gy jtött veszélyes hulladék tartozik. Ide sorolandó a Miskolc Városi Közlekedési Rt.-hez köt d veszélyes hulladékok (olajok és olajos hulladékok, akkumulátorok), az önkormányzati m ködtetés egészségügyi intézmények hulladékai, a közterületr l begy jtött, illetve lakosság által leadott kiselejtezett gépjárm vek és elhullott állatok, illetve az állategészségügyi telep hulladékai. A közölt adatok az említett intézményekt l, a Városgazda Kht.-tól, valamint a Közterület- és Piacfelügyelett l származnak. A 2002. év során nem m ködött lakossági szelektív hulladékgy jtés Miskolcon, így a nem veszélyes hulladékok körében nem keletkezett önkormányzati felel sségi körbe tartozó, kiemelten kezelend és szelektíven gy jtött hulladék. Hulladékolajok Figyelembe véve azt, hogy a hulladékokat a termel k részben engedély nélkül (min ségi ken anyagot nem igényl technológiákban) újrafelhasználják és azt hulladékként be nem jelentik, valamint tekintettel a veszélyes hulladékos adatszolgáltatás nem teljes kör voltára a képz d hulladékolajok tényleges mennyisége nagyobbra tehet .

10


Akkumulátorok és szárazelemek E hulladékcsoport várhatóan gyártói és forgalmazói felel sségi körbe kerül. A forgalomba kerül mennyiség a konkrét akkumulátor eladásból, valamint az új gépjárm vekkel és a használt autókkal forgalomba kerül mennyiségekb l áll. Ezek ismeretében még mindig nem lehet egyértelm en következtetni az éves hulladékképz désre, mert az akkumulátorok élettartama különböz . Keletkezési források: elhasználódott, hulladékfázisba kerül akkumulátorok, kiselejtezett gépjárm vek bontásakor keletkez akkumulátorok, Jelenleg önkormányzati felel sségi körben nem történik szervezett gy jtés és kezelés, de a termel i adatok és a város lakosságszáma alapján kb. 150 tonnára becsülhet az éves keletkez akkumulátor hulladék mennyisége. A keletkezett szárazelem veszélyes hulladék mennyiség meghatározásának egyetlen módja a termel k önbevallását rögzít HAWIS rendszer adatbázisának V 35502 kódszámú hulladékra való lekérdezéséb l lehetséges. Ez alapján a keletkezés Miskolcon becsülhet mennyisége 1,5 tonna. Elektromos és elektronikai hulladékok E hulladékcsoport várhatóan gyártói és forgalmazói felel sségi körbe kerül. A hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyisége a Bay-Logi Intézet (Miskolc) adatai, illetve becslés alapján Miskolcon 1,5-2 ezer tonnára tehet . Az önkormányzati felel sségi körbe tartoznak az önkormányzati intézményekb l leselejtezett elektronikus eszközök. Ezek jelent s részét a dolgozók, vagy más intézmények használják tovább, illetve eseti gyakorisággal a közszolgáltató vesz át ártalmatlanításra. Kiselejtezett gépjárm vek E hulladékcsoport várhatóan gyártói és forgalmazói felel sségi körbe kerül. A Területi Statisztikai Évkönyv adatai alapján, valamint az országos hulladékgazdálkodási terv szerinti prognosztizálást alapul véve, az évente kiselejtezésre kerül gépjárm vek száma megközelítheti az 1000 darabot Miskolc területén. A Közterület és Piacfelügyelet által elszállított mennyiség éves szinten 30 darab körül alakul. Egészségügyi hulladékok E hulladékcsoport várhatóan gyártói és forgalmazói felel sségi körbe kerül. Az egészségügyi létesítményekben keletkez veszélyes hulladékok mennyisége az önbevalláson alapuló veszélyes hulladékos adatbázis szerint (ÉKÖFE) került megállapításra. Az orvosi rendel kben keletkez hulladékok, illetve a lejárt szavatosságú gyógyszerek esetében az adatszolgáltatás alapján néhány száz kilogrammra tehet a keletkezett mennyiség, de az orvosi rendel k és gyógyszertárak jelent s része nem teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét. Jelenlegi helyzet: A kórházak, egészségügyi intézmények megvalósították a veszélyes hulladékok szelektív gy jtését. Hatékonyan elvégezték a kommunális és a veszélyes hulladékok elkülönítését. Rögzítették a veszélyes hulladékok szelektív gy jtésére szolgáló el írásokat. Kezdeményezték a hulladékmennyiség kategorizálását és csökkentését. Javult a hulladékok azonosítása, szétválogatása. Javult a gy jtés és szállítás szabályozása. Elkészült a hulladékkezelés költségdokumentációja. A nyilvántartási, bejelentési kötelezettség teljesítése rendszeressé vált. 11


Állati eredet hulladékok Önkormányzati felel sségi körben, állati eredet hulladék képz dik a háztartásokban, közterületen elhullott állatok esetén, a Közterület és Piacfelügyelet Állategészségügyi Telepén és a Városi Vadasparkban. A kistermel k (háztáji állattartás) a 41/1997. (V.28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat 46.§ (1) bekezdése alapján évente összesen 50 kg mennyiségig saját telkükön eláshatják a kutya, macska, baromfi, szopósmalac, -bárány stb. hullákat is. Növényvéd -szerek és csomagoló eszközeik Az önkormányzat által kezelt növényzet növényvédelmét, szerz dések alapján küls cégek végzik, így saját hatáskörben nem keletkezik ez a hulladéktípus. A házi- és a hobbikertekben fel nem használt és tárolt növényvéd szerek és göngyölegeik mennyiségér l nem rendelkezünk adatokkal. Egyéb veszélyes hulladékok E téren els sorban az MVK Rt.-nél keletkezett, olajjal szennyezett hulladékok mennyisége szolgál a becsült érték alapjául. Csomagolási hulladékok A csomagolási hulladékok két csoportra oszthatók: háztartási és ipari csomagolási hulladékokra. A begy jt szervezetek els sorban az ipari csomagolási hulladékok begy jtését végzik; a lakossági szelektív hulladékgy jtés nem öltött mérhet méreteket. Gumi Az önkormányzati intézményekben m ködtetett járm vek szervizelését küls cégek végzik, így a gumihulladék is náluk jelentkezik. A lakosságot érint elkülönített gy jtés nem m ködik Miskolcon. Az elhasznált gumiabroncsok a jelenleg hatályos módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján a 16 01 03 EWC azonosító számmal jelzett, termékként tovább nem használható gumiabroncsok megnevezéssel a nem veszélyes hulladékok közé sorolható. Kivételt képez, ha valamilyen módon veszélyes anyaggal vagy veszélyes hulladékkal szennyez dtek, például olajjal, illetve fáradt olajjal. Ebben az esetben veszélyes hulladékként a mód. 98/ 2001. (VI. 15.) Korm. rendelet el írásai szerint kell gondoskodni kezelésükr l. A gumiabroncs hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekre direkt szabályozás Magyarországon jelenleg nincs. Az 1995-ben elfogadott termékdíj törvény a gumiabroncs hulladékok problémakörének megoldását csak részben segíti. Az évente keletkez gumiabroncs hulladék mennyisége a forgalomba kerül abroncsok darabszáma, a lecseréltek átlagos tömege, valamint a járm állomány nagysága segítségével becsülhet . Ez Miskolc esetében 1000 tonna körül lehet.

12


II.1.3. Csomagolási hulladékok II./4. táblázat Hulladék

A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Szelektíven gy jtött mennyiség (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 824 M anyag csomagolási hulladék 45 Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetétel kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen 869 A csomagolási hulladék szelektív gy jtése 2002.-ben a lakosság tekintetében nem volt megoldott a településen. Eseti jelleggel, a közszolgáltató által szervezett iskolai papírgy jtések, illetve alkalmi m anyag csomagolási hulladék gy jtések során került sor az elkülönített gy jtésre. A feltüntetett adatok az RWE Umwelt Miskolc Kft. által, f ként önkormányzati intézményekt l összegy jtött mennyiséget tartalmazza.

II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége (tonna) II.2.1. Nem veszélyes hulladékok Miskolc város közigazgatási területén több mint 300 illegális hulladéklerakó található (lásd melléklet), illetve nagymérték a közterületekre kerül szemét mennyisége is. A lerakóhelyek felmérését a Zöld Akció Egyesület, illetve a város vízellátását szolgáló bükki karsztforrások véd idomán a Triász 96 Bt. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága végezte el. Az önkormányzat évente kb. 6000 m3, f kén települési szilárd hulladék lerakóra történ elszállítását kezdeményezi. A területen a felhalmozott hulladékok tárolásának közös jellemz je, hogy a tárolás mindennem tervezett m szaki védelem nélkül kerül ill. került megvalósításra. II./5. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igényl nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék több tízezer m3 Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert több tízezer m3 hulladékok* Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* Összesen * csak az önkormányzatok felel sségi körébe tartozó tevékenységekb l keletkez hulladék mennyisége szerepeljen

13


II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelend hulladékáramok Önkormányzati felel sségi körbe tartozó, e csoportba tartozó hulladékról nincs tudomásunk.

II.2.3. Csomagolási hulladékok Önkormányzati felel sségi körbe tartozó, e csoportba tartozó hulladékról nincs tudomásunk, kivéve a hulladéklerakó helyeken, kevert állapotban lév mennyiséget.

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége II.3.1. Nem veszélyes hulladékok II./6. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Településre beszállított Településr l kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 7966,77 18900 Települési folyékony hulladék kb. 1,3 millió m3 Kommunális szennyvíziszap 3781 Építési-bontási hulladékok és egyéb 2000 inert hulladékok* Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem 599,65** 450 veszélyes hulladékok* Összesen * csak az önkormányzatok felel sségi körébe tartozó tevékenységekb l keletkez hulladék mennyisége szerepeljen ** közszolgáltatás keretében begy jtött ipari, intézményi hulladékok, mely a beszállított összmennyiség 7%-a A szilárd hulladékok esetében a beszállított és a kiszállított hulladékforgalom abból adódik, hogy az RWE Umwelt Kft. más településeken is szolgáltat és egyel re Miskolcra szállítja be az ott összegy jtött hulladék egy részét, míg a Cirkont Rt. a sajókazai lerakóra szállít ki hulladékot. Települési folyékony hulladék Feltüntettük a városi szennyvíztelepre, más településekr l beérkez , lakosszám alapján becsült szennyvízmennyiséget. Kommunális szennyvíziszap A Fels zsolca Mez gazdasági Szövetkezet m velésében lév földeken kerül injektálásra, illetve kiszórásra. Az id járás és a szövetkezet kapacitásának változékonysága miatt a tárolókapacitás felülvizsgálata szükséges.

14


II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend hulladékáramok II./7. táblázat: Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend hulladékáramok és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év)

Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárm vek Egészségügyi hulladékok Állati eredet hulladékok Növényvéd -szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék

Településr l kiszállított (t/év)

Veszélyes hulladékok

kb. 0,5 29,454 52

869

A kezelt hulladékmennyiségre az adatok hiánya a jellemz . Akkumulátorok és szárazelemek Önkormányzati felel sségi körbe tartozó szállítás nincs e hulladékfajtánál, de érdemes áttekinteni a jelenlegi helyzetet, ami potenciális lehet séget biztosít e hulladékfajta lakosságnál és önkormányzati intézményekben keletkez mennyiségének gy jtésére. Magyarországon jelenleg üzemi méret hulladék akkumulátor kezelés nem történik. A begy jtött hulladék akkumulátor exportra kerül. Területünkön a hulladék akkumulátor export rendszergazdája az Észak-magyarországi MÉH Rt. (Miskolc), mely a veszélyes hulladék átvételére engedéllyel rendelkezik. A MÉH Rt saját átvev telepein kívül szervezi a valamikori eladott, vagy bérbe kiadott átvev telepein üzemel vállalkozások által begy jtött akkumulátor hulladék exportját is. Az ERECO Rt. (Budapest) fémhulladék begy jt miskolci telephelye szintén végez hulladék akkumulátor veszélyes hulladék átvételt, a tevékenység végzésére feljogosító engedélye alapján. Az általa begy jtött hulladékot közvetlenül exportálja. Néhány veszélyes hulladék kezelésével foglalkozó szervezet hulladék akkumulátor átvételére is rendelkezik engedéllyel, az általuk begy jtött hulladékot közvetve, vagy közvetlenül az exportáló szervezetnek adják át. Ezek az alábbiak: Arcus Center Kft Miskolc Speciál-Trans Kft Miskolc

15


Miskolcon egy nagy akkumulátor forgalmazó, Rittenbacher Kft (Miskolc) végezte az akkumulátor átvételét engedély alapján. A visszagy jtött hulladékot a gyártó Perion Rt. részére adta át további kezelésre. A használt szárazelemek kezelése Magyarországon nem megoldott, az összegy jtött hulladékot az aszódi végleges veszélyes hulladék lerakóban való elhelyezéssel lehet ártalmatlanítani. A hulladék átvételére és szállítására egy vállalkozó szervezet kapott engedélyt, és az általa átvett és elszállított mennyiségek az alábbiak: Szervezet megnevezése Special-Trans KFT.

Település Miskolc

Mennyiség (kg) 1260

A szárazelemek gy jtését, gyakran a közoktatási intézmények vállalják fel, és valamely pályázati pénzek megszerzéséhez kötve tudják a lerakási díjakat megfizetni. Ismereteink vannak olyan összegy jtött mennyiségekr l, amelyek valamikori akció során, financiális okok miatt maradtak begy jt szervezeteknél. Elektronikai termékek A területre beszállított, illetve onnan kiszállított hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyiségére nincs adatunk. Valószín síthet azonban, hogy a régió hulladékmérlege negatív, az itt keletkez HEEB jelent s mennyisége más régiókban kerül hasznosításra. Szállítást és begy jtést végz szervezetek: ARCUS CENTER Kft. (Miskolc) ENERGY-TRADE Kft. (Miskolc) Hamzsa Bt. (Miskolc) Meditrade Bt. (Miskolc) Mending Kft. (Miskolc) Realiting Környezetgazdálkodási Kft. (Miskolc) RWE Umwelt Miskolc Kft. (Miskolc) Új Depónia Kft. (Miskolc) Zöld Tengely Kft. (Miskolc) Egészségügyi hulladékok A városban keletkezett egészségügyi hulladékok a Borsodkomm Kft. által üzemeltetett, Sajóbábony külterületén található, kistérségi egészségügyi veszélyes hulladék éget ben kerülnek ártalmatlanításra.. Állati eredet hulladékok Az állati eredet hulladékok a szikszói Szatev Fehérjefeldolgozó és Közszolgáltató Rt.-nél kerülnek ártalmatlanításra. Csomagolási hulladékok Az RWE Umwelt Miskolc Kft. által, más településen gy jtött, els sorban papír- és m anyaghulladék.

16


II.3.3. Csomagolási hulladékok II./8. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Településre beszállított Településr l kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 824 M anyag csomagolási hulladék 45 Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetétel kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen 869 Az RWE Umwelt Miskolc Kft. által más településen összegy jtött hulladékmennyiség.

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása II.4.1. Nem veszélyes hulladékok II./9. táblázat

A nem veszélyes (hulladékmérleg)

Hulladék

hulladékok

kezelési

Hasznosítás Égetés* * * t/év % t/év %

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék

arányainak

bemutatása

Lerakás

Egyéb kezelt***

t/év 46644,66

% 100

t/év 16824022 m3

Kommunális szennyvíziszap 1416 100 Építési-bontási hulladékok és egyéb 105774,14 100 inert hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 15881,11 100 veszélyes hulladékok Összesen * anyagában történ hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az Egyéb kezelt oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak min sül, ezért azt a hasznosítás oszlopban kell jelezni.

17

% 100


A táblázatból látható, hogy Miskolcon belüli hasznosítási arány nem szerepel, ugyanis a szennyvíziszap hasznosítására szomszédos településen kerül sor. Sajnos a szilárd hulladékok tekintetében a lerakás (Nádasrét) a meghatározó, így a fejlesztési irányokat abban az irányban kell meghatározni, hogy a hasznosítás egyre növekv szerepet kapjon.

II.4.2. Kiemelten kezelend hulladékáramok II./10. táblázat Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás*

Égetés**

Lerakás

Egyéb kezelt*** t/év %

t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 14,962 100 Akkumulátorok és szárazelemek 13,746 100 Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárm vek kb. 30 100 Egészségügyi hulladékok Állati eredet hulladékok Növényvéd -szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt kb. 60 100 Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 869 100 Gumi Egyéb hulladék * anyagában történ hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az Egyéb kezelt oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak min sül, ezért azt a hasznosítás oszlopban kell jelezni.

A kezelési arányokat tekintve egyrészt a hasznosítás a meghatározó, amely a jelzett hulladékfajtáknál az önkormányzati felel sségkörb l való értékesítést jelenti, illetve az ezt követ hasznosítást. Az MVK Rt.-nél keletkez olajos hulladékok, a cég telephelyén üzemel éget ben kerülnek kezelésre, ahol a keletkezett h energia melegvíz el állításra fordítódik. Csomagolási hulladékok A kezelési arányokat tekintve a hasznosítás a meghatározó, amely a jelzett hulladékfajtáknál az önkormányzati felel sségkörb l való értékesítést jelenti, illetve az ezt követ hasznosítást.

18


II.4.3. Csomagolási hulladékok II./11. táblázat A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás* t/év 824 45

% 100 100

Égetés** t/év

%

Lerakás t/év

%

Egyéb kezelt*** t/év %

Papír és karton csomagolási hulladék M anyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetétel kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen 869 100 * anyagában történ hasznosítás ** energia nyerés céljából végzett hasznosítás *** az Egyéb kezelt oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással, vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak min sül.

III. A hulladékkezeléssel követelmények

kapcsolatos

alapvet

m szaki

III.1. A jogszabályokban meghatározott m szaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre el írt követelmények ismertetése A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat a - az önkormányzat jegyz je, - és az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyel ség látja el, (engedélyek kiadása, ellen rzések) az érintett szakhatóságok bevonásával. A hulladékok kezelésével kapcsolatban az alább felsorolt jogszabályok írnak el alapvet m szaki követelményeket: - mód. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir l. - 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes szabályairól. - 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeir l. - 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mez gazdasági eredet nitrátszennyezéssel szembeni védelmér l. - 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mez gazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. 19


Miskolc Megyei Jogú Város hulladékkezeléssel kapcsolatos rendeletei: -

22/1999. (VI.7.)sz. rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefügg tevékenységr l

-

24/1996. (V.8.) számú rendelet a települési szilárd hulladék részét képez háztartási hulladék összegy jtésére és ártalmatlanítására szervezett kötelez helyi közszolgáltatásról

-

56/2001. (XII.12.).sz. rendelet a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról

-

64/1997. (XI.1.) sz. rendelet a települési folyékony hulladék gy jtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelez helyi közszolgáltatásról

III/12. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve

Cím

Telephely Tárgy*

RWE Umwelt 3527 Miskolc 3527 Miskolc begy jtés, Miskolc Kft. József A. u.65 József A. u.65 szállítás, el kezelés RWE Umwelt 3527 Miskolc Miskolc, ártalmatlanítás Miskolc Kft. József A. u.65 Bogáncs út Cirkont Rt. 3527 u.a. Hulladékkezel Miskolc, ési engedély Beseny i 16. * az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték

Engedély száma 1198415/2001 1198415/2001 589030/2002

Engedély érvényességi ideje 2005. augusztus 2005. augusztus 2006.01.31.

III.2. A jogszabályokban meghatározottaktól eltér speciális területi, helyi vagy egyedi m szaki követelmények, bels m szaki el írások rövid leírása Miskolcon nincsenek speciális területi, helyi vagy egyedi m szaki követelmények, bels m szaki el írások alapján engedélyezett létesítmények, telephelyek.

20


IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések IV.1. Az általános kötelezettségekt l eltér , vonatkozó speciális intézkedések leírása

egyes

hulladéktípusokra

Általánosan alkalmazandó jogszabályok A hulladékokra alkalmazható jogszabályok a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv., a módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir l, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir l és a módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékér l. Speciális jogszabályok 1. PCB és PCT tartalmú hulladékok 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 2. Hulladékolajok 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 3. Akkumulátorok, elemek 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 4. Elektronikai termékek Az elektronikai hulladékokra külön jogszabály jelenleg még nincs. 5. Kiselejtezett gépjárm vek A kiselejtezett gépjárm hulladékokra külön jogszabály jelenleg még nincs. 6. Egészségügyi hulladékok 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkez hulladék kezelésér l 7. Állati eredet hulladékok 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról, illetve 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet. 8. Növényvéd szer és csomagoló eszközeik A növényvéd szer és növényvéd szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladékokra külön jogszabály jelenleg még nincs.

21


V.

A hulladékok kezelésére alkalmas kezel telepek létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

és

V.1. Hulladékok gy jtése és szállítása V.1.1. A területen engedéllyel m köd gy jt -szállító szervezetek bemutatása V./13. táblázat: A nem veszélyes hulladékokat begy jt szervezetek Hulladék*

Begy jt , szállító neve

Települési szilárd hulladék

RWE Umwelt Miskolc Kft. Cirkont Rt. Kanal Technik Kft.

Miskolc

Miskolc

3719 m3

RWE Umwelt Miskolc Kft. Cirkont Rt.

Miskolc

27483,46

RWE Umwelt Miskolc Kft. Cirkont Rt.

Miskolc

Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

*

Székhely

Begy jtött hulladékmennyiség (t/év) 46644,66 18900

2000

11314,78 450

Begy jt kapacitása (t/év)

Begy jtésre használt szállítóeszköz

Pormentes hulladékgy jt 44000 autó

Kezel megne vezése Ua.

Konténer száll. autó

Ua.

Pormentes hulladékgy jt 1000 autó+ Konténer száll. autó

Ua.

5000

a II. fejezet táblázataiban megjelen hulladék szerinti bontásban

Az engedéllyel rendelkez gy jt -szállító szervezetek m szaki-technikai felkészültsége tekintettel az egyre szigorodó el írásokra, és engedélyezési gyakorlatra - általánosságban kielégít nek mondható. A kezelés ezen csoportja az esetek meghatározó hányadában nem igényel speciális kritériumokat.

22


A Miskolc városában, 2002. évben a települési szilárd hulladék esetében közszolgáltatást ellátó RWE Umwelt Miskolc Kft. tevékenységének bemutatása Az RWE Umwelt Miskolc Kft. jogel dje 1949. augusztus 9-én Miskolci Köztisztasági Vállalat néven jött létre. Az 1960-as évekt l az akkori városi tanács megbízásából végezte hulladékszállítói és téli síktalanítási tevékenységét. A 80-as években Miskolci Közterületfenntartó Vállalatként vált közismertté. Ez utóbbit az önkormányzat egyes köztisztasági és egyéb feladatainak hatékony ellátása érdekében 1993-ban önkormányzati tulajdonú vállalattá, majd 1996. január 1-jével kft-vé alakította. A cég privatizációjára 1997. június 26-án került sor. Az akkor létrehozott közös társaságot REM-Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. néven jegyezték be. A tulajdoni arány megoszlása: 55% RWE Umwelt Hungary Kft., korábbi nevén REM-RWE Entsorgung Magyarország Környezetvédelmi Kft. 45 % Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata A többségi tulajdonrésszel rendelkez RWE AG a világ harmadik legnagyobb víz- és hulladékgazdálkodási konszernje és hazánk egyik legjelent sebb nyugati befektet -csoportja. A hulladékgazdálkodást irányító RWE Umwelt AG, mint a vállalatcsoport része felügyeli az RWE Umwelt Hungary Kft. hulladékgazdálkodási tevékenységeit. Hazánkban a közszolgáltatói feladatok ellátása területén kommunális hulladékgazdálkodással Miskolcon, Tatabányán, Kaposváron és Debrecenben foglalkoznak, mely során több mint 1000000 lakos hulladékát kezelik. A cég a tervezés id pontjában Miskolc komplex hulladékgazdálkodását és 90 környez település 317000 lakosának kommunális hulladékának elszállítását biztosítja. A vállalat f profilja a hulladékszállítás, a lerakás, az ártalmatlanítás, a másodnyersanyag feldolgozás, de ezen kívül foglalkozik aszfaltburkolatok kialakításával, parkfenntartással, gépi sepréssel, valamint téli síktalanítással. Tevékenységünket 141 alkalmazottal látjuk el. 2001. január 1. óta a társaság RWE Umwelt Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. néven m ködik. Az RWE Umwelt Miskolc Kft. hulladékszállító gépjárm veit az alábbi kimutatás tartalmazza. A kimutatásból látható, hogy gépeket az utóbbi években fokozatosan cserélik új nagyteljesítmény , korszer , energiatakarékos, környezetkímél hulladékgy jt -szállító gépjárm vekre.

23


Pormentes szállítójárm vek Forgalmi Sorszám rendszám 1. RWE-111 2. RWE-112 3. RWE-113 4. RWE-114 5. RWE-115 6. RWE-116 7. RWE-117 8. RWE-118 9. RWE-119 10. RWE-120 11. RWE-121 12. HZH-675 13. IOL-611 14. HWR-947 15. HVF-023 16. CKD-413

Gyártmány

Gyártási id

MAN-MUT MAN-MUT MAN-MUT MAN-MUT MAN-MUT MAN-MUT MAN-Schörling STEYER-MUT MAN-MUT MAN-MUT MAN-MUT MB Atego DAF-MUT STEYER-MUT STEYER-MUT LIAZ-Bobr

1998 1998 1999 2000 2000 2001 1996 1991 2001 2002 2002 2002 1992 1990 1993 1991

Tömörítési arány 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:2

Típus 18.264 18.264 18.284 26.314 18.284 18.284 27.273 12.173 18.284 26.314 26.314 13.17 16.225 17.192 17.192 110.830

Gy jt konténeres 1

AKD-082

KAMAZ 53212

gy jt konténeres

1991

UNIPORM H-18

Konténer szállítók MEILLER AK 6 NT MEILLER AK 9 NT MEILLER AK 12 NT MEILLER AK 12 NT HÜFFERMANN ASK 10 UTK/EPOKE SH 3501

1

RWE-130 MAN 12.163 LK

konténeres

1999

2

RWE-131 MAN 15.163 LK

konténeres

2000

3

RWE-132 MAN 18 224 LK

konténeres

2001

4

RWE-133

MAN 18 284 LAK

konténeres

2002

5

FMV-363

MERCEDES 1722 K36

konténeres

1991

6

FMV-364

konténeres

1993

ATLAS

7 8

GVY-734 CCX-977

konténeres konténeres

1992 1992

UNIKON H-5000 UNIKON H-5000

platós platós, darus

1998 1987

KCR 3000

Egyéb járm 1 FIR-868 2 FMU-918

MERCEDES 1831 IFA W50 L/K IFA W50 L/K

OPEL CAMPO IFA W50 L

24


V/14. táblázat A területen m köd , egyéb kiemelt hulladékot begy jt szervezetek a tervezés id pontjában A begy jt megnevezése Koalfém Rt Avermann-Holvex Kft

A begy jt telephelye Miskolc Miskolc

Wiks Kft Észak-Vas Kft

Miskolc Miskolc

Ereco Rt

Miskolc

É-Mo-i MÉH Rt

Miskolc

H-Intermetal Kft

Miskolc

É-D Vascentrum KFT Antal-Vas Kft

Miskolc Miskolc

25

Hulladékfajta* 170405 150101 150102 150107 160117 160117 160118 120101 160106 160117 160118 150101 160119 170405 120101 160117 120104 170402 150101 70213 200136 02,15,12,16,1 719,20 160117 160117


V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése V./15. táblázat

A hulladékkezel telepek bemutatása

Kezel vállalkozások Kezelési megnevezése, címe (D) kód* RWE Umwelt D1 Miskolc Kft. MIVÍZ Rt. D5

Kezelt Kapacitás (t/év) Kihasználtság hulladék** (%) Települési 200000*** 86*** szilárd hulladék Települési folyékony hulladék MIVÍZ Rt. D1 Kommunális szennyvíziszap RWE Umwelt D1 Építési-bontási 200000*** 86*** Miskolc Kft. hulladékok és egyéb inert hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok RWE Umwelt D1 Ipari és egyéb 200000*** 86*** Miskolc Kft. gazdálkodói nem veszélyes hulladékok * a Hgt. 3. számú mellékelte szerinti D kód ** a II. fejezet táblázataiban megjelen hulladékok szerinti bontásban *** Miskolc, Bogáncs úti hulladéklerakó kihasználtsága (összesen 650000 m3, 130000 3 m =200000 tonna/év kapacitás) A településr l begy jtött és elszállított hulladékok az RWE Umwelt Miskolc Kft. kezelésében lév Miskolc, Bogáncs utcai hulladéklerakón, illetve annak mindenkori utódlétesítményében végleges lerakással kerül ártalmatlanításra. A hulladéklerakó a 70-es évek elején került kialakításra, amikor még lerakó építésére vonatkozó jogszabályok, irányelvek nem álltak rendelkezésre. A lerakó bezárását követ en az ártalmatlanítás a Hej papi regionális hulladéklerakóban fog történni.

26


Miskolc, Bogáncs utcai hulladéklerakó fontosabb jellemz i: Tulajdonosa: Kezel je: Helyrajzi száma: Területe: Rendeltetése:

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata RWE Umwelt Miskolc Kft. 3527 Miskolc, József A. u. 65. 0156/4 17 ha 4559 m2 hulladéklerakó

A hulladéklerakót délr l a Miskolcot Szirmával összeköt közút a Bogáncs utca, keletr l a Miskolc-Budapest vasútvonal: Malom árok , nyugatról a Hej patak árka, északról véderd határolja le. Az uralkodó szélirány ÉNy-i. A hulladéklerakó telepre a beszállítás a Miskolcot Szirmával összeköt Bogáncs utcáról történik. A telepre beszállítható hulladékok az alábbiak: háztartási és közterületi hulladékok /szerves anyag, m anyag, fa, papír, fém, üveg, zöld növényzet stb./ építési, bontási hulladékok nem veszélyes ipari hulladékok A beszállított hulladékok összetétele, min sége a deponálás el tt ellen rzésre kerül. A bemeneti ellen rzés során a teljes szállítmányt fajtájának, származási helyének és mennyiségének megfelel en az el re megadott tarifacsoportba sorolják. A mennyiségi nyilvántartás a beérkez és kimen gépkocsik bruttó és nettó tömegének mérésével történik számítógépes adatrögzítés mellett azoknál a gépjárm veknél, melyek a nyilvántartásban nem szerepelnek. Az adatnyilvántartás a hídmérleg mellett elhelyezked mérlegházban történik. A bemeneti regisztrálás után a térmester a gépjárm veket az ürítési helyekre irányítja, ahol a hulladékot szemrevételezéssel ismételten ellen rzi. A hulladékbetöltés technológiája: A telepre beérkez hulladékot a 30 tonna teherbírású, számítógéppel összekapcsolt hídmérleg rögzíti. A nyilvántartó program szerint a hulladékot fajtánként, mennyiségenként, rendszámonként és egyéb szempontok szerint tartja nyilván. A program része az ipari, intézményi hulladék átvételekor történ készpénzfizetési számla készítése. Az átvett hulladékot a közel 20 hektárnyi terület m velés alá vont részére irányítják, ahol lerakásra, elhelyezésre kerül. A deponálási munkálatokat egy 29 tonnás HANOMAG típusú vaskörmökkel ellátott kompaktorral és egy dózerrel biztosítják. A lerakott hulladékot jelenleg kazettás m velési technológiával kerül elhelyezésre. A keletkezett szagok megel zésére a napi takarást folyamatosan végzik, illetve a terület határát szegélyez részeken fákat, bokrokat telepítettek. A kiporzás elleni védelem érdekében egy locsolóautót használnak, amivel csapadékmentes id szakokban folyamatosan vizet permeteznek. A hulladék szél általi kifújása ellen hulladékfogó hálót feszítenek ki, melyet b vítenek. A hálót és az oldalrézs t folyamatosan takarítják. Az ürítést követ en a területet elhagyó gépjárm veknek, a közegészségügyi el írások figyelembevételével, egy fert tlenít kerékmosón kell keresztülhaladniuk, amelyben hypós fert tlenítést végeznek. Az utak locsolásához, valamint a kerékmosó üzemeltetéséhez szükséges vízmennyiséget a telepen létesített fúrt kúttal biztosítják.

27


A telep alatti és a környez talajvíz min ségének figyelésére több figyel kútból álló monitoring-rendszer szolgál, melyek mintavételi gyakorisága 6 hónap. Az el z ek mellett a Hatóságok igényei szerint leveg tisztaság-védelmi és zajterheléses vizsgálatokat is végeztetnek. A telep a tervezett új lerakó megnyitásával rekultivációra kerül. Miskolc város gesztorságával a régió települései 70 %-os ISPA támogatást nyertek el egy új regionális hulladéklerakó kialakításához, melyet az RWE Umwelt Miskolc Kft. fogja üzemeltetni. A lerakó megvalósulási helyszíne Hej papi község külterülete, melynek építése folyamatban van. A lerakó üzemeltetése a Felügyel ség által jóváhagyott Üzemeltetési utasítás és Kárelhárítási terv alapján történik, melyekben minden munkafolyamat rögzítésre került. A technológia része a hulladék folyamatos takarása, így a szél által történ kihordás megszüntethet , a hulladékok nem terhelik a lerakó környezetét. A kompaktoros tömörítés bevezetésével egyrészt jelent sen növelhet a hulladéklerakó élettartama, másrészt kedvez bb környezetet alakíthatunk ki a depóniagáz keletkezéshez, mely hasznosítására a kés bbiekben sor kerülhet. A depóniánkon alkalmazott lerakási technológia a Magyarországon legtöbb helyen alkalmazottal megegyezik. A 2008. december 31-ig bezárandó lerakók listájában találjuk meg a miskolci depóniát: Helység Lerakó neve kockázat magyarázat kockázat név megítélése Miskolc Miskolc, Bogáncs úti Nagy hulladék tömeg veszélyes kicsi hulladéklerakó hulladék tartalommal, a hulladéktest talajvízben áll.

Mivíz Rt. Sajóparti Központi Szennyvíztisztító Telep fontosabb jellemz i: Miskolc városában a szennyvízcsatorna hálózat 450 km körül van. A tisztítóba érkez napi átlagos szennyvízmennyiség 52000 m3. A beérkez szennyvíz f bb paraméterei: KOI 511 mg/l lebeg anyag tart.: 345 mg/l ÖP: 8,95 mg/l NH4/N: 24,2 mg/l

A tisztított szennyvíz f bb paraméterei: KOI 51 mg/l lebeg anyag tart.: 31 mg/l ÖP: 5,13 mg/l NH4/N: 0,37 mg/l

A szerves és lebeg anyag eltávolítás hatásfoka: 90%.

28

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008 A tisztítási és iszapkezelési technológiai jelenlegi sémája:

Jelenlegi szennyvíztisztítás Mechanikai el tisztítás (durvarács, finomrács, homokfogó) 210e m3/nap kapacitással. Mechanikai tisztítás (a db DORR típusú el ülepít ) 140e m3/nap kapacitással. Biológiai tisztítási fokozat (mélylégbefúvásos eleveniszapos medence, 4 db DORR típusú medence) 70e m3/nap kapacitással. Iszapkezelés Gravitációs s rítés után iszapcentrifugázás s rít (8% szárazanyag tartalom), vagy víztelenít (18-20% sz.a.) üzemmódban. A keletkezett iszap mez gazdasági hasznosításra kerül. Az iszapszárító gépház tovább b víti a kezelési lehet ségeket. Tervezés alatt van egy iszapéget m is.

Egyéb hulladéktípusok kezelése Hulladékolajok Ártalmatlanítók (veszélyes hulladék éget k) Megnevezés, telephely Miskolci Városi Közlekedési RT Miskolc, Szondi Gy. u. 1. ENERGOSPAR 1 és PIROTHERM CV-1 tip: éget berendezés

Kapacitás (t/év) 380

Kihasználtság 90

Hasznosítók Megnevezés, telephely Kapacitás (t/év) Kihasználtság Három Kör Delta K.F.T. Miskolc, Május 1. telep 800 20 Fáradtolaj hasznosítása épít ipari formaleválasztó gyártására Megjegyzés: A Három Kör Delta K.F.T. tényleges hasznosítási kapacitását az épít ipari formaleválasztó értékesítésének függvényében tudja kihasználni, amely jellemz en 100t/év körül mozog.

29


Kiselejtezett gépjárm vek A régióban ezen hulladékok begy jtésére szakosodott vállalkozás nincs. A tulajdonosok megbízásából az autóbontással foglalkozó vállalkozások szállítják el a kiselejtezett gépjárm veket. Vállalkozás neve Nyugati Autóbontó Derby Autó BT. Remenyik és Tsa Rt. Black Bontó KFT.

Cím Miskolc, Görömbölyi u. 41. Miskolc, Füzes u. 14. Miskolc, Katowice u. 14. Miskolc, Beseny i u. 24.

Egészségügyi hulladékok A már említett Sajóbábonyi Ipari Parkban található, a Borsodkomm kft. tulajdonában lév Pyromed HNT 250 típusú kistérségi egészségügyi hulladék éget be kerülnek ártalmatlanításra. Állati eredet hulladékok Az állati eredet veszélyes hulladékok begy jtésére, kezelésére (hasznosítására /feldolgozására/, ártalmatlanítására) engedéllyel csak a SZATEV Rt. (3800 Szikszó, Külterület Pf.: 44.) rendelkezik. A társaság m ködését dönt en és els sorban a tevékenységére vonatkozó állategészségügyi és humán-egészségügyi járványügyi és higiéniai, valamint környezetvédelmi el írások határozzák meg. Az állati eredet takarmányok el állításának evidens termelési korlátot szab a felhasználható nyersanyagok mennyisége. Az állati eredet hulladékot bejelentések alapján szállítják el, ami azt jelenti, hogy csak a teljesített szolgáltatások díjai terhelik az önkormányzatokat. A hulladékok romlási folyamatának a lassítását eredményezi, hogy bejelentés alapján szinte azonnal elszállításra kerülnek a hulladékok. Az állatok takarmányozására nem hasznosítható húsliszt égetéssel történ ártalmatlanítását tervezi területünkön a miskolci székhely Borsodkomm Kft. sajóbábonyi telephelyén, valamint cementgyári klinker kemencében a Holcim Rt. (hej csabai telephelyén). Hulladék növényvéd szerek és csomagolóeszközeik 2003. szeptemberét l a CSEBER Kht. tervez begy jtést kijelölt pontokon (pl. mez gazdasági boltok). Gumihulladékok Els sorban a gy jtés és újrahasznosítással kapcsolatos támogatási lehet ségek miatt élénk vállalkozói érdekl dés fordult a hulladék gumiabroncsok felé, ugyanakkor az Északmagyarországi Régióban engedéllyel rendelkez begy jtésre szakosodott vállalkozás jelenleg nem m ködik. Csomagolási hulladékok A begy jtött mennyiségek 2002-ben alapvet en az ipari szektorból származtak. Az ipari csomagolási hulladékok szelektív begy jtésével az Észak-magyarországi MÉH Rt., a REMat Kft., az Avermann-Holvex Kft., az ERECO Rt., valamint a PLAN KG Kft. foglalkozik. A háztartási csomagolási hulladék begy jt i régiónkban az RWE Umwelt Miskolc Kft. A begy jt szervezetek engedéllyel rendelkeznek. 2003 elejét l az ipari területen megkezd dött a rendszerré szervez dés (Ökopannon Kht, Ökopack Kht., Remoplast Kht)

30


Használt süt zsíradék és konyhai hulladék A Biofilter Kft. országos hálózatán keresztül végzi a f ként vendéglátóipari egységek konyháiból származó hulladékok begy jtését és törökbálinti telepükön történ hasznosítását. Miskolc esetében az egri Varibau Kft. látja el a szállítást.

V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése Miskolc város közigazgatási területén több mint 300 illegális hulladéklerakó található (lásd melléklet), illetve nagymérték a közterületekre kerül szemét mennyisége is. Az önkormányzat évente kb. 6000 m3, f kén települési szilárd hulladék lerakóra történ elszállítását kezdeményezi. 2005. évig bezárólag fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Ezért számba kell venni azokat a telepeket, helyszíneket, ahol ilyen hulladék található. A lerakóhelyek felmérését a Zöld Akció Egyesület, illetve a város vízellátását szolgáló bükki karsztforrások véd idomán a Miskolci Egyetem már elvégezte. Fontos lenne a tervezett felszámolás elindítása, az ezt megalapozó rangsorolás elvégzése és az illetékes és bevonható szervezetek képvisel ib l egy e célra alakuló folyamatos együttm ködési forma kialakítása. Tervezett feladatok ütemezése: 2004-2006: - Illegális hulladéklerakók problémájával foglalkozó városi munkacsoport felállítása. - Önkormányzat és egyéb Miskolcon m köd szervezeteknél meglév szakmai potenciál megismerése, együttm ködési és fejlesztési irányok kijelölése. Más települések hasonló problémakörben szerzett tapasztalatainak megismerése. - Meglév intézményrendszer áttekintése, fejlesztési irányok kijelölése. - Közterület felügyel k és civil szervezetek önkénteseib l álló hulladékos rjárat szervezése. Bírságok kiszabása. - Illegális hulladéklerakók veszélyességi fokának, városképi hatásának és hasznosítható anyagmennyiségének rangsorolása, felszámolási és hasznosítási ütemterv összeállítása. - Egyes illegális hulladéklerakók helyszínére cselekvési terv kidolgozása (pl. terület más célú hasznosítása, gy jt konténer kihelyezése, helyi lakosság kezelésben való részvételének biztosítása). - Felszámolás költségeinek biztosítása a város költségvetésében és pályázati úton. - Lakossági attit d megismerése. Lakossági szemléletformáló tevékenység elindítása (városi televízió, újságok, rádiók), illetve városi környezeti nevelési központ bevonása révén. Települési hulladéktípusokként fórumok szervezése a problémakör megoldási lehet ségeinek keresése érdekében. - Részvétel a hulladéklerakók felszámolását megcélzó országos kampányokban (Tájsebészet, Tiszta Magyarországért stb.) - Hulladékátvev k, másodnyersanyag hasznosítók címjegyzékének vezetése és hasznosítási lehet ségek kihasználása.

-

2006-2008: Folyamatos felszámolási tevékenység (lerakás, illetve hasznosítás) a megadott prioritások alapján, illetve költségek biztosítása. Folyamatos ellen rzés biztosítása. Folyamatos lakossági szemléletformáló tevékenység. Lakóhelyi csoportok szervezése.

31


V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél el írtakon túl ismertetend tényez k V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen A jelenleg rendelkezésre álló begy jtésre vonatkozó információk alapján kapacitások és a kezelési igények vonatkozásában az alábbi megfontolások tehet k: Az ún. vas-fémek hulladékok tekintetében a kapacitás meghaladja a jelenleg rendelkezésre álló hulladék mennyiséget. A kohászati üzemek többnyire behozatalra szorulnak. A hulladék-vas kereskedelmére egyébként jellemz , hogy míg a feldolgozó behozatalra szorul, addig a kereskedelemben növekv kivitel (export) jelenik meg. (A kohászat helyzetének megítélése azért is rendkívül nehéz, hiszen ez az iparág rendkívül hányatott életpályát fut be, hiszen egymást érik a tulajdonosváltások és a felszámolási eljárások.) Nagyobb volumen színesfém kohászat a régióban nem alakult ki, ilyen jelleg kapacitás hiány nem érzékelhet . A m anyag ipar területén a Syntumen Kft kapacitása jelenleg sem kihasznált (a bázisként meghatározott id szakban még csak kísérleti gyártás folyt). A sz k keresztmetszet jelenleg a termékstruktúra értékesítése ill. a m anyag hulladék mellett alkalmazott egyéb komponensek hiányára vezethet vissza. A Remat Kft napjainkban hajt végre 25%-os kapacitás b vítést a hulladék feldolgozás válogató-mosó vonalán. A kapacitást meghatározó keresztmetszetet itt is megfelel min ség (anyagi min ség és mechanikai szennyez désekt l mentes ill. mentesített) alapanyag biztosítása jelenti. Ennek b vítését szolgálja a jelenlegi beruházás. Az üveg- és a textil- és papírhulladék feldolgozás a régióban nem történik. Az üveg tekintetében sok esetben jelent problémát az átvev szervezet hiánya. A textilhulladékok tekintetében alkalmazott jelenlegi gyakorlat égetés vagy lerakás kommunális hulladéklerakón a hulladék gazdálkodási stratégia szempontjából mindenképpen felülvizsgálatra szorul. A folyamatos átvétel biztosítását ill. az átvételt el segít el kezelés jelleg feldolgozás kialakítását mindkét hulladék típus esetében szükségszer nek ítéljük. Települési szilárd hulladék 2002.-ben a szelektív gy jtés és az ezt követ újrahasznosítás és komposztálás lakossági szinten nem létezett. Települési folyékony hulladék A szennyvízhálózatba nem kerül hulladékmennyiség (több millió m3) jelent s része a talajba kerül. A csatornázás és a rácsatlakozás el rehaladásával e mennyiség várhatóan csökken. Ezzel párhuzamosan fejleszteni kell a városi kezel telep kapacitásait és hatásfokát, illetve folyamatos tudatformálás révén törekedni kell a víztakarékosság gyakorlati megvalósítására.

32


Kommunális szennyvíziszap A csatornázás el rehaladásával a kommunális szennyvíziszap mennyiségének növekedése várható, ezért el kell érni a hasznosítási arány növelését. El tisztítók beépítésével megakadályozandó, hogy a közcsatornákba ipari jelleg szennyezések is kerüljenek. Gondoskodni kell a szennyvizek nehézfémtartalmát csökkent intézkedésekr l, valamint települési szennyvíziszap komposztálókat kell létesíteni. Építési-bontási hulladék A aszfalthulladék esetében elegend a hasznosítási kapacitás, ugyanakkor az egyéb építésibontási hulladék esetében szükséges egy új kezel telep kialakítása és a hasznosítás lehet ségeinek felkutatása, illetve a hasznosítás megkezdése. A jelenlegi jogi szabályozás is gátolja pl. a bontott épít anyagok felhasználásának lehet ségeit. Veszélyes hulladékok V/16. táblázat Létesítmény megnevezése

Meglév veszélyes hulladék hasznosító létesítmények Létesítmény helyszíne

Tevékenység típus*

Kezelt hulladékfajta**

M1R

17

15500

15500

M1R

8

0,5

0,5

R9

13

800

800

M1R

17

400

400

R4

15, 16, 17

10000

10000

M1R

10

30

30

M1R

02

20

30

Strabag Épít Kft. Miskolc, Miskolci Területi Beseny i út 26. Igazgatóság Miskolc, Wondex Kft. (Miskolc) Szeles u. 25. sz. Három Kör Delta Kft. Miskolc, (Miskolc) Május 1. Telep Miskolc, Isla 2000 Bt. (Miskolc) Fonoda u. 2. sz. H-INTERMETÁL Miskolc, (Budapest) Kerpely A. u. Special-Transz Kft. Miskolc, (Miskolc) Hernád u. 22. Miskolci Városgazda Miskolc, Kft. (Miskolc) Vadaspark

Engedélyezett mennyiség (t/év)

Létesítmény kapacitása (t/év)

*Tevékenység típus a 102/1996. Kormányrendelet 6. Függelékében szerepl definíció szerint **A hulladékok jegyzékér l szóló 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti f csoportok alapján Egyéb veszélyes hulladékok hasznosítása: - Speciál Transz KFT. (Miskolc): Szénhidrogén tartalmú veszélyes hulladékkal szennyezett fém - m anyag göngyölegek hasznosítása - Új Depónia Környezetvédelmi KFT. (Miskolc): emulziók, iszapok V/17. táblázat

Tervezett veszélyes hulladék hasznosító létesítmények

Létesítmény megnevezése Létesítmény helyszíne

Tevékenység típus*

Kezelend hulladék-fajta**

M1R

17

5000

R4

15, 16

1000

B.A.Z. megyei Miskolc Közútkezel Kht. Special-Transz Kft. Miskolc

*Tevékenység típus a 102/1996. Kormányrendelet 6. Függelékében szerepl definíció szerint

33

Létesítmény kapacitása (t/év)

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008 **A hulladékok jegyzékér l szóló 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti f csoportok alapján

V/18. táblázat Meglév energiahasznosító éget k Létesítmény megnevezése

Létesítmény helyszíne

Miskolc Város Miskolc Közlekedési Rt.

Kezelt hulladékfajta**

Tevékenység típus* D1002

03 05, 08, 12 17

Létesítmény kapacitása (t/év) [t/év] [t/h] 380

0,80

*Tevékenység típus a 102/1996. Kormányrendelet 6. Függelékében szerepl definíció szerint **A hulladékok jegyzékér l szóló 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti f csoportok alapján

A veszélyes hulladék éget létesítmény címe, adatai: Miskolc Városi Közlekedési Rt. 3527 Miskolc, Szondi Gy. u. 1. KSH száma: 11072315602412405 Éves kapacitás: max. 380 t/év Az ártalmatlanítható hulladék halogéntartalma max. 2 %, és a hulladék max. 5 % gumihulladékot tartalmazhat. Pirolitikus hulladékártalmatlanítás történik, - az utóéget ben az égetési h mérséklet 950 - 1200 C. A beadagolt hulladékfajták függvényében a hulladék tartózkodási ideje a pirolíziskamrában 10 - 40 óra (10 órát akkor haladja meg, ha folyamatos fáradtolaj beadagolás is történik). A füstgáz tartózkodási ideje az utóéget ben:2 sec. Az égetési mód szakaszos, a keletkez h mennyiség hasznosításra kerül (melegvíz el állítás). Összteljesítmény: 600 kW. Az égetési maradék mennyisége 1,5 t/év. Salak szervesanyag tartalma nem haladja meg a 2,5 %-ot. Elhelyezése: engedéllyel rendelkez belföldi átvev nek adja át. A berendezések megfelelnek a 11/1991. (V. 16.) KTM sz. rendelet el írásainak. Évenkénti mérési kötelezettségének eleget tesz. Az éget berendezés kapacitáskihasználtsága: 1999. évben: 86 % 2000. évben: 88 % 2001. évben: 95 % 2002. évben: 98 % Kiemelten kezelend hulladékáramok Hulladékolajok Fáradt olaj átvételére - hasznosítására feljogosított szervezetek: Megnevezés: Három Kör Delta K.F.T. Miskolc, Május 1. telep Fáradtolaj hasznosítása épít ipari formaleválasztó gyártására*

Mennyiség: 800

*: A Három Kör Delta K.F.T. tényleges hasznosítási kapacitását az épít ipari formaleválasztó értékesítésének függvényében tudja kihasználni, amely jellemz en 100t/év körül mozog.

Ártalmatlanítók (veszélyes hulladék éget k) Megnevezés, telephely

Kapacitás (t/év)

Miskolci Városi Közlekedési RT Miskolc, Szondi Gy. u. 1. ENERGOSPAR 1 és PIROTHERM CV-1 tip. éget berendezés

34

380

Kihasználtság % 90


Elektronikai termékek V/19. táblázat A HEEB-el foglalkozó vállalkozások: Helyszín

Tevékenységtípus

Tervezés szakasza

Szinva-NET szétszedés, Kft. darabolás (Miskolc)

kísérleti

Wiker Kft. (Miskolc)

szétszedés, darabolás

m köd

MÉH Rt. szétszedés, Miskolc darabolás

m köd

Létesítmény kapacitása (tonna/év)

Kezelt hulladékfajta számítógép, monitor telefonközpont, számítógép elektromos berendezések

100

20

80

Kiselejtezett gépjárm vek V/20. táblázat Autóbontással foglalkozó vállalkozások Vállalkozás neve Cím Telephely cím

Kapacitá s db/év 10

Nyugati Autóbontó Miskolc, Görömbölyi u. Miskolc, Repül téri u. 1. 41. Derby Autó BT. Miskolc, Füzes u. 14. u. a. 10 Remenyik és Tsa Rt. Miskolc, Katowice u. 14. Sajókeresztúr BÉM 50 Vaskert Black Bontó KFT. Miskolc, Beseny i u. 24. u. a. 100 A bontás általában a még hasznosítható alkatrészre vonatkozik, a maradék évekig a telepen halmozódik, a bontó nyilatkozata szerint hulladéknak még nem tekinthet . Egészségügyi hulladékok A egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására legelterjedtebb mód az éget berendezésben történ égetés: Borsodkomm Kft. (kistérségi egészségügyi hulladékéget ). A kapacitásokat illet en változást jelenthet, hogy a m köd hulladékéget ket 2005. július 30-ig alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat. Állati eredet hulladékok Helyszín

Tevékenységtípus (*) M1R

Tervezés szakasza (**)

Kezelt hulladékfajta V 13403 V 13404 V 13111

Létesítmény kapacitása (t/év) 20

Miskolci Városgazda Kft. (Miskolc) Vadaspark Holcim Rt. D 10 04 RKHT EWC (Miskolc) 020203 (*) tevékenységtípus a mód. 102/1996 (VII. 12.) Korm. rendelet 6. számú függeléke szerint (**) csak tervezett létesítményeknél (***) csak saját hulladékai kezelését végzi

Az állati eredet veszélyes hulladékok begy jtésére, kezelésére (hasznosítására /feldolgozására/, ártalmatlanítására) engedéllyel csak a SZATEV Rt. (3800 Szikszó, Külterület Pf.: 44.) rendelkezik.

35


Hulladék növényvéd szerek és csomagolóeszközeik Ártalmatlanításukra két éget ECOMISSIO Kft. (Tiszaújváros), ÉMK Kft. (Sajóbábony) rendelkezik feljogosítással. Gumihulladékok Az Észak-magyarországi Régióban jelenleg egy gumiabroncs hulladék feldolgozó m ködik. Helyszín

TevékenységTervezés Kezelt Létesítmény típus szakasza hulladékfajta kapacitása (*) (**) (t/év) HOLCIM Rt. D10 04 Részletes GumiMiskolc környezeti abroncs és hatásvizsgá- más gumilat hulladék (*) tevékenységtípus a 102/ 1996. rendelet 6. függelékében szerepl definíció szerint. (**) csak a tervezett létesítményeknél

A hej csabai cementgyár (HOLCIM Rt.) esetében a lakossági tiltakozás akadályozza az égetéssel történ kezelést. A HOLCIM Rt. tervezi egyéb hulladékok mellett gumiabroncs hulladék cementgyári klinkeréget kemencében égetéssel történ ártalmatlanítását. Az el zetes környezeti hatásvizsgálat elkészült, amely alapján részletes környezeti hatásvizsgálat került kiírásra. Miskolc térségében a K4 Bt. tervez japán szabadalom alapján egy olyan gumihulladék feldolgozó üzemet, amely a speciális kezelések nyomán a hulladék minden alkotórészét képes lesz hasznosítani, s t az üzem alkalmas lesz késztermékek gyártására is . A beruházók országos begy jt hálózat kiépítését is tervezik. Csomagolási hulladékok A m anyagok feldolgozásával a régióban két jelent snek mondható vállalkozás foglalkozik, a Syntumex Kft kapacitása jelenleg sem kihasznált (a bázisként meghatározott id szakban még csak kísérleti gyártás folyt). A Remat Kft pedig napjainkban hajt végre 25%-os kapacitás b vítést a hulladék feldolgozás válogató-mosó vonalán. A kapacitást meghatározó keresztmetszetet itt is megfelel min ség (anyagi min ség [PE, PP] és mechanikai szennyez désekt l mentes ill. mentesített) alapanyag biztosítása jelenti. A két vállalkozás kapacitása 9500 t/év, jelenleg 70%-os kihasználtsággal üzemelnek. Régiónkban PE és PP feldolgozásán kívül egyéb m anyaghulladékra jelenleg feldolgozói (hasznosító) kapacitás nincs. Ezen túlmen en a HOLCIM Rt. hej csabai gyára tervezi PE és PP hulladékok energetikai hasznosítását. A keletkez csomagolási - els sorban m anyag, üveg és textil - hulladékokra kezelési kapacitásokat szükséges létesíteni. Csomagolási hulladékot válogató és hasznosító létesítmények Vállalat Helyszín Tervezés Tevékenység Kezelt hulladék szakasza típusa fajta Holcim Rt. Miskolc RKHT D10-04 m anyag készítés

36

Kapacitás (t/év)


V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkez biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebb l a lerakásra kerül mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezel kapacitás és a kés bbiekben le nem rakható mennyiség összevetése. A települési szilárd hulladék egyik f komponense a bomló szerves anyag, a csomagolási hulladék, valamint az építési-bontási törmelék mellett. V/21. táblázat A települési szilárd hulladék összetétele Miskolcon (RWE Umwelt Miskolc Kft. adatai, tömeg%) Papír

Textil

Üveg

M anyag

Vas-fém

Salakhamu

Bomló szerves

Egyéb

21,5

10,0

12,3

18,7

4,8

3,0

27,6

2,1

A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkit zések alapján, a Hgt. 56.§-a szerint a mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat - 2004. július 1 napjáig 75%-ra - 2007. július 1 napjáig 50%-ra - 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése Miskolcon jelenleg nem megoldott. E tekintetben a tervezett Hej papi regionális hulladékkezel telepen létesítend komposztálótelep, illetve a városban a házi és intézményi komposztálás népszer sítése és elindítása kínál megoldást.

V.3. A települési folyékony gazdálkodás helyzetelemzése

hulladékkal

és

szennyvíziszappal

való

A Hgt. úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezet hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). A települési folyékony hulladékkal (továbbiakban TFH) kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A Hgt. el írja azt, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Ez Miskolc esetében a Kanal Technik Víz és Csatornam Karbantartó és Szolgáltató Kft. Az önkormányzat felel ssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A Hgt. 20. §-a egyértelm en meghatározza a TFH-ra vonatkozó el írásokat, az ingatlantulajdonos kötelezettségeit. Az ingatlantulajdonosok felel ssége az ingatlan területén keletkez szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények el írás szerinti megvalósítása, a keletkez szennyvizek elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelel engedéllyel rendelkez közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges.

37


A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi el írások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vev speciális szállítójárm vel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelel szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végz felel ssége, hogy a birtokában lév hulladékot engedéllyel rendelkez kezel nek adja át további kezelésre. A korábbi fejezetekben már megtörtént a Miskolc városát jellemz helyzet bemutatása. Az országos átlaghoz képest jóval magasabb a csatornázott és a rendszerre rácsatlakozott háztartások aránya (92, illetve 80 %). A f problémát a rácsatlakozás ösztönzése, a szennyvízcsatorna rendszerbe be nem kerül hulladékmennyiség (többmillió m3) szakszer kezelése, a keletkezett mennyiség és nehézfémtartalmának csökkentése, a kezel kapacitás és hatásfok növelése, illetve a szennyvíziszap hosszú távú, kell mérték hasznosítása jelenti. A nehezen csatornázható területeken közm pótló megoldásokat kell alkalmazni (egyedi szennyvíztisztítók, természetes szennyvíztisztítási megoldások). A tisztított szennyvizekre egyre szigorúbb határértékek vonatkoznak, leginkább a foszfor- és nitrogén-tartalom, illetve annak koncentrációja tekintetében. Így a szennyvíztisztító telep III. tisztítási fokozatának beruházására is szükség lesz. Tervezésnél figyelembe veend f bb irányvonalak: - A szennyvízcsatorna rendszer kiépítése, ellen rzése, karbantartása folyamatosan zajlik. - A rendszerbe történ csapadékvíz bekötések felderítése is folyamatos. - Az ipari szennyez k felderítése, s ezzel párhuzamosan a nehézfém tatalom csökkentése is folyamatos. - Él vízbe történ szennyvízbekötések felderítése. - Szennyvíztelep technikai fejlesztése. - Géppark fejlesztése. - Szippantott szennyvizek leürítése jelenleg 2 helyen biztosított. - Lakossági szennyvíztározók esetében nem érvényesül a vízfogyasztás 80%-át kitev szennyvízmennyiség. Követelmény, hogy a települési önkormányzatnak legyen Települési Szennyvízkezelési Programja, amely arra épül, hogy a nem csatornázott településrészeken megszervezi és üzemelteti a szakszer egyedi szennyvízkezelési közszolgáltatást. Ezt a lakosság a helyi programnak megfelel en - az egyedi kislétesítmények alkalmazása esetén - jegyz i engedélyezés alapján veszi igénybe.

38


VI. Az elérend hulladékgazdálkodási célok meghatározása VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkit zései a tervezési területen, a tervid szak végére várhatóan keletkez hulladékok mennyisége és összetétele VI.1.1.

A képz d hulladék mennyiségének várható alakulása

VI./22. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2002* 2005* 2008* (t/év) (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 57577,89** 57800 58500 Települési folyékony hulladék kb. 3 millió m3 kb. 2,5 millió m3 kb. 2 millió m3 Kommunális szennyvíziszap 5197 7000 10000 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 107774,14 110000 110000 hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 15731,46*** 15000 14000 hulladékok Összesen *A várható mennyiségeket intervallummal kell megadni (pl. 80 ±2 t). ** Zöldhulladékot is magában foglalja (3365,9 tonna) *** Közszolgáltatás keretében begy jtött ipari, intézményi hulladékok Települési szilárd hulladék A vegyes települési szilárd hulladék képz dése várhatóan évr l évre növekszik, ugyanakkor a szelektív hulladékgy jtés és a betétdíjas rendszerek nagyobb mérték bevezetése révén remélhet leg szinten tartható a hasznosításra nem kerül mennyiség. Települési folyékony hulladék A csatornázás folyamatos kiépítésével és a rácsatlakozás arányának növelésével nagy mértékben csökkenthet a mennyiség. Fontos szempont az illegális szennyvízelvezetések folyamatos felszámolása, amelynek nagyságrendjér l csak becslésekkel rendelkezünk. Kommunális szennyvíziszap A szennyvízkezel telepre beérkez szennyvíz mennyiség növekedése révén folyamatosan emelked mennyiségre számíthatunk. Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok A jelenlegi mennyiség nagyobb változása nem várható. A Bogáncs utcai telep bezárás révén új lerakóhely kijelölése válik szükségessé. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok A technikai fejlesztések, a kezelési alternatívák és költségek növekedése révén kisebb mérték csökkenés várható. Az önkormányzatnak is el kell segíteni a hulladékszegény technológiák kutatásának és betelepítésének lehet ségét.

39


VI./23. táblázat

A képz d települési szilárd hulladékból hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék Veszélyes hulladékok

Nem veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárm vek Egészségügyi hulladékok Állati eredet hulladékok Növényvéd szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

2002* (t/év) 14,962 13,746 kb. 0,5 kb. 30 29,454 52

szelektíven

2005* (t/év)

gy jtött

2008* (t/év) 15 50 10

15 100

40 30 60

50 35 60

10

kb. 60

Hulladék olajok Csökkentési célkit zés általánosságban határozható meg a hosszú élettartamú ken anyagok használata, illetve a gépjárm park korszer sítése révén. Ezzel ellentétesen hat az üzemeltetett gépjárm vek számának folyamatos növekedése. Els dleges célként a meglév kezelési rendszer(ek) továbbfejlesztése, teljessé tétele t zhet ki. Akkumulátorok, elemek: Az el z ponttal megegyez en itt is els dleges cél a begy jtési rendszer teljessé tétele. Mennyiségi csökkenés nem prognosztizálható, s t a hulladékudvarok megnyitásával várhatóan növekedni fog a közszolgáltatás által begy jtött mennyiség. Elektronikai termékek: Az egyre gyorsabb technikai elavulás, valamint az életszínvonal emelkedése az elektronikai hulladékok mennyiségének növekedését fogja eredményezni. A kezelend hulladékok mennyiségét növeli egy visszavételi, gy jtési rendszer kialakítása is, hiszen a jelenleg a települési hulladékkal együtt kezelt elektronikai hulladékok külön kezelend elektronikai hulladékként jelennek meg. Kiselejtezett gépjárm vek: A gépjárm park folyamatos növekedésével a kiselejtezett gépjárm vek mennyisége növekedni fog. Általános megel zési célként az alkatrészek és maradékok hasznosítási arányának és újrahasználatának növekedése, valamint a gyártás során felhasznált anyagok veszélyességének csökkentése határozható meg, ezek azonban a helyi tervezés eszközeivel nagyon nehezen befolyásolhatók.

40


Egészségügyi hulladékok: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a keletkez mennyiségekben jelent s változás nem prognosztizálható. A kezelend mennyiségeket viszont növelni fogja a magánorvosi szektorra is kiterjed begy jtési hálózat létrehozása, valamint a lakossági gyógyszerhulladék begy jtési lehet ségének megteremtése. Állati eredet hulladékok: A keletkez mennyiségek jelent s növekedése nem várható. Kisebb emelkedés várható a szakszer kezelés iránti lakossági igény növekedésével. Hulladék növényvéd szerek és csomagolóeszközeik hulladékai: A takarékos felhasználás, a kis kiszerelések bevezetése, illetve a nagyobb hatékonyságú szerek bevezetése miatti mennyiségi csökkenés az elmúlt évtizedben megvalósult. A Cseber Kht. visszagy jtési rendszerének fokozatos kiépülése is el segíti az önkormányzati hatáskörbe kerül hulladék mennyiségének csökkenését. Csomagolási hulladékok: A keletkez mennyiségre vonatkozóan adathiány miatt megbízható prognózis nem állítható fel. A települési szilárd hulladékok mennyiségi növekedésével párhuzamosan a csomagolási hulladékok mennyiségének növekedése is várható. A kezelend mennyiségek aránya viszont jelent sen növekedni fog az elkülönített gy jtési rendszerek bevezetésével annak érdekében, hogy a 2005-re vállalt 50 %-os hasznosítási arány biztosítható legyen. Megel zési célként a kevesebb csomagolóanyag felhasználás, a betétdíjas csomagolóanyag használat ösztönzése, illet leg az újrahasználati rendszerek támogatásának megvalósítása t zhet ki. Gumihulladékok: A gépjárm park növekedése, illetve a gumiabroncsok min ségi javulása egymással ellentétesen hat a keletkez gumiabroncs hulladék mennyiségére. Jelent s növekedés nem prognosztizálható. Megel zési célként az újrafutózási kapacitás növelése és fejlesztése jelölhet meg. VI./24. táblázat A képz d csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2002* 2005* 2008* (t/év) (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 824 900 950 M anyag csomagolási hulladék 45 120 150 Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék 1 2 Vegyes összetétel kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék 100 100 Textil csomagolási hulladék 10 Összesen 869 1121 1212 A szelektív gy jtés elindítása, illetve a hulladékudvarok megnyitása révén jelent sen növekedni fog a csomagolási hulladékok elkülönítetten kezelt mennyisége. Ezzel párhuzamosan kellene a technológiai fejlesztés és a környezetbarát csomagolóanyagok, vagy éppen csomagolásmentes termékek elterjesztése révén elkezdeni a keletkez mennyiség csökkentését. A jelenlegi rendszer, mely a csomagolóanyag gyártók felel sségi körébe rendeli a visszagy jtést, ám nem irányozza el a csökkentést, nem alkalmas a megel zési, csökkentési célkit zések elérésére.

41


VI.1.2.

Csökkentési célok

Az önkormányzat részére viszonylag kevés eszköz áll rendelkezésre a felel sségi körébe tartozó hulladékok mennyiségének csökkentésére. Ezek: - az intézményi hulladékkeletkezés megel zését és csökkentését szolgáló intézkedések összegy jtése, megvalósítása - önkormányzati intézményrendszer környezetbarát beszerzési politikájának kialakítása (példamutatás, szemléletformálás) - önkormányzati intézmények környezetbarát min sítése (irodák, ügyfélszolgálatok, konyhák, büfék, közösségi helyiségek stb.) - intézményi szelektív hulladékgy jtés bevezetése - helyi környezetvédelmi rendeletek alkotásánál a szennyez fizet elv alkalmazása, konkrét és elrettent mérték szankciók érvényesítése - a fogyasztást és ezáltal a hulladékképz dést növel közterületi és önkormányzati médiában megjelen reklámok korlátozása Települési szilárd hulladék: Ebben az alfejezetben nem a keletkezett mennyiség, hanem a lerakott mennyiség csökkentési céljait kell megadni. VI/25. táblázat A települési szilárd hulladék összetétele Miskolcon (RWE Umwelt Miskolc Kft. adatai, tömeg%) Papír

Textil

Üveg

M anyag

Vas-fém

Salakhamu

Bomló szerves

Egyéb

21,5

10,0

12,3

18,7

4,8

3,0

27,6

2,1

A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyagtartalmat, - 2004. július 1 napjáig 75%-ra - 2007. július 1 napjáig 50%-ra - 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A zöldterületeken keletkez hulladék regionális lerakóra, illetve komposztálóra szállítása nem gazdaságos. Ehelyett megfelel berendezés révén helyszíni aprítás után talajtakarásra, illetve helyi komposztálásra használható. Ugyanez az elv vonatkozik a lakosságnál keletkezett zöldhulladékra (szemléletformálás, komposztládák és egyéb edényzet beszerzése). Az egyéb, elkülönítetten gy jtött szerves anyag szállítása és kezelése történhet a regionális hulladékkezel komposztáló telepén. A veszélyeshulladék-tartalom csökkentésére lehet séget ad egyes frakciók (pl. festékpatronok, szárazelemek, elektronikai hulladék) lakossági gy jtésének és a hulladék ártalmatlanításának megszervezése a közszolgáltatón, vagy önkormányzati intézményeken keresztül. Emellett évente egyszer veszélyes hulladék gy jt járat indítása javasolható (festékes göngyöleg, növényvéd szerek és csomagolásaik, akkumulátorok, gyógyszermaradványok stb.) kiegészítve a hulladékudvarok funkcióit.

42


A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: - legalább 50% hasznosításra kerüljön, - ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. A kialakítandó szelektív gy jt szigetek mellett, folytatni kell az iskolákra alapozott papír- és fémgy jtési akciókat, ki kell alakítani az intézményi szelektív gy jtési módokat és a helyi/térségi hasznosítási lehet ségek felkutatását/kialakítását. Emellett kísérleti jelleggel el kell kezdeni a háztartási szelektív gy jtést is.

Települési folyékony hulladékok: A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkit zéseit alapvet en magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közm ves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illet leg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos el rehaladásának megfelel en a gy jtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog. Miskolc területe a programnak olyan módon a részese, hogy ott szennyvíztisztító és csatornahálózat már kiépítésre került. Kommunális szennyvíziszap: A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program el rehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkez és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek min ségének szigorú ellen rzésével, szükség esetén korlátozásokkal. Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék: Csökkentési célkit zés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakért i vélemények hosszútávon is a keletkez hulladék mennyiségének évenkénti kis mérték növekedését jósolják, 15 éves távlatban is. A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges.

43


VI./26. táblázat

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék

Csökkentési cél

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

szelektív gy jtés kiterjesztése, visszagy jtési arány növelésével, komposztálás csatornázottság és rácsatlakozás növelése révén Növekv mennyiség, technikai fejlesztés révén alacsonyabb ütemben újrafeldolgozás feltételeinek biztosítása, törés-osztályozás

25

szelektív gy jtés kiterjesztése, visszagy jtési arány növelésével

25

VI./27. táblázat

Veszélyes

PCB és PCT tartalmú hulladékok1 Hulladék olajok

Nem veszéyes

50

20

A kiemelten kezelend hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék

Akkumulátorok, Elemek Elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárm vek Állati eredet Egészségügyi Növényvéd szerek és csomagoló eszközeik Gumi hulladék Csomagolási hulladék

VI./28. táblázat

%

A keletkez hulladék mennyiségének % várható alakulása, csökkentési cél 2010-re meg kell sz ntetni az -70 alkalmazást. Csökkenés várható. A korszer bb ken anyagok használata a 0 b vül gk. park miatti növekedést ellensúlyozza Stagnálás prognosztizálható. 0 Növekedés prognosztizálható. Növekedés prognosztizálható. Stagnálás prognosztizálható. 0 Stagnálás prognosztizálható. 0 Stagnálás prognosztizálható. 0 Stagnálás prognosztizálható. Növekedés várható. Több utas göngyölegek támogatása, betétdíjas rendszerek bevezetése.

0 +5

A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék M anyag csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék

Csökkentési cél szelektív gy jtés arány növelésével szelektív gy jtés arány növelésével szelektív gy jtés arány növelésével szelektív gy jtés arány növelésével

kiterjesztése, visszagy jtési

Várható mennyiség (t/év) 900-1000


100-200


1-5


100

44


VI.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkit zések tervezése Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkez hulladék hasznosítása, a hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkez hulladék jöv beni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gy jtés után hasznosító szervezeteknek történ átadással teljesít. Tekintettel a jogi szabályozásra az alábbi szempontokra kell különös figyelemmel lenni: 2008-ig els dleges prioritása kell, hogy legyen a zöld- és biohulladékok komposztálásának. A hasznosítható hulladékok esetében az el készít , feldolgozó és hasznosító rendszert helyi szinten kell kialakítani, vagy az adott településnek csatlakoznia kell a területi vagy országos rendszerekhez. A területen keletkez szennyvíziszap hasznosítási arányát országos szinten 2008-ra minimálisan 56 %-ra kell növelni (komposztálás, mez gazdasági elhelyezés, energianyerés), ennek érdekében a helyi tervekben szerepl tervezett szennyvíziszap hasznosítási arányoknak is meg kell közelítenie ezt a szintet, természetesen a helyi adottságok figyelembevételével. A veszélyes hulladékok mennyiségének 30 %-a 2008-ig hasznosításra kerüljön, ennek érdekében a helyi tervben a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített gy jtési rendszerét ki kell alakítani, és a település számára elérhet hasznosító szervezetek számára át kell adni. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban az alábbi célok határozhatók meg: Az EU el irányzatoknak megfelel en a csomagolási hulladékok hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt. A lerakott települési hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag tartalmának 2004-ig az 1995-ben képz dött mennyiség 75 %-ára, 2007-ig 50 %-ára, 2014-ig 35 %-ára kell csökkenteni. A gumiabroncs hulladék 2003-tól, a gumi rlemény 2006-tól életbe lép lerakási tilalmára tekintettel ezek elkülönített begy jtését és hasznosítását meg kell oldani. Összességében el kell érni, hogy az id szak végére a képz d , nem biomassza jelleg hulladék mintegy felének anyagában történ hasznosítása, esetleg h hasznosítással párosult energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen. Ki kell alakítani a hulladékanyagok hasznosításának EU-konform m szaki követelményrendszerét (szabványok) a jelenlegi szabályozás figyelembevételével.

45


A hulladékgazdálkodás javasolt sorrendje: a hulladék keletkezésének megel zése (K+F tevékenység, hulladékszegény technológiák fejlesztése, szemléletformálás, fogyasztói szokások alakítása) a hulladék hasznosítása (anyagában történ hasznosítás preferálása, csomagolóanyagok és biológiailag lebomló hulladék elkülönített gy jtése) a maradékhulladék kezelése (lerakás csak környezetvédelmi szempontból megfelel lerakóban, biztosítva a további hasznosítás lehet ségét; égetés csak h hasznosítás és pozitív ökológiai mérleg esetén) A hulladék hasznosítása nem csak környezetvédelmi kérdés, gazdasági kérdés is. A hulladékban el forduló hasznosítható anyag szekunder nyersanyagforrás, a hasznosítással a prímér nyersanyag el fordulások kímélése is elérhet A szilárd települési hulladék hasznosítható összetev nek a kinyerése és újrahasznosítása a kor követelménye. visszanyerési arány újrahasznosítási arány

50 - 65 % 25 - 45 %

A hulladékgazdálkodás fejlesztés a térségben összhangban kell, hogy legyen az EU direktívákkal. Tehát a ma még els sorban deponálást preferáló megoldás helyett fejlesztéseknek a hulladék mennyiségének csökkentésére, a hulladék, mint alapanyag anyagában történ hasznosítására és a maradványanyagok korszer , környezetkímél kezelésére kell irányulnia. Az ellen rzött/ellen rizhet rendszer többfunkciós területi egységekre kell, hogy épüljön. VI./29. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Települési szilárd hulladék

hasznosítható és veszélyes frakciók szelektív gy jtése, komposztálás, maradékhulladék szigetelt lerakóban történ ártalmatlanítása szennyvízkezel telepre juttatás ill. alternatív megoldások mez gazdasági hasznosítás, komposztálás újrafeldolgozás feltételeinek biztosítása, törésosztályozás

40

Települési folyékony hulladék

Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem szelektív gy jtés, maradékhulladék szigetelt lerakóban veszélyes hulladékok történ ártalmatlanítása

46

50 50 50

40


VI./30. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási , ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Települési szilárd Hasznosítható és veszélyes frakciók Szelektív gy jtés kiterjesztése hulladék szelektív gy jtése, zöldhulladék A lerakással ártalmatlanított biológiailag helyi aprítása/talajtakarás, lakossági lebomló szervesanyag-tartalom és telepi komposztálás, csökkentése maradékhulladék szigetelt lerakóban történ ártalmatlanítása Települési Szennyvízkezel telepre juttatás ill. Mez gazdasági hasznosítás a lehetséges folyékony alternatív megoldások mértékben hulladék Kommunális mez gazdasági hasznosítás, Hasznosítási arány növelése szennyvíziszap komposztálás, esetleges energetikai hasznosítás Építési-bontási újrafeldolgozás feltételeinek A keletkez hulladékok minél nagyobb hulladékok és biztosítása, törés-osztályozás arányú hasznosítása egyéb inert hulladékok Ipari és egyéb Szelektív gy jtés, maradékhulladék A keletkez hulladékok minél nagyobb gazdálkodói nem szigetelt lerakóban történ arányú hasznosítása veszélyes ártalmatlanítása hulladékok

Települési szilárd hulladék A csomagolóanyag hulladékokra, illetve a biológiailag lebomló hulladékokra vonatkozó hasznosítási célok csak a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításán és a helyi hasznosításon (pl. házi, intézményi komposztálás elterjesztése, edényzet beszerzése) keresztül valósulhatnak meg. Fontos a szelektív gy jtés kialakítása és a hulladékfeldolgozó háttéripar megléte, illetve az ehhez szükséges eszközpark (gy jt szigetek, hulladékudvarok, válogatóm vek stb.) létrehozása. A biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú hulladékok kötelez hasznosítási arányának biztosítása érdekében be kell vezetni a háztartási, lakóközösségi, intézményi komposztálást, illetve komposztáló telepet kell létesíteni. Feladatként jelentkezik a komposztálási szakemberek képzése, a házi komposztáló berendezések támogatása, illetve a házi komposztálás módjának ismertetése a lakosság körében. A komposzt felhasználása érdekében külön értékesítési rendszert kell kialakítani. Feladat a háztartási eredet veszélyes hulladékok települési hulladékáramba kerülésének megel zése. Ehhez a lakossági felvilágosítási, tudatformálási munkák mellett szükséges a hulladékudvarokba lehet vé tenni ezek átvételét, illetve visszavételi rendszerek kifejlesztését (gyógyszertárak, forgalmazó cégek, benzinkutak, stb.) Települési folyékony hulladék Biztosítani kell, hogy a települési folyékony hulladékokat erre kialakított fogadó m tárgyakban a szennyvíztisztítók fogadják. A begy jtést és kezelést teljessé kell tenni. Növelni kell a mez gazdasági hasznosítás arányát. A nehezen csatornázható városrészeken meg kell vizsgálni az egyedi, illetve természetközeli szennyvíztisztító létesítmények kiépítésének lehet ségét, melyek révén a keletkez szennyvíziszap mennyisége is csökkenne.

47


Szennyvíziszap A mez gazdasági hasznosítás minél nagyobb arányúvá tétele érdekében biztosítani kell a megfelel min ségi paramétereket. Komposztáló és bioüzemeket kell létesíteni a hasznosítás további növelése céljából. Építési és bontási hulladék Hasznosítási cél az építési és bontási hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása, újrahasználata. A bontási hulladékok újrahasználata, hasznosítása érdekében be kell vezetni a szelektív bontási gyakorlatot. Mobil tör berendezéseket kell üzembe állítani, kezel feldolgozó telepeket létesíteni (célszer en az inert lerakók mellett). Ipari nem veszélyes hulladék E hulladékcsoportnál, tulajdonképpen a települési szilárd hulladékban is jelen lév csomagolóanyagok és más hasznosítható nem veszélyes hulladékok szerepelnek, amelyek elkülönített begy jtése az egy helyen folyamatosan és nagyobb mennyiségben való keletkezés miatt már korábban elindult. A hasznosítás növelése emiatt itt kisebb mérték lehet, mint a települési hulladék esetében. Kiemelten kezelend hulladékáramok Hulladék olajok Begy jtési rendszer továbbfejlesztésével, a lakosságra való kiterjesztésével növelhet a hasznosításra kerül hulladékok mennyisége. Ezt biztosítandó a benzinkutaknál, gépjárm javítóknál a fogadás feltételeit ki kell alakítani, ahogyan a hulladékudvarokban is. Lakossági gy jtési akciók és gy jt járat bevezetése. Akkumulátorok és szárazelemek A minél nagyobb arányú begy jtés céljából a forgalmazó helyeken csere- és visszavételi kötelezettséget kell bevezetni. A meglév gy jtési rendszert tovább kell fejleszteni. Lakossági gy jtési akciók és gy jt járat bevezetése. Elektronikai termékek Lakossági gy jtési akciók és gy jt járat bevezetése. Gumihulladék A begy jt -rendszer kialakításán túl a meglév hasznosító kapacitások fejlesztése a feladat.

48


VI/31. táblázat

Kiemelt hulladékáramokra vonatkozó, regionális szinttel összhangban álló hasznosítási célok Hulladék Hasznosítási cél % - Veszélyes hulladékok Hulladék olajok Hulladékudvarok megnyitása Gy jt hálózat kiépítésének Hulladék akkumulátorok, fokozása Elemek Hasznosítási kapacitások Elektronikai hulladékok kiépítésének el segítése Kiselejtezett gépjárm vek Egészségügyi hulladékok Meglév komposztáló telepek Állati eredet hulladékok kapacitásának növelése Növényvéd szer és Bekapcsolódás országos csomagolóanyag hulladék visszagy jt hálózatba Gumihulladék Helyi, regionális hasznosítási lehet ségek kihasználása - Nem veszélyes Biomassza Elkülönített gy jtés, jelenlegi hulladékok hasznosítási kapacitás növelése. Csomagolási hulladék Lehet ség szerinti teljes kör 70 visszaforgatás, f ként anyagában való hasznosítással. Építési, bontási hulladékok és Hasznosítási arány növelése. 50 egyéb inert hulladékok

VI./32. táblázat A f bb csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél % Mennyiség (t/év) Papír és karton Lakossági szelektív gy jt szigetek kialakítása, 80 1000 felett csomagolási hulladék intézményi gy jtés, papíripari értékesítés M anyag csomagolási Lakossági szelektív gy jt szigetek kialakítása, 50 több száz hulladék intézményi gy jtés, viszonteladói ill. m anyagipari értékesítés Fém csomagolási Jelenlegi fémhasznosítási rendszer fejlesztése, 30 több tíz hulladék alumínium csomagolóanyagok külön gy jtése Üveg csomagolási Lakossági szelektív gy jt szigetek kialakítása, 80 több száz hulladék viszonteladói értékesítés

49


VII. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program és annak költségei VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjeszt , szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatásifejlesztési programok VII/33. táblázat

Lakossági szemléletformálás

Tevékenység Határid Környezeti Tanácsadó Irodák m ködtetésének el segítése 2005-t l (A környezettudatos magatartási formák, fogyasztói szokások kialakításának segítése, Tanácsadás a hulladékos pályázati lehet ségekkel kapcsolatban) Lakossági ismeretterjeszt anyagok kiadása és terjesztése 2005-t l (brosúrák, CD-k, filmek) Lakossági (kerti, közösségi, intézményi) komposztálás 2005-06 népszer sítése Hulladékátvev k, másodnyersanyag hasznosítók 2004-t l címjegyzékének vezetése Lakossági szolgáltatók-javító címjegyzékének közzététele

kisiparosok 2005

Hulladékos hatáskörökkel kapcsolatos ismeretterjesztés

2005

Helyi bolti fekete illetve zöld listák terjesztése, 2005 önkormányzati intézmények környezetbarát min sítése Ismeretterjesztés a folyékony szennyvíz illegális 2005 elhelyezésének veszélyeir l, a háztartási veszélyes hulladék veszélyeir l, kezelési lehet ségeir l, illetve a háztartási vegyszerek használatának egészségügyikörnyezeti hatásairól

Önkormányzat, Alapítvány

Felel s Ökológiai

Költség Forrás Intézet 1 millió Önkormányzat, Ft/év pályázati források

Építési és Környezetvédelmi Osztály, 2 millió Ft Környezetvéd Civil M hely, Miskolci Kommunikációs Kht. Környezetvéd Civil M hely, kertbarátok 1 millió Ft Építési és Környezetvédelmi Osztály

Környezetvédelmi és média pályázatok Önkormányzat, pályázati források

Nem jelent plusz költséget Építési és Környezetvédelmi Osztály, 500 ezer Ft önkormányzat Környezetvéd Civil M hely, Fogyasztóvédelmi Felügyel ség Építési és Környezetvédelmi Osztály, 500 ezer Ft önkormányzat Környezetvéd Civil M hely Építési és Környezetvédelmi Osztály, 500 ezer Ft önkormányzat Környezetvéd Civil M hely, Fogyasztóvédelmi Felügyel ség Építési és Környezetvédelmi Osztály, 500 ezer Ft önkormányzat Környezetvéd Civil M hely, Mivíz Rt., ÉKÖFE, ÉVIZIG, ÁNTSZ

50


VII/34. táblázat

Oktatás, képzés

Tevékenység Határid Továbbképzés szervezése önkormányzati hulladékos 2004-t l ügyintéz knek Helyi közgazdasági eszközök felderítése 2004-t l (adókönnyítések, kedvezmények biztosítása) Hulladékgazdálkodási, illetve ökológiai 2005-t l fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása iskolákban Iskolák hulladékos oktatóanyagokkal történ ellátása 2005-t l (oktatócsomagok, CD-k, filmek) Fogyasztóvédelmi oktatás (környezetbarát termékek, 2005-t l környezeti információk, közszolgáltatás) önkormányzati intézmények dolgozóinak, ill. lakosság részére

VII/35. táblázat

Felel s Építési és Környezetvédelmi Osztály

Költség 500 ezer Ft

Forrás Önkormányzat, pályázati források

önkormányzat

Nem jelent plusz költséget Városi Környezeti Nevelési 500 ezer Ft önkormányzat Központ/Környezetvéd Civil M hely Városi Környezeti Nevelési Központ, 500 ezer Ft Önkormányzat, Környezetvéd Civil M hely, Hulladék pályázati források Munkaszövetség Építési és Környezetvédelmi 500 ezer Ft Pályázati források Osztály/Környezetvéd Civil M hely/Fogyasztóvédelmi Felügyel ség

Egyéb szakmai kapcsolódó programok

Tevékenység Határid Hulladékszegény, illetve anyagában történ hasznosítási 2004-t l technológiák meghonosításának vizsgálata Társadalmi részvétel biztosítása a regionális hulladéklerakók(kezel k) létesítésével kapcsolatos eljárásokban Társadalmi részvétel biztosítása a hulladékok kezeléséhez kapcsolódó engedélyezési eljárásokban Társadalmi részvétel biztosítása a helyi közszolgálati rendeletek tartalmának alakításában Társadalmi részvétel biztosítása a KHV, környezeti engedélyezési eljárásokban

2004-t l

2004-t l 2004-t l 2004-t l

Felel s Költség Forrás Önkormányzat, Környezetvéd Civil El rehaladástól Pályázati források, M hely, Miskolci Egyetem, Bay Logi függ en magánt ke, Alapítvány önkormányzat Önkormányzat, Környezetvéd Civil Nem igényel M hely plusz forrást Önkormányzat, M hely Önkormányzat, M hely Önkormányzat, M hely

51

Környezetvéd Környezetvéd Környezetvéd

Civil Nem igényel plusz forrást Civil Nem igényel plusz forrást Civil Nem igényel plusz forrást


VII.2. Hulladékgazdálkodási Cselekvési Program A Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt bemutatása Miskolc ISPA-pályázatának el zményei Miskolc városának hosszú ideje elhúzódó problémája egy új, az el írásoknak megfelel hulladéklerakó kialakítása. A Bogáncs úti, jelenleg is üzemel lerakó kapacitása hamarosan eléri maximumát, így éget feladattá vált a város hulladékgazdálkodásának hosszú távú, jogszabályi követelményeknek megfelel megoldása. A dél-borsodi régióban a problémák hasonlóak voltak, már többször próbálkoztak a térség települései egy korszer , regionális lerakót kialakításával. Források és megfelel nagyságú gy jt körzet hiányában ez nem valósult meg. A probléma megoldását az jelentette, hogy Miskolc városa csatlakozott a régió ezirányú törekvéseihez. Ezáltal alakult ki egy olyan gy jt körzet (kb. 260.000 f ), mely lehet vé tette egy korszer hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését és jó esélyekkel pályázhatott EU-s, valamint hazai támogatások elnyerésére. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos folyamatok Folyamatosan növekszik a keletkez hulladék mennyisége. A fogyasztói társadalom kialakulása és a környezetbarát csomagolású termékeket nem véd szabályozás az eldobható és gyorsan hulladékká váló termékek elterjedésével jár. A vásárlás során a lakosság számára nincs, vagy kevés az alternatíva, illetve alacsony a környezeti tudatosság, tájékozottság. Csökken a keletkez hulladék térfogatsúlya, n a papír és a m anyag komponensek aránya. N a hulladéktermel egységek (közületek, intézmények, szolgáltatói szféra stb.) száma, ezek egyre több könny szemetet termelnek Terjed a települések környékén az illegális hulladéklerakás. A fogyasztási szokások változását az önkormányzat nem tudja megfelel en kezelni. Szervezett hulladékgazdálkodási rendszer hiányosságai, ill. hiánya. Konzekvens szankciók hiánya. Miskolci lakosság körében végzett környezetvédelmi közvéleménykutatás (Miskolci Öko-kör, 1999.) hulladékkal kapcsolatos eredményei Miskolc városában a legjellemz bb környezeti gond a hulladék kezelése és a köztisztaság. A város tisztasága érdekében a legfontosabb a közterület rendben tartása és az illegális szemétlerakók felszámolása. Egy háztartásban hetente 10 kg hulladék keletkezik, amely f ként papír, m anyag és üveg csomagolóanyagokból áll. A szemétszállítás díjával és gyakoriságával közepesen elégedettek a lakosok. A városi szeméttelep m ködése kifogásolható, megszüntetése indokolt. Új lerakó kialakítása indokolt, a várostól távoli területen. A szelektív gy jtés bevezetését fontosnak tartják a lakosok, nagyobb arányban részt is vennének benne. A lakosság környezetkárosításának megfékezésére szigorúbb közterületi ellen rzést, jogi szabályozást, illetve aktív oktatást javasolnak.

52


Az ISPA-pályázat el készítése Miskolc város közgy lése 1999. november 5-ei határozatával elfogadta, hogy az ISPA anyagi támogatásával a városban keletkez települési szilárd hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelel elhelyezése érdekében regionális hulladéklerakó épüljön. A regionális lerakóhoz Miskolc városán kívül még az els körben további 35 település csatlakozott, akik elhatározásukat kés bb megállapodásban rögzítették. A hulladékkezel központ a kivitelezéshez szükséges minden engedéllyel rendelkezik. Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyel ségre 1999. decemberében beadott el zetes környezeti hatástanulmány alapján 2000. május 24-én környezetvédelmi engedélyt kapott a létesítmény, melyet az építési engedélyeztetési eljárás követett. Az engedélyezési terveket a Depónia-Technika Kft. készítette el, mely alapján a központ 2001. áprilisában építési engedélyt kapott. Az engedélyezési eljárás folyamán a Hej papi lerakó területét Miskolc város megvásárolta. A lerakót megközelít útvonal tervezése két szakaszra lett felbontva. Az egyik a jelenlegi megközelítést is biztosító burkolt út, a másik a lerakót Em d településsel összeköt jelenleg földútként m köd útszakasz, amely egy kedvez bb rácsatlakozást biztosít a dél-borsodi régiónak. A depónián keletkez fölös csurgalékvizek a jelenleg kialakítás alatt álló Hej papi gravitációs szennyvíz hálózatba kerülnek bevezetésre. A rákötéshez az elvi hozzájárulást a szennyvíztisztítót üzemeltet GW-Borsodvíz Kft. megadta, a szennyvíz nyomóvezeték vízjogi létesítési tervei elkészültek. A Miskolcon kialakításra kerül 3 hulladékudvar (RWE telephely, Bogáncs utca, Lórántffy utca) szintén építési engedéllyel rendelkezik, az RWE Umwelt Miskolc Kft. telephelyén kialakításra kerül hulladékudvar, válogatóm és átrakóállomás miatt telekmegosztást kell végeztetni (a feladat elindításra került), mivel a beruházásnak önkormányzati tulajdonban lév területen kell megvalósulnia. A projekt finanszírozása A projekt teljes költsége 16,7 millió Euro, melynek 56%-t az elnyert ISPA támogatás, a további költségeket 38%-os hazai kormányzati és 8%-os önrész fedezi. A hazai társfinanszírozás forrásai a címzett támogatás elnyerésével teljesen összeálltak. Az önrészt Miskolc város határozatban vállalta. A projekt négy f részének költségei: - kiviteli tender 15,95 millió Euro - gépbeszerzés 500 ezer Euro mérnök tender - felügyeleti mérnök 180 ezer Euro - helyi mérnök 70 ezer Euro PR tender 40 ezer Euro A projekt bemutatása A tervezett hulladékgazdálkodási rendszer Miskolc városra és régiójára terjed ki. A gy jtési körzet jellemz i: a térség településeinek állandó népessége: kb. 260.000 f a térségben található legf bb természeti érték a Bükki Nemzeti Park nagyobb kiterjedés területen jellemz k a felszíni szennyez désre érzékeny és er sen érzékeny képz dmények (karsztos területek, nyitott karsztterület) nagyobb kiterjedés jelent sebb vízbázisok, véd idomok találhatók nagy kiterjedés ek a belvizes területek.

53


A projekt célja egy komplex hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, szakszer , a magyar jogszabályoknak, EU normáknak megfelel hulladékkezelés, gy jtés, szállítás, ártalmatlanítás, azaz a hulladékkeletkezés és az ártalmatlanítás közötti folyamatban az egyes hasznosítható frakciók szelektív gy jtése és szállítása hasznosítás céljából, a nem hasznosítható anyagok depónián történ elhelyezése, szakszer kezelése, majd a m ködési id elteltével a depónia tájba illeszked szakszer lezárása, utókezelése. A kialakításra kerül hulladékgazdálkodási rendszer f részei: A központi regionális hulladéklerakó kiépítése m szaki védelemmel, biogáz kivezet , majd a mennyiségt l függ hasznosítási rendszerrel Szelektív hulladékgy jtés elindítása, hulladékudvarok kialakítása, a hasznosítható anyagok elkülönítése, válogatása, tárolása, feldolgozásra történ el készítése Komposztáló létesítése, zöldhulladék, szerves hulladék komposztálása Építési, bontási törmelék elkülönített szállítása, tárolása, el kezelése Válogató kialakítása az RWE Umwelt Miskolc Kft. telephelyén Miskolc, Bogáncs úti központi lerakó, valamint további 18 település lerakójának rekultivációja A szelektív hulladékkezelési rendszer további fejlesztési irányának meghatározása. Szelektív hulladékgy jtés A tervezett hulladékártalmatlanítás már a hulladékgazdálkodásra irányul. Az ártalmatlanítás módja továbbra is a depónián történ elhelyezés, de rendezett módon és a keletkezett hulladékmennyiség jelent s csökkentésével, amit a hulladékok szelektív kezelésével, egyéb irányú felhasználásával érünk el. A régióban a szervezett hulladékgy jtés nem teljes érték , ezért els dleges cél valamennyi településben a szervezett gy jtés-szállítás általános kiterjesztése, majd a szelektív hulladékkezelés fokozatos, több lépcs ben történ bevezetése: 1. Lakossági hulladékudvarok telepítése a haszonanyagok begy jtésére 2. Lerakótelepi utóválogatás, bálázás, feldolgozásra el készítés 3. Zöldhulladék szelektív gy jtése, majd komposztálása 4. Bontási törmelék, földesanyag szelektív gy jtése, hasznosítása A szelektív gy jtés megalapozása az els ütemben tervezett feladat, amely kett s irányú, egyrészt közvetett lakossági -lakóterületi- szelektív hulladékgy jtés, másrészt lerakóhelyi szelektív kezelés. A közvetett gy jtés egy-egy begy jt egység létesítésével érhet el, amikor a lakos viszi be a hulladékot a gy jt helyre, jelen esetben a Miskolc városban megvalósuló 3 hulladékudvarba (Bogáncs úti lerakó; RWE Umwelt Miskolc Kft. telephelye; Lórántffy út), a lerakóhelyi szelektív kezelés a hulladéknak az utóválogatása. A hasznosítható anyagok jelent s növekedésével számolunk az új rendszer beindításával. A tervezett kézi válogató és komposztáló m , valamint a városi hulladékudvarok telepítésével, illetve a szelektív rendszer továbbfejlesztésével megn a hasznosítható hulladékok visszaforgatása. A visszaforgatásra el irányzott mennyiség jelent s része biológiailag lebontható szerves hulladék, amely az új regionális lerakótelepen komposztálásra kerül. A további papír, m anyag és vas- és egyéb fémhulladék megfelel válogatás, el készítés után értékesítésre fog kerülni.

54


Meglév lerakók rekultivációja A meglév lerakók lezárása az új ártalmatlanító rendszer belépésével, a regionális lerakótelep üzembe helyezésével egyidej leg megtörténik. Az összességében 40 ha rekultiválandó lerakófelületb l közel 50 % (18 ha) a Miskolc, Bogáncs úti telep. A Bogáncs úti lerakó lezárását megel z en az új depónia építésével folyamatosan a területet, illetve a hulladékot rendezni kell. A vízzáró szigeteléssel történ fedéssel egyidej leg a gázelvezetésr l, vízelvezetésr l és a terület tájba illesztésér l, növényesítésér l, valamint a monitoring kutak m ködtetésér l, majd a lerakó utógondozásáról gondoskodni kell. A további ma már csak részben m köd 18 db kisebb, összességében 22 ha felület lerakó lezárása ugyancsak szükséges, helyenként a hulladék rendezésével, összességében mintegy 15 000 m3 hulladék elszállításával. Központi regionális lerakó Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyel ség el írásai alapján tervezett rétegrend a veszélyes hulladéklerakók szigeteléséhez hasonló. A kétréteg HDPE geomembrán között ellen rz szivárgó található, mely jelzi a geomembrán sérülését. A depónia szigetelése mind az európai el írásokat, mind a hazai iránymutatásokat messzemen leg kielégíti. A depónia teljes szigetelt területe kb. 10 ha. A kialakítható depónia térfogat kb. 2.000.000 m3, amely 20 évi szilárd kommunális hulladék elhelyezését biztosítja. A szelektív gy jtés kiterjesztésével ez az id szak jelent sen növekedhet. A hulladék lerakása dombépítéses technológiával fog történni. A lerakott hulladékra hulló csapadékvíz kilúgozza annak szennyez anyag tartalmát, melyb l csurgalékvíz keletkezik. A keletkez csurgalékvizeket a m szaki védelem felett kialakított 30 cm vastagságú kavicsszivárgó gy jti össze és vezeti a mélypontokban található csurgalékvízgy jt drénhálózatba. A drénhálózat a csurgalékvíz f gy jt rendszerre csatlakozik, mely a keletkez csurgalékvizeket a gy jt medencébe juttatja. A medence HDPE geomembrán szigetelés vasbeton m tárgy 2400 m3-es tározókapacitással. A medencéb l a csurgalékvíz a nyári hónapokban a depóniafelületre lesz visszalocsolva, ahonnan elpárolog. A depóniára lerakott hulladékok szerves anyag bomlásánál depóniagáz keletkezik. A depóniagáz szúrós, kellemetlen szagú gázelegy, ezért ennek a hatásnak a minimalizálására kiépül egy depóniagáz elvezet - és hasznosító rendszer. A projekt megvalósulásával járó el nyök Miskolc város és térsége a felszíni szennyez désre igen érzékeny kategóriába tartozik, a viszonylag kiterjedt karsztos és belvizes területek, a nyitott karsztterületek, a vízbázisok és véd idomok területe révén. Ezen területek veszélyeztetettsége a meglév szennyez források, felhagyott és részben m köd települési, gondozatlan lerakók felszámolásával jelent sen csökken. A tervezett hulladékártalmatlanítási, kezelési rendszer el nye, hogy a lerakandó hulladékmennyiség csökkentésével, az egyes hulladékfajták elkülönítésével igen hatékony hulladék-felhasználás érhet el, számottev mennyiség kezelés (komposztálás) után visszaforgatható a természetes körforgási folyamatba, s fokozatosan elérhet , hogy a jelenlegi hulladékmennyiség jelent s része (több mint egyharmada) megsz nik hulladék lenni. Igen el nyös, hogy a jöv ben a térséget egy szakmailag felkészült, technikai felszereltségében korszer szervezet szolgálja ki, ez hatékony és gazdaságos járatszervezést tesz lehet vé a hulladékgy jtésben, s egyaránt szolgálja a lakosság és az RWE Umwelt Miskolc Kft érdekeit. A részben felhagyott, részben m köd helyi lerakók felszámolása nemcsak esztétikailag, de egészségügyi szempontból is kívánatos. A legnagyobb gond a Miskolc, Bogáncs úti lerakó, amely valószín leg vízszennyezést is okoz.

55


VII/36. táblázat Hulladékkezelési létesítmény*: Szelektív gy jtés bevezetése Miskolcon Bálázó Regionális hulladékkezel centrum (ISPA) Komposztáló I. ütem Hulladékudvar Átrakó állomás Meglév lerakó rekultivációja Lakossági hulladékudvarok kialakítása Inert hulladék kezelése a régióban Komposztálási kapacitás b vítése Zsákos gy jtési rendszer bevezetése

VII/37. táblázat Hulladékkezelési létesítmény Gy jt szigetek kialakítása ISPA-projekt Térségi hulladékudvarok kialakítása (4 db) Inert hulladék kezelése a régióban Gy jt szigetes rendszer kiterjesztése a régióban Komposztálási kapacitás b vítése

M szaki paraméterek: M szaki meghatározás:

Kapacitás:

Tervezett megvalósítás: (év) 2003-2004

70 db négyfrakciós (papír, m anyag, PET-palack, 10 m3/sziget üveg) gy jt sziget kialakítása 200 t/nap 2004-2005 10 ha szigetelt depóniafelület a szükséges 2 000 000 m3 2004-2005 kiszolgáló létesítményekkel depóniatérfogat 1 db. zárt boxos technológiával 7 db 1 db. Bogáncs utcai lerakó megszüntetése, bezárása

3500 tonna/év 70 m3/udvar 40000 m3/év

2004-2005 2004-2005 2004-2005 2004-2005

3 db, a lakossági igények kiszolgálására, 8 fajta 70 m3/udvar hulladék gy jtésére kialakítva

2005-2006

Új, feldolgozó berendezésekkel ellátott inert 100-120000 lerakó létesítése a Sajó-szögben, t/év Komposztáló II. ütem, zárt boxos technológiával 3500 tonna/év

2006

A meglév szelektív gy jtés b vítése a zsákos rendszerrel

2008

2008

Pénzügyi paraméterek Bekerülési költség: (EFt.)

Saját er : (EFt.)

35.000

10500

3.354.000 200.000

335400

Egyéb Forrás: (EFt.)

Megvalósulás: (év)

24500 folyamatban 2347800

2004-2005 2005-2006

200.000

2006

25.000

2006-2007

100.000

2008

56


VII.3. További intézkedések ütemterve és forrásigénye VII/38. táblázat

Az ISPA és szemléletformáló projekten kívüli intézkedések (2004-2008)

Tevékenység Határid Felel s 1. A képz d hulladékok mennyiségének csökkentése, vagy a jelenlegi szint fenntartása 1.1 Az önkormányzati intézmények környezetbarát 2004-t l Építési és min sítése, beszerzési politika átalakítása Környezetvédelmi Osztály 1.2. Szennyez fizet elv bevezetése a helyi jogalkotásban, 2005Építési és közszolgáltatásban. Háztartási szelektív gy jtés 2006 Környezetvédelmi Osztály kidolgozása. Megvalósíthatósági tanulmány. közszolgáltató 2. A hulladéklerakóra kerül szerves anyag mennyiségének csökkentése 2.1. Zöldterületeken keletkez zöldhulladék helyben 2005-t l Önkormányzat, történ hasznosítása, aprítása, talajtakarás Közszolgáltató, vagy küls cégek 2.2. Települési komposztálótelep tanulmánya, illetve létesítése

megvalósíthatóság 20052008

önkormányzat, közszolgáltató, vagy küls vállalkozások közszolgáltató

2.3. Hulladéklerakóra szállított biológiailag lebomló 2005 hulladék lerakásának megtiltása, komposztálás 2.4. Kerti zöldhulladék komposztálásának el segítése, 2005-t l önkormányzat komposztálóládák és edényzet biztosítása (1000 db) 2.5. Zöldhulladék elkülönített (zsákos) gy jtésének 2006 közszolgáltató gazdaságossági számítása, Megvalósíthatósági tanulmány. 2.6. Zöldhulladék elkülönített (zsákos) gy jtésének 2007közszolgáltató elindítása 1000 családi házas ingatlan bevonásával 2008 3. Hulladéklerakóra kerül veszélyes hulladék mennyiségének csökkentése 3.1. Önkormányzati intézményekben veszélyes 2005-t l önkormányzat hulladékok elkülönített gy jtése, ártalmatlanítása

3.2. Évi lakossági veszélyes hulladék gy jtési akció 2005-t l lebonyolítása ill. évi gy jt járat indítása, ártalmatlanítás

Önkormányzat, közszolgáltató

57

Költség

Forrás

Nem jelent plusz költséget 1 millió Ft Pályázatok

Gépvásárlás 3 Beszerzés EU forrásból millió Ft/db Üzemeltetés 2,5 millió Ft/db/év 2 millió Ft, ill. Központi és EU források, 50 millió Ft önkormányzat, magánt ke Lásd ISPA ISPA projekt költségeit 5-10 ezer Ft/db Központi források kb. 5-10 millió Ft 1 millió Ft közszolgáltató

6-8 millió Ft/év

közszolgáltató

Edényzet kb. 4 Központi forrás millió Ft Ártalmatlanítás kb. 3 millió Ft/év Kb. 7 millió Ft/év Központi forrás

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008 Tevékenység Határid Felel s Költség 4. Hulladéklerakóra kerül csomagolóanyagok és egyéb hasznosítható anyagok mennyiségének csökkentése 4.1. Közintézményekben papírhulladék szelektív 2005-t l Önkormányzat, kb. 2 millió Ft/év gy jtése, hasznosítás közszolgáltató, Hulladék Munkaszövetség 4.2. Közületek minél teljesebb kör bevonása a 2005-t l közszolgáltató kb.10 millió szelektív gy jtésbe Ft/év 4.3. Iskolai papír- és fémgy jtési akciók 2004-t l Önkormányzat, Nem jelent plusz közszolgáltató költséget 4.4. Lomtalanítás, hasznosítható anyagok 2004-t l közszolgáltató Kb. 5 millió értékesítése Ft/év 5. Építési, bontási hulladékok 5.1. Új lerakó és kezel telep létesítése a Sajó- 2005-2006 Önkormányzat, 1 millió Ft, ill. szögben. Megvalósíthatósági tanulmány. közszolgáltató beruházástól Kialakítás. függ en 6. Települési folyékony hulladék, szennyvíziszap, 6.1. Jelenlegi hasznosítás felülvizsgálata, újabb 2004-t l Önkormányzat, Mivíz Rt. 3 millió Ft lehet ségek bevezetésének megvizsgálása. 6.2. Szükséges komposztáló, illetve egyéb jelleg 2008-ig Önkormányzat, Mivíz Rt. Beruházástól kapacitás kiépítése függ en 6.3. Szennyvíziszapban lév veszélyes 2008-ig Mivíz Rt., kutató- és Beruházástól alkotóelemek kezelése, kísérleti technológiák oktatási intézetek függ en bevezetése 6.4. Központi szennyvíztelep környezetvédelmi Környezetvédelmi Mivíz Rt. Beruházástól felülvizsgálata, szükséges intézkedések hatóság el írása függ en alapján

58

Forrás önkormányzat

közületek

Önkormányzat, közszolgáltató Közszolgáltató, ill. Központi források

Önkormányzat, központi források Önkormányzat, központi források Központi és egyéb pályázati források Önkormányzat, központi források

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008 Tevékenység Határid 7. Illegális hulladéklerakás megakadályozása, lerakók felszámolása 7.1. Közterület felügyelet és civil szervezetek 2004-t l részvételével rendszeres rjáratok szervezése, hatósági intézkedések 7.2. Felszámolás ütemtervének kialakítása, 2004-t l elszállítás kijelölt lerakóra ill. hasznosítás

Önkormányzat, szervezetek

Költség

Forrás

civil Nincs jelent s önkormányzat költségvonzata

Önkormányzat, civil és egyéb szervezetek, közszolgáltató Önkormányzat és intézményei, civil szervezetek, közszolgáltató Önkormányzat, közszolgáltató, küls vállalkozások

10-15 Ft/év

2005-t l

önkormányzat

2004-t l

önkormányzat

Lásd egyes Lásd egyes tevékenységeknél tevékenységeknél Nem jelent plusz költséget

2006-ig

Önkormányzat, civil és Kb. 3 millió Ft egyéb szervezetek, közszolgáltató

7.3. Bekapcsolódás országos kampányok helyi 2005-t l akcióiba (Tájsebészet, Tiszta Magyarországért stb.)

7.4. A rendszeresen problémát jelent területeken gy jt konténerek beszerzése, kihelyezése, szállítása 8. Közgazdasági, jogi eszközök 8.1. Helyi hulladékgazdálkodási terv céljaihoz források biztosítása 8.2. Szükséges helyi rendeletek megalkotása (pl. elhagyott hulladék szabályozásáról) 9. Egyéb 9.1. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 2006. évi felülvizsgálatát megalapozó analízisek elkészítése

Felel s

2004-t l

59

Kb. 2 Ft/év

millió Önkormányzat, központi és egyéb pályázati források millió Önkormányzat, közszolgáltató

Kb. 10-15 millió Központi források, ill. Ft/év önkormányzat, közszolgáltató

Önkormányzat, közszolgáltató


Mellékletek Miskolc város közigazgatási területén felhalmozott hulladékok lerakóhelyei (táblázat) Térképek

60

MISK OLC MEGYEI J OGÚ VÁROS

Recommend Documents