Mirigyhám:
A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat a vérerek szállítják. Így a mirigyhám sejtjei és a vérerek között szoros kapcsolat van.
Lehetnek különálló szervek (pl. máj), de lehetnek más szervekbe beépítettek is (pl. a bélbolyhok közötti Lieberkühn-féle mirigyek).
máj
vékonybél
Külső elválasztású mirigyek: A mirigysejttől a váladék csőrendszeren keresztül jut a felhasználás helyére A legtöbb külső elválasztású mirigy a hám alatti kötőszövetben helyezkedik el, ezért exoepitheliális helyzetű. Osztályozásuk részben morphológiai sajátosságuk, részben a termelt váladék kémiai természete alapján lehet, de csoportosíthatjuk őket a secretios folyamat celluláris sajátosságai alapján is.
Hasnyálmirigy: külső és belsőelválasztású rész is
Kivezető járatok: Vérerektől különbség: köb vagy hengehám bélés (nem laphám) Nem passzív csőrendszer, a kivezető járatokban történhet a váladék módosítása Járatokat bélelő sejtek jellemzői: • halványan festődő citoplazma, • apikális és bazális felszín között nincs különbség • központi elhelyezkedésű sejtmag
Kivezetőcsövek jellemzői: Intercalated/közbeékelt: rövid csövek, szekretoros egységek produktumait szállítja. Általában köbhám bélésű. Barázdált járatok: feladatuk a váladék koncentrálása, nem minden mirigyben vannak, nyálmirigyben az intercalated járatokat követik, és barázdált felszínű köbhám sejtek bélelik. Bazálius menbrán felszíne nagy, közelében sok mitokondrium membrában ATPáz enzimek (Legmarkánsabb példa vese proximális tubulusai)
nyálmirigy
vese
Mirigyek felépítés: Lobus: lebeny lobulus /lebenyke: szekretoros egységek, sejtjeit bazális membrán választja el egymástól, sejtek közt kapillárisok. Méretbeli különbség Sztóma: lebenyeket szeparáló kötőszövet Járatok lebenyekhez képest: Intralobuláris: lobulus/lebenykén belül a szekretoros egységek járatait köti össze. Interlobuláris: a lebenykéket elválasztó kötőszövetben fut. Interlobar: nagyobb egység, általában ezen keresztül jut el a felszínre a excretoros termék
hasnyálmirigy
Belsőelválasztású mirigyek: Testünkben rengeteg sejt választ ki olyan anyagot amelyek más sejtek működésére hatnak akár lokálisan akár távolabb. Azok a sejtek amelyek szekrécióra specializálódtak azok az endokrin sejtek. Elhelyezkedhetnek szétszórtan egyéb sejtek között (bél endokrin sejtjei) vagy speciális szervekbe tömörülhetnek (endokrin mirigyek) Endokrin sejtek általános jellegzetességei: Fejlett DER vagy SER a produktum szekréciójához. Kapcsolat az érháklózattal a produktum célbajuttatásához. Kivezetőcső hiánya. Bordák/lemezek vagy csomó-szerű sejtcsoportok kialakítása érhálózat körül
Epitheliális jellegű endokrin mirigyek: Sejtek a szomszédos sejtekhez szorosan kapcsolódnak, hasonlóan a hámszövethez Nincs apikális / bazális polarizáció • Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy
• Adenohipofízis
• Mellékvesekéreg
• Hasnyálmirigy Langerhans szigetek
Idegi eredetű mirigyek: Szekréciós sejtek axon-szerű nyúlványából ürül a hormon (kivéve mellékvesevelő: az itt levő sejteknek nincs axonja). Szekréciós sejtek körül glia sejtek. Neurohypofízis
Mellékvesevelő
Tobozmirigy
Kötőszövet szerű mirigyek: Nemi hormonok termelése. Leydig sejtek a herében
Petefészek hormontermelő sejtjei Petefészek tüszők: Gráf tüsző Sárgatest
Fehértest
források: http://www.siumed.edu/ http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0025_Csoknya_Maria-Wilhelm_Marta-A_sportmozgasok_biologiai_alapjai_I/
