MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Vásárhelyi Pál Általános Iskola ARANY FOKOZAT

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2011

4090 Polgár, Zólyom út 14.

Tartalomjegyzék Bevezetés

3. oldal

1. Az intézmény rövid bemutatása

4. oldal

2. Minőségügyi tervezés

5. oldal

3. Minőségpolitika

6. oldal

4. Minőségcélok

7. oldal

5. Minőségfejlesztési rendszer

8. oldal

6. Minőségirányítási rendszer működtetése az intézményen belül

26. oldal

7. A partnerkapcsolatok irányítása

38. oldal

8. Az oktatási, nevelési tevékenységek értékelése

47. oldal

9. Az értékelés közös követelményei és a mérőeszközök használatának rendje

48. oldal

10. Teljes körű intézményi önértékelés

51. oldal

11. Az IMIP tanévenkénti értékelése

60. oldal

12. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelési rendszere

65. oldal

13. Az IMIP és az országos kompetencia mérés eredményeinek értékelése

73. oldal

Záró rendelkezések

82. oldal

Bevezetés A polgári Vásárhelyi Programjának

Pál

Általános

Iskola

Intézményi

Minőségirányítási

1. Hatálybalépés, érvényességi ideje, felhasználási köre Az Intézményi Minőségirányítási Program hatályba lépésének időpontja: 2011. július 01. Érvényesség időpontja: 2011. július 01.- 2015. június 30. Érvényességi területe:

A Vásárhelyi Pál Általános Iskola

Nyilvánosságra hozatal módja: 1 példány Polgár, Móricz Zsigmond út 3-5. (tanári szoba) 1 példány Polgár, Zólyom út 14. (tanári szoba) 1 példány Polgár, Zólyom út 14. (könyvtár) 2. Felülvizsgálat Az Intézményi Minőségirányítási Programot az intézmény vezetősége az intézményben működő minőségirányítási tevékenységet koordináló fejlesztő csoporttal (FCS) évente – a tanév végi értékelés időszakában – egy alkalommal felülvizsgálja. 3. Módosítási eljárás A módosítást az intézmény bármely dolgozója kezdeményezheti az intézmény vezetése felé, amelyet az alkalmazotti közösség hagy jóvá. A változtatás csak a fenntartó jóváhagyásával lép életbe. 4. Az IMIP és az ÖMIP kapcsolata (az intézményre vonatkozó fenntartói elvárások)   

Az általános iskola hátrányos helyzetű tanulóinak 90 %-a az iskolába lépést követő 8 tanéven belül fejezze be az általános iskolai tanulmányait. Az általános iskolai tanulmányaikat befejező tehetséges tanulók minél nagyobb számban iratkozzanak be a József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola gimnáziumi vagy szakközépiskolai osztályába. Az általános iskolai tanulmányaikat befejező és a gimnáziumi vagy szakközépiskolai osztályokba fel nem vett tanulók minél nagyobb számban iratkozzanak be az intézmény szakiskolai osztályaiba.

3

A fenntartói elvárások elérése érdekében elvégzendő feladatok     

A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés során a rendelkezésre álló humánerőforrás, illetve normatíva hatékony kihasználása. A jelenlegi emelt óraszámú orientációs képzési struktúra stabilitásának megtartása, eredményekre alapozott versenyképesség biztosítása. A tehetséggondozásra, csoportközi differenciálásra és felzárkóztatásra fordított órakeret hatékony kihasználása. A pedagógiai szakszolgálat segítse a szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján szervezze meg a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátását.

1. Az intézmény rövid bemutatása Iskolánk a Hajdú-Bihar megyei kisváros, Polgár nevelési-oktatási intézménye. Fenntartó önkormányzata az intézményt a megszüntetett Vásárhelyi Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Diákotthon jogutód intézményeként hozta létre a 100/2007. (VII.19.) sz. KT. határozatával. Iskolánk jelenleg a következő feladatokat látja el: 

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás (általános iskolai oktatás 1-8. évfolyamon).  Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása (általános iskolai oktatás 1-8. évfolyamon).  Iskolaotthonos oktatás  Napközi otthoni ellátás (általános iskola 1-4. évfolyamon).  Tanulószobai ellátás  Magyar nyelven folyó roma kisebbségi nappali rendszerű iskolai nevelésoktatás  Valamennyi tanuló részére szervezett keretek között – két iskolai konyhán – adunk lehetőséget menzai étkezés igénybevételére ● Felnőtt tagozaton: 7-8. évfolyamon képzés, vizsgáztatás. A város két különböző helyén lévő épületben oldjuk meg az alapító okiratban rögzített feladat-ellátási kötelezettségünket. A tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelőtestületet, gazdasági, ügyviteli és technikai dolgozókból álló közösség segíti. A nevelő-oktató munka Pedagógiai Programunk és Szervezeti és Működési Szabályzatunk alapján folyik. Valamennyi évfolyamon, valamennyi tantárgyat nevelőink által készített - a kerettantervre épülő helyi tanterveink alapján oktatjuk. Kiemelt helyet és szerepet kap intézményünkben az idegen nyelvi, az informatikai , a testnevelés, az anyanyelvi, és a matematikai nevelés. Az idegen nyelvi, az

4

informatikai és a testnevelés tantárgyakat emelt óraszámban oktatjuk, az anyanyelvi, és a matematikai nevelés csoportközi differenciálással valósul meg. 2007. szeptember 1-től bevezettük tanóra keretében az úszás oktatását. 2009. szeptember 1-től a tanórán kívüli óraszám terhére, a mindennapos testnevelés foglalkozások keretében szervezzük meg. A képesség-kibontakoztató és integrációs nevelés pedagógiai rendszerének kidolgozásával és működtetésével valamint a magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás bevezetésével biztosítjuk - a hátrányos helyzetű, zömmel cigány tanulók tanórai keretek között és tanórán kívüli tevékenységeken történő nevelésével- oktatásával - felzárkóztatásukat, alapkészségeiknek fejlesztését. A tehetséggondozás szinterei ezen felül a tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, illetve a 2003. áprilisában átadott Kistérségi Tudor Műhely, amelyet a TUDOR Alapítvány támogatásával működtetünk. Az intézmény munkáját az intézményvezető irányítja. Feladat ellátásában segítik az igazgatóhelyettesek és a gazdaság vezető. A pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak érdekeinek képviseletére választott 3 fős közalkalmazotti tanács működik az intézményben. A tanulói jogok érvényesítésére 2 diákönkormányzat szerveződött. A szülők speciális igényeit a szülői tanács jeleníti meg. Intézményünk nagyságrendjénél, szakmai súlyánál fogva is meghatározó szerepet játszik a kistérség életében. Több olyan szakmai szervezetnek is tagjai, vezetői vagyunk, amelyen keresztül képviselni tudjuk iskolánk és a vonzáskörzetében lévő kistelepülések intézményeinek ügyét. Ilyenek pl.: Tiszamenti Intézmények Szakmai Társulásának központja, Régió és Kistérség a Pedagógiai Szakmai Szolgáltatásban – bázisintézmény, Integrációs nevelés – bázisintézmény, a Debreceni Egyetem partneriskolája stb. 1998-ban a fenntartó keret jelleggel határozta meg feladatainkat. A fejlesztő munkát tudatos, átgondolt, minőségelvekre alapozott együttes munkával kezdtük el és folytatjuk ma is. Jól szolgálta ez irányú elképzeléseinket az 1999-től felvállalt COMENIUS I. intézményi modell építése, a partnerközpontú gondolkodás szemléletének megalapozása és meghonosodása.

2. Minőségügyi tervezés Intézményünk minőségügyi tervezésénél figyelembe vesszük az Önkormányzati Minőségirányítási Programban, az iskolai pedagógiai programban, a városi intézkedési tervben megfogalmazottakat és minden a nevelő, oktató munkát érintő egyéb helyi sajátosságot. A minőségügyi tervezés kiterjed a minőségügyi célok megvalósítása érdekében hozandó intézkedésekre, a minőségirányítási rendszer működtetésére, a nevelés, oktatás folyamatára, az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra. Az intézményvezetés által megfogalmazott rendszeresen fölülvizsgált és aktualizált stratégiai, illetve rövid és hosszú távú célrendszer alapján intézkedési terv készül, amely tartalmazza az elérendő célt, a cél elérése érdekében végrehajtandó feladatokat, a szükséges anyagi és nem anyagi erőforrásokat, a felelősöket és a

5

teljesítési határidőket. Ez az intézkedési terv rögzíti a minőségügyi célok megvalósulása érdekében végrehajtandó intézményi szintű feladatokat.

3. Minőségpolitika Tanítványaink sokféle családi és anyagi kondícióval rendelkező háttérrel érkeznek hozzánk. Vannak harmonikusan, jól nevelt, jó anyagi körülmények közül érkezők, és teljesen lecsúszott, szétzüllött családi hátterű, magatartási és tanulási zavarokkal küzdők egyaránt. Egyszerre kell tehát vállalnunk a hiányosságok pótlását, a felzárkóztatást és a tehetségfeltárást, a tehetséggondozást. Elemi érdekünk fűződik ilyen értelemben az óvodával és középiskolával kialakított szoros együttműködéshez, a város művelődési- és sport intézményeivel a jó együttműködés kialakításához. Intézményünk tevékenységét a megengedő szigorúság, békés légkör jellemzi. Nevelő- oktató munkánk az alapműveltség megszerzése mellett biztosítja tanulóink számára az alapvető kommunikációs készségek és viselkedési normák elsajátítását is. Olyan iskolaként működünk, ahol a partnerekkel együttműködve, a biztos alapismeretek nyújtásán túl, a XXI. század követelményeinek megfelelő magas szintű képzéssel, önművelődésre, kultúrált viselkedésre képes, testi és lelki harmóniában élő kreatív személyiségek formálódnak. Az általános iskola 1-4. évfolyamán kiemelt feladatunknak tekintjük a kulcskompetenciák (idegen nyelvi, informatikai, anyanyelvi, matematikai) biztos megalapozását. Az általános iskola 5-6. évfolyamán tovább folytatódik a kulcskompetenciák fejlesztése, 7-8. osztályban előtérbe kerül a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően a középiskolai, szakiskolai továbbtanulásra történő felkészítés. Partnerközpontú működésünk garancia arra, hogy iskolánkat válassza minden olyan tanuló, aki fegyelmezett, kitartó, eredményre vezető tanulással, sokoldalúan akarja fejleszteni személyiségét. Mottónk: „Okosan szeretve, tudást követelve felkészíteni a felnőtt életre.” Intézményünk teljesítésében     

elkötelezett

a

következő

feladatok

magas

szinten

való

Az idegen nyelv, informatika, testnevelés tantárgyak emelt óraszámú oktatása. A magyar, matematika tantárgyak oktatása csoportközi differenciálással Sokoldalú, korszerű tudás közvetítése. Megújulásra, önművelődésre fogékony tanulók nevelése. A művészetek befogadására kész, jó ízlésű, kreatív személyiségek fejlesztése.

6



Az iskolaotthonos nevelési-oktatási formában rejlő lehetőségek maximális kihasználása.  Az általános alapok fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását.  Tanulóink megjelenését és sikeres szereplését tanulmányi versenyeken.  Fontosnak tartjuk a lemaradó, tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatását.  A magyar nyelven folyó roma kisebbségi nappali rendszerű iskolai nevelésoktatást.  A részképesség zavarral küzdő tanulók felzárkóztatásának segítését.  Önismereti tréningek, drámapedagógia módszerek alkalmazását.  Kompetencia alapú oktatás alkalmazását felmenő rendszerben.  Olyan pályázati figyelő és író rendszer működését, amely segíti a tárgyi és személyi feltételek fejlesztési lehetőségeit.  A partnerek igényeinek megismerését, és elvárásainak beépítését az oktatónevelő munkába.  A gondozásra szoruló gyermekek részére vizsgálat és –szükség esetén terápia kérése.  A magatartási, vagy tanulási zavarokkal küzdő gyermekek részére nevelési tanácsadás kérése, amely magában foglalja a vizsgálatot és – szükség esetén – terápiát is. Iskolánkban a minőségi munka, az innováció alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak belső és külső képzése, a minőségirányítási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése. Intézményünk kinyilvánítja, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége.

4. Minőségcélok 4.1. Fenntartói elvárásokkal összefüggő   

Az általános iskolai képzés során olyan nevelő, oktató munkát kell folytatni, hogy a 16. életév betöltéséig lehetőség szerint valamennyi tanuló rendelkezzen alapfokú iskolai végzettséggel. Az általános iskolai pályaorientációs tevékenyég során arra kell törekedni, hogy növekedjen a helyi középiskolában továbbtanulók száma. El kell érni, hogy a tehetséges tanulók számára képességeiknek és adottságaiknak megfelelő foglalkozási formák szerveződjenek az intézményben.

7

4.2. Speciális intézményi célok 

Differenciált, egyénre szabott bánásmód alkalmazása a nevelő, oktató munka valamennyi területén. A vezetés, a pedagógusok módszertani kultúrájának alakítása, fejlesztése. Az intézmény kapcsolatrendszerének szélesítése, mélyítése. Külső és belső környezet esztétikumának folyamatos fejlesztése, eszközpark korszerűsítése.

  

5. Minőségfejlesztési rendszer Mérés, ellenőrzés és értékelés A mérés, ellenőrzés, értékelés rendszere tulajdonképpen az intézmény komplex önértékelési rendszere. A fogalmak között jelentős átfedés van, azonban mégsem azonosak. Az értékelést az alábbiak különböztetik meg az ellenőrzéstől:  Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése.  Az értékelés az ellenőrzéssel szemben nem szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul.  Az értékelés eredményei nem csak néhány felelős vezető személy érdeklődésére tarthatnak számot, mint az ellenőrzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános. 5.1. Értékelés és minőségbiztosítás Az értékelés legfontosabb funkciója a minőség biztosítása és fejlesztése. Minőségbiztosítás az iskola egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan elősegíti minőségi elvek érvényre jutását. Mérés Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték. Ellenőrzés Az iskolai szabályoknak (normáknak) való megfelelés.

8

Értékelés A kitűzött célok és az elért eredmények összevetése Színterei Tanulók tanulmányi munkája  tanórai és tanórán kívüli tevékenységek  tanulmány versenyek Tanulók magatartása, szorgalma (a helyi tantervben leírtak szerint) Pedagógusok, technikai dolgozók munkája  önértékelés (kétévente)  vezetői ellenőrzés, értékelés  tervezett (munkatervi)  eseti  külső, szakmai vizsgálat Intézményi szintű  fenntartói, és egyéb vizsgálatok  szakmai tevékenységre vonatkozó  gazdasági, pénzügyi szempontú 

irányított önértékelés

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Ellenőrzés és értékelés alapelvei iskolánkban Az ellenőrzés és értékelés az oktató-nevelő munkában résztvevő valamennyi fél és a közvetve érintett szülő számára is igen fontos. Az ellenőrzés során felmérjük azokat a teljesítményeket és képességeket, amelyekkel a tanuló az adott pillanatban rendelkezik. Az értékelés során a tanuló megszerzett ismereteit viszonyítjuk: - A tantervben előírt követelményekhez - ez kritériumra irányuló értékelés. - Az előzetesen megállapított országos standardhoz - ez a normára irányuló értékelés. Mind az ellenőrzés, mind az értékelés alkalmával azonban a számszerű összehasonlítások és eredmények mérésén túl értékelni kell a tanuló személyiségének alakulását is.

9

Az ellenőrzés és értékelés a következő célokat szolgálja: Meggyőződünk arról, hogy a tanuló egy adott témakörrel kapcsolatban milyen ismeretekkel és képességekkel rendelkezik már - ez a diagnosztizáló (helyzetfeltáró) értékelés. Meggyőződünk arról, hogy egy-egy témakör tanulása közben a tanulók mennyit sajátítottak el a tananyagból, milyen képességeik alakultak ki a tanulás közben - ez a formatív (formáló-segítő) értékelés. Meggyőződünk arról, hogy a témakör lezárásakor milyen ismeretekkel és képességekkel rendelkeznek a tanulók - ez a szummatív (összegző-minősítő) értékelés. Tájékozódunk arról is, hogy a képzés során mennyit változott a tanulók személyisége, változtak-e emberi tulajdonságai. A fenti értékelési módok alkalmazásának helye, ideje: Diagnosztikai mérést elsősorban a 4 és 5. évfolyamos tanulóknál végzünk a tanév elején és végén. A formatív értékelést minden tanár a tanítás-tanulási folyamat eredményességének mérésére alkalmazza. Szummatív értékelés történik minden téma végén minden tárgyból. Az ellenőrzés és értékelés követelményei A kritériumra irányuló ellenőrzés és értékelés követelmény: - a NAT-ban (kerettantervekben) meghatározott követelményrendszer - a helyi tantervben meghatározott követelmények Az ellenőrzés és értékelés formái Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés és értékelés a valóságban szorosan összekapcsolódik, ezért célszerű egységben tárgyalni a kettőt. Ha az értékelés elmarad, az ellenőrzés öncélúvá válik. A továbbiakban az értékelést alapul véve két nagyobb egységre bontottuk a fejezetet: 1. Osztályozás és szöveges értékelés 2. A személyiség fejlődésének bemutatása Osztályozás és szöveges értékelés Az osztályban folyó nappali képzési rendszerben részt vevő minden tanulóra a következő ellenőrzési formákat használjuk:

10

Írásbeli ellenőrzés Írásbeli gozat)

felelet

Házi feladat Témazáró Anyaggyűjtés

Szóbeli ellenőrzés (röpdol- Felelet frontális osztálymunka Tanulói kiselőadás Házi feladat

A gyakorlati munka ellenőrzése Anyaggyűjtés gyakorlati munka Projektmunka Portfólió Házi feladat

Az ellenőrzés és értékelés mindegyik formájánál a pozitív minősítést tartjuk elsődlegesnek (dicséret, bíztatás, eredmények kiemelése), hiszen így juttathatjuk sikerélményhez a tanulókat. A különböző ellenőrzési formák esetén a tanulók teljesítményét osztályzatokkal, a tanári szabadság jegyében használatos egyéb értékelő szimbólumokkal és szöveggel értékeljük. Különösen fontos a számszerű és szöveges értékelés együttes használata. Az ellenőrzés és értékelés valamennyi tantárgyból azonos osztályzatokkal, hasonló formában és azonos elvek alapján történik. Ebben a NAT és a helyi tantervnek követelményei meghatározóak. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az egyes tantárgyak egyéni sajátosságai is érvényesüljenek. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az ellenőrzés és értékelés ideje Frontális osztály munka szóbeli Óráról-órára rendszeresen felelet Írásbeli felelet A rendszeres munkára késztetés miatt 2-3 órai anyag után rendszeresen, ill. egy-egy kisebb fejezet után. Témazáró dolgozat Egy-egy nagyobb egység lezárása után. Tanulói kiselőadás anyaggyűjtés, Alkalomszerűen, a tanulók rendszerezés megadott témához. érdeklődésének megfelelően a tananyag kiegészítésére. Projektmunka Egy-egy projektterület lezárásaként Tanulói portfolió Az éves munka lezárásaként a szakképzést előkészítő évfolyamon Házi feladat Rendszeresen Az ellenőrzés és értékelés rendszeressége A tanulók folyamatos munkára ösztönzése szempontjából igen fontos a rendszeres ellenőrzés és értékelés. Ez a rendszeres ellenőrzés az osztályzatok

11

számában is kifejezésre jut. Az osztályzatok számát a tantárgy heti óraszáma befolyásolja rendszeres ellenőrzés esetén is. A heti egyórás tantárgyakból félévenként minimum 2, heti 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tárgyakból félévenként 5, vagy több érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A különböző formában szerzett osztályzatokat (szóbeli, teszt, témazáró) a szaktanár az egyéni szabadság meghagyásával a tantárgyi és tananyag sajátosságainak megfelelően alkalmazhatja, arra kell törekedni, hogy a szerzett osztályzatok közül legalább egy szóbeli felelet értékelése legyen. 5-8. évfolyamon a tanult tantárgyakból (kivéve testnevelés,) tanulónként minimum a heti óraszámnak megfelelő dolgozatot kell íratni. A dolgozatírás időpontját a szaktanár legkésőbb egy héttel a megírás előtt közli a tanulókkal. Egy napon legfeljebb két dolgozat iratható. - A dolgozatokat a megíratást követő 15 munkanapon belül ki kell javítani. - A kijavított dolgozatokat (cetlit is) a tanulóknak meg kell mutatni. - Az a pedagógus, aki ezt nem teszi, fegyelmi vétséget követ el. A beszámoltatás Az iskolában a tanulók egy szűkebb körében a beszámoltatást, mint ellenőrzési és értékelési formát alkalmazzuk: - a magántanulók - a felnőtt tagozatos tanulók félévkor A beszámoltatás tartalma Évközi beszámoltatásnál: A tantervben előírt tananyag idő és részarányosan lebontott része. Év végi beszámoltatásnál: A tantervben előírt éves tananyag. A beszámoltatás formái A magántanulók esetében: Írásban: - fogalmazás megadott témára - feladatlap kitöltése - megadott feladatsor megoldása Szóban: - a tantárgy tananyagából összeállított tételsor alapján tételhúzással történik

12

Mind a kétféle beszámoltatásnál különösen nagy figyelmet kell fordítani a fontos anyagrészekre, illetve a mindennapi élet által megkövetelt anyagrészekre, gyakorlatban hasznosítható ismeretekre. A beszámoltatás ideje: Magántanulók esetében: január, június Osztályozói vizsgára kötelezettek esetében: Az utolsó tanítási nap előtt egy héttel, illetve a javítóvizsgák idején , augusztusban Felnőtt-tagozat: az első félév végén

A tanuló személyiségének fejlődése a tanulásban, mint munkafolyamatban A személyiség-fejlődés értékelésekor tájékozódunk a tanulók: - értelmi szintjéről - érzelmi beállítottságáról - önismeretéről - munkához való viszonyáról Ezek a területeken belül megállapíthatjuk, mennyire tudja alkalmazni a megszerzett ismereteket, mennyire gondolkodik önállóan, milyen a lényeglátása, mennyire tudatos a cselekvése. A teljes személyiségre vonatkozó nevelési célokat az iskolai nevelés és oktatás céljai című fejezet tartalmazza. A személyiség fejlődésének a bemutatása a szóbeli és írásbeli jellemzéssel történik, amely jellemzés a pozitív és a negatív változásokat egyaránt tartalmazza. A tanulók munkájának, személyiségének változásait értékeljük: - félév után és a tanév végén - a szülői értekezleteken - a családlátogatások alkalmával - az osztállyal kapcsolatos tantestületi értekezleteken - a szóbeli és írásbeli számonkérés alkalmával - a HHH-s tanulók esetében három havonta - egyéb alkalmakkor, a tanulók és a szülők igényeitől függően. A tanulók tanórán kívüli teljesítményének értékelése Az oktató-nevelő munka eredményességét segítik azok versenyek, amelyeken tanulóink rendszeresen részt vesznek. Ezek a következők: - Az egyes tantárgyakhoz kapcsoló országos, megyei, kistérségi, városi versenyek - környezetvédelmi vetélkedő - KRESZ-verseny

13

a

- vöröskeresztes verseny - sportversenyek - nem tantárgyi, egyéb versenyek A versenyeken részt vevő tanulók teljesítményét, elért eredményeit a versenyen történt elismeréstől és jutalmazástól függetlenül az iskolában is elismerjük. Ennek módjai a következők: - a szóbeli dicséret, - a könyvjutalom, - a győztesek nevének megjelenítése a helyi médiában - a versenykiírásban szereplő jogok elismerése -„Fogadás” a versenyeken eredményesen szereplő tanulók, szüleik, tanáraik részére Az értékelés egyéb területei A tanulók ismereteinek, készségeinek, személyiségjegyeinek alakulásán túl a tantestület figyelemmel kíséri az oktató-nevelő munkához közvetve kapcsolódó egyéb területeket is, és azokat folyamatosan beépíteni tevékenységébe. Fontosnak tartjuk, és figyelembe vesszük, hogyan vélekednek a szülők és az önkormányzat az iskola munkájáról, milyenek az igényeik az iskolával szemben. Igyekszünk megismerni és értékelni - a személyiség jogokat figyelembe véve a tanulók otthoni élet- és munkakörülményeit, a családban elfoglalt helyét- és szerepét, a szülők elvárásai és követelményeit a tanulókkal szemben. Értékeljük azt is, hogyan váltak be az új tankönyvek és taneszközök, az új oktatási módszerek. Ezeknek a feladatoknak a megoldásakor a következő módszereket és eljárásokat alkalmazzuk: -

Megbeszéléseket tartunk a szülőkkel a szülői értekezlet, a fogadó délután vagy a családlátogatás alkalmával.

-

Kérdőívek kitöltését kérjük a szülőktől és a tanulóktól.

-

A "Nyílt nap" keretében lehetővé tesszük, hogy a szülők tapasztalatokat szerezzenek gyermekük iskolai életéről, az iskola munkájáról.

-

A tanári beszélgetések alkalmával megbeszéljük tapasztalatainkat.

14

kicseréljük

gondolatainkat,

5.2. Mérési rendszerünk 5.2.1.A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a) pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettes, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, fenntartó, az Oktatási Hivatal. b) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők, NEMFI, Kormányhivatal Főosztálya 5.2.2. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a) a pedagógusok körében - Az iskolai klíma vizsgálata. (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) Felelős: igazgató. - SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. (kétévente) Felelős: igazgató. - A pedagógusok értékorientációs vizsgálata. (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén.) Felelős: igazgató. b) a szülők körében A szülői elégedettség mérése: - Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. Felelős: osztályfőnökök. Kérdőíves módszerrel a mindenkori 1. és az 5. évfolyamon

-

Felelős: igazgató. c) a tanulók körében A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: - Szociometriai vizsgálat a 5. évfolyamban Felelős: osztályfőnökök. -

Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a 8. évfolyamon Felelős: osztályfőnökök.

-

A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése a 6. és a 7. évfolyam elején. Felelős: osztályfőnökök.

15

-

A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni.

-

Felelős: szaktanárok.

-

Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: 1. Olvasás, szövegértés: a 4. 6. 8. . évfolyam . Felelős: magyar szakos nevelők. 2. Matematika: a 4. 6. és a 8. .évfolyamon. Felelős: matematika szakos nevelők. 3. Testi fejlettség (testnevelés): évente. Felelős: testnevelés szakos nevelő, iskolaorvos

-

5.3.Ellenőrzési-értékelési rendszerünk Rövid távú céljai: 

a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület;



az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatási-képzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása. Hosszú távú céljai:



az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi erőforrás kihasználását segíti;



pontos, tárgyilagos elismeréséhez.

adatokat

biztosít

a

minőségi

munka

Egyéb céljai: 

a felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb megfogalmazását segíti;



megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról;



javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja.

16

A folyamatleírás tartalma. A vezetés ellenőrzési hatáskörét az ellenőrzés eljárás rendjét a táblázat tartalmazza. Ellenőrzött területek

Ellenőrzést Ellenőrzés Dokumentálás Módszer végző gyakorisága helye Igazgató, Éves munkarend Nevelési-oktatási Óralátogatás Óralátogatási napló igazgató-helyettes szerint, illetve munka Haladási napló eseti Igazgató, Havonta egyszer Techn. dolgozók ig.helyettes, Megfigyelés Ellenőrzési napló illetve eseti

Az ellenőrzés szempontok alapján történik, mely az óralátogatási naplóban és a munkaköri leírásban az Szervezeti és Működési Szabályzatban és a Pedagógiai Programban megtalálható. Az ellenőrzést az értékelés követi. Ez lehet dicséret, elismerés, kitűntetés. Ha szükséges az adott terület javítása érdekében beavatkozás rendelhető el. Ezek lehetnek: kötelező hospitálás hiánypótlás képzésen való részvétel fegyelmi felelősségre vonás javító team működése folyamatszabályozás A beavatkozás módja egyedi esetben a felsoroltaktól eltérhet. Az eltérésről az ellenőrzőnek az igazgatót szóban tájékoztatnia kell. A beavatkozás eredményességének vizsgálata 1 maximum 6 hónap után kontroll ellenőrzéssel történik. Az ellenőrzés eredményének nyilvánosságra hozatali módjai: Egy-egy iskolai területet átfogó ellenőrzés eredménye az intézményi értékelésbe beépítetten kerül nyilvánosságra. Az ellenőrzési rendszer működtetéséért felelős: az iskola igazgatója. 5.4. Értékelés A folyamatleírás célja: Az iskola gyakorlatának átvizsgálása annak érdekében, hogy meghatározhatók és kijelölhetők legyenek az iskolában a partneri jelzések és tapasztalatok alapján a fejlesztendő területek, a javítandó és szabályozandó folyamatok. Feltárni az eredményeket a partnerek elégedettségét az iskola működésével kapcsolatban. A dolgozók informálása arról, hogy a teljes iskola ezen belül a saját

17

munkaterületükön végzett munkájuk hatékonysága, szakmai eredménye milyen. Célcsoport: minden dolgozó Felelős: igazgató A folyamatleírás tartalma: A vezetői intézményértékelés elkészítésének rendje:  Az intézményértékelés minden második évben a táblázatban meghatározottak szerint teljes körű.  Az éves munka értékelése legkésőbb minden év június 30-ig megtörténik.  Az értékelésen a teljes dolgozói kör részt vesz.  Az ellenőrzést végzők az ellenőrzés után elkészítik az értékelést.  A részértékelések összefoglalóját az igazgató készíti el.  Az értékelés az ellenőrzött területek szempontjainak teljesültségét elemzi.  Az értékelésnek ki kell térnie a beavatkozás után történő kontroll ellenőrzések eredményeire is, ha azok határideje az értékelés elkészítése előtt lejárt.  Az értékelés eredménye az adatok elemzése, a következtetések levonása, erősségek és javítandó területek meghatározása.  A nevelőmunka értékelése, osztályok eredményei, a pedagógusok önértékelése a tanévzáró értekezleten történik.  A vezetői értékelés után a pedagógusok véleményt nyilvánítanak. A tanévzáró értekezlet időpontja nem lehet később a vezetői iskolai értékelésénél. 

Az intézményi- és tanévzáró értékelésről jegyzőkönyv és jelenléti ív készül a jegyzőkönyv kiemelten tartalmazza azokat a következtetéseket, amelyeket a dolgozók, valamint a nevelőtestület a végzett munka alapján határoz meg, amelyek alapját képezik a következő év fejlesztendő feladatait.

5.4.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: 1. Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, 2. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, 3. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére, 4. A tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. 1.) a) Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanévben félévkor és tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli. b). A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: - Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). - A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok).

18

-

-

-

-

A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, programés tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve).

2.) a) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és a nevelő munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban – az érintett nevelő kérésére azonban írásban – végzik. b) A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma - Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? - Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? - Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól? - Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelte a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, - a tudományosság elvének, - a tanulók életkori sajátosságának Az óra felépítése és szervezése - Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? - Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? - Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? - Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)? - Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai?

19

Az órán alkalmazott módszerek - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? - Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volte a felhasználásuk? - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? - Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? - Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? -

Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez?

-

A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak?

-

A tanulók munkája és magatartása - Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? - Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? - Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? - Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? - Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? - Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? - Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) - Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? - Milyen a tanulók kapcsolata egymással? A nevelő munkája, egyénisége, magatartása - Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? - Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érző? - Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? - Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély,

20

-

Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? Milyen a tanterem rendje, tisztasága?

Az óra eredményessége -

-

El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül.

c) A pedagógusok munkájának értékelése A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. kirándulás) és iskolán belül (pl. Télapó, karácsonyi ünnepség, farsang). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel. - Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. - A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet. - Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel. - A tehetséges tanulók gondozása. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a munkacsoportok tevékenységében.

21

-

-

Szerepvállalás a munkacsoportok, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbképzésekben való részvétel, önképzés. A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka eredményességének javítása. Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció).

Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások. - Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.). - A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel). Az iskola képviselete. -

-

-

Részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése. Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban, a médiában. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmaipedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe. Érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, sport, stb. életében.

22

Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala. - Előzetes felkészülés a tanítási órára. - A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke. - A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés. - A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján. - A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán. - A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? - A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (középiskola). A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. - Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség kialakítása. - A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége. - A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás. - Gyermekvédelmi feladatok ellátása. - HHH-s tanulók fejlesztése. - HHH-s tanulók három havonkénti értékelése. A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. - Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.). A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival. - A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással).

23

Személyes példamutatás. - A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit. - Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára. Munkafegyelem, a munkához való viszony. - A munkaköri kötelességek teljesítése. - A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. - Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság). - A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása. - A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. - Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemző-képesség, vitakészség, önálló vélemény. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért. A vezetői feladatok ellátása. - A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató,igazgatóhelyettes, munkacsoportvezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés. - A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért? Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. - A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre. - Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése,

24

a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása. A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése. - A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. - A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése. Szakmai felkészültség. -

-

Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. Tudományos fokozat. Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban.

A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése, gondozása - A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál. - A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, egyéni fejlesztése, segítése. Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése. - A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön. - A nevelő által tanított tárgyból a középfokú felvételin elért eredmények. 4. a) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén értékelik az évzáró értekezleten. b) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő

25

-

-

-

-

tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése). Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek? Milyen új problémák jelentkeztek? Milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

c.) A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök az évzáró értekezleten értékelik

6. Minőségirányítási rendszer működtetése az intézményen belül 6.1. Intézményi értékelés indikátorai és használatának rendje A folyamatleírás célja:  Az intézményi folyamatok és tevékenységek eredményének folyamatos nyomon követésének biztosítása. Alkalmazási terület:  A folyamatok, tevékenységek mérése. A folyamatleírás tartalma:  Az intézményi folyamatok és tevékenységek mérésére, a partneri igény- és elégedettségmérések eredményeit alapul véve alakítottuk ki azt az indikátorrendszert, amelynek keretében adatgyűjtést, adatfeldolgozást és adatelemzést végzünk. Az indikátor-rendszer a következő területekre terjed ki:  Szakmai szempontok  Partneri elvárások teljesítése  Partnerek elégedettsége, illetve elégedetlensége  Humán erőforrások fejlesztése  Eszközgazdálkodás és finanszírozás  Az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztése  Az intézmény folyamatainak fejlesztése

26

Az indikátor-rendszer az intézményi folyamatok és tevékenységek indikátorait, azok származási helyét, a mérések és elemzések felelőseit, valamint a dokumentálás előírásait írja le. Az intézményi indikátorok gyűjtésének regisztrálását a tanév rendjéhez igazítjuk. (tanév eleje, félév, tanév vége) Az intézmény folyamatainak fejlesztése nem külön fejezetként szerepel az indikátor rendszerben, hanem beépül az egyes területekbe, mivel azokat folyamatainkon keresztül valósítjuk meg. Az indikátorok származási helyei:  Az érdekelt felek igényeinek, elégedetlenségének, felmérése  Év végi beszámoló  Félévi statisztika  Leltár  Mérési jegyzőkönyvek  Októberi statisztika  Partneri észrevételek nyilvántartása  Pénzügyi beszámoló  Személyi anyag

elégedettségének

A mérési utasítás szerint használt mérőeszközök biztosítják az eredmények összehasonlíthatóságát, ami egyik feltétele annak, hogy az elemzésből nyert adatok felhasználhatóak az intézményi működés értékelésénél, fejlesztésénél. Az indikátorok felhasználásának módja:  Az indikátorok évenkénti elemzését és összehasonlítását az előző évi eredményekkel a felelősként megjelölt személyek végzik.  Az elemzést megtárgyalja és véleményezi az intézmény vezetősége, jóváhagyja az intézmény igazgatója.  Az elemzést az alakuló értekezleten az intézményvezető ismerteti, eredményeit beépítik az éves intézményi és minőségfejlesztési munkatervbe.  Ezek az adatok felhasználhatók pályázatok írásához, trendvizsgálatok elvégzéséhez.

27

Intézményi indikátorok gyűjtése Tanév eleje Indikátorok 1. és 5. évfolyamra beiratkozottak létszámának alakulása

Forrás Tanulói nyilvántartó

Emelt óraszámú orientációs Jelentkezési lap képzést, iskolaotthonos napközis napló oktatást,és napközit igénylők és a felvettek számának alakulása A környező településekről Tanulói bejáró tanulók számának nyilvántartó, alakulása , más iskolákba napló eltávozott tanulók számának alakulása Bemeneti tanulási képességek, teljesítmények vizsgálatának Mérési lapok mutatói az 1. évfolyamon Bemeneti mérések eredményei Mérési lapok 5. évfolyamon Pénzügyi alapján beszámoló Kompetenciamérés eredményei 4., 6. és 8. évfolyamon

Felelős Iskolatitkár Igazgatóhelyettes

Iskolatitkár

Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes Szaktanárok Informatikus Igazgatóhelyettes

Egy pedagógusra jutó tanulók száma

Októberi statisztika

Az év elején a tanórán kívüli foglalkozáson, pedagógiai fejlesztéseken résztvevők létszáma (szabadidős programok) Az integrációban résztvevő tanulók száma és aránya

Októberi statisztika

Igazgatóhelyettes

Önkormányzati nyilvántartás Szülői nyilatkozat Személyi anyag

Igazgatóhelyettes

Szakos ellátottság Egy számítógépre jutó tanulók száma

Statisztika

28

Személyzeti ügyintéző Igazgatóhelyettes

Intézményi indikátorok gyűjtése Félév Indikátorok Szülői értekezletek látogatottsága (összevont és osztályszintű) Tanulói elismerések, elmarasztalások alakulása A tanulóknak nyújtott juttatások (ösztöndíj) egy főre eső átlaga A tanulók munka és tanulási körülményeinek javítása érdekében tett fejlesztések száma és mértéke forintban Bér és egyéb juttatások mértéke Munka- és egészségvédelemmel kapcsolatos fejlesztések száma Az önkormányzati támogatás mértéke Ösztöndíj-támogatásban részesülő hátrányos helyzetű tanulók száma A tantárgyak tanításának eredményei Igazolt és igazolatlan mulasztott órák száma és aránya Tanulói elmarasztalások számának alakulása Tanulói elismerések számának alakulása Tanulmányi átlagok alakulása (alsó, felső tagozaton)

Forrás

Felelős Igazgatóhelyettes

Jelenléti ívek Félévi és év végi statisztika Pénzügyi beszámoló

Igazgatóhelyettes Gazdaságvezető

Pénzügyi beszámoló

Gazdaságvezető

Pénzügyi beszámoló Gazdaságvezető Pénzügyi beszámoló Gazdaságvezető Pénzügyi beszámoló Gazdaságvezető Igazgatóhelyettes Statisztika

Igazgatóhelyettes

Statisztika

Igazgatóhelyettes

Statisztika

Igazgatóhelyettes

Statisztika

Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes

Statisztika

29

Intézményi indikátorok gyűjtése Tanév vége Indikátorok Óralátogatások száma

Forrás Feljegyzés

Felelős Igazgató és helyettes

Bemutató órák és belső továbbképzések száma

Feljegyzés

Munkacsoport-vezetők

Igazolt és igazolatlan mulasztott órák száma és aránya

Statisztika

Igazgatóhelyettes

Tanulói elmarasztalások számának alakulása

Statisztika

Igazgatóhelyettes

Tanulói elismerések számának alakulása

Statisztika

Igazgatóhelyettes

Az év végi és év közbeni tantárgyi bukások száma és alakulása

Statisztika

Igazgatóhelyettes

Lemorzsolódás mutatói

Statisztika

Igazgatóhelyettes

Tanulmányi versenyek eredményességének mutatói

Munkacsoportvezetők szaktanárok Mérési jegyzőkönyv

Igazgatóhelyettes

A tanórán kívüli foglalkozásokon résztvevők arányának alakulása (szabadidős programok)

Statisztika

Igazgatóhelyettes

Az intézmény által szervezett módszertani és más tapasztalatcserék száma

Munkacsoportvezetők

Igazgatóhelyettes

Iktatókönyv

Igazgató

Regisztrációs füzet

Igazgató

Külső mérések eredményei ( Pl.: kompetenciamérés)

Az intézmény által más szervezetekkel közösen indított fejlesztési projektek száma Sikeres pedagógiai pályázatok száma

30

Igazgatóhelyettes

A tantárgyak tanításának eredményei

Statisztika

Igazgatóhelyettes

Az intézmény hazai partnerkapcsolatinak száma

Év végi beszámoló

Igazgató

Az intézmény nemzetközi kapcsolatainak száma

Év végi beszámoló

Igazgató

Szülői értekezletek látogatottsága

Jelenléti ívek

Igazgatóhelyettes

Szülői panaszok számának alakulása

Iktatókönyv

Iskolatitkárok

Az integrációban résztvevő általános iskolai tanulók száma

Statisztika

Igazgatóhelyettes

Az intézmény megtartó ereje Tanulói nyilvántartó, (az intézményt nem elköltözés napló miatt elhagyó tanulók számának alakulása) Tanulmányi átlagok alakulása évenként(alsó,felső tagozaton) A 8. osztályos tanulók továbbtanulási irányainak alakulása Hátrányos helyzetű tanulók aránya Ösztöndíj-támogatásban részesülő hátrányos helyzetű tanulók aránya A tanulók munkakörnyezetének javítására fordított összegek alakulása Gyermekek részére nyújtott juttatások köre és mértéke Az alapítványok támogatottsága A tantárgyak tanításához szükséges tárgyi felszereltség adatai (taneszköz-jegyzék -%) A munkaerő-elvándorlás, fluktuáció aránya A munkavállaló javára eldőlt munkaügyi sérelmek, panaszok és viták

Iskolatitkár

Igazgatóhelyettes Statisztika Visszajelzések

Igazgatóhelyettes

Kimutatás

Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes

Kimutatás Kimutatás

Gazdaságvezető

Kimutatás Kimutatás

Gazdaságvezető Kuratórium

Kimutatás

Gondnok

Személyi anyag

Személyzeti ügyintéző

Iktatókönyv

Igazgató

31

A teamek és a résztvevő munkatársak számának alakulása Az iskolai végzettség alakulása, diplomák száma, 120 órás képzési kötelezettséget teljesítők aránya Pedagógus elismerések, kitüntetések Szakmai rendezvények nyilvántartása Az intézmény saját innovációjának eredményei

Iktatókönyv

Igazgatóhelyettes

Személyi anyag

Személyzeti ügyintéző

Személyi anyag

Igazgatóhelyettes Személyzeti ügyintéző Igazgatóhelyettes

Havi programok Beszámoló

Igazgató Gazdaságvezető

Intézményi indikátorok gyűjtése A partnerek elégedetlenségének, elégedettségének, igényeinek mérése Forrás: A partneri mérés kitöltött kérdőívei Felelős: Fejlesztő csoport Összesített nyilvántartás: FCS dokumentációs anyaga Az intézmény szakmai indikátorai 1. A pedagógiai program ismertségét és elfogadottságát jellemző mutatók 2. A munkatársak bevonásának és felhatalmazásának mutatói 3. A tanulók együttműködésére vonatkozó eredményességi mutatók A partnerek elvárásának teljesülésére vonatkozó indikátorok 1. A közvetlen partnerekkel történő kapcsolattartás és kommunikáció eredményességének mutatói 2. A diákönkormányzat eredményes működésének mutatói 3. A szülői tanács eredményes működésének mutatói 4. A közvetlen partnerek együttműködésekbe történő bevonásának eredményességi mutatói A partnerek elégedettségére, elégedetlenségére vonatkozó indikátorok 1. Az intézményen belüli tapasztalatok összegzésének és átadásának eredményességi mutatói 2. A közvetlen partnerek lojalitásával, az intézmény megtartó erejével kapcsolatos mutatók 3. A munkatársak bevonásának és felhatalmazásának mutatói 4. A tanulók elégedettségének mértéke a pedagógiai munkával 5. A szülők eredményességi mutatói

32

Az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztése 1. A munkatársak bevonásának mértéke a pedagógiai program, helyi tantervek kialakításában 2. A közvetlen partnerek együttműködésekbe történő bevonásának eredményességi mutatói 3. A közvetlen partnerekkel történő kapcsolattartás és kommunikáció eredményességének mutatói 4. A vezetés működésére vonatkozó eredményességi mutatók 5. Az egyének és a teamek elismerésének mutatói 6. A belső munkamegosztás és egyenletes munkaköri leterheltség mutatói 7. A teamek és a bevont munkatársak száma 8. A munkatársak közötti kommunikáció eredményességének mutatói 9. A munkatársak bevonása az intézményi fejlesztésekbe 10. A munkatársak bevonása a döntések előkészítésébe 11. A nem pedagógus munkatársak bevonása az intézmény fejlesztési tevékenységébe 12. Az intézményen belüli tapasztalatok összegzésének és átadásának eredményességi mutatói A folyamat dokumentumai, bizonylatai:  Indikátor-rendszer elemzése  Éves munkaterv 6.2. Irányított önértékelés folyamatának szabályozása A folyamatleírás célja:  Az iskolai önértékelés szabályozása annak érdekében, hogy az iskolában láthatók legyenek az erősségek, a fejlesztendő területek, hogy ennek eredményeként az iskola működésébe épüljön be a folyamatos fejlesztés.  Biztosítani az önértékelés ismételhetőségét, trendvizsgálatot. Célcsoport:  Minden dolgozó Felelős:  Fejlesztő csoport tagjai A folyamat dokumentumai és bizonylatai:  Feladatterv  Irányított önértékelés kérdőíve  Intézkedési terv  A hét önértékelő csoport írásos beszámolója  Összesítés, összegzés  Partneri mérés eljárásrendje A folyamatleírás tartalma:  Az irányított önértékelés koordinálását a fejlesztő csoport végzi, munkájukhoz feladattervet készítenek.

33

Az irányított önértékelés területei Adottságok:  A vezetés, a szervezeti kultúra  Intézményi stratégia, oktatáspolitika  Emberi és egyéb erőforrás  Intézményi folyamatok (ebben van a partneri igények) szabályozási rendszere Eredmények:  Folyamatos fejlesztés eredményei  Partnerek elégedettsége  Szervezeti kultúra változásában meginduló folyamatok  Szabályozottság a folyamatokban  Célok teljesültsége  Erőforrások felhasználásának hatékonysága Az irányított önértékelés gyakorisága:  4 évente Nyilvánosságra hozatal:  Az alkalmazotti közösséget az igazgató tájékoztatja az adott tanévben Módszerek:  Intézkedési terv  Kérdőív  Trendvizsgálat  Minőségi és mennyiségi adatfeldolgozás  Írásos összefoglalók készítése  Grafikus megjelenítés Az irányított önértékelést 4 évente az igazgató rendeli el. A fejlesztő csoport az egyes területek értékelésére team-vezetőt és tagokat javasol, amelyet az intézményvezetés hagy jóvá. A team az adottságokat, eredményeket feltérképezi, ehhez a szükséges adatokat és információkat a csoport rendelkezésére kell bocsátani. Ha a munka megtervezése során valamilyen információ hiányát észlelik, joguk van arra a területre vizsgálati anyagot összeállítani és az igazgató jóváhagyása után a vizsgálatot elvégezni. Az adatok rögzítése előre megtervezett formában történik. A vizsgálatok elvégzése után elsődleges adatelemzést végeznek, melyek összesítéseket, százalékolásokat tartalmaznak. Ez alapján megállapítják, hogy szükséges-e valamelyik vizsgálati eredmény pontosítására kiegészítő adatot gyűjteni, illetve elegendő adat érkezett-e be. Ezt követi a másodlagos adatelemzés, mely összehasonlító elemzést jelent. Az elemzésnek ki kell térni az előző önértékelésben elért eredmények és fejlesztendő területeken történt változásokra is és az intézmény programjában megjelölt prioritásokra (trendvizsgálat). Az elemzés után következtetéseket vonnak le, melyben egyértelműen meg kell jelölni az intézmény erősségeit és fejlesztendő területeit. A folyamat végén vizsgálják a használt eszközök beválását, szükség szerint javaslatot tesznek az eszközök

34

cseréjére, illetve kiegészítésére. A vizsgálat eredményét írásban kell rögzíteni, illetve ennek hatására módosítani kell az irányított önértékelés eljárásrendjét. A fejlesztő csoport az intézményi összesítő elemzést az igazgató számára átadja. A vezetés az értékelés eredményeit az intézményi működés értékelése és az intézményi működés javítása és fejlesztése területeken kötelezően hasznosítja. A hasznosításra intézkedési terv készül, melyek rövid, közép és hosszú távúak lehetnek. A rövid távú feladatok beépülnek az éves munkatervbe, a megoldásukra feladatterv készül. Az irányított önértékelés eredményeiből meghatározott közép és hosszú távú feladatok alapját képezik az intézmény stratégiai tervének, ezért az intézményvezető a felelős. Az elemzés eredményét az adatszolgáltató partnerekkel közölni kell a belső szabályzat szerint. Az irányított önértékelés bizonylatait és dokumentumait a belső szabályzás szerint kell kezelni. A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat Intézményünk teljes körű önértékelése szoros kapcsolatban van a fenntartói minőségirányítási rendszerben megfogalmazottakkal. A kapcsolat kétirányú: 

Az önkormányzat minőségirányítási programja határozza meg azokat a főbb elvárásokat, melyeket alapul szolgálnak az önértékelés szempontrendszerének kialakításához. Ezért az önértékelés eredményét összevetjük a fenntartói elvárásokkal és ennek alapján határozzuk meg a további feladatainkat.



Az intézményi önértékelés, valamint intézményünk országos mérésekben elért eredményeinek birtokában a fenntartó is az aktuális helyzetnek megfelelő új célokat, követelményeket fogalmazhat meg intézményünk felé.

Mindkét rendszer akkor lehet hatékony és működőképes, ha figyelembe veszi a folyamatosan változó adottságokat, lehetőségeket, eredményeket, és ezekre alapozva az intézmény és a fenntartó is időben megteszi a szükséges intézkedéseket. 6.3. Minőségbiztosítási dokumentálási rend szabályozása A szabályozás célja:  A minőségirányítási rendszer áttekinthetőségének, alkalmazhatóságának és könnyen kezelhetőségének megteremtése. Célcsoport:  Igazgató  Fejlesztő csoport Felelős:  Fejlesztő csoport vezető

35

A folyamat dokumentumai és bizonylatai:  Jegyzőkönyv  Feljegyzések A folyamatleírás tartalma:  Az intézmény megfelelő mélységig dokumentált formában szabályozta folyamatait, amelyhez kialakította és üzemelteti az intézmény jellegének megfelelő dokumentációs és bizonylatolási rendet, meghatározta a dokumentumok és bizonylatok megőrzésének rendjét, időtartamát.  A tervezési, végrehajtási, ellenőrzési, beavatkozási folyamatokat szabályozó dokumentumok kezelése során az intézmény biztosítja a dokumentumok és bizonylatok - kibocsátás előtti szakmai megfelelősségének ellenőrzését, - rendszeres átvizsgálását és szükség esetén aktualizálását, - érvényes kiadási állapotának azonosítását, - a rendelkezésre állást minden olyan helyen, ahol az intézmény működésének minősége szempontjából meghatározó tevékenységet végeznek, - kikereshetőségét, könnyű azonosíthatóságát, olvashatóságát, - a külső eredetű dokumentumok azonosítását elosztásuk előtt, - használatának megakadályozását, amennyiben azok hatályukat vesztették, - nyilvántartását. Iratkezelés:  Az intézmény a jogszerű és hatékony működését igazoló bizonylatok azonosítását, tárolását, hozzáférhetőségét, védelmét, megőrzését és selejtezését az iratkezelési szabályzatban rögzíti a vonatkozó jogszabályok követelményeinek megfelelően.  Az intézmény vezetése gondoskodik az iratkezelési szabályzatban foglaltak betartásáról.  Az igazgató minden nap postabontást végez, ahol dönt a levelek, faxok és a kinyomtatott e-mailek iktatásának szükségességéről és az iratot átvevő személyekről.  Az igazgató távolléte esetén a helyettesítési rend szerint történik a postabontás.  A minőségirányítási rendszer dokumentációja a fejlesztő csoport által elkülönítetten, időrendben történik. 6.4. Az információáramlás rendje A szabályozás célja:  Az intézmény információs hálójának és fórumainak kiépítése annak érdekében, hogy az alkalmazottak számára a szükséges információ biztosított legyen.

36

Célcsoport:  Az intézmény valamennyi alkalmazottja Felelős:  Az információt adó A folyamat dokumentumai és bizonylatai:  Jegyzőkönyv  Feljegyzés  Körözvény A folyamatleírás tartalma:  Az információ hitelességért és az informálás megtörténtéért minden esetben az információt adó a felelős. Az intézmény sikeres működéséhez szükséges információk átadásának rendszerét az alábbi táblázat tartalmazza: Információt adó Igazgató

Igazgatóhelyettes FCS

Munkacsoportvezetők Iskolatitkár

Informálás Információt Idő Informálás Keletkező Ellenőrzés tárgya kapó gyakoriság módja dokumentum Szakmai Minden Tanév Szóban Jegyzőkönyv FCS munka alkalmazott elején Faliújságon Munkarend Körözvényben Intézmény működtetése Munka Minden Szükség Szóban Feljegyzés Igazgató szervezés alkalmazott szerint Írásban Minőségfejlesztés Szakmai munka

Minden Félévenként alkalmazott Pedagógus Félévenként Igazgatóhelyettes Minden Szükség alkalmazott szerint

Tanügyi dokumentumok Formanyomtatványok használata DÖK vezetője DÖK Pedagógus munkája Tanulók KT vezetője ÉrdekMinden védelem alkalmazott Dolgozó Szakmai Minden továbbképzés alkalmazott tapasztalatai

Alkalomszerűen Alkalomszerűen Munkaértekezlet

Faliújság Szóban Szóban Írásban

Jegyzőkönyv Feljegyzés Jegyzőkönyv

Igazgató

Szóban

-

Igazgató

Szóban

-

Szóban

-

Igazgatóhelyettes Igazgató

Szóban

-

Igazgató

Igazgató

A táblázatban nem jelölt előre nem látható váratlan helyzetekben történő információ átadás módja:  Megbeszélések összehívása, kezdeményező az igazgató  Tájékoztató kifüggesztése hirdető táblára

37

 

Aláírásra köteles körözvény Felelőse: igazgató

7. A partnerkapcsolatok irányítása 7.1. A partnerazonosítás folyamatának szabályozása Célcsoport:  A teljes partneri kör Felelős:  Fejlesztő csoport A folyamatleírás célja:  A partnerek változásának követése annak érdekében, hogy be tudja építeni elvárásaikat az intézmény működési gyakorlatába. Partnerlista

A partnerlista fölülvizsgálata minden év októberében

Törvény

Fejlesztő csoport

Van-e változás?

n

STOP

igen

Partnerlista javítása

STOP

38

Módosított partnerlista

7.2. Partneri igény és elégedettség mérés szabályozása A folyamatleírás célja:  A partneri igény és elégedettség mérése ismételhetőségét összehasonlíthatóságát lehetővé tevő mérési szabályok kialakítása. Hatókör:  Közvetett és közvetlen partnerek Felelős:  Fejlesztő csoport A folyamat dokumentumai és bizonylatai:  Feladatterv  Szülői elégedettség kérdőíve  Tanulói elégedettség kérdőíve  Alkalmazotti elégedettségi kérdőív pedagógusoknak  Alkalmazotti elégedettségi kérdőív technikai dolgozóknak  Fenntartói elégedettségi kérdőív  Cigány Kisebbségi Önkormányzat elégedettségi kérdőív  Napsugár Óvoda elégedettségi kérdőíve  József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola kérdőíve  A közvetett partnerek elégedettségének kérdőíve

39

és

Eljárásrend az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének méréséhez (éves- négy éves) Partnerek megnevezése

Módszerek megnevezése - elégedettség, - elégedetlenség - igény

Mintavételi Mérési rend eljárások Közvetlen partnerek kérdőíves kikérdezés anonim - 4-8. módon évfolyamokon -évfolyamonként teljes körű - egy helyen mintavétel - 4 évente

Felelős

Visszacsatolás

felmérést irányító DIÖK pedagógus ülésen ismertetés FCS

1. Tanulók - 4-8. évfolyamokon tanulók közösségének évfolyamonként 30 %-ára kiterjedő reprezentatív mintavétel

2. Pedagógusok

- elégedettség, - elégedetlenség - igény

- teljes körű mintavétel

3. Nem pedagógus dolgozók

- elégedettség, - teljes körű - elégedetlenség, mintavétel - igény

- évente, - azonos időpontban osztályfőnök

- kérdőíves kikérdezés - 4 évente-évente - egyéni kitöltés - anonimitás - kérdőíves kikérdezés -4 évente-évente - egyéni kitöltés - anonimitás

40

FCS

Igazgató

gazdaságvezető

Igazgató

4. Szülők

- elégedettség, - elégedetlenség, - 1-8. - igény évfolyamokon a szülői közösségek évfolyamonkénti 30 %-ára kiterjesztve - 1-8. évfolyamokon teljes körű mintavétel

kérdőíves kikérdezés anonim módon

osztályfőnökök

-egyéni kitöltés évente

-egyéni kitöltés - 4 évente

Szülői Tanács részére szervezett értekezleten: igazgató

Szülői értekezlet: Osztályfőnök

-kérdőíves kikérdezés – évente - egyéni kitöltés - anonimitás

iskolatitkár

Oktatási Bizottsági Ülés: igazgató

- kérdőíves kikérdezés - évente - helyi kitöltés

iskolatitkár

6. Cigány Kisebbségi Önkormányzat

- elégedettség, - polgármester és - elégedetlenség, az oktatási - igény bizottság intézményhez közvetlenül nem tartozó tagjai (5 fő) - elégedettség - a kisebbségi - elégedetlenség önkormányzat - igény elnöksége

Szülői Tanács, igazgató

- elégedettség - elégedetlenség - igény

- kérdőíves kikérdezés - 4 évente - egyéni kitöltés

iskolatitkár

7. Napsugár Óvoda Polgár

Egyeztető megbeszélés: Igazgatóhelyettes

5. Fenntartó

- óvoda vezető

41

8. JAGSZI

- elégedettség - elégedetlenség - igény

Igazgató

- kérdőíves kikérdezés - 4 évente - egyéni kitöltés

iskolatitkár

Egyeztető megbeszélés: Igazgatóhelyettes

Közvetett partnerek 1. Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár Polgár

- elégedettség - elégedetlenség - igény

- igazgató

- kérdőíves kikérdezés - 4 évente - egyéni kitöltés

Igazgató

Köszönő, tájékoztató levél: igazgató

2. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Polgár

- elégedettség - elégedetlenség - igény

- vezető

- kérdőíves kikérdezés - 4 évente - egyéni kitöltés

Igazgató

Köszönő, tájékoztató levél: igazgató

3. Intézményi Alapítvány - Minőségi Oktatásért – Gyermekekért

- elégedettség - elégedetlenség - igény

- kuratóriumok elnöke

- kérdőíves kikérdezés - 4 évente - egyéni kitöltés

Intézményt képviselő kuratóriumi tag

Köszönő, tájékoztató levél: igazgató

4. Kistérségben működő nevelés-oktatási intézmények

- elégedettség - elégedetlenség - igény

- igazgatók

- kérdőíves kikérdezés - 4 évente - egyéni kitöltés

Igazgató

Köszönő, tájékoztató levél: igazgató

Általános iskola: - Görbeháza -Újtikos-Tiszagyulaháza - Újszentmargita

42

5. Művészeti iskola

- elégedettség - elégedetlenség - igény

- igazgatók

6. Hajdú- Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen

- elégedettség - elégedetlenség - igény

- igazgató

7. Polgári Rendőrőrs

- elégedettség - elégedetlenség - igény

- igazgató

8. Polgárőrség

- elégedettség - elégedetlenség - igény

- igazgató

- kérdőíves kikérdezés - 4 évente - egyéni kitöltés - kérdőíves kikérdezés - 4 évente - egyéni kitöltés - kérdőíves kikérdezés - 4 évente - egyéni kitöltés - kérdőíves kikérdezés - 4 évente - egyéni kitöltés

43

Igazgató

Köszönő, tájékoztató levél: igazgató

Igazgató

Köszönő, tájékoztató levél: igazgató

Igazgató

Köszönő, tájékoztató levél: igazgató

Igazgató

Köszönő, tájékoztató levél: igazgató

A közvetett partnerek igényének felmérése négy évente történik, melynek időpontja nem esik egybe az irányított önértékeléssel. A vizsgálathoz használt dokumentumokat dokumentumalbumban kell tárolni. A kitöltött eszközöket bizonylatként kell kezelni. A tárolási helye az archívum, tárolási ideje három év. A használt eszközöknek alkalmasnak kell lenni arra, hogy pontosan megismerhető legyen a partnerek elvárása, elégedettsége, elégedetlensége. Minden közvetett partnerre vonatkozóan elvárás-listát kell készíteni. A vizsgálat elvégzése után az adatokat elemezni kell, fel kell tárni a közvetett partnerek elégedetlenségével összefüggő fejlesztendő területeket. Az elemzés után fontossági lista készül, melyet a partneri igénymérés indikátoraként alkalmazunk. Az előző vizsgálat alapján mért adatokból trendvizsgálatot kell végezni. Az elemzés eredményeként meghatározzuk azokat a területeket és/vagy folyamatokat, amelyeket a partneri elvárásoknak megfeleltetve javítani, fejleszteni kell. A mérés eredményeiről a közvetett partnereket legkésőbb a vizsgálat elvégzésétől számított 60 napig írásban tájékoztatni kell. Ugyanezen időintervallum vonatkozik az intézményen belüli nyilvánosságra hozatalra is. Az alkalmazottakat és a többi közvetlen partnert szóban vagy írásban tájékoztatják a fejlesztő csoport tagjai a vizsgálat eredményéről. Az elégedettség, elégedetlenség vizsgálat ellenőrzését a fejlesztő csoport végzi. Az ellenőrzés kiterjed a szabályozás betartására. 7.3. Partnerekkel történő kommunikáció szabályozása A folyamatleírás célja:  A partnerek folyamatos tájékoztatási rendszerének, fórumainak meghatározása, annak érdekében, hogy minden olyan információ birtokába jussanak, mely biztosítja kellő tájékozottságukat az iskola működéséről és az őket érintő folyamatokról. Célcsoport:  Közvetett és közvetlen partnerek Felelős:  Intézményvezetés A folyamat dokumentumai és bizonylatai:  Jegyzőkönyv  Jelenléti ív A folyamatleírás tartalma:  A Pedagógiai program része Nyilvánosságra hozatal:  Az intézményben a nyilvánosságra hozatal előtt az információ helyességéről intézményi szinten a vezető köteles meggyőződni. A közvetett partnerek informálása szükség szerint az adott eseményre vonatkozóan szóban vagy írásban az igazgató kötelessége. Ellenőrzés:  Az információáramlás ellenőrzése a keletkező dokumentumok ellenőrzésével történik.

44

Az információ hozzáférhetősége és nyilvánosságra hozatala:  Az információk nyilvánosságra hozatalát követően azok írásos formája megtalálható az intézmény dokumentációs rendszerében és a könyvtárban elhelyezve. 7.4. Panaszkezelési eljárás rendje A folyamatleírás célja:  Az intézmény működésével kapcsolatban jelzett problémák hatékony kezelése annak érdekében, hogy az igazgató, illetve az alkalmazottak munkavégzése zavartalan legyen, valamint a partnerek által felvetett problémák számukra megfelelő módon megoldódjanak. Célcsoport:  Minden dolgozó Felelős:  Igazgató, illetve helyettes A folyamat dokumentumai és bizonylatai:  Feljegyzés  Jegyzőkönyv  Iktatókönyv A folyamatleírás tartalma:  Az igazgatót és a helyettest munkaidőben (hétfőtől-csütörtökig 8-16 óráig, pénteken 8-14 óráig) bármilyen jellegű észrevételükkel megkereshetik a szülők.  Rendkívüli esetben munkaidőn túl is fordulhatnak bejelentéssel az igazgatóhoz vagy a helyetteshez.  Az igazgató és a helyettes saját hatáskörükben mérlegelik, hogy azonnal intézkednek vagy az intézkedés előtt az érintettekkel történő egyeztetés követően 1 héten belül válaszolnak a szülőknek.  A bejelentésekről feljegyzés készül, melyet a szülők aláírásukkal nyugtáznak.  Ha a problémát nem tudják megoldani, az igazgatóhoz fordulnak.  Az igazgató minden egyes esetben írásban válaszol a problémákra.  A bejelentett problémák összesítésére félévi és év végi megbeszéléseken kerül sor.  Az alkalmazottak panasszal, észrevétellel az iskola igazgatójához fordulnak, melyről jegyzőkönyv készül.  A gyerekek panaszukkal az osztályfőnökükhöz, illetve az igazgató helyetteshez fordulnak.  Kiskorút érintő eljárás esetén a kiskorút törvényesen képviselő személynek jelen kell lenni.

45

7.5. Iskolai marketing tevékenység szabályozása A folyamatleírás célja:  Az intézmény és partnerei közötti irányított kommunikáció kialakítása az intézmény sikereinek, eredményeinek széleskörű ismertetése. Célcsoport:  Intézmény pedagógusai Felelős:  Intézményvezetés A folyamat dokumentumai és bizonylatai:  Statisztika  Beszámoló A folyamat leírás tartalma: Funkció

Partner

Rendszeresség

Felelős

Elsős előkészítő szülői értekezlet Nyílt nap Szülők tájékoztatása a tanévkezdésről Tanulmányi, sport és kulturális eredmények közzététele

Szülők

Novembertől márciusig

Intézményvezetés

Őszi és tavaszi szakmai továbbképzés Sulirádió Karácsonyi ünnepség Sportrendezvények a munkaterv alapján Március 15-ei megemlékező városi műsor Kistérségi tanulmányi verseny Farsang Anyák napja Vásárhelyi-hét

Szülők Szülők Tanulók Helyi újságok Szülők Fenntartó Kábel Tv Polgár város honlapja Az iskola honlapja Kistérségi intézmények

Március- április Augusztus

Intézményvezetés Igazgató

A tanévben folyamatosan

Igazgató

I.félév és II.félév eleje Folyamatos

Intézményvezetés

December

Intézményvezetés

Folyamatos

VDSE

Város polgárai Tanulók Szülők Kistérségi iskolák tanulói

Évente márciusban

Intézményvezetés

Folyamatos

Szaktanárok

Tanulók Szülők Alsó tagozatos tanulók szülei Tanulók, Tanárok, Szülők, Kistérségi, regionális intézmények

Évente tagozat vagy osztályszinten Évente

DÖK vezetők Osztályfőnökök Osztályfőnökök

Évente

Intézményvezetés

Tanárok Tanulók DIÖK segítő tanár Tanulók Tanárok Szülők Meghívott iskolák

46

DÖK vezetők

8. Az oktatási, nevelési tevékenységek értékelése 8.1. A programbeválás vizsgálatának szabályozása A szabályozás célja:  A helyi pedagógiai program eredményes, hatékony területeinek megerősítése, az elvégzett vizsgálatok eredményeiből következő módosítások folyamatának szabályozása Célcsoport:  Nevelőtestület Felelős:  Intézményvezető A folyamat dokumentumai:  Partneri igény és elégedettség mérés összefoglalója  Tanév végi statisztika  Tanmenetek  Éves munkatervek  Pedagógiai program A folyamatleírás tartalma:  A programbeválás vizsgálatát 4 évente végezzük. Az első vizsgálatot 2009.június 30-ig kell elvégezni. Terület A program általános részei Nevelési program Helyi tanterv

Eszköz Felelős Dokumentumelemzés Intézményvezető

Kritérium a módosításra A leírtakhoz képest 50 %-os eltérés van.

Partneri igény és FCS elégedettség mérés Dokumentumelemzés Szaktanárok (tanmenet, éves munkatervek) minimumkövetelmény ek teljesítése

A partnerek 40 %-a elégedetlen A leírtaktól 25 %-os eltérés van. Az iskola tanulói létszámának 30 %-a nem teljesíti a minimumkövetelményeket.

Amennyiben módosításra van szükség, készül egy javaslat a módszertani munkacsoport által. Ezt a javaslatot a nevelőtestület megtárgyalja, s 2/3-os szavazattöbbség esetén elfogadja. Ezután véleményeztetési jogot gyakorol a Közalkalmazotti Tanács, a Szülői tanács, Diákönkormányzat, majd a fenntartó elé benyújtjuk jóváhagyásra.

47

9. Az értékelés közös használatának rendje

követelményei

és

a

mérőeszközök

A szabályozás célja:  Meghatározza az értékelés azon elveit, amelyek biztosítják a tanulók személyiségjogainak védelmét, és információt adnak a partnereknek a tanulók jelenlegi teljesítményéről. Hatásköre:  Minden pedagógus Felelős:  Intézményvezetés A folyamat dokumentumai és bizonylatai:  Az IMIP-ben meghatározott mérőeszközök A folyamatleírás tartalma:  A tanuló értékelése minden pedagógus joga és kötelessége  Az értékelés történhet szóban és írásban  Az írásbeli értékelés lehet jegy vagy szöveges, vagy ezek együttese is  Szóbeli értékelés követhet minden olyan tevékenységet, amikor azt a nevelő indokoltnak véli  Témazáró dolgozatot 1 héttel a megírás előtt a tanárnak kötelessége bejelenteni, azt a naplóba ceruzával előzetesen beírni  Egy napon két témazáró dolgozatnál többet nem lehet íratni  A dolgozatokat a pedagógus két héten belül köteles kijavítani, és azt a naplóban és ellenőrzőben dokumentálni  A témazáró dolgozat jegyét piros színnel, a témaközi dolgozatokat zöld színnel a szóbeli feleleteket kék színnel kell jelölni  Az osztályfőnökök három havonta ellenőrzik a tanulók ellenőrzőjét (összevetés a naplóba beírtakkal)  Az értékelés ösztönző, pozitívumokra épített  Nem sérti a gyermek önérzetét, személyiségjogait, magába hordozza a fejlődés biztos hitét, melyet a pedagógusnak kell közvetíteni

48

A vizsgált terület

Módszer

Iskolára Tanulási képességek előkészítettség mérése 4-9 évesek részére

Mérési pont, gyakorisági idő Tanév eleje Belépő 1. osztályosok

Dokumentumok

Óvodai vélemények Nevelési Tanácsadó szakvéleményei, szakértői vélemények Bemeneti Statisztikai módszerek Tanév eleje Anyakönyvek, teljesítmények 5. osztályosok bizonyítványok, tanév végi statisztikák Tanulmányi Statisztikai módszerek Évente félévkor Naplók, eredmények és tanév végén anyakönyvek

Dokumentálás

Fejlesztő foglalkozások tervezése

Osztályfőnökök

Beérkező tudásszint rögzítése

Igazgatóhelyettes,

Intézmény egészére, egyes tantárgyakra, speciális foglalkozásokra

Egyéni képességfejlesztés és differenciálás megtervezése Beavatkozás megtervezése

Dokumentumelemzés

Minden tanév vége

Verseny jegyzőkönyvek

Szaktárgyi mérések

Írásbeli számonkérés anyanyelv,idegen nyelv és matematika tantárgyakból Magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból

Minden tanév vége 4.osztályosok

Helyi tanterv követelményei

Tanév végi beszámoló

Program, tanterv

Dokumentumelemzés, beválás vizsgálás, interjú tanulókkal, nevelőkkel, szülőkkel

4 évente (első alkalommal (2007/2008-as tanév vége)

Pedagógiai program, helyi tantervek, kérdőívek

Intézkedések

Osztálytanítók, Beérkező tanulók Igazgató-helyettes iskolára előkészítettségének szintje

Versenyeredmények

Évente 4., 6. és Kormányhivatal a 8.évfolyam által összeállított vége írásbeli feladatsorok Diagnosztizáló Magyar nyelv és Minden tanév Felmérő mérés irodalom, matematika, eleje feladatlapok idegen nyelv 5.évfolyam

Következtetések

Tanév eleji pedagógiai összegzés

Bemeneti teljesítmények statisztikai nyilvántartása Félévi osztályátlagok és tanév végi átlagokról készült kimutatások Tanév végi beszámoló

Kompetenciamérések

Felelős

Országos értékelést követő helyi értékelés

Felkészítés formáinak Bevált módszerek megválasztása átadása, új formák szervezése Igazgató-helyettes Tantervi Döntés a követelmények továbbhaladásról realitása Munkacsoportvezetők

Igazgató-helyettes Kompetencia teljesítmények rögzítése

Helyi tanterv követelményeinek korrekciója

Osztályban tanító Osztályfőnökök, nevelők szaktanárok megbeszélése

Beérkező tudásszint rögzítése

Egyéni képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás

Nevelési értekezlet, Intézményvezetés diákközgyűlés, Szülői Tanács, értekezlete

A pedagógiai program és a helyi tanterv változtatására tett javaslatok

Korrekciós terv készítése, végrehajtása

49

Szóbeli megbeszélés

4 évente (első alkalommal (2007/2008-as tanév vége) Évente

Tankönyvrendelés, taneszközfejlesztési terv Intézményi szabályzók

Elismerések, Statisztikai elemzés elmarasztalások

Évente tanév végén

Naplók, határozatok

Légkör, klíma

4 évente

Nevelőtestület

Integrációs és Statisztikai elemzés, képességírásos felmérés kibontakoztató program

4 évente 4., 6. évfolyam 2 évente

Naplók, foglalkozási naplók

Választható Dokumentumelemzés emelt óraszámú orientációs képzések és tanórai foglalkozások DÖK Beszámoltatás működése

Évente

Naplók, foglalkozási naplók, szülői kérdőívek

Kimutatások készítése a jelentkezők és a lemorzsolódók alakulásáról

Évente

Cselekvési program

Feljegyzés

Taneszköz, tankönyv Házirend, ügyelet

Dokumentumelemzés, szakmai megbeszélés

Klímateszt

Írásos összefoglaló

Tankönyvfelelősök

Javaslat a tankönyv- és Korrekciós terv eszközjegyzék készítése, módosítására végrehajtása

Pedagógiai összegzés szülői, nevelői, diákfórumokon Tanév végi pedagógiai összegzés Klímateszt eredményének feldolgozása Pedagógiai összegzés

Intézményvezetés

Javaslatok az SZMSZ Korrekciós terv módosítására készítése, végrehajtása

Osztályfőnökök, intézményvezetés

Pedagógusok munkája

50

Intézményvezetés

IPR projekt menedzsment, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Intézményvezetés

DÖK segítő tanár

értékelő Korrekciós terv készítése, végrehajtása Intézményen belüli Korrekciós terv kapcsolattartás, készítése, együttműködés formái végrehajtása Integrációs stratégia Korrekciós terv készítése, végrehajtása Választható képzések,foglalkozási formák működése

Javaslat új formák indítására, működők hatékonyságának fokozására

Együttműködési formák

Új formák beépülése

10.

Teljes körű intézményi önértékelés

A folyamat tartalma Az intézmény meghatározott időközönként teljes körű intézményi önértékelést végez, melyet kiterjeszt a helyzetfelmérésen kívül a folyamatok szabályozottságának, a szervezeti kultúra szintjének és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjére is. Az intézményértékelés alapelvei Az intézményi önértékelés a belső fejlesztés támogatása érdekében történik. Az intézményértékelés komplex, a tanulói teljesítmény értékelésén túl az eredmények létrejöttében szerepet játszó folyamatokat is vizsgálja. A működés, folyamatok vizsgálatánál az értékelés alapvető szempontja, hogy a vizsgált terület mennyiben járul hozzá az eredményességhez. Az intézményi működés ellenőrzése során tett megállapítások az értékelés bemeneti információi. Az értékelés során biztosítani kell, hogy az érintettek hozzájussanak az értékelés eredményeihez, az őket illető információkhoz. Az intézményértékelés céljai A közoktatás rendszerében közreműködők (intézmény, fenntartó) közös érdeke, hogy az intézmények teljesítményéről, minőségéről megbízható, objektív képpel rendelkezzenek. Az intézmények eredményességét folyamataik, működésük javításával, fejlesztésével lehet növelni, ezért az intézményértékelés nem kizárólag a nevelési, tanulási eredményekre, hanem az eredményességet befolyásoló tényezők, folyamatok, résztvevők vizsgálatára, értékelésére is irányul. Az intézményértékelés a feltételek, a folyamatok, és a kimenetek egymásra gyakorolt hatásának, összevetésével állapítja meg az intézmény eredményességét.(ezek alapján lehet kijelölni az intézményértékelés területeit) Az intézményértékelés az intézmény eredményeinek összevetése az elvárásokkal azért, hogy hozzájáruljon a pedagógiai munka fejlesztéséhez. Az erősségek és a fejlesztendő területek tényszerű megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése Az intézményértékelés funkciója Az intézmény pedagógiai céljainak a tanulói eredményekkel való összevetése. Az iskolahasználók elégedettségének vizsgálata. Az intézmény pedagógiai és működési tevékenységének, folyamatainak elemzése. (helyzetértékelés, problémafeltárás) Az önértékelés segítségével döntéshozatal a fejlesztésről.(az intézményi önértékelés az első lépés az intézményi minőségfejlesztés folyamatában)

51

Az önértékelés gyakorisága: 3-5 évenként az intézményi vezetői megbízás lejártának megfelelően. Az éves munkaterv rögzíti az önértékelés konkrét időpontját. Az értékelés módszerei, eszközei Folyamatos adatgyűjtés a meghatározott területeken, évenkénti összegzéssel, évenkénti elemzés, trendvizsgálat. Az értékelési ciklus végén az adatok összegyűjtése, elemzése, összegzése, trendvizsgálat. Kvantitatív megközelítés − mennyiségi mutatók, statisztikai módszerek alkalmazása Kvalitatív megközelítés − feljegyzések, interjúk, megfigyelések, beszélgetések az információk forrásai Az értékelés eszközei       

Interjú Fókuszcsoportos megbeszélés Megfigyelés Kérdőívek Tesztek Eseménynaplók Dokumentumelemzés, nyilvántartások elemzése

Az értékelés lépései       

A csoportok megalakítása A munkacsoportok felkészítése, képzése a feladatra A témakörök feldolgozásához segédanyag biztosítása A TEAM-ek elkészítik saját feladatterveiket Adatgyűjtés és feldolgozás folyamata, csoportvélemények kialakítása A csoportok prezentációja a nevelőtestület előtt A nevelőtestületi kiegészítések legitimálás

52

Értékelési modell (EFQM) Az Európa szerte elfogadott „Európai Alapítvány a Minőségirányításért” (EFQM) által kidolgozott Kiválóság Modell, illetve ennek alapján létrehozott magyar Nemzeti Minőségi Díj (NMD) kritérium rendszerén alapszik.

EREDMÉNYEK

ADOTTSÁGOK

Emberi erőforrások Vezetés

Munkatársi eredmények Folyamatok

(hosszú távú intézményi tervezés)

Közvetlen Partneri eredmények

Közvetett Partnerkapcsolatok és Erőforrások

Társadalmi hatás eredményei

Stratégia

Kulcs fontosságú eredmények

INNOVÁCIÓ és TANULÁS

A modell területei Az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai.  A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében.  Az intézmény stratégiájának meghatározása és az operatív tervezés  A meglévő folyamatok szabályozottsága  A szabályozási rendszer teljes körűsége  Az erőforrások figyelembe vételének módja  A partneri igények figyelembe vételének módja  Az intézmény menedzselése Az intézmény által elért eredmények  A munkatársak bevonásának mértéke  A folyamatos fejlesztés eredményei  A partnerek elégedettsége  A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága  A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei  A kitűzött célok elérése, megvalósítása  Az erőforrások felhasználásának hatékonysága  Az intézmény menedzselése

53

Az önértékelés területei és azok felosztása a csoportok között, valamint a témakörök feldolgozásának módszerei AZ ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI Csoport

1.

Adottságok A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében Az intézmény menedzselése

2.

Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása A meglévő folyamatok szabályozottsága

3. A szabályozási rendszer teljes körűsége

4.

Az erőforrások figyelembevételének módja

5.

A partneri igények figyelembevételének módja

Eredmények A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei A munkatársak bevonásának mértéke Az intézmény menedzselése A kitűzött célok elérése, megvalósítása A folyamatos fejlesztés eredményei A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága Az erőforrások felhasználásának hatékonysága

A partnerek elégedettsége

54

Módszer Dokumentumelemzés kérdőív /adatgyűjtő lap csoportos interjú statisztikai kimutatások Dokumentumelemzés csoportos interjú statisztikai kimutatások Dokumentumelemzés kérdőív/adatgyűjtő lap csoportos interjú statisztikai kimutatások Dokumentumelemzés statisztikai kimutatások Dokumentumelemzés kérdőív/adatgyűjtő lap,csoportos interjú,statisztikai kimutatások

Intézményi önértékelés elvégzésének eljárásrendje Az önértékelés folyamata Előkészítés és tervezés Az önértékelés célja Az önértékelés területeinek áttekintése A pedagógiai program alapján az önértékelésbe bevont területek azonosítása A nevelőtestület felkészítése Eszközök, felelősök, határidők meghatározása Az előzetes adatok számbavétele Az adott területre vonatkozó korábbi adatok, információk áttekintése Az önértékelési terv elkészítése Felkészülés az önértékelésre Önértékelési eszközök kiválasztása, készítése Az önértékelés lebonyolítása A kapott eredmények feldolgozása, értékelése

Módszer, eszköz

Felelős Igazgató, team

Határidő

Produktum

09. 15.

A vizsgálandó területek listája, strukturált rendszere Összehasonlító elemzés

Önértékelési terület listája

Belső továbbképzés Tantestületi értekezlet Önértékelési rend szerint

Értekezlet terve, résztvevőkből alakított team Értékelési rend

Összehasonlító mátrix

team

10. 15. Az intézmény korábbi információi, adatgyűjtés eredményei

Dokumentumelemzés Fókuszcsoportos interjú Kérdőíves adatgyűjtés team

01. 15.

Képzés, konzultáció

Képzési terv

Önértékelési eszközök kidolgozása

Eszközcsomag Indikátor lista

Önértékelési terv szerint Szempontrendszer

Önértékelés dokumentumai Adatok Beszámolók

55

Az önértékelés folyamata

Módszer, eszköz

Felelős

Határidő

Produktum

team Elemzés Elemzés, következtetések az adott területekre vonatkozóan (erősségek, fejlesztendő területek) Az önértékelés eredményeinek összevetése a korábbiakkal Trendvizsgálat

03. 15. Elemzési szempontrendszer Fejlesztő folyamatok

Területenkénti elemzés Lista

Összehasonlító elemzés

Összehasonlító táblázatok Adatbázis Igazgatóhelyettes,

Visszacsatolás Fejlesztési területek kijelölése, új önértékelési terv készítése Az eredmények egyéb felhasználása (pl. éves munkatervbe való beépítése) Az érdekeltek informálása

04. 15. Csoportmunkai elemzés Fejlesztési célok

Új önértékelési terv

Munkatervi kiegészítés

Értekezlet Írásos tájékoztatás

06. 25. team

Adatbázisba történő beillesztés

56

Jegyzőkönyvek

Az önértékelés megállapításainak összegzése ADOTTSÁGAINK Területek

Erősségek _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

Fejlesztendő területek ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ 5. . Az erőforrások _______________________________ figyelembevételén _______________________________ ek módja _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

1. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

2. Az intézmény stratégiájának meghatározás és megvalósítása

3. A meglévő folyamatok szabályozottsága

4. A szabályozási rendszer teljes körűsége

57

_______________________________ _______________________________ _______________________________ 6. A partneri _______________________________ igények figyelembevételén _______________________________ _______________________________ ek módja

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

7. Kulcsfontosságú folyamatok és kulcsfontosságú eredmények (értékelésnél az eredményeket mellékletek tartalmazzák)

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

58

EREDMÉNYEINK Területek

Erősségeink

Fejlesztendő területek

__________________________ __________________________ __________________________ 8. A munkatársak __________________________ bevonásának mértéke __________________________ __________________________ ______

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

__________________________ __________________________ 9. A folyamatos __________________________ fejlesztés eredményei __________________________ __________________________ _____ __________________________ __________________________ __________________________ 10. A partnerek __________________________ elégedettsége __________________________ __________________________ ______ 11. A szabályozási __________________________ rendszer __________________________ bevezetettsége, az __________________________ alkalmazás __________________________ hatékonysága __________________________ _____ __________________________ __________________________ 12. A szervezeti __________________________ kultúra fejlesztésének __________________________ eredményei __________________________ __________________________ ______ __________________________ __________________________ 13. A kitűzött célok __________________________ elérése, __________________________ megvalósítása __________________________ __________________________ ______ __________________________ __________________________ __________________________ 14. Az erőforrások __________________________ felhasználásának __________________________ hatékonysága __________________________ __________________________ _______

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

59

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

11.

AZ IMIP TANÉVENKÉNTI ÉRTÉKELÉSE

Országos kompetenciamérés és iskolai tanulói mérés és értékelés A nevelőtestület, a szülői szervezet véleményének kikérésével értékeli a minőségirányítási program végrehajtását az országos mérés és értékelés figyelembe vételével.

11.1. Az országos mérés és értékelés eredményeinek figyelembe vétele Célja: Az intézményben folyó pedagógiai tevékenység, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődésének nyomon követése. Az iskola eredményességi mutatóinak javítása és ennek érdekében a fejlesztések meghatározása az országos mérés eredményeinek figyelembe vételével.

Érvényességi területe: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 99. § (5) bekezdése által meghatározott évfolyamok: „A mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára.” Gyakorisága: Tanévenként, az OKM által kiadott a tanév rendjéről szóló rendelet alapján. TEVÉKENYSÉGEK Mérés előkészítése Mérés lebonyolítása A mérőlapok tárolása/ továbbítása OKÉV által megküldött szoftver telepítése, mérési eredmények letöltése, nyomtatása A mérés eredményeit a szaktanárok elemzik és értékelik A módszertani munkacsoport vezetői értékelő beszámolót készítenek a nevelőtestület számára, mely fejlesztési feladatokat határoz meg a következő tanévre és tartalmazza az intézmény mérési eredményeinek összehasonlítását: - a korábbi években elért eredményeinkkel - a megfelelő országos, megyei, kistelepülési eredményekkel - az iskola tanuló összetételére (HH/HHH) vonatkozó mutatók figyelembe vételével A tanév értékelése során az intézményvezetés - tájékoztatást ad a szülők és tanulók számára az eredményekről - a fejlesztési feladatokra alapozottan intézkedési tervet készít a szakmai célkitűzések elérése érdekében - megszervezi az esetleges változtatási javaslatok átvezetését: - a helyi tantervben - az alkalmazott módszerekben - tanítási idő mennyiségében - a cél- és követelményrendszerben

60

- a pedagógusok értékelési és módszertani kultúrája területén. Az intézkedési terv megvalósítása, az intézkedések megjelenítése a szaktárgyi tanmenetekben Egyéni fejlesztési tervek tanulónként Iskolai tanulói mérés, értékelés A folyamat Mérést az ellenőrző munka részeként meghatározott időközönként végzünk. A félévi, tanévvégi mérés, értékelés kötelező része pedagógiai gyakorlatunknak. A megfelelő mérőeszközökkel, objektív feltételek mellett végzett belső mérések, értékelések lehetőséget teremtenek arra, hogy feltérképezzük, elemezzük az iskolánk tanítási, tanulási teljesítményeit (évfolyamonként, osztályonként, egyénenként, tantárgyanként, stb.). A mérés szükségessége a vezetés számára  Megbízható adatokat szolgáltat az oktatás eredményeiről, trendjeiről osztályonként, évfolyamonként, tantárgyanként.  Összehasonlíthatóvá teszi iskolánk eredményeit az országos standardokkal, saját korábbi eredményeivel.  Az elemzésekkel ráirányítja a figyelmet a szükséges változtatásokra, fejlesztésekre, ezzel visszahat az oktató-, nevelőmunka folyamatára, a szaktanári, a tanítói munka szintjétől az intézmény egészéig.  A több éven át ugyanazon tantárgyból, és egyidejűleg több tantárgyból végzett mérések eredményeinek az országos standardokkal való összehasonlítása által következtetni lehet a pedagógus munkája minőségének, színvonalának egyenletessége, avagy a tantárgyi teljesítmények évfolyamonkénti, esetleg témánkénti összevetésével. A mérés jelentősége a pedagógus számára  Igazolja a pedagógiai szabadság értelmét, a tanítás stratégiai helyességét. Felelősségvállalást követel az eredményekért.  Jelzést ad az egyes követelményelemek és a tudás kapcsolatáról a tanításban alkalmazott hangsúlybeli eltérések megtérüléséről, a tanulás gyenge és erős pontjairól.  Országos standardok ismeretében, illetve nagy populáció mérését szervező szakmai műhelyekhez csatlakozással összehasonlítóvá teszi tanulók, osztályok, évfolyamok tudását.  Megváltoztatja az interakciós szintet: a pedagógusok egymás közötti, pedagógusvezetők, pedagógus-fenntartók közötti párbeszéd, a közös siker érdekétől vezettetve együttműködőbbé válik. A mérés jelentősége a tanulók számára  A tanulókat ösztönzi a tanulásra, szembesíti őket a követelményekkel, segítséget kínál a mérésekre készülés folyamatában, a tudás megszerzésében, önmagukhoz viszonyított jobb eredmények elérésére késztet.

61

 Megerősíti bennük a tanulás értelmét, a jól rendszerezett, ismételt tananyag mobilizálhatóságával megérezteti a tudás örömét.  Tapasztalathoz juttatja a tanulókat, a gyakorlatot közelíti az objektivitás felé, támpontot ad a pályaválasztási, továbbtanulási döntéshez. A tanulói mérés-értékelés folyamata Feladat 1.

Helyzetelemzés

1.1 1.2 1.3 1.4

Iskolai tapasztalatok összegyűjtése A tapasztalatok tantárgyankénti megoszlásának elemzése Mérési, értékelési szisztémák (módok) priorizálása A prioritások egyeztetése és befogalmazása a pedagógiai programba

2. 2.1 2.2 2.3

A mérések egyeztetése Összehangolás az ÖMIP-pel Összehangolás az országos mérésekkel Összehangolás az intézményi saját mérésekkel

3.

A mérési értékelési rendszer intézményi rögzítése

3.1 3.2 3.3 3.4

A mérések szervezése A mérések lebonyolítása Eredmények értékelése Összehangolt elemzések, trendvizsgálat

4. 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5

A mérések visszacsatolása Feladatok meghatározása Fejlesztési területek kijelölése Erősségek hangsúlyozása Adatbázisba rögzítés Visszacsatolás, érintettek tájékoztatása

11.2. Az értékelés alapján intézkedési terv készítése Az intézkedési terv készítése során közelebb kerülnek egymáshoz az intézmény szakmai célkitűzései és működési folyamata. Az intézményi minőségirányítási program éves értékelése Tevékenység folyamata 1. Helyzetelemzés 1.1 Az előző tanévben végzett mérések, értékelések, partneri mérések, önértékelések tapasztalatainak elemzése 1.2 A Problémák, okok feltárása - Eseti vagy visszatérő problémák - Elszigetelt, egyedi, rendszerszintű - Tervezési vagy végrehajtási szakaszra vonatkoztatható problémák

62

1.3 Az elemzés alapján: - rövid távú célok megfogalmazása - középtávú célok megfogalmazása - hosszú távú célok megfogalmazása Az intézkedési terv készítésének elvei Az országos kompetenciamérés elemzése során amennyiben az országos átlag alatt maradt az iskola tanulóinak mérési eredménye fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Az okok feltárásának területei:  Tanítás – tanulás folyamata  Oktatási tevékenység  Nevelőmunka  Tehetségfejlesztés  Tanórán kívüli tevékenység  Fejlesztés – innováció  Munkafegyelem – adminisztráció  Együttműködés A feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedési területek  Tanulók teljesítményének eredményessége  Egyéni fejlődés és szocializáció  A tanulók továbbhaladásának eredményessége  Az idő, mint tanulásforrás (hatékony időkihasználás)  A tanítás és a tanulás minősége  A tanulási nehézségek kompenzálása  Az iskola és a szülői ház  Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata  Az iskola és a munka világa Az értékelés eredményének értékelése a szülői szervezettel  Az intézmény minőségirányítási éves program és az országos kompetenciamérés és a helyi eredményeinek értékelése.  Az értékelés megismertetése a szülői szervezettel  A szülői szervezet véleményének kikérése  Intézkedési terv készítése Intézkedési terv Az értékelés alapján feltárt okok segítségével meghatározzuk azokat a célokat, amelyek ismeretében intézkedési tervet készítünk, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és működése folyamatosan közeledjen egymáshoz.

63

Tevékenység folyamata

1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

1.6 1.7

Felelős

1. Az intézkedési tervek készítése és megvalósítása A fejlesztési team kijelölése Intézkedési tervek készítése A feladatok megvalósítása Az elvégzett feladatok elemzése Az elvégzett feladatok értékelése - Esetleges problémaelemzés - Probléma esetén visszalépés a fejlesztési területhez - A problémához kapcsolódó új intézkedési terv készítése Az érdekelt felek tájékoztatása Az eredmények beépülése az intézmény tevékenységi rendszerébe 2. Új fejlesztési területek kijelölése Adatbázisba való rögzítés

igazgató fejlesztési team nevelőtestület fejlesztési team fejlesztési team igazgató

igazgató igazgató, fejlesztési team, nevelőtestület fejlesztési team

11.3. Az értékelés megküldése a fenntartónak A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését, a javasolt intézkedéseket megküldjük a fenntartónak.

3.1

3.2 3.3

3.4

Feladat A nevelőtestület és a szülői szervezet véleményét tartalmazó éves értékelést megküldjük a fenntartónak. Az értékelés alapján készített intézkedési terv eljuttatása fenntartóhoz A fenntartó a javasolt intézkedéseket jóváhagyja A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

Felelős

Határidő

igazgató

06. 30.

igazgató

06. 30.

Címzetes főjegyző

07. 25.

Címzetes főjegyző

08. 01.

64

12. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelési rendszere Hatóköre: a pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottakra terjed ki és a vezetői feladatokat ellátó munkatársakra. Az értékelés periódusa: minden dolgozót és vezetőt tanévenként egy alkalommal, június 30-ig. 12.1 A teljesítményértékelési rendszer működtetésének jogszabályi háttere, a rendszer kidolgozásához rendelkezésre álló háttérszabályozások        

A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény Önkormányzati minőségirányítási program Pedagógiai-, nevelési program Intézményi minőségirányítási program Szervezeti és Működési Szabályzat Továbbképzési és beiskolázási terv Személyre szóló munkaköri leírás Munkaterv

12.2. Az intézményben alkalmazott teljesítményértékelés célja Közvetett cél:  Segítse elő az intézmény minőségcéljainak hatékonyabb megvalósulását, a napi gyakorlat és az intézményi célok közelítését.  A partnerek elégedettségének fokozása  A teljesítményorientált szervezeti és vezetési kultúra megerősítése, a szervezet által megfogalmazott értékek elfogadtatása és fejlesztése  Az emberi erőforrás optimális felhasználása, illetve fejlesztése. Közvetlen cél:  A pedagógusok/vezetők teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélése, ezáltal a munkáltatói döntések megalapozottságának növelése  A dolgozó kapjon olyan átfogó értékelést munkájáról, amely alapja és ösztönzője lesz további fejlődésének, fejleszti önismeretét, önértékelését  A feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölése, az egyéni teljesítmény nyomon követése  A munkatársak célirányos továbbképzésének, karrierfejlesztésének támogatása

65

12.3 Az értékelés alapelvei, elvárásai Általános alapelvek:  Az értékelés területeit és módszereit a nevelőtestület javaslatainak figyelembevételével az intézményvezető határozza meg.  Az értékelés legyen alkalmas a munkasikerek, eredmények kimutatására, a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére.  Személyes adatok bizalmas kezelése.  Objektivitásra törekvés.  Az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló erőforrásokat.  Motiváló értékelési rend alkalmazása. Elvárások az értékelők felé:  Széles körben gyűjtött információkkal, tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát.  Vegyék figyelembe az intézményi sajátosságokat.  Az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen.  Adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejtse véleményét.  Tartsák be az adatkezelésre, titokkezelésre vonatkozó megállapodásokat. Elvárások az értékeltek felé:  Működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést.  Fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát.  Őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban. Az értékelési rendszer akkor jó, ha: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Komplex, reális visszajelzést ad a teljesítményről Útmutatást, támogatást, önbizalmat, motivációt nyújt a jövőre nézve. Lehetőséget ad a hatékonyság növelésére. Növeli a munkával való elégedettséget. Elősegíti az egyén szakmai fejlődését. Javítja a kollégákkal való munkakapcsolatot. Véleménynyilvánítási lehetőséget ad az iskoláról és a vezetésről.

Az értékelési rendszer az iskola számára akkor hasznos, ha: 1. Felszínre hozza az egyéni célkitűzéseket, és biztosítja, hogy azok az iskolai célokhoz, prioritásokhoz kapcsolódjanak. 2. Javítja az iskolán belüli kommunikációt és kapcsolatrendszereket. 3. Képes az egyéni készségek és szervezeti célok összehangolására. 4. Információt ad a továbbképzési feladatokat illetően. 5. Segíti az egyes pedagógust abban, hogyan tudná hatékonyságát növelni.

66

6. Meg tudja határozni az egyes pedagógus erősségeit és gyengeségeit és hozzájárul pedagógiai kompetenciájának fejlesztéséhez. 12.4. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók értékelési rendszere A vezetői teljesítmény értékelés hatálya kiterjed: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a vezetéshez sorolt személyekre.  Magasabb vezetői feladatot ellátó (igazgató)  Vezetői feladatokat ellátó ( igazgatóhelyettes)  Munkacsoport- vezetők  Minőségirányítási vezetők( FCS) Magasabb vezető: Az értékelést két TEAM is végezheti. Két értékelés esetén a két csoport egymástól függetlenül végzi tevékenységét.  A fenntartó – vagy az általa megbízott személy (ÖMIP meghatározása alapján)  Vezető (igazgatóhelyettes)  minőségirányítási felelős, kiegészítve a kibővített vezetőség tagjaival. Vezetői feladatokat ellátó igazgatóhelyettesek: Az értékelést végzik:  Igazgató  Minőségirányítási felelős  A szakjának megfelelő, az igazgató által felkért munkacsoport tagja A teljesítmény mérőegysége  A magasabb vezető esetén a teljesítményértékelést végző (személy, TEAM) saját hatásköre szerint.  A vezetők esetében a pedagógusoknál alkalmazott értékelési skála szerint és az eljárás rendjében megfogalmazott információ gyűjtést kiegészítjük a vezetői megállapításokkal. Az értékelés rendszere A vezetőértékelés során az értékelést a következő szempontok, területek mentén végezzük:  Pedagógiai munka: elkötelezettség az értékek, a folyamatos fejlesztés mellett  Ellenőrzés, értékelés, ösztönzés: rendszeresség, erőfeszítés és teljesítmény ismerete, ösztönző rendszerek  Feltételek megteremtése: személyi (pl. kiválasztás, betanítás), anyagi (bevételek, pályázatok)  Partnerkapcsolatok irányítása: azonosítás, elégedettség mérése, a kapcsolatok hatékonysága  Munkatársakkal való kapcsolat: informálás, támogatás, konfliktuskezelés, bevonás a döntésekbe  Társadalmi hatás: külső tevékenység, elismertség, publikációk, előadások  Vezetői személyiség, képesség, stílus: önképzés, munkabírás, nehéz helyzetek kezelése, személyes hatás, szervezőképesség

67

Az értékelés során alkalmazható módszerek Dokumentumelemzés Vezetői pályázat, cél- és feladatrendszer, valamint az ehhez tervezett módszerek Munkaköri leírás Éves munkatervek Tanév végi beszámolók Intézményi önértékelések eredményei (amennyiben ezek rendelkezésre állnak). Kérdőíves felmérés (intézmények pedagógusai és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak). Vezetői önértékelő kérdőív Vezetői interjú 12.5 A pedagógusok teljesítményértékelési rendszere A közoktatási törvény szerint a pedagógus feladatai: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy  nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,  nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,  a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye,  közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,  a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására.  a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,  a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon,  a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,  a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja,

68



a pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt.

12.6 A pedagógus munkájának - a törvény teljesítménykritériumai:   

    

   

által meghatározott -

Képesítése, felkészültsége széleskörű alkalmazását teszi lehetővé az általános iskolában. Megfelelően gondoskodik a rábízott tanulók személyiségének fejlődéséről. A nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Módszertani kultúrája alkalmas megfelelő tanulási környezet kialakítására. A tanulók matematikai és szövegértési kompetenciájának fejlesztéséhez kimutathatóan hozzájárul. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, nevelő, oktató munkája során eredményes azok betartatásában. A szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, folyamatos, partneri kapcsolatot ápol a szülőkkel. A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad. A gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. A gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja, személyes példájával is ezt erősíti. Innovációs képessége segíti az intézmény fejlesztését, pályázatok készítését. Munkafegyelmével hozzájárul az iskola törvényes működéséhez.

12.7 Az intézményben zajló értékelés folyamata Tájékoztatás A teljesítményértékelési folyamat első lépéseként az intézményvezető tájékoztatja az érintetteket a folyamatban való részvételükről, a rendszer elemeiről, az értékelés üteméről. A tájékoztatás célja: a teljesítményértékelési folyamat, az ütemezés, az egyéni értékelőlap kitöltésének ismertetése az érintettekkel. Az értékelésbe bevont személyekkel ismertetni szükséges, hogyan biztosítják az adatok titkosságát, mire és hogyan használják fel az értékelés eredményét.

69

Az értékeléshez szükséges információk gyűjtése      

A tanórai oktató-nevelő munka ellátásával összefüggően az óralátogatások, az óraelemzések szempontjai (félévente minimum két tanóra) A tanügyi és munkaügyi dokumentumok vezetésének szempontjai, azok ellenőrzési jegyzőkönyve, feljegyzések A pedagógiai tervező munka dokumentumai, tanmenetek, szakköri naplók, fejlesztési tervek, egyéni fejlesztési naplók… stb. Félévi, év végi tanulmányi átlagokról, bukásokról, versenyeredményekről… stb. készült kimutatások, statisztikák Továbbképzéseken való részvételről készült kimutatások Félévi, év végi beszámolók

Az információgyűjtés eszköze Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközön rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. A kérdőív skálája az alábbiak szerint alakul a vezető feladatokat ellátók esetében: 3 Kiemelkedő 2 Megfelelő 1 kevéssé megfelelő 0 Nem megfelelő A kérdőív skálája az alábbiak szerint alakul a pedagógusok esetében: 3 Kiemelkedő 2 Megfelelő 1 kevéssé megfelelő 0 Nem megfelelő Vizsgálandó területek 

a pedagógus oktató-nevelő munkája



a pedagógus tanórán kívüli iskolai tevékenysége



a pedagógus képzettsége és felkészültsége



a pedagógus hozzáállása és munkafegyelme



a pedagógus tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenysége



ügyviteli munkája



fejlesztésekben való részvétele



személyes kompetenciái

Az értékelés ideje, gyakorisága Az értékelésre minden tanév végén kerül sor június 30-ig. Ekkor az adott tanév munkája értékelődik.

70

Értékelés Az értékelési rendszer a vezető értékelésére, a vezetői csoport értékelésére és az értékelt munkatárs önértékelésére épül.  Első lépésként a vezető átadja munkatársának az „önértékelő lap”-ot, ezzel egy időben megállapodnak annak leadási határidejében.  Második lépésként az intézményvezetés (igazgató, igazgatóhelyettes) mindenkinek a munkáját értékeli a személyes értékelő lapon.  Az önértékelés leadása után az értékelt személyek betekintésre megkapják az értékelő csoport által elkészített teljesítményértékelés összegzését , melyet aláírásukkal jeleznek. Módjuk van az értékelőlapon „egyet nem értésüket” közölni, és azt indoklással együtt a lapra rávezetni. (ld. A pedagógus észrevétele az értékelő interjún:)  A három értékelőlap átlaga (0-3 között) adja meg a pedagógus munkájának végső értékelését - az adott kritériumok mentén. 12.8 Az értékelés eljárásrendje Az elkészített értékelési szempont alapján a pedagógusok/vezetők értékelésére tanévenként kerül sor június 30-ig. 1. 2. 3. 4.

5.

6. 7. 8. 9.

Az önértékelő lapok kiosztása a pedagógusoknak/vezetőknek május 31-ig. Az önértékelő lap kitöltésre 2 nap áll rendelkezésre. A kitöltött lapokat leadása a 2 nap elteltével. A pedagógusok teljesítményértékelő lapjainak kitöltésére a vezetőknek 2 hét áll rendelkezésükre. A vezetők teljesítményértékelő lapjainak kitöltésére az igazgatónak,vezető kollégáknak, pedagógusoknak 1 hét áll rendelkezésükre. Az értékelések összedolgozása a vezetők esetében az igazgató feladata. A pedagógusok teljesítményértékelésének összedolgozása az igazgató és a helyettes feladata. Az igazgató, a helyettes 3 nappal előre értesítik a kollégákat az értékelő interjú helyéről, idejéről. Az értékelő interjún az értékelések összevetésére, a fejlesztendő területek kijelölésére kerül sor. Az értékelés aláírása. Az értékelés személyi anyagba helyezése, illetve megküldése az érintettnek, az értékelést követő 15 napon belül.

12.9 A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása A dokumentumok, bizonylatok kezelése az intézményvezető feladata és felelőssége. A teljesítményértékelés során megfogalmazott megállapítások felhasználhatósága:  a pedagógusok, vezetői feladatokat ellátók elismerésénél, díjazásánál,  ahol meg kell keresni annak okát, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet,

71

 

amennyiben meg kell ítélni a pedagógus, vezető alkalmasságát, további foglalkoztatásának lehetőségét, vezetői feladatokkal történő megbízását (pl. szerződéses foglalkoztatásnál), amikor a szervezet fejlesztését szolgáló döntéseket kell hozni.

Valamennyi dokumentumot egy névre szóló gyűjtőmappában kell tartani, és a személyi anyagokra vonatkozó szabályok szerint kell tárolni és kezelni.

72

13. Az IMIP és az országos kompetencia mérés eredményeinek értékelése 13.1 Törvényi háttér A Kt. 40. § (11) ”A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz…” A Kt. 99. § (7) ”Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembe-vételével.” Nevelőtestületünk – a közoktatási törvény 40. § (11.)- ben foglaltaknak megfelelően – a szülői szervezet véleményének kikérésével minden tanév végén értékeli - az intézményi minőségirányítási programjának végrehajtását, - az országos mérés, értékelés eredményeit figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelést először a 2008/2009. tanévben, ezt követően évente végezzük el. 13.2

Az országos kompetenciamérést követő feladatok

Intézkedési terv 

Cél: Eredményes országos kompetenciamérés



Probléma:

Az

országos

kompetencia

mérések

során

az

iskola

a

jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített 

Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése



Erőforrások:



Humán:

érintett

tanítók,

szaktanárok,

osztályfőnökök,

mérés-

értékelés szakember, számítás technikus 

Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép



Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó

73

13.3

Eljárásrend

Ssz. Tevékenységek/feladatok 1.

Adatfeldolgozás minden tanulóra vonatkozóan

2.

Az adatok elemzése

3.

Az alulteljesítés okainak feltárása  Háttértényezők vizsgálata - Tanulói képességek mérése

4.

Módszer

Határidő

Adatfeldolgozó szoftver segítségével 3 héten Teljesítmények belül kimutatása  Osztályok teljesítménye  Egyéni teljesítmények (tantárgyanként feladatonként)

Attitűdvizsgálat, induktív gondolkodás mérése, olvasási képességek - Szülők iskolázottsága mérése, stb. Kérdőív  Pedagógusok Eredményesség, módszertani hozzáadott érték, kultúrájának vizsgálata képességfejlesztés  Egyéb okok feltárása - Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, betegség, stb. - Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések - Motiválás A feltárt okok elemzése Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel

74

2 héten belül

1 héten belül

Felelős

Érintett tanítók, szaktanárok, szám.technikus

Érintett tanítók, szaktanárok, szám.technikus, osztályfőnökök

Osztályfőnökök, érintett pedagógusok

5.

7.

8.

9.

Fejlesztési terv készítése  Tanulókra vonatkozóan Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján  Pedagógusokra Alkalmazott vonatkozóan módszerek, feladatok, tankönyvek, motiválás, tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, felzárkóztatás, stb.  Egyéb területek A feltárt okoknak megfelelő intézkedés meghozatala A szülők tájékoztatása a Fejlesztési tervek fejlesztési tervekről tartalma, együttműködés, szülők bevonása a fejlesztési tervek végrehajtásába A fejlesztési tervek Iktatott anyag megküldése a fenntartónak /dokumentálás A fenntartó által jóváhagyott intézkedési terv végrehajtása

3 héten belül

Érintett tanítók, szaktanárok, igazgató, igazgatóhelyettes,

1 héten belül

osztályfőnökök

1 héten belül

igazgató, igazgatóhelyettes,

Beépítése az éves A iskolai jóváhagyást munkatervbe követően azonnal

igazgató, igazgatóhelyettes, érintett pedagógusok

Szülők tájékoztatása A mérést követően, az országos mérési eredmények közzététele után. (honlap, szülői értekezlet, iskolarádió, stb.)

75

13.4 A következő évi országos kompetenciamérést követő feladatok Kt. 99. § (7) ”Ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához – jogszabályban meghatározottak szerint – pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont jóváhagyásával válik érvényessé. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.”

76

START

Lebonyolítás folyamata OM mérésekért felelős intézményi koordinátor

Országos jelentés a kompetenciamérésekről

Az országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlító vizsgálata (intézményi átlag-országos átlag) OM mérésekért felelős intézményi koordinátor, tanítók, tanárok

n A kompetencia mérés intézményi eredményei elérik-e a jogszabályban meghatározott minimumot?

Fenntartói felszólítás intézkedési terv készítésére Fenntartó

Intézkedési terv készítése Intézményvezető Intézkedési terv megküldése a fenntartónak

i

Intézményvezető

Intézkedési terv jóváhagyása Fenntartó Intézkedé si terv

Intézkedési terv

Intézkedési terv végrehajtása Érintett pedagógusok

STOP

77

INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER 1. A KJT ÁLTAL MEGHATÁROZOTT EGYES SZEMPONTOKHOZ TARTOZÓ ALKRITÉRIUMOK – AZ IPR KÖVETELMÉNYEINEK BEHELYEZÉSÉVEL IPR alkritériumok IPR alapú fejlesztéshez kapcsolódó akkreditált és nem akkreditált továbbképzés, felkészítések, tréningek

ÉRTÉKELÉS módszer Tény- és adat gyűjtés forrása tanúsítványok adatelemzés

értékelő Igazgató, Igazgató h., IPR munkacsop. vez

Konferencián, szakmai fórumon, regionális szakmai műhelyen való részvétel. Hospitálás más kollégáknál, más intézményekben

Számlálás, regisztráció

beszámoltatás

IPR munkacsop. vez

Félévi, tanév végi beszámoló

dokumentumelemzés

IPR munkacsop.vez

Másoknak tapasztalatátadás, publikálás az IPR-ben szerzett tapasztalatokról

szakmai Munkacsoportok megnyilatkozások beszámolója bemutató óra tartása előadás belső képzés

Igazgató Igazgató h.

2. A MUNKAKÖR ELLÁTÁSA SORÁN VÉGZETT SZAKMAI, GYAKORLATI MUNKA

IPR alkritériumok A szociális hátrányok enyhítése a programban részt vevő tanulók részére az iskolai programokhoz kapcsolódóan. (tanulás támogatása, kulturális, sport, egyéb szabadidős) Pályaorientációs programok, a továbbtanulást elősegítő tevékenységek. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttműködés kialakítása az óvodával.

ÉRTÉKELÉS módszer értékelő Tény- és adat gyűjtés forrása Programokon készült Megfigyelés Igazgató h. jelenléti ívek , a Dokumentumelem- IPR munkacsop. bekapcsolódó zés vez. tanulók száma, beszámolók Továbbhaladási adatok, beszámoló tanulói elégedettség mérése Emlékeztető, Beszámoló, személyes látogatás, Szülői elégedettségmérés

78

adatelemzés Igazgató, dokumentumelem- Igazgató h., IPR zés munka. csop. vez Dokumentumelem- IPR munkacsop. zés, vez megfigyelés

megfigyelés

A tanulók által közvetlenül használt, az IPR megvalósítását segítő fejlesztő eszközök beszerzése.

Eszközök listája, számlák

Tanulóbarát osztályterem kialakítása.

Tanulói Adatelemzés, Elégedettségmérés, megfigyelés osztálytermek értékelése – verseny, adott szempontok alapján

Igazgató h., IPR munkacsop. vez Igazgató h., I PR munkacsop . vez

3. A SZAKMAI MUNKÁVAL KAPCSOLATOS PORBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG IPR alkritériumok Differenciálás mindenkinek.

ÉRTÉKELÉS módszer Tény- és adat gyűjtés forrása Óralátogatás, Megfigyelés, tanulói adatelemzés elégedettségmérés

értékelő Igazgató, Igazgató h., IPR munkacsop. vez.

A kooperatív tanulásszervezési módszer alkalmazása.

Óralátogatás, naplóban az ilyen órák jelölése, tanulói elégedettségmérés

Megfigyelés, adatelemzés

Igazgató, Igazgató h., IPR munkacsop. vez.

IKT eszközhasználat

Óralátogatás, naplóban az ilyen órák jelölése. tanulói elégedettségmérés

Megfigyelés, adatelemzés

Igazgató, Igazgatóh., IPR munkacsop. vez.

Módszertani adaptáció. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese.

Óralátogatás, tanulói elégedettségmérés fejlesztési terv, beszámoló

Megfigyelés, adatelemzés, dokumentumelemzés

Igazgató, Igazgató h, IPR munkacsop. vez.

Az IPR-hez kapcsolódó intézményi vagy kistérségi szintű projekt megvalósítása.

Projektleírás, beszámoló

Dokumentumelem- Igazgató, zés Igazgató h, IPR munkacsop. Vez.

79

4. A MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉG ÉS HIVATÁSTUDAT

IPR alkritériumok Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése. Szülőkkel való kapcsolat a tanuló fejlődésének érdekében. Fejlesztési terv megbeszélése a szülővel, egyéb találkozások száma, minősége.

ÉRTÉKELÉS módszer Tény- és adat gyűjtés forrása Családlátogatások, Beszámolók szülői elégedettség elemzése, mérése, szülők elégedettségének vizsgálata, a szülőknek szóló írásbeli tájékoztató

értékelő Önértékelés, Igazgató h., IPR munkacsop. vez.

A tanuló értékelésébe a tanuló bevonásának módja

Fejlesztési terv, tanulói önértékelés, tanulói értékelés,

Dokumentumelem- Igazgatóh., Zés, IPR munkacsop.vez adatelemzés

A tanuló fejlesztése érdekében a nevelőtestületen belüli együttműködés, kapcsolatok ápolása A tanuló fejlesztése érdekében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyámhatósággal, a különböző szakszolgálatokkal, kisebbségi önkormányzattal való kapcsolat.

Értékelő Esetmegbeszélés emlékeztetői, jelenléti ívek, értekezletek, egyéb szakmai összejövetelek, fejlesztési tervhez illeszkedő kapcsolatfelvétel, beszámolók

Dokumentumelem- IPR munkacsop. zés, vez. megfigyelés

80

Dokumentumelem- Igazgató helyettes, zés, IPR munkacsop. megfigyelés vez

5. A MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS PONTOSSÁG, SZORGALOM, IGYEKEZET

IPR alkritériumok A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló egyéni fejlesztési terv alapján történő haladását, fejlődését (különös tekintettel az IPR programban kijelölt kompetenciákra), illetve az ezeket hátráltató okokat osztályfőnökként vagy érdekelt pedagógusként legalább háromhavonta értékeli. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók hiányzásának, lemorzsolódásának csökkentésére vonatkozó osztályfőnöki vagy érdekelt pedagógusi törekvések, eredmények

Az IPR programmal kapcsolatos dokumentációk, statisztikai adatok, beszámolók időben, pontosan az adott szempontok szerint történő leadása, elkészítése.

ÉRTÉKELÉS Tény- és adat gyűjtés forrása Fejlesztési tervek, haladás regisztrációja

Tanulók igazolt/igazolatlan hiányzásainak száma, aránya, tanulmányi eredmények, bukások alakulása, lemorzsolódási adatok, beszámolók Leadás regisztrálása. a beszámolók adott szempontok alapján történő vezetői értékelése

81

módszer

értékelő

Dokumentum ellenőrzés, elemzés

Igazgató, Igazgató h, IPR munkacsop. vez.

Adatelemzés, dokumentumelemzés

Igazgató h.

Dokumentumelem zés, vezetői értékelés

Igazgató, Igazgató h, IPR munkacsop vez

IPR munkacsop. vez.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Intézményünk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006. szeptember 1jétől hatályos módosítása 40. § (11) bekezdésének megfelelően kiegészítette Minőségirányítási Programját 

a pedagógusok és a vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szempontjaival és az értékelés rendjével,



a teljes körű intézményi önértékelés periódusának, módszereinek és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatának meghatározásával,



az IMIP végrehajtásának és az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelésére vonatkozó feladatokkal.

Az intézmény átszervezése kapcsán egybeszerkesztett és kiegészített jelenlegi változat a fenntartói jóváhagyást követően 2011. július 1-től hatályos. A Minőségirányítási Program nyilvános dokumentum, bárki számára hozzáférhető intézményünk honlapján, illetve az iskolai könyvtárban. A Minőségirányítási Program végrehajtásának évenkénti értékelését szintén a honlapunkon tesszük közzé. A keletkezett dokumentumokat, bizonylatokat az Iratkezelési Szabályzatában rögzítettek szerint őrizzük meg. Polgár, 2011. június 15.

Dr. Faragóné Béres Edit sk. igazgató Záradék: A Minőségirányítási Programot intézményünk alkalmazotti közössége megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Polgár, 2011. június 17. Kapus Istvánné sk. Alkalmazotti közösség képviselője

Berkes Jánosné sk. Alkalmazotti közösség képviselője

A Minőségirányítási Programot az intézmény nevelőtestülete megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Polgár, 2011. június 17. Szabó Bertalan sk. Nevelőtestület képviselője

Polonkainé Szabó Marianna sk. Nevelőtestület képviselője

82

A Minőségirányítási Programot az intézmény Szülői Tanácsa megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Polgár, 2011. június 21. Esenczkiné Lukács Ilona sk. Szülői Tanács képviselője A Minőségirányítási Programot a Diákönkormányzat megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. Polgár, 2011. június 21. Képes Hedvig sk. Diákönkormányzat képviselője

A Minőségirányítási Programot a fenntartó megismerte, az abban foglaltakat a 73/2011. (VI.30.) sz. határozatával jóváhagyja. Polgár, 2011. június 30. Tóth József sk. polgármester

83