MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI. I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda PROGRAM. Készítette: Hajós Éva igazgató

I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: ____________ Hajós Éva igazgató

Az alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2009. április Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2009. április Fenntartói jóváhagyás dátuma: Tervezett felülvizsgálat idıpontja: évente Minıségirányítási program sorszáma: Minıségirányítási program használója:

TARTALOM A MINİSÉGFEJLESZTÉS ALAPJAI ................................................................ 6 1. Bevezetés........................................................................................................... 6 1.1 Vezetıi Nyilatkozat..................................................................................... 6 1.2. Az Intézmény történetének és tevékenységének ismertetése..................... 6 2. Minıségpolitika............................................................................................... 11 3. Értékeink, minıségcélok ................................................................................. 12 4. A fenntartói minıségirányítás céljaihoz, elvárásaihoz kapcsolódó intézményi feladatok .............................................................................................................. 13 4.1. Az éves tervezés alapját képezı fenntartói célok..................................... 15 MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI-ELJÁRÁSI KÉZIKÖNYV ..................................................................................................... 17 1. A Minıségfejlesztési Rendszer célja, érvényessége; általános bevezetés..... 17 2. Folyamatszemlélető megközelítés .................................................................. 17 3. Alkalmazási terület.......................................................................................... 18 4. Rendelkezı hivatkozás.................................................................................... 19 5. Szakkifejezések és meghatározások................................................................ 20 6. Minıségirányítási rendszer leírása.................................................................. 20 6.1. Általános követelmények ......................................................................... 20 6.2. A dokumentálás követelményei ............................................................... 23 ME1 A dokumentumok kezelésének eljárása ...................................................... 24 ME1_1. Általános rész ............................................................................. 24 ME1_2. Alkalmazott dokumentumok, iratok ........................................... 24 ME1_3. Dokumentumok készítése, kiadása, kezelése ............................. 24 3.1. Általánosan érvényes elıírások............................................................ 24 3.2 Dokumentumtípusok és az azokkal kapcsolatos felelısségek ..... 25 3.3 Az egyes dokumentumtípusokkal kapcsolatos teendık ............... 27 27 Minıségirányítási Program Törvények, jogszabályok, Közlönyök 28 Pedagógiai Program,ennek részeként Helyi tantervek, továbbá Helyi képzési programként használt Központi programok ................................................ 28 Tanmenetek, foglalkoztatási tervek .............................................................................. 28 Szabályzatok, SZMSZ, Házirend .................................................................................. 29 Az Intézmény fenntartásával kapcsolatos jogi iratok................................................... 29 Egyéb külsı forrásból származó dokumentumok ......................................................... 29 Igazgatói utasítások...................................................................................................... 29 Számítógépes hálózaton elhelyezett dokumentumok kezelése ...................................... 29

ME2 A feljegyzések kezelésének eljárása........................................................... 30 ME2_1. Általános rész ............................................................................. 30 ME2_2. Bizonylatok, formanyomtatványok, igazolások ......................... 30 ME2_3. Bélyegzık nyilvántartása............................................................ 31 ME2_4. Archiválás ................................................................................... 31 7. VEZETÉSI FELADATOK ............................................................................. 31 7.1. A vezetıség felelısségi köre.................................................................... 31 2

7.1.1. A vezetıség elkötelezettsége a minıségfejlesztés iránt.................... 31 7.1.2. Partnerközpontúság érvényesülése.................................................... 31 7.1.3. Minıségpolitika meghatározása........................................................ 31 7.1.4. A tervezés vezetıi felelıssége .......................................................... 32 7.1.5. Felelısségi körök, hatáskörök meghatározása, kommunikáció........ 32 7.1.5.1. Felelısségi körök és hatáskörök .................................................................. 32 7.1.5.2. A vezetıség képviselıje .................................................................................. 33 7.1.5.3. A vezetés feladatai a belsı kommunikáció terén ............................................ 33 7.1.5.4. Aláírási jogok meghatározása ......................................................................... 35 7.1.5.5. Vezetıségi átvizsgálás..................................................................................... 35

ME3 Vezetıi átvizsgálás eljárása ....................................................................... 35 7.2. Gazdálkodás az erıforrásokkal ................................................................ 36 7.2.1. Gondoskodás az erıforrásokról......................................................... 36 7.2.2. Általános útmutatás ........................................................................... 36 7.2.3. Felkészülés, tudatosság és képzés ..................................................... 36 7.2.4. Infrastruktúra (Feltételrendszer)........................................................ 36 7.2.5. Munkakörnyezet................................................................................ 37 ME4 Személyzeti kérdések, belsı oktatás, képzés .............................................. 37 ME4_1 Általános rész ..................................................................................... 37 ME4_2 Új dolgozó felvétele ........................................................................... 37 ME4_3. Belépéskor kötelezı oktatások.......................................................... 38 ME4_4. Munkatársak továbbképzése, oktatása .............................................. 38 ME4_5. Munkaviszony megszőnésével kapcsolatos feladatok ...................... 39 ME4_6 Az oktatási-nevelési szolgáltatásban részt vevı külsı (Be)szállítók (Óraadók, megbízással dolgozók, stb) minısítése .......................................... 39 6.1. Általános rész ....................................................................................... 40 6.2. Beszállító nyilvántartás ........................................................................ 40 8. A TERVEZÉS FELADATAI ......................................................................... 40 8.1. Minıségcélok kitőzése ............................................................................. 40 8.2. A minıségirányítási rendszer tervezése................................................... 40 ME5 Minıségcélok kitőzése; Minıségtervezés folyamata.................................. 41 ME5_1. Minıségcélok kitőzése............................................................... 41 ME5_2. Minıségcélok elérése; Minıségtervezés .................................... 41 8.3. Az intézmény szolgáltatásainak megtervezésével kapcsolatos feladatok, folyamatok....................................................................................................... 42 8.3.1. A közvetlen és közvetett partnerekkel kapcsolatos folyamatok ....... 42 8.3.2. A szolgáltatásokra vonatkozó követelmények meghatározása ......... 42 8.3.3. A szolgáltatásokra vonatkozó követelmények átvizsgálása ............. 42 8.3.4. Kapcsolattartás a partnerekkel .......................................................... 42 8.3.5. A szolgáltatás nyújtásának szabályozása .......................................... 43 8.3.6. A tanulók tulajdona ........................................................................... 43 8.3.7. A szakmai anyagok és eszközök állagának megırzése .................... 43 8.3.8. A megfigyelı- és mérıeszközök kezelése ........................................ 44 ME6 Nevelési-képzési folyamat szabályozása .................................................... 44 3

ME6_1. A következı tanév/nevelési év megszervezése, ütemezése.............. 44 1.1. A képzés meghirdetése; beiskolázási propaganda ............................... 45 1.2.A tanulók felvételének menete az intézménybe.................................... 46 1.3 A pedagógusok megbízása .................................................................... 47 1.4. A beiratkozás menete ........................................................................... 47 1.5.Rendkívüli felvételi, pótbeiratkozás...................................................... 47 1.6. Javítóvizsga, egyéb tanulmányok alatti vizsgák szervezése tanévkezdés elıtt .............................................................................................................. 48 ME6_2. A tanév/nevelési év indítását (közvetlenül) megelızı feladatok...... 48 2.1. Az órarend/foglalkoztatási terv elkészítése.......................................... 48 2.2. Nyitó (Alakuló) értekezlet.................................................................... 48 2.3.Egyéb feladatok..................................................................................... 49 2.4. Tanévnyitó ünnepély............................................................................. 49 ME6_3. A tanév indítását (közvetlenül) követı feladatok ............................. 49 ME6_4. A szakmai / pedagógiai munka kialakítása, végrehajtása................. 49 4.1. A szakmai munka alapjául szolgáló utasítások.................................... 49 4.2.A tanév során szükséges adminisztrációs és szervezési kötelezettségek50 4.3.A tanév szakmai értekezletei, konferenciái ........................................... 51 4.4.Egyéb, a tanév folyamán végrehajtandó feladatok (idırendi összefoglalás) .............................................................................................. 52 Szeptember, október ..................................................................................................... 52 November- December................................................................................................... 53 Január- Február ........................................................................................................... 53 Március -Április ........................................................................................................... 53 Május, június ................................................................................................................ 54

9. FEJLESZTÉSI FELADATOK........................................................................ 54 9.1. A nevelési-oktatási folyamat (szolgáltatások) fejlesztése....................... 54 ME7 Tervezés és fejlesztés folyamatának szabályozása ..................................... 54 1.1 A fejlesztés megtervezése; a fejlesztés bemenı és kimenı adatai 55 1.2 A fejlesztés végrehajtása, átvizsgálása, lezárása, igazoló és érvényesítı ellenırzése ................................................................................................... 55 MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV ........... 56 1. ELLENİRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS FELADATAI 56 1.1. Általános útmutatás .................................................................................. 56 1.2. Figyelemmel kísérés és mérés.................................................................. 56 1.2.1. A közvetlen partnerek (gyermekek, tanulók, szülık) megelégedettsége......................................................................................... 56 1.3. A szakmai / pedagógiai munka ellenırzése; ............................................ 56 1.4. Belsı felülvizsgálat .................................................................................. 59 1.5. A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése........................................ 60 1.6. A oktatás-nevelés folyamatának és eredményességének figyelemmel kísérése és mérése ........................................................................................... 60 1.7. A nem megfelelı szolgáltatás kezelése.................................................... 60 4

1.8. Az adatok elemzése (INDIKÁTORRENDSZER) ................................... 60 1.9. Fejlesztés .................................................................................................. 62 1.9.1.Folyamatos fejlesztés (fejlıdés)......................................................... 62 1.10. Helyesbítı tevékenység.......................................................................... 62 1.11. Megelızı tevékenység ........................................................................... 62 ME8 Belsı felülvizsgálatok szabályozása.......................................................... 63 ME8_1. Általános rész .................................................................................... 63 ME8_2. Folyamatleírás ................................................................................... 63 ME9 Helyesbítı, megelızı tevékenység; Panaszkezelés..................... 64 ME9_1. Általános rész .................................................................................... 64 ME9_2. Helyesbítı tevékenység..................................................................... 65 ME9_3. Panaszok kezelése ............................................................................. 66 ME9_4. Megelızı tevékenység ...................................................................... 67 2. Az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda teljes körő önértékelési rendszere .......................................... 68 1.Az önértékelés értelmezése intézményünkben: ........................................... 68 2.Az önértékelés területei:............................................................................... 68 3.Az önértékelés módszerei............................................................................. 68 3.1. Önértékelési hagyományaink .............................................................. 68 3.2. Irányított önértékelés............................................................................ 72 3.2.1. Az irányított önértékelés értelmezése ................................................................ 72 3.2.2. Az irányított önértékelés számszerősítetten vizsgált területei............................ 72 3.2.3. Az önértékelés periódusai .................................................................................. 72 3.2.4. Az önértékelés módszerei, eljárásrendje ............................................................ 73

4.A teljes körő intézményi önértékelési rendszer és a fenntartói minıségirányítási rendszer kapcsolata............................................................ 74 5.Az önértékelési rendszer felülvizsgálata...................................................... 75 3. A Pedagógus és vezetı beosztású alkalmazottak, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelési rendszere ...................... 76 Bevezetés......................................................................................................... 76 6.Az értékelés során alkalmazott mérési módszer, az értékelés eredményének megállapítása:.................................................................................................. 83 „A vezetıi munka értékelése” ..................................................................... 83 MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM LEGITIMÁCIÓ ................................... 88 A Minıségirányítási Program elfogadása és jóváhagyása A végrehajtás értékelése ............................................................................................................. 88 Függelékek: ......................................................................................................... 89

5

Oldalverzió:

A MINİSÉGFEJLESZTÉS ALAPJAI

1. 2009. április15.

……………………….….… jóváhagyta (módosítást követıen)

A MINİSÉGFEJLESZTÉS ALAPJAI 1. Bevezetés 1.1 Vezetıi Nyilatkozat Az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda (a továbbiakban: Intézmény) igazgatója az intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából a legitimációs eljárást lefolytatva kiadja jelen Minıségirányítási Programot. Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket, az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minıségirányítási program tartalmazza az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minıségirányítási program rögzíti a teljes körő intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minıségirányítási program végrehajtása során figyelembe vesszük az országos mérés és értékelés eredményeit. A Minıségirányítási Program rögzíti a minıségpolitikát, a minıségfejlesztési rendszer leírását. Az ISO 9001 : 2000 (MSZ EN ISO 9001 : 2001) szabvány elıírásain kiépült gimnáziumi rendszeralapjain rögzíti a szervezeti egységek minıségüggyel kapcsolatos teendıit. A Minıségirányítási Program utasításként, érvényes dokumentumként az intézmény szervezeti egységeiben és rendelkezésre áll, az abban leírtak ismerete és betartása az Intézménnyel munkaviszonyban álló minden munkatárs számára kötelezı. Szekszárd, 2009. április hó ………………………… Hajós Éva igazgató

1.2. Az Intézmény történetének és tevékenységének ismertetése 2008. augusztus 4-tıl intézményünk jelentısen átalakult. Fenntartónk, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szedres Község Önkormányzatával Szekszárd-Szedres Közoktatási Intézményfenntartó Társulását létrehozva a korábbi gimnáziumi, szakközépiskolai feladatokat óvodai, általános iskolai és kollégiumi feladatokkal bıvítette. Intézményünk I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda néven közös igazgatású többcélú intézmény, amelyben gimnázium, szakközépiskola, kollégium, általános iskola és óvoda mőködik. Az intézményegységek –

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


óvoda, összetett iskola és kollégium – szakmai tekintetben önállóak, a székhelyen középiskolai, közvetlen szomszédságában kollégiumi feladatellátással. Szedres község területén az általános iskolai és óvodai tagintézmények mőködnek. A nevelésfilozófiájukban hasonló intézményegységek közös pedagógiai programot dolgoztak ki. Az egyes feladat-ellátási helyek közös mőködés elıtti életének rövid története: A gimnázium: „… helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk” (Illyés Gyula) Középiskolánk az 1967-es alapítástól a 80-as évek közepéig Tolna megye egyetlen érettségit adó mőszaki középiskolája volt, mely a helyi ipar változó igényeinek megfelelve többször is profilt váltott. Az 1990-es évek elején, a rendszerváltást követı társadalmi és gazdasági átalakulás hatására vegyes profilú – gimnáziumi és szakközépiskolai képzést folytató – középiskolává vált. Ekkor vette fel a szekszárdi apátságot alapító I. Béla király nevét. Megújulásra képes nevelıtestülete néhány év alatt gimnáziumként is vonzóvá tette az intézményt. A kezdetektıl differenciált képzést kínáltunk, családias, az egyéniséget elfogadó légkörben. Informatikai profilunk 1996-tól informatikai szakközépiskolai és érettségi utáni szakképzési évfolyamok indításával teljesedett ki. Az Európai Unióhoz való csatlakozás és az egységes, kétszintő érettségi vizsgarendszer bevezetése 2004-tıl a képzési struktúra átalakulását eredményezte: a szakközépiskolai profil az érettségi utáni szakképzésre koncentrálódik, a négyéves szakközépiskolát fokozatosan ötéves gimnáziumi képzés – intenzív angol nyelvi elıkészítı évfolyammal- váltotta fel. Mára az I. Béla Gimnázium Szekszárd és térsége egyik legkeresettebb gimnáziuma. Több, mint 500 nappali tagozatos diákunk több mint fele helybéli, a tanulók közel 10 %-a a megye távolabbi településeirıl érkezik hozzánk. Diákjaink jövıbeli társadalmi és munkaerı-piaci sikerességét színvonalas és eredményes, differenciált képzéssel igyekszünk megalapozni. Mindehhez versenyképes informatikai és idegen nyelvi tudást közvetítünk, az egyéniséget elfogadó légkört és együttmőködésen alapuló tanulásszervezést kínálunk és valósítunk meg négy- és ötévfolyamos gimnáziumi osztályainkban. Az alsóbb évfolyamokon mőködı tagozataink és az emelt szintő képzéseink (matematikafizika-informatika, természettudomány-matematika-informatika, magyar-történeleminformatika, informatika és angol nyelvi elıkészítı-informatika) jól megalapozzák a felsıbb évfolyamokon az egyéni tantárgy- és tanárválasztáson alapuló, emelt szintő érettségire felkészítı képzési formát. A hozzánk érkezı gyerekek tanulmányi átlagteljesítménye jó: 4 egész feletti; és ugyanilyen érettségi átlagteljesítménnyel döntı többségük felvételt nyer egyetemekre, fıiskolákra. A felsıfokú felvételi eredményesség tekintetében a 970 középiskola rangsorában néhány év alatt a felsı 10 %-ba jutott a gimnáziumként még fiatal intézményünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a tılünk „elvárt” szinthez képest a hozzáadott-érték mutatóval a legeredményesebb húsz középiskola közé jutottunk. Partnereink véleménye szerint az I. Bélában az „egyéniséget elfogadják, a tehetséget felkarolják”. A sokoldalú tanulói támogatás sajátos tehetséggondozó program mőködésében, a tanári-tanulói közös alkotótevékenység ösztönzésében, természettudományos, mővészeti és idegen nyelvi nemzetközi projekttevékenységben nyilvánul meg.

7

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


2008. szeptemberében az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól pályázati úton elnyertük a „Tehetséggondozó Középiskola” címet. Tanévente 10-12 sikeres pályázati program segíti az innovatív szellemő pedagógiai munkát. Mővészeti bemutatóink, az iskolagalériában megnyíló kiállítások, alkotó diákjaink elıadásai, a nemzetközi találkozók, a megyei környezetvédelmi- és angolverseny, a nemzetközi hírő Neumann János Programtermék Verseny, a kompetencia-alapú képzés tapasztalatainak átadását, az egymástól-tanulást segítı bemutatók segítik azt a törekvésünket, hogy iskolánkban a tanulás- és személyiségfejlesztés olyan együttese bontakozhasson ki, amely felkelti és fenntartja a tanulási kedvet, mozgósítja a személyiség fejlıdéséhez szükséges energiákat, azaz fejleszti az egész életen át tartó tanulás képességét. Iskolánk a pedagógiai programban megfogalmazott jövıképében elkötelezte magát az ismeretek és a képességek fejlesztésének egyensúlyán alapuló oktatás és nevelés mellett. A gimnáziumi nevelésnek és oktatásnak véleményünk szerint elsısorban azokat a kompetenciákat kell fejlesztenie, melyek az alkalmazható és versenyképes tudás megszerzését segítik. Ezzel összhangban az információs és kommunikációs technikák alkalmazása képességének, a szociális kompetenciák fejlesztését segítı tanulás- és oktatásszervezési eljárásoknak is fejlıdniük kell. Mindehhez azonban szükség van a pedagógiai kultúra folyamatos megújítására. A 2005-2006-os tanévben bekapcsolódtunk a Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.2-es programjába, melynek keretében öt területen teszteltük a kompetencia alapú oktatást. Gimnáziumunkban a pedagógiai kultúra megújulásának, az iskolai jövıkép megvalósulásának további keretet ad sikeres TÁMOP 3.1.4 pályázatunk, mellyel újabb pedagógusok és tanulócsoportok számára alakítjuk ki a kulcskompetenciák fejlıdését célzó oktatás-nevelés gyakorlatát. Érettségi vizsgára épülı szakképzésben rugalmas szakképzési profilunkat folyamatosan a változó piaci igényekhez és feltételekhez igyekszünk alakítani. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mőszaki Karával együttmőködve indítjuk folyamatosan a mőszaki informatikai mérnökasszisztens képzést, valamint segítségükkel lokális oktatóközpontjává váltunk a Cisco Hálózati Akadémiának, amely nemzetközileg elismert a hálózatfejlesztı szakemberek körében. Az általános iskola: „ Képes vagy mindent elérni, és számtalan lehetıséged van arra, hogy amit az élettıl vagy magadtól elvársz, megvalósítsd.” ( Joleen K. Fox: Hiszek Benned)

Bezerédj István iskolánk alapítója, a reformmozgalom jeles képviselıje. Szónok, jogász, író, politikus, az elsı önként adózó nemes volt. 1845-ben a szedresi iskola számára alapítólevelet állít ki. Telket ajándékoz az iskola számára, ennek használata a tanítót illette. Felépült a szedresi iskola. Innentıl kezdve a szedresi emberek gyermekei is mővelıdhettek. 1996-ban vette fel iskolánk Bezerédj István nevét, a névadó iránti tiszteletbıl. Intézményünk neve 12 éven át Bezerédj István Általános Iskola és Óvoda volt. Jelenleg 180 tanuló jár intézményünkbe, 9 osztályban. 21 pedagógus tartozik az iskola nevelıtestületébe. A beiskolázási körzetünkben élı családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér. Iskolánkban magas a roma tanulók aránya. Nevelı

8

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élı, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását. 2004. szeptemberében integrációs programot indítottunk a sajátos nevelési igényő és hátrányos helyzető gyermekek számára, melyet azóta is sikerrel folytatunk. Osztályaink viszonylag kis létszámúak, a hangulat családias. Van egy jól felszerelt könyvtárunk, informatikai termünk, nyelvi laborunk. Sok szakkör, sportkör mőködik iskolánkban. Minden évben, névadónk, Bezerédj István születésnapján színes programokat szervezünk: vetélkedıket, sportversenyeket, koncerteket, kézmőves foglalkozásokat. Szeretnénk hőek maradni Bezerédj István örökségéhez, ezért szívvel-lélekkel végezzük oktató-nevelı munkánkat. Még ma is szem elıtt tartjuk azokat a gondolatokat, melyeket Bezerédj István hagyott ránk örökségül: „…egyesüljünk…, hogy végrehajthassuk a legfelségesebb, legszentebb isteni feladatot,hogy a népet nevelhessük!” (Bezerédj István) Tanulóinknak olyan alapvetı ismereteket szeretnénk nyújtani, olyan képességeket, készségeket kell kialakítanunk, melyek alkalmassá teszik ıket az egész életen át tartó tanulásra. Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik szeretik és védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, kudarctőrık, kitartóak és elfogadják a másságot. A szülıket a legfontosabb együttmőködı partnerünknek tekintjük. A fenntartó önkormányzat ránk mindig számíthat, ha a község mővelıdésérıl, kultúrájáról van szó. Tisztában vagyunk társadalmi felelısségünkkel, a jövı nemzedékét neveljük, ezért minden pedagógustól, munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék a fejlıdésre. Az óvoda: Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. Óvodánk 1950-ben nyitotta meg kapuját két csoporttal a falu központjában. Az óvoda mőködése jelentıs történelmi múltra tekint vissza. A Szedrest alapító Bezerédj István felesége, Bezerédj Amália már 1836-tól gyermekkertet hozott létre országosan az elsık között, a faluhoz tartozó Hidja pusztán. Az ott élı gyerekek nevelésével foglalkozott és megírta a „Flóri könyvét”. Óvodánk a múlt hagyatékát tisztelve 1999-ben felvette a Bezerédj Amália nevét, amikor már három csoporttal mőködött. A gyermeklétszámnak megfelelıen folyamatosan sikerült biztosítani a nevelımunkához szükséges feltételeket. 1979-ben öt csoportos intézmény lett. Igazgatásilag az iskolához kapcsolta a helyi önkormányzat. A demográfiai hullám az óvodát is elérte, fokozatosan csökkent a gyereklétszám. Jelenleg négy csoporttal mőködik. A kollégium: Célunk azonos a Tieddel! Az általad választott középfokú iskola sikeres elvégzése, pozitív emberi tulajdonságaid bıvítése, erısítése.

9

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


A szekszárdi Rózsa Ferenc Középiskolai Kollégium - Tolna megye egyetlen önálló kollégiumi intézménye - 1967-ben került átadásra.. Az alapítás két szervezethez kötıdik, a Tolna Megyei Tanácshoz és a SZÖVOSZ- hoz. A megye az ekkor épült új középiskolájának, a Rózsa Ferenc Szakközépiskolának biztosított kollégiumot, a SZÖVOSZ pedig az általa mőködtetett Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola tanulóit kívánta elhelyezni. Így kezdetben két elkülönített intézmény volt az épületben. Ez az állapot 1973-ban szőnt meg. Késıbb a városban lévı diákotthonok megszőnésével ide kerültek a Garay János Gimnázium tanulói, majd itt kaptak helyet a Illyés Gyula Pedagógiai Fıiskola hallgatói is. Kezdetben a szülık valóban átadták a kollégiumi nevelı tanárnak a gyermekeiket oktatás-nevelés céljára, hiszen a fiatalok negyedévente, majd havonta, késıbb kéthetente utaztak csak haza. A ”szombat szabad” bevezetésével intézményünkben a kollégiumi élet vasárnap délutántól péntek délutánig tart. Az elmúlt évtizedekben közel négyezer fiatal számára teremtettük meg az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeke. Olyanok számára, akiknek a tanuláshoz , a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez lakóhelyükön nem volt lehetıség, illetve a megfelelı feltételeket a szülı nem tudta biztosítani. Tanulóink döntı többsége tolna megyei kistelepülésekrıl, kisebb része a környezı megyékbıl érkezett. Sok falusi és kisvárosi fiatal ma sem tudná elvégezni az általa választott középiskolát, ha nem lenne kollégium. A bejárás sok diák számára megoldhatatlan, mások számára annyira idı-pazarló és fárasztó lenne, hogy lehetetlenné tenné a tanulást. Ezért intézményünk hosszú távon való mőködésével számolunk. A közel négy évtizedben a kollégiumunk munkája, tevékenysége átlátható volt a szülık, diákok , vagyis a helyi társadalom számára. Visszajelzéseik alapján munkánkat eredményesnek ítélték. A kollégium ma is elsısorban a kistelepülésekrıl érkezı diákok számára biztosítja a tanuláshoz szükséges feltételeket. Legfontosabb feladatunk a társiskolákban folyó oktatónevelı munka segítése, a megszerzett ismeretek megerısítése, kiegészítése. A kollégiumunkkal szemben mutatkozó fokozott szülıi elvárásnak megfelelıen nagy gondot fordítunk az otthonos, de egyúttal fejlesztı környezet biztosítására, a közösségi együttlét színtereinek megteremtésére Diákközpontú pedagógiánk a garancia arra, hogy a diákok személyisége kibontakozzon, továbbfejlıdjön, a pozitív tulajdonságaik erısödjenek és könnyedén beilleszkedjenek a kollégiumi közösségbe, a késıbbiekben pedig a társadalom nagy közösségébe. Intézményünk kiemelt feladatának tekinti, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen nappali tagozatos, érettségit adó szakközépiskolai és gimnáziumi osztályokban a legszegényebb, legképzetlenebb szülök gyermekei. Ezért bekapcsolódtunk a Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi Programjába.

A 2008/2009. tanévre kialakult szervezeti átalakulással különbözı közoktatási alapfeladatokat ellátó egységek és különféle szemlélettel kiépített minıségirányítási rendszerek kerültek egymás mellé. Az óvodában, az általános iskolában és a kollégiumban a

10

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


COMENIUS I. ill. II. modell szerint, a középiskolában az ISO 9001:2000 szabvány követelményei szerint kiépített és tanúsított minıségirányítási rendszer mőködött. Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményünkben a gimnáziumi-szakközépiskolai minıségfejlesztési rendszer követelményeit és elvárásait terjesztjük ki az óvodára, az általános iskolára és a kollégiumra, megırizve a középiskolai feladatellátás minıségbiztosítási rendszerelem külsı tanúsíttatásának lehetıségét. Egységes minıségirányítási programunk kialakításának célja- a közoktatási törvényben megfogalmazott követelmények szerint - a minıségi pedagógiai munka összehangolása, az intézményben folyó oktató-nevelı munka egészének rendszerelvő, folyamatszintő megközelítése, a hatékony, törvényes és szakszerő mőködés folyamatos fejlesztése, a szolgáltatásainkat igénybevevık elégedettségének megırzése.

2. Minıségpolitika Az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda Minıségpolitikája Az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda alapfeladataiból következı célja, hogy felhalmozott tapasztalataink felhasználásával, kivívott jó hírünkre építve a bennünket választó gyermekek, tanulók és szülık igényeinek mind teljesebben megfeleljünk. Meggyızıdésünk, hogy munkánk minısége a pedagógusok, szülık és tanulók között kialakított és gyakorolt folyamatos kommunikáció alapján javítható. Számunkra a minıség a következıket jelenti: A tanulókat – képességeikhez igazodó követelményeket támasztva – , alkalmazásra képes tudáshoz kívánjuk juttatni, amelyek révén felnıttként is képessé válnak az egész életen át tartó tanulásra. Az óvodától az érettségiig a gyermeki, tanulói személyiség egészére irányuló fejlıdést segítjük: az óvodában a játék, az általános iskolában és a kollégiumban a differenciálás és befogadás pedagógiai eszközeivel, a középiskolában pedig a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének szem elıtt tartásával olyan szilárd ismereteket és készségeket alakítunk ki, amely sikeres érettségi vizsga után lehetıvé teszi a többség számára az egyetemifıiskolai továbbtanulást, másoknak a kvalifikált szakképesítés megszerzését. Mindezt családias, az egyéniséget elfogadó légkörben, a közös tevékenységhez éppen szükséges korlátok között, de a diákok erıfeszítésére is számítva és felesleges stressz nélkül kívánjuk elérni. A tantárgyi teljesítmény és a harmonikusan fejlıdı személyiség egyaránt fontos értékek számunkra.

11

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


Intézményünk gyermek és diákközpontú tevékenységrendszerének egésze a személyiség-fejlesztést, a közösségek erısítését és a közzösségi és egyéni tehetséggondozást szolgálja. Valljuk, hogy az oktatás és nevelés összhangján alapuló pedagógiai folyamat irányítója a pedagógus, aki felelıs a rábízott gyerekekért a szülıknek és iskolájának. Valljuk, hogy a pedagógusi tekintély bizalmon és tudáson alapul. Tudjuk, hogy az intézmény a pedagógiai mőhely jellege mellett munkahely és hivatali feladatokat is ellát. Valljuk, hogy ennek szervezettsége a partnerek közötti együttmőködés zavartalanságát, korrektségét, a folyamatok áttekinthetıségét és nyomon követhetıségét szolgálja. Vállalt feladataink teljesítésének méréséhez minıségcélokat tőzünk ki, amelyeket az érdekelt partnerek visszajelzései és saját tapasztalataink alapján folyamatosan felülvizsgálunk. Az intézmény vezetısége, pedagógusai, minden alkalmazottja részt vesz abban a közös munkában, amely a fenti értékteremtı folyamat biztosítéka, intézményünk jó hírének megırzése és gazdagítása. Szekszárd, 2009. április 15. Hajós Éva igazgató

3. Értékeink, minıségcélok Legfıbb célunk, hogy a szülık, tanulók, fenntartónk és egyéb partnereink igényeinek mind teljesebben megfeleljünk. Arra törekszünk – pedagógiai programunkkal és minıségpolitikánkkal összhangban – hogy az intézmény kivívott rangját megırizzük, néhány területen továbbfejlesszük. Értékeink, és az értékekbıl következı minıségcéljaink: Sokoldalú tanulói támogatás •

Rendszeres segítségnyújtás biztosítása a következı és a kötelezın túl vállalt tanulói feladatok teljesítéséhez (hangsúly a továbbtanuláshoz szükséges képességek elsajátításán és a közösségi tehetséggondozáson van). • Jól felkészült, megújulásra, az új módszerek alkalmazására képes, innovatív legyen a nevelıtestület. Tehetséggondozó középiskolaként váljunk a kistérségi tehetséggondozás centrumává. Partnerközpontú mőködés

12

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


•

Jelentıs szülıi részvétel, folyamatos kommunikáció fenntartása a szülık, diákok és pedagógusok között.

•

Pedagógusaink munkájuk során legyenek a minıség iránt elkötelezettek, segítıkészek a partnereikkel szemben. Fejlesztjük közvetlen és közvetett partnereinkkel való együttmőködés területeit.

Családiasság •

Barátságos légkör, a képességfejlıdéshez, tanuláshoz és a nem szorosan tanuláshoz kötött emberi értékek elismerése.

•

Gazdag tanórán kívüli tevékenységgel támogatjuk a kooperációra épülı közösségi magatartás fejlıdését. „Az I. Bélában mindig történik valami” szlogen valóságtartalmát folyamatosan gazdagítjuk.

Keresettség •

Az általános iskolák végzıs diákjainak és szüleinek irántunk megnyilvánuló érdeklıdésének fenntartása. • Hatékonyabb marketing munkával törekszünk a beóvodázási-beiskolázási mutatók növelésére A minıségcélok megvalósulásához tanévente (nevelési évenként) intézkedési tervet készítünk, melyben a fejlesztendı területeknek megfelelıen megtervezzük a szükséges teendıket, erıforrásokat, a megvalósítás határidıit és indikátorait. Az elkészítés határideje minden tanévben/nevelési évben október 30.

4. A fenntartói minıségirányítás céljaihoz, elvárásaihoz kapcsolódó intézményi feladatok A fenntartónak és intézményünknek közös célja a közoktatási szolgáltatást igénybe vevık, az intézményhasználók igényeit kielégítı és elvárásaiknak megfelelı, eredményes, hatékony és minıségi mőködés. Általános elvárások, feladataink: Elvárás/terület

Törvényes, költségorientált, eredményes mőködés

Intézményi feladat

Oktatási törvénynek megfelelı pedagógiai tervezés, ennek megfelelıen tervezett gazdálkodás Nyomon követhetı Pontos tanügyi tanulási utak nyilvántartás, differenciált képzési kínálat Innovatív szellem, Tervszerő rugalmas alkalmazkodás továbbképzés, kiterjedt kapcsolatrendszer Partnerközpontú mőködés Minıségirányítási rendszer mőködtetése Sajátos pedagógiai Az átlagostól eltérı problémák kezelése gyermekek, tanulók fejlesztése a pedagógiai program

Önértékelés ütemezése, határidı évente

Felelıs

Indikátorok

Igazgató, vezetık

elfogadott óra-és létszámkeret, költségvetési beszámoló

kétévente felülvizsgálat

igazgató

elektronikus nyilvántartás elfogadott helyi tanterv

ötévente

Vezetık, igazgató

megfelelı kompetencia-térkép

Legalább évente felülvizsgálat kétévente

igazgató

szülıi-tanulói elégedettség

Vezetık, gyermek- és Kompetenciamérés ifjúság védelmi eredményei, az elemzés, felelıs, értékelés dokumentumai tehetségkoordinátor

13

Oldalverzió:

A MINİSÉGFEJLESZTÉS ALAPJAI szerint Vezetési, szervezeti fejlesztési elvárások, feladataink Átlátható szervezet, Funkcionális vezetıi hatékony kommunikáció szervezeti rendszer felülvizsgálat mőködtetése évente Gazdálkodás, feltételteremtés elvárásai, feladataink Erıforrások Áttekinthetı negyedévente felhasználásának dokumentáció, ellenırizhetısége iratkezelés Tervezett Tervezési és évente eszközfejlesztés, megvalósítási informatikai fejlesztési dokumentáció terv készítése Saját bevételek növelése fokozott pályázati és negyedévente hasznosítási tevékenység Fenntartói döntésekhez csoportlétszámok évente igazodó osztály- és felülvizsgálata csoportszervezés Szakmai szolgáltatások Éves belsı oktatási évente igénybevétele terv készítése Nevelési-oktatási elvárások, feladataink Csoportszervezés, Bemeneti mérések évente bemeneti mérések végzése; nívócsoportok alapján, felzárkóztatás, tehetséggondozás kialakítása ITEM program használata ITEM program évente alkalmazása, Taninform rendszer Hatékony Tervszerő közösségi tanévente tehetséggondozás tehetséggondozás fenntartása Egyéni tanulási utak Egyénileg választott félévente kiemelt menedzselése órák rendszere, kompetenciamérés tanulói jelentései, egyéni fejlesztési tervek Szociális ás pályaépítési Kompetencia alapó évente kompetenciák fejlesztése nevelés és oktatás Szolgáltatások elvárása, feladataink Napközi, tanulószoba, Igényekhez igazodó iskolaotthonos ellátás, feladatellátás étkeztetés Alapdokumentumok Elektronikus és nyilvánosak legyenek papíralapú nyilvánosságra hozatal honlap-fejlesztés Szakmai együttmőködés megyei versenyek más intézményekkel, szervezése gazdálkodó Neumann János szervezetekkel nemzetközi programtermék verseny, Tehetséggondozó Középiskolai feladatok ellátása, referenciahely a komp. alapú képzésben Iskola és a szülıi ház Családi bizalmat kapcsolata erısödjön növelı rendezvények Nemzetközi kapcsolatok, Tantárgyi EU-ismeretek programokban megjelenı EU-s ismeretek, tanulmányi terület

1. 2009. április15.


igazgató

dolgozói elégedettség

igazgató

Áttekinthetıen kezelt gazdálkodási, munkaügyi dokumentáció terv szerinti megvalósulás, elszámolások elkészítése

igazgató

igazgató

pályázati nyilvántartás

vezetık

törvényes mőködés

vezetık

teljes felhasználás

igazgató

tanulmányi eredmények javulnak, a szórás csökken

vezetık

pontos nyilvántartások

igazgatóhelyettes

eredményesség javulása

vezetık

Fejlesztési dokumentáció, nyomonkövetés

vezetık

Tanmenetek, foglalkoztatási tervek, látogatási dokumentumok

évente

frissítés Rendszergazda, módosításonként vezetık

szülıi-tanulói elégedettség

évente felülvizsgálat

munkaközösségvezetık, vezetık

megvalósuló programok száma

évente

vezetık

szülıi elégedettség

évente

igazgató, vezetık, munkaközösségvezetık

bıvülı kapcsolatok, beszámolók támogatott projektekrıl

14

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


Az alapfeladatok ellátásához kapcsolódóan az intézménytípushoz tartozóan megfogalmazott fenntartói elvárások szerint készíti el az intézmény az éves munkatervét. A munkatervben megfogalmazza az adott tanévre lebontott feladatokat, ütemezésüket, felelısüket, az ellenırzés, értékelés eljárását.

4.1. Az éves tervezés alapját képezı fenntartói célok Az óvodában: Felkészülés a kompetencia alapú nevelés elterjesztésére és befogadására. Kompetencia alapú óvodai programcsomag megismertetésével és bevezetésével segíteni az óvoda, iskola átmenetet, az inkluzív pedagógia elterjesztését, és a játék jelentıségének érvényesítését. Biztosítani kell minden óvodába az esélyegyenlıséget az esélyegyenlıtlenségeket okozó területeken: szociális hátránnyal rendelkezı gyerekeknél, sajátos nevelési igényő gyermekeknél, egyéb hátránnyal rendelkezı gyerekek esetében. Az általános iskolában: kiterjeszteni és alkalmazni kell a kompetencia alapú oktatási programokat. A város szorgalmazza az együttnevelésre irányuló különbözı programok elterjedését, az olyan programok, módszerek alkalmazását, amelyek alkalmasak az egyéni fejlesztésre, személyre szóló gondolkodásra. Biztosítani kell minden tanuló számára az esélyegyenlıséget. Fontos, hogy azok a tanulók, akiknél az esélyegyenlıség szociális vagy egyéb körülményeik miatt nem biztosított, az iskolai oktatás idıszakában olyan segítséget kapjanak, amelyekkel hátrányaik a lehetı legkisebb szintre szorulnak. Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, oktatása -a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı, illetve organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók iskolai fejlesztése integráltan

A gimnáziumban: A gimnázium készítse fel a tanulót az érettségi vizsgára, valamint a felsıfokú iskolai tanulásra, illetve munkába állásra. Tegye lehetıvé a 9. évfolyamon a nyelvi elıkészítı osztály indítását. Együttmőködés a gazdálkodó szervezetekkel a szakmai képzés tárgyi feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében Érettségi utáni felsıfokú szakképesítés biztosítása Gimnáziumban is, a profiljának megfelelı magas szintő informatikai képzés biztosítása A magas szintő idegen nyelv oktatás eredményeinek megtartása Nyelvi elıkészítı évfolyam Elıkészítı évfolyam a Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában résztvevık számára Gimnáziumi felnıttoktatás levelezı tagozaton Tehetséggondozó középiskolaként fejlesztésközpontú tehetséggondozás Pedagógiai innovációk megvalósítása Nemzetközi projektekben részvétel Emelt szintő érettségire való felkészítés helyi tantervben történı rögzítése

15

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


Pedagógiai szakszolgálat - gyógytestnevelés A kollégiumban: A kollégium teremtse meg a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való jogok érvényesítéséhez, nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelésoktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetıségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelı feltételeket a szülı nem tudja biztosítani. A Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában résztvevık kollégiumi nevelése Idegen nyelvi és informatikai szakkollégiumi jellegővé válás kialakítása A kollégiumi fejlesztı környezet biztosításával járuljon hozzá az iskolában szerzett tudás elmélyítéséhez, kiegészítéséhez, új ismeretek, képességek kialakulásához, a munkaerı-piaci esélyek további növeléséhez Legyen kiszolgálója a városi fenntartású bázisiskolák diákságának, az iskolák átalakult képzésének megfelelıen Szülıkkel történı rendszeres kapcsolattartás A Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség támogatásával mentori és módszertani feladatok vállalása

16

MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER

Oldalverzió:

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSIELJÁRÁSI KÉZIKÖNYV

1. 2009. április15.


MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI-ELJÁRÁSI KÉZIKÖNYV 1. A Minıségfejlesztési Rendszer célja, érvényessége; általános bevezetés A Minıségfejlesztési rendszert az Intézmény vezetısége stratégiai megfontolásból, a folyamatosan változó szakmai és környezeti követelményekre adott válaszaink hatékony megtervezése és bevezetése érdekében vezette be, figyelembe véve az Intézmény szolgáltatási, tevékenységi körét illetve a szervezet felépítését. Az Intézmény tevékenységéhez illeszkedıen szervezeti felépítését tekintve egységes struktúrában, az igazgató és helyetteseinek (általános igazgatóhelyettes, gimnáziumi igazgatóhelyettes, óvodai és általános iskolai tagintézmény-vezetı, kollégiumvezetı) irányítása alatt mőködik. Jelen az Intézmény teljes szervezete tevékenységének minıségfejlesztési rendszerét leírja. A Minıségirányítási-Eljárási Kézikönyvben foglaltak betartása az ajánlatainkban, szerzıdésekben meghatározott követelmények igazolására, valamint az „ügyfelek” (tanulók, stb.), illetve a hatóságok megbízottjai által történı ellenırzések alapdokumentumául szolgál. A minıségfejlesztési követelményeinek teljes körő betartása a Minıségirányítási Program jóváhagyásának napjától kötelezı.

2. Folyamatszemlélető megközelítés Minıségfejlesztési rendszerünk szabályozásának kialakításakor szakmai folyamataink felépítését, szervezeti és mőködési kapcsolatait, összefüggéseit, kölcsönhatásait figyelembe véve a rendszer mőködtetése során „folyamatszemlélető megközelítést” alkalmazunk annak érdekében, hogy: • •

a követelmények megértése és teljesíthetısége / teljesítése megfelelı legyen; olyan folyamatokat mőködtessünk, amelyek „hozzáadott értéket” biztosítanak szakmai és kapcsolati tevékenységeinkhez; • biztosítható legyen a folyamatok mőködésére és eredményességére vonatkozó adatok megismerése, valamint • lehetıségünk legyen a folyamataink folyamatos fejlesztésére, objektív mérésére. Folyamatszemlélető felépítésünk, tevékenységi körünk és szakmai folyamataink sematikus felépítése jelen Kézikönyv 6.1. alfejezetében található.

Tevékenységeink mőködtetése illetve folyamatos fejlıdésünk érdekében feladataink tudatos átgondolására, tervezésére törekszünk a PDCA-ciklus logikája szerint:

17

MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER MINİSÉGIRÁNYÍTÁSIELJÁRÁSI KÉZIKÖNYV

Plan: Do: Check: Act:

Oldalverzió:

1. 2009. április15.


Partnereink illetve belsı elvárásaink igényeinek megfelelıen célokat tőzünk ki és meghatározzuk a szükséges feladatokat, folyamatokat A tudatosan átgondolt feladatainkat szakszerően végrehajtjuk Az elvégzett feladatokat, eredményeket vizsgáljuk, értékeljük, elemezzük, hogy az eredetileg kitőzött célokat, elvárásokat kielégítik-e Az általánosítható tapasztalatokat bevezetjük; folyamatainkat tökéletesítjük

3. Alkalmazási terület Az Intézmény vezetısége azért döntött a korábban csak a gimnáziumban bevezetett, az ISO 9001 : 2000 szabvány szerint kiépített irányítási rendszer teljes szervezetre való adaptálása mellett, hogy • bizonyítsa, képes folyamatosan a munkájában érdekelt partnerek és az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelı szolgáltatásokat biztosítani, továbbá • az a célja, hogy fokozza a partnerek megelégedettségét a minıségfejlesztés alkalmazásával – beleértve a folyamatos fejlesztés folyamatait és a bizalmat az intézmény és szolgáltatásai iránt. Az Intézmény szolgáltatásai: • Iskolarendszerő képzés, óvodai és kollégiumi nevelés Általános iskolai Gimnáziumi (nappali és levelezı tagozat), Érettségi utáni iskolarendszerő szakképzés.

• Vizsgáztatás A fenti alapelveknek megfelelıen az intézmény a gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben általánosan és teljes körően vállalja a szabványban foglalt követelmények teljesítését, kivéve, ha azok természetüknél fogva nem alkalmazhatók a szolgáltatások jellegébıl adódóan; a többi intézményegységben és tagintézményben a gimnáziumi rendszer alkalmazását jelen kézikönyv egyes fejezeteiben foglalt eltérésekkel alkalmazza. Amennyiben egyes szabványkövetelményeket az Intézmény „kizár”, akkor jelen Kézikönyv xxx. fejezetében errıl tételesen rendelkezünk. Az ilyen kizárások esetén kötelezıen betartjuk, hogy csak akkor kerülhet sor kizárásra, ha az nem befolyásolja a partnerek és a vonatkozó jogszabályok követelményeinek megfelelı szolgáltatás megfelelı minıségő biztosítását.

18


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


4. Rendelkezı hivatkozás A Kézikönyvben használt fogalmak: Audit ......................................... Bizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló rendszeres, független és dokumentált felülvizsgálati folyamat. Dokumentum ........................... A követelményeket, elıírásokat tartalmazó külsı (jogszabályok, hatósági elıírások, stb.) vagy belsı (utasítások, intézkedések, szabályzatok, stb.) készítéső szabályozás. Ellenırzés ................................. A megfelelıség kiértékelése megfigyelés és ítéletalkotás útján, amelyhez szükség esetén mérés, vizsgálat vagy ellenırzés társul. Eljárás ...................................... Egy tevékenység vagy egy folyamat leírásának, elvégzésének elıírt módja. Helyesbítı tevékenység ........... Tevékenység egy felfedett eltérés vagy más nem kívánatos helyzet okának kiküszöbölésére. Megelızı tevékenység ............. Tevékenység egy lehetséges eltérés vagy más nem kívánatos lehetséges helyzet okának kiküszöbölésére. Minıség .................................... Egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzıi együttesének az a képessége, hogy kielégítse az oktatásinevelési szolgáltatást igénybe vevık és más érdekelt felek követelményeit. Minıségcél................................ A minıséggel kapcsolatos elvárás, amire törekszenek vagy amit el akarnak érni. Minıségirányítás ..................... Koordinált tevékenység egy szervezet vezetésére és ellenırzésére, a minıség szempontjából. Minıségfejlesztési rendszer .... Rendszer a minıségpolitika és a minıségcélok megfogalmazásához és a célok eléréséhez. Minıségpolitika ....................... Az intézmény alkalmazotti közösségének a minıségre vonatkozóan kinyilvánított általános szándékai és irányvonala. Minıségtervezés....................... A minıségfejlesztés része, amelynek középpontjában a minıségcélok kitőzése, valamint a szükséges operatív folyamatok és a minıségcélok eléréséhez szükséges erıforrások meghatározása áll. Minıségügyi feljegyzés............ A minıségirányítási rendszer mőködését igazoló jelentés, jegyzıkönyv, nyilvántartás, elemzés, értékelés, minısítés, stb. Minıségirányítási-Eljárási Kézikönyv Dokumentum, amely egy szervezet minıségirányítási rendszerének követelményeit, a folyamatokat, tevékenységeket és azok szabályozását írja le.; a Minıségirányítási Program része Önértékelési Kézikönyv .......... Dokumentum, amely leírja az intézmény teljeskörő önértékelési rendszerét; a Minıségirányítási Program része Teljesítményértékelési Kézikönyv Dokumentum, amely leírja az intézmény

19


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


alkalmazottainak teljesítményértékelési rendszerét; a Minıségirányítási Program része Ügyfél........................................ A szervezet szolgáltatásait igénybe vevı közvetlen és közvetett partner. Az Intézménynél használt saját fogalmak, és azok értelmezése: A nevelı-oktató munkára vonatkozó szerzıdés: Az óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági jogviszony létrejötte a beiratkozással. A nevelı-oktató munkával kapcsolatos szolgáltatásra vonatkozó elvárás: A közoktatási törvényben, a pedagógiai programban (helyi tantervekben), beiskolázási tájékoztatóban rögzítettek. A nevelı-oktató munkával kapcsolatos írásos megállapodás: A beiratkozás.

5. Szakkifejezések és meghatározások A szolgáltatásaink során a résztvevık megnevezését az alábbiak szerint alkalmazzuk:

A közvetlen partnereknek (a szolgáltatásainkat igénybe vevıknek) nyújtott szolgáltatásokba „beépülı” anyagokat, tevékenységeket biztosító más partnerek, azaz (BE)SZÁLLÍTÓK, melyek a nevelési folyamatra, tanulási környezetre hatnak

Jelen minıségirányítási rendszert alkalmazó társaság (I.Béla), azaz INTÉZMÉNY

Az intézmény termékeit, szolgáltatásait igénybe vevık, azaz közvetlen partnereink (tanulók, óvodások, hallgatók, vizsgázók, szülık, kollégisták, fenntartó, felsıoktatás, munkaerıpiac), és közvetett partnereink (jogalkotók, szakmai, civil- és kulturális szervezetek, intézmények, hatóságok,egyházak)

6. Minıségirányítási rendszer leírása 6.1. Általános követelmények Az Intézmény a Minıségfejlesztési rendszerének kiépítése során biztosította az alábbiakat:

20

MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER MINİSÉGIRÁNYÍTÁSIELJÁRÁSI KÉZIKÖNYV •

• •

• • •

Oldalverzió:

1. 2009. április15.


Meghatároztuk, hogy milyen folyamatokra van szükség, és hogyan kell ezeket alkalmazni a szervezetben. Ezeket jelen Kézikönyv megfelelı alpontjaiban szabályoztuk, valamint a jelen Kézikönyvben az alpontokban tárgyalt eljárásokban írjuk le. Az alkalmazott folyamatok sorrendjét, kapcsolódási pontjait meghatároztuk, amelyet a következı oldalon található sematikus ábra mutat be. Meghatároztuk a folyamatok eredményes mőködtetéséhez és szabályozásához szükséges kritériumokat és módszereket, amelyeket jelen Kézikönyv, illetve oktatásinevelési tevékenységünkkel kapcsolatban a Pedagógiai programunk, ennek részeként a helyi tanterv, az óvodai nevelési program, a kollégiumi pedagógiai program, és a szakmai programok, valamint a Szervezeti és Mőködési Szabályzat, Házirend tartalmaznak. Gondoskodtunk arról, hogy mindazon erıforrások és információforrások rendelkezésre álljanak, amelyek a folyamatok mőködtetéséhez és figyelemmel kíséréséhez szükségesek. Mérési, elemzési, ellenırzési módszereket alakítottunk ki és vezettünk be, amelyeket eljárás-szinten szabályoztunk. Folyamataink és szolgáltatási tevékenységeink folyamatos tökéletesítése, fejlesztése érdekében folyamatleírást (eljárást) dolgoztunk ki és vezettünk be: „Vezetıi átvizsgálás; Minıségcélok kitőzése; Minıségtervezés”.

21


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


22


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


6.2. A dokumentálás követelményei Általános útmutatás Dokumentációs rendszerünket • az intézmény nagyságának és tevékenységének típusa, • a folyamatok bonyolultsága és azok kölcsönhatásai, valamint • a munkatársak felkészültségének függvényében alakítottuk ki. Az Iskola Minıségfejlesztési rendszerének vázlatos felépítését az alábbi ábra illusztrálja: Minıségirányítási Program, Pedagógiai program,

Minıségpolitika Minıségcélok

CÉL

Minıségfejlesztési rendszer

ALAPELVEK KI? MIT? MIKOR? HOGYAN? MILYEN ESZKÖZZEL?

Minıségirányítási-Eljárási, Önértékelési, Teljesítményértékelési Kézikönyv feljegyzések, jegyzıkönyvek, nyilvántartások, bizonylatok

Szabványok, Törvények, Jogszabályok, SZMSZ, Házirend

Tantárgyi programok, Tematikák, Tanmenetek

Tanügyigazgatási dokumentumok, Elektronikus nyilvántartások, Szabályzatok

FOLYAMATOK • • •

• •

A

A minıségügyi rendszerrel kapcsolatos elvárásokat és a célok teljesüléséhez elengedhetetlen elkötelezettséget tükrözi a Minıségpolitika. A Minıségpolitikával összhangban konkrét Minıségcélokat fogalmazunk meg, amelyek az intézmény fejlıdését biztosítják. A rendszer életbe léptetésével és mőködtetésével kapcsolatos általános szempontokat, az egyes szakmai tevékenységek folyamatszintő leírását a Minıségirányítási-Eljárási Kézikönyv foglalja össze. A folyamatleírásokban, eljárásokban megfogalmazott utasítások kitérnek az alapelvek meghatározásán túl a feladatok, illetve felelısök definiálására is. A minıségügyi rendszer részét képezik a napi munkához kötıdı feljegyzések, bizonylatok, nyilvántartások, számítógépes adatbázisok is. A minıségügyi rendszer alapdokumentációján kívül biztosítottak a háttér szakmai támogatást jelentı képzési programok, tematikák, pedagógiai program, tantervek, a tőzvédelmi, munkavédelmi, selejtezési, leltározási, stb. utasítások, szabványok, törvényi, jogszabályi elıírások. Minıségirányítási Program olyan dokumentum, mely sorszámozott példányokban készül.

A minıségügyi csoport vezetıje folyamatosan gondoskodik az érvényes példányok felhasználók számára történı biztosításáról, a módosítás miatt bevont példányok megsemmisítésérıl, illetve egy régi példány archiválásáról.

23


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


6.3. A dokumentumok kezelése Az Intézmény a székhelyen minıségirányítási Eljárást (ME1 „A dokumentumok kezelése”) készített és vezetett be, hogy biztosítsa: a.) a dokumentumok átvizsgálását és jóváhagyását kiadás elıtt, b.) a dokumentumok változásainak követését, aktualizálásának módját, c.) a módosított verziók azonosításának szabályozottságát, d.) az érintettek számára az érvényes utasításokat, e.) a dokumentumok olvashatóságát, könnyő azonosíthatóságát, f.) a külsı eredető dokumentumok szabályozását, g.) az elavult dokumentumok esetleges felhasználásának elkerülését. A székhelyen kívüli feladat-ellátási helyeken keletkezett, és csak saját nyilvántartásukban kezelt dokumentumokra az ME1 eljárás alkalmazása nem kötelezı.

ME1 A dokumentumok kezelésének eljárása ME1_1.

Általános rész

Az Intézmény által alkalmazott dokumentációs, illetve iratkezelési rendszer biztosítja, hogy megfelelı, a szolgáltatási tevékenységeket és a partneri elvárásokat kielégítı dokumentumokat alkalmazzunk. Az Intézmény dokumentációs rendje az ISO 9001 követelményeivel összhangban biztosítja a dokumentumok ellenırizhetıségét és lehetıvé teszi a minıségfejlesztési rendszer hatékony megvalósulását. ME1_2.

Alkalmazott dokumentumok, iratok

Az Intézménynél dokumentum kifejezés alatt az utasítás jellegő írott anyagokat értjük. Ilyenek lehetnek mind belsı, mind külsı forrásból származó anyagok. Az Intézménynél a dokumentum-típusokat az ME1_ 3 alfejezetben foglaltuk össze. A személyzeti iratok/adatok nyilvántartását az „ME Személyzeti kérdések; Belsı oktatás, képzés” c. eljárás tartalmazza. A folyamatos mőködést igazoló iratokat bizonylatoknak, feljegyzéseknek nevezzük. A bizonylatokkal kapcsolatos általános szabályozást az „ME2 A feljegyzések kezelésének eljárása” c. eljárás tárgyalja. A közvetlen ill közvetett partnerekkel ill. (be)szállítókkal kötött megállapodásokat nem tekintjük dokumentumoknak, hanem ajánlatként, szerzıdésként, illetve megrendelésként hivatkozunk rájuk a szakmai folyamatokat leíró eljárás(ok)ban. ME1_3. •

•

Dokumentumok készítése, kiadása, kezelése

3.1. Általánosan érvényes elıírások Az Intézménynél dokumentumok készítését, illetve beszerzését kezdeményezheti minden érintett munkatárs. A dokumentum kiadása/életbe léptetése elıtt a dokumentum készítıjének gondoskodnia kell arról, hogy a szakmai szempont alapján történı felülvizsgálat, a kijelölt vezetı jóváhagyása és aláírása megtörténjen.

24

MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER MINİSÉGIRÁNYÍTÁSIELJÁRÁSI KÉZIKÖNYV •

•

•

•

• •

•

Oldalverzió:

1. 2009. április15.


A dokumentumokat a Dokumentum nyilvántartó lapon (BA 003) nyilvántartásba kell venni. (Lehetséges, hogy a különbözı típusú dokumentumokhoz külön-külön összesített lista készüljön.) A nyilvántartott dokumentumok listáját minden munkatárs számára elérhetı helyen (pl. tanáriban) kell tárolni, hogy szükség esetén utána tudjanak nézni, milyen vonatkozó szabályozások állnak rendelkezésre. A belsı készítéső dokumentumoknak a következı alaki követelményeket kell minimálisan kielégíteniük: • egyértelmő megnevezés és/vagy azonosító, • teljességét bizonyító tartalomjegyzék és/vagy lapszámozás, • az ellenır / jóváhagyó (hatályba léptetést végzı) neve és aláírása, az ellenırzés / jóváhagyás (hatályba léptetés) dátuma, • másolásra, sokszorosításra alkalmas kivitel. Dokumentumokról másolatot kizárólag a jelen alpont táblázataiban kezelési feladatkörrel megjelölt munkatárs készíthet. A kiadott másolatokról nyilvántartást köteles vezetni (BA 004), hogy biztosítható legyen az esetleges módosítás visszakereshetısége – figyelembe véve a alpontban megfogalmazott esetleges kivételeket. A nyilvántartott másolatokat színes bélyegzıvel látjuk el. A dokumentumokat az Intézmény valamennyi érintett munkatársa számára hozzáférhetı helyen kell tárolni. A színes bélyegzıvel nem ellátott dokumentumokat csak tájékoztató jellegőnek szabad tekinteni. Az intézményi alkalmazottak felelıssége az, hogy munkájukban csak a nyilvántartott, színes pecsétes változatot használhatják. Amennyiben a kiadás után módosításra van szükség, a módosított és felülvizsgált dokumentum kiadása elıtt egyeztetni kell a dokumentációs rendszer kezelıjével. İ gondoskodik valamennyi – az elosztási listában szereplı – régi példány visszavonásáról (vagy a már elavult, de vissza nem vont dokumentum egyértelmő érvénytelenítésérıl, figyelemfelhívó jelöléssel), és arról, hogy az új változat mindenhová eljusson. A módosítást annak kell felülvizsgálnia, aki az eredeti változatot is véleményezte. A módosításokról feljegyzéseket kell vezetni. Gondoskodni kell arról, hogy az új változat egyértelmően megkülönböztethetı legyen (pl. dátum, azonosító jel, stb.) a módosítás elıtti változattól. A módosított (régi) verzió másolati példányait (lapokat, mellékleteket, stb.) vissza kell vonni és meg kell semmisíteni. Ha a visszavont változat eredeti (tı-)példányát az irattárban tároljuk a dokumentum kezelıje által nyitott dossziéban az archiválás tényét dokumentálni kell. Ha a tıpéldány tárolási helye más, akkor a címlap (vagy az adott lap) áthúzásával és az érvénytelenítés dátumával kell jelezni a kivonást. Az archiválás tényét pedig dokumentálni kell.

3.2 Dokumentumtípusok és az azokkal kapcsolatos felelısségek Az Intézménynél a dokumentumok lehetnek belsı készítésőek, illetve külsı forrásból származóak. Jellegüknél fogva értelemszerően eltérı felelısségek illetve kezelési módszerek, lehetıségek alapján kell róluk gondoskodni. A következı táblázatok az Intézménynél alkalmazott dokumentumtípusokat foglalják össze, feltüntetve az azokkal kapcsolatos (jóváhagyási) felelısségeket is:

25


Oldalverzió:


1. 2009. április15.


Külsı forrásból származó dokumentumok

Tevékenységek: Dokumentum fajták:

Szakmailag igényel/beszerez

Jogszabály, törvény

Ellenıriz, "elrendel" :

CD jogtár

1. tárol, 2. érvényességet biztosít, 3. karbantart: 1. igazgató 3. ügyint.titkár

Magyar Közlöny

Ügyviteli titkár

-

1. ig. 3. ügyviteli titkár

Oktatási Közlöny

Ügyviteli titkár

-

1. igh. 3. ügyviteli titkár

MB

MB

MB

Gyak. okt. vez.

I

1. gyak.o.vez. 3. gyak.o.vez.

-

-

Igazgató

I

1. ügyint. titkár (irattár) 2. ig. 3. ügyint. titkár 1. irattár 3. ig.

Szabvány

Központi képzési program, más központi szakmai dokumentum

Önkormányzati határozatok

Alapító okirat

Kapja még:

Igény szerint nem nyilvántartott másolatként bármely munkatárs Igény szerint nem nyilvántartott másolatként bármely munkatárs Igény szerint nem nyilvántartott másolatként bármely munkatársnál Igény szerint nyilvántartott másolatként bármely munkatárs Igény szerint nem nyilvántartott másolatként bármely munkatársnál

Elosztási lista szerint nyilvántartott másolatként

Belsı készítéső dokumentumok

Tevékenységek: Dokumentum fajták: Szervezeti és mőködési szabályzat

Házirend

Igazgatói utasítások

Minıségirányítási Program

Pedagógiai program

1. tárol, 2.érvényességet biztosít, 3.karbantart:

szakmailag igényel/beszerez/készít

Ellenıriz, "elrendel":

I

I

1. irattár 2. ig. 3. ig.

I (+SZMK, Tantestület, DÖK)

I

I

I

1. irattár 2. ig.DÖK, tantestület 3. ig.DÖK, tantestület 1. irattár 2-3. Ig.

MB

I

1. irattár 2. ig., MB 3. MB

I (+ tantestület)

I (+ tantestület)

1. irattár 2. ig.+tant. 3. ig.+tant.

Kapja még:

Elosztási lista szerint nyilvántartott másolatként Elosztási lista szerint nyilvántartott másolatként Érintettek nem nyilvántartott másolatként Elosztási lista szerint nyilvántartott másolatként Elosztási lista szerint nyilvántartott másolatként

26

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


Belsı készítéső dokumentumok

Tevékenységek: Dokumentum fajták: Helyi tantervek

Tanmenet

Szabályzatok (gazdálkodás, munkavédelem, stb.) Szakmai program

Tantárgyi helyi tantervek Munkaterv

1. tárol, 2.érvényességet biztosít, 3.karbantart:

szakmailag igényel/beszerez/készít

Ellenıriz, "elrendel":

I (+ szaktanárok)

I (+ tantestület)

1. irattár 2. ig.+mk.v. 3. ig.+mk.v.

Szaktanár

Mk. vezetı

KESZ

I

1. szaktanár,igh. 2. mk.vez. 3. szaktanár 1. adatkez.r. 2. ig. 3. KESZ

Ig.

PTE szakmai vez.

Munka köz. I

1. ig. iroda I

1. 3.

I. Béla Alapítvány

Kuratórium

I (+ bíróság)

I. Béla plakett alapító okirata

Igazgatóság

I (+ tantestület)

irattár 2. ig. ált.igh. +igh.

1. irattár 2. Kuratórium 3. Kuratórium ig., ált.igh 1. irattár 2. ig 3. ig.tantest.

Kapja még:

A Ped.program részeként (Ped.progr.elosztá si lista) -

Elektronikusan CD-n Elosztási lista szerint Ped. pr. Részeként PP eloszt. List szerint CD-n PP részeként Elosztási lista szerint nyilvántartott másolatként Elosztási lista szerint nyilvántartott másolatként Elosztási lista szerint nyilvántartott másolatként

ahol Iigazgató, Ig.h.Érintett igazgatóhelyettes, MBMinıségügyi csoportvezetı

3.3

Az egyes dokumentumtípusokkal kapcsolatos teendık

Minıségirányítási Program

A dokumentum elkészítésekor ki kell tölteni a Dokumentumkísérı lapot (BA 004), amelyet a dokumentumnyilvántartó-győjtıben kell tárolni.A Minıségirányítási Programban megfogalmazott szabályozással kapcsolatban követelmény, hogy: Megjelölje, hogy mi az összefüggés a szakmai folyamatok között. Hivatkozást tartalmazzon a dokumentált eljárásokra. Rögzítse és indokolja, ha az ISO 9001:2000 szabvány 7. fejezetében elıírtakat az Intézménynél nem alkalmazzák A Minıségirányítási Program olyan dokumentum, mely sorszámozott példányokban készül. Azonosítására az egyes példányok elılapján található azonosító rovat szolgál. Az egyes fejezetekben leírt szabályozások módosítása esetén elegendı, ha csak azt az érintett lapot cseréljük ki módosítás után, ügyelve arra, hogy az adott oldal fejlécében szereplı oldalverzió számot 1-el meg kell növelni. Ebben az esetben az oldal fejlécét az igazgatónak alá kell írnia. (Az 1-es változatszámú oldalakon külön igazgatói aláírásnak szerepelnie nem kell, hiszen ezen oldalak tartalmát a teljes Kézikönyv elsı kiadásakor együttesen hagyta jóvá az igazgató.)

27


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


A Minıségirányítási Program „Minıségpolitika” része önálló dokumentumként is kezelhetı. Abban az esetben, ha a Minıségpolitikáról felülvizsgált másolatok a Programon kívül is hozzáférhetık az Intézménynél, a Minıségirányítási Program kísérılapján jelölni kell a különálló Minıségpolitika példányok elosztását is. (A nem eredetiben aláírt, illetve a Programból kimásolt Minıségpolitika minták csak tájékoztató példányoknak minısülnek; nyilvántartásuk nem szükséges.) A Minıségirányítási Program tartalomjegyzéke „tájékoztató jellegő”. A Programban történı módosítások miatti változásokat a tartalomjegyzékben nem kell jóváhagyatni, csak az utolsó módosítás dátumát kell feltüntetni. (A módosított tartalomjegyzék archiválása felesleges; nem szükséges továbbá a Dokumentumkísérı lapon ezen módosítás feltüntetése sem.) Amennyiben az egyes oldalak módosítása olyan mértékő, hogy célszerő az egész Programot együttesen újra kiadni, a teljes új kiadás dátumát kell feltüntetni az oldalakon. Az „oldalverzió” rovatot 1-re kell változtatni. Az egyes oldalak aláírása ebben az esetben nem szükséges, ugyanakkor a Program elılapján kell a jóváhagyást igazolni. A módosítások a törvényi szabályozási körön belül a minıségirányítási program legitimációjához kötöttek. A függelékeket csak intézményen belül kell legitimációs eljárás alá vetni. Törvények, jogszabályok, Közlönyök

A Közlönyök nyilvántartása a közlöny száma alapján az ügyviteli titkár feladata. Dokumentum nyilvántartás és kísérı lap vezetése ezen anyagoknál nem szükséges. (A Közlönyökbıl esetenként több érvényes verzió is (akár másolatban is) rendelkezésre állhat az Intézmény területén. Ezek teljes körő nyilvántartása, követése nem szükséges; elegendı legalább egyetlen érvényes példány biztosítása.) A törvényi és jogszabályi elıírások CD-jogtár alapján hozzáférhetık. Ennek biztosítása, rendszeres frissítése az ügyintézı (iskola)titkár feladata. A CD-jogtárból nyomtatott verziók tájékoztató jellegő dokumentumnak minısülnek, nyilvántartásuk nem szükséges. Vitás esetekben (pl. a legújabb CD verzió késedelmes megjelenése esetén) a Közlönyökben megjelenı változatok az irányadók. Pedagógiai Program,ennek részeként Helyi tantervek, továbbá Helyi képzési programként használt Központi programok

A dokumentumok elkészítésekor (beszerzésekor) ki kell tölteni a Dokumentumkísérı lapot (BA 004), amelyet a dokumentumnyilvántartó-győjtıben kell tárolni. A programokat egyértelmő címük és kiadási dátumuk azonosítja. A képzési és a helyi programok érvényes, felülvizsgált változatait (a külsı forrásból származó programokat is!) igazgatói aláírással, dátummal kell ellátni. Azok a másolati példányok, amelyeken ilyen jelölések nem szerepelnek, kizárólag tájékoztató jellegőnek tekinthetıkAnnak ellenére, hogy a Helyi programok (tantervek) a Pedagógiai program részét képezik, célszerő ıket független dokumentumként nyilvántartani. Ez megkönnyíti az esetleges módosításukat és az elosztásuk nyilvántartását. Tanmenetek, foglalkoztatási tervek

A tanmeneteket a szaktanár készíti, az érintett munkaközösség-vezetı aláírásával hagyja jóvá. Azonosításuk a tanév és az évfolyam, osztály, tantárgy feltüntetésével történik. Egy jóváhagyott példányt a szaktanár az iskolában tárol. Egy jóváhagyott példányt az általános

28


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


igazgatóhelyettes tárol. A másolt példányok nyilvántartása, továbbá Dokumentumkísérı lap és Dokumentum nyilvántartó lap alkalmazása nem szükséges. Szabályzatok, SZMSZ, Házirend

Ezeket a dokumentumokat a Képzési programokkal azonos módon kell kezelni. Az Intézmény fenntartásával kapcsolatos jogi iratok

Az Intézmény fenntartásával kapcsolatos jogi iratok, határozatok, engedélyek (pl. Önkormányzati határozatok, tanúsítványok, stb.) nyilvántartása a titkárság feladata. A másolt példányok nyilvántartása, továbbá Dokumentumkísérı lap és Dokumentum nyilvántartó lap alkalmazása nem szükséges. Egyéb külsı forrásból származó dokumentumok

A külsı forrásból származó dokumentumok azonosítására az eredeti azonosítójukat alkalmazzuk. A szabványok érvényességének rendszeres figyeléséért a minıségbiztosítási megbízott a felelıs. A szabványok évenkénti felülvizsgálatának, ellenırzésének tényét a dokumentum kísérı lapján aláírással és dátummal kell igazolnia. Igazgatói utasítások

Az igazgatói utasítások azonosítására kiadási dátumuk szolgál. Az utasításokat az igazgató írja alá. A tıpéldány nyilvántartása a titkárság feladata. Az igazgatói utasításokon fel kell tüntetni, hogy személy szerint (pl. beosztás szerint) kik kaptak belıle. Dokumentumkísérı lap, illetve Dokumentum nyilvántartó lap alkalmazása nem szükséges. A kiosztott példányokat minden egyéb jelölés nélkül csak tájékoztató példányoknak tekintjük. Az igazgatói utasítások szabadon másolhatók. Számítógépes hálózaton elhelyezett dokumentumok kezelése

Lehetséges, hogy egyes, számítógépes fájl formájában is rendelkezésre álló dokumentumok a hálózaton keresztül is a felhasználók rendelkezésére állnak. A hálózaton olvasható fájlokat írásvédett állapotban a rendszergazda köteles elhelyezni/módosítani/karbantartani a dokumentum tıpéldányának jóváhagyója tájékoztatása alapján.minden tanév végén. A hálózaton hozzáférhetı dokumentumokat érvényes, felülvizsgált verziójú anyagoknak kell tekinteni mindaddig, míg nem kerülnek kinyomtatásra. A hálózatról kinyomtatott verziók aláírás hiányában nem tekinthetık nyilvántartott, érvényes példányoknak.

6.4. A feljegyzések kezelése Az Intézmény a székhelyen minıségirányítási Eljárást (ME2 „A feljegyzések kezelése”) készített és vezetett be, hogy biztosítsa: • a feljegyzések olvashatóságát, • azonosíthatóságát, kikereshetıségét, • tárolását, védelmét,

29


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


• megırzési idejének és selejtezésének szabályozását. A székhelyen kívüli feladat-ellátási helyeken keletkezett, és csak saját nyilvántartásukban kezelt feljegyzésekre az ME2 eljárás alkalmazása nem kötelezı.

ME2 A feljegyzések kezelésének eljárása ME2_1.

Általános rész

Az Intézmény minıségirányítási rendszere biztosítja az elvégzett feladatok, vizsgálatok bizonylatoltságát. (Bizonylatnak a folyamatos mőködést igazoló iratokat, illetve számítógépes adatbázisokat tekintjük. Az utasítás jellegő írott anyagokat dokumentumnak hívjuk, és az ME1 Eljárásban szabályozzuk ıket.) A minıséggel kapcsolatos valamennyi bizonylatot könnyen hozzáférhetı módon tárolunk, ezzel biztosítva a visszakereshetıséget és az elemezhetıséget. A minıségügyi bizonylatok megırzésérıl egyedileg rendelkezünk, illetve azok adatait a szerzıdésnek megfelelıen - ha szükséges - a partnernek tájékoztatásul megküldjük. ME2_2.

Bizonylatok, formanyomtatványok, igazolások

Az Intézménynél a folyamatok mőködésének igazolására használt feljegyzések, bizonylatok kialakításában közremőködhet minden munkatárs. A kialakított és bevezetésre javasolt bizonylati mintát át kell adni a minıségügyi csoportvezetınek. Neki kell gondoskodnia annak ellenırzésérıl, hogy az új bizonylat, feljegyzés nem ellentétes-e a minıségfejlesztési rendszer már alkalmazott más feljegyzéseivel. Ezt követıen el kell végeznie a bizonylatnak a minıségirányítási rendszerbe történı integrálását (eljárások esetleges módosítása stb.). A bizonylati mintákat ún. Bizonylati Albumban kell elhelyeznie és a bizonylati mintákat egyedi azonosítóval kell ellátni: Az azonosító betőjele (BA) utal a bizonylati albumra. Az ezt követı háromjegyő szám az adott minta sorszámát jelenti az albumban. A per-jel után következı szám arra utal, hogy az adott típusú, címő, funkciójú minta hányadik (módosított) kiadásáról van szó. A bizonylati mintákról a BA 001 Bizonylat nyilvántartó lap segítségével nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásba vételt követıen a minıségbiztosítási vezetınek ki kell állítania (vagy a bizonylat leendı felhasználóival ki kell állíttatnia) a bizonylat kísérı lapját (BA 002), melyet a minta tıpéldánya mellett, a bizonylati albumban kell elhelyezni. A bizonylatkísérı lapon kell rendelkezni a bizonylat használatáról, azonosításáról, kitöltési módjáról, megırzésérıl, tárolási módjáról, kötelezı adatairól, illetve a felelısségi körökrıl. A bizonylat felhasználását a kísérılapnak megfelelıen kell végezni. Elképzelhetı, hogy olyan feljegyzéseket, formanyomtatványokat kell a mőködés során használni, melyek nem az Intézmény belsı bizonylatai, hanem külsı cégtıl (hivataltól, felügyeleti szervtıl, államilag elıírt bizonylatként, stb.) származnak. Az ilyen bizonylatokat is célszerő nyilvántartásba venni, és ki kell tölteni a kísérı lapot. (Mindenképpen meg kell tenni, ha a vevı/megrendelı ragaszkodik a saját bizonylatának használatához, vagy a szakmai folyamatok szabályozásához nélkülözhetetlen a használatuk.) Ezen bizonylatok értelemszerő azonosításáról a kísérı lapon kell nyilatkozni (pl. megnevezés,

30


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


külsı azonosító szám stb.) (Saját belsı azonosító számot nem szükséges számukra adni, ha eleve rendelkeznek egyértelmő jelöléssel. (Pl. nyomdai szám, stb.)) ME2_3.

Bélyegzık nyilvántartása

Az Intézmény székhelyén használt bélyegzık felhasználásának, jogosultságának, érvényességének módjáról Pecsétkísérı lapo(ko)n (BA 007/01) kell gondoskodni. A pecsétkísérı lapokat erre a célra megnyitott dossziéban kell elhelyezni. A pecsétmintákról a BA 006 számú Pecsétnyilvántartó lapon nyilvántartást kell vezetni.Amennyiben a tagintézmények az ME2 eljárást nem alkalmazzák, a bélyegzık más nyilvántartásáról gondoskodniuk kell. ME2_4.

Archiválás

A módosított formanyomtatványok egy (üres) eredeti példányát a Bizonylat-nyilvántartó lapon (BA 003) nyilvántartva kell archiválnia a minıségbiztosítási vezetınek. (A megırzött, archivált példányt egyértelmő figyelemfelhívó jelöléssel kell ellátni, hogy megakadályozható legyen a formalap esetleges felhasználása.)

7. VEZETÉSI FELADATOK 7.1. A vezetıség felelısségi köre 7.1.1. A vezetıség elkötelezettsége a minıségfejlesztés iránt Az Intézmény vezetısége elkötelezett a minıségfejlesztési rendszer létrehozása és bevezetése iránt, és folyamatosan fejleszti annak eredményességét. Ennek keretében: • tudatosítja minden munkatársával a közvetlen partnerek elvárásainak, valamint a jogszabályi követelmények teljesítésének fontosságát, • meghatározza az intézmény minıségpolitikáját és minıségcéljait, • rendszeres idıközönként átvizsgálja a minıségfejlesztési rendszer mőködését, • biztosítja a mőködés személyi és tárgyi feltételeit, a szükséges erıforrások rendelkezésre állását. 7.1.2. Partnerközpontúság érvényesülése Az Intézmény vezetısége gondoskodik arról, hogy az intézmény számára nyilvánvaló partneri igényeket, elvárásokat egyértelmő formában megfogalmazza, hogy azok belsı követelményekké alakuljanak át a megfelelı teljesítés és a partnerek elégedettségének biztosítása és javítása céljából. Ennek során a szervezet figyelembe veszi a tevékenységével kapcsolatos hatósági kötelezettségeket, jogszabályi elıírásokat, valamint az elégedettség vizsgálatokból származó információkat. 7.1.3. Minıségpolitika meghatározása Az Intézmény minıségpolitikája összhangban van az intézmény alapelveivel, tartalmazza a követelmények teljesítése, valamint a folyamatos fejlıdés iránti elkötelezettséget, és keretet teremt a minıségcélok kitőzéséhez.

31


Oldalverzió:


1. 2009. április15.


A minıségpolitika a minıségirányítási program része, az abban foglaltakat a vezetıségi átvizsgálások alkalmával (ME3 Vezetıi átvizsgálás eljárása) rendszeres idıközönként átvizsgálja és szükség szerint aktualizálja a megfelelı eljárással. 7.1.4. A tervezés vezetıi felelıssége Az Intézmény vezetısége felelıs a minıségcélok kitőzéséért és a minıségirányítási rendszer tervezési tervezési feladatainak végrehajtásáért (részletesen a Tervezés feladatai c. részben) 7.1.5. Felelısségi körök, hatáskörök meghatározása, kommunikáció 7.1.5.1. Felelısségi körök és hatáskörök Az Intézményben minden munkakörre Munkaköri leírás készül a vonatkozó eljárás (ME „Személyzeti kérdések; Belsı oktatás, képzés”) szerint, amely tartalmazza a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket és feladatokat. A munkaköri leírások kiterjednek az adott munkakör betöltési feltételeire, valamint az adott munkatárs felelısségi és hatáskörére is. Az Intézmény vezetıinek általános felelısségi és hatáskörét, helyettesítésük rendjét az SZMSZ tartalmazza. Az Intézmény szervezeti felépítését és irányítási rendszerét az alábbi ábra rögzíti, amely a szervezeti egységek funkcionális és függıségi kapcsolatait, illetve a feltüntetett vezetık hatáskörét mutatja. A munkavégzés során végzett kölcsönös kapcsolatok rendszerét a belsı mőködést leíró szabályozások határozzák meg.

32


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


7.1.5.2. A vezetıség képviselıje Az Intézmény igazgatója a minıségbiztosítási elıírások szerint kijelölte képviselıjét, a minıségügyi csoportvezetıt, aki –egyéb felelısségi köreitıl függetlenül– felelıs a minıségirányítási rendszernek az elıírásokban rögzített követelmények szerinti megvalósításáért és betartásáért, illetve a rendszer-átvizsgálások tapasztalatairól szóló információ-szolgáltatásért. Az ı feladata továbbá, hogy elısegítse a partneri követelményekkel kapcsolatos tudatosság elımozdítását az egész szervezetben. Hatáskörét, felelısségét az igazgató egyértelmően megfogalmazta, s írásban megbízta az intézmény minıségirányítási rendszerének vezetésével. Minden jogkörrel rendelkezik a vonatkozó elıírások betartásához, érvényesítéséhez. 7.1.5.3. A vezetés feladatai a belsı kommunikáció terén Az Intézmény szervezeti felépítésébıl következıen az intézmény vezetıibıl álló testület az intézmény operatív döntés-elıkészítı, véleményezı, javaslattevı szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belsı szabályzatok megállapításában, valamint az intézményigazgató által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is mőködhet. Elıkészíti az Igazgatótanács elé kerülı és az érdekképviseletekkel egyeztetendı döntésre váró feladatokat. Információt közvetít a napi mőködés formájáról. Tagjai: • az igazgató és helyettesei, • a tagintézmény-vezetık, tagintézmény vezetı-helyettese • kollégiumvezetı • gyakorlati oktatás-vezetı Az intézményi vezetıi értekezlet saját munkaprogramja szerint havonta ülésezik, a témától függıen meghívhat még más tagokat is. Az értekezletet az igazgató hívja össze. A szervezeti ábrában jelölt módon munkaközösség(ek) alakulhatnak, amelyek az érintett felettes vezetınek tartoznak közvetlen beszámolással. Fı feladatuk a szakmai, módszertani tevékenységek koordinálása. A munkaközösségek élén egy-egy munkaközösség-vezetı áll. Az igazgatói tevékenységet segítı demokratikus fórumok, összhangban az SZMSZ-ben leírtakkal: • a vezetıség, az Igazgatótanács • a munkaközösségek • a nevelıtestület • a szülıi közösségek választmánya (Csúcs SzMK) • a diákönkormányzat (Csúcs DÖK) • a diákközgyőlés. A belsı kommunikáció illetve a folyamatos fejlıdés érdekében a belsı felülvizsgálatok (auditok) során lehetıség szerint különbözı területek auditorai végeznek ellenırzéseket. A rendszeres külsı illetve belsı kommunikációs formák, jelentések rendszerét a minıségügyi csoport vezetı által az igazgatóhelyettesi beosztású vezetık közremőködésével aktualizált „Jelentések rendszere” (BA 021) táblázat tartalmazza.

33


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


A tanárikban, az óvodai folyosón hirdetıtábla segíti a kollégák munkáját. Ezeken kell elhelyezni kötelezıen az éves ütemezést, illetve annak havi bontását, ezeken felül minden további szakmai munkával összefüggı, a belsı kommunikációt, információáramlást segítı anyagot (pl. igazgatói utasítások, vezetıségi ill. munkaközösségi döntések, stb.). A belsı kommunikációt segíti az intézmény honlapján mőködı nem publikus felület.A szerkesztıi jogosultságokat az igazgató tanévente határozza meg. A vezetıség a döntéseit, elvárásait a szervezet különbözı szintjeivel a napi kapcsolattartáson, a belsı auditokon és a vezetıi átvizsgáláson felül az alábbi rendszeres értekezletek formájában közli: Értekezletek, munkamegbeszélések Az értekezletek fajtáit, összehívásának módját, a szervezeti és mőködési szabályzat tartalmazza (stratégiai és nem stratégiai döntések fórumai) Vezetıségi értekezlet Az igazgató tartja a vezetıség tagjainak, továbbá az aktuális témakörökben érintett munkatársaknak, hozzávetılegesen havi rendszerességgel; elıre meghatározott idıpontban. A vezetıségi értekezletrıl emlékeztetı készül. Munkaközösség-vezetıi értekezlet, tagintézményi tanácsok értekezletei A vezetıségi értekezleteket követıen, amennyiben az intézmény szakmai/módszertani munkáját érintı döntések születtek (illetve egyéb, a felsı vezetıség által fontosnak ítélt esetekben) az igazgató és/vagy valamely igazgatóhelyettes beosztású vezetı kötelessége a munkaközösség-vezetıknek ilyet tartani: • Tájékoztatást kell adnia a vezetıségi ülésen a munkaközösségeket érintı elhangzott kérdésekrıl. • Itt kell megbeszélni az aktuális, döntést igénylı ügyeket is. A munkaközösség-vezetıi értekezletrıl feljegyzés nem készül. A munkaközösség-vezetıi értekezlete Munkaközösségi értekezletek Vezetésük, összehívásuk a munkaközösség-vezetık feladata. Itt kell beszámolni az intézmény vezetıi által hozott, a munkatársakat érintı, ill. egyéb aktuális szakmai döntéseket igénylı– kérdésekrıl. A munkaközösségi értekezletekrıl nem készül kötelezıen jegyzıkönyv. Az értekezletek tartalmáról a tanév végi beszámolóban adnak tájékoztatást a munkaközösségek vezetıi. Nevelıtestületi értekezletek Az közoktatási tevékenység során a tanév ütemtervében tervezett módon az igazgató kötelessége az intézményen belüli közösségi döntések koordinálása az SZMSZ vonatkozó fejezetében leírtaknak megfelelıen. A nevelıtestületi értekezletekrıl –a módszertani, továbbképzés jellegő ún. nevelési értekezlet kivételével– jegyzıkönyv készül.

34


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


7.1.5.4. Aláírási jogok meghatározása A belsı kommunikáció során elengedhetetlen, hogy a szervezetben dolgozó munkatársak tisztában legyenek azzal, hogy hivatalos irataink aláírására kinek milyen jogosultsága van. Az ellenırzések, felülvizsgálatok, intézményképviseleti ellenjegyzések felelıseit a Kézikönyvben beosztások szerint nevesítjük. Az aláírási jogokról a szervezeti és mőködési szabályzat, valamint külön igazgatói utasítás is rendelkezik. 7.1.5.5. Vezetıségi átvizsgálás Az Intézmény vezetısége a minıségirányítási rendszer mőködésének, hatékonyságának, a minıségpolitika gyakorlati megvalósításának és a minıségcélok teljesülésének értékelése céljából évente legalább egyszer vezetıségi átvizsgálást tart a vonatkozó eljárásnak (ME3 Vezetıi átvizsgálás eljárása) megfelelıen. Az eljárás kitér az átvizsgálási bemenı és kimenı adatok szabályozására is.

ME3 Vezetıi átvizsgálás eljárása A minıségfejlesztési rendszer folyamatos és megfelelı mőködésének érdekében az Intézmény igazgatója évente legalább egyszer vezetıi felülvizsgálatot tart. A felülvizsgálat során értékeli a minıségfejlesztési rendszer mőködését, meggyızıdik annak hatékonyságáról. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a fejlesztési lehetıségek értékelésére és a minıségirányítási rendszerben végrehajtandó változtatások szükségességére, beleértve a minıségpolitikát és a minıségcélokat. A felülvizsgálat irányítása, vezetése az igazgató át nem ruházható kötelessége. A minıségbiztosítási kérdések megvitatása során meg kell hívni a minıségügyi csoportvezetıt is. Az ı kötelessége – amennyiben új auditokra került sor az elmúlt idıszakban – a vezetıség elé terjeszteni a belsı auditok megállapításait, tapasztalatait, valamint az esetleges partneri reklamációkat, panaszokat, helyesbítı-megelızı tevékenységeket. A minıségfejlesztési rendszerrel kapcsolatos vezetıségi áttekintés napirendjén szerepelniük kell a következıknek (amennyiben az adott idıszakban értelmezhetık): • az elızı vezetıségi áttekintésbıl adódó ügyek, (a megfogalmazott tennivalók megvalósulási /végrehajtási / helyzetének vizsgálata) • a belsı felülvizsgálatok(auditok) eredményeinek vizsgálata, tapasztalatai, • tanulóktól, partnerektıl érkezett panaszok, reklamációk, • egyéb partneri visszajelzések értékelése, • a partnereknek nyújtott szolgáltatások szintje: a folyamatok mőködése és a termékek/szolgáltatások megfelelısége, • a helyesbítı és megelızı tevékenységek tapasztalatai, • jövıbeni fejlemények, változások – ezek hatásai a minıségfejlesztési rendszerre, • fejlesztési, fejlıdési ajánlások, lehetıségek. A teendıkrıl, döntésekrıl feljegyzést (pl. jegyzıkönyvet) kell készíteni, amely bizonyítékul szolgál a vizsgálat tényére és a megállapított intézkedésekre vonatkozóan. A jegyzıkönyvet legalább 2 évig meg kell ırizni. A jegyzıkönyvben mindenképpen rögzíteni kell az alábbiakat (amennyiben az adott átvizsgálás során értelmezhetık): • a minıségirányítási rendszer és a folyamatok fejlesztésével kapcsolatos döntések,

35

MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER MINİSÉGIRÁNYÍTÁSIELJÁRÁSI KÉZIKÖNYV • •

Oldalverzió:

1. 2009. április15.


a partneri követelményekkel összhangban történı fejlesztési lépésekre vonatkozó döntések, a feladatok végrehajtásához szükséges erıforrások meghatározása.

7.2. Gazdálkodás az erıforrásokkal 7.2.1. Gondoskodás az erıforrásokról Az Intézmény vezetısége gondoskodik arról, hogy az Intézmény tevékenységéhez szükséges személyi és tárgyi feltételek és technikai eszközök, a tevékenységének ellátásához, folyamatos javításához, valamint a partnerek megelégedettségének eléréséhez rendelkezésre álljanak. 7.2.2. Általános útmutatás Az Intézmény nagy figyelmet fordít arra, hogy minden munkatársát motiválja képességeinek, tudásának fejlesztésére. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink rendelkezzenek a diákok, szülık igényeinek kielégítéséhez szükséges felkészültséggel, felelısségtudattal és döntési képességgel. 7.2.3. Felkészülés, tudatosság és képzés Az Intézmény Eljárást (ME4 „Személyzeti kérdések; Belsı oktatás, képzés”) készített és vezetett be, hogy biztosítsa munkatársainak szükséges felkészültségét. Belsı munkatársainktól elvárt minimális végzettséget, a munkaköri leírásokban rögzítettük. Külsı, ill. az Intézménnyel további jogviszonyban álló munkatársainkkal (pl. óraadók) kapcsolatos képzettségi elvárásokat a szakképzésre illetve iskolarendszerő képzés esetén a közoktatásra vonatkozó jogszabályok, illetve az ezekkel összhangban lévı Tantervünk, Szakmai programunk szabályozzák. Belsı képzéssel gondoskodni kell arról, hogy tudatában legyenek annak, hogy miképpen járulnak hozzá az iskola minıségcéljainak eléréséhez. 7.2.4. Infrastruktúra (Feltételrendszer) Az Intézmény feladatainak elvégzéséhez meghatározta a szükséges tárgyi feltételeket, beleértve a munkavégzés helyszínéül szolgáló épületeket, a folyamatok elvégzéséhez szükséges számítástechnikai és egyéb eszközöket, valamint az ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokat. A képzéssel, mint kapcsolatos erıforrásigényeket – amennyiben értelmezhetık – a Pedagógiai programban, SZMSZ-ben illetve Helyi tantervünkben, Szakmai programunkban határoztuk meg. A szükséges infrastrukturális feltételeket a fenntartó által garantált erıforrásaink igénybevételével biztosítjuk. Az Intézmény minıségbiztosítási rendszere biztosítja, hogy az Intézmény fıfolyamatainak zavartalan mőködéséhez nélkülözhetetlen „járulékos” tevékenységek szabályozott keretek között valósuljanak meg. Ennek érdekében az eszközök, termek használatát leíró szabályzatokat („A könyvtár mőködési és győjtıköri szabályzat”; „Informatikai szabályzat”) alkalmazunk, valamint eljárásban rögzítjük az oktatási segédeszközeink tárolásával, felhasználásával kapcsolatos szempontokat.

36


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


7.2.5. Munkakörnyezet Az Intézmény megteremti a biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint a tevékenysége ellátásához szükséges megfelelı munkakörnyezetet. Ennek részeként külön utasításokban rögzítettük a munka- és a tőzvédelemmel, a polgári védelemmel kapcsolatos teendıket, munkahelyi kockázatértékelést alkalmazunk. Érintett szaktantermeink esetében gondoskodunk arról, hogy a tanulók illetve a tanárok biztonságosan tudják a gépeket, berendezéseket kezelni. Lehetıségeinkhez mérten törekszünk arra, hogy a gyermekek/tanulók kulturált környezetben, magas színvonalú ellátásban (szolgáltatásban) részesüljenek. Hiszünk benne, hogy a minıségi munkavégzés szerves része a munkahelyi rend betartása, a kiszolgáló helyiségek tisztasága.

ME4 Személyzeti kérdések, belsı oktatás, képzés ME4_1 Általános rész Az Intézmény igen nagy figyelmet fordít arra, hogy minden munkatársát motiválja képességeinek, tudásának fejlesztésére. Az Intézmény rendelkezik egy, a munkatársakra vonatkozó oktatási és ötéves továbbképzési programmal és éves beiskolázási tervvel. Ezen kívül belsı képzési tervvel, mely a munkaterv része. A képzés során minden munkatársunk megismeri a Minıségirányítási Program és a minıségügyi rendszer követelményeit. Valamennyien tisztában vagyunk a hiányos munkavégzésnek a többi munkatársra, a partnerek megelégedettségére, a költségekre és az Intézmény eredményességére gyakorolt hatásaival. ME4_2 Új dolgozó felvétele Pedagógus üres álláshely betöltésére pályázatot hirdetünk. A pályázati felhívás közzétételétnek módját, helyét jogszabály határozza meg Más esetben az álláshelyet, ha szükséges, meghirdetjük. A pályázati eljárást vezetı beosztás esetén jogszabályok rögzítik. Pedagógus vagy munkakörre való felvétel elıtt a kiválasztottakkal elbeszélgetésre kerül sor, majd a leendı szakmai felettesek véleményét figyelembe véve az alkalmasnak látszó személy kinevezésérıl az igazgató dönt. (Pedagógus esetén az igazgatóhelyettes beosztású vezetık és a munkaközösség-vezetıvel történı konzultációt követıen.) Felvétel során új munkatársak a munkakör ismertetése után munkaköri leírást kapnak. Az áthelyezéssel történı közalkalmazotti jogviszony létesítését kivéve, minden közalkalmazottal próbaidıt kötünk ki. A pedagógus munkakör betöltése szempontjából pályakezdınek minısülı közalkalmazott gyakornoki kinevezést kap. Orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül kinevezés nem történhet meg. Minden dolgozó számára ún. Személyzeti dossziét kell nyitni. A Személyzeti dosszié tartalmazza a munkavállalóval kapcsolatos, a munkakör betöltéséhez, illetve a munkáltatói jogok és kötelezettségek gyakorlásához szükséges információkat. A dosszié minimális tartalma az alábbi: • Adatfelvételi lap, • Kinevezés, kinevezés módosítása, • Erkölcsi bizonyítvány (ha a munkakör betöltéséhez szükséges), végzettséget igazoló oklevél, diploma, szakvizsga, továbbképzés dokumentum másolata,

37


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


•

Intézménnyel kötött egyéb megbízási szerzıdés (esetleg tanulmányi szerzıdés), Bérmozgással kapcsolatban kiállított átsorolások, értesítések, Munkaköri leírás (kivéve az SZMSZ-ben szereplı vezetıi, osztályfınöki, stb. feladatokat) • Jogviszony megszőnésekor • megszüntetı határozat • elszámoló lap • egyéb elszámolás (idıarányos járandóságokról, tartozásokról, leltár eredményérıl) A foglalkoztatottak személyi anyagát a gazdasági ügyintézı –az igazgató hozzájárulása mellett- kezeli; azt lemezszekrényben köteles tárolni. Hozzáférhet az igazgató, aki egyben annak ellenıre is. Adatokat csak igazgatói engedéllyel lehet kiadni (nem vonatkozik saját adatra.). A minıségirányítási rendszer felülvizsgálatakor (lásd: ME8) a belsı felülvizsgálók (auditorok) a dosszié teljességét, a munkaköri leírások megfelelıségét, az elvégzett oktatások és a munkaköri leírásban szereplı minimális képzettségi követelmények teljesülésének igazolását ellenırizhetik, ugyanakkor a munkaszerzıdésbe való betekintésre jogosultságuk nincs. • •

ME4_3. Belépéskor kötelezı oktatások Minden új munkatársnak belépéskor kötelezıen oktatáson kell részt vennie. A felvétel során az új munkatárssal ismertetni kell a • betöltendı munkahely elvárásait, az új munkatárs felelısségét, • a vonatkozó munka- és tőzvédelmi elıírásokat, • az informatikai szabályzatot, • az Intézmény céljait, minıségpolitikáját, • az adott munkakör elvégzését szabályozó belsı utasítások tartalmát és azt, hogy személyes munkája során hogyan járulhat hozzá a közös célok eléréséhez. Az elvégzett oktatásokról jelenléti ív készül, melyet a Személyzeti dossziéban kell elhelyezni. (A munkavédelmi és/vagy tőzvédelmi oktatások nyilvántartásakor elfogadható, ha az a Személyzeti dossziétól független, központilag nyilvántartott formában történik.) Az oktatások végrehajtásáról a felettes vezetı köteles gondoskodni. ME4_4. Munkatársak továbbképzése, oktatása Ötévente a nevelıtestület továbbképzési tervet fogad el, melynek megvalósulásához évente beiskolázási tervet készít az iskolavezetés (a céltámogatás terhére), szükség esetén kitérve a minıséggel kapcsolatos kérdésekre is. Az éves munkaterv megvalósulása, a munkatársak fejlıdése érdekében évente belsı oktatási terv készül a munkaterv szerint (BA 045/01) Ehhez elızetesen minden évben össze kell győjteni az egyes szervezeti egységek belsı képzési igényeit. Egyéb továbbképzést az igazgató engedélyez a költségvetés és a pedagógiai szakmai igények függvényében. A képzésben részt vett alkalmazottnak írásos feljegyzést kell készítenie arról, hogy munkájában mennyire tudja hasznosítani az ott tanultakat. (Milyen volt a

38


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


program szakmai színvonala, milyen a gyakorlati használhatósága, ajánlható-e más kollégáknak, szükséges-e újabb tanfolyami részvétel?)Az oktatásokról készített feljegyzéseket (pl. oklevél, jelenléti ív) meg kell ırizni. Az oklevélmásolatot, tanúsítványról készült másolatot a gazdasági ügyintézı helyezi el a személyi anyagban, a jelenléti íveket és az oktatásról/továbbképzésrıl készült feljegyzéseket az igazgatóhelyettes győjti, majd irattárba helyezi. A minıségbiztosítással kapcsolatos oktatási feljegyzéseket a minıségbiztosítási vezetı ırzi.

ME4_5. Munkaviszony megszőnésével kapcsolatos feladatok Az alkalmazott kilépési szándékát írásban nyújtja be, így lehetıség van közösen megegyezni a kilépés (jogviszony megszőnés) módjában és határidejében. Mindezekrıl a jogszabályi elıírások rendelkeznek (MT, KJT). A kilépés során el kell végezni az alábbi adminisztrációs feladatokat: • Megszüntetési határozat, elszámoló lap kitöltése, ha közös megegyezéssel szőnik meg a jogviszony, akkor a munkáltató és munkavállaló részérıl tett nyilatkozat. • Ha év közben szőnik meg a jogviszonya: el kell számolni az idıarányos szabadságát. • Pedagógusok esetén a szakkönyvekre kapott támogatásról a számlákat legkésıbb az utolsó munkában töltött napon le kell adni. Személyi használatra kiadott eszközökkel és a könyvtárból kölcsönzött könyvekkel is el kell számolnia ugyanezen határidıig. • El kell számolni még a le nem járt munkaruha kihordási idı arányos részével és az esetleges tanulmányi szerzıdésben vállalt kötelezettségekbıl adódó túlfizetésekkel. Az ezzel kapcsolatos határidıkrıl írásban kell megállapodni Mivel a Magyar Államkincstár (MÁK) számfejtési köréhez tartozik az intézmény, így • a munkáltatói igazolást a munkaviszony megszőnésérıl, • az adó- és társadalombiztosítási igazolást nekik kell kiállítani, • valamint az idıarányos bér számfejtésérıl is nekik kell gondoskodni. A kilépı közalkalmazott személyi anyagát irattárban ırizzük, személyi lapját visszaadjuk. Eredeti dokumentumot csak a másolatok elkészítéséig kérjük el. ME4_6 Az oktatási-nevelési szolgáltatásban részt vevı külsı (Be)szállítók (Óraadók, megbízással dolgozók, stb) minısítése Az Intézmény a beszerzett szakmai anyagait, szolgáltatásait, beszállítóit tudatosan választja ki, ezzel is biztosítva partnerei maradéktalan kiszolgálását, illetve a szolgáltatások megfelelıségét. A Középiskolában beszállító alatt azokat a beszerzési forrásokat, értjük, amelyeknek / akiknek az anyagai, szolgáltatásai közvetlenül vagy közvetetten beépülnek a középiskola szolgáltatásainak minıségébe, partnereink rólunk alkotott értékítéletét közvetlenül befolyásolják. A beszállítókat azon az alapon kategorizáljuk, hogy milyen mértékben képesek az elıírt követelményeket - beleértve a minıségi követelményeket- kielégíteni.

39


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


6.1. Általános rész „Beszállítók”nak tekintjük az intézmény külsıs, óraadó tanárait, külsı szakértıit, lektorait, továbbá (amennyiben ilyen létezik) azokat a fıállású (pl. iskolai rendszerben dolgozó tanár) munkatársainkat is, akik egyedi feladatok ellátásakor (pl. a tanfolyami képzések oktatójaként) az Intézményen belül megbízási szerzıdéses jogviszonyban is dolgoznak (ld. „privilégizált beszállító”). A beszállítókat/alvállalkozókat azon az alapon mérjük fel, hogy milyen mértékben képesek az elıírt követelményeket – beleértve a minıségi követelményeket – kielégíteni. Régi partnereinknél figyelembe vesszük a korábban tanúsított alkalmasságukat, felkészültségüket. 6.2. Beszállító nyilvántartás Attól függıen, hogy milyen jellegő oktatási formáról, illetve szolgáltatásról van szó, különbözı minısítési szempontok illetve módszerek léteznek. Az alvállalkozók, beszállítók minısítésével kapcsolatos információkat a középiskolában elektronikusan tartjuk nyilván (BA 052). A beszállítóval kapcsolatos lényeges iratokat (pl. végzettséget és/vagy gyakorlatot igazoló papírok másolata, keretszerzıdések, stb.) és egyéb lényeges adatokat a gazdasági ügyintézı ırzi alvállalkozónként, beszállítónként külön dossziéban. A beszállítók minısítésének módjáról, gyakoriságáról az igazgató egyedileg dönt, és ezt elektronikusan rögzíti az erre a célra szolgáló a bizonylaton (BA 052). A minısítést tartalmazó dossziéit minden, a beszerzésben, a szolgáltatás igénybe vételében érintett munkatárs számára hozzáférhetı módon az igazgató tárolja.

8. A TERVEZÉS FELADATAI 8.1. Minıségcélok kitőzése Az Intézmény nevelıtestülete illetve vezetısége a vonatkozó eljárásnak megfelelıen (ME4 Minıségcélok kitőzése; Minıségtervezés folyamata) a minıségpolitikával összhangban lévı mérhetı, reális célokat tőz ki az intézmény minden érintett egysége számára. 8.2. A minıségirányítási rendszer tervezése Az intézmény minıségügyi rendszere az intézmény szokásos tevékenységeire, valamint azok tervezésére, fejlesztésére, ellenırzésére eljárásszintően szabályozza az elvárt minıségi követelmények kielégítésének módját. A szabályozás jelen dokumentumon túl a Szabályzatokban, Pedagógiai programban (Helyi tantervek, Szakmai program, Tantárgyi programok, Tanmenetek, Foglalkoztatási tervek, Munkaterv), nyilvántartásokban és bizonylatokban, a munkavégzéshez felhasznált mintákban és segédletekben, az alkalmazott dokumentációs rendszerben nyert megfogalmazást. A tervezésnek figyelembe kell vennie az intézménnyel szemben támasztott fenntartói elvárásokat. Egyedi, elıre nem látható (és ezáltal elızetesen írásban nem szabályozott) tevékenységek végrehajtásakor alapelvünk, hogy a feladat végrehajtását megelızıen tudatosan, a felmerülı szempontok figyelembe vételével felkészüljünk a várható feladatokra. Amennyiben elıre láthatóan jelentıs változások fognak az Intézménynél bekövetkezni, nagyobb idıintervallumot átfogó, ún. Intézkedési terv készítésére is lehetıség van. Ilyen Intézkedési terv készülhet a minıségcélok elérése érdekében is. (ME5 Minıségcélok kitőzése;

40


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


Minıségtervezés folyamata) Ez az intézmény kultúrája és mőködése folyamatos fejlesztésének / fejlıdésének irányát jelöli ki, a partnerek változó igényeit, illetve a megrendelık elvárásait figyelembe véve. A minıségügyi intézkedési tervet az intézmény igazgatója hagyja jóvá.

ME5 Minıségcélok kitőzése; Minıségtervezés folyamata Ezen eljárás célja az Intézmény minıségcéljainak meghatározása, felülvizsgálata valamint a minıségtervezés módszerének és dokumentálásának leírása. ME5_1.

Minıségcélok kitőzése

Az Intézmény minıségi célokat és – lehetıség szerint – azok teljesítését igazoló számszerősített mutatókat határoz meg a szervezet számára. (Lehetıség van arra is, hogy a célokat egyéni bontásban határozzuk meg.) A minıségcélokat a minıségügyi csoportvezetı kötelessége közzétenni a szervezet érintett munkatársai számára. ME5_2.

Minıségcélok elérése; Minıségtervezés

A minıségcélok elérése a szervezet egészének érdeke. A célok egyedisége, a kitőzött mutatók, feladatok jellege miatt általános folyamatleírás a teljesítéshez nem biztosítható. Emiatt a célokteljesítésére vonatkozó felkészülést, feladatokat „projekt-jellegő” feladatoknak tekintjük, és végrehajtására egyedi (intézkedési) tervet készítünk. Az intézkedési terv lehet az egyes egységek feladatellátási tervének, munkaközösségi munkatervek, teamek projektfeladatainak tervezési dokumentuma is. Az intézkedési tervnek lehetıség szerint tartalmaznia kell a szükséges teendıket és erıforrásokat – emberi erıforrások, tárgyi feltételek, munkakörülmények, stb. – valamint a megvalósítás határidıit (lásd: a minıségi célok mellett a pedagógiai program, tanévenkénti munkatervek). A tervek elkészítésénél – amennyiben értelmezhetı – az alábbiakra célszerő kitérni: • Bevezetésért felelıs („projektvezetı”) kijelölése, • Idıterv a bevezetés lépéseivel, • Szükséges dokumentáció (belsı utasítások, külsı vevıi illetve jogszabályi környezet) • Személyi feltételek, szervezeti kapcsolódási pontok biztosítása, • Tárgyi feltételek biztosítása (munkaeszközök, helyiségek, stb.), • Képzések, betanítások, • A „projekt” lezárhatóságának, teljesülésének szempontjai. A tervet az igazgató hagyja jóvá. A mutatók alakulásáról a „projekt” koordinálásával megbízott munkatárs a minıségbiztosítási vezetınek idıközönként kimutatást készít. Az elért eredmények alapján, amennyiben negatív tendencia tapasztalható, helyesbítı tevékenységet kezdeményeznek.

41


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


8.3. Az intézmény szolgáltatásainak megtervezésével kapcsolatos feladatok, folyamatok Az Intézmény tudatosan mérte fel, tervezte meg és alakította ki a szolgáltatási folyamatait, figyelembe véve a minıségpolitikában megfogalmazott alapelveket, a minıségcélokat, a szükséges ellenırzési pontokat, valamint a dokumentálási és bizonylatolási követelményeket. Szakmai folyamatainkat meghatároztuk, a tevékenység leírását un. eljárásokban rögzítettük. 8.3.1. A közvetlen és közvetett partnerekkel kapcsolatos folyamatok Az Intézmény mőködéséhez, partnereink bizalmának megszerzéséhez és megtartásához, a magas színvonalú partneri kapcsolatokhoz elengedhetetlenül szükséges, hogy részükre igényeiknek megfelelı szolgáltatásokat nyújtsunk. 8.3.2. A szolgáltatásokra vonatkozó követelmények meghatározása Az Intézmény elızetesen felméri, és a partnereknek szóló ajánlataiban (felvételi tájékoztatóiban) rögzíti a szolgáltatásokra vonatkozó elvárásokat, az általa meg nem határozott, de a jogos elvárásainak megfelelı (pl. az általunk kiadott bizonyítvány mögött lévı tudás használhatósága, hitelessége) követelményeket, valamint az egyéb (pl. jogszabályi, hatósági, stb.) kötelezettségeket. Ez oktatási tevékenységünk esetében a jogszabályi, tantervi követelmények, illetve fenntartói elvárások figyelembe vételét jelenti. 8.3.3. A szolgáltatásokra vonatkozó követelmények átvizsgálása A teljesítések biztonsága érdekében partnereinkkel írásos megállapodásokat kötünk. Ez a beiratkozással és a Házirend átadásával történik meg. A partnereinknek szóló ajánlatainkat, ellenırizzük annak meghatározása céljából, hogy tisztázzuk: • a követelmények megfelelıen és egyértelmően meghatározottak, dokumentáltak-e, • az ajánlatban (ha volt) megadottaktól esetleg eltérı követelmények teljesíthetık-e, • képesek vagyunk-e partnereink követelményeit teljesíteni a kért határidıre, illetve minıségben. Az ajánlatok felülvizsgálatát bizonylatoljuk. A felvételi tájékoztató egy-egy hitelesített példányát külön dossziéban győjtjük, és szükség szerint partnereinkkel egyeztetjük. A követelmények változása esetén az ajánlatainkat módosítani kell. Módosításra az igazgató személyes döntése alapján van lehetıség.) Az Intézmény az ajánlataival kapcsolatos követelményeit nem szabályozza külön eljárásban. A fentiekben megfogalmazott elvek végrehajtási szintő szabályozását – a folyamatszemlélető megközelítésnek megfelelıen – a szakmai folyamatokat leíró eljárás (ME6 Nevelési-képzési folyamat szabályozása) és a fejlesztéseket leíró eljárás (ME7) tartalmazza. 8.3.4. Kapcsolattartás a partnerekkel A partnerekkel való kapcsolattartás formái az Intézmény tevékenységeibıl adódóan különbözık lehetnek. A napi kapcsolattartás az érdeklıdık tájékoztatásától az adminisztrációs és egyéb ügyek intézéséig a szervezeti egységekben a csoportvezetık, osztályfınökök, ügyviteli dolgozók, munkaközösség-vezetık közvetítésével történik. (A kapcsolattartás részleteit az intézmény többi alapdokumentuma tartalmazza) Írásos szerzıdés megkötésére az igazgatónak van joga.

42


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


Az intézményhez esetlegesen érkezı panaszok kezelését a vonatkozó eljárás (ME Helyesbítı, megelızı tevékenység, Panaszkezelés) szabályozza. A szülık közösségével és a tanulókkal való kapcsolattartás formáit az szervezeti és mőködési szabályzat és a házirend rögzíti. 8.3.5. A szolgáltatás nyújtásának szabályozása Intézményünknél dolgozó munkatársaink ismerik tevékenységük fontosságát, az egyenletesen jó minıség szükségességét, a minél magasabb szintő partneri kapcsolattartás nélkülözhetetlenségét. Munkájukat ennek megfelelı folyamatleírások, eljárások alapján végzik. Az eljárások tartalmazzák a végrehajtási folyamat lépéseit, felelıseit, szabályozási hátterének leírását, igazolását, ellenırzésének módját valamint az egyéb használandó utasítások hivatkozásait is. A szolgáltatás nyújtására szolgáló folyamat: ME5 Nevelési-képzési folyamat szabályozása (Az intézmény egészének tevékenységében nem értelmezhetı az ISO 9001 : 2000 szabvány 7.5.2 szakaszának követelménye, mert minden szolgáltatási folyamatunk minısége igazoló ellenırzéssel (verifikálás) ellenırizhetı.) Az Intézmény szolgáltatási folyamatai során olyan azonosítási és nyilvántartási rendszert alkalmaz, amely lehetıvé teszi, hogy az egyes szolgáltatási folyamatokhoz kötıdı anyagok, iratok azonosíthatóak illetve nyomonkövethetık legyenek. 8.3.6. A tanulók tulajdona A Házirendben foglaltaknak megfelelıen a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások keretében, a tanítási-nevelési folyamat részeként elkészített dolgok (pl. szoftver, poszter, projektfeladat terméke, szakdolgozat, stb.) feletti rendelkezési jog az Intézményt illeti meg. Ha az Intézménynek ebbıl anyagi haszna származna, akkor a tanulókkal a díjazásra vonatkozóan a hasznosítást megelızıen külön, egyedi megállapodást kell kötni. 8.3.7. A szakmai anyagok és eszközök állagának megırzése Az Intézmény technikai eszközei, helyiségei biztosítják, hogy oktatási-nevelési tevékenységünk magas színvonalon folyjon. Minıségirányítási rendszerünk garantálja, hogy az oktatáshoz illetve az oktatás- és vizsgaszervezéshez felhasznált anyagaink tárolása és kezelése egységesen történjen. Az oktatási, gyakorlati, innovációs illetve vizsgaszervezési tevékenységek során használt iratok, anyagok, eszközök kezelése a vonatkozó szakmai folyamatokat leíró eljárásnak (ME5) illetve az érintett szabályzatoknak („A könyvtár mőködési és győjtıköri szabályzat”; „Informatikai szabályzat”) megfelelıen történik, amennyiben az adott esetben ez értelmezhetı. Az intézménynél oktató tanárok az oktatási segédanyagokat tevékenységük során használhatják, azok épségének, további felhasználhatóságának, illetve visszaszolgáltatásának biztosítása és felelıssége mellett. A helyiségekben használt eszközök, számítógépek, berendezések leltári rend szerint nyilvántartottak. A karbantartáshoz, az épületek, helyiségek fenntartásához, tisztításához szükséges anyagokat lehetıség szerint erre elkülönített raktárhelységben (vagy a közvetlen oktatási tevékenységet nem akadályozó módon) kell tárolni.

43


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


8.3.8. A megfigyelı- és mérıeszközök kezelése Az I. Béla Gimnázium tevékenységébıl adódóan nem végez olyan termék-elıállítási tevékenységet, amelynek ellenırzése, vizsgálata során mérıeszközöket használna, vagy azok pontossága lényeges lenne. Az Iskola területén esetlegesen található mérıeszközök az oktatási tevékenységet, a gyakorlati oktatást segíthetik. A felhasználásukkal termék-elıállítás illetve ellenırzés nem történik. Ennek megfelelıen jelenlegi mőszereink pontosságának nemzeti, illetve nemzetközi etalonra való visszavezethetısége nem szükséges. Valamennyi, az Intézmény tulajdonában lévı mőszerünket, mérıeszközünket kizárólag tájékoztató mérésre szolgálónak tekintjük. Nyilvántartásuk, esetleges jelölésük az intézmény tulajdonában lévı egyéb eszközök, berendezések leltárnyilvántartásához hasonlóan történik; megkülönböztetı, figyelemfelhívó jelölést nem kapnak. Emiatt az intézmény tevékenységében nem értelmezhetı az ISO 9001 : 2000 szabvány 7.6 szakaszának követelménye. Amennyiben olyan szakmák képzésére kerül sor, amelyek gyakorlati foglalkozásainak eredményét (termékét, szolgáltatását) külsı partnerek, megrendelık számára az Iskola "termékeként" értékesítenénk, a képzés/szolgáltatás beindítását megelızıen a gyakorlati oktatás-vezetı köteles a mőszerek kezelésére, kalibrálására, jelölésére vonatkozó eljárás kidolgozásáról és bevezetésérıl gondoskodni.

ME6 Nevelési-képzési folyamat szabályozása Az intézményt az igazgató vezeti (az igazgatóhelyettesi beosztású vezetık és a gyakorlati oktatás-vezetı segítségével), aki felett a szakmai felügyeletet a fenntartó gyakorolja. Az iskola mőködésével kapcsolatos jogi, szervezeti kereteket a szervezeti és mőködési szabályzat rögzíti.

ME6_1. A következı tanév/nevelési év megszervezése, ütemezése Minden év szeptemberében a középiskolai feladatellátásban az intézményegység vezetıségének beiskolázási tervet kell készítenie az ezt követı tanévi képzési formákról, az iskola által meghirdetett tanulmányi területekrıl, a tervezett csoport- ill. osztálylétszámokról. Errıl a fenntartó „létszám- és profilmódosítási terv”-ében – általában még szeptemberben – határozatot hoz, engedélyezi vagy korrigálja. A következı tanév megszervezésének elıfeltétele a beiskolázási terv fenntartói engedélyezése. Ezt követıen – általában február és április közötti idıszakban a következı tanév munkájának megszervezéséhez – az intézmény vezetıségének az intézmény egészére vonatkozóan tervet kell készítenie a következı tanév várható gyermek/tanulócsoportjai számának (az osztályonkénti/csoportonkénti felvehetı létszámnak), várhatóan szükséges pedagóguslétszámnak, illetve az összóraszámnak a figyelembe vételével. Ezt az anyagot a fenntartó önkormányzathoz kell benyújtani, ahol a mővelıdési bizottság – a gyakorlat szerint február illetve május közötti idıszakban –, majd a közgyőlés határozatot hoz annak megfelelıségérıl, illetve esetleges módosításáról.

44


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


A késıbbiekben az ebben a határozatban jóváhagyott keretszámok figyelembe vételével kell a következı tanévet megszervezni. (Amennyiben a határozatban kevesebb létszámot határoz meg a fenntartó, az igazgató az érintett igazgatóhelyettesekkel közösen a tantárgyfelosztás elkészítése után köteles felmérni, hogy az engedélyezett pedagóguslétszámmal, valamint (várható) tanulói létszámmal teljesíthetı-e a tanév. A fenntartó képviselıivel a korrekció a következı tanév szervezésével párhuzamosan az igazgató feladata.) Minden évben a „tanév rendjérıl” miniszteri rendelet jelenik meg, amely országos szinten – a tanév idıbeosztásával, a szünetek rendjével, a felvételikkel, félévi értesítésekkel, stb. kapcsolatos – kötelezı érvényő útmutatás. Az igazgatónak (az érintett vezetıkkel közösen) ezen támpontokat szem elıtt tartva, az intézmény belsı sajátosságait figyelembe vevı Munkatervet kell készítenie. Ennek tartalmaznia kell a tanév helyi rendjét, a tervezett vizsgaidıpontokat, a felvételivel kapcsolatos tájékoztatást és a kötelezı értekezletek idıpontjait, a szünetek várható idıpontját, valamint a Pedagógiai programból és a fenntartói minıségirányítási programból következı feladatokat is. A tanév/nevelési év ütemtervét a szülık és a diákönkormányzat képviselıivel illetve a nevelıtestülettel egyeztetni kell, lehetıség szerint figyelembe véve valamennyi érintett igényét. Ezen fórumok döntését jegyzıkönyvben kell rögzíteni. A munkatervet és vele az ütemtervet dátummal és aláírásával hitelesíti az igazgató. Az errıl készült másolatot el kell helyezni a tanárikban és a honlap megfelelı részein. Az ütemtervet át kell adni az iskolatitkároknak, a szülık képviselıinek valamint az egységek vezetıinek is. A munkatervnek a tanulókra vonatkozó részét tanévnyitást követıen, az elsı osztályfınöki órán /csoportfoglalkozáson az osztályfınökök/csoportvezetık kötelessége ismertetni. A tanév során a tanév ütemtervében megszabott határidık figyelembe vételével kell a szakmai munkát ütemezni. Ha a munkaügyi miniszter a tárgyév végén (pl. decemberben) módosítja a következı naptári év munkanaptárát (pl. ünnepnapok miatt ledolgozandó hétvégi pihenınap, stb.), akkor a tanév helyi rendjét tanév közben az igazgató jogosult ennek megfelelıen módosítani. A tanév helyi rendjének módosítását érintı változásokról minden esetben be kell számolnia a vezetıi értekezleteken. Április és augusztus között a munkaközösségek közremőködésével, a tervezett emelt szintő csoportok és a kötelezı óraszám figyelembe vételével elızetes, majd végleges tantárgyfelosztást kell készíteni. (A tantárgyfelosztás elkészítésének feltétele, hogy ismertek legyenek a fentiekben leírt, jóváhagyott tanulócsoportok.) A tantárgyfelosztás elfogadásának eljárását az SZMSZ rögzíti. A tantárgyfelosztást az adott tanév szeptember 20-ig a fenntartóhoz be kell nyújtani. 1.1. A képzés meghirdetése; beiskolázási propaganda A következı tanévben indítandó képzésekrıl különbözı módon lehet tájékoztatni az érdeklıdıket, pl.: • a képzés meghirdetése a Felvételi Tájékoztatóban az adott képzési forma egyedi sajátosságainak figyelembe vételével (pl. szükséges-e felvételizni, milyen specializációk lehetségesek, stb.); a Felvételi Tájékoztató nyilvánosságra hozatalának végsı határidejét tanévente rendelet rögzíti;

45


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


•

börzéken, kiállításokon való részvétel, pl. az októberi-novemberi Tolna megyei Pályaválasztási börze, amelyet a Munkaügyi Központ szervez, és valamennyi képzı intézmény részt vehet.); • „nyílt nap” szervezése; • tájékoztató anyagok megküldése a potenciálisan érintett általános iskoláknak; • általános iskolai osztályfınökök meghívása; • általános iskolai szülıi értekezleteken való (tájékoztató) részvétel; • érdeklıdık személyes tájékoztatása; • Internetes honlapokon is közzétehetık a szükséges információk.(A Közoktatási Információs Rendszerben kötelezı a közzététel) • Az igazgatónak, illetve az érintett vezetıknek lehetıségük van hirdetések megjelentetésére az írott, illetve az elektronikus médiában is. A fentiek alkalmazása eseti; koordinálásuk – szükség esetén az igazgatóval egyeztetve – az igazgatóhelyettes beosztású vezetı feladata. A hirdetések, mint „ajánlatok” megjelentetése elıtt az igazgató (és az érintett helyettes) kötelessége figyelembe venni az alábbiakat: • Fel kell mérnie, át kell gondolnia, hogy a (tanuló, fenntartó, stb.) mit vár el az I. Bélától. A hirdetéseknek (jellegüktıl függıen) választ kell adniuk ezen (partner vagy pl. szakminisztérium által egyértelmően rögzített, vagy ki nem mondott) követelményekre. • A hirdetéseknek egyértelmőeknek, nem félreérthetıknek kell lenniük. • A hirdetések valamennyi fentiekben tárgyalt formájával szemben (amennyiben írásos „ajánlat” történik) támasztott egységes követelmény, hogy az érintett igazgatóhelyettesnek a megjelentetés elıtt (pl. nyomdába adás elıtti mintaanyag, stb.) felül kell vizsgálnia azt teljesíthetıség, illetve szakmai megfelelıség szempontjából, azaz ellenıriznie kell, hogy képesek vagyunk-e partnereink követelményeit teljesíteni az ígért határidıre, illetve minıségben. A felülvizsgálatot aláírásával és dátummal kell igazolnia. A felülvizsgált példányt legalább két évig meg kell ırizni. A fenti követelményeket abban az esetben nem kell teljesíteni, ha a hirdetés csak „marketingjellegő”, intézmény-bemutatást jelentı, de konkrét szakmai ajánlatnak nem minısülı anyag 1.2.A tanulók felvételének menete az intézménybe Az óvodai és az általános iskola beiratási rendjét legkésıbb februárban a fenntartó meghatározza, figyelemmel a felvételi körzetre és a hátrányos helyzető tanulók elınyben részesítésének jogszabályi feltételeire. A középiskolába és a kollégiumba a tanév rendjében meghatározott idıponttól a jelentkezési határidı lejártáig folyamatosan érkezhetnek a jelentkezési lapok. (Ezek a gimnáziumi képzésre jelentkezés esetén általános iskolák által kontrollált állami formanyomtatványok.) Az általános iskolákból érkezı jelentkezési lapokat postabontást követıen az iskolatitkár köteles egyesével iktatószámmal ellátni. Jelentkezıt esetleges formai hiány miatt sem lehet kizárni. Ebben az esetben az iskolatitkár feladata a szükséges hiánypótlás, pl. telefonon egyeztet, hogy milyen nyelvet szeretne a tanuló tanulni, stb. 13. évfolyamra és kollégiumba történı jelentkezés augusztus közepéig lehetséges. Amennyiben a gimnázium szóbeli felvételi meghallgatást kíván tartani, azt elızetesen (még a képzés meghirdetése elıtt) be kell jelentenie a fenntartónak. A felvételi eljárás jogszabály részletesen rögzíti. Ha van a felvételi eljárást megelızı központi írásbeli vizsga, akkor a csatlakozásról a tanévnyitó értekezlet dönt.

46


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


A felvételi eljárás részletes helyi szabályainak meghatározása az intézményegységi nevelıtestületek feladata, azzal, hogy a döntést felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. Levelezı tagozaton jelentkezés iskolai jelentkezési lapon június 1-augusztus 25-ig. Feltételek: tankötelezettségen túli életkor, minimum általános iskolai végzettség. Magasabb évfolyamba való jelentkezés esetén középiskolai bizonyítvány az alacsonyabb évfolyamokból. A jelentkezés meghirdetésekor közzé kell tenni a fizetendı térítési díjakat is 1.3 A pedagógusok megbízása A felvételt követıen rendelkezésre áll a következı tanévben/nevelési évben induló csoportok hozzávetıleges létszáma. Ez alapján az igazgatónak a felvételt nyert diákokat osztályokba / csoportokba kell sorolnia. Az igazgatónak ezek alapján kell megterveznie, hogy milyen személyi erıforrásokkal lehet biztosítani a tanév zavartalan menetét. Alapelvként kell figyelembe venni, hogy az I. Béla állományába tartozó fıállású tanárok elsıbbséget élveznek a kiválasztáskor. Amennyiben szükséges, külsı óraadók megbízására van lehetıség a jogszabályi keretek között. (Az óraadókat a vonatkozó eljárásnak megfelelıen minısíteni kell.) 1.4. A beiratkozás menete A Tanév/nevelési év ütemtervében meghatározott idıpontban (óvodában-általános iskolában várhatóan áprilisban, gimnáziumban júniusban, szakképzésben és a kollégiumban augusztusban, levelezı tagozaton szeptember elsı hetében) az igazgató kötelessége megszervezni a beiratkozást. A szülıket az óvodában és az általános iskolában hirdetmény útján, középfokon a tanulókat az iskolatitkár behívólevélben értesíti, meghatározva a beiratkozáshoz szükséges iratokat (TAJ szám, bizonyítvány-másolatok, kitöltött diákigazolvány igénylı lap) és az idıpontot is. A beiratkozó tanuló iratait az kijelölt munkatárs(ak) ellenırzi(k), majd az adatokat bevezeti(k) a „Beírási naplóba” . A beiratkozás feltétele, hogy a személyi igazolvány, valamint szükség esetén az egészségügyi alkalmassági vizsgálat1 kartonja rendelkezésre álljon. Minden osztály/csoport anyagait külön dossziéban kell győjteni. A beiratkozást követıen a dossziék az érintett osztályfınökökhöz/csoportvezetıkhöz kerülnek, akik az abban szereplı adatok alapján nyitják meg a naplót, és a tanév megkezdésétıl gondoskodnak az esetleges hiányok pótlásáról. A jelentkezési lapokat, az általános iskolai bizonyítványokat ezt követıen az iskolatitkár ırzi, az érvényes jogszabályban elıírtak szerint. A beiratkozás idıszakában lehetıséget kell biztosítani a tanulónak, hogy megrendelhesse a tankönyvek egy részét. Rendelkezésére kell bocsátani az iskolában használandó tankönyvek listáját, hogy az augusztus végi tankönyvárusításig dönteni tudjanak a szülık: melyik tankönyveket vásárolják meg. 1.5.Rendkívüli felvételi, pótbeiratkozás A beiratkozást követıen az igazgató kötelessége ellenırizni, hogy az elızetes (várható) létszám egyezik-e a ténylegesen beiratkozott létszámmal, és szükséges-e pótfelvételit tartani. Amennyiben marad betöltetlen hely, jelentést kell készíteni a vonatkozó jogszabályban megnevezett hivatalhoz, és szükség esetén gondoskodni kell az üres helyek meghirdetésérıl. A

47


Oldalverzió:


1. 2009. április15.


jelentkezık számára a tanév ütemtervében elıírt módon, legkésıbb augusztus utolsó hetéig felvételi meghallgatást (amennyiben szükséges) és beiratkozást kell szervezni. 1.6. Javítóvizsga, egyéb tanulmányok alatti vizsgák szervezése tanévkezdés elıtt Az elızı évben eredménytelen tanévet záró tanulók számára javítóvizsgát kell szervezni. Elızetesen (a tanév végi bizonyítványosztást követı 2 héten belül) az iskolatitkár levélben értesíti a szülıt arról, hogy gyermeke csak javítóvizsgával folytathatja tanulmányait. Ebben közli a javítóvizsga tantárgyát, idıpontját és helyét. A javítóvizsgán való részvétel feltétele, hogy a tanuló bizonyítványa rendelkezésre álljon. A vizsgát megelızıen (az alakuló értekezlet idıpontjáig) a szaktanár feladatsort köteles összeállítani, amelyet a vizsga jegyzıkönyvéhez csatolni kell. A javító-és más tanulmányok alatti vizsgák rendjét jogszabály írja le. Ettıl való eltérésre lehetıség nincs. A javítóvizsgáról jegyzıkönyvet (A Tü. 950.) kell vezetni, majd az eredmény alapján záradékolni kell a bizonyítványt. A bizonyítványba és a törzslapba a záradék bejegyzése az osztályfınök feladata. Abban az esetben is lehetséges az osztály indítása, ha a javítóvizsga eredménytelen, és az évismétlı tanulóval együtt a közoktatási törvényben engedélyezett maximális létszámot az osztály létszáma meghaladja. ME6_2. A tanév/nevelési év indítását (közvetlenül) megelızı feladatok 2.1. Az órarend/foglalkoztatási terv elkészítése Augusztus végére (a pótbeiratkozásokat és a javítóvizsgákat követıen) rendelkezésre áll a teljes induló létszám, ami alapján az elızetes csoportba sorolás és a pedagógusok feladatai (ki mely osztályban tanít, mely csoportot vezeti) pontosítható. Az igazgatóhelyettes (vagy megbízottja) köteles csoportonként / osztályonként elkészíteni a teljes tanévre vonatkozóan az órarendeket/foglalkozási terveket és a terembeosztást. A pedagógusok az órarendhez és terembeosztáshoz főzıdı egyedi igényüket az iskolavezetés által megszabott idıszakokban jelezhetik. Az órarend összeállításánál mindenképpen figyelembe kell venni, hogy ha ugyanabból a tárgyból kettınél több a heti óraszám, legalább két napra célszerő azokat ütemezni. Az órarendek a tanév indulásakor még (akár többször is) változhatnak. Ebben az esetben az órarendeken fel kell tüntetni, hogy melyik naptári naptól érvényesek. (Mind az eredeti, mind a módosított órarendeket az irattárban el kell helyezni. Az osztálynaplóban mindig az érvényes órarend ceruzás változata szerepel, a megjegyzés rovatban az órarendváltozás idıpontját fel kell tüntetni.) 2.2. Nyitó (Alakuló) értekezlet A tanév/nevelési év megkezdése elıtt az igazgató ún. nyitó (alakuló) értekezlet(ek)et tart. Az értekezleten elhangzottakról jegyzıkönyv készül, amelyet az igazgató és a hitelesítık aláírnak. (A jegyzıkönyvet a következı tanévnyitó értekezletig kell megırizni.) A nyitó értekezletnek az alábbiak lehetnek a témái: -A személyi változások ismertetése, az új kollégák bemutatása; az esetleges dolgozói átsorolások, megbízások véglegesítése

48


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


-A tanév/nevelésiév rendjének ismertetése, a munkaterv és ütemterv szempontjainak megbeszélése (a munkaközösségek felkérése a munkaközösségi programok elkészítésére) - Az elıttünk álló tanév/nevelési év közvetlen feladatai: Ezen az alkalmon tájékozódnak a pedagógusok az órarend/foglalkoztatási terv várható alakulásáról, az elsı tanítási nap (osztályfınöki óráinak) teendıirıl, a javítóvizsgákkal kapcsolatos teendıkrıl, és az osztály/csoportnévsorokban bekövetkezett változásokról. A nyitó (alakuló) értekezletet követıen ún. munkatervi értekezleten véglegesítjük az adott tanév feladatait, munka- és ütemtervét.

2.3.Egyéb feladatok Augusztus 31-ig meg kell történnie az ıszi érettségi vizsgaidıszakra való jelentkezésnek. Ezt az érettségiztetésre kijelölt iskolákhoz (gimnáziumhoz, szakközépiskolához) kell eljuttatnia a tanulónak. Tankönyvárusítás. 2.4. Tanévnyitó ünnepély A tanévnyitó ünnepély része az Intézmény hagyományápolásának. ME6_3. A tanév indítását (közvetlenül) követı feladatok A fenntartóhoz kimutatásokat, jelentéseket kell megküldeni a BA021 „Jelentések rendszere” c. táblázatban foglaltaknak megfelelıen. A vonatkozó szabályzat szerint meg kell választani a Diákönkormányzat (DÖK) vezetıjét. Ellenırzık kiadása (A. Tü. 102/K, ill. saját ), az elsı oldal és a tantárgyi felsorolás kitöltése. Az iskolákban a nyomdai vagy az elektronikus naplót kell használni. A szakkörökhöz, emelt szintő képzésekhez, egyes nyelvórákhoz/csoportbontásokhoz külön napló áll rendelkezésre (A. Tü. 900/Fakt). A külön naplót minden esetben használjuk, ha egyegy tanulócsoport több osztály, esetleg több évfolyam tanulóiból tevıdik össze. ME6_4. A szakmai / pedagógiai munka kialakítása, végrehajtása 4.1. A szakmai munka alapjául szolgáló utasítások A közoktatási törvénynek megfelelıen az igazgató koordinálásával a nevelıtestületnek Pedagógiai programot kell készítenie. A Pedagógiai program általános irányelveket, a nevelési koncepciót tartalmazza. A kialakított programot a jogszabályban rögzített véleményezési eljárás után a tantestület fogadja el. A fenntartó hagyja jóvá. A Pedagógiai program tartalmaz egy ún. „érvényességi rendelkezés”-t is, amely legalább 5 évre szól, azzal a megkötéssel, hogy a legitimált változásokat a Pedagógiai programba visszavezetve, azt folyamatosan aktualizálni kell. (Változtatások esetén az új Pedagógiai programnál tárgyalt ellenırzéseket szintén végre kell hajtani.)

49


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


A Pedagógiai programnak, mint dokumentumnak a kezelésérıl, elosztásáról, nyilvántartásáról eljárás rendelkezik. Az iskolára vonatkozó speciális eljárások: Az iskolában az oktatás a Helyi Tantervek alapján folyhat. Ugyanakkor az egyes tanulócsoportok (osztályok) felkészültsége, illetve az adottságok, valamint az egyes szaktanárok egyéni oktatási módszerei, haladási tervei eltérıek lehetnek. Emiatt szükség van arra, hogy minden tanév/félév megkezdését követıen a szaktanárok a helyi program alapján, az órarend figyelembe vételével ún. Tanmenetet (A. Tü. 135 v. 135/a v. heti tananyag-beosztás: BA 082) dolgozzanak ki, legkésıbb szeptember második felére. A Tanmenet tanórákra vagy hetekre lebontva tartalmazza a helyi program által elıírt feladatok ütemezését. A helyi programban biztosított „szabad sáv” optimális kihasználása a csoport és az adottságok figyelembe vételével a tanár feladata, melyet a Tanmenetben részleteznie kell. A Tanmenetnek minimálisan tartalmaznia kell az alábbiakat: • tantárgy megnevezése, • tanév megnevezése, • évfolyam és osztály/csoport megnevezése, • feladatok tanórákra (tanítási egységekre) bontott ütemezése, • levelezı tagozaton az önállóan feldolgozandó tananyag jelölése, • a tervezhetı számonkérések (pl. témazárók) ütemezése (amennyiben értelmezhetı), • levelezı tagozaton a beszámolók ütemezése • használandó tankönyv(ek), jegyzet(ek), • a készítı tanár neve. A Tanmenetet tanévenként kell elkészíteniük a szaktanároknak, majd át kell adniuk ellenırzésre, felülvizsgálatra az érintett munkaközösség-vezetınek. Ellenırzése és jóváhagyása után a szaktanár köteles azt az iskolában a tanév végéig megırizni. Amennyiben a szaktanár úgy ítéli meg, hogy az adott idıszakban, az adott tárgyból több, különbözı Tanmenet elkészítésére van szükség az egyes osztályok/csoportok felkészültségének függvényében, ezt szabadon megteheti. A TANMENET ÉS A HELYI TANTÁRGYI PROGRAM (TANTERV VAGY SZAKMAI PROGRAM) EGYÜTTESEN A SZAKMAI MUNKA MENETÉNEK ÉS ELLENİRZÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSI MÉLYSÉGŐ ALAPDOKUMENTUMAI.

4.2.A tanév során szükséges adminisztrációs és szervezési kötelezettségek Iskolai rendszerő képzésben a szakmai munka menetének igazolására az osztálynapló és a Törzslap (A. Tü 202/A/B) vezetése szolgál. A napló megnyitása tanévkezdéskor az osztályfınök feladata. A törzslapot az osztály indulásakor (az elsı évben) kell megnyitnia. A tanulók adatain, az érdemjegyeken, hiányzásokon és a haladási részben jegyzett, szakmai menetet rögzítı bejegyzéseken felül, minden esetben a naplóban kell igazolni az esetleges helyettesítéseket és az óralátogatás megtörténtét is. A tanév befejezésekor a naplót záradékkal le kell zárni. Ezt az osztályfınök és az igazgató aláírásukkal hitelesítik és pecséttel látják el.

50


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


Az iskola igazgatóhelyettesei a munkaközösség-vezetıvel egyeztetve a Tanmenet alapján köteles az esetleges helyettesítés megszervezésérıl gondoskodni. (A helyettesítéseket ún. „Helyettesítési napló”-ban (A. Tü 342/a) kell vezetni.) Szakos helyettesítés esetén a helyettesítı tanárnak figyelembe kell venni a hiányzó tanár által készített Tanmenetet. 4.3.A tanév szakmai értekezletei, konferenciái Félévi osztályozó értekezlet

A tanév munkatervében meghatározott idıpont szerint Félévi osztályozó konferenciát kell tartani osztályonként. Ezt követıen – a munkatervben rögzített idıpontban – értékelni kell a félév munkáját. Mindkettırıl jegyzıkönyv készül. A konferencián résztvevı szaktanárok feladatai az alábbiak: • a Konferenciát megelızıen az érdemjegyek és a félév során tanúsított munka figyelembevételével, a napló félévi eredménysorába tett ceruzás bejegyzéssel, minden tanuló teljesítményét értékelniük kell. • A magatartás és szorgalomjegyekrıl egyeztetniük kell a konferencián az osztályfınökkel. Az osztályfınököknek az alábbi feladatokat kell végrehajtaniuk: • A konferencián véglegesített jegyeket piros tollal kell átírni a naplóban. • Az érdemjegyeket minden tanuló félévi értesítıjében fel kell tüntetniük. • Ismertetniük kell az eredményeket a diákokkal és a szülıkkel a munkatervben meghatározott idıpontban. Félévi osztályozó értekezlet az érettségire épülı OKJ-s képzések esetén: A tanulók féléves teljesítményének elbírálása során abban az esetben, ha a félév vizsgával, beszámolóval zárult, akkor a vizsgaeredményeket kell a naplóba bevezetni, ha pedig nem kellett vizsgázni, akkor a szaktanároknak kell az érdemjegyeket oda beírni, az elızı alpont szerint. (A féléves vizsgák, beszámolók lebonyolításának koordinálása a gyakorlatioktatásvezetı feladata.) Év végi osztályozó értekezlet valamennyi iskolai képzési forma esetében: A tanév munkatervében elıírt idıpontban év végi osztályozó konferenciát kell tartani osztályonként. A konferencián az igazgató és/vagy az igazgatóhelyettes beosztású vezetı,, az érintett szaktanárok és az osztályfınök vesznek részt. A konferenciáról jegyzıkönyvet kell felvenni. A lezárt osztályzatokat a bizonyítványban, a naplóban és az osztályonként és tanulónként kiállított törzslapokon záradékolni kell. (Az üres törzslapokat elzárva az iskolatitkár tárolja.) A bizonyítványok és törzslapok vezetése az érintett osztályfınökök feladata. Végellenırzés céljából a kitöltött bizonyítványokat, a naplóba tett bejegyzéseket és a törzslapokat legalább hárman kötelesek „összeolvasni”. Egyezıség esetén az igazgató (vagy az általános igazgatóhelyettes/tagintézményvezetı) kötelessége egy idıben aláírni mindhárom típusú okmányt. A végzıs (érettségizı vagy szakmai vizsgára jelentkezett) tanulók vizsgára bocsátása elıtt ellenırizni kell, hogy megfelelnek-e a vizsgára bocsátás feltételeinek. Ezeknek az osztályoknak az osztályozó konferenciáját ugyancsak a tanév rendjében szabályozott idıpontban, de a többi osztályétól eltérı idıpontban, a szorgalmi idejük végén

51


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


(általában május elején) kell tartani. Bizonyítványaiknak, törzslapjaiknak az érettségi (szakmai) vizsga elsı írásbeli napjára el kell készülnie. A konferenciára és az év végi dokumentációkra vonatkozóan a többi osztályokra érvényes eljárást kell alkalmazni. Záróértekezlet (tanévértékelı-minıségfejlesztı rendszer mőködését értékelı értekezlet) Az év végi osztályozó konferenciát és vizsgákat követıen záróértekezletet kell tartania az egységek vezetıinek ill. az általános iskolai tagintézmény-vezetınek. A záróértekezletrıl jegyzıkönyvet kell vezetni, amelyet az igazgató is aláír. A záróértekezlet feladatai az alábbiak: A minıségirányítási program végrehajtásának komplex értékelése (A rendszer mőködésének tapasztalatai, fejlesztése, helyzetelemzés, értékelési tapasztalatok, elégedettségmérések tapasztalatai) A lezárt tanév/nevelési év tapasztalatainak értékelése (Az oktató és nevelı munka eredményessége, gazdálkodás a humán és anyagi erıforrásokkal; A tanév kiemelt feladatainak vizsgálata, értékelése;tanulói támogató folyamatok értékelése) A következı tanév várható feladatainak, tantárgyfelosztásának (tervezetének) bemutatása. 4.4.Egyéb, a tanév folyamán végrehajtandó feladatok (idırendi összefoglalás) Az alábbi pontokban szereplı feladatokat értelemszerően, az adott tanévtıl/nevelési évtıl függıen hajtjuk végre (idıbeli változás a tanév rendjétıl függıen lehetséges); végrehajt(at)ásuk, koordinálásuk az igazgató vagy az érintett vezetı feladata, szükség esetén bevonva a munkaközösségeket. Szeptember, október • A tanulók országos tanulmányi versenyekre jelentkezésének koordinálása. • Elsı szülıi értekezlet összehívása, lebonyolítása. • Tanulói/pedagógus nyilvántartások ellenırzése, felvétele (KIR-ben legkésıbb szeptember 20-ig) • Fogadóórák szervezése. • Szülıi Munkaközösség (SZMK), diákönkormányzat (DÖK) ülése • Szakkörök indulása; szakköri naplók megnyitása (Tü. 900/Fakt.) • Október elején véleményezni kell a felvételi tájékoztatót; egyeztetni kell a fenntartóval. • A következı tanévben használandó nyomtatványok megrendelése, amennyiben szükséges (Pl. bizonyítványok, ellenırzık, törzslapok, stb.). • Elıször október végén az osztályfınökök/csoportvezetık kötelessége, hogy áttekintsék a tanulói hiányzásokat. A jogszabályban meghatározott megengedett óraszámon felüli (vagy azt megközelítı) hiányzással kapcsolatban fel kell venni a kapcsolatot a szülıvel, hogy közösen megelızhetı legyen a tanuló elleni fegyelmezı intézkedés, eljárás indítása. • Tantárgyankénti, nevelési területenként továbbképzés a pedagógusoknak („İszi pedagógiai napok”).

52


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


• İszi nevelési értekezlet A felvételihez szükséges tagozatkódok eljuttatása a KIFIR rendszerhez. KIRSTAT- statisztika • • • •

• • • • • • • • •

• • • • • • • • •

•

•

• • •

November- December Naptári évre vonatkozó költségvetés, normatíva-igénylés elıkészítése. A felvételi tájékoztató nyilvánosságra hozatala. Az érdeklıdıknek az iskola tevékenységének bemutatása. (Pl. „Nyílt nap”-on a képzés bemutatása; megyei pályaválasztási börzén való részvétel, stb.) Központi ütemezés (naptár) szerint az OKTV / OSZTV versenyek iskolai fordulóinak lebonyolítása. Leltározás a vonatkozó szabályzat szerint. Intézményegységek hagyományos rendezvényei (I.Béla napok, Karácsony) Szülık értesítése a tanulók várható elımenetelérıl illetve a hiányzásokról. Január- Február Tankönyvrendelés és tankönyvtámogatás ütemezése. Átsorolások. Félévi jegyek lezárása; osztályozó értekezlet. Statisztikák elkészítése. Félévi Értékelı értekezlet. (A tanulmányi eredmények, hiányzások, stb. pedagógiai értékelése.) Tankönyvrendelés. Érettségire, szakmai vizsgára jelentkezések (központi vagy helyi, milyen tárgyból, stb.); összesítések elkészítése, megküldése. A továbbtanulók adatlapjainak ellenırzése, tanácsadás Diákközgyőlés. (Évente legalább egyszer meg kell szervezni.) Fogadóórák, szülıi értekezletek, SZMK ülés. (Mindenképpen dönteni kell arról, hogy a szülık akarnak-e az érettségire képviselıt delegálni?) OKTV, OSZTV második fordulók szervezése Március -Április Iskolaorvos által megszervezett szőrések. Felvételi eljárás bonyolítása a középiskolába jelentkezıknél (ideiglenes felvételi jegyzék). Óvodai, általános iskolai beiratás Nevelési értekezlet. Végleges felvételi jegyzék készítése. Megyei pedagógiai napokon való részvétel. Felvett tanulók, szüleik és általános iskolájuk értesítése. Megbízatások kiadása érettségi vizsgáztatásra, helyettesítésre. Tanulmányok alatti vizsgák idıszaka

53

MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER MINİSÉGIRÁNYÍTÁSIELJÁRÁSI KÉZIKÖNYV • • • • • • •

Oldalverzió:

1. 2009. április15.


Május, június Következı tanévre vonatkozó balesetbiztosítás elıkészítése ill. megkötése a 18. életévüket betöltött tanulók esetén. Tanulók tájékoztatása az érettségivel kapcsolatos teendıkrıl. (A Vizsgaszabályzat vonatkozó pontjainak értelmezése számukra.) érettségi vizsgáztatási tevékenység. Ballagások. Tanulmányi kirándulások. Osztályozó konferenciák. A nyári szünetre vonatkozó vezetıségi ügyek, ügyeletek rendezése

9. FEJLESZTÉSI FELADATOK 9.1. A nevelési-oktatási folyamat (szolgáltatások) fejlesztése Az Intézmény tevékenységében fejlesztésnek („innovációnak”) új Helyi tanterv, Szakmai program, Tantárgyi programok (Tematikák), Pedagógiai Program illetve belsı használatra készített jegyzetek, könyvek, módszertani útmutatók, projekttervek, oktatásszervezési dokumentumok megírási, elıállítási, bevezetési folyamatát értjük. Fejlesztésük során alapvetı követelménynek tartjuk: • a tervezés, fejlesztés szakaszainak egyértelmő rögzítését, • az új szolgáltatással kapcsolatos igények egyértelmő szakmai elıírásokban történı megfogalmazását, • a fejlesztés egész folyamata és a létrehozott produktum ellenırizhetıségét, igazolhatóságát és érvényesíthetıségét, • a fejlesztési folyamatban a felelısségek és hatáskörök egyértelmőségét, • a fejlesztés során a kommunikáció feltételeinek hatékony biztosítását. Az Intézmény gyakorlatában a fejlesztési tevékenység eseti, új igények felmerülése során végrehajtott tevékenység, amelynek menetét eljárás (ME7 „Tervezés és fejlesztés folyamatának szabályozása ) szabályozza. Az eljárás kitér a tervezési/fejlesztési bemenı- és kimenı adatok, valamint az átvizsgálási, verifikálási, validálási és változáskezelési követelmények szabályozására is.

ME7 Tervezés és fejlesztés folyamatának szabályozása ME7_1. Folyamatleírás A fejlesztési folyamat indítása az igazgató vagy az érintett igazgatóhelyettes beosztású vezetı feladata, együttmőködve az érintett munkaközösségi vezetıkkel. A fejlesztés végrehajtásával hozzáértı munkatársat kell megbízni, aki a fejlesztés során munkáját a fejlesztés tervezésére, követésére, valamint a végrehajtott átvizsgálások, igazoló és érvényesítı ellenırzések rögzítésére szolgáló bizonylaton köteles bizonylatolni.

54


Oldalverzió:

1. 2009. április15.


Új képzési vagy helyi program létrehozása során kötelezıen figyelembe kell venni a következıket, még abban az esetben is, ha a tényleges „fejlesztés” folyamata – a szakmai rutin, illetve az elızetes tapasztalatok alapján – idıben rövid is lehet. 1.1 A fejlesztés megtervezése; a fejlesztés bemenı és kimenı adatai Az új program kialakítása elıtt a megbízott munkatársnak egyértelmően, írásban kell meghatároznia, hogy mi a célja a fejlesztésnek („új program célja”). A fejlesztés követésére szolgáló bizonylaton rendelkeznie kell arról, hogy vannak-e olyan elızményei, egyéb „bemenetei”, vagy rendelkezésre állnak-e olyan információk, amelyeket a fejlesztés során figyelembe kell venni. (Pl. országos program, vonatkozó törvényi szabályozás, alkalmassági követelmények, stb.) Fel kell mérnie, hogy melyek azok a szakmai lépések, amelyeket az új program elkészítésekor végre kell hajtani, majd ezekhez a lépésekhez határidıket kell rendelnie. A fejlesztéshez ún. „elfogadási kritériumot” kell rendelnie, amely az adott tevékenység ellenırzésének alapjául szolgál. Ha szükséges, a fejlesztés végeredményeként létrejövı programra vonatkozó formai követelményeket is meg kell határozni. Amennyiben a fejlesztésben több terület, illetve munkatárs is részt vesz, rögzíteni kell a szakmai / szervezeti kapcsolódási pontokat. A megtervezett fejlesztési folyamatot szakmailag ellenıriztetni kell a megbízó vezetıvel, aki ezt aláírásával igazolja. Amennyiben a fejlesztés végrehajtása során az elızetesen megtervezett célokban, elfogadási kritériumokban, lépésekben illetve határidıkben változtatásra („tervmódosítás”) lenne szükség, erre kizárólag az eredeti tervet jóváhagyó vezetı írásos jóváhagyását (aláírás, dátum) követıen van mód. 1.2 A fejlesztés végrehajtása, átvizsgálása, lezárása, igazoló és érvényesítı ellenırzése Az egyes fázisok, lépések megfelelıségét, határidıre történı teljesítését (átvizsgálását) a fejlesztéssel megbízott munkatárs köteles aláírásával igazolni a fejlesztési folyamat bizonylatán.. (A fejlesztés során az írásos bizonylatot, feljegyzést a fejlesztést végzı munkatárs köteles tárolni és naprakészen vezetni.) Amennyiben az elızetesen kialakított tervhez képest a megvalósítás során változtatás szükséges (elıre nem látható feladatok, határidıcsúszások, stb.), annak tényét a követı lapon rögzíteni kell. A fejlesztéssel megbízott munkatárs által véglegesnek tekintett anyag szakmai megfelelıségét a megbízó vezetı (szükség esetén más munkatársak bevonásával) ellenırzi. Az igazoló ellenırzés tényét a fejlesztést követı lapon aláírással kell igazolni. A lezárást követıen a felülvizsgálat tényét is tartalmazó dokumentált tervet a megbízó vezetınek meg kell ıriznie. (A fejlesztés során létrejött munkapéldányok, vázlatok, stb. megırzése nem szükséges.) A lezárt fejlesztési lapot az újonnan létrehozott anyag tıpéldánya mellett kell tárolni mindaddig, amíg az a gyakorlatban kipróbálásra / felhasználásra nem került, ill. beválásáról tapasztalatok nem születnek. A felhasználást követıen a fejlesztést végzı munkatárssal a szakmai felügyeletet gyakorló felettes vezetıvel (szükség esetén más érintett munkatársakat is bevonva) közösen döntenek a fejlesztés eredményének gyakorlati használhatóságáról. Amennyiben módosításokra van szükség, azt a felmerült tapasztalatok alapján el kell végezni. Az „érvényesítı ellenırzés” megfelelıségének tényét az eredeti fejlesztési lapon kell aláírással és dátummal igazolni.

55

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


ÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV

1. ELLENİRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS FELADATAI 1.1. Általános útmutatás Az Intézmény meghatározta, megtervezte és alkalmazza mindazon ellenırzési és mérési módszereket, amelyek szükségesek oktatási-nevelési és más szolgáltatási folyamatai megfelelıségének és javulásának megvalósításához. Ezen tevékenységek tartalmazzák a szükséges módszereket, azok használatát, beleértve a statisztikai módszereket is, ahol az értelmezhetı. 1.2. Figyelemmel kísérés és mérés 1.2.1. A közvetlen partnerek (gyermekek, tanulók, szülık) megelégedettsége Partnereink megelégedettségét egyrészrıl a folyamatosan magas számú jelentkezıi létszám jelzi. Emellett nyomon követjük a partnereinktıl érkezı pozitív és negatív észrevételeket (szülıi értekezletek, fogadó órák), valamint alkalmanként készítünk kérdıíves felmérést a tanulók és a szülık körében, amelyben tevékenységünk egy-egy területének értékelésére nyílik mód. Az elégedettségi adatokat feldolgozzuk, értékeljük és visszacsatoljuk tevékenységi folyamatainkba, felhasználva ıket az újabb minıségcélok kitőzésekor. A tanévi munka tapasztalatait, az iskola eredményeit és a munkánkban jelentkezı gondokat az SZMK választmánnyal évente legalább egyszer megvitatjuk. A tanulmányi munka és az iskolai fegyelem helyzetével diákgyőlésen foglalkozunk, ahol a tanulók is véleményt nyilváníthatnak. 1.3. A szakmai / pedagógiai munka ellenırzése; Az ellenırzések összefoglalását mutatja az alábbi táblázat: Ellenırzött Ellenırzést végzı

Tanuló

Tanuló

Tanár/nevelı f.) Évközi érdemjegyek f.) Záróvizsga eredményei

Pedagógus

Iskola/kollégium óvoda(ahol értelmezhetı)

g.) Hangulat- vagy klíma teszt

g.) Hangulat- vagy klíma teszt •

Diákközgyőlés

•

Pedagógiai program nevelıtestületi véleményezése

56

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


ÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV Ellenırzött Ellenırzést végzı

Tanuló

Intézményvezetés •

Jutalmazási és fegyelmezı kérdések SZMSZ és Házirend szerint

Iskola/kollégium óvoda(ahol értelmezhetı)

Pedagógus •

Tanmenet/ foglalkozási terv jóváhagyása

d.) Órarend/foglalkoz tatási terv félévet megelızı ellenırzése

a.) Adminisztrációs h.) Tanulmányi feladatok ellenırzése e.) Év végi értekezleten értékelés; programok teljesítmények (osztályfınök) módosítása változása vagy b.) Ütemezett / tervezett stabilitása j.) SZMK-val közös haladás ellenırzése (osztályfınök/csoportelemzések (illetékes vezetı) vezetı) c.) Szakmai / módszertani i.) Tanuláson kívüli megfelelıség aktivitás vizsgálata (óralátogatás/foglal(osztályfınök/csoportkozás-látogatás) vezetı) •

Szülıkkel közös értékelés (osztályfınök/csoportvezetı– Pedagógiai program szerint)

Fenntartó

PTE

Szakmai program megvalósítása, vizsgáztatás és követelményei

•

Pedagógiai program ellenırzése (jóváhagyása)

•

SZMSZ ellenırzése (jóváhagyása)

Tanügy-igazgatási feladatok az érettségi utáni szakképzésben

A „•” –tal jelzett ellenırzéseket egyéb dokumentumok szabályozzák (pl. Házirend, Pedagógiai program, jogszabályok), vagy jelen eljárás más pontjában határoztuk meg. A betőjellel jelzett ellenırzések részletezése az alábbi: • Az iskolában az osztályfınök kötelessége a szaktanárok naplóvezetésének ellenırzése. Az ellenırzést legalább kéthetente köteles elvégezni és ezt a naplóban aláírásával igazolni. • Az igazgatóhelyettes beosztású vezetık, a gyakorlati-oktatás vezetı (a munkaközösségvezetık bevonásával) a naplók haladási részét féléves rendszerességgel vizsgálják felül. Ennek igazolása a naplóba tett bejegyzés. Az ellenırzés során a tervezett haladást vizsgálja a napló haladási részének és a tanmenetnek/foglalkozási tervnek az

57

Oldalverzió:

MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV

•

•

•

• • •

•

•

•

1. 2009. április15.


összevetésével. Abban az esetben, ha az adott tárgy/foglalkozás óraszámában 15 %-ot elérı vagy meghaladó eltérést talál, egyeztetést kezdeményez a pedagógussal. Szükség esetén gondoskodik szakmai segítség biztosításáról vagy közös megállapodás alapján a tanmenet módosításáról. (Eltérés esetén a vonatkozó eljárásnak (ME9) megfelelı helyesbítést, megelızést célzó formalapot (BA 037) ki kell tölteni.) Az ellenırzést a tanév lezárását megelızıen kb. 6-8 héttel meg kell ismételnie. Amennyiben módosítás szükséges, az ı felelısségük a szükséges órarendi/foglalkozási tervi korrekció elvégzése, ahhoz, hogy a törvényben elıírt óraszámok/órakeretek teljesíthetıek legyenek. Az érintett vezetık kötelessége (saját szakmai megítélése és tapasztalata alapján) órákat látogatni a pedagógusok módszertani munkájának ellenırzése céljából. Az ellenırzés alapja a helyi program és a tanmenet/foglalkozási terv. Az (óra)látogatásokon az érintett vezetın kívül jelen lehet az igazgató vagy másik vezetı, a munkaközösség-vezetıje, illetve igény/megbízás alapján szakértı, szaktanácsadó, illetıleg más szaktanár is. Az (óra)látogatáson az azt vezetı pedagógus által végzett pedagógiai munka megfelelısége ellenırizhetı az igazgató által meghatározott és nyilvántartásba vett szempontrendszer alapján. Az (óra)látogatást elızetesen ütemezni nem kell. Az (óra)látogatás tényét a naplóban rögzíteni kell. Az elvégzett (óra)látogatásokról feljegyzéseket kell vezetni (BA 020). Az erre a célra kialakított jegyzıkönyvbe kerül az óralátogatáson tapasztaltak leírása, a szükséges feladatok megfogalmazása. A megállapításokat mind az (óra)látogatást végzı(k)nek, mind az érintett pedagógusnak alá kell írnia. A tanév/nevelési év során törekedni kell arra, hogy minél szélesebb körben kerüljön sor óralátogatásokra. Teljes körő (minden tanárra, nevelıre, óvodapedagógusra, gyermek/tanulócsoportra és tárgyra kiterjedı) látogatás végzése nem kötelezı. (Az óralátogatások minden osztályban minden tárgyra kiterjedı gyakorisága az erıforrások figyelembe vételével nem megoldható, szakmailag pedig nem is indokolt.) Ugyanakkor az vezetık kötelessége, hogy új pedagógus esetén munkája/tanítása elsı félévében – óraadó esetén a második félévben – legalább egy alkalommal a pedagógus munkáját (óra)látogatással ellenırizze. Ez alól kivételt lehet tenni abban az esetben, ha az óraadó tanár privilegizált minısítéssel rendelkezik, illetve ha a pedagógus munkáját korábban már megismertük. A látogatások tapasztalatai alapján az igazgató dönthet arról, hogy – amennyiben indokolt – az adott pedagógus szakmai munkájának ellenırzésére külsı szakértıt, tanácsadót) kérnek fel. (Ennek az ellenırzésnek az eredményét jegyzıkönyvben rögzíteni kell.) A félév lezárásával egyidıben az igazgatóhelyettes beosztású vezetık és a gyakorlatioktatás vezetı feladata (indokolt esetben a munkaközösség-vezetık segítségével) ellenırizni, hogy szükséges-e a második félévben az órarenden módosítani, pl. a tantárgyfelosztás alapján.

58

Oldalverzió:

MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV •

•

•

•

•

•

1. 2009. április15.


A záró értekezleten értékelt tanulmányi- és vizsgaeredmények függvényében kerülhet sor a helyi programokkal kapcsolatos észrevételek összegyőjtésére, egy esetleg szükséges, helyesbítı tevékenység indítására (ME9). • A tanévben végzett szakmai munka minısítését jelentik a tanév végén megállapított érdemjegyek, illetve a tanulói vizsgaeredmények is. Az értékelés a tanár kompetenciája, figyelembe véve a Pedagógiai program, illetve az SZMSZ vonatkozó részeit. Az érdemjegyeket az osztálynaplóba be kell jegyezni. Amennyiben a szaktanár másik naplóban (szabadon választott tárgy haladási és osztályozónaplója) is rögzíti az érdemjegyeket, ezeket legalább havi rendszerességgel át kell vezetnie a naplóba. A tanév/nevelési év munkatervében és a minıségi célokban meghatározott témakörben, osztályban/csoportban illetve évfolyamon a tanulókat (és/vagy szülıket, pedagógusokat) a nevelı-oktató munka szervezésével, lebonyolításával, a pedagógusok munkájával kapcsolatos véleményezésre kell felkérni, annak megállapítására, hogy teljesültek-e az elvárásai. (A kérdıív névtelen; kitöltése a résztvevık részérıl nem kötelezı.) A végrehajtásért az osztályfınök/csoportvezetı a felelıs. A kérdésekre kapott válaszokat összesíteni kell. Ez a vezetés feladata. Rögzíteni kell, hogy hányan adtak választ. Az összesítést ki kell értékelni. Amennyiben egy-egy pedagógus munkájával vagy a képzéssel szemben kifogások merültek fel, gondoskodni kell javítási / módosítási lépések meghatározásáról. Évente vizsgálni kell a tanulmányi teljesítmények változását vagy stabilitását, az osztályokon belüli eredmények átrendezıdését vagy változatlanságát, valamint a tantárgyakhoz való viszonyok változását. Ez a statisztikai elemzés része. Az osztályfınök/csoportvezetı feladata a tanuláson kívüli aktivitásra, megmutatkozásra lehetıséget adó alkalmak után a tapasztalatok közös feldolgozása, majd rögzítése. Pl.: tanévkezdı tábor, diáknapok, I. Béla napok, Bezeredj-nap, Föld Napja, tanulmányi- és sport versenyek, részben számszerő adatok, részben a pedagógusok minıségi értékítéletei alapján. Ezt szülıi értekezleteken ismerteti a szülıkkel. Hivatalos írásos feljegyzés nem készül. Az intézmény egészét érintı elemzéseket az SZMK-val félévkor, majd az egész évet érintıt a következı szeptemberben kell közösen feldolgozni.

1.4. Belsı felülvizsgálat Az Intézmény rendszeres, terv szerinti átfogó belsı minıségügyi felülvizsgálatokat tart. A felülvizsgálat figyelembe veszi és értékeli az Intézmény minıségfejlesztési rendszerének mőködését és az abban bekövetkezı változásokat, valamint kitér a bevezetés és fenntartás eredményességének vizsgálatára is. A belsı felülvizsgálatokat (auditokat) az éves felülvizsgálati ütemtervben az igazgató rendeli el. Az auditok végrehajtását a minıségügyi csoportvezetı eljárásban szabályozott módon koordinálja (ME8 „Belsı felülvizsgálatok szabályozása”), szükség esetén, elrendelve a hibajavító/megelızı és utóellenırzı tevékenységet is.

59

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


1.5. A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése Az Intézmény minıségirányítási rendszere biztosítja, hogy szolgáltatásai megfelelı minıségben álljanak a gyermekek, tanulók rendelkezésére. Ennek érdekében folyamatosan megfigyeljük, és eljárásban szabályozott módon (ME6) rendszeresen értékeljük szakmai folyamatainkat (amennyiben értelmezhetı) abból a célból, hogy felmérhetı legyen, hogy képesek-e a tervezett eredmények elérésére, illetve, hogy szükség esetén idıben hibajavító/megelızı tevékenységet lehessen kezdeményezni. 1.6. A oktatás-nevelés folyamatának és eredményességének figyelemmel kísérése és mérése Az Intézmény minıségirányítási rendszere biztosítja, hogy szolgáltatásai megfelelı minıségőek; kizárólag ellenırzött, megbízható állapotban legyenek biztosíthatók a tanulók, illetve más partnerek számára. Felhasznált anyagaink, eszközeink, külsı óraadók, beszállítók kiválasztásánál törekszünk arra, hogy a vásárolt termékek, szolgáltatások minısége összhangban legyen az Intézmény magas szintő elvárásaival. Az egyes ellenırzési vizsgálatok lépéseit, szempontjait, bizonylatolási módját a szakmai folyamatokat leíró eljárás(ok)ban (ME6) tárgyaltuk részletesen. 1.7. A nem megfelelı szolgáltatás kezelése Az Intézmény olyan minıségellenırzési rendszerrel rendelkezik, amely felismeri az elıírt követelményeknek nem megfelelı szolgáltatásokat. A nem megfelelı tételek sorsáról a lehetı legrövidebb idın belül szabályozottan döntünk. Dolgozóink rendelkeznek azzal a jogkörrel, hogy észrevételeiket bejelentsék, és az adott dologra javító tevékenységet kezdeményezzenek. (közvetlenül az intézmény vezetıivel, a nevelıtestületi, munkaközösségi megbeszélésen illetve a Közalkalmazotti Tanács (KT) útján.) A nem megfelelı produktumok, szolgáltatások kezelésével kapcsolatos lépéseket, szempontokat, a szakmai folyamatokat leíró eljárás(ok)ban (ME6) tárgyaltuk részletesen. Ebben az alfejezetben csupán összesítve hivatkozunk néhány érintett témakörre: • Az oktatási tevékenység folyamán szükséges esetleges javítási, beavatkozási lépéseket az ME8 eljárás tartalmazza (pl. óralátogatási jegyzıkönyv). 1.8. Az adatok elemzése (INDIKÁTORRENDSZER) Szervezetünk összegyőjti és értékeli a mőködése során keletkezı adatokat, és felhasználja azokat a minıségirányítási rendszer megfelelısségének, valamint eredményességének értékelésére. Amennyiben az adatok értékelése során ellentmondásokat, a szolgáltatás színvonalát esetlegesen veszélyeztetı eseteket talál, úgy a vonatkozó eljárásnak (ME9 „Helyesbítı, megelızı tevékenység; Panaszkezelés”) megfelelıen kezdeményezzük az adott hiba kivizsgálását, a javító tevékenység elindítását. Az Intézmény adatokat győjt a • a tanulók, szülık megelégedettségérıl, a tantestületi klímáról, és a panaszokról,

60

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


•

az általános iskolából jelentkezık számáról, eredményeirıl, a központi felvételi vizsga eredményességérıl • a tanulmányi munka fontosabb indikátorairól, • Bemeneti mérésekrıl a 9. év • az országos kompetenciamérés eredményeirıl • a féléves, év végi eredményekrıl és a váltofolyamonzás tendenciáiról • a tantárgyi teljesítmények változásairól • a pedagógus-tanulócsoport teljesítményének viszonyáról • a nyelvvizsgák számának alakulásáról • a vizsgák (belsı alapvizsga, érettségi vizsga) eredményességérıl • a középiskolába, felsıoktatásba való továbbhaladás eredményességérıl • a beszállítókról, külsı óraadókról. Az ereményindikátorok követésének ciklusai: Területek 1. Tanév végi átlag 2. Jeles / kitőnı szám

Követési idıszak évente félévente

3. Érettségi átlag / osztály

évente

4. Szakmai vizsgák eredményessége

évente

5. Középfokú/felsıfokú nyelvvizsgák száma

félévente

6. ECDL CISCO vizsgák száma

évente

7. Fıiskolai/egyetemi felvétel

évente

8. Tanulmányi versenyek (2. forduló) 9. Tanulmányi verseny helyezései

évente

10. Tanulói elégedettség 11. Szülıi elégedettség 12. Országos kompetenciamérés

félévente Kétévenként iskolai szinten, évente a pedagógus egyéni értékelésével Kétévenként iskolai szinten, évente a pedagógus egyéni értékelésével évente

61

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


11. Alapvizsgák eredményessége

évente

12. sport/mővészeti versenyek eredményei

évente

13. Általános iskolából jelentkezık száma

évente

14. Felvett tanulók eredményei

évente

15. Feldolgozott bemeneti mérések

évente

1.9. Fejlesztés 1.9.1.Folyamatos fejlesztés (fejlıdés) Az Intézmény szolgáltatásait igénybe vevıknek egyre magasabb szintő megelégedettségét, valamint saját szakmai céljainak mind tökéletesebb teljesítését tőzte ki célul maga elé. Ennek érdekében vizsgálja minıségcéljai és minıségpolitikája teljesülését. Felhasználjuk, és vezetıi felülvizsgálatokon elemezzük a felülvizsgálatok, a helyesbítı és megelızı tevékenységek, és egyéb adatelemzések eredményeit. Amennyiben célszerő, bizonyos célok érdekében minıségügyi intézkedési tervet dolgozunk ki, meghatározva a fejlıdéshez, fejlesztéshez szükséges erıforrásokat és felelısségeket, összhangban a vonatkozó eljárás (ME3 Vezetıi átvizsgálás); ME5 Minıségcélok kitőzése, Minıségtervezés folyamata) elıírásaival. 1.10. Helyesbítı tevékenység Az Intézmény által megfogalmazott és mőködtetett minıségfejlesztési rendszer biztosítja, hogy folyamataink szabályozott keretek között mőködjenek, ezzel küszöbölve ki az esetleges rendszerbeli hibákat. Folyamatosan végzünk helyesbítı, megelızı tevékenységet a minél magasabb mőködési színvonalat célzó megelızés, tökéletesítés, fejlıdés érdekében. A minıségi hiányosságok megelızése érdekében az Intézmény minden munkatársa felelıs saját munkájáért. Köteles rámutatni a hibákra, részt venni a hiba okának felderítésében és a hiba lehetıség szerint megszüntetésében. A minıségügyi csoportvezetı és az illetékes terület vezetıje felelıs minden minıségromlást elıidézı tevékenység, esetleges vevıi panasz kivizsgálásáért, a szükséges javító intézkedés kezdeményezéséért, azok megvalósításáért és ellenırzéséért a vonatkozó eljárásnak (ME9 „Helyesbítı, megelızı tevékenység; Panaszkezelés”) megfelelıen. 1.11. Megelızı tevékenység Az Intézmény rendszeresen meghozza azokat a megelızı jellegő intézkedéseket, melyekkel feltárhatja és kiküszöbölheti a még meg nem történt lehetséges eltérések okait, hogy elkerülje az azokból eredı vevıi panaszok bekövetkezését illetve a belsı folyamatok hatékonyságának romlását

62

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


a vonatkozó folyamatleírásnak (ME9 „Helyesbítı, megelızı tevékenység; Panaszkezelés”) megfelelıen.

ME8 Belsı felülvizsgálatok szabályozása ME8_1. Általános rész Az Intézmény évente rendszeres, terv szerinti átfogó belsı minıségügyi felülvizsgálatokat tart. A felülvizsgálat figyelembe veszi és értékeli az Intézmény minıségfejlesztési rendszerének mőködését érintı változásokat. ME8_2. Folyamatleírás A minıségügyi csoportvezetınek éves belsı felülvizsgálat ütemtervet (BA 043 Éves Belsı Felülvizsgálat Ütemterve) kell készítenie, úgy, hogy lehetıség szerint legalább évente egyszer mindenképpen sor kerüljön minden egyes eljárás illetve folyamat auditálására valamennyi érintett és a minıségirányítási rendszerbe bevont szervezeti egységnél. A felülvizsgálati tervet az igazgató hagyja jóvá. A vizsgálatok gyakoriságát az illetı tevékenység fontosságára és a hatékonyság, illetve a helyesbítı vagy megelızı lépések visszaigazolásának szükségességére kell alapozni. Bármikor beiktatható soron kívüli vizsgálat is. Rendkívüli felülvizsgálatot mind az igazgató, mind a minıségügyi csoportvezetı elrendelhetnek. A vizsgálatot a minıségügyi csoportvezetı vagy a vizsgálati módszerek terén képzett megbízottja (auditor) végzi. A szakképzett auditorokról nyilvántartást kell vezetni (BA 044). Auditor csak kiképzett, felkészült személy lehet. Az auditor nem vizsgálhat olyan tevékenységet, amelyért ı maga felel. A minıségügyi csoportvezetı felelıssége (szükség esetén az igazgatóval egyeztetve) az adott felülvizsgálati területhez az auditorokat kijelölni. A tevékenységet az azt szabályozó, érvényben lévı dokumentumokban (pl.Minıségirányítási Program, SZMSZ, Pedagógiai Program, stb.) foglaltaknak megfelelıen kell auditálni. A vizsgálatot megelızıen a mindenkori auditornak célszerő (nem kötelezı) az általa ellenırizendı tételek (dokumentumok, a rendszer mőködését igazoló feljegyzések, bizonylatok, stb.) jegyzékét összeállítania. A felülvizsgálat során tapasztalt mindenfajta nem-megfelelésrıl, valamint folyamatos fejlesztést / fejlıdést célzó észrevételrıl feljegyzést kell készítenie (BA 042 Eltérés Megállapító Jegyzıkönyv)! A vizsgált területért felelıs személlyel közösen írásban rögzítenie kell, hogy mi a teendı, hogy megszüntethetı legyen az észlelt hiba (helyesbítı tevékenység), illetve, hogy megakadályozható legyen annak újbóli elıfordulása (megelızı tevékenység). Meg kell állapodni a javító intézkedések ütemezésében, határidejében is. (Amennyiben nem hiba, hanem fejlesztési lehetıség merült fel a felülvizsgálat során, ennek megvalósíthatóságáról, szükségességérıl is dönteni kell, szükség esetén a minıségügyi csoportvezetı bevonásával.) A tapasztalt eltéréseket célszerő (nem kötelezı) súlyozni (BA 042):

63

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


•

Súlyosnak kell minısíteni azt az eltérést, amely a rendszer mőködıképességét veszélyezteti, illetve a gyermekek/tanulók/szülık számára észlelhetı minıségromlást, elégedetlenséget okozhat, vagy a tapasztalatok szerint gyakran fordulnak elı. • Enyhe súlyozású lehet minden egyéb, bizonyítékkal alátámasztható eltérés. • Észrevétel kategóriájú lehet a megállapítás, ha az auditor értékítélete szerint potenciális hibalehetıséget jelenthet, de erre az audit során bizonyítékot nem talált. Ilyen kategóriába célszerő sorolni továbbá minden szervezeti, szervezettségi fejlıdési lépést, ötletet, fejlesztési célt, amely az auditor vagy a vizsgált terület képviselıje szerint hozzájárulhat az Intézmény mőködésének, hatékonyságának javításához. A felülvizsgálati jelentéseket, megállapításokat az Audit Zárójelentésben (BA 039) kell összesíteni. (Ha a vizsgálat során nem merült föl helyesbítı/megelızı intézkedés szükségessége, ezt is jelezni kell az Audit Zárójelentésben.) Az Audit Zárójelentés mellé célszerő csatolni a vizsgálandó tételek jegyzékét (vagy a kérdéslistát) és kötelezı csatolni az Eltérés Megállapító Jegyzıkönyve(ke)t, amennyiben készült(ek) ilyen(ek). A felülvizsgálat során született feljegyzéseket át kell adni a minıségügyi csoportvezetınek, aki azokat legalább két évig megırzi. Amennyiben merültek fel hibák a rendszer mőködésével kapcsolatban, utóellenırzı felülvizsgálatokat kell tartani. Ennek koordinálásáért a minıségügyi csoportvezetı, végrehajtásáért lehetıség szerint az eredeti auditor a felelıs. Az utóellenırzı audit során vizsgálni kell, hogy a közösen kialakított javító intézkedések megtörténtek-e, illetve hatékonyak-e. Ha az intézkedések nem megfelelıek, a tapasztalt megállapításokat újra rögzíteni kell. Amennyiben a javítások, beavatkozások megfelelıek, az elızetesen felvett Eltérés Megállapító Jegyzıkönyvben igazolni kell azt. (Amennyiben a hiba/eltérés tartósan nem kezelhetı, akkor részletes feltáró, az ME 9 eljárásban megfogalmazott helyesbítı, megelızı tevékenységet kell indítani.) Az audit akkor tekinthetı befejezettnek (BA 039), ha sikerrel zárultak az esetleges utóellenırzı vizsgálatok is. Az auditok állapotát a BA 043 lapon kell rögzíteni. Az auditok eredményérıl a minıségügyi csoportvezetınek a Vezetıi felülvizsgálat során be kell számolnia az Intézmény vezetıinek; szükség esetén módosítva a minıségcélokat. A belsı felülvizsgálatok akkor tekinthetık hatékonynak, ha hozzájárulnak az Intézmény belsı fejlıdéséhez, a folyamatos tökéletesítéshez.

ME9 Helyesbítı, megelızı tevékenység; Panaszkezelés ME9_1. Általános rész Az Intézmény által megfogalmazott és mőködtetett minıségfejlesztési rendszer biztosítja, hogy folyamataink szabályozott keretek között mőködjenek, ezzel küszöbölve ki az esetleges rendszerbeli hibákat. Folyamatosan végzünk helyesbítı, megelızı tevékenységet a minél magasabb mőködési színvonalat célzó megelızés, tökéletesítés, fejlıdés érdekében. A minıségi hiányosságok megelızése érdekében az Intézmény minden munkatársa felelıs saját munkájáért. Köteles rámutatni a hibákra, részt venni a hiba okának felderítésében és a hiba

64

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


megszüntetésében. A minıségügyi csoportvezetı és az illetékes terület vezetıje felelıs minden minıségromlást elıidézı tevékenység kivizsgálásáért, a szükséges javító intézkedés kezdeményezéséért, azok megvalósításáért és ellenırzéséért. ME9_2. Helyesbítı tevékenység Amennyiben az Intézménynél rendszeresen elıforduló mőködésbeli, folyamatbeli hibákat, eltéréseket észlelünk, helyesbítı tevékenységet kell indítani. Ilyen tevékenységet kell indítani a belsı felülvizsgálatokon feltárt jelentısebb rendszerhibák, illetve a vevıi reklamációk, panaszok kivizsgálása során felmerült hibák esetében is. A felmerült probléma jellegétıl függıen elképzelhetı, hogy az adott szervezeti egységnél helyileg megoldható kérdésrıl van szó, de az is lehetséges, hogy általánosítható, az Intézményen belül más szervezeteket is érintı problémáról van szó, vagy más területeken is felmerülhet hasonló kérdés. (A probléma azonosítását követıen jelölni kell, hogy milyen esetrıl van szó.) Általános érvényő (több területet érintı) problémák esetén célszerő az igazgató vagy az igazgatóhelyettes beosztású vezetı(k) koordinálását kérni az intézményszintő, minden érintett által elfogadható megoldás eléréséhez. Ellenkezı esetben az érintett felettes határozhatja meg a hibajavító / helyesbítı tevékenység végrehajtásáért felelıs személyt. A hibajavító tevékenység megkezdésérıl döntést kell hozni, a vonatkozó bizonylat (BA 037) kiállításával. A kinevezett felelıs döntése alapján szükség szerint az intézmény munkatársainak közös helyzetelemzésére, problémafeltárására, a felmerülı ötletek megvitatására kerülhet sor. Szükség esetén – az érintett területek bevonásával – célszerő összehívni egy problémamegoldó csoportot. Azonosítani kell az észlelt nem megfelelıségeket, majd lehetıség szerint fel kell tárni azok lehetséges okait. A lehetséges okok közül szakmai megfontolások alapján ki kell választani azt, amelyrıl legvalószínőbb, hogy a probléma kiváltásáért felelıs. Ez alapján meg kell határozni, hogy milyen beavatkozó, javító, fejlesztı lépés(ek)re van szükség. Szükség esetén belsı oktatásokat kell tartani, hogy minden munkatárs számára ismertek és alkalmazhatók legyenek a hozott intézkedések. Az egyes javító lépések elvégzésérıl feljegyzéseket kell készítenie kijelölt felelısnek. A beavatkozás, javítás eredményét nyomon kell követnie, át kell vizsgálnia. Meg kell gyızıdnie arról, hogy a hozott intézkedés hosszú távon képes megszüntetni az adott folyamatban bekövetkezett hibát és tartós minıségnövekedést eredményez. Rendelkeznie kell a feljegyzésekben, hogy a bevezetett lépések hatékonyságát mikor, milyen formában kell felülvizsgálni, hogy biztosítható legyen a folyamatos minıségjavítás és a fejlesztés hatékonysága, és megelızhetı legyen a hiba újra-elıfordulása. A helyesbítı, megelızı tevékenységek eredményérıl tájékoztatni kell a megbízó vezetıt. A kitöltött, lezárt jegyzıkönyveket (legalább azok egy másolati példányát) (BA 042) a minıségügyi csoportvezetınél kell tárolni. A helyesbítı, megelızı tevékenységek általánosítható eredményeirıl a minıségbiztosítási vezetınek a Vezetıi felülvizsgálat során (ME3) be kell számolnia az Intézmény vezetıinek; szükség esetén módosítva a minıségcélokat.

65

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


ME9_3. Panaszok kezelése Amennyiben az intézmény tanulói, a diákok ill. gyermekek szülei vagy a szakmai felügyeleti szervek, mint „partnerek” részérıl esetlegesen elégedetlenség, reklamáció, panasz érkezik az Intézményhez, azt haladéktalanul ki kell vizsgálni, és ha azt jogosnak találtuk, lépéseket lel tenni a hiba megszüntetésére az alábbiak szerint: Panaszként értelmezzük azokat a felszólalásokat, észrevételeket, kifogásokat, stb. (továbbiakban: panasz), amelyek az oktatás-nevelés folyamatában keletkeznek, és összefüggenek az iskolai munkával. Nem foglalkozunk tehát azokkal a panaszokkal, melyek nem tartoznak az iskolai folyamatokhoz (Pl. bolti lopás, tanuló viselkedése a jármővön, stb.). A panasz érkezhet • szülı, diák, pedagógus, iskolai dolgozó részérıl, • a szőkebb és tágabb környezetbıl olyan személytıl, aki közvetlenül nincs kapcsolatban az intézménnyell, • az osztályfınökhöz, a csoportvezetıhöz, az intézmény vezetıségének bármely tagjához, az intézmény bármely dolgozójához. Nem foglalkozunk névtelen panaszokkal, vagy olyanokkal, amelyeknél a panasztevı nem vállalja neve rögzítését. Ugyanakkor az intézmény minden dolgozójára kötelezı a „titoktartás”, ha a panasztevı kéri, hogy adatai ne kerüljenek nyilvánosságra. Az iskola azon panaszok kivizsgálásával foglalkozik, amelyek írásban (a panaszos nevének, címének feltőntetésével) érkeznek, vagy hivatalos fórumon (szülıi értekezlet, diákközgyőlés, diákönkormányzati vagy SZMK-megbeszélés, stb.) hangzanak el. Utóbbiakat a legrövidebb idın belül jelezni kell az intézményegység/tagintézmény vezetıjének. A panaszt az az dolgozó továbbítja, aki az adott fórumon az intézményt képviselte. Törekedni kell arra, hogy a szóban elhangzott panaszokat jegyzıkönyvben (pl. a BA 047 Beérkezı panasz kezelése c.) rögzítse az intézményegység/tagintézmény vezetıségének egy tagja. Ha ez nem lehetséges, akkor az intézmény hivatalos képviselıje emlékeztetıt vesz fel. Az emlékeztetıben is szerepelnie kell, hogy • mikor, ki vagy kik tették a panaszt, • mi a panasz lényege. A jegyzıkönyvet a panasztevı aláírja és azonnal megkapja annak egy példányát. Az emlékeztetıt 3 napon belül (tértivevényesen) az igazgató elküldi a panasztevınek. A panaszt az intézményegység-vezetı/tagintézményvezetı vagy megbízottja 30 napon belül kivizsgálja. A kivizsgálás eredményét „jelentés panasz kivizsgálásáról” feljegyzésben összegezi. Feltétlenül meghallgatja, és jegyzıkönyvezi annak a személynek a véleményét, aki ellen a panasz érkezett. A panasztevıt – legkésıbb a kivizsgálás 30. napján – írásban értesíteni kell az eredményrıl, az esetleges intézkedésrıl. Az értesítésben meg kell jelölni a további jogorvoslat lehetıségét is. Amennyiben a panasz az Intézmény mőködési folyamatainak, munkatársainak hibájára vezethetı vissza, megelızı tevékenységet kell kezdeményezni.

66

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


ME9_4. Megelızı tevékenység A helyesbítı tevékenységeken felül a még elı nem fordult, de potenciálisan felmerülı eltérések esetében is, a hibák újra-elıfordulását megelızı tevékenységet kell indítani. A megelızı tevékenységek kezelése a helyesbítı tevékenységeknél leírt formalap (BA 037) és módszertan alkalmazásával történik. A feladat végrehajtása közben az alábbiakat érdemes megfontolni: • Van-e olyan tevékenység, amely hasonló ahhoz, amelyre a megelızı tevékenységet kidolgozzuk, vagy kidolgoztuk? Ki kell-e erre is terjeszteni a már kidolgozott módszert? • Egyszerősíthetı-e a kapcsolódó adminisztráció? • Automatizálható-e, illetve érdemes-e automatizálni az adott tevékenységet? • Szükséges-e új, hatékonyabb ellenırzési módszer kidolgozása? • Kellenek-e új, vagy pontosabb utasítások? • Megfelelıek-e az erıforrások? A megelızı tevékenységgel kapcsolatban, ha ezt a feladat nagysága megköveteli, minıségügyi intézkedési terv készíthetı.

67

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


2. Az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda teljes körő önértékelési rendszere 1.Az önértékelés értelmezése intézményünkben: Az önértékelés értelmezése intézményünkben: az intézmény által végzett szisztematikus vizsgálat. Célja: mélyebb ismeretek szerzése a feltételek, folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatásáról. Eredménye: megalapozott döntést lehet hozni a fejlesztésekrıl, mivel meghatározhatóak az intézmény erısségei és fejlesztendı területei. Az önértékelés eljárásrendje tartalmazza: − az önértékelés területeit (adottságok – folyamatok - eredmények) − az önértékelés gyakoriságát − az önértékelés módszereit. 2.Az önértékelés területei: Az önértékelés fı területei az intézményi adottságok és az intézményi eredmények értékelése. Az önértékelés területeinek az alábbi részterületeket kell magában foglalnia: Adottságok: 1. Vezetés 2. Stratégia 3. Emberi erıforrások 4. Közvetett partnerkapcsolatok és erıforrások 5. Folyamatok Eredmények: 6. Közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények 7. A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények 8. Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények 9. Kulcsfontosságú eredmények 3.Az önértékelés módszerei 3.1. Önértékelési hagyományaink Hagyományos, tanév közben ill. tanév végén végzett értékeléseink során az alábbi alapelveket érvényesítjük: Az értékelés kiterjed az intézmény egészére.

68

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


Az igazságosság és a segítı szándék vezérli. A pedagógiai programunkban meghatározott értékek megvalósítására ösztönöz. Az értékelés alapjául szolgáló, az érintettek által elfogadott követelményeket, szempontokat nyilvánosságra hozzuk (SZMSZ, pedagógiai program, házirend, ügyeleti rend, munkaköri leírások) Az értékelés nyilvánosságát és fórumait az abban érdekeltek köre határozza meg. Amit értékelnünk kell

Akik értékelik

Az értékelés periódusai

Pedagógiai program

Intézményvezetés

Kétévente

Helyi tanterv, szakmai program Munkaközösségek Évente megvalósulása Minıségügyi csoport, Minıségirányítási önértékelési team, Évente Program teljesítményértékelési team

Tanulmányi munka tantárgyanként, csoportonként, osztályonként

Folyamatosan negyedévente, a heti Szaktanár, óraszámnak osztályfınök/csoportv megfelelıen, ill. ezetı témazáráskor félévkor év végén

Tanulmányi munka, hiányzások intézményi szinten

Igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösségFélévente vezetık, osztályfınökök/csopo rtvezetık

A kilencedik évfolyamos tanulók tanulmányi munkája

Osztályfınökök

Félévkor, év végén

Helyi alapvizsgák eredménye

Szaktanár, munkaközösségvezetık,

Év végén

Az értékelés formája, fóruma Szóban és írásban Nevelıtestület, SZMK, DÖK Szóban és írásban Munkaközösségek Szóban és írásban (honlapon is), Nevelıtestület, SZMK, DÖK Szóban érdemjeggyel, osztályzattal ellenırzı könyvben, bizonyítványban. Osztályfınöki óra, szülıi értekezlet, fogadóóra. Iskolai statisztika alapján szóban, írásban (honlapon is) Tantestület, SZMK/szülıi értekezlet Szóban, a küldı általános iskolának félévkor írásban (kérésre) Osztályfınöki óra és szülıi értekezlet Szóban és írásban Munkaközösségek, tantestület

69

Oldalverzió:

MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV igazgatóhelyettes szaktanár, munkaközösségÉrettségi eredmények vezetık, osztályfınök, Év végén igazgató, igazgatóhelyettes Egyetemi felvételi eredmények

Osztályfınökök/cso- Az új tanév portvezetık, igazgató nyitóértekezletén

Kiemelkedı Szaktanár, tanulmányi, mővészeti osztályfınök/csoportvezetı, igazgató és sporteredmények

Félévente, illetve amikor aktuális

Nagyobb osztály, ill. Osztályfınök/csoport intézményegységi/tagi vezetı, igazgató, Amikor aktuális ntézményi rendezvény igazgatóhelyettes

Délutáni rendszeres tevékenységek

Diákmozgalom

Szaktanár, osztályfınök/csoÉvente portvezetı igazgató, diákönkormányzat Diákmozgalmat segítı tanár, Évente osztályfınökök/csopo rtvezetık

Diákmozgalmat segítı Diákönkormányzat felnıtt A diákok és az osztályfınök javaslata Magatartás, alapján a diákot tanító szorgalom tanárok osztályfınök Igazgató, Tanárok/vezetık igazgatóhelyettesek, munkája munkaközösségvezetık A könyvtáros Igazgató

1. 2009. április15.


Szóban és írásban (honlapon is) Tantestület Szóban (adatkezelés védelme szerint a honlapon is) Tantestület, SZMK Írásban (hirdetés, honlapon is), nevelıtestület, osztályközösség, diákközgyőlés Az osztály/csoportközösség, ill. a nevelıtestület, szóban, legkiemelkedıbbeket írásban (honlapon is) Szóban, honlapon, Nevelıtestület

Szóban DÖK, diákgyőlés

Évente

Szóban Tantestület

Félévkor, év végén

Szóban és írásban Osztályozó konferencia

Óralátogatások alkalmával, tanév végén

Teljesítményértékelés során született megállapodás

Évente

Szóban

70

Oldalverzió:

MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV munkája


Tantestület Igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetık

Évente

MunkaközösségIgazgató, vezetık tevékenysége igazgatóhelyettes

Évente

Az igazgató és az igazgatóhelyettes munkája

Munkaközösségek, Közalkalmazotti tanács

Kétévente

Az iskola gazdálkodása

Igazgató

Kétévente

Az iskola ügyviteli munkája

Közalkalmazotti tanács, munkaközösségvezetık, igazgató, igazgatóhelyettes

Évente

Munkaközösségek munkája

1. 2009. április15.

Szóban Tantestület Teljesítményértékelés során született megállapodás Teljesítményértékelés során született megállapodás A fenntartó pénzügyi vizsgálata nyomán szóban Tantestület Szóban Tantestület Teljesítményértékelés során született megállapodás Szóban Alkalmazotti értekezlet Szóban Tantestület

A technikai dolgozók munkája, Igazgató az épületek rendje, tisztasága,

Félévente

A nyári karbantartás

Igazgató

Tanév eleje, tanév vége

Az iskolai munka körülményei

Munkaközösségvezetık, közalkalmazotti tanács gazdasági vezetı, igazgató

Évente

Szóban Tantestület

Kétévente

Szóban és írásban Nevelıtestület

Az iskola tanulóinak Iskolaorvos egészségügyi helyzete

A mérések és egyéb írásban rögzített információk tapasztalatait a következı tanévi munkatervnél és a pedagógiai program 5 év utáni felülvizsgálatánál figyelembe kell venni.

71

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


3.2. Irányított önértékelés Hagyományos, összetett önértékelési rendszerünk „nem számszerősíthetı”, nem súlyoz. A fejlesztendı területek felismerése nagymértékben szubjektív tényezıktıl, „érzékenységtıl” függ.

vezetıi

3.2.1. Az irányított önértékelés értelmezése A hagyományos önértékelés mellett rendszeresen, meghatározott idıközönként irányított önértékelést kell elvégezni, mert az alapján számszerő adatokra és ezek trendjére alapozva tényszerően állapíthatóak meg az intézmény erısségei és fejlesztendı területei (prioritásokkal és célkitőzésekkel). Ezzel együtt önértékelési rendszerünk olyan mélyreható, értékelı jelentés, amely • bemutatja a szervezet helyzetét a kijelölt területeken és folyamatokban; • objektív alapokra helyezi az intézmény erısségeinek és javítandó területeinek meghatározását; • számszerő értékelés, amellyel követhetı a szervezet fejlıdése és az elızı idıszakkal való összehasonlítás. 3.2.2. Az irányított önértékelés számszerősítetten vizsgált területei Adottságok, irányítási és mőködési jellemzık: 1. A vezetés értékelése 2. Stratégiai és operatív tervezés 3. Az alkalmazottak irányításának értékelése 4. Erıforrások felhasználása 5. Az oktatási – nevelés és mőködési folyamatok, valamint szabályozottságuk értékelése 6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje 7. A szervezeti kultúra és klíma értékelése Eredmények: 8. A munkatársak részvétele (bevonásának mértéke) az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában 9. A közvetlen partnerek (szülık, tanulók) elégedettsége 10. A pedagógusok és a pedagógiai munkát segítık elégedettsége 11. Közösségi, társadalmi szerepvállalás 12. Oktatási – nevelési eredmények Az értékeléshez értékelı lapok állnak rendelkezésre (a minıségirányítási program függeléke) 3.2.3. Az önértékelés periódusai Az önértékelés gyakorisága: 2,5 évente.

72

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


3.2.4. Az önértékelés módszerei, eljárásrendje Az irányított önértékelés az alábbi módszerekkel és eljárásrenddel történik. 1. Elıkészítés 5 fıs team létrehozása, a vezetı kiválasztása. A csoport vezetıjére és tagjaira a minıségügyi csoport vezetı tesz javaslatot. A team tagjait feladatukkal az igazgató bízza meg. A team feladatai: a kérdıívek és értékelı lapok tanulmányozása, kipróbálása a felmérésbe bevontak körének meghatározása a kérdıívek kiosztása, összegyőjtése, tanácsadás a kitöltéshez az eredményekre vonatkozó adatok összeállítása a kérdıívek és adatok feldolgozása adatok elemzése és írásbeli összefoglaló, értékelı jelentés készítése 2. A felmérésbe bevontak körének kiválasztása Alapkövetelmény, hogy a felmérés valós képet adjon az intézményrıl, ezért reprezentatív mintavétellel kell kiválasztani a résztvevıket úgy, hogy minden terület arányosan legyen képviselve. A piramiselvet célszerő alkalmazni, azaz az igazgatótól lefelé haladva a szervezet szintjeinek megfelelıen a munkatársak egyre nagyobb számban legyenek képviselve. (pl.: 1 fı igazgató, 2 fı iskolavezetés, 4 fı munkaközösség-vezetı, 16 fı tanár – arányok betartásával a résztvevık száma növelhetı attól függıen, hogy az intézmény egészére vagy egy-egy intézményegység mőködésére vonatkozik) 3. Az adottságok felmérésének módszere Az önértékelésbe bevontak egyénileg válaszolnak a feltett kérdésekre (1-7. sz. területen) 05-ig terjedı skálán történik a kérdések értékelése. A pontozás módja a kérdıíveken szerepel. Célszerő a vezetı – nem vezetı csoportosítás megtartása az értékelésnél, hogy árnyaltabb következtetések legyenek levonhatók. Az összesítés az átlageredmények és a szórás számszerő és grafikus megjelenítésével történik. A felmérés megismétlésekor követelmény az összehasonlítás, a trendek megjelenítése. 4. Az eredmények adatainak összeállítása (8-12. kérdéscsoport) Az alábbi adatok elemzését végezzük el az összefoglaló jelentéshez: tanulmányi átlagok elégedettségi mutatók részvételi számok Az aktuális eredményeket az elızı évek eredményeihez mért fejlıdési tendenciájukban kell bemutatni. 5. Az önértékelés elemzése és értékelése Az összesített számszerő adatokra és ezek trendjére alapozva kell bemutatni az intézmény helyzetét a vizsgált területeken: az erısségek és a fejlesztendı területek listázásával.

73

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


Az értékelésrıl írásbeli összefoglalót kell készíteni, melyet az iskola honlapján nyilvánosságra kell hozni. 6. Az értékelés figyelembevételénél a fejlesztendı területeknél az intézmény vezetése prioritásokat, célkitőzéseket fogalmaz meg és intézkedési tervet készít, melyet a nevelıtestület hagy jóvá. A jóváhagyás elıtt ki kell kérni a szülıi szervezet és a diákönkormányzat véleményét. Az önértékeléshez szükséges erıforrások tervezésére humán erıforrások: A teamben résztvevık esetén közel 1 hónapos folyamatos terheléssel kell számolni, átlagosan heti 5 óra többletmunkával. A többletfeladatokat kiemelt munkavégzéssel járó kereset-kiegészítéssel kell elismerni. A kérdıívek kitöltése 2-3 órát vesz igénybe. anyagi erıforrások: kérdıívek sokszorosításához fénymásoló az összefoglaló értékeléshez számítógép rendelkezésre áll. (Függelékek: értékelı lapok az önértékelés rendszeréhez) 4.A teljes körő intézményi önértékelési rendszer és a fenntartói minıségirányítási rendszer kapcsolata Az I. Béla Gimnázium minıségirányítási programja „A minıségirányítás alapjai” fejezetének 4. pontja tartalmazza az intézményre vonatkozó fenntartói elvárásokat és az ahhoz kapcsolódó intézményi feladatokat. Az ott rögzített ütemezés ill. határidı az egyes elvárásokhoz kapcsolódó feladatellátás önértékelését is magukban foglalják. A fenntartói irányítás keretében tervezett ellenırzés rendjével Szekszárd Város Közoktatási Minıségirányítási Programja részletesen foglalkozik. A fenntartó középtávú (2009 – 2013) ellenırzési terve az I. Béla Gimnáziumban: 2009 törvényességi ellenırzés

2010 szakmai munka ellenırzése, pénzügyi-, gazdálkodási ellenırzés

2011 -

2012 pénzügyi-, gazdálkodási ellenırzés

2013 -

Az ellenırzés területei szerint a formai és tartalmi elemeket, az eljárást a fenntartói minıségirányítási program tartalmazza. A I. Béla Gimnázium a fenti ütemezésnek megfelelıen a tanév tervezésekor önellenırzési tervet készít, vizsgálva abban a fenntartó által megadott

74

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


kritériumok teljesülését is. Az önellenırzési terv tartalmazza az érintett területet, az ellenırzést végzı(k) személyét és a határidıket. Az önellenırzési terv az éves munkaterv melléklete, elkészítésének határideje: szeptember 30.

5.Az önértékelési rendszer felülvizsgálata Az önértékelési rendszer a minıségirányítási program része, módosításakor a minıségirányítási programra vonatkozó legitimációs utat kell bejárni. Módosítására olyan idıpontban kerülhet sor, hogy a következı tanév kezdetétıl a módosítás alkalmazható legyen. A módosítási javaslatot a tantestület legalább kétharmados többséggel fogadja el.

75

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


3. A Pedagógus és vezetı beosztású alkalmazottak, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelési rendszere Bevezetés Minden szervezetnek alapvetı erıforrása a munkatársak köre. A közoktatási intézményben egyértelmően kimutatható a pedagógusnak az oktatás és nevelés sikerességében betöltött meghatározó szerepe. A pedagógusok és vezetık (munkatársak) képességeinek, lehetıségeinek kibontakozását legeredményesebben egy, a kölcsönös bizalmon, a munkatársak teljes körő bevonásán és felhatalmazásán alapuló szervezeti kultúra kialakítása, fejlesztése segíti elı. Mindez azt jelenti, hogy a munkatársakat fel kell ruházni azokkal az ismeretekkel és képességekkel (fejlesztés), amelyek lehetıvé teszik számukra a megfelelı döntést a saját feladatkörükben, illetve lehetıvé teszik a részvételt az iskola, óvoda, kollégium életét befolyásoló döntésekben (bevonás). A döntés meghozatalához biztosítani kell a megfelelı hatáskört (felhatalmazás). Ehhez azonban elengedhetetlen a munkatársak ismereteinek, képességeinek számbavétele és értékelése. 1. A teljesítményértékelés értelmezése intézményünkben A teljesítményértékelés a vezetı legfontosabb eszköze annak biztosítására, hogy az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott célkitőzései az itt dolgozók összehangolt tevékenységén keresztül megvalósuljanak. A megfelelıen alkalmazott teljesítményértékelés segíti a tervezést, a fejlesztést, az eredmények elérését, a jövıkép megvalósítását. A vezetı számára a teljesítményértékelés tehát eszköz (a teljesítmény-menedzselés eszköze), a pedagógus számára pedig lehetıség helyzete feltárására és tisztázására. Az alkalmazottak teljesítményértékelése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy rendszeresen vizsgáljuk a tanári, nevelıtanári, tanítói, óvodapedagógusi és más alkalmazotti munka minıségét. A személyre szóló értékelés az intézményünkben folyó munka minıségének alapvetı feltétele. A teljesítményt komplex módon értelmezzük: az ellátandó feladatok összefüggı rendszerén elért eredményként. Az intézmény mint szervezet sikeressége, eredményessége az, ami alapján az egyén hozzájárulása értékelıdik. A teljesítményértékelést úgy tekintjük, mint a humán erıforrás menedzsment részét, annak egyik lényeges elemét. A humán erıforrás menedzsment teljesítményértékeléshez kapcsolódó – egymással is szoros kapcsolatban álló – elemei intézményünkben: •

Munkaerı-tervezés:

76

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


Adott létszámkeretek között a szakmai kompetenciák optimális kialakítása: a tantárgyfelosztás, foglalkoztatási terv tervezése, a felmenı rendszerő oktatás biztosítása, az egyénileg választott tanórák rendszerének mőködtetése; az Arany János Kollégiumi program pedagógiai rendszerének tervezése. •

A munkatársak kiválasztása, felvétele: Az Minıségirányítási-Eljárási Kézikönyv ME4 folyamatleírása szerint történik. Lényeges, hogy legyen olyan „kiválasztási politikánk”, eljárásunk arra, hogy a jelentkezık közül az adott feladatra legalkalmasabbat válasszuk ki;

•

Beilleszkedési program, belsı képzés: Az intézményünkbe lépı új kollégákat, ill. új feladatra vállalkozó kollégáinknak mentorok segítségét biztosítjuk a beilleszkedéshez, az adott területre vonatkozó szakmai elvárások és szokásaink megismeréséhez.

•

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés felhasználása: A Szervezeti és Mőködési Szabályzat függeléke rögzíti az ösztönzési rendszer elıfeltételeit, az odaítélésre vonatkozó alapvetı eljárásokat.

•

Továbbképzési program, beiskolázási terv: Ötévente továbbképzési programot készítünk a folyamatosan felülvizsgált pedagógiai programban meghatározott prioritásokra építve. Ennek éves megvalósulása a pedagógus beiskolázási terv, melynek a teljesítményértékelésre feltétlenül épülnie kell. (A fenti területekhez kapcsolódóan a folyamatokat szabályozó eljárást dolgoztunk ki, melyet a Minıségirányítási-Eljárási Kézikönyv ME4 folyamatleírása tartalmaz.) A teljesítményértékelésnek ki kell hatnia a fenti területek mindegyikére.

2. A teljesítményértékelés célja intézményünkben A munkatársak teljesítményének megerısítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével intézményünk minıségcéljainak elérése. Alapvetı feladatunk az intézményi és az egyéni célok összehangolása, a pedagógusi attitüd befolyásolása az alapdokumentumokban rögzített célok eléréséért. A teljesítményértékelés intézményünkben fejlesztési célú: •

A teljesítménynövelést tanulással érjük el.

•

Az értékelés a jövıre koncentrál, fejlıdési perspektívát ad.

•

A teljesítmény visszajelzése mellett az egyén beazonosítására is alkalmas.

•

Felmérhetı az egyéni képzési szükséglet.

•

Motivál, támogatja az önfejlesztést és a karriertervezést.

•

A fejlesztési célok kijelölése az egyénnel kötött közös megállapodás eredménye.

erısségeinek

és

gyengeségeinek

77

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


•

Az értékelésnek van önértékelési eleme.

•

Az értékelési rendszer belsı fejlesztési folyamat eredménye. Az értékelési szempontokhoz, ezen belül a területekhez illeszkedı aspektusokhoz egyértelmő „elvárások”, kritériumok kapcsolódnak (Indikátorok, teljesítménykövetelmények).

•

A rendszer tartalmazza a felülvizsgálat lehetıségét.

3. A teljesítményértékelés tartalma: Pedagógus munkakör esetén: A teljesítményértékelésbe bevont tartalmi elemeket szempontokba rendeztük. Az értékelési szempontok: 1. Feltételek 2. Szakmai tevékenység (oktatás, képzés, kompetenciafejlesztés) 3. Nevelés (személyiségfejlesztés, szocializáció, érték-és normaközvetítés) 4. A pedagógus, mint munkavállaló 5. Kapcsolatrendszer, társadalmi aktivitás A szempontokon belül értékelési területeket határoztunk meg, melyek megjelenítik a pedagógus kötelességeinek jogszabályi, és tevékenységrendszerének intézményi szintő alapvetı elvárásait. Intézményünkben az értékelésbe körülbelül 20 területet vontunk be, melyek szempontonkénti megoszlása az egyes szempontokat célkitőzéseinkkel összhangban súlyozza. A területeken belül definiált aspektusokat az alapdokumentumainkban foglaltak szerint állapítottuk meg. Az egyéni teljesítményt az adott területre vonatkozó, a pedagógus feladatellátására vonatkozó aspektusok együttes teljesüléseként határozzuk meg. Pedagógus munkakörben-vezetı/magasabb vezetı beosztású intézményegység-vezetıként A pedagógus munkakörre vonatkozó eljárás és szempontrendszer alkalmazásával. vezetı/magasabb vezetı beosztás esetén a vezetıkre vonatkozó szempontrendszer:

A

1. Az intézmény, intézményegység, tagintézmény szakmai irányítása 2. Beosztottak irányítása, vezetése 3. Az ellenırzés, értékelés, ösztönzés megjelenése a vezetésben 4. A tárgyi feltételek javítása érdekében végzett tevékenység 5. A minıségirányítási programban meghatározott partnerekkel való kapcsolat 6. Az intézmény, intézményegység, tagintézmény menedzselése 7. A vezetıi személyiség jellemzıi

78

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


Az eredmény megállapításánál a két szempontrenszer alapján kapott %-os redmény átlagát kell a minısítéshez figyelembe venni. Nem pedagógus munkakör esetén: Az értékelési szempontok: 1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelısség és hivatástudat 5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet A pedagógusok és vezetı beosztású pedagógusok, valamint a nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársak teljesítményértékelésének tartalmi elemeit tükrözı komplex szempontrendszerét az 1. számú függelékek tartalmazzák. Az egyes szempontokhoz /területekhez definiált értékelési fokozatokhoz tartozó kritériumokat a 2. számú függelék tartalmazza. 4. Az értékelési információk forrásai •

Leterheltségi mátrixok (3. sz. függelék) Az értékelés áttekinthetıségét szolgáló tábla

•

Munkaköri leírások

•

Intézményi statisztikák, középiskolai egyéni tanári statisztikák, tantárgyi statisztikák, vizsgajegyzıkönyvek, csoportstatisztikák

•

Óra/foglalkozás-látogatási jegyzıkönyvek, szülıi értekezletek jegyzıkönyvei, panaszkezelési eljárások dokumentumai, helyesbítı-megelızı tevékenységek dokumentumai

•

Ellenırzések feljegyzései, belsı és külsı felülvizsgálatok (auditok) jegyzıkönyvei

•

Szülıi, tanulói elégedettségmérés dokumentumai, kollégák véleménye egymás munkájáról (kétévente)

•

A pedagógusok/vezetık által elkészített dokumentumok minısége (tanmenetek, feladattervek, tevékenységi-nevelési tervek, statisztikák, értékelések)

•

Továbbképzések értékelése az oktatási-nevelési folyamatba való beépülés szempontjából

•

Munkaközösségek egyénre lebontott munkatervei

•

Önként vállalt feladatok dokumentumai

•

Az intézményi éves ütemterv (tanévi naptár)

•

A megelızı értékelési eljárás során született megállapodás

79

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


5. Az értékelés folyamata, eljárásrend •

Az alkalmazottak teljesítményét az értékelı táblában (1. számú teljesítményértékelési függelék) rögzített szempontok alapján az igazgató/igazgatóhelyettes (intézményegység-vezetı, tagintézmény-vezetı) írásban értékeli. Az értékelés a tanév, nevelési év végén zajlik, a leterheltségtıl függıen június vagy augusztus végén. Az értékelés folyamata évente zajlik, de egy adott tanévben (nevelési évben) a nevelıtestület harmadának tevékenységét kell értékelni (ezzel biztosítható az értékelés kellı gondossága és mélysége).

•

Az igazgatóra vonatkozó teljesítménykövetelményeket az igazgató munkáltatója határozza meg, teljesítményét értékeli.

•

Az értékelést (az értékelési információk összegyőjtését) az értékelı csoport végzi. Az értékelı csoport tagja minden olyan vezetı, aki az értékelt kollégával kapcsolatban áll (munkaközösségvezetık, gyakorlati oktatás-vezetı, intézményegységi minıségfejlesztési csoportvezetı igazgatóhelyettesek/intézményegység-vezetık, tagintézmény-vezetı igazgató). A csoport az általuk összegyőjtött információk alapján értékeli a teljesítményt.

80

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


Az értékelési szintek: Ki Kit

Értékelési csoport tagjai

Értékelı interjú vezetıje

Igazgató

Munkáltatói jogkör gyakorlója

Igazgatóhelyettes, kollégiumvezetı, általános iskolai és óvodai tagintézményvezetı gyakorlati oktatásvezetı

Munkaközösségvezetı (ahova pedagógusként tartozik) a szervezetben vele egy szinten álló igazgatóhelyettesek, intézményi minıségfejlesztési csoportvezetı, igazgató Középiskolában és általános iskolában munkaközösségvezetı (ahová még pedagógusként tartozik) igazgatóhelyettes, kollégiumvezetı, tagintézményvezetı igazgató, minıségfejlesztési csoportvezetı Munkaközösségvezetı, illetékes igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezetı, projekt vagy munkacsoportvezetı, igazgató

Munkaközösségvezetı, minıségfejlesztési csoportvezetı és teamvezetıi az egyes egységekben, tagintézményben

Tanár, tanító, kollégiumi nevelıtanár, óvodapedagógus, gyógypedagógus

igazgató

Gyakoriság Meghatározására a fenntartó jogosult 3 évente

Az intézmény egységeinek vezetıi, tagintézmény-vezetı

3 évente

Illetékes igazgatóhelyettes/ kollégiumvezetı, általános iskolai tagintézményvezetıi, óvodai tagintézmény-vezetı, gyakorlati oktatásvezetı

3 évente

81

Oldalverzió:

MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV •

1. 2009. április15.


Az értékelı csoportban való részvétel mélysége: A munkaközösség-vezetı órát, foglalkozást látogat, adatokat győjt az értékelt kolléga munkaközösségben végzett munkájáról, értékelt által készített szakmai dokumentumokról, továbbképzéseirıl, leterheltségérıl, egyéni statisztikáiról. Az igazgatóhelyettes/igazgató/tagintézmény-vezetık, kollégiumvezetı,tagintézmény-vezetı helyettes és a gyakorlati oktatás-vezetı órát, foglalkozást, csoporttevékenységet látogat, valamint az illetékességébe tartozó információforrásokból összegyőjti az értékelt kollégáról az adatokat. Az értékelı csoport a területenkénti értékeléskor az egyéni teljesítményt illetıen konszenzussal dönt. Az ezt követı eljárásban a közös döntés eredménye az irányadó.

•

Az értékelı beszélgetés páros értékelı interjú keretében zajlik, az interjút a fenti táblázatban rögzített vezetı bonyolítja.

•

Az értékelés végén az értékelı és az értékelt a megbeszélés eredményét, tapasztalatait megállapodásban rögzíti. (4. sz. függelék), mely papír-alapon és elektronikusan nem nyilvános, az abban foglaltakból az erısségeket és a fejlesztendı területeket az érintett munkaközösség ismerheti. Az illetékes vezetık a megállapodás teljes tartalmát megismerhetik.

•

A következı értékelés alapja a megelızı megállapodás (teljesülés, változás).

Az értékelı eljárás szakaszai: 1. Tervezı szakasz Tantárgyfelosztásban, foglalkoztatási tervekben intézményi munkatervben, tagintézményi és kollégiumi feladattervekben és munkaközösségi munkatervekben, intézkedési tervekben, feladatellátási tervben és a munkaköri leírásban rögzített megállapodások a tanévi, nevelési évi feladatokról. A tanév/nevelési év elején a munkaköri leírásban rögzíteni kell, ha az adott tanévben/nevelési évben a pedagógus/vezetı tevékenysége a teljesítményértékelési rendszerben értékelésre kerül. 2. Értékelı szakasz 2.1. Az értékelı tábla szempontjai alapján az értékelı csoport tagjai összegyőjtik az értékelt pedagógusokról az értékeléshez szükséges információkat. 2.2.

Az értékelı csoport a szempontokban rögzített területekhez megfogalmazott értékelési fokozatok, kritériumok alapján értékeli a teljesítményt, 4 fokozatú skálán (területenként értékeli az egyéni teljesítményt).

2.3.

Az értékelı táblát kitölti az értékelt is.

2.4.

Értékelı interjú (résztvevı az értékelt és az értékelést vezetı) Elıször a munkatárs ismerteti önértékelését, majd a vezetı mondja el az értékelést. A megbeszélésen sor kerül:

82

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


- a munkaköri leírás és a leterheltségi mátrix alapján a vállalt feladatok teljesítésének áttekintésére, - az értékelı tábla alapján az erısségek és a fejlesztendı területek számbavételére, okok feltárására, ha szükséges. - fejlıdést szolgáló meghatározása. 2.5.

szükségletek

megfogalmazása,

fejlesztési

feladatok

Az értékelés megállapodásban történı rögzítése (4. sz. teljesítményértékelési függelék) Az értékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat, melyet a megállapodásnak tartalmaznia kell.

6.Az értékelés során alkalmazott mérési módszer, az értékelés eredményének megállapítása: Az öt szemponton belül meghatározott területek értékelésekor adható maximális pontszámok: a) kiemelkedı minısítés három pont, b) megfelelı minısítés kettı pont, c) kevéssé megfelelı minısítés egy pont, d) nem megfelelı minısítés nulla pont. A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következık szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minısítést kap a közalkalmazott. Ettıl eltérıen a közalkalmazott alkalmatlan minısítést kap, ha legalább egy minısítési szempont értékelése az öt szempont közül nem megfelelı. Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetıleg valamely jogkövetkezmény – ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetıségét is – alkalmazásakor minısítést említ, azon az intézményünkben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetıleg annak eredményét kell érteni. 7. Az intézményvezetı értékelése A fenntartó meghatározta a vezetıi munka értékelésének eljárásrendjét és szempontrendszerét:

„A vezetıi munka értékelése”

83

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


A vezetıértékelés figyelembe veszi a közoktatási törvény 40. § (12), a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 40. § (8) és (12), valamint ennek végrehajtásáról szóló 138/1992-e Korm. rendelet 8. § (1) – (3) bekezdéseit. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése teljesítménycélokat állapítja meg a vezetı értékeléshez a 2009-es évre:

a

következı

kiemelt

1. A nevelési-oktatási intézmény mőködése feleljen meg a közoktatást érintı hatályos jogszabályok, valamint az intézményi belsı szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elveknek. 2. Az intézmény folyamatosan biztosítsa a minıségi, a gyermekek, tanulók fejlıdését segítı nevelést, oktatást, szakszolgáltatást. 3. Az intézmény kísérje figyelemmel a profiljába tartozó hazai és Uniós pályázati lehetıségeket, törekedjen bevételi források felkutatására. Gazdálkodási feladatait a rendelkezésre álló források optimális, takarékos, hatékony felhasználásával valósítsa meg. 4. Folyamatosan kísérje figyelemmel és elemezze az intézményfenntartás költségeit, a méret és költséghatékonyság, takarékosság szempontjaira is tekintettel, szorgalmazza a feladatok társulás keretében történı ellátását. 5. Törekedjen a normatív támogatás igénylésének és felhasználásának nyilvántartásánál a pontosságra. 6. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kompetencia alapú oktatás megvalósítására, a kulcskompetenciák fejlesztésére. 7. Elıterjesztésével, javaslataival a fenntartói döntések határidıre történı maradéktalan végrehajtásával segítse elı a közgyőlés és a bizottságok munkáját. 8. A Költségvetési Elszámoló Szervezet, a Gazdasági, Közoktatási és Informatikai Igazgatóság a nevelési-oktatási intézmények közötti együttmőködés erısítése és folyamatos fenntartása. A teljesítménycélok megállapítására minden év február 28-ig kerül sor. Felelıs: polgármester. A vezetık teljesítményértékelésére minden év december 31-ig kerül sor. Felelıs: polgármester. Vezetıi teljesítményértékelés: A kitőzött cél: A kitőzött cél szöveges értékelése: A nevelési-oktatási intézmény mőködése feleljen meg a közoktatást érintı hatályos jogszabályok, valamint az intézményi belsı szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elveknek kiemelkedı megfelelı kevéssé nem megfelelı Értékelés: megfelelı 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

84

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


Az intézmény folyamatosan biztosítsa a minıségi, a gyermekek, tanulók fejlıdését segítı nevelést, oktatást, szakszolgáltatást. kiemelkedı

megfelelı

kevéssé megfelelı 3 pont 2 pont 1 pont Az intézmény kísérje figyelemmel a profiljába tartozó hazai és Uniós pályázati lehetıségeket, törekedjen bevételi források felkutatására. Gazdálkodási feladatait a rendelkezésre álló források optimális, takarékos, hatékony felhasználásával valósítsa meg. kiemelkedı megfelelı kevéssé megfelelı 3 pont 2 pont 1 pont Folyamatosan kísérje figyelemmel és elemezze az intézményfenntartás költségeit, a méret és költséghatékonyság, takarékosság szempontjaira is tekintettel, szorgalmazza a feladatok társulás keretében történı ellátását. kiemelkedı megfelelı kevéssé megfelelı 3 pont 2 pont 1 pont Kiemelten törekedjen a normatív támogatás igénylésének és felhasználásának nyilvántartásánál a pontosságra. kiemelkedı megfelelı kevéssé megfelelı 3 pont 2 pont 1 pont Kiemelt figyelmet kell fordítani a kompetencia alapú oktatás megvalósítására, a kulcskompetenciák fejlesztésére kiemelkedı megfelelı kevéssé megfelelı 3 pont 2 pont 1 pont Elıterjesztésével, javaslataival a fenntartói döntések határidıre történı maradéktalan végrehajtásával segítse elı a közgyőlés és a bizottságok munkáját.

nem megfelelı

Értékelés:

0 pont

nem megfelelı

Értékelés:

0 pont

nem megfelelı

Értékelés:

0 pont

nem megfelelı

Értékelés:

0 pont

nem megfelelı

Értékelés:

0 pont

85

Oldalverzió:

MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV kiemelkedı

megfelelı

kevéssé megfelelı 3 pont 2 pont 1 pont A Költségvetési Elszámoló Szervezet, a Gazdasági, Közoktatási és Informatikai Igazgatóság és a nevelési-oktatási intézmények közötti együttmőködés erısítése és folyamatos fenntartása. kiemelkedı megfelelı kevéssé megfelelı 3 pont 2 pont 1 pont Összegzés 80 - 100 % 60 – 79 % 59 – 30 % kiválóan alkalmas kevéssé alkalmas alkalmas 24 – 19 pont 18 – 14 pont 13 - 7 pont

nem megfelelı

1. 2009. április15.


Értékelés:

0 pont

nem megfelelı

Értékelés:

0 pont 30% alatt alkalmatlan

Összes pont: Minısítés:

6 – 0 pont

A munkáltató kiegészítése a fentiekhez:

A vezetı észrevétele a fentiekhez:

A fenti fejezet képezi a közoktatási törvény 40. § 11-bekezdésében elıírtak teljesítését: Az intézményi minıségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A fejezet kerüljön be az intézményi minıségirányítási programokba külön eljárás nélkül. Amennyiben a fentiekben változás következik be, az intézmények a változást automatikusan vezessék át intézményi dokumentumaikon.” (Szekszárd Megyei Jogú Város Közoktatási Minıségirányítási Programja 2009-2013) Az intézményben magasabb vezetıi ill. vezetıi megbízással rendelkezı alkalmazottak teljesítményértékelését az intézményben kidolgozott szempontrendszer szerint kell elvégezni. A

86

Oldalverzió:


1. 2009. április15.


pedagógus munkakörére vonatkozóan a pedagógusok értékelı lapja, a vezetıi feladatokra vonatkozóan a vezetıi értékelı lap szempontrendszerét kell alkalmazni. 8. A teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálata A teljesítményértékelési rendszer a minıségirányítási program része, módosításakor a minıségirányítási programra vonatkozó legitimációs utat kell bejárni. Módosítására olyan idıpontban kerülhet sor, hogy a következı tanév/nevelési év kezdetétıl a módosítás alkalmazható legyen. A módosítási javaslatot a nevelıtestület legalább kétharmados többséggel fogadja el. A függelékeket a nevelıtestület saját hatáskörében módosíthatja. Az intézmény A függelékek módosítására egy naptári éven belül egyszer van mód, és a módosítás csak a következı tanévtıl/nevelési évtıl alkalmazható. A függelékek módosítását az intézmény igazgatója illetve a nevelıtestületnek legalább a harmada kezdeményezheti. A nevelıtestületi megvitatás során a módosító javaslatot részletesen kell indokolni. Javaslat akkor érintheti az értékelı táblát és a hozzá kapcsolódó értékelési fokozatokat, ha azzal a nevelıtestület legalább kétharmada egyetért.

87

Oldalverzió:

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM LEGITIMÁCIÓ

1. 2009. április15.


MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM LEGITIMÁCIÓ A Minıségirányítási Program elfogadása és jóváhagyása A végrehajtás értékelése Ez a minıségirányítási program határozatlan idıre szól. Felülvizsgálatát évente elvégezzük. A felülvizsgálati cikluson belüli módosításra a nevelıtestület, az alkalmazotti közösség ill. a szülıi közösség kezdeményezésére kerülhet sor. A módosítás elfogadásáról kétharmados többséggel kell döntést hozni. Módosítás esetén is végig kell járni a kötelezı legitimációs utat. A minıségirányítási program végrehajtása során a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelıen figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelıtestület a szülıi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy szakmai célkitőzéseink és intézményünk mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelıtestület és a szülıi szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket nyilvánosságra hozzuk az intézmény honlapján (www.ibela.hu), valamint megküldjük a fenntartónak. (Szekszárd és Szedres Önkormányzatának) A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. Az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda 15-én kelt alkalmazotti közössége a nevelıtestületi elfogadást követıen 2009. április határozatával, a diákönkormányzat és a szülıi közösség véleményének kikérésével elfogadta minıségirányítási programját. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Mővelıdési Bizottsága ……………. számú, 2009. …………………. kelt határozatával az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda Minıségirányítási Programját jóváhagyta.

A kiadás dátuma: 2009. …………...... Hajós Éva igazgató

88

Oldalverzió:

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FÜGGELÉKEI

1. 2009. április15.


Függelékek: 1.sz.: Értékelı lap: óvodapedagógus; általános iskolai pedagógus;kollégiumi nevelı; középiskolai pedagógus; vezetı beosztású pedagógus; minısítési lap nem pedagógus munkakörő alkalmazott 2. sz.: Értékelési fokozatok/kriteriumok pedagógusok esetében (óvodaped; ált. isk. ped.; középiskolai ped.) 3. sz: Leterheltségi mátrix (óvoda, általános iskola, kollégium, középiskola) 4. sz.: Megállapodás 5. sz.: elégedettségmérési lapok teljesítményértékeléshez (diák tanárról; tanár kollégáról; szülı tanáról) 6.sz.: Értékelı lapok önértékeléshez

89

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI. I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda PROGRAM. Készítette: Hajós Éva igazgató

Recommend Documents