I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda

I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében

2010

Bevezetés Intézményünk kidolgozta Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Programját. A programot összehangoltuk a vonatkozó Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban foglaltakkal, továbbá az intézmény működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, különös tekintettel az intézmény pedagógiai programjára és intézményi minőségirányítási programjára. A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv általános céljai a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek oktatási szegregációjának, az oktatási szolgáltatásokhoz történő egyenlőtlen hozzáférés csökkentése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, továbbtanulási arányuk növelése, valamint az esetleges diszkrimináció viszszaszorítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Az intézmény rövid bemutatása: 2008. augusztus 4-től intézményünk jelentősen átalakult. Fenntartónk, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szedres Község Önkormányzatával Szekszárd-Szedres Közoktatási Intézményfenntartó Társulását létrehozva a korábbi gimnáziumi és szakközépiskolai feladatokat óvodai, általános iskolai és kollégiumi feladatokkal bővítette. Intézményünk I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda néven közös igazgatású többcélú intézmény, amelyben gimnázium, szakközépiskola, kollégium, általános iskola és óvoda működik. Az intézményegységek óvoda, összetett iskola és kollégium – szakmai tekintetben önállóak, a székhelyen középiskolai, közvetlen szomszédságában kollégiumi feladatellátással. Szedres község területén az általános iskolai és óvodai tagintézmények működnek. A nevelésfilozófiájukban hasonló intézményegységek a 2008-2009. tanévben közös pedagógiai programot dolgoztak ki. A 2009-2010. tanévben a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben” c. pályázat keretében a székhelyintézményben folytattuk-, a tagintézményekben pedig megkezdtük a kompetenciaalapú oktatás elterjesztését. A kompetencia alapú oktatás implementációjával, az innovatív oktatás-szervezési eljárások (tantárgytömbösített oktatás-szervezés, a projektmódszer alkalmazása, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, moduláris oktatás, témahét) módszertanának alkalmazásával az egyenlő hozzáférés javítását az egyes gyermek/tanulócsoportokban is célul tűztük ki.

2

1. Helyzetelemzés A helyzetelemzés feltárja az esélyegyenlőséget érintő problémákat, hiányosságokat. Ez szolgál kiindulópontul az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez.

1.1 A nevelési és oktatási intézmények tanulói összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. A HH, HHH és SNI gyermekek aránya az egyes osztályokban, az intézményen belüli szegregáció vizsgálata

Intézmény

Gyermekek száma

HH gyermekek száma

HH gyermekek aránya %

HHH HHH SNI SNI gyermekek gyermekek gyermekek gyermekek száma aránya száma aránya % % 16 3,09 3 0,58 69 35,03 5 2,54

I. Béla Gimnázium I. Béla Gimnázium (Kollégium) I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj Amália Óvodája Összesen

518 197

86 115

16,6 58,4

184

78

42,39

39

21,2

23

12,5

66

21

31,82

10

15,15

0

0

965

300

31,09

134

13,89

31

3,21

I. Béla Gimnázium

Tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint

TanulólétÉvfo- szám az lyam évfolyamon

9. 10. 11. 12. 13.

130 103 103 133 33

GyógyEmelt szintű oktatás pedaNormál (általános) és/vagy két tanítási gógiai tanterv nyelvű iskolai oktacsoport, tás tagozat HH ÖszÖssze- HH / Össze- HH / / SNI SNI szes sen HHH sen HHH HH en H 59 9/18 2 71 10/2 1 33 0/3 70 9/0 72 11/2 31 5/0 133 9/0 33 3/1

Osztály évfolyama és betűjele

9.A 9.B 9.C 9.D 9.E 10.A 10.B 10.D 11.A 11.B 11.D 12.A 12.B 12.D 13.D

Tanulólétszám az osztályban Összesen 35 31 24 35 23 36 37 36 36 33 35 35 34 31 35

HH 7 6 2 4 3 4 3 7 4 3 2 6 5 5 5

HHH 1 1

20 1 1 1 1 1 2 0 2

SNI

2 1

Százalékos arányok csoportonként HH (%) 20 19 8 11 13 11 8 19 11 9 6 17 15 16 14

HHH (%) 3 3

87 3 3 3 3 3 6 6

A HH, HHH és az SNI gyermekek aránya a középiskolai osztályokban az országos gyakorlatnak megfelelően alacsony.

A 9. E osztályban magasabb a HH és HHH tanulók aránya, mert ez az osztály a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjához kapcsolódó előkészítő osztály. A Kollégiumi Program, s egyúttal az előkészítő osztály célja, hogy biztosítsa a lehetőséget a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve rászorulónak tekinthető tanulók számára, hogy a kerettantervet alkalmazó helyi tanterv és az ahhoz alkalmazott pedagógiai intézkedések révén elsajátíthassák azokat a készségeket, képességeket, amelyek segítségével eredményesen folytathatják és sikeresen befejezhetik középiskolai tanulmányaikat, valamint esélyt kapnak a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Célja továbbá, hogy megteremtse az egyéni különbségekre alapozott, differenciált nevelést-oktatást, és a részt vevő tanulók számára biztosítsa a komplex személyiségstruktúrának megfelelő optimális fejlesztést, figyelembe véve előzetes tudásukat, képességeiket, érdeklődésüket, igényeiket. I. Béla Gimnázium (Kollégium)

Csoportonkénti eloszlás: Kollégiumi csoport 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

cs. cs. cs. cs. cs. cs. cs. cs.

Tanulólétszám a csoportban Összesen 23 26 25 26 26 23 23 25

HH 23 16 16 13 5 11 19 12

HHH 20 6 11 7 3 5 13 4

Százalékos arányok csoportonként

SNI HH (%) 1 100,0% 1 61,5% 1 64,0% 1 50,0% 0 19,2% 0 47,8% 1 82,6% 0 48,0%

5

HHH (%) 87,0% 23,1% 44,0% 26,9% 11,5% 21,7% 56,6% 16,0%

A kollégiumban az egyes csoportokat összehasonlítva mind a HH tanulók mind a HHH tanulók arányát tekintve igen nagy különbségek vannak. Van olyan csoport, amelyikben minden tanuló hátrányos helyzetű és a HHH tanulók aránya is 87%. Azokban a kollégiumi csoportokban, amelyek tanulói részt vesznek a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában, a program sajátosságai következtében nagyon magas a HH és a HHH tanulók aránya. A kollégium nevelőtanárai az Arany János Kollégiumi Program keretében részt vettek önfejlesztő tréningeken és a programiroda által szervezett nem akkreditált képzéseken (érzékenyítés, konfliktuskezelés, egyéni fejlesztési tervek készítése, egyéni fejlesztés), hogy a HH és HHH tanulók kollégiumi nevelésének specifikumait kezelni tudják. A kollégium sikeresen dolgozik a HHH tanulók integrációja érdekében életre hívott Programban, amely az Oktatási Miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint épül fel. Megvalósítását mentor segíti, ill. felügyeli. A kollégium élő kapcsolatot tart fenn a többi, AJKP-ben részt vevő kollégiummal, aktív tagja az általuk létrehozott egyesületnek. Céljuk a Programban részt vevő tanulók sikeres érettségi vizsgához juttatása, ill. a sikeres életvitelhez szükséges kompetenciák fejlesztése. Nem rendelkeznek az SNI tanuló habilitációs és rehabilitációs foglalkozásaihoz képzett főállású pedagógussal, de szolgáltatásként igénybe vesszük pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus segítségét. Ezt a szolgáltatást 2008 őszén kezdték felépíteni, amelynek keretében egyéni fejlesztési tervek elkészítésében, mérésben segítenek, ezt követi majd a fejlesztési folyamat. Az alapító okiratban szerepel a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus, ill. nem organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő középiskolai és kollégiumi tanulók integrált nevelése. A kollégiumi tanulók iskolák szerinti megoszlása: Iskola neve I. Béla Gimnázium Garay János Gimnázium Kolping Katolikus Szakképző Iskola TMÖ Szent László Egységes Középiskolája Esély Szolg. és Szakképző Iskola Csapó D. Mezőgazdasági Szakképző Kodolányi János Középiskola PTE Illyés Gyula Gyakorlóiskola Összesen:

Évfolyam

Gimnázium

létszám 56 fő 8 fő 53 fő 55 fő 8 fő 15 fő 1 fő 1 fő 197 fő

Szakközépiskola Szakiskola Általános iskola 6

Összesen

Felz. évf. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Összesen:

38 10 5 9 1 -

20 19 24 17 2 2

1 7 9 19 6 7 -

1 -

1 1 65 38 48 32 10 2

63

84

49

1

197

A kollégiumi SNI-s tanulók közül 2 fő a Kolping szakképző iskolában, 2 fő az I. Béla Gimnáziumban, és 1 fő a Szent László Szakképző Iskolában tanul. A kollégiumi nevelőtanárok és a pedagógiai felügyelők egy része több diplomával/pedagógus szakvizsgával rendelkezik, ismereteiket az oktatónevelő munka területeit érintő továbbképzéseken egészítik A pedagógusok módszertani képzettségét tekintve a képzésen részt vettek aránya magas. A HH, HHH, valamint az SNI gyermekek eredményes együttnevelése, oktatási sikerességük biztosítása érdekében mindenképp fontos a korszerű pedagógiai módszertanok beépítése a mindennapi oktatásba. ki. Képzések: kooperatív technikák, IPR módszerek alkalmazását támogató képzés, IKT oktatásban történő alkalmazását segítő képzés, informatikai alapozó képzés, új tanulásszervezési eljárások(projekt,témahét,tevékenységközpontú pedagógiák, mérés és értékelés, hatékony tanuló megismerési technikák, professzionális tanári kommunikáció, változásmenedzsment, pályaépítés és szociális kompetencia oktatócsomag bevezetését segítő képzések, SNI gyermekek együttnevelésére felkészítő képzés stb). A kollégium nevelőtanárai közül 2 fő részt vett a TÁMOP 2.2.2 keretein belül a pályaorientációs tanácsadó képzésen. Az SNI tanulók együttnevelése a kollégiumban megoldott, fejlesztőpedagógus végez fejlesztőfoglalkozást

7

I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája

Normál (áltaHHH SNI HH % HHH % lános) tanterv

Osztály évfolyama és betűjele

Összesen

HH

1.

17

1

2

2

2.

18

5

3

1

3. 4. 5. 6. 7.

17 25 18 25 25

7 7 1 5 5

5 2 7 7 2

2 3 3 6 7

8.

19

6

2

0

5,8% 27,7 % 41,1 % 28% 5,5% 20% 20% 31,5 %

11,7%

X

16,6%

X

29,4% 8% 38,8% 28 % 8%

X X X X X

10,5%

X

Az I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája tagintézményben kirívóan magas, az országos átlagot messze meghaladó mértékű az 3., illetve a 8. évfolyamon belül a HH tanulók aránya 41,1%, illetve 31,5%), továbbá a 5. évfolyamon belül a HHH tanulók aránya (38,8%) Hasonlóan a 6. és az 7. évfolyamon belül nagyon magas (24%) illetve28%) az SNI tanulók aránya. Szerepel az alapító okiratban az integrált nevelés, oktatás: enyhe fokban értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, megismerő funkciók organikus ill. nem organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége esetén. Szerepel az alapdokumentumokban (helyi tantervben) külön tantárgyi programmal is. Képzett gyógypedagógus (2 fő), logopédus,(1fő) tart számukra fejlesztő foglalkozásokat. A tárgyi feltételek minden SNI -s tanulóhoz illeszkednek, a teljes körű egyenlő esélyű hozzáférés megoldott, akadálymentes közlekedési lehetőség ideiglenesen megoldott. Összességében az általános iskolában magas a HH/HHH (42,39 % / 21,20%), valamint az SNI (12,5%) tanulók aránya. Az intézményben évfolyamonként 1 osztály működik, szelekciós mechanizmus nem fedezhető fel. A falu mellett működő kastélyterápiás otthon szenvedélybeteg gyerekei a szedresi iskola tanulói, közül többen SNI-sek. Ez is oka annak, hogy az SNI tanulók aránya meghaladja az országos átlagot (12,5%),

8

I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj Amália Óvodája Csoport

Micimackó Mókus Napocska Összesen

Létszá m

HH gyermekek száma 7

21 22

8 6

23

21

66

HH gyermekek aránya %

HHH gyermekek száma

HHH gyermekek aránya %

SNI gyermekek száma

SNI gyermekek Aránya %

33,33

3

14,29

0

0

36,36

4

18,18

0

0

26,09

3

13,04

0

0

31,8%

10

15,15

0

0

Vegyes óvodai csoportokban a HH, HHH gyermekek eloszlása egyenletes. Beazonosított SNI gyermek nincs az óvodában.

1.2 A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Az oktatás hatékonyságának, a tanulók iskolai eredményességének vizsgálata, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra nem jellemző a lemorzsolódás. Évfolyamismétlők száma és aránya (fő és %) Intézmény I. Béla Gimnázium I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj

2005/2006 Össz/HH/H HH

2006/200 7 Össz/HH/ HHH

2007/2008 2008/2009 Össz/HH/H Össz/HH/HH HH H

3/0/0

6/2/0

3/0/0

3/0/0

1/0/0

3/n.a

3/n.a

5/n.a

2/n.a

6/n.a 3,2%

9

2009/2010 Össz/HH/H HH

István Általános Iskolája Az intézményben az évfolyamismétlők aránya évek óta alacsony, az országos átlag alatt van. Magántanulók száma és aránya (fő és %) Intézmény

I. Béla Gimnázium

I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája

2005/20 06 Össz./H H/HHH

2006/2007 Össz./HH/ HHH

2007/2008 Össz./HH/H HH

2008/2009 Össz./HH/H HH

2009/201 0 Össz./HH /HHH

4/0/0

5/0/0

6/0/0

0

3

4/n.a

5/n.a

3/n.a

5/n.a

7/n.a 3,8%

A I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolájában a magántanulók aránya magas, vélhetően országos átlag fölötti. A falu mellett működik egy kastélyterápiás otthon, ahol a szenvedélybeteg gyerekeket kezelik. Ezek a gyerekek nem járnak folyamatosan iskolába, több okból is./ Pl. Kezelés miatt nem hagyhatják el az intézetet.

10

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma és aránya (fő és %) Intézmény

2005/200 6 Össz./HH/ HHH

2006/2007 Össz./HH/H HH

2007/20 08 Össz./HH /HHH

2008/2009 Össz./HH/H HH

2009/20 10 Össz./H H/HHH

0

0

0

0

1

1

1

1

0

3 1,6%

I. Béla Gimnázium I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája

Kompetencia mérések eredményei Matematika 6. évfolyam

Országos átlag

2003

2004

2006

2007

2008

500

505

493

500

499

Összes I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája

408

Összes Össz/HH/HHH Össz/HH/HHH

Össz/HH/HH H

380/n.a/359

500/n.a/n.a

601/n.a/57 6

2004

2006

2007

2008

500

494

491

497

508

Matematika 8 . évfolyam 2003 Országos átlag Összes I. Béla Gimnázium

Összes 459

Össz/HH/HHH Össz/HH/HHH 507/485/485

11

551/n.a/503

Össz/HH/H HH 575/n.a/54 1

Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája Szövegértés 6. évfolyam

Országos átlag

I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája

2003

2004

2006

2007

2008

500

509

512

516

519

Össz/HH/HHH

Össz/HH/H HH

Össz/HH/ HHH

Össz/H H/HHH

Össz/HH/ HHH

419

454

442/n.a/4 15

516/n. a/n.a

602/n.a/ 582

Szövegértés 8.évfolyam 2003 Országos átlag Összes I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája

2004

2006

2007

2008

500

497

497

506

Összes

414

Össz/HH/HHH Össz/HH/HHH

458

571

Össz/HH/H HH

504/n.a/47 3

A szedresi általános iskola átlaga a 8. évfolyamon mind matematika alkalmazásából, mind olvasás-szövegértésből évről évre folyamatosan javult, és 2007-ben már jelentősen (51, illetve 71 ponttal) az országos átlag felett volt. A 6. évfolyam átlaga évről évre jelentősen ingadozik. 2006-ban - kü-

12

lönösen matematikából - jelentősen (matematikából 120 ponttal) elmaradt az országos átlagtól. A családiháttér-index (és így a hozzáadott pedagógiai érték nagysága) 2006 óta áll rendelkezésre. (Korábban a szülők kis százaléka töltötte ki az önkéntes háttérkérdőívet, így az első évekből információ arról, hogy az elért átlagpontszámoknál jobb eredmény volt-e várható a szülői háttér alapján Szedresen. (Amikor egy településen a családi hátér index a – 2 és + 2 közti skálán a 0,00 körül van, akkor az átlagos szülői háttér alapján az országos átlag körüli (azaz 500 ponthoz közeli) érték várható el az országos kompetenciamérésnél.) A családiháttér-index azt mutatja, hogy a tanulást kevéssé támogató szülői háttér van Szedresen. 2006-ban a szedresi iskola 8. osztályosai a szülői háttér alapján elvárhatónál lényegesen (matematikából például 63 ponttal) jobban teljesítettek. 2007-ben matematikából 48 ponttal jobban, szövegértésből 48 ponttal gyengébben teljesítettek annál, mint ami a szülői háttér alapján elvárható. Az iskola munkájának megítélése lényegesen megbízhatóbb, ha rendszeresen sikerül meggyőzni a szülőket a kérdőív kitöltésének jelentőségéről. A 6. évfolyamon Szedresen 2006-ban és 2007-ben egyaránt pozitív (+20 pont körüli) a hozzáadott pedagógiai érték matematikából is, szövegértésből is. A szedresi iskola feldolgozta az Oktatási Hivataltól központilag kapott szoftver segítségével a 2006. évi és a 2007. évi 6. és 8. osztályos kompetenciamérés eredményeit is, így kaptak egy komoly önértékelési és tanulófejlesztési lehetőséget. Matematika 10. évfolyam 2003 2004 Össz/HH/ Össz/HH/HHH HHH Országos átlag I. Béla Gimnázium

2006 Össz/HH/ HHH

2007 Össz/HH/ HHH

2008 Össz/HH/H HH

500

497

499

499

490

556

580

563

603

547/546/4 76

Szövegértés 10. évfolyam

Országos átlag I. Béla Gimnázium

2003 Össz/HH/HH H

2004 Össz/HH/HH H

2006 Össz/HH/H HH

500

499

501

506

497

564

580

580

599

574/55 2/482

13

2007 Össz/H H/HHH

2008 Össz/H H/HHH

Az I. Béla Gimnázium átlaga a 10. évfolyamon mind matematika alkalmazásából, mind olvasás-szövegértésből évről évre javuló tendenciát mutat, és jelentősen (2007-ben már 103, illetve 99 ponttal) az országos átlag felett volt. Azon kevés intézmény közé tartoznak, amelyekben a családiháttér-index (és így a hozzáadott pedagógiai érték nagysága) minden évben rendelkezésre áll, mert a szülők kitöltötték az önkéntes háttérkérdőívet, így van minden évben információ arról, hogy az elért átlagpontszámoknál jobb eredmény várható-e el a szülői háttér alapján a gimnáziumban. (Amikor egy településen a családiháttér-index a – 2 és + 2 közti skálán a 0,00 körül van, akkor az átlagos szülői háttér alapján az országos átlag körüli (azaz 500 ponthoz közeli) érték várható el az országos kompetenciamérésnél.) A családiháttér-index az azt mutatja, hogy a tanulást jelentősen támogató szülői háttér van a gimnáziumban. Továbbá az is igaz, hogy nemcsak az iskolai átlagpontszámok nagyon magasak, de a gimnázium 10. osztályosai a szülői háttér alapján elvárhatónál is minden évben lényegesen (matematikából például 33-51 ponttal, olvasás-szövegértésből 27,5-36 ponttal) jobban teljesítettek. A magas átlagpontszám és a jelentős pozitív hozzáadott érték együtt igazán kiemelkedő, elismerésre méltó és ritka intézményi teljesítmény. Összefoglalás: Az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola átlaga a 10. évfolyamon mind matematika alkalmazásából, mind olvasás-szövegértésből évről évre javuló tendenciát mutat, és jelentősen (2007-ben már 103, illetve 99 ponttal) az országos átlag felett volt. Azonban nemcsak az iskolai átlagpontszámok nagyon magasak, de a gimnázium 10. osztályosai a szülői háttér alapján elvárhatónál is minden évben lényegesen (matematikából például 33-51 ponttal, olvasás-szövegértésből 27,5-36 ponttal) jobban teljesítettek. A magas átlagpontszám és a jelentős pozitív hozzáadott érték együtt igazán kiemelkedő, elismerésre méltó és ritka intézményi teljesítmény. A szedresi általános iskola átlaga országos kompetenciaméréseknél a 8. évfolyamon mind matematika alkalmazásából, mind olvasás-szövegértésből évről évre folyamatosan javul, és 2007-ben már jelentősen (51, illetve 71 ponttal) az országos átlag felett volt. A 6. évfolyam átlaga évről évre jelentősen ingadozik. 2006-ban - különösen matematikából - jelentősen (matematikából 120 ponttal) elmaradt az országos átlagtól. Az országos kompetenciaméréseknél a szedresi iskola a szülői háttér alapján elvárhatóhoz képest az utóbbi években általában lényegesen jobban teljesített.

14

Továbbtanulás 2007/2008 Gimnázium %

I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája

össz HH 8 0

Szakközépiskola Szakiskola Össz/HH/HHH Össz/HH/HHH % % HHH össz HH HHH össz HH HHH 0 40 43 43 52 47 47

2008/2009

I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola % % % össz HH HHH össz HH HHH össz HH HHH 8 0 0 46 86 75 46 14 25

2009/2010

I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola % % össz HH HHH össz HH HHH össz HH HHH 23 0 0 27 25 n.a 50 47 n.a

A szedresi általános iskolában a továbbtanulási arányok az országos átlagtól jelentősen elmaradnak. Nagyon alacsony az érettségit adó - ezen belül különösen alacsony a gimnáziumba - felvett tanulók aránya. Bár a 2009/2010-es tanév során 23% végzős diák gimnáziumban tanul tovább. Az általános iskola, évek óta működteti intézményében az IPR-t. Ennek köszönhetően a HH/HHH tanulók jelentős aránya 50-85%-a választja az

15

érettségit adó képzést: a gyermekek itt a szakközépiskolákat részesítik előnyben. A HH/HHH gyermekek érettségit adó képzésben való továbbtanulási aránya 2008/2009-ben magasabb, mint az iskolai átlag.

1.3 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételi adatainak vizsgálata az intézmény nyújtotta programokban. Célja: annak megállapítása, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók milyen mértékben veszik igénybe az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat; sikeres-e részvételük biztosítása, bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; hozzásegíti-e az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez. Iskolán kívüli segítő programokban való részvételi arány: Az I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája tagintézményben

-

-

-

-

88 n.a. n.a. 182 64 139 n.a. n.a. 99 32 104 n.a. n.a. 141 60 37 n.a. n.a. -

16

HHH tanulók közül

-

HH tanulók közül

Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program 40 n.a. n.a. Napközi 106 n.a. n.a. Szakkör 104 n.a. n.a. Iskolai nyári tábor 46 n.a. n.a. Erdei iskola

2008/2009

-

-

-

-

40 21 35

177 111 155

62 51 59

39 29 34

40 -

20 -

15 -

39 n.a. n.a. -

Összlétszámon belül

Programok

Összlétszámon belül HH tanulók közül HHH tanulók közül Összlétszámon belül HH tanulók közül

2005/2006

HHH tanulók közül Összlétszámon belül HH tanulók közül HHH tanulók közül

Létszám 2006/2007 2007/2008

HHH tanulók közül

Összlétszámon belül

HH tanulók közül

HHH tanulók közül

Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program 184 Napközi 116 Szakkör 175 Iskolai nyári tábor Erdei iskola

2010/2011

HH tanulók közül

Programok

Összlétszámon belül

2009/2010

-

-

-

-

-

78 56. 74 -

39. 29 29 -

164 114

77 59

30 26

-

-

-

Az I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája tagintézmény a tanórán kívüli programok gazdag választékát kínálja a tanulóknak, akik szép számban élnek is lehetőségekkel. Minden tanuló részt vesz kisebbségi programokon, roma etnikai programban, amely a roma kisebbség kultúrájának megismerésére irányul. Segítő programokban való részvétel Útravaló program Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Program Az elmúlt években egy-egy tanévben a szedresi általános iskola 8-19 tanulója, az I. Béla Gimnázium 6-22 tanulója vett részt az Útravaló ösztöndíjprogramban, és évente 1-2 tanulójuk az Arany János Tehetséggondozó Programban, növekvő számú (2, 4, illetve 6) tanuló az Arany János Kollégiumi Programban.

17

I. Béla Gimnázium Létszám

2006/2007 Programok

Összlétszámon belül

HHtanulók körében (fő)

Útravaló Program

8

8

Arany János Program

2

2

HH aránya (%)

100 100

2007/2008 HHHtanulók körében (fő)

8 0

HHH aránya (%)

100 0

Összlétszámon belül

HHtanulók körében (fő)

12

12

2

2

2008/2009

HHHHH tanulók HHH aránya köré- aránya (%) ben (%) (fő) 100 100

12 1

18

100 50

Összlétszámon belül

HHtanulók körében (fő)

8

8

1

1

HH aránya (%)

100 100

2009/2010 HHHtanulók körében (fő)

HHH aránya (%)

Összl étszámon belül

HHtanulók körében (fő)

8

6

6

1

31

31

HH aránya (%)

100 100

HHHtanulók körében (fő)

6 9

HH aránya (%)

600 900

1.4 Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata Célja: annak megállapítása, hogy az intézményben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. I. Béla Gimnázium az eszközt / létesítményt használó

eszköz/létesítmény

gyermekek, tanulók száma

darab

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor Szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebből internet hozzáféréssel Tornaterem

1 -

518 -

4 142

518 518

142 1

518 518

HH / HHH gyermekek, tanulók száma

sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma

56/26 56/26

3 3 3

56/26 56/26

3 3

56/26

Infrastruktúra (darabszám): építés logopévagy diai Feladatellátá legu- foglalkoz nyel si hely tóbbi -tató, vi (megnevefelújí- egyéni labor zése) tás fejlesztő éve szoba Kadarka u. 25-27. 1997 -

szükségtanterem

-

számítástechnikai szaktanterem

számítógép (min. P4 szintű)

6

169

tornaterem

1

vízöblítéses WC

étkező vagy ebédlő

16

1

A táblázatokból kiderül, hogy intézményünkben rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei.

19

Kollégium Egy épületben 8 lakószinten 58 lakószobával, nyolc tanulószobával rendelkezünk. A tanulók elhelyezése 3 vagy 4 férőhelyes lakószobákban történik. Szociális helységeink emeletenként és nemenként a szabványok szerinti elosztásban és mennyiségben rendelkezésre állnak. Mosásra alkalmas helyiség a szükséges berendezésekkel (mosógép, centrifuga) a megfelelő biztonsági előírások mellett emeletenként biztosítva van. A földszinti teakonyhában lehetőség van az ételek melegítésére és a kulturált étkezés. A könyvtárhasználat a kollégium társalgójában a tanulók igényeihez igazodva megoldott. A működéshez szükséges egyéb helyiségek: rádióstúdió, számítógépes terem/mérőszoba a szükséges bútorzattal és technikai eszközökkel, konditerem, aerobik-terem, tanári szoba, kollégiumvezetői, Arany János Kollégiumi Program programvezetői, és gondnoki iroda, porta, a nevelők számára 8 db – külön vizesblokkal ellátott – nevelői szoba, raktárak. A szervezési és biztonsági okokból elengedhetetlen belső és külső kommunikációs rendszerekkel rendelkezünk.(riasztó, telefonok, rádióstúdió). A kollégium műszaki állapota elfogadható, azonban sok területen felújításra szorul, gyakori a meghibásodás a fűtési rendszernél és a szennyvízelvezetés csőrendszerében. A 2010/2011. tanév végén két szinten a lakószobák bútorzatát felújítottuk és két számítógépes terem került kialakításra. Az intézmény nagyrészt rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek a kollégiumi tevékenységek (kulturális, sport, szakkör és egyéb szabadidős tevékenységek) szervezéséhez. Törekszünk az eszközállomány folyamatos bővítésére, kihasználjuk a pályázati lehetőségeket, amelyek eddig is nagymértékben segítettek a feltételek javításában. A foglalkozásokon info-kommunikációs technológiát, (IKT.) eszközöket alkalmazunk, az internet-elérhetőség biztosított. Fejlesztési igények:

20



A kollégium szociális helyiségeinek – mosdó-zuhanyzó, WC korszerűsítése, a csatornarendszer cseréje,



A villamosvezetékek és a világítás korszerűsítése,



A nyílászárók javítása, cseréje,



Az intézmény fűtési, hűtési és használati melegvíz - ellátó rendszerének korszerűsítése,



A gondnoki iroda és a porta hőszigetelése,



A hálószobák, a tanulószobák és a társalgó elavult bútorzatának a cseréje,



A lakószobák bejárati ajtóinak cseréje, korszerű, biztonságos zárak felszerelése,



A kollégium helyiségeinek felújítása, festése,



A számítógéppark felújítása, cseréje, számítógépterem kialakítása internet-hozzáféréssel,



A könyvtár kialakítása, a könyvállomány fejlesztése kompetenciaalapú tankönyvekkel, oktatási segédanyagokkal, felszerelése korszerű számítógéppel és nyomtatóval, internet-elérhetőséggel,



Biztonsági kamerák elhelyezése a folyosókon,



Füstjelző rendszer beépítése,



A kollégium külső környezetének (sportpálya felé vezető terület) rendbetétele, tereprendezése és balesetvédelmi szempontból is megfelelő burkolattal ellátása.

21

I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája

Feladatell átási hely (megnevezése)

I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája

építés

logoszámítópédiai gép (min. foglalk leguP4 szinoztóbbi tű)/gyere tornatató, felújítás k terem egyéni éve 1 gépre fejjutó gyelesztő rek szoba

2

1972

40/184 5

Nyelvi labor

1

1

számítás éttechkező vízöbnika vag lítéses tey WC rem ebé dlő

X

X

1

1992

Humánerőforrás I. Béla Gimnázium A szakos ellátottság 100 %-os. A pedagógusok magas arányban képzettek, valamint a HHH gyermekek sikeres integrációját támogató képzéseket is végeztek.

Intézmény I. Béla Gimnázium

Módszertani terület IPR képzés 20 fő, Differenciált tanulásszervezése 1 fő, kooperatív tanulás 5 fő, projektpedagógia 9 fő, drámapedagógia 1 fő, kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása 6 fő, új tanulásszervezési eljárások 7 fő, tevékenységközpontú pedagógiák 1 fő, tanórai differenciálás 1 fő, hatékony tanuló megismerés 1 fő, 22

A képzéseken részt vett pedagógusok aránya

100%

tanári kommunikáció 1 fő, SNI képzés 2 fő, informatikai alapozó 2 fő, IKT alkalmazása 7 fő, változásmenedzsment 3 fő egyéb képzés 11 fő.

I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája logopédiai foglal leguFeladatell koztóbbi átási hely tató, építés felújí(megneegyé tás vezése) ni éve fejlesztő szoba I. Béla Gimnázium Szedresi Beze2 rédj István Általános Iskolája 1972 1992

Nyelszászámívi mítás tógép labor tech(min. étkevíznika P4 szin- torző öblítetű)/gye nater vagy téses rem rek em ebédl WC 1 gépre ő jutó gyerek

40/184 5

1

1

X

X

1

Szakos ellátottságban hiány mutatkozik ének szak terén. A pedagógusok módszertani képzettségét tekintve a képzésen részt vettek aránya magas. A HH, HHH, valamint az SNI gyermekek eredményes együttnevelése, oktatási sikerességük biztosítása érdekében mindenképp fontos a korszerű pedagógiai módszertanok beépítése a mindennapi oktatásba.

Intézmény

Módszertani terület

I. Béla Gim-

Hatékony együttnevelés, 23

A képzéseken részt vett óvodapedagógusok aránya 100%

názium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája

IPR képzés 16 fő, Differenciált tanulásszervezés 3 fő, Kooperatív tanulás 3 fő, projektpedagógia 6 fő, egyéb képzés 27 fő,

A szedresi általános iskola pedagógusai az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen vettek részt (legalább 30 órás képzés): Módszertani terület Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Kooperatív tanulás Projektpedagógia Professzionális tanári kommunikáció A tanulás tanulása Tanórai differenciálás IPR módszertani képzés (multikulturális tartalmak és interkulturális nevelés SNI együttnevelési tréning Tevékenységközpontú pedagógiák Mérés-értékelés Tanulói digitális kompetenciák fejlesztését elősegítő továbbképzés Óvoda-iskola átmenetet biztosító továbbképzés Idegen nyelvi kompetenciák Matematika oktatási programcsomag alkalmazását elősegítő képzés Szövegértés-szövegalkotás oktatási programcsomag alkalmazását elősegítő képzés Újszerű tanulásszervezési eljárások

Résztvevő főállású pedagógusok 16 3 3 2 2 3 1 10 2 2 1 7 2 2 2 7

A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0119-s számú pályázat elnyerésével lehetőség adódott a sokszínű módszertani képzések elvégzésére. Óvodai intézmények Valamennyi óvodapedagógus szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

24

Intézmény I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj Amália Óvodája

Módszertani terület IPR képzés 6 fő, egyéb képzés 5fő.

A képzéseken részt vett óvodapedagógusok aránya 100%

A képzettségi arány magas. Az intézmény 2007/2008 óta rendszeresen pályázik és részesül támogatásban az IPR működtetésére TÁMOP 3.1.4, melynek keretében bevezetésre került a kompetencia-alapú oktatás. Informatikai eszközökre kiírt pályázaton nyert támogatást. 2008-ban továbbképzési pályázat: 3 kolléga vett részt ingyenes továbbképzésen.

1.5 Az intézmény pedagógiai programjának, oktatási, nevelési gyakorlatának vizsgálata. Célja: Annak megállapítása, hogy az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerű, inklúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat?

Intézményünk Pedagógiai Programjában megfogalmazza az alapelveket, mely szerint a tanulók oktatása, nevelése folyik: A tanulókat – igényes, de teljesíthető követelményeket támasztva – olyan színvonalú tudáshoz ismeretekhez és készségekhez kívánjuk juttatni, amelyek alkalmassá teszik őket a középiskolai, egyetemi, főiskolai vagy más felsőfokú továbbtanulásra. Mindezt családias légkörben, az éppen szükséges korlátok között, a diákok erőfeszítésére számítva, felesleges stressz nélkül kívánjuk elérni. A tantárgyi teljesítmény mellett a harmonikusan fejlődő személyiség egyaránt fontos érték számunkra. A következő alapelveket tartjuk elsődlegesnek, melyek áthatják az iskolai élet minden területét: Gyermekközpontú tevékenységrendszer: személyiségfejlesztés, közösségek erősítése, 25

esélyegyenlőség előmozdítása, tehetséggondozás. Együttműködés a pedagógiai folyamatban résztvevő partnerek között: demokratizmus, jogok és kötelességek összhangja, kölcsönös megbecsülés és tolerancia, szolidaritás, az egyén tisztelete, lelkiismereti szabadság, egymás testi és lelki egészségének védelme, az iskola egészséges és tiszta környezetének fenntartása, folyamatos és érdemi kommunikáció, az iskola jó hírnevének védelme. Értékközvetítés: a Nemzeti Alaptanterv szerinti kulcskompetenciák fejlesztésén alapuló, alkalmazható tudás; korszerű, sokoldalú általános műveltség, a nemzeti és a helyi hagyományok tisztelete, az európai és az egyetemes kultúra megbecsülése, a globális és helyi problémák iránti érzékenység, az egészséges és környezettudatos életvitel igénye. az innovációra való igény, a kooperációra épülő közösségi magatartás. Az alapelveknek megfelelően iskolánk értékeinek tartjuk a sokoldalú tanulói támogatást a kompetencia alapú képzést, közösségi tehetséggondozást, az esélyegyenlőség előmozdítását, az infokommunikációs technikák kiemelkedő alkalmazását a partnerközpontú működést, családiasságot, a pedagógiai innovációk iránti fogékonyságot az irántunk megnyilvánuló keresettséget. Oktató-nevelő tevékenységünk az alábbi feltételeken alapul: Befogadó, és az egyéni fejlődést biztosító nevelés-oktatás eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmazunk. Pedagógiai munkánkban hangsúlyos a kompetencia alapú nevelésoktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása. Munkakultúránkat nyitott nevelési-oktatási környezet jellemzi: a szülőkkel, a civil szervezetekkel, és a helyi társadalommal kiépített partnerkapcsolataink erősek. A vezetés és a tantestület egyaránt elkötelezett a közoktatási intézmények közötti hálózati tanulás folyamatának erősítésében. Folyamatos önfejlesztésre törekszünk, önértékelési rendszert működtetünk, vállaljuk a külső értékelésben való konstruktív részvételt. Kidolgozott külső-belső szakmai kapcsolati formákkal rendelkezünk.

26

Szervezeti kultúránkra, pedagógiai gyakorlatunkra jellemző a teammunka és a pedagógusok közötti aktív együttműködés. Az IKT eszközöket és módszereket a pedagógiai programban foglaltak szerint alkalmazzuk, használjuk az iskolai adminisztrációs és ügyviteli szoftvert. A fenntartó támogatja pedagógiai törekvéseinket, jó gyakorlataink másokkal való megosztását. Mindezek minőségi fenntartása az iskola jövője szempontjából stratégiai fontosságú, hosszú távú feladatok. A kulcskompetenciák fejlesztését célzó kompetencia alapú oktatás megkezdett pedagógiai gyakorlatát folytatjuk. Az oktatásban hangsúlyos az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése, hiszen ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. A kompetencia alapú oktatás a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást helyezi a középpontba. Az ezt megvalósító oktatási programcsomagok az ismeretszerzés és képességfejlesztés egyensúlyán alapuló oktatást, fejlesztést valósítanak meg. Intézményünkben a programcsomagok tartalmi és módszertani elemeit valamint a kétszintű érettségi vizsgakövetelményeket hatékonyan és eredményesen ötvöző pedagógiai tevékenységek általános gyakorlattá váltak. A középiskolai és általános iskolai nevelésben és oktatásban kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítsuk és mélyítsük. Intézményünkben szövegértési és szövegalkotási képességek, anyanyelvi kommunikáció; a matematikai, logikai képességek; az idegen nyelvi kompetenciák, a természettudományos-műszaki kompetenciák, a digitális kompetenciák és az életpálya-építési kompetenciák (kezdeményezőképesség-vállalkozói kompetenciák; esztétikai és művészeti kifejezőképesség) differenciált tudástartalomra épülő fejlesztését, kompetencia alapú oktatást valósítunk meg. A tudás alkalmazásának képessége, a problémák megoldásában mutatkozó kreativitás a vizsgakövetelményekben megfogalmazódó elvárás a kétszintű érettségin. Ezért ez a szemlélet hatja át az iskolai hétköznapokat. Az iskola vállalja a személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését. Pedagógiai kutatások igazolják, hogy az értelmi képességek fejlesztésében a kooperatív és kompetitív (versenyszerű) módszerek egyaránt eredményesek lehetnek. A szociális kompetenciák kialakítását azonban a kooperatív módszerek jobban szolgálják. Az új tanulásszervezési eljárásokat, az interaktív és reflektív tanulás lehetőségeit alkalmazzuk egyre szélesebb körben, és lehetőség szerint visszaszorítjuk a frontális osztálymunka kizárólagosságára épülő tanári gyakorlatot. A kompetitív tanulás módszerei elsősorban az egyéni tehetséggondozás

27

során és a 11-12. évfolyamon kaphatnak szerepet, az együttműködésen alapuló tanulásszervezési eljárások mellett alkalmazva. A módszertani megújulás mellett a hatékony, önálló tanulás, a tanulási motiváció növelésére törekszünk a hagyományosan iskolai helyszínen folyó tanulási tevékenységben és annak iskolán kívüli környezetre való kiterjesztésével, ehhez a modern kommunikáció valamennyi eszközét mozgósítva. Az infokommunikációs technológiák (IKT) alkalmazását támogatjuk és folyamatos növekedését kívánjuk elérni. Ahhoz, hogy a ma diákjai a holnap sikeres felnőttjei legyenek, fontos őket megtanítani tanulni, megtanítani az eszközök megfelelő használatára, az információtechnológia szolgálatukba állítására. Az infokommunikáció meglévő eszközei rugalmas és integrált környezetet biztosítanak ahhoz, hogy fokozzák az iskolai teljesítményeket. A jövőben is tanár és diák személyes kapcsolatára fog épülni a nevelési-oktatási folyamat, de az informatika olyan lehetőségeket kínál, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Három nagy területre bontottuk az informatikai eszközökkel behálózott iskolai világot: Diák és tanár közös tanulási-tanítási tevékenysége A személyiség egyik legfontosabb összetevője, hogy miként viszonyul környezetéhez. A környezetünkhöz információk útján kapcsolódunk. Ahhoz, hogy az információkhoz való hozzájutás, ill. azok kezelésének képessége fejlődjék, meg kell tanulnunk a lehető leghatékonyabban kommunikálni környezetünkkel. A modern kommunikáció egyik legfontosabb eszköze ma az informatika. Ennek a versenyképes tudás birtokába kell juttatnunk tanítványainkat. Ezért fejlesztjük tehát az informatikai tudást, a digitális kompetenciákat. Az oktatásban hangsúlyos szerepet kapnak azok az elemek, amelyek ezt a tartalmat közvetítik. Az informatika szerepének növelése érdekében minden gimnáziumi osztályban a 2004-2005-ös tanévtől emelt óraszámban tanítjuk az informatika tantárgyat. A gimnáziumban jelenleg közel 300 számítógép, köztük több, mint 30 tanári és közel 90 tanulói notebook szolgálja az informatikai oktatást. Ez lehetővé teszi, hogy a tanulás szerves részeként kezeljük a számítógépet és az Internetet. Ez gyakorlatilag minden tantárgynál lehetőséget biztosít az egyéni tanulási utak bejárásához, az egyénhez szabott követelmények megvalósításához is. Törekszünk arra, hogy a számítógép legyen a pedagógus és a tanulók közötti kommunikáció egyik eszköze. Ezzel egyúttal irányítani tudjuk az informatikai tudás megszerzését, valamint a megszerzett tudás alkalmazását. Az iskolai honlapról kívülről is elérhető e-learning rendszert működtetünk. A közeljövőben ennek használatát általánossá, a mindennapi pedagógiai gyakorlat részévé tesszük. A gimnáziumban a hordozható laptopok és projektorok használata mára már szinte minden tantárgynál általánossá vált. A tanórákon e nagy gyakorisággal alkalmazunk digitális anyagokat szemléltetés, vázlatkészítés, gyakoroltatás céljából, jól kihasználjuk a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) nyújtotta lehetőségeket. Mára már a tanórák legalább 30 %-ában IKT esz-

28

közöket alkalmazunk. Célunk, hogy a digitális tananyagok interaktív használata az e-learning rendszer és a tanulói laptopok, valamint az interaktív táblák és szavazórendszer alkalmazásával is beépüljön a tanulási tevékenységbe. Az on-line digitális számonkérés módszerét már rendszeresen alkalmazzuk, ennek általánossá válása terén azonban még kell fejlődnünk. A fejlesztési folyamatot akkor tekintjük eredményesnek, ha tanáraink legalább havi egy alkalommal IKT-val támogatott mérést-értékelést alkalmaznak. Egyéni tanulói laptopokkal támogatott kompetencia alapú képzés jó gyakorlatának folytatása Intézményünk vállalta a tanulói laptop-program alkalmazását a kompetencia alapú képzésben. Erre jó alapot ad számunkra, hogy gyakorlatunk van a tanulói laptopok tanórai használatában A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerét a gimnázium egyik kilencedik és tizedik osztályában olyan tanulási környezetben alkalmazzuk, ahol a tanulók rendelkeznek saját laptoppal. A tanulói laptopokkal támogatott kompetencia alapú képzésben digitális tananyag használatával a tanórai folyamatok megváltoznak. A hagyományos módszerekkel közvetített ismeretek helyett a kooperatív módszerek alkalmazása válik hangsúlyossá. A digitális kompetencia, az információszerzés- és kezelés képessége folyamatosan fejlődik, eszköz-jellegű kompetenciává érik. Az előzetes ismeretek mozgósításához, az új ismeretek elsajátításához, a visszacsatolás- ellenőrzés-értékelés alkalmazásához szükséges eszközrendszer kibővül. A tanulási folyamat átalakul, a tanulók számára a szokásos ismeretszerzési keretek kinyílnak, a releváns információk szűrési képessége is fejlődik. Jelentősen támaszkodhatunk az önálló tanulásra, a tanulók a tárgyalt tananyaghoz tartozó, interneten elérhető információkhoz közvetlenül hozzájutnak, kérésre előzetesen kereshetnek tananyaghoz illeszkedő ismeretanyagot, ill. információt. Ennek megosztása is leegyszerűsödik, ha mindenki rendelkezik megfelelő eszközzel és internethozzáféréssel.A tanulói laptopok lehetővé teszik a papír alapú tankönyvek helyettesítését a digitális tananyagokkal. Az egyéni laptopokat a digitális tananyagok által irányított rendszerben a tanulók a tanórai környezetben és az önálló tanulás során is használják. Másrészt intézményünkben a MOODLE e-learning rendszer alkalmazásával közvetíthetőek azok a tartalmak, melyek segítik a tananyag megértését (tanórai feldolgozások elérhetőségének biztosítása); lehetővé teszik a tanulók tudásának mérését az ismeretelsajátítás különböző fázisaiban (tesztek alkalmazása az előzetes ismeretek feltárására és az ismeretek elsajátítása szintjének mérésére, ill. számonkérésre); segíti az önálló tanulás irányítását és az egyéni tanulási utak bejárását; az otthoni felkészüléshez szükséges tartalmak közvetítését. A korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásában kiemelkedő szerepet kapnak a tanulói laptopok: a projektek, a témahetek, a moduláris okta-

29

táshoz szükséges tartalmak közvetítésében, a tanulói önálló munkák elkészítésében nélkülözhetetlen, praktikus eszközként alkalmazhatóak. A tanulói laptopokkal segített kompetencia alapú oktatás alapja intézményünkben a Sulinova által kifejlesztett oktatási programcsomagok elektronikus változatának alkalmazása. A papír-alapú munkatankönyvek, munkafüzetek nem mindegyike elérhető a középiskolák számára, ill. a programcsomagok által közvetített tartalom fenntartható elérése nem minden tanuló számára biztosított.Teljes tanórai lefedettséggel az elektronikus tanagyagot matematikából tudjuk alkalmazni - a laptopok segítségével- az emelt szintű és az emelt óraszámú matematika csoportjainkban, jelenleg a kilencedik és a tizedik évfolyamon. Magyar nyelv és irodalom integrált tantárgyunk keretében az emelt szintű képzésben alkalmazzuk. Az I. Béla Gimnáziumban minden tanuló emelt óraszámban tanulja az informatikát. A tanulók az informatika órákon sajátítják el a fájlkezelés alapvető műveleteit, az infokommunikációhoz szükséges ismereteket. A többi tantárgyban erre építünk: az informatika órákon elsajátított IKT eszköz-tudást mozgósítjuk más tárgyak keretében. Így a digitális kompetencia fejlődése szorosan kötődik a többi kulcskompetencia fejlődéséhez. A tanórákon megfigyelhető a tanulók egymástól tanulása, a horizontális tanulás gyakorlata. Matematikából az órák folyamatában a tananyag elérésén túl ábrák átvételéhez, kiegészítő rajzok készítéséhez használjuk, felelet-választós teszteket alkalmazunk ill. WEB2 alkalmazásokkal, SDT- tananyagokkal formáljuk a gondolkodás képességeit. A gyakorláshoz és az új ismeretek feldolgozásához is előzetes feladatokat tudunk adni, melyre a tanulók valóság közeli vagy valóságos példákat, modelleket keresnek. Olyan problémák felvetésére van lehetőség, melyre az internet segítségével találnak megoldásokat. Magyar nyelv és irodalom tárgyunk keretében vannak tanulók, akik a számítógépen készítik el az órai jegyzeteket, kiegészítve a pedagógus által rendelkezésre bocsátott tananyagot. A MOODLE-rendszerrel elérhetővé tesszük a tanórai feldolgozást segítő tartalmakat, a tanári prezentációkat, a korábbi évek tematikusan rendezett érettségi feladatait, közzétesszük az órai "alkotásokat", házi feladatokat tűzünk ki és követjük ennek elérését. Művészetek tantárgycsoportunk keretében a tanulók a pedagógustól közösségi portálon kapják a feladatokat és a megfelelő eszközök alkalmazásával reagálnak arra. A projektmunkák elkészítéséhez rendelkezésükre áll a szükséges informatikai eszköztár. A tanulói laptopok jelentősen megkönnyítik számunkra a tanulókkal való kommunikációt, mivel a ma diákjai sokkal szívesebben fordulnak az elektronikus tartalmak irányába, mint a papír alapon közvetített információkhoz. Tanár és diák lehetőségei ezzel kölcsönösen kitágulnak. Mivel a tanulók számára "személyi használatba" adtuk a laptopokat, az otthoni tanulás lehetőségei is megváltoztak, sok esetben nemcsak a diák, hanem az egész család számára. Ezzel a család tanuláshoz való viszonyulása is pozitívan változik, a kompetenciák fejlődése követhetővé válik, az iskolai folyamatok aktív részese a szülő.

30

A tanuló laptopokkal támogatott kompetencia alapú oktatás a szociális háttértől függetlenül biztosít egyenlő hozzáférést a minőségi oktatás- neveléshez. A hozzánk érkező gyerekek családjában már általában van számítógép, de az internet-hozzáférés esetleges, nem egyenlő mértékű. A tanulói laptopok segítik az információkhoz való hozzáférés egyenlő esélyének előmozdítását. Jelenleg 87 tanulónk számára tudjuk biztosítani a laptoppal támogatott tanulás lehetőségét, a kompetencia alapú programcsomagokat alkalmazó csoportjainkban minden 9-10. évfolyamos diákunk számára. A papír alapú tankönyvek megvásárlása a bevont tantárgyak vonatkozásában feleslegessé vált, megkönnyítve ezzel a szülők iskoláztatási terheit. A könyvtári tankönyv-készletünk elosztása is megváltozott: a tankönyvekhez ingyenesen hozzájutó tanulóink száma kibővült, mivel a laptopok "kiváltották" a nyomtatott taneszközöket. A rendelkezésre bocsátott eszközök nem csak tanulóinkat segítik közvetlenül, hanem testvéreiket, szüleiket is azoknak a feladatoknak a megoldásában, amelyhez számítógépre van szükség. A számítógépek alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban az információszerzés-és kezelés képességét nagymértékben fejleszti, egyenlő esélyeket biztosítva a digitális kompetenciák optimális fejlődéséhez. Erre tanulóink versenyképessége, felsőoktatási környezetben, ill. munkaerőpiacon való sikeressége biztosításához ma nagy szükség van. A laptopokra épített kompetencia alapú oktatás egyenletesen fejleszti a tanulók jövőbeli sikerességét megalapozó kulcskompetenciáit. A személyiség fejlődésére pozitívan hat, mivel az információkezelés képességének hatékony és eredményes fejlődésével a környezet ingereire a tanulók gyorsabban, céltudatosabban reagálnak. Tanulási képességeik az önálló ismeretszerzés lehetőségének támogatásával, az egyéni tanulási utak bejárásával rendszerszinten fejleszthetőek. Gimnáziumunk a bevezetett tanulói laptop-használattal ötvözni kívánja az iskolai környezetben és az otthoni környezetben folyó tanulást. A tanulók rendelkezésére bocsátott (személyi használatba adott) laptopok ennek kiváló eszközei. Egyenlő hozzáférést biztosít egyéni, iskolai és otthoni környezetben azokhoz a digitális tartalmakhoz, melyek a kulcskompetenciák fejlődését eredményezik. A tanulói laptopokkal támogatott kompetencia alapú képzésben is szükség van az újszerű megoldásokra, hiszen egyéni eszközhasználat mellett alkalmazzuk a kooperatív technikákat a tananyag feldolgozásában.

Kompetencia alapú nevelés az általános iskolában a képességek kibontakoztatására A kompetencia alapú oktatás alapelvei:  

Gyermekközpontúság Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás 31

 Tudás – és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása  Képesség- és személyiségfejlesztés  Új típusú tanári attitűd  Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat  Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség  Fokozatosság és folyamatosság  Valóságos tanulási környezet  Multikulturális tartalmak  Interkulturális nevelés Tevékenységi formák:  Kooperatív tanulás  Differenciált foglalkozás/tanulásszervezés  Projekt módszer alkalmazása  Problémaalapú oktatás  RJL modell szerinti óraszervezés  Egyéb tanulási technikák alkalmazása  Drámapedagógia  Tanulni tanulás  Tanulói differenciálás heterogén csoportban  Szövegértő olvasás fejlesztése, olvasási problémák kezelése  Kooperatív módszertanra épülő együttműködés csoportban  Hatékony tanuló megismerési technikák Értékelés:  Csoport értékelés beemelése  Kooperatív munka értékelése Ellenőrzés, értékelés módjai:  Otthoni munka  Kísérlet  Iskolai rendezvények szervezése, azokon való részvétel  Önértékelés  Társak értékelése Kompetencia alapú oktatásban alkalmazott módszertani elemek:       

Játék Projekt módszer Problémaközpontú tanítás Cselekvésből kiinduló gondolkodás Felfedeztetős tanulás Megértésen alapuló fejlesztés Alkalmazásképes tudás

A kompetencia alapú iskolai oktatás során az alábbi feladatokat valósítjuk meg:

32



Az élmény és az öröm hozzákapcsolása a tanítási-tanulási folyamathoz – az aktív részvétel lehetőségének biztosítása, valamint az egyéni érdeklődés és haladási ütem figyelembe vétele.



Az önálló tanulási képesség kialakítása – az információszerzés és rendszerezés teljes tanulási időszakot végig kísérő gyakorlása, valamint a birtokolt ismeretelemek egyre magasabb szinten történő integrálása.



Az elvont iskolai tudáselemek következetes összekapcsolása a diákok napi tapasztalataival és az életkoruknak megfelelő gyakorlati feladatokkal.



A képességek differenciált fejlesztése, a tehetség kibontakoztatásának és a tanulásban lemaradtak segítése, a segítés feltételeinek megteremtése.



Az anyanyelvi kultúra fejlesztése az iskolai élet minden területén.



Az idegen nyelvi tudás gyakorlati alkalmazására minél több lehetőséget biztosítani.



Az informatika és a média eszközök használatának fejlesztése, és eredményeinek alkalmazása minél több tanórán és foglalkozáson.



A sportoláshoz, egészségmegőrzéshez, környezetvédelemhez biztosítani a tárgyi feltételeket. Az egészség- és életmódnevelésre több tantárgy keretén belül is nagy hangsúlyt kell fordítani.



Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges képességek fejlesztése. Az alapvető társadalmi és gazdasági kérdésekkel több tantárgy keretében is foglalkozni kell. Az általános iskolában a tanítás-tanulás folyamatában kiemelt szerepet kap az IKT eszközök használata. A kompetencia alapú képzésbe bevont tanulócsoportokban az alkalmazás aránya (a bevont területeken) eléri a 25 %-ot.

1.6 Óvodák esetében annak vizsgálata, hogy a rendelkezésre álló férőhelyek biztosítják-e minden gyermek számára az óvodai ellátást; mik az esetleges akadályai és hogyan orvosolhatók annak, amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű 3-4 éves gyermekek alacsony arányban járnak óvodába. I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj Amália Óvodája: Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

33

75

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

64 25 14 0 0 1 3

A társulás óvodai intézményegységében Szedresen összesen 3 óvodai csoport működik. Az óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 75, az óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 66, ez csupán 88%-os kihasználtságot jelent. Az óvodába be nem íratott - 3. életévüket betöltött - gyermekek száma 0. Az óvodába be nem íratott - 3. életévüket betöltött - halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 0. Az óvodában 66 gyermeket látnak el, 6 főállású szakképzett óvodapedagógussal. Hátrányos helyzetű (a továbbiakban: HH) gyermek: fő 21(32% ). Halmozottan hátrányos helyzetű (a továbbiakban: HHH) gyermek: 10 fő (15%). Jelenleg nincs SNI-s óvodás, de biztosított az SNI-s gyerekek fogadása.

1.7 Annak vizsgálata, hogy amennyiben az intézményben és a településen az országos átlagot meghaladja az SNI tanulók többi gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya, miként csökkenthetők ezek az arányok, a számukra biztosított szolgáltatások, ellátások megfelelnek-e a törvényességi és szakmai követelményeknek, hogyan támogatható az SNI tanulók többségi tantervű középfokú oktatásban való továbbtanulása. I. Béla Gimnázium

34

ebből

Ebből gyógypedagógiai SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: csoportban, tagozaton Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar 3 Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban 3

Mivel az intézményben az országos átlagot nem haladja meg az SNI tanulók többi gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya, így nem kell csökkentenünk az arányokat, s a számukra biztosított szolgáltatások, ellátások megfelelnek a törvényességi és szakmai követelményeknek. I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája Az SNI tanulók együttnevelése az általános iskolában megoldott. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók részleges integrációban vesznek részt: a közismereti tárgyakat gyógypedagógus tanítja, a készségtárgyakat pedig osztálykeretben tanulják. A többi sajátos nevelési igényű gyermek a vizsgálatot végző szakértői bizottság által javasolt órakeretben fejlesztő foglalkozáson vesz részt. Az intézmény rendelkezik 3 gyógypedagógussal, 2 differenciáló pedagógussal, 1 fejlesztő pedagógussal. Minden pedagógus jártas az SNI tanulók együttnevelésében

Sajátos pedagógiai problémák kezelése, az esélyegyenlőség előmozdítása A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködők segítése:

35

Magatartási szélsőségekkel iskolánkban is találkozunk. Az előforduló ilyen jellegű problémák az adott osztályban tanári összefogással rendszerint orvosolhatók, ezek különös pedagógiai eljárásokat általában nem igényelnek. A ritkán előforduló fegyelmi vétségek kivizsgálására az igazgatóhelyettes vezetésével fegyelmi bizottság működik az adott jogszabályi kereteknek megfelelően. A beilleszkedés gondja minden iskolaváltással együtt jár. A szekszárdi iskolákból nagy számmal érkező tanulóknak a volt osztálytársaiktól való elszakadás okoz átmeneti hangulatváltozást. Pedagógiai figyelmet igényel a mintegy kétharmadnyi szekszárdi és egyharmadnyi vidéki – néha a volt iskolájából egyedül hozzánk kerülő – tanulók elkülönülésének megelőzése. Arra fordítunk különös figyelmet, hogy a több helyről érkezett, egymást korábban nem ismerő tanulók mielőbb megismerjék egymást, és értékeiket meg tudják mutatni. A fenti feladat megoldásához jelentős segítséget nyújt az augusztus végén szervezett tanévkezdő-, azaz „Szöcsketábor”, melynek intenzív közösségformáló programjai jótékony hatásúak a „bélás” öntudat kialakulásához is. A táborból kimaradt tanulók az első tanítási napokon külön osztályfőnöki figyelemben részesülnek. A beilleszkedési nehézségek leküzdésére szolgáló pályázatokban részt veszünk. Kiemelt figyelmet fordítunk az Arany János Kollégiumi Programhoz tartozó Hátrányos Helyzetű tanulók beilleszkedésére és viselkedéskultúrájuk fejlesztésére. A részletes fejlesztés tervét az előkészítő 9. év programja (a helyi tantervben) tartalmazza. A felsőbb éves gimnazisták esetén az ifjúságvédő, a patrónus tanár és az osztályfőnök együttműködésén alapuló kiemelt figyelem övezi a tanulók fejlődési útját. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az általános iskolában az alábbi tevékenységek szolgálják: Beilleszkedési-, tanulási-, magatartási zavar észlelése esetén a Ktv. 30.§ (8)-ban foglaltakat követjük: a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát kérjük. Megelőző és segítő tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a személyre szóló fejlesztésre az alábbi tevékenységekkel:  szoros kapcsolat a helyi óvodával, Nevelési Tanácsadóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  egyéni fejlesztési terv alapján történő foglalkozás  a nívócsoportos oktatás  felzárkóztató órák  napközi otthon  tanulószoba  felzárkóztató foglalkozások  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai  családlátogatások  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése 36

  

logopédiai ellátás beszédfejlesztő foglalkozások sérülés specifikus fejlesztés

Felzárkóztatás, tanulási nehézségek: A gimnáziumban a felzárkóztatás alapja a felvételi írásbeli dolgozatok eredménye matematikából és magyar nyelvből, valamint a 9. évfolyam elején végzett szintfelmérések (matematika, magyar, idegen nyelv). Az itt szerzett információkat feldolgozva, eltérő szintű és haladási ütemű nívócsoportokat hozunk létre matematikából és az idegen nyelvekből. Az iskolába lépéskor mért eredményeket elemezzük, összevetjük a további teljesítményekkel és az országos mérési adatokkal. Oktatási tevékenységünknek, a fejlesztési lehetőségek feltárásának ez a kiindulási alapja. A magyar nyelvi hiányosságok megszüntetése, illetve csökkentése differenciált tanórai munkával és egyénre szabott otthoni feladatokkal történik. A tanulási nehézségek leküzdésére alkalmazható pedagógiai tevékenységek elsajátítására folyamatosan szervezünk belső képzéseket a pedagógusok számára. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése az általános iskolában: Az ezzel a problémával küzdő gyerekek száma egyre nő. Az őket segítő tevékenységek:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  a nívócsoportos oktatás - felzárkóztató órák – napközi otthon  tanulószoba  felzárkóztató foglalkozások  logopédiai foglalkozások  beszédfejlesztő foglalkozások  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy  csoportos használata  kapcsolat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal.  az óvoda és az iskola közötti átmenet zökkenőmentesítése  a sérülésnek megfelelő egyéni fejlesztő foglalkozások  egyéni fejlesztési terv alapján történő foglalkozás A szociális hátrányok enyhítése: Szociális problémák esetén az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök a diákönkormányzat bevonásával együtt járnak el az iskola vezetőségénél vagy az önkormányzat illetékes szervénél. Tevékenységeink: segítségnyújtás az állami ellátórendszer lehetőségeinek hatékony alkalmazásához, tankönyv-támogatási igény felmérése, tankönyv-támogatási rendszer alkalmazása, diákétkeztetési díjkedvezmények, pályázatok figyelése, ajánlása, szükség esetén benyújtása, nyomon követése, adminisztrációja. 37

Az esélyegyenlőség biztosításához hozzájárul, hogy erősen támogatjuk diákjaink részvételét az Útravaló Ösztöndíj programban. Az ehhez kapcsolódó pedagógiai, adminisztrációs tevékenységet elvégezzük. Tehetséggondozó programunkon a tehetséges halmozottan hátrányos- illetve hátrányos helyzetű általános iskolás tanulók térítésmentesen vehetnek részt. Programunk alkalmas arra is, hogy előmozdítsa a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét:  biztosítja azokat a lehetőségeket, melyek elősegítik képességeik hatékonyabb kibontakoztatását;  tudatosítja a személyes értékeiket;  megerősíti a tanulást segítő érzelmi és motivációs tényezőket. A HHH-s tanulók fejlődésének nyomon követésére tervezzük, hogy a fejlődés dokumentumai gyűjtésére tanulói dossziét (tanulói portfoliót) hozunk létre. Gyűjtjük a munkáikat, az értékeléseket, a mérési eredményeket, mindent, ami tudatosítja személyes értékeiket. Önismeret: A boldogulás szempontjából a legfontosabb, amiben a HHH-s tanulók nagy részének hiánya van: az önbizalom és az önállóság. A tanuláshoz, gondolkodáshoz kapcsolódó készségek csak ezekkel együtt fejleszthetők eredményesen. Kiemelt figyelmet szánunk arra, hogy a hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bekapcsolódjanak a vállalkozási és kezdeményezőképességet fejlesztő gazdasági tréning programba (JAM), ill. a Pénzügyi Oktatási Programba (POP), mert a tréningek önismereti moduljai nagymértékben erősítik az önbizalmat és az önálló gondolkodást.

Integrációs pedagógiai rendszer Az általános iskolában a 2005/2006-os tanévtől kezdve működik az integrációs pedagógiai rendszer, mely a szociális hátrányokkal küszködő gyermekek érdekeit tartja szem előtt. Intézményünk minden tanév elején elkészíti az adott évre szóló helyzetelemzést, amely tartalmazza:  kimutatás a létszámokról  beiskolázási terv  szervezetfejlesztés  erőforrás  iskolába kerülés előkészítése  heterogén osztályok kialakítása  partnerkapcsolatok 38

      

a tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei eszközjellegű kompetenciák – tanórán kívüli programok módszertani elemek műhelymunka értékelési rendszer multikulturális tartalmak pályaorientáció

A helyzetelemzésből kiindulva elkészítjük az integrációs cselekvési tervet. 1. Integrációs stratégia elkészítése:  jogosultság megállapítása, arányok figyelemmel kísérése  kapcsolattartás a települések önkormányzataival 2. Iskolába való bekerülés segítése 3. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok működtetése 4. Integrációt segítő programok szervezése 5. Átmenetek elősegítése:  óvoda-iskola  alsó tagozat-felső tagozat 6. Együttműködési partnerkapcsolatok kiépítése 7. Háromhavonkénti szöveges értékelés lebonyolítása Közelebbi célok: 1. Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére. 2. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. 3. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. 4. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Távolabbi célok: 1. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma 2. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. 3. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. 4. Az országos kompetencia mérések eredmények átlagaival az adott intézmény eredményei szinkronban vannak.

39

1.8 Az intézmény és szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata. Célja: Annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire nyitott és együttműködő, illetve, hogy mennyire sikeres a partnerségépítésben, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében.

Az iskolánkról formált vélemény kialakulásában nagy jelentőségű, hogy milyen minőségű a kapcsolatrendszerünk. Ezt fontosnak tartjuk nevelési szempontból is: a nyitott iskolában a világban eligazodni képes fiatalok nevelődnek. Célunk a kapcsolatok ápolása, építése. Az együttműködés színterei, formái:  A kollégiummal: Iskolánk tanulóinak kb. 10%-a kollégista. A kollégium közvetlen szomszédságából adódóan kollégista tanulóink nevelési-oktatási gondjainak megoldásában folyamatos együttműködés lehetséges és szükséges az osztályfőnökök, a szaktanárok és a kollégiumi nevelőtanárok között.  Sportegyesületekkel, kulturális csoportokkal, művészeti alapiskolával, civil szervezetekkel: Tanulóink harmonikus személyiséggé nevelésében fontosnak tartjuk iskolán kívüli tevékenységüket. Ezért azt támogatjuk és elismerjük. Törekszünk arra, hogy a tanulásban kiemelten segítsük őket. A tanulóinkat foglalkoztató szervezeteket az iskolai rendezvényeinkbe bevonjuk. A sportosztály működéséhez a sportegyesületekkel együttműködési megállapodást kötünk.  Az I. Béla Alapítvánnyal: Pedagógiai programunk megvalósításában nagy segítségünkre van az iskola mellett működő alapítvány, mely céljaink megvalósításának, hagyományaink megőrzésének egyik legfontosabb anyagi biztosítéka. A Kuratórium elnökét valamennyi rendezvényünkre meghívjuk, az immár hagyományossá vált I. Béla Alapítványi bálon pedig a nevelőtestület nagy része részt vesz, diákjaink a lebonyolításban is közreműködnek.  Az Illyés Gyula Megyei Könyvtárral: Író-olvasó találkozókkal, rendezvényeiken részvétellel, tanórán kívüli rendszeres tevékenységben való aktív szerepvállalással, pályázati projektekben való közös tevékenységgel  A Művészetek Házával, a Babits Mihály Művelődési Házzal: Hangversenyek és színházi programok szervezésével, kiállítások látogatásával, ill. nagyszabású rendezvényeink (I. Béla Napi Művészeti bemutató) színhelyeként. A Művelődési Ház nyári informatikai táborának igény esetén helyszínt biztosítunk.

40



A Tolna Megyei Levéltárral és a Wossinsky Mór Megyei Múzeummal: Rendezvények, kiállítások, levéltári és múzeumi órák, központi „szakkörök” látogatásával.  A helyi médiával (újságok, szekszárdi tv): Marketing tevékenységünk egyik legfontosabb eleme iskolánk munkájának folyamatos bemutatása.  A gazdálkodó szervezetekkel: A szakmai gyakorlati képzés, a szakközépiskolai szakmai alapozó képzés tárgyi feltételeinek megteremtésében több szervezettel építettünk ki kapcsolatot, melyet a Neumann Verseny szervezésével is ápolunk. Az együttműködő gazdálkodó szervezetek képviselőit szakmai előadóként, zsűritagként meghívjuk. Támogatóink nevét a honlapon nyilvánosságra hozzuk.  Az egészségnevelésben, környezeti nevelésben együttműködő partnereinket és a kapcsolat tartalmát egészségnevelési- ill. környezeti nevelési programunk tartalmazza.  A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal és a pedagógiai szakszolgálattal: A szakmai szolgáltatást nevelőtestületi belső képzéshez, továbbképzéshez vesszük igénybe. Bekapcsolódunk a megyei feladatokat ellátó pedagógiai szakmai szolgáltató szervezet által szervezett szakmai programokba, Iskolánk három tanára lát el szaktanácsadói feladatokat a pedagógiai intézet megbízásából. A pedagógiai szakszolgálat segítségét (szakvizsgálatát) szükség esetén igénybe vesszük. Szoros együttműködést építettünk ki a TÁMOP 3.2.2. pályázat Déldunántúli nyertesével, a Garay Általános Iskola és AMI-val, az általa működtetett szakmai szolgáltatóval (Kontaktus). Rendszeresen szervezünk közös pedagógiai műhelymunkát.  A Megyei Munkaügyi Központtal: Az osztályfőnökök közösségformáló munkáját a központ pszichológusa segíti. „Pályaválasztás” című rendezvényüknek hagyományosan résztvevői vagyunk.  Az általános iskolákkal: Intenzív kapcsolatot tartunk a beiskolázási tevékenységünk kapcsán. Részt veszünk a nyolcadik osztályosok szüleinek az általános iskolában szervezett pályaválasztási szülői értekezleten. A nyolcadikosok osztályfőnökeit és az általános iskolák vezetőit minden évben – egymás munkájának megismerésére – találkozóra hívjuk iskolánkba. Tehetséggondozó programunk részeként 2002 óta szervezünk általános iskolások számára ún. gimnáziumi előkészítőt. Tehetséggondozó Középiskolaként 9 általános iskolával kötöttünk megállapodást a tehetséges hátrányos helyzetű tanulók felkutatásának támogatására és programunkba való bevonásukra. Együttműködünk az általános iskolákkal minőségbiztosítási rendszereik működése terén is. Kérésre a KIR rendszeren túl is tájékoztatjuk őket a hozzánk felvett tanulóink helytállásáról.  A város és a megye középiskoláival: A vizsgáztatás, a tehetséggondozás terén az együttműködésben már vannak kialakult hagyományaink. Törekszünk a tapasztalatcserére, pedagógiai 41

gyakorlatunk kölcsönös megismerésére. Nyitottak és készek vagyunk minden további tartalmi együttműködésre. Pedagógusok közös foglalkoztatásában és a közös képzésekben rejlő lehetőségeket tervezzük kölcsönösen előnyös együttműködéssel megvalósítani.  A HEFOP volt konzorciumi partnereinkkel: A kompetencia alapú képzés bevezetésére a Dél-dunántúli régióban konzorciumi együttműködésben veszünk részt. A konzorciumot egy óvoda, négy általános iskola és négy középiskola hozta létre. A kompetencia alapú képzésben szerzett tapasztalatokat a tagok rendszeresen megosztják egymással.  Pécsi Tudományegyetemmel: A Pollack Mihály Műszaki Karral, a CISCO helyi akadémia és a műszaki informatikus mérnökasszisztens képzés kapcsán intézményeink között együttműködési megállapodás jött létre. Ez alapot ad arra, hogy a jövőben egyéb szakképzéssel vagy felnőttképzéssel kapcsolatos témákban is megtaláljuk a kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségeit. Ez a kapcsolat lehetővé tette a felsőfokú szakképzés egyetem által kontrollált, magas szakmai szinten tartását.  Nemzetközi oktatási kapcsolataink: Az Európai Unió polgáraiként elengedhetetlenül szükséges, hogy tanulóink személyesen is szerezzenek tapasztalatokat más kultúrákról, gondolkodásmódról, életstílusról. A személyes kapcsolattartás élménye gazdagítja tanulóink világképét és bővíti ismereteiket. A kapcsolattartás során az idegen nyelv élővé válik, a kommunikációs képesség gyorsan fejlődik. A hatékony kommunikáció feltétele a nyelvtudás, a nyelvtanulás tehát értelmet nyer. Az elektronikus kommunikáció igénybevételével pedig az Internet-felhasználás tudatossá válik.

2. Az Intézkedési terv célja A Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervünkben megállapítjuk, hogy intézményünk biztosítja a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: - a beiratkozásnál, felvételinél - tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek egyéni fejlesztésében - az értékelés gyakorlatában - tanulói előmenetelben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a továbbtanulásban, pályaorientációban

42

-

a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

3. Kötelezettségek és felelősség A Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Programunkban pontosan megfogalmazzuk, hogy az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében milyen kötelezettségeket vállal az intézmény. s hogy a kötelezettségek teljesítéséért ki/kik milyen körben felelősek. - Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. - A tagintézmény-vezetők, igazgató helyettesek felelősek az adott intézményegységben az Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomonkövetéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. - A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. - Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

43

4 Akcióterv: Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

A szedresi tagóvodában a 3 vegyes óvodai csoporton belül a HH, illetve a HHH gyermekek eloszlása nem eléggé kiegyensúlyozott több évre visszamenő vizsgálat alapján

A HH és a HHH gyermekek vegyes óvodai csoportok közti egyenletesebb eloszlásának megteremtése

Az egyes vegyes csoportokban lévő HH, illetve HHH gyermekek elosztása egyenletesen történik meg

Intézményvezető, óvodai tagintézményvezető

A szedresi általános iskola átlaga az országos kompetenciaméréseknél a 6. évfolyamon évről évre jelentősen ingadozik. 2006-ban különösen matematikából jelentősen (120 ponttal) elmaradt az országos átlagtól.

A szedresi tagiskolában az országos kompetenciamérés eredményeinek egyenletesebbé tétele, javítása.

Az országos kompetenciamérés eredményei elemzésre kerülnek, s fejlesztési tervet készít az iskola az eredményes felkészítéshez az elemzés alapján. Mérés-értékelés továbbképzésen vesz részt legalább 1 nevelőtestületi tag.

Intézményvezető, általános iskolai tagintézményvezető Matematika tanár, tanító

2011. május 15. Tanévenként folyamatos

A szedresi általános iskola a kompetenciamérési eredményeknél nem szolgáltatott teljes körűen adatokat. (Hiányzik a HH/HHH –s tanulók mérési eredménye)

A szedresi tagiskolában az országos kompetenciamérésnél a nyilvántartások pontossá tétele.

Az országos kompetenciamérés eredményeinek nyilvántartása, külön a HH és HHH tanulók eredményeit is.

Intézményvezető, általános iskolai tagintézményvezető

2011. május 15. Tanévenként folyamatos

44

Az intézkedés megvalósításának határideje

Folyamatos

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Az egyes vegyes csoportokban lévő HH, illetve HHH gyermekek legnagyobb és legkisebb aránya közti különbség legfeljebb 20%, illetve legfeljebb 15% Minden tanévben az előző tanévi országos kompetenciamérés eredményei elemzésre kerülnek a 4., 6. és a 8. évfolyamon egyaránt, s ez alapján fejlesztési követelményeket fogalmaz meg az iskola. Mérés-értékelés továbbképzésen legalább 1 pedagógus részvétele.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Az egyes vegyes csoportokban lévő HH, illetve HHH gyermekek legnagyobb és legkisebb aránya közti különbség legfeljebb 20%, illetve legfeljebb 15% Minden tanévben az előző tanévi országos kompetenciamérés eredményei elemzésre kerülnek a 4., 6. és a 8. évfolyamon egyaránt. A korábbi fejlesztési tervet módosítják, beépítve a tapasztalatokat. A kiemelt fejlesztés, felkészítés eredménye mérhető. Az eredmények elérik az országos átlagot.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) Az egyes vegyes csoportokban lévő HH, illetve HHH gyermekek legnagyobb és legkisebb aránya közti különbség legfeljebb 20%, illetve legfeljebb 15% Minden tanévben az előző tanévi országos kompetenciamérés eredményei elemzésre kerülnek a 4., 6. és a 8. évfolyamon egyaránt. A kiemelt fejlesztés, felkészítés eredménye mérhető. Az eredmények meghaladják az országos átlagot.

Minden tanévben az előző tanévi országos kompetenciamérés eredményeit, a családi háttérindexet nyilvántartja. a HH és a HHH tanulók eredményeit külön is rögzíti az

Minden tanévben az előző tanévi országos kompetenciamérés eredményeit, a családiháttérindexet nyilvántartja, a HH és a HHH tanulók eredményeit külön

A családiháttérindexet nyilvántartja, a HH és a HHH tanulók eredményeit külön is elemzi az iskola. A HH és a HHH tanulók eredményeinek külön nyilvántartása és

A szedresi általános iskolában a továbbtanulási arányok az országos átlagtól jelentősen elmaradnak. Nagyon alacsony az érettségit adó - ezen belül különösen alacsony a gimnáziumba - felvett tanulók aránya. (Az utóbbi 3 évben rendre: 35%, 52%, 50% került be gimnáziumba vagy szakközépiskolába – szemben a közel 80%-os országos átlaggal.) A felvételi eredmények külön a HHH tanulókról nincsenek nyilvántartva.

A szedresi általános iskolában magas az évismétlők aránya mind az összlétszámot, mind a HH/HHH gyermekeket tekintve

Általános iskolai tagintézményvezető, osztályfőnök

2011. április 30.

Az érettségit adó középfokú iskolákba (ezen belül a gimnáziumba is) bekerülő HHH tanulók számának jelentős növelése.

Önértékelés fejlesztése. Beavatkozások, célok meghatározása, program készítése szülők és diákok bevonásával. A program megvalósítása. A HH és a HHH tanulók tanulási útja nyomon követési rendszerének kialakítása és működtetése. A szülői házzal való kapcsolat erősítése.

Általános iskolai tagintézményvezető, szaktanárok

2011. június 15-ig folyamatos

Az évismétlők számának csökkentése, vizsgálva a HH/HHH gyermekek arányát is, a lemorzsolódás csökkentése

Cselekvési terv készítése - Az évismétlés elkerülése érdekében a problémás tanulók felzárkóztatása év közben folyamatosan Az évismétlő tanulók vizsgálata HH/HHH szerint- évismétlők arányának csökkentése mind az összlétszámot, mind a HH/HHHH gyermekeket tekintve A lemorzsolódás csökkentése a

45

2011. április 30. majd folyamatos. Folyamatos

iskola.

is elemzi az iskola.

elemzése.

A HH és a HHH tanulók legalább 30%-a érettségit adó középiskolába kerüljön be.

A HH és a HHH tanulók legalább 40%-a érettségit adó középiskolába kerüljön be.

A HH és a HHH tanulók legalább 50%-a érettségit adó középiskolába kerüljön be.

Az évismétlők számaránya 10%-ponttal csökken Az évismétlő tanulók vizsgálata HH/HHH szempontból.

Az évismétlők aránya az országos átlag alá csökken. HH/HHH-s évismétlő tanulók nyilvántartása

Az évismétlők számaránya az országos átlag alatt marad. HH/HHH-s évismétlő tanulók nyilvántartása

támogató szemléletet tükröző eljárások bevezetése

A szedresi általános iskolában hiányos adatközlés miatt a HH/HHH gyermekek oktatási eredményessége nem határozható meg teljes biztonsággal.

Az intézményben a magántanulók aránya egy kicsit magasabb az országos átlagnál.

A szedresi általános iskolában hiányzik egy ének szakos tanár.

A HH/HHH tanulók oktatási eredményességének vizsgálata és elemzése

A magántanulók számarányának csökkentése, ezzel a lemorzsolódás arányának csökkentése

A szakos ellátottság teljessé tétele.

Minden tanévben megtörténik az oktatási eredményesség vizsgálatához szükséges adatok vizsgálata összlétszámra, valamint HH/HHH tanulókra vonatkozóan. Cselekvési terv készítése a lemorzsolódás csökkentésére Az elmúlt években történt magántanulóvá válás okainak elemzése. Új kérelem esetén az adott tanuló esetében széleskörű egyeztetés a döntés előtt.

Általános iskolai tagintézményvezető

2011. június 20.

Intézményvezető, általános

Folyamatos

Folyamatos kapcsolattartás a pedagógusképző intézményekkel.

Intézményvezető,

iskolai tagintézményvezető

általános iskolai tagintézményvezető

46

Évismétlők száma, magántanulók száma, az előző tanévben 250 óránál többet hiányzók száma, ezen belül HH/HHH tanulók száma kimutatás készítése

Évismétlők száma, magántanulók száma, az előző tanévben 250 óránál többet hiányzók száma, ezen belül HH/HHH tanulók száma kimutatás készítése

Évismétlők száma, magántanulók száma, az előző tanévben 250 óránál többet hiányzók száma, ezen belül HH/HHH tanulók száma kimutatás készítése

A magántanulók számaránya 10%-ponttal csökken

A magántanulók számaránya az országos átlag alá csökken

A magántanulók számaránya az országos átlag alatt marad

Megszűnik a nem szakos ellátottság.

Nem lesz nem szakos ellátottság.

A szakos ellátottság teljessé válik.

Folyamatos

A szedresi általános iskolában az SNI tanulók aránya 12,4%, jelentősen meghaladja az országos átlagot.

Az SNI tanulók arányának csökkentése

Kollégiumi felzárkóztató foglalkozások iránti igény Egyéni fejlesztés szükségessége HH és SNI tanulóknál

Felzárkóztató foglalkozások elősegítése, korrepetálási terv Fokozatosan bővülő körben egyéni fejlesztési tervek szerint a tanulók hátrányainak leküzdése (1. lépésben AJKP, SNI)

SNI tanulók fejlesztő foglalkozásának biztosítása

Az SNI-ből eredő hátrányok csökkentése

A gimnáziumban a kompetenciamérés eredményei meghaladják az országos átlagot, a HH gyermekek eredményei meghaladják az országos átlagot, de kis mértékben alacsonyabbak az iskolai átlagtól. A HHH

A HHH tanulók kompetencia mérései érjék el az országos gimnáziumi átlagot.

Az intézmény a prevenció érdekében elindítja az óvoda-iskola átmenet fejlesztését. Az inkluzív, befogadó nevelés, oktatás környezet feltételeinek további javítása.

Intézményvezető,

Folyamatos

Felzárkóztató foglalkozások biztosítása A kollégiumi csoportvezető és a nevelőtanárok, szaktanárok, fejlesztő pedagógus foglalkozásokat vezet a tervek alapján Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozás megszervezése

Intézményvezet ő Kollégiumvezető

2011. június 15.

Általános igazgató helyettes

A HHH tanulók felzárkóztatása a sikeres kompetencia eredmény érdekében

Intézmény veze-tő

általános iskolai tagintézményvezető

47

Az egyéni fejlesztések további kiszélesítése

Az SNI tanulók aránya 2%ponttal csökken

Az SNI tanulók aránya újabb 2%-ponttal csökken

A bukások száma csökken 10%-kal Beszámolók készítése havonta

A javítóvizsgák száma csökken

Nincs évismétlő tanuló

A tanulók tanulmányi eredményessége nem csökken

Sikeres továbbhaladás az intézményünkből a felsőoktatásba/érettségi utáni szakképzésbe

Folyamatos

Szakember biztosításával a felzárkóztató program eredményes legyen

Az SNI-s diákok eredményessége növekedjen

Hátrányaikat minimálisra csökkentve léphessenek a felsőoktatásba

Folyamatos

A HHH tanulók kompetencia eredményei elérik az országos átlagot

A HHH tanulók kompetencia eredményei meghaladják az országos átlagot

A HHH tanulók kompetencia eredményei elérik az országos gimnáziumi átlagot

2011. június 30.

gyermekek eredményei alacsonyabbak az országos átlagtól is

48

5 Megvalósítás és monitoring Intézményünk az esélyegyenlőségi terv megvalósítását segítő konkrét feladatok végrehajtását tervezi. Év végi beszámolójában értékelni fogja azok megvalósítását. Iskolánk biztosítja a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervben a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Biztosítja, és vizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. Intézményünk folyamatosan értékeli, csatolja vissza és építi be az intézkedési terv ellenőrzése során szerzett információkat, továbbá biztosítja a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatni kívánjuk az intézkedési terv megvalósításában elért eredményekről a fenntartó, a szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A monitoringért, az önellenőrzésért és a nyilvánosság biztosításáért az iskola vezetősége a felelős.

6 Nyilvánosság

Az intézkedési terv eredményessége nagymértékben függ az érintettek folyamatos tájékoztatásától. Tudniuk kell az intézkedési terv tartalmáról, illetve a végrehajtásáról. A nyilvánosságra hozatal az iskolában megszokott helyeken történik. Az intézkedési terv megtekinthető: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában az iskola igazgatójánál az iskola igazgatóhelyetteseinél az iskola honlapján (www.ibela.hu); A megvalósulásra vonatkozó megállapítások az iskola év végi beszámolójában lesznek megtalálhatóak.

7 Konzultáció és visszacsatolás Az intézkedési terv kidolgozása során, az elfogadását megelőzően az intézmény Diákönkormányzata, Szülői Munkaközössége élt véleményezési jogával. A végrehajtás során megfogalmazódó javaslataikat a fenti szervezetek írásban az iskola vezetőségénél nyújthatják be. A szükséges módosításokról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

49

8 Szankcionálás Az éves értékelések során a vállalt célok meg nem valósulása esetén nevelőtestületi határozattal az intézkedési terv módosítására kerülhet sor. Mindenki, aki a megvalósításnak résztvevője fegyelmi felelősséggel tartozik az intézkedési terv rá háruló feladatainak ellátásáért. Záradék A fenti Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda nevelőtestülete megvitatta és elfogadta: Gimnáziumi nevelőtestület: 2010. szeptember 22-én Kollégiumi nevelőtestület: 2010. szeptember 22-én Óvodai nevelőtestület: 2010. szeptember 27-én Általános iskolai nevelőtestület: 2010. szeptember 28-án A fenntartói felterjesztés napja: 2010. szeptember 30. Szekszárd, 2010. szeptember 30.

………………………………. igazgató

50