Minőségi oltóhabok minden veszélyhelyzetre HESZTIA

katasztrófa- és tûzvédelmi szemle

2008. 2005. XV. XII. évfolyam 4. 3. szám

3 4

t

2008. 15. évf. 3. szám Szerkesztõbizottság: Csuba Bendegúz Dr. Cziva Oszkár Diriczi Miklós Kivágó Tamás Kristóf István Heizler György Tarnaváry Zoltán Dr. Vass Gyula Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 22-18 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: Duna Palota Kultúrális Kht. 1051 Budapest Mérleg u. 3. Tel.: 1/469-2971, BM: 10-611 Fax: 1/469-2969, BM: 10-568 Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB 10023002-01709805-00000000 Felelõs kiadó: Dr. Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 Elõfizetési díj: egy évre 3000 Ft (áfával)

a

r

t

a

l

o

m

fókuszban Privatizált építészeti tűzvédelem?................................................................................ 6 A tűzvédelmi műszaki leírás az új OTSZ tükrében...................................................... 7 Mit tartalmazzon a tűzvédelmi műszaki leírás? I....................................................... 10 visszhang Kinek fütyül az OTSZ madara tűzoltó készülék tábla ügyben?................................. 15 informatika Mi befolyásolhatja a káresetek számának alakulását a településeken? ..................... 17 módszer Nem éghető lapostető hőszigetelő, akár tűzszakaszhatár kialakítására...................... 20 fórum VESDA aspirációs füstérzékelő berendezés szeminárium......................................... 22 kutatás Az aspirációs füstérzékelők vizsgálati módszerei ..................................................... 25 nemzetközi gyakorlat Balaton 2008 nemzetközi katasztrófa-elhárítási gyakorlat . ...................................... 30 Technika a köbön....................................................................................................... 35 megelőzés Zónabesorolás – gázok és porok robbanásveszélyes zónái........................................ 37 Tűzoltósági beavatkozási központ.............................................................................. 39 Új OTSZ tűzjelző fejezet: „Szabályozás, ötlettől a bontásig”...............................................42 A víznek tilos, de a vízködnek szabad........................................................................ 45 tanulmány A lángérzékelők elhelyezésének szabályai................................................................. 47 tűz- és káresetek Gázrobbanás a miskolci csatornában.......................................................................... 49 technika Tűzoltó repülőgépek a Balaton felett......................................................................... 52

Címlapon:

„Minőségi oltóhabok – minden veszélyhelyzetre” Alkoholálló univerzális AFFF habanyagok: AFFF habanyagok: Szintetikus habanyagok:

HESZTIA©

MOUSSOL – APS LV (1/3%) MOUSSOL – APS (3/3%) MOUSSOL – APS f-15 (3/5%) STHAMEX - AFFF 1%, 3%, 6% STHAMEX f-15

Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft.

H-2096 Üröm, Görgey u. 26/A Tel.: +36 (26) 350-746 +36 (26) 350-459 +36 (26) 351-042, Fax: +36 (26) 351-464 Mobil tel.: +36 (20) 567-9731 E-mail: [email protected] Web: www.hesztia.hu

VÉDELEM 2008. 1. szám ■ TARTALOM

5

f

ó

k

u

s

z

b

a

n

Terület Építési ügyek

Privatizált építészeti tűzvédelem? Minden építészeti terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció, azonban ahol a jogszabály megköveteli a szakhatóság közreműködését, azt csak tűzvédelmi szakértő készítheti. Ez az előírás fokozott izgalmat váltott ki szakmai körökben.

száma aránya Beépített tűzjelző berendezések száma aránya Beép. tűzoltó ber. száma aránya

Budapest (4 régió)

Pest megye (10 parancsnokság)

2892 ügy 11 %

2910 ügy 11 %

710 ügy 26 %

356 ügy 13 %

273 ügy 52 %

64 ügy 12 %

még fel is erősítette. Az eddigieknél felkészültebb szakemberek megjelenése a másik oldalon javítja a terveket, de növelheti a specializálódás elmaradásából eredő hiányérzetet.

Fokozott várakozás

Mekkora piac?

Az izgalom részben annak szól, hogy mekkora piac nyílik meg a reménybeli szakértők előtt, részben pedig a hatóság szakembereinek jövőbeni szerepére kérdeznek rá sokan. A másik kétely az új jogszabály „finom” megfogalmazásának szól „ a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt bevonni a tűzvédelmi műleírás készítésébe.” Az egyik kérdés: mit jelent bevonni? Erre a szöveg egyértelmű választ ad. „A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti.” A tűzvédelmi szakértőket, pedig a 6/2007 (III. 13.) ÖTM rendelet felsorolja. Ebből a szempontból akadémikus vitának tűnik azon elmélkedni, hogy a tűzvédelmi szakértő által készített tűzvédelmi műleírás szakvélemény-e? Nyilván nem szakvélemény, hanem olyan szaktevékenység, amelyet csak szakértői nyilvántartásba vett személyek végezhetnek. Ez bizony – bárhogy csavarjuk is - szerves része a tervezői munkának. Más oldalról a szakhatóság szerepe lényegében nem változik, csak remélhetően szakszerűbb tervek elbírálásával kell foglalkoznia. Ugyanakkor több oldalról felvetődött a szakhatósági oldal felkészültségével kapcsolatos kétely. Ez gyakorlatilag annak felismerése, hogy a tűzmegelőzés szakmai ismerethalmaza rendkívül szerteágazóvá vált. Ez az ismeretmennyiség igényelné a specializálódást, azonban a jelenlegi struktúra – a tűzvédelmi hatóságok üzemmérete – ezt nem teszi lehetővé. Mindezt a szakmai hiátust a közelmúltban lezajlott generációváltás, vagy más néven a tapasztalt szakemberek nyugdíjba, és ezzel a piaci szférába áramlása

A szakértők és reménybeli szakértők részéről a feladat nagysága és területi eloszlása a szakmai kihívás melletti fő kérdés. Ha az elmúlt 12 év tűzvédelmi építési statisztikai adatait vizsgáljuk, akkor jól látható, hogy 22-31 ezer között mozgott az éves esetszám. 2007-ben ez pontosan 26 537 olyan építési engedélyezési ügyet jelentett, amelyben a tűzvédelmi szakhatóság közreműködött. Ehhez kapcsolódott még 2 720 beépített tűzjelző berendezés, és 527 beépített tűzoltó berendezés tervezési ügye. Az ügyfajták területi eloszlását az elmúlt év megyei adatai jól szemléltetik. Figyelemre méltó ugyanakkor Budapest és Pest megye súlya a beruházásokban. A feladat méretét részben tovább árnyalja a 290/2007 (X. 31.) kormányrendelet, amely a kiviteli tervdokumentáció tartalmát szabályozza. Ennek a tűzvédelmi munkarészre vonatkozó tartalmi követelményeit a jogszabály felsorolja. A gyakorlatban kell majd az engedélyezési és a kiviteli tervdokumentáció közötti különbségeknek kikristályosodni.

6

FÓKUSZBAN ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

Visszatérve a címbéli kérdésre, a változás a nagyobb szakszerűség irányába mutató lépés, mégpedig többszörösen: • Az engedélyezési dokumentáció, tűzvédelmi műleírás készítésének szakértelemhez kötésével. • A kiviteli tervdokumentációk tűzvédelmi munkarészének előírásával. • Bizonyos kiviteli tervdokumentációk felülellenőrzésének elrendelésével.

Vágvölgyi László

A tűzvédelmi műszaki leírás az új OTSZ tükrében Egy tervezett épületnél különösen fontos, hogy használata biztonságos, azon belül tűzvédelmi szempontból is megfelelő legyen. Ez a felelősség mellett együtt gondolkodást követel a beruházás minden résztvevőjétől, a tervezőktől, engedélyező hatóságoktól, kivitelezőktől és a tűzvédelmi szakemberektől egyaránt. Mi változott ebben?

Tűzbiztonság új megközelítésben A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet: az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról (OTSZ) 2008. május 22-én lépett hatályba! Ez új helyzetet teremtett. Mindenekelőtt nézzük az előzményeket. Az Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény: az épített környezet alakításáról és védelméről) az építményekkel szemben támasztott általános követelmények között előírja, hogy az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét, d) a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget. Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen a) a mechanikai ellenállás és stabilitás, b) a tűzbiztonság, d) a használati biztonság, g) az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeit. Az OTÉK a tűzbiztonságról Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkező tűz esetén a) állékonyságuk az előírt ideig fennmaradjon, b) a tűz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen és mérgező elemet ne tartalmazzon, c) a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehetőleg ne terjedhessen tovább, d) az építményben lévők az építményt az előírt időn belül elhagyhassák vagy kimentésük lehetősége műszakilag biztosított legyen, e) a mentőegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen. Az OTSZ az építmények tűzvédelmi követelményrendszerének céljait tovább részletezi. Épületszerkezetek, építőanyagok és építési termékek Az épületszerkezeteket a tervezés során úgy kell kiválasztani, hogy az alábbiak teljesüljenek: a) az épületszerkezetek teherhordó képességüket tűz esetén az előírt időtartamig megtartsák, b) a tűzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, termékek tűz

esetén szerepüket az előírt időtartamig betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak, c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék, vagy irányítsák, d) az általuk okozott tűzterhelés, a belőlük fejlődő hő, füst, égésgázok mennyisége a lehető legkisebb legyen. Az építmények elhelyezése Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni, hogy: a) tűz esetén a szomszédos épületeket, építményeket gyulladásveszély, a tűz átterjedésének veszélye ne veszélyeztesse, b) a tűzoltóegységek az épületeket, építményeket akadálytalanul, késedelem nélkül megközelíthessék, c) a tűzoltó gépjárművek hatékony tűzoltási és mentési működése biztosított legyen, d) a környezetükben elegendő és alkalmas szabadterület legyen a kimenekülő személyek számára. Kiürítés és mentés Az épületeket, építményeket úgy kell kialakítani, hogy: a) a benntartózkodó személyeket tűz esetén gyorsan és figyelemfelkeltő módon (indokolt esetben több szakaszban) tájékoztathassák, riaszthassák, b) a benntartózkodó és önálló menekülésre képes személyek az előírt normaidőn belül biztonságos helyre vagy védett térbe távozhassanak, c) a mozgásban/cselekvőképességben akadályozott, vagy fogyatékos személyek segítséggel történő menekülése, mentése az ilyen rendeltetésű, és az akadálymentesen megközelíthető épületekben, építményekben biztosítva legyen, d) a kialakítás a kiürítési útvonalak késedelem nélküli használatát tegye lehetővé (felismerhetőség, megfelelő biztonsági jelzések alkalmazása, megvilágítás, akadályok feloldása, hő- és füstmentesség, átbocsátóképesség), e) a benntartózkodó állatokat el lehessen távolítani. Hő és füst elleni védelem Az épületek, építmények kialakítása során biztosítani kell az alábbiakat: a) a felszabaduló hő és füst a lehető leghatékonyabb módon eltávozhasson a szabadba, b) a felszabaduló hő ne csökkentse a teherhordó szerkezetek állékonyságát, c) az erre szolgáló eszközök, berendezések az előírt időtartamig hatékonyan és üzembiztosan működjenek, d) a benntartózkodók menekülési útvonalára a fejlődő hő és füst ne vagy csak olyan mértékben juthasson be, ami még nem nehezíti a menekülést (látótávolság, menekülési út felismerése, mérgező gázok hiánya, stb.), a kiürítési útvonalra előírt egyéb feltételekkel közösen, e) a tűzoltásvezetőnek legyen lehetősége a hő és füst elleni védelem eszközeinek hatékony használatára, a füst- és tűzterjedés befolyásolására, f) a tűzoltás elősegítése érdekében a szükséges helyeken kialakuljon a megfelelő füstmentes levegőréteg. Tűzoltó beavatkozás Az építmények, épületek kialakítása biztosítsa az alábbiakat: a) a jogszabályban előírt helyeken a tűzjelzés emberi közreműködés és késedelem nélküli, és megfelelő részletezettségű továbbítását összevont, vagy a tűzoltóság ügyeletére, b) indokolt esetben az épületbe, építménybe való, károkozás nélküli bejutást, c) az épület, építmény jellegének megfelelő oltóanyag-ellátást, annak gyors és hatékony igénybe vételét, VÉDELEM 2008. 3. szám ■ FÓKUSZBAN

7

d) a tűzvédelmi áramtalanítás lehetőségét a tűzoltók életének védelme érdekében, e) a kárhelyi rádióforgalmazást nehezítő körülmények esetén annak megkönnyítését, f) a mentésben közreműködők számára az épületen belüli gyors és biztonságos közlekedést, irányfelismerést utánvilágító, vagy világító menekülési útvonaljelző biztonsági jelzések alkalmazásával, g) a különböző tűzvédelmi berendezések, eszközök használatát, kezelését, azok utánvilágító, vagy világító biztonsági jelzésekkel történő megjelölésével.

Véleményem szerint az itt szereplő többlet követelmények egy részével már az építési engedélyezési dokumentációhoz készített tűzvédelmi műleírásnál is kellene foglalkozni. A tűztávolság meghatározása már a tervezés kezdeti fázisában is fontos. A szükséges oltóvíz biztosítás időtartama a tűzterhelés függvénye, sőt bizonyos épületek (pl. tárolási épületek) megengedett tűzszakasz-területét se lehetne meghatározni a tűzterhelés ismerete nélkül. (A 19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendelettel kiadott Nukleáris Tűzvédelmi Szabályzat további speciális előírásokat tartalmaz, amelyet itt nem részletezek.) Ki készíthet tűzvédelmi műszaki leírást?

Mi írja elő a tűzvédelmi fejezet, dokumentáció, műleírás készítését? A tűzvédelmi tv. már 1996-tól előírta, hogy a felelős tervező köteles a tervekhez tűzvédelmi fejezetet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a vonatkozó jogszabályokban, hatósági előírásokban foglalt követelmények kielégítését. A kivitelező pedig köteles a tervben szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani és a tervezési hiányosságok megszüntetését a felelős tervezőnél, illetőleg a beruházónál kezdeményezni. A tűzvédelmi követelmények érvényesítéséről mind a felelős tervezőnek, mind a kivitelezőnek írásban kell nyilatkoznia. Az új OTSZ szintén előírja, hogy az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció! Mit kell tartalmaznia a tűzvédelmi műleírásnak, dokumentációnak? Az új OTSZ és a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint is a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció tartalmazza: a) az épület megközelíthetőségére, b) oltóvíz ellátására, c) tűzveszélyességi osztályba sorolására, tűzállósági fokozatára, d) az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire, e) a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, f) épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint g) a tűzjelzésre és oltásra vonatkozó megoldásokat. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet előírja, hogy a kivitelezési dokumentáció tűzvédelmi munkarésze tartalmazza: a) az építmény megközelíthetőségét, tűztávolságát, b) az építmény oltóvíz-ellátásának biztosítását, c) az építmény tűzveszélyességi osztályba sorolását, tűzállósági fokozatát, d) a tűzszakaszok elhelyezkedését, a tűzszakasz-határokat és azokon található nyílászárók és átvezetések leírását, e) az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereit, f) a tűzterhelés meghatározását, g) a kiürítési feltételek biztosítását, h) az épületgépészet és a villámvédelmi rendszer kialakítását, valamint i) a hő- és füstelvezetésre, tűzjelzésre és tűzoltásra vonatkozó megoldásokat. 8

FÓKUSZBAN ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

A tűzvédelmi műleírás készítése 2008. május 22-ig nem volt szakmai végzetséghez kötve! Az új OTSZ viszont kimondja, hogy a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme, építész-, elektromos-, gépész tűzvédelmi szakértő) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. Vegyipari, olajipari és gázipari tervezés során a szakterületnek megfelelő tűzvédelmi szakértő közreműködése is megengedett. (A 9/2006. (II. 27.) IM rendelet szerinti igazságügyi szakértői szakterület megnevezése: Építmények tűzvédelme. 6/2007. (III. 13.) ÖTM rendelet szerinti tűzvédelmi szakértői szakterületek: Építész, Elektromos, Gépész, Olajipari, Gázipari, Vegyész tűzvédelmi szakértő.) Mikor kell szakhatóságként közreműködni az építésügyi hatósági eljárásokban? Építésügyi hatósági eljárásokban a szakhatsági közreműködés a tűzvédelem területén kötelező az „A–C” tűzveszélyességi osztályba tartozó és az „A–B” tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m2 alapterület feletti „D–E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, közösségi épületek (mindegyik!), valamint (a pinceszintek kivételével) a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépületek építésügyi hatósági (kivéve a bontás) engedélyezési eljárásaiban. (46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 2. számú melléklete szerint.) Kivitelezési dokumentáció ellenőrzése A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet előírja a kivitelezési dokumentáció tervellenőrzését az alábbi esetekben: • tömegtartózkodásra szolgáló építménynél, • olyan építménynél, amelynek váratlan tönkremenetele, vagy veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset 300 főt meghaladó számú személy életét, egészségét veszélyeztetheti, • honvédelmi és katonai célú építményeknél. A tervellenőrnek - egyebek mellett - a tűzbiztonság követelményeit is vizsgálnia kell és, ha azt állapítja, hogy a dokumentáció nem megfelelő, akkor a kivitelezési tevékenység nem kezdhető meg. Vágvölgyi László ny. tű. alezredes, tűzvédelmi szakértő Tel.: 20-921-6741, e-mail: [email protected]

Vágvölgyi László

Mit tartalmazzon a tűzvédelmi műszaki leírás? I. Az új OTSZ hatálybalépésével a Tűzvédelmi műszaki leírás tartalmi követelményei és a készítők köre alapvetően megváltozott. Melyek az új követelmények?

• Az épület főbb adatai: – alapterület, – szintek száma, – legfelső használati szint szintmagassága, – befogadóképessége, – épületen belüli elrendezés, – kiürítési útvonalak, közlekedők, lépcsőházak (száma, típusa), – stb. • Tervezett építési mód, • Technológiai folyamatok megnevezése, rövid leírása. • Szomszédos épületek adatai. • Korábbi előzmények, egyeztetések főbb adatai.

Mikor kell tűzvédelmi szakembert bevonni? Tűzveszélyességi osztályba sorolás Tűzvédelmi szakembert már a tervezés elején be kell vonni a tervezési folyamatba! Ezzel sok későbbi probléma elkerülhető. Ugyanis, ha a tervezés végén a már az elkészült tervekre kell tűzvédelmi műszaki leírást készíteni, sok-sok kellemetlenséggel találhatjuk szembe magunkat. Ilyenkor rendszerint a kész tervek után derül ki, hogy pl. a tervezett épület tűzszakaszolása nincs megoldva, nagyobb a megengedettnél, vagy a tervezett épületszerkezet tűzvédelmi követelménye nem megfelelő (pl. acél tartószerkezet tűzállósági határértéke). Az is fejtörést okozhat, ha nem számoltak a beépített tűzjelző vagy oltóberendezés létesítésével, és ennek költséghatása a tervezés végén derül ki. Még rosszabb a helyzet, ha a nem megfelelő tűzvédelmi terv miatt az építési engedélyezési eljárásban hozzájárulást megtagadó szakhatósági állásfoglalást ad ki a tűzoltóság. Fontos az is, hogy tervek egyeztetése a szakhatóságokkal - így a tűzoltósággal is - időben megtörténjen, különösen figyelni kell az előírt kötelező egyezetésekre (pl. tűztávolság, tűzcsapok, stb.) eltérési engedélyezésekre. Amennyiben eltérési engedély szükséges, ezt az építési engedélyezési eljárás előtt kell lefolytatni és a határozatot az építési engedélyezési tervdokumentációhoz kell csatolni. A tűzvédelmi műszaki leírásban az alábbi fontosabb adatokat, információt indokolt rögzíteni, mely alapján az illetékes tűzoltóság hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást tud kiadni az engedélyezési eljárás során.

Tűzvédelmi bírság A 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet szerint maximum 3.000.000.– Ft összegű tűzvédelmi bírság szabható ki: • Tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket. A bírság összege, ha a szabályszegést tűzvédelmi létesítési szabály megszegésével valósították meg, akkor a létesítés költségének legalább 10%-a. • Ha a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítésére vonatkozóan a tervező, illetőleg a kivitelező valótlan nyilatkozatot adott. A bírság összege a tervezői, illetőleg a kivitelezői díj legalább 10%-a.

1. Alapadatok • Az építmény helye, jellege, rendeltetése. 10

FÓKUSZBAN ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

Célszerű a tűzveszélyességi osztályt a tervezési folyamat elején tisztázni, mivel nagyon sok tűzvédelmi követelmény a tűzveszélyességi osztály függvénye. A tűzveszélyességi osztályba sorolást: – az előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt, stb. anyag fizikai és kémiai tulajdonságai, – a technológiák tűzveszélyességének jellemzői, – a rendeltetés szerinti tevékenység határozza meg. A tűzveszélyességi osztályba sorolás szabályait az OTSZ 5. rész II. fejezet 2. pontja tartalmazza. A részletes, helyiségekre lebontott tűzveszélyességi osztályba sorolást - néhány egyszerű épület kivételével - célszerű táblázatos formában megadni. Tűzveszélyességi osztályba sorolás Helyiség, tűzszakasz, építmény, szabadtér alapterülete (m2) A B C D E Összesen

Helyiség, tűzszakasz, építmény, szabadtér megnevezése

Alapterület (m2) %

3. Az épület megközelíthetősége Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú, legalább két nyomvonal szélességű, a tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas út. Tűzoltási felvonulási terület: az épületek tűzoltására, mentésére szolgáló a homlokzat előtt létesített, megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú, legalább két nyomvonal szélességű terület (út) - amelynek méretét a tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg - s amely a tűzoltás technikai eszközeinek (emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, gépjárműfecskendő), és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja. A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. A középmagas és magas épületek, valamint néhány egyéb létesítmény esetében tűzoltási felvonulási területet kell kialakítani, melyre további speciális előírások vonatkoznak. A tűzoltási, felvonulási terület kialakítását /annak műszaki paramétereit, szélességét,

teherbírását, az épülettől való távolságait, hogy az épület melyik oldalán (oldalain) szükséges kialakítani, stb./ az építési engedélyezési eljárás keretében a tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg és a helyszínrajzon jól látható módon jelölni kell. A részletes követelményeket az OTSZ 5. rész I/5. fejezet tartalmazza. 4. Tűztávolság Tűztávolság: az építmények, és a szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság. Tűztávolság célja, hogy: • a tűz átterjedését korlátozza, • a tűzoltó egységek beavatkozásának lehetőségét biztosítsa, • az épületből menekülő, menekítendő személyek megfelelő, biztonságos helyre való eltávozását és/vagy eltávolítását biztosítsa. Tűztávolság nem értelmezhető azoknál az épületeknél, ahol a tűzoltóság jogszabály alapján nem minősül szakhatóságnak, az ilyen esetekben az épületek közötti távolság megfelelőségét a tűzoltóság nem vizsgálhatja. Az épületek között szükséges tűztávolságot az alábbi körülmények együttes vizsgálatával, mérlegelésével az OTSZ 5. rész I/6. fejezet 3. és 4. táblázataiban szereplő minimális és maximális értékeken belül határozza meg a tűzoltóság. Épület építészeti tulajdonságai • építmény (homlokzat) magasság • szembenálló homlokzatok anyaga, tagoltsága, nyílások felületaránya • tetőszerkezet anyaga • homlokzatra nyíló helyiségek funkciója • szomszédos épület kialakítása, funkciója • az épület befogadó képessége Épület tűzvédelmi tulajdonságai • beépített tűzvédelmi berendezés megléte, kialakításának módja, korszerűsége • elsődleges épületszerkezetek tűzállósági fokozata • tűzveszélyességi osztályba sorolás • rendeltetés • vonulási távolság (létesítményi is) • oltóvíz ellátottság (külső, belső) • az elsődlegesen kiérkező tűzoltóság technikája • tűzterhelés • tűzjelzés módja Egyéb körülmények jellemző meteorológiai körülmények (szél, stb.) Néhány lakó-, valamint közösségi épület tűztávolsága Épület rendeltetése Kétszintesnél magasabb többszintes lakóépület Középmagas lakóépület Magas lakóépület Művelődési, kulturális, oktatási, nevelési, vallási épület Középmagas műv., kulturális, okt., nevelési, vallási épület Magas műv., kulturális, oktatási, nevelési, vallási épület

Min. tűztáv. 3 5 10 4 6 12

Max. tűztáv. 12 20 30 16 24 36

5. Tűzállósági fokozat Tűzállósági fokozat: egy építmény egészére, és tűzszakaszaira

Épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzői Tűzállóság: egy tárgynak azon képessége, hogy egy szabványos tűzállósági vizsgálatban egy meghatározott időtartamig teljesíti a megkövetelt stabilitási és/vagy integritási, és/vagy hőszigetelési, és/vagy más elvárt követelményeket. R – teherhordó képesség A szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül. E – integritás Az épületszerkezetnek egy elválasztó funkcióval rendelkező olyan képessége, hogy tűznek az egyik oldalán történő kitéttel szemben ellenáll anélkül, hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a ki nem tett felületen vagy a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának. I – szigetelés Az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkező tűzkitétnek anélkül, hogy szignifikáns hőátadás eredményeként a tűz átjutása bekövetkezne a kitett felületről a ki nem tett felületre. W – sugárzás Az épületszerkezeti elemek azon képessége, amely egy oldalon történő tűzkitét esetén vagy a szerkezeten keresztül, vagy a ki nem tett felülettől a szomszédos anyagok felé irányuló jelentős hősugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a tűz átmenetének valószínűségét. M – mechanikai hatás: az épületszerkezeteknek az a képessége, hogy ütésnek ellenállnak abban az esetben, ha a tűzben egy másik komponens szerkezeti hibája következtében az illető szerkezethez ütődik. C – önzáródás: egy ajtó- vagy egy zsaluszerkezet azon képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ez által lezár egy nyílást. S – füstáteresztés: épületszerkezetek azon képessége, hogy csökkentik, vagy eliminálják a gázok vagy a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra. G – „koromtűz”-zel szembeni ellenálló képesség: kémények és égéstermék-elvezetők ellenálló képessége koromlerakódásból származó tűzzel szemben. P vagy PH – üzemképesség fenntartása: kábelek áramellátási és/vagy jelátviteli képességének folyamatos fennmaradása tűz esetén. K – tűzvédő képesség: fal és mennyezetburkolatok, valamint álmen�nyezetek azon képessége, amely a mögöttük/fölöttük lévő anyagnak egy bizonyos ideig védelmet biztosít tűzzel, szenesedéssel és más hőkárosodással szemben. Tűzállósági teljesítmény meghatározása percben történik (pl. R45, R45 EI 30).

vonatkozó olyan kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek tűzállósági határértékének és éghetőségének követelményeit az építmény/tűzszakasz tűzveszélyességi osztálya, esetenként rendeltetése és szintszáma alapján. A tűzállósági fokozatot: • a tűzszakasz tűzveszélyességi osztály, • a rendeltetés vagy • a szintszáma alapján kell meghatározni. Tűzállósági fokozat: I, II, III, IV, V. Az építményt vagy tűzszakaszt tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően: • „A” és „B” tűzveszélyességi osztály esetén I-II., • „C” tűzveszélyességi osztály esetén I-III., • „D” tűzveszélyességi osztály esetén I-IV., • „E” tűzveszélyességi osztály esetén I-V tűzállósági fokozatnak megfelelően kell létesíteni. A rendeltetéstől függő tűzállósági fokozat meghatározását és további részletes követelményeket az OTSZ 5. rész I/4. fejezet VÉDELEM 2008. 3. szám ■ FÓKUSZBAN

11

tartalmazza. A tűzállósági fokozat egyéb tűzvédelmi követelményekre is hatással van, így befolyásolja a kiürítés megengedett időtartamát a tűzszakaszok megengedett nagyságát, stb. 6. Épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paraméterei Az OTSZ legjelentősebb változása az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolásánál és az épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzőinél történik. Építőanyagok tűzvédelmi osztályai Az építőanyagokat a tűzvédelmi előírások alkalmazása szempontjából a tűzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos szabványban rögzített besorolási kritériumok alapján tűzvédelmi osztályokba sorolják. Az osztályba sorolás szempontjait az MSZ EN 13501-1 szabvány tartalmazza. Építési anyagok tűzvédelmi osztályainak jelölése: • A1; A2; B; C; D; E; F Padlóburkolatok tűzvédelmi osztályainak jelölése: • A1fl; A2 fl; B fl; C fl; D fl; E fl; F fl Füstképződési kategóriák jelzései: • s1; s2; s3 Égve csepegési kategóriák jelzései: • d0, d1, d2 Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítményét – szabványos akkreditált laboratóriumi vizsgálatokkal, vagy – a vonatkozó Eurocode tűzállósági méretezési szabványok alapján számítással kell meghatározni és igazolni. A betervezett épületszerkezetek tűzvédelmi követelményeit praktikus táblázatban rögzíteni. Épületszerkezet megnevezése

Épületszerkezet anyaga

Előírt

Tényleges

Tűzvédelmi osztály és tűzállósági teljesítmény

Értékelés

7. Tűzterhelés Tűzterhelés: az építmény, épület adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített éghető anyagok tömegéből (kg) és fűtőértékéből (MJ/kg) számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke, MJ/m2-ben. A tűzterhelés meghatározása a tűzszakasz, az oltóvíz, stb. miatt szükséges. Tűzterhelés fajtái: • Állandó tűzterhelés • Időleges tűzterhelés • Normatív tűzterhelés Néhány példa a lakó- és közösségi épületek, épü­letrészek normatív tűzterhelési értékeire 14

FÓKUSZBAN ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

Szerkezetek csoportosítása Az egyes tűzszakaszok tűzállósági fokozattól függő követelményeit – tűzállósági fokozatonként csoportosítva – az OTSZ 5. rész I/4. fejezet táblázatai tartalmazzák az épület szintszáma és az alábbi szerkezetek szerinti csoportosításban: Teherhordó falak és pillérek • Teherhordó pillérek • Teherhordó falak • Falszerkezetek merevítő elemei Tűzgátló szerkezetek • Teherhordó tűzgátló falak • Nem teherhordó tűzgátló falak • Tűzfalak • Tűzgátló födémek • Tűzgátló ajtók tűzszakasz-határon • Tűzgátló csappantyúk tűzszakasz-határon • Tűzgátló tömítések, kiegészítők tűzszakasz-határon Menekülési útvonalak (nem tűzgátló) szerkezetei • Nem teherhordó lépcsőház falak • Középfolyosók, zárt oldalfolyosók határoló falszerkezetei • Lépcsők és lépcsőpihenők tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó szerkezete • Falburkolatok • Álmennyezetek • Padlóburkolatok • Álpadlók szerkezete • Hő- és hangszigetelések menekülési útvonalak határoló szerkezetein belül Vízszintes térelhatároló szerkezetek • Pinceszintek közötti és pince fölötti födémek • Emeletközi födémek • Teherhordó gerendák • Tetőfödémek tartószerkezetei • Tetőfödémek merevítő szerkezetei • Nyílásáthidalások • Fedélszerkezetek Szakipari szerkezetek • Vázkitöltő falak (külső homlokzati falak) • Függönyfalak • Válaszfalak • Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m2-ig) • Gépészeti aknák falszerkezete • Falburkolatok általános helyen • Álmennyezetek általános helyen • Padlóburkolatok általános helyen • Álpadlók szerkezetei általános helyen • Hő- és hangszigetelések általános helyen (amennyiben szerkezet külső síkján, burkolatként találhatók) • Felülvilágítók • Csapadékvíz elleni szigetelések • Gépészeti aknák nyílászárói

Az épület rendeltetése

Normatív tűzterhelés (P) MJ/m2

Bevásárlóközpont Bútorbolt, bútoráruház Étterem Festékbolt Könyvtár Lakások

400 600 300 1000 2000 400

A táblázatban nem szereplő tevékenység, valamint az összes tárolási és mezőgazdasági épület tűzterhelési értékeit a valóságnak megfelelően kell kiszámítani. A tűzterhelés számítást és a mértékadó tűzállósági követelmények számítását az OTSZ 5. rész I/8. fejezet tartalmazza. Vágvölgyi László ny. tű. alezredes, tűzvédelmi szakértő T.: 20-921-6741, e-mail: [email protected]

v

i

s

s

z

h

a

n

g

Kovács Gábor

Kinek fütyül az OTSZ madara tűzoltó készülék tábla ügyben? Hurrá megjelent az új OTSZ! Az új szabályok majd rendet raknak, egyenlő esélyeket teremtenek a kiváló hazai termékeknek is – gondoltam, amikor kézbe vettem az új kódexet. Nem kellett sokáig lapoznom a csalódásig!

Gáz van a tábla körül Közhely, minden nagy tűz kicsiben indul, s a jó és jól látható tűzoltó készülék milliókat menthet meg. Ha jól alkalmazzák, nem kerül a cég a lapok címoldalára üszkös fotókkal. Ezért is örültem, hogy a külföldről már jól ismert utánvilágító jelöléseket nálunk is kötelezővé tették. Az OTSZ 5. számú mellékletének II. fejezet: 20.7. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell utánvilágító vagy világító biztonsági jellel megjelölni. 20.9. pontja szerint a tűzoltó készülék mellett fel kell tüntetni annak alkalmazására vonatkozó jelzést, amit a 3. táblázat tartalmaz. Nos a melléklet felsorolja a készülék típusokat, úgymint: • Vízzel oltó • Széndioxiddal oltó • Habbal oltó • ABC porral oltó • D porral oltó • BC porral oltó Néztem egyszer, néztem többször a gázzal oltókészüléket sehogy sem találtam! Gázzal oltó van – tábla nincs Arra gondolok, hogy ismét átvettünk gondolkodás nélkül valami nyugati safety hazai képviselőjétől egy meglévő táblázatot. Miközben hazánkban gázzal oltókészülék ügyben sikerült világszínvonalút, mondhatni egyedülállót alkotni. Hosszú ideig világszerte nem volt olyan gázzal oltó tűzoltó készülék, amely a halon oltókészülékek által hagyott űrt képes

volt betölteni. Ezt hazánkban kiváló műszaki innovációval a FM 200-as oltógáz hatékony kijuttatásának megoldásával sikerült megoldani. Az FM 200-as oltógáz beépített rendszerekben már bizonyított. Nem környezetkárosító. A halontól eltérően fizikai úton és nem kémiai úton hat. A lángokból olyan sok meleget von el, hogy a hőmérséklet az égés fenntartásához szükséges határérték alá süllyed. Hatása nem az oxigén elvonásul alapul, ezért az emberekre a fulladás veszély nem áll fenn. Nem korrozív hatású és az elektromosságot nem vezeti, megvédi az elektromos berendezéseket a hősokk hatástól. Nos ennyi jó tulajdonsága után kézenfekvő, hogy tűzoltó készülékben alkalmazzuk. Igen ám, de a nehézséget az okozza, hogy a palackban folyékony halmazállapotban lévő FM 200-ból rövid úton kell megfelelő oltási hatékonyságú gázt előállítani. Ezt a problémát egy technikai újítással – a világon elsőként - sikerült megoldanunk. Így eljutottunk oda, hogy mintegy a világot megelőzve hatékony kézi tűzoltó készüléket állítottunk elő, amely a független vizsgáló laboratóriumban is kiválóra vizsgázott. A vizsgálati dokumentumok szerint az oltóanyag kiáramlás kezdete a szabvány által előírt egynegyede, működési időtartama viszont a szabvány követelmények négyszerese. Tehát rendkívül gyorsan (1 s alatt) megkezdi az oltást és az előírtnál négyszer hosszabb ideig (31 s) tart a kiáramlás. Az eredmények alapján a készülék egyaránt alkalmas • szilárd anyagok, azaz az „A”, • éghető folyadékok, azaz a „B”, valamint • éghető gázok, azaz a „C” tűzosztályokba tartozó éghető anyagok tüzeinek oltására.

Clean Agent gázzal oltó Az exkluzív terekbe is bátran ajánlható rozsdamentes acélból készített Clean Agent gázzal oltó készülékünk RH 4 típus változatának vizsgálóintézet által tanúsított oltási teljesítménye 5A, 34B, és 1000 v-ig alkalmas feszültség alatti tűz oltására. A hatályos tábla szerint ez sem létezik.

Ez a több díjjal elismert hazai készülék, amellyel megelőztük a világot az OTSZ táblázata szerint nem létezik! Nem lehet jelölni, mert nincs ilyen tábla! Pedig egyszerű lenne (lett volna), mert mindent tud, amit az ABC porral oltó tud, tehát csak a tábla címét kell (kellett volna) megváltoztatni. Több esélyt nem is kérünk a hazai terméknek, ezt viszont igen! Nem feltételezek szándékosságot, inkább hibát, amelyet sürgősen korrigálni kell. Ellenkező esetben úgy járunk, hogy a saját hazájában zárnak ki egy terméket, amellyel végre sikerült világszínvonalút alkotni. Ezt akarják? Ha igen, akkor tudjuk, hogy kinek fütyül az OTSZ madara tűzoltó készülék tábla ügyben. Kovács Gábor igazgató SzKD Bt., Budapest VÉDELEM 2008. 3. szám ■ VISZHANG

15

Dräger UCF 1600/3200 hőkamerák Az utóbbi 10 év egyik leginnovatívabb tűzoltó és mentési munkák megkönnyítését (felismerés, gyors döntéshozatal) segítő eszköze a hőkamera. Az elmúlt két évben megnőtt a piacon kapható hőkamerák száma, ezért érdemes alaposan megvizsgálni mire is van szükségünk és mit enged meg a pénztárcánk.

Dräger. Technika az életért. www.draeger.com [email protected]

Paraméterek A Dräger Safety a mai igényeknek megfelelő technikai, kényelmi és biztonsági funkciókkal ellátott kamerát fejlesztett ki, a UCF 1600 és UCF 3200 hőkamerát. Lássuk milyen paraméterekkel rendelkezik: • Ma az aktuális trend a VOx (vanádium-oxid ) mikrobolométer chip, mely a korábbi ASi (amorf szilícium) chippel szemben, mivel sokkal jobb hőmérsékletérzékenységű. • A detektor felbontásában kétféle, a 160x120, vagy a 320x240 pixel felbontású kamera közül választhatunk. Több képpont, még „valóságosabb” kép, több információt takarhat. • Magasabb 60Hz-es képfrissítési frekvenciával vannak ellátva, mely „keresésnél”, tehát a kamera mozgatásánál gyorsabban reagál a környezet változásaira. • A megnövelt látószög szintén nagy segítségünkre van, fontos, hogy mekkora részt veszünk észre az előttünk lévő térből. A kis látószögnél nagyobb eséllyel alakul ki csőlátás. (UCF 1600 Horizontális: 44°, Átlós: 55 °, UCF 3200 Horizontális: 54°, Átlós: 68 °) • A kamerák rendelkeznek direkt hőmérséklet méréssel, ami kijelző szálkeresztjének metszésében mért hőmérsékletet jeleníti meg a kijelzőn. (UCF 1600/3200: -40 °C-tól +590 °C-ig) • Képmegjelenítésnél, mivel a túl sok szín is zavaró lehet, a Dräger 4 színt alkalmaz, ezek a sárga, narancs, vörös kék, viszont egy képet 6 színpalettán is megnézhetünk, segítve a helyzet/döntés hatékonyságát. • A személykeresés egyik legjobb lehetősége a Thermal scan technológia, mely leegyszerűsítve, nem más, mint a képek hőmérséklet szerinti befestése. A vizsgálandó hőmérsékleti határok (-20 °C-tól +120 °C-ig) beállításával, a beállított értéknél magasabb hőmérsékletek a képen sárgaszínnel jelennek meg Mi is ez? További fejlesztések Design: Ezek a kamerák nem csak kisebbek, ütés és vízállók, de a Dräger gondolt arra is hogy pl. kúszásnál, hogyan lehet a kamerára vagy a markolatára támaszkodni. A video és képrögzítés ma már bevett dolog, ami bevetés utáni kiértékelést / gyakorlást szolgálja, valahol csak kép vagy csak video elérhető a UCF-n mindkettő. A telemetrikus képátvitel a bevetésben lévő kamera jelet sugároz ki, amit a bevetés vezetők egy külső monitoron láthatnak. Ez is mutatja

A Drägernél reméljük, hogy a magyarországi tűzoltóknál lévő 33 db Dräger hőkamera már segített a munkájukban és jövőben is gondolnak ránk, bizalommal ajánlják tovább. (x)

i

n

f

o

r

m

a

t

i

k

a

Bakonyi Erika

Mi befolyásolhatja a káresetek számának alakulását a településeken? A Kaposvári Egyetemmel végzett vizsgálat újdonsága, hogy – 19 ezer eset adatait feldolgozva – településszintű elemzés készült a tűzoltói beavatkozások alakulásáról Somogy megyében 1998-2006 között.

Módszertan Az elmúlt kilenc év (1998-2006) Somogy megyei eseteinek feldolgozásához a Tűzeseti/ Műszaki Mentési Jelentések adatait használtuk. Vizsgáltuk az adatok évenkénti változását, majd településenként a kilenc év során történt összes káresetet. Ezután különválasztottuk a tűzeseteket és a műszaki mentéseket, a tűzeseteken belül épülettűz, avartűz és egyéb kategóriát különböztettünk meg, a műszaki mentéseket balesetekre, viharkárokra és egyéb mentésekre osztottuk fel. Abból a munkahipotézisből indultunk ki, hogy a tűzesetek száma és a települések fejlettsége között összefüggés van. Ezért az összes adat vizsgálata után a települések esetszámát összehasonlítottuk közigazgatási területükkel és népességükkel, valamint a fejlettségi mutatóikkal a 2005. évi KSH adatok alapján. Ezek a diszlokációs számítások ismeretében a jövőbeni elemzésekhez is támpontul szolgálhatnak, s egyben ábrázolhatóvá válnak az egyes eseménytípusok relatív gyakorisági mutatói is. Összes eset Somogy megye 245 településében a vizsgált 9 évben (1998-2006) összesen 18960 esethez riasztották a tűzoltókat. A megyében az esetek 14,54%-a épülettűz, 28,58%-a avartűz, 11,25%-a baleset, 26,01%-a viharkár volt. A legtöbb tűzeset és műszaki mentés sorrendben Kaposváron, Siófokon, Barcson, Marcaliban és Nagyatádon történt, ez egybeesik a hivatásos tűzoltóságok székhelyével. Az összes eset 35%-át a megye négy legnépesebb települése adja, Kaposvárra 2882 esetben vonultak, ami az összes vonulás 15%-a. Csak Kaposvár és Siófok esetszámainak alakulása is jelentősen meghatározza az

összes esetszám alakulását, amelyet a korrelációs együttható értéke (0,873) is alátámaszt. Ennek ellenére a 100 lakosra jutó tűzesetek száma nem ezeken a településeken, hanem Ádánd, Csurgó, Fonyód, Hollád, Köröshegy, Siójut és Zamárdi településeken kiugróan átlag feletti. A szóródás 0,23 – 12,69 tűz/100 fő közötti. A műszaki mentések lakosságra és területre vetített számában kiugróan átlag feletti értéket mutatnak a Balaton parti települések (Bfenyves, Bboglár, Blelle, Fonyód, Siófok, Zamárdi), valamint Csurgó, Nagyatád, Marcali, Barcs települések. Az épülettüzek száma nem változott jelentősen az elmúlt kilenc év alatt. A balesetek azonban egyre gyakrabban fordulnak elő. A baleseti helyszínek jól mutatják a veszélygócokat. A Balaton parti településeken balesetek száma is magas, de külön vizsgálatot érdemel néhány kiugró relatív esetszámú település, mint Balatonkeresztúr (a megyei átlag 9-szerese) Kelevíz, Hollád, Szenyér, Simonfa, Szőkedencs, Zamárdi, Siófok, Balatonboglár. A tűzesetek és műszaki mentések arányát leginkább az avartüzek és viharkárok befolyásolják, ezeket pedig az időjárás határozza meg, ezért nagy eltérések mutatkoztak a kilenc év során. A legkiemelkedőbb változás az 1999-es esztendőben figyelhető meg, ekkor drasztikusan csökkent az avartüzek és nőtt a viharkárok száma. Az avartüzek és viharkárok számának változása egymással ellentétes tendenciát mutat, ennek iránya elsősorban a csapadék mennyiségétől és a hőmérséklettől függ. Érdekes módon az avartüzek és a parlagterületek között nincs szoros összefüggés, az emberi tényezőtől függ. Ugyanakkor a fakidőlések aránya, és időbeli eloszlása néhány helyen azt mutatja, hogy az időjárástól „függetlenedett”, vagyis egyfajta szociális segítségnyújtásként végzett favágásokról beszélhetünk. Fejlettség és esetszám Az első tíz legnagyobb esetszámmal rendelkező település megegyezik a tíz legnépesebb településsel, így megállapítható, hogy a népesség száma és a vonulások között szoros korreláció van (r=0,95!). Az esetek típusa szerint szoros összefüggés van a népsűrűség és a területegységre vetített épülettüzek száma között. A tíz legnagyobb esetszámmal rendelkező településből kilenc a felső ötödbe tartozik fejlettség szempontjából (Bálint, 2004). Figyelemre méltó tény, hogy a legtöbb eset a tűzoltóságok közelében történt, a vonulási idő növekedésével párhuzamosan csökken a vonulások száma. Különösen jól látható ez a területegységre jutó esetszámok területi megoszlását vizsgálva (5. ábra) A 100 főre jutó tűzesetek számát elsősorban az avartüzek száma befolyásolja. A legtöbb viharkár 100 főre vetítve Balatonmáriafürdőn és Balatonfenyvesen történt. A Balaton parti településeken az 1 km2-re jutó viharkárok száma is magas. A másik tapasztalat, hogy a viharkárok a tűzoltóságok székhelyén fordulnak elő leggyakrabban. A lakosság itt gyakrabban hívja a tűzoltóságot veszélyes fák kivágására, de lakásfelnyitásra, darazsak befogására, állatmentésre is. A központtól távolodva is egyre kevesebbszer fordul elő ilyen riasztás. A település közigazgatási területe nem áll szoros összefüggésben esetei számával (r=0,64). A legtöbb területegységre jutó eset érthetően a sűrűn lakott városokban és vonzáskörzetükben történt, Kaposváron 25,37 eset történt 1 km2-en, ami kimagasló érték a többi városhoz képest is. Kiemelkedő az épülettüzek száma, de első helyen szerepel az avartüzeket és a viharkárokat illetően is. A legtöbb területegységre jutó baleset a főutak menti települéVÉDELEM 2008. 3. szám ■ informatika

17

18

1 km2-re eső esetek száma

A tűzesetek megoszlása 100 főre vetítve

100 főre jutó esetek száma

Egy km2 -re jutó tűzesetek száma

INFORMATIKA ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

A műszaki mentések száma egy km2-re vetítve

Egy km2-re jutó balesetek száma és a megye főútvonal-hálózata seken történt. Balatonkeresztúron kiemelkedő a balesetek száma mind területéhez, mind lakosságához viszonyítva. Idegenforgalom A tűzesetek vizsgálatakor kiderült, hogy a Balaton parti települések – vélhetően a turizmusnak köszönhetően - nagyobb veszélyeztetettségnek vannak kitéve. Az összes Balaton-parti településen magas volt a tűzesetek száma, mind területükhöz, mind lakosságukhoz viszonyítva, főként az avartüzek száma volt kiemelkedő. Ebben nagy szerepe van a hétvégi házaknál, nyaralóknál végzett kerti munkák utáni, felügyelet nélkül hagyott égetéseknek is. Bakonyi Erika agrármérnök, mérnök-tanár

Az avartüzek megoszlása km2-ként

Irodalomjegyzék Központi Statisztikai Hivatal (2005): A dél-dunántúli megyék statisztikai évkönyvei Bálint Lajos (2004): Kistérségek egyenlőtlensége a Dél-Dunántúlon, Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Bp, 2004.06.09. Tűzeseti –műszaki mentési adatlapok VÉDELEM 2008. 3. szám ■ informatika

19

m

ó

d

s

z

e

r

Lestyán Mária

Nem éghető lapostető hőszigetelő, akár tűzszakaszhatár kialakítására A jövő épületének tűzvédelme a tervezési, kivitelezési fázisban formálódik. Ezért fontos az innovatív újdonságok lehetőségeinek megismerése és ennek birtokában a tervkonzultációs döntési folyamatban alkalmazása. Ilyen terméket a Monrock Max E inhomogén lapostető hőszigetelő lemezt mutatjuk be.

Monrock Max E inhomogén lapostető hőszigetelő lemez Az új Monrock Max E lemez egy nem éghető kőzetgyapot alapú lapostető hőszigetelő rendszer egyik eleme. Ezen túl a rendszer alkotó elemei, a hőszigetelő anyagon kívül, a Rockfall lejtésképző rendszer, az attikaék valamint a tűzvédelmi ill. akusztikus bordakitöltő elemek. Máris látható, hogy itt nem egy szigetelő lemezről, hanem egy tűzvédelmi rendszer együttesről van szó. Ebből is adódik, hogy minden elem fontos funkciót tölt be, ezért a Rockwool kizárólag abban az esetben vállal garanciát hő-, pára és tűzvédelmi szempontból, amennyiben kizárólag nem éghető anyagai kerülnek a tetőbe beépítésre. A terméket egyenes rétegrendű nem járható tetőkhöz lehet alkalmazni. De nézzük melyek is az előnyei az új Monrock Max E terméknek, természetesen tűzvédelmi szempontból: • Tűzvédelmi szempontból korlátozás nélkül beépíthető • A1s1d0 éghetőségi besorolás MSZ EN 13501-1 szerint, nem éghető, füstöt nem fejleszt, égve nem csepeg • 1000 °C feletti az olvadáspontja • Képes elviselni a nagy technológiai hőmérsékleteket (pl. bitumen ragasztás) • Alkalmas tűzterjedési gátak és tűzszakaszhatárok kialakítására • Képes megvédeni az épületszerkezeteket egy épülettűz során Hogyan véd a tűztől?

Új követelmények az OTSZ-ben Az épület tűzvédelmének kialakításában jelentős szerepe van az alkalmazott anyagok éghetőségének. Ismert, hogy a Rockwool vállalatcsoport nem éghető kőzetgyapot termékeit folyamatosan fejleszti alkalmazkodva a változó építőipari követelményekhez, sőt utat mutatva a biztonság terén is. De felvetődhet a kérdés, mit keres egy lapostető szigetelő rendszer egy tűzvédelmi szakfolyóiratban, azon túl, hogy nem éghető. Nos a tűzvédelmi követelmények változásaihoz igazított rendszer alkalmazási megoldásainak ismerete után válaszolhatunk a kérdésre. • A vízszigetelési technológiák, a növekvő hőszigetelési vastagságok, a változó szerkezeti kialakítások és végül de nem utolsó sorban a tűzvédelmi előírások változásai ugyanis egyre több elvárást támasztanak a hőszigetelő anyagokkal szemben. • Máris eljutottunk az új OTSZ-hez, amelyben a lapostetők hőszigetelő anyagaira is szigorúbb előírások vonatkoznak a korábbiakhoz képest. A szerkezetre vonatkozó követelmények is – igazodva az EU-s normákhoz – megjelentek, valamint a csarnokokra vonatkozó előírások is módosultak. Talán a legjelentősebb változás, hogy 1. tűzterjedés elleni gátakat kell létesíteni a csarnokjellegű tűzszakaszok esetén, amennyiben a hő- és füstelvezetés előírás, a füstszakasz-határok síkjában is, 2. amennyiben a közösségi funkciójú, tömegtartózkodású csarnoképület tetőfödémének térelhatároló szerkezete 60 kg/m2 felülettömeg alatti, akkor a térelhatároló szerkezet fölötti hőszigetelés legalább A2, s1, d0 kategóriába tartozó anyag lehet. 20

MÓDSZER ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

Mit is értünk azon, hogy képes megvédeni az épületszerkezeteket az épülettűz során? A titok a gyártástechnológiában rejlik! A Monrock Max E inhomogén lemez, ami azt jelenti, hogy anyagában két eltérő sűrűségű (szilárdságú) rétegből áll. A felső, kb. 2 cm vastag, különlegesen nagy testsűrűségű teherelosztó kőzetgyapot réteg igen nagy ellenállást tanúsít a beépítés és a karbantartás folyamán fellépő terhelésekkel, mechanikai igénybevételekkel szemben. Az alsó, kisebb testsűrűségű kőzetgyapot réteg rugalmas, biztosítja a tető élettartama alatt a dübelek folyamatos feszítő erejét, vagyis a dübeltányérok mindig felületen fogják meg a vízszigetelő lemezt. A speciális gyártástechnológiának köszönhetően a két réteg külön kötőanyag (éghető ragasztó) alkalmazása nélkül kerül legyártásra / kiégetésre. Ennek köszönhetően a korábbi anyagokhoz képest egy szilárdabb hőszigetelő anyagot kapunk, mely tűz során nagymértékben képes a keletkezett koncentrált hőt elosztani, valamint az éghető vízszigetelő anyagot támadó / azon terjedő tűz esetén is védelmet biztosít, mivel képes elnyelni az olvadó tetőszerkezet gyúlékony és folyékony összetevőit. A tűzvédelmi céllal gyártott bordakitöltő elem pedig megakadályozza, hogy forró levegő hatására terjedjen a trapézlemezes tetőkön a tűz egyik helyiségből a másikba. Amit tilos! Gyakori trükk a nem éghető és az éghető anyagok kombinált alkalmazása. Nos ez tilos! A lapostetők tűzzel szembeni ellenállását ugyanis csökkenti, ha kombináltan alkalmazunk nem éghető és éghető alapanyagú hőszigeteléseket (pl. lejtésképzés) lapostetőknél. Ezért cégünk a Rockwool nem vállal tűzvédelmi

Speciális kialakítása segíti a tűz ellen

A lapostető lejtésének kialakítása a nagyobb teher egy tűz során a trapézlemez gyorsabb tönkremenetelét eredményezheti. Új követelmények a lapostető tűzvédelmében Minősítő vizsgálatok

A kombinált megoldás – éghető és nem éghető anyag – alkalmazása tilos! garanciát azokon a tetőkön ahol, akár csak a lejtésképzés is éghető hab alapanyagú hőszigetelésből készül. Ugyanis, ha egy trapézlemez a tűz hatására eldeformálódik, abban az esetben hiába van nem éghető hőszigetelés az éghető alatt, a tűz mégis hozzá tud férni, és a vélt biztonság elveszett. Arról már nem is beszélve, ha még kavicsleterhelő réteget is alkalmazunk a felső éghető hőszigetelés megvédése érdekében, mert ebben az esetben

A lapostető szigetelő rendszer tűzzel szembeni ellenállásának vizsgálati eredményeit „beépítették a termékbe”. A vizsgálatokat követő értékelések figyelembe veszik a megvalósítható megerősített áthidalásokat és azokat a terheléseket, amelyeket külső tényezők, például a hó, szél, és a rendkívüli tűz terhelés, vagyis a tető alsó oldalának tűz terhelése idéz elő. Az MSZ EN 1365-2 szerint elvégzett vizsgálatok igazolták, hogy a trapézlemezes födémszerkezetek maximális REI 45 D1 tűzállósági határértékkel rendelkezhetnek, még megnövekedett hóteher esetén is. Amennyiben tervező, a tűzvédelmi szakhatóság tűzvédelmi szempontból biztos megoldást keres egy lapostető vagy csarnoképület tervezése során, javasoljuk figyelembe venni az új követelményeket és a Rockwool által kialakított megoldást. Ugyanis a növekvő hőszigetelő anyag vastagságokkal egy időben a tűzvédelemnek is egyre nagyobb szerepet kell kapnia az épületek tervezése során! Ez, vagyis az épületek hosszú távú tűzvédelme, pedig csak A1 nem éghető hőszigeteléssel biztosítható! A nem éghető hőszigetelések egy későbbi felújítás és funkció váltás esetén – akár szigorodó tűzvédelmi előírások mellett is - rugalmas lehetőségeket biztosíthatnak tervezők számára! Lestyán Mária építészmérnök, szakmai kapcsolatok manager Rockwool Hungary Kft. www.rockwool.hu VÉDELEM 2008. 3. szám ■ MÓDSZER

21

f

ó

r

u

m

VESDA aspirációs füstérzékelő berendezés szeminárium

A vezetékrendszer könnyen szerelhető

Március 27-én a budapesti Adina hotel konferencia termében mintegy 50 szakember vett részt azon, az Elektrovill Zrt., az Xtralis (VESDA), és az Austrade által közösen szervezett szemináriumon, amelynek célja az új EN 54-20 (pr.) szabvány ismertetése mellett az aspirációs füstérzékelő berendezésekkel kapcsolatos ismeretek elmélyítése és az új fejlesztések ismertetése volt.

Beszívott füst-érzékelők Eddig a szakma általában aspirációs füstérzékelőkről beszélt és így is terjedt el a köztudatban. Vagyis az aspirációs, vagy levegő mintavételezésen alapuló füstérzékelő egy olyan rendszer, amely egy csőhálózat kapilláris furatain keresztül a védett területről folyamatosan levegőt szív be. A beszívott levegő a rendszer „lelkét” képező speciális füstérzékelő kamrába kerül, ahol megtörténik annak analizálása. A rendszerek, illetve típusok közötti műszaki, minőségi különbségeket, és ezáltal az e rendszereket leginkább jellemző érzékenységüket, alapvetően ezen analizáló, kiértékelő kamra kialakítása határozza meg. A skála széles: gyártótól függően megtalálható úgy az egyszerűbb pontszerű érzékelőkkel kialakított megoldás, mint a VESDA esetében alkalmazott legkorszerűbb lézertechnikát alkalmazó mérőkamra egyaránt. Az említett új szabvány az EN 54-20 (pr.) egyenlőre csak angolul jelent meg. Címe lefordítva így hangzik: Tűzjelző berendezések Beszívott füst-érzékelők.

VESDA LaserPLUS: a legnagyobb érzékenységi tartomány (0,005 – 20% obs/m), s a védendő terület 4 aspirációs csőággal (50 fm/ág) 2000 m2 A közismerten nagy érzékenységű aspirációs (most már beszívott füst) érzékelők szabványának egyik legfontosabb változása az osztályozás, amely segítséget nyújt a tervezőknek, hogy az adott területre a legmegfelelőbb érzékenységű aspirációs füstérzékelőt válasszák. A hírek szerint 2009-re miden Európában működő aspirációs füstérzékelő típust tesztelni kell, hogy megfelel-e az új szabvány követelményeinek, ugyanis csak így kaphatja meg a CE jelzést.

Az EN 54-20 által leírt három érzékenységi osztály: Osztály

22

Osztályozás/Felhasználási terület

A

Magasfokú érzékenység a lehető legkorábbi jelzéshez a kritikus fontosságú, nagy légcserével rendelkező, vagy kiemelten kockázatos helyekre.

B

Fokozott érzékenység a hatékony, megfelelő időben történő érzékeléshez, kihívást jelentő környezetben, vagy kritikus fontosságú berendezések védelmére.

C

Normális érzékenység általános tűzjelzéshez, általános rendeltetésű helyiségekbe, illetve elérhetetlen terekhez.

FÓRUM ■ 2008. 2. szám VÉDELEM

A VESDA rendszer hazánkban

Kevin Botha felhívta a tervezők figyelmét az új szabványra, amely három érzékenységi osztályba sorolást tartalmaz azonban, nem tárgyalja a lefedett terület nagyságát. Nem mindegy ugyanis, hogy egy aspirációs rendszer csőhálózata hány furaton keresztül szívja a levegőt a meghatározott A, B vagy C osztály szerinti érzékenység biztosítása mellett. A VESDA-nál ez kedvezően nagy furatszámot jelent. A VESDA füstérzékelő is úgy működik, hogy szívóberendezése segítségével folyamatosan levegőt szív be az ellenőrzésére bízott területen felszerelt csőhálózat furatain keresztül. A levegőminta áramlásérzékelőn jut át, mely feladata érzékelni, ha a csőben dugulás keletkezett, vagy netán a csővezeték sérült, megszakadt. (Ez a VESDA Laser Focus berendezésnél már ultrahangos elven történik.) Ezután a levegő egy kétszintű szűrön halad keresztül. Az első színtű szűrés eltávolítja a port és egyéb szennyeződéseket a mintából, ami ezután bekerül a lézeres érzékelő – kamrába, ahol a füstrészecskék analizálása zajlik. A második szintű (ultra finom) szűrés tiszta levegőt adagol a mérőkamrába, hogy az érzékelő optikai alkotóelemeit megvédje a szennyeződés lerakodásától, ezzel elősegítve a további stabil működést, a kalibráció fenntartását és az érzékelő hosszú élettartamát. A levegőminta tehát a kalibrált érzékelő-kamrába jutott, ahol lézerfény sugárzásának van kitéve. Ha a minta füstöt tartalmaz, a fény azon szétszóródik, amit a mérőkamra rendkívül érzékeny, három ponton elhelyezett érzékelői érzékelnek (térhatású vizsgálat). Az érzékelők jelét különleges gondossággal fejlesztett szoftveres jelfeldolgozás követi. A feldolgozott jel (a választott konfigurációtól függően ) grafikus kijelzőn jelenik meg, és természetesen mint kimeneti információ (több szintű), akár kontaktus, akár RS kimeneti formában áll rendelkezésre. A VESDA füstérzékelőket a hasonló berendezések közül egyedülálló szolgáltatásai is kiemelik, mint: – a legszélesebb határok közötti érzékenység beállítás, – az öntanuló program, vagy – az önkalibráló program választásának lehetősége

berendezés 6 hónapon belül tönkrement, amint pedig megduplázódott a füstterhelés ez a folyamat radikálisan felgyorsult. A másik probléma a légkondicionálók használata, itt ugyanis a füst nagyarányú felhígulására kell számítanunk. Ez az a helyzet, ahol az aspirációs érzékelő kimagasló érzékenységét használhatjuk ki. A nagy légterű építményeknél, átriumoknál a mintavételi csövek ésszerű telepítése révén juthatunk még a pirolízis kezdeti fázisában a legkoraibb jelzéshez. Jól alkalmazható például ott, ahol fontos szempont a láthatatlanság (műemlék épület, börtön, exkluzív terek) ahol a kapilláris leágazások alig észrevehető módon telepíthetők. A VESDA füstérzékelő másik figyelemre méltó tulajdonsága, hogy extrém körülmények között is képes normál üzemben működni. Nos ez az állítás némi magyarázatra szorul. Igazán arról van szó, hogy a poros, agresszív gázos, hideg vagy forró környezetben az aspirációs rendszerben előtét egység alkalmazható, mely szűrheti, felmelegítheti, hűtheti a beszívott levegőt, így az a külső zavaró körülményektől függetlenül képes megbízhatóan dolgozni. (hűtőkamrák, textil, dohány, papír feldolgozó, malom stb.) Az aspirációs műanyag csőrendszer jól bírja a vegyszeres tisztítást, tömlős mosást és egyéb extrém hatásokat Meg kell említeni még egy speciális alkalmazási lehetőségét: Igen hasznos lehet, ha például arra van szükség, hogy az épületbe belépő levegő minőségét kell ellenőrizni annak érdekében, hogy ne legyen szükségtelen riasztás a külső térből belépő füstrészecskék miatt. Az előadó hét pontba foglalta a javasolt alkalmazási helyeket: • A kulcsfontosságú területeken (telekommunikáció, tiszta terek, szervertermek, közművek) • Ahol a füstérzékelés nehézségekbe ütközik (csarnokok, átriumok, színházak, sportlétesítmények, kiállító helyek) • Ahol a rendszer karbantartása nehezen oldható meg (aknák, kábelalagutak, álpadló és álmennyezet alatti térrészek, gyártóhelyiségek) • Ahol feltűnésmentes érzékelőkre van szükség (irodaépületek, templomok, műemlékek, szállodák, börtönök) • Ahol az evakuáció nehézkes lenne (bevásárló központok, sportcsarnokok, mozik kórházak, alagutak, gyermekintézmények, idősotthonok), tehát ahol rendkívüli jelentőséggel bír a lehető legkoraibb riasztás. • Ahol szélsőségesek a környezeti feltételek (erőművek, malmok, papír és textil üzemek, bányák, veszélyes terek, hűtőházak) • Amikor oltóberendezés vezérlése ( indítása ) a feladat. Mindezek az előnyök a sok mintavételi hellyel, az előnyös karbantartási feltételekkel, de különösen a beállítható riasztási szintekkel magyarázhatók. A korai figyelmeztetés már az okok kiderítésére is alkalmazható, és így a prevenció szolgálatába állítható. Miután a rendszer az ATEX előírásainak is megfelel, alkalmazható robbanásveszélyes környezetben is.

Hova alkalmas?

Teljesítményalapú tervezés

Botha úr felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy bizonyos helyeken – még a tűz kialakulása előtt – maga a füst is hatalmas károkat tud okozni. Informatikai, távközlési szolgáltatóknál vizsgáltak esteket, ahol csak füstképződés volt, és 30 μg/cm2 füst esetén a

Az előadó kiemelte a tervezési filozófia fontosságát! Megítélése szerint az előírás alapú tervezéssel szemben a teljesítményalapú tervezés a jövő útja, s ezt a VESDA rendszer maximálisan lehetővé teszi.

Kürti Ákos az Elektrovill Zrt. vezérigazgatója rövid bevezető előadásában vázolta a VESDA hazai útját, amely 1993-ban az IBM Székesfehérvári gyárában kezdődött, ahol a tiszta terek védelmére, a külföldi biztosító követelményeinek megfelelően, kiemelt figyelmet fordítottak. Azóta számos helyen – MNB számítógéptermei, CIB bank, Nokia komáromi üzeme, EGIS Gyógyszergyár, Bazilika stb. – alkalmazzák ezek továbbfejlesztett változatait. A konferencia célját az új fejlesztések és a szabványkövetelmények megismertetésében jelölte meg, amelyhez sikerült előadóként megnyerni Kevin Botha urat az Egyesült Királyságból. Hogyan működik?

VÉDELEM 2008. 2. szám ■ FÓRUM

23

Példaként többször hivatkozott arra a foci hasonlatra, ahol a szabadrúgást rúgó játékossal szemben felálló sorfal mellett kell eredményt produkálni a játékosnak. Hasonló a helyzet a légkondicionáló berendezéseknél is, itt is „cselezni” kell, és ki kell használni, hogy lehetőség van pl. a mintavételi csöveket a légbeszívó nyílások rostélyai elé vagy mögé helyezni az eredményes detektálás érdekében. Ehhez olyan műszaki megoldások társulnak, amelyekkel a normál érzékelés feltételei minden körülmények között biztosíthatók. Ezek között említette, hogy poros környezetben a berendezés méri a porterhelést, és a szűrőt a kijelzésnek megfelelően kell cserélni, valamint megismételte, hogy a mérőkamrába folyamatosan történik a különlegesen tisztított levegő befúvása annak érdekében, hogy az optikai rész tiszta maradjon. A rendszer 0 – 60 oC közötti tartományban dolgozhat, így a beszívott levegőt ennek megfelelően kell temperálni mielőtt az a detektorhoz jut. Ezek, valamint a berendezésben alkalmazott VESDA LaserFOCUS: a jelenlegi legfejlettebb technológia szoftverek biztosítják, hogy a rendszer egy kisméretű terek (250 – 500 m2) védelmére keletkező tűzet kezdeti szakaszában, már a füstnek mint látható kísérő jelének megjelenése előtt érzékelni legyen képes. A VESDA a korai jelzésen belül „figyelmeztetés”, „előjelzés”, 1 szintű ri- A tapasztalati bázis széles, hisz eddig 200 ezer VESDA rendszert asztás” kiváltására konfigurálható. Egyedülálló módon még egy telepítettek a világban. Összefoglalva elmondható: a VESDA „2 szintű riasztás” jelzés is beállítható, amely adott esetben már időt nyer a tűzzel szemben! közvetlen oltásvezérlésre szolgálhat.

Tûzvédelmi Kft. 1116 Budapest, Hunyadi János út 162. Tel.: 204-8669 Fax: 206-7233 E-mail: [email protected] Web: www.ifex.hu TELJESKÖRÛ TÛZ- ÉS MUNKAVÉDELEM, TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK, GYÁRTÁS, FORGALMAZÁS, ELLENÕRZÉS, SZERVIZ, SZAKTANÁCSADÁS, DOKUMENTÁCIÓK

Tohatsu kismotor szivattyúk

Túlnyomásos ventilátorok

Úszó szivattyúk 2-3 cm vízmélységig

THÖNI tûzoltósági nyomótömlõk

Úszó szűrő 2-3 cm vízmélységig

18V, 28V-os Milwaukee szerszámok mentési feladatokra

• Úszó szűrő 2 cm vízmélységig • Verseny sugárcsövek • SORBEUM vegyi mentesítőanyag • Tűzcsapok, tűzcsapszekrények és szerelvények • Műanyag zárókupak „C” és „B” • Ikertárcsás körfűrész, TwinSaw • PARATECH feszítő szerszámok • Akkumulátoros Milwaukee szerszámok • LEADER nagyteljesítményű sugárcsövek • Világító kötél, villogó jelzőfények, menekülő maszk

HAGYOMÁNY ÉS ÚJDONSÁG A TŰZVÉDELEMBEN = IFEX 24

FÓRUM ■ 2008. 2. szám VÉDELEM

k

u

t

a

t

á

s

Lőrik Noémi

Az aspirációs füstérzékelők vizsgálati módszerei A tűzesetek korai és biztonságos felismerésére nagy figyelmet kell fordítani, ugyanis emberi életben és anyagi javakban viszonylag rövid idő alatt nagymértékű kárt okozhatnak. A tűzjelző rendszerek fejlesztése folyamatos, és természetesen ezzel párhuzamosan minősítésük jogi és szabályozási háttere is állandó korrekcióra szorul. Ennek jegyében került bevezetésre – a ma már igen széles körben alkalmazott – az aspirációs füstérzékelők minősítésére és tanúsítására vonatkozó szabvány, mely a tanúsító szervezeteket is új kihívások elé állítja. Az alábbiakban a szabvány legfontosabb újdonságaiból adunk ízelítőt.

Laboratóriumi teszttűz helyiség elrendezése tatlanságuk” miatt, és nagytisztaságú terekben, hűtőkamrákban, kapcsolótermekben. Nagy előnyük, hogy képesek a tűznek kezdeti, még csak parázsló fázisában történő észlelésére, ezért a gyors beavatkozással sokszor milliós károk előzhetők meg velük. Milyen jelzési képességű?

Beszívott-füst vagy aspirációs érzékelők Az utóbbi években egyre inkább elterjedtek a beszívott-füst érzékelők, melyeket eddig aspirációs érzékelő néven ismertünk. Az új elnevezés a nemrég kibocsátott szabványban jelent meg. (www.mszt.hu) Az aspirációs rendszer egy optikai füstérzékelőből, egy szűrővel ellátott szívóventilátorból és a védendő területre telepített csőrendszerből áll. A csőrendszer adott pontjain levő nyílásokon, az úgynevezett mintavételi pontokon keresztül a ventillátor folyamatosan szívja be a levegőt, mely a szűrő után az érzékelő kamrába jut, majd a feldolgozó egység értékeli ki a levegőmintát. A vezérlő egység általában állítható kétszintű „előriasztás” és „tűzjelzés” kimenetet szolgáltat a kapcsolódó tűzjelző központ felé. A mintavevő furatok átmérője különböző lehet, általában két és tíz milliméter között változhat az érzékelőtől való távolságtól függően. A csőhálózat méretezésének célja, hogy a térből vett minta a lehető legrövidebb időn belül jusson el a detektorig, és lehetőleg minden furat közel azonos mennyiségű mintát vegyen a térből. Széleskörű alkalmazás A beszívottfüst-érzékelőket kényelmes felhasználásuk és biztonságos jelzési képességük miatt széles körben alkalmazzák. Szívesen használják műemléki épületek tűzvédelménél „látha-

Manapság különböző érzékelési elvű, érzékenységi szintű termékekkel találkozhattunk. A gyártók többféle kialakítású és felépítésű érzékelővel próbálkoztak, de nem volt rájuk vizsgálati szabvány. Jelzési képességüket nehezen lehetett megkülönböztetni, mert pontos jellemzőkre sem volt eddig szabályozás. Ezért a tervezői gyakorlatnak megfelelően az aspirációs hálózat szívónyílásainak kialakításánál a hagyományos detektorok elhelyezési szabályait alkalmazták. Kezdetben vizsgálatuk is a pontszerű érzékelők vizsgálati szabványa (MSZ EN 54-7:2003) szerint történt, de az aspirációs érzékelőkre jellemző nagy érzékenység nem volt mérhető, valamint a kialakításból adódóan a környezetállósági vizsgálatok sem voltak értelmezhetők. Ezt a hiányt felismerve indult fejlesztés egymással párhuzamosan több laboratóriumban. 2003-2006 között laboratóriumunk – az EMI Kht. ATEV Laboratóriuma – egy európai projekt keretén belül kutatási feladatokat oldott meg az aspirációs füstérzékelők teszttüze és osztályozása témában. A tesztek alkalmával különböző gyártmányú aspirációs érzékelőket teszteltünk, és a gyártó által előírt leghosszabb csőrendszert építettük ki. A legtávolabbi mintavételezési pontot bevezettük a teszttűz helyiség mennyezetén levő 3 méteres körre. A mintavevő cső kiépítésénél a gyárilag megadott számú maximális könyökidomot építettünk be. A többi mintavételi nyílásaiba a rendszer tiszta levegőt szívott be, ezzel alakítottuk ki a lehetető leghátrányosabb kiépítést. A teszttűz és a mintavevő pont közé beállítottunk egy 2 méter hosszú úgynevezett füstterelő csatornát, mely 1 m/s légáramlással keverte a füstgázt az érzékelő pont alatt. VÉDELEM 2008. 3. szám ■ kutatás

25

Teszttüzek jellemzői, és összehasonlítása a pontszerű és aspirációs füstérzékelők vizsgálatánál: MSZ EN 54-21:2007 szerinti aspirációs füstérzékelő Teszttüzek és jellemzőik

MSZ EN 54-7:2003 pontszerű füstérzékelő A-osztály

B-osztály

C-osztály

TF2 fa pirolízis

10 db fahasáb, 600°C fűtőlap m=2 dB/m

3 db fahasáb 420°C fűtőlap m=0,05 dB/m

5 db fahasáb 500°C fűtőlap m=0,15 dB/m

10 db fahasáb 600°C fűtőlap m=2 dB/m

TF3 pamuttűz

90 db pamutzsinór m=2 dB/m

26 db pamutzsinór m=0,05 dB/m

40 db pamutzsinór m=0,15 dB/m

90 db pamutzsinór m=2 dB/m

TF4 poliuretán

3db szivacslap (50×50×2 cm) y=6

TF5 n-Heptán folyadéktűz

3 db szivacslap (50×50×2 cm) y=6

650 g folyadék (33×33 cm felületen) y=6

140 g folyadék (10×10 cm felületen) m=0,1 dB/m

A vizsgálati rendszerbe gáz-analizátort és részecskeszámlálót építettünk be, ezzel biztosítottuk a vizsgálati eredmények vis�szavezethetőségét és megismételhetőségét. A szabványos tüzeken kívül, további tűzkísérleteket is végeztünk a valóságban előforduló tüzekkel és füstökkel: irodai papírral, toalettpapírral, koncentrált cigarettafüsttel, illetve konyhai főzőolaj égésekor keletkező füsttel. Az így keletkező aerosolok szilárd részecskéinek méretét és mennyiségét, a keletkező gázfajták szerint rögzítettük. A vizsgálatsorozatban az alábbi érzékelő kialakításokat alkalmaztuk (típusjelölés nélkül):

Az optikai elsötétedés megadása Az aktuális európai szabvány szerint dB/m az optikai elsötétedés (extincio) mértékegysége, mégis néha megtalálhatók a %/m vagy a %/ ft mértékegységek is. Átszámítás a következő táblázatban található:

26

dB/m

%/m

%/ft

0,01

0,230

0,070

0,05

1,145

0,351

0,10

2,276

0,700

0,15

3,395

1,048

0,20

4,501

1,395

0,30

6,675

2,085

0,50

10,875

3,451

0,70

14,886

4,797

1,00

20,567

6,782

KUTATÁS ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

210 g folyadék (17,5×17,5cm felület) m=0,3 dB/m

650 g folyadék (33×33 cm felületen) y=6

• Lézer-optikai elven működő aspirációs érzékelő • Kék, vörös és zöld színű fénysugárral működő aspirációs érzékelő • 70°, 100° és 130°-os beesési szöggel működő aspirációsoptikai érzékelő A 2. ábrán összehasonlítható formában láthatók a mérési eredmények: A TF2, TF3, TF4, TF5 teszttüzeknél és nem szabványos tüzeknél kialakult riasztási diagramok. Új vizsgálati szabvány 2007. április 1-jén jelent meg az MSZ EN 54-20:2007 szabvány, aminek az együttélési idő miatt 2009. július 1-je után kötelezően minden beépített aspirációs érzékelőnek meg kell felelni. A változások közül a teszttüzekre érdemes külön kitérni, melyek száma az eddigi 4-ről 10-re növekedett. Az új teszttüzek bővítése az aspirációs érzékelőkre jellemző nagy érzékenység miatt volt indokolt. Például a TF2 típusú teszttűznek három változata alkalmazható. Az érzékenyebb aspirációs érzékelőknél az eddig a 10 db bükkfahasáb helyett csak 3 db-ot kell a fűtőlapra helyezni, melyeket 500°C-ig kell hevíteni az eddigi 600°C helyett. A vizsgálat alkalmával a riasztási szintnek az eddigi 2 dB/m helyett 0,05 dB/m (A-osztály) vagy 0,15 dB/m alatt kell lennie. Osztályozás és rendeltetés A mintavételező eszközökre jellemző rugalmas felhasználási lehetőségekből következően, a beszívottfüst-érzékelők sokféleképpen és gyakran igen különleges körülmények közt is alkalmazhatók, így nem lehetséges pusztán típusteszteket és általános kritériumokat felállítani az összes alkalmazási lehetőségre. A felhasználási területek akármilyen sokszínűek is, a rendszertervezők és telepítők dolgát megkönnyítendő a három osztályból mindig a legmegfelelőbb érzékenységi osztályú választandó. Klimatizált, tiszta terekbe az A-osztályú, nagyon érzékeny érzékelő, üzemi környezetbe a B, vagy C besorolású. (Nem minden esetben a legérzékenyebb érzékelő a legjobb, mert porosabb helyen sok téves riasztást adhat, vagy akár véglegesen tönkre is mehet.)

TF2 teszttűz vizsgálat utáni fotó. Láthatóan a bükkfahasábok nem parázslottak el teljesen, mert a tűz lefolyása elég hosszú volt CE jelölés Az MSZ EN 54 szabványsorozat aspirációs érzékelőkkel foglalkozó 20. lapja a berendezés műszaki előírásait, vizsgálati módszereit tárgyalja. A szabvány 2007 áprilisától harmonizált, és 2009 júliusától a beszívottfüst-érzékelők tanúsítása egész Európában kötelező lesz, ami azt is jelenti, hogy mint építési termék vizsgálatára az Európai Közösségek Tanácsának 89/106/EGK irányelve, és az azt módosító 93/68/EGK irányelv vonatkozik. Ezért megfelelőség igazolást – tanúsításra, vizsgálatra és ellenőrzésre – az Európai Bizottságnak bejelentett (notifikált) szervezet (Notified body) adhat ki. A szabvány kötelezően ír elő vizsgálandó jellemzőket, és ezeket minden laboratóriumban azonosan meghatározott vizsgáló berendezésekkel lehet elvégezni. A szabvány előírja az osztályba sorolást: • A osztályú érzékelő: aspirációs füstérzékelő nagyon nagy érzékenységgel • B osztályú érzékelő: aspirációs füstérzékelő megnövelt érzékenységgel • C osztályú érzékelő: aspirációs füstérzékelő normál érzékenységgel A gyártó köteles a címkén feltüntetni az általa gyártott aspirációs füstérzékelő osztályát vagy azt, hogy milyen osztályokba tervezte, és az adott osztályozásba való megfelelőséget alkalmas teszttüzekkel szükséges igazolnia.

A TF2, TF3, TF4, TF5 teszttüzeknél és nem szabványos tüzeknél kialakult riasztási diagramok.

Lőrik Noémi az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. (ÉMI) Aktív Tűzvédelmi Eszközöket Vizsgáló Laboratórium vezetője VÉDELEM 2008. 3. szám ■ kutatás

27

ISO 901:2000 Nyilvántartási szám: 503/0804

Tûzvédelmi Szolgáltató Kft. ● tûzvédelmi szolgáltatást, ● bevonatokat, ● tûzoltó készülékeket, ● tûzvédelmi eszközöket, ● felszereléseket, ● tûzoló készülékek, felszerelések

ellenõrzését, javítását,

egy helyrõl

● tûzvédõ anyagokat,

● faanyagvédõ szereket, ● tûzgátló ajtókat

PIRO-VÉD Kft.

1102 Budapest, Szent László tér 20. Tel./fax: 260-9163 Telefon: 433-2475 E-mail: [email protected] Web oldal: www.piro-ved.hu

Piro-véd a tûztõl véd!

SZKD Foreign Trade

1027 Budapest, Margit krt 3. III. 20. Tel/fax:315-0896; 315-1037; 438-0527; 438-0528; 438-0529 e-mail: [email protected] Honlap: www.globalbusiness.hu/ szkd-kidde-deugra

n e m z e t k ö z i

g y a k o r l a t

Balaton 2008 nemzetközi katasztrófa-elhárítási gyakorlat Balatonszentgyörgy térségében 2008 május 13 – 15 között mintegy 40 szervezet 400 munkatársa és 70 járműve részvételével tartott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányításával a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófa-elhárítási és Nemzetközi Együttműködési Gyakorlatot. Az eseményeket és a háttértörténéseket foglaljuk össze.

az erdő. Az I-es kiemelt fokozatba sorolt egységek kiérkezésük után megkezdték a tűz oltását. 05.30-kor azonban a tűz átterjedt a közeli 200 hektáros nádasra, s a III-as kiemelt riasztásra kiérkező egységek 9.00-kor jelzik, hogy a terület alatti tőzegmezőben kráterszerű beégéseket észleltek. Erős a füstképződés. A fokozatot IV-es kiemeltre módosítják és kérik 3 átemelő szivattyú, 2 árokásó és 2 tolólapos gép valamint 2 VFCS és a környezetvédelmi mérőkocsi kirendelését. Az úton forgalom lassítás elrendeléséről döntenek. 09.48-kor a magas füstkoncentráció miatt felmerül Balatonújlak lakosságának kitelepítése. Közben a háttérben megkezdődtek a tőzegmező elárasztásának előkészületei, a vízügyi igazgatóság nagy teljesítményű szivattyúkat telepített a terület mellett húzódó árokhoz, és speciális árokásó gépekkel megkezdte az égő tőzegmező árkolását. A tűzoltás vezetője (10.00) jelezte az erdőterület légi tűzoltásának szükségességét is. Ezek alapján a magyar katasztrófavédelmi szervek Horvátországból kértek segítséget. A felkérésre Horvátország 1 db repülőgép, 1 db helikopter és légi deszant egység, továbbá 37 fővel 11 db tűzoltó járművet küldött. A légi egységek Zadarból elindultak a sármelléki repülőtérre ahová 11.15-kor megékeztek. Közben megalakult a gyakorlat vezetési törzse (vízügy, rendőrség, polgárőrség, polgári védelem, légi irányítás részvételével), amelyhez 13.15-kor csatlakoznak a horvát parancsnokok. 16.00-kor a repülőgépek is bekapcsolódtak a tűzoltásba, de 18.00 után a kedvezőtlen időjárás a további légi bevetéseket megakadályozta.

A gyakorlat célja Lakosságvédelem Ma már közismert, hogy térségünket is érinti a klímaváltozás. Ez pedig új kihívásokat jelent a tűzoltás irányításában és taktikájában. A szélsőséges időjárás megköveteli a katasztrófák felszámolásában az érintett szervezetek és országok együttműködését, amire a védekezés módszereiben, irányításában és eszközrendszerében is fel kell készülni. A nemzetközi szakirodalom és gyakorlat ebben iránymutató lehet. A gyakorlaton ennek megfelelően, feladat volt: • Az úgynevezett többszervezetes irányítási rendszer tesztelése, • A horvát irányítói törzzsel való együttműködés gyakorlása, valamint • a légi és szárazföldi egységek beavatkozási taktikájának megismerése. • Közben egy vegyi baleset kapcsán sok szervezet működésének összehangolása, és • a lakosság védelmének megszervezése is a feladat részét képezte. A törzsmunkát egy Somogy megyében kidolgozott térinformatikai döntéstámogató rendszer támogatta, ami egyben a teljes tervezési feladat végrehajtását is jelentette. A határmenti tájékoztatás a Drávis projekt keretében kidolgozott Web alapú kommunikációs felületen történt. (Lásd. Védelem 2008/1-10. oldal) Tőzeg- és erdőtűz 00.21-kor tűzjelzés érkezett a marcali tűzoltó-parancsnokságra, eszerint a balatonkeresztúri 7-es út körforgalomi részénél ég 30

nemzetközi gyakorlat ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

Miután a VFCS a helyszíni mérései alapján szükségesnek látszott a lakosság védelméről gondoskodni a polgári védelmi erők készenlétbe helyezését rendelték el. Ezt követően Balatonújlakon a füstkoncentráció miatt elrendelték a teljes elzárkóztatást. Az éjszakai órákban – a leszálló légáramlás miatt - Balatonújlakon nőtt a füstkoncentráció, ezért előkészítették a lakosság kimenekítését, amit 02.40-kor elrendeltek és a kimenekítési lita szerint 05.20-ra végrehajtottak. A polgármester a tartalék vezetési pontra tette át a települési PV parancsnokság működését. 06.00-kor a település biztonsági lezárása befejeződött, 7 órára pedig mindenki megérkezett a befogadó helyekre. Másnap (14-én) a VFCS jelentette, hogy a légszennyezettség és a porkoncentráció Kéthelyen is az egészségügyi határérték felett van, ezért döntöttek a helyi iskola preventív célú kitelepítéséről és a betegek elszállításáról. Ebben a Krízisintervenciós Team működött közre. 9.30-ra az iskola 200 tanulójának kitelepítése befejeződött. Veszélyes anyag baleset A horvát földi tűzoltó erők 14-én 6 órakor Berzencénél átlépték a határt és rendőrségi felvezetéssel folytatták útjukat. Közben a tőzegégésből eredően a területet borító sűrű, fojtogató füst miatt a lecsökkent látótávolságban a 76-os úton egy személyautó és egy veszélyes anyagot szállító tartályautó összeütközött. A személygépkocsi vezetője és utasa megsérültek, a járműbe szorultak, a tartályos járműből veszélyes anyag ömlött a szabadba. (metil-merkaptán, UN 1064)

Az eset felszámolását célzó műszaki mentésre újabb tűzoltóegységeket riasztanak a helyszínre, és a vezetési törzs átcsoportosításokat rendel el. 10.10-kor a riasztott erők megkezdik a műszaki mentést. A felderítés megállapította, hogy a gépkocsivezető gerinc és medence sérülést szenvedett. Az utasnak nyílt lábszártörése van, és eszméletét vesztette, újra kell éleszteni. A metil-merkaptán a tartály sérülése miatt a szabadba került és a környezetét veszélyezteti. A lezárandó terület sugara 100 m. Ez a levegőnél nehezebb, a talajszint közelében a domborzati és a meteorológiai viszonyoknak megfelelően terjedő gáz rendkívül kellemetlen szúrós szagú. Igen könnyen meggyullad, égéskor mérgező kén-dioxid keletkezik. A gáznemű metil merkaptán ingerli a szemet és a légutakat. Nagy koncentrációban izgatja a központi idegrendszert, amit bénulás követhet. Az eset felszámolására Marcaliból, Keszthelyről, Nagykanizsáról, Nagyatádról, Zalaegerszegről és Badacsonytomajból érkeznek tűzoltójárművek. Ezen túl riasztották a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportot, a Mentőket, a Rendőrség, a Polgári Védelem, valamint a Polgárőrség egységeit. A beavatkozók legfontosabb és legsürgősebb feladata az életmentés. Itt a beszorult sérültekre a kiérkező egységek légzőkészüléket, védősisakot adtak és letakarták őket. A gépkocsivezetőt, az ajtó felfeszítését, a kormányoszlop elhúzatását, az „A” oszlop feszítőhengerrel való elfeszítését és a pedálok elvágását, valamint a tető levételét követően tudták kiemelni KED mellény és nyakrögzítő alkalmazásával. Az utast, az ajtó felfeszítését és a tető levételét követően lapáthordágyra helyezve emelték ki. Közben a beavatkozók gázvédő ruhában havária tapasz és léktömítő párnák segítségével megakadályozták a veszélyes anyag további kifolyását és előkészítették a tartályjármű daruval történő emelését. A tűzoltók speciális tapaszt és léktömítő párnát használtak a lék eltömítésére, és árkolással igyekeztek meggátolni a veszélyes anyag élővízbe jutását. A lecsapatásnál és mentesítésnél keletkezett szennyezett anyagok felitatással, átszivattyúzással megfelelő tároló edényzetbe kerültek. Ugyancsak ezzel egy időben a Marcali vegyi utánfutóról a területről kilépők mentesítésére szolgáló mentesítő fülkét telepítettek. A sérülteket, mentesítést követően átadták a mentőszolgálatnak. A mentők infúzió bekötést, vákuum matrac, intubálás, defibrillálás alkalmazásával stabilizálták helyzetüket. A veszélyességi övezeten belül tartózkodók védelme érdekében porraloltó és habbaloltó tűzoltó készülékeket helyeztek készenlétbe, és a gázfelhő terelésére egy magasnyomású sugarat szereltek. Az övezet határán, két tűzoltó, védőruhába öltözve készenlétben, biztosítási feladatot látott el. A beavatkozók biztonsága érdekében a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport mérte a veszélyes anyag koncentrációját. Kiáramlás megakadályozását követően a tartálykocsi kerekeire állítását a helyszínen lévő darukkal végezték.

mikro-meteorológiai adatok alapján a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport végezte el. Ezt térinformatikai eszközök segítségével a tervezési csoport modellezte, és térképen megjelenítve pontosan meghatározta az érintett területet, és kilistázta a területen élő lakosságot (férfi, nő bontásban, utca házszám szerint). Ez alapján a települési polgári védelmi parancsnokság meghozta a lakosság védelme érdekében szükséges intézkedéseket. 12.00 órakor a befogadó helyeken megtörtént a kitelepítettek étkeztetése. Légi tűzoltás Közben Horvátországból 9.00-ra megérkeztek a földi segítségnyújtó erők. A továbbiakban a közös vezetési törzs a irányította a beavatkozást. A repülőgépek ismét felszálltak a sármelléki repülőtérről és felderítő repülést hajtottak végre a terület felett, majd a Balatonból vizet vettek fel. Ettől kezdve az elöljárók és meghívott vendégek, mint szemlélők is bekapcsolódtak a gyakorlatba, ezért a oltás jobb láthatósága érdekében az erdőtüzet közvetlenül előttük szalmabálákkal imitálták a gyakorlat szervezői. A horvát tűzoltó légiflotta CANADAIR CL 415-ös repülőgépe többször szántotta fel a Balaton - hajózási forgalom elől elzárt – vízfelületét, egy –egy alaklommal 12 másodperc alatt 6000 liter vizet vett fel a tartályaiba és az égő terület fölé repülve kioldotta vízterhét. A repülőgépek feladataikat 0 és 300 méter közötti magasságban – lezárt légtérben - végezték, miközben rádión kapcsolatot tartottak a földi személyzettel. A vízfelület biztosítását a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság végzezte. Közben a kijelölt leszállóhelyre megérkezett a horvát tűzoltó deszant egység, ahol magyar vízszállítók biztosították a táplálásukat. Miután a repülőkkel együttműködő magyar és horvát tűzoltó gépjárművek elfoglalták a felállítási helyeiket és a deszant egységek is a felszerelésükkel együtt felkészültek a tűzoltásra, megközelítették a kárhelyet. Amikor a légi egységek oltották a tüzet a földi egységek vis�szavonultak az előre meghatározott biztonságos zónába. A légi egységek távozása után elkezdték a légi oltás eredményének stabilizálását. Horvát és magyar tűzoltó járművek (Mercedes Unimog gépjárműfecskendők) két oldalról támadták a tüzet és megkezdték a repülőgépes oltás eredményeinek stabilizálását. Az oltást követően a deszant egységek helikopterrel hagyták el a helyszínt. A gyakorlat jegyzőkönyvének tanúsága szerint 21.00-kor a terület elárasztásával megtörtént a tőzegtűz területének eloltása is. Térinformatikai döntéstámogatás

Lakosságvédelem – térinformatikával Általában vegyi anyag baleseteknél a legnagyobb kockázatot a levegőbe jutott gázfelhő, gázköd jelenti, amely az anyag levegőhöz viszonyított súlyától, a domborzati és meteorológiai viszonyoktól függően nagyobb távolságokra képes elsodródni és a lakosságot veszélyeztetni. A gázfelhő kiterjedésének modellezését a tartályról kapott felderítési adatok, valamint a helyszínen mért

A gyakorlat során a teljes tervezési folyamat digitális térképeken folyt. A tervező csoport végezte az erők és eszközök nyilvántartását, jelölte ki a gyülekezési és pihenő helyeket, fogadta és elemezte a meteorológiai adatokat és ennek megfelelően elkészítette: a füstterjedési modellt, majd a veszélyes anyag kiömlésekor annak terjedési modelljét – a digitális térkép, a lakossági adatbázis valamint az ALOHA terjedési modell segítségével – és az ez alapján szükséges kitelepítési, elzárkóztatási intézkedési sort. VÉDELEM 2008. 3. szám ■ nemzetközi gyakorlat

31

A vezetési törzs felépítése

A távoli helyszínek eseményeit 4 képernyőn követhették nyomon a vendégek

A vezetési törzs

Veszélyes anyagot szállító jármű balesete

Erdő és tőzegtűz

32

nemzetközi gyakorlat ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

Az egyes mozzanatokat digitális térképen ábrázolták

Kitelepítés: honnan, hova, milyen útvonalon

A veszélyes anyag terjedése

A tűzoltás fázisai digitális térképen

A digitális térkép és a lakossági adatbázis haszna a gyors döntéselőkészítés

Repülőgépek a gyakorlaton

A veszélyes anyag balesetnél a környezetbe jutott mérgező gázfelhő a széliránynak megfelelően DK-i irányban terjedt. Az adatok alapján számítógépes szimulációval elkészített kiterjedési modell szerint a gázfelhő Balatonújlak és Kéthely településeket veszélyeztette. A felderítő csoport a modell alapulvételével, folyamatos méréssel pontosíttotta a veszélyeztetett terület kiterjedését.

Az érintett települések vezetőinek bevonásával megalakult a helyi védelmi bizottság, aki biztonsági okokból az érintett települések iskoláinak kimenekítéséről határozott, továbbá elrendelte a lakosság elzárkóztatását. A települési PV parancsnokságok intézkedtek a két településen a beteg, rokkant, egyedülálló, önmagukat ellátni nem tudó VÉDELEM 2008. 3. szám ■ nemzetközi gyakorlat

33

A Vezetési Törzs feladatelemei Tervezés • Digitális térképi ábrázolás (statikus, dinamikus) • Erő- eszköz nyilvántartás ( meglévő, szükséglet, igény meghatározás) • Gyülekezési és pihenő helyek, biztonsági zónák kijelölése, beavatkozási terület • Meteorológiai adatok értékelése • Terjedési adatok gyűjtése • Tűz/füst/veszélyes anyag terjedésének elemzése • A veszélyeztetett terület és élőerő meghatározása • Számosállat pontosítás, szállítás, elhelyezés megtervezése • Döntés előkészítéshez adatok szolgáltatása • Lakosságvédelmi intézkedések (elzárkóztatás, kitelepítés, kimenekítés területének) meghatározása • Befogadóhelyek pontosítása az adatbázisból • Befogadóhelyen ellátás, logisztika tervezése (posta, információ, papok, mentális segítség ) • Útvonaltervezés (beavatkozó járművek mozgása, kitelepítés)

Lakosságvédelem • Veszélyeztető tényezők mérése • Erő-eszköz számvetés, helyzetértékelés • Időszámvetés • Védelmi intézkedések meghatározása 1. – azonnali (Balatonújlak – elzárkóztatás, kimenekítés), akut betegek, terhesek, kórház 2. – prventív (Kéthely – kitelepítés) (KIT, Helyi Polgári védelmi Pk-ság, Prevenciós Team) • Egyéni és csoportos kríziskezelés (KIT, Prevenciós Team, Pedagógusok) • szállítás és befogadás előkészítése, végrehajtása (KIT, Prev. Team, Kapos Volán, PV pk-ság, Polgárőrség, Rendőrség) • Fertőtlenítés (VFCS, PV pk-ság, Növényvédelem, elhullott állatok elszállítása) • Visszatelepítés (Kapos Volán, Polgárőrség, Rendőrség, PV pk-ság)

A gyakorlat térsége – útlezárás, elterelés

Repülőgépes oltás

Helikopter vízutánpótlással polgárok felmérésére, az állatállomány pontosítására és a betegek kórházba szállítására. Utómunkálatok, visszatelepítés Az éjszakai munkálatokat követően reggelre csak szórványosan előforduló izzó, parázsló részekről tettek jelentést a beavatkozó 34

nemzetközi gyakorlat ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

Balatonszentgyörgy, Vörs, Balatonberény, Balatonkeresztúr, Balatonmária, Balatonújlak, Kéthely települések közigazgatási területeit érintette a gyakorlat. Sármelléken pedig a parancsnoki szemlére került sor. A biztonság érdekében a gyakorlaton /05.14-én 6:00-tól 14:00-ig/ a 76-os és a 7-es utat (Balatonszentgyörgy – körforgalom – Balatonkeresztúr által határolt terület) lezárták, a forgalmat elterelték. Ebben a Közútkezelő Kht., a Rendőrség és a Polgárőrség erői működtek közre. Bonyolította a helyzetet, hogy a gyakorlatot sokan tekintették meg. A gyakorlat lezárt területére csak az akkreditációval rendelkezők ill. a gyakorlat végrehajtásában közvetlenül résztvevők léphetnek be, ezért erre külön biztonsági rendszert építettek ki a szervezők.

egységek. A nap folyamán a teljes területet átvizsgálták és délután 3 órakor befejezték a munkálatokat. Közben megkezdődött a két településen állatorvos felügyeletével a visszamaradt háziállatok egészségügyi helyzetének felmérése, az elhullott állatok eltávolítása, az érintett udvarok, ólak fertőtlenítése, ill. a kimenekített lakosság visszatelepítésének előkészítése. 11 órakor pedig buszokkal megkezdték a lakosság visszatelepítését. A gyakorlat feltételezése szerint 300 hektár égő erdő további 560 hektárra terjedhetett volna tovább. A veszélyes anyag 2070 hektár területre terjedt ki, a legveszélyesebb belső zóna 32 hektár volt. Ez a veszélyes anyag két település 2964 lakosát érintette. A gyakorlaton magyar és horvát egységek vettek részt, kiegészítve önkormányzatok vezetőivel, munkatársaival és önkéntes szervezetekkel. Összességében 39 szervezet, közel 400 munkatársa, 70 jármű vett részt. Horvát szomszédaink 1 repülőgéppel, 1 helikopterrel, 13 járművel és 60 fővel segítették a beavatkozást.

Technika a köbön A térinformatikai döntéstámogatás mellett számos technikai újdonságot vonultattak fel a gyakorlaton, ezek bemutatása külön fejezetet érdemel, ezért röviden felvillantjuk az újdonságokat.

EDR először A gyakorlatvezetés során első ízben alkalmazták a most bevezetett rádiókommunikációs rendszert az EDR-t. Ennek megfelelően sajátos megoldással a törzs tagjai és a területi parancsnokok, szakaszparancsnokok EDR-rel kommunikáltak helyszíni kommunikáció pedig a régi rádió hálón folyt. Ezen túl a repülőgépek irányítása és a horvát egységek egymás közti kommunikációja is külön csatornát kapott. A vendégek számára a gyakorlat távoli helyszíneinek történéseit a képernyőkön mutatták be, amit, felvétel oldalról, az RSOE munkatársai biztosítottak, a technikai megoldás viszont külön említést érdemel. Mobil műholdas kapcsolat A Hungaro DigiTel a magyarországi kormányzati távközlés meghatározó szolgáltatója biztosította mobil műholdas technológiája segítségével a helyszínekről (Kéthely iskola, vízfelszín, műszaki mentés, bevetési törzs) a videó kép bejátszását és a szélessávú adatátvitelt a vezetési pontra. Ezen kívül műholdas Internet trönköt egy ideiglenes hotspot kiszolgálására. Az itt alkalmazott rendszer alkalmas egy ideiglenesen létrehozandó EDR cella műholdon keresztüli trönk biztosítására is. Quiclink egy valódi 3G mobilhálózat Az Ericsson cég jóvoltából a gyakorlat területén egy, a katasztrófa sújtotta területek gyors kommunikációs ellátását biztosító, autonóm szélessávú mobilhálózat épült ki. Ez az Ericsson Quiclink egy valódi 3G mobilhálózat, annak minden hang és szélessávú adatkommunikációs lehetőségével. A gyakorlat ideje alatt a kivetítőn követhették nyomon a nézők az Ericsson hordozható mobil hálózatán keresztül közvetített, a terepen mozgó kamerák képeit, illetve a helyszínről közvetíthető egyéb adatokat is láthattak. Sőt a nézők között kiosztott telefonokon a speciális hívószámok segítségével egymás között beszélgethettek a vendégek. Parancsnoki szemle a Sármelléki repülőtéren A gyakorlat második napján 14-én 13 órakor a Sármelléki Fly Balaton repülőtéren a meghívott vendégek részvételével parancsnoki szemlét tartottak. A gyakorlaton részt vett technikai eszközök és gépjárművek (tűzoltó gépjárművek, repülőgépek, helikopter, logisztikai felszerelések, együttműködők felszerelései) sorakoztak fel a szemlét

Mladen Jurin és Dr. Tatár Attila a gyakorlaton résztvevő horvát pilóták és tűzoltók előtt tartó Dr. Tatár Attila altábornagy és Mladen Jurin horvát országos tűzoltóparancsnok előtt. A himnuszok elhangzását követően Heizler György ezds. és Darko Lovrics úr gyakorlatvezetők tettek jelentést, majd a vendégek megtekintették a felsorakozott egységeket. Természetesen a legnagyobb érdeklődést a tűzoltó repülőgépek jelentették. A betont ellepték az érdeklődők és kívülről belülről alaposan szemügyre vették a ritkán látható tűzoltó technikát. A szemlén résztvevő technikai eszközök • Kórház konténer – FKRMSZ, Budapest • Víztisztító berendezés – FKRMSZ, Budapest • Konyhai ellátás – FKRMSZ, Budapest • Önkéntes Tűzoltó Egyesület - Balatonszentgyörgy • Környezetvédelmi mérőkocsi - Környezetvédelem • Nagyteljesítményű szivattyú - VIZIG Pécs • Mercedes Rosenbauer - Siófok • Műszaki mentő - Keszthely • Daru – Veszprém • Vegyi konténer – Zalaegerszeg • VFCS – Zala megye • Mentő – OMSZ Marcali • Mentőcsónak – Vízirendészet Fonyód • Mentőcsónak – Keszthely • Különleges mentők – Zalaegerszeg • Mercedes Unimog – Zalaegerszeg • Renault-Heros vízszállító – Kaposvár • Személygépkocsi – Polgárőrség Somogy • Parancsnoki gépkocsi - Koprivnica • Mercedes Unimog – Koprivnica • Mercedes ACTROS – Virovitica • Helikopter és repülőgép – Zadar

A gyakorlatot követő fogadáson a vendégek közül többen az együttműködés fontossága mellett az új vezetési módszerek elsajátítását, a térinformatikai döntéstámogatás újszerű alkalmazását emelték ki.

VÉDELEM 2008. 3. szám ■ nemzetközi gyakorlat

35

m

e

g

e

l

ő

z

é

s

Perlinger Ferenc, Koburger Márk

Zónabesorolás – gázok és porok robbanásveszélyes zónái Hogyan lehet a robbanásveszélyes zónákat megállapítani? Melyek a szükséges lépések és hogyan határozhatjuk meg az alkalmazható robbanásbiztos gyártmányokat?

Szabványos lépések Általános elméleti és módszertani alapokat mindkét területre vonatkozóan az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány tartalmaz, amely igen jól használható a következők miatt: • tartalmazza a 13 lehetséges gyújtóforrást – részletes leírásukkal, és a védekezés módjaival együtt; • tartalmazza a kockázat felismerésének, értékelésének, kiküszöbölésének, vagy csökkentésének módszereit; • tartalmazza a megelőzés és a védelem módszereit. A zónabesorolást a gáz/gőz/köd által veszélyeztetett területekre általánosságban az MSZ EN 60079-10:2003 szabvány alapján kell elkészíteni – kivéve, „ha az adott iparágakban, vagy az adott alkalmazások esetén, a robbanásveszélyes térség kitejedésére vonatkozó részletes ajánlások céljából az iparágra, vagy alkalmazásra vonatkozó szabályzatokra lehet hivatkozni.” (MSZ EN 60079-10 1.1. pont, 5. bekezdés). A következőkben – későbbi cikkeinkben – az ilyen ágazati előírásokra részletesen kitérünk majd. Gázok, gőzök, ködök zónái A térségek zónabesorolási eljárásakor a következő lépéseket kell megtenni: • meg kell határozni a kibocsátó forrásokat, illetve a zárt technológiai berendezések belső terei esetében a zónákat egyértelműsíteni • a fentiek alapján meghatározható a zóna típusa • ezek után kellene meghatározni a zóna kiterjedését, amelyhez azonban nem ad a szabvány számítási módot: – a kibocsátó forrás geometriája – a kibocsátás sebessége – a keletkező koncentráció – az éghető folyadék forráspontja és lobbanáspontja – a folyadék – és környezetének – hőmérséklete

Üzemi tartály nyomáshatároló szelepe szabad téren – a szellőzés hatékonysága – a gáz/gőz relatív sűrűsége Ezeket a tényezőket, valamit a szabvány további útmutatásait felhasználva lehet a zónák pontosítását elvégezni, mint például: • a kibocsátás fokozata • a szellőzés fokozata és üzembiztonsága A fenti igen bonyolult és néha rendkívül nehezen megoldható lépés elvégzése után továbbra is ott tartunk, hogy a zóna kiterjedését nem tudjuk számítani, csak „ex has” megadni, vagy a szabványból kivett mintát felhasználni! Ettől azonban óva intünk mindenkit! Példa erre a 2 közölt ábra. Ha tehát valamilyen úton-módon sikerült egy hihetőnek látszó zónabesorolást összeállítani, akkor még egy dolgot ajánlunk a készítő figyelmébe. A besorolás csak akkor lehet teljes, ha a következőket tartalmazza: • zóna megnevezése • zóna kiterjedése minden irányban • gázcsoport • hőmérsékleti osztály Csak a fenti négy adat birtokában lehet kiválasztani a megfelelő védettségű gyártmányokat, illetve meghatározni a felszerelési helyüket. Porok zónái A porrobbanásveszélyes területekre a zónabesorolást az MSZ EN 50281-3:2003 szabvány szerint kell elkészíteni. Bár az MSZT a szabványt a visszavontak között jelölte, azonban a helyette érvénybe léptetett (MSZ) EN 61241-10:2007 szabvány még nem készült el és nem jelent meg. VÉDELEM 2008. 3. szám ■ MEGELÕZÉS

37

Porok zónái: olyan térségek, amelyben a robbanóképes közeg – por/szál és levegő keveréke – előfordul. Porrobbanásveszélyes térség: ahol az éghető, vagy nem éghető, de robbanóképes por lebegő állapotban van jelen. A porok tulajdonságai lényegesen különböznek azoktól a szilárd anyagoktól, amelyekből képződnek. Ennek alapvető oka, hogy ugyanazon tömeghez nagyságrendekkel nagyobb felület tartozik, amely felületen az oxidáció intenzitása is lényegesen nagyobb – így az oxidáció láncreakcióba megy át, amelyet porrobbanásnak nevezünk. Robbanóképes keverékről csak lebegő pornál beszélhetünk – a leülepedett por szilárd anyagként viselkedik, amíg fel nem keveredik. A robbanóképes porok rétegeit, lerakódásait, halmazait úgy kell kezelni, mint robbanóképes közeg kialakítására alkalmas forrást. Amikor porrobbanás-veszélyről beszélünk, akkor mindig tisztázni kell: • az előforduló por állapotát • ha a leülepedett por valamely körülmény miatt felkeveredhet • ha valamely technológiánál várható egy nyomáshullám, akkor kell-e számolni egy a leülepedett por felkavarodásából eredő másodlagos porrobbanásra is, vagy ezt a körülményt biztonsággal kizárhatjuk Mi a robbanásveszélyes? • minden éghető anyag pora porrobbanásveszélyes. • a nem éghető anyagok pora, amely oxidálható, szintén porrobbanásveszélyes A robbanóképes porokat robbanási tulajdonságaik szerint 3 porrobbanási osztályba sorolják: • St1 (Kst = 0…200 bar m/s) • St2 (Kst = 200…300 bar m/s) • St3 (Kst = >300 bar m/s) • Kst = robbanási nyomásemelkedés sebessége, amely a következő tényezők függvénye: – anyag jellemzői (gyulladási hőmérséklet, gyújtási energiaszint) – por szemcsemérete – porszemcsék eloszlása – turbulencia – tartály, vagy helyiség formája – gyújtóforrás jellemzői A teljesség igénye nélkül végignézve ezen jellemzőket igen tág határok közötti változás tapasztalható kisméretű környezeti jellemző változás esetén is. Például: • a levegő relatív páratartalmából felvehető nedvesség 80°C-kal növelheti a gyulladási hőmérsékletet • a szemcseméret csökkenésével együtt csökken a gyulladási hőmérséklet is, ugyanekkor azonban nő a Kst értéke • a vegyes szemcseméretű poroknál a leülepedés mértéke befolyásolja a porkoncentrációt • a por/levegő keverékek általában lényegesen nagyobb gyújtási energiát igényelnek, mint a gáz/gőz keverékek Vannak olyan porok is, amelyek nem éghető anyagokból képződnek, azonban oxidációra való hajlamuk miatt robbanóképesek. Ezek többnyire fémek és fémötvözetek porai. Robbanási jellemzői az éghető porokéhoz hasonlóan változnak, főként a szemcseméret függvényében. 38

MEGELÕZÉS ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

A porrobbanások esetében igen sokszor azonban nem tisztán por/ levegő keverékkel van dolgunk, hanem különböző hibrid-keverékekkel, amelyek valamilyen éghető gázt, vagy gőzt is tartalmaznak a por mellett. Ezek a keverékek azért sokkal veszélyesebben, mint a tisztán por/levegő keverékek, mert a gyulladást a gyújtásra sokkal érzékenyebb gáz/gőz keveréke kezdi, majd az így keletkező energia a lényegesen nagyobb energiaszinttel gyújtható porkeveréket is képes begyújtani – emellett a már leülepedett port is felkeverve komoly másodlagos robbanást képes előidézni. Az egyes zónákra jellemző példák 20-as zóna • port tartalmazó berendezés belső tere (garat, silo, szűrő, porleválasztó); • port továbbító rendszerek belső terei (elszívócsövek, transzportvezetékek); • keverők, darálók, szárítók, zsákolók, stb. 21-es zóna • 20-as zóna belső terű berendezések kilépési, ürítési, mintavételi helyeinek környezete; • szállítócsigák, rédlerek, cellás adagolók belső tere. 22-es zóna • a nem határolt 21-es zóna körüli terület; • a kiszóródott por felhalmozódási helye, zsákos tárolók, porrétegek felhalmozódási helye, stb. A zónák kiterjedésének megállapítása: • zárt berendezések belső tereinél a berendezés mérete adott; • kilépési helyeknél – a kilépőnyomást is figyelembe véve – általában 1,0 – 1,5 m-es környezet a kilépési ponttól felfelé, és a talajszintig; • szabadtéren a szél hatásait is figyelembe kell venni; Szabványok Felsoroljuk még a következő új Uniós harmonizált szabványokat, amelyek a robbanási jelzőszámok meghatározására vonatkoznak: MSZ EN 26184-1:1993 (magyar nyelvű) Robbanásvédelmi rendszerek. 1. rész: Robbanóképes por-levegő keverékek robbanási jelzőszámainak meghatározása MSZ EN 26184-2:1993 (magyar nyelvű) Robbanásvédelmi rendszerek. 2. rész: Gyúlékony gáz-levegő keverékek robbanási jelzőszámainak meghatározása MSZ EN 26184-3:1993 (magyar nyelvű) Robbanásvédelmi rendszerek. 3. rész: Por-levegő és gáz-levegő keverékektől különböző éghető anyag-levegő keverékek robbanási jelzőszámainak meghatározása Ezen szabványok szerinti vizsgálatokat csak az erre felkészült laboratóriumok tudják elvégezni – csak az ilyenektől származó vizsgálati eredményeket javasoljuk elfogadni. Perlinger Ferenc, ipari szakértő, 06-26-340-193 Koburger Márk, szakértő gyakornok, 06-70-5044-357

Wagner Károly

Tűzoltósági beavatkozási központ A tűzoltás során fontos, hogy a tűzoltás vezetője döntéseit naprakész információk alapján hozza meg. A Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat 32.9 pontja szerint a tűzoltásvezető kötelességei közé tartozik a vezetési pont kijelölése. Bizonyos esetekben előnyös lehet, ha az információkat egy előre e célra kijelölt helyre koncentráljuk az épületen belül – és ezt a helyet használjuk vezetési pontként. Az új OTSZ ebben is változást hozott. Az Arena Plaza diszpécserhelyiségében alakították ki a TBK-t. (szabadból és az épületből is megközelíthető) A külső bejárat mellett telepítették a kulcsszéfet. Mi a TBK? Az új OTSZ 5., építményekre vonatkozó része az alapvető célok között hangsúlyozza a beavatkozási feltételek biztosítását. Az egyik célkitűzés a tűzvédelmi eszközök, berendezések használhatósága – legyen szó akár információszerzésről, akár az aktív tűzvédelmi berendezések működtetéséről. A fogalomtárban új elemként megjelent a tűzoltósági beavatkozási központ (TBK) (I/2. fejezet 2.2.24. pontja): „olyan helyiség, amelyből a tűzoltó beavatkozáshoz szükséges és azt elősegítő tűzvédelmi berendezések vezérelhetők, az épületfelügyeleti rendszereken keresztül a tűzvédelmi berendezések üzemállapota lekövethető”. Ilyen helyiségek természetesen már a jogszabály megjelenése előtt is létesültek, csak nem ez volt a megnevezésük. Sőt, egyfajta TBK-nak lehet tekinteni az egymás mellett, jól megközelíthetően, az illetéktelen működtetéstől védetten telepített áramtalanító tabló, füstelvezető tabló és tűzjelző központ együttesét. Amit a jogszabály előír … Az OTSZ 5. rész I/5. fejezet 6.1.-6.5. pontjai viszonylag kevés konkrétumot tartalmaznak. A jogszabály szerint a TBK-ra vonatkozó elvárásokat az illetékes tűzoltóságnak kell pontosítania. Az első kérdés: hol, milyen rendeltetés, milyen épület esetén kell ilyen célra külön helyiséget kijelölni? A választ a tűzoltóság fogja megadni: minden esetben egyedileg kell döntenie a szükségességről. Természetesen erre már az előzetes egyeztetések során gondolni kell, és fel kell rá hívni a tervező és/vagy beruházó figyelmét. További követelmény a TBK létesítmény bejáratához közeli kialakítása és a tűzgátló szerkezetekkel történő elhatárolás az épület többi részétől. A TBK-ban elhelyezendő vezérelhető eszközök körét is a tűzoltóság határozza meg. Bár egyéb követelményekből is levezethető, a tűzálló vezérlőkábelezést és kábel-tartószerkezetet megemlíti a jogszabály. … és amit nem: milyen épületbe? A külön TBK-t olyan épületekben célszerű kialakítani, ahol sok információ megjelenítésére, és áttekintésére lehet szükség, illetve számos tűzvédelmi berendezés működtetését kell biztosítani. A rendeltetéstől függetlenül ilyen lehet bármely sok tűzszakaszból

A tűzgátló módon leválasztott TBK ad helyet a tűzjelző központnak, a füstelvezető- és áramtalanító tablónak, ill. az egész épület kiürítését elrendelő kézi jelzésadónak. álló, bonyolult épület, de idetartozhatnak azok az épületek, amelyekben elhúzódó beavatkozással kell számolni. … és amit nem: hová? A TBK épületen belüli helyére csupán a „bejárathoz közeli” jelző olvasható a rendeletben. Magától értetődő, hogy a tűzoltóegységek érkezési-felállási helyétől, a tűzoltási felvonulási területtől ne legyen távol az elsődleges felderítést is támogató helyiség. Támpontot ad az OTSZ tűzjelző berendezésekre vonatkozó fejezete: eszerint a tűzjelző központ eléréséhez az épületen belül vízszintesen legfeljebb 50 m, függőlegesen legfeljebb 5 m távolság megtétele fogadható el (4.5.3.a). A legkedvezőbb elrendezésnek az tűnik, ha a TBK a homlokzati fal mellett helyezkedik el, és külön szabadba nyíló bejáratot is létesítenek. Mind a külső, mind az épületen belüli további bejáraton indokolt egy tartós, jól látható és megfelelő méretű „TŰZOLTÓSÁGI BEAVATKOZÁSI KÖZPONT” felirat elhelyezése. A felirat külalakjánál be kell tartani a biztonsági jelek követelményeit (ezeket a 2/1998. (I. 16.) MüM rendeletből beemelték az OTSZ-be). A gyakorlatban ez a vörös alapon fehér VÉDELEM 2008. 3. szám ■ MEGELÕZÉS

39

feliratot és a felismerési távolságnak megfelelő méretet (OTSZ II. fejezet 10.3.6. pont) jelenti. A szabadba nyíló bejárat megtalálását a homlokzaton elhelyezett villogó is jelezheti. További szempont lehet az elhelyezésnél olyan befogadó helyiség kijelölése, ahol a tűz esetén feladatokkal megbízott személyzet tartózkodik (pl. diszpécserszoba, épületfelügyeleti helyiség). Pl. a tűz helyére vonatkozó információszerzést elősegítheti a vagyonvédelmi kamerarendszer monitora. A gyors és roncsolás-mentes bejutást elősegítheti, ha a tűzoltósági kulcsszéfben – ha ilyen létesül – a TBK bejáratát nyitó kulcsot (is) elhelyezik. … és amit nem: milyet? Az épület/befogadó tűzszakasz tűzállósági fokozatának megfelelő tűzgátló határoló szerkezetek a helyiségben folyó tevékenységet is védik. Bizonyos rendeltetés esetén szóba kerülhet a határoló falak (egy részének) átláthatósága: ilyen esetben át kell gondolni, hogy milyen típusú üvegszerkezetet alkalmaznak, hiszen a hősugárzás ellen is védő termékek esetében a hatásmechanizmus az átlátszóság megszűnéséhez vezet. A helyiség „életben tartása” miatt a benne lévő berendezések energiaellátását is biztosítani kell, legalább a berendezésre vonatkozó működési idő-követelménnyel megegyező időtartamig (ideértendő az energiaigény biztosítása, és a TBK-n kívüli energiaforrás esetén a berendezést ellátó vezetékhálózat tűzhatás elleni védettsége). Biztosítani kell a helyiség megvilágítását (a TBK esetében nem elegendő a tartalékvilágítás, ami a rendeltetésszerű tevékenység befejezését és a helyiség elhagyását teszi lehetővé; itt a rendeltetésszerű tevékenységre a tűz esetén kerül majd sor). A helyiség geometriája esetében a józan észre kell hagyatkozni: az alapterület tegye lehetővé legalább két személy (tűzoltásvezető/létesítmény képviselője) részére a kényelmes tartózkodást. … és amit nem: milyen beltartalommal? A TBK-ban helyezendő el valamennyi információs és vezérlő eszköz vagy annak különálló kijelző-felülete, kezelőfelülete, mely a tűzoltást elősegítheti, és az eszközt jogszabály, szabvány vagy a tűzoltóság előírja. Bemeneti oldal: információ megjelenítése, illetve visszajelzések. • tűzjelző központ (vagy másodkezelő/kijelző); • a tűzjelző központhoz csatlakozó (az új OTSZ által már szabályozott) tűzoltósági kezelőfelület; • tűzjelzés grafikus megjelenítése (monitoron, illetve nyomtatott formában); • tűzvédelmi szempontból szükséges kommunikációs összeköttetés végpontja (pl. a fogyatékosok átmeneti tartózkodására szolgáló védett terek és a TBK közötti hangkapcsolatnál, vagy biztonsági felvonó esetében); • egyes tűzvédelmi szerkezetek állapot-visszajelzései, ha azt a tűzoltóság megkövetelte (működés – hiba jelzése, pl. csappantyúknál). Kimeneti oldal: a helyzet aktív befolyásolása • a belső riasztás/kiürítés elrendelésére szolgáló eszközök (pl. külön erre a célra létesített kézi jelzésadó, amivel a tűzjelző berendezés szirénáit egyidejűleg meg lehet szólaltatni, vagy az evakuációs hangosító berendezés, annak mikrofonja); 40

VISZHANG ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

• a tűzoltósági rádióerősítő kezelőfelülete; • a tűzvédelmi áramtalanítás tablója; • a hő- és füstelvezetésre, füstmentesítésre szolgáló berendezések kezelőtablója. A felsoroltakon kívül számos segédeszköz létezik, amire a tűzoltás vezetője igényt tarthat. Idetartoznak az alábbiak: • az épület elzárt részeibe való bejutást biztosító eszközök (vezérkulcs, mágneskártya, stb.) megfelelő darabszámban; • közös kulcskarikán a biztonsági felvonó(k) tűzoltó kulcsa és a fülketető nyitásához szükséges kulcs. Nem előírás, de ajánlott olyan léptékhelyes (és lehetőleg színes) tűzvédelmi alaprajzi sorozat elhelyezése jelmagyarázattal, melyen feltüntették a következő (a Tűzriadó Terv alaprajzi mellékletéhez képest többlet) információkat: • helyiségek rendeltetése, kiemelve a gépészeti helyiségeket, a fontos elzáró- és indítószerelvényeket tartalmazó helyiségeket (pl. elektromos helyiségek, gázfogadó, sprinklerközpontok); • a fontos elzáró- és indítószerelvények annak szöveges feltüntetésével, hogy mit kezelnek (pl. vízfüggönyök kézi indítói, gázfőelzáró szerelvény); • fali tűzcsapok (C-csatlakozási lehetőség nélkül/Ccsatlakozással); • kezelőtablók (pl. áramtalanító tabló, füstelvezető tabló, tűzoltósági rádióerősítő) • tűzjelző központ; • oltásvezérlő központ; • tűzoltósági kulcsszéf; • épület teljes kiürítését elrendelő kézi jelzésadó; • biztonsági felvonók; • sprinkler tűzoltósági csatlakozása; • száraz oltóvízvezetékek betáplálási pontjai és leágazásai; • tűzszakaszhatárok (külön jelölve tűzgátló falakat, vízfüggönysorokat, sűrített sprinklerrel védett üvegfalakat) szerkezetei és nyílászárói (pl. ajtók, kapuk és azok nyílószárnyai, vízhűtéses függönykapu és annak vésznyitója); • füstszakaszhatárok; • füstelvezető eszközök; • a szabadba vezető, illetve az épületen belüli olyan ajtók, amelyeknél a bejutáshoz kulcs, kártya szükséges.

Ügyfélbarát és felhasználóbarát Ha az építési engedélyeztetést megelőző tervezői egyeztetés alapján valószínű, hogy a tűzoltóság meg fogja követelni a TBK-t, akkor erről a tervezőt tájékoztatni kell. A tervezés fázisában ugyanis egyszerűbb helyet szorítani ennek a helyiségnek. Annak érdekében pedig, hogy tűz esetén a TBK valóban támogassa a beavatkozást, a létesítés előtt és a használatbavétel során egyaránt indokolt a beavatkozó állomány bevonása, véleményének kikérése és figyelembe vétele.

Wagner Károly tű. őrnagy FTP Közép-pesti Tűzmegelőzési Régió

Bellus László

Új OTSZ tűzjelző fejezet: „Szabályozás, ötlettől a bontásig” A beépített automatikus tűzjelző berendezések műszaki követelményeit, az új OTSZ 2. részének IV. fejezete tartalmazza. A IV. fejezet nem tartalmaz szabványokban rögzített követelményeket, ezzel szemben tartalmaz a szabványokban nem szabályozott, a rendszerre vonatkozó létesítési és üzemeltetési követelményeket. Mi változott?

Rendszerkövetelmények meghatározása Mindez idáig abban a különös helyzetben létesültek a tűzjelző rendszerek, hogy szigorú szabványos követelményeknek kellett megfelelni a rendszert alkotó részegységeknek, de hogy ezekből milyen rendszert állítunk össze, arra nem volt semmilyen előírás. A rendszerrel szembeni követelmények a tervezők szakmai felkészültsége, a tűzvédelmi hatóság felkészültsége és lelkiismerete által meghatározott „lokális követelményként” jelentkeztek. Így könnyen előfordult, hogy azonos típusú objektumba jelentősen eltérő színvonalú tűzjelző berendezés került, attól függően, hogy az ország mely táján készült a terv és történt az engedélyezése. Ezen a nem kívánt sokszínűségen már sokat javított, amikor szakirodalom gyanánt megjelent Csepregi Csaba: „Tűzjelző rendszerek” című könyve, amely egyfajta sorvezetőként szolgált a szakmában és a tűzvédelmi hatóságoknál is. Ez a fura helyzet azért alakulhatott ki, mert az MSZ EN 54-es szabványsorozatnak a rendszerkövetelményeket tartalmazó 14-es lapja nem jelent meg nemzetközi megegyezés híján. Még a prMSZ EN 54-14 előszabvány állapotból is visszaminősítették CEN/TS 54-14 számú műszaki ajánlássá, amely hasznos elveket tartalmaz ugyan, de a napi munkához túlságosan általános. Belátható időn belül tehát nem várható, hogy e témában európai szabványlap születik, magyar szabvány pedig még kevésbé. Célszerű volt tehát a beépített automatikus tűzjelző berendezések rendszerkövetelményeire egy szabványszintű műszaki szabályozást megalkotni és azt rendeletben kiadni. Követi a tűzjelző rendszer életét Az új OTSZ tűzjelző fejezete, ahogy a címben is utalok rá, a tűzjelző rendszer létesítésének az ötletétől a bontásig követi és szabályozza a tűzjelző rendszer „életét”. Mi újat hozott? Kezdjük a létesítéssel! A létesítés szakaszai: 1. Kiindulási elképzelések a. Létesítési kötelezettség? Igen-Nem 2. Követelmények tisztázása a. Egyeztetési kötelezettség 3. Terv készítése 4. Engedélyezés/elfogadtatás 5. Telepítés 6. Üzembe helyezés, használatba vétel 42

MEGELÕZÉS ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

Az első két pont tisztázására és rögzítésére mindjárt megjelenik az egyeztetési kötelezettség. Egyeztetni kötelező, a tervezés megkezdése előtt, és ha a kivitelezés során valamiért a tervtől el kell térni. Az egyeztetés résztvevői minden esetben a megrendelő és a tervező. A tűzvédelmi hatóságot csak akkor kell bevonni, ha a rendszer létesítését jogszabály vagy a hatóság írja elő. Az önkéntesen létesített tűzjelző rendszereket is a rendelet és a vonatkozó szabványok szerint kell tervezni és megépíteni, de nem kell a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni és használatba vetetni. Az igaz, hogy ebben az esetben a hatóság hivatalosan nem tekinti tűzjelző rendszernek a létesített berendezést. A létesítési kötelezettség tisztázására is az egyeztetés során kerül sor. A jogszabályi létesítési kötelezettség nem változott a korábbiakhoz képest, a régi OTSZ 4. mellékletének táblázata egy az egyben kerül át az új rendelet 2. rész I. fejezetének 1.sz. táblázatába. Az egyeztetés során harmadik félként be kell vonni azokat a személyeket, vagy szervezeteket, akik a létesítésben lényeges szerepet játszhatnak, pl.: • a rendszer, vagy rendszerelemek forgalmazója, • a rendszer telepítője, • a védendő épület más tűzvédelmi rendszereit tervezők vagy telepítők, • biztosító társaság képviselője stb. Az egyeztetés tételeit a rendelet részletesen tartalmazza, mint például: • Védelmi szint • Rendszertervezési követelmények (kompatibilitás, hibák hatásának korlátozása, zónák) • Tűzjelzések beazonosítása • Tűz- és hibaátjelzés, távfelügyelet • Eszköz elhelyezési alapelvek (tűzjelző központ, kézi jelzésadó, automatikus érzékelő, hangjelző, stb.) • Vezetékek védelme

Védelmi szintek A védelmi szinteket az európai ajánlás szerint az alábbi kategóriákban kell megállapítani: • Teljes körű védelem • Tűzszakasz védelem • Kiürítési utak védelme • Helyi (részleges) védelem • Berendezés védelme Teljes körű védelem esetén is ki lehet hagyni a védelemből a kiskockázatú helyeket. A kis kockázat tényezőit a rendelet felsorolja, és ha azok közül kettő nem teljesül, akkor nem minősül az adott tér kis kockázatúnak.

Tervezés A rendszer tervezése során egy sor olyan tényezőt kell figyelembe venni, amelyet a korábbi rendelkezések nem tartalmaztak. A tervezők részére ez persze nem jelent meglepő újdonságokat, hiszen a tervezői tanfolyamokon ezeket az elveket hallják már hosszú évek óta és szakirodalomból is ismerhetők, csak leírva se rendeletben, se szabványban ezek a követelmények eddig nem jelentek meg. Korábban nem szabályozott tűzjelző eszköz elhelyezési elvek és rendszer követelmények: • Magassági, területi, és távolsági (érzékelők egymástól) korlátok (táblázatokban)

• Érzékelők elhelyezését módosító tényezők: – Gerendák, kötényfalak, polcok, gépészeti berendezések. – Levegő elszívás, befúvás • Légcsatorna érzékelés • Vonali füstérzékelők által védhető terület, elhelyezés. • Hibák hatásának korlátozása • Zónák kialakítása (jelzési, riasztási zónák) • Vezetékek védelme • Tűzjelzések azonosítása: – Címzés, másodkijelzők – Címkézés: érzékelők, egyéb elemek, kábelek • Átjelzés A felsorolásból kiemelem a hibák hatásának korlátozására és a zónák kialakítására vonatkozó szabályok részt, melyeknek betartása alapvetően meghatározza a rendszer struktúráját, és sok tekintetben megváltoztatja az eddigi gyakorlatot és szokásokat. További újdonság az eddigiekhez képest, hogy a rendelet pontosan szabályozza: hol és mely részeit kell a tűzjelző rendszernek tűzálló kábelezéssel szerelni. Tudjuk, hogy eddig ez nem volt előírva, a tűzálló szerelés csak hatósági előírás esetén történt, illetve ha a tervező ezt a szakmai igényt a beruházónak „el tudta adni”. A Rendelet még egy korábbi rendszeres vitatéma alól húzta ki a szőnyeget azzal, hogy szabályozza a tűzjelzések beazonosíthatóságának kérdését. Pontosan rögzíti, hogy mikor kell címzett rendszert, illetve milyen esetekben kell másodkijelzőket alkalmazni. Újdonságként jelenik meg a címkézési előírás, amely lehetővé teszi, a rendszer részegységeinek és kábeleinek ránézésre történő azonosítását. A tűzátjelzésekkel kapcsolatban tételesen felsorolja a Rendelet, hogy hol kell kötelező tűzátjelzést biztosítani még abban az esetben is, hogyha a helyszínen biztosított a tűzjelző központ 24 órás felügyelete. Tételes követelményeket tartalmaz a tűzjelző központok 24 órás felügyeletének kiváltására hivatott távfelügyeleti szolgáltatókkal szemben. Telepítés és szerelés Ezzel is külön fejezetrészek foglalkoznak. A legfontosabb változás az, hogy a beépített tűzvédelmi berendezéseket (jelző és oltó is) telepítő, karbantartó, felülvizsgáló vállalkozásoknak is regisztráltatniuk kell magukat az OKF-on, ahogy az jelenleg már működik a tűzoltó készülék javító és a tűzvédelmi technika javító felülvizsgáló cégek esetében. Engedélyezés, üzembe helyezés A tervek engedélyeztetése szempontjából lényeges változás, hogy a tervekkel szemben eddigi néhány soros követelménnyel szemben az új Rendelet egy külön fejezetet szán az engedélyezési dokumentációval szembeni követelményeknek. Az üzembe helyezés, használatba vétel szabályozásában az uniós ajánlás alapján megjelent egy eddig nálunk új fogalom az üzembe helyező mérnök. Röviden összefoglalva az ő dolga az, hogy a rendszert üzembe helyezés előtt teljesen és szakszerűen átvizsgálja, üzembe helyezze és egy üzembe helyezési nyilatkozatban igazolja, hogy a rendszer a terveknek és a vonatkozó előírásoknak, szabványoknak megfelelően épült meg és működőképes. Ennek célja az, hogy egy beépített tűzvédelmi berendezés műszakilag és szakmailag korrekt felülvizsgálaton essen keresztül a hatósági átadás előtt és nem csak az legyen a kivitelező/beruházó célja, hogy valahogy

„eladja” a rendszert a hatóságnak, a felelősséggel együtt. Az üzembe helyezés dokumentációi között tehát a megvalósulási terv, a tervezői és kivitelezői nyilatkozat mellett szerepelnie kell az üzembe helyezési nyilatkozatnak is. Üzemeltetés A tűzjelző rendszer életének következő és leghosszabb szakasza az üzemeltetés. A rendeletnek fontos része, hogy pontosan rögzíti az üzemeltető feladatait és felelősségét a tűzjelző rendszer üzemeltetésével kapcsolatban. Meghatározza az üzemeltető illetve megbízottja napi, heti, havi rendszeres ellenőrzésekbe tartozó tevékenységeit, a meghibásodáskor teendő szükséges jelentéseket, a megbízott személlyel szembeni követelményeket. Külön tárgyalja a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatokat, karbantartásokat végző szakvizsgázott karbantartók feladatait és felelősségét. Meghatározza, hogy a féléves, éves rendszeres felülvizsgálatokon túl mikor kell rendkívüli felülvizsgálatot tartani: • Tűzeset után; • Téves, illetve hamis riasztás esetén; • A rendszer meghibásodása esetén, • A rendszer illetve a helyszín változtatása esetén, • Hosszú üzemszünet után, • Új karbantartóval kötött szerződés után. A tűzjelző rendszerekkel kapcsolatos minősítési és képesítési követelmények

A berendezés elemei:

a vonatkozó szabvány (MSZ EN 54 és MSZ EN 50200, MSZ EN 60849sorozat) előírásainak, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtsanak.

Tervező és kivitelezésért felelős műszaki vezető:

Magyar Mérnöki Kamarai tagság és tűzvédelmi szakvizsga

Üzembe helyező mérnök:

tűzvédelmi szakvizsga

Kivitelezést, karbantartást és felülvizsgálatot végző:

tűzvédelmi szakvizsga

Kivitelezést, karbantartást és felülvizsgálatot végző:

OKF regisztráció

Tűzátjelzést továbbító és fogadó távfelügyeleti cégek

OKF regisztráció

Üzemeltető, felügyeletet ellátó, kezelést, ellenőrzést végző:

szükséges ismeretekről kioktatott személy

Összefoglalva: Melyek az újdonságok? • Részletes rendszer követelmények • Egyeztetési kötelezettség • Üzembe helyező mérnök (tervezői szakvizsga) • Átjelzés követelményei – Műszaki követelmény rögzített (szabványos) – Téves jelzés felelősség rögzítése • Regisztrációs kötelezettségek – Telepítő, karbantartó, felülvizsgáló cég – Átjelzést fogadó, továbbító távfelügyeleti szolgáltató cég • Felelősségek rögzítése: – beruházó, tervező, kivitelező, átvevő, üzemeltető, karbantartó felülvizsgáló. Bellus László tűzoltó alezredes BM OKF Megelőzési és Piacfelügyeleti Főosztály VÉDELEM 2008. 3. szám ■ MEGELÕZÉS

43

Bárczy Kft. Környezetvédelem 1143 Budapest, Gizella u. 37. Telefon/fax: (1) 251-2451, 273-1414 E-mail: [email protected] www.barczy.hu

15 éve a tiszta környezetért dolgozunk

✘ A FINIFLAM német tûzoltó habképzõ anyagokat, ✘ A Holmatró holland hidraulikus mentõszerszámokat (feszítõvágók stb.) és pneumatikus emelõpárnákat,

✘ Az EWS német tûzoltó védõcsizmákat, ✘ A TUBEX angol habgenerátorokat, ✘ A PULVEX ABC EURO tûzoltóport, ✘ A PROCOVES tûzoltó-és munkavédelmi kesztyûket. ✘ Ziegler tûzoltójármûvek és felszerelések teljes skálája

1071 Budapest Hernád u. 40. Telefon: (1) 461-0109 Rádiótelefon: (30)952-9352 E-mail: [email protected]

VÉDELEM Online – virtuális szakkönyvtár Minõségi tartalom – a szakmai információ forrása w w w . v e d e l e m . h u

Univerzális, többször használható rugalmas gát szennyezõdések körülhatárolására, víznyelõk és folyókák védelmére

Nádor András

A víznek tilos, de a vízködnek szabad Víz a védett műemlék épületek, vagy a múzeumokban lévő pótolhatatlan műtárgyak védelmére? Vízzel permetezni -40OCos terekben? Vízzel oltani működő számítógépekkel telepakolt szervertermet? Néhány évvel ezelőtt ezekre a kérdésekre egyértelmű nem volt a válasz! Mi a helyzet ma?

Mikronnyi vízcseppek Mára alapvetően megváltozott a helyzet, persze több mindent kellett másképp csinálni, hogy a víz alkalmas legyen új területek oltására. Mit, és miként – erre keressük a választ. A víz a létező legjobb oltóanyag. Tűzoltáshoz eredeti állapotában használva viszonylag nagy vízmennyiség szükséges, ami a szállítási- és, az oltóberendezések beépítési költségeiben valamint az oltást követő másodlagos károkban jelentkezik. Ha a vizet nagyon apró cseppekre bontjuk és gondoskodunk arról, hogy az apró cseppek megfelelő sebességgel érjék el a tűz környezetét, lényegesen megnövelhetjük az oltás hatékonyságát. Az apró cseppekre bontott víz nagy felületet alkot, amely a gyors párolgással egy időben elvonja a hőt az égéstől (2 MJ/kg). Ugyanakkor az apró cseppek megkötik az égés körül kialakuló forró gázokat, megakadályozva ezzel a tűzfészek környezetének gyulladását. Mind a hűtésnél, mind a forró gázok megkötésénél egyértelmű, hogy ha azonos mennyiségű vízből több cseppet állítunk elő, nagyobb lesz a felület így azonos eredményhez kevesebb víz elég. Az égéstérbe jutott cseppek a hő hatására a méretükkel fordítottan arányos idő alatt párolognak el, tehát a kisebb cseppek gyorsabban, a nagyobbak lassabban. A víz párolgásakor vízgőzzé alakul és térfogata 1760-szorosára nő. Az égéstérben bekövetkezett térfogat növekedés kiszorítja onnan az oxigént és ezzel az inertizáló hatással minimalizálja és oltja ki a lángot. Az oltás során a finom vízpára a hő hatására az égéshez szükséges 3 feltételből kettőt (oxigén, égéshő) támad. Megkíméli ugyanakkor a harmadik feltételt, az éghető anyagot, hiszen az éppen a védett objektum! Az eszközt, amellyel sikerül a vizet nagyon kis cseppekre bontani (akár 10-20 mikronra!), és ezeket a parányi cseppeket megfelelő számban bejuttatni az égéstérbe, nagynyomású vízködös oltóberendezésnek nevezik. Ennek a berendezésnek az adott feladathoz alakított változata már alkalmas lehet a korábban elképzelhetetlen területek oltására, minden felesleges károkozás nélkül. Múzeumok, műemlékek vízködös tűzvédelme A műemlékek jelentős, sokszor pótolhatatlan kulturális értéket képviselnek, mégis kevés műemlék épületben van beépített tűzoltó rendszer, pedig a régi épületek, nagy tűzkockázatot jelentenek a könnyen éghető anyagok és az alkalmazott építészeti megoldások miatt.

Műemlék: A három dimenzióban kiáramló vízköd azonnal hűti a környezetet megakadályozva a többi szórófej nyitását.

Szélsőséges körülmények a Volkswagen Wolfsburgi gyárában lévő szélcsatornában: max. szélsebesség: 180 km/óra, hőmérséklet ingadozás: -30oC - +45oC, relatív páratartalom: 5% - 95% szimulált napsugárzás: 1100 W/m²-ig, legnagyobb fékerő: 185 kW

Gépterek - Az alkalmazott HI-FOG GPU oltórendszerben a víz-gáz elegy nagy nyomáson alkalmasnak bizonyult a hideg terekben történő vízködös oltásra. A statisztikák szerint a műemléképületekben is az elektromos hibák, a gyújtogatás, a karbantartási munkák, a dohányzás, a villámcsapás, a vandalizmus okozzák a tüzek nagy részét. A tűzoltósági oltás és a sprinkleres védelem által okozott kár jelentős lehet, gázzal oltó beépített oltóberendezés viszont az emberek menekítése és a műtárgyak azonnali mentési kötelezettsége miatt kizárható. Akkor mi a teendő? Itt jön a képbe a vízköd egyik fő attrakciója, tizedannyi vízzel a környezeti hőmérsékletet azonnal a normálisra csökkenti, ezzel a sugárzó hő okozta kárt nullára redukálja. Ezért alkalmazzák a világ nagy múzeumaiban. VÉDELEM 2008. 3. szám ■ MEGELÕZÉS

45

A vízködös védelem ezekben a terekben zárt – sprinkler – szórófejes csőhálózat kialakításával történik. A HI-FOG GPU szivattyús rendszereknél tipikus vízköd intenzitás 0,6 l/perc/ m2, ami a méretezési előírásokat figyelembe véve, (6 szórófej egyidejű nyitásával kell számolni) általában 72 l/perc vízigényt jelent. A gyakorlatban legtöbbször egyetlen szórófej – ami elég az oltáshoz - képes lehűteni a környezetet megakadályozva a többi szórófej nyitását. Ezzel minimalizálva a hő, víz és füstkárt a védett tárgyakban és az épületben. Hideg terek A gázturbina terek oltórendszerének Alaszkában, vagy télvíz idején kikapcsolt turbinánál Magyarországon is működőképesnek kell maradnia akkor is, ha csak tiszta víz az oltóanyag. A víztartályt természetesen temperált helyiségben kell elhelyezni, de a csőhálózat és a szórófejek lehetnek akár – 40 oC-on, a nagynyomású vízköd hatékonysága nem csökken. A jelenségnek van tudományos és egyszerű gyakorlati megfigyelésen alapuló magyarázata is. Nitrogén gázzal telített 30 bar feletti nyomáson lévő víz fagyáspontja jelentősen lecsökken. A jelenséget legegyszerűbben palackozott sör mélyhűtőbe rakásával tesztelhetjük. Hasonlóan igényes alkalmazás a Volkswagen konszern Wolfsburgi gyárában lévő szélcsatornák védelme. A berendezésekben +45 oC-tól -35 oC-ig vizsgálják az autók viselkedését és a terheléses teszteknél naponta fordulhatnak elő tüzek. A cél itt a hatékony tűzelnyomó képesség és a gyors és olcsó a visszaállítás lehetősége, amit teljesít a lokális védelemre tervezett gázmeghajtású HI-FOG GPU szivattyú rendszer. Digitális gépterek A digitális gépterekben az igazi problémát a tűz mellett a füst jelenti. A digitális- és más elektronikus berendezésekben, géptermekben, a hagyományos értelemben vett tűzkockázat alacsony. A gépteremtűz, vagy kívülről jön, vagy a biztonsági előírások megsértése okozza. A valódi belső veszélyforrás a füst! Kábelek, kapcsolók, áramköri egységek túlmelegedésének, elfáradásának hatására gyakori a minimális lánggal, de jelentős füsttel járó folyamat. Ekkor azonban - az IBM és a Marioff vizsgálatai szerint - gázos oltórendszerek többet árthatnak, mint használhatnak. Miért? A műanyagok égéséből keletkező füst rendkívül korrozív és már aránylag kis koncentrációban is egészségkárosító. Ha ezt a veszélyt oltógázzal támadjuk, akkor az esetleg addig kis helyen károsító - lokális – füstkárt a gyorsan és nagynyomással beáramló gáz szétteríti a teljes térben a kárt nagyságrendekkel megnövelve.

Ehhez járulnak a gázoknak önmagukban is káros tulajdonságaik, mint pl. forrasztások és műanyag szigetelések gyengítése, a nagy koncentrációjú gázok nyomásnövekedéséből eredő roncsolások, az esetleges hősokk. A HI-FOG védelmi koncepcióban nem a tűz a fő ellenfél. Bár a tűzkísérletek bizonyítják, hogy a vízköd a gázoknál hatékonyabban oltja a tüzet és gátolja az újralobbanást, de a legfontosabb és ez idáig egyedülálló megoldása a füstelnyelésre kifejlesztett technológia. A rendszerek működése alatt a védett berendezések egy pillanatra sem állnak le, sem a füst, sem az oltógázok okozta későbbi károkkal nem kell számolni. Pedig ezek a károk nagyságrendekkel haladhatják meg bármilyen típusú védelem költségeit. A stratégiailag fontos informatikai, vagy telekom rendszereket üzemeltetőknek fontos szempont az is, hogy a rendszereket nem kell leállítani a terem túlmelegedése miatt sem, a leállított klíma hatását az oltás idejére kompenzálja a rendkívül jó hőelvonó hatású vízköd. Az elmúlt nyolc évben Magyarországon digitális terekbe telepített több mint 400 vízködös oltórendszernél 16 alkalommal történt véletlen, vagy füst okozta lefújás olyan helyszínen, ahol a lefújás idején és azt követően működő digitális berendezések voltak. Ezek közül két esetben berendezések károsodtak, mert a gépteremben a lefújás előtt, vagy a lefújás idején építkezést folytattak és a gipsz- cement- és fémpor a berendezésekbe került. A keletkezett kár nagyságrendje nem haladta meg a gázzal védett terekben ilyenkor a levegőbe kerülő oltógáz árát. A magyar és nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, hogy olyan helyszíneken, ahol az érzékeny digitális berendezések által igényelt minimális tisztasági feltételeket betartják, a megfelelően kialakított vízködös oltóberendezés működése nem okoz károkat. Amennyiben a berendezések tisztántartását az üzemeltető nem tudja biztosítani, úgy oltógázos védelem esetén sem lehet kizárni a károsodást.

Nádor András ügyvezető igazgató Ventor Tűzvédelmi Kft., Email: [email protected], www.hi-fog.hu

www.vedelem.hu VÉDELEM O n l i n e – virtuális szakkönyvtár Minõségi tartalom – a szakmai információ forrása 46

MEGELÕZÉS ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

t

a

n

u

l

m

á

n

y

Szűts Jenő

A lángérzékelők elhelyezésének szabályai Miután a körülmények, az éghető anyag, a helyszín és az észlelés sebessége alapján kiválasztottuk a megfelelő típusú lángérzékelőt, el kell döntenünk, hogy a kiválasztott típusból hány darabbal, milyen pozíciókba és milyen irányba szerelve tudjuk a védendő terület minden olyan pontját lefedni, ahol tűz keletkezésével kell vagy lehet számolni. Ennek meghatározásához minimum két kérdésre kell válaszolnunk.

Mekkora tűzre lehet számítani? A várható tűz (lángfront) mérete határozza meg, hogy a kiválasztott érzékelőt legfeljebb milyen távolságban helyezhetjük el a tűzkeletkezés feltételezett helyétől. A kiválasztott érzékelő látómező görbéjét a várható tűz méretéhez igazítva igyekezzünk lefedni a védendő területet. Az eredményül kapott ábra alapján kiderül, kell-e további érzékelőket alkalmazni, illetve, ha az érzékelő lehetőséget ad rá, kell-e módosítani az eszköz érzékenységi beállításán?

A 19. ábrán két különböző érzékelő elrendezést alkalmaztunk egy adott méretű védendő területre. Jól látszik az ábrákból, hogy az érzékelők pozíciója függvényében változik az érzékelőkkel nem védett, lefedetlen területek mérete és elhelyezkedése. Mindig az adott helyszín fog választ adni arra, hogy melyek lehetnek a nem szükségképpen védendő területek (pl. olyanok, ahol nem kell tűz kialakulásával számolni). A védhető terület méretének megítéléséhez nyújt segítséget a szomszédos táblázat. Tételezzük fel, hogy a jól ismert 0,1 m2 benzintűz kialakulására számítunk. • Ha a területet 2 db UV érzékelővel védjük, melyek ezt a méretű és típusú tüzet 15 m távolságból észlelik, akkor ezekkel csak 20 x 14,5 m-es területet tudunk lefedni. • Egy tripla-IR érzékelővel ugyanez a típusú és méretű tűz 60 m távolságból, észlelhető, így a védhető terület két érzékelővel 85 x 56,5 m-re adódik, mely kb. 16-szoros (!) különbség. Figyelem: Természetesen a jelzési zóna területére vonatkozó max. 1600 m2 értéket is figyelembe kell venni! Ha L=15 m (pl. UV érzékelő 0,1 m2-es benzintűzre), akkor kb. hossz=20 m, szél=14,5 m, terület=290 m2 Ha L=60 m (pl. tripla-IR érzékelő 0,1 m2-es benzintűzre), akkor kb. hossz=85 m, szél=56,5 m, terület=4800 m2 Ha L=7,5 m (pl. UV érzékelő 0,025 m2-es benzintűzre), akkor kb. hossz=10 m, szél=7 m, terület=70 m2 Ha L=30 m (pl. tripla-IR érzékelő 0,025 m2-es benzintűzre), akkor kb. hossz=42,5 m, szél=28 m, terület=1190 m2

Ha a tervezési fázisban már az látszik, hogy veszély esetén csak kisebb méretű tűzre lehet számítani, pl. negyed akkorára, 0,025 m2-esre, akkor mindkét érzékelő esetében a megengedett legnagyobb „L” távolság közel feleződik (csak az inverz négyzetes szabállyal kalkulálva). Ebben az esetben a következő értékek adódnak a védhető terület méretére. A kérdés persze általában fordítva vetődik fel, nevezetesen: hány darab, adott érzékenységű (adott látómezővel rendelkező) érzékelővel védhetünk egy adott méretű területet? Ne felejtsük el a várható tűz méretének (és esetleg típusának) megfelelően mó-

19. ábra. Az érzékelők elhelyezése különböző pozíciókban VÉDELEM 2008. 3. szám ■ TANULMÁNY

47

Az ábra segítségével az UV, a látható fény és az IR sugárzás sávjait könnyen elhelyezhetjük az elektromágneses sugárzás egy szélesebb tartományában. dosítani a látómező méretét is (ld. inverz négyzetes szabály). Ha tehát az érzékelő adatlapján (vagy az EN54-10 vizsgálata alapján) szereplő vizsgálati tűz méreténél kisebbre is jelezni kell, akkor ennek megfelelően csökkentenünk kell a látómező méretét is. A „Mekkora tűzre lehet számítani” kérdés tehát magában foglalja a „Milyen érzékenységű lángérzékelőre van szükség”, „Mekkora a távolság az érzékelő és az észlelendő tűz között”, valamint a „Milyen az érzékelő látómezője” kérdéseket is. Akadályozza-e valami az érzékelést? Nem csak az érzékelőnk érzékenysége és a tűz (lángfront) mérete, hanem a kettő közötti közeg és az optikai felületeken keletkező anyaglerakódások is döntően befolyásolják, hogy milyen távolságból képes érzékelőnk észlelni a lángot. A levegőben lebegő anyagok (pára, por, hideg CO2) vagy az érzékelők optikai felületein lerakódó aeroszolok, olajos, zsíros szennyeződések jelentősen csillapíthatják a sugárzást a különböző hullámhosszakon: • az UV tartományban leginkább a vastag füst, szmog, szénhidrogének gőzei vagy az érzékelő ablakán lerakódó olaj, zsír okozhatnak csillapítást, míg • az IR tartományban az optikai felületeken lecsapódó pára vagy a ráfagyó jég csökkenti az érzékenységet. • Mindkét hullámhossz tartományt csillapítja a síküveg, ezért az UV érzékelők ablaka általában kvarcból, míg az IR érzékelőké zafírból készül. (Ezért soha ne tegyük a lángérzékelőket pl. egy kültéri kamera házába!) Mivel ezeknek a hatása előre nehezen kalkulálható, a tűzjelző rend48

TANULMÁNY ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

szer tervezőjének és/vagy telepítőjének érdemes két dolgot tenni: • A várható tűz mérete, típusa és az inverz négyzetes szabály alkalmazásával kiszámolt észlelési távolságot a környezet szennyezettségével fordított arányban csökkenteni kell. Minél távolabbról szeretnénk egy nagyobb méretű tüzet észlelni, annál inkább fog dominálni az érzékelő és a tűz közötti közeg csillapító hatása. • Nagyon szennyezett környezetben illetve kültéren, ahol az optikai felületek elszennyeződését vagy a páralefagyást máshogy nem lehet elkerülni, a felületek tisztán tartását biztosító megoldást (ld. 5.3.6. fejezet) vagy fűtött optikával rendelkező érzékelőt kell választani (pl. 20/20XI). Természetesen az akadályok közé sorolhatók az érzékelők látómezőjébe belógó, abból területeket kitakaró berendezési tárgyak is, melyek esetleg a telepítés után kerülnek a helyszínre. Alapvetően a rendszer üzemeltetője felelős azért, hogy a tűzjelző megbízhatósága ne romoljon, azaz pl. ne kerüljenek a látómezőn belülre olyan tárgyak, melyek a tűz észlelését ellehetetlenítenék. Ezt a karbantartó is köteles ellenőrizni, és felhívni az üzemeltető figyelmét a helyzet megszüntetésére.

Szűts Jenő, műszaki vezető Promat Elektronika, Budapest

t ű z -

é s

k á r e s e t e k

másikban részlegesen szétrobbant a fürdőszoba, a ház fala megrepedt, több lakóház ablakai betörtek. A levegőbe erősen mérgező gáz került, mely veszélyeztette a környéken lakók egészségét, így öt házból 11 fő kitelepítése is szükségessé vált. Mi okozta a robbanást?

Dr. Szabó Péter

Gázrobbanás a miskolci csatornában A média szenzációként tálalta a szokatlan és veszélyes esetet. „Miskolcon gázrobbanás történt, rovarirtó-szer maradványát öntötte a csatornába, nincs személyi sérülés, több lakóház megrongálódott, mérgező gáz jutott a szabadba, lakókat kellett kitelepíteni az utcából.” Mi történt és hogyan hárították el a veszélyt?

A tények röviden 2008. március 29-én Miskolcon a déli órákban, az Avas alja u. 8. szám alatti lakóházban robbanás történt, ami több szomszédos házban is károkat okozott. Két személy, egy egészségügyi gázmester és az édesapja, a Miskolc, Avas alja u. 2. szám alatti házuk udvarán tárolt hordóból, az első becslések szerint körülbelül 40-50 kg Phostoxin nevű, gázosításra felhasznált rovarirtó-szer maradványát öntötte a csatornába és csapatták le vízzel. Ez erős gázfejlődést, majd a csatornarendszerben robbanást okozott. Személyi sérülés nem történt, azonban egy házban teljesen, egy

A tűzoltóság és a rendőrség riasztását követően a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese a 13.35 órakor értesítette a miskolci polgári védelmi kirendeltség vezetőjét és a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport személyzetét az eseményről, és adott vonulási riasztást részükre. A kirendeltség vezető kiérkezésekor a Tűzoltóság és a Rendőrség erői a helyszínen voltak. Konzultáció után kezdődött meg az esemény részleteinek felderítése. Szemmel látható volt a szennyvízrendszer berobbanása, amely a szennyvíz aknák fedőlapjait a tetőszintig feldobta. A lakóházakban a szennyvízrendszerre csatlakozás helyein (WC, fürdőszoba, szennyvízakna) jelentős károk keletkeztek. A gyors felmérés és az esetleges sérültek felkutatására tett intézkedések után kellett kideríteni az esemény okát. Elsődlegesen metán vagy városi gázrobbanásra gyanakodtunk, de sem merkaptán illatot, sem robbanás utáni égést nem tapasztaltunk. Ezzel szemben jelentős vegyszer és erős karbid szagot fújt a szél az egyébként szűk, közvetlenül az Avas hegy lábánál fekvő utcában. A Miskolci Tűzoltóság I-es fecskendője és Vegyi konténere robbanási és oxigén koncentrációt mért. Az első információk nem valószínűsítették mérgező anyag jelenlétét. Az Avas alja utca 2. szám alatti ház udvarán erősebb füst kiáramlást észleltük. A tulajdonos ellenkezését rendőri jelenléttel kompenzálva megpróbáltuk kideríteni a nagy füst okát. Az udvaron a szennyvíz akna mellett 2 db 20 literes fémhordót, jelentős papír csomagolóanyagot és egy magasnyomású autómosó szerkezetet találtunk. A tulajdonos a kérdésünkre nem adott határozott választ arra, hogy mi történik az udvarán, de gyorsan kiderült, hogy veszélyes anyag megsemmisítésének egy sajátos módja folyik. A szennyvízcsatorna udvari beömlő nyílásán át öntögették be és öblítették le bő vízzel az anyagot a rendszerbe.

Egy egész utca lakói kerültek veszélybe VÉDELEM 2008. 3. szám ■ TÛZ- ÉS KÁRESETEK

49

Szétrombolta a fürdőszobát

56 % aluminium-foszfid hatóanyag tartalmú labdacs (Phostoxin Pellets), valamint Detia Gas EX-B, 57 % aluminium-foszfid hatóanyag tartalmú, tasak formájú gázosító szer került a csatornába. • Felhasználhatók: tárolt szemes takarmányok, vetőmagvak, további ipari feldolgozásra kerülő, étkezésre szánt szemes termények (gabonafélék, napraforgó, repce) és liszt raktári rovarkártevők és atkák elleni védelmére, valamint üres raktárak, silók, malmok fertőtlenítésére. • Erős mérgek. • Közegészségügyi szempontból kifejezetten veszélyesek. • Munkaegészségügyi várakozási idő: a kötelezően előírt szellőztetés után 1 nap. • Tilos a szerek, fel nem használt maradékát, csomagoló burkolatát folyókba, vízfolyásokba, tározókba, állóvizekbe juttatni. • A készítményeket kizárólag egészségügyi gázmesteri vizsgával rendelkező szakember irányításával szabad használni. • Belélegzésük erősen mérgezők. • A levegővel történő szellőztetés, hatásosan leszorítja a PH 3 koncentrációt a gyúlékony határ alá. • A fel nem használt fémfoszfidokkal érintkező víz nagymértékben meggyorsítja a foszforhidrogén-képződést, ami mérgezéshez és/vagy tűzveszélyhez vezethet. • Semlegesítő vegyszere: CO2. • Stabilitásuk: Szárazon stabil, de a levegő páratartalmával reakcióba lépnek. • Reakcióképességük: Vízzel vagy nedves levegővel reakcióba lépnek, és öngyulladásra képes foszfin gázt fejlesztenek. • Veszélyes bomlástermékek: Gyúlékony foszfin, difoszfin gáz és mérgező foszforoxidok. • Ártalmatlanítás: Kezeletlen, vagy részlegesen reakcióba lépett anyagokat veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani. De ha az anyagot megfelelően felhasználták, a füstölés után maradó por szürkés fehér lesz, ártalmatlan anyaggá alakul át, amely már megfelelő, földdel takart lerakóhelyre kerülhet.

Gáz áramlik a csatornából A tett elsődleges, majd későbbi intézkedések

Elszállítják a veszélyes hulladékot A veszélyes anyag beazonosítása A földön lévő csomagolóanyag alapján beazonosítottuk a csatornába öntött anyagokat és megállapítottuk veszélyeiket. 50

TÛZ- ÉS KÁRESETEK ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

Az együttműködő erőket a biztonsági zóna mögé rendeltük. A VFCS folyamatos mérései mellett is légzőkészülék használatát határoztuk meg a belső zónában. A környező utcák lakosai számára elzárkózás rendeltünk el, a rendőrségi gépjárművek hangosbeszélőinek segítségével. A helyszínre rendeltük az ÁNTSZ, az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Megyei MGSZM Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, a Miskolci Vízmű és a TIGÁZ szakembereit. A tűzoltók füstelszívó segítségével szellőztették a csatornarendszert. A rendőrség a helyszínzárásban, illetve az időközben Miskolc város polgármestere és Védelmi Bizottsága által meghozott döntésnek megfelelő kitelepítésben segédkezett. A kitelepítést, melyet a Polgári Védelmi Kirendeltség vezetője irányított, a 24 órás munkaegészségügyi várakozási idő tette szükségessé. Csak a közvetlenül érintett lakók kitelepítésére került sor. Ez 5 házból 11 főt érintett, akik rokonoknál helyezkedtek el. A környéken lakók tájékoztatva lettek a veszélyekről, így maguk dönthettek, hogy elköltöznek-e. Egyidejűleg víz felhasználási korlátozást

rendeltünk el a környékbeliek részére, mivel a csatornarendszerbe bejutott, és esetleg vízzel érintkező veszélyes anyag újabb berobbanásától lehetett tartani. Segítségünkkel a Megyei MGSZM Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakembere mintát vett a csatornaszakasz levegőjéből, majd gyorsteszttel megállapította, hogy a csatornában a folyamatos szellőztetést követően, még a levegő egytized százaléka szennyezett. Az érintett szakasz teljes kizárását követően, a VFCS által a LINDE Gázművektől a helyszínre szállított 2 db szén-dioxid palackból feltöltöttük a csatorna szakaszt, hogy a mélyebben fekvő csatorna részekből kinyomjuk a levegőnél nehezebb veszélyes anyagot. Ennek eredményeként az újabb mérés már csak a 15-öd részét mutatta ki az előző koncentrációnak. Így a rendszer vízzel történő átöblítése megoldható volt, és a vízfelhasználási korlátozás is feloldásra került. A tényleges beavatkozást befejeztük a helyszínen azzal, hogy a környezetvédelmi kolléga megoldást talál az udvarban maradt veszélyes anyagok elszállítására és ártalmatlanítására. Orvosi vizsgálaton a beavatkozók A beavatkozó HÖT 8, az MKI 5 fős állománya és a társszervek dolgozói közül 16 fő rendőr, valamint az utcában lakók közül néhányan, akik közvetlenül kapcsolatba kerültek az anyagok gázaival, kötelező orvosi vizsgálatra lettek beutalva a Megyei Kórház Toxikológiai Osztályára még aznap este. Vérvételek és alapos kivizsgálást követően a szolgálatban levő tűzoltókat és a készenlétes VFCS 3 fős állományát külön kérésre elengedték azzal, hogy másnap, azaz 30-án reggel 06.00 órakor az érintett teljes állomány köteles újabb vérvételen, mellkas röntgenen és kivizsgáláson megjelenni, ill. esetleges panasz, nehéz légzés esetén azonnal kórházba vonulni. Az MKI állományából 2 főt megfigyelésre bent tartottak. Az újabb veszélyhelyzet és a végleges megoldás Másnap, a kivizsgáláson a Megyei Kórházban tartózkodó VFCS állományt, az utca lezárt és kiürített szakaszán járőröző rendőrök riasztották, a Katasztrófavédelem megyei ügyeletesén keresztül a jelzett lakáshoz azzal, hogy erős füstképződés tapasztalható az udvar irányából. Az ottmaradt veszélyes anyagok egyike, egy kb. 1/3-ig telt fémhordó tartalma, vélhetően a levegő nedvesség tartalma hatására, erős füstképződéssel, mérgező gázt fejlesztett. A környékbeli házak üresen álltak, így lakóikat nem érintette a hírtelen támadt nagy mennyiségű mérgező füst. A VFCS a helyszínen méréseket végzett. Nagy koncentrátumban ammónia, szénmonoxid és kéndioxiddal kereszt érzékeny foszfor jelenlétét mutatták ki. A kismennyiségű anyag gyors lefüstölése következtében, e koncentrátum az anyag közvetlen közelében volt csak kimutatható egy idő után. Bár a füstölés 15-20 percet követően gyakorlatilag megszűnt, a biztonsági zóna határát további 10 méterrel kitoltuk. A Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató, az ÁNTSZ, az ÉszakMagyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Megyei MGSZM Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság helyszínre érkező vezető szakemberei a VFCS javaslatát

Együttes gyakorlat A megyében elkezdtünk egy programot, mely szerint a VFCS részt vesz lehetőség szerint a tűzoltóságok minden olyan gyakorlatán, amelynél a VFCS beavatkozása éles esetben a tűzoltók és a lakosság vádelme érdekében, illetve taktika szempontból indokolt. Ez hasznos a VFCS állomány tűzoltás technikai és taktikai felkészültsége szempontjából és a tűzoltók számára a VFCS használhatóságát illetően is.

elfogadva abban egyeztek meg, hogy a veszélyes anyagokat a hordókban száraz homokkal lefedve, levegőtől elzárva, szállítható állapotba hozzák, és az ÉMK Észak-magyarországi Környezetvédelmi Kft. sajóbábonyi üzemébe szállítják, ártalmatlanításra. A feladatot a VFCS és a miskolci HÖT állománya hajtotta végre teljes védőfelszerelésben. A Miskolc I-es fecskendő, a Vegyi konténer és a K teher közreműködésével.. A megsemmisítés helyére történő szállítást a Rendőrség járművei és a VFCS biztosították menetben, megkülönböztető jelzés használatával. A környéken lakókat a helyi és az országos médiák útján tájékoztattuk arról, hogy aznap 17.00 órától visszaköltözhetnek lakásaikba. Tanulságok Az eset tanulságait valamennyi, a helyzet megoldásában érintett és részt vett szervezet saját hatáskörében elemzi. Nyílván nem feltétlenül csak a mi feladatunk felhívni a lakosok, kisközösségek figyelmét arra, hogyha, - mint ennél az esetnél is – hetek óta érzik ugyanazt a kellemetlen szagot az utcájukban, akkor keressék az okát. Mint ahogy az ártalmatlan vagy még aktív veszélyes anyag elszállítására, vagy a veszélyhelyzetet okozó költségén történő elszállíttatására is van hatóság. Ennek ellenére azért oldottuk meg így a feladatot, hogy a város kellős középéből mielőbb eltűnjön, az egyébként oda be sem vihető anyag, és a közvélemény, mely nincs tisztában azzal, hogy kinek a dolga az ilyen anyag elszállítása, megnyugodjon. Örömteli a város biztonsága szempontjából, hogy az ÁNTSZ tiszti főorvosa már másnap elrendelte az összes egészségügyi gázmester jogosítványának és tevékenységének felülvizsgálatát. Az eset pozitív hozadéka az is, hogy megyénkben a tűzoltóságok és a VFCS egyre jobban dolgozik együtt. Ami a legfontosabb, hogy a beavatkozó állomány semmilyen károsodást nem szenvedett a veszélyes anyag közelében végzett munka során, viszont az ismétlődő probléma gyors és határozott megoldásával – a telefonok és az internetes hozzászólások tanúsága szerint – komoly elismerést szerzett az együttműködő rendvédelmi szervezeteknek.

Dr. Szabó Péter tű. alez., osztályvezető Borsod-A-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság VÉDELEM 2008. 3. szám ■ TÛZ- ÉS KÁRESETEK

51

t

e

c

h

n

i

k

a

Tűzoltó repülőgépek a Balaton felett Horvátország a tengerparti területek tűzoltását részben tűzoltó repülőgépekkel látja el, ezek most a Balatonnál mutatkoztak be.

Horvát tűzoltó légiflotta A horvát tengerpart mediterrán időjárása következtében a forró és száraz nyárban a sziklás talajon (Zadarban az évi középhőmérséklet 14,8 oC, a csapadék mennyiség pedig 800 mm) jelentős a tűzveszély. Az 1778 km hosszú védendő partszakaszhoz további 1185 sziget csatlakozik, s ezekből 66 lakott.

CANADAI CL - 415

AIRTRACTOR AT-802F

Hosszúság

19,9 m

10,88 m

Szárny fesztávolság

28,6 m

17,68 m

Talaj feletti magasság

8,9 m

3,88 m

Géptörzs magassága

5,2 m

 

2 x 2380 SHP

1350 SHP

Felszállási távolság

700 m

580 m

Leszállás távolsága

670 m

300 m

Vízfelvétel távolsága

1340 m

 

Max. súly

21320 kg

7257 kg

Víztartály kapacitása

6137 lit.

3100 lit.

Habképző anyag tartály kapacitása

500 lit.

88 lit.

10 - 12 sek.

90 sek.

187 kts

195 kts

Víz merítés sebessége

70 - 90 kts

 

Víz leadás sebessége

110 - 129 kts

110-120 kts

Max. működési magasság

20000 ft

12500 ft

Üzemagyag fogyasztás

1150 l/h

350 l/h

Felszállási erő

Vízfelvétel ideje Max. sebesség

52

TECHNIKA ■ 2008. 3. szám VÉDELEM

A tűzoltó légiflotta 4 db. CANADAIR CL 415-ös és egy AIRTRAKTOR AT-802F típusú repülőgépből valamint csapatszállító helikopterekből áll. A teljes tengerparti terület és a számtalan sziget védelme érdekében minden év május 20-tól október 20-ig, vagyis 150 napig tart a szezon, amikor a repülőgépek teljes készenlétben vannak. A CL415 típusú repülőgépek a dalmáciai Zadarban állomásoznak, míg a 802 AT típusú gép a legdélibb ponton lévő Dubrovnikba lett áthelyezve. Amúgy Zadarból a tengermelléki terület középponti részéről a védendő területek jól megközelíthetők és egyben több repülőtéren is le tudnak szállni, hisz Pula, Rijeka, Zadar, Split és Dubrovnik tudja fogadni a bevetésen lévő gépeket. A repülőgépek hatékonyságát nagyban növeli az a tény, hogy a víz fölött repülve (távolról úgy tűnik, mintha a vízen siklana) kieresztik beömlő nyílásaikat s ezeken a kis nyílásokon 10-12 másodperc alatt 6000 liter víz áramlik a gép belsejében elhelyezett két víztartályba. Innen menetből továbbszállva gyorsan elérheti az égő területet, s akár földi rávezetéssel képes a lángfrontra zúdítani a hat köbméternyi vizet. Az oltás hatékonysága fokozható az 500 liter habképzőanyag felhasználásával. A gépek már 2 méteres vízmélységnél és maximum 2 méteres hullám magasságig biztonsággal végezhetik a vízfelvételt. A tengermelléki terület hegyes, sziklás területein, valamint a szigeteken 2006-ban 95 erdőtűznél 422 repülési órával 2676 bevetést teljesítettek a repülőgépek. Az elmúlt évben pedig eredményesen vettek részt a görögországi erdőtüzek oltásában.

Új termék: 4 kg-os NOVEC gázzal oltó, ABC tûz oltására Elegáns és hatékony újdonság Igazi halon helyettesítõ, Környezet- és ózonbarát A fémszerkezeteket nem károsítja

t á r a b t e z e y n Kör mék ter

Oltási teljesítmény: • 2 kg-os 21B, • 4 kg-os 5A, 34B Ajánlott felhasználási terület, ahol szempont: • a gyors, hatékony, károkozás nélküli oltás • a hosszú élettartam • az igényes megjelenés • a környezetvédelem

Gyártja és javítja:

Rozmaring

Tûzoltókészülék Javító Szolgáltató Kft. 2094 Nagykovácsi, Kossuth u. 1. Telefon: (26) 389-753 Forgalmazza:

SZKD FOREIGN TRADE

127 Budapest Margit krt. 3. Telefon: (1) 315-1037 Telefon/fax: (1) 315-0896