Minőségfejlesztés az ápolási vizit bevezetésével Fürné Mosoni Anita, Terenyeiné Sebők Katalin, Dr. Tombácz Imre (Markhot Ferenc Kórház, Eger) I. Bevezetés Saját gyakorlatunk és más egészségügyi intézményekben szerzett tapasztalatok is azt mutatják, hogy a fekvőbeteg ellátás minősége jelentős mértékben függ az ápolási
munka
minőségétől.
A
betegelégedettségi
vizsgálatok,
a
betegvélemények feldolgozása, és a minőségügyi ellenőrzések során észlelt nem megfelelőségek feldolgozása is arra utal, hogy a betegek jó közérzetét, elégedettségüket, és gyógyulásukat is nagymértékben befolyásolja az ápolók, egészségügyi szakdolgozók és segédszemélyzet szakmai és emberi hozzáállása, szaktudása és általában munkájának minősége. Ez érthető, hiszen a betegek kórházi tartózkodásuk legnagyobb részében az ápolókkal vannak kapcsolatban. Ezért fontos az ápolási munka megfelelőségére koncentrálni, azt megfelelően szabályozni, ellenőrizni, és fejleszteni, hogy minél magasabb színvonalon tudják munkatársaink ezt a fontos munkát elvégezni. II. Az ápolási munka javítására tett intézkedések kórházunkban Ennek megfelelően kórházunkban is nagy gondot fordítottunk és fordítunk a jövőben is az ápolási munka minőségének ellenőrzésére, nyomon követésére és javítására, fejlesztésére. Az elmúlt évben számos fejlesztést hajtottunk végre ezen a területen, ami a szakmai munka színvonalát és a munkafeltételeket javította, a betegek ellátásának biztonságát növelte. Ezek közé tartoznak az elmúlt évben összkórházi szinten megszervezett BLS újraélesztési tanfolyamok, amelyeket szakképzett orvos előadók tartottak kiscsoportos oktatás formájában. Az oktatás ily módon hatékony volt a résztvevőknek, gyakorlati ismerteket nyújtott, vizsgával zárult. A résztvevők erről oklevelet kaptak.
Jelentős a kórházi fertőzések csökkentése érdekében tartott kézhigiénés oktatás a belépő új dolgozók részére, az Infekciókontroll Munkacsoport által kidolgozott kézfertőtlenítési protokoll alapján. A protokollt kórház szinten kiadtuk és nemcsak az új dolgozóknak, hanem a kórház minden betegellátásban dolgozó munkatársa részére oktatásra került szervezett formában. Az oktatáson való részvétel a munkavégzés feltételeként fog szerepelni a továbbiakban. A dolgozók teljesítményértékelését a kórház vezetése nagyon fontosnak tartja, mivel ennek alapján lehet mind a szakmai munkát, mind az emberi hozzáállást, szakmai fejlődést és emberi kapcsolatokat objektíven értékelni – és ezek a területek nagy mértékben befolyásolják a dolgozó munkájának minőségét. A többéves tapasztalat az, hogy a teljesítményértékelést is főleg a szakdolgozók körében tudtuk teljes körűen elvégezni, így erre a dolgozói csoportra vonatkozóan van a vezetésnek is nagyobb rálátása. Több fontos fejlesztés hajtott végre a kórház az elmúlt évben az ápolási munka technikai feltételeinek javítására, amely egyben a betegbiztonságot is növelte. Ilyen volt az, hogy az egyszer használatos műtéti izoláló textília használatát minden műtőben és műtétet végző területen bevezették és alkalmazzák, a decubitus kezelés megfelelővé tételére mintegy 500 ezer forint értékű eszközt vásárolt a kórház. A decubitus kezelés egységes és szakmailag korrekt végrehajtása érdekében felülvizsgáltuk és kiadtuk a decubitus protokollt, amely a szakmai kollégium ajánlásának figyelembe vételével készült. Az egységes szabályozás egyébként is nagyon fontos a megfelelő minőségű munkavégzéshez, mivel biztosítja a szakmai követelmények érvényesítését minden területen, és könnyebbé teszi az ellenőrzést is. Minőségi ugrást jelentett az Ápolási igazgatóság által 2012-ben létrehozott Ápolási Oktatási Bizottság, amelynek feladata a szakmai oktatási tevékenység szervezése, a belső továbbképzések megszervezése, lebonyolítása, a külső pontszerző továbbképzéseken való részvétel szervezése, a szakoktatásban való részvétel, és az ápolók tudományos tevékenységéhez történő segítségnyújtás is.
Ugyancsak 2012-ben került sor az Ápolási Bizottság létrehozására, amelynek fő feladata az ápolási munka ellenőrzésére hatékony módszer kidolgozása, az ellenőrzés megszervezése és a kapott eredmények feldolgozása, értékelése. Beszámol meghatározott fórumon az intézetben folyó ápolási tevékenység tervezéséről, szervezéséről, végrehajtásáról, a végrehajtás során tapasztalt eredményekről és problémákról, azok kiküszöbölésére tett intézkedéseiről. Együttműködik az Ápolási Oktatási Bizottsággal, és a problémák megoldása érdekében közösen oktatásokat, továbbképzéseket, ismeretterjesztő előadásokat szerveznek a dolgozók részére. Tevékenységének első jelentős eredménye az az ápolási vizit megtervezése, kidolgozása és bevezetése, amely a jelen előadás tárgyát képezi. III. Ápolási vizit bevezetése Az Ápolási Bizottság tagjai azt a feladatot kapták, hogy mérjék fel az ápolási munka színvonalát szúrópróbaszerű ellenőrzések végzésével több osztályon. Azt tapasztalták, hogy az ápolási munka ellenőrzése esetleges, nem rendszeres, a főnővéreknek
nincs
egységes
szempontrendszerük
az
ellenőrzések
végrehajtására. Az osztályok ápolási munkájának színvonala nagyon függ az ott dolgozó
vezetők
személyétől,
mentalitásától
és
elfoglaltságától,
többletfeladataitól. A végzett ellenőrzést nem dokumentálták, így nem lehetett visszakövetni a problémákat, nem volt adat a hibák előfordulásának gyakoriságára, sőt a hibák jellegére, típusára sem. A minőségirányítás szempontjából elengedhetetlen, hogy tudjuk, milyen típusú hiba milyen gyakorisággal fordul elő, hogy a hibákat súlyozni lehessen gyakoriság szerint, és a leggyakoribb vagy legsúlyosabb hibákra megtehessük a szükséges helyesbítő intézkedéseket. A felmérés után az Ápolási igazgatóság elhatározta, hogy ezen a gyakorlaton azonnal változtatni kell. Megbízta az Ápolási Bizottság munkatársait, hogy dolgozzák ki az ápolási munka rendszeres és módszeres ellenőrzésére vonatkozó
ápolási
vizitek
rendszerét,
és
az
ehhez
szükséges
ápolási
vizitlap
formanyomtatványt. A rendszeres és dokumentált ellenőrzéstől az ápolási igazgatóság azt várta, hogy javulni fog az ápolási munka minősége, és az egységes ellenőrzési szempontok hatására minden osztályon azonos, jó színvonalú ápolási tevékenység érhető el. A dokumentálás és az adatok feldolgozása reményeik szerint elvezethet ahhoz, hogy a munka minősége számszerűsíthetővé és ezáltal mérhetővé válik, és így a feltárt hibák közül a leggyakrabban előfordulók kiküszöbölésére meg lehet tenni a szükséges intézkedéseket. Az intézkedések hatékonyabbak lesznek, ha a vezetőség ismeri a problémát, és központilag tudja a javításhoz szükséges feltételeket, eszközöket megteremteni és a szabályozásokat elrendelni. A rendszeres ellenőrzés révén a helyesbítés eredményességének visszaellenőrzése azonnal megtörténhet, ezáltal hatékonyabbá válhat a tevékenységünk. Az ápolási vizitek rendszeressége révén érhető el az Ápolási igazgatóság 2012. évi minőségi célkitűzése is, miszerint javítani szeretnék a kórház ápolási területen végzett tevékenységét, de nem csak általánosságban, hanem a megfelelő szakmai szempontok érvényesítése által. Ezek megvalósulásához indikátorként az egyes szempontok teljesítésének mértékét rendelték hozzá. Az indikátor elsődleges célértékeként erre az évre azt tűzték ki, hogy a hibás teljesítések aránya a vizsgált időszakban osztályonként ne haladja meg a 20 %-ot. Ez a tevékenység nem utolsó sorban rangot, nagyobb megbecsülést is ad az ápoló szakmának, mivel az ápolási vizitet az orvosi vizitekkel egy szintre emeli, kiemelve az ápolói munka fontosságát. A megbecsülést- úgy gondoljuk – kiérdemli az ápolási szakma. IV. Ápolási vizitlap kidolgozása Az Ápolási Bizottság további feladata a vizitlap kidolgozása. Ehhez először – a fent említett osztályos mintavételes ellenőrzések tapasztalatait felhasználva –
megfogalmazták az észlelt leggyakoribb problémákat, és az ellenőrzések egyik súlypontját ezekre helyezték, annak érdekében, hogy ezek a problémák a továbbiakban ne forduljanak elő egyik osztályon sem. A vizit másik súlypontja a szakmai
követelmények
alapkövetelményét csoportosították,
teljesítése
jelenti. majd
A
volt,
amely
követelményeket
priorizálták
a
a
minőségi
ezután
betegápolás
és
témák
munka szerint
betegbiztonság
szempontjából leglényegesebb követelményeket, valamint a leggyakrabban előforduló hibákat. Ennek alapján határozták meg a vizitlapon szereplő ellenőrzési területeket. A problémák előfordulásának mérhetővé tétele érdekében kidolgozták a vizitek és ellenőrzések módszertanát. Ennek értelmében minden fekvőbeteg osztályon minden nap elvégzi az osztály főnővére a megadott szempontok szerinti ellenőrzéseket. Ahol nem megfelelőséget észlel, azt jelöli az adott probléma sorában. Hetente történik az ellenőrzések kiértékelése. Az indikátor értéket oly módon számítják, hogy az egy hét alatt talált hibák számát elosztják az összes ellenőrzési pont számával, ami egy vizitlapon 50 mérési pontos jelent. A százalékos előfordulást kiszámítják, és dokumentálják. Ezen kívül a vizitlapon nemcsak általánosságban rögzítik a hibák számát, hanem az egyes hibák leírásával típusba is sorolják a problémákat, és ezáltal az adott hibatípus előfordulásának gyakorisága is követhetővé válik. A lapon a főnővérnek dokumentálnia kell a hibára megtett helyesbítő intézkedést is. A következő ellenőrzés alkalmával az intézkedés megvalósulását és eredményességét is tudja ellenőrizni. A vizitlap mintáját a mellékletben mutatjuk be. V. Eredmények bemutatása és további fejlesztések Az ápolási vizitet 2012. március 1-n kezdtük bevezetni, és azóta rendszeressé vált. Előadásunkban bemutatunk egy tipikus ellenőrzési lapot, az Ortopédiai osztályon április hónapban kitöltött vizitlapon dokumentálva az ápolási vizit megvalósulását. A kezdeti eredmények is jól mutatják, hogy az ápolási vizit
rendszere kialakult az osztályokon, a vizit a főnővérek mindennapi tevékenységének szerves részévé kezd válni. A kapott első eredmények alapján megállapítható, hogy a fő problémák a következők voltak: branül ragasztás csere elmaradt, beszúrás időpontjának és végrehajtójának nevét nem tüntették fel, kesztyű használat nem megfelelő, műszaki problémák, ápolási dokumentáció pontatlan vezetése. Az utóbbi két hónak eredményei azt mutatják, hogy az osztályokon a hibás teljesítmények aránya átlagosan 3-5 %, tehát a 20 %-os célérték túl enyhe feltételnek bizonyult. Az év során elvégzett ellenőrzések alapján – ha az eredmények is azt igazolják – új, szigorúbb célértéket fogunk meghatározni. A továbbiakban tervezzük a módszert specifikálni a kritikus területekre, úgy mint a műtői és aneszteziológiai tevékenységre, valamit a járóbeteg ellátás asszisztensi tevékenységére is. Ezekre a területekre speciális kitöltő íveket fogunk kidolgozni, felhasználva a fekvőbeteg ellátásban szerzett tapasztalatokat. VI. Összefoglalás Előadásunkban bemutattuk az ápolási tevékenység javítása érdekében kidolgozott ápolási vizitek rendszerét, és a tevékenység ellenőrzésére alkalmas ápolási vizitlap kidolgozásának folyamatát, módszerét és bemutattuk az ellenőrzés végrehajtásának módszerét. Kidolgoztuk a vizit eredményének feldolgozási módját, és az értékelés módszerét, amely adatokat szolgáltat a hibás teljesítések számszerű meghatározásához. A vizitlap alkalmas arra is, hogy szövegesen feltüntessék az észlelt problémákat, ily módon lehetőséget ad a hibák típus szerinti besorolására és az előfordulás gyakoriságának elemzésére. Ennek alapján lehet a tipikus hibákra a szükséges helyesbítő intézkedéseket megtenni.
Megmutattuk
alkalmazásával értünk el.
az
első
eredményeket,
amelyeket
a
vizitlap
