Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Diabetes szakrendelés, Eger

EGER, 2017. MÁRCIUS 10 – 11.

ELŐADÁS ABSZTRAKTOK

1.

MIKROVASZKULÁRIS VS. MAKROVASZKULÁRIS SZÖVŐDMÉNYEK (ELEGENDŐ-E A VÉRCUKORCSÖKKENTÉS A CV SZÖVŐDMÉNYEK MEGELŐZÉSÉRE , HOGY HATHATUNK A MAKROVASZKULÁRIS SZÖVŐDMÉNYEKRE?) Harcsa Eleonóra1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Diabetes szakrendelés, Eger

Jól ismert, hogy a diabetes mellitus kezelésének elsődleges célja az anyagcsere státusz megfelelő egyensúlyának rendezésén a mikrovaszkuláris komplikációk csökkentésén túl elsősorban a mortalitás jelentős részéért felelős makrovaszkuláris komplikációk, azaz a kardiovaszkuláris események csökkentése. Ez idáig egyetlen 2-es típusú diabetes kezelésében alkalmazott, orális antidiabetikum esetében sem igazolták klinikai vizsgálatok, hogy kardiovaszkuláris rizikót csökkentő hatása lenne. Kardiovaszkuláris szempontból a diabetes vonatkozásában a legátütőbb eredményt a közelmúltban az EMPA-REG OUTCOME vizsgálat hozta. Ezen vizsgálat inspirált bennünket arra, hogy több 2-es típusú, kardiovaszkuláris szempontból is érintett cukorbetegünknél vizsgáljuk meg az empagliflozin hatásosságát. Eredményeink szerint az empagliflozin azon túl, hogy a vércukor értékeket jó hatékonysággal csökkenteni, egyéb, a beteg számára kedvező, kardiovaszkuláris események rizikóját csökkentő hatással rendelkezik. Az orális antidiabetikumokra vonatkozóan az utóbbi idők tanulmányai bizonyítják, hogy az egyre korszerűbb antibiotikumok nem csak lehetővé teszik a 2-es típusú diabetes egyre biztonságosabb kezelését, hanem kiváló terápiás lehetőséget kardiovaszkuláris események, többek között a szívelégtelenségek megelőzésében is.

2.

A 2-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS A KARDIOLÓGIAI SZAKRENDELÉSÜNK BETEGANYAGÁBAN Kálmán Krisztina1 1 Albert Schweitzer Kórház - Rendelőintézet, Belgyógyászati Osztály, Hatvan

Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy a 2. típusú diabetes jelenléte koszorúér betegekben milyen módon befolyásolja az egyéb kardiovasculáris rizikófaktorokat (elhízás, hipertónia), ill. kardiológiai vizsgálómódszerekkel bemérhető prognosztikus paramétereket. 11

HEVES MEGYEI ORVOS GYÓGYSZERÉSZ SZAKDOLGOZÓI NAPOK

Anyag és módszer: Kardiológiai szakrendelésünk beteganyagából véletlenszerűen választottunk ki, és hasonlítottunk össze 100 fő diabeteses koszorúérbeteget (1. csoport átlag életkor 66+/-9év, 66% ffi), és 100 fő nem diabeteses koszorúér beteget (2. csoport átlagéletkor 63+/-év, 60% ffi) Vizsgáltuk anamnesztikus adatokat koszorúér statuszra,továbbá vizsgált paraméterek:BMI, haskörfogat, rendelői vérnyomás, antihipertenzív hatóanyagszám, vizsgált kardiológiai paraméterek: rendelői szívfrekvencia, EKG eltérések, Terheléses EKG, Holter EKG, ABPM, Echocardiographiás adatok. Adataink összehasonlításához kétmintás t próbát használtunk, ill. részben eredményeinket százalékosan fejeztük ki és hasonlítottuk össze. Eredmények: A 2. típ diabetes beteganyagunkban nagyobb számú beteg coronária (P=0,01), NSTEMI ( 6%) és ACBG (4%) volt. A diabetes jelenléte nagyobb BMIel (P=0,003), és haskörfogattal (P=0,42) járt. A diabeteses koszorúérbetegek hipertóniáját szignifikánsabb magasabb gyógyszerszám jellemezte(P=0,000019), de ennek ellenére mind a rendelőben mért vérnyomás (syst. RR 66%,dyast. RR 45%), mind az ABPM alapján a diabetesesek jelentős százaléka (syst RR 92%, dyast. RR 21%) nem volt célértéken, és 25%-al többen rendelkeztek kóros diurnális index-el. Echocardiographiás adatok alapján EF-ben (P=0,7) nem volt különbség, de a bal pitvari adatok( bal pitvari átmérő P=0,04,volumen P=0,0005),bal kamrai töltőnyomás (P=0,05) és bal kamrai izomtömeg (P=,0005)szignifikánsabb rosszabb volt a diabeteses csoportban. EKG adatokban mind a Holteren mért átlag fekvenciában(P=0,75) mind a rendelői szívfrekvenciában (P=0,39)nem volt szignifikáns különbség. A diabeteses csoportban nagyobb százalékban fordult elő pitvarfibrilláció (9%), és statisztikailag jelentősen csökkent volt a heart rate variabilitás (P=0,000029), és a terheléses EKG terhelési kapacitása is. (P=0,0004). Összegezve: A diabetes jelenléte további strukturális, metabolikus, és funkcionális változást eredményez, amiben a vegetatív idegrendszer változásai és a diabetes cardiomyopathia együttesen okozza a meglévő koszorúér betegség, ill. bemérhető prognózist jelző markerek további romlását.

3.

SZAKMAI ÚT AZ ELSŐ HATVANI GYERMEKENDOSZKÓPOS VIZSGÁLATTÓL A II. PROGRESSZIVITÁSI SZINTŰ FEKVŐ - ÉS ÖNÁLLÓ GYERMEK-GASZTROENTEROLÓGIAI JÁRÓBETEG ELLÁTÁSIG Rosta Ildikó1 1 Albert Schweitzer Kórház - Rendelőintézet, Újszülött-, Csecsemő-, és Gyermekgyógyászati Osztály, Hatvan

A szerző bemutatja, hogy a már jól működő endoszkópos laboratórium és felnőtt gasztroenterológiai szakrendelés mellett hogyan tértek át a gyermekek felső és alsó endoszkópos vizsgálatára, mi módon szerveződött a gyermekek ellátása az elmúlt 20 évben. A leggyakoribb gyermek-gasztroenterológiai betegségek rövid

12

EGER, 2017. MÁRCIUS 10 – 11.

ismertetésén keresztül érzékelteti a szerző a diagnosztika szépségeit, eredményeit és nehézségeit. A sok év csapatmunkájának elismerése, hogy ma már a hatvani és a gyöngyösi járás gyermekei egy külön szakmakóddal, önálló óraszámmal rendelkező szakrendelésen érhetik el az ellátást. A súlyosabb gyermek-gasztroenterológiai eseteket pedig 5 db, II.-es progresszivitású szintű ágyon tudják biztosítani

4.

UTAZÁS, NYARALÁS ÉS SPECIÁLIS ÉLETHELYZETEK INZULINOS CUKORBETEGKÉNT Szerencsiné Soós Andrea1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Diabetológiai szakrendelés, Eger

1

Összefoglaló: Inzulinos cukorbetegek is szeretnének elmenni nyaralni, de félnek, nem tudják, hogy mi a teendő ilyenkor, el merjenek-e indulni. A cukorbetegséget sajnos nem lehet itthon hagyni és elutazni, hogy kipihenhessük a betegség okozta fáradalmakat, de egy kis odafigyeléssel és tervezéssel a nyári szabadság remekül sikerülhet a diabétesszel együtt is. Azért választottam ezt a témát, mivel többen is fordultak hozzám segítségért és úgy gondoltam, hogy akkor más nem várt speciális helyzetekről is beszélek, mert üdülés alatt bármi előfordulhat. Az utazási tanácsok mellett szerettem volna még megbeszélni az olyan szintén ritkán előforduló problémát, mint műtét inzulinosként, vagy olyan beavatkozások melyeket éhgyomorra kell elvégezni. És nem utolsó sorban fontosnak tartom beszélni a vezetés problémáiról inzulinosként, hogy mi a teendő, mire figyeljenek vezetés közben, és hogyan induljanak el bátran autóval, mi a feltétele a jogosítvány megszerzésének, illetve meghosszabbításának. Előadásom témája röviden: ! Utazás, üdülés

∠ indulás előtt ∠ útipoggyász tartalma ∠ időzónák átlépés

! Inzulinkezelés és gépjárművezetés ! Hypo- és hyperglikémia, felismerés és kezelés ! Mi a teendő heveny megbetegedések esetén ! Műtéti és egyéb beavatkozások ! Buli, alkoholfogyasztás Célom, hogy betegeim felkészültek legyenek, és számukra az üdülés tényleg pihenés, kikapcsolódás legyen, és ne rettegés a nem várt problémáktól. 13


5.

OTTHONI PALLIATÍV-HOSPICE ELLÁTÁS Herczeg László1 1 Alapellátás (háziorvosi szolgálat és otthonápolási szolgálatok)

A halált régebben az élet természetes velejárójának tekintették, de az orvostudomány fejlődése révén egyre több halálesetet sikerült megelőzni, elkerülni, vagy a korábban végzetes kórfolyamatokat visszafordítani, lelassítani. Az orvostudomány intézményesülése, „mindenhatóságának” illúziója azt eredményezte, hogy a halál és a haldoklás folyamata egyre inkább medikalizálódott. Az életvégi ellátás a fejlett országokban mára többnyire kikerült a beteg természetes környezetéből. Az utóbbi időben kifejezett igény alakult ki mind a lakosság, mind az egészségügyi szolgáltatást finanszírozók részéről a költséghatékonyabb otthoni ellátás fejlesztésére, ami az otthonápolási szolgálatok révén elérhetővé vált mindenki számára. A palliatív-hospice ellátás paradigmaváltást igényel az aktív gyógyító ellátásban alkalmazott módszerekhez képest. Ennek megvalósítását és sajátosságait igyekszik feltárni az előadás.

6.

CLOSTRIDIUM DIFFICILE ( CDI ) GYAKORISÁGA BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLYUNKON Bánfi Kata1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, III. Belgyógyászat, Eger

Összefoglaló A Clostridium difficile Gram-pozitív baktérium, a nosocomiális hasmenések leggyakoribb korokozója már hazánkban is. Az utóbbi időben növekedést mutat, és járványszerű, komoly epidemiológiai nehézségeket okoz az egészségügyi ellátórendszerben. Fontos a korai felismerés,a szakszerű ellátás, a fokozott fertőtlenítés. Cél: A CDI megelőzése,illetve a helyzetkezelés. 2016.január 01-től jdecember 31-ig összegyűjtött adatok alapján készítettünk statisztikát, hogy a betegek hány %-nál fordul elő CDI. Anonim kérdőív kitöltésével felmértük az osztályon dolgozó ápolók,és ápoló hallgatók kézfertőtlenítéssel kapcsolatos ismereteit, hiányosságait, a CDI-s betegekkel érintett ápolási feladatok helyes elvégzésére. Megállapítottuk, hogy a megfelelő időben történő infekciókontroll,nővér szempontból a helyes kézfertőtlenítés,és a beteg izolálása szükséges ahhoz, hogy a CDI terjedése megelőzhető,illetve mérsékelhető legyen.

14

EGER, 2017. MÁRCIUS 10 – 11.

7.

A CLOSTRIDIUM DIFFICILE INFEKCIÓK ÉS AZ INFEKCIÓKONTROLL HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA AZ EGRI MARKHOT FERENC KÓRHÁZBAN Kubeczky Krisztina1, Kerékgyártó Andrea1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger

Az antibiotikumok széleskörű alkalmazásának a multirezisztens baktériumok megjelenése, elterjedése mellett másik nagy népegészségügyi jelentőséggel bíró következménye a dysbakteriózisra visszavezethető hasmenések világszerte észlelhető növekedése. Ezen hasmenések 25%-át Clostridium difficile infekció (CDI) okozza. A Clostridium difficile infekció kialakulását a normál bélflóra egyensúlyának felborulása, a toxintermelő törzzsel való találkozás és az egyénre jellemző fogékonyság együttesen határozzák meg. A fertőzés forrása a tünetmentes hordozó és a tünetes beteg egyaránt lehet. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) a Clostridium difficile fertőzések terjedésének megelőzésére 2008-ban tudományos bizonyítékokon alapuló irányelvet fogadott el, amely jelenleg is érvényben van. Ezen európai uniós irányelvben megfogalmazott infekciókontroll ajánlások beépítésre kerültek a Magyarországon az Országos Epidemiológiai Központ által 2011-ben kibocsájtott, majd 2016 évben átdolgozott és kiadott a Clostridium difficile fertőzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről szóló módszertani levélben Magyarországon 2008-tól észlelhető a kórházban és az otthon ápolt betegek között a Clostridium difficile okozta hasmenések számának emelkedése. A Markhot Ferenc Kórházban az országos helyzethez hasonló a tendencia, az incidencia kifejezett növekedése 2011. évtől figyelhető meg. 2011 és 2015 év között az intézetünk fekvőbeteg osztályain ellátott betegek között is jelentősen emelkedett a Clostridium difficile infekciók száma, ezért vizsgáltuk a 2011-ben és 2015-ben CDI-vel jelentett betegek adatainak elemzésén keresztül a kórházi infekciókontroll hatékonyságát.

8.

A SZÉKLETTRANSZPLANTÁCIÓ HELYE ÉS HATÉKONYSÁGA A CLOSTRIDIUM DIFFICILE OKOZTA ENTEROCOLITIS KEZELÉSÉBEN Szaniszló Dóra1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Infektológiai Osztály, Eger

Az antibiotikumok nem megfelelő és indokolatlan alkalmazása következtében az utóbbi években a fejlett országokban megfigyelhető a Clostridium difficile infekciók előfordulási gyakoriságának és súlyosságának növekedése. Egyre gyakoribb az eredménytelen kezelés, a többszöri relapsus egyre súlyosabb lefolyással. Míg

15


konszenzus van abban, hogy a középsúlyos, súlyos CDI kezelésében jelenleg a metronidazol vagy vancomycin jelenti az elfogadott terápiát, addig nincs teljes egyetértés a többszörös relapsus, a krónikus CDI optimális kezelési stratégiájában. Itt jön szóba a fidaxomicin terápia mellett a fekális bakterioterápia, mint kezelési lehetőség. A folyamat lényege, hogy egészséges egyénből nyert, fiziológiás baktériumflórát tartalmazó homogenizált széklet terápiás céllal kerül bejuttatásra a CDI-ben szenvedő beteg bélrendszerébe a felső-, vagy az alsó tápcsatornán keresztül; a bejuttatott baktériumok kolonizálják a recipiens bélnyálkahártyáját és kiszorítják a patogén Clostridium törzset, miáltal helyreáll a normál bélflóra, mely a CDI tüneteinek megszűnését eredményezi. Hazánkban és a nemzetközi szakirodalom alapján külföldön is kedvezőek a tapasztalatok az eljárás hatékonyságát illetően: a beavatkozást követően nincs visszaesés, a szövődmények előfordulási gyakorisága pedig lényegesen alacsonyabb, mint a betegségből adódó halálozás. Osztályunkon 2014. óta végzünk széklettranszplantációt. Előadásom által szeretném bemutatni ezt az egyszerű, hatékonynak bizonyuló terápiás eljárást.

9.

SYNCHRON COLORECTALIS CARCINOMA Watti Jezdancher1 1 Bugát Pál Kórház, Belgyógyászati Osztály, Gyöngyös

A synchron colorectlis carcinoma (SCC) a colonban viszonylag gyakran fordul elő. Az incidenciája egyes irodalmi közlemények szerint 2,3 és 12,4 % közé tehető. A hármas, vagy akár négyes megjelenés ritkaságnak számít, kb. 0,2 %-ban írják le. Synchron adenomatosus vagy villosus adenomák 33-55%-ban található colorectalis carcinomával egyidőben. Férfiakban többször észlelhető és a távoli áttétek is gyakoribbak voltak a SCC-s estekben. Felismerése fontos a műtét előtt, vagy intraoperatívan, mert a sebészeti beavatkozásokat eszerint kell megtervezni, vagy a műtét közben megváltoztatni. Egy 54 éves férfibeteg esetét mutatjuk be, akinek egy colonoscopia során rectosigma átmenet, a jobb flexura és appendix malignus tumorát diagnosztizáltuk. Az eset kapcsán áttekintjük a vonatozó irodalmi adatokat, a prognosztikai faktorokat és a teendőket. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy tervezett colon tumor műtét előtt, a staging során az egész colon áttekintése szükséges, főleg colonoscoppal, vagy ha nem lehet egyéb képalkotó eljárásokkal.

16

EGER, 2017. MÁRCIUS 10 – 11.

10.

A SEBÉSZI LAPAROSCOPIA TÉRHÓDÍTÁSA EGERBEN Szűcs Tamás1, Salló Zoltán1, Horváth Tibor1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Sebészeti és Érsebészeti Osztály, Eger

A szerzők az elmúlt 3 évben a laparoscopos műtétek számának változását vizsgálták. 2016. végére az elektív és sürgős cholecystectomiák több, mint 90%át, az appendectomiák több, mint 80%-át és az elektív resectiós vastagbél műtétek 26%-át végeztük laparosocpos technikával. Jelentősen növekedett az elektív és akut diagnosztikus laparoscopiák száma is.

11.

A MÉHEN KÍVÜLI TERHESSÉG KONZERVATÍV KEZELÉSE Rozs László1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Eger

A méhen kívüli terhesség diagnózisa hosszú ideig egyet jelentett a műtéti beavatkozással. A diagnosztikai lehetőségek fejlődésével, úgymint a hüvelyi ultrahangvizsgálat és laboratóriumi b-HCG meghatározás, lehetőségünk nyílik a kórkép mielőbbi felfedezésére és nyomon követésére. Ezzel minimálisan invazív kezelési lehetőségek válnak lehetővé. Az előadásban az osztályunkon elmúlt 8 évben előforduló konzervatívan kezelt méhen kívüli terhességek adatait ismertetjük a nemzetközi ajánlások tükrében.

12.

LÁGYÉKSÉRVMŰTÉTEK A LAPAROSCOPIA KORÁBAN Ifj. Budai László1 1 Bugát Pál Kórház, Invazív Mátrix Sebészeti Egység, Gyöngyös

A sérvek ellátása a mindennapi sebészeti gyakorlat szerves részre. A lágyéksérv műtétek igen alacsony recidíva aránnyal járó módszere a TAPPtechnika, mely a minimál invazivitás előnyeit biztosítja a betegek számára. Osztályunkon 2012. február 01-től 2016. december 31-ig 784 betegen végeztünk lágyéksérv miatt műtétet, közülük 109 (14 %) esetben laparoscopos úton TAPP technikával. Retrospektív vizsgálatunk során a laparoscopos technikával végzett műtéteink gyakoriságára, eredményeire fókuszálunk.

17


13.

CHROMOPERTUBÁCIÓTÓL A HYSTERECTÓMIÁIG (LAPAROSZKÓPOS GYAKORLATUNK) Zámbó László1 1 Albert Schweitzer Kórház – Rendelőintézet, Szülészet-nőgyógyászati osztály, Hatvan

Jelen előadásomban szeretném bemutatni, hogyan jutottunk el osztályunkon, az egyszerű diagnosztikus Laparoscópiától a laparoskópos hysterectómia végzéséig . Megpróbálok rávilágítani arra a tényre, hogyan lett a hatvani kórházban 2016 ban 77 endoscópos beavatkozás, ezen belül pedig 9 hysteractómia. Bemutatom azokat a fontos lépéseket, amelyek véleményem elengedhetetlenül fontosak voltak ezen fejlődés eléréséhez.

14.

szerint

MENNYIRE TARTJÁK FONTOSNAK A SZÜLÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉST ÉS AZ APÁS SZÜLÉST A NŐK Palóczné Hornyák Margit1 Albert Schweitzer Kórház – Rendelőintézet, Szülészet-nőgyógyászati osztály, Hatvan

1

Előadásomban szeretném felhívni a figyelmet a tudatos családtervezés és a szülésre való felkészülés fontosságára. Megismertetni kívánom azokat a tényezőket, amik befolyásolhatják a nőket, hogy részt vesznek e szülésre való felkészítésen és azt, hogy a szülés mely formáját választják. Továbbá szeretném bemutatni, hogy az Albert Schweitzer Kórház -Rendelőintézet a Szülészet-nőgyógyászati osztály folyamatos fejlődése – szülőszoba és a császárműtő megújulása, a megújult várandós gondozás, a kibővített szülésfelkészítő tanfolyam, a kismamáknak szervezett rendezvények miként járultak, hozzá az együtt szülések és a születés szám növekedéséhez.

15.

AZ EXTRAHEPATICUS EPEUTAK BENIGNUS POLYPUSAIRÓL 2 ESETÜNK KAPCSÁN Horvát Gyula1 1 Bugát Pál Kórház, Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Profil, Gyöngyös

Az epeutakban található benignus polypusok irodalmi ritkaságnak számítanak. A polypusok lehetnek soliterek, vagy multiplexek. A differenciálásuk alapvető, mert nehézséget okoznak az ERCP során, más a therápiás megoldásuk, valamint nagy a malignitásra való hajlamuk. A biliaris papillomatosis (BP), a multiplex előfordulású extra- és/vagy intrahepaticus polyposis. ahol számtalan polypus látható az epeútban, ductus cysticusban, a Vater-papillán, valamint esetünkben a tág Wirsung-vezetékben is, melyeknek 40-80 %-os a malignus 18

EGER, 2017. MÁRCIUS 10 – 11.

transformációs hajlama. A solitaer adenomatosus-villosus polypus még ritkább. A hazai irodalomban az előadásunkban bemutatott két esetről van tudomásunk. Nem specifikus epeelfolyási zavart okoznak, ennek megfelelő intermittáló panaszokkal, következményes cholangitissel, icterussal, esetleg haemobiliaval. Két esetet mutatunk be, melyből az első betegünk egy idős, multimorbiditásban szenvedő férfibetegnél biliaris papillomatosist találtunk. 2. esetünkben solitaer terimét láttunk. Hystologiai mintavétellel bizonyítottuk a villosus adenomát. Mindkettőnél palliatív stent behelyezésével lehetett megoldani az epeelfolyási zavart.

16.

VÉRZÉSCSILLAPÍTÁS POLYPECTOMIA SORÁN Seres Lászlóné1 1 Bugát Pál Kórház, Endoszkópos Labor, Gyöngyös

A polypok a bél felszínén, éveken át növekvő, hosszú ideig jóindulatú, ám a rosszindulatúvá válás kockázatát hordozó szövetszaporulatok. Megjelenésük alapján lehetnek néhány mm-s de akár több cm-s nagyságúak. Laborunk statisztikái alapján ismertetésre kerülnek az elvégzett kolonoszkópiák, polypectomiák, a beavatkozás kapcsán történt vérzéscsillapítások esetei. Az endoszkópos polypectomia leggyakoribb szövődménye a vérzés, ami közvetlenül a beavatkozás után vagy késői szövődményként is előfordulhat. Vérzéscsillapító módszerekkel biztonságosabbá tehető a polyp eltávolítás. A következőkben laborunkban is végzett kémiai, mechanikus, termikus eljárások kerülnek bemutatásra.

17.

SÜRGŐS SZEMÉSZETI BETEGEK ELLÁTÁSA VÁROSI KÓRHÁZUNKBAN Elek Ilona1, Durgham Ussama 2 1 Bugát Pál Kórház, IMO Szemészeti Szakrendelés, Gyöngyös 2

Bugát Pál Kórház, SBO, Kontroling, Gyöngyös

Gyöngyös város Bugát Pál Kórházában 2008. augusztus 01. óta működik a Sürgősségi Betegellátó Osztály. 2008. és 2012. között a sürgős szempanasszal jelentkező betegekhez behívtuk a készenléti szolgálatot teljesítő szemorvost, a betegek a szükséges szakorvosi ellátásban részesültek. 2012. július 01-én megszűnt a szemészeti készenléti ellátás, azóta a rendelési időn kívül szemsérült vagy látásvesztett betegek kórházunk Sürgősségi Betegellátó

19


Osztályán jelentkeznek és kapják meg az elsődleges ellátást az ott szolgálatot teljesítő orvostól, aki a beteget a szakma szabályai szerit továbbirányítja, illetve visszahívja a következő napi szemészeti szakrendelésre. Megvizsgáltuk az ebben az időszakban (2012. július 01. és 2016. december 21-e között) a Sürgősségi Betegellátó Osztályon megjelent betegek történetét az elsődlegestől a definitív ellátásig. Elemezzük a betegutakat, a panasz jelentkezésétől a gyógyulásig eltelt idő tartamát és a sürgős ellátásindokoltságát.

18.

10 ÉV TAPASZTALATA AZ EGYNAPOS SZEMÉSZETI ELLÁTÁSBAN Bernáth Éva1 1 Albert Schweitzer Kórház – Rendelőintézet, Szemészeti szakrendelés, Hatvan

Kórházunkban 2007 szeptemberétől végzünk egynapos sebészet keretében szürkehályog műtéteket, heti egy alkalommal. Közel 10 év alatt 4693 műtétet végeztünk. A műtétek 6 orvos közreműködésével történtek. 2015-től a központi műtőben végezzük a műtétek. 2016-ban kórházunk 1. emeletén egynapos sebészeti ellátó hely került kialakításra, önálló személyzettel.

19.

HEREDITAER HAEMORRHAGIÁS TELEANGIECTASIÁBAN (OSLER-WEBER-RENDU KÓR) SZENVEDŐ CSALÁDOK GENETIKAI VIZSGÁLATA Major Tamás1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Fül-Orr-Gége Osztály, Eger

A hereditaer haemorrhagiás teleangiectasia (Osler-Weber-Rendu betegség, HHT) autoszómális domináns módon öröklődő érfejlődési anomália. Prevalenciája 1:5000. A genetikailag heterogén betegséget a transzformáló növekedési faktor-b (TGF- b) szignalizációs kaszkád különböző fehérjéit kódoló gének mutációi jellemzik. A HHT esetek 80 %-ában a mutáció az endoglin (ENG) vagy az aktivin receptorszerű kináz (ACVRL-1) génjét érinti. A definitív diagnózist az alábbi 4 ún. Curacao-kritérium közül legalább 3 jelenléte adja: 1. spontán recidív orrvérzés; 2. mucocutan teleangiectasiák (ajkak, nyelv, szájüreg, ujjak); 3. belszervi arteriovenosus malformáció (AVM) (tüdő, agy, máj, stb.); 4. HHT-ban szenvedő elsőfokú fokon megléte. A mutációk családspecifikusak: a probandban azonosított mutációra szűrik az életkorfüggő penetranciának megfelelően egyelőre tünetmentes utódokat. Vizsgálatunkat a Kórházunk ellátási területén élő probandok felkutatásával kezdtük, később azonban a Heves megyén kívül élő családtagok szűrését is elvégeztük.

20

EGER, 2017. MÁRCIUS 10 – 11.

Öt családban már közölt ENG pontmutációt (c.360+1 G>A, c.314T>A, c.816+5G>A, 2 családban c.817-2A>C) és további öt családban egy korábban új ACVRL-1 pontmutációt (c.625+1 G>C) észleltünk. Utóbbi esetben felvetődött a közös ős lehetősége, melyet haplotípus analízissel és genealógiai vizsgálattal is sikerült azonosítani. A tíz családban összesen 34 definitív HHT beteget (21 esetben ENG és 13 esetben ACVRL-1 mutáció) és 4 valószínű (2 Curacao-kritérium teljesül) HHT beteget (2 esetben ENG és 2 esetben ACVRL-1 mutáció) találtunk. Három fiatal egészséges családtag (1 Curacao-kritérium teljesül, ez az érintett elsőfokú rokon megléte) mutációhordozó. Összesen 33 egészséges családtag a vad típusú ENG és ACVRL-1 gént homozigóta formában hordozza. A betegek és a mutációhordozók – életkortól függően – AVM szűrésen estek át. Jelen munkánkkal egy ritka, igen változatos tünettannal járó – és ennek megfelelően a hallgatóság soraiban ülő, valamennyi diszciplinát (belgyógyászat, pulmonológia, gyermekgyógyászat, fül-orr-gégészet) képviselő kollégát érintő – ritka genetikai betegségre szeretnénk felhívni a figyelmet.

20.

XXI.SZÁZADI LABORATÓRIUM KIALAKÍTÁSA KÓRHÁZUNKBAN Márton Ágnes1, Kovács Erzsébet1, Szoboszlay István1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Központi Laboratórium, Eger

A TIOP 2.2.4 pályázat keretében lehetőséget kaptunk egy új, modern laboratórium megálmodásra. A tervrajzok finomításával, a pályázati forrásból sikerült egy 21. századi egyterű, korszerűen felszerelt és kubaturálisan kialakított laboratóriumot kialakítani. Az alábbi célkitűzéseink voltak: 1. ergonómikus munka (logisztika racionalizáslása, mintautak rövidítése és központi klíma) 2. költséghatékonyság javítása (kevesebb vérből több adat, környezetterhelés csökkentése) 3. leletátfordulási idő csökkentése (rutin és sürgős vizsgálatok TAT): ! csőposta ! munkaszervezés ! preanalitikai modul ! intergrált laborautomaták ! informatikai fejlesztések 4. a laboratórium üzembiztos működésének, minőségi indikátorainak javítása: ! szünetmentes áramellátás ! egyenletes vízminőség és ! helyettesítő háttérkapacitás biztosítása 21


5. új vizsgálatok bevezetésének lehetősége, a laboratórium vizsgálati palettájának és kapacitásának progresszivitási szintnek megfelelő kialakítása. Előadásunkban elért eredményeinket mutatjuk be.

21.

„A CSENDES GYILKOS LEGYŐZHETŐ?” Enyedi Judit1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Infektológiai osztály, Eger

A hepatitis C vírus fertőzés jelentős népegészségügyi probléma. Számos tévhit él vele kapcsolatban, nem csak a laikusok körében, de sokszor az egészségügyi szakemberek körében is, emiatt a betegeket életük számos területén éri diszkrimináció. A fertőzöttség, illetve a vírus által okozott idült májgyulladás felismerése még ma is gyakran a véletlenen múlik, mivel az érintettek jelentős aránya panaszmentes. A folyamat azonban alattomosan haladhat előre a cirrhosis és májrák felé. A gyógyulás szempontjából fontos a minél előbbi felismerés, kezelés. A rizikócsoportokban végzett célzott – akár kampányszerű – szűrővizsgálatok segíthetnek a korai felismerésben. A betegség kezelésében jelentős előre lépés történt az elmúlt néhány évben. A korábbi, sok mellékhatást okozó, kevésbé hatékony, ½-1 évig alkalmazott interferon alapú kezeléseket felváltják a hatékonyabb, direkt antivirális hatású, 8-12 hetes időtartamú terápiák, melyek gyakorlatilag nem okoznak mellékhatást. A betegek gyógyulási esélyei lényegesen javultak. Előadásomban nem törekszem bonyolult, tudományos hepatológiai ismeretek átadására, sokkal inkább figyelem felkeltőnek szánom a témát, hiszen ezekkel a betegekkel nap, mint nap találkozik minden egészségügyi dolgozó.

22.

A DE QUERVAIN THYREOIDITIS HEPATIKUS DYSFUNKCIÓVAL SZÖVŐDÖTT ESETE Juhos Erzsébet1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Endokrin szakrendelés, Eger

A egyébként gyakori pajzsmirigy-gyulladásoknak egyik kevésbé közismert formája a subacut, szerzői nevén de Quervain-féle thyreoiditis. Nyárvégi vírusfertőzésekhez köthetően kezdődik általános tünetekkel: láz, izomfájdalom, rossz közérzet, valamint nagy nyaki fájdalommal. Általában a negatív fülorr-gégészeti vizsgálatot követően a társuló thyreotoxicosis jelei: tachycardia, izzadékonyság, fogyás – irányítják a beteget az endokrinológushoz. Szerencsére a de Quervain thyreoiditis gyógyulási hajlama nagy, a páciensek zöme néhány hónapon belül euthyreoiddá válik.

22

EGER, 2017. MÁRCIUS 10 – 11.

2016. augusztusának végén kezdődő, subacut thyreoiditisre jellegzetes panaszok miatt jelentkezett endokrinológusnál egy fiatal-középkorú hölgy. Azonban a típusos tünetek mellett szokatlan májfunkciós eltéréseket tapasztaltunk. A kifejezetten nagy, elhúzódó nyaki fájdalom miatt szteroid kezelés indult eredményesen, melyre nemcsak a beteg fájdalma és a közérzete javult, de májfunkciós eredményei is rendeződtek. A de Quervain thyreoiditisnek általában nem része a májkárosodás, bár a betegséget triggerelő enterovírusok: adenovírus, coxsackie vírus, ritkábban EBV, CMV, esetleg más hepatotrop vírus: HEV, és/vagy a jelentős fokú thyreotoxicosis okozta relatív hepaticus hypoxia -szerepe felmerülhet.

23.

PACEMAKERES BETEG A MŰTŐBEN Szilágyi Attila1 1 Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet, Kardiológia Osztály, Eger

A műtéti beavatkozások során szükségessé válhat a végleges pacemakerek ideiglenes átprogramozása. Ez a döntés egyaránt függ a műtét típusától, a beteg fektetésétől, a használt sebészeti eszközöktől, valamint természetesen a beteg által viselt beültetett eszköz üzemmódjától, a beteg dependenciájának mértékétől. Az előadás összefoglalja azon hatásokat, melyek a pacemakerek működését befolyásolhatják, ill. az irányelveken alapuló döntéshozatalt. Ezen túlmenően saját praxisunkból vett konkrét esettel illusztráljuk az elméletben elhangzottakat, és bemutatjuk a kórházunkban bevezetett dokumentációs sémát is.

24.

EMMA NAGY ÁLMA Ipacsné Kulczycki Réka1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger

Az előadás a Hospice osztályon folyó mentálhigiénés tevékenységnek egy megtörtént esetét mondja el. A halállal szembenézni nem könnyű feladat, de ez a példa mutatja, hogy megfelelő időben és kellő empátiával igen is lehet a betegen és a a családon is segíteni, hogy a lelki fájdalmaik elviselhetőbbek legyenek. Felemelő történet egy lelki békéjét megtaláló haldoklónak.

23


25.

DIAGNOSZTIKAI LEHETŐSÉGEINK A 128 SZELETES CT KÉSZÜLÉKKEL – 1 ÉV TAPASZTALATAI Ádám István1, Gólya Flóra1, Sira Ágnes1, Németh Mihály1, Kis Zsuzsanna1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Radiológiai Osztály, Eger

2016. február 19-én indultak kórházunkban az új GE Optima 660, 128 szeletes CT berendezéssel a vizsgálatok. A készülék új szoftverei új vizsgálattípusok bevezetését teremtették meg, fizikai paraméterei gyors vizsgálatokra nyújt lehetőséget. Egy év alatt átalakult az érbetegek kivizsgálási menete: a diagnosztikus invazív angiographiák helyét csaknem teljesen átvette a CT angiographia. Megtörtént a CT colonoscopos vizsgálatok bevezetése. Olyan esetekben, amikor a colonoscopia sikertelen vagy a beteg nem egyezik bele a tükrözésbe, lehetőség van virtualis colonoscopia végzésére. A nagy térbeli felbontás és a rövid vizsgálati idő átalakította a traumatológiai és onkológiai betegek diagnosztikai lehetőségeit is. Mindennapos tevékenységünkké váltak az együlésben végzett koponya-arckoponya-nyaki gerinc és a mellkasi-hasikismedencei CT vizsgálatok. Előadásunk során bemutatjuk az új készülék telepítése óta már megvalósult és bevezetett módszereket és azok alkalmazása során felmerülő nehézségeket. Röviden kitérünk a még ránk váró feladatokra is, egyúttal felhívjuk a figyelmet a vizsgálatok előkészítéséhez, végzéséhez szükséges klinikai információk fontosságára.

26.

A BUGÁT PÁL KÓRHÁZ SZÜLÉSZETI- NŐGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY MŰKÖDÉSE ÉS FEJLŐDÉSE AZ UTOLSÓ 10 ÉVBEN Al Ghaoui Nadim1 1 Bugát Pál Kórház, Szülészet- nőgyógyászati Osztály, Gyöngyös

Az előadásomban az általam feldolgozott statisztika mutatja az elmúlt 10 év változását. A szülésszám évről-évre való folyamatos növekedését, a terhesség megszakítások számának csökkenését, valamint a nőgyógyászati műtétek számának alakulását prezentálja. A prezentációban a fotók alapján bemutatásra kerülnek a folyamatosan fejlődő, modern és korszerű műszerparkunk, endoszkópia és nőgyógyászati ultrahangunk, szülőszobai felszerelésünk (elektromos szülészeti ágyak, NST-k, infúziós infusensek). Büszkék vagyunk a szakdolgozóinkra, akik közül többen főiskolát, másoddiplomát szeretek.

24

EGER, 2017. MÁRCIUS 10 – 11.

Osztályunkon két jól felszerelt VIP szobánk van. Az új korszerű osztályunk és szülőszobánk otthonos, családias, jó hangulatot sugároz, mely a szakdolgozók empátiájának, kiválóan végzett munkájának is köszönhető.

27.

FÓKUSZBAN A PREVENCIÓ - BEMUTATKOZIK AZ ALAPELLÁTÁS FEJLESZTÉSI MODELLPROGRAM Szabó János1 1 JVZSE Egészségügyi Nonprofit Kft – háziorvosi ellátás

Több mint 3 éve zajlik 4 hátrányos helyzetű területen, köztük Heves, Átány, Kömlő, Tiszanána praxisaiban a svájci állam által támogatott modellkísérlet, mely az egészségügyi alapellátás megújítását tűzte ki célul. előadásban a modellprogram és az eddigi eredmények, tapasztalatok kerülnek bemutatásra.

28.

IVÓKÚRÁK TERÁPIÁS SZEREPE A PARÁDFÜRDŐI ÁLLAMI KÓRHÁZBAN Temesváry Ágnes1 1 Parádfürdői Állami Kórház – Dietetikai szolgálat, Parádfürdő

A Parádfürdői Állami Kórházban a gyógyvizek alkalmazása a rehabilitáció szerves részét képezi. Kórházunkban a balneoterápia mellett az ivókúra alkalmazásának is igen nagy tradíciója van. Pontos diagnózis, ellenjavallat figyelembevétele után, orvosi javaslatra történik alkalmazásuk. A terápiát hosszabb ideig (3-4 hét), és rendszeresen folytatjuk betegeinknél. Ivókúrák céljára alkalmazott gyógyvizeink: Parádi Kénes, Mira Glauber, Hunyadi János, Ferenc József gyógyvizek. Hatásuk több ponton megmutatkozik: serkentik a gyomornedv elválasztását, közömbösítik a gyomorsav hatását, epetermést, és epeürülést idéznek elő, méreg kiürítő hatásuk is van, ezáltal az anyagcsere-zavarok következtében felhalmozódó méreg-anyagok kiürülését is fokozzák. Alkalmazzuk köszvény betegségnél, epekövességnél, májbetegségnél, agyvérzés utáni állapotoknál, osteoporosisnál, rheumatoid arthritisnél, cukorbetegeknél, enyhe acidozisnál, valamint, hashajtóként, székrekedés esetén is. Kórházunkban betegeink is ezen jótékony hatásokról számolnak be. Előadásomban bemutatom a gyógyvizek terápiás hatását nem csak belgyógyászati és gastroenterológiai betegségek, hanem nőgyógyászati, diabetológiai, mozgásszervi megbetegedések esetén is.

25


29.

CIRCUMCISIO TÁRSADALMI SZEREPE RITUÁLISTÓL A PROFÁNIG Szabó József1, Nagyné Simon Zsuzsanna1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Urológiai Osztály, Eger

A szerzők bemutatni tervezik a circumciso, köznyelven a körülmetélés történetét, annak társadalmi korokban betöltött szerepét. Amit ma urológiai rutinműtétnek, kezdő urológusok első önálló beavatkozásának nevezünk, annak van egy történelmi korokon átnyúló, társadalmakat befolyásoló szerepe, ami még napjainkban sem elhanyagolható, legyen az rituális vagy profán értelmezés.

30.

A CSÍPŐÍZÜLETI PROTÉZISHEZ VEZETŐ UTUNK Dolecsek Miklós1, Valló János1 1 Albert Schweitzer Kórház - Rendelőintézet, Traumatológiai osztály, Hatvan

2012. január 01-től 2016. december 31-ig terjedő 5 éves időszakban osztályunkon 620 beteget kezeltünk combnyaktörés miatt. Ebből 470 betegnél kettős kanülált szegezést végeztünk. 150 betegnél az inveterált törés, illetve a törés jellege miatt műtétet elvégezni nem tudtunk. Ezen betegcsoport kb. 90%-át a progresszivitási szintnek megfelelően csípőízületi protetizálás céljából továbbküldtük. A maradék 10%-nál Girdlestone-állapotot mondtunk ki. 2014-ben fogalmazódott meg először bennünk, hogy a korszerűbb és biztonságos betegellátás céljából a traumás combnyaktöröttek primaer csípőízületi protézissel történő ellátását osztályunkon megvalósításra kerüljön. A lehetséges két útból a Szakmai Kollégium támogatását élvező csillagos HBCs-k befogadtatását célzó utat választottuk. Ez évben adtuk be először kérelmünket a Szakmai Kollégium Traumatológiai és Kézsebészeti Tagozatához. Megkeresésünk eredménytelennek bizonyult, a Tagozat szakmai gyakorlat megszerzését javasolta. Osztályunkról öt orvos fél éves gyakorlatot töltött az MH EK Baleseti Sebészeti Osztályán, ahol a csípőízületi protetizálás technikáját sajátítottuk el. A gyakorlat letöltését követően ismételten a Szakmai Kollégiumhoz fordultunk és elképzelésünk támogatását megkaptuk. Jelenleg kérvényünket elküldtük az ÁEEK-nak a csillagos HBCs-k befogadtatása céljából. Befogadtatás estén bízunk abban, hogy a beindított protetizálási programmal betegeinknek a szakma szabálya szerinti, a kor igényeit jobban kielégítő ellátást tudunk majd biztosítani.

26

EGER, 2017. MÁRCIUS 10 – 11.

31.

LISS LEMEZES OS SUPRACONDYLARYS FEMUR TÖRÉSEKNÉL Vajda Ádám1, Dolecsek Miklós1 1 Albert Schweitzer Kórház - Rendelőintézet, Traumatológiai osztály, Hatvan

A femur distalis vég törések fiatal életkorban nagy energiájú sérülések (közlekedési baleset, polytrauma) kapcsán alakulnak ki, míg idősebb életkorban az osteoporosis a vezető ok illetve egyre gyakrabban találkozunk ezen sérülésekkel periimplantaris és periproteticus törések formájában. Az előadás a supracondylaris femurtörések kezelési lehetőségeit részletezi a hatvani Albert Schweitzer Kórház Traumatológiai Osztályának 10 éves eredményei alapján.

32.

EGYNAPOS SEBÉSZET A TRAUMATOLÓGIÁBAN Csiki Zoltán1, Valló János1 1 Albert Schweitzer Kórház – Rendelőintézet, Egynapos Sebészet, Traumatológiai Osztály, Hatvan

A szerzők beszámolnak az egynapos sebészeti terén szerzett tapasztalataikról. A Hatvani Albert Schweitzer Kórházban egynapos részleg működik, amely keretein belül a traumatológiai, sebészeti, szemészeti, és urológiai betegek ellátása történik. Kiemelik az egynapos és a nappali sebészeti ellátások jelentőségét bemutatva az elmúlt egy év tapasztalatait a traumatológiai ellátásban. A módszer előnye, hogy a betegek hospitalizációja rövid, így gyakorlatilag kizárható a kórházi fertőzések előfordulása. Ugyancsak fontos szempont, hogy a többnyire minimál invazív beavatkozások minimális kórházi megterheléssel is járnak. Az eredmények birtokában cél egyre több beteg bevonása az egynapos ellátásba illetve a módszer széleskörű ismertetése- hogy az elfogadottsága még nagyobb legyen.

33.

AZ OBEZITÁS, DIABÉTESZ, VESEELÉGTELENSÉG ÉS A D VITAMINHIÁNY ÖSSZEFÜGGÉSEI Mezei Ilona1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, III. Belgyógyászati osztály, Nefrológiai részleg, Eger

Bevezetés: Az utóbbi 10-15 évben számos adat vált ismertté az obezitás, diabétesz és D vitaminhiány, valamint a krónikus vesebetegség összefüggéseiről. Célkitűzés: a feltételezett D vitaminhiány előfordulásának mértékét kívántuk tisztázni és vizsgáltuk az obezitás, diabétesz mellett kialakuló veseelégtelenség, proteinúria, és D vitaminhiány kapcsolatát.

27


Betegek, módszer: nefrológiai és belgyógyászati szakrendelésen vizsgált 576 beteg D vitamin szintjét ellenőriztük, rögzítettük a kor, BMI, diabétesz, hypertonia, GFR-EPI:60 ml/min ill. a proteinúriára (TPCR> 15mg/mmol) vonatkozó adataikat. Értékeltük az egyes korcsoportokra jellemző D vitamin értékek eloszlását, és a BMI> 30, BMI 25-29 és BMI <25 csoportokban a diabétesz és D-vitamin ellátottság kapcsolatát, illetve a krónikus vesebetegség előfordulását vizsgáltuk. Eredmények: A 233 nő és 343 férfi beteg kor szerinti megoszlásánál feltűnő volt a 60 éven felüliek igen magas, 76%-os aránya és az összes beteg 75,69 %-nál alacsony (75 mmol/l alatti) D vitamin értékek igazolódtak. A BMI> 30 beteg csoportban szignifikánsan alacsonyabb D vitamin szintek voltak mérhetők, mint a BMI 2529 csoportban, de nem volt szignifikáns különbség a BMI <25 betegeinél mért értékeknél. BM I> 30 csoportban a krónikus vesebetegség előfordulása 72,3 % míg a BMI 25-29 betegeknél csak 17,7% a BMI <25 csoportnál 9,8% volt, emellett a D vitaminhiány e betegeknél 79% ill. 60% és 82% volt. A 327 BMI> 30 beteg 25%-nál már kialakult a krónikus vesebetegség, míg a másik két csoportban 13, ill. 12%-ban volt ez észlelhető. Következtetés: a vizsgált betegeknél az obezitás és az alacsony testsúly alacsonyabb D vitamin szinttel járt, ugyanakkor a kövér betegeknél kétszer gyakoribb a krónikus vesebetegség előfordulása, minta túlsúly vagy normális testsúly mellett. Törekedni kell a testsúly optimalizálására és a megfelelő mértékű D vitamin pótlással normális D vitamin szint elérésére a diabétesz és a krónikus vesebetegség kialakulásának csökkentése érdekében.

34.

A UNIT DOSE RENDSZER A BUGÁT PÁL KÓRHÁZBAN Kocsisné Pelei Szilvia1 1 Bugát Pál Kórház, Gyógyszertár, Gyöngyös

1992-ben bevezetésre került a betegre szóló gyógyszerelés a Bugát Pál kórházban. Ez a tevékenység az osztályos rendelésre, kiadásra, személyre szabott gyógyszerelésre, névre szóló antibiotikum igénylésre terjed ki. Az informatikai rendszer fejlesztése lehetővé tette egy adott beteg gyógyszerelésének számítógépen való rögzítését, a gyógyszerelés és a terápia áttekintését, a költséghatékonyság figyelemmel kísérését. Kezdetben a fekvőbeteg ellátás nem minden területén tudták a humán erőforrás hiánya miatt kialakítani a gyógyszerosztással párhuzamos gépi rögzítést. Jelenleg a Csecsemő és gyermekosztály kivételével, a gyógyszertári szakasszisztensek látják el a személyre szabott gyógyszerelést, annak gépi rögzítését és a készletgazdálkodás feladatát.

28

EGER, 2017. MÁRCIUS 10 – 11.

A gyógyszerelés során kiemelkedő figyelmet fordítunk a névre szóló antibiotikum igénylés protokollnak megfelelő rendelésére, amelynek új részletesebb laboratóriumi paraméterekkel alátámasztott igénylő lapjának bevezetése a 2017es célkitűzéseink között szerepel. A betegek mintavételi eredményei az antibiotikum terápiának megfelelően kerülnek feltüntetésre. Az igénylőlap rögzítése szintén elektronikus formában történik, amely az orvosok feladatkörébe tartozik. A kezdeti bevezető időszakban az igénylőlap kitöltésében a gyógyszertári asszisztensek segítenek egyeztetve az orvossal, aki az orvosi pecséttel és aláírással hitelesíti antibiotikum rendelési szándékát. Továbblépésre természetesen még mindig van lehetőség, ugyanis nagy segítség lenne, ha a medikai rendszer össze lenne kötve a gyógyszertári rendszerrel, így a beteg adatok átvétele sokban könnyítene az adminisztratív munkánkon.

35.

JUVENILIS SCOLIOSIS KEZELÉSE SCHROTH MÓDSZERREL Nagy Ágnes1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Reumatológia Osztály, Eger

A juvenilis idiopathias scoliosis kezelése nagy kihívást jelent mind a szakemberek mind a gyermekek számára a kimondottan rossz progresszió hajlam miatt. A kezelések tekintetében az eredményekkel legjobban alátámasztott és leírt módszer a Schroth terápia. A terápia lényege, hogy a gerinc maximális aktív nyújtásával elért helyzetben a háromdimenziós légzéssel a csigolyák torziójának helyreállítását érjük el, majd a korrigált testhelyzetnek a megtartása mellett célzott izomerősítést és nyújtást alkalmazunk. Ezen terápiás lépések alkalmazásával nyílik lehetőség a scoliotikus ívek felegyenesítésére, ezáltal radiológiai és mozgásszervi változások elérésére. Az általam vizsgált és kezelt három esetben a fél-1 éves terápiákkal folyamatosan javuló tendenciát figyeltem meg. A hazai és nemzetközi eredmények tükrében a Schroth terápia, mint konzervatív kezelés javasolható a juvenilis idiopathias scoliosis kezelésére.

36.

EDUKÁCIÓTÓL A CUKORBETEG JÓLÉTIG - AVAGY „A TUDÁS HATALOM” Nagy Éva1 1 Bugát Pál Kórház, Belgyógyászat, Gyöngyös

A diabetes, mint krónikus megbetegedés, egy életre szóló szakgondozást igényel, amely csak akkor lehet igazán hatásos, ha az egészségügyi személyzet és a beteg között maximális az együttműködés. Fontos részét képezi a beteg folyamatos oktatása.

29


El kell mélyíteni betegeinkben, hogy állapotuk egyensúlyban tartásának gyeplője az ő kezükben van. Amennyiben megfelelő tudásra tesznek szert, és alkalmazzák is azt, szénhidrát anyagcseréjük rendezetté válik, a szövődmények kialakulásának kockázata minimálisra csökken. A javuló tendencia pozitív visszajelzés az oktatás hatékonyságáról Ezáltal az együttműködési készségük is nagymértékben javul. Az edukáció, a mindennapi gondozás részévé kell, hogy váljon.

37.

SZÉDÜLÉS- HOVÁ KERÜLJÖN A BETEG? Székely Anita1, Semjén Judit1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger

A szédülés - a sürgősségi ellátásban is - az egyik leggyakoribb panasz, differenciál diagnosztikai és beteg elhelyezési probléma. Gyakorisága szerint 41% periférás vestibularis (fülészeti) eredetű, ennek közel fele BPPV. A hirtelen kezdődő, különösen a rohamokban jelentkező forgó jellegű szédülés tipikus neurologiai tünetek nélkül általában perifériás eredetű és jóindulatú lefolyás várható. Kórházi felvételre az esetek egy részében (főként neuronitis vestibularis) a heves vegetatív tünetek miatt van szükség. 13,5% centralis vestibularis (neurológiai) kórkép, illetve kb. 9,5% a vestibularis/basilaris migrén. Centralis eredet mellett szól a dysharmonikus vestibularis tünetegyüttes, a tekintésirányú nystagmus a verticalis, felfelé vagy lefelé ütő, disszociált nystagmus; a nem feltétlenül forgó szédülés, melyet a fej/test helyzetének változatatása lényegesen nem változtat; kevésbé súlyos, vagy hiányzó vegetatív tünetek; egyéb, jellemzően agytörzsi neurologiai tünetek társulása (diplopia, dysphagia, dysarthria, szemmozgászavar, érzészavar, paresis, ataxia stb.) Ez esetben neurológiai vizsgálat, hospitalizáció, képalkotó vizsgálat indokolt. A betegek 20%-a pszichogén (főként PPV), 16% egyéb betegség (nem vestibularis ok: agyi arteriosclerosis, orthostaticus hypotensio, presyncope, cardialis betegségek, haematológiai betegségek, metabolikus zavar, emphysema, polyneuropathia, gyógyszerek, alkohol , toxikus anyag ) és ismeretlen ok. A leggyakoribb szédülést okozó kórképek (BPPV, Meniére, neuritis vestibularis) diagnózisához továbbra is a gondos fizikalis vizsgálat (szemmozgások, nystagmus vizsgálata, Dix-Hallpike manőver, Romberg, vakjárás, kalorikus ingerlés stb.) és a részletes anamnézis (szédülés típusa, tartama, triggere, kísérő tünetek) vezet. A harmonikus/dysharmonikus vestibularis tünetegyüttesek hiánya nem zárja ki a perifériás/centralis eredetet, meglétük csak alátámasztja a diagnózist! A két leggyakoribb szédülés szindrómában (BPPV, PPV) a gyógyszeres kezelés lényegében hatástalan.

30

EGER, 2017. MÁRCIUS 10 – 11.

38.

AKTUALITÁSOK AZ AKUT STROKE ELLÁTÁSÁBAN Balázs Attila1, Danku Viktória1, Semjén Judit1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger

Az akut agyi érkatasztrófák kb. 80%-a ischaemiás eredetű. Terápiájukban áttörést jelentett az 1996-ban bevezetett thrombolysis kezelés, melynek célja a korai rekanalizáció elérése, a további érelzáródások megelőzése. Az ischaemiás stroke fellépte utáni első 3-4,5 órában ( időablak )elvégzett thrombolyticus kezelés szignifikánsan csökkenti a halálozást és a tartósan ápolásra szoruló betegek számát. Minden erőfeszítést meg kell tenni az alkalmas betegek minél nagyobb hányadának kezelése érdekében. Hazánkban évről-évre nő a lyzáltak száma. Egerben, a Neurológia és Stroke osztályon -a 2011. év végén megkapott akkreditáció alapján – az NINDS vizsgálati protokoll, ill. az azóta már némileg módosított ajánlások alapján végezzük az iv. trhombolysis kezelést. Maga a beavatkozás abban jártas neurológust és megfelelő felkészültségű ápolószemélyzetet igényel. A beavatkozás előtt azonnali , koponya CT, laborvizsgálat, belgyógyászati ( EKG ) és korrekt neurológiai vizsgálat ( NIHSS felvétele ) szükséges a pontos anamnézis mellett. A beválasztási és kizárási kritériumok ismerete után végezzük el a lysist rekombináns szöveti plazminogén aktivátorral( rtPA ), melyet 1 órás intenzív obszerválás követ. A throbolyzis kezeléstől elsősorban a közepesen súlyos ischaemiás stroke-ok esetében ( NIHSSKonkklúzió: Széles körű lakossági felvilágosítás szükséges, hogy a lakosság ismerje a stroke tüneteit s annak észlelése alapján azonnal az OMSZ -hoz forduljon, hogy a tünetek jelentkezésétől a beavatkozás megkezdéséig a lehető legkevesebb idő teljen el, ami 3,5-4 óránál nem lehet több. Ebben az esetben tünetmentesség, ill. minimális maradványtünetekkel gyógyul a stroke.

39.

BETEGKÖZPONTÚ SZEMLÉLET A KRÓNIKUS BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLYON Orosz Hajnalka1, Csikiné Csordás Andrea1 1 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger

2015. augusztusban nyílt meg kórházunkban a Krónikus Belgyógyászati Osztály. Átmenetet képzünk az aktív osztályok és a szociális ellátó rendszer között. A magyar családok és a házi betegellátó szolgálatok nincsenek felkészülve az idős fekvőbeteg ellátásra. Az acut állapotrosszabbodás következményeit nem tudják vállalni a családok. Meggyőződésünk, hogy az idős emberek méltó körülményeket érdemelnek, ezért lehetőségünkhöz mérten ezt próbáljuk biztosítani. Célunk a régi „elfekvő” jelzőt kitörölni a köztudatból. A nálunk eltöltött idő alatt a betegek humánus bánásmódot, a hozzátartozók a további ellátáshoz hasznos segítséget kapnak.

31


40.

MINIMÁL INVAZIVITÁS AZ APPENDICITIS ELLÁTÁSÁBAN Ifj. Kovács István1 1 Bugát Pál Kórház, Invazív Mátrix Sebészeti Egység, Gyöngyös

Az akut appendicitis csökkenő incidenciája ellenére ma is az egyik leggyakoribb sebészi ellátást igénylő megbetegedés. Az utóbbi években a féregnyúlvány laparoscopos úton történő eltávolítása növekvő tendenciát mutat. A beavatkozás elsősorban a gyulladás korai fázisában a nyitott műtéttel összehasonlítva számos előnnyel rendelkezik. Osztályunkon 9 éve végzünk laparoscopos appendectomiát, ez idő alatt az elvégzett csak nem 300 vakbélműtét több mint fele laparoscopos úton történt. Előadásunkban a laparoscopos appendectomiával kapcsolatban összegyűjtött tapasztalatainkat ismertetjük.

41.

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓS FEJLŐDÉSE HATVANBAN Solti Judit1, Csente Péter1 1 Albert Schweitzer Kórház - Rendelőintézet, Rehabilitációs Központ, Hatvan

Az Albert Schweitzer Kórház Rehabilitációs Központja 2014 januárjában kezdte meg működését, ahol járó- és fekvőbetegek komplex mozgásszervi rehabilitációja folyik. A fizioterápiás eljárásokat évszázadok óta használják reumatológiai betegségben szenvedők kezelésére. A gyulladásos és degeneratív ízületi betegségeket tekintve a terápiák sarokkövének tekinthetők ezek a módszerek; a hidroterápia, a masszázs és a különböző fájdalomcsillapító kezelések, mint a rövidhullámú kezelések, az interferencia vagy a TENS kezelés, fájdalomcsillapító és mozgásfunkciót javító hatásai miatt. Rehabilitációs központunkban a kezelések ezeken az ismereteken alapulnak a modern eszközökkel és technikákkal. Kezeléseink hatékonyságát a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályunk működésén keresztül mutatjuk be, ahol betegeink egy három hetes komplex rehabilitációs programban részesülnek. A terápia a rehabilitációban dolgozó team tagjainak összehangolt munkájával valósul meg. A három hetes kombinált kezeléssel kapott eredmények jelentősen javították a betegek funkcionális állapotát és betegségérzésüket. A kezelés kedvező hatását az elvégzett fizikális vizsgálatok eredményei is alátámasztották. A 3. hét végére általános állapotuk javult, a gerinc mozgásfunkcióiban, valamint a VAS szerint is javulás mutatkozott az eredeti állapothoz képest. A mért eredmények alapján elvégzett statisztikai próbák szignifikáns javulást igazoltak. Mint azt a vizsgálatunk is megmutatta, a rendszeresen végzett komplex kezelések a mozgásfunkciók, ezáltal a betegek életminőségének jelentős javulását eredményezik. 32

EGER, 2017. MÁRCIUS 10 – 11.

42.

A SZOCIÁLIS MUNKÁS SZEREPE AZ IDŐSKORI REHABILITÁCIÓBAN AZ EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA SZEMSZÖGÉBŐL Hajdú Tamás1 1 Parádfürdői Állami Kórház, Parádfürdő

A rehabilitációs team tagjainak szoros együttműködése a beteg gyógyulása érdekében elengedhetetlen, mely a Parádfürdői Állami Kórházban teljes mértékben megvalósul. Az előadásom során elhangzó tényekből is jól látható, a szociális munkásnak az egészségpszichológia vonatkozásában is fontos szerepe van egy kórház életében, hisz akár a spirituális támogatáson, vagy akár a jövővel kapcsolatos kérdések lehetőség szerinti megválaszolásával is nagyban hozzájárul az idős páciensek lelki világának megnyugvásához, elősegítve ezzel a sikeres rehabilitációs tevékenységet. A test gyógyulásához a lelki egészség megléte is elengedhetetlen. Az egészségpszichológia ebben segít, hogy az egészséges lelki működést fenntartsa, és fejlessze, ezáltal válik a beteg képessé arra, hogy törekedjen az életvezetés működtetésére, illetve a betegségének leküzdésére. Magyarországon az időskori rehabilitációnak sajnos nincs nagy múltja, éppen ezért tartja fontosnak a Parádfürdői Állami Kórház az időskori rehabilitáció magas szintű végzését, hiszen az optimális öregedés egyik kulcskérdése, hogy az idős ember saját otthonában minél tovább képes legyen önellátásáról gondoskodni.

33

Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Diabetes szakrendelés, Eger

Recommend Documents