Fazekas Péter. Markhot Ferenc Kórház, Eger

Fazekas Péter Markhot Ferenc Kórház, Eger B.-A.-Z. megyei Kórház, Miskolc

MR alaptanfolyam Szeged, 2011 november 21-23

A musculosceletalis (MSK) MR jelentősége I.  Az MR vizsgálatok 15-30 %-a  Az indikáció túlnyomóan traumás és degenerativ irányú  Az igény folyamatosan nő, a klinikusok megismerték az értékét  Sokkal több sürgős MSK vizsgálatra volna igény

 Az MR a MSK rendszer teljes körű leképezését végzi (mésztartalmú képletek: CT)  A sürgős MSK MR vizsgálat szükségtelenné teszi a diagnosztikus ízületi punkciót, a diagnosztikus artroszkópiát: preoperativ terápiás terv készíthető

A musculosceletalis (MSK) MR jelentősége II

 Az MSK MR vizsgálatok értékeléséhez újra kell tanulni az anatómiát  A radiológiában MSK MR specialisták jelentek meg  Az MSK MR vizsgálatok magas szintű leletezéséhez elengedhetetlen a társszakmák ( ortopédia, traumatológia, reumatológia) képviselőivel tartott jó kapcsolat ( konzultáció, folyamatos visszajelzés, egymás továbbképzése, stb)  Folyamatos tanulást, továbbképzést igényel

A jó MSK kép feltételei Gépi, technikai  Minél nagyobb térerő: min. 1T, de ideális a 3T  Dedikált MSK tekercsek( váll,    

térd, csukló-kéz, stb) Leképezés a tér 3 síkjában a legkisebb FOV-val Legfontosabb a spin echo: PD FS, T1s esetleg T2s Ritkábban, célzottan STIR, T2* T1+Gd (+FS): gyulladás, tumor

Operátor-,betegfüggő  a vizsgálatok viszonylag hosszúak (12-15’): nélkülözhetetlen a beteg kényelmes elhelyezése  képzett (tovább-)

operátorokat igényel

Az MSK MR vizsgálatok fajtái nativ

MR arthrographia

T1s, PD FS, T2s?, STIR?, T2*?, specialis porc mérések kiegészítésképpen (gyulladás, tumor gyanujánál)

Direkt MR artro: 0,1 ml Gd + 3 ml nem-ionos Jódos ka. + 20 ml NaCl intraarticularisan, T1s FS Indikáció: labrum lézió (váll, csípő), chondralis dx, postoperativ állapotok,stb. Indirekt MR artro: 0,1 ml Gd iv., 30 perc múlva T1s FS

Gd+ T1s (FS)

3 (4) síkú PD FS 2D + SAG T1s vizsgálat előnyei  egyesíti a különböző szekvenciák előnyeit  nagy kontrasztú képek keletkeznek, melyeken a különböző

elváltozások könnyebben ítélhetők meg

 az esetek döntő többségében a 4 (5) mérés elegendő volt

a pontos diagnózishoz

 rövidül a vizsgálati idő – 3 ir.PD FS + sag T1 SE = 12-15

perc

Kétoldali femurfej AVN:PD fs és STIR PD fs

0,8 x 0,8 x 3 mm  3:24

STIR

1,6 x 1,6 x 4 mm  3:14

0,8 x 0,8 x 4 mm  >18 min!!!

A csontvelő oedema MR vonatkozásai

Túlterhelés („overuse”)

St. p. lux. patellae

Kétoldali AVN , jobboldalon csontvelő oedemával

3 hónap múlva

St.p. distors. coxae

Csontvelő oedema: PD FS, T1s

PD FS és T1s felvételek összehasonlítása

PD FS (TSE 2D): az egyes anatómiai képletek és kóros elváltozások jelintenzitása  hyalin porcos,

kötőszövetes struktúrák , izom

Osteochondralis fractura

PD FS (TSE 2D): az egyes anatómiai képletek és kóros elváltozásokjelintenzitása  ín, szalag, rostos porc

(labrum, meniscus) AVN

LCM ruptura

PD FS (TSE 2D): az anatómiai képletek és kóros elváltozások jelintenzitása

 folyadékgyülemek

PD FS (TSE 2D): az egyes anatómiai képletek és kóros elváltozásokjelintenzitása  fractura, ruptura

PD FS (TSE 2D): az egyes anatómiai képletek jelintenzitása degeneráció, avascularis necrosis

PD FS és T2* mérések összehasonlítása PD FS nagy kontrasztú képek érzékeny degenerációra

T2* érzékeny mágneses inhomogenitásra: postoperativ vizsgálatok, varratok, meszesedés

A vállízület (articulatio humeri) csontjai:  Scapula, humerus, de valójában 5 ízület  Glenohumeralis (a. humeri)  Acromioclavicularis  Sternoclavicularis

 Subdeltoidea ??  Scapulothoracalis ??

A vállízület: általános szempontok  a legmozgékonyabb emberi ízület  típusos gömbízület  3 mozgástengely, 3 szabadsági fok, bonyolult mozgások  sekély vápa (cavitas glenoidalis), nagy ízületi fej (caput humeri): nagy kockázat instabilitásra  sok segítő stabilizátor: dinamikus (rotator köpeny, m. biceps hosszú ina), statikus ( labrum, tok, „vállboltozat”, bonyolult tokerősítő és külső szalagrendszer)

vállízületi MR

leggyakoribb iránydiagnózisok  rotátor köpeny (ROK) ruptura, tendinosis

 impingement (??)  ruptura, luxatio tendinis bicipitis (caput longum)  st.p. lux. humeri: Bankart lézió?

 arthrosis humeri  arthrosis A-C  instabilitás: patologiai háttér?

 luxatio humeri post. susp.

A leképezés tömbje a váll MR vizsgálat 3 síkjában FOV:150, szeletvastagság: 4mm

Ferde COR: 20 szelet AX 28: szelet

Ferde SAG 19 szelet

A rotator köpeny

4 izom ina = „dinamikus szalagok”: erősítik a tokot, gátolva az instabilitást és a humerus fej dislocatióját m. supraspinatus m. infraspinatus m. teres minor m. subscapularis

(mSSP) FEL (mISP) KI (mTM) KI (mSSC) BE

funkciója: a humerus fej centralizációja, gátolva a cranialis translatiót abductióban (stb)

A rotator izmok sémásan 1. 2. 3. 4.

BE m. latissimus dorsi M.teres maior M. subscapularis M.pectoralis maior

KI 5. M. infraspinatus 6. m. teres minor

P

BE

KI

A

Rotator köpeny: 3 + 5 + 6 + m. supraspinatus (FEL)

A rotator köpeny izmai

m. supraspinatus fel

m. subscapularis be

m. infraspinatus ki

m.teres minor ki

A rotator köpeny izmai: m. supraspinatus

eredés: fossa supraspinata tapadás: tuberculum maius csúcsa beidegzés: n. suprascapularis ( C5, C6) funkció: abductio, rotatio (be), stb leggyakrabban sérül

ruptura

A rotator köpeny izmai: m. supraspinatus

eredés: fossa supraspinata tapadás: tuberculum maius beidegzés: n. suprascapularis ( C5, C6) funkció: abductio, rotatio (be), stb leggyakrabban sérül

acetabularisatio „gejzír” jelenség

A rotator köpeny izmai:

eredés: fossa infraspinata tapadás: tuberculum maius, középen beidegzés: n. suprascapularis funkció: kirotáció, stabilizáló, stb. gyakran sérül

m. infraspinatus

A rotator köpeny izmai:

eredés: fossa infraspinata tapadás: tuberculum maius, középen beidegzés: n. suprascapularis funkció: kirotáció, stabilizáló, stb. gyakran sérül

m. infraspinatus

A rotator köpeny izmai:

eredés: fossa subscapularis tapadás: tuberculum minus beidegzés: n. subscapularis sup., inf. funkció: berotáció, stb.

m. subscapularis

A rotator köpeny izmai:

m. subscapularis

m. pect. mai.

eredés: fossa subscapularis tapadás: tuberculum minus beidegzés: n. subscapularis sup., inf. funkció: berotáció, stb.

A rotator köpeny izmai:

eredés: a fossa infraspin. lateralis éle tapadás: tuberculum maiuson legalul beidegzés: n. axillaris funkció: kirotáció (erős), stb a legritkábban sérül

m. teres minor

A rotator köpeny izmai:

m. teres minor

quadrilateralis tér: n. axillaris eredés: a fossa infraspin. lateralis éle tapadás: tuberculum maiuson legalul beidegzés: n. axillaris funkció: kirotáció (erős), stb a legritkábban sérül

triangularis tér: a. circumflexa scap.

A rotator köpeny izmai:

m. biceps (?)

eredés: tuberositas supraglen. (caput longum) proc. coracoideus (caput breve) tapadás: tuberositas radii beidegzés: n. musculocutaneus funkció: alkar supinatio, könyök flexio, stb.

A rotator köpeny izmai:

m. biceps (?)

eredés: tuberositas supraglen. (caput longum) proc. coracoideus (caput breve) tapadás: tuberositas radii beidegzés: n. musculocutaneus funkció: alkar supinatio, könyök flexio, stb.

A váll impingement szindrómája: „kínos szorulás” Impingement: ütközés, akadás csontos kompresszió: a humerus fej és az acromion között

tendinopathia (mSSP, mISP, mSSC,mB) bursitis (subacromialis, -deltoidea)

ROK ruptura: részleges v. teljes

Shoulder imping…. Supraspinatus…. Subacromialis…. Rotator cuff ….. Subacromialis bursitis

Az impingement fajtái külső  subacromialis acromion, A-C ízület, LCH mSSP, mISP, mSSC, mB

caput humeri

 coracohumeralis: elülső proc. coracoideus SSC

caput humeri

belső glenoidalis perem:felsőhátsó posterior labrum mSSP, mISP caput humeri

Az subacromialis impingement anatómiai tényezői rétegekben: legalább 6 réteg (~8) ossealis (acromion),lig. coracoacromiale bursa (subacromialis, -deltoidea) 2 réteg synovium ROK inak (mSSP, ISP), tok 1 réteg synovium osteochondralis (caput humeri)

A váll impingement szindrómájának oki tényezői    

az inak hypovascularizációja mechanikus elhasználódás, „kopás” akut trauma ismétlődő mikrotrauma (pl. dobó atlétáknál, úszóknál, stb)

A supraspinatus kijárat (outlet) leggyakoribb befolyásoló (szűkítő) tényezői        

az acromion meszesedése: osteophyta, szalaga coracoacromialis szalag elváltozásai az acromion alakja: B3 típus az acromion lejtése: anterior, lateralis az acromioclavicularis ízület morfológiája (hypertrophia, callus) a m. supraspinatus hypertrophiája a humerus fej deformitása (st. p. fract.), a humerus cranioponált helyzete (instabilitásban)

A H

Mit akar tudni a sebész subacromialis impingement klinikai jeleinél?  Acromion: típusa (B2,3), lejtése, osteophyta, os  

 

acromiale A-C ízület: arthrosis, impresszió (mass effect) a köpenyen L coracoacromiale: vastagodás, egyenetlenség, meszesedés Bursa subacromiale, subdeltoidea: folyadék, meszesedés, környező oedema ROK: tendinopathia, ruptura (részleges, teljes), izom retractio, zsíros degeneráció

Rotator köpeny ruptura I. részleges ép

izületi oldali, részleges

 ízületi oldali  bursa oldali  állományi

bursa-oldali, részleges

állományi, részleges

Rotator köpeny ruptura II. leszakadás, „PASTA”, részleges

Lemezes szétválás,részleges

„kopás”, részleges

intramusc. cysta, részleges

teljes

Rotator köpeny ruptura I. részleges

izületi oldali, részleges

ízületi oldali bursa oldali állományi

Rotator köpeny ruptura részleges

állományi, részleges

ízületi oldali bursa oldali állományi (interstitialis)

Rotator köpeny ruptura, részleges

intramusc. cysta, részleges intramusc. cysta, részleges

Rotator köpeny ruptura , részleges

„kopás”, részleges

Rotator köpeny ruptura, részleges

leszakadás, „PASTA”, részleges PASTA:” partial articular supraspinatus tendon avulsions”

Rotator köpeny ruptura, teljes

teljes

Chr. ROK (mSSP, mISP, mSSC) + MB ruptura acromiohumeralis nearthrosis + synovialis cystarendszer („gejzír” jelenség)

„Acromialis acetabularizáció”

(Hamada, 1990)

Chr. ROK (mSSP, mISP, mSSC) + MB ruptura acromiohumeralis nearthrosis + synovialis cystarendszer

Chr. ROK (mSSP, mISP, mSSC) + MB ruptura acromiohumeralis nearthrosis + synovialis cystarendszer

Teljes ROK ruptura mSSP: 78% mISP, mSS: izolált rupturája ritka, gyakrabban + mSSP mTM: izoláltan nem fordul elő Teljes ROK ruptura: közlekedés a vállízület és a SA-SD bursa között ROK ruptura kiterjedése a SAG síkban

     

mSS LCH (IS) mSSP (izolált) teljes mSSP + ½ mISP teljes mSSP, mISP teljes mSSP, mISP, mSS

Subacromialis tér : < 5 mm teljes ROK rupturánál

a m. biceps hosszú inának dislocatiói

intramuscularis cysta (mSSP ruptura jele) mSSC ruptura, intramusc. mB ín luxatio

Vállízületi instabilitás A humerus fejének panaszt okozó dislocatiója ( luxatiója)

Ortopediai felosztás:TUBS ( trauma, unidirectinalis, Bankart, surgery) AMBRI (atraumatic, multidirectionalis, bilateralis, rehabilitació, ritkán alsó tok szűkítés szükséges)

Az instabilitás alapja  A normális anatómia hajlamosító szerepe  Glenoidalis dysplasia ( labrum hyperplasia)  Bő tok, laza szalagok, gyenge izomzat

A traumás váll instabilitás következményei < 35 év: anterior labrum és tok léziók ( Bankart család ) > 35 év: ROK lézió és/vagy tub. maius fractura Fontos: nem minden labrum léziónak dislocatio ( luxatio ) az oka: Ismételt mikrotrauma (dobók, úszók, súlyemelők, stb.) is kiválthatja

A labrum és a cavitas szegmensei, jelölései

A

P

PD FS SAG

St.p.lux. humeri ant.: Bankart lézió

anteroinferior labrum + tok sérülés (+ csont?)

St.p. lux. humeri post.: forditott Hill-Sachs lézió, posterior labrum lézió

Tipusos Bankart lézió

vállízületi osteoarthropathia:??! T1s

T1s +Gd

Neurogen osteoarthropathia: syringomyelia

Tendinosis, incompl. ruptura SS Bursa calcificatio

bursitis calcarea

PD FS

T1s

Csípőízület

speciális szempontok  gyakori MR vizsgálat (2.-3. leggyakoribb)  traumatológia: klasszikus , stabil ízület: nagy erőbehatásra sérül  pathologia: AVN, impingement (FAI), transiens csontvelő oedema, dysplasia, Perthes-kór eldöntendő mindig mindkét csípőt, vagy csak az egyiket vizsgáljuk?! JAVASLATOM: mindig mindkettőt

Csípőízületi MR

leggyakoribb iránydiagnózisok          

AVN (gyakran kétoldali!) transiens csontvelő oedema subcorticalis synovialis cysta („herniation pit”) femoroacetabularis impingement (FAI) arthrosis fractura (latens, stress, insuff.) ín-, izom- szalagsérülések, degeneráció bursitis dysplasia, Perthes kór csontinfarctus, stb.

A csípő MR vizsgálati síkjai axialis

sagittalis

paraaxialis coronalis

Subcorticalis synovialis cysta „Pitt,s pit”, herniation pit

általában véletlen lelet a röntgenfelvételen anterolateralis fej-nyak határ körülötte oedema lehetséges jelentősége még nem tisztázott gyakoribb FAI esetén?

Subcorticalis synovialis herniatio, „herniation pits”

Az avascularis femurfej necrosisi stádiumai Ficat, ARCO, Mitchell minden képalkotóval normális I. : különböző jeleltérések a necroticus segmentben II.: „ kettős vonal jel” a T2s és a PD FS felvételeken, a femurfej alakja normális III.: a cortex collabál: lépcső a fejkontúron („crescent sign”) IV.: secunder coxarthrosis O :

Avascularis femurfej necrosis

T1

PD FS

II.stádium

III. stádium

PD FS

Kétoldali femurfej AVN:PD fs és STIR PD fs

0,8 x 0,8 x 3 mm  3:24

STIR

1,6 x 1,6 x 4 mm  3:14

0,8 x 0,8 x 4 mm  >18 min!!!

Transiens kétoldali csontvelő oedema

2011.02.15

2011.09.30

Postpartum transiens femurfej-nyak csontvelő oedema, teljes regressióval

St.p. distorsionem coxae (vs. epilepsiás roham következménye)

St.p fract. colli med. fem., FAI (cam)

Coxarthrosis MR jelei STIR

PD FS ízűleti rés szűkület chondralis léziók labrum degeneratio osteophytosis subchondralis cysták ízületi folyadék csontvelő oedema

PD FS

PD FS

Coxarthrosis gravis

Coxarthrosis: labrum degeneratio, paralabralis cysta

A térdízület (articulatio genus) Trochoginglymus:

flexio – extensio (+végrotatio) akaratlagos rotatio (flexióban)

„a legek izülete” A leg-

- nagyobb synovialis - bonyolultabb (Resnick D., Szendrői) - felületesebb (Moore, K.L.) - gyakrabban vizsgált MR-rel - gyakrabban sérül sielésnél(?) „mechanikai bravur” (Gömör Béla)

Térdízület

speciális szempontok  a mozgásszervi MR vizsgálatok 40-50 %-a

 a leggyakoribb sürgősségi mozgásszervi MR vizsgálat (kellene, hogy legyen)  bonyolult ízület: nincs vápa, 2 meniscus, sok belső szalag, belső ín

Cél: megelőzni a diagnosztikus punkciót, a diagnosztikus tükrözést: teljes körű leképezés= MR

Térdizület II. 3 funkcionális rekeszt (kompartment) alkot 6 ízfelszín: medialis femorotibialis -

lateralis femorotibialis

-

patellofemoralis

A femorotibialis izfelszinek nem congruensek (illeszkedők) INSTABILITÁS A térdízület mégis stabilis Az izületi stabilitást biztosítják: •Passzív stabilizátorok (tok, retinaculum, •Aktív stabilizátorok (izmok)

16-20! szalag, meniscusok)

Térdizület I. Az alkotó csontok: femur ( 2 ízfej + 1 vápa egyben) tibia ( „vápa”, de nem vápa) patella

fibula? (10 %-ban a hiatus popliteus közlekedik a prox. tibiofibularis izülettel) fabella?

A térdizület anatómiai egységei különlegességek    

    

Csontok: femur, tibia, patella (fibula?) Tok, bursák Synovium, synovia Szalagok: - külső: L patellae, LCM, LCMP, LCL, TIT, LPFM, LPFL - belső: LCA, LCP L meniscofem. ant. (Humphrey), post. (Wrisberg) L transversum genus L meniscofem., -tib. L popliteum obl., L arcuale,stb. L intermeniscale 2 meniscus: medialis, lateralis Plicák Zsír: infrapatellaris (Hoffa), suprapatellaris, praefemoralis Izmok, inak (m. popliteus) Erek, idegek

A térd MR vizsgálata = teljes körű leképezés MR specialitások Csont, porc:

fractura (latens!) contusio (csontvelő oedema) subchondralis trabecularis fractura osteochondralis fractura epiphyseolysis ± fractura avulsiós fracturák Meniscusok: ruptura (kosárfül: térdzár) separatio meniscocapsularis degeneratio Szalagok: LCA, LCP, LCM, LCL,stb. ruptura (comp., incompl.) degeneratio Folyadékgyülemek diagnosztikája:haemarthros lipohaemarthros Bursák, plicák

Térdízületi MR

leggyakoribb iránydiagnózisok  meniscus: ruptura, degeneratio, contusio

 szalag (kereszt-, oldal-): ruptura, degeneratio  chondropathia, osteochondrosis dissecans  arthrosis, spontán osteonecrosis (Ahlbeck)

 bursitis  fractura :latens, stress, osteochondralis  csontvelő oedema (contusio, „overuse”)

 csontinfarctus  PVNS, stb.

A térd MR vizsgálati síkja AX SAG

Ferde SAG 10-15 fok

Ferde COR AXI

COR SAG

A térd szalagjai vázlatosan

Lux. genu anterior

St.p.lux.genu ant. Ruptura LCA et LCP et LCL (ép LCM és meniscusok)

A térd szalagrendszere (16-20 szalag) A stabilitás tényezői: szalagok, meniscusok, izmok Külső szalagrendszer: L patellae (?), LCM, LCMP, LCL, TIT(?), L patellofemoralis L patellotibialis, L popliteus obliqum,stb Belső szalagrendszer: LCA, LCP, L transversum genus, L mucosum („plica infrapatellaris”), L meniscomeniscale, L meniscofemorale ant., (Humphrey), post. (Wrisberg),

LCA ruptura: az összes csaknem 50 %-a klinikai pontosság: 95 % LCP ruptura: ritka, klinikai vizsgálata nehéz akut LCA,LCP ruptura= haemarthros Humphrey, Wrisberg, lig. transv., stb. rupturája ritka LCM, LCL, TIT ruptura: nincs ízületi folyadék

Lig. cruciatum anterius (LCA) intraarticularis, extrasynovialis Eredés:

lat. femur condylus post-med felszine (10x5 mm)

Tapadás:

elülső intercondylaris regio (8x5 mm) a medialis eminentiától lateralisan legyezőszerűen

Méret:

hossz: 31-33 , szélesség: 10-11 , vastagság 5-6 mm 3 kötege: AM, intermedier, PL

(congenitalis hiánya rendkívül ritka, a femur/tibia dysplasiájában:Thomas JBJS 1945)

MR kép: PD FS jelmentes, homogen, egyenes vagy kissé hajlott, esetleg rostosan, vagy zsír miatt sávosan jeldúsabb

MR vizsgálati síkjai: SAG, ferde COR !

Lig. cruriatum anterius (LCA) intraarticularis, extrasynovialis 3 kötege: AM (mindig feszes), intermedier, PL (ext: feszes, flex: laza)

Funkció: flexióban gátolja a tibia elmozdulását (translatio) gátolja a hyperextenziót gátolja az axialis berotációt

másodlagosan véd a valgus/varus erőkkel szemben Vérellátás: periligamentalis plexus (a. genus media)

LCA ruptura

haemarthros

Normális LCA

rupt. LCP

?

Normális LCA képe: ferde COR PD FS anteromedialis intermedier posterolateralis

A „negyedik” sik: ferde COR PD FS az LCA hosszanti karakterisztikus síkja ábrázolja az LCA eredését és kötegeit az LCA sérülések részletes detektálása Az LCP harántmetszeti síkja  a fossa intercondyloidea képleteinek legfontosabb leképezési síkja ( LCA, LCP, stb.)  kiegészítő információk a meniscusokról, csontokról, porcokról, szalagokról (LCM, stb.)

Vahlensieck, M.:MRI of musculosceletal system. Thieme 2000, 179. oldal

LCA kötegek: AM, IM, PL

Vahlensieck, M.:MRI of musculosceletal system. Thieme 2000, 179. oldal

Acut LCA ruptura SAG PD FS képei

Acut LCA ruptura: ferde COR PD FS

Nem elég a SAG, ferde SAG síkú mérés!

Az LCA kötegeinek, valódi állapotának megítéléséhez nélkülözhetetlen a ferde COR PD FS sík használata !

Lig. cruciatum posterius (LCP) intraarticularis, extrasynovialis Eredés:

a fossában a med. femur condylus medialis oldala

Tapadás:

a tibia hátsó intercondylaris fossája

Méret:

vastagsága az LCA 2x-rese

3 kötege: AL, PL, meniscofemoralis

MR kép: PD FS jelmentes, homogen, hajlott (12o-160 fok)

MR vizsgálati síkjai: SAG, ferde COR !

Ruptura LCP

St.p.lux.genu

LCP anatómiája, kötegei

LCP normális MR képe ép LCA esetén

LCA rupturánál

„bumeráng”, 120-160 fok

90-100

Ruptura LCP

Oldalszalagok (LCM, LCMP, LCL)

Lig. collaterale mediale (LCM) intracapsularis Eredés:

a femur medialis epicondylusa (extracapsularis)

Tapadás:

a tibia medialis condylusán distalisan 5-7 cm-rel a plató alatt a pes anserinus mögött (extracapsularis)

Méret:

hossza: 8-11 cm, szélessége 1-1,5 cm 3 rétege: superficialis („MCL”), mély

MR kép: PD FS jelmentes, homogen, enyhén hajlott

MR vizsgálati síkjai: COR, AX

Lig. collaterale mediale (LCM) intracapsularis

LCM ruptura lokalizációi középső harmadi proximalis

proximalis

distalis

LCL (Lig. collaterale lat. ) COR

AX

SAG

Rupt. LCL, fr. cond. lat. tibiae, fr. cap. fibulae, rupt. men. lat.

St.p. lux patellae, fr. patellae Rupt . LCA ?

Opus: ép LCA

Meniscusok (rostos porcsarlók) szerepük:

- növelik a terhelési felületet - álló felnőtt súlya 40 %-át tartják - mobilisak: passzív elmozdulás (flexio-extensio, rotatio) !A medialis és lateralis meniscus nem egyforma! medialis C alakú nagyobb kevésbé mobilis

gyakrabban sérül

lateralis

csaknem kör alakú kisebb mobilisabb ritkábban sérül

A meniscusok különbözőek Lig. transversum

m

l

l

m m

l

m

l

A meniscusok axialis környezete

A meniscusok részei

A meniscusok sémás MR képe a sagittalis síkban

congenitalis anomalia:Discoid meniscus

JOBB

Discoid meniscus

BAL

Discoid meniscus: Wrisberg variáció

Meniscus rupturák osztályozása

horizontális rupturák

Meniscus rupturák Verticalis:

traumás: longitudinalis, radier külső („red zone”) harmad hátsó szarv (medialis) rövid, vagy körbefutó, vagy komplex DDx: lig. Transversum insertio! lig. Meniscofemorale insertio! m. popliteus ina! Horizontalis: degenerativ eredetű Komplex: verticalis-horizontalis Dislokált: flap, „kosárfül”, torquált

Meniscus rupturák mechanizmusa,MR jelek  Traumás: fiatalokban, gyakran verticalis: radier,

 Degenerativ:  MR jelek:

longitudalis idősekben, bármilyen irányú, de gyakrabban horizontalis (extrusio!) + részleges vagy teljes hiány + dislocalt fragmentum („kosárfül”) + lekerekített szél +deformitás (Pl. torsio) + a felszínre futó vonalas jeldús megszakadás

Meniscus rupturák MR képe horizontális

verticalis: radier

verticalis: longitudinalis

komplex

Rupt.men.med.: dislocált fragmentum

„kettős LCP jel”

Lateralis meniscus „kosárfül”rupturája

Ruptura men. („begyűrt forma)

Meniscus ruptura: dislocált fragmentum („Kosárfül”)

Kettős hátsó keresztszalag jel

Ruptura MM („kosárfül” 3 síkban), +Ruptura LCA LCP

„kettős hátsó keresztszalagjel”

LCA

Ruptura men. (csonkolt meniscus)

Quadriceps ín ruptura: egy rossz lépés

Mit tanultunk ma? Az MSK MR ma már az MR diagnosztika értékes, mással nem helyettesíthető része Jó minőségű vizsgálatokat, tanult operátorokat igényel Értékeléséhez ismerni kell a klinikumot Elengedhetetlen a szoros klinikusi kapcsolat Újra kell tanulni az anatómiát, folyamatos továbbképzést igényel

Az MSK MR megtanulható: sokat kell tanulni

AJÁNLOTT IRODALOM: könyvek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Berquist,t.h.: MRI of the musculosceletal system. LWW. 2001. Stoller, D.W.: Magnetic resonance imaging in ortopedics and sports medicine. W/K, LWW. 2007. Stoller, D.W.: Diagnostic Imaging. Ortopedics. Amirsys, 2004. Kapandji, I.A.: Az ízületek élettana. Medicina. 2005. Morrison, W.B. And Sanders, T.G.: Problem Solving in Musculosceletal Imaging. Mosby. 2008. Helms, C. A. és mtsai: Musculosceletal MRI. Saunders. 2009. Zlatkin, M.B.: MRI of the shoulder. LWW. 2003. Lee J.K.T. és tsai: Computed Body Tomography with MRI Correlation. LWW. 2006. Fischer,W. és mtsai: MR-notes.com, 2010.