Mink Júlia a vallásszabadság a vélt közérdek oltárán

Mink Júlia

a va llÁssza ba dsÁg a v Élt kÖzÉr dek oltÁr Án a m agya r k e r e s z t É n y m e n non i ta e gy h Á z kon t r a m agya ror s z Ág Ügy1

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban Bíróság, EJEB) héttagú kamarája 2014. április 8-án 5:2 arányban elmarasztaló ítéletet hozott Magyarországra nézve 17, egyházi státuszát a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alapján (Ehtv.), 2012. január 1-jén illetve 2012. március 1-jén elveszítő vallási felekezet egyesített panaszai tárgyában.2 A Bíróság, nem meglepő módon, arra a következtetésre jutott, hogy a magyar állam a kérelmezők vonatkozásában megsértette az egyezményben biztosított egyesülési jogot (11. cikk) a vallásszabadsághoz való joggal (9. cikk) összefüggésben. Az ítélet jelenleg nem végleges: „kivételes esetekben” van lehetőség annak felülvizsgálatát kérni a Nagykamarától. A testület azonban nem köteles befogadni a kérelmet, csak akkor foglalkozik vele, ha az ügy az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE), vagy annak jegyzőkönyvei „értelmezését vagy alkalmazását érintő lényeges kérdést, vagy egy egyébként általános jelentőségű lényeges kérdést vet fel”. 3 Erre egy olyan ítélet esetében, mint ez, amely az EJEB joggyakorlatában új, vitatott elemet alig tartalmaz, nem sok esély van,4 így egy ilyen kérelem benyújtása a magyar kormány részéről legfeljebb a további, rosszhiszemű időhúzást szolgálhatja5. A Bíróság összességében jutott arra a következtetése, hogy a hatóságok intézkedései a kérelmezők vonatkozásában nem feleltek meg sem a „nyomós társadalmi szükséglet”, sem pedig a semlegesség követelményének, méghozzá azáltal, „hogy a kérelmezőket teljes mértékben meg fosztották egyházi státuszuktól kevésbé szigorú intézkedések igénybevétele helyett azzal, hogy egy politika által befolyásolt újra nyilvántartásba vételi eljárást vezettek be, amelynek indokoltsága önmagában is kétségeket ébreszt, és végül azáltal, hogy a kérelmezők a bevett egyházakhoz képest eltérő bánásmódban részesültek, nemcsak az [oktatási, szociális és egyéb területeken történő] együttműködés terén, hanem a hitélet célját szolgáló juttatásokat illetően is.”6 Bár úgy tűnhet, hogy a jogsérelmet „csak” a fenti intézkedések kumulatív, összeadódó hatásából véli

F U N DA M E N T U M / 2 0 14 . 3 . SZ Á M

megállapíthatónak a Bíróság, véleményem szerint ez nincs így. Nem arról van szó, hogy ezen intézkedések egyes elemei önmagukban nem alapozhatták volna meg a jogsérelmet. Különösen igaz ez a „politika által befolyásolt új nyilvántartásba vételi eljárás” esetében, amely „önmagában” is komoly kétségeket ébresztett a Bíróságban. Egyrészt, ha magát az ügyet, illetve a Bíróság később kifejtett érvelését közelebbről megvizsgáljuk, látható, hogy ezek az elemek ebben a konkrét esetben valójában elválaszthatatlanul öszszekapcsolódnak, jórészt egyik a másikból következik. Jó eséllyel egyszerűen nem lett volna lehetőség arra, hogy a kérelmezőket megfosszák egyházi státuszuktól, ha a döntés a független és pártatlan bíróságok hatáskörében marad, és státuszuk felülvizsgálata a tisztességes eljárás követelményének, valamint a jogorvoslathoz való jognak a tiszteletben tartásával zajlik. Másrészt, egészen más szempontok vezérelték volna a Bíróságot ítéletének meghozatalakor, ha a magyar szabályozás nem egy olyan, történelmi-alkotmányos hagyományokkal nem igazolható, kétszintű elismerési rendszert intézményesít, amely – az egyik csoportnak, jelesül a „bevett egyházaknak” jelentős privilégiumokat biztosítva – eleve magában hordozza a hátrányos megkülönböztetés kockázatát, és ami emiatt különös szigorúsággal vizsgálandó meg. Az ítélethez Spano bíró különvéleményt csatolt, melyhez Raimondi bíró is csatlakozott. A testületnek ez a két tagja alapvetően azt kifogásolta, hogy a felmerülő jogkérdéseket az EJEB nem a 14. cikkel összefüggésben vizsgálta. Való igaz, hogy az EJEB arra az álláspontra helyezkedett, hogy a panaszosok által felvetett egyéb jogok (pl. tisztességes eljáráshoz való jog, diszkrimináció tilalma, tulajdonhoz való jog) sérelmét az egyesülési és vallásszabadsághoz kapcsolódó jog sérelmének megállapításánál veszi „megfelelően” figyelembe, így azt nem szükséges külön értékelnie.7 (A Bíróság a jogorvoslathoz való jog érvényesülését a kérelmezők vonatkozásában áttételesen értékelte a kormány hazai jogorvoslati lehetőségek ki nem merítésére alapozott kifogásai elutasításánál.)

D O K U M E N T U M É S K O M M E N T Á R / 85

Az ítélet – bár megfontolt és alapos – értelemszetosabb problémákat, amelyek a strasbourgi bíróságot rűen nem aratott osztatlan sikert idehaza, és értelarra késztették, hogy elítélje hazánk vonatkozó szamezése valószínűleg további polémiák tárgya lesz. bályozását és gyakorlatát. Ez nem véletlen, hiszen az EJEB az ítéletben nemcsak számba veszi, hanem pontról pontra meg is cáfolja, el is utasítja a kormányzat eddig képviselt ála z e lõz m É n y e k : Á l l a n d Ó sÁg láspontjának szinte minden elemét. A kormányzat a vÁ ltoz Á s ba n 10 és támogatói máris – mint mindig, ha nemzetközi kritikát kap a magyar szabályozás – „félreértésekről” Az Országgyűlés a 2011. évi C. törvénnyel11 min8 beszélnek. Az ítélet azonban világos, és – mint azt denféle szakmai egyeztetés, illetve az érintettek belátni fogjuk – nem félreérthető. Elhangzott az is, vonása nélkül – az állítólagos „bizniszegyházak” elhogy itt valamiféle „fordulatnak” lehetünk tanúi az leni küzdelem jegyében – a lelkiismereti és vallásszaEJEB korábbi joggyakorlatához képest.9 Jelen sorok badság, a jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz szerzője erősen kétli, hogy ez így lenne. Az ítélet kövaló jog súlyos sérelmét felvető, diszkriminatív módon zéppontjában mindvégig az állam vallási kérdésekszabályozta újra az egyházak jogállását. Tette mindben tanúsítandó semlegességének kérdése áll, ez pedig ezt úgy, hogy a törvényjavaslathoz közvetlenül a zákorántsem tekinthető újdonságnak. rószavazás előtt nyújtottak be érdemi, koncepcionális változtatásokat, melyek többek között azt eredAz ítélet – bár komoly jogi és erkölcsi győzelem – nem okozott valós megkönnyebbülést az érintettek ményezték, hogy az egyházi státuszról való döntés a számára sem. Ennek oka, hogy a panaszosok – okkal független bíróságoktól az Országgyűléshez került át, – nem látnak egyelőre semmi garanciát a folytatólaamely erről „szabadon”, diszkrecionális jogkörben, gosan, azóta is elszenvedett jogséegy tökéletesen szabályozatlan elrelem érdemi orvoslására, jelesül a bÍ rÓsÁg, n em m eglepõ járás keretében, kétharmados többarra, hogy valaha is visszakapják mÓdon, arra a kÖvetkez- séggel lett hivatott dönteni. egyházi státuszukat (erre ugyanis t et É sr e j u tot t, hogy a Az új szabályozás alapvető jelaz ítélet nem kötelezi Magyaror- magyar Állam a kÉrelme- legzetességei közé tartozott egy szágot, nem is teheti), de most még zõk vonatkozÁsÁban meg- kétszintű elismerési, támogatási az sem világos, hogy az EJEB által sÉrtette az egyezmÉnyben rendszer bevezetése is. A vallási jogosnak talált, ám ténylegesen biztosÍtott egyesÜlÉsi jo- közösségek, elvben, könnyűszermeg nem ítélt kártérítési igényei- got (11. cikk) a vallÁssza- rel szerezhettek jogalanyiságot, ket hogyan tudják érvényesíteni. ba dsÁghoz va lÓ jogga l amely azonban a korábban élve(9. cikk) ÖsszefÜggÉsben. A jelentős anyagi és erkölcsi kárt zett támogatási, együttműködési elszenvedett vallási közösségek formák egyikére sem jogosította követelései ugyanis messze meghaladják az EJEB fel őket. Közben az új szabályozás jelentősen szigoáltal „szokásosan” megítélt összegeket, ráadásul rította a jelentős privilégiumokkal járó „egyházzá” komplex tételekből tevődnek össze. A számos szoválás feltételrendszerét is. 2012. január elsejei hatályciális és oktatási intézményt fenntartó Magyarorlyal a korábbi egyházak döntő többsége elvesztette szági Evangéliumi Testvérközösség (MET) által egyházi státuszát,12 és arra kényszerült, hogy azt vagy igényelt összeg mintegy másfél milliárd forint, amit az új elismerési eljárásban kérelmezze újra, vagy egyevalójában az egyház nem a maga számára igényel, sületté alakuljon át, vagy jogutód nélkül szűnjön meg, az ugyanis az általa fenntartott intézményeknek jáaz államra hagyva minden vagyonát. Tizennégy, a kormányzati kommunikáció által „történelminek”, ró, az egyházi státusz elvesztése miatt meg nem kapott állami juttatásokból tevődik össze. A felek közti vagy tagjai számát tekintve „jelentősnek” minősített megegyezésre a Bíróság hat hónapos határidőt szaegyház azonban mindez alól a törvény erejénél fogva bott. Kétséges, hogy ez valaha sikerülni fog. Amimentesült,13 anélkül azonban, hogy kiválasztásuk óta az egyházügyi reformnak keresztelt ámokfutás pontos kritériumai ismertek és jogszabály által rögmegkezdődött, egyszer sem ült le érdemben tárgyalzítettek lettek volna. ni az egyházakkal senki. A küzdelem tehát folytaA szabályozás kapcsán sokan fogalmaztak meg tódik. kritikákat és fejtették ki álláspontjukat itthon és Nagyon úgy tűnik, hogy a kormányzat számára külföldön egyaránt.14 Az Európa Tanács Velencei az egyházügyi szabályozás messze nem jogi, szakBizottsága 2012 márciusában rendkívül kritikus álmai kérdés. Ha az lenne, ez a helyzet elő sem állhalásfoglalást adott ki, amely tulajdonképpen sok szempontból „megelőlegezte” a strasbourgi Bíróság döntott volna. Mégis, tegyünk egy újabb kísérletet arra, tését.15 hogy az ítélet fényében megvilágítsuk azokat a fon-

86 / D O K U M E N T U M É S K O M M E N T Á R

F U N DA M E N T U M / 2 0 14 . 3 . S Z Á M

Számos sérelmet szenvedett egyház fordult több Összegzésében az AB kimondta, hogy az Ehtv. ízben az Alkotmánybírósághoz.16 Az AB első, 164/ vonatkozó rendelkezései nem felelnek meg a tisztes2011. (XII. 20.) határozatában megsemmisítette a séges eljáráshoz való jogból és a jogorvoslathoz való 2011. évi C. törvényt, méghozzá annak formai, „közjogból eredő követelményeknek, és ezeken keresztül jogi érvénytelensége”, vagyis a törvényjavaslat záa vallásszabadsághoz való jog és a hátrányos megkürószavazást megelőző érdemi módosítása miatt.17 lönböztetés tilalmának sérelmét eredményezik, tehát Egyáltalán nem nyilvánított azonban véleményt a alaptörvény-ellenesek.24 Ennek megfelelően az AB szabályozás emberi jogokat súlyosan sértőnek tartott a panaszos egyházak egyházi jogállását 2012. januelemeiről, ami lehetővé tette, hogy az Országgyűlés, ár elsejére visszamenőleges hatállyal visszaállította. még decemberben, koncepcionálisan és lényegét teAz AB határozatát azonban a kormány ténylegesen kintve gyakorlatilag azonos tartalommal fogadja el sosem hajtotta végre: az érintett egyházak nem keaz „új” egyházügyi törvényt.18 rültek „vissza” az egyházi nyilvántartásba, továbbra A régi-új törvény alapján számos panaszos egyhásem jogosultak a többi egyházzal való azonos elbázi státusz iránti kérelmét indokolás nélkül utasította násra, pl. az egyházakat megillető szja-felajánlásokra, illetékkedvezményekre, intézményeik fenntartásáel az Országgyűlés 2012 februárjában,19 annak ellenére, hogy köztük akadt olyan (pl. hoz kötődő kiegészítő támogatása MET), mely teljes mértékben a bÍ rÓsÁg Ös sz e s sÉgÉ ben ra. A MET a második AB dönmegfelelt a jogszabály által előírt jutott arra a kÖvetkez- tést követően hiába fordult Balog szigorúbb feltételeknek is. A be- tetÉse, hogy a hatÓsÁgok Zoltán miniszterhez nyilvántarérkezett „kérelmek” szűrését az intÉzkedÉsei a kÉrelmezõk tásba vételét kérve, így mindezekOrszággyűlés Emberi jogi, kisebb- vonatkozÁsÁban nem fe- től elesett. Az ezzel kapcsolatos ségi, civil- és vallásügyi bizottsága leltek meg sem a „nyomÓs hatósági döntések ellen az egyház végezte, melynek elnöke, Lukács tÁrsadalmi szÜksÉglet”, keresettel élt és nem egy pert megTamás megerősítette, hogy „az sem pedig a sem lege ssÉg nyert, 25 de egyelőre, érdemben kÖvetelmÉnyÉnek. egyházi elismerés nem jog” (hanem nem változott a helyzet. kegy), és rámutatott arra a nyilEközben két alkalommal is móvánvaló tényre, hogy az Országgyűlést döntésének dosult az Alaptörvény, 26 hogy alkotmányos felhatalmeghozatalakor semmi nem kötheti.20 mazást biztosítson az Országgyűlés által lefolytatanAz AB második döntésében – 6/2013. (III. 1.) AB dó elismerési eljárásnak. Míg az Alaptörvény negyehatározat –) kimondta, hogy az egyházi jogállás szodik módosítása alapján az Országgyűlés „egyházként” rosan összefügg a vallásszabadsághoz való joggal, de ismerhetett el egyes vallási közösségeket, „amelyekegyáltalán nem zárta ki egy kétszintű elismerési rendkel az állam a közösségi célok érdekében együttműszer elfogadhatóságát, amennyiben az sem a szabáködik”, az Alaptörvény ötödik módosítása alapján a lyozás, sem a gyakorlat szintjén nem diszkriminatív, testület a vallási közösség kérelmére „csak” az államés az egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadmal történő „együttműködésről” és a bevett egyhásághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű zak státuszáról dönt, mely szervezeteknek az állam feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvosa „közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való lati lehetőség mellett biztosítja. 21 Az AB világossá részvételükre tekintettel” „sajátos jogosultságokat biztette: egy szervezet egyházi jogállása nem minősül tosít”.27 A két módosítás közti, szóhasználatbeli „elaz Alaptörvény által védett „szerzett jognak”, vagyis térésnek”, alapjogvédelmi szempontból nincsen jeindokolt esetben utólag is felülvizsgálható. Azonban lentősége, mindkét megfogalmazás elfogadhatatlan: a fent említett követelményeknek a felülvizsgálati elsemmilyen „egyházi” jogállásról nem dönthet az Orjárásnak is meg kell felelnie.22 szággyűlés. Emellett, mivel egyik módosítás sem ikAz Ehtv. rendelkezéseit vizsgálva az AB megállatatta ki sem a vallásszabadságra, sem a tisztességes eljárás követelményére, sem a hátrányos megkülönpította ugyanakkor, hogy az egyházi elismerést fügböztetés tilalmára vonatkozó passzusokat, ezek a válgetlen, pártatlan bíróságokra bízó korábbi szabályozással szemben, az új regisztrációs eljárás nem áll össztoztatások az Alaptörvényen belül súlyos inkonziszhangban az állam és az egyház elválasztásának, az tenciát is teremtettek, nem először. állam semlegességének követelményével. Az AB szeAz egyházügyi törvény következő módosítása, bár rint az Országgyűlés által lefolytatott eljárás egy „többbeépített néhány eljárási garanciát és határidőt, konségi elven alapuló, politikai szempontokat (is) érvécepcionálisan a jogszabályt természetesen nem válnyesítő”, politikai döntésekhez vezető eljárás”, amely toztatta meg. Így maradt az Országgyűlés általi ela „jogi mérlegeléssel megítélendő, alapjogi vonatkoismerés, valamint a kétszintű elismerési rendszer, bár zású” egyedi ügyek esetében elfogadhatatlan.23 a törvény mellékletében felsorolt „bevett egyházak”



valamint „vallási szervezetek” jogállását a szabályoEgyház, amelynek lelkésze, Izsák-Bács Jeremiás éhzás egyes kérdésekben közelítette. Tovább szigorodségsztrájkot is folytatott Strasbourgban, tiltakozásul tak viszont a bevett egyházzá válás feltételei: immáaz új egyházi szabályozás ellen. Hasonlóképpen számos tiltakozó akcióban vett részt, illetve alkotmányron a népesség 0,1%-ának meglétét követelve meg.28 jogi panaszt is nyújtott be a Soós Péter, illetve Görbicz Azok az egyházak, melyek egyházi státuszát az AlTamás által képviselt Evangéliumi Szolnoki Gyülekekotmánybíróság helyreállította, ismételten nem szerepeltek a „bevett egyházak” között, számukra a jogzet Egyház és a Budapesti Autonóm Gyülekezet. A zsidó szabály előírta, hogy a vonatkozó rendelkezés hatályközösségek részéről megemlíthető a Szim Salom Egyba lépésétől (2013. szeptember 1.) ház vagy a Magyar Reform Zsidó számított 30 napos jogvesztő ha- a jelentõs anyagi És er- Hitközségek Szövetsége Egyház, a táridőn belül nyújthatják be ismé- kÖlcsi kÁrt elszenvedett buddhista közösségek közül pedig telten „kérelmüket”, és egyúttal a vallÁsi kÖzÖssÉgek kÖve- a Mantra Magyarországi Buddhistaglétszám meglétét igazoló tag- t e l É s e i m e s s z e m e g h a- ta Egyháza. Kevésbé megfogható ladjÁk az ejeb Által „szo- az ANKH Az Örök Élet Egyháza, jegyzéket.29 Nyilvánvaló, hogy a strasbourgi kÁsosan” megÍtÉlt Össze- mely állítása szerint 5000 éves trabíróság által értékelt egyházügyi ge k e t, r Á a dÁ su l kom p- díciót követ és egy „közismert maszabályozás az elmúlt három évben lex tÉ telekbõl tevõdnek gyar parafenoménhoz” kötődik, Össze. számos módosításon esett át, ezevagy az Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyház, melynek ket a Bíróság megfelelően rögzíti, már elnevezése is rejtély. át is tekinti az ítélet bevezető részében (valójában az ítélet több mint felét teszi ki az erre vonatkozó öszA kérelmezők azonban nemcsak felekezeti hovaszefoglaló). Azt is látni kell azonban, és ez nem ketartozásuk miatt vagy esetleges társadalmi megítérülte el a Bíróság figyelmét, hogy lényeges elemeiben, lésüket tekintve rendkívül különbözőek, jogállásuéppen a leginkább sérelmezett rendelkezések vonatkat tekintve is azok. Ennek indoka részben az, hogy kozásában, koncepcionálisan, érdemi változtatás nem a kormányzati kommunikációval szemben a törvény történt az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatai mellékletéből kimaradó vallási közösségek átalakuellenére sem. Így a Bíróságra maradt annak eldöntése, lása sem automatikus, sem pedig zökkenőmentes nem miképpen értékeli a szerzett jogok, az „egyházi státusz” volt. A 2011. C. törvény végrehajtási részletszabályai ily módon történő elvételét, szükséges-e a vallásszasosem készültek el, nem lehetett tudni azt sem: mely badság jogának sérelméhez az érintettek jogalanyisáállami szervhez, pontosan mit tartalmazó kérelmet kellene benyújtaniuk egyházi státuszuk fennmaragának elvesztése vagy elég, ha ily módon megfosztják őket „speciális” egyházi jogállásuktól, elfogadható-e dása érdekében, ami részükről igen eltérő válaszléaz Országgyűlés által lefolytatandó újra-regisztrációs péseket eredményezett. Az egyesületté történő áteljárás, hogyan viszonyul a lényegesen eltérő bánásalakulást pedig a jogszabály által megadott határidőmódot eredményező kétszintű elismerési, támogatáig kérelmezni kellett az illetékes bíróságon, amely si rendszer létrehozatalához, megvalósításának módsok esetben a vallási közösségek alapszabályának módosítását is igényelte. Erre nem minden, az egész eljához, az elismerés feltételrendszeréhez. járást súlyosan méltánytalannak érző közösség volt hajlandó. a k É r e l m e zõk É s a k É r e l m e k A Strasbourghoz forduló panaszosok közül így Ö s s z e vonÁ sa volt olyan vallási közösség, mely benyújtott egyházi státusz iránti kérelmet valamilyen formában, volt, A Magyar Keresztény Mennonita Egyház kontra Maamelyik nem. De voltak olyanok is, akik egyesületté történő átalakulásukat sem kérték. 14 vallási kögyarország ügyben hozott elmarasztaló ítélet számos kérelem összevonásának eredményeképpen született, zösséget érintett a fent már tárgyalt második AB hamelyet tizenhét Magyarországon tevékenykedő valtározat, a többieket nem. Figyelemre méltó az is, hogy lási közösség képviselői, lelkészei és tagjai nyújtota kérelmezők egy része az „eredeti” Ehtv. alapján sem tak be. Ezek között vannak ismertebb és jórészt isminősülhetett volna egyháznak (pl. a 20 éves fennmeretlen közösségek: keresztény kisegyházak, zsidó állás követelménye miatt), míg az Ehtv. 2013. szepfelekezetek, buddhista közösségek és „ezoterikus” temberében hatályba léptetett új feltételeinek, igacsoportok is. A kérelmezők között az ismertebbek zolhatóan már csak a MET felelt meg (lásd az arányközé tartozik az Iványi Gábor által vezetett, 1981 óta talanul magas taglétszámra vonatkozó követelményt, bejegyzett metodista MET és a Magyarországon melynek a „bevett egyházak” egy jó része sem felel1998 óta tevékenykedő Magyar Keresztény Mennonita ne meg).



A kérelmek összevonásának nyilvánvaló előnye, ményben foglaltak). Lényegében osztom azonban a hogy gyorsabban születhetett meg a strasbourgi ítékülönvélemény álláspontját annyiban, amennyiben let, így azonban a döntés egyáltalán nem tér ki az ráirányítja a figyelmet a hátrányos megkülönbözteegyes vallási közösségek közti érdemi különbségektés tilalmának, valamint a kérelmezők egyedi helyre, és az ebből fakadó további jogsérelmek egyedi vizszetének különös, önállóan el nem bírált jelentőségégálatára. Lényeges ebben a tekintetben az, hogy az re az ügyben.31 EJEB elvetette az egyezményben foglalt jogok esetA Bíróság nem vizsgálta meg pontról pontra, nem leges sérelmének a hátrányos megkülönböztetés tiértékelte a jogszabályban foglalt feltételrendszer ellalma alapján történő vizsgálatát. Éppen ez teremfogadhatóságát sem, pedig ezzel kapcsolatban is kotett volna ugyanis lehetőséget arra, hogy megvizsmoly kételyek merültek fel. Gondoljunk csak a négálja, kimondható-e egyértelműen egyes kérelmezők pesség 0,1%-át előíró taglétszámra, a nemzetbiztonesetében, hogy az egyházi státusz iránti kérelmüket sági kockázat elemzésére vagy az együttműködési „diszkrecionális” jogkörében, „szabadon” elutasító orkészség vizsgálatához kapcsolódó feltételre. Az EJEB szággyűlési határozat mögött valójában nincsenek az csak a megkívánt működés hossza (20 év) kapcsán EJEE rendszerében elfogadható, ésszerű és objektív jegyzi meg, hogy míg az újonnan alakult vallási csoportok esetében ésszerű lehet meghatározott idejű indokok. Más megállapítani, hogy az elműködés előírása, ez „nemigen inismerési eljárás szükségszerűen Össz egz É sÉben a z a b k i- dokolt” a rendszerváltást és a hitmagában hordozza a diszkriminá- mon dta, hogy a z eh t v. élet felszabadulását követően létció lehetőségét, és feltehetően jó vonatkozÓ rendelkezÉsei rejött olyan csoportok esetében, eséllyel politikai megfontolások, nem felelnek meg a tisz- amelyek mostanra már „ismertek” alkuk tárgyává silányítja az egy- t e ssÉge s el jÁ r Áshoz va- az illetékes hatóságok számára, és házak státuszáról való döntést, és lÓ jogbÓl És a jogorvos- amelyek épp hogy lecsúsztak a más annak megállapítása, hogy lathoz valÓ jogbÓl eredõ működés hosszára vonatkozó kökÖvetelmÉnyeknek… ténylegesen, a kérelmezők egyedi vetelménynek való megfelelésről.32 tulajdonságait, helyzetét vizsgálA Bíróság korábban már a Reliva, ez meg is történt, hiszen annak ellenére nem kapgionsgemeinschaft Der Zeugen Jehovas és mások kontra tak státuszt, hogy vitán felül megfeleltek a jogszaAusztria ítéletben is leszögezte a húszéves fennállás bályban foglalt feltételeknek. Más, nemcsak az érinkövetelményének elfogadhatatlanságát, és tízéves vátetteknek nyújtott erkölcsi elégtétel szempontjából, rakozási időt is csak kivételes körülmények között, a hanem abból a szempontból is, mekkora tér és idő valóban „újonnan alapított és ismeretlen” vallási köadatik még a szándékos és tekergőző félremagyarázösségek esetén vélt esetleg megalapozottnak.33 zásokra épülő, esetenként valótlanságokra hivatkoAz, hogy a Bíróság expressis verbis nem mondta ki zó további kormányzati cselekvésnek illetve kommua többi vitatott feltétel jelen formában történő alkalnikációnak. Egyelőre tág. mazásának elfogadhatatlanságát, teret nyithat egy A Bíróság – sajnálatos módon – általánosságban olyan kormányzati magatartásnak, mely változtatás mondja ki, hogy „a kérelmező közösségek látszólag nem nélkül érvényben tartja ezeket. Mindez nyilvánvalóan méltánytalan eredményhez, és további, strasbourgi felelnek meg a jogalkotó által meghatározott együttes követelményeknek, konkrétan a minimális tagszámot és a panaszokhoz vezethet majd az érintett közösségek huzamosabb idejű működést illetően.” 30 Ez az állítás esetleges további elismerési kérelmei kapcsán, mekonkrétan a MET esetében azonban biztosan nem lyeknek tárgya immár a konkrét ügyekben történő felel meg a valóságnak. A MET nemcsak bőven renkonkrét döntés lehet, és egyvalamire biztosan alkaldelkezik a megkívánt húszéves hazai működéssel, mas lesz: az időhúzásra. Márpedig azt látni kell, hogy hanem immár a miniszter által is elismerten, már az érintett közösségek esetében az idő döntő ténye2013 októberében igazolta a megkívánt taglétszám ző lehet, akár fennmaradásukat tekintve is. közel duplájának meglétét. Nem szerencsés tehát a kérelmezők ily módon történő „összemosása”, még akkor sem, ha a kérelmek elfogadhatóságának, valaa h a z a i jo g orvo s l at i mint az egyezmény megsértésének megállapításában l e h e tõ s É ge k k i m e r Í t É s É n e k mindez nem gátolta meg a Bíróságot. kÖt e l e z e t t s É ge , Á l d oz at i s tÁt us z Nem értek egyet azzal, hogy a felmerült jogsérelmek vizsgálata a vallásszabadsággal összefüggésben értelmezett egyesülési jog alapján szétfeszíti a valA kormány okkal sérelmezte, hogy a panaszosok nem lásszabadsághoz való jog kereteit (lásd a különvélemerítették ki a hazai jogorvoslati lehetőségeket. Tény-



leg nem, ugyanis – Európában talán nem példátlan, alkalmatlannak bizonyult arra, hogy a kérelmezők mégis kirívó módon – valójában nem volt mit. Az sérelmét orvosolja. Ebből egyrészt az következik, Ehtv. nem intézményesített semmilyen rendes joghogy nem tekinthető kimerítendő, hatékony jogororvoslati lehetőséget (bírói felülvizsgálatot), sem az voslati lehetőségnek, másrészt az, hogy még a „sikeegyházi státusz törvény erejénél fogva történő elvéres” panaszosok sem veszítették el áldozati státuszutele, sem pedig annak Országgyűlés által történő elkat az EJEE alapján. Megszívlelendő mindez azért is, mert az Alkotutasítása kapcsán. Kérdés maradhatott az, vajon maga az újra-regisztmánybíróság vonatkozó kritikáira válaszul éppen egy rációs eljárás vagy a vallási egyesületté alakulás lehealkotmánybírósági felülvizsgálati eljárást sikerült intősége tekinthető-e az Egyezmény értelmében „hatézményesítenie a módosított egyházügyi törvénynek.37 Az országgyűlési elismerési eljárás megőrzétékony” jogorvoslati útnak? Az újra-regisztrációs eljárásnak több panaszos „futott” neki, sikertelenül, se mellett mást nem is lehetett tenni. Nyilvánvaló köztük olyan is, amely megfelelt volna a jogszabályi azonban az, hogy, ameddig az AB határozatok végfeltételeknek, mégsem ismerte el az Országgyűlés. rehajtása nem garantált – márpedig egyelőre nem az Tény és való, hogy volt olyan kérelmező, mely nem –, ameddig egy minisztérium, vagy más állami szerv, folyamodott az Országgyűléshez elismerésért és nem pl. a NAV, az Országgyűlésre mutogatva annak nem indított népi kezdeményezést sem tesz eleget, az Országgyűlés pedig ennek érdekében. A kormány ál- ...lÉnyeges elemeiben, Éppen fittyet hányva a határozatra, nem láspontja szerint az, hogy az AB a leginkÁbb sÉrelmezett tesz semmilyen érdemi lépést, ez „ezen jogorvoslatot alkotmányel- rendelkezÉsek vonatkoaz eljárás biztosan nem tekinthelenesnek minősítette”34, azonban zÁsÁban, koncepcionÁli- tő hatékony jogorvoslatnak, csak nem elegendő ahhoz, hogy a ké- san, Érdemi vÁltoztatÁs írott malasztnak. relmezőket felmentse a jogorvos- n em tÖrtÉnt az a lkotNem hagyható szó nélkül az lati eljárás igénybevételének köte- mÁnybÍrÓsÁg vonatkozÓ sem, hogy miközben a kormány hatÁrozatai ellenÉre sem az újra-regisztrációs eljárás alaplezettsége alól. Emellett maradt az éppen 2012. törvény-ellenességét kimondó, január 1-jétől szűkített alkotmányjogi panasz benyújerga omnes kötelező AB határozatnak a hazai jogortásának lehetősége, mellyel 14 panaszos élt is. Itt emvoslati lehetőségek kimerítését illetően egyáltalán lékeztetnünk kell arra, hogy egy alkotmánybírósági nem tulajdonít különösebb jelentőséget, cinikus módon fennen hangoztatja az alkotmányjogi panaeljárás általánosságban, éppen jellege miatt sem tartozik (eddig sem tartozott) feltétlenül azok közé a szok sikerességének fontosságát a kérelmezők áldorendes jogorvoslati lehetőségek közé, melyeket a pazati státuszához kapcsolódóan. Többek között ez az naszosoknak ki kell meríteniük mielőtt Strasbourghoz a hozzáállás, mely az Alaptörvény többszöri módofordulnak. Ennek ellenére a kormány arra hivatkosításához, AB határozatok végre nem hajtásához vezott, hogy mivel 14 kérelmező sikeres alkotmányjozetett. Nyilvánvaló jelzése annak, hogy az alkotmányos, jogállami kereteknek, a jogvédelemnek, milyen gi panaszt nyújtott be, ezért azon kérelmezők, akik súlyt szán a kétharmados többség. Az EJEB ugyan nem nyújtottak be ilyen panaszt, nem merítették ki erről konkrétan még nem formált véleményt, a mega hazai jogorvoslati lehetőségeket. Azok a kérelmefelelő következtetéseket azonban levonta, és le is fogja zők viszont, akik „sikerrel jártak” az AB előtt, nem vonni. tekinthetők továbbra is „áldozatnak” az Egyezmény A Bíróság az új elismerési eljárás kapcsán egyrészt értelmében.35 A Bíróság egyrészt értékelte az AB eljárásának jelleszögezte, hogy azon kérelmezők vonatkozásában, legét, és ennek kapcsán a „sikeres” kérelmezők áldomelyek nem tudták teljesíteni a jogszabályi követelzati státuszát. Megállapította, hogy bár az „AB viszményeket, ez az út nyilvánvalóan hiábavaló lett volna, szamenőleges hatállyal megsemmisítette” a kifogáígy nem tekinthető hatékony jogorvoslatnak. Hasonsolt rendelkezéseket, „azt a helyzetet hozta létre, hogy lóképpen vélekedett a vallási egyesületté való átalaa kérelmező közösségek formálisan visszanyerték korábkulás rögös útjáról, ami semmiképpen sem vezethebi egyházi státuszukat. Azonban abból a szempontból, tett volna a kérelmezők elveszített státuszának helyhogy az egyházak adományokat és támogatást kaphassareállításához, s mint ilyen, szintén nem számított nak, amely döntő fontosságú bármely esetlegesen meglévő hatékony jogorvoslatnak.38 társadalmi funkciójuk betöltése szempontjából, panaszuk Látható, hogy a strasbourgi bíróság a hatékony nem került orvoslásra.” 36 Vagyis a sikeres alkotmányjogorvoslati lehetőség meglétének, valamint később jogi panasz önmagában, megfelelő, végrehajtására az ügy érdemi részének értékelése során semmilyen irányuló kormányzati intézkedések megtétele nélkül jelentőséget nem tulajdonított annak, vajon a kérel-



mezők ténylegesen megfeleltek-e a jogszabályban a hatósági aktusokat. Vagyis a vizsgálat – elméletifoglalt új követelményrendszernek. Vagyis, az EJEB leg – egyáltalán nem szűkülhetett volna le arra, megértelmezésében azon vallási közösségeknek is lehefelelnek-e ezek a vallási közösségek az új feltételektett keresnivalójuk Strasbourgban, amelyek egyébnek, hanem kimondhatta volna esetükben – alapjogként az új szabályozás alapján talán nem is minősülvédelmi megfontolások miatt – azok ily módon nének egyháznak, még akkor sem, ha az elbírálás obtörténő alkalmazhatatlanságát, ha másként nem, az jektív feltételrendszer és értékelés alapján menne Alkotmánybíróság állásfoglalásának kikérésével. Egy végbe. A hatósági döntésekkel szembeni létező és haországgyűlési elismerési eljárás „felett” megjelenő tékony jogorvoslati lehetőség biztosítása az egyezrendes bírói felülvizsgálat azonban több szempontményben foglalt jogok gyakorlását érintő állami beból is abszurd, és ez is messzemenően alátámasztja: avatkozások esetén alapkövetelmény, amitől az állam a regisztráció e formája fenntarthatatlan. semmiképpen sem tekinthet el. Az EJEE vonatkoAz már más kérdés, hogy ténylegesen a hazai bírózásában mindegy, hogy ez a hatósági döntés milyen ságok mennyire képesek vagy hajlandóak ellátni az formában (országgyűlési határozat) jelent meg a hazai alapjogvédelemben egyébként betöltendő szerepüjogrendszerben. ket. A MET az egyházi státuszát elutasító országEgyedül a független, pártatlan bírói felülvizsgágyűlési határozatot követően, kénytelen-kelletlen lat képes ugyanis kizárni az államegindított változásbejegyzési elmi önkény lehetőségét. Lényeges a bÍrÓsÁg nem vizsgÁlta járás során megfellebbezte a Nyíraz is, hogy az új magyar szabályo- meg pontrÓl pontra, nem egyházi Törvényszék változásbezás nem csak komoly alapjogvé- ÉrtÉkelte a jogszabÁly- jegyzést elrendelő végzését, kérve delmi aggályokat vetett fel, hanem b a n f o g l a lt f e lt É t e l- annak hatályon kívül helyezését, „szerzett jogok” súlyos sérelmével rendszer elfogadhatÓsÁ- valamint az eljárás felfüggesztése is együtt járt. Tette ezt azáltal, gÁt, pedig ezzel kapcso- mellett az AB eljárásának kezdehogy korábban a magyar állam latban is komoly k Ét e- ményezését, annak érdekében, lyek merÜltek fel. által már nyilvántartásba vett és hogy az AB állapítsa meg az Ehtv. jogszerűen működő vallási közösalaptörvény-ellenességét. A fellebségeket fosztott meg egyik napról a másikra egyhábezést a Debreceni Ítélőtábla elutasította, mivel zi jogállásuktól, úgy, hogy ezzel jelentős érdeksérela MET egy olyan végzést támadott meg, amely „maradéktalanul” helyt adott saját változásbejegyzémet okozott. Ez a Bíróság értékelésére az ügy teljes folyamán jelentős hatással volt, 39 miközben a korsi kérelmének, és így nem okozhatott jogsérelmet. mány érvelése végig igyekezett azt itthon és a strasÁrulkodó azonban az, hogy sem az elsőfokú, sem a bourgi eljárás során is figyelmen kívül hagyni. Nem másodfokú eljárásban nem sikerült elérni az AB elvéletlen, hiszen máskülönben be kellett volna látni járásának kezdeményezését, noha a MET azt folyaannak az alapkoncepciónak a tarthatatlanságát, hogy matosan kérte.40 már egyházként működő közösségek egyházi jogálAz is más kérdés, mihez kezdjünk akkor, ha egy lása valójában mondvacsinált indokkal, egy tollvoállítólagos jogállamban a kormány nem hajtja végre nással elvonható, olyan indokolatlanul túlzó feltételaz AB vonatkozó határozatait, valamint saját bírórendszer kialakításával, amelynek csak egy töredéságainak ítéleteit, ha azok számára kedvezőtlenek. kük tud megfelelni (ami már önmagában is önkényes), Ha ez bevett gyakorlattá válik, a panaszosoknak a miközben maga az (újra-) elismerési eljárás is tág teret végén már egyáltalán nem kell akár a hazai bírósáad a totális önkénynek. Felülvizsgálható ugyan kügokhoz sem fordulniuk, hiszen amennyiben a meglönösen indokolt esetben egy már egyházként műhozott ítéletek végrehajtására nincs esélyük, ez sem ködő szervezet jogállása, de azt csak a diszkrimináminősül majd kimerítendő, hatékony jogorvoslatció tilalmával, valamint a tisztességes eljárás kövenak. telményeivel összhangban, jogorvoslati lehetőség biztosításával lehet megtenni. a va l l Á s s z a ba d sÁghoz va l Ó jo g Egy rendes jogorvoslati útként megnyíló bírói elt e r j e de l m e É s h atÁ r a i járás – elméletileg – képes lehetett volna az egyházi jogállás elvesztéséhez kapcsolódó jogsérelmek és kárigények komplex értékelésére és egyúttal rendezéséA kormány a kérelmek ratione materiae (tárgyi hare is. Az alapvető jogok érintettsége és a szerzett jogok tályra alapozott) elfogadhatatlanságával, azok nyilsérelmének ténye jelentősen kitágítja a bírói eljárás vánvaló megalapozatlanságával is érvelt. Állítása szelehetséges terjedelmét, amelynek ily módon az alaprint, mivel a kérelmezők „egyházi státuszuk” elvesztése ellenére „egyesületként” háborítatlanul tovább jogvédelmi rendszeren belül kellett volna értékelnie



folytathatták vallási tevékenységüket, tehát jogalaA vallásszabadsághoz való jog „közösségi” és „innyiságuk, jogképességük nem sérült, a vallásszabaddividuális” részjogosítványainak viszonyát illetően a sághoz való jog sérelme per definitionem nem valósulBíróság ismételten kinyilvánította: mivel a vallási köhatott meg.41 Az új egyházügyi szabályozás ellenzői zösségek hagyományosan és általánosan szervezeti tehát valójában „félreértésben vannak” a vallásszaformában működnek, a közösség működésébe, szerbadsághoz való jog lényegét illetően, „hibásan értelvezeti rendjébe való önkényes állami beavatkozás nemcsak az adott közösség szervemezik” az állam és egyház szétválasztása, illetve a szabad vallás- a bÍrÓsÁg az Új elismerÉ- zeti rendjét érinti, hanem az „aktív gyakorlás elvét, mivel az „együttes si eljÁrÁs kapcsÁn egy- tagok vallásszabadsághoz való jovallásgyakorlás szabadságát tévesen rÉszt leszÖgezte, hogy gának gyakorlását is”. Ennélfogva, kizárólag az egyházi szervezeti for- azon kÉrelmezõk vonat- „ha az Egyezmény 9. cikke nem védekozÁsÁban, melyek nem né a közösség szervezeti felépítését, az mához” kötik.42 Ez az érvelés tulajdonképpen a t u dtÁ k t e l j e s Í t e n i a egyén vallásszabadsághoz való joga is témában folytatott paternalisztiku- jogszabÁlyi kÖvetelmÉ- sérülhetne minden egyéb vonatkozássan kioktató kormányzati kommu- nyeket, ez az Út nyil- ban”.45 Vagyis az egyéni vallásgyanikáció lényegi elemét adta, és mint vÁn va lÓan h i Á bava lÓ korlás háborítatlansága, tehát a valilyen, miután nem ment át a Velen- l e t t vol na , Így n e m lásszabadsághoz való jog „individucei Bizottságon,43 megbukott Stras- tekinthetõ hatÉkony ális elemeinek ” ér vényesülése jogorvoslatnak. bourgban is. Nem véletlen, hiszen elképzelhetetlen, ha annak „közösa vallásszabadsághoz való jog érvéségi”, egyesülési joghoz kötődő olnyesülésének szűkre szabott megközelítésén, és egyútdala sérül. Egy adott emberi jog részjogosítványai tal a kérelmek tárgyának szándékos, visszatérő félreugyanis ily módon nem elválaszthatók, vagy szemmagyarázásán alapul. További csúsztatások elkerülébeállíthatók egymással: amennyiben az egyik részse érdekében szeretném leszögezni, valóban lehet itt jogosítvány sérül, az mindenképpen megvalósítja az valami félreértés, de semmiképpen sem azok részéadott jog sérelmét. ről, akik a szabályozáshoz kritikusan viszonyultak. A vallásszabadsághoz való jog „közösségi” terméAz itt felmerülő kérdéseket legalább három szemszetű részjogosítványai jellemzően akkor szenvedpontból érdemes megvizsgálni. Egyrészt tisztázannek sérelmet, amikor az állam – a semlegesség taladó a vallásszabadsághoz való jog „közösségi” és „indivijáról ellépve – önkényesen határozza meg a vallási duális” elemeinek viszonya, másrészt a jogalanyiság kérközösségek szervezeti létének kereteit. Elképzelhedése, valamint ehhez kapcsolódóan a kétszintű tetlen tehát az, hogy egy egyházügyi szabályozás – elismerési rendszerek értékelésének szempontjai a semlejelesül a magyar – érintetlenül hagyja a vallásszabadság individuális elemeit, miközben súlyosan sérti gessége elvének figyelembevételével. „közösségi” természetű részjogosítványainak megvalósulását. Nem az van tehát tévedésben, aki az a va l l Á s s z a ba d sÁghoz „együttes vallásgyakorlás szabadságát” az „egyházi va l Ó jo g „ kÖzÖ s s É gi ” É s szervezeti formához” köti, hanem az, aki úgy véli: a vallásszabadsághoz való jog sérelme nélkül önkénye„ i n di v i duÁ l i s ” e l e m e i n e k sen kufárkodhat egyházi státuszokkal. v i s zon ya A Bíróság korábbi joggyakorlatából kiolvasható, hogy a vallásszabadsághoz való jog közösségi, a vallási közösségek által létrehozott szerveződések háborítatlan működéséhez kötődő oldala ugyanolyan fontossággal bír, mint az egyéni vallásgyakorlás háborítatlansága. Az EJEB ebben a tekintetben egyrészt – a Moscow Branch of the Salvation Army kontra Oroszország ügyre hivatkozva – elvi éllel, ismételten leszögezi, hogy az olyan esetek, melyek egy vallási szervezet státuszának elvételéhez, illetve visszaszerzéséhez kapcsolódó kérdéseket vetnek fel, szorosan kötődnek a vallásszabadsághoz való jog, valamint ehhez kapcsolódóan az egyesülési jog érvényesüléséhez.44


a jo ga l a n y i sÁg k É r dÉ s e É s a k Étszi n tû elism er É si r e n d s z e r e k e l fo ga dh atÓ sÁga

A kormányzat, mint láttuk, igyekezett a vallásszabadság közösségi természetű részjogosítványainak érvényesülése kapcsán felmerülő kérdéseket leszűkíteni arra, vajon a kérdéses vallási közösségek jogalanyisága biztosított maradt-e. Mert ha igen, álláspontja szerint a vallásszabadsághoz való jog, illetve ehhez kapcsolódóan az egyesülési jog sérelme már nem állapítható meg. A Bíróság ezt az érvelést elutasította.


Az EJEB leszögezte, egyrészt, hogy a kérelmek egyház támogatása sem veszélyeztetheti az egyenlő tárgya nem „a kérelmezők jogképessége, hanem a kéelbánás követelményének érvényesítését. Az állami relmezőknek a szóban forgó jogosultságokkal rendelkező költségvetésből állami egyháznak nyújtott kiegészíegyházként történő elismerése”.46 Ez azonban – önmatő támogatás csak közfeladat ellátásához kapcsológában – korántsem tette ezeket a panaszokat megdóan, igazodóan volt elfogadható, amennyiben az alapozatlanná, mivel – amint azt az EJEB megál„állami egyház alkalmazottai köztisztviselőként” állapította – „a kérelmező vallási közösségek autonóm létére talában véve a lakosság és nemcsak a gyülekezeti tagés ebből fakadóan közös vallásgyakorlatukra tagadhatatság érdekében folytatták működésüket.51 A Bíróság 48 lanul hatással volt az új bejegyzési rendszer”. a jelen ügyben megjegyezte azt is, hogy bár az egyA vallásszabadsághoz való jog kollektív gyakorláházak költségvetési támogatása, az egyházak juttasához kapcsolódó strasbourgi ügyek egy része valótásai „nem mondanak ellent az Egyezménynek, azok ban vagy a kérelmezők korábban meglévő jogalanyinem lehetnek hátrányosan megkülönböztető jellegűek vagy ságának elvesztését, vagy a jogalanyiság megszerzétúlzottak, tehát egyértelműen aránytalanok azzal összesének elhúzódását érintette. Ez azonban – ellentétben mérve, amit egy adott társadalomban hasonló feladatoazzal, amit a kormány sejtetni vél – nem jelenti azt, kért más szervezetek kapnak”.52 hogy a jogalanyiság megszerzésén túl a vallási köÍgy szigorú elbírálás alá esik, ha a létrehozott kétzösségeknek nem lehetnek jogos igényei az állam által szintű rendszer, mint a magyar, egyúttal az eltérő működtetett egyházügyi szabályozás keretein belül státuszt megszerzők között lényeges esélyegyenlőta vallásszabadsághoz való jog alapján. Nem jelenti lenséget is teremt: az elismert „egyházak” számára azt sem, hogy a Bíróság korábban csak a jogalanyiolyan, számos privilégiummal, pl. adózási, finanszíság elvesztéséhez kapcsolódó kérdéseket vizsgálta rozási előnyökkel felruházott státuszt létesít, amelyvolna. ből a többieket kirekeszti. Ekkor nem elegendő, ha A Moscow Branch of the Salvation a vallási közösség „egyesületi” forArmy ügyben a kérelmező áldozati egy rendes jogorvoslati mában, jogalanyiságot ily módon státuszát és jogainak érintettségét a ÚtkÉnt megnyÍlÓ bÍrÓi szerezve működhet. A semlegesség Bíróság a jogalanyiság elvesztését eljÁrÁs – elmÉletileg – elvének tiszteletben tartásával, „tiszkimondó és a szervezet feloszlatá- kÉpes lehetett volna az tességes esélyt” kell biztosítani minsát elrendelő végleges bírói döntést egyhÁzi jogÁllÁs elvesz- den vallási közösség számára a pri(2001. december) megelőző idő- tÉsÉhez kapcsolÓdÓ jog- vilegizált státusz megszerzésére.53 szakra is megállapította az újra-re- sÉrelmek És kÁrigÉnyek Ugyanis, amint azt a Bíróság kogisztráció önkényes elutasításától komplex ÉrtÉkelÉsÉre És rábban és most is megállapította: a (1999) kezdődően. Tette ezt annak egyÚttal rendezÉsÉre is. jelentős privilégiumok nagymértékellenére, hogy végül a szervezetet ben segítik a vallási közösségeket az orosz AB döntésének (2002. október) következcéljaik elérésében, hitéleti tevékenységük megvalóményeképpen ténylegesen nem oszlatták fel, és besításában.54 kerülhetett a jogi személyiséggel rendelkező szervezetek új nyilvántartásába (jogalanyisággal tehát „csak” a s e m l e ge s s É g e lv É n e k 2001 decembere és 2002 októbere között nem renÉ s a z e gy e n lõ e l bÁ nÁ s delkezett). Mivel azonban a moszkvai ág puszta nyilkÖv e t e l m É n y É n e k vántartásba vétele önmagában nem minősült újra-reÉ rv É n y e s Ü l É s e a m agya r gisztrációnak az egyházügyi szabályozás vonatkozás z a bÁ lyoz Á s ba n sában, a Bíróság a szervezet áldozati státuszát azt követően is fenntar totta.49 A Religionsgemeinschaft A semlegesség követelménye tehát érvényesítendő Der Zeugen Jehovas ügyben a kérelmezők azt sérelolyan kétszintű elismerési rendszerek létrehozatalamezték többek között, hogy az osztrák, kétszintű elkor és alkalmazásakor is, mint a magyar, mely nem ismerési rendszerben elismerésük vallási közösségfosztja meg a vallási közösségeket a jogalanyiság megként csak az egyházi státusznál kevesebb jogot bizszerzésének lehetőségétől, vagy éppen jogalanyisátosító formában történhetett meg. A Bíróság helyt guktól. Az EJEB gyakorlatában a semlegesség elvéadott ennek a panasznak is. 50 Miről is van szó? nek tiszteletben tartása azt jelenti, hogy az egyházA kétszintű elismerési rendszerek nem önmagukügyi szabályozás nem lehet önkényes, nem alapulhat ban elfogadhatatlanok. Az EJEE ratifikálását megelőtúlzó kritériumokon, hátrányos megkülönböztetéző történelmi-alkotmányos hagyományokra építve sen, és alkalmazása sem lehet diszkriminatív. A semakár az is megengedhető, hogy egy állam államegylegesség elve alapján biztosítani kell, hogy a vallási házat tartson fenn. Azonban még az ilyen államközösségek számára létesített bármely egyházi jog-



állást, ha több fajta létezik, akkor azok mindegyikét, tett összes (részben már meg is szűnt) különbséget.59 minden közösség egyenlő eséllyel, tisztességes eljáValójában az EJEB-et ebben a kérdésben két terület rás keretében szerezhesse meg. Ez azt is jelenti – elfoglalkoztatta: az állammal való lehetséges együttlentétben azzal, amit a kormányzat állított –, hogy működési területeken (lásd nevelési-oktatási, felső„ha egy vallási közösség meg felel a jogi követelményekoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család, nek, azt megilleti az egyházként való bejegyzés joga”.55 gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek stb.) elA fentiek alapján a Bíróság megnyerhető támogatások köre, és még állapította, hogy a magyar hatósá- a bÍrÓsÁg korÁbbi jog- inkább a hitéleti tevékenység céljagok megsértették a vallási semle- gyakorlatÁbÓl kiolvas- ira szolgáló előnyök biztosítása gesség követelményét, és azt is, hatÓ, hogy a vallÁssza- (SZJA 1%). Ami az utóbbit illeti, a hogy ez a jogsértés több – már is- badsÁghoz valÓ jog kÖ- Bíróság ki is emeli, hogy a státumertetett – tényezőből állt össze, zÖssÉgi, a vallÁsi kÖzÖs- szukat elvesztők attól – teljesen inmelyek közül a szükségesség és ará- s Ége k Á lta l l É t r e ho - dokolhatatlan módon – mindenképnyosság teszt elbukása, az elisme- zott szervezõdÉsek hÁ- pen elestek, ami ellentmond a semrési eljárás jellege, illetve a vallási borÍtatlan mû kÖdÉ sÉ- legesség követelményének.60 Ami közösségek közti indokolatlan kü- h e z kÖ t õd õ o l da l a pedig az előbbit illeti: csak külön lönbségek létrehozatala jelentős. ugyanolyan fontossÁg- megállapodás esetén kaphatnak táMíg az előbbiekről a következő gal bÍr, mint az egyÉni mogatást, melynek biztosítása telrészben külön szólnék, itt ez utób- vallÁsgyakorlÁs hÁbo- jes mértékben függ az állam mérrÍtatlansÁga. bi kettőre térnék ki nagyon rövilegelésétől, míg a „bevett egyházak” den. az általuk vagy intézményük által Az új elismerési eljárást, véleményem szerint, a ellátott közfeladatok után gyakorlatilag alanyi jogon strasbourgi bíróság annak jellege miatt eleve összejogosultak támogatásra, ami óriási különbség. Innentől kezdve tulajdonképpen mindegy is volt a Bíróegyeztethetetlennek tartja az egyezménnyel. Nem is tehet mást. A magyar szabályozás a magyar jogalkoságnak, tarthatnak-e fenn temetőt vagy sem, „szüktók által is deklaráltan alkalmatlan arra, hogy biztoségtelennek” tartotta ezek vizsgálatát a diszkriminásítsa: ha egy vallási közösség megfelel a jogi köveció tilalmának szempontjából.61 telményeknek, akkor be is jegyezzék „bevett egyA Bíróság nem mulasztotta el azt sem észrevéteházként”. Valójában az egész eljárás másra sem jó, lezni, hogy az egyházi státusztól való megfosztás, és minthogy ennek pont az ellenkezője megvalósulhasazt követően az újra-elismerés megtagadása csak bison. A Bíróság meg is állapítja, hogy „a rendszer terzonyos felekezeteket érintett, olyan feltételek menmészeténél fogva figyelmen kívül hagyja a semlegesség tén, melyek eleve hátrányos helyzetbe hozták a kikövetelményét és magában rejti az önkényesség kockázasebb vagy nemrégen alapított közösségeket. Ez önmagában ellentmond a semlegesség és pártatlanság tát”.56 Az, hogy „a vallási közösségek kénytelenek polikövetelményének.62 A kormánynak egyáltalán nem tikai pártok kegyeit keresni támogató szavazatuk elnyerése érdekében, nem egyeztethető össze azzal a követelsikerült Strasbourgban alátámasztani, hogy az Ehtv. ménnyel, hogy az állam legyen semleges ezen a téren”.57 mellékletében felsorolt bevett egyházak „teljes mérKimondja azt is, hogy valójában a vallási közössétékben tükrözik a magyar történelmi hagyományogektől „ésszerűen el sem várható”, hogy egy „olyan kat”, vagy az 1895-ös állapotokat, „figyelmen kívül eljárásnak vessék alá magukat, amely nem garantálja az hagyva” az azt követő történelmi változásokat. Nem beszélve arról: lehetetlen ezek figyelmen kívül haobjektív mérlegelést egy nem politikai szervezet által legyása emberi jogvédelmi szempontból. Az EJEB nyilfolytatott tisztességes eljárásban”.58 Nehéz a kérdésben vánvalóan nem osztja az Alaptörvény elvesztett és ennél egyértelműbb beszédet elképzelni. A diszkrimináció kockázatát eleve magában hordó megtalált szuverenitásra alapozott diszkontinuitási országgyűlési eljárás elfogadhatatlanságát erősíti az elméletét, és ragaszkodik a realitásokhoz. is, hogy a kétszintű magyar rendszerben a bevett egyEmellett, mint láttuk, még a történelmi hagyoházak és a többi vallási közösség jogállása között egész mányokban gyökeredző elismerési rendszereknek is működésüket meghatározó, lényeges különbség van, meg kell felelni az egyenlő elbánás követelményének. ami alapvetően befolyásolja, miképpen tudják ezek a Nem önmagában az minősült a vallásszabadsággal közösségek vallási céljaikat megvalósítani. Miből is összefüggésben értelmezett egyesülési jog sérelmének, mint azt a kormány, valamint a különvélemény tevődik össze ez a lényeges eltérés a Bíróság olvasasugallja, hogy az állam a „korábban szabályszerűen tában? A Bíróság, bár az előzmények összefoglalásánál nyilvántartásba vett és jogi személyiséggel rendelkező utalt rá, végül mégsem értékelte az AB által rögzívallási szervezeteknek adományozott anyagi juttatáso-



kat” vont meg,63 hanem az, hogy ezt oly módon tette, szaélést követtek volna el.67 Ezt súlyosbította, hogy ami sérti a semlegesség követelményét. a kérelmező „vallási csoportok nem kaptak tisztességes A szabályozás eredményeképpen a kormány teljelehetőséget arra, hogy az elismerés általuk kívánt szintjét megszerezzék (…), különös tekintettel az eljárás posen önkényesen válogathatja meg, mely vallási kölitikai színezetére”.68 zösségekkel kíván „együttműködni” a közösségi célok megvalósításában, vagyis, mely vallási közösségek Az ítéletből számos következtetés levonható a jöműködését fogja költségvetési forrásokkal elősegítevőre nézve. Az EJEB egyértelműen értékeli és elveni. Ez elfogadhatatlan. Az EJEB a jelen ügyben megti a magyar szabályozás koncepcionális, lényegi voállapította: bár a vallásszabadsághoz való jog nem násait az egyezmény alapján. Látványos azonban az, tartalmazza az állami támogatásokra való jogosultmennyire képtelen volt a magyar kormány érdemi ságot, azonban „azok a támogatások, válaszokat adni a konkrét kérelmeamelyek különböző vallási közösségek- az ejeb leszÖgezte, egy- zők konkrét ügyében alkalmazott, nek – és így közvetve különböző val- rÉszt, hogy a kÉrelmek jelentős jogsérelmet okozó hatósálásoknak – különféle módon járnak, a tÁrgya nem „a kÉrelme- gi, állami intézkedéseket illetően, legszigorúbb ellenőrzést követelik zõk jogk É pe s sÉge , h a- mintha azok érdektelenné váltak meg”.64 Az állami hatóságok „köte- nem a kÉrelmezõknek a volna a sulykolt közcél (jelesül az lesek semlegesek maradni” az álla- szÓban forgÓ jogosult- állítólagos „bizniszegyházak” felmi források elosztása és az előjog- sÁgok k a l r en del k ezõ számolása) megvalósításának fényéok biztosítása során: az „állam, ami- e gy h Á z k É n t tÖrt É nõ ben. Márpedig az EJEB sohasem elismerÉse”. kor közcélú feladatainak kihelyezésekor absztrakt módon dönt egy jogszapartnert választ a vallási közösségek bály egyezménnyel való konformiközül, nem járhat el diszkriminatív tásáról, hanem az egyén, az érintett módon”, partnereit „ellenőrizhető kritériumok” (pl. panaszos jogai vonatkozásában. anyagi lehetőségeik) alapján kell megválasztania.65 Ez – véleményem szerint – egy olyan szemléletSem a támogatások odaítélése, sem azok megvonábeli különbség, amely éppenséggel azt eredményezi, sa nem lehet önkényes.66 hogy a homályosan meghatározott közjó érdekében, a széles körű demokratikus legitimációra hivatkozva, habozás nélkül feláldozhatóvá válnak fontos, ina s z Ü k s É ge s s É g É s a r Á n yo s sÁg dividuális jogok, mint ahogyan az ebben az esetben t e s z tj e É s a de mok r at i kus is történt. A hatalmon lévők által önkényesen meghal e gi t i m Ác iÓ probl É m Á ja tározható „közösségi érdekek” mentén, valamiféle ellenségkép megrajzolásával párhuzamosan történő A Bíróság megállapította, hogy a kormányzat által jogi szabályozás éppen nem az EJEE emberi jogvésulykolt „legitim közcél”, közérdek („bizniszegyházak delmi rendszerében működő demokratikus jogállakiszűrése”) eléréséhez alkalmazott jogi eszköz (a kémok, hanem az autoriter berendezkedésű államok sarelmezők megfosztása korábbi egyházi státuszuktól), játja. A „közérdek” ilyen módon történő, individuámás, a cél elérésére alkalmas, kevésbé korlátozó inlis jogokat nem mérlegelő előtérbe kerülése az egyén tézkedések meghozatala helyett (pl. a ténylegesen alapvető jogainak szükségszerű sérelméhez vezet, és visszaélésszerűen működő egyházak elleni megfeleösszeegyeztethetetlen az egyezménnyel, amely az lő vizsgálat megindítása), nem felelt meg a szükséemberi jogokat korlátozó intézkedéseket illetően mingesség és arányosság tesztjének. Ebben az összefügdenkor a szükségesség és arányosság szigorú tesztjégésben a Bíróság kimondta: a kormány egyáltalán nek alkalmazását követeli meg. nem indokolta meg, mi tette szükségessé a kérelmeA kormányzat érvelése során felmerült, hogy az zők státuszának felülvizsgálatát, mire alapozta a korúj egyházügyi szabályozás alapján létrehozott eljárás mány társadalmi veszélyességük vélelmét? Valójában megkérdőjelezése azért is kétséges, mert azt a dea kormány a „kérelmező szervezetek által jelentett mokratikusan megválasztott magyar Országgyűlés valós veszély egyetlen elemét sem mutatta be”, pedig kétharmados többséggel hozta meg. A „kétharmados többség”, a „népakarat” érvényesítése, mely a táraz „újra nyilvántartásba vételt megkövetelő indokoknak különösen nyomósnak és kényszerítőnek kellett volna lensadalmi támogatottságot lenne hivatott demonstrálniük”, hiszen a Magyarországon akár évtizedekig ni, mint elsöprő érv, nem először merül fel emberi jogszerűen működő kérelmezők ellen soha semmijogvédelmi szempontból kétes, vagy akár elfogadhalyen hivatalos eljárás nem indult, különösen azon az tatlan szabályozási koncepciók hazai bevezetése kapcsán (lásd hajléktalanokat sújtó szankciók alkotalapon, hogy törvényellenesen működnek vagy visz-



mányos megerősítését elősegíteni hivatott „nemzeti konzultáció” ötlete), ezért érdemes erre pár mondat erejéig kitérni. A kormány súlyos, koncepcionális tévedésben van a nemzetközi emberi jogvédelmi rendszer, de még az alkotmányosság alapvető normáit illetően is, amikor Strasbourgban azzal próbál érvelni, hogy „még abban az esetben is, ha a sérelmezett 2011. évi egyházügyi törvény beavatkozásnak minősülne, azt az Országgyűlés képviselőinek kétharmados többsége által megszavazott törvény írta elő”.69 Mind a nemzetközi emberi jogvédelmi rendszernek, mind pedig az alkotmányosság alapvető normáinak elsőrendű funkciója ugyanis, hogy védelmet nyújtson a legnagyobb potenciális jogsértő, az állam túlkapásaival szemben, védelmet nyújtson akármilyen nagyarányú „többség zsarnokságával” szemben is, még ha az törvényalkotásban nyilvánul is meg. Ebben a vonatkozásban a nemzetközi emberi jogvédelmi rendszer vagy az alkotmányos szabályozás éppen, hogy az önkényes törvényalkotás áthághatatlan korlátjaként jelenik meg. Az alkotmány, vagy a nemzetközi emberi jogvédelmi rendszer mint a törvényalkotó kezét is megkötő béklyó, éppen annak a felismerésnek az eredménye, hogy épültek már fel autoriter rendszerek nagy tömegtámogatással „szabadon”, az emberi jogok súlyos és visszafordíthatatlan sérelmét, a demokratikus jogállami keretek teljes összeomlását eredményezve. Elemi érdeke minden politikai közösségnek annak megakadályozása, hogy populista, opportunista politikai erők ellenségképekkel machinálva, a közhangulatot egyes társadalmi csoportok ellen fordítva, azok kirekesztésével, kisemmizésével valósítsák meg politikai céljaikat, alapozhassák meg hatalmukat. Az alkotmányosság, és ezzel párhuzamosan az emberi jogvédelmi normák erodálása pedig éppen ezeknek a folyamatoknak kedvez. a l kot m Á n yo s c sa pda : a fo gly u l e j t e t t a l kot m Á n y

Az egyházügyi szabályozás Velencei Bizottság által, majd Strasbourgban megfogalmazott kritikája a magyar jogrendszer, alkotmányos jogvédelem súlyos hiányosságaira, diszfunkcionális működésére hívja fel a figyelmet. Amolyan állatorvosi ló, amelyen keresztül bemutathatóak az önkényes és emberi jogokat semmibe vevő kormányzás működési mechanizmusai, kommunikációs stratégiái és következményei is. Látlelet, amely semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül, és a vallásszabadság szabályozásán túlmutató üzenete van.


Az ítéletből egyértelműen kiderül, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének autentikus értelmezésére egyedül hivatott Bíróság az egyezmény alapján elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyházi jogállásról, annak bármely formájáról az Országgyűlés döntsön, márpedig ezt jelenleg maga az Alaptörvény teszi lehetővé. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az Alaptörvény ellentétes a Magyarország által ratifikált nemzetközi egyezménnyel, hanem azt is, hogy annak kereteit lassan szétfeszítő, újabb súlyos inkonzisztencia jött létre. Az érintett alapvető jogok biztosítása mellett, Magyarország Alaptörvényben foglalt kötelezettsége a nemzetközi jogi kötelezettségek végrehajtása is, és ennek megfelelően a nemzetközi jogi és hazai normák összhangjának biztosítása.70 Nemcsak arról van tehát szó, hogy az ítélet a részes felekre, így Magyarországra nézve kötelező, és annak jóhiszemű végrehajtása nem lehetséges másképpen, mint az érintettek jogi státuszának és jogos kárigényének rendezésével, valamint az Alaptörvény és a vonatkozó jogszabályok módosításával. Ez a helyzet az Alaptörvény jelenlegi rendszerén belül is tarthatatlan. Ennek megoldása elsősorban a jogalkotó kötelessége lenne, de az Alaptörvény jelenleg a kétharmados többség „foglya”. Nem mellékes az alkotmánybírák történelmi felelőssége sem. A testületnek rég ki kellett volna mondania legalább azon alkotmányos rendelkezések „alkalmazhatatlanságát”, amelyek az Alaptörvény rendszerén belül feloldhatatlan ellentétet eredményeznek, ha már megsemmisíteni nem is tudja (vagy nem kívánja) ezeket. Alkotmányos képtelenség ugyanis egy ilyen, ellentmondásos rendszeren belül konzisztens döntéseket hozni, és ezt most már AB döntések sora támasztja alá. Az Ehtv. támadható maradt akár az AB előtt az országgyűlési eljárásra adott alkotmányos felhatalmazás ellenére is, akár az alapvető jogok sérelmére történő hivatkozással, akár a strasbourgi döntés alapján (bár az EJEE és az Alaptörvény kollíziójára csak privilegizált kérelmezők hivatkozhatnak). Jó eséllyel az első adandó alkalommal megérkezik majd az alkotmányjogi panasz az érintett felekezetektől: elég ehhez egy egyházi státuszt elutasító országgyűlési határozat. Hogyan fogja az AB akkor feloldani ezt az ellentmondást? Akárhogy is dönt: rangsorolnia kell az alkotmányos normák között, és ezt – véleményem szerint – semmiképpen sem teheti meg a nemzetközi jogi normákkal megtámogatott alapvető jogokat biztosító rendelkezések alkalmazásának megtagadásával, míg az ezeket sértőket ki kell iktatnia a rendszerből. Segítségül hívva azt, hogy nemzetközi jogi kötelezettségeink „felülírják” akár az azzal ellentétes al-


kotmányos normákat is, ki kellene mondania a hazai jogrendszerbe már inkorporált EJEE sajátos „alkotmányos”, vagy inkább „alkotmány feletti” státuszát, elsőbbségét, az EJEE-hez kötődő, alapvető jogokat biztosító alkotmányos normák érinthetetlenségét. Még az olyan, „formálisan dualista államok”, mint Belgium vagy az olyan államok, mint Ausztria, amelyek általánosságban tagadják a szerződésekből fakadó kötelezettségek közvetlen hatályát, „az egyezményben foglalt jogoknak alkotmányos, vagy kvázi alkotmányos státuszt biztosítanak, valódi alkalmazhatósággal”.71 Ez megkönnyíthetné az EJEE tényleges alkalmazását a rendes bíróságok számára, és gátat szabhatna a magyar alkotmányosság további eróziójának is. Sajnos valószínű, hogy az Alkotmánybíróság jelen összetételében nem lesz hajlandó erre. j e gy z e t e k 1. 70945/11, 23611/12, 26998/12, 41150/12, 41155/12, 41463/12, 41553/12, 54977/12 és 56581/12 számú kérelmek, aAz EJEB 2014. április 8-i ítélete. Magyar fordításban elérhető: https://sites.google.com/site/ vallasszabadsagot/aktualitasok/astrasbourgibirosagite letemagyarnyelven 2. Az EJEB a kilenc panasz egyikét, a londoni székhelyű, European Union for Progressive Judaism (A Progresszív Judaizmus Európai Szövetsége) vallási közösség által benyújtott 41463/12 sz. kérelmet egyhangúlag, személyi hatályra alapozva (ratione personae) elfogadhatatlannak minősítette. 3. Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (1950. november 4.), CETS 005, Kihirdette: 1993. évi XXXI. törvény. 4. EJEE, 43. cikk (1)–(2) bek. 5. A kézirat lezárását követően a magyar kormány benyújtotta a felülvizsgálati kérelmet, amit az EJEB 2014. szeptember 9-én elutasított, így a döntés jogerőre emelkedett. [A szerk.] 6. 115. pont. 7. 116–123. pontok. Annak vizsgálatát pedig, hogy a kérdéses jogszabály „mint olyan” ellen „általánosságban” nem lehetett panasszal élni, elutasította (124. pont). 8. Rétvári: A kormány még tanulmányozza a stras-

bourgi ítéletet. Elérhető: http://www.hirado.hu/ 2014/04/09/br-retvari-a-kormany-meg-tanulmanyozza-a-strasbourgi-iteletet/. Lásd még Schanda Balázs: Romboló bírói aktivizmus vagy a vallásszabadság győzelme? Néhány megjegyzés a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és Mások v. Magyarország ügyben 2014. április 8-án hozott ítélethez. Pázmány Law Working Papers, 2014/7. Elérhe-


tő: http://plwp.jak.ppke.hu/images/files/2014/201407_Schanda.pdf. 9. Schanda 8. vj. 10. Az alábbi összefoglaló a MET számára, a szerző

által készített Kísérőlevél ”-ben foglaltakon alapul, amelyet az egyház csatolt az egyházhoz fűződő kapcsolat megerősítésére irányuló 2013. szeptemberi felhívásához. Elérhető: https://sites.google.com/site/ vallasszabadsagot/aktualitasok/amagyarorszagi evangeliumitestverkoezoessegfelhivasaazegyhazho zfuzodokapcsolatmegerositesere. 11. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. tv. Kihirdetve: 2011. VII. 19. 12. Kivéve azokat, akik korábban elismerés iránti kérelmet nyújtottak be, az ő sorsukról 2012. február végén döntött az Országgyűlés. 13. Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Zsidó vallásfelekezetek: Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo Ante), Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Ortodox Egyház: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus, Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus), Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, HIT Gyülekezete. 14. Lásd pl. Uitz Renáta: Lessons on Access to Legal

Entity Status for Religious Communities for Europe: Hungary’s New Religion Law Faces Repeated Challenges, Religion & Human Rights, 2013/1, 43–63.; H. David Baer: Testimony Concerning the Condition of Religious Freedom in Hungary, submitted to the U.S. Commission on Security and Cooperation in Europe (the Helsinki Commission) Texas Lutheran University, March 18, 2013; Mink András – Révész Sándor: Vékony jég… – Beszélgetés Gábor Györggyel és Hack Péterrel az egyházi törvény kilátásba helyezett módosításáról, Beszélő, 2011/5, 4–10. http://beszelo.c3.hu/cikkek/vekony-jeg; „… megtalálni a lehető legsemlegesebb jogi keretet, amely elfogadja a vallási közösségek különbségeit” W. Cole Durham Jr.-ral, a Brigham Young University jogi karának professzorával Uitz Renáta beszélget, Fundamentum, Vallásszabadság? 2011/3, 1.; Szathmáry Béla: Az új egyházügyi törvény alkotmányossági kérdései. Elérhető: http://srta.tirek.hu/ data/attachments/2011/09/25M%C3%A1th%C3 %A9nak.pdf.


15. Európai Bizottság Joggal a Demokráciáért (Velen-

cei Bizottság): Vélemény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvényről, 664/2012, Strasbourg, 2012. március 19. CDL-AD (2012) 004. Elérhető: https:// sites.google.com/site/vallasszabadsagot/anyagokdokumentumok-jogszabalyok/az-uj-egyhazi-szabalyozasrol/avelenceibizottsagjelentese2012marcius9 16. Lásd pl. a MET, a Budapesti Autonóm Gyülekezet, az Aratás Teljes Evangéliumi Egyház, valamint más magánszemélyek által közösen, 2011. november 28-án benyújtott alkotmányjogi panaszt, amely elérhető: https://docs.google.com/viewer?a=v&pid =sites&srcid=ZGVmYXVsdGRvbWFpbnx2YWxs YXNzemFiYWRzYWdvdHxneDoyY2M1ZGY4 NGY4NDFmYjhj, vagy a MET által, a 2011. évi CCVI. törvény ellen, 2011. december 31-én benyújtott alkotmányjogi panaszt, amely elérhető: https:// docs.google.com/viewer?a=v&pid=sites&srcid=ZGV mYXVsdGRvbWFpbnx2YWxsYXNzemFiYWRz YWdvdHxneDoyMTgxMzk0MTVhYTY5ZDcw. 17. 164/2011. (XII. 20.) AB határozat. 18. 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. (Ehtv.) Kihirdetve: 2011. XII. 31. 19. 8/2012. (II. 29.) OGY határozat egyházkénti elismerés elutasításáról. Elfogadás napja: 2012. február 27. 20. A magyar Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága megbeszéléseinek Jegyzőkönyve, 2012. február 10., Vári György: A hit kegyeket mozgat, Magyar Narancs, 2012/8. (02. 23.). Elérhető: http:// magyarnarancs.hu/belpol/a-hit-kegyeket-mozgat78862. 21. 6/2013. (III. 1.) AB határozat, ABH 2013.7. 334–381., 147. §, 155–156. §. 22. 6/2013. (III. 1.) AB határozat, ABH 2013.7. 334–381., 181. §. 23. 6/2013. (II. 26.) AB határozat, 205. §. 24. 6/2013. (II. 26.) AB határozat, 212. §. 25. Lásd Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, MET kontra Magyar Államkincstár (normatív támogatás) ügy, 2014. február 20. napján hozott 9.K.28.656/2013/3. sz. ítélete, Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, MET kontra Magyar Államkincstár (normatív támogatás) ügy, 2014. február 6. napján hozott 9.K.28.256/2013/6. sz. ítélete. 26. Alaptörvény VII. cikk (2) Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.). Elfogadás: 2013. március 11. 27. Alaptörvény, VII. cikk (4), Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása (2013. szeptember 26.). Elfogadás: 2013. szeptember 16.


28. Ehtv., 14. § cb). 29. Ehtv., 33. § (1). 30. 111. pont. 31. Különvélemény, 14. pont. 32. 111. pont. 33. Religionsgemeinschaft Der Zeugen Jehovas és mások kontra Ausztria ügy, 40825/98 számú kérelem, 2008. július 30-i ítélet, 98. pont. 34. 49. pont. 35. 49. és 53. pontok. 36. 50. pont, lásd még az 53. pontot. 37. Ehtv., 14/D § (2). 38. 51., 54. és 103. pontok. 39. 81–84. és 95–97. pontok. 40. Lásd Nyíregyházi Törvényszék 11.Pk.60.077/1990./118. számú végzés, Debreceni Ítélőtábla Pkf. II.20.774/ 2012/2. számú végzés. A Debreceni Ítélőtábla érvelését végül a Kúria elutasította (lásd a Kúria Pf.IV.24.517/2 013/ 7. számú végzése). 41. 55. és 59. pontok. 42. Dr. Lukács Tamás, a Magyar Országgyűlés Embe-

ri jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága elnökeként írt, Budapesten, 2011. augusztus 19-én kelt válaszlevele egyes megszűnésre ítélt, kis keresztény felekezetek képviselőinek. Elérhető: http:// nepszava.com/2011/09/uncategorized/megszunesreitelt-eg yhazak-levelvaltasa-az-emberi-jogibizottsaggal.html. 43. Európai Bizottság Joggal a Demokráciáért (Velencei Bizottság): Vélemény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvényről, 23–50. §, 87–104. §. 44. Moscow Branch of the Salvation Army kontra Oroszország ügy, 72881/01 számú kérelem, 2006. október 5-i ítélet, ECHR 2006-XI, 74. § és 75. §. 45. 77. pont, Hasan és Chaush kontra Bulgária [GC],

30985/96 számú kérelem, 1999. október 30-i ítélet, ECHR 2000-XI, 62. §. 46. 55. pont. 48. 55. pont, lásd még Metropolitan Church of Bessarabia és társai kontra Moldova-ügy, 45701/99 számú kérelem, ECHR 2001-XII, 114. §, Religionsgemeinschaft der Zeugen Jehovas és Társai kontra Ausztria-ügy, 61. §. 49. Moscow Branch of the Salvation Army kontra Oroszország ügy, 63–70. pontok. 50. Religionsgemeinschaft Der Zeugen Jehovas és mások kontra Ausztria ügy, 92–99. pontok. 51. Asatrúarfélagiő kontra Izland (dec.), 22897/08 számú kérelem, 2012. szeptember 18-i ítélet, 34. pont. 52. 100. pont. 53. Religionsgemeinschaft Der Zeugen Jehovas és mások kontra Ausztria ügy, 92. pont.


54. Religionsgemeinschaft Der Zeugen Jehovas és mások kontra Ausztria ügy, 92. pont, Magyar Keresztény Mennonita egyház és mások kontra Magyarország-ügy, 107. pont. 55. 70. pont. 56. 102. pont. 57. 102. pont. 58. 103. pont. 59. 114. pont. 60. 112. pont. 61. 114. pont. 62. 111. pont. 63. 60. pont, Különvélemény, 14. pont.


64. 106. pont. 65. 109. pont. Lásd még 6/2013 (III. 1.) AB határozat, 155. pont. 66. 107. pont. 67. 104. pont. 68. 105. pont. 69. 61. pont. 70. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Q cikk (2). 71. Alec Stone Sweet – Helen Keller: The Reception of the ECHR in National Legal Orders, Faculty Scholarship Series, 2008/89, 28.


Mink Júlia a vallásszabadság a vélt közérdek oltárán

Recommend Documents