Minimum kérdések a Zöldségtermesztési technológiák c. tárgyhoz 2009 Szaporítás 1.
Palántanevelés céljára milyen magvetési sőrőségeket ismer? (ritka vetés: 100-500 db/m2, normál sőrőségő vetés: 800-1500 db/m2, sőrő vetés: 2000-5000 db/m2)
2.
Melyek a tőzdeléses palántanevelés elınyei? (hely- és főtıanyag-megtakarítás, egyenletes növényállomány alakítható ki, bojtosabb gyökérzet, jobb eredési %)
3.
Mikor kerül sor a tőzdelésre? (tőzdelés ideje) (a növény szikleveles korától kezdve két lombleveles koráig, vetés után kb 2-4 héttel)
4.
Mely zöldségfajoknál alkalmazható tőzdeléses palántanevelés? (paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, zeller)
5.
Milyen földlabdás palántanevelési módokat ismer? (tápkockás, tálcás, cserepes (régebben: gyepkockás is)
6.
Melyek a leggyakrabban használt földlabda méretek? (4-5 cm: fejes saláta, karalábé, zeller, 5-6 cm: karfiol, fejes káposzta, 6-7 cm: paprika, kínai kel, 6-8 cm: paradicsom, uborka, 7-8 cm: más kabakosok)
7.
Hol használunk cserepes palántát a paprika és paradicsom-hajtatásban? Fényszegény idıszakban történı palántanevelésnél, amikor a hosszú ideig tartó nevelés során könnyebb a mozgatás, szétrakás.
8.
Melyek az oltott palánta használatának elınyei? (növényvédelmi szempontok: talajuntság, fonálféreg; termesztéstechnológia: monokultúra, szárazságtőrés, hidegtőrés, kiültetéskori sterssztolerenciatőrés; gazdaságossági szempontok: kisebb tıszám)
9.
Mely zöldségfajoknál alkalmaznak oltott palántanevelést? (paradicsom, paprika, uborka, sárga- és görögdinnye, tojásgyümölcs)
10.
Melyek a legfontosabb palántaápolási munkák? (magvetéstıl kelésig a talaj hımérsékletének és nedvességtartalmának szabályozása, keléstıl az edzésig a hımérséklet, a fényellátás, a vízigény, tápanyagellátás, szétrakás, majd edzés, elıkészítés az ültetésre)
11.
Palántanevelés során a hımérséklet szabályozásakor mire kell ügyelni? (növények kelésig az egyébként optimálisnál 7 oC-kal melegebbet kívánnak, szikleveles kor után, a lomblevelek megjelenéséig 7 oC-kal alacsonyabb hımérséklettel akadályozhatjuk meg a megnyúlást)
1
12.
Írjon példát a fényellátás szabályozására a palántanevelésben! (téli palántanevelési idıszakban: pótmegvilágítás – 3000 lux fényerı elegendı, nyári idıszakban: árnyékolás)
13.
A szabadföldre kerülı palánták edzése során mire kell ügyelni? (szélhez, szárazabb körülményekhez edzeni kell a palántákat, ultraibolya sugarakhoz is szoktatni kell, az üveg nem engedi át az UV sugarakat)
14.
Mit nevezünk tenyészterületnek? (az egyes növények rendelkezésére álló termesztıfelületet, amely a sor és tıtávolság szorzata)
15.
Mit nevezünk tıszámnak vagy állománysőrőségnek? (egységnyi területre jutó növények száma)
Paprika 16.
Mi a paprika ıshazája? (Mexikó, Guatemala)
17. Mennyi a paprika szabadföldi termıterülete 2000-2008-ig? (4300---3100 ha, csökkenı.) 18. Mennyi a hajtatott paprika termıterülete 2000-2008-ig? (2300---2000 ha, csökkenı.) 19. Mennyi a paprika egy fıre jutó fogyasztása Magyarországon? (10 kg fölötti.) 20. Mennyi hazánk évi paprikatermése? (200.000 t körüli.) 21. Mennyi a paprika C-vitamin tartalma? (150-250 mg/100g.) 22.
Soroljon fel néhány, a rezisztencianemesítésben már sikerrel használt vad Capsicum fajt! (C. frutescens, C. chinense, C.chacoense.)
23. Milyen hajtásrendszere van a paprikának? (Folytonos növekedéső, vagy determinált (csokros)) 24. Milyenek a paprika megporzási – megtermékenyülési viszonyai? (Öntermékenyülı (fakultatív idegenbeporzó) 25. Mennyi a paprika ezermagtömege? (5-7 g.) 26. Mennyi a paprika minimális fényigénye? (5000 lux fényerısség, 12-14 óra megvilágítás.) 2
27. Mi a paprika esetében a nettó tenyészidı? (Április eleji vetéssel (opt. fényviszonyok)a keléstıl az elsı terméskötésig eltelt napok száma.) 28. Mi a paprika esetében a bruttó tenyészidı? (Október 1-jei vetéssel nevelt növények kelésétıl az elsı kötések megjelenéséig eltelt napok száma.) 29. Mennyi a paprika optimális hımérséklete? (25±7 °C.) 30. Mennyi a paprika optimális csírázási hımérséklete? (30-32 °C.) 31. Milyen negatív hımérsékleti értékeket visel el a paprika? (Már 0 °C -on elfagy.) 32. Mennyi a paprika fejlıdési minimum hımérséklete? (10 °C.) 33. Mennyi a paprika tenyészidıben szükséges hıösszeg-igénye? (3000 °C.) 34. Mi a transzspirációs együttható fogalma, és mennyi a paprika transzspirációs együtthatója? (1 egységnyi szárazanyag elıállításához felhasznált egységnyi vízmennyiség. 300 körüli.) 35. Mi a vízfogyasztási együttható fogalma, és mennyi a paprika vízfogyasztási együtthatója? (1kg termés elıállításához szükséges víz mennyisége (l) - 100 körüli.) 36.
Mennyi a szabadföldi paprika vízszükséglete a tenyészidıben, ebbıl mennyi a természetes csapadék? (650-700 mm, 300-350 mm.)
37. Mi jellemzi a N-hiányos paprikanövényt? (Lassú növekedés, alsó levelek sárgulnak, termések aprósodnak, vékony húsúak lesznek.) 38. Mi a foszfor szerepe a paprika növekedésében, fejlıdésében? (Gyökeresedést segíti, és generatív részek képzıdéséhez nélkülözhetetlen.) 39. Miben nyilvánul meg a kalcium hiánya a paprika bogyóján? (Csúcsfoltosság.) 40.
Írjon fel 5 olyan tényezıt, amelyek a paprika fejlıdését generatív irányba módosítják!
3
41.
(Sok fény, alacsony hımérséklet, kevés N, sok P, kevés víz, alacsony páratartalom, nagy terhelés, determinált növekedéstípus, ritka térállás, idıs növény). Írjon fel 5 olyan tényezıt, amelyek a paprika fejlıdését vegetatív irányba módosítják! (Kevés fény, magas hım., sok N, kevés P, sok víz, magas páratart., kis terhelés, folytonos növekedés, sőrő térállás, fiatal növény.)
42.
Soroljon fel 5 fontosabb, hazánkban is termesztett paprika fajtatípust! (Hegyes-erıs, kúpos, paradicsom alakú, almapaprika, cseresznyepaprika, blocky típus, lamuyo típus, kosszarv típus, spirál típus, (díszpaprika). TV nem fogadható el, ez kereskedelmi kategória, továbbá a kúpos = Cecei típus = magyar kúpos))
43.
Jellemezze a Kapia paprika fajtacsoportot! (Zömében kéterő, lapított, biológiai érettségben (piros) fogyasztják, vastaghúsú, hosszú tenyészidejő fajta.)
44.
Jellemezze az almapaprikák fajtacsoportját! (Többnyire csípıs, csontfehér színő, vastaghúsú, elsısorban savanyításra alkalmas, kizárólag szabadföldi fajta.)
45. Mi a kapszaicin, kapszantin és a kapszorubin? (kapszaicin csípıs ízt adó alkaloida, Kapszantin, kapszorubin festékanyagok, piros karotinoidok, a főszerpaprika színének értékmérıi.) 46.
Hány napfényes óra szükséges a jó főszerpaprika terméshez? (Min. 1500.)
47.
Mennyi a szabadföldi paprika terméshozama Magyarországon? ((30)-50-t/ha. Elérhetı a 100 t/ha fölötti termésátlag is).
48.
Mi a szerepe a főszerpaprika betakarítása utáni utóérlelésnek? (A festéktartalom növekszik (akár 50%-kal is))
49.
Soroljon fel legalább 3 utóérlelési módszert a főszerpaprika esetében! (Füzéres, zsákhálós, ládás, prizmás, padozatos, raschel-zsákos).
50.
Mennyi a hazánkban termesztett főszerpaprika fajták festékanyag tartalma? ((3)-5-7-10 g/kg.)
51.
Mennyi a szabadföldi célú paprikapalánták fejlıdési ideje? (6-8 hét.)
52.
Hány paprikanövényt tervezzünk az erısebb növekedéső fajtákból szabadföldön 1 ha-ra? (50-60-(70.000)db.-ot.)
53.
Mennyi vizet használhat fel a hajtatott paprika hosszúkultúrás termesztésben? (1500-2000 mm.)
4
54.
Sorolja fel a paprika hajtatásának fontosabb idıszakait! (Igen korai, korai, enyhén főtött, hideghajtatás, nyári ültetéssel ıszi hajtatás, hosszú kultúrás termesztés.)
55.
Soroljon fel legalább 3 paprika fajtacsoportot a hazánkban hajtatottak közül! (Hegyes-erıs, kúpos, paradicsomalakú, kápia, blocky, lamuyo,.)
56.
Mennyi paprikanövény ültethetı hajtatásban 1m2-re? (Ez függ a metszésmódtól, m2 –enként 4-6-(7) szár.)
57.
Írja fel a paprika metszésének kedvezı hatásait (legalább 4-et) ! (Nagyobb, darabosabb, piacképesebb bogyók fejlıdnek, a tenyészidı végére sem aprósodnak el a termések, a jobb fényviszonyok javítják a virágok kötıdését, a növények szedéskor nem sérülnek, nem törnek, a szedés gyorsabb, könnyebb, termelékenyebb, a növényvédelmi munkák hatékonyabbak, az állomány áttekinthetıbb, a termésbecslés pontosabb.)
Paradicsom 58.
Mi a paradicsom tudományos megnevezése? (Lycopersicon lycopersicum (L) KARSTEN)
59.
Mi a járulékos gyökérképzıdési hajlam lényege a paradicsom esetében? (A talajba kerülı szárrész nóduszaiból (ízekbıl) kiindulva ugyancsak gyökér képzıdik.)
60.
A paradicsom szárának milyen növekedési típusait különböztetjük meg? (Folytonos növekedéső, determinált.)
61.
Mi a determinált növekedéső paradicsom legfontosabb ismérve? ( hajtásvégek virágzatban zárulnak.)
62.
Mi a folytonnövı paradicsom legfontosabb ismérve? (A fajták növekedése korlátlan, a hajtás végén növekedési csúcs található.)
63.
Melyek a törpe növekedéső determinált paradicsomfajták legfontosabb jellemzıi? (A fıhajtás 5-6 virágfürt után zárul, a fürtök és a levelek váltakozva követik egymást, (néha 2 levél között 2 fürt is képzıdik), kis bokrot fejlesztenek, terméslefutásuk koncentrált)
64.
Mire lehet következtetni a paradicsom szalagosodott bibéje esetén? (Gerezdes termés fejlıdik.)
65.
Milyen a paradicsom megporzási-megtermékenyülési viszonya? (Önbeporzó-öntermékenyülı, (fakultatív idegentermékenyülı))
66.
Mekkora a hazánkban termesztett paradicsomok tömege? (20-30 g-os cseresznyeparadicsom →250-300 g-os szendvicsparadicsom.)
5
67.
Mennyi a hazánkban termesztett paradicsomfajták szárazanyagtartalma? (3,5-7 %.)
68.
A paradicsom szárazanyagának hányad része cukor? (~ 60 %.)
69.
Hogyan változik az érés során a szárazanyagtartalom, cukor és a savtartalom paradicsom esetében? (A sz.a. és a cukor folyamatosan nı, a sav a zöldérés végéig növekszik, utána folyamatosan csökken.)
70.
Milyen minimális erısségő megvilágítás szükséges a paradicsom virágainak kötıdéséhez? (5000 lux, ez 100-300 J/m2 besugárzáskor teljesül.)
71.
Hogyan hat a vörös, illetve a kék fény a paradicsom növekedésére? (Vörös fényben megnyúlik, a kék fény gátolja a növekedést.)
72.
Mennyi a paradicsom optimális hıigénye? (22±7 °C.)
73.
Mennyi a paradicsom csírázásának hıoptimuma? (27-29 °C.)
74.
Hogyan hat az alacsony hımérséklet a paradicsom koraiságára? (Kevesebb levél képzıdik az elsı fürt alatt, tehát nı a koraiság.)
75.
Hogyan jellemezné a paradicsom hidegtőrését? (-1-2 °C –on kisebb, -3 °C –on már nagyobb fagykárt szenved.)
76.
Mennyi a paradicsom transzsprációs együtthatója? (240-370.)
77.
Mennyi a paradicsom páraigénye a vegetatív fázisban, illetve a virágok kötıdésekor? (70-80 %, ill. 60-70 %.)
78.
Melyek a paradicsomnövény P-igényes fázisai? (A gyökérfejlıdés és a virágzás-terméskötés idıszaka.)
79.
Hogyan lehet a zöldtalpas paradicsomfajták érését javítani? (A K tartalmú mőtrágya adagját kell megemelni, illetve bizonyos esetekben csökkenteni.)
80.
Mi jellemzi az LSL: paradicsomfajtákat? (Long Self Life: hosszan pulton tartható, nagyon lassan puhuló bogyók. )
81.
Milyen károsítók elleni rezisztenciát ismer a paradicsom esetében. (Cladospórium, dohánymozaik-vírus, verticilium, fusarium (F. oxysporum, F. radicans), sztemfilium, gyökérparásodás, ezüstösödés, fonálféreg.)
6
82.
Sorolja fel a paradicsom hajtatási idıszakait! (Igen korai-, korai-, középkorai-, kései főtött, hideg(főtetlen)-, ıszi hajtatás, hosszú kultúra és kettıs hasznosítás.)
83.
Sorolja fel a paradicsomhajtatás legfontosabb fitotechnikai ápolási munkáit! (Felvezetés, szárak döntése, kacsozás, csavarás, klipszezés, hónaljazás, levelezés, fürtmetszés, kötıdés elısegítése.)
84.
Mi a kocsány körüli sugaras és körkörös repedés oka a paradicsom bogyón? (Nagy a talaj nedvességtartalmának ingadozása, túl magas a levegı páratartalma, ezzel együtt sok a víz a talajban.)
85.
Milyen termésátlag szükséges szabadföldi paradicsomból a gazdaságossági küszöbérték eléréséhez? (50-60 t/ha.)
86.
Milyen termésátlag érhetı el hazánkban kıgyapoton paradicsomhajtatásban? (40-50 kg/m2.)
87.
Folytonos növekedéső paradicsomból milyen állománysőrőséget legkorábbi hajtatási idıszakban? (1,8-2,2 növ./ m2.)
88.
Határozza meg a szabadföldi paradicsom hektáronkénti növényszámát palántáról történı szaporítás esetén! (40-60.000 tı.)
89.
Mennyi a helyrevetett szabadföldi paradicsom vetımag-igénye 1 ha-ra? (0,6-1,2 kg.)
90.
Mennyi a palántázott szabadföldi paradicsom vetımag-igénye 1 ha-ra? (0,25-0,3 kg.)
91.
Mikor vethetjük helybe a szabadföldi paradicsomot? (Április 10-20 között.)
92.
Mikor kezdhetı a szabadföldi paradicsom betakarítása hazánkban? (Palántázott: július közepe, második fele, helyrevetett: augusztus közepe.)
93.
Melyek a szabadföldi támrendszeres termesztésre alkalmas paradicsom fajtákkal szembeni legfontosabb követelmények? (Folytonnövı, vagy erıs növekedéső determinált, erıs hıingadozást jól bírja, jó remontálóképesség, jó bogyótakarás, jó bogyótakarás, jó pollenfertilitás, repedésellenállóság, jól pirosodjon, jól kössön, jól színezıdjön.)
választ a
Kabakosok 94.
Kabakosok közül melyek termesztésével foglalkoznak hazánkban? (sárga- és görögdinnye, uborka, fızıtökök, sütıtök)
7
95.
Mi jellemzı a kabakosok hıigényére? Melegigényesek, az uborka, a sárga- és a görögdinnye különösen sok meleget kíván, a fızıtökök és a sütıtök hıigénye valamivel kisebb, az optimális hıigény 25 ±7 oC, sütıtöknél 22±7 oC
96.
Jellemezze a kabakosok táplálkozási jelentıségét! Magas a rosttartalmuk, kevés energiát tartalmaznak, kiemelkedıen magas a biológiailag tiszta víztartalmuk. A sütıtöknek magas a karotin, a C-vitamin, valamint foszfor és kalcium tartalma.
97.
Milyen fajok tartoznak a fızıtökök csoportjába? (spárgatök, cukkini, patisszon, laskatök)
Dinnye 98.
Jellemezze a magnélküli (triploid) görögdinnye fajtákat! Drágább mag és palánta, rövidebb ízköz, erıteljes oldalhajtás képzés, koncentrált virágzás, tövenként 3-4 termés is érhet egyszerre, kiegyenlített termésalak és termésméret, kemény és roppanós hús, magas cukortartalom, intenzív szabadföldi termesztéstechnológiát igényelnek (szuperporzó egyedek)
99.
Mekkora a görög- és a sárgadinnye hazai termıfelülete? görögdinnye: 7000 ha, sárgadinnye: 1000 ha
100. Sorolja fel a jelentısebb dinnye termesztı körzeteket! Békés, Jászság, Heves, Tolna, Szabolcs, Baranya 101. Mi a különbség a sárga- és a görögdinnye termésének felépítése és érése között? Sárgadinnye: termés fala az epikarpiumból, a termés húsa a mezo- és endokarpiumból épül fel, utóérı, Görögdinnye: belsı húsos ehetı rész a placentából fejlıdik eltérıen a sárgadinnyétıl, nem utóérı 102. Jellemezze a görögdinnye kiemelt ágyásos termesztéstechnológiáját! kiültetés elıtt ágyáskészítıvel talajlazítás, ezután színes fólia talajra fektetése, fólia alatt csepegtetı öntözés és folyamatos tápoldatozás. 103. Milyen palánta típusokat ültetnek a dinnye termesztésénél? Tápkockás palánta, tálcás palánta, oltott palánta (régebben: gyepkockás palánta) 104. Mikor ültetik a dinnyét szabadföldön a kisalagutas fóliás takarás alá? április 10- 25. 105. Mikor történik a fólia eltávolítása a dinnye kisalagutas termesztéstechnológiája során? Az idıjárás függvényében kell végezni a fólia-felület megnyitását és a takarófóliák eltávolítását. Erre májusban akkor kerülhet sor, amikor megjelentek a termıs 8
virágok a növényeken, illetve ha kellı mértékben megemelkedett a külsı levegı hımérséklete. Lehetıleg borús idıben, esı után, vagy az esti órákban végezzük el ezeket a munkákat 106. Dinnyénél hány nap kell a termıs virágok megtermékenyülésétıl a teljes beérésig? 30-35 nap 107. Mikor lehet szükség oltott dinnyepalánta ültetésére? növényvédelmi szempontok, termesztéstechnlógia: monokultúra, szárazságtőrés, kiültetéskori stressztolerancia növelés, hidegtőrés 108. Hány db palántát ültet görögdinnyébıl egy hektárra a saját gyökerő és mennyit az oltott palántából? saját gyökerő: 8000-10000 db/ha oltott palánta: 3000-3500 db/ha 109. Sorolja fel a sárgadinnye érettségének a jeleit! új fajtáknál egyre nehezebb, fajtára jellemzı termés nagyság és termés szín, a héj világosabb lesz, a bibepont felöli vége megpuhul, kellemes illata lesz, a termés a kocsányról leválik, szár megrepedezik 110. Mikor van a görögdinnye szedésének az ideje és mennyi a várható termésátlag? júliustól szeptemberig, 50-80 (-100) t/ha 111. Mikor van a szabadföldi sárgadinnye szedésének az ideje és mennyi a várható termésátlag? július, augusztus, szeptember. A szedés gyakorisága 3-5 nap. A hazai átlagos termésátlag az alacsony technológiai színvonalon kicsi, 10-12 t/ha. Korszerő technológiával ez az átlag lényegesen növelhetı, akár a 20-50 t/ha is elérhetı 112. Főtetlen fóliába mikor ülteti a sárgadinnye palántát és hány növényt ületet 1 m2-re? Ültetés: április 1-20. hagyományos termesztésnél 1,6 db növény/m2, támrendszeres termesztésnél 3-5 db/m2 113. Sárgadinnye hajtatásban a szedés mikorra tervezhetı és mennyi a várható termésátlag? A főtött fóliás hajtatásban az érés kezdete májusban, főtetlen sátorban júniustól várható. Fólia alatti hajtatásban 4-12 kg/m2 termésátlaggal számolhatunk
9
Uborka 114. Jellemezze a hazai uborkatermesztés gazdasági jelentıségét! termıterülete folyamatosan csökken, a szabadföldi uborkatermesztés az utóbbi években 700-1000 ha körül alakult, a hajtatott felülete 200 ha körüli 115. Jellemezze az uborka virágázás típusait! Monoikus: 4-6 hímvirág után 1 nıvirág fejlıdik Gynoikus: nıvirág minden nóduszon Gynomonoikus: túlnyomórészt nıvirágú. Kezdeti 10-12 nóduszon hímvirág, majd tiszta nıvirágú szakasz 116. Jellemezze az uborka megporzási (termékenyülési) viszonyait! rovarporozta idegen megporzás vagy nincs szükség megporzásra (partenokarpia) 117. Jellemezze az intenzív síkmőveléses uborkatermesztést! Talajtakaró fólia alkalmazása, folyamatos öntözés és tápoldatozás, rendszeres szedés, túlnyomóan nıvirágú vagy partenokarp fajták használata, 4-6 kg/m2 termésátlag 118. Jellemezze a szabadföldi támrendszeres uborkatermesztést! A legintenzívebb technológiai változat a konzervuborka termesztésénél. Elınyei: a növények több fényt és levegıt kapnak, a termés nem szennyezıdik a talajtól, a növényvédelmi és ápolási munkák könnyebben és hatékonyabban végezhetık, a kézi szedés könnyebb és gyorsabb, nagy hozamok érhetık el (8-12 kg/m2) 119. Sorolja fel az uborka termések méret szerinti kategóriáit! Rövid (fürtös, berakó, konzerv) 1-3, 3-6, 6-9, 9-12, 12-15 cm Félhosszú (saláta, minikígyó) 15-30 cm Hosszú (kígyó) 25-50 cm 120. Hogyan kell idızíteni az uborka hajtatását? Gazdaságossági okokból legkorábban október végén érdemes ültetni. A legkésıbbi ültetés üvegházban március, fóliában április eleje. İszi hajtatásra augusztus elején, közepén érdemes ültetni 121. Erısen főtött fóliába mikor ültet uborka palántákat és hány darabot tesz 1 m2-re? Ültetés: február 25. –március 5. és 1-1,5 db növény/m2 122. Csoportosítsa az uborka hajtatást közegek szerint! Talajos termesztés, szalmabálás termesztés. Izolált termesztés: konténeres, vödrös és vízkultúrás (kızetgyapotos) termesztés 123. Hajtatásban mire kell figyelni az uborka tápanyag-utánpótlásánál? Az uborka sóérzékenysége miatt az induló tápanyagszintek nem lehetnek magasak. Középkötött talaj induló EC-je 1,8 alatti legyen 124. Soroljon fel megoldásokat az uborka hajtatásnál a talpmeleg biztosítására! Szalmabálás termesztési mód, trágyatalpas termesztés, talajfőtéses termesztés
10
125. Jellemezze az uborka fıszárterheléses metszését! Állandó fıszár terhelésnél a termésképzés csak azon van, az oldalhajtásokat minden esetben eltávolítjuk. A hagyományos rendszerekben a fıszárat a huzalhoz növesztjük, ezután építjük a növény hajtásrendszerét ügyelve arra, hogy állandóan legyen olyan hajtás, amely terméseket köt. Minden esetben az ültetés után, az elsı 5-7 levélhónaljból el kell távolítani a virágokat és a hajtásokat egyaránt. Ez elısegíti a vegetatív növekedést a kezdeti idıszakban. Fényszegény idıszakban gyakran szükséges még további 1-3 hajtás és virág eltávolítása. 126. Hogyan történik hajtatásban az uborka szedése és mennyi a várható termésátlag? Kezdetben hetente 1x, késıbb heti kétszeri szedés, osztályozás (extra, I., II. oszt), tárolási hımérséklet: 13-15 °C, 80 %-kos relatív páratartalom, csomagolás, várható termés: ~10 kg/m2 a termesztıház saját talaján termesztve ~ 40 kg/m2 a kızetgyapotos termesztés esetén
11
Levélzöldségek 1.
Sorolja fel a 10 legjelentısebb levélzöldségfélét! fejes saláta, tépısaláta, endívia saláta, mezei vagy madársaláta, cikória saláta, spenót, sóska, rebarbara, mángold, újzélandi spenót, porcsin, laboda, kárdi
2.
Sorolja fel az évelı levélzöldségeket! rebarbara, sóska
3.
Hány fok a levélzöldségfélék hımérsékleti optimuma? 16 0C
4.
Sorolja fel a levélzöldségfélék táplálkozási jelentıségét! Magas ásványi anyag tartalom, karotin, alacsony kalóriaérték, frissítı hatás a gyümölcssavak következtében, spenót esetében magas fehérjetartalom
5.
Mikor ülteti legkorábban a főtés nélküli fóliák alá a fejes salátát? március eleje
6.
Mikor ülteti legkorábban a szabadföldre a fejes salátát? március közepe
7.
Milyen növénysőrőségre ülteti a hajtatott fejes salátát? 20-22- növény/négyzetméter
8.
Mikor szedi a főtetlen fólia alól a fejes salátát? április közepe-vége
9.
Mi történik, ha a hajtatott fejes saláta fajtákat nyáron ülteti ki? fejképzés nélkül magszárba mennek
10. Mi történik, ha a szabadföldi fejes saláta fajtákat télen próbálják hajtatni? nem fejlesztenek fejet 11. Sorolja fel a hazai piac fontosabb követelményeit a hajtató fejes saláta fajtákkal szemben! (világos levélszín, tömör fej, jól záródó alap, legalább 300-400 grammos fejsúly) 12.
Botanikailag melyik családhoz tartozik a fejes saláta? Asteraceae
13. Mi a fejes saláta botanikai értelemben vett termése? Kaszat 14. Mikor ülteti az áttelelı fejes salátát? október eleje 15. Hány hét a hajtatott fejes saláta palántanevelési ideje téli és kora tavaszi kiültetés esetén? 6-8 hét
12
16. Hogyan szaporítjuk a hajtatott fejes salátát? tápkockás palántáról 17. Milyen mérető tápkockát javasol a fejes saláta palántanevelése esetén? 4x4 vagy 5x5 cm-est 18. Mi a kötözés jelentısége a kötözı saláta esetében? Kötözés hatására a belsı levelek zsengébbek lesznek. 19. Milyen termesztési szakaszokból áll a cikória saláta termesztése? Gyökerek elıállítása májustól szeptemberig, hajtatás a tél folyamán 3-4 hét 20. Mi történik a hajtatott cikóriával, ha fény éri? keserő lesz 21. Mekkora tenyészterületre ülteti a rebarbarát? sortávolság: 1,5-2 méter, a tıtávolság1-1,5 méter 22. Botanikailag melyik családhoz tartozik a spenót? Chenopodiaceae 23. Botanikailag melyik családhoz tartozik a sóska? Poligonaceae 24. Mennyi a sóska ezermagtömege? 0,7-1,2 gramm 25. Mennyi a spenót ezermagtömege? 8-10 gramm 26. Mekkora sortávolságra veti a gépi betakarításhoz a spenótot? gabona-sortávolság – 12 cm 27. Mikor veti a spenótot szabadföldön legkorábban? február vége, március eleje 28. Mi történik, ha a hajtató spenót fajtát nyár elején veti el? gyorsan magszárba megy 29. Mekkora termésre számít a szabadföldi spenót esetében? 7-20 tonna/ha 30. Mi a rebarbara gazdasági értelemben vett termése? Levélnyél
Tojásgyümölcs 31. Sorolja fel a Solanaceae családhoz tartozó legfontosabb zöldségfajokat! paradicsom, paprika, korai burgonya, tojásgyümölcs 32. Mi a tojásgyümölcs termése botanikai értelemben? bogyó
13
33. Mennyi a tojásgyümölcs magjának ezermagtömege? (3,5-4,5 gramm) 34. Markov-Haev szerint a padlizsánt melyik hımérsékleti csoportba soroljuk? 25 0C hıoptimumú csoport 35. Milyen követelményeket támaszt a hazai piac a tojásgyümölcs fajtákkal szemben? 350-450 gramm bogyótömeg, csepp vagy megnyúlt körte alak, fényes, sötétlila szín, keseredésmentesség) 36. Mely biológiai tulajdonsága akadályozza leginkább a tojásgyümölcs hazai szabadföldi termesztését? magas hımérsékleti igénye - 6,5 hónap fagymentes idıszak, 3 hónap átlaghımérséklete haladja meg a 200C-ot 37. Hogyan szaporítjuk a tojásgyümölcsöt? Palántáról 38. Mikor lehet legkorábban szabadföldre kiültetni a tojásgyümölcsöt? május közepe 39. Hány hét a tojásgyümölcs palántanevelésének ideje? a vetés idıtıl függıen 4-8 hét 40. A vetéstıl számítva hány hét után tőzdelhetı a padlizsán? 2-3 hét 41. Szabadföldi körülmények tojásgyümölcsbıl? 3-6 növény
között
hány
növényt
ültet
négyzetméterenként
42. Mekkora sortávolságra ülteti szabadföldön a tojásgyümölcsöt? 50-80 cm 43. A kiültetéstıl számítva hány nap után kezdhetı el a padlizsán szedése? 70-90 nap 44. Miért nem szabad a padlizsánt túlérni hagyni? termése megpuhul és keserő lesz
Korai burgonya 45. Honnan származik a burgonya növény? Amerikából 46. Mi botanikai értelemben a burgonya gazdasági termése? megvastagodott rövid szártagú föld alatti hajtás 47. Hány fok a burgonya esetében a gumóképzıdés hıoptimuma? 17 0C
14
48. Hány fok a burgonya esetében a lombképzıdés hıoptimuma? 210C 49. Jellemezze a korai burgonya talajigényét! laza, jó szerkezető, gyorsan melegedı, semleges-enyhén savanyú homok és vályog talajok 50. Hogyan történik a burgonyagumó elıcsíráztatása? 12-140C-on, 5-7 hétig, szórt fényen ládában vagy mőanyaghálóban 51. Szedésben hány nap koraiságot eredményez a burgonyagumó elıcsíráztatása? 10-15 napot 52. Mit nevezünk a burgonya esetében pincecsírának? a gumóból sötétben képzıdı, erısen megnyúlt, vékony hajtás 53. Mikor ülteti a korai burgonyát a szabadföldön? március közepe, április eleje 54. Mekkora a burgonya-vetıgumó tömege? 60-80 gramm 55. Hány növénnyel számol hektárankét korai burgonya esetén? 50-60 ezer 56. Mekkora sor- és tıtávolságra ülteti a korai burgonyát? 70-75x25 cm 57. Mikor ülteti fólia alá a hajtatott burgonyát? március közepén 58. Mikor kezdi szedni a hajtatott burgonyát? május közepe-vége 59. Soroljon fel korai burgonyatermesztı körzeteket (megyéket)! Bács-Kiskun, Csongrád, Pest megyék 60. Mikor kezdi szedni a szabadföldi korai burgonyát? június elején
Zöldborsó 61. Mekkora Magyarországon a zöldborsó termıfelülete, és milyen a helyzetünk világviszonylatban? kb. 15 ezer ha, ezzel a világon 12. helyen állunk 62. Mik a zöldborsó termesztési célok, és milyen a megoszlásuk? kb. 90% feldolgozóipari, kb. 10% friss piaci és közvetlen fogyasztás 63. Mi a zöldborsó tudományos neve, és mely családba tartozik? Pisum sativum, család: Fabaceae
15
64.
Milyen zöldborsó alakköröket ismer? közönséges kifejtıborsó, velıborsó, ernyıs fürtő borsó, cukorborsó
65.
Mely zöldborsó alakkört termesztik fıként Magyarországon? a velıborsót
66.
Mi a cukorborsó fajták fı jellemzıje? hüvelyfalából a belsı, pergamenréteg hiányzik, így a hüvely is fogyasztható.
67.
Milyen zöldborsó levéltípusokat ismer? normál, akáclevelő, levéltelen, féllevéltelen –ez utóbbi kettı elnevezése még: afila
68.
Mekkora a zöldborsó optimális hıigénye és fejlıdésének alsó hıküszöb-értéke? optimuma: 16 ±7°C, alsó küszöbérték: 4,4°C
69.
Milyen vetésforgókban termesztenek zöldborsót? zöldséges és kombinált, fıként öntözött
70.
Milyen hıösszeg-igénnyel jellemezhetık a zöldborsó fajták? 600-960°C
71.
Hogy szaporítják a zöldborsót? Helyrevetéssel
72.
Milyen növénysőrőséget (hektáronkénti növényszámot) alkalmaznak zöldborsó termesztésben? 1-1,4 millió csíra/ha
73.
Mikor van a zöldborsó betakarításának ideje a különbözı termesztéstechnológiai változatok esetében? tél alá vetéssel: május közepe; tavaszi vetéssel: május vége - június vége (-július közepe); másodvetés: augusztus vége – szeptember
74.
Mikor van a zöldborsó vetési ideje feldolgozóipari célra? március közepe – április közepe
75.
Mi a leggyakrabban alkalmazott módszer a zöldborsó szakaszolásának tervezésekor? hıegység-számítás
76.
Mely fenológiai fázisokban a legfontosabb a zöldborsó vízigényének kielégítése? csírázás, virágzás és hüvelynövekedés
77.
Milyen mértékegységben adható meg a zöldborsó zsengesége? Mi az átszámítás képlete? finométer fok (F°) és tenderométer fok (T°), egymásba a T°=3(F°-3) képlettel számíthatók át
78.
Mekkora a jellemzı termésátlag zöldborsó-termesztésben? közepes termésátlag: 5 t/ha szem, ami 10 t/ha hüvelynek felel meg
16
Zöldbab 79.
Mekkora Magyarországon a zöldbab termıfelülete? 2700-3000 ha
80.
Mik a zöldbab termesztési célok, és milyen a megoszlásuk? kb. 80% feldolgozóipari, kb. 20% friss piaci és közvetlen fogyasztás
81.
Mi a nálunk legjelentısebb zöldbab faj tudományos neve, és mely családba tartozik? Phaseolus vulgaris, család: Fabaceae
82.
Milyen veteménybab-alakköröket ismer? (latin és magyar névvel) Phaseolus vulgaris var. nanus – bokor, guggonülı vagy gyalog bab és Phaseolus vulgaris var. communis – karós vagy futó bab
83.
Milyen csírázási típusba tartozik a bab? epigeikus csírázású, a szikleveleit a talajfelszín fölé emeli
84.
Milyen színő lehet a zöldbab hüvelye gazdasági érettségben, és közülük melyik a legkedveltebb Magyarországon? sárga, zöld vagy cirmos, nálunk a sárga a kedvelt
85.
Mik a fıbb jellemzıik a ceruzabab fajtáknak? 7-8 mm átmérıjő és 10 cm alatti hüvelyhosszúságú, kör keresztmetszető hüvelyek
86.
Milyen hüvelyszínnel és -alakkal jellemezhetık a „ROMA” típusú zöldbab fajták? zöld színő, lapított, széles hüvely
87.
Milyen betegség-ellenállóság jellemezheti a zöldbab fajtákat? pszeudomonaszos betegség (Pseudomonas syringae pv. phaseolicola), bab mozaik vírus (Bean mosaic virus), babfenésedés (Colletotrichum lindemutianum)
88.
Mi a zöldbab optimális hıigénye és fejlıdésének alsó hıküszöb-értéke? optimuma: 22 ±7°C, alsó küszöbérték: 10°C
89.
Milyen vetésforgókban termesztenek zöldbabot? öntözött zöldséges és kombinált
90.
Milyen hosszú a determinált növekedéső (bokor) zöldbab fajták tenyészideje? 2-2,5 hónap
91.
Melyik növekedési típusú zöldbabot vethetjük másodvetésben? Mikor van az utolsó idıpont vetésre? bokorbab, július közepe (10.)
92.
Hogy szaporítják szabadföldön a zöldbabot? Helyrevetéssel
93.
Mi szolgálhat támrendszerként futóbab termesztésekor? karók, dróthuzalok, hálók, kerítés, kukoricaszár
17
94.
Milyen növénysőrőséget (hektáronkénti növényszámot) alkalmaznak zöldbab nagyüzemi termesztésében? (270)-350-400 ezer csíra/ha
95.
Mely fenológiai fázisokban a legnagyobb a zöldbab vízigénye? csírázás, virágzás és hüvelynövekedés
96.
Hogyan állapítható meg a zöldbab érettsége? hüvely hosszanti növekedése befejezıdött (egységes szín), zsenge állomány, pattanva törik, „szemhosszúság érték” szerint
97.
Mekkora a jellemzı termésátlag (öntözött) zöldbab-termesztésben? 7-10(-12) t/ha
Torma 98.
Mekkora Magyarországon a torma termıfelülete, és hol található fı termesztıtájunk? kb. 1500 ha, fı termesztıtájunk a Hajdúságban található
99.
Mi a torma tudományos neve, és mely családba tartozik? Armoracia lapathifolia, syn. Armoracia rusticana, család: Brassicaceae
100. Milyen életformájú a torma botanikailag, és milyen idıtartamú üzemi termesztése? botanikailag évelı, de egyévesként termesztjük 101. Mely részét fogyasztjuk a tormának? megvastagodott gyökerét 102. Mi a torma optimális hıigénye? 13 ±7°C 103. Mi jellemzı a magyar tormatermesztésben a növényi sorrendre? legtöbbször monokultúrában termesztik 104. Milyen mővelésmódban termesztik a tormát? Bakhátas 105. Hogy szaporítjuk a tormát? gyökérdugványról, ami talpgyökér-darabokat jelent 106. Milyen térállásba ültetik a tormát? 90-120x 25-30 cm 107. Melyek a tormatermesztésben a fı fitotechnikai (ápolási) munkák? hajtásválogatás, oldalgyökerezés 108. Mikor van a torma betakarításának fı idıszaka? október közepe – november közepe
18
109. Milyen termésátlaggal jellemezhetı a magyar tormatermesztés? 5-7 t/ha 110. Hogyan és mivel történik a torma betakarítása? lombtalanítás után U alakú ekével a gyökereket elvágják és megemelik, majd kézzel felszedik 111. Ismertesse a tormagyökerek tisztítását! eltávolítják a rhizómáról az oldal- és talpgyökereket, a földet, majd a „koronázás” során a tırózsát
Spárga 112. Mi a spárga tudományos neve, és mely családba tartozik? Asparagus officinalis, család: Asparagaceae 113. Milyen életformájú a spárga, és milyen élettartamú egy ültetvény? évelı, 8-15 év 114. Hogy hívjuk a spárga fogyasztott részét, s ez morfológiailag milyen növényi rész? neve: síp; ami a spárga fiatal, elágazás nélküli hajtása 115. Milyen a spárga optimális hıigénye? 19 ±7°C 116. Milyen talajok alkalmasak halványított spárga termesztésre? halványított spárga: laza, meszes, 2-3%-os humusztartalmú homoktalajok zöldspárga: középkötött vályogtalajok 117. Ivariság szempontjából milyen spárgafajtákat ismer? vegyes virágú konstans fajták, hímivarú hibridek 118. Milyen módszereket ismer a spárga szaporítására? magoncnevelés, tıosztás, helyrevetés 119. Milyen magoncnevelés módszereket ismer a spárga szaporítására? hagyományos szabadföldi, konténeres, gyorsított magoncnevelés 120. Milyen tenyészterületre (sor- és tıtávolság) ültetik szabadföldön a halványított spárgát? 140-160x30-40 cm 121. Milyen tenyészterületre (sor- és tıtávolság) ültetik szabadföldön a zöldspárgát? 125-150x20-25 cm 122. Melyek a spárga fı ápolási munkái a telepítés évében? talajporhanyítás folyamatos árokbehúzással, gyomirtás, öntözés, ısszel az elszáradt szárak eltávolítása 123. A telepítéstıl számítva mikor szedhetı elıször a spárga? a harmadik évben
19
124. Mikor van a szabadföldi spárgaszedés idıszaka Magyarországon? április elsı felétıl június közepéig 125. Mennyi a várható termésátlag halványított spárgából? 5-6 t/ha 126. Mennyi a várható termésátlag zöldspárgából? 4-4,5 t/ha 127. Milyen elınyei vannak a bakhátak kétszínő fóliával történı takarásának halványított spárga termesztésben? koraiság, növekedési ütem szabályozása, a talaj lassabban szárad ki, nem gyomosodik 128. Mi a spárgasípok osztályozásának alapja? átmérı és hossz
Csemegekukorica 129. Mekkora Magyarországon a csemegekukorica termıfelülete, és milyen a helyzetünk világviszonylatban? kb. 30 ezer ha, ezzel a világon a 3-4. helyen állunk 130. Mik a csemegekukorica termesztési célok, és milyen a megoszlásuk? 97-98%-a feldolgozóipari értékesítés, 2-3% friss fogyasztás /belföldi piac, saját fogyasztás és közvetlen export/ 131. Mi a csemegekukorica tudományos neve, és mely családba tartozik? Zea mays convar. saccharata., család: Poaceae 132. Mi jellemzı a csemegekukorica ivari viszonyaira? egylaki, váltivarú növény 133. Mekkora a csemegekukorica optimális hıigénye és biológiai hıküszöb-értékei? hıoptimuma 22±7ºC, 10 és 30 ºC közötti hımérsékleten fejlıdik 134. Milyen vetésforgókban termesztenek csemegekukoricát? szabadföldi kombinált és zöldséges vetésforgókban, fıként öntözött körülmények között 135. Cukortartalom alapján milyen csemegekukorica fajtatípusokat ismer? Jellemezze ıket cukortartalmuk szerint! hagyományos (normálédes) – 6-8% cukortartalom (szárazanyagban mérve) cukortartalom növelt – 10-15% cukortartalom (szárazanyagban mérve) szuperédes 15-20% cukortartalom (szárazanyagban mérve) 136. Milyen hıösszeg-igénnyel csemegekukorica fajták? 800-870 °C
jellemezhetık
a
rövid
(korai)
tenyészidejő
137. Milyen hıösszeg-igénnyel jellemezhetık a középéréső csemegekukorica fajták? 930-960 °C 20
138. Milyen hosszú tenyészidı jellemzi a csemegekukoricát? (vetéstıl szedésig, napban megadva) 80-105 nap 139. Hogy szaporítják a csemegekukoricát? fıként helyrevetéssel, egyes korai termesztési módoknál palántaneveléssel 140. Milyen növénysőrőséget (hektáronkénti növényszámot) alkalmaznak csemegekukorica termesztésben? 50-70 ezer tı/ha 141. Mekkora a leggyakoribb termesztésben? 70-76 cm
sortávolság
gépi
betakarítású
csemegekukorica
142. Mikor kezdıdhet a normálédes csemegekukorica fajták szabadföldi nagyüzemi vetése? 10 ºC talajhımérsékletnél, általában április 15-25. között 143. Mikor lehet legkésıbb vetni csemegekukoricát? július elsı napjaiban 144. Milyen módszereket ismer a csemegekukorica koraiságának fokozására? palántanevelés, helyrevetés síkfólia alá, elıcsíráztatás, palántanevelés+kisalagút/váznélküli fólia 145. Mi a leggyakrabban alkalmazott módszer a csemegekukorica szakaszolásának tervezésekor? hıösszeg-számítás 146. Mely fenológiai fázisokban a legfontosabb a csemegekukorica vízigényének kielégítése? 7-8 lombleveles állapotban, valamint a virágzástól a betakarításig terjedı idıszakban 147. Hogyan állapítható meg a csemegekukorica érettsége? szárazanyag-tartalom méréssel, körömpróbával, a csövek küllemének (szemek teltsége) vagy a bajusz elszáradásának szemrevételezésével 148. Milyen szárazanyag-tartalom mellett alkalmas a normálédes csemegekukorica élelmiszeripari feldolgozásra? optimális: 30-32%, maximális: 37% 149. Mekkora a jellemzı termésátlag csemegekukorica-termesztésben? 16-20 tonna/ha csı (tövenként 1 csı)
21
Gyökérzöldségek 150. Melyek a gyökérzöldségekhez sorolt fontosabb zöldségfajok ? (család és fajnévvel) Apiaceae: Sárgarépa Daucus carota L. ssp. sativus Petrezselyem Pertroselinum crispum Mill. Zeller Apium graveolens L. Pasztinák Pastinaca sativa L. ssp. sativa Brassicaceae(Cruciferae): Retek Raphanus sativus L. Torma Armoracia rusticana Gaertn. Mey. et. Scherb.) Chenopodiaceae: Cékla Beta vulgaris L. var. Conditiva 151. Melyek a kétéves gyökérzöldségek? Legtöbbjük kétéves, kivéve a hónapos és nyári retket, és az évelı tormát, ami termesztésben egyéves. 152. Ismertesse a sárgarépa szöveti szerkezetét! Gyökere fıgyökér, a répatest a karógyökér és a szik alatti szár (hipocotyl) megvastagodásából jön létre. A kambiumgyőrő befelé faszövetet, kifelé pedig háncsszövetet hoz létre. 153. Mit tud a sárgarépa botanikai termésérıl és magjáról? Termése ikerkaszat, a mag felületén horgas kapaszkodószırökkel, ezért magját dörzsölik. Magja illóolajos, vontatottan csírázik. 154. Mennyi a sárgarépa ezermagtömege, meddig ırzi meg csírázóképességét? Ezermagtömege: 2–2,4 g, a dörzsölté 1,2-1,5 g. Csírázóképességét 3-4 évig ırzi meg. 155. Mi váltja ki a sárgarépa és petrezselyem esetében a generatív életszakaszt? A növények a vegetatív életszakaszukból a generatívba az alacsony (téli) hımérséklet hatására lépnek át. 156. Mennyi a zeller ezermagtömege? Meddig ırzi meg csíraképességét? Ezermagtömege 0,4-0,5 g, az ernyıs virágzatú zöldségfajok közül a legapróbb. Csíraképességét 4-5 évig tartja meg. 157. Mi a hónapos retek fogyasztott része botanikailag? Hipokotilgumó. 158. Mi jellemzi a cékla ún. „béta répatest”-ét? Az ún. béta répatest a másodlagos vastagodás eredményeként alakul ki, koncentrikusan elhelyezkedı több kambiumgyőrővel, fa és háncselemekkel. 159. Mi a sárgarépa hıigénye Markov-Haev szerint? Mennyi a minimális csírázási hımérséklete? Markov-Haev szerinti hıigénye 16 ºC. Minimális csírázási hımérséklete 4 ºC,
22
160. Mi a hónaposretek hıigénye Markov-Haev szerint? Mennyi a minimális csírázási hımérséklete? A hónapos retek hıigénye alacsony, Markov-Haev szerinti opt: 13 oC, és már 2-3 oCon csírázik. 161. Ismertesse a fontosabb sárgarépa fajtatípusokat, alak szerint! Chantenay: széles vállú, rövid, lefelé keskenyedı alakú, tompa végő, Nanti: hengeres alakú, közepes ill. hosszú gyökerő, tompa végő, Berlikumi: hosszú, széles vállú, lefelé nem vagy enyhén keskenyedı alakú, tompa végő, Flakker: hosszú, széles vállú, lefelé erısen keskenyedı alakú, hegyes végzıdéső 162. A sárgarépánál hány naposak a hosszú tenyészidejő fajták? 160- 180 (200) 163. Hogyan szaporítjuk a sárgarépát? A sárgarépa szaporítási módja az állandó helyre történı magvetés. 164. Mennyi a sárgarépa esetében az egy hektárra javasolt vetési magszám? Csomózott répa, mosott répa (lomb nélkül): 1,2 -2 millió Tárolási, ipari: 0,8 millió 165. Milyen gépi betakarítási változatokat alkalmaznak a sárgarépánál? Ásó-rendszerő és nyővı-rendszerő. 166. Melyek az ásó-rendszerő gépi sárgarépa betakarítás lépései? Ásó-rendszerő: az elsı menet a lombtalanítás, második a lazítás és a gyökértest kiemelése, a harmadik pedig a szedés és kocsira rakás. 167. Hogyan történik a nyővı-rendszerő gépi sárgarépa betakarítás? A gép lazítóelemei a gyökértestet a lombfogó szerkezethez emelik, ahol egyenként kerülnek a lombtalanító-berendezéshez. A lombtalanított és a földtıl megtisztított termést a gép a jármővekre rakja. 168. Melyek az ásó-rendszerő gépi sárgarépa betakarítás hátrányai? Csak gyenge, ipari minıség, sok a törött termés, tárolásra nem alkalmas. 169. Hogyan és meddig tárolható a sárgarépa hőtıtárolóban? A hőtıtárolóban 0-1 °C-on, 95-98 % relatív páratartalom mellett 4-5 hónapig jó minıségben eltartható. 170. Milyen a sárgarépa és petrezselyem termesztésénél használt bakhátméret? A bakhátak gerinctávolsága 70-75 cm, vagy 50 cm. A bakhát 20-25 cm, illetve 10-15 cm magas. 171. Mi a petrezselyemhajtatás fı célja? A téli friss petrezselyemzöld, illetve a koratavaszi petrezselyemgyökér biztosítása. 172. Hogyan szaporítják a gumószellert? A gumószeller szaporítása csak palántával történik, apró magja miatt.
23
173. Mennyi a gumószeller palántanevelési ideje? 10-12 hét. 174. Mikor ültetjük ki a gumószeller palántákat? A májusi fagyok után. 175. Mennyi a hónapos retek tenyészideje? 30-50 nap. 176. Mennyi a japán retkek tenyészideje? Ideális körülmények között 45-80 nap. 177. Milyen a japán retek hıigénye? A keléshez és utána legalább egy hónapig 15-30 °C szükséges számára. 10 °C alatt a gyökerek növekedése, fejlıdése leáll. 178. Hogyan szaporítjuk a hónapos retket? Helyrevetve, sekélyen vetve. 179. Miért kell a hónapos retek vetımagját osztályozni (kalibrálni)? Hogy egyöntető növényállományt kapjunk
Hagymafélék 180. Hova tartoznak rendszertanilag a hazánkban termesztett hagymafélék (család, nemzetség)? A Liliaceae családba, az Allium nemzetségbe tartoznak. 181. Melyek a jelentısebbek a hazánkban termesztett hagymafélék közül (magyar és latin név)? vöröshagyma (Allium cepa L.) fokhagyma (Allium sativum L.) póréhagyma (Allium porrum L.). téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum L.) metélıhagyma (Allium schoenoprasum L.) 182. Mibıl származik a hagymafélék csípıs íze? Az allilszulfid vegyületekbıl származik. 183. Leveleik szerint hogyan csoportosíthatjuk a hagymaféléket? két csoportba sorolhatóak: hengeres (csöves) levelőek: vöröshagyma, téli sarjadékhagyma, metélıhagyma és a lapos levelőek: fokhagyma, póréhagyma 184. Milyen a vöröshagyma magszára? A magszár, az ún. „bördı” belül üres, levéltelen tıkocsány, 80-100 cm magasra is megnı. Egy hagymából 1-5 virágzati szár fejlıdhet. 185. Mibıl alakul ki a vöröshagyma hagymateste? A hagymatest a szár föld alatti részébıl képzıdik, a kedvezı nappalhosszúság és hımérséklet hatására a levélalap megvastagodik.
24
186. Mennyi a vöröshagyma ezermagtömege, meddig ırzi meg a mag a csírázóképességét? Ezermagtömege 2,7–4 g. Csírázóképességét 3–4 évig tartja meg. 187. Melyek a vöröshagyma fejlıdésének kritikus fázisai és miért? A hajtő és kasza v. ostorstádiumban igen érzékeny, ekkor sem mechanikai sem vegyszeres gyomirtása nem végezhetı. 188. Mi szerint csoportosítjuk a póréhagyma fajtákat ? A levelek színe és mérete alapján, illetve a hıtőrésük alapján. 189. Mi a nyári és a téli póréhagyma fajtatípusok levele közötti különbség? A nyári fajták lombozata halványabb zöld, és puhább szöveti szerkezető. A téli pórék levelei sötétzöldek, kemények. 190. Mennyi a vöröshagyma hıigénye? 19 °C az optimális. 191. Mi a dughagyma hıkezelés szerepe? A felmagzást gátolja. 192. Hány fokon történik a dughagyma hıkezelés? 35-38 °C-on. 193. Mi a különbség a dughagymáról ültetett és a magról vetett vöröshagyma tápanyagigénye között? A dughagymáról ültetett vöröshagyma mérsékelten tápanyagigényes, a magról vetett hagyma folyamatosan jó tápanyagellátást igényel. 194. A kétféle szaporítás-módú vöröshagyma közül melyik a vízigényesebb? A magról vetett vöröshagyma, csak öntözötten termeszthetı. 195. Mikor vetjük az étkezési vöröshagymát magról (tavaszi vetés)? Március elsı felében. 196. Mikor vetjük az áttelelı vöröshagymát? Augusztus második felében. 197. Mennyi az 1 ha-ra szükséges vetımag az 1 éves étkezési vöröshagymánál. 0,9-1,1 millió szem, 5-6 kg. 198. Mennyi az 1 ha-ra szükséges vetımag az áttelelı vöröshagymánál? 1-1,2 millió szem, 6-7 kg. 199. Mikor szedjük fel az egyéves vöröshagymát? 70-80 % -osan megdılt száraknál. 200. Hogy történik az egyéves vöröshagyma felszedése? Két menetben, elıször rendre szedik, majd 4-5 nap utószárítás után felszedik.
25
201. Mennyi az egyéves vöröshagyma várható termése Mo.-on? 20-45 t/ha 202. Mennyi az egyéves vöröshagyma szárazanyagtartalma? 10-14 % 203. Mennyi a dughagymáról szaporított vöröshagyma szárazanyagtartalma? 16-18 % 204. Mikor várható a magról vetett hagyma felszedése? A lomb 70-80 %-os megdılésekor, augusztus közepe és szeptember vége között. 205. Mik a vöröshagyma tárolásának paraméterei? Az optimális tárolási hımérséklet 1-2 °C, (de mínusz 3 °C – ig a hagymát nem éri károsodás), 65-70 %-os relatív páratartalom, jó szellıztethetıség. 206. Hogyan szaporítjuk a fokhagymát? A nálunk termesztett fokhagymatípusokat csak gerezdekrıl, vegetatív úton szaporítják, a dughagymaültetéshez hasonlóan. 207. Mikor szaporítjuk a fokhagymát? A tavaszi fokhagymát február végén, március elején ültethetjük, az ıszi fajtákat szeptember végén - október közepén. 208. Mennyi a szaporítóanyag-szükséglet a fokhagymából? Az ıszi fokhagymából 1000-1300 kg/ha, tavaszi fokhagymából 700-1000 kg/ha. 209. Mikor van a fokhagyma betakarításának az ideje? Az ıszi fokhagyma betakarításának ideje június vége, a tavaszié július eleje. 210. Mi a fokhagyma érettségének/betakaríthatóságának a jele? Az érettség jele, ha a lomb 75-80 %-a megbarnul és elszárad, a nyaki rész elvékonyodik és puha, a hagyma külsı buroklevele papírszerően elvékonyodik. 211. Mennyi a várható termés a fokhagymából? ıszi fokhagymából 10-14 t/ha, tavaszi fokhagymából 5-10 t/ha. 212. Hogyan szaporítjuk a póréhagymát? Állandó helyre vetéssel vagy palántázással. 213. Mikor van a póréhagyma vetésének ideje, állandó helyre vetésnél? A magvetés ideje március. 214. Mennyi a vetımagszükséglet póréhagymánál, állandó helyre vetésnél? A vetımagszükséglet 2–3 kg/ha. 215. Mi az állandó helyre vetett póréhagyma sor és tıtávolsága? 35 cm sortávolság – általában négysoros szalagokba rendezve – a tıtávolság 8–10 cm
26
216. Mennyi a póréhagyma palántanevelési ideje? Kb. 10 hét 217. Milyen a kiültetésre alkalmas póréhagyma palánta? 20 cm-es hosszú, és szára ceruza vastagságú. 218. Hány növényt ültetünk póréhagymából hektáronként? 200-250 ezer növény szükséges a jó terméshez. 219. Mi a legfontosabb ápolási munka a póréhagymánál? Földdel töltögetés, ezzel a fehér, etiolált részt hosszabbítjuk. 220. Mikor van a póréhagyma szedési ideje? A nyári és ıszi póréhagymafajták betakarítása késı ısszel, a fagyok beállta elıtt esedékes, a télié télen, kora tavasszal.
Káposztafélék 221. Sorolja fel a kertészeti termesztésben elıforduló kétéves káposztaféléket! Fejes káposzta, vörös káposzta, kelkáposzta, bimbóskel, karalábé, tarlórépa 222. Sorolja fel a kertészeti termesztésben elıforduló egyéves káposztaféléket! Karfiol, brokkoli, kínai kel, bordáskel 223. Jellemezze a káposztafélék gyökérrendszerét! Karalábé: sekély, 2-3 cm mély mővelés, lehetıleg csak gyomlálás, Kínai kel: kevéssé bolyhos, könnyen sérül, nehezen tőri az áttőzdelést. Bimbóskel: nagy talajtömeget hálóz be mélyen, viszonylag tőri a vízhiányt. 224. Sorolja fel a nem kertészeti növényként termelt hazai káposztaféléket! Káposztarepce, feketemustár, fodroskel, takarmánykáposzta, tarlórépa 225. Mi a káposztafélék hımérsékleti optimuma? 13 oC, kivéve a kínai kel amelynek 16 oC 226. Jellemezze a káposztafélék virágzatát! Keresztes, fürt virágzat, becı termés amely 20-60 cm-ig alulról felfelé érik, 4-6 g ezermagtömeg, 3-5 évig csírázóképes 227. Mennyi a karalábé, a fejes káposzta és a karfiol jarovizációs küszöbértéke? Karalábe és fejes káposzta 8 oC, karfiol 16 oC 228. Jellemezze a káposztaféléket, mint vitaminforrásokat! Karotin- fejes káposzta, B1 és B2 vitamin- kelkáposzta és karfiol, C-vitaminvalamennyiben, különösen jelentıs a savanyított káposztánál, U-vitamin- fejes káposzta 229. Mekkora a káposztafélék termıfelülete hazánkban? Fejes káposzta kb. 5000 ha, a többi 800-100 ha között
27
230. Melyek a fontosabb káposzta termelı megyék? Pest, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun 231. Mennyi a fejes káposzta hıösszeg igénye és hogyan történik az érték kiszámítása? A napi középhımérsékleti értékek 6 és 20 oC közé esı részének az összege Rövid tenyészidejő: 700-800 oC, közepes 800-1000 oC, hosszú 1000-1300 oC 232. Sorolja fel a fejes káposzta biológia fajtatulajdonságait! Fagytőrés, szárazságtőrés, betegség-ellenállóság, savanyíthatóság, tárolhatóság, egyszerre érés, repedési hajlam 233. Sorolja fel a fejes káposzta szabadföldi termesztéstechnológiáit az ültetési idıpontok feltüntetésével! Váznélküli fólia alatti termesztés: március eleje Korai szabadföldi termesztés: március vége-április eleje Nyári-ıszi szedésre (friss piacra) április eleje- június eleje İszi szedésre (savanyításra): május vége- június eleje İszi szedésre (tárolásra): május vége- június eleje 234. Mennyi a m2-ként felnevelhetı szabadgyökerő (sima) fejes káposzta palánta és a mennyi a szükséges vetımag mennyiség? 400-800-(1000) db/m2 és 3-8 g mag 235. Mennyi a m2-ként felnevelhetı földlabdás fejes káposzta palánta és a mennyi a szükséges vetımag mennyiség? 300-1000 db/m2 (tápkockás és tálcás palánta) és 2-6 g mag 236. Mekkora az állománysőrőség a fejes káposzta szabadföldi technológiánál? 25 ezer- 60 ezer db/ha savanyításra, nyári tömegáru és korai szabadföldi termesztésre 237. Hogyan történi a trágyaszerek elosztása a fejes káposzta szabadföli termesztésekor? Alaptrágya: szervestrágya, P 100%, K 70 % Indítótrágya: N 30 %, K 30 % Fejtrágya: a maradék N 1-2-(3) alkalommal elosztva 238. Mennyi a fejes káposzta idény normája és az öntözések száma? Rövid tenyészidejőeknél: 60-130 mm, 3-6 szor Hosszú tenyészidejőeknél 150-300 mm 7-9 szer 239. Sorolja fel a hajtatott fejes káposzta technológiai változatait és ültetési idıszakait! Főtött fóliás hajtatás: (5-15 oC ∆t): február eleje Főtetlen fóliás hajtatás: február vége-március eleje Főtetlen fóliaágyas: március 1-10. 240. Hogyan történi a trágyaszerek elosztása a fejes káposzta hajtatásakor? Alaptrágya: szervestrágya, P és K Indító és fejtrágya: N
28
241. Hogyan történik a hımérséklet szabályozása a fejes káposzta hajtatása során, melyek a szélsıséges értékek károsító hatásai? Ültetés után: 15-17 oC, éjjel 10-12 oC Fejesedéskor: 10-12 oC Lehülés=felmagzás, túlmelegedés=laza fej 242. Hogyan történik a hajtatott fejes káposzta öntözése? Elıönözés 30-40 mm, beiszapoló öntözés 10 mm, rendszeres öntözés 10-20 mm heti 1-3 alkalommal- fejesedékor ritkábban, páratartalom 70-80 % 243. Mikor van a hajtatott fejes káposzta szedési ideje és mennyi a várható termés? Főtött fólia alól április, főtetlen fólia alól május eleje-közepe. 3-6 kg/m2 244. Sorolja fel a kelkáposzta szabadföldi termesztési technológiáit az ültetési idıszakokkal! Váznélküli fóliás: március eleje Szabadföldi korai: március vége- április eleje Szabadföldi nyári, ıszi szedésre: április-július eleje Szabadföldi áttelelı termesztés: szeptember vége-október eleje Ha fejformában telel át: július-augusztus 245. Mely részeit fogyasztjuk a karalábénak? Megvastagodott szárgumó és a levél 246. Sorolja fel a karalábé biológiai tulajdonságait! Felmagzási hajlam, repedési hajlam, fásodási hajlam, tárolhatóság, egyszerre érés, betegség-ellenállóság 247. Csoportosítsa a karalábé fajtákat az ültetéstıl a szedésig eltelt napok száma alapján! Rövid: 40-50 nap Közepes: 50-70 nap Hosszú: 70-90 nap 248. Sorolja fel a karalábé szabadföldi technológiai változatait az ültetési idıpontokkal! Váznélküli fóliás: március eleje Korai szabadföldi: március vége- április eleje Szabadföldi nyári-ıszi fogyasztásra: április közepe-június közepe Szabadföldi téli tárolásra: június közepe-július vége 249. Hogyan alakul a szabadföldi karalábé állománysőrősége a technológiai változatonként? Váznélküli fólia: 100 ezer db/ha Korai szabadföldi és nyári: 70-140 ezer db/ha Téli tárolásra: 50-55 ezer db/ha 250. Hogyan alakul az öntözési norma és az önözések száma a szabadföldi karalábé termesztésekor? Öntözési norma eleinte 5-10 mm, majd 25-30 mm. Az öntözések száma: korait 5-6 szor, késeit 6-7 szer
29
251. Sorolja fel a hajtatott karalábé technológiai változatit az ültetési idıszakokkal! Főtött fóliás hajtatás: 20-25 o C ∆T: ültetés október 10-15 o C ∆T: ültetés január 5-10 o C ∆T: ültetés február Főtés nélküli hajtatás: március eleje 252. Sorolja fel a karalábé palánták hıigényét a nevelés egyes szakaszaiban nappal és éjjel! Kelésig: 18-20 oC (18-20 oC) Kelés után 6-10 napig: 14-18 oC (12-14 oC) 4-6 lombleveles korig: 18-20 oC (14-16 oC) Edzéskor: 12-14 oC (8-10 oC) 253. Mikor van a hajtatott karalábé szedési ideje és hogyan történik a szedés? Ültetés után 7-8 héttel, 1-2-(3) menetben, metszıollóval, max 0,5 cm-es szárcsonkkal 254. Sorolja fel a karfiolfajták alaktani bélyegeit! Növekedés erıssége, a levél nagysága, alakja, állása a színe, a rózsa mérete, színe, takartsága és tömöttsége 255. Csoportosítsa a karfiolfajtákat a tenyészidı szerint, az ültetéstıl a szedésig eltelt napok száma alapján! Rövid: 45-70 nap Középhosszú: 70-90 nap Hosszú: 90-130 nap Áttelelı: 150-280 nap 256. Sorolja fel a karfiol szabadföldi technológiai változatait az ültetési idıpontokkal! Váznélküli fóliás: március eleje Korai szabadföldi termesztés: március vége- április eleje Szabadföldi nyári termesztés: április vége- május közepe Szabadföldi ıszi termesztés: június eleje- július 20.-ig 257. Melyek a szabadföldi karfiolterület kiválasztás szempontjai? Kiegyenlített klíma, fokozott talajigény, koraiakat lazább, késeiket kötöttebb területre, öntözési lehetıség, pH igénye közömbös vagy enyhén lúgos, sóérzékenyebb a többi káposztafélénél 258. Mennyi a szabadföldi karfiol állománysőrősége technológiai változatonként? Váznélküli fóliás: 45 ezer db/ha Korai szabadföldi: 50-80 ezer db/ha Szabadföldi tömeg: 25-35 ezer db/ha 259. Hogyan történik a trágyaszerek elosztása a karfiol szabadföldi termesztése során? Alaptrágya: szervestrágya, P 80-90 %, K 50 %, N 20 % Indítótrágya: P 10-20 % Fejtrágya: K 50 %, N 80 % 2-4 alkalommal 260. Melyek a szabadföldi karfiol ápolási munkái? Tıszámbeállítás, talajápolás, gyomirtás, fóliaeltávolítás (váznélküli fóliásnál), rózsavédelem, öntözés, növényvédelem
30
261. Mekkora az öntözési norma nagysága a szabadföldi karfiolnál az öntözési cél függvényében? Beiszapoló öntözés: 10-15 mm, vízpótló öntözés 20-30 mm, párásító öntözés: 5-10 mm 262. Mikor van a szabadföldi karfiol betakarítási idıszaka technológiai változatonként? Váznélküli fóliás: május közepétıl Korai szabadföldi: május végétıl Szabadföldi nyári: augusztus-szeptember eleje Szabadföldi ıszi: október-november eleje 263. Melyek a karfiol hajtatáskori ültetési idıszakai? Főtött fólia: január-február Főtés nélküli: március elsı fele 264. Miben tér el a brokkoli környezeti igénye a karfiolétól? A túlságosan erıs fény nem rontja a rózsa minıségét, jobban tőri a hımérsékletingadozást, hasonlóan nagy tápanyagigényő, de a tenyészidı vége felé a különösen az oldalrózsaképzésre hajlamos fajták több nitrogént igényelnek 265. Hogy jellemezhetı a brokkoli táplálkozási jelentısége? A karfiolénál nagyobb, különösen az A –és C-vitamin. Valamint ásványi só tartalma és fıként a glikozinolát (mustárolja glükozdjai), ami tumorgátló. 266. Miben különbözik a brokkoli termése és áruvákészítése a karfioltól? Sötétzöld színe, a lomb nem veszi annyira körül, így teljesen a lombja nélkül kerül csomagolásra 267. Sorolja fel a brokkoli fajták biológiai tulajdonságait! Szárazságtőrés, alacsony páratartalom tőrés, hıtőrés, üregesedési hajlam, szívrothadási hajlam, virágok idı elıtti nyílási hajlama, egyszerre szedhetıség 268. Jellemezze a bimbóskel hıigényét és hıtőrését! Optimum: 13 ±oC, tőri a magas hımérsékletet és télálló (- 15 -20 oC-os is elvisel) 269. Mi jellemzı a bimbóskel vízigényére? Nagy, de jól átvészeli a szárazabb idıszakot is mert nagy gyökérzete mélyre hatol 270. Jellemezze a bimbóskel levéltípusait! Száron lévı hosszú nyelő, a tenyészıcsúcs körüliek és a bimbót alkotók 271. Sorolja fel a bimbóskel bimbóira vonatkozó fajtabélyegeket! Alak, nagyság, elhelyezkedés, szín felület tömöttség felnyílási hajlam, leválaszthatóság 272. Hogyan alakul a bimbóskel állománysőrősége? 30-40 ezer db/ha
31
273. Milyen módszerrel érhetı el, hogy a bimbóskel szárán felül lévı bimbók is elérjék betakarításra az értékesíthetı méretet? Tetejezéssel, azaz a tenyészıcsúcs szétroncsolásával vagy helyes fajtamegválasztással 274. Ismertesse a bimbóskel gépi betakarításának módszereit! Egymenetes: amikor a lelevelezett növényeket a gép kivágja és menet közben morzsolja le a bimbókat; kétmenetes: amikor az utóbbi mővelet egy álló gépen történik 275. Jellemezze a kínai kel táplálkozási jelentıségét! Kis energiatartalom, magas C-vitamin és ásványianyag-tartalom, kellemez íz, könnyebben emészthetı, mint a többi káposztaféle. 276. Jellemezze a kínai kel hımérsékleti igényét a tenyészideje során! Optimum 16± 7 oC, palántakorban 14 oC, ez alatt megfázik, magszárba megy, fejesedéskor 12-15 oC, éjjel 8-10 oC az optimális 277. Melyik idıszakban termeszthetünk Magyarországon kínai kelt szabadföldön és miért? Tavasszal a legkorábbi ültetés is kockázatos, nyáron biztosan felmagzik, mert 12 órás napi megvilágítás felett nem fejleszt fejet, így csak az ıszi termesztés lehet sikeres. 278. Melyek a kínai kel hajtatási technológiái és az ültetési idıpontok? Főtött fóliás hajtatás (5-15 oC ∆t): február vége Főtés nélküli fóliás hajtatás: március 15-20. 279. Melyek a hajtatott kínai kel palántanevelésének a legfontosabb tudnivalói? Földlabda, tőzdelés nélkül, 6-7 cm-es átmérı, 5-9 hét, nem kerülhet 14 oC alá. 280. Hogyan alakul a hajtatott kínai kel hımérsékleti programja az ültetés után? Fejesedésig 18-20 oC (éjjel 16-18 oC), fejesedékor 12-15 oC (éjjel 8-10 oC) 281. Hogyan történik a hajtatott kínai kel öntözése? Elıöntözés 30-40 mm, beiszapoló öntözés 8-10 mm, ültetés után 3-4 héttel 10-15 mm, 5. héten 30-50 mm, párásító öntözések 2-3 mm 282. Sorolja fel a kínai kel fajták biológiai tulajdonságait! Hıtőrés, szárazság tőrés, betegség-ellenállóság, repedési hajlam, belsı levélszélbarnulás, tárolhatóság 283. Mi váltja ki a kínai kelnél az idı elıtti magszárképzıdést? Palántakori lehőlés 14 oC alá, a talaj magas EC-je, a napi 12 óránál hosszabb megvilágítás
32
