Hymenoptera
• mindkét pár szárny hártyás, a hátulsó pár általában kisebb, elülső széléről eredő horgok (hamulus) kapcsolják az 1. párhoz • a szárnyerezet redukálódott, legtöbbször 4 hosszanti erük van • az első potrohszelvény (propodeum) az utótorral fuzionál (kivétel: Symphyta alrend) • az első potrohszelvények karcsúak ( darázsderék (kivétel: Symphyta)) • tojócsövük van • szájszerv: rágó vagy nyaló • számos parazitoid faj • szoliter életmódú és különböző szintű szociális életmódú fajok • hímek: haploidok, nőstények: diploidok • holometabol fejlődés, polypod v. protopod lárva, szabad báb (gubóban) • A bogarakat követően a második legnagyobb fajszámú ordo (130000 leírt faj)
Symphyta
Apocrita darázsderék:
nincs
van (korábban: alrendek)
Alrendek: •Symphyta •Terebrantes •Aculeata
1. pár szárny
hamulusok
2. pár szárny
2. pár szárny elülső szegély
Alrend: Symphyta – Növényevő darazsak • a potroh széles alapon ízesül a torhoz • ősi, parafiletikus, fajokban a többinél szegényebb csoport • ősi bélyegek: gazdag szárnyerezet, növényevő táplálkozás • gyengén repülnek • tojócsövük oldalirányban lapított, fűrészes
• polypod lárva („álhernyó”) • több mező- ill. erdőgazdasági kártevő
Szalmadarazsak családja - Cephidae A növények szárában fejlődnek, nevük is arra utal. Többségük közepes, puha, hengeres vagy oldalról kissé lapított testű darazsak. Eltérően a többi levéldarázstól, a potroh nem a tövén, hanem az 1. szelvény végén kissé összeszűkül. A középső és a hátulsó lábszárakon tüskék nőttek. A lárvák torlába csökevényes.
Közönséges szalmadarázs - Cephus pygmaeus, 5-10 mm. Előháta középen a hátulsó szélességénél rövidebb. Tora, potroha kétoldalt kissé lapított. A szárnyak szürkésen áttetszők. A lárva a búza, rozs szárában és a takarmányfüvekben fejlődik. Táplálkozás közben lefelé halad, a talaj közelében telel át. Magyarországon áprilistól júliusig közönséges: Ha az aratáskor nem elég mélyen kaszálják le a gabonák szárát, az ott telelő lárva tavasszal bebábozódik és imágóvá alakul. Károkat okoz.
Szövődarazsak családja - Pamphiliidae A csápízek egyszerűek, nincsenek rajta nyúlványok. Az 1-2. hátlemez középen ketté osztott. A test feltűnően lapos, sárga színű, fekete foltos. Az imágók napos időben gyorsan repülnek. A lárvák a maguk által sodort levélcsövecskékben fejlődnek. Erdei szövődarázs Pamphilius sylvaticus,
8-10 mm.
Siricidae - fadarazsak A legnagyobb levéldarazsak tojócső nélkül is 45 mm-esek. A szárnyak tövét fedő szárnypikkelyek feltűnően aprók. A csáp fonálszerű. A fej a szemek mögött feltűnően kiszélesedik. A lábszárakon nincs tüske, az elülsőn 1 sarkantyú ered. Hengeres testük gyakran sárga csíkos. A fehér színű lárvákon csak csökevényes torlábak fejlődnek. Túlnyomóan fenyőerdőben élnek. Magyarországon 9 faj
Tremex fuscicornis – sárgagyűrűs fadarázs 15-40 mm
A lárva főleg bükkben, fekete nyárban rág járatokat. Több éven át fejlődik. Május-október között repül.
A fadarazsak potrohvégéből kiálló tojókészülék szerkezete és működése különleges.
Óriás-fenyődarázs - Urocerus gigas (Syrex g.) 12-40 mm Először potrohát felemelve a tojókészülék kétoldali védőhüvelyéből a szúrósertéket és a szúrócsatornát a petevezetékkel együtt kihúzza és a potroh hasoldalának közepéből azt merőlegesen a fa kérgére helyezi. Majd lassan a potroh kör alakú mozgásával azt a fába süllyeszti. Csak megfelelő nagyítóval lehet látni, hogy a két szúróserte és a szúrócsatorna váltakozva fel-le irányuló fűrészelő mozgást végez. Mind a szúrócsatorna, mind a szúróserték külső oldalán finom, de éles ferde peremek vannak. Ez segíti a fúrást és ez hozza fel a kifúrt fűrészport a csigamenetszerű peremeken. Az egyik megfigyelés szerint a darázs 17 mm-es tojócsövét 13 perc alatt 16 mm mélyen szúrta a fába. Ekkor néhány másodpercig mozdulatlannak látszott, ezalatt juttatta át testéből a petevezetéken keresztül petéjét a fa belsejébe.
A fadarazsak peterakás előtt a járatba a tojókészülékkel összeköttetésben álló mirigyből cseppnyi váladékot juttatnak a fába. Ennek váladéka gombaspórákat tartalmaz, amely a fába kerülve fejlődni kezd és szimbiózis útján bontja a cellulózét. Ez lesz a kibújó ivadék első tápláléka. A fadarázs lárvája 15-30 cm-es folyosót rág a fában, amíg a kéreg alatt 1-2 cm-re be nem bábozódik. Báb állapotban 2-4 évig él és csak azután, tökéletes átalakulás után imágóként rágja ki magát a szabadba. Erős rágóival még az ólomfalon is átrágja magát.
Buzogányos levéldarazsak családja - Cimbicidae A legnagyobb testű, zömök levéldarazsak. A csáp feltűnően bunkós. A potroh oldalán a domború hátlemezek és a lapos haslemezek határán perem alakult ki. Az 1. hátlemez harántosan mélyen kikanyarított, a szelvények közötti hártya ezen a részen szélesen kilátszik. A tojókészülék viszonylag rövid. Az álhernyókon 8 pár potrohláb látható. Fekete buzogányos - Cimbex femoratus 20-28 mm
Álhernyói a nyárfán fejlődnek. Hazánkban nedvesebb erdőkben, hegyekben él
Bunkóscsápú levéldarázs - Palaeocimbex quadrimaculata humeralis 16-25 mm A peterakó nőstény a levélhez hegyesszögben álló tojókészülékét a potroh végéből kitolja majd azzal parányi sebet fűrészel a levélen. Ezt követően a tojócső csatornáján a sebbe csúsztatja petéjét. A 16-21 nap múlva előbújó levéldarázs parányi álhernyóját minden oldalról táplálék veszi körül, amin vedlések után fokozatosan felnő. A levéldarázs kártevése azonban csak ritkán olyan nagy, hogy társaival a fát lekopassza. A körülrágott hajtások kiheverik a sebet. A bunkóscsápú levéldarázs Magyarországon márciustól augusztusig a körtefán, meggyen, galagonyán él.
Tenthredinidae - levéldarazsak Általában közepes termetű, olykor változatos színű levéldarazsak. A csápízek száma 9, s rajtuk legtöbbször nincs nyúlvány, az ízek is a leghosszabb 3. és a legrövidebb 9. íz kivételével közel egyformák. Az álhernyók állábainak száma a potrohon 6-8. Legtöbbjük növényevő, akad közöttük ragadozó is.
Sok faj hímje ismeretlen, szaporodásuk olykor szűznemzés. Az álhernyók fején pontszemek is kialakulnak. Egyes fajok gubacsokozók, petéiket a növények szöveteibe rakják. Egyes fajok túlszaporodásuk miatt kártevők.
Zöld levéldarázs Rhogogaster viridis, 10-13 mm Az álhernyó sokféle növényen táplálkozik, a földben bábozódik. Ritkás erdei tisztásokon, patakok menti párásabb, füves réteken vadászik rovarokra. Magyarországon nem ritka.
Háromszínű levéldarázs - Tenthredo trabeata, 11-13 mm Ragadozó. Még levéldarázs rokonait sem kíméli, a megragadott zsákmányt nyomban felfalja.
Athalia sp.
Athalia rosae - repcedarázs polypod lárva, „álhernyó”
Croesus septentrionalis
Alrend: Terebrantes tojókészülékesek • a tojócső vékony, olykor igen hosszú • bonyolult tojókészülék (védőhüvely, szúróserték, petecsatorna) • többségük lárvái parazitoid (hiperparazitoid) életmódúak • többeknél előfordul partenogenezis és • poliembrionia (blasztomérák szétválnak és minden sejtcsoportból önálló egyed fejlődik)
• protopod lárva • egyes fürkészeket az alkalmazott növényvédelemben használnak kártevők pusztítására
Ichneumonidae – valódi fürkészek Testméter 4-30 mm-es közötti, de akad közöttük 41 mm-es faj is. A 2-3. hátlemez mozgathatóan kapcsolódik egymáshoz. A potroh haslemezei lágyak. A tojókészülék rejtett vagy szabadonálló, gyakran feltűnően hosszú, egyes fajokon meghaladja a test hosszát is. A rövid tojókészülékű, éjjel repülő sarlósfürkészek védekezéskor megszúrhatják az ember bőrét is, természetesen nincs méregmirigyük. A fürkészlárvák lábatlanok, a bábokon az egyes testrészek már jól láthatók. Lárvakorban különböző hernyókban, részben bogár-, légy-, hártyásszárnyú és szipókás lárvákban, továbbá pókokban élősködnek. Meglehetősen nagy azoknak a fajoknak a száma, amelyek élősködő fürkészlárvában élősködnek, vagyis hiperparaziták. Magyarországon legalább 4 000 fajt találtak meg, s eddig csaknem 60 000 fajt ismertettek szerte a világban.
Poliembrónia: 1 hernyóban 1 pete ….. embrió szétesik……3000 kis darázs Szuperparazitizmus: 1 hernyó több azonos pete….1 darázs marad Multiparazitizmus: 1 hernyó több fajú nőstény…..minden lárva elpusztul vagy 1 marad életben Hiperparazitizmus: elsődleges, másodlagos, harmadlagos parazita
Ophion luteus - nagy sarlósfürkész 15-23 mm. A nőstények tojókészüléke rövid, védekezéskor az ember bőrét érzékenyen megszúrják. Főleg lepkehernyókba rakja élősködő petéit Alkonytájban repdes, lámpafényre megjelenik, s az ablak üvegén is megpihen.
Bábölő fürkész - Coccygominus instigator (Pimpla i.) 10-20 mm. Teste teljesen fekete, csak lábai csaknem teljesen vörösek. Az arcrésze és a tora durván pontozott, áltorszelvénye rücskös, potroha durván és sűrűn, a hátlemezek határozottan pontozottak. A csáp a vége felé elvékonyodik. A tojócső a potroh felének hosszával egyenlő. Jellemző az áltorszelvény két oldalán lévő nagy, nyújtott, tojásdad alakú légzőnyílás. Sok lepkefaj hernyójában, sőt egyes kutatók szerint levéldarazsak álhernyóiban és bogárlárvákban is élősködik. Magyarországon csaknem mindenütt előfordul.
Nyárfacincérfürkész - Ephialtes imperator 20-43 mm. A leghosszabb hazai hártyásszárnyú. Karcsú teste fekete, lábai a hátulsó lábszár és a lábfejek kivételével vörös színűek. A feje, tora elszórtan pontozott, a potroh töve durván, rücskösen ráncolt. Főleg cincérek, díszbogarak lárváinak élősködője. Melegebb napokon áprilistól augusztusig hegyekben, erdőkben, farakásokon kutat gazdaállat után.
Rhyssa persuasoria
- óriás fenyődarázsfürkész
Braconidae - gyilkosfürkészek Átlagosan 2-7 mm, ritkán 15 mm-esek. A valódi fürkészekkel szemben a potroh 2-3. hátlemeze mereven kapcsolódik egymáshoz. Ez alól csupán a legújabban alcsaládként besorolt levéltetvésző-fürkészek (Aphidiidae) a kivételek, amelyeken a hátlemezek hajlékonyan csatlakoznak A nőstény tojócsöve rendszerint hosszú. A lárvák kivétel nélkül élősködők, lepkék, legyek, hártyásszárnyúak, bogarak, poloskák, egyenesszárnyúak, lárváiban, vagy mint külső élősködők a test felületén fejlődnek. Néhány faj kifejlett, ivarérett alakban élősködik. Egyes gyilkosfürkész faj lárváiban valódi fürkészek és fémfürkészek mint hiperparaziták élősködnek.
Óriás-gyilkosfürkész - Helcon tardator 13-15 mm.
Erdőkben, farönkökön májustól augusztusig gyakori, amint remegő csápokkal szimatolja, keresi a fában táplálkozó cincérlárvát. Peterakáskor fokozatosan a kemény fába süllyeszti tojócsövét, abba azt tövig beszúrja, utána lassan húzza ki a fából.
Óriás-gyilkosfürkész - Helcon tardator
Cotesia glomerata – káposztalepke gyilkosfürkész
a bábozódásra érett lárvák kibújnak a hernyóból
nőstény peterakás közben
Sárgahátú cincérölő – Doryctes leucogaster 4-10 mm.
Borbolyatetvész - Aphidius hortensis 1,8-2,1 mm. A sóskaborbolyán és a mahónián élő Liosomaphis berberidis levéltetű lárváiban élősködik, amely az élősködő jelenléte miatt felpuffad és az eredeti sárga színe kifehéredik. A fürkész a levéltetűben be is bábozódik. Az imágó június-júliusban kerek lyukat rágva hagyja el a levéltetű kiszáradt bőrét. Egész Európában és a Földközi-tenger mellékén megtalálták.
Dárdahordozó-fürkészek családja - Gasteruptionidae A test szokatlanul megnyúlt és karcsú. A potroh oly magasan csatlakozik az áltorszelvényhez, mintha az előtte lévő utótorhoz kapcsolódott volna. Az előtoroldal (propleura) hosszan, nyakszerűen megnyúlt és a fej emiatt a tortól láthatóan távolabb áll. A középső láb lábszára bunkószerűen megvastagodott mindkét ivaron. A tojókészülék mérsékelten rövid, gyakran a toránál jóval hosszabb, dárdahordozó elnevezés erre utal. Petéit magánosan élő méhszerűek, darazsak ivadékbölcsőibe rakja, a lárvák azokban fejlődnek ivaréretté.
Hosszúfarkú dárdahordozó - Gasteruption jaculator (det. Made, G. pedemontanum?) 12-16 mm. Fekete testén a potroh részben barnásvörös, a lábszár és a lábfejtő, a tojókészüléknek pedig a vége fehér foltos. A szemek mögötti fejrész gallérszerűen kiszélesedett, s finoman keresztirányban vonalkázott. A dárdahordozó petéjét a fehérhasú faliméhnek a nád belsejében sorakozó ivadékbölcsőibe biztosan el tudja helyezni. Hazánkban meglehetősen gyakori.
Cynipidae - gubacsdarazsak Apró vagy kis termetű 1-8 mm-es darazsak. A darazsak mind növényevők, gubacsokozók, vagy más fajok gubacsaiban társbérlők. A gubacsdarazsak egy része nemzedékváltással (heterogonia) fejlődik. A nőstényekből és hímekből álló kétivaros nemzedék megtermékenyített petéiből, csak nőstények kelnek ki, tehát egyivarú nemzedék fejlődik. Ezek nem hasonlítanak a kétivaros nemzedék nőstényeihez, az általuk okozott gubacsok alakja, keletkezési helye is eltér az említettekétől. Az egyivarú nemzedék petéiből viszont újra kétivarú nemzedék fejlődik, s a darazsak alakja, a gubacs formája, keletkezési helye is azonos az első nemzedékével.
Közönséges rózsagubacsdarázs - Diplolepis rosae 4 mm. A vadrózsabokrok, gyepürózsa hajtásain a szűznemzéssel szaporodó nőstény a levél rügyeibe 3 petét rak. A nyár folyamán a bozontos elágazások megkeményednek. A gubacs belsejében számos kamra alakul ki. A darazsak májustól júniusig repülnek ki. Lárva állapotban telel, tavasszal alakul át imágóvá. Évente 1 nemzedéke fejlődik.
Medúzafejgubacs - Andricus caputmedusae A kocsánytalan- és a molyhos tölgyön, továbbá a kocsányos tölgy makkján és kupacsán növekvő, az egész termést beborító gubacs felületéből 30-50 mm hosszú elágazó vastag, a végén elvékonyodó, görbe nyúlványok ágas-bogas halmaza nőtt ki. A gubacs testében számos kamrácska van, mindegyikben 1 lárva fejlődik.
Suskagubacs - Andricus quercuscalicis
Zsíros gubacs nevét régebben használták, barna felülete ugyanis enyves, zsíros tapintású. A kocsányos-, ritkán a kocsánytalan- és a molyhos tölgyek» termését a szabálytalan lebenyekből álló duzzanatok csaknem teljesen beborítják, körülnövik. A suskagubacs tannin tartalma a nagy magyargubacsénál is magasabb (20-33%), s bőrcserzésre már az ókorban is felhasználták. A rómaiak fekete festéket is állítottak elő belőle. Magyarországról másfél századdal ezelőtt, az 1845-1847. években 138 000 q suskagubacsot szállítottak Bécsbe, a németek pedig a tanninból gallustintát készítettek, ezzel írt Európa egész népe. A tannin Hippokratesz óta még ma is gyógyszer-alapanyag. Jelentősége, exportja a szintetikus tannin felfedezése után lényegesen csökkent.
Szivacsgubacs - Biorhiza pallida A nemzedékváltással szaporodó gubacsdarazsak példája. A két nemzedék életmódja, gubacsának alakja annyira különböző, hogy célszerű volt a különböző gubacsokat másképp elnevezni. Június vége felé a kétivaros nemzedékben szárnyatlan nőstények szintén kifejlődnek, amelyek fa kérgén augusztusban lemásznak a talajba és ott gyökérgubacsot hoz kétre.
Cynips kollari – osztrák gubacs Cynips hungaricus – nagy magyar gubacs
Cynips quercusfolii egyetlen kamra
Diplolepis rosae rózsagubacs több kamra szorosan egymás mellett
Számos fürkészdarázs fejlődik gubacsdarázslárvában
Gubacsdarázsba petéző fürkész
Chalcididae - fémfürkészek Túlnyomóan 0,17-5 mm, Magyarországon kivételesen 12 mm-es apró darazsak. Színük kisebb-nagyobb mértékben fémfényű, olykor aranyos, zöld, kék, sárga csillogású, ritkán fekete, vagy más színűek. A teljesen kifejlett szárnyú fémfürkészek a legtöbb hártyásszárnyútól könnyen megkülönböztethetők alig erezett szárnyukról. A legtöbb fémfürkész elsődleges parazitoid vagy hiperparazitoid. A rovarvilág csaknem mindegyik fejlettebb rovarrendjének különböző alakjaiban. fejlődnek, sőt még atkagubacsban és pókok petecsomóiban is élnek. Csak néhány fajuk növényevő. Magyarországon eddig több mint 2 000 fémfürkész fajt mutattak ki.
Pávaszemfémfürkész - Pteromalus bifoveolatus 3 mm.
Vértetüfémfürkész - Aphelinus mali 1,2 mm. A biológiai védekezés szempontjából egyik leghasznosabb élősködő. Világszerte felhasználták pajzstetvek és levéltetvek ellen. Észak-Amerikából Európába, Ausztráliába, Új-Zélandba, Japánba, Koreába, Dél-Afrikába importálták. Magyarországon Jeszenszky Árpád 1926-ban telepítette be a vértetű ellen.
Ez volt hazánkban a kártevő rovarok elleni első biológiai védekezés, sikeresnek bizonyult. Éghajlatunk alatt azonban a fémfürkész a vértetű szaporodásánál kissé későbben, csak augusztusban kezdi meg pusztító hadjáratát a kártevő ellen, emiatt az eredmény nem tökéletes.
Rózsagubacs-fémfürkész - Torymus bedeguaris 3,9-4,5 mm. Potroha tűzpiros, feje-tora kékeszöld, aranyosan csillog, csápnyele, lábai sárgásvörösek. Elülső szárnya főleg középen, enyhén füstös. Tojókészüléke a testénél is hosszabb. A vadrózsán a gubacsdarazsak élősködője, általánosan elterjedt.
Trichogrammatidae petefémfürkészek
a legkisebb rovarok (1 mm alatt!) lárvájuk rovarpetékben fejlődik
Pirosszemű petefürkész - Trichogramma evanescens 0,10-0,17 mm.
A lárva főleg lepke, bogár és kabóca egyetlen pete tápanyagán fejlődik, s ott is bábozódik be. A nőstény 1-70 petét is lerak a szilvamoly petéjébe. Tojókészülékével és csápjaival érzékeli, hogy a petében van-e már élősködő pete, mert akkor érintetlent keres. Hazánkban a kukoricamoly petéiben nevelik és szaporítják nőstény
hím
Proctotrupidae – valódi törpefürkészek Az apró 0,3-3 mm-es fajoktól kezdve ide tartozik a kisebb termetű fajokon kívül az Amerikában élő 70 mm-es testhosszúságú Pelecinus faj is. Testük fekete, barna, olykor világosabb, de sohasem fémfényű. A szárnyerezet gyengén fejlett, némely fajon csak kevés ér található, egyes fajok szárnyatlanok. Főleg bogarak, növényevő-darazsak és recésszárnyú rovarok élősködői. Egy részük a kétszárnyúak és a hangyák élősdiei, sőt előfordul közöttük a kabócákon élősködő ollósdarazsak hiperparazitája is.
Az élősködő lárva a gazdaállat testére tapadva bábozódik be.
Piroslábú petefürkész - Phaenoserphus viator 5-6 mm. Teste ragyogó szurokfekete, kivéve a rücskös áltorszelvényt, utópajzsot és a tor oldalát. Lábai a tomporízektől kezdődően barnáspirosak. A szárnyak részben füstösek. Bogárlárvákban és részben a fekete hangya - Lasius niger - kolóniáiban fejlődik. Magyarországon ritkán kerül elő.
Alrend: Aculeata - Fullánkosak • a tojócső fullánkká módosult, a peterakásban nem vesz részt
• szoliter és szociális életmódú rovarok • monofiletikus csoport Fullánk: védekezés, zsákmányszerzés nyugalomban a fullánktokba van behúzva
körülötte különböző méregmirigyek felületén apróbb vagy nagyobb visszafelé álló horgok lehetnek
Chrysididae - fémdarazsak
Chrysis ignita – tűzvörös fémdarázs interferencia színek; lárva Hymenopterák parazitoidja;
imágók veszély esetén kellemetlen bűzt árasztanak
Pompás fémdarázs - Parnopes grandior 9-13 mm.
Feje, tora és az 1. hátlemeze zöldes, helyenként bronzosan, aranyosan vagy kékesen csillog, potroha részben nem fémfényű. A 2-4. hátlemez viszont sárgásvörös, nem fémes, gyakran kisebb lila foltok díszítik. Ez a faj június-augusztusig a csőrös darazsak bölcsőjében élősködik. Magyarországon számuk erősen megritkult. Védett faj!
Bogárölődarazsak családja - Bethylidae Haliday-darázs - Heterocoelia halidayi (bogárölő darázs) 6,5 mm. Teste fekete, a csápok részben rozsdavörösek. Az áltorszelvény hátulsó, kétoldali sarkain a tüskék rövidek. A középhát hátulsó barázdája rövid. A fej és a tor pontozása durva. A fűzfa-zsákhordóbogár Clytra laeviuscula (levélbogarakChrysomelidae) lárváin fejlődik (parazitoid). Magyarországon sem gyakori.
Scoliidae - tőrösdarazsak Ritka, védett faj (Vörös Könyvben szerepel!) a legnagyobb európai Hymentoptera, a szintén veszélyeztetett Oryctes nasicornis parazitoidja
Megascolia óriás tőrösdarázs
Sárgafoltos tőrösdarázs - Colpa sexmaculata (C. interrupta, Elis s.) 12-28 mm.
A cserebogár fajok élősdije, ivadéktáplálékát a földben ásva keresi meg, s ott ragasztja rá petéjét. A tőrösdarázs lárvája a cserebogár lárva elfogyasztása után, teteme mellett bábozódik, s csak a következő évben mászik elő a föld alól. Az Alföld és a Dunántúl melegebb tájain júniustól augusztusig repül. A Földközi-tenger környékén és északabbra csak Magyarországon él.
Pókhangyák családja - Mutillidae Feltűnően hosszú, részben laza szőrzettel borított testüket világos, testhez tapadó rövid szőrcsomókból álló foltok díszítik. A nőstények rendszerint szárnyatlanok, toruk egységes testrésszé olvadt össze. A hímek legtöbbször szárnyasak, toruk tagolt. Egyes nőstények a potrohszelvények egymáshoz dörzsölésével ciripelnek. Fullánk-szúrásuk az ember számára is fájdalmas. Általában a fullánkosdarazsak, legyek, bogarak, lepkék lárváin, bábjain külső élősködők. Magyarországon 17 fajt tartanak nyilván. A fajok túlnyomó többsége a trópusokon él.
Európai pókhangya - Mutilla europaea 8-10 mm.
A hím szárnyas, a nőstény szárnyatlan. A fej fekete, a tor sötétvörös, a fekete potroh kékesen csillog. A testet borító dús szőrzet fekete. A pókhangya hazánkban poszméh fajokban élősködik.
Homoki pókhangya - Smicromyrme viduata 6-15 mm. Hazánkban május-szeptember között meleg, homokos helyeken különböző kaparódarazsak és méhszerűek fészkeiben élősködik.
Útonállódarazsak családja - Pompilidae Nem támadékonyak. Fullánk-szúrásuk rövid ideig tartó fájdalmat okoz. Az ivari különbség csekély, mindkét nem szárnyai jól fejlettek, számos szárnysejttel. Ivadéktáplálék számára pókokat bénítanak. Az utód számára ivadékbölcsőt készítenek, vagy a pókokat üregekben helyezik el. Külső élősdiek, olykor petéiket más pókölődarázs fészkébe csempészik. Magyarországon 120 fajt találtak.
Piroslábú útonálló - Episyron rufipes 6-16 mm. A piroslábú útonálló homokos területeken elterjedt. Májustól júliusig tevékenykedik.
Formicidae - hangyák A hangyákra jellemzőek a tort és a potrohot összekötő 1 vagy 2 felálló, bütykös vagy felálló lemez, a kis termetű szárnyatlan, csökevényes ivarszervű dolgozó, a rajzás idején a fészekből kirepülő, nagyobb, szárnyas testű nőstények, a szintén szárnyas kis fejű, de nagy szemű hímek, egyes fajokon a különböző alakú, nagyobb fejű katonák. A kezdetlegesebb hangyák fészkében 30-40 egyed él. A japán vöröshangya - Formica yessensis szuperkolóniájában több mint 300 millió dolgozó tevékenykedik, milliónyi királynő petézik és a környéken települt 4-500 társfészekkel állandó kapcsolatban áll. A hangyák között vannak igazi szociálparaziták, amelyek más fajok fészkeit felkeresve, ott petézve neveltetik fel utódjaikat. A hangyabolyban különböző holyvaszerű bogarak, ászkarákok, hangyásztücskök és egyéb rovarok élnek asztaltársként együtt, váladékukat a hangyák szívesen fogyasztják.
• euszociális rovarok, kasztok morfológiailag is nagyon jól elkülöníthetők • térdes csáp • jelentősebb alcsaládok (újabban egyes kutatók külön családnak tekintik őket): Formicinae: „egybütykös hangyák”: az első, elkeskenyedő potrohszelvényről egy bütyök ered, fullánk csökevényes, mandibulával harapnak, majd a sebbe hangyasavat fecskendeznek Formica rufa – erdei vöröshangya (mindenevő: rovarok, mézharmat, növényi magvak stb.) Camponotus spp. – lóhangyák (növényevő, fatörzsben váj járat- és kamrarendszereket)
Myrmicinae: a második potrohszelvény is kicsi, bütyökszerű („kétbütykös hangyák”) Monomorium pharaonis – fáraóhangya (behurcolt, kozmopolita, nálunk kizárólag szinantróp faj, valósz. D-Ázsiából terjedt el) Myrmica spp.
Faodvasító lóhangya - Camponotus ligniperda A nőstény 16-17 mm, a hím 8-12 mm, a dolgozó 6-14 mm-es termetével a legnagyobb hangya a mérsékelt égövön. Június-július között rajzik. Magyarországon gyakori.
Camponotus spp. - lóhangyák
Fáraóhangya - Monomorium pharaonis 2-4,8 mm. Tolvajhangyának is nevezhető, mert fészkét nagyobb hangyafajok fészke szomszédságában rendezi be. Testméretének megfelelő keskeny járatokon át hatol be szomszédjához, táplálékát ott szerzi be, viszont a nagyobb testű szomszédja még védekezni sem tud ellene. Népes bolyaiban élő sok szárnyatlan nőstény petéit a dolgozók nyomban széthordják. A városokban minden élelmiszert elfogyaszt, egyebütt állatokkal táplálkozik. Szárnyas alakjai szeptemberoktóberben repülnek. Budapesten a lakótelepeken ismert.
Nőstény
Hím
Dolgozó Monomorium pharaonis - fáraóhangya
Gyepi hangya - Tetramorium caespitum
Nősténye feltűnően nagy, 6-7,8 mm, a hím kisebb 5-5,7 mm, a dolgozó sokkal kisebb 2-3,3 mm. Magyarországon is mindenütt előforduló, közönséges faj. Lakásokban is gyakran megtelepedik, fészkét a nem bolygatott kerti szemétrakásokban is berendezi. Onnan nyomul fel a magasabb emeletek éléskamráiba, ilyenkor a fészkét kell a vonuló hangyák jellegzetes hangyaösvényei alapján kinyomozni és megsemmisíteni. Fészke másutt a földben, kövek alatt, korhadt fában, falrepedésben, épül. Június-júliusban rajzik, de Budapesten, fűtött lakásban, egyszer már márciusban a III. emeleti lakásban is rajzott.
Gyepi hangya - Tetramorium caespitum
Formica rufa – erdei vöröshangya, 9-11 mm, a dolgozó 4-9 mm
királynő,
hím,
dolgozó
bütyök az 1. potrohszelvényen mono- és polygyn államok boly alapítása: megtermékenyített nőstény néhány dolgozóval elvonul vagy: egyedül elfoglalja egy idegen faj (pl. F. fusca) fészkét: megöli a kirlynőt és petézni kezd
Hangyaboly (erdei vöröshangya) legnagyobb létszámú rovarállam (rendszerint polygyn: egyszerre több királynő)
Kis erdei-vöröshangya - Formica polyctena 9-11 mm, a dolgozó 4-9 mm.
Nagyon hasonló az erdei vöröshangyához, de testén a fekete szín kiterjedtebb. Magyarországon a fészke is fokozottan védett.
Amazonhangya - Polyergus rufescens, a nőstény 7,8-9,5 mm, a hím 6-7,2 mm, a dolgozó 5-7 mm. Az amazonhangya szervezete már teljesen a rabló életmódhoz alkalmazkodott. Sem az anya, sem munkásai önállóan még táplálkozni sem tudnak, éhen pusztulnának, ha más hangyák nem etetnék őket. Ezért a megtermékenyített nőstény behatol például a nagy rabszolgahangya - Formica rufibarbis fészkébe, megöli a fészket alapító anyát és saját utódait a rabszolgahangya dolgozóival nevelteti fel.
Hazánkban leginkább a száraz, napos lejtőkön telepedik meg. Rablóhadjáratait rendszerint a délutáni órákban indítja el. A bolyokban 4-500 amazonhangyát 50-10 000 segédhangya (rabszolgahangya) szolgálja ki. A hírhedt trópusi vándorhangyák Dorylus-fajok teste a legnagyobb, a 80 mm-t is eléri.
Levélvágó hangya - Atta texana (gombatermesztő h.).
Magyarországban egyes Lasiusfajok cukros váladékkal összeragasztott kartonfészket építenek, amelyeken szintén gombát termesztenek
Magános-redősszárnyúdarazsak alcsaládja - Eumeninae
aggregációk:
kürtők
több nőstény egymás közelében petézik, de kooperáció nincs köztük!
óriás kürtősdarázs (Paragymnomerus spiricornis) megbénított álhernyókat halmoz fel a lárvái számára készített bölcsőkbe (Móczár László: Rovarbölcsők, Gondolat, 1987 ) ajánlott irodalom!!!
nyugalomban hosszában összehajtott redős szárny Odynerus sp. – kürtős darázs
Óriás-kürtősdarázs - Paragymnomerus spiricornis , 15-22 mm Az elkészült bölcsőbe 3-6 fullánkjával megbénított levéldarázs álhernyót halmoz fel. Az ivadék táplálék-álhernyója saját testénél is súlyosabb,» ezért útközben azzal megpihen. Petéjét a mozdulatlan lárvák egyikére helyezi, majd a bölcső bejáratát befalazza.
Vespidae –társas redősszárnyúdarazsak redős szárny (Polystes sp.)
Vespa crabro - lódarázs Morfológiai különbség csekély a kasztok között, egyéves családok, lárvákat rovarokkal táplálják, a fészek anyaga cellulóz („darázspapír”), farostokból készül.
Vespa crabro – lódarázs és belsővázas fészke
Paravespula germanica – német darázs és földalatti belsővázas fészke (rajz!), a fészek bejárata
Vespa crabro
Német darázs - Vespula germanica 11-17 mm, a fészekalapító nőstény lehet 22 mm-es is. Könnyen felismerhető a túlnyomóan sárga 1. hátlemezéről, amelynek közepén egy fekete, s kétoldalán 1-1 kisebb fekete folt van. Magyarországon a lakásokba is leggyakrabban berepülő darázs.
Közönséges darázs - Vespula vulgaris (kecskedarázs) 10-20 mm.
A német darázstól legkönnyebben a potroh 1. fekete hátlemeze különbözteti meg, ennek csak a hátulsó szegélyén húzódik sárga csík, amelynek közepe leggyakrabban ívelten kivágott.
Papírdarazsak alcsaládja- Polistinae A fészek építőanyaga „darázspapír”, ami kiszáradt fák, avult nádszálak kérgének lerágott darabkái, amit nyálukkal golyóformájú péppé összegyúrnak. Ez a levegőn gyorsan megszárad. Déli papírdarázs - Polistes dominulus (P. gallicus) 11-18 mm.
Polystes gallicus – francia darázs és fészke
Sphecidae - kaparódarazsak
hernyókat bénít és földalatti járat végén van a bölcsője
Ammophila sabulosa – homoki hernyóölő
Homoki hernyóölő - Ammophila sabulosa 16-28 mm.
Sceliphron destillatorium – gyakori lopódarázs és sárfészke valamilyen felületen
pókokat bénít
Gyakori lopódarázs Sceliphron destillatorium (közönséges l.) 20-29 mm.
Szöcskeölő darázs - Sphex funerarius (S. rufocinctus), 18-26 mm. Védett
Méhfarkasok családja - Philanthidae Közönséges méhfarkas - Philanthus triangulum 14-17 mm, a hím sokkal kisebb, 9-12 mm. méheket bénít utódai számára, földalatti járata végébe több lárvakamrát készít
Megachilidae - művészméhek fészek kivágott levéllemezdarabokkal bélelve, benne virágpor és a fejlődő lárva
Megachile centuncularis rózsaméh
Lucernaszabóméh - Megachile rotundata 7-8 mm. Évtizedekkel ezelőtt a lucerna megporzása érdekében ÉszakAmerikából sok ezer bábját egy nagy lucernatábla mellett betelepítették. A sok élősködő rovar miatt azonban a kísérlet eredménytelenül végződött.
Apidae - méhek
Apis mellifera háziméh
Pollengyűjtés
Kosárka pollennel
Apis mellifera - háziméh pollengyűjtő apparátusa kosárka pollen nélkül
háziméh 3. pár lábának belső és külső oldala Pollenfésű, kefe, sarkantyú
tibia
1. tarsusíz
Alsó ajak:
• 2 glossa összeforrt, • ajaktapogató jól fejlett
rágók
Háziméh nyaló szájszerve
Állkapocs: • cardo kicsi, • stipes hosszú, • galea és lacinia összeforrt, megnyúlt, • tapogató csökevényes
A háziméh „tánca” (Karl von Frisch, Nobel-díj !)
„riszálótánc” (irány és távolság megadása)
dongó fészek
Bombus terrestris – földi dongó
pár száz fős családok
Bombus lapidarius – kövi dongó
Földi dongó – Bombus terrestris
Bundásméhek családja - Anthophoridae Hossszúnyelvű méhek. Hazánkban mintegy 180 fajt tartanak nyilván, jó részük élősködő, vagy táplálék-élősködő. Ezért nincs gyűjtőkészülékük, petéiket rokon fajok ivadékbölcsőibe csempészik be. Kék fadongó - Xylocopa violacea 18-23 mm aggregációkban élő rovar (kooperáció nincs a nőstények között), száraz fákban (régi fa villany-oszlopokban) készíti fészkét
Ősméhek családja - Colletidae
Szájszervükben a nyelv rövid, a végükön kiszélesedett, középen enyhén kikanyarított, vagy kétágú. Nincs virágporgyűjtő készüléke, azt a begyében viszi a nektárral együtt a kaparódarazsak, művészméhek elhagyott bölcsőibe, falakó bogarak járataiba, olykor a szeder száraiba, ahol az ivadéktáplálék mellé petét rak és a bölcsőt elfalazza. Csupasz álarcosméh - Hylaeus leptocephalus (H. vagy Prosopis bisinuatus) 4,5-6 mm.
Bányászméhek családja - Andrenidae Testük túlnyomóan fekete, olykor részben piros. Mindegyik faj hasznos megporzó, fészkeiket a földben készítik el. Magyarországon legalább 160 fajt mutattak ki.
Lucernabányászméh - Andrena ovatula 9-11 mm.
