Milliárdos nyereséget produkált a Rába Nyrt

1

A Rába Járműipari Holding lapja

LVIII. LVI. évfolyam 10. 11. szám 2006. 2004. november október

POZITÍV A NETTÓ EREDMÉNY IS

Milliárdos nyereséget produkált a Rába Nyrt. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Rába-csoport továbbra is folyamatosan javítja teljesítményét, melynek köszönhetően a járműipari vállalat 2006 első kilenc hónapját pozitív üzemi és nettó eredménnyel zárta. Az eredményjavulás nagymértékben köszönhető a folyamatos költségkontrollnak, a hatékonyságjavítás jegyében végrehajtott intézkedéseknek és a folyamatos üzletfejlesztésnek. A vállalat tíz százalékkal, 36,6 milliárd forintra növelte árbevételét az év első kilenc hónapjában, mely elsősorban az európai és a FÁK-piacok bővülésével magyarázható. A mintegy 3000 főt foglalkoztató győri társaság a 2005 hasonló időszakához képest 2,3 milliárd forintos javulás mellett 432 millió forint üzemi nyereséget realizált és 1,1 milliárd forint nettó nyereséget ért el. A Rába Nyrt. a tavaly aktualizált középtávú stratégiájának elfogadása óta folyamatosan, negyedévről negyedévre javította működésének hatékonyságát, növelte árbevételét és javította eredményét. A társaság üzemi eredménye már a harmadik egymást

követő negyedévben pozitív. Az első negyedéves 22 és második negyedéves 283 millió forintos üzemi nyereséget a harmadik negyedévben 127 millió forintos üzemi nyereség követte, melyet azonban (Folytatás a 2. oldalon.)

A tartalomból: A jövőért: Fákat ültetett a menedzsment

13. old.

Egyre nagyobb elfogadottsággal: Az RTA sikerei

3. old.

Futómű Kft.: Kiépített rádióshálózat

3. old.

Már tizenöt van: Két Kaizen – prezentáció

4. old.

CIP-program: Kétszázalékos költségjavulás

6. old.

Tudásakadémia: Gazdasági körkérdés

8–9. old.

Levéltári előadás: Száztíz éves a vállalatunk

Megkérdeztük járműves munkatársainkat, elégedettek-e az új reptéri munkahelyükkel? (7. oldal.)

Újabb lépés: Alapkőletétel a Városréten

10–11. old.

15. old.

2

Pintér István tájékoztatója a Budapesti Értéktőzsdén

A kedvező számokról a pénzügyi szakemberek és az újságírók tájékozódtak

POZITÍV A NETTÓ EREDMÉNY IS

Milliárdos nyereséget produkált a Rába Nyrt. (Folytatás az 1. oldalról.) jelentősen befolyásoltak az iparágnak és szezonalitásnak megfelelő 2-3 hetes nyári üzemleállások és az opciós menedzsmentösztönző program miatti 67 milliós egyszeri tétel. Így az üzemi tevékenység eredménye 2006 első három negyedévében 432 millió forint nyereség, mely 2319 millió forinttal javult az elmúlt évhez képest. A társaság tovább javította cash-flow és EBITDA pozícióját, mely az első három negyedévben 2429 millió forint volt. A csoport nettó eredményét jelentősen befolyásolták a harmadik negyedévet záró kötelező átértékelések. Ezek alapján a Rába 1,123 milliárd forintos nettó nyereséget ért el az év eddigi időszakában. Konszolidált adatok millió forintban

A Rába árbevételének kétharmadát adó Rába Futómű Kft. több mint nyolc százalékkal, 24 milliárd forintra növelte árbevételét, mely elsősorban a FÁK-piacokon elért 123 százalékos bővülésének köszönhető. A Futómű Kft. harmadik negyedévben elért 95 millió forintos üzemi veszteségét befolyásolta a kéthetes nyári leállás. A Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. kis mértékben, 8,7 milliárd forintra tudta növelni árbevételét. A harmadik negyedévben viszont a Suzuki-szállítások felfutásának köszönhetően már több mint tizenöt százalékos a bővülés. Az Alkatrész Kft. harmadik negyedévben elért 29 millió forintos üzemi nyereségét jelentősen befolyásolta a szokásos háromhetes nyári leállás.

2006. I-III. negyedév

2005. I-III. negyedév

Index

Nettó árbevétel

36.599

33.284

110 %

ebből export

23.410

21.787

107,4 %

ebből belföldi értékesítés

13.189

11.497

114,7 %

432

-1.887

-

Nettó eredmény

1.123

-3.260

-

EBITDA

2.429

37

6564 %

Üzemi eredmény

RÁBA MAGAZIN – a Rába Járműipari Holding havonta megjelenő lapja a munkatársak és a partnerek számára. Felelős kiadó: Csajbi Bernadett. A Rába Nyrt. megbízásából kiadja az X-Meditor Kft. (9023 Győr, Csaba u. 21.) Felelős szerkesztő: Csiszka Antal. Munkatársak: Baudentisztl Ferenc, Gaál József. Szerkesztőség: 9023 Győr, Csaba u. 21. Telefon/fax: 96/618-068, 618-069, 618-063. E-mail: [email protected] Nyomás: Palatia Nyomda és Kiadó Kft. (9026 Győr, Viza u. 4.) A Rába Magazin a www.raba.hu honlapon megtekinthető. A Rába Nyrt. kommunikációs szervezete: 9027 Győr, Martin út 1. 96/624-462. Lapunk következő száma a karácsony előtti héten kerül olvasóinkhoz.

A Rába Jármű Kft. az év első kilenc hónapjában 26,4 százalékkal 5,2 milliárd forintra növelte árbevételét, mely időszakban 380 millió forintos üzemi eredményt ért el.

Törzsrészvényeink értékesítése A Rába Járműipari Holding Nyrt. a tőkepiacról szóló törvény értelmében, rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének eleget téve november 6-án vezetői részvényvásárlásról adott hírt a Budapesti Értéktőzsde (www.bet.hu) honlapján. Az Opciós Részvényjuttatási Program és a vezetői részvényvásárlási megállapodások keretében a társaság saját részvényeiből a közzététel napján 4603 darab törzsrészvényt értékesített – 874 forintos áron. Ezzel a Rába Nyrt. saját tulajdonában lévő törzsrészvényállomány 633 599 darabra csökkent. Novemberben Pintér István elnök vezérigazgató 522, Abbas Mehad, Martin Olivér és Hrabovszki Róbert igazgatósági tagok 42-42, Szabó József beszerzési, eszköz- és vagyongazdálkodási igazgató, a Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatója, Balog Béla pénzügyi igazgató és Vissi Ferenc humánerőforrás-igazgató 354-354, Urbányi László, az Alkatrészgyártó Kft. ügyvezető igazgatója 336, Torma János, a Jármű Kft. ügyvezető igazgatója 124 darab részvényt vásárolt. A rendkívüli tájékoztatás kitér arra is, hogy a társaság vezető állású személyei jelen állás szerint mekkora részvénytulajdonnal rendelkeznek. Pintér István 18 921 darab Rába-törzsrészvényt mondhat magáénak, míg Szabó József 7864, Vissi Ferenc 7453 darabbal rendelkezik. Balog Bélának 5477, Urbányi Lászlónak 4084, Torma Jánosnak 1530 Rába-részvénye van. Társaságunk törzsrészvényéből Abbas Mehad, Martin Olivér és Hrabovszky Róbert fejenként 514 darabot birtokol.

3

TIZENÖT SZERSZÁMGÉPHEZ KAPCSOLÓDIK

Kiépített rádiós DNC-hálózat és -rendszer A napokban helyezték üzembe a rádiós DNC-hálózatot a Rába Futómű Kft. 67 ezer négyzetméteres üzemcsarnokában. A kiépített rendszer sok tekintetben leegyszerűsíti és könnyen átláthatóvá teszi a tengelycsuklógyártó sor 15 CNC-gépének programellátását a nap bármely időszakában. A rendszer öthónapos átfutási idő alatt valósult meg az UNITIS Zrt. kivitelezésében. A rendszerbe az alábbi gépeket csatlakoztattuk: MAS SPU 20 CNC 2 darab/SINUMERIK vezérléssel, MANDELLI 5HP 5 darab/SINUMERIK 840C vezérléssel, HELLER MCH 250 5 darab/SINUMERIK 840D vezérléssel, HELLER MCP-H 250 1 darab/SINUMERIK 840D vezérléssel, EXCEL CSEPEL SL-500 1 darab/FANUC 18T vezérléssel, EXCEL CSEPEL SLT-500 1 darab/FANUC 18iT vezérléssel.

A szerszámgépek ily módon történő programellátása érdekében nincs szükség kábe lezé sre. A veze t é k nélküli hálózat esetén minden egyes szerszámgép tartalmaz egy vevőegységet, a gyártósoron pedig felszereltek két, vezeték nélküli hozzáférési pontot. Az egyik a szerszámbemérő konténeren található szektorsugárzó antennával kombinálva (felvételünkön), míg a másik hozzáférési pont jelismétlőként működik. A rendszer minden csatlakoztatott szerszámgépről távvezérelhető, azaz a gépkezelők a szerszámgép vezérlőjéről képesek a programbetöltés, mentés, könyvtártartalom-lekérdezés kezdeményezésére. A rendszer magját a CIMCO DNC-MAX kommunikációs program képezi. Az alkalmazott rendszer esetén a CNC-gép kezelője úgy tud programot betölteni és lementeni a vezetékes hálózat megadott könyvtárából, hogy nem kell elmozdulnia a szerszámgép mellől és nincs szükség egy másik személyre a soros vonal másik végén. A jövőben nem lesz szükség arra, hogy az NC-technológus vigye le az üzem ezen gépeihez az NC-programot különféle adathordozón, továbbá a programok azonos gépek közötti cseréje is leegyszerűsödik. Jelentős mérnökóra takarítható meg az adathordozás rádióhullámokon történő továbbításával. Így az NC-technológus

EGYRE NAGYOBB ELFOGADOTTSÁGGAL

Az RTA első csoportjának sikerei Minden bizonnyal sokan gondolták azt, hogy a Rába Tudásakadémia (RTA) III/1. moduljának lezártával a hallgatók szerepe csökken, a záródolgozataik pedig elsődlegesen csak a könyvespolcot gazdagítják. Nos, a pesszimistáknak ezúttal sem lett igazuk. A már végzettek mind jelentősebb szerepet töltenek be a társaság életében és – az elvárásoknak megfelelően – a pozitív változások menedzselésében. Közreműködésükkel és összefogásukkal egyre több záródolgozatos elképzelés válik valóra, vagy éppen a megvalósítás útján tart. Laposa Csaba, aki a szerelde anyagellátásáról írta „diplomamunkáját”, ma már a felületkezelő teamvezetőjeként is foglalkozik javaslata megvalósításával. A folyamatot már a dolgozat megírása közben – Horváth Róbert menedzser támogatásával – el is indították. Az ottani munkatársak azóta is ennek

megfelelően végzik tevékenységüket, ami azt jelenti, hogy az anyagellátás terén bekövetkezett változásnak köszönhetően javultak a belső folyamatok és jobbá vált a vevői kiszolgálás. Méhesné Tóth Erika a kovácsüzemi raktárkészletet választotta záródolgozati témának. Ennek is köszönhető, hogy

a ládahiány kapcsán már CIP-projekt is indult, továbbá az elfekvő készletek problémájával napjainkban már futóműves szinten is foglalkoznak. A Rába Tudásakadémia III/1. modulját a kovácsüzemből három munkatárs végezte el, közreműködésükkel a rendrakásra és tisztaságra koncentráló, úgynevezett 5S Kaizent saját berkeiken belül meg tudják oldani. Ezek a programok már elindultak, sikeresen zajlanak és folyamatosan követik egymást.

több időt tölthet programkészítéssel, a virtuális szimuláció adta lehetőségek kihasználásával. A rendszerből mindig az aktuális állapothoz tartozó program tölthető le. A módszer alkalmazásával a selejtveszély is csökken a rendszerbe bekapcsolt gépeken. Ács Miklós műszaki számítástechnikai előadó

Méhesné Tóth Erika és Laposa Csaba egyetért abban, hogy ilyen elfogadottságra korábban egyáltalán nem gondoltak. Örülnek a menedzsment bizalmának, és annak, hogy figyelnek a véleményükre. Megtisztelőnek érzik azt is, hogy a folyamatos fejlesztés projektjeiben szintén számítanak az együttműködésükre. Jó érzés, hogy ma már a munkatársak körében is egyre inkább elfogadják őket és javaslataikat. Persze, ők is nyitottak minden problémára, és megpróbálják azokat megoldani, vagy legalább a megoldást keresni. Tudják, hogy a vállalat energiát, időt, és anyagi hozzájárulást nyújtott számukra a képzéssel, amit szeretnének is a munkájukban visszaadni. Az RTA első végzősei egyébként a „diplomaosztót” követően is rendszeresen találkoznak, de az e-mail és a telefon segítségével napi szinten tartják a kapcsolatot. Örülnek egymás sikerének, és ahol tudnak, segítik egymást, sőt az RTA jelenlegi hallgatóit is. Most is meghívást kaptak, hogy vegyenek részt a III/2. és III/3. modul egy-egy foglalkozásán... B. F.

4

MÁR TIZENÖT CSAPATNÁL JÁRUNK

Egy hét – két Kaizen-prezentáció Egy hét leforgása alatt két Kaizen Blitz záróprezentációt tartottak a Rába Futómű Kft.-nél. Az első a tizennegyedik veszteségfeltáró csapat egy hónapos munkájáról szólt, míg a második a tizenötödik piros pólós team egyhetes tevékenységét foglalta össze.

éves szinten bizony jelentős költségmegtakarítást eredményezne, s gyakorlatilag egy esztendő leforgása alatt behozná a kiválasztott pontütő jelölő készülék vételárát, emellett a féltengelyek könnyebb azonosíthatósága is fontos cél volt. A Cargill egyengetőberendezésen a karbantartóteam szakemberei az olajfolyást megszüntették, továbbá a levegőszivárgás okát is feltárták és a problémát orvosolták. A Kaizen14-team a használaton kívüli berendezések technológiai kiváltását is kezdeményezte. Az értékesítésből származó közvetlen bevételen túl jelentős megtakarítást okozna a ter-

tő”), Polgár István Csaba, Csenger Lajos, Csanaki Gyula, Szűcs József („kutatók”) alkotta piros pólós gárda a hídtest team célterületén harmincegy ötlettel vétette magát észre. Ebből az első héten húszat meg is valósítottak, a többire pedig házi feladatként már megtették a szükséges intézkedéseket. A munkabiztonság javítása érdekében hívták fel a figyelmet a Thompson dörzshegesztő célgép munkadarabjának nem biztonságos mozgatására, valamint az FCV 63 NCT marógépnél ugyancsak a munkadarabok nem megfelelő be- és kirakására. Mindkét esetben a telepített daru konzoljának meghosszabbítását vagy cseréjét javasolják.

Prezentáción a H.E.A.T. team (balról): Galambos Sándor, Gregor András, Horváth Anikó, Koczur Miklós, Méhesné Tóth Erika, Horváth Dezső A Hatékonyság Elemzésére Alakított Team (H.E.A.T.) Horváth Ildikó, Méhesné Tóth Erika, Galambos Sándor, Gregor András, Horváth Dezső (csapatvezető), Koczur Miklós összetételben egy hónapon keresztül vizsgálta a Rába Futómű Kft. féltengely- és mellsőtengely-teamjének peremes-

féltengelygyártó sorát. A mostani prezentációjuk – az egy hét alatt valóra váltott javaslatok ismertetése mellett – elsősorban a házi feladatként megjelölt ötletek megoldásáról szólt. A javasolt gravírozó beszerzésével a beütésre jelenleg fordított idő kettőről mindössze fél percre csökkenne, ami

HR nyilvántartási rendszerfejlesztés A HR nyilvántartási, kontrolling rendszer tovább fejlesztése érdekében a munkavállalók valamennyi adatát egy rendszerben fogják kezelni. Ezzel a vezetés valamennyi szintje részére több adatot, információt, illetve jobb kontrollt lehet nyújtani. A munkavállalóknak az eddigi szabályok szerint továbbra is a portáknál kell használni a belépő kártyájukat, illetve a munkahelyükhöz legközelebb eső terminálnál kell rögzíteni a be- és kilépési adatokat. Az egyetlen változás az lesz, hogy ez idáig a terminál a bélyegzéskor kiírta az adott napra vonatkozó balanszidőt. A jövőben azonban a megjelenített pluszidő (percben) csak mindig az előző nappal lezárt adatokat jeleníti meg – a pluszóra tehát nem azonnal, hanem csak másnap jelenik meg a kijelzőn. A munkaidő adat kezelők az új program használatával kapcsolatban kaptak tájékoztatást, oktatást, melyen bemutatásra kerültek a rendszer biztosította új lehetőségek is. Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a Rába Csoportnál elkezdődtek a 2007. évi központi bérmegállapodás tárgyalásai a munkáltató és szakszervezet képviselői között.

Az Emergency team tájékoztatója (balról): Csanaki Gyula, Szűcs József, Csenger Lajos, Papp Kálmán, Polgár István Csaba melésből kivont gépek emulziós- és kenőanyag-felhasználásának szükségtelensége. A tetőbeázás megszüntetése már tény, a darumeghibásodás okozta állásidők csökkentése és a raktározási problémák megoldása csak javaslat. Utóbbival összefüggésben ötletként azt vetették fel, hogy az elfekvő termékeket ne a gyártósorokon tárolják (ott csak az legyen, ami a gyártásban van), hanem külön tárolóhelyen, ahol minden sornak lehetne egy erre a célra kialakított helye. A H.E.A.T. csapat munkája után a kimutatható költségmegtakarítás megközelíti az ötmillió forintot. A Kaizen Blitz tizenötös számú csapata, az Emergency team víruskeresői előzetesen mintegy 14 millió forintos költségmegtakarítást várnak javaslataiktól, melyeket prezentációjukban fel is vázoltak. A Papp Kálmán („kutatásveze-

A gépek műszaki állapotából kiindulva hat berendezésnél volt észrevételük. Egy esetben a javítás már megtörtént, a többinél folyamatban van. A selejtcsökkentés végett hívták fel a figyelmet a MAN-hidak karima- és hídtest-kivágásának felülvizsgálatára. A kovácsládák használatát illetően – a javítási és beszerzési költségekből kiindulva – a jövőben lemezládák vásárlását javasolják. A prezentáció végén, a megtakarítások témakörben a hidraulikaolaj-folyás és -fogyás vizsgálatát, a hídházak nyomáspróbázásának elhagyását, illetve a LIDKÖPIG csúcs nélküli köszörű kiemelőasztalának javítását emelték ki. Házi feladatként többek között foglalkoznak majd a hegesztőhuzal gazdaságosabb beszerzésével, új típusú köszörűkorong használatával, a használaton kívüli gyártóberendezések jövőbeni sorsával és a normaidő csökkentésével. B. F.

5

Cserélhető lapkák mentik meg a szerszámtestet PONGRÁCZ TIBOR ÉRTÉKES ÖTLETE

Október derekán az Ötletládába bedobott javaslatok száma negyvenöt volt. Az azóta eltelt négy hét alatt négy új ötlet érkezett, így az idei ötletek száma egy híján elérte a félszázat. Az alábbiakban azonban nem egy friss javaslattal foglalkozunk, hanem egy olyannal, amely még a nyár folyamán született. A javaslatot értékelték és elfogadták – s a

kalkuláció során bizony nagyon sokra tartották. Vagyis a társaság, továbbá az ötletadó számára is mindenképpen értékes újítással foglalkozunk. Pongrácz Tibor, a szerszámüzemben működő darabolóteam hegesztője a keményfém lapkás marók, kúpos dörzsárak és süllyesztők gyártási költségcsökkentésére adott be javaslatot. Ötletének lényege, hogy az elhasznált keményfém forgácsolószerszámokból a lapkák kiolvaszthatók. Az úgynevezett fészek drótkefével, folyatósugárral vagy szemcseverővel tisztítható. Ezt követően – szükség esetén az egyengetést sem feledve –, új lapkák beforrasztásával a szerszámtest megmenthető és újra meg újra felhasználható. Ily módon a szerszámtestet a lapkák elhasználódása után nem kell újragyártani, hanem a keményfém lapkák cserélhetőségével többször is használhatóvá vált. Mindez persze nem kevés költségmegtakarítást jelent. A társaságunknál immáron éppen húsz esztendeje dolgozó Pongrácz Tibor sürgős megoldásként korábban már alkalmazta ezt az ötletét, ám most a költségtakarékosság érdekében úgymond hivatalossá is tette javaslatát. Nem az azért való elismerés, hanem valóban a jobbító szándék motiválta, miközben az ötletkártyán szavakba öntötte a véleménye szerint legolcsóbb megoldást jelentő alkalmazást. Javaslata kapcsán az is mindenképpen megemlítendő, hogy nem csupán egy típusú szerszámtestnél, hanem több fajtánál is alkalmazható, így aztán a cserélhető lapkának köszönhető megtakarítás még jelentősebb. (B.)

A bizottság öt új projektet indított Egy hónappal ezelőtt arról számoltunk be, hogy a Rába Futómű Kft.-nél létrehozott projektbizottság (vezetője: Pintér István elnök-vezérigazgató, tagjai: Kocsis Sándor operációs és minőségügyi igazgató, dr. Szőcs Károly üzletfejlesztési igazgató, Farkas Ákos értékesítési igazgató, Simon István kontrollingigazgató, Lukács György SCM-igazgató, Szüts Lajos fejlesztési igazgatóhelyettes, Alasztics Gábor karbantartás-vezető) négy téma ügyében határozott termékmegvalósítási projekt indításáról. Az azóta eltelt négy hét a bizottság által öt újabb projektet hívott életre. Kovács József projektmenedzsment- és minőségtervezésteamvezető, a bizottság koordinátora tájékoztatta magazinunkat az új projektekről, melyek közül az egyik a Marmon részére készülő két mintafutóművel foglalkozik. Az elvárás ugyanis az, hogy december közepére összeállítsák a futóműveket, mivel azokat még idén ki is kell szállítani. Bár a határidő rövid, tervszerű, intenzív és nyomon követhető munkával mindez kivitelezhető. A megtervezett folyamathoz ütemterv készült, azaz a projekt elindult. A mintafutóművek komoly üzleti lehetőséget jelenthetnek... Projekt elindításáról és projektcsapat felállításáról határoztak a John Deere számára gyártott tányérkúpkerék-szettek tekintetében is. A partner konstrukciója alapján, vagyis megváltozott számú furattal és módosított felületkezelési követelmény alapján gyártandó tányérkúpkerék-szetteknél ugyancsak szoros a határidő. Hiszen november végéig kell a hat mintaszettet kiszállítani. Egy másik projekt anyagváltással kapcsolatban alakult: vizsgálják egy új alapanyag gyártástechnológiai és alkalmazási megfelelőségét. Mindez általános fejlesztési témát jelent – és a költségcsökkentést célozza. Az ötből két projekt pedig a beszerzéssel függ össze. Az egyik alternatív csapágybeszállító felkutatására indult, míg a másik a 683 típusú futómű beszerzett tételeire vonatkozó költségcsökkentés érdekében jött létre. B. F.

A minőségpontok rendszerében az észrevételek száma az eltelt egy hónap során kettővel nőtt – így most már száznégynél tartunk. A kiosztott minőségpontok száma pedig százhuszonkettőre változott. Az utolsó pontosztásra mindenképpen érdemes kitérnünk, hiszen Aller Zoltán észrevétele, mely során hőkezelés, azaz nemesítés nélküli termékekre bukkant, jelentőségénél fogva öt (!) minőségpontot ért. A 67 ezres futóműgyári üzemcsarnokban dolgozó munkatársunk már be is váltotta pontjait – azokat egy kulacsra és egy szerszámkészletre cserélve.

ELKÉSZÜLT A FUTÓMŰ KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA

Az oktatás minősége a fontos Az állandóan változó környezetben szükség van a változás, a változtatás képességére. A változás alapja a fejlesztés, oktatás, képzés. Erre jó példát szolgáltat a Rába Csoport, amely a talpon maradással és a fejlődéssel válaszolt környezetének különböző kihívásaira. A változásról, a változtatásról lesz szó az alábbi cikkben is, amely a Rába Futómű Kft. új, gyakorlatorientált oktatási stratégiájával foglalkozik. A oktatási stratégia szervesen illeszkedik a megfogalmazott cégstratégiához, amelyből lebontva határozták meg azokat a szervezeteket, csoportokat, munkavállalókat és hiányosságokat, amikre fókuszálva hatékonyan lehet segíteni a cégstratégiában megfogalmazottak valóra váltását. Hiszen a siker tényezői többek között a hiányzó kompetenciák felismerése és pótlása. Így a képzés a jövőbeni tudásmegőrzésből és a kötelező oktatásokból adódik össze. A változást támogató vezetés után a képzési stratégia szolgál alapjául a jövő évre vonatkozó oktatási tervnek, melynek három fő része van. Csontos-Hoffer Katalin képzésfejlesztési vezető részletezéséből megtudtuk, hogy az úgynevezett előírások szerinti oktatások mellett a szervezetek és egyéni fejlesztések jelentik a főbb csoportokat. Az előírások szerinti oktatás részét képezik a kötelező (munkakörök betöltéséhez szükséges

törvények, illetve belső szabályozások írják elő ezeket, mint például a minősített hegesztői vagy a munkavédelmi képzés stb.), illetve a standard (meghatározott tematika alapján, bizonyos időközönként ismétlődnek, mint például a quality, azaz a minőséggel összefüggő ismeretek, vagy a cégismeret, számítástechnikai oktatások, gépismeret stb.) képzések. A szervezetek fejlesztése szintén a cégstratégiából táplálkozik, s olyan oktatási javaslatokat tartalmaz, amelyeket az érintett területek igazgatóival egyeztetve alakítanak ki. Az egyéni fejlesztések tárgyköréhez az OKJ-s és RKJ-s képzések, különféle tréningek és konferenciák tartoznak, de ide illeszthetők a Rába Tudásakadémia formális csoportjai is. – Az egész képzési stratégia alapvető célja a minőségi szemlélet kialakítása és az ahhoz kapcsolódó fejlesztés, fejlődés biztosítása – tette hozzá Csontos-Hoffer Katalin, aki röviden arra is kitért, hogy a képzési stratégia nincs teljesítményértékelés nélkül. – A karrierépítés, az utódlás, de a helyettesítési terv is a teljesítmény értékelése alapján történik. Ebből adódóan a munkavállalóknak folyamatosan mozogniuk kell. Mint ismert, a cégstratégiát 2009-ig határozták meg, ezért aztán az oktatási stratégiát is ilyen távra irányozták elő. Ez egy hosszú folyamat, amelyben az oktatás minden egyes pillérének megvan a jelentősége. – Elsődlegesen a gyakorlatorientált képzésre koncentrálunk és számunkra nem az oktatás mennyisége, hanem a minősége a fontos! – emelte ki a képzésfejlesztési vezető. B. F.

6

MINDINKÁBB ELFOGADOTTAK A CIP-PROGRAMOK

Futóműves cél: év végéig kétszázalékos költségjavulás – Ahogy az a harmadik negyedéves g yorsjelentésből eg yér telműen kiolvasható, az idei üzleti terv feladatait, ha nem is minden soron, de tudtuk követni, viszont a következő év sikeréért újabb lépéseket kell megtennünk – fogalmazott Kocsis Sándor, a Rába Futómű Kft. operációs és minőségügyi igazgatója. – 2007. január elsejére olyan bázist kell elérnünk, amely a jelenlegi szinthez képest további javulást jelent, mivel a 2007-es üzleti évet a prognózisok szerint a jelenleginél kedvezőtlenebb gazdasági és piaci környezet fogja jellemezni. Az energiaárak és egyéb külső szolgáltatások költségének várható növekedése jövőre nehezebb körülményeket okoz, viszont mi minden negatív külső tényező ellenére a pozitív tartományban akarjuk az üzemi eredményt stabilizálni. Kocsis Sándor hozzátette: ez a cél a társaság minden szervezetére és folyamatára komoly terheket ró. Közvetlen költség tekintetében az operációs szervezet felelőssége a két százalékos javulást eredményező bázis elérése az év végére. A cél megvalósítását komoly és szisztematikus tervezésre építettük, minden részleg és szervezet megfogalmazta a területükre vonatkozóan azokat a nem

könnyen elérhető, ám reális célokat, amivel hozzájárulhat az elképzelés megvalósításához. A helyzetet nem könnyíti, viszont mindenképpen örömteli az a tény, hogy az elmúlt években a nagyobb veszteségforrásokat már sikerült azonosítani és megszüntetni, így aztán a további javulás már csak több apró – ám egyáltalán nem elhanyagolható – tényezőből állhat össze. – A termelés területén teamszinten és a főbb költségbázisok szintjén megfogalmaztuk a célokat és az ahhoz vezető utat – tette hozzá az operációs és minőségügyi igazgató. – Az összességében kétszázalékos javulást jelentő bázist tehát még az év végéig el akarjuk érni. A programot folyamatosan nyomon követjük, s bár van kisebb lemaradásunk, a feladatként kitűzött költségcsökkentés továbbra is reális cél! – A megfogalmazott feladatok sorában persze vannak egyszeri intézkedést igénylők, ám több esetben is célszerű a folyamatos fejlesztési program, azaz a CIP betervezése az adott területekre – vette át a szót Hofbauer Éva, a folyamatos fejlesztés szervezet vezetője. – A CIP létjogosultságát jelzi, hogy szervesen kapcsolódik az üzleti terv céljainak eléréséhez, s esetenként még az üzleti céloknál

jobb eredmény produkálására is képes lehet. Hofbauer Éva három CIP-programot emelt ki: a csomagolóanyag- és göngyölegmenedzsmentet, az átállási idő csökkentését, valamint a kiszolgáló területeken az ellátás javítását. – A tengelycsukló gyártósoron az átállási idő csökkentéséért két munkahelyen lefuttattuk a projektet – folytatta a szervezet vezetője. – A feltárt megtakarítási lehetőségeket két csoportba oszthatjuk. Vannak az úgynevezett munkahely-specifikus lehetőségek, amelyek elsődlegesen csak az adott területre érvényesek. És vannak a teamtől független, általánosságban kiterjeszthető javulást hozó megoldások. A cél az, hogy ezek a vizsgálatok elérjék az összes teamet, valamennyi munkahely sorra kerüljön. S bár ez esetben több hónapon át tartó időszakról beszélünk, a hozadéka mindenképpen számottevő lesz! Kocsis Sándor szerint mindez elsősorban a rugalmasságban jelent előrelépést, ami a vevői igényekhez való jobb alkalmazkodást eredményezheti. Márpedig ez a tényező jövőre akár kulcsfontosságú is lehet. Ám nem szabad megfeledkezni az élőmunka hatékonyságának javulásáról, valamint a kibocsátási volumennövekedésről, amely ugyancsak ezzel együtt jár.

Hofbauer Éva a göngyölegmenedzsment tárgykörből a kovácsláda rendelkezésre állásának kérdését emelte ki, amely közvetlenül hozzájárulhat a kétszázalékos eredmény eléréséhez. A téma fontosságát jól jelzi, hogy a Rába Tudásakadémia keretein belül is felvetődött ez a probléma, mint termelést akadályozó tényező. Mint megtudtuk, olyan folyamatot igyekeznek kialakítani, amelyben a produktív tevékenységet végző munkavállaló számára nem jelent feladatot a göngyöleggel történő foglalkozás. A göngyöleg körforgásáért a belső logisztikai szolgáltató lesz a felelős. Konkrét számadatok alapján felmérik a ládaigényeket, és azzal kapcsolatban egy nyilvántartási rendszert is megalkotnak. Az mindenesetre már most látszik, hogy a felmerült, több százas nagyságrendű kovácsláda beszerzésének igénye megalapozatlan. – A CIP-programok és azok elfogadottságának egyértelműen pozitív jele, hogy mind nagyobb létszámban csatlakoznak hozzá a tevékenységet előbbre vinni tudó munkatársak – fűzte hozzá Kocsis Sándor. – A cél az, hogy a CIP-programokban aktív szerepet vállalók számát megtöbbszörözzük. (Baudentisztl)

EGYÉVES A PÁZMÁNY PÉTER PROGRAM

Társaságunk hét projektben érintett A Széchenyi István Egyetem Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpontja (JRET) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával, a Pázmány Péter Program keretében működik a 2006–2008 közötti időszakban. A pályázat keretében elnyert 1,1 milliárd Ft támogatási összeg további 713 millió Ft vállalati forrást mozgósított. A kutatások három fő témakörben folynak: járműipari gyártástechnológia, korszerű járműfőegységek fejlesztése és technológiatranszfer. A tudásközpont konzorciumi partnere a Rába Futómű Kft., a Borsodi Műhely Kft. és a Sapu Bt. A működés első évében kialakultak a kutatási együttműködés formái és a partnerek közösen dolgoznak az elindított kilenc projekten. A kutatási ciklus októberben zárult le,

az eredményeket tartalmazó zárójelentést ezt követően állították össze a partnerek. Az ezt tartalmazó éves jelentés a napokban nyomtatott formában is megjelenik. Mészáros Tamás kontrollingszakértő elmondta, hogy a Rába Futómű Kft. hé t proje kt be n vállalt szerepet . Tancsics Ferenc két, kovácsolással összefüggő projekttel foglalkozik, Herczeg Imre szintén két projektben működik közre. Dr. Fülöp Ernő nevéhez egy projekt köthető, ahogy Opitz Andorhoz és Rákóczy Kálmánhoz is. Utóbbi két esetben a terméket is érdemes nevesíteni: Opitz Andor a Claas és John Deere traktorokhoz készülő, Rákóczy Kálmán pedig a Kamaz, Isuzu és Skoda trolibuszokhoz szánt speciális futómű-konstrukcióval foglalkozik.

A Rába Futómű Kft. az első évben százmillió forintot meghaladó öszszeggel támogatta a program megvalósítását, cserébe állami forrásból erre a célra ötvenmilliót kapott. Ez a tendencia a következő két évre is megmarad, azaz az állami pályázat keretében még százmillió érkezik,

míg társaságunk még kétszázmilliót költ a Pázmány Péter Programra. A munkáról még csak annyit: a projektvezetők által koordinált tevékenységben természetesen több szakember is részt vesz – mind a Rába Futómű Kft. részéről, mind az egyetem oldaláról. (B.)

A JRET éves jelentése a konzorciumi partnerek sorában természetesen foglalkozik társaságunkkal is. „Tradicionális magyar nagyvállalatként a Rába Futómű Kft. érdekeltsége a kutatás-fejlesztésben meglévő hagyományai miatt is nyilvánvaló, melyet több innovációs díj elnyerése is bizonyít. A mintegy kétezer embert foglalkoztató vállalat több jelentős termékcsoporttal van jelen a világpiacon. A cég futóműveket, illetve azok alkatrészeit állítja elő közepes és nehéz tehergépkocsikhoz, buszokhoz, mezőgazdasági és munkagépekhez. A termékskála magában foglalja a mellső, hátsó, hajtott és nem hajtott, kormányzott, nem kormányzott, illetve portál futóműveket és ezek legfontosabb alkatrészeit, főegységeit, vagyis a főhajtóműveket, differenciálműveket, ezek fogaskerekeit, a tengelytesteket és tengelycsuklókat.”

7

MEGKÉRDEZTÜK JÁRMŰVES MUNKATÁRSAINKAT

Elégedettek-e az új reptéri munkahelyükkel? A hivatalos üzemavatás januárig várat magára, de a Rába-holding városréti telephelyéről utolsóként elköltöző Rába Jármű Kft. már nyugodt szívvel nevezheti magát reptéri cégnek. A beszállító partnerek kamionjai a Martin úti címen, a 28 ezres csarnokban szabadulnak meg rakományuktól, októberben olyan kulcsgépek költöztek át és álltak üzembe a Reptéren, mint például az acélszemcsés fúvató, a lézervágógép, a plazmavágók és az élhajlítók. A legutóbbi hetek sem voltak eseménytelenek, novemberi feladat többek között a hegesztő munkahelyek, a Benford-gyártósor, a kísérleti üzemi alkatrészgyártó gépek, valamint a tehergépkocsik és autóbuszok alvázait gyártó sor áttelepítése.

Költöznek az emberek is, a Rába Jármű Kft. kétszázötven munkatársának túlnyomó többsége már a Reptéren dolgozik. Ahogy már beszámoltunk róla, az ésszerűbb gyártás jeleként a 28 ezres csarnok 19 ezer négyzetméterét, a réginél 30 százalékkal kisebb területet foglal el a társaság. Takács László gyártásfejlesztési vezető ősz eleji nyilatkozata szerint a gépek, berendezések, diagnosztikai sorok és persze az emberek költözködése lehetőséget nyújt a korszerűsítésre, a munkafolyamatok újragondolására, az európai gyártási környezet kialakítására. November közepén a Rába Jármű Kft. négy munkatársát kérdeztük arról, hogyan érzik magukat az új munkahelyen.

Ferecskó György, cellavezető – Kedvelem a Repteret, 1963-ban itt, a 06-os csarnokban, a mai gabonaraktárban kezdtem a szakmát, és éveket töltöttem el többek között az öntöde hidegüzemi részén is. Talán csak a közlekedés a problémás, autóval Marcalvárosból gyorsabban elérhető a vasúti jármű, mint a reptéri telephely. Többet kell utazniuk a szlovákiai kollégáknak és a Pápa felől vonattal érkezőknek is. Mindez persze egyéni probléma, a lényeg az, hogy ergonómiai szempontból jobb helyre kerültünk, a telepítés folyamán felépíthettük a technológiai sort, ésszerűsítettük a gyártási folyamatokat, lerövidítettük a szállítási útvonalakat. A csarnokot persze még be kell lakni, s az is sokat lendítene a dolgon, ha az illetékesek a gázgyár felé megnyitnának egy új teherportát.

Pirik Imre, esztergályos – Negyvenegy éve, harmadéves tanulóként kezdtem a munkát a vasúti jármű vagon gépműhelyében. Eddig kétszer költözködtem, az ezredforduló táján kerültem a hídház üzembe, idén augusztusban a reptéri 28 ezres csarnokba. Úgy gondolom, az első váltás volt a nehezebb, a problémásabb, most ugyanis a Reptéren ugyanaz a munkám, mint ami a hídház üzemben volt. A gépemet kicsit rendbe tettük, de az is a régi, a munka ritmusában, a kiszolgálás színvonalában sem érzek jelentős változást. A fejlesztések persze meglátszanak a környezeten, a műhely világosabb és tisztább, egy ilyen helyen szívesebben dolgozik az ember. A közlekedésre se panaszkodhatok, a buszmegálló ugyanúgy a gyár előtt van, ugyanazzal a busszal jövök és megyek, mint régen. Győrladaméron élek, céljárat van a falu és a gyár között.

Csonka György, CNC-gépkezelő – Három évet szakmunkástanulóként, három évet a lézervágó gép kezelőjeként töltöttem el a régi telephelyen. Október közepén települtünk át, azóta az élhajlítón dolgozom. Értek hozzá, kiképeztek több gép kezelésére is, de kissé szokatlan ez a munkakör. Segít, hogy lényegesen jobbak a munkakörülmények, a gépek közelebb vannak egymáshoz, a munkafolyamat praktikusabban van kialakítva, mint a régi műhelyben. Minden kéznél van, nem kell anyagért, szerszámért a csarnok másik végébe rohangálni. A bejárással sincs problémám. Nagyszentjánosi vagyok, a folyamatos műszak miatt kifizetődőbb autóval közlekedni.

Csordás Hajnalka, gyártástervező – A vasúti járműben hét év alatt több irodaépületben is dolgoztam, nem újdonság számomra a költözködés. A Reptéren korábban sohasem jártam, egyelőre ismerkedek a környezettel, egy-két sétán már túl vagyok. A munkakörülmények jók, az irodák színvonalasak, minden frissen festett, higiénikus, a mosdókat is megfelelően felújították. A közlekedéssel sincs gond. Péren lakom, az Ipar utcai megállónál szállok át a helyi járatú autóbuszra. Ha kocsival jövök, rövidebb ideig tart az út, mint korábban.

8

Gazdasági, pénzügyi kérdések a Rába A Rába Tudásakadémia III/2. moduljának hallgatói számára két kérdést fogalmaztunk meg. 1. Egy vállalat életében fontosnak érzi-e, hogy a munkavállalók rendelkezzenek pénzügyi, gazdasági ismeretekkel? 2. Miben látja a Rába tartalékait, leépítendő veszteségforrásait? A kérdésekre az alábbi válaszok születtek: KIS GÁBOR: 1. Mindenképpen fontos, hog y a munkavállalók – munkakörüktől és pozíciójuktól függően – megfelelő gazdasági szemlélettel rendelkezzenek, hiszen ezáltal a vezetőség minőségre és termelékenységre vonatkozó igényei könynyebben megvalósulnak, a dolgozóknak nem kell mindig „elmagyarázni”, hogy milyen óriási pénzösszegeket emészt fel egy-egy hiba feltárása, javítása, a szállítási határidők túllépése és a termelékenység romlása. 2. Véleményem szerint a Rába legnagyobb veszteségei a készletekben, továbbá a sokszínű termékpalettából adódó gyártási és logisztikai problémákban rejlenek. Sokat segítene a helyzeten a további profiltisztítás, a „húzó” termékekre kell jobban koncentrálni, azokból növelni a termelési volument, a veszteséges, illetve a kis darabszámban gyártott termékeinkről pedig lemondani. REICHARDT RÓBERT: 1. Természetesen legyen, a teamvezetők félévenként oktassák és tájékoztassák a beosztottakat. 2. Legnagyobb tartalékaink: teljesítménynövelés. A munkaruhacsere, mérőeszközbeméretés, hitelesíttetés ideje csökkenti a produktív teljesítményt. A fizikai dolgozók ösztönzőrendszerének felülvizsgálata, teamenként más szabályozók beépítése (a jelenlegi egyes területeken már nem ösztönöz). Megfelelő minőségű acélöntvény előgyártmányok beszerzése. Ne kelljen plusz költséggel plusz műveleteket elvégezni (röntgenezés, mágneses repedésvizsgálat, kontúrjavítás). A magas anyagselejt-százalék (homokzárvány, gázzárvány) csökkentésével ráfordított erőforrások takaríthatóak meg. Selejtköltségek csökkentése – a fizikai dolgozók szakmai továbbképzésével. Energiafelhasználás csökkentése – a műhelyekben fűtési időszakban a teherforgalom leszűkítése egy kapura; meglévő automata kapu és légfüggöny összehangolása (egyidejű működés). Szerszámfelhasználás csökkentése – forgácsolószerszámok optimális ideig történő használata, lehetőség szerinti egységesítés bevezetése. BOGNÁR ZOLTÁN: 1. Részben igen. Véleményem szerint a vállalat egyes szereplőinek nagymértékben eltérő tudásanyagra és tudásmennyiségre van szükségük, munkájuk költséghatékony

ellátása érdekében. Alapvető elvárások persze mindenkivel szemben kellenek. Ilyen például az energiával, anyagokkal, eszközökkel való gazdálkodás, amit szerintem az emberek mindennapjainkban otthon is alkalmaznak, tehát takarékoskodnak a villannyal, vízzel, óvják a használati berendezéseiket, eszközeiket. 2. A kérdést nem tartom egyszerűen megválaszolhatónak. A veszteségforrások – egyes nyilvánvaló eset kivételével – egy összetett vizsgálati folyamat eredményeként tárhatók fel. Az esetek egy részében bizony befektetésekkel lehetne a leghatékonyabban megszüntetni a veszteségeket. Megoldásként szóba jöhet a folyamatok átszervezése, de akkor különböző hatástanulmányokra van szükség, mert előfordulhat, hogy az egyik helyen módosított folyamat a másik munkaterületen még nagyobb problémákat fog okozni. Ezen kívül nemcsak a közvetlen termelésben kellene keresni a veszteségeket, hanem a Rába különböző partneri szerződéseiben is előnyösebb feltételeket lehetne kialakítani a cég szempontjából. Úgy gondolom, a Rába potenciális tartalékai között mindenképpen jelen van a speciális területeken alkalmazható futóművek fejlesztése és gyártása, mivel ebben a piaci szegmensben csak kevés gyártó van, a Rába számára rendelkezésre áll mind a szakmai tudás, mind a hosszú évek alatt összegyűlt széles adatbázis és tapasztalat. MAJOR BALÁZS: 1. Mindenki rendelkezik gazdasági szemlélettel, hisz mindenkinek van saját költségvetése a saját háztartásához kapcsolódóan, amit menedzselni kell. A feladat az, hogy a magánéletbeli gazdasági szemléletet bevigyük a munkahelyre. Otthon is elzárjuk a csapot, ha nem szükséges, hogy folyjon! 2. A Rába tartaléka még ma is a szellemi tőkében rejlik, ugyanakkor ez lehet az egyik legnagyobb veszteségforrása is. A munkatársakat képességeik alapján, a megfelelő helyen kell alkalmazni, természetesen a megfelelő motiváció biztosításával. A motiváció nem csak pénzt jelent! TIBOLD ISTVÁN: 1. Úgy gondolom, hogy mindenki, aki önállóan, saját háztartást vezetve él, rendelkezik bizonyos gazdasági szemlélettel. Otthonunkban is fizetnünk kell a gázfogyasztásért, a felhasznált ví-

zért, villamosáramért, továbbá fizetünk a boltban a főzéshez szükséges „alapanyagokért”. Fontos, hogy adott bevétel (bér-fizetés) mellett minimális kiadásaink legyenek! Ezért spórolunk (takarékoskodunk) a vízzel, gázzal, villamos árammal. A megmaradt pénzt (profitot) szórakozásra fordíthatjuk, egyéb extra igényeinket elégíthetjük ki. Ugyanez történik egy vállalat esetében is. A profit érdekében, amiért egy gazdasági társaság létrejött, adott bevételek mellett a költségek csökkentése a cél. A munkatársakkal az említett párhuzamot kell elfogadtatni, megértetni. 2. Minden mögött ott áll az ember, az emberi tevékenység. A munkatársak aktív bevonásával közösen, és itt a „közösen”-en van a hangsúly, a kitűzött célokat el lehet érni. Minden veszteség, amit a vevő nem fizet meg. Saját területemen az alábbi feladatokat tűztem ki célul: – Átszerelések számának, időtartamának csökkentése. – Munkaidő 480 percének produktív, hatékony kidolgoztatása. – Technológiaienergia-költségek csökkentése (veszteségek felszámolása). – Selejtkár, javítási költségek csökkentése. – A munkatársakban rejlő passzív tudás „előcsalogatása”. FAJKUSZ JÓZSEF: 1. A munkavállalót érdekeltté kell tenni a gazdasági szemlélet elsajátításában, ennek tudatában, gazdaságosabban lehetne felhasználni például az energiát, és a gyártáshoz szükséges különféle eszközöket, amely költségcsökkenést eredményez. 2. A Rába tartalékát képezheti a munkavállalók szaktudása, a munkaidő és a munkaerő jobb kihasználása. A minőségi szemlélet tudatosítása fontos, mert az egyik fő veszteségforrás, a minőség – költségcsökkenéséhez vezet. KALMÁR ANDRÁS: 1. Sze r i n t e m a m u n kavállalóknak egyfajta Rába - specif ikus gazdasági szemlélettel szükséges lenne rendelkezniük, hogy rálátást nyerjenek munkahelyük gazdasági helyzetére. Ezáltal lehetőségük lenne észlelni saját munkájuk értékét. 2. Úgy gondolom, hogy a Rába bennünk, azaz a munkavállalókban látja a tartalékokat, mert negyvenöt főt azért iskoláztak be, hogy a gyár által kitűzött célokat szem előtt tartva az itt megszerzett tapasztalatokat alkalmazva munkahelyünkön – szorosan vett környezetünkben – a veszteségforrásokat csökkentsük és ebben minden kollégánk segítségére legyünk.

9

Tudásakadémia III/2. csoportjához RETTESI ISTVÁN: 1. Egy alkatrészgyártási költségszámítás során a tapasztalt anyagköltség, bérköltség, energiaköltség a r á nyok megdöb bentő képet mutattak számomra. Előrevivőnek gondolom, ha kollégáink az általuk gyártott termékek vonatkozásában ilyen adatokat megismernének, amelyek révén tudatosulhatna bennük, hogy milyen értékű alapanyaggal vagy félkész termékkel dolgoznak, és ez az érték mennyivel növekszik a náluk végzett művelet során. Ezzel egyértelművé válna mindenki számára, hogy mit ér a munkája a vállalat – azaz mindannyiunk számára, illetve hogy a hibás termékeket minél korábbi fázisban ki kell szűrni. 2. A 67 000-es csarnokban rengeteg félkész termék vár további megmunkálásra, ez lassú készletforgást jelez. A magas alapanyagköltségek mellett ez azt jelenti, hogy hosszú ideig várakozik befektetett pénzünk anélkül, hogy többletet termelne. További veszteségforrás a kis tételnagyság miatt szükséges átszerelések, és az ezzel járó többletköltségek – első darab beméretése, korrekciózás és újramérés, laborvizsgálat stb. nagy száma. A gazdaságos működés a megrendelések, alapanyag-beszállítások, gyártásitétel-nagyságok, kiszállítási egységek minél optimálisabb beállítását követeli meg. TÓT H N É H O RVÁT H ZSUZSANNA: 1. A vállalat minden egyes munkavállalójának rendelkeznie kell közgazdasági szemlélettel. A dolgozók ismerjék fel a pazarlások, veszteségek forrását, és tegyenek ellene. A ve zetők, menedzserek és egyes funkcionális területeken dolgozók (például beszerzés, értékesítés, technológia stb.) konkrét gazdasági ismerettel, tudással kell, hogy rendelkezzenek. Tisztában kell lenniük azzal, hogy a tevékenységük, döntésük milyen hatással van a vállalat eredményére. 2. A teljes értéklánc folyamata során jelen vannak tartalékok és leépíthető veszteségforrások, kezdve a beszerzéstől, a vevőtől való pénzbeszedés fázisáig. A beszerzés az optimális anyagkészletnagyság meghatározásáér t , és a szükséges mennyiség biztosításáért, a termelés a határidőre történő gyártásért és a selejtszázalék csökkentéséért, a karbantartás a gépek állapotáért, a menedzsment a szükséges döntések meghozataláért (pl. amortizálódott gépek pótlása) az értékesítés a vevővel való kommunikációért és vevőkiszolgálásért felelős. A veszteség leépítésének egy részéhez pénzforrások kellenek, de a veszteség jelentős része a nem kellő mértékű odafigyelésből, hanyagságból, pazarlásból és hiányból származik, mely jobb munkaszervezéssel, fegyelemmel és minőségi munkára való törekvéssel csökkenthető. Véleményem szerint minden területen van lehetőség a minőség javítására, ezáltal a veszteség leépítésére.

VILLÁM SÁNDOR: 1. Véleményem szerint fontos, hogy a vállalat minden dolgozója rendelkezzen gazdasági szemlélettel illetve ismerettel, mert akkor azt alkalmazni tudja a munkavégzése során. 2. A veszteségforrások csökkentéséért szükségesnek tartom a végrehajtói szinten a termelésben dolgozó munkatársak tájékoztatását azokról az előfordult, illetve előfordulható hibákról, amelyek veszteséget okoz(hat)nak a vállalatnak az adott munkaterületen. Azokra a veszteségforrásokra gondolok, melyek tudatosabb odafigyeléssel feltárhatók egy adott szinten a technológiai folyamat során, és nem a végső fázisban, a kész darabnál derül ki, amikor már az utána elvégzett műveletek feleslegesek, mert az alkatrész selejtes és el kell dobni. Ezeknek a veszteségforrásoknak az összegyűjtése, a hiba által keletkezett veszteség számszerűsítése, és ezek ismertetése a dolgozókkal megfelelő motivációt nyújthat ahhoz, hogy nagyobb odafigyeléssel elkerüljék a jelentősebb veszteség kialakulását. Természetesen a veszteségek csökkentésére tett erőfeszítések eredményét is ismertetni kell a dolgozókkal, hogy lássák a munkájuk eredményét. Ez, azt hiszem, egyfajta szemléletváltást igényel a termelési folyamatban. PÓNÁCZ ZOLTÁN: 1. Rendkívül fontos, hogy a munkavállalók rendelkezzenek gazdasági ismeretekkel. Például legyen fogalma minden dolgozónak arról, hogy ha selejtet gyárt, milyen károk keletkeznek, lásson tisztán az anyag-, energia- és egyéb költségben, hiszen az újragyártás további gépi kapacitásokat köt le, ami veszélyezteti a határidőre történő pontos szállítást. 2., A veszteségek felszámolása egyben tartalékforrást is jelent. Például jobb munkaszervezéssel, gazdaságos sorozatnagyságok programozásával a formázásnál a mintacserék száma csökkenthető. A különböző energiaféleségek takarékos felhasználásában is van javítanivalónk, főként a személyes odafigyelés tekintetében. MOLNÁR ISTVÁN 1. Igen, mindenképpen hasznos lehet. 2. A saját területem a termékvizsgálatok végzése. Itt talán a felesleges, értelmetlen vizsgálat folytatása vagy végzése jelenthet veszteséget. MAGYAR ZOLTÁN 1. Feltétlen fontos, mert csak így tudnak a saját területük igazi gazdája lenni, a leggazdaságosabban dolgozni. Gazdaságossági motivációk csak lendíthetnek az eredményen. 2. Igen sok szellemi tartalékot lehetne aktivizálni megfelelő elismeréssel, támogatással. A dolgozók

a hétköznapi beszélgetések során elmondják ötleteiket, de szerintük ez senkit nem érdekel. Sajnos még érezhető az aláfölé rendeltségi viszony olyan értelmezése, hogy: „Te csak azt csináld, amit mondok!". Továbbfűzve a gondolatot: „Te csak ne gondolkodj, nem az a feladatod, nem azt mondtam neked". Ezen jó lenne változtatni. HEGEDŰS GYULA: 1. Véleményem szerint a cég minden munka vállalójának megfelelő gazdasági szemlélettel kell megközelítenie a problémákat. Már eddigi munkám során is próbáltam arra fektetni a súlyt, hogy közvetlen munkatársaim érzékeljék az információk, döntések hátterében lévő pénzügyi kérdéseket. 2. Az én nézőpontomból a túl komplex beszállítói lánc okozza a nehézségek nagy részét. A bonyolult beszállítói lánc problémáit egy meglehetősen bonyolult belső információs rendszer is fokozza, a problémák megoldását tovább lassítja. Ennek feloldását relatív kis projektekben látom, amelyek minden lépése a beszállítói lánc hatékonyabb együttműködésére irányul, amelyek szervezeti szempontból könnyen koordinálhatóak és megfelelő erőforrással is rendelkeznek a szükséges fejlesztésekhez. Az ilyen problémamegoldó csoportok figyelmének azonban ki kell terjednie a lehető legtöbb kulcs üzleti mutató összefüggéseire az adott területen. HORVÁTH ISTVÁN: 1. Minden munkavállalónak törekedni, erőfeszítést kell tenni a tudásának megfelelően az eredményes munkavégzésen túl a – véleményem szerint fontosabb – hatékony munkavégzés eléréséért, ami lehet, hogy köznapi szóhasználatban nem, de működési ér telemben alapvető közgazdasági szemlélet. Véleményem szerint ezek a folyamatok elindultak, de még további javulást kell elérni. 2. Tartalékokat látok a „kézzel" fogható dolgokon túl az identitástudatban, amelynek hiánya veszteségekhez vezethet. Fontos lenne a Rába „családhoz" való tartozás érzésének újbóli erősödése. A munkáltatónak és a munkavállalóknak kellő súllyal éreznie kell az egymásra utaltságot, meg kell tudni érteni egymás problémáit, és meg kell tudni találni ezek orvosolásának módját. Amennyiben ez pozitív irányba mozdul el, véleményem szerint a fizikai értelemben vett veszteségforrások is csökkenhetnek, lesznek kimutatható eredmények is.

10

IX. GYŐRI LEVÉLTÁRI NAP

Száztíz éves a Rába Győr három levéltára, a városi, a megyei és az egyházmegyei intézmény kilencedik alkalommal rendezte meg közös szakmai konferenciáját. A IX. Győri Levéltári Napra november 8-án, a Püspökvár Apor-termében került sor, a levéltárosok, a történészek és a múlt dolgai iránt érdeklődő nagyközönség tizenegy előadást hallgatott meg. Áldozó István, a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár igazgatóhelyettese a 110. születésnapját ünneplő Rába Járműipari Holding alapítását és piacra lépésének első éveit idézte fel.

elitet dr. Fischer Sándor országgyűlési képviselő, valamint Zechmeister Károly polgármester, a gazdasági elitet pedig a Győri Szeszgyár fő részvényesei, Lederer Emil és Lederer Richárd képviselték. A megbeszélésen döntöttek a Vagongyár alapításáról, majd 1896. december 20-án a részvényjegyzési ívet is kibocsátották. Az eredményes részvényjegyzéseknek köszönhetően 1896. december 28-án a Győrvárosi és Megyei Takarékpénztár helyiségében összeült a Magyar Vagon- és Gépgyár Részvénytársaság alakuló közgyűlése. Az alakuló közgyűlésen kiderült, hogy a legtöbb részvényt Lederer Emil bécsi üzletember, a Győri Szeszgyár tulajdonosa jegyezte, méghozzá 2600 darabot. A részvények értéke egyébként darabonként 100 forint volt. A főbb részvényesek a következő személyek voltak: részvényes neve

részvények száma

Feldbacher Rudolf

50 db

Dr. Fischer Sándor

50 db

Lederer Emil

2600 db

Lederer Richárd

1800 db

Kaczander Zsigmond

50 db

Dr. Rapoch Frigyes

50 db

Szávay Gyula

50 db

Wottitz Gusztáv

50 db

Wottitz Károly Összesen:

50 db 5000 db

mond, Kaczander Zsigmond, dr. Rapoch Frigyes, valamint Szávay Gyula lettek a tagjai. Az igazgatósági tagok éves tiszteletdíja egyébként 2500, a felügyelőbizottság tagjaié pedig 600 forint volt. A cégalapítás törvényeit tiszteletben tartva el kellett készíteni a Magyar Vagon- és Gépgyár Részvénytársaság alapszabályait is. Az alapszabály első pontjában megnevezték a vállalat fő célját: „wagonoknak, gépeknek és gőzkazánoknak gyári készítése, mindennemű villanyos telepeknek és berendezéseknek előállítása, ezen gyáraknak üzembe hozatala és ezen nemkülönben a kapcsolatos úgy egyéb iparoknak és melléküzemeknek folytatása…”. Az alapító okiratban rendelkeztek tartalékalapok képzéséről is. Az első években a vállalat tiszta nyereségének 5% -át egy tartalékalapba fizették be, addig, amíg a tartalékalap összege az alaptőke összegét el nem érte. Ezt a tartalékalapot részben a társasági vagyon növelésére, részben az esetleges veszteségek pótlására kívánták fordítani. A gépek, gyári eszközök és üzleti felszerelések elhasználódása folytán értékcsökkenés pótlására törlesztési tartalékalapot létesítettek. A tartalékalapok létesítésének joga a többi üzleti tevékenységhez hasonlóan elsősorban a közgyűlés hatáskörébe tartozott. A vállalat első évei meglehetősen jól sikerültek, az első üzletévben 8500, a második üzletévben közel 40 ezer forintos nyereséget sikerült termelni. A piaci igények

A részvénytársaság alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve – 1896-ból Áldozó István: A Magyar Vagon- és Gépgyár alapítása A dualizmus időszakát gazdasági szempontból a magyar történelem legsikeresebb periódusaként tarthatjuk számon. Az 1873. évi és az 1900-as évek elején jelentkező gazdasági válságokat leszámítva szinte töretlenül fejlődött Európa és természetesen az Osztrák–Magyar Monarchia gazdasága is. Világszerte ipari üzemek sokasága alakult, ezért ezt a korszakot a német nyelvterületen „Gründezeit”-ként szokták emlegetni. Szerencsére, ebben a növekedési periódusban hazánk, s természetesen Győr városa is részesült az ipari és mezőgazdasági fejlődés áldásából. A Győrött székelő Magyar Vagon- és Gépgyár a dualizmus második gyáralapítási fázisában, 1896-ban jött létre. Elsőként érdemes számba venni, mely tényezők játszottak szerepet abban, hogy e méltán híres nehézipari üzem Győr városában telepedett le. Az első telepítő tényező a város földrajzi fekvése volt. Győr ugyanis a monarchia két gazdaságilag prosperáló fővárosa, Bécs és Buda-

pest között félúton helyezkedik el. E két világváros dinamikus növekedése Győr városára is jótékony hatással volt. Ezen kívül nem feledkezhetünk el Pozsony vonzerejéről sem, Győr tulajdonképpen az Osztrák–Magyar Monarchia magyar felének északnyugati részén Pozsonynak volt a gazdasági ellenpólusa. A második, s talán ennél sokkal fontosabb telepítő tényező volt a város közlekedési helyzete. Győr ugyanis már a dualizmus korában is a térség vasúti, közúti és folyami csomópontja volt, s a közlekedési gócpont eleve vonzást gyakorolt egy közlekedési eszközöket gyártó ipari üzem letelepedésére. A politikai tényezők közül érdemes megemlíteni Zechmeister Károly polgármester szerepét, aki a kultúra mellett a város gazdasági fejlődését is lelkesen támogatta. Hosszas előkészületek után 1896. március 27-én Győr város politikai és gazdasági elitje összeült, hogy konkrét tárgyalásokat kezdjenek a Vagongyár alapításáról. A tárgyaláson a politikai

Az első gyártmány: petróleumszállító tartálykocsi – 1867-ből A felsoroltakból könnyen kiszámítható, hogy a vállalat 500 ezer forintos alaptőkével jött létre, s a beruházásból elsősorban a Lederer család vette ki a részét, amelynek tagjai egyébként a részvényeknek közel a 90%-át birtokolták. Mivel 25 darab részvényenként volt egy szavazati joga egy személynek, a Lederer család az első tíz év közgyűlésein mindig könnyen érvényesíthette akaratát. Az alakuló közgyűlés legfontosabb napirendi pontja az igazgatósági tagok és a felügyelő-bizottsági tagok megválasztása volt. Az igazgatóság tagjának három évre dr. Fischer Sándort, Lederer Emilt és Richárdot, valamint Wottitz Gusztávot és Károlyt választották meg. A felügyelőbizottságnak dr. Deáky Zsig-

kielégítésére komolyabb beruházásokat kellett végrehajtani, ezért a vállalat alaptőkéjét 1899-ben részvénykibocsátás révén 2 millió forintra kellett felemelni, majd 1901-re az újabb részvénykibocsátásnak köszönhetően a gyár már 4 millió forintos alaptőkével rendelkezett. A vállalat az alapító okiratban leírtaknak megfelelően először vasúti kocsik és gőzkazánok gyártásával foglalkozott. A győri üzem egyik legismertebb terméke a korai időkben a Rába Múzeumhoz tartozó petróleumszállító tartálykocsi volt, amelyet a Galíciai-Kárpáti Petróleum Részvénytársaságnak készítettek. Neves termék volt még a Magyar Kőszénbánya Rt. részére gyártott szénszállító kocsi is. Az 1900-as évek elején jelentkező gazdasági válság miatt azonban

11

A MAGYAR GÉPJÁRMŰGYÁRTÁS ELSŐ FÉLÉVE

Társaságunkról is szól a statisztika

A Vagongyár látképe 1900 körül a gyárnak hamarosan komoly értékesítési nehézségekkel kellett szembenéznie. A vállalat vezetése a válságból való kilábalásra két utat választott. A hagyományos monarchiabeli piacon túl külföldi megrendelésekre kezdtek gyártani részben tehervagonokat, részben személyszállító kocsikat. A gyár elsősorban a Brit Gyarmatbirodalom Európán túli részeibe, így Dél-Afrikába és Egyiptomba szállított személyszállító kocsikat és étkezőkocsikat. A gyárvezetés a piaci kihívásokra rugalmasan reagálva igyekezett a vállalat termékskáláját is szélesíteni. Elsőként a Híd- és Vasszerkezeti Osztályt hozták létre, amely részleg az ország távolabbi részébe is szállított hídszerkezeteket. Emellett meghonosították a közúti járműgyártást is. Az első világháború előtt gyártott közúti járművek közül a „Rába V” típusú teherautót, az „Alpha” típusú sportkocsit, valamint a „Rába-Grand” személygépkocsit említeném meg. A termékskála szélesítése komoly beruházást igényelt, amelynek pénzügyi fedezetét az akkori tulajdonosi kör már nem tudta előteremteni. Ezért a Lederer család a részvényeit eladta a „Wiener Bankverein”nek, s 1906-tól kezdve egészen a második

világháború előtti időkig e nagy múltú bécsi bank volt a Vagongyár legfőbb részvényese. Az idő előrehaladtával, s a gyár gazdasági fejlődésével párhuzamosan a vasúti járműgyártáson belül a személyszállító kocsik gyártásának az aránya is fokozatosan növekedett. A személyszállító kocsik gyártása a bonyolultabb technikai eljárás miatt lényegesen több munkaórát igényelt, emiatt a foglalkoztatottak száma is növekedett. A gyáralapítás mind a város, mind pedig az ország számára nagy jelentőségű volt. Tulajdonképpen az 1896. március 27-ei bölcs döntésnek köszönhető, hogy Győr ipari város lett, s a tehetséges vállalatvezetés a gyárat hamarosan az ország egyik legjelentősebb ipari üzemévé tette. A millennium évéig csak Budapesten és Temesváron volt vasúti kocsigyártó üzem, a Dunántúlon Győrben alapították az első jelentős, közlekedési eszközöket előállító gyárat. A kezdeti időkben a gyár elsősorban győri munkásokat foglalkoztatott, hamarosan azonban a környékbeli falvak lakói is a gyárban keresték kenyerüket. A vállalatnak a történelem folyamán többször kellett nehézségekkel szembenéznie, azonban a tulajdonosi kör vagy a vállalat vezetése mindig megtalálta a helyes utat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Gépjárműipari Szövetség (MGSZ) féléves jelentéseiről Onódi Gábor írt összefoglalót az Autótechnika októberi számában. A KSH adataiból kiderül, hogy 2006. június 30-án – a fegyveres testületek gépjárműveit nem számítva – 3 535 024 darab közúti gépjármű volt forgalomban Magyarországon. Az állomány hat hónap alatt közel nyolcvanezerrel bővült, miközben az átlagéletkor 10,5-ről 10,4 évre csökkent. Az MGSZ tájékoztatója megemlíti, hogy hazánkban az Audi és a Suzuki gyárt személyautót. Darabszámot tekintve mindenképpen az utóbbi a jelentősebb, hiszen míg az Audi Győrött az első félévben valamivel többet, mint ötezret gyártott (azt is mind exportra), addig a Suzuki 77 ezret meghaladó számban állított elő személyautót (ebből közel hatvanezer került a határainkon túlra) Esztergomban.

A haszonjárműveket illetően is két gyártóval számolhatunk. A Schwarzmüller első félévi darabszáma meghaladja az ezerkétszázat (felét exportálja), a másik gyártó nevéhez 42 haszongépjármű gyártása fűződik. Ez utóbbi a Rába Jármű Kft., amely ezeket a járműveket a magyar honvédségi tender keretein belül készítette. Társaságunk szóba kerül a hazai autóbusz-gyártásról szóló statisztika keretében is. A NABI 182 autóbusza mellett a Rába Jármű Kft. 22 midibusszal szerepel a listán. Az elemzés kitér arra is, hogy ezen gyártásunk a csekély darabszám mellett azonban már így is meghaladja a tavalyi egész évit. Összességében a tanulmány megállapítja: az idei év első hat hónapjában közel 84 ezer gépjárművet gyártottak Magyarországon, ami arra utal, hogy az ez évi termelés – főként a Suzuki fejlődésének köszönhetően – meghaladja a 2005-ös adatot.

Gáz van a gázautókkal A z eladási adatok alapján Né metországban úgy vélik: hiába a tisztán földgázzal hajtott autók állami támogatottsága, az elenyészően alacsony kereslet is arról árulkodik, hogy a gázautók nagy

piaci áttörésére hiába is várunk. A hibrid autókban véleményük szerint nagyobb potenciál rejtőzik – erre utal, hogy ma már német földön ebből a típusból többet adnak el, mint gázautókból.

Egy példa a költségcsökkentésre A Rába Grand – 1918

Lapinformációk szerint a Volkswagen-konszern 2008-ig ötmilliárd euróval kívánja csökkenteni az anyagköltségét. Ennek megvalósítása és a fémekkel történő spórolás érdekében megvizsgálják azt, hogy egy 0,3 milliméter vastag lemez vajon ugyanolyan jól használható-e, mint egy 0,5 milliméteres. Költségszempontok alapján, no és a nagy európai acélbeszállítóktól való függőség mérséklése érdekében a Volkswagen mind inkább kelet felé tekint. Jellemző, hogy acélszükségletének a harmadát már így is Kínából és Oroszországból szerzi be...

12

AZ AUTOPOLIS, MINT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM

Kulcsprojektek és vállalati igények A közelmúltban a megyei kereskedelmi és iparkamara székházában tartottak konferenciát, amely arra kereste a választ, hogy hol is tart ma az Autopolis, azaz a nyugat-magyarországi fejlesztési pólus programja. A találkozó során felvázolták, melyek is azok a kulcsprojektek, azaz a program egészét tekintve kiemelt jelentőségű, gazdaságfejlesztés kereteit meghatározó kezdeményezések. Segítségükkel lehetőség nyílik arra, hogy az Autopolis hosszú távú víziója valóra váljon, azaz létrejöjjön egy nemzetközileg is versenyképes, tudásalapú magyar gazdaság. A következő hét esztendő stratégiai projektjeit szeretnék a vállalati igényeknek megfelelően, azokra építve alakítani. – Győr a járműiparra, a világgazdaság egyik legdinamikusabb ágazatára építve Autopolisként pozicionálja magát, ami a hag yományokat és a je le nlegi peremfeltételeket figyelembe véve, minden bizonnyal a legjobb döntés. Az ipari bázisok és a Széchenyi Egyetemhez jórészt köthető tudásbázisok optimális feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy a város tudásalapú gazdasága kialakuljon, fejlődjön és hosszú távon biztosítsa a szükséges versenyképességet – nyilatkozta dr. Rechnitzer János professzor, a Széchenyi István Egyetem dékánja.

– A járműipar van akkora szegmens, mely egy Győr központú régiónál lényegesen nagyobbat is képes lenne eltartani. A tudás térben koncentrálódik és emiatt jelennek meg az agglomerációs előnyöket hasznosító klaszterek, így jött létre a már létező autóipari klaszter is. Győr ipari tradíciói, az egyetem és elődjének erős műszaki karai mind-mind hozzájárultak az autóipari specializáció feltételeinek létrejöttéhez – fogalmazott Mayer Gábor, a Győri Fejlesztési Pólus Kft. ügyvezető igazgatója. Az Autopolis hét kulcsprojektje: innovációs klaszterszolgáltatások; egyetemi kutatási alapinfrastruktúrák megteremtése; INNO-RAAB Tudáspark és K+F együttműködések; TECHNONET Autóipari Technológiai Kompetencia Központ; szakképzési program; bioüzemanyag-gyártás; Autóipari Beszállítói Park. A konferencián dr. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára is felszólalt , kiemelve: minden idők legnagyobb fe jle szt é si for r á sá hoz jut hatunk a meg fe le lő pályá zatokkal. Mint mondta, cél a tartós és kiegyensúlyozot t növekedési pálya . Ennek pedig Magyarországon megvan az alapja. Alátámasztásul hozzátette:

minden magyar leány vállalat jobb eredményeket ér el, mint a külföldi anyavállalata... A konferenciák előadásain csak úgy röpködtek a forintmilliárdok százai, no és a figyelmeztetések, hogy ezek elnyeréséhez kidolgozott programokra és összefogásra van szükség minden érintett részéről. – Az Autopolis jövőképe, stratégiája számos lehetőséget rejt magában, koherens egész, amely összhangban áll a fejlesztési célokkal. Győr esetében különösen fontos, hogy az innovációra, a kutatás-fejlesztésre koncentráljon és az ehhez szükséges hátteret megteremtse. A pólus nagy kihívások előtt áll: egyidejűleg kell szembenéznie a – térségen belül is meghatározó és erős – versenyhelyzettel és alkalmassá válnia a regionális, majd európai hálózatokhoz való csatlakozásra – mondta Bajnai Gordon kormánybiztos. A kamarai magazinban Pintér István, a Rába Nyrt. elnök-vezérigazgató ja is megfogalmazta véleményét az Autopolisról, melynek egyik legfőbb szerepét a térség kutatásfejlesztésének erősítésében és a tudáskoncentráció elősegítésében látja: – A szétszór tan, egymástól elkü lönülve működő tudásközpontok – és itt nemcsak az egyetemekre,

A JÁRMŰGYÁRTÁS EXPORTJA 15 SZÁZALÉKKAL MAGASABB

Nőtt az ipari termelés Az ipari termelés 2006 szeptemberében 9,2 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 11,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – tette közzé az első három negyedévről szóló adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A termelés volumene az első kilenc hónapban 10,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Szeptemberben a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index 3,3 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. Az ipari termelés 2006 augusztusában 9,3 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Idén, az első kilenc hónapban az ipari export 13,7 százalékkal, szeptemberben 13,1 százalékkal volt magasabb, mint egy éve. A feldolgozóipar legnagyobb exportőrének számító,

a feldolgozó-ipari kivitel több mint négytizedét képviselő villamosgép- és műszergyártás exportvolumene jelentősen, 19,1 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó ágazat, a feldolgozó-ipari kivitelből egynegyeddel részesülő járműgyártás 15,5 százalékkal növelte külpiaci eladásait. Az ipar január–szeptemberi belföldi értékesítése 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az egy főre jutó ipari termelés a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében az év első kilenc hónapjában – 1,7 százalékos létszámcsökkenés mellett – 12,3 százalékkal volt magasabb, mint 2005 azonos időszakában. Idén az első kilenc hónapban Magyarország hét területi egysége közül termeléscsökkenés csak a dél-dunántúli régióban volt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés ebben az időszakban a közép-dunántúli régióban figyelhető meg.

– A győri pólusprogram lehetőséget teremt az eg yetem számára, hogy a tudásközpont szellemi adottságait, eszközeit a járműipar technológiai folyamatainak a korszerűsítésére, fejlesztésére fordítsa, segítve a régió kis-, közép- és nagyvállalatainak ilyen irányú igényeit. A Széchenyi István Egyetem az Autopolis egyik szimbolikus jelentőségű programjának, a digitális város projektnek is többcélú központja kíván lenni – emelte ki dr. Kardos Károly, a Széchenyi István Egyetem innovációs és fejlesztési rektorhelyettese. (Az idézetek forrása az Autopolis Press.)

főiskolákra, hanem mindazon cégekre is gondolok, amelyek birtokában vannak a járműiparban használható tudásnak – közösen fejlődhetnek, a köztük lévő kommunikációnak, együttműködésnek köszönhetően hamarabb meghonosodnak az egyes gyártási technológiák, minőségirányítási rendszerek. Ezek a folyamatok kedvezően hatnak a beszállítói bázis fejlődésére, a munkahelyteremtésre is, de legalább ilyen fontos, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő, célzott szakemberképzés is megvalósulhat általa. (B.)

Tartály a tengely A DaimlerChrysler egy olyan utánfutótengelyt fejlesztett ki, amely képes a fékhez és a tengelyben lévő légrugózáshoz használt sűrített levegő tárolására. A kilenc tonna teherbírású tengely ily módon kiváltja a hagyományos sűrített levegős tartályt, harminc-negyven kilogrammal csökkentve a jármű tömegét. A hannoveri haszonjárműves kiállításon bemutatott tengelycső – a mintegy negyvenliteres térfogatával – szolgál tehát sűrített levegős tartályként. A konstrukciót sűrítettlevegő-csatlakozók és víztelenítőszelepek teszik teljessé.

13

KÖLTÖZÉS UTÁN A VIZSGÁLATI TEAM

Költségkímélőbb az új hely Bő egy esztendeje született határozat arról, hogy a kísérleti üzem is költözik a vasúti telephelyről a reptéri központba, azon belül is a szerszámüzem teherporta felőli részébe. A telepítési terv készítése során döntötték el, hogy a jövőben mely gépekre nem lesz szükségük, így aztán azokat értelemszerűen leselejtezték és a hulladék alkatrészekkel együtt elszállíttatták. Az év végi ünnepek közti időszakban már javában zajlottak az új helyen a berendezések telepítését megelőző, úgynevezett előkészítő munkálatok. Ennek is tulajdonítható,

A hajtásláncvizsgáló berendezés

MTS szervohidraulikus berendezés szivattyúháza és vezérlője

hogy februárban a hídtestek szilárdsági vizsgálatát végző gépek – a terveknek megfelelően – már munkába is állhattak. Bár az „elszakadást” igyekeztek rugalmasan végezni, volt pár hónap, amikor igazából a vasútiban már, a reptéren pedig még nem dolgozhattak. Molnár István vizsgálatiteam-vezetőtől megtudtuk, hogy ezzel az átköltözéssel a működési területük a nyolcezer négyzetméternek körülbelül a negyedére csökkent. A technológiai fogyasztásuk a felére mérséklődött, míg a kommunálisenergia-felhasználásuk mindössze hét százaléka a korábbinak. A gépeknek is csak a felét hozták át: négy nagy berendezés és három kisebb átköltöztetéséről kellett gondoskodniuk. Nyugdíjazásokkal a munkatársi létszám is csökkent: a vezetővel együtt tizenheten alkotják a vizsgálati teamet. A csapat munkája azonban nem változott. Zömében a gyártmányok vizsgálatával foglalkoznak, de azért a főegységek szerelési munkáiba is besegítenek. Igaz, a vizsgálatok száma is jelentősen mérséklődött, a négy-

Hordképfelvevő berendezés vizsgálati kiértékelése öt évvel ezelőtti mennyiségnek a felére-harmadára. Ennek oka, hogy szerencsére kevesebb a minőségi probléma, ám az is, hogy sajnos kevesebb az új fejlesztés. Az úgynevezett színtartó vizsgálatok pedig idővel teljesen megszűntek. Molnár István szerint a jelenlegi elhelyezésük tökéletesen megfelel. A költözéssel pedig technológiai korszerűsítés is együtt járt. Így kerülhetett sorra a hajtáslánc-vizsgálati berendezés felújítása és számítógépes rendszerfejlesztése. A különböző fordulatszámú futómű-futtatást lehetővé tevő frekvenciaváltós hajtás beszerelése is megtörténik a közeljövőben, mint ahogy folyamatban van egy kéttonnás daru rádióvezérlésűvé alakítása. A vasútiból egyébként az egyik öttonnás darut átköltöztették, hogy a nagyobb alkatrészek mozgatását segítse. A vizsgálatiteam-vezető szólt az áttelepülés további nagy előnyéről, mely szerint közel kerültek a futóműves társüzemekhez, így aztán már nem érezhetik azt, hogy elzárja őket a távolság a társaság többi részétől és az információktól. A korábban is jó kapcsolat például a szerkesztéssel ily módon még szorosabbá vált, s ezzel tovább javult. Molnár István azért egy kedvezőtlen tendenciáról is beszélt: problémásnak látja saját területén, de talán csoportszinten is, a szakember-utánpótlás kérdését. Fiatal villamosmérnökre például teamjének már egy ideje szüksége lenne... Baudentisztl Ferenc

Fákat ültetett a menedzsment A Rába Holding menedzsmentje faültetésbe fogott. November közepén lapátot ragadva nyolc magyar juhar gyökerére pakolták rá a kiásott földet, remélve, hogy a fácskák tavasszal „életre kelve”, szépen növekszenek majd a reptéri telephely központi irodaépületének főbejárata mellett. A nyolc frissen ültetett fa, nem csupán esztétikailag javít a környezeten, de megnőve kellemes árnyékot is nyújt majd az épületben dolgozóknak. A közös „kertészkedés” néhány perce egyébként mindenképpen jó és kellemes kikapcsolódást jelentett az irodai munkából, ám a faültetés soha nem a jelennek, hanem inkább a jövőnek szól...

14

Gratulálunk a jubilánsoknak! Ezúton köszöntjük azokat a munkatársainkat, akik a napokban ünnepelhetik a Rábánál ledolgozott jubileumi esztendőjüket. 40 év: Nagy András – jármű, gyártásvezető; Süle Zoltán – alkatrész, Sárvár, sajtoló gyár-

tósor, esztergagép-kezelő. 35 év: Ábrahám Miklós – futómű, WP-festő- és csomagolóteam, fényező; Bálint Gáborné – futómű, tányér- és kúpkerékteam, minőségellenőr; Boros Miklós – alkatrész, Sárvár, üzemfenntartás, TMK, karbantartó villanyszerelő; Papp József – alkatrész,

Sárvár, oktatás, szakmunkástanuló-oktató. 30 év: Termeczki József – futómű, 67 ezer négyzetméteres csarnok minőségbiztosító team, minőségellenőr; Balogh József – alkatrész, Mór, szerszámforgácsoló, forgácsoló.

25 év: Rózsavölgyi Ferenc – futómű, hőkezelőteam, üzemeltető villanyszerelő. 20 év: Csete Imre – futómű, felületkezelőteam, cellavezető; Herenkovics Zsolt – futómű,

WP-festő és csomagolóteam, fémfelület-előkészítő.

AZ EGYETEM TUDOMÁNYOS ARCA

Kutatók éjszakája Huszonöt európai nagyváros egyetemének részvételével rendezték meg a „kutatók éjszakája” programsorozatot. Idén, első alkalommal – sikeres európai uniós pályázata alapján – a győri Széchenyi István Egyetem is bemutathatta „tudományos arcát”. A magyarországi rendezvények szervezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye-

KEVESEN ADÓZUNK A CIVILEKNEK Mint ismeretes, a törvény szerint az adózóknak lehetőségük van arra, hogy adójuk kétszer egy százalékát civil szervezeteknek vagy egyházaknak utalják át. A 4,3 millió szja-bevallóból összesen 2,8 milliónak volt adófizetési kötelezettsége, közülük 1,3 millióan éltek is a lehetőséggel. Forintosítva mindez azt jelenti: az APEH idén összességében 12,8 milliárd forintot utalt át a felajánlott szja-százalékokból. Mintegy 26 ezer civil szervezet részesült a felajánlott adóból, közöttük azonban csak alig száz volt, amelynek kétezernél többen adták oda adójuk egy százalékát. Egyébként, ha mindenki döntene adója egy százalékáról, az elméletileg 23,8 milliárd forint támogatást jelentene a civileknek.

tem, valamint a Széchenyi István Egyetem mellett a Tempus Közalapítvány és a Mindentudás Egyeteme volt. A Széchenyi István Egyetem több mint húsz helyszínen mutatta be a laikus érdeklődőknek az intézményben végzett tudományos kutatásokat és azok eredményeit. A nap valamennyi rendezvényére előzetes bejelentkezés nélkül mehettek be a kíváncsiskodók. Az este hattól éjjel kettőig tartó bemutatókon közel ezren vettek részt. – Rendezvényeinken minden korosztály képviseltette magát. A vendégkönyv, illetve a kitöltött kérdőívek alapján a fogadtatást kedvezőnek ítélhetjük. Mindez motivál bennünket arra, hogy jövőre is pályázzunk, s még több, az ideihez hasonló, izgalmas programmal várjuk az érdeklődőket – fogalmazott dr. Korén Csaba, a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese.

Fájó szívvel emlékeztünk Mindenszentek alkalmából a Rába Nyrt. természetesen idén is elhelyezte koszorúját a győr-nádorvárosi temető azon emlékhelyén, amelyet az 1944-es bombázás vagongyári áldozatainak emlékére emeltek. Ez a koszorú halottak napján azonban nem csupán a légitámadás áldozataira emlékeztet, hanem szimbolikusan minden olyan egykori rábás munkavállalóra is, aki valaha velünk volt, de most már nem lehet közöttünk...

Rába focibajnokság A Rába kispályás labdarúgó-bajnokságból eddig három, pontosabban két és fél fordulót bonyolítottak le. Az első, október 14-i játéknapon a THMMB FC 8–5 arányban bizonyult jobbnak a Meglepetésnél, míg a Vörös Kisfröccs 13–4-re győzött a Brugge ellen. A második játéknapról a Meglepetés és a Vörös Kisfröccs mérkőzését december 9-ére halasztották, a THMMB FC és a 4X4 (Jármű) azonban október 28-án pályára lépett. Ennek elsősorban az előbbiek örültek, hiszen 8–1-re nyertek.

A november 11-i harmadik fordulóban a Meglepetés 10–2-re győzött a 4X4 (Jármű) ellen, míg a THMMB FC 30–1 (!) arányban „lemosta” a Brugge csapatát. Idén még két játéknap lesz: november 25-én a Brugge a Meglepetéssel találkozik, míg a Vörös Kisfröccsel a 4X4 (Jármű) próbál megbirkózni. December 9-én a már említett elhalasztott meccs (Meglepetés – Vörös kisfröccs) mellett lejátsszák a THMMB FC – Vörös Kisfröccs és a Brugge – 4X4 (Jármű) találkozókat. Aztán a folytatás január 20-án...

Két és fél forduló után íme a tabella:

1.

THMMB FC

3

3

–

–

46–7

9

2.

Vörös kisfröccs

1

1

–

3.

Meglepetés

2

1

v

–

13–4

3

1

15–10

3

4.

4X4 /Jármű

2

–

–

5.

Brugge

2

–

–

2

3–18

0

2

5–43

0

Diótörő a Bartókban A Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola növendékei az idén is bemutatják a Diótörőt. A mesebalett a karácsonyi készülődés jegyében, december 16-án és 17-én, két-két délutáni előadáson lesz látható a belvárosi Bartók-ház színpadán. Fellép több mint száz diák, a koreográfiát Bombicz Barbara, a jelmezeket Gombár Judit tervezte.

15

GYŐR, AZ EURÓPAI NAGYVÁROS

Alapkőletétel a Városréten

A Városrét 60 hektárja Az épülő Városrét jelképes alapkőletételére november 14-én délután, a Rába kongresszusi termének előcsarnokában került sor. Az ünnepséget szervező Engel Group többszáz vendéget hívott meg a jeles eseményre. Ott voltak azok, akik már megvásárolták vízparti lakásaikat, s azok is, akik a projekt életre hívásában, eddigi életében fontos szerepet játszottak. Az Engel legnagyobb magyarországi beruházása a Mosoni-Duna jobb partján, a Rába-gyár egykori telephelyén hatvan hektárt foglal el. Az első ütemben másfél ezer, a beruházás végére közel hatezer lakás épülhet meg a hozzá tartozó utakkal,

műszaki és humán infrastruktúrával. A beruházás értéke meghaladja a százmilliárd forintot. Az ünnepség vendégeit elsőként Clair Satchi, az Engel Group kelet-európai vezérigazgatója köszöntötte, majd ünnepi beszédet mondott többek között Borkai Zsolt, Győr polgármestere és Szabó József, a Rába igazgatója. A polgármester elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a Városréten nemcsak lakások, hanem óvodák, iskolák, kulturális létesítmények is épülnek. Arra kérte a beruházókat, hogy a munkába győri vállalkozókat vonjanak be, s azt ígérte, hogy a városvezetés mindenben segíti

A Tulipán-ház az új városrész eredeti elképzelések és határidők szerinti felépülését. Szabó József, a Rába Holding igazgatója arra emlékeztette a vendégsereget, hogy a most épülő Városrét helyén 110 évvel ezelőtt még mocsár volt. Győr elsősorban az 1896-ban Városrétre települt Vagongyárnak köszönheti, hogy ipari nagyváros lett, s ma egy új városrész épülhet a területről kivonuló Rába telephelyén. A múltat és a beruházás előkészítésének napjait felidéző igazgató a jövőről is beszélt, elmondta, hogy a városréti beruházás jóvoltából Győr az európai nagyvárosok sorába emelkedhet. Az új lakónegyed, az európai életminőség hozzájárul a város

megfiatalodásához, szellemi munkahelyek létrejöttéhez, Győr fejlődéséhez. Az ünnepségen aláírt alapító okirat szövegét a nagyközönség is megismerhette. Többek között azt hallhatták a vendégek, hogy az Engel a Rába-gyár egykori területének, Győr egyik legrégebbi városrészének ismét meghatározó szerepet szán. Az itt felépülő Városrét a XXI. század modern életformáját testesíti meg. Az alapító okirat aláírói kézjegyükkel erősítették meg azt a szándékot, amely szerint a Városrét megépítésével Győr világvárossá való fejlődéséhez kívánnak hozzájárulni. G. J.

TECH4AUTO 2006

A Rába több szálon is érintett volt A hónap elején az egyetemi csarnokban rendezték meg a Tech4Auto 2006 járműgyártás-technológiai konferenciát és szakkiállítást. A rendezvény fővédnöke az Autopolis Nyugat-magyarországi Fejlesztési Pólus, főszervezője pedig a Széchenyi István Egyetem Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpontja (JRET) és a felsőoktatási intézmény anyagismereti és járműgyártási tanszéke volt.

A Rába kapcsolódása a rendezvényhez több szálon történt. Egyrészt a Futómű Kft. aktív szerepet vállal a JRET működésében, másrészt a Rába Holding tagja a Pannon Autóipari Klaszternek (PANAC), amely szervezőpartnerként ugyancsak részt vett az esemény összeállításában. Aztán egy újabb szál: társaságunk a konzorcium alapító tagjaként érintett a Practing Alapítvány tevékenységében is, melynek tízéves születésnapját a rendezvény egy „practingnappal” ünnepelte. Ezen a gyakorlatorientált mérnökképzési program első évtizedéről, annak szerepéről és a jövőbeni elvárásokról tartottak előadásokat. A Rába azonban oly módon is csatlakozott a Tech4Auto szakkiállításhoz, hogy azon kiállítóként is megjelent – méghozzá az Integris Rendszerház társaságában. Ottjártunkkor a közös standon az Integrist Bárdy László IT-projektvezető, míg a Rába Futómű Kft.-t Mészáros Zoltán CAD-rendszergazda képviselte. Mint megtudtuk, az Integris kereste meg a Rábát, hogy gépipari cégként, a gyártástechnológia bemutatásával társaságunk bemutatkozhatna a kiállításon. Számítástechnikai vonalon pedig hozzá csatlakozva az Integris is szerepelne, bemutatva: hogyan integrálódik be ez a tevékenység az innovatív gyártástechnológiai folyamatokba. Ezen a kiállításon a Rába Futómű Kft. konkrétan az Isuzu részére készített egybekovácsolt tengely prezentációját tárta az érdeklődők elé, példát szolgáltatva

arra, hogy a háromdimenziós tervezési rendszert miként alkalmazták, hogyan vették igénybe a különféle számítástechnikai programokat. Ez a tervezés a CAD/ CAM technológia hatékony rendszerbe állítását is jelenti. Maga a módszer takarékosságot is jelent – mind az idő, mind pedig a költségek területén. Az Integris az Oracle alapú rendszerével támogatja a Rába termelésirányítását, biztosítja a megfelelő számítástechnikai hátteret. A kiállításon egy úgynevezett demoadatbázissal szemléltették, miként követik nyomon az egybekovácsolt tengelytest projektszerű gyártási folyamatát. (Baudentisztl)

Miközben a tudósító ballagott az egyetemi csarnok kiállítóterén, s látogatók híján nagyon furcsán érezte magát, arra gondolt, hogy vajon a szakkiállítással egy időben tartott konferencia előadásait nem lehetett volna-e a bemutatóval egy légtérben megrendezni? Ez a kérdés akkor jutott eszébe, amikor látta a csarnok küzdőterén kialakított fórumterület üresen árválkodó székeit, amely szerinte remek lehetőséget teremtett volna arra, hogy a konferencia ottani megrendezésével folyamatosan „életben tartsa” a kiállítást is.

Tervből valóság Amit a számítástechnikai szakembereink digitálisan megterveznek, azt az üzemben dolgozó munkatársaink valóságossá formálnak. A látványos fényképfelvételek a futóműgyártás néhány pillanatképét vetítik elénk... Matusz Károly képriportja