MILKY WAY ÁLTALÁNOS ISKOLA 1107 Budapest, Mázsa tér 2-6.
PEDAGÓGIAI PROGRAM a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet iránymutatásai alapján
Tartalom Az iskola története
9
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai
9
1.1 Az iskola oktatáspolitikai célja Az iskola munkatársainak legfontosabb közvetíteni szándákozott értékei:
9 10
1.2 A multikulturális oktatási koncepció
10
1.3 A magyar nyelv ismeretének hiányának kezelése felzárkóztatás céljából
11
3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.1 A személyiségfejlődést biztosító nevelési feladatok és tevékenységek A nemzeti identitás kialakítása 3.2 A személyiségfejlődést biztosító tevékenységek
13 13 13 14
4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
15
Iskolai, kihelyezett étkeztetés
15
Mindennapos testmozgás biztosítása
16
A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése, drogprevenció
16
A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése. Tolerancia
17
Baleset-megelőzés és elsősegély
17
Személyes higiéné
18
5.1 Az iskolában működő szülői szervezetek és képviseleti lehetőségek
20
5.2 A szülők részvételi lehetősége az iskola nevelő-oktató munkájában
21
5.3 A tanulókkal való együttműködés formái
21
5.4 A családdal való kapcsolattartás
21
6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai és kötelezettségei, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és kötelezettségei 6.1 A pedagógus 2
22 22
6.2 Az osztályfőnöki munka tartalma
23
7. A kiemelt figylemet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 24 7.1 Tanulási nehézségek, zavarok felismerése és kezelése Az iskola, a pedagógusok vonatkozó feladatai 7.3 Beilleszkedési, magatartási zavarokkal összefüggő teendők Az iskolai beilleszkedést elősegítő tevékenységek 7.4 A kivételes képességű tanulók
25 26 26 27 28
„I. A tehetség fogalma, fajtái
28
II. A tehetség kibontakozása és fejlődése
29
III. A tehetségfejlesztés kritikus pontjai
31
2) Mi a tehetség?
37
8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlási rendje
40
9. A szülő, a tanuló,a pedagógus és a partnerek kapcsolattartási formái
44
Az alábbiakban felsoroljuk a magyar ünnepkörből bevett ünnepeket:
45
A kínai ünnepkörből bevenni kívánt ünnepek:
46
10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
47
10.1 A vizsga fajtái
47
10.2 Vizsgákra kötelezettek
47
10.3 Tantárgyak számonkérési formái
47
10.4A bármilyen vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése
49
10.5 Vizsgaidőszak
49
10.6 A vizsgák lebonyolítása
49
Vizsgák helye, a megjelenés módja
50
3
A vizsgáztató tanárok megbízása és kapcsolódó dokumentálás
50
11. A felvételről ill. átvételről. Szabályok.
50
12. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátíttatása
52
12.1 Elsősegélynyújtási és baleset-megelőzési ismeretek felső tagozaton a tantárgyak rendszerében
52
12.2 Elsősegélynyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tanórán kívüli oktatásban
53
13. A választott kerettanterv
54
KERETTANTERV
54
13.3 Tantárgyi szerkezet és óraszámok az iskola 1-8.évfolyamán
57
16. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
58
16.1 A tanításhoz szükséges eszközök
58
16.2 Tankönyvek
58
16.3 A tankönyvválasztás elvei
58
16.4 A taneszközválasztás elvei
59
17. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai
59
17.1 A bevezető és kezdő szakasz, az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
59
17.2 5-8.évfolyam pedagógiai feladatai
60
18. A mindennapos testnevelés
61
19. Tanórán kívüli foglalkozások
61
19.1 Délutáni, költségtérítéses sportköri foglalkozások
61
19.1.1 A tantárgyakon kívül iskolában választhatóan tanulható tantárgyak, foglalkozások, szakkörök és heti óraszámuk (kínai nyelv második osztálytól indul):
61
19.1.2 Választható tantárgyak, foglalkozások, szakkörök szervezése és részvétel
61
4
20. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban törénő ellenőrzési és értékelési módja, a magatartás és szorgalom értékelése
63
20.1 Értékelésrendünk alapelvei
64
20.2 A félévi és év végi osztályozás rendje
65
20.3 Szöveges értékelés első és második osztályban
66
20.4 Értékelés érdemjegyekkel
66
20.5 Értékelés csoportosítása az oktatási folyamatban elfoglalt helye alapján:
67
20.6 A magasabb évfolyamra lépés feltételei
69
20.7 Magatartás és szorgalom
70
20.7.1 A magatartási értékelés alapelvei A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai
70 71
20.7.2 Szorgalom
72
21. Csoportbontások, foglalkozás-szervezések
73
21.1 Kínai nyelv esetén
73
21.2 Egyéb foglalkozások
73
22. A tanulók fizikai állapotának mérése
73
24. Az egészségnevelési és környezeti nevelés. Iskolai környezeti nevelési program.
74
24.1A környezeti nevelés alapelvei, jövőképe, céljai
74
24.2 Tanulásszervezési és tartalmi keretek
75
24.3 Alkalmazott módszereink:
76
24.4 A környezeti nevelés színterei
76
24.5 Nem anyagi erőforrások a környezeti neveléshez
77
25. Iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program
77
5
25.1 Az egészséges iskola
81
25.3 Berendezés, környezet
82
25.4 Az egészségnevelés területei 26. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
85 85
26.2 Migrációval jelentkező személyiségi problémák
86
26.3 A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
86
27. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
87
Jutalmazási formák
88
28. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek
88
Korábbiakban csak említett, követendő pedagógiai elveink:
89
a gyermekeket saját teljesítményük fejlődéséhez mérjük, az értékelésekkor saját
magukhoz hasonlítjuk őket
89
29. Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és a Nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott neelési-oktatási program
89
30. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel 90 31. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek
90
32. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje
92
32.1 Írásbeli beszámoltatás fajtái
93
32.2 Szóbeli beszámolás fajtái
93
32.3 Gyakorlati beszámoltatás
94
33. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
94
34. A Pedagógiai Program érvényessége, értékelése és felülvizsgálata
95
A fenntartó jóváhagyása
96
6
A Pedagógiai Programot a fenntartó … sz. határozata alapján egyértelműen jóváhagyja. 96 ………………………………………
96
Dr. Juhász Gertrud alapítványi meghatalmazott
96
Budapest, 2015. 05. 21.
96
Szöveges értékelő lap 1. osztály
97
7
Alapadatok
Az iskola neve: Milky Way Általános Iskola
Intézmény rövidített neve (idegen neve): Milky Way Elementary School
Székhelye: 1107 Budapest, Mázsa tér 2-6.
Típusa: általános iskola (1-8. évf.)
Munkarendje: nappali
Az iskola alapításának éve: 2015.
Az intézmény alapítását jóváhagyó határozat: (Fővárosi Bíróság mint cégbíróság)
OM azonosító száma:
Működési engedély száma:
Az intézmény főjegyzői nyilvántartási száma:
Adószáma:
Pénzforgalmi számlaszáma:
Gazdálkodása:
a
fenntartó
által
jóváhagyott
költségvetés
alapján
önálló
gazdálkodási jogkörrel rendelkezik
Az intézmény alaptevékenysége: Alapfokú oktatás (TEÁOR 85.20)
Az intézmény fenntartója: Nyilvántartási szám: 01-01-0009275, bejegyezve 12.Pk.60462/2004. számú végzéssel
8
Ediktum Alapítvány a Magyarországon Élő Külföldiek Beilleszkedéséért
Székhely: 1081 Budapest, Rákóczi út 73.
Adószám: 18186000-1-42
Bankszámla: K&H
Klima Lászlóné dr. Katona Erzsébet képviselő
Az iskola története A Milky Way ( Tejút ) Általános Iskola 2015.szeptemberében kezdi meg működését. Magyarországon évek óta növekvő tendenciát mutat az itt élő, letelepedő kínai lakosság száma. Mivel a szülők nagy része számol be saját nyelvi kommunikációs nehézségeiről a hétköznapi életben történő beilleszkedés során, létrehozunk egy olyan általános iskolát, ahol a pedagógusok a szülőkkel - tolmács segítségét is igénybe véve – saját anyanyelvükön kommunikálnak a gyermekekről, az iskolában folyó munkáról, görülékenyebbé és sikeresebbé téve a gyermekek magyar és az itt élő kínai nemzetiségbe történő beilleszkedését. A másik, kínai szülők által felmerülő igény a kínai anyanyelvi oktatás és nevelés, megalapozandó a jövőbeni, kínai nyelven történő információ- és tudásszerzés képességeit is. Az oktatás tervezése és megvalósítása Magyarországon nem a bevett szokásokhoz igazodva történik, hiszen a felveendő diákok jóformán mindegyike kínai nemzetiségű, kínai anyanyelvű. Az ő kultuláris és családi neveltetésükhöz és igényeikhez igazodva az iskola a magyar nyelv mint jövőbeni anyanyelv és kínai mint meglévő folyamatos fejlesztését, szinten tartását tűzi ki célul, valamint a továbbtanuláshoz szükséges nyelvi és tudományos ismeretek elsajátítását, képessé téve a gyerekeket mind a született, mind a szerzett (jelen esetben a magyart hívjuk így) anyanyelvükön történő ismeretek szerzésére, így a közép- és felsőoktatásban történő részvételre. Iskolánk legfontosabb célkitűzése, hogy a gyermekek mindkét kultúra elemeit, szimbólumvilágát és képviselőit megismerjék, sajátjukénak vallják.
A nevelési program 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai 1.1 Az iskola oktatáspolitikai célja A Milky Way Általános Iskola célja, hogy a magyar közoktatásban integráltan biztosítsa a következőket:
9
A kínai tanulók nevelése-oktatása a multikulturalizmus és pedagógiai pluralizmus értékei mentén. Az anyanyelv és civilizáció tanulása mind a magyar, mind a kínai identitás megalapozása, megteremtése érdekében. A magyar, mint anyanelv tanítása mellett, a kínai nyelv mindennapos szakkörben történő oktatása is megjelenik. Az egyes reál-és humántárgyak oktatása természetesen a magyar. A nyelvek oktatásának ilyetén célja a gyermek magyar társadalomba történő beilleszkedésének tökéletesítése ill. a magyar identitástudat melletti kínai identitástudat megtartása, hagyományainak ápolása. A multikulturális nevelési és oktatási környezet legfontosabb célja olyan magyar állampolgárok születésének elősegítése, akik az iskolában megalapozott és megszerzett képességeikkel és készségeikkel képessé válnak önmaguk életfogytig tartó képzésére, a magyar társadalomba építő és termelő módon történő beilleszkedésre kulturált, igényes felnőttekként. Az iskola munkatársainak legfontosabb közvetíteni szándákozott értékei:
tolerancia
empátia
magyar identitástudat
európai és kínai identitástudat egymásmellettisége
becsületesség, megbízhatóság
környezetvédelem
egészséges életmód
életfogytig tartó tanulás
szolidaritás
1.2 A multikulturális oktatási koncepció Célunk, hogy a Magyarországon tanuló magyar és nem magyar állampolgárok európai minőségű, az Európai Unió oktatási irányelveiben lefektetettek szerint részesüljenek az oktatásban, összehangolva a magyar kulturális hagyományok elsajátíttatásával. 10
Kitüntetetten foglalkozunk az alábbiakkal:
A kínai nyelv második osztálytól kezdődően rugalmas kereteken belüli mindennapos szakköri oktatásával
Interkulturális pedagógiai hatásrendszer a magyar és nem magyar állampolgárok együtt-neveléséért, beleértve azt, hogy a külföldi tanulók megismerkednek a magyar kultúrával
Törekszünk arra, hogy az iskola kínai profiljának értékeit minél több család megismerje, együttműködést kezdeményezünk a kerület magyar anyenyelvű általános és művészeti iskoláival különbőző kulturális és sport-programok szervezésével.
1.3 A magyar nyelv ismeretének hiányának kezelése felzárkóztatás céljából Az iskolába felvett magyarul nem beszélő a tanév kezdetével lasított magyar nyelvi fejlesztéssel zárkóznak fel. Az első hónapokban játékos nyelvi, mozgásos, zenés, kézműves délutáni és egyéni foglalkozások keretében történik a magyar nyelv elsajátítása. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárásrendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg. Céljaink eléréséhez szükséges feladataink: az anyanyelvek olyan szintű fejlesztése, hogy a gyermekek képesek legyenek korosztályi sajátosságaiknak megfelelő önálló tudásszerzésre, társaikkal történő megosztására. az angol mint idegen nyelv megismertetése és társalgási szint valamint önálló tudásszerzés korosztályi sajátosságoknak megfelelően történő elérése angolul a különböző reál- és humántárgyak ismeretanyagának szeretettel, sokszor játékossággal történő átadása és szeretettel történő elsajátíttatása olyan szinten és módon, hogy a gyermekeknek tartósan beépüljön az ismeret-, képesség- és készségrendszerébe. 11
Ezeknek eszközei: Pedagógusok gyermek- és pedagógia-centrikus személyisége, kommunikációja. Látványos, sokszor kézzel, gyermekekkel együtt készített szemléltető eszközök és dekorációk Az oktatási órák tudatos, tervezett felépítése A pihenő-idők tudatos beépítése, tervezett felhasználása Az oktató eszközök helyes alkalmazása Eljárások: oktatás, nevelés, gyakorlás, játék. A célokhoz kapcsolódó szerkezet 1–8. évfolyamon a kerettanterveknek megfelelő óraszámban és a rendelkezésre álló szabad órakeretben az előírt ismeretanyag tanítása, képesség– és készségfejlesztés, kínai nyelv szakköri oktatása 2. évfolyamtól, angol nyelv játékos alapozása az 1. évfolyamtól, tanulószobai foglalkozás (5-6. és 7-8. évfolyamon), a mindennapos testedzés biztosítása, a szabadidő hasznos eltöltésére vonatkozó lehetőségek biztosítása Beiskolázás az első évfolyamra 15 fős első osztályok indítását tervezzük, melyet az osztálypedagógusok kérésének megfelelően maximum 20 fősre tervezünk kibővíteni, ha esetleges túljelentkezés adódna. A felvételi eljárás során a jelentkezők közül a testvérgyerekek esetében sorsolás nélkül, a többi jelentkező esetében jelentkezési sorrendben alakítjuk ki az osztályt. A jelentkező gyerekek és szüleik onlájn illetve előzetes egyeztetéssel, tanórákon történő részvétellel ismerkedhetnek meg az iskolában folyó munkával, munkatársakkal, gyerekekkel.
12
A NAT szabályozásának megfelelően a kulcskompetenciák fejlesztése kiemelten fontos szerepet játszik az oktatásban, melyeket szükség esetén egyénre szabott haladási ütemekkel biztosíthatunk. A tanórákon differenciált tevékenységi formákban tanulnak a különböző képességű gyermekek, melynek során időben megfelelő figyelmet szerezhetnek a kiemelkedő képességű illetve lemaradó gyermekek, akiknek fejlesztését pedagógiai asszisztens, és rájuk kidolgozott tanítási ütemek segíthetik elő.
3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
3.1 A személyiségfejlődést biztosító nevelési feladatok és tevékenységek Az iskola a család után a személyiségfejlődés szempontjából a második legmeghatározóbb környezet. A gyermek személyiségfejlődését az őt ért iskolai hatások nagyban befolyásolják. Az iskola munkatársai, nevelőtestülete személyiségével, példamutatásával jár elöl, a gyermekek otthonról hozott pozitív tulajdonságait erősítve, a társadalom számára negítivakat pedig tompítva. A tanórákba beépített különböző etikai szerepjátékok, egymás segítésére buzdítás, a csoportmunkák mind-mind az empátiát, szolidaritást segítik.
A nemzeti identitás kialakítása A serdülőkor legfontosabb feladata a nemzeti identitás kialakulása. Mivel más kulturális környezetből érkeznek, hamarabb fölteszik az identitásukkal kapcsolatos kérdéseket. Szerencsés, harmónikus és békés neveléssel körbevéve őket, könnyebben megtalálhatják a helyes utat, mely a kettős identitás-tudathoz vezet. Elsősorban magyar, másodsorban nem magyar identitástudatról van itt szó. Az identitások más területein szintén könnyebben megküzdenek a kamaszkor nehézségeivel, ha meleg, megengedő, de következetes és szabálytartó légkörben telhet életük.
13
3.2 A személyiségfejlődést biztosító tevékenységek Az iskola, mint intézmény alapvető és állandó funkciója a személyiségfejlesztés, ezért a személyiségre a nevelés-oktatás minden egyes mozzanata hat, legyen szó tervezett vagy spontán cselekedetekről, történésekről. A NAT-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az erre épülő követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A Nemzeti Alaptanterv egyes műveltségi területei lehetőséget biztosítanak a további fontos személyiségjegyek kifejlesztésére. Adott műveltségi területekben rejlő fejlesztési lehetőségek:
Anyanyelv és irodalom:
magyar civilizáció megismerése, nemzeti identitástudat kialakítása gondolatook választékosan, empatikusan történő megfogalmazása haza felelős polgárává válás.
Élő idegen nyelv:
másik kultúra megismerése, elfogadása gondolkodásmód színesebbé tétele jövőbeni munkaerőpiacon történő könnyebb elhelyezkedés
Matematika: logikus gondolkodásra nevelés.
Ember és társadalom:
honismeret, nemzeti identitástudat
Ember és természet:
egészséges ember-természet viszony kialakítása a természet egészének képességeink szerinti maximális megóvása, védelme, saját testi és lelki egyensúlyunk megőrzésének módjai.
Földünk és környezetünk:
tájékozódás térben és időben, a Föld népeinek megismerése: nyitottság, érdeklődés a másság iránt, környezetünk megismerése- környezetünk védelme. 14
Művészetek:
művészi alkotások el- és befogadása (alapvető esztétikai értékek elfogadtatása), környezetünk művészeti értékeinek ismerete, védelme, egyéni képességek szerint alkotóművészeti készségek kibontakoztatása: (önálló esztétikai értékrend kialakítása).
Hon és népismeret:
néprajzi ismeretek révén a hagyományok gyűjtése, a jellegzetes régi magyar tárgykultúra megismerése, értékességének tudatosítása.
Informatika:
logikus gondolkodásra nevelés, az önálló ismeretszerzés megkönnyítése.
Életvitel és gyakorlati ismeretek:
a háztartás önálló, minél ügyesebb vezetése.
Testnevelés:
a rendszeres testmozgás igényének kialakítása az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Iskolai, kihelyezett étkeztetés Mivel a NAT által is kiemelt fontosságú oktatási-nevelési cél az egészséges életmódra való nevelés, az iskolai étkeztetés kulcsfontosságú ennek kialakításában. Az iskola épületének tágas, kényelmes étkezője (étterem) van, melyben a gyermekek kényelmesen elsajátíthatják a kulturált étkezés szabályait. A reggelit, ebédet, uzsonnát az egy emelettel lejjebbi, engedélyekkel rendelkező étteremben fogyasztjuk, szerződésben rögzített feltételek szerint minden étkezéskor frissen készített hideg illetve meleg ételeket, a köztes étkezések pedig friss gyümölccsel, péksüteménnyel történnek. A kínai kultúrának nagyon fontos hagyománya a pontos időkben történő megfelelő összetételű és tápértékű, többnyire meleg konyhai ételek fogyasztása, így ezt a hagyományt megőrizve a gyermekek többnyire reggelire és uzsonnára heti két-három alkalommal is friss meleg ételt kapnak. Az 15
étteremmel külön kérésre megállapodunk, hogy fúziós konyha-szerűen igyekezzen magyaros-kínaias ételeket készíteni, egyesítve a két nemzet konyhájának egészséges és ízletes vonásait, ezáltal is könnyebbé téve a magyar konyhára való áttérést, annak megtanulását. Mindennapos testmozgás biztosítása Az egészséges életmód másik alappillére a rendszeres, belső motivációra végzett testmozgás. Ennek elsajátítását igyekszik elősegíteni a NAT által is előirányzott mindennapos testnevelés óra órarendbe történő beiktatása. Hetente két alkalommal minden gyermek úszás oktatáson vesz részt a közeli sportuszodában, ahová az uszoda által biztosított úszóiskolabusszal jutnak el a gyermekek a tanítók kíséretében. Heti három testnevelés óra keretében elsajátíthatják a testnevelés, a fontosabb tömegsportok alapjait, hetente egyszer délutánonként tánc és kézilabda oktató is meglátogatja iskolánkat, hogy a gyermekeket megtanítsa e két mozgáskultúra alapjaira.
A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése, drogprevenció Tudományos megfigyelések által is bizonyított tény, hogy a szenvedélybetegségek kialakulásának veszélye azoknál az embereknél, akik tevékenyen le tudják kötni magukat és szabadidejüket, kisebb, mint azoknál a társaiknál, akik nem. Fontos faktorként jelenik meg a család és iskola mint példamutató intézmények. Mivel a gyermek életének majdnem kétharmad részét az iskolában tölti, az iskola minden munkatársának elöl kell járnia példaként, a felmerülő kérdéseket megbeszélni a gyermekekkel illetve az osztályfőnöki órákat úgy tervezni-szervezni, hogy ott rendszeresen feldolgozásra kerülhessen a szenvedélybetegségek témája. Az iskolának is rendszeresen szerveznie kell alkalmakat, egészségnapokat ahol szakértők mutathatják be (korosztályi sajátosságoknak megfelelően), milyen következményekkel járhat, hogyan térhetnek ki a velük járó hétköznapi kihívások elől.
16
A kábítószer, alkohol bármikor szembe jöhet velük az utcán is, ezért szituációs gyakorlatokkal, kvízekkel, játékokkal előre lehet gyakoroltatni velük egy-egy sémát, amellyel sikeresen elkerülhetik a szerek elutasításával járó konfrontációt. A szülőkkel rendszeresen konzultálva szükséges kialakítani az egészséges, tudatos életet, melybe a szenvedélybetegség-mentesség is szervesen beletartozik. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése. Tolerancia Az otthoni bántalmazás észrevétele, szóvá tétele, enyhítése és megszüntetése az egyik legnehezebben megvalósítható tanítói cél, melyre nagy hangsúlyt kell fektetni felismerés esetén. Az iskolai agressziót és zaklatást folyamatos jelenléttel, kollégák hospitálásának segítségével, gyermekek megfigyelésével lehet felismerni és felmérni. Amennyiben csíráját is tapasztalják a kollégák, közbelépnek, és empatikus kommunikációval, szükség esetén a többi gyermek bevonásával nevelnek a békés, toleráns együttlétre. Fenti esetekben iskolánk főbb feladatai közé tartozik:
Empatikus kommunikáció és gondolkodás használata
Prevenciós technikák és módszerek megismerése tréningek során
Folyamatos egymással, szülőkkel és gyermekekkel történő kommunikáció, prevenciós játékok alkalmazása
Baleset-megelőzés és elsősegély A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás ismereteinek oktatásának célja a balesetek megelőzése, illetve felmerült baleseteknél az elsősegély gyermekekre szabott nyújtása. Minden ismeretet gyakorlatba helyezve, pontosan, rendszeresen gyakoroltatva szabad csak a gyermekeket arra buzdítani, hogy alkalmazzák is a tanultakat. Az osztályfőnöki és környezetismereti órákba beépítve rendszeresen tanulják a gyermekek a különböző fogásokat. Egészségnapok keretében meghívott előadók segítik elmélyíteni a tudást. Az iskolai balesetek megelőzésének főbb eszközei: 17
Pontos, részletes jogi szabályozás, házirend. A szabályok megismeretetése és betartása Az iskolában használt eszközök szak- és rendeltetésszerű használata A tanulók valamennyi évfolyamon, tanév elején részt vesznek egy bizonyos „munkavédelmi” előadáson, melynek során minden pedagógus megismerteti őket az általa tanított tantárgy-beli eszközök, berendezések rendeltetésszerű és biztonságos használatával. Személyes higiéné Legfőbb célja a testi és lelki egészség megőrzése, fejlesztése. A lelki egészség kritériumai: munkaképesség, megoldott szociális beilleszkedés, örömképesség, önálló életvezetés képessége, és az életszerepeknek megfelelő viselkedés, az egészség megőrzéséhez szükséges tisztaság. Célunk az egészség és az egészséges környezet igényének kialakítása tanulóinkban. Kapcsolódó feladataink:
Megtanítani, hogy alapérték az egészség
Egészséges életmódra történő nevelés
A káros szerekkel kapcsolatos folyamatos prevenció
Egészségmegóvás alternatíváinak ismertetése
Sport
Napirend
Környezetvédelem általi egészségkárosító hatások csökkentése
Tréningek
Kirándulások
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. Szocializáció Az iskola különböző programjaival, az osztályok szerveződésével lehetőséget nyújt arra, hogy minden tanulónak alkalma legyen megmutatni társainak saját értékeit, érdeklődését, próbát tehessen magáról. A különböző csoporthelyzetek a szocializáció biztosítékai, ezekben megtanulhatja a csoport szabályait, normáit elfogadni, illetve azt alakítani.
18
Az osztályokon belüli közösség formálása, kialakítása, az értékek megteremtése és megtartása állandó feladata mind az osztálytanítónak, mind a gyermekekkel foglalkozó munkatársaknak,
és
természetesen maguknak a
gyermekeknek.
Az
alkalmazott
munkamódszerek, a csoportmunkák, páros munkák mind-mind kiváló eszközei a közösségek tudatos formálásának, a pozitív minták nyújtásának és megtanításának segítségével. A csoportokat az alábbiakban létrejöttük szerint csoportosítottuk:
Tanórához kötött iskolai tevékenységre jönnek létre
Segítő csoport (mentorok) Az újonnan érkező gyerekek kortársi mentorálására önkéntes alapon létrehozott
csoportok, akiknek a feladata az új gyermek segítése az iskola életében történő eligazodásban, a többi gyermekkel való kapocs megteremtésében. A lemaradó gyermekek kortársi mentorálása gyorsabbak segítségével.
Alkalmi csoportok
Az iskolai rendezvények levezényléséhez szükséges diákcsoportok, akik a dekoráció, gyermekek eligazítása stb. kortársi felelősségi körökhöz mérten.
Művészeti és sportoló csoportok
Tanulószobán belüli csoportok
A csoportmunkák alkalmazásának NAT által is megfogalmazott céljai a következők:
Egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése
Közjóra való törekvés
Tanulási képességek fejlesztése
Értelem művelése
Haza egymásért is felelős polgárává való nevelés
Közösségformálás
Kooperatív tanulás képességének kialakítása
Empátia mélyítése
Altruizmus bővítése
Negatív minták hatásának csökkentése
Pozitív légkör fenntartása az iskolában
19
Egészséges és kulturált életmódra nevelés
Az iskolai értékrend megismerése, elfogadása, viselkedés alakítása
Elérésük feladatai:
A gyermek személyiségének értékeinek továbbfejlesztése
Személyes példamutatás
Képességekhez mért változatos programok szervezése
Kulcskompetenciák fejlesztése
Empatikus
kommunikációs
képességek
fejlesztése
példamutatással
és
gyakorlatokkal, hogy a megszerzett tudások hasznosítását számukra előnyösen is elősegítik
5.1 Az iskolában működő szülői szervezetek és képviseleti lehetőségek Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályban tanulók szülei alkotják. Maguk közül képviselőket választanak. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, javaslataikat, véleményeiket az osztályban választott képviselőik vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezetének választmánya. A választmány munkájában az osztályok szülői szervezetének képviselői vehetnek részt. Az iskola szülői választmánya tagjai közül megválasztja az alábbi tisztségviselőket: - a választmány elnöke - a választmány vezetősége (öt tagú) Működésüket az SZMSZ szabályozza, a Szülői Munkaközösség tagjai ellátják a szülői érdekképviseletet is. A szülők érdekvédelmét és az információáramlást a Szülői Munkaközösség látja el, amelyet a szülők választanak. A Szülői Munkaközösség tagjai iskolai szülői választmányt hoznak létre. Az iskola szükség szerint fórumokat biztosít arra, hogy a szülők véleményét, javaslatát megismerje. Ezek a fórumok a következők: 20
Osztályokbeli szülői munkaközösségek
Iskolai szülői választmány
5.2 A szülők részvételi lehetősége az iskola nevelő-oktató munkájában A szülői értekezleteken, személyes beszélgetéseken elhangzottak szerinti otthoni nevelés A programok kiválasztásában, szervezésében történő segítségnyújtás az osztályfőnökkel és az iskolavezetéssel történt előzetes egyeztetések alapján. A lebonyolításban történő segítségnyújtás (kísérés) Anyagi segítség nyújtása a tárgyi feltételek javításához, kirándulások sokszínűségének biztosításához, jutalmazáshoz önkéntes felajánlásokkal Más szponzorok fölkutatása Jótékonysági adományozási fórumok szervezése
5.3 A tanulókkal való együttműködés formái Az oktatás, az egész nap során: a tanulókkal tanítás-tanulás során, szünetekben, kirándulások, színházlátogatások folyamatos együttműködésre törekszünk. Ennek formái: párbeszéd, frontális munka, kis-és nagycsoportos foglalkoztatás.
5.4 A családdal való kapcsolattartás A harmonikus és kiegyensúlyozott kapcsolat érdekében a szülőkkel folyamatos, napi szinten beszélgetünk a felmerülő problémákról, azokról írásban (ímélen, ha szükséges, nyomtatott dokumentációval) is tájékoztatást küldünk. A hangsúlyt itt is a pozitív gondolkodásmódra, előremutató fejlődésre helyezzük, így a pozitív tapasztalásokat is megosztjuk a szülőkkel és gyermekekkel. A napi kapcsolattartás mellett személyre szabott fogadó órákat is tartunk, amelyeket a szülőkkel előre egyeztetve meghatározott időpontra szervezünk. 21
Az általános, mindenkit érintő témák pedig a szülői értekezletek keretében kerülnek megbeszélésre. Az iskola és a család kapcsolatát erősítik a közös családi kirándulások, a nyílt tanítási napok (melyeket igény szerint bármilyen időpontban engedelyezünk), és a gyerekek munkáiból összeállított kiállítások.
6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai és kötelezettségei, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és kötelezettségei
6.1 A pedagógus A pedagógiai program alapján a pedagógus felelősségteljesen végzi nevelő-oktató munkáját a rábízott tanulók fejlődése érdekében. Munkaköri kötelezettségeit a köznevelési törvény, a NAT, az iskolai munkaterv, az SZMSZ és az iskola vezetése együttesen határozzák meg. Ezen kívül feladatai és kötelességei még a pedagógusi fő kompetenciák alapján történő lelkiismeretes munkavégzés:
Szakmán belüli folyamatos tanulás és önfejlesztés
Tanórákra történő folyamatos felkészülés
Határidők pontos betartása
Dokumentációk (napló, óravázlatok, bizonyítványok, tájékoztatók, naprakész, precíz vezetése)
A tanulók folyamatos motiválása, velük történő folyamatos gyakorlás, feladataik folyamatos ellenőrzése
Folyamatos visszacsatolás a korábban tantultakhoz
A tanulók folyamatos szóbeli, írásbeli és érdemjeggyel történő értékelése különböző számonkérési formák segítségével.
Szükség szerinti differenciálás megvalósítása ideértve a kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozását is.
22
Empatikus gondolkodás és viselkedés
Előítéletmentes véleményalkotás és gondolkodás
Az iskola munkatársaival történő családias, baráti kapcsolat kialakítása és fenntartása
Szülőkkel történő napias, empatikus kapcsolattartás
A felmerülő problémák segítő megoldására való törekvés
Köteles az iskolai rendezvényeken jelen lenni
A munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban előírtakat köteles betartani, a gyerekeknek a rájuk eső részt megtanítani, és a szabályokat betartatni
A rábízott tanulók testi épségének megóvása
Egészséges életmódra nevelés
Szükség szerint köteles ellátni ügyeletet, helyettesítést és felügyeletet
6.2 Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnök általános feladatai Példamutatás, a legmaximálisabban előítéletmentesen, minősítésmentesen gondolkodni, kommunikálni mindenkivel a gyermek környezetében Előírt adminisztráció teljesítése Szervezés, koordinálás Feladata alaposan megismerni a gyermekeket, személyiségükhöz igazodva iskolai kereteken belül egyéni bánásmódban részesíteni őket Kollégáival folyamatosan kapcsolatot tartani, velük a gyermekekről folyamatos, rendszeres, legalább heti íméles és személyes kommunikációt folytatni róluk, a fejlődésekről, a lemaradásokról Az osztály közösségi életének szervezésében irányító szerepet betölteni, együttműködni az osztály diákönkormányzatával A családdal folyamatosan kapcsolatot tartani, velük a gyermekekről folyamatos, rendszeres, legalább heti köríméles vagy személyes kommunikációt folytatni róluk, az általános fejlődésekről, a lemaradásokról; fogadó órák keretén belül egyéni konzultáció a diákokról. Foglalkozási terveinek tartalma 23
Helyzetelemzés, célok, feladatok megfogalmazása Családdal való kapcsolattartás Gyermekek napi rutinjához tartozó feladatok megfogalmazása, felelősi rendszer kidolgozása Tanulmányi kirándulások, osztályprogramok tervezése, szervezése Szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások szervezése, rendszerben tartása
7. A kiemelt figylemet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kislétszámú osztályaink (15 fő) lehetővé teszik kollégáinknak a viselkedési problémák időben történő felismerését, kezelését. Az iskola pedagógus kiválasztásakori alapvető szempontja a gyermekszeretet, az érzékenység, empátia-képessége, érzék a gyermekek tanításához. Ez a kiválasztási folyamat többlépcsős, beszélgetéseken, szituációs gyakorlatokon alapuló, a kollégák véleményét is figyelembe vevő folyamat, melynek a leglényegesebb funkciója, hogy az új kolléga személyiségét megismerve, az iskola és az új kolléga egymáshoz valóságát vizsgálva döntsön a kolléga személyéről. Ennek az erős kialakuló kapcsolati hálónak és érzelmi alapnak köszönhetően, ha felmerül a fent említett probléma, melyben a gyermek viselkedése akadályozza a többi tanuló előre haladását, sokkal
hamarabb,
hatékonyabban
tudnak
a
megfelelő
módszerek,
magatartás
alkalmazásával lépni a gond orvoslását illetően. A családot azonnal be kell vonni, segítséget kérni tőlük is, közös stratégiát kidolgozni. Sikeres
munkájuk
továbbképzéseken,
érdekében melyeken
a a
tantestület
tagjai
prevenciós
munka
rendszeresen módszereinek
vesznek
részt
alkalmazását
gyakorolhatják, azokkal már meglévő tudásukat bővíthetik. A gyermekeket arra ösztönözzük, osztályfőnöki órákon szituációs gyakorlatokkal tanítjuk, hogy kortárs segítőcsoportokat tudjanak kialakítani, meghallgassák egymást, tanácsokat nyújthassanak egymásnak, ha arra szükséget mutatnak.
24
A gyermek- és ifjúságvédelmi munkakörben foglalkoztatott mentálhigiénés szakember feladata a gyermekek jogainak képviselete az iskolában, a társadalomban, a gyermek védelme. Mivel a családok zöme nem magyar állampolgár, a magyar jogrenddel nincsenek teljesen tisztában, e mentálhigiénés szakember feladatai közé tartozik még a szülők e téren történő folyamatos felvilágosítása is. Feladatai még:
A viselkedésével gondot okozó tanulókkal való kapcsolat kialakítása, folyamatos a
gyermek folyamatos mentális gondozása
A tanítók, szakemberek együttműködésének koordinálása, kapcsolatuk fejlesztése
Segítségnyújtás, konzultáció családnak, tanítóknak
Kapcsolattartás a kerület civil szervezeteivel
Szociális helyzet megismerése
Egészségvédelmi, drog- és bűnprevenciós stratégia kidolgozása az iskola
munkatársaival együttműködve POZITÍV megfogalmazásokkal élve, TILTÁSOK MINÉL KEVESEBB
mennyiségű
megfogalmazásával.
Helyes
életvitel
lehetőségeinek
megtanításával a gyermek választhat jó és jó között.
Fenti stratégia mentén szabadidős programok, egészségnapok szervezésében való
részvétel, kezdeményezés
Kerületi, regionális, országos és nemzetközi pályázatok figyelemmel kísérése,
megírásukban való részvétel.
7.1 Tanulási nehézségek, zavarok felismerése és kezelése Kollégák fent említett kiválasztási folyamatának eredményeképpen olyan szakemberek gyűlhetnek össze iskolánkban, akik a megjelenő, gyermekek tanulását nehezítő vagy akadályozó jelenségekre fokozottan érzékenyek, kezelésükben aktívan részt vesznek. Nagy százalékban helyesen felismerik, és lokalizálják a tanulási probléma eredetét, melyek lehetnek:
fejletlen idegrendszeri és mozgáskoordinációs eredetűek
érzékszervi nem helyes működési eredetűek
25
fejletlen kognitív képességek (képzelet, figyelem stb.)
érzelmi háttérbeli problémák
szociális, kulturális vagy nyelvi hátrányok
lassabb munkatempó
hosszú távú, speciális tanulási nehézségek mint diszkalkúlia, diszgráfia, diszlexia,
beszédhibák, ill. az autizmus spektrum azon részén való elhelyezkedés, mely jellemzően a tanulási képességeket igen, de a kommunikácós képességeket nem annyira zavarja, és a tanulási képességeket vizsgáló bizottság véleménye szerint tipikus idegrendszerű társaival együtt nevelhető-oktatható.
Az iskola, a pedagógusok vonatkozó feladatai Fentiek felismerése, minden magatartásbeli változás azonnali felismerése és a kollégákkal történő azonnali konzultáció. Amennyiben a gyermek felzárkóztatása meghaladja tanító képességét, fejlesztő pedagógus felkérése, aki a nevelés tanácsadóval szoros együttműködésben állítja össze gyermek fejlesztési tervét, ha szükséges további vizsgálatokat kezdeményez. A kivizsgálás nehézségekbe ütközhet egy hazánkba csak néhány hónapja érkezett gyermeknél, amennyiben a helyzet súlyosnak bizonyul, természetesen a vizsgálatot tolmács segítségével javasoljuk megtenni, felgyorsítandó ezzel a pontos diagnózis elkészítését.
7.3 Beilleszkedési, magatartási zavarokkal összefüggő teendők Az okok azonosítása és felismerése Okok:
Eltérő kultúrából frissen átkerült gyermek személyiségben fellépő zavara
Más oktatási rendszerre való átszokás
Családban történt/ő események
Tanulási problémák (taglalásukat ld.fent)
Betegség
26
Felismerésük sok beszélgetésen, játékon és odafigyelésen alapszik. Megjelenési formájuk lehet kifelé irányuló és befelé irányuló. Amennyiben mások ellen irányul, és agresszíven, zavaróan jelenik meg, a kollégáknak igyekezniük kell személyes varázsukat alkalmazni: a gyermeket kiemelni társai közül, egyéni feladatokat rábízni, megmutatni neki, hogy bizalmuk van benne, csak az alkalmazott dühlevezetési technikáit szeretnék szelidíteni ill. segítséget nyújtani neki abban, hogy ő maga szelídíthesse dühét. Játékokkal,
beszélgetésekkel,
helyzetbe
kerüléskor
pedig
azonnali
kiemeléssel,
segítségadással tehetjük ezt meg. Amennyiben a magatartási zavar magába fordulóként jelenik meg, megint másképp közelítünk: a gyermeket társai bizalmával megerősítve buzdítjuk a negatív érzelmekből való kiemelkedésre, a tanító dicséretének folyamatos megerősítésével. Minden
esetben
a
közösségbe
való
besegítéssel
érhetünk
el
tartós
javulást.
Csoportmunkákkal, játékokkal, közös kirándulásokkal segítünk folyamatosan. Tartósan felmerülő probléma esetén:
A szülővel való állandó kapcsolat miatt könnyebben érhetjük el, hogy
közreműködve, együtt kereshessük meg a kiváltó okokat, kezelhessük őket
Amennyiben
szükséges,
a
mentálhigiénés
szakember
segítségével
heti
rendszerességben kaphat egyéni és csoporton belüli fejlesztést a gyermek.
Amennyiben
szükséges,
pedagógiai
asszisztens
és
fejlesztő
pedagógus
alkalmazásával heti/napi rendszerességben kaphat egyéni és csoporton belüli fejlesztést a gyermek. Az iskolai beilleszkedést elősegítő tevékenységek Az első osztályosok iskolakezdéskor anyával vagy apával eljöhetnek a tanteremig. A szülők, amennyiben igény adódik, az öltözőben való kabát- és cipőlevétel után a teremben is jelen lehetnek még fél órát egy-két héten keresztül. A gyermekeket igyekszünk olyan környezethez szoktatni, amelyben a tanító és a szülő is egyformán jelen lehet, és minden felnőtt igyekszik a másikkal együttműködve biztosítani az ő biztonságos és boldog életét.
27
Az iskola egész szellemisége, fent említett korábbi feladatok is mind-mind a gyermek beilleszkedését segítik elő. 7.4 A kivételes képességű tanulók A kivételes képességgel, tehetséggel rendelkező tanulók felismerése A most következő részt hazánk A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) honlapjáról szóról-szóra átvesszük. Forrása: http://tehetseg.hu/mi-tehetseg „I. A tehetség fogalma, fajtái A tehetséget leíró teóriákból sokféle látott napvilágot, ma legáltalánosabban a Renzulli-féle az elfogadott. Ez a modell négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek:
átlag feletti általános képességek,
átlagot meghaladó speciális képességek,
kreativitás,
feladat iránti elkötelezettség.
Az átlag feletti általános képességek közé tartozik például a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes speciális tehetségterületeken.
28
A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek. Ezekből sokféle van, a Gardner-féle
csoportosítás
általánosan
elfogadott.
E
szerint
hétféle
speciális
képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testimozgásos,
szociális-interperszonális,
intraperszonális.
Ezek
tehetségfejlesztéshez
a
kiindulási
speciális alapként
szolgálnak. A mellékelt Piirto-modell még differenciáltabban
jelzi
a
tehetség
fajtáit
(1.ábra). A kreativitás is több elemből épül fel: originalitás,
flexibilitás,
fluencia,
problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen. A feladat iránti elkötelezettség olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény. Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik – a négy fenti összetevő ötvözeteként - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén. II. A tehetség kibontakozása és fejlődése Az előzőekben leírt tehetség-összetevőket nem készen kapjuk születésünk által, ezek hosszas fejlesztő munka eredményeként formálódhatnak. E fejlődési folyamatot és a benne szerepet játszó legfontosabb tényezőket foglalja össze a Gagné-féle modell (2. ábra). Amint látható, soktényezős tehát a tehetség fejlesztésének folyamata, s a képességeken kívül nem kevés elemnek kell megérnie, fejlődnie ahhoz, hogy a szunnyadó tehetségből 29
teljesítményképes, kibontakozott tehetség alakuljon ki. Azt a sokak által megfogalmazott tételt is világosan mutatja az előző ábra, hogy az iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában.
A fejlesztő munkának egyik kritikus pontja, hogy milyen életkorban kezdjük el a speciális tehetségfejlesztést. Az is gondot okozhat, ha túl korán kezdjük ezt a munkát, de az is, ha elszalasztjuk a szenzitív korszakot a speciális képességterületeken. Nehéz pontos választ adni a fenti kérdésre, hiszen függ ez magától a speciális képességtől, annak megjelenési idejétől is: például a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli tehetség stb. már óvodáskorban megjelenhetnek. Ezek programszerű egyéni fejlesztése tehát már ekkor fontos, egészében véve azonban az óvodáskor „alapozó” korszaknak tekinthető bizonyos értelemben: elsősorban a megfelelő érzelmi fejlődést kell biztosítani a gyerekek számára azzal, hogy „törődünk” velük, s engedjük őket játszani. Ebben a korban még nem szabad „elkülöníteni” a tehetségesnek látszó gyerekeket, ebből sok probléma adódhat. Az iskoláskor természetesen már más lehetőségeket kínál, azonban itt is óvatosan kell eljárnunk. A kisiskolás korban is alapozó munkát végezhetünk, csak más értelemben, mint az óvodáskorban: elsősorban a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit (lásd a 30
korábbi felsorolást) kell hatékonyan fejleszteni. Az úgynevezett speciális osztályok koraiak még ebben az időszakban, hiszen ezekben a kiemelkedő teljesítmény alapja többnyire a magas szintű általános intellektuális képességrendszer, nem pedig a speciális képesség. Ha felbukkan a tehetség – pl. matematika, nyelv –, egyéni programmal lehet a fejlesztést megoldani. A felső tagozat (illetve az ennek megfelelő gimnáziumi osztályok) már színtere lehet a hatékony speciális tehetségfejlesztésnek. Ez az a kor, amelyben a kutatások és tapasztalat szerint (12-13 éves kor körül) már többnyire megjelenik a speciális tehetség. Kettős itt az iskola funkciója: egyrészt a tehetséges gyerekek felderítéséhez kell folyamatosan működő, változatos - nemcsak az intellektuális szférában! - programokat biztosítani, másrészt – ha megtaláltuk a tehetséget – speciális szervezeti formákban kell azt továbbfejleszteni. A középiskolás kor ad igazán teret a hatékony speciális tehetségfejlesztéshez. Sokféle szervezeti forma alakult ki ehhez az iskolai gyakorlatban: fakultáció, tagozatok, speciális osztályok, mentor-program stb. Ezek mindegyike hatékonyan működhet. Fontos azonban, hogy a programok ne legyenek túlzóan speciálisak. Egyrészt a tehetség általános képességeihez tartozó elemek fejlesztéséről sem szabad megfeledkezni ekkor sem. Másrészt még ekkor is lehetőséget kell biztosítani a tanuló számára, hogy érdeklődésének változásával, új, magas szintű képességének megjelenésével összhangban tudjon változtatni képzési menetrendjén. Rugalmas, sokféle képességterületet átfogó programokra van tehát szükség, a lényeg azonban, hogy a középiskolás korszak végére találjuk meg a gyerek igazi értékeit, s készítsük elő a felsőoktatásban a számára legadekvátabb területen való sikeres tanulmányokra. A tehetség kibontakoztatásában a pontot az i-re a felsőoktatásban tudjuk feltenni - széles skálán értelmezve ezt a felsőfokú szakképzéstől a BA-n és MA-n át a PhD-ig. Mindezzel természetesen nem fejeződik be a tehetség kibontakozása, meghatározó, hogy a tanulmányok után milyen munkahelyi feltételeket tudunk biztosítani a tehetség teljesítményképes működéséhez és továbbfejlődéséhez. III. A tehetségfejlesztés kritikus pontjai
31
Amint a tehetség-összetevők és a fejlődési folyamat előző bemutatása már jelezte, sok buktatója van a tehetséggondozásnak. Ezek közül most csak a nagyobb, átfogó építőköveket vesszük szemügyre, kiemelten a kitüntetett szerepű iskolai tehetséggondozást:
a tehetség azonosítása, felismerése,
a programok célkitűzései,
szervezeti formák,
gazdagítás, dúsítás,
tantestületi munkamegosztás, speciális funkciók,
együttműködés a családdal.
1. A tehetség azonosítása, felismerése Talán a legkritikusabb pontja ez a tehetséggondozó gyakorlati munkának. Ehhez itt most csak néhány alapelvet foglalunk össze. Ezek a következők:
Az azonosításhoz a korábban bemutatott Renzulli-féle definíció ad kapaszkodókat,
mind a négy összetevőre figyelnünk kell.
A tesztek segítséget nyújthatnak, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem
jelenthetnek egyedüli megoldást.
A szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni.
A képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő
tehetséges gyerek.
A pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyerek folyamatos együttes
tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez.
Minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat gyerek
teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás. 2. A tehetségfejlesztő programok célkitűzései Mindenekelőtt ismételten kiemelendő, hogy a fejlesztés során a korábban felsorolt négy tehetség-összetevőre egyaránt kell figyelnünk, tehát a képességek mellett a személyiségtényezők formálásának is nagyon fontos szerepet kell kapnia a programokban. E két 32
főirányon belül további négy általánosan elfogadott alapelv fogalmazható meg a célkitűzésekre vonatkozóan. Fontos a programok tervezésekor a következőkre is figyelni:
a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése,
a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges
gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.),
megfelelő
„légkör”
megteremtése
(kiegyensúlyozott
társas
kapcsolatok
pedagógusokkal , fejlesztő szakemberekkel és a társakkal),
szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést.
3. A tehetségfejlesztés iskolai és iskolán kívüli szervezeti formái Napjainkban már gazdag rendszer áll rendelkezésre a szervezeti formák megválasztásához. Ezek mindegyike értékes lehet: természetesen a célkitűzésekkel, a programmal, a tanulók jellemzőivel összhangban kell ezek közül választani. Fontos, hogy a tanórai és tanórán (iskolán)
kívüli
formákat
kapcsoljuk
össze
a
hatékonyság
érdekében.
Csak
felsorolásszerűen a világszerte leggyakrabban alkalmazott keretek:
tanórai differenciálás különféle formái
(kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.),
fakultáció,
speciális osztály,
délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör stb.),
hétvégi programok,
nyári kurzusok,
mentor-program.
4. Gazdagítás, dúsítás Tartalmi szempontból a legfőbb alapelve az iskolai tehetséggondozásnak a gazdagítás. Célja alapvetően az ismeretek és az elsajátítási folyamat kötelező tananyagon túllépő kiszélesítése. A fő kérdés itt, hogy mennyiségi vagy minőségi dominanciájú legyen-e a
33
gazdagítás? Passow irányelvei támpontul szolgálnak a gyakorlati fejlesztő munkához, s bizonyítják, hogy a minőségi dúsításra kell a hangsúlyt helyezni.
Mélységben történő gazdagítás: ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges
gyerekeknek tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában a tanulóknak.
Tempóban történő „gazdagítás”: a tehetséges gyerekek ugyanannyi idő alatt
társaiknál többet képesek megtanulni, így gazdagításuk újszerű tartalmak bevonásával is megoldható.
A „tartalmi” gazdagítás azt jelenti, hogy a tananyagot a tanulókra érzékenyen kell
megszerkeszteni: ki kell használni a tanulók egyedi természetét és szükségleteit, érdeklődését, illetve ezeket fejleszteni is kell.
A feldolgozási képességek gazdagítása elsősorban a kreatív és kritikus gondolkodás
fejlesztését jelenti felfedező, illetve interdiszciplináris tevékenység közben.
Renzulli „Gazdagítási Triász Modellje” az előző elveket szervesen ötvözve kínál
támpontokat a programok készítéséhez, különös tekintettel a tehetséges gyerekek érdeklődési körének feltárására, valamint szélesítésére. Ennek kiemelt szerepet kell kapnia a programokban. 5. Tantestületi munkamegosztás, speciális funkciók Már az előzőekből is kitűnik, hogy a tantestület tagjainak egész sor speciális feladatot kell megvalósítaniuk a kiemelt tehetséggondozásban. Ennek sikeres megvalósításához jól elkülöníthetők
bizonyos
funkciók
és
tevékenységkörök
(Eyre).
A
következő
munkamegosztás megfelelő kereteket biztosít:
Programvezető (igazgató, igazgatóhelyettes): általános áttekintés, bátorítás, segítés,
ellenőrzés, a téma napirenden tartása.
Munkaközösség vezetők: átfogó programok készítése, tanórai és tanórán kívüli
gondozás,
folytonosság
és
előrehaladás,
forrásanyagok
biztosítása,
hatékonyság
ellenőrzése.
Tehetséggondozó koordinátor: össziskolai azonosító és ellenőrző programok
készítése, órán (iskolán) kívüli tevékenységek koordinálása, mentor-programok és versenyek irányítása. 34
Tehetség-tanácsadó szakember (erre képzett pedagógus vagy pszichológus):
problémás helyzetekben – elsősorban egyéni és kiscsoportos formákban – konzultációs keretek között segíti a tehetség-program megvalósulását. Három fő iránya van: tanácsadás a gyerekeknek, a közreműködő pedagógusoknak és a szülőknek.
Mentor: olyan szakember, aki közvetlenül és folyamatosan irányítja egy-egy
tehetséges diák fejlesztő tevékenységét.
Az egyes tanárok: közreműködés a programok kidolgozásában, tehetséges tanulók
azonosítása, egyéni szükségletek és érdeklődés felderítése, fejlesztése, tanórai és órán kívüli gazdagítás. 6. Együttműködés a családdal Már a korábban bemutatott, fejlődési tényezőket átfogó ábra is jelezte, hogy a tehetséggondozást sem tudja a szülő hatékony közreműködése nélkül megoldani az iskola. Ezt bizonyítja a világszerte elfogadott Mönks-modell is (3. ábra), amelynek lényege, hogy három környezeti tényező játszik döntő szerepet a gyerek tehetségének kibontakozásában: az iskola, a család és a társak.
Fontos tehát a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, információcsere. Az együttműködés főbb tartalmi szempontjai: 35
célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer kialakítása,
a fejlődés közös értékelése,
pedagógus, más fejlesztő szakember tanácsa, módszertani segítségnyújtása,
a tanuló megismerése,
tehetség, képesség felismerése,
a gyerek érzelmi támogatása, elfogadás, odafigyelés,
közös programok szervezése,
pályaválasztás irányítása.
A családdal való együttműködésnek sokféle szervezeti formáját kell működtetni ahhoz, hogy a kapcsolattartás hatékony legyen: szülői értekezlet, szülők akadémiája, egyéni konzultáció, családlátogatás, tanácsadás stb. Ezen formák kialakításában a kezdeményező szerepet az iskolának vagy más fejlesztő szervezetnek kell felvállalnia, s ezek során az aktuális feladatok, problémák megbeszélése mellett egyfajta „továbbképzésben” is kell részesíteni a szülőket a korszerű tehetséggondozás alapismereteinek, módszereinek közvetítésével. Függelék (Kállai Gábor által elküldött tanulmányrészlet): (…) (1) a tehetség potenciát, lehetőséget, ígéretet, reményt, esélyt jelent (2) valamelyik emberi tevékenységi körben (3) olyan kiemelkedő teljesítményre, amely (4) társadalmilag hasznos és amely (5) megelégedettséggel, örömérzéssel, tehát sikerélménnyel jár elérője számára 1) A tehetség eredete és összetevői A genetika mai álláspontja szerint az öröklődés három fő formájáról beszélünk. Az egyik a biológiai öröklődés, amikor a szülők átadják utódaiknak génjeik és kromoszómáik felét. Ez teremti meg az alapját a rokonok genetikai hasonlóságának és az individualitásnak. E tudományterület kulcsfogalmai az alábbiak:
a Mendel - féle monogénes öröklődés (Mendel - szabályok),
a Galton - féle poligénes öröklődés,
36
a Galton - féle „ős - örökség” - törvény: az ún. családi közös gének generációról
generációra történő megfeleződése,
a Galton - féle „visszatérés az átlaghoz” - szabály: a kivételes társadalmi
teljesítményre képes emberek gyermekei kevésbé jó képességűek, mint apjuk. A másik a „minta” öröklődése, amely az etológia tárgykörébe tartozik, és amely különösen a korai fejlődés során, a szülőktől, elsősorban az anyától látott és tanult minták átvételét, utánzását jelenti. Ez a két öröklődési forma az élővilágban mindenütt megtalálható. Az emberi faj viszont létrehozta az öröklődés új, harmadik, emberspecifikus formáját, a szociokulturális öröklődést. A genetika mai alapképlete két véglet között valamiféle egyensúlyt fejez ki. Hiszen voltak, és talán ma is vannak, akik azt vallják, hogy az életünkben mindent az öröklődés határoz meg, míg mások tagadnak minden determinációt, és azt mondják: az ember, születésekor „üres lap”, és hogy mi kerül rá, az kizárólag az őt érő hatások függvénye. A modern genetika azt az álláspontot képviseli, hogy az ember képessége, teljesítménye a gének által meghatározott adottság, amelyet döntően befolyásolnak a környezeti hatások. A gének megadják a „tól - ig” határt, de hogy ezen belül ki mivé alakul, azt az edukáció, azaz a nevelés dönti el.
2) Mi a tehetség? Kezdetben a sikeres embereket, így a legmagasabb rangúakat, a legjobb tanulókat, a leggazdagabbakat sorolták ide. Később a különböző intelligencia - tesztekben a legmagasabb pontszámot elérőket vélték a legtehetségesebbeknek. Jelenleg sokkal bonyolultabbnak tartjuk a tehetség - talentum eredetét, semhogy egyetlen megközelítés alapján meghatározható lenne. Egyszerűen, a józan ész alapján végiggondolva a tehetség fogalmát, öt kritériumot érdemes kiemelni: (1) a tehetség potenciát, lehetőséget, ígéretet, reményt, esélyt jelent (2) valamelyik emberi tevékenységi körben (3) olyan kiemelkedő teljesítményre, amely (4) társadalmilag hasznos és amely (5) megelégedettséggel, örömérzéssel, tehát sikerélménnyel jár elérője számára. Harsányi István klasszikus meghatározása szerint: „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi 37
tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” A tehetség - összetevők legfontosabb jellemzői Renzulli szerint: Átlag feletti képességek:
magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációkészség,
jó memória és beszédkészség,
kiváló matematikai logika, térbeli viszonyok átlátása,
speciális képességek (pl.: zenei, pszichomotoros stb.),
alkalmazkodóképesség, új helyzetben hamar feltalálja magát,
kritikus, független gondolkodás,
gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás,
a lényeges és a lényegtelen dolgok megkülönböztetésének képessége.
Kreativitás:
gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás,
ötletgazdagság, szokatlan feladat - és helyzetmegoldások,
az új, különös, akár irracionális gondolatok, alkotások, tevékenységek iránti
fogékonyság,
kíváncsiság, merészség, szellemi játékosság, kockázatvállalás,
nonkonformizmus,
a bizonytalan helyzetek toleranciája, humorérzék.
Motiváció (feladat iránti elkötelezettség):
38
A Czeizel - féle tehetségmodell lényegesen komplexebb látásmódjával képletesen ad eligazítást a mai időknek megfelelő hatékonyságú tehetséggondozás struktúrájára nézve. A belső körök – akárcsak Renzullinál – a személyiségen belüli, egymásra ható, fő területeket jelölik. A köröket körülölelő négyszög pedig azt a szociális mezőt jelöli, mely a tehetség kibontakozását elsődlegesen határozza meg. A szociális mező részeinek külön-külön is feladatai vannak. Így kiemelten, az iskola és a család tehetséggondozó műhelyként is funkcionál, persze csak abban az esetben, ha felkészült pedagógusok és szülők alkotják ezeket a műhelyeket. Azonban anélkül, hogy a tehetséggondozás szereplőinek specifikus feladatait meghatároznánk, láthatjuk, hogy mindegyik szereplő a társadalom része. Tehát ahhoz, hogy mind a kiemelt nevelési színterek, mind pedig az egész társadalmi környezet a tehetséggondozás és tehetségfejlesztéshez megfelelő környezetet tudjon biztosítani, az egész társadalom szemléletét és „tehetségviszonyát” erősítenünk, alakítanunk kell! Abban, hogy a társadalom a tehetséggondozás számára elengedhetetlenül szükséges környezetet biztosítsa, mindenkinek, aki a társadalom alakításában szerepet vállal, lehetősége, és így felelőssége van.”
39
8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlási rendje Részletek a köznevelési törvényből: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV)
20. A köznevelési intézmény működésének rendje 25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (4)85 A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 39. § (1) A köznevelés rendszerében intézkedésre jogosult személy vagy szervezet - a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet, közösség (a továbbiakban: szülői szervezet) javaslatára - tizenöt napon belül, a települési önkormányzat képviselő-testülete legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni. (2) Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fenntartó döntése ellen - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közléstől számított harminc napon belül a bírósághoz lehet fordulni. 43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az 40
adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat
elkészítésénél,
módosításánál
nevelési-oktatási
intézményben a szülői
szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 46. § (6) A tanuló joga különösen, hogy g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon, p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, 29. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat 48. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. (2) A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik
megválasztásában,
és
jogosultak
képviseltetni
magukat
a
diákönkormányzatban. (3) A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, 41
b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. (5) Az intézményi diákönkormányzat és az általános művelődési központban működő diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 43. A szülői szervezet, az iskolaszék, az intézményi tanács 73. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. (2) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének
előmozdítására
a
szülők,
a
nevelőtestület,
az
iskolai
diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat. 48. A fenntartó kötelezettségei és jogai 83. § (1) A három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt fenntartó települési önkormányzat köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottságot létesít és működtet. A fenntartói kötelezettségek teljesítésével és jogok gyakorlásával összefüggő döntéselőkészítő munkában a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító - 3. melléklet szerinti felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személynek kell közreműködnie.
(3) A fenntartó a) a köznevelési intézmény megszüntetésével, b) átszervezésével, c) feladatának megváltoztatásával, d) nevének megállapításával, e) vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával 42
összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi a (4) bekezdésben foglaltak véleményét. (4)301 A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése előtt ki kell kérni: a) az intézmény alkalmazotti közössége, b) az óvodaszék, az iskolaszék, c) a szülői szervezet, d) az iskolai diákönkormányzat, e) a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat, f) szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara, g) az állami fenntartású szakképző iskola esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, h) a működtető önkormányzat véleményét. 84. § (1) A fenntartó a köznevelési intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg. (2)304 A működtető, ennek hiányában a fenntartó - önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében - gondoskodik az iskolaszék, az óvodaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről.” Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint – pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: két fő diákönkormányzati képviselő. Évente egy alkalommal diákközgyűlést tarthatnak. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el.
43
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat jogait annak vezetősége, illetve választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A működéshez szükséges valamennyi feltételt térítésmentesen biztosítja az iskola. Helyiségek és berendezések használata, felnőtt ügyelet: Az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg. Az iskola vezetősége a diákönkormányzat tagjaival rendszeres és folyamatos kapcsolatot tart:
tanév elején tájékoztatja a képviselőket az iskola éves programjáról és az előző tanév eredményeiről,
tanév közben rendszeres tájékoztatást ad az aktuális feladatokról, és válaszol a képviselők által feltett kérdésekre,
a jogszabályban meghatározott döntési és véleményezési jog gyakorlásához szükséges információkat biztosítja,
a diákönkormányzat képviselője kérdéseivel, javaslataival vagy véleményével közvetlenül az iskola igazgatójához is fordulhat.
A tanév helyi rendjében meghatározottak szerint össze kell hívni az iskolai diákközgyűllést, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. Összehívásáért az igazgató a felelős.
9. A szülő, a tanuló,a pedagógus és a partnerek kapcsolattartási formái A folyamatos kapcsolattartás fontosságáról korábban már írtunk. Itt összefoglaljuk a kapcsolattartási formákat 44
Pedagógus-tanuló: mindennapi oktató-nevelő munka, szóbeli és írásbeli értékelések formájában Pedagógus-szülő:
Minimum heti rendszerességben a pedagógus körímélben számol be az osztály
életéről, a gyermekekről külön-külön a szülőknek címezve ír néhány sort
Fogadó óra keretében személyes megbeszélés lehetséges. Minden kolléga félévente
minimum egy fogadó napot köteles előre meghirdetett időpontban megtartani
Évi min.kettő szülői értekezlet keretében az osztály életéről, programokról stb.
Üzenő füzet és ellenőrző füzet segítségével az értékelések, hivatalos értesítések stb.
írásos formáját biztosítjuk, a tudomásul vételt szülői szignóval kérjük ellátni
Jótékonysági bál keretében, melynek során még több szimpátiát, elvi és anyagi
támogatást és adományokat szeretnénk nyerni tőlük.
Nyílt napok alkalmával, melyeket rendhagyó módon akkor szervezünk, amikor a
szülőnek éppen ideje adódik rá, előre jelzi, hogy mikor szeretne meglátogatni minket, és részt vehet az aznapi munkában. A szülőkkel való kapcsolatok közelítését a két ország iskola által megtartott ünnepei is elősegíthetik,
hiszen
a
karácsonyt,
a
holdújévet,
a
farsangot,
anyák
napját
mindenféleképpen szülőkkel együtt szeretnénk megünnepelni. Az eltérő kulturális háttér miatt esetenként nehézségekbe ütközhet az ünnepek céljainak megértése, elsajátítása, de bízunk abban, hogy a szülőkkel történő folyamatos heti kommunikáció
eredményeképpen
a
különböző
történelmi
ünnepek
értelmét
a
gyermekeknek iskolai és otthoni környezetből egyaránt eljuttathatjuk, megkönnyítve ezzel a különböző kulturális szokások, hagyományok megismerését, gyakorlását. Az alábbiakban felsoroljuk a magyar ünnepkörből bevett ünnepeket:
Október 23.
December 6.
Karácsony
Farsang
Március 15.
45
Húsvét
Június 4. A nemzeti összetartozás napja
A kínai ünnepkörből bevenni kívánt ünnepek:
Holdújév, Tavaszünnep (holdnaptár szerinti 01.01)
Lampionünnep (holdújév első holdtölte)
Az iskolai évet minden esetben tanévnyitó ünnepéllyel indítjuk és tanévzáróval zárjuk. A végzős osztályosok búcsúztatását ballagással egybekötött ünnepéllyel együtt rendezzük meg. Pedagógus-pedagógus:
Napi szintű találkozások alkalmával
Ímélen keresztül
Heti szintű internetes konferencia vagy élő kapcsolattal létrejövő értekezletek
keretében
Továbbképzésekkor
Évi min.1 tanári/munkatársi kiránduláskor
Az intézmény további partnerei
Fenntartó: Ediktum Alapítvány
X. kerületi Nevelési Tanácsadó
X. kerületi Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központ és Fővárosi Szabó Ervin
Könyvtár
Iskolaorvos (Kőbányai Gyermek Háziorvosi Rendelő 1105 Bp., Zsivaj u. 2.)
A velük való kapcsolattartás szükségszerű. A fenntartó felé rendszeres személyes és írásbeli jelentési kötelezettség van. A nevelési tanácsadó segítségét korábban leírt esetekkor kérjük ill. ha olyan rendezvényt szerveznének, amelyben mi jelenlétünk is javasolt (továbbképzés stb.), részt veszünk. 46
X. kerületi Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központtal rendszeresen egyeztetünk ill. az itt található Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókjában rendszeresen teszünk látogatást. A rendőrkapitányságot bűncselekmény esetén azonnal értesítjük.
10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 10.1 A vizsga fajtái
a)
Osztályozó vizsga
b)
Javító vizsga
c)
Különbözeti vizsga
10.2 Vizsgákra kötelezettek a)
Osztályozó vizsgát tesz a tanuló,
ha éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket meghaladja, és emiatt éves munkája nem osztályozható. A tantestület engedélyezése szükséges. A diák csak eredményes osztályozó vizsga után léphet felsőbb osztályba. b)
Javítóvizsgát tehet a tanuló (augusztus harmadik hetének keddjén)
aki a tanév végén maximum három tantárgyból elégtelen osztályzatott szerzett aki bármilyen vizsgáról számára nem felróható okból (betegség, baleset stb.) lemarad aki osztályozó vizsgán számára nem megfelelő jegyet szerez (egyszeri javítási lehetőség) c)
Különbözeti vizsgát tesz a tanuló,
ha iskolát kíván változtatni és tanulmányát iskolánkban kívánja folytatni azokból a tantárgyakból, amelyek tananyaga a tanuló számára korábbi tanrendje alapján nem ismert vagy alacsonyabb szinten tanulta, mint az az iskolánkban a korához illő osztályban tanulandó volt korábban. 10.3 Tantárgyak számonkérési formái
Vizsgatárgy Magyar
47
Írásbeli nyelv
és x
Szóbeli
Gyakorlati
x
x
irodalom
Matematika
x
x
Történelem, társadalmi x
x
és
x
állampolgári
ismeretek
Angol nyelv
x
x
x
Biológia-egészségtan
x
x
x
Fizika
x
x
x
Földrajz
x
x
x
Kémia
x
x
x
Környezetismeret
x
x
x
Természetismeret
x
x
x
Informatika
x
Ének-zene
x
Testnevelés és sport
x
Vizuális kultúra
x
Technika és életvitel
x
gyakorlat Hon- és népismeret
x
Erkölcstan
x
48
Gyakorlati vizsgaformán az önálló nyelvi alkotások létrehozását, hétköznapi szövegek értő olvasását, algebra, geometria stb. gyakorlatban történő alkalmazását, tudományos kísérletek felnőtt segítséggel történő elvégzését stb.értjük. 10.4A bármilyen vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése 0-49%: 1 50-64%: 2 65-75%: 3 76-85%: 4 86-100%: 5
10.5 Vizsgaidőszak Augusztus hónap második hetén, de az intézményvezető engedélyezhet eltérő időpontot is. Jelentkezés a javító vagy osztályozó vizsgára A tanuló az aktuális tanév helyi rendjében meghatározott időpontig jelentkezhet vizsgára, kiskorú esetén gondviselő aláírásával ellátott jelentkezési lapon. Az a diák, aki már előre láthatóan nem fog tudni a többi tanulóval együtt bizonyítványt szerezni, hivatalosan is, postai úton, ímélben is és személyesen is, a szülő vagy gondviselő által szignózott értesítő lapon keresztül értesítésre kerül. Tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, vizsgarészekről ill. a kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről.
10.6 A vizsgák lebonyolítása Szóbeli vizsgák esetén a rend: Háromtagú vizsgabizottság előtt történik. A tanuló a kérdező tanár által feltett kérdésekre csöndben, 5-10 perces felkészülési idő alatt felkészül majd válaszát szintén 5-10 percben önállóan kifejti. Az eredmény aznap kihirdetésre kerül. Írásbeli vizsgák esetén: A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron adhatják be válaszaikat. Rajzokat ceruzával, minden más választ tollal kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásához rendelkezésre adott idő tantárgyanként 45 perc lehet. Egy több írásbeli 49
vizsga is megszervezhető abban az esetben, ha a vizsgázók között nincs olyan, akinek ugyanabból a több tantárgyból kell vizsgáznia, és a vizsgák időpontjai között átfedés van.
Vizsgák helye, a megjelenés módja A vizsgák az iskola épületében az intézményvezető által kijelölt termekben és időpontokban zajlanak. A vizsgázók kötelesek pontosan, alkalomhoz illő öltözékben megjelenni. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt oda kell adni a vizsgabizottságnak.
A vizsgáztató tanárok megbízása és kapcsolódó dokumentálás Az vizsgázó adott vizsgatárgyának tanára ill. két másik, sorsolással kiválasztott pedagógus az igazgató megbízásával vezeti le a vizsgát. A vizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet az elnök és a tagok aláírnak, és az iskola 5 évig megőrzi irattárában. Mellékletként csatolandó a vizsgázó dolgozata és feladatlapja ill. a kiállított bizonyítvány személyes adatokat tartalmazó ill. vonatkozó lapjának fénymásolata. A dokumentum elektronikus formában is megőrzésre kell, hogy kerüljön. Szülő kérésre a dokumentumba betekinthet, másolatot kérhet róluk. A vizsgakövetelményeket a helyi tanterv tartalmazza.
11. A felvételről ill. átvételről. Szabályok. Iskolába való felvételétől kezdve a tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, mely jogviszony az tanuló más intézményből való átvételekor is keletkezhet. A felvételi kérelem benyújtására jelentkezési lapon kerül sor, a fel-ill.átvételről az iskola vezetője dönt a tantestület érintett tagjainak segítségével személyes beszélgetések lezajlása után. A tanulói jogviszony a beíratás napján keletkezik, melyen alapuló jogokat a tanuló ettől az időponttól kezdve gyakorolhatja. „20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, hatályos: 2012.09.02 - 2012.11.14
50
22. § (4) Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. 23. § (8) Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. § (1)–(3) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik. (9) Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történő részvételéről. (10) Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg. XXI. FEJEZET NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK 77. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések 185. § (1) Ha Magyarország területén élő, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező kiskorú nem magyar állampolgár kéri a felvételét nevelési-oktatási intézménybe, a felvételkor igazolnia kell, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el, továbbá hogy az iskolai tanulmányokhoz szükséges feltételekről ki gondoskodik. 51
(2) A nevelési-oktatási intézmény közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, valamint közvetlenül küldhet külföldre megkeresést. A nevelési-oktatási intézmény nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja. (3) Ha az iskolai tanulmányok folytatását a magyar nyelv ismeretének hiánya vagy a külföldi és a magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, az iskola igazgatója – a szülő egyetértésével – az évfolyam megismétlését engedélyezheti úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon és nyelvórákon vesz részt. A foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek elsajátításáról történő számadás módját az igazgató állapítja meg.” Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya megszűnik.
12. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátíttatása 1997. évi CLIV. törvényaz egészségügyről „5. § (3) Mindenkinek e) kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez.” A pedagógusok a tanév folyamán minden évben egyszer elsősegélynyújtási tanfolyamon vesznek részt, melynek gyermekekre vonatkozó aspektusait balesetvédelem kapcsán rendszeresen átadják a tanulóknak illetve gyakorolják velük. Ezek a következők: baleset esetén segítséghívás (felnőtt és/vagy mentőhívás) beteggel való szóbeli kapcsolatteremtés könnyebb sérülések felnőtt megérkezéséig történő ideiglenes ellátása
12.1 Elsősegélynyújtási és baleset-megelőzési ismeretek felső tagozaton a tantárgyak rendszerében
Természetismeret (5-6.évfolyam)
Alapfokú elsősegélynyújtás Önfenntartás 52
Az emberi szervezet egészsége
Biológia (7-8.évfolyam)
Ld. fent
Fizika (7-8.évfolyam)
Az ember megismerése és egészsége Az elektromos áram szervezetre gyakorolt hatásai Veszélyek, érintésvédelem
Kémia (7-8.évfolyam)
Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban
12.2 Elsősegélynyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tanórán kívüli oktatásban Az iskolában a Házirendben, Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzataiban foglaltak szerint minden tanév elején megtörténik az egyszeri munka-, tűz- és baleseti felvilágosítás minden tanuló számára, melyet az osztályfőnökök tartanak meg. Az elsősegélynyújtási ismereteket felső osztályban fent felsorolt tantárgyak óráinak keretein belül, a tanév elején minden évben megismerik a tanulók. Tantárgyakon kívül, kirándulások, rendezvények előtt osztályfőnöki órán a gyermekek a pedagógussal átveszik a vonatkozó balesetmegelőzési szabályokat.
53
13. A választott kerettanterv KERETTANTERV A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet: 2. A kerettantervek iskolai alkalmazására vonatkozó szabályok 2. § (1) Az iskola az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat) alapján az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott
pedagógiai
szakaszokra
(a
továbbiakban:
pedagógiai
szakaszok),
iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos köznevelési célok teljesítéséhez kiadott kerettanterveket alkalmazhatja az e rendelet 16. §-ban foglaltakra figyelemmel. (2) Az iskola a miniszter által határozattal jóváhagyott kerettantervet is beépíthet a helyi tantervébe. (3) Az iskola a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe, és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján. A két évfolyamos kerettantervi szakaszokra meghatározott nevelési és fejlesztési feladatokat az iskola oly módon köteles beépíteni a helyi tantervébe, hogy az adott tanévben az adott kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak arányos elvégzését, továbbá az adott kétéves kerettantervi szakaszhoz meghatározott tartalmi követelmények arányos elsajátítását valósíthatja meg. (4) Az iskola a kerettantervben a tantárgyak két évfolyamos szakaszolása szerint meghatározott követelményeit és a fejlesztési feladatokat a helyi tantervében az egyes kétéves szakaszok között nem csoportosíthatja át. (5) Az iskola a helyi tanterve elkészítése során a tantárgyi kerettantervek tematikai egységeiben meghatározott óraszámokat legfeljebb 10%-kal csökkentheti. (6) Az iskola a helyi tanterve elkészítése során az azonos pedagógiai szakaszra és azonos iskolatípusra 54
kiadott
tantárgyi
kerettanterveket
egymás
között
felcserélheti.
A
kerettantervek felcserélése akkor lehetséges, ha a felcserélésben érintett kerettantervek alapóraszáma megegyezik, vagy ha a magasabb éves óraszámra épülő kerettanterv többlet időkeretét az iskola a helyi tantervébe a szabadon felhasználható éves órakerete terhére építi be. (…) 3. A kerettantervek feladata, felépítése 3. § (1) A kerettanterv feladata a tartalmi szabályozás eszközeként meghatározni a pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra vonatkozó érvényes, közös, átfogó célokat és feladatokat. (2) A kerettanterv meghatározza a) a fejlesztési célokat, a nevelési-oktatási területek kapcsolódását, b) a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait, a személyiségfejlesztés lehetőségeit és értéktartalmát, c) a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit, d) a műveltségi területek vonatkozásában meghatározott tantárgyak óraszámát, e) az ismeretközlés és a képességfejlesztés közötti összhang megteremtésének módját és összhangjának biztosítását, f) a kapcsolódási pontokat az egyes tantárgyi tartalmak között, g) az egységes tantervi szerkezeti elveket a helyi tantervek elkészítésének támogatása céljából. (3) A kerettanterv az egyes témakörökre összpontosító részletes kidolgozással támogatja a pedagógusok pedagógiai tervező tevékenységét, segíti a fogalmi gondolkodás fejlesztését, a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését. 4. § (1) Az iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készített kerettantervnek alkotóelemét képezik az iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készített tantárgyi kerettantervek. (2) A tantárgyi kerettanterv meghatározza a) a tantárgyi bevezetőt, amely megjelöli aa) az adott tantárgy pedagógiai céljait és feladatait, ab) a tantárgy fejlesztési területeinek nevelési céljait, ac) a tantárgynak a kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét, 55
ad) az adott pedagógiai szakaszban a tantárgy sajátos fejlesztési céljait, b) a tantárgyi tartalmakat, azon belül: ba) a tematikai egységeket, amelyek az egyes műveltségterületi tantárgy nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevesítik, és amelyek a tematikai egységek az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően lehetnek konkrét téma- vagy képességterületek azzal az eltéréssel, hogy a tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg, bb) az előzetes tudást, amely a témakörhöz kapcsolódó tartalmak sikeres elsajátításához szükséges, kulcsfogalmakat, ismeretelemeket, szabályokat, képességeket foglal össze, bc) a tematikai egység nevelési és fejlesztési céljait, amelyhez illeszkedve az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt nevelési és fejlesztési feladatok kerülnek megnevezésre az egy vagy két évfolyamonként meghatározott, a tantárgyra jellemző sajátos pedagógiai és fejlesztési célok és feladatok alapján, bd) az ismeretek, fejlesztési követelmények rendszerét azzal, hogy a tematikai egység tartalmi elemeinek és fejlesztési feladatainak megjelenítését a tematikai egység sajátosságainak megfelelően kell meghatározni, figyelemmel a tantárgy és a tematikai egység sajátosságaira és a tantárgyi, tantárgyközi kapcsolódási pontok megjelenítésére, be) a kulcsfogalmak, fogalmak rendszerét, amely a kulcsfogalmak, továbbá a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőit tartalmazza, bf) a fejlesztés az egy vagy két évfolyamos szakasz végére elvárt eredményeit, amely az adott tantárgyban elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek határozza meg, c) a kerettantervek tartalmának elsajátításához minimálisan szükséges – a tematikai egységekhez vagy adott évfolyamhoz kapcsolódó – óraszámot, amelyhez képest az iskola – a 2. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – kevesebb óraszámban nem építheti be a tantárgyi kerettantervet a helyi tantervébe.” Alkalmazott mellékletei: 1.
melléklet
–
Kerettanterv
az
általános
iskola
1–4.
évfolyamára
5–8.
évfolyamára
Javítva a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 2. melléklete szerint 2.
melléklet
–
Kerettanterv
az
általános
iskola
Javítva a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 3. melléklete szerint
56
13.3 Tantárgyi szerkezet és óraszámok az iskola 1-8.évfolyamán Tantárgy
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
7+1
6+1
6+1
6+1
6+1
6+1
6+1
5
5
5
5
4
4
4
4
2
2
2
2
2
1
Fizika
2
1
Földrajz
1
2
Kémia
1
2
Magyar nyelv és 7+1 irodalom Angol Matematika
4
4
4
4
Történelem, társadalmi
és
állampolgári ismeretek Biológiaegészségtan
Környezetismeret 1
1
1
1
Természetismeret
2
2
Informatika vagy
1
1
1
1
Dráma és tánc Ének-zene Testnevelés
2
2
2
2
1
1
1
1
és 5
5
5
5
5
5
5
5
2
2
2
2
1
1
1
1
és 1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
sport Vizuális kultúra Technika életvitel gyakorlat Hon-
és
1
népismeret Erkölcstan 57
1
1
1
1
Osztályfőnöki Összesen
24
24
24
24
1
1
1
1
27
29
32
32
16. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
16.1 A tanításhoz szükséges eszközök A különböző tantárgyak tanításához szükséges alapeszközök rendelkezésre állnak, kiegészítésük folyamatosan történik.
16.2 Tankönyvek A nevelőtestület a helyi tanterv alapján, szakmai munkaközösségek véleményének szem előtt tartásával választja meg a tankönyveket, segédleteket és taneszközöket. A tankönyvrendelés előkészítését az iskolában működő szakmai munkaközösségek koordinálják.
16.3 A tankönyvválasztás elvei Csak olyan magyar és angol nyelvű nyomtatott taneszközöket választhatunk, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel. Kínai nyelvű tankönyv esetén a Kínai Népköztársaság hivatalos tankönyvei a választhatóak. A tankönyvrendelésbe a pedagógus csak a tantervünknek megfelelő tankönyvet javasolhatja, amely tankönyv rendszeres használatra kerül, és szerepel a tankönyvjegyzéken. A tankönyvet úgy választjuk meg, hogy minden tanulónak biztosított legyen. Az egyes műveltségi területeken, évfolyamokon egységes tankönyvcsaládot rendelünk. A választott tankönyvön a tanév ideje alatt nem változtatunk. 58
A tankönyvek felmenő évfolyamai tematikában egymásra épülnek. Esztétikus tankönyvet választunk. A tankönyvválasztást igény esetén a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálhatja és még a tankönyvrendelést megelőzően a szülői munkaközösség bevonásával döntést hoz.
16.4 A taneszközválasztás elvei
Tartósság
Esztétikum
Könnyen kezelhetőség
Iskolai célkitűzéseknek megfelelőség
A kötelezően előírt, szülők által beszerzendő taneszközökről első osztály elején a szülőket szülői értekezlet keretén belül tájékoztatjuk. Az egyes évfolyamokon különböző műveltségi területekhez szükséges taneszközöket a tantestület szakmai közösségei választják ki, döntést az ügyben az intézményvezető hoz.
17. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai
17.1 A bevezető és kezdő szakasz, az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsós gyermekek tanulási képességei még kiforratlanok, ezért itt inkább az ismeretek játékos átadására helyezzük a hangsúlyt, semmint azok száraz terjesztésére ill.befogadására.
Alapvető szociális készségek kialakítása, értjük itt a beilleszkedési szokások alakítását is
59
Írás, olvasás, számolás, beszédalkotás kialakítása
Hagyományok megismerése
Tanulási és viselkedési zavarok folyamatos figyelése, szűrése, differenciálás
Tehetségek szűrése, tehetséggondozás
Egészséges életmódra nevelés
Környezet-, természetvédelem
Hazaszeretetre való folyamatos nevelés a nemzeti kultúrák megismertetésével is
Ismeretek folyamatos bővülése később, felsőbb tagozatban bővítése
Tanulási technikák bemutatása, használatuk kialakítása
17.2 5-8.évfolyam pedagógiai feladatai Sikeres továbbtanulás érdekében nagyobb hangsúly kerül az ismeretek elsajátítására, a tanulási módszerek alkalmazására ill. az ismeretek reprodukciójára, de az életkori sajátosságok szem előtt tartásával a közösségformálás, társadalmi beilleszkedés, szerveződés is nagyobb hangsúlyt kap. A pályaválasztás kérdése is megjelenik, hiszen azok a gyerekek, akik igen céltudatosak, hamar el tudják dönteni, milyen irányban szeretnének az életben továbblépni. A folyamatos személyiségfejlesztéssel, az énkép helyes értékelésével nagyban segít a gyermeknek az iskola jövőjének elképzelésében. Ugyanakkor az élethosszig tartó tanulás képességének alakítása még nagyobb szerepet kap a felső tagozatban, hiszen a gyorsan bővülő szakmai tudástartalmak megkövetelik, hogy a felnőtt folyamatosan frissítse tudását mind közvetlen, mind közvetett szakmai környezetével kapcsolatosan. Így:
60
Új ismeretek elsajátítása, rendszerezése
Alapkészségek erősítése
Tanulási technikák, módszerek alkalmazása
Környezettudatosság
Hon-és népismeret
Alapvető erkölcsi és etikai normák fejlesztése
Egészséges énkép kialakítása
Egészségre nevelés
Prevenciós tevékenységek
18. A mindennapos testnevelés Törvényben előírtak alapján a gyermekek minden nap részesülnek testnevelés órában, melyből hetente két alkalmat úszással váltunk meg.
19. Tanórán kívüli foglalkozások 19.1 Délutáni, költségtérítéses sportköri foglalkozások Kőbányai SC-vel kötött megállapodás alapján a gyermekek részt vehetnek a sportklub által szervezett sportok tanulásán, oda- és visszahozataluk autóval vagy busszal történik az iskolába. Iskolai sportkör szervezésére az első három évben nem lesz lehetőség. 19.1.1 A tantárgyakon kívül iskolában választhatóan tanulható tantárgyak, foglalkozások, szakkörök és heti óraszámuk (kínai nyelv második osztálytól indul):
Kínai
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
Angol
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
nyelv
(előkészítés)
nyelv olvasás, szövegértés
19.1.2 Választható tantárgyak, foglalkozások, szakkörök szervezése és részvétel
61
A szakkörök a szülők és tanulók igényeinek, érdeklődési körének kerülnek megszervezésre, ill. iskolába beiratkozáskor kerülnek kiválasztásra. A 20/2012 EMMI rendelet vonatkozó paragrafus szerint: “14. § (1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. (2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. (3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. (4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, valamint folytathassák tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni. (5) Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. (6) A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.” Pedagógusválasztás a beiratkozás előtt történik.
62
A foglalkozásokról, szakkörökről az intézményvezető előzetesen tájékoztatja a szülőket, írásos beleegyezési nyilatkozatot töltenek ki, melyet a szülő egyetértőleg aláír. A szakkörök vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, a foglalkozások meghatározott tematika szerint történnek. A szakköri foglalkozások külön napló vezetésével történnek, a gyermekek értékelése írásbeli formában megjelenik a szülőnek megküldött hivatalos szakköri tájékoztatóban. Szóban természetesen folyamatos értékelés történik. 19.3 A tanítási órák keretében meg nem valósítható csoportfoglalkozások, tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások, különböző rendezvények (ünnepély, sport, egészség, prevenciós stb.) Biztosítani kell megfelelő számú pedagógus és szülő részvételét, akik gondoskodnak a gyermekek biztonságos közlekedéséről, felügyeletéről. Az intézményvezető előzetesen bejelenti, fenntartóval engedélyezteti megtartását. A szakkörök (nyelvi, tehetséggondozó, felzárkóztató) formáit, szervezését az adott tanítási évben megfogalmazott éves munkaterv tartalmazza. A tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel: A szülők tájékoztatása szóban és írásban a részvétel feltételeiről A szülők írásbeli belegyezés-kérése a szabályok, feltételek tudomásul vételéről és betartatásáról
20. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban törénő ellenőrzési és értékelési módja, a magatartás és szorgalom értékelése Az értékelés célja: egyfajta feedback a gyerekeknek és a szülőknek a gyerekek iskolában végzett munkájáról, megfelelő irányba történő motiválás. A munka ellenőrzése mentén születik,
mely
ellenőrzés
kiterjed
a
gyermek
szóbeli,
írásbeli
és
gyakorlati
megnyilvánulásaira (legyen az felelet, ház feladat, órán végzett írásbeli feladat, teszt, dolgozat, készített dolog stb.) A pedagógus folyamatosan figyelemmel kíséri a tanuló 63
megnyilvánulásait, ha elvi vagy formai hibát észlel, a tanuló korosztályi sajátosságainak megfelelő szinten kijavítja, helyesbíti, ezáltal is oktatva a tanulót a helyes ismeretekre. A teljesítményt a vizsgáknál részletezett módon százalékos arányban mérjük, és az elért szintet jeggyel osztályozzuk. A minősítést a lehető legnagyobb mértékben igyekszünk elkerülni, hiszen az esetleges negatív minősítés nagyon sokat ronthat a diák motivációján, így azt igyekszünk kihangsúlyozni, hogy az alacsony jegyet elérő diákok jövőbeli élete, boldogsága és elhelyezkedése érdekében javulásra/javításra érdemes törekedni. A pedagógus eközben levonja a tanulságot saját munkájára vonatkozóan is: az alacsony érdemjegyet elért tanulóval más módon, más módszerekkel valószínűleg hatékonyabb eredményeket lehetne elérni. Törekedni kell (!) a pedagógia és pszichológia legmodernebb tudományos kutatásai eredményei alapján bizonyított leghatékonyabb módszerek és eszközök megismerésére (önfejlesztés, egymással való kommunikáció, és meghívott előadók segítségével), alkalmazására, a mindenkori gyermekcentrikus gondolkodás folyamatos megtartására.
20.1 Értékelésrendünk alapelvei Szóbeli és írásbeli ill. gyakorlati ellenőrzés és értékelés:
folyamatosan történik, pozitív irányba való motiválás céljából
tervszerű
konkrét információt tartalmaz az értékelt ismeretről/képességről/munkáról: “jó, nem jó” önálló, magyarázat nélküli alkalmazása főleg az alsóbb osztályokban kerülendő
az ellenőrzött munkákat törekedni kell a gyerekekkel való (minősítés nélküli) közös átbeszélésre, leginkább akkor, amikor a hibák általánosan, több gyereknél jelentkeznek
számon kérni csak olyan ismeretet kérhetünk, amit előtte a gyermekkel megismertettünk, elsajátíttattunk. Önálló ismeretfeldolgozás esetén (alsó tagozat felsőbb osztályaiban, felsőben) a számonkérést miden esetben a minden gyerekkel való megismertetés, közös ellenőrzés után kérhetünk.
Az ismeretek alkalmazásának képességét is mérjük. 64
A számonkérés a gyermekek tudására vonatkozik. Amennyiben a pedagógus hiányt észlel, maradéktalanul pótolnia kell. A hiányosságok pótlására, az általuk keletkezett osztályzatok javítására lehetőséget adunk. A teljesítményeket mindig a tanuló képességei és teljesítménye alapján mérjük, elvárásainkat ezekhez igazítjuk (természetesen a kötelezően teljesítendő ismeretszint elérése fölött ill. indokolt esetben fejlesztésre szoruló gyermek esetében az alatt is).
20.2 A félévi és év végi osztályozás rendje Osztályzatok gyakorisága a bizonyítványbeli osztályzatok számításának alapjához
heti egy órás tantárgy esetén félévente legalább négy
heti kettő vagy három órás esetén havonta legalább egy
heti három óránál több órás tantárgy esetén havonta legalább kettő érdemjegy szükséges.
Szóbeli értékelés fajtái
órai munka értékelése
szóbeli felelet értékelése
gyakorlati ill. manuális tevékenység értékelése
témazáró felelet értékelése
kiselőadás értékelése
órai munka értékelése
csoportos projektmunka értékelése
Minden esetben a tartalomnak megfelelő szempontok mentén ellenőrizzük a tanulók tudását, képességeit, az elhangzott, tapasztalt tartalmak alapján értékeljük őket dicsérettel, magyarázattal, szükség esetén osztályzattal. Írásbeli értékelés fajtái
65
Írásbeli házi feladat értékelése
Füzetek, egyéb papíralapú munkák értékelése
Kisdolgozat
Házi dolgozat
Témazáró dolgozat
Szintfelmérő dolgozat
Csoportos írásos projektmunka
Teszt
Szódolgozat értékelése
Értékeléskor felsőbb osztályokban az osztályzatok szöveges kiegészítése szükség esetén elvárt. 20.3 Szöveges értékelés első és második osztályban Az első osztály félév és évvégi ill. a második osztály félévi értékelése szöveges táblázat segítségével történik. A táblázat konkrét, rövid célszavakat tartalmaz, szükség esetén egyéb kiegészítésekkel. Kétnyelvű, a szülők mind ímélben, mind kinyomtatva megkapják, majd aláírásukkal szignózva egy példányt megőrzésre visszaadnak. Az értékelő lapokat az osztályok saját iratgyűjtőkben őrzik, a szülő kérésére gyermekükről betekintést, iratpótlást nyújtanak. A tanulót is folyamatosan tájékoztatjuk a haladásáról (ld.értékelésről fent), a róla szóló anyagokat tartalmazó dokumentumokba kérése alapján betekinthet. A szöveges értékelés anyakönyvezésére az OH által kiadott formanyomtatványokat és bizonyítványokat alkalmazzuk.
20.4 Értékelés érdemjegyekkel A második év végétől, a hazánkban általánosan alkalmazott ötfokú (hatfokú) skálával, általános vagy kiemelkedő képességű gyermekek esetén: Kitűnő 5
Jeles 5
Jó 4
Csak ötöse Tudása eléri a Tudása van
adott tananyag 86%- alatti
tantárgyból 66
át vagy afelett
Közepes 3
Elégséges
Elégtelen
2
1
85% Tudása eléri a Tudása 65%-ot
min. 50%
Tudása 50% alatti
teljesít Mind
szóban, Kevés hiánnyal Közepes
mint
írásban képes
vissza
a teljesítménnyel segítséggel reprodukálja a képes
tudja tanultak
adni
Csak
az reprodukciójára tanultakat
tudását
elsajátítottakat
korosztályának
korosztályának előhívni,
Korosztályi
megfelelő
megfelelő
sajátosságainak módon, megfelelően
segítséggel
kis módon,
kérdésekre válaszolni
segítséggel
A témazáró dolgozatok és feleletek érdemjegyeit a tudásanyag reprodukálásának százalékos értékében állapítjuk meg a vizsgáknál már említett határokkal: 0-49%: 1 50-64%: 2 65-75%: 3 76-85%: 4 86-100%: 5 Az érdemjegyek naplóba, tájékoztató füzetbe, nyomtatványokra történő bejegyzése, melyről a szülők is folyamatosan tájékoztatásra kerülnek:
témazáró felelet ill. dolgozat esetén piros színnel (vagy vastag, dőlt betűformával)
minden más felelet ill. dolgozat, órai munka stb.esetén kék tintával (vagy általános betűformával)
gyűjtőmunka, füzet, szorgalmi feladat esetén zölddel (illetve dőlt betűformával)
A nem tudásalapú megnyilvánulásokra szaktárgyi osztályzat NEM adható. A félév- és évvégi osztályzatokat fenti osztályzatok alapján, a témazárókat súlyozottan figyelembe véve állapítja meg a tantestület a félév- illetve évzáró osztályozó értekezletek keretében. 20.5 Értékelés csoportosítása az oktatási folyamatban elfoglalt helye alapján: 67
Forrás: Czédliné Bárkányi Éva Szegedi Tudományegetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító- és Óvóképző Intézet 2011. A pedagógiai értékelés c. dolgozata alapján „Az oktatási folyamatban elfoglalt helye alapján megkülönböztetünk diagnosztikus, formatív és szummatív értékelést. A diagnosztikus értékelést a tanulás kezdetén, egy-egy tanév, tantárgy, tematikus egység tanításának megkezdése előtt alkalmazzuk. Célja a hatékonyság javítása, annak feltárása, hogy a tanulók rendelkeznek-e a tananyag elsajátításához szükséges ismeretekkel, milyen korrekciókat kell végezni. Ehhez szükséges, hogy pontosan meghatározzuk a továbbhaladáshoz szükséges előzetes tudást. Fontos, hogy a tudás összetettségének megfelelően változatos módszereket használjunk. Diagnosztikus értékelés során nem a minősítés a cél, ezért hiba, ha ezeket a teljesítményeket osztályozzuk. A formatív (segítő, formáló) értékelés funkciója a tanulási folyamat segítése. Információt ad a tanárnak és a diáknak, a tanulás eredményességéről, tudáselemekre, résztudásra irányul. Ennek megfelelően az értékelésnek folyamatosnak, pontosnak személyre szabottnak kell lennie, hiszen csak így fejti ki motiváló hatását. A formatív értékelés ne osztályozzuk, hiszen ez azt jelentené, hogy a tanulási folyamat közben már elvárnánk, hogy a tanuló rendelkezzen a teljes tudással. A szummatív (lezáró, minősítő) értékelést a tanulási folyamat zárásakor használjuk, célja, hogy globális képet kapjuk a tanulótudásáról. Gyakori gond, hogy a tanítási gyakorlatban szummatív értékelést összetévesztik a témazáró dolgozattal. Ha egy-egy anyagrészt megtanítunk, begyakoroltatunk és azt számon kérünk akkor is szummatív értékelést végzünk. A szummatív értékelés tehát nem a tananyag mennyiségétől, hanem az értékelés funkciójától függ, így egy feleltetésre is ugyanazok a szabályok érvényesek értékeléselméleti szempontból, mint a témazáróra vagy akár egy országos mérésre. Az értékelés és a mérés viszonyítási alapja: Értékeléskor, méréskor a teljesítményt mindig valamihez viszonyítjuk. Attól függően, hogy mi a viszonyítás alapja különböző értékelési típusokat értelmezhetünk. Norma orientált értékelés során a teljesítményt egy normához hasonlítjuk. A norma nem abszolút, mások (osztály, csoport, populáció) átlagteljesítményén alapul. Előnye, hogy könnyem alkalmazható, hiszen teljesítményeket hasonlít össze, a napi gyakorlatban igen 68
elterjedt, hiszen szemléletes összehasonlítást ad a tanulói teljesítményekről, így motiváló hatása lehet. Hátránya azonban, ha nagyon alacsony az átlagteljesítmény, akkor alacsony lesz a norma. Így egy látszólag jó (norma feletti) teljesítmény mögött sincs megfelelő tudás. A kritérium orientált értékelés során a tantervi követelményekből indulunk ki, egy adott időszakban bekövetkező tudásgyarapodásra vagyunk kíváncsiak. A nevelés belső szempontjait követi. Azt vizsgáljuk, hogy a tanuló elsajátította-e a továbbhaladáshoz, a vizsga teljesítményéhez (pl. nyelvvizsga) szükséges szintet.”
20.6 A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a tantervi követelmények elégséges szintjét elérte. Ezt év közbeni folyamatos munkájának figyelemmel kísérésével, a dolgozatok megírásával, feleletek elvégzésével stb.bizonyítja. Amennyiben év közben érkezett osztályába, és általánosan elmondható róla, hogy korosztályának megfelelő tudással rendelkezik, türelmi idő adásával továbbléphet. Tudásszintet megvizsgáló felmérések után a következő évben folyamatos pedagógusi segítség mellett készül föl az aktuálisan elérendő szintre. Kiemelkedő képességű tanulóinknak lehetőségük van az előírtnál rövidebb idő alatt teljesíteni a tanévi követelményeket (max. két évet egyszerre), amennyiben munkatársaink úgy állapítják meg, és a gyermek személyiségét is megismerve engedélyezik az intézményvezető írásos engedélyének kikérésével. Amennyiben a tanuló
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,
egy tantárgyból a kötelező órákon való részvétele 70% alatt volt,
szülői kérésre magántanuló volt,
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
egy vagy több tantárgyból rövidebb idő alatt teljesített,
tanév végi osztályozó vizsgát kell tennie. (Teendőket ld.korábban.)
69
20.7 Magatartás és szorgalom A magatartás és szorgalom a társadalomba való beilleszkedés képességének egyik alapvető jellemzője. Mintával való elöljárással a pedagógusok, a szülők a legfontosabb “eszközei” a magatartás és szorgalom kialakításának, kialakulásának. Ezt minden szülői értekezleten kihangsúlyozzuk. Az értékelés is lehet egyfajta segítség abban az esetben, ha megfelelően motiváló, negatív előítéletektől és minősítésektől mentes. A gyermeket jobb irányba terelheti. A jogszabályban előírt minősítési kötelezettségnek minden, a gyermekkel foglalkozó munkatárs gyermekről alkotott véleményét figyelembe véve teszünk eleget. 20.7.1 Magatartás A második év végétől kezdve osztályozásos módszerrel, előtte szöveges értékeléssel törénik. Év közben a gyerekeket és szülőket rendszeres, rövid, tömör szöveges értékelésekkel, ímél- és/vagy üzenőfüzetbe beírt formával is ellátjuk, így egyénre szabott képet kaphatnak a gyermek egyéni személyiségfejlődéséről. Az érdemjegyet az osztályfőnök a közreműködő pedagóguskollégák véleményét is figyelembe véve adja. Félévi és évvégi osztályozó értekezleten kerül megbeszélésre. A magántanulók nem kapnak magatartási és szorgalmi értékelést. Az értékelés alapelveit az év eleji szülői értekezleten ill. osztályfőnöki órákon beszéli meg az osztályfőnök a résztvevőkkel.
20.7.1 A magatartási értékelés alapelvei Szabály- és feladattartás az iskolában, az órákon Közösségbe való beilleszkedés, társakhoz, felnőttekhez való viszony Magatartási normák és szabályok betartása Magatartás 70
Példás
Jó
Változó
2 (negatív)
Szabály-,
Nem
feladattartás Normakövetés
Önállóan
Kis
Segítséggel
Nem
Pedagógus
Nem
helyesbítéssel Közösségi
Önállóan,
célok
másokat
tiszteletben
segítve (!)
Társainak is segítségével
segítségével
tartása Órákon
való
aktivitás Pontos,
Helyenként segíteni kell
precíz
munkavégzés
Helyenként segíteni kell
Empátia Házirend betartása Beszédmód
Nyegle
Durva
(Csak a magyarázatot igénylő helyekre került szöveg.)
A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt tájékoztatni kell az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és annak lehetséges következményeiről A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület tagjai közül választott, legalább háromtagú fegyelmi bizottság folytatja le. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló képviselője, szülője, a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
71
A fegyelmi tárgyalás határozathozatallal zárul, melyet szóban ki kell hirdetni. A kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a fegyelmi határozatot az érintett feleknek. Az elsőfokú határozat ellen 15 napon belül a tanuló és szülője is nyújthat be fellebbezést. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, és az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. 20.7.2 Szorgalom
Aktivitás az iskolai és órai elfoglaltságokon
Türelem és kitartás
Megbízható teljesítmény
Motiváció folyamatossága Példás
Szorgalom Aktivitás
Jó
Változó
az
2 (hanyag) Teljes
órákon
motiváció hiánya
Aktivitás
az
Teljes
iskolai
motiváció
elfoglaltságokon
hiánya
Munkavégzés
Teljes
folyamatossága
motiváció hiánya
Önálló
Korának
Kicsi segítséget Segítséget
Teljes
munkavégzés
megfelelően
igényel
motiváció
igényel
kiváló Felszerelése
Teljes
hiánya Heti
ötnél Heti ötnél több A
kevesebb
alkalommal
80%-ára
alkalommal
nem készül
készül
nem készül (Csak a magyarázatot igénylő helyekre került szöveg.)
72
tantárgyak nem
felszerelésével
21. Csoportbontások, foglalkozás-szervezések
21.1 Kínai nyelv esetén Célunk, hogy évfolyamonként homogén tudású gyermekek legyenek tagjai osztályainknak. Amennyiben olyan gyermekek kerülnek iskolánkba, akik korosztályuknál és tudásuknál fogva magyar tantárgyakból homogén osztálynak minősülnek, de kínai nyelvből eltérő tudásszinttel rendelkeznek, a kis létszámú osztály, és a másodiktól történő szakköri szervezés lehetővé teszi, hogy osztályon belül differenciáljuk őket, így folyamatosan jelen vannak társaik tanulásánál, hallgatják az anyanelvi tanárt: mind kommunikációs képességük,
mind
tudásanyaguk
gyorsabban
mélyülhet.
Amennyiben
a
tudásszintkülönbségek megkövetelik, külön csoportban foglalkoznak velük a pedagógusok felzárkóztatásuk érdekében. A csoportok minden esetben tudásszint szerint kerülnek felbontásra a hatékonyabb ismeretátadás-feldolgozás-befogadás érdekében.
21.2 Egyéb foglalkozások Tudásszintben homogén csoportokat igyekszünk képezni. Amennyiben egy osztályon belül eltérő tudásszinteket tapasztalunk, differenciálással próbálunk meg beavatkozni, azonban ha a tudásszint-különbség olyan mélységű ill. annyi diáknál jelentkezik, hogy megkövetelje a külön csoportos foglalkozást velük, pedagógusaink külön fejlesztési terv mentén, külön csoportokban foglalkoznak velük. A foglalkozások megszervezéséről adott tanévben a nevelőtestület helyi munkatervében rendelkezik.
22. A tanulók fizikai állapotának mérése A mérés célja az egyes tanulók fizikai állapotának, mozgáskoordinációjának, figyelmének, kitartásának, 73
teherbírásának
feltérképezése,
a
kapott
eredmény
alapján
történő
továbbfejlesztése. A feladatokat a gyerekek életkori fiziológiai sajátosságatinak megfelelően állítjuk össze. Célunk, hogy mind fizikailag, mind mentálisan egészséges gyermekeket neveljünk, akik belátják, hogy a rendszeres testmozgás, különböző sportok végzése egészséges életünk szerves része. Nem csak a testünket tartja karban, hanem az elménket is edzi a különböző mozgásformák összerendezése érdekében. Testnevelés órán a pedagógusok rendszeresen ill. május hónapban egy alkalommal az osztálytanítók is elvégzik. A feladatok értékelése az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus méréséhez című, 2000. évben az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutató alapján történik.
24. Az egészségnevelési és környezeti nevelés. Iskolai környezeti nevelési program. 24.1A környezeti nevelés alapelvei, jövőképe, céljai Célunk olyan ökológiai intelligenciával rendelkező állampolgárok nevelése, akik környezettudatos és felelős magatartásukkal életterünk generációkon átívelő kényelmes, empatikus használatára lesznek képesek. Akiknek minden cselekedetében tudatosan és nem tudatosan is megjelenik a jövőbeli generációkért érzett gondoskodás, a jelenbeli ember- és élőlénytársak iránti szeretet, odafigyelés és törődés. Illetve a saját egészségének megóvásának igénye az egészséges életmódhoz vezető módszerek, ismeretek elsajátítása és mindennapos alkalmazása. Környezeti nevelésünk alapelveit a hazánk és az Európai Unió környezetpolitikájának figyelembe vételével, azokkal való megfeleltetéssel alakítottuk ki. Alapelveink a következők (http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/displayFtu.html?ftuId=FTU_5.4.1.html honlapról is használunk fel anyagokat): Elővigyázatosság és megelőzés elve Fenntartható, erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású növekedés elve Intelligens, befogadó és fenntartható növekedés elve A következő témák mentén spirális szerkezetben, rendszeresen foglalkozunk a környezeti neveléssel osztályfőnöki, és témákhoz kapcsolódó tantárgyak keretében. Az iskola éves 74
munkaterve alapján kerül kidolgozásra, melyik szaktantárgyi témánál milyen feltételekkel kerül sor a gyermekek alábbi témák alapján is történő környezeti nevelésre:
Éghajlatváltozás és a környezet
Biológiai sokfélesége, természet-és talajvédelem
Vízvédelem és vízgazdálkodás
Levegő-és zajszennyezés
Erőforrás-hatékonyság és hulladék
Fenntartható fogyasztás és termelés
Vegyi anyagok
Ezeken kívül kapcsolódva foglalkozunk:
kölcsönösségi függőséggel
helyi és globális környezetvédelmi kapcsolatokkal
alapvető emberi szükségletek (társadalmi sokféleség) környezetbarát teljesítésének
megvalósításával
a környezettel kapcsolatos emberi jogok megismertetésével
Az alapelvek szerint történő, célok eléréséhez szükséges, fejlesztendő készségek a következők:
empatikus gondolkodás és kommunikáció
kreativitás
szintetizálás, analizálás
figyelem
együttműködés
minden esetben a win-win probléma-megoldásra való törekvés
vitakészség
értékelés, mérlegelés
kritikus médiahasználat
24.2 Tanulásszervezési és tartalmi keretek
75
Osztálfőnöki, környezetisemret, természetismeret, földrajz, fizika, kémia foglalkozásokon, a további tanórákon alkalmanként lehet a legszervezettebb és tervezettebb módon tudjuk a gyermekekben leghatékonyabban elültetni a környezettudatos életmód magjait. A példamutatás itt is elengedhetetlen. Tanórákon kívüli tevékenységekkel ötvözve igyekszünk mindenhová integrálni a környezettudatos magatartás jelenlétét, így: tanulmányi kirándulások, kézműveskedés, gyűjtések,
pályázatok,
akciók,
környezetvédelmi
napok,
versenyek,
múzeum-és
intézménylátogatások, jeles napok megünneplése mind-mind alkalmat teremthet arra, hogy fent említett tanórákon felkészüljenek adott téma szerinti megfigyelésekre, adat- és anyaggyűjtésre, a szerzett ismeretek, információk tanórákon átható feldolgozására, elsajátítására. A környezetvédelmi projektek kidolgozása az éves munkatervben, az összes pedagógus bevonásával történik. 24.3 Alkalmazott módszereink: kooperatív tanulási technikák, játék, modellezés, kísérletezés, terepgyakorlat, művészi kifejezés, riportmódszer, önálló munka csoportban történő feldolgozása stb. 24.4 A környezeti nevelés színterei Tanórákon, tanórákon kívül (ld. fent). Mivel iskolánk alapelve az, hogy a gyermeket meg kell tanítani tanulni szeretni, ezért elengedhetetlen, hogy minden ismeretet élményszerűen igyekezzünk átadni nekik. Amit lehet, a valóságos életbe is áthelyezünk, hogy a gyermek lássa, mi értelme van annak, amit tanul. Milyen haszna származhat abból, ha az ismeretet elsajátítja és alkalmazni is tudja. Terveink között szerepel az iskolának terepet adó irodaház hátsó udvarának teljes lekerekítése a gyermekek számára, ahol kiskerti ágyásokat hozunk létre a közös megművelés, a kapcsolódó megfigyelések elvegzésére illetve a munka gyümölcsének közös learatására, az azzal járó öröm és fáradságok megismerésére, és egymással történő megosztására.
76
A környezettudatos magatartást multimédiás eszközökkel is támogatni fogjuk, hiszen vizuális információként látványos, szemléletes és hatékony ismereteket sajátíthatnak el a gyermekek tudatos, szigorú és megfelelő szakmai szűréseket követően. 24.5 Nem anyagi erőforrások a környezeti neveléshez Iskolán belül Munkatársak: példamutatással történő elöljárás, közös célok meghatározása, folyamatos hangsúlyozása és szem előtt tartatása. Együttműködés a gyerekekkel. Tanulók: a gyermekek környezetre való odafigyelése a hétköznapokban is jelen kell, hogy legyen életükben. Példamutatás és egymás segítése a közös célok megtartásában, közösen kialakított környezetvédelmi szabályok betartásában. Együttműködés a nevelőkkel. Szülők: példamutatással, nevelőkkel és gyermekekkel való együttműködéssel. A közösen meghozott,
és
szülőkkel
is
megismertetett
szabályok
betartásában,
akciókban,
szervezésekben való aktív részvétellel. Az informácó-áramlását digitálisan igyekszünk biztosítani, hogy a lehető legkevesebb papírfelhasználásra törekedjünk. A szelektív hulladékgyűjtés: kialakítására törekszünk, gyermekeket három hulladékgyűjtő kosárral bátorítjuk és tanítjuk a szelektálás fontosságára. Takarító szerek: környezetkímélő, foszfát-és egyéb, környezetre ártalmas anyagoktól mentes szerek használatára törekszünk, a mellékhelyiségekben elhelyezett papír kéztörlők újrafelhasznált papírból készülnek. Bútorok: tömör fából és fémből készültek a hosszú, időtálló használat érdekében Külső, környezeti neveléshez igénybe vehető erőforrások Pályázatok: folyamatos figyelést szervezünk. Amennyiben általunk is teljesíthető pályázatra találunk, közös erővel, együtt kijelölt munkatársakkal állítjuk össze a pályázati anyagot. 25. Iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program
77
Céljai és feladatai a lent hivatkozott rendeletben egyértelműen és tisztán kerültek megfogalmazására. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet X. FEJEZET A GYERMEK, A TANULÓ EGÉSZSÉGÉNEK, BIZTONSÁGÁNAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS A
FELADATOKBAN
FELADATOK, KÖZREMŰKÖDŐKRE
VONATKOZÓ
SZABÁLYOK
A
NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN 41. A nevelési-oktatási intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás,
78
c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. (4) A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. (6) A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el. (7)
A
nevelési-oktatási
intézmény
saját
pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott
alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik
minőségbiztosított
egészségfejlesztési,
prevenciós
programmal
és
az
egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. (8) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi (…) 79
b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá c) amennyiben működik, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. (9) A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés minőségbiztosítási keretrendszerét az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki. (…) 129. § (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. (2)
A
nevelési-oktatási
intézmény
közreműködik
a
gyermekek,
tanulók
veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (3) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. (…) (5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 42. Az egészséges táplálkozás 130. § (1) A nevelési-oktatási intézményben biztosított közétkeztetés élelmiszeralapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és -előállítással.
80
43.
A
testi,
lelki,
mentális
egészség fejlesztése,
a
magatartási
függőség,
a
szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése” Fentiek szó szerinti pedagógiai programba való beemelésének itt is célja, hogy az iskolával kapcsolatba lépő munkatársak, szülők világosan ismerjék a vonatkozó rendeletet, és be is tartsák azt.
25.1 Az egészséges iskola Minden alkalmazott egészséges iskola megvalósítására törekszik. Minden, az iskolába belépő ember mentálhigiénés, testi és szellemi egészségének megóvására hivatott. Az egészségre való nevelés a környezettudatos életmódra való neveléssel integráltan, az egész iskolai tevékenységet áthatóan jelenik meg, és épül be gyökeresen az oktatás és nevelés szerkezetébe. Megtanulunk különbséget tenni egészség és betegség között, megfogalmazni
érzéseinket,
fájdalmainkat.
A
testtudat
folyamatos
tanításával
(mozgáskoordináció fejlesztése, testirányok gyakorlása, testrészek neve stb.) megtanítjuk nekik, hogyan lehet orvos számára is segítő és érthető módon megfogalmazni betegségükkel kapcsolatos érzéseket, fájdalmakat, hogy betegség esetén is az egészségük minél hamarabbi visszaállításához segíthessük hozzá őket. Célunk a gyermekek pozitív beállítása, magatartásának és szokásainak olyan irányú alakítása, amely egészségesen élő és gondolkodó, boldog és elégedett, a társadalomba és környezetbe tudatosan és igényesen beilleszkedni, egymást elfogadni akaró és képes tinédzsereket és felnőtteket alakítson ki. Az empatikus gondolkodás megtanulása az egészségnevelés körében is megjelenik: a máshogyan, segítséggel élő embertársak tudomásul vétele, elfogadása és a nekik való segíteni akarás tudásának átadása is célunk. A társadalom akkor képes egyensúlyban, harmónikusan és boldogan létezni, ha tagjai békésen, egymást segítő módon élnek egymással ill. egymás mellett.
81
A balesetvédelem itt is szerepet kap: közlekedési szokások kialakításakor, háztartásban történő odafigyelő, tudatos munkamódszerek és vegyszerek tanításakor, alkalmazásakor. A boldogság és harmónia megtartásához szükséges társadalmi alapegység maga a család, így már egészen pici kortól a kiegyensúlyozott családi élet biztonságát, szeretetét hirdetjük. A felnövekvő tinédzserek körében életkori, hormonális szinten induló sajátosságként jelenik meg a baráti közösségbe való tartozni akarás, a szexuális érdeklődés. Pedagógusaink nyitottak bármilyen, gyermekektől érkező kérdésre, azokat kulturáltan, megfontoltan, választékosan válaszolják meg. Minden kérdés kap választ és törődést. Az örömteli, harmónikus, biztonságos szexuális kultúra és magatartás kialakítását elősegítendő mind a védőnő, mind a pedagógusok kezdeményeznek beszélgetéseket, a veszélyes helyzeteket elkerülni segítő gyakorlatokat. Az egészségre káros, függőséget is előidéző anyagokról is rendszeres beszélgetéseket kezdeményezünk az éves munkatervben előírt, kapcsolódó témákhoz rendelve. Mind az alkohol, mind a dohányzás, mind a drogfogyasztás veszélyeit szem előtt tartva igyekszünk megelőzésszerűen pozitív választási irányt és módszereket (sport, dráma, muzsikálás, együttmuzsikálás, önmegvalósítás) adni a gyermekek kezébe, amiket alkalmazva elkerülhetik mind a kipróbálás, mind a használat okozta veszélyeket. Rendszeresen hívunk meg előadókat mind a magyar, mind a kínai oldalról. 25.3 Berendezés, környezet Az iskola berendezését a gyermekek biztonsága érdekében csak szabványos bútorokkal és textilekkel oldjuk meg. Magyarországon gyártott bútorok vásárlásával fő célunk az import bútorokkal járó környezeti ártalmak lenullázása, helyi termelők támogatása, minőség tisztelete. A bútorok tudatos erdőgazdálkodásból származó fából készültek. A gyermekek magasságának, és életkorának megfelelős szabványok szerint készült asztalok, székek, padok stb.az iskola minden részében követelmény.
82
A világítást úgy alakítottuk ki, hogy még a kevésbé fényes téli napokon sem terhelik a gyermekek szemét a látást igénylő tevékenységek. Az iskola épületének kiválasztásakor a helyszínen kívül még a természetes fénnyel történő bevilágítottság is alapvető szempont volt, hiszen az évnek több, mit háromnegyed részében napközben nem kell villanyt kapcsolni, mert a termek egyik hosszanti oldala végig üveg, szomszéd épület nem árnyékolja be a helyiségeket. Minden óra, az ülésrendek megtervezésekor szempont a gyermekek figyelme, ami csak tervezett mozgásos tevékenységek közbeiktatásával tartható fenn. Éppen ezért a tantermek alapterülete azt is lehetővé teszi, hogy óra közben a gyermekek sétáljanak, a tanító vezetésével frissítő tornagyakorlatokat végezzenek. Az osztálytermi ülésrend kialakításakor a gyermekek egyéni adottságai és magatartása az alapvető szempont. Látás- és hallási nehézségekkel küzdő gyermekeket tanítóhoz és táblához közel ültetjük. Az állandó ülésrendet a munkaszervezésekkel (csoportok, párok kialakítása)
heti
szinten
megbontjuk,
de
magát
az
ülésrendet
is
változtatjuk
trimeszterenként a látó idegek és gerinc terhelésének kiegyenlítése végett. Mivel a szülők részéről nagy igény mutatkozik a gyermekek este hatig tartó felügyeletére, ezért a házi feladatokat, gyakorlásokat nagy hatékonysággal meg tudjuk oldani az iskolában. Csak a kimaradt, több egyéni felkészülést igénylő tankönyveket és szennyes testnevelő ruhát viszik haza esténként, s hozzák vissza reggelente (a tiszta ruhára cserélve a szennyest). Így nem cipekednek hétközben. Mivel az épület adottságai nem alkalmasak testnevelés óra megtartására, a közelben található Építők SC Sportpályán található kézilabda csarnokban bérelünk termet heti három alkalommal illetve a Kőbánya SC uszodájával kötött megállapodás keretében heti két alkalommal úszást biztosítunk a gyermekeknek. Az oda- és visszajutást az alapítvány rendelkezésére bocsátott, biztonsági övekkel ellátott járművel biztosítjuk. Friss levegő igényüket így összekötjük a testnevelés óra utáni levezető sétával az SC-k kerítésein belül található parkos részeken. Környezetismeret órákon a megfigyelő képességet fejlesztendő, az épület telkének hátsó, biztonságosan megközelíthető, mások 83
elől vizuálisan is elzárt területen tavasztól virág-, gyümölcs- és zöldségágyás létrehozását és együtt történő gondozását tervezzük a burkolat egy részének eltávolítása után létrehozott, a termőtalajjal kapcsolatban álló kiskertben. A
használati
eszközök
kiválasztásánál
állandó
szempont
a
környezetbarátság,
egészségvédelem és esztétikum. Az iskola megbízott tűzvédelmi szakembert kér fel, hogy katasztrófavédelmi stratégiát, tűzriadót, menekülési tervet dolgozzon ki, kitáblázza a menekülési útvonalat, és évente kétszer tűzriadó próba keretében kiüríti az épületet. Az egészségnevelési program kidolgozásához szintén szakmai csoport segíti hozzá iskolánkat. A csoport tagjait az intézmény vezetője kéri fel. A következők lehetnek:
iskolaorvos
védőnő
testnevelő
vizuális kommunikáció műveltségterületi pedagógus
gyermek-és ifjúságvédelmi felelős
Az egészségnevelési csoport feladata
Részletes program időtervvel történő kidolgozása, célok, feladatok megfogalmazása
Szemléltető anyagok megtervezése, kivitelezése
Napok, összejövetelek szervezése
Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködés
Nevelési Tanácsadóval együttműködés
Népegészségügyi Intézettel együttműködés
Étkeztetést ellátó étteremmel történő együttműködés
Sportegyesületekkel való kapcsolattartás, programok szervezése
84
25.4 Az egészségnevelés területei Tanórákon Az egészségnevelési csoport által kidolgozott terv alapján az adott tanév tantárgyi előírásaival összehangolva az éves munkatervben kerül megfogalmazásra, melyik órán milyen kapcsolható egészségre nevelő ismereteket adunk át, és gyakorolunk. Legaktívabban a természetismereti, testnevelés, vizuális kommunikáció tárgyak keretein belül készülhetünk egészségre nevelő feladatokra. Az egészséges táplálkozás elsajátítása, az egészséges emberi szervezet működése, annak ábrázolása, egymás tájékoztatása az órák egészségnevelési célja. Tanórákon kívül
Délutánonként
Tanulmányi séták, kirándulások alkalmával
Sport-, egészségrendezvények alkalmával
Különböző
intézmények
látogatásának
alkalmával
a
segítségkérés
és
segítségnyújtás, a segítséget nyújtó szolgálatok megismerése (tűzoltóság, mentők, rendőrség stb.)
26. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az egyenlő bánásmód elvének reális alkalmazásával igyekszünk minden, iskolánkba felvételt
nyerő
gyermek
esélyét
a
társadalomba
való
sikeres
beilleszkedésre,
elfogadottságra, a személyes és családi boldogságra növelni. A reális jelző használatát azért tartjuk kihangsúlyozandónak, mert amennyiben egy mozgásában, viselkedésében, tanulásában több segítséget igénylő gyermek is felvételre kerül, őt természetesen több segítségben részesítjük, ill. a megszerzett/endő ismeretek és képességek számon kérésekor felmentéseket szerezhet illetve ugyanolyan pontszámokat is elérhet, mint tipikusan fejlődő társai. Azt, hogy ki igényel több segítséget a felsorolt területeken, fejlesztő pedagógusok és egészségügyi szakemberek írásos szakvéleménye alapján állapítjuk meg. Fejlesztésükre fent említett szakemberek segítségével egyéni tervet dolgozunk ki, melyet a fejlettségi 85
szintjüknek megfelelően vagy az osztályon belül, differenciálással old meg a tanító, vagy fejlesztő pedagógus foglalkozik vele/velük külön kialakított kis csoportban, másik teremben. Szegregációt nem alkalmazhat az iskola egyetlen pedagógusa sem!
26.2 Migrációval jelentkező személyiségi problémák A teljesen más kultúrába érkező gyermekeknek problémát jelenthet a másik szokásrendre való átállás. Ezt megnehezíti nyelvismeret hiánya, a két nyelv logikájának, nyelvtanának és írásának nagymértékű különbözősége, nehezen tanulhatósága is. Ezeknek különböző megnyilvánulásait tapasztalhatjuk:
teljesítménykényszerből eredő pszichés zavar
migrációs trauma
frusztrált magatartás
identitászavar.
Ezeknek a problémáknak a pozitív irányú változását pedagógusaink empatikus hozzáállása, szakmai tudása és sok éves tapasztalata nagymértékben elősegítheti. Iskolánk kötelezettséget vállal azért, hogy a nálunk tanuló diákok minden téren egyenlő esélyekkel
rendelkezzenek.
Amennyiben
kérdés
merül
föl
az
esélyegyenlőség
megvalósulásával kapcsolatban, azonnali vizsgáló bizottságot hívunk össze a mielőbbi pozitív megoldás megtalálásának érdekében.
26.3 A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Abban az esetben, ha veszélyeztetettségnek kitett tanulót sejtünk, a megfelelő segítő rendszerhez fordulunk. Kollégáink folyamatosan figyelik a gyerekeket, beszélgetnek velük. Mivel a szülőkkel is naponta találkoznak, igyekeznek közvetlen kapcsolatot kialakítani. A találkozások alkalmával a beszélgetések alapján, és empátiás megközelítéssel a felmerülő problémákat jelezni tudják az intézményvezető felé,ő megbízza a gyermekvédelmi felelőst, aki ezután célirányosan, tolmáccsal felveszi a kapcsolatot a szülőkkel. Amennyiben 86
eredménytelenül zajlik a kommunikáció, a megfelelő intézmények (Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnői Hálózat, Nevelési Tanácsadó) felé fordulunk segítségért. Minden esetet a Gyermekvédelmi Nyilvántartásban rögzítünk. Következő problémák felmerülése esetén kezdjük a speciális intézkedéseket: egészségügyi, környezeti, szociális veszélyeztetés illetve olyan személyiségi okok, amelyek a gyermeket belülről fakadóan teszik ki mások általi veszélyeknek. Célok, feladatok
Elsődleges cél a preventív munka erősítése
A családokkal való kapcsolat mélyítése
A szociál-pedagógus szakmai segítségével történő támogatás
A gyermekvédelmi munka folyamatos, közös továbbképzésekkel történő fejlesztése
A tantestületen belül baráti légkör kialakításával az információ-áramlás gyorsítása illetve a kapcsolódó partnerekkel való kommunikáció és együttműködés folyamatos biztosítása
Mediátor bekapcsolását egyetértően választó esetekben közvetítő segítségének alkalmazása
Titoktartás minden érintett munkatársra vonatkozik
Szabadidős foglalkozások biztosítása hétvégére is
A
Gyermekvédelmi
Nyilvántartásba
bekerült
gyermekeket
folyamatosan
figyelemmel kísérni, félévente az eredményeket Nyilvántartásba visszavezetni
Az egészséges életmód elve alapján oktatjuk a gyermekeket, a veszélyforrásokra is folyamatosan, életkorunak megfelelően figyelmeztetjük őket
Pályaválasztásukat különböző szakmai platformok meghívásával, általuk rendezett bemutatókkal és gyakorlatokkal igyekszünk megkönnyíteni
27. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
87
Elsődleges cél a pozitív megerősítéssel történő oktató-nevelő munka, de jutalmazással is motiváljuk a gyermekeket bármely területen végzett kiemelkedő munkájukért. Ezek a területek: versenyek, tanulmányi eredmény, közösségi munka, sportteljesítmény, társadalmi tevékenység, pályázatokon való részvétel. A kimagasló eredményeket az iskola bejáratánál és az iskola honlapján is esztétikusan szemléltetve közzé tesszük. A kitűnő tanulmányi eredménnyel évet záró tanulókat az évzáró ünnepségen nevét megemlítve külőn jutalomban részesítjük.
Jutalmazási formák Szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesül az a tanuló, aki feladatait rendkívül magas színvonalon végzi el. Tájékozató füzetbe kerül bejegyzésre. Ha a tanuló valamely tantárgyból félév vagy a tanév során kiemelkedő eredményt ér el, szaktanári tantárgyi dicséreben részesül. E dicséret a tájékoztató füzetben félévkor az osztályzat melletti „D” (dicséretes) jellel, vagy szövegesen, tanév végén kerül bejegyzésre a bizonyítványban. Tantestületi dicséretben akkor részesül, ha több tantárgyból vagy magatartásával, közösségi életben való jeles részvételével kitűnően teljesít. E dicséret a tájékoztató füzetbe kerül rögzítésre vagy év végén a bizonyítványba. Tanulmányi, művészeti vagy sportversenyen kiemelkedő eredményű tanulók az elért eredmény minőségétől függően szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesülnek.
28. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Kis létszámú osztályok indításával lehetőségünk van a kisebb csoportok kialakítására, a frontális munka és a csoportmunka végzésének kielégítő egyensúlyának fenntartására. A következő tanórára való felkészülést minden alkalommal segíteni kell, az önálló 88
munkavégzést támogatni, a szükséges segítséget megadni. Az esténként történő otthoni tanulást az első négy évben délutánira cserélni szükséges, hiszen a gyermekek családi körében kevés a magyarul értő, esetleges segítséget nyújtani tudó tag nagyon kevés akadhat. Amikor a tanuló elért egy olyan fejlettségi szintet az önálló munkavégzésben és tanulásban, csak akkor szabad esti tanulást is igénylő feladatot kiadni neki. Korábbiakban csak említett, követendő pedagógiai elveink:
a
gyermekeket
saját
teljesítményük
fejlődéséhez
mérjük,
az
értékelésekkor saját magukhoz hasonlítjuk őket
viták megszervezése után az esetleg felgyülemlett indulatokat mindig megbeszéljük és levezetjük
lassabb, tagoltabb beszédtempót alkalmazunk a gyerekekkel
az ismeretek valódi világba való helyezését tartjuk szem előtt
multimédiás ismeretközlés
kezdő nyelvtanulóknál az írásbeli értékelést csak a szülőknek készítjük el, a gyermekeket
szóban
értékeljük,
írásban
csak
könnyen
érthető
szimbólumokat/ikonokat/emotikonokat használunk
idegen anyanyelvű tanulónak dolgozatírásra és feleltetésre több időt adunk, szótárt használhat a nyelvismeretének szintjéhez mérten
multikulturális szemlélet alapján válogatjuk össze a különböző, tananyagokat kiegészítő ismereteket
a kulturális különbségeket felismerésük után hasznosítani, az ellenkező kultúrába beépíteni igyekezzünk
a tanagyagon keresztül is felhívjuk a figyelmet a különböző kultúrák udvariassági formuláira, gyakoroljuk azokat
29. Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és a Nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott neelési-oktatási program 89
Iskolánkra vonatkoztatva nem releváns.
30. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel Egyéni megkeresésre, a szülőkkel, gyermekkel történő előzetes megbeszélés alapján kezdeményezhető
az
iskolaváltás
iskolánkba.
Amennyiben
a
beszélgetés
során
megállapítást nyer, hogy a tanuló a neki megfelelő osztályba beiratkozhat, öt, egy osztályban töltött próbanap után a pedagógusok, és a szülők-gyermek is eldöntheti, valóban akar-e, tud-e iskolánkban tanulóként létezni. Az áthidalandó hiányosságról a szülőket tájékoztatjuk. Amennyiben a hiányosságot olyan mértékűnek találjuk, amelyet fél év alatt nem tud behozni a tanuló, tanácsoljuk a családnak másik megoldás keresését a gyermek hasonló céljainak kielégítése végett. Ha a hiányosságot fél éven belül behozhatónak véljük, akkor a gyermek egyéni oktatási tervvel indul neki a rá váró tanulmányi időszaknak, és a pedagógusok segítségével felzárkózik.
31. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek 1. Igyekszünk az egyéni bánásmód elvét érvényesíteni minden egyes gyermeknél. Nem hasonlítjuk őket egymáshoz, hanem azt emeljük ki, hogy önmagukhoz képest mennyit fejlődtek. A pozitív változásra hívjuk fel a figyelmüket. A differenciált foglalkozásokkal is az önmagukhoz mért egyéni fejlődésüket szolgáljuk. Szem előtt tartjuk, hogy milyen szociokulturális háttérrel rendelkezik a gyerek. Az egyéni képességekhez igazítjuk az elvárásainkat 2. Nagyon lényeges feladata a pedagógusnak, főleg az osztályfőnöknek, a napközis nevelőnek, hogy egy jól működő, egymást segítő közösséget alakítson ki. Olyan közösséget kell kialakítani, ahol mindenki biztonságban érzi magát és az egyéni szükségleteit is figyelembe veszik. Tudatosan kell az igazi értékeket (család szeretete, mindkét ország hazafisága, normakövető magatartás stb.) közvetítenünk. Tudatosítjuk az írott és íratlan szabályok betartását. 90
Helyzetgyakorlatokkal, beszélgetésekkel, történetek elemzésével alakítjuk empátiás készségüket, ezzel is érzékeltethetjük a kirekesztés, a kirekesztettség negatív hatásait. Lehetőség szerint csoportmunkában dolgozunk, sokat játszunk, sokat beszélgetünk, így közvetve alakíthatjuk az összetartozás érzését. A bántó, sértő, megalázó, kinevető magatartást igyekszünk empátiás gondolkodásmódba hajtani. Példamutatással járunk elől a társadalmi elkötelezettség területén is. 3. Szem előtt tartjuk az életkori sajátosságokat, a felmerülő kérdéseket, nehézségeket esetleges problémákat rugalmasan kezeljük.
Figyelembe vesszük, hogy a napközis
foglalkozásokhoz több tantárgy tananyaga is kapcsolódik, amiket játékosan építjük be a foglalkozási terveinkbe. A délutáni foglalkozásainkat is a változatosság, sokszínűség, differenciálás jellemzi. Közösen értékeljük a különböző helyzeteket, a készített tárgyakat. Ezek az értékelések reálisak,érthetőek, követhetőek és főleg építő jellegűek. Arra törekszünk, hogy érdekes, önmagukban motiváló feladatokat adjunk nekik. Változatosságra törekszünk, de ügyelünk arra is, hogy teljesíthetőek legyenek ezek a feladatok. A pontos, látványos bemutatással, szemléltetéssel, a kész tárgy bemutatásával tesszük könnyebbé, teljesíthetőbbé a feladatot. Így a motiválás is erősebb. 4. A pontos, teljesíthető, eredményes munkához elengedhetetlen a tervezés. A tervezés során figyelembe vesszük a pedagógiai folyamat minden egyes lényeges elemét. (célok, eszközök, motiváltság, egyéni képességek, szociokulturális háttér, az oktatási környezet lehetőségei, stb.) Kiemelten figyelünk a személyes adottságokra, egyéni tanulói sajátosságokra. A tervek, a lezajlott foglalkozások utólagos, őszinte értékelését, elemzését szem előtt tartva, kollégák hospitálását és véleményét kérve fejlesztjük tanítói, tanári képességeinket. A hatékonyabb munka érdekében folyamatosan együttműködünk a gyerekekkel, konzultálunk a kollégákkal, beszélgetünk a szülőkkel. A szülői visszajelzések, személyes beszélgetések is nagyon fontos szerepet töltenek be ebben a folyamatban. Rugalmasan alkalmazkodunk a hirtelen felmerülő váratlan szituációkhoz és nyitottak vagyunk a tanulók ötleteire is. Alkotó munkákkor kihangsúlyozzuk, hogy mi egy ötletet, egy alapot mutatunk és ezt ők úgy fejlesztik, alakítják tovább, hogy a tőlük telhető legszebb
91
legmutatósabb dolgot készítsék el. Kreativitásuk, fantáziájuk szabadon szárnyalhat az ízlésesség, kidolgozottság határain belül. 5. A különböző foglalkozásokat úgy állítjuk össze, illetve tervezzük meg, hogy játékos, érdekes formában kerüljön a gyerekek elé a szükséges ismeret és gyakorlat. 6. Az értékelési folyamat során szerzett információkat a csoport és az egyén fejlesztésénél is felhasználjuk. Törekszünk arra, hogy értékeléseink ne csak a konkrét tudásukat támogassák, hanem segítsék személyiségfejlődésüket is. Önértékelési képességüket is fokozatosan fejlesztjük. Arra törekszünk, hogy képesek legyenek munkájuk megadott szempontok szerinti önálló értékelésére. 7. A hatékony munka elengedhetetlen feltétele a szülőkkel, kollégákkal, szakemberekkel fenntartott napias kapcsolat, szakmailag átgondolt konzultáció. A feladatokat, a felmerülő problémákat az iskola működési rendszerének megfelelően, saját felelősségi körükön belül az egyes pedagógusok önállóan kezelik, oldják meg. Ha felelősségi körüket meghaladja, az felelős vezetőhöz fordulnak segítségért. 8. A tanulók beszédkészségének kialakulását, kommunikációs készségüket, szókincsük bővítését tudatosan fejlesztjük. Sokat mesélek nekik és ezeket a meséket, történeteket meg is beszéljük. Sokat beszélgetünk, és sokat beszéltetjük őket.
32. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az iskola elengedhetetlen feladata, hogy az átadott ismeretek befogadásáról tájékoztató jellegű képet kapjon, és erről a gyerekeket ill. a szülőket is felvilágosítsa. Az ismeretek feldolgozásának fokát, az alkalmazásának szintjét és képességét rendszeresen mérje, majd a kapott eredmények alapján fejlesszen tovább. Rámutasson a lemaradásokra, és a szükséges, ismétlésre szoruló területekre. A
felkészülés
folyamosságát
biztosítandó,
folyamatosan
élünk
a
beszámoltatás
módszereivel. Témakörön belül, óráról-órára figyeljük a tanulók tudását, ill. a témakör végén megnézzük, hogy átfogó jelleggel mit tudott elsajátítani, és mit kell még gyakorolni a teljes elsajátításig. A tájékozodó felmérés történhet szóbeli, írásbeli és gyakorlati formában. 92
A magyar nyelv gyorsabb elsajátítása érdekében törekszünk arra, hogy a diák a legtöbbször szóban nyilvánuljon meg, számoljon be tudásáról.
32.1 Írásbeli beszámoltatás fajtái
Kompetenciamérés
témazáró dolgozat
felmérő dolgozat (két-három tananyag összekapcsolása)
röpdolgozat (egyszavas, egymondatos válaszokat igényel)
házi dolgozat.
Írásbeli beszámoltatás feltételei:
Egy napon maximum kettő témazáró íratható
A témazáró dolgozatot minimum egy héttel a megírás tervezett időpontja előtt közölni kell a diákokkal
Ha a tanuló a dolgozatra való felkészülés napján, a dolgozat előtti napokon hiányzik, másik időpontot kell neki biztosítani a pótlásra 32.2 Szóbeli beszámolás fajtái
Felelet
Kiselőadás
Memoriter
Gyűjtőmunka bemutatása
Mindkét fajta beszámolónál általánosan elvárt a magyar nyelv helyesírási, nyelvtani és stilisztikai szabályainak ismerete és betartása, a gyermekek korosztályához mérten. A kislétszámú osztályoknak köszönhetően meg tudjuk oldani, hogy a szóbeli számonkérés napias rendszerességgel megvalósulhasson minden gyereknél. Amikor csak lehet, a szóbeli számonkéréshez gyakorlati tevékenységet is kapcsolunk. A testnevelés órán csak gyakorlati számonkérést alkalmazunk. Minden gyermeket a saját képességeihez mérten értékelünk. 93
32.3 Gyakorlati beszámoltatás
Kísérletek elvégzése, bemutatása
egy-egy alkotás, gyakorlat bemutatása (rajz, munkadarab, tornagyakorlat stb.)
33. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tantárgyi órakereteken kívüli tanulás célja az aznap átadott tudásanyag elsajátítása, elmélyítése ill. a másnapi számonkérésre való felkészülés illetve a lemaradó gyermekek felzárkóztatása. Ahhoz, hogy ez a tanulás hatékonyan megvalósulhasson, szakszerűen feladott házi feladatokra van szükség. A házi feladat csak az órán részletesen és mindenki számára érthetően elmagyarázott anyaghoz kapcsolódhat. Ellenőrző kérdéseket tartalmaz az óra tananyagára vonatkozóan, röviden, tömören összefoglalja az aznap hallottakat. Az írásbeli házi feladat eredményének hangos felolvasása és elismétlése elvezet a szóbeli felkészülés alapjaihoz. A házi feladat kiadásával fejlesztendő területek a következők:
94
Motiváció
Problémamegoldó képesség
Önállóság
Önértékelés képessége
Önellenőrzés igényének kialakítása
Önművelés igénye
Rendszeresség
Az lifelong learning igényének kialakítása
Pontosság
Tanulási módszerek, önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása
Kreativitás, fantázia, figyelem fejlesztése
Egymást segítő tanulás kialakítása (tanulópárok kialakítása)
A házi feladat feladásának akkor van értelme, ha azt másnap ellenőrizzük. Motivációs eszköz lehet, hogy a jól sikerült házi feladatokat különféleképpen jutalmazzuk. Formái Rajzos, memoriter, tartalommondás, teszt, fogalmazás, gyűjtőmunka, kutatómunka, rejtvény, páros vagy csoportos munkaformában is. Korlátai, mennyisége Csak annyi lehet, hogy a gyerek kedvét ne vegye el az otthoni tanulástól. Rendszeres kell, hogy legyen. Csak olyan házi feladatot kaphat, amihez otthon az elvégzéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Mivel a gyerekek felügyelete estig az iskolára hárul, ezért a házi feladatok megoldása is iskolai keretek között, pedagógusi segédlettel zajlik.
34. A Pedagógiai Program érvényessége, értékelése és felülvizsgálata A program 2015.09.01-től érvényes. A nevelőtestület a mindennapos munkája során értékeli, esetleges módosításokra javaslatot tesz. Felülvizsgálatot kezdeményezhet a Szülői Munkaközösség is. Pedagógiai Program nyilvánossága példányt betekintés céljából el kell helyezni: a fenntartónál az iskola igazgatói irodájában az iskola tanári szobájában az iskola könyvtárában az iskola honlapján (www.milkywayelementaryschool.hu) Mellékletek A Pedagógiai Program legitimációja 95
A program legitimációját biztosító kötelező egyeztetés dokumentuma: a Fenntartó jóváhagyása. Szakköri beleegyező nyilatkozatok (külön pdf) Tartózkodási engedéllyel nem rendelkező gyermek szüleinek nyilatkozata (külön pdf) Értékelő lap A Pedagógiai Program legitimációja A Pedagógiai Programot a leendő iskola leendő nevelői egyetértőleg elfogadták. ……………………………… Leendő igazgató Budapest, 2015. 05. 21.
A fenntartó jóváhagyása A Pedagógiai Programot a fenntartó … sz. határozata alapján egyértelműen jóváhagyja. ……………………………………… Dr. Juhász Gertrud alapítványi meghatalmazott Budapest, 2015. 05. 21.
96
Szöveges értékelő lap 1. osztály Magatartás Tanórán: megfelelő, néha figyelmeztetésre van szüksége, gyakran figyelmeztetjük Szünetben: megfelelő, néha figyelmeztetjük a szabályokra, gyakran figyelmeztetjük Szorgalom Munkavégzése: kiváló, kevés motivációt igényel, sok motivációt igényel Figyelme: korához mérten kiemelkedő, korának megfelelő, akadozó Kommunikáció Beszédje: választékos, kifejező, témához nem tartozó, nehezen érthető Hangereje: hangos, megfelelő, halk Társakra való odafigyelése: meghallgatja véleményüket, nem hallgatja meg véleményüket Olvasás Szóolvasása: folyékony, kevés segítségre szorul, segítségre szorul Szövegértése: 100%, 80%, 50% vagy kevesebb Írás Betűírása: pontos, folyamatos, pontos, akadozó, pontatlan Másolása: kiváló, helyenként javításra szorul, javításra szorul Külalakja: szép, olvasható, olvasható, nehezen olvasható Matematika Számjelek írása, felismerése: biztos, kis segítségre szorul, segítségre szorul Számfogalma: biztos, bizonytalan Műveletvégzése: pontos, segítségre szorul, pontatlan Összefüggések felismerése: logikus, szubjektív módon logikus Környezetismeret Motiváció: önálló, jó, kis segítségre szorul, nagy segítségre szorul Befogadott ismeretek: 100%, 70%, 40% Tanultak alkalmazása gyakorlatban: alkalmazza, egyáltalán nem alkalmazza Ének-zene Intonáció: biztos, bizonytalan 97
Ritmizálás: pontos, pontatlan Tempótartás: megfelelő, nincs Közös éneklésben való részvétel: szívesen, hajlandó, nem hajlandó Testnevelés, sport Mozgáskoordinációja: korosztályának megfelel, kis segítségre szorul Szabálytartása: szabálykövető, szabályt nem követő Feladatkövetése: fegyelmezett, szétszórt Mozgásos játékokban való részvétele: aktív, motivációra szorul, nem vesz részt Vizuális nevelés Munkája: Anyag-, eszköz-, színhasználat: Tanult technikák alkalmazása:
98
