Mikroökonómia 2009 őszi félév Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar. 3. előadás
Fogyasztás és kereslet Előadó: Berde Éva A jelen előadás fóliáiban többször felhasználtam a Hirshleifer – Glazer –Hirshleifer könyvben található ábrákat, valamint Kőhegyi Gergelynek (ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék) a GVH és a Polányi alapítvány támogatásával a Hirshleifer – Glazer –Hirshleifer könyvhöz készített előadásfóliáinak egy-egy gondolatát, szófordulatát. Diáklektor: Uhrin Gábor.
1
A fogyasztó lehetőségei I: induló költségvetési egyenes, és egyben a jövedelem jelölése Px: az X jószág ára Py: az Y jószág ára I’: költségvetési egyenes, jövedelem változatlan, az X jószág ára megnőtt.
Az alaphelyzet költségvetési halmaza
I’’: a megnövekedett jövedelemhez tartozó költségvetési egyenes. Árak változatlanok. 2
Fogyasztói választás Szűkös körülmények: költségvetési halmaz A lehető legjobb fogyasztói kosár kiválasztása: U(x,y) maximumának megkeresése a költségvetési halmazon. 3
Melyik ábra tartozik az angol, és melyik a francia hadifoglyokhoz?
4
A piac feltételei, és a fogyasztó preferenciái A piac feltételeit a költségvetési egyenes egyenletében szereplő árak reprezentálják: I=pxx+pyy A költségvetési egyenes meredeksége: -px/py A fogyasztó preferenciáit a közömbösségi görbéi reprezentálják. A közömbösségi görbe meredeksége: y dy y ' ( x) lim x 0 x dx y dy A helyettesítési határráta: MRSC lim x 0 x dx (Más szerzők előjelesen értelmezik) 5
A helyettesítési határráta magyarázata
6
A lehető legjobb fogyasztói kosár, „szabvány” eset A piac relatíve „értékeli” a két terméket: y=I/py-x(px/py). Egy egység X jószág fogyasztását teszi lehetővé px/py egység Y jószág feláldozása révén. A fogyasztó is relatíve értékeli a két terméket: a helyettesítés lehetőségét MRSC mutatja. A fogyasztó akkor érzi magát ugyanúgy mint korábban egy egység X többletfogyasztással, ha |y’(x)| = MRSC egységnyi Y jószágot áldoz fel. Optimumban az egyén és a piac értékelése megegyezik. 7
A belső optimumban MRSC=Px/Py Az „A” pont nem lehet optimum!
8
Biankának napi 1000 Ft-ja van kiflire és kávéra. Ma Bianka csak kiflit fogyaszt. Melyik állítás lehet igaz? Biankának a kávé káros (utálja az ízét), a kifli hasznos jószág Biankának a kávé hasznos jószág, de soha nem annyival hasznosabb, mint amennyivel drágább a kiflinél Bianka számára egy csésze kávé kétszer olyan hasznos, mint egy kifli, de a kávé 4-szer annyiba kerül mint a kifli Bianka a kávét és a kiflit is szereti, de ha egy nap már evett egy kiflit, akkor aznap rosszul esik neki a kávé, és fordítva Bianka mindig egy kiflit fogyaszt egy kávéhoz (!!!!) 9
Biankának a kávé káros (utálja az ízét), a kifli hasznos jószág kifli
Hasznos és káros jószág
I kávé 10
Biankának a kávé hasznos jószág, de soha nem annyival, mint amennyivel drágább a kiflinél kifli
Két hasznos jószág
kávé
11
Bianka számára egy csésze kávé kétszer olyan hasznos, mint egy kifli, de a kávé 4-szer annyiba kerül mint a kifli kifli
Tökéletesen helyettesítő jószágok
I kávé
12
Bianka a kávét és a kiflit is szereti, de ha egy nap már evett egy kiflit, akkor aznap rosszul esik neki a kávé, és fordítva kifli
Konkáv közömbösségi görbe
kávé 13
Bianka mindig egy kiflit fogyaszt egy kávéhoz kifli
Ebben az esetben nem lehetséges, hogy csak kiflit fogyasszon, mert éppen mindig ugyanannyi csésze kávét iszik meg, ahány darab kiflit eszik.
I
Tökéletesen kiegészítő jószágok.
kávé 14
A fogyasztó választása az ár ceteris paribus változásakor y
px d PEP
d x Ár-fogyasztás görbe
x Keresleti görbe
15
A fogyasztó választása U=x2y hasznossági függvény esetén I=300, px=2 py=4 x*=100 y*=25 I=300 py=4 x(px)=200/px y=25 Az x(px) az egyéni keresleti görbe y most nagyon speciális, mert nem függ az X jószág árától, illetve attól, mennyi X jószágot vásárol a fogyasztó: y(x)=25. Az y(x) az ár-fogyasztási görbe. 16
A fogyasztó választása U=min(2x,y) hasznossági függvény esetén I=300, px=2 py=4 x*=30 y*=60 I=300 py=4 x(px)=300/(8+px) y= 600/(8+px) Az x(px) az egyéni keresleti görbe y(x)=2x az ár-fogyasztási görbe.
17
A fogyasztó választása a jövedelem ceteris paribus változásakor y I
IEP
Engel görbe
x Jövedelem-fogyasztás görbe
x Engel görbe
18
A fogyasztó választása U=x2y hasznossági függvény esetén I=300, px=2 py=4 x*=100 y*=25 px=2 py=4 x(I)=I/3 y(I)=I/12 Az x(I) az X jószág Engel görbéje, az y(I) az y jószág Engel görbéje. . Az y(x)=x/4 a jövedelem-fogyasztási görbe.
19
A fogyasztó választása U=min(2x,y) hasznossági függvény esetén I=300, px=2 py=4 x*=30 y*=60 px=2 py=4 x(I)=I/10 y(I)= I/5 Az x(I) az X jószág Engel görbéje, az y(I) az y jószág Engel görbéje. . Az y(x)=2x a jövedelem-fogyasztási görbe.
20
Mi az előnyösebb a fogyasztónak: a jövedéki adó (mennyiségi adó), vagy az azonos adóösszeget eredményező egyösszegű (jövedelem) adó?
21
