Mikrofinanszírozást végző, önfinanszírozó pénzügyi közösségek tevékenységének Hpt. szerinti megítélése
A Kérelmező (Alapítvány) a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) állásfoglalás iránti kérelmet (Kérelem) nyújtott be mikrofinanszírozást végző, önfinanszírozó pénzügyi közösségek (Csoportok) létrehozásával és működtetésének megítélésével kapcsolatosan.
I.
TÉNYÁLLÁS
Az Alapítvány a Csoportok létrehozásában és működtetésében vállalna kulcsszerepet, amelyek olyan, a formális banki szektor által nyújtott szolgáltatásokhoz nem hozzáférő, sok esetben az uzsorajelenség által viktimizált, szegénységben élő családoknak nyújtanának segítséget, akik számára a havi kiadások fedezése is nehézséget okoz. Ez a segítségnyújtás a következő módon valósulna meg. A Kérelem szerint a Csoportok olyan, közösségi részvételen alapuló pénzügyi csoportként működnek, amelybe kívülről nem áramlik tőke, azaz a csoporttagok csak a saját pénzügyi megtakarításaikat használják fel a Csoport működéséhez. A Csoportok továbbá csak a tagjaik számára biztosítanak kölcsönöket, vagyis zárt entitásként funkcionálnának. A Csoportok felett nem állnak külső tulajdonosok, csak és kizárólag a Csoport tagjai tulajdonolják a csoportot, a csoportot érintő minden döntést a csoporttagok hoznak meg, és a Csoport működését meghatározó szabályokat is a csoporttagok alakítják ki. Egy Csoport létszáma átlagosan 10-12 főből állna. A Csoportok működése során a csoporttagok folyamatosan megtakarításokat helyeznek egy közös alapba. A megtakarítások összegét a Csoport közösen határozza meg. Ez az alap a Csoport közös kölcsön-alapjaként funkcionál, amelyből a Csoport tagjai kölcsönöket vehetnek fel. A csoporttagok közös alapból történő kölcsönfelvételéről a Csoport közösen hoz döntést, ahogyan a felvett kölcsön futamidejét és a kamat mértékét is közösen határozza meg. Jellemzően 6 havi maximális futamidőt és 1%-os havi kamatot állapítanak meg, de lehetőség van kamatmentes kölcsön nyújtására is. A Csoportok közös döntéssel határozzák meg a csoporttagok által felvehető kölcsönnek a Csoport megtakarításához viszonyított arányát. Azaz a megtakarítás/kölcsön arány mutatja meg, hogy egy csoporttag mekkora összegű kölcsönre jogosult a Csoport közös alapjában lévő megtakarításai alapján. Minden csoporttagra ugyanazon megtakarítás/kölcsön arány érvényes, ám a megtakarítások volumenének arányában a felvehető kölcsön összege változhat. A Csoportok általában négy tisztségviselővel működnek: a Csoport elnöke vezeti a Csoport találkozókat, az írnok a Csoport könyvelését vezeti, míg a két kincstárnok közül az egyik őrzi a közös-alapot tartalmazó fémkazettát, a másik pedig a fémkazettát nyitó kulcsot. A tisztségviselőket a Csoport egyhangú szavazással választja meg a csoporttagok közül. A Csoport pénzbefizetési kötelezettség előírásával szankcionálhatja a csoporttagok késését és hiányzását, amely összegekkel folyamatosan nő a közös kölcsönalap. A Csoportok 12 hónapos ciklussal működnek, a 12. hónap végén a Csoport az összegyűlt közös alapját visszaosztja a tagoknak, s újabb ciklust nyit, ha a tagok szükségesnek látják. A csoporttagok megosztják egymás között a pénzügyi tranzakciók kockázatát. A Csoporttól felvett kölcsönök fedezetéül a klasszikus pénzügyi biztosítékok helyett a tagok kapcsolati tőkéje, a közösség bizalma és a tagok megtakarításai szolgálnak. A Kérelem szerint az Alapítvány a csoportok működésében facilitátor szerepet vállalt. Felkereste és helyi mentorként alkalmazta azokat a helyi kulcsszereplőket a településeken, akik a szervező motorjaivá váltak a Csoportoknak. Ezen túlmenően az Alapítvány munkatársai az első néhány csoportgyűlésen folyamatosan részt vettek ezzel segítve a csoportalakítás és a csoportműködés folyamatát. Az Alapítvány azonban semmilyen jogosítványt és kontrollt nem gyakorolt a Csoportok felett. A Csoportok önjáróvá tételének folyamatához segítette hozzá a Csoportban résztvevőket, amelyet körülbelül a 4-5. csoporttalálkozóra értek el. A Kérelem azt is tartalmazza, hogy a 2013. évben Magyarországon pilot jelleggel először 3, majd további 4 Csoport alakult. 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. | Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. | Telefon: +36 (1) 4899-100, Fax: +36 (1) 4899-102 Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra.
II.
JOGKÉRDÉS
Az Alapítvány azzal a kéréssel fordult az MNB-hez, hogy fejtse ki arra vonatkozó hivatalos álláspontját, hogy a hatályos magyar jogszabályok alapján mely feltételekkel hozhatók létre Csoportok a szegénységben élő családok pénzügyi tudatosságának fejlesztése céljából.
III.
AZ ALAPÍTVÁNY ÁLLÁSPONTJA
A Kérelmező jogi álláspontját, valamint az általa helytállónak vélt jogértelmezés kellő részletességű indokolással történő kifejtését az MNB kiegészítést kérő levelében foglalt felhívása ellenére sem bocsátotta az MNB rendelkezésére.
IV.
AZ MNB ÁLLÁSPONTJA
Az MNB a fent említett kiegészítést kérő levelében tájékoztatta az Alapítványt arról, hogy a jogszabályok egyértelműen meghatározzák azon jogszabályok, szabályzatok, intézmények körét, amelyek vonatkozásában az MNB állásfoglalást ad ki. Ezen a körön túlmenően azonban az MNB-nek nincs hatásköre egyéb szabályzatok, szerződések, termékek, üzleti megoldások, folyamatok stb. jogi megfelelőségének előzetes, általános vizsgálatára. Tehát a hatályos magyar jogszabályok egészének vizsgálatára irányuló kérelmeket, beadványokat az MNB-nek nem áll módjában érdemben megválaszolni. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésére tekintettel az MNB jelen állásfoglalás keretében kizárólag azt vizsgálja, hogy a Csoportok által végezni kívánt tevékenység megvalósítja-e a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, illetve b) pontja szerinti hitel és pénzkölcsön nyújtása tevékenység üzletszerű végzését és ezáltal engedélyköteles tevékenységnek minősül-e. Elöljáróban szíves tájékoztatására közlöm, hogy az MNB honlapján található, az MNB-hez érkező állásfoglaláskérések kezeléséről és a jogi állásfoglalások kiadása során alkalmazott elvekről és eljárásokról szóló tájékoztató alapján bármely tevékenység, üzleti döntés, jogügylet, üzleti modell stb. megkezdésének, elhatározásának, végrehajtásának az MNB állásfoglalásától való függővé tétele kizárólag az állásfoglalást kérő felelőssége. Az állásfoglalás tartalmából vagy kiadásának időtartamából eredő következményekért az MNB-t felelősség nem terheli. Az MNB a tervezett tevékenység értékeléséhez és a II. pontban említett kérdés megválaszolásához az alábbi szempontokat vizsgálja. 4.1.
A Csoportok tevékenysége
A Hpt. 6. § (1) bekezdés 9. pontja definiálja a betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése fogalmát, miszerint az pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni. A Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pontja a következőképpen határozza meg a hitel és pénzkölcsön nyújtása tevékenységet. Hitelnyújtás a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére. Pénzkölcsönnyújtásnak minősül a következő tevékenységek végzése: a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni,
2/6
minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet, a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység, zálogkölcsön nyújtása, valamint csoportfinanszírozás.
A Hpt. fent említett pontja szerint a hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja. A Hpt. 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek üzletszerű végzése pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése pedig rögzíti, hogy – ha törvény másként nem rendelkezik – kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-nek a Hpt. alapján kiadott engedélyével végezhetőek a fent meghatározott pénzügyi szolgáltatások. A Kérelemben leírtak és a betétgyűjtés törvényi tényállás-elemeinek összevetése alapján megállapítható, hogy a Csoport tagjaitól pénzeszközöket gyűjtene hitel kihelyezése céljából. Az összegyűjtött pénzeszközökkel a betétgyűjtő – jelen konstrukcióban maga a Csoport – tulajdonosként rendelkezhet és köteles azt meghatározott idő elteltével a csoporttagoknak visszafizetni. Mivel a Csoport esetlegesen további tagok bevonásával bővíthető, így fennáll a törvény által megkövetelt, „egyedileg előre meg nem határozott személyektől” fordulat is. A kamat mértéke a törvényi definíció szerint a tevékenység minősítésénél nem releváns szempont. A pénzkölcsönnyújtás fogalmi elemeinek vizsgálata során megállapítható továbbá, hogy a Csoport hitelezői, míg a csoporttagok adósi minőségben jelennek meg a közöttük létesített, fent részletezett jogviszony alapján. Megvalósul továbbá a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása is a hitelező részéről, amelyet a csoporttagok által meghatározott adósnak a Csoport által előírt rendszerességgel, részletekben kell visszafizetnie. A konstrukcióban jellemzően kamatot is felszámolnak, melynek mértéke általában havi 1%. Mindezek alapján az Ön által felvázolt konstrukcióban a betétgyűjtés és a pénzkölcsönnyújtás valamennyi törvényi tényállás-eleme megvalósul, ezért annak eldöntése, hogy e tevékenységek pénzügyi szolgáltatásnak, s ezáltal engedélyköteles tevékenységnek minősülnek-e, azon múlik, hogy azok végzése üzletszerű-e vagy sem. 4.2.
Az üzletszerűség
Az üzletszerű tevékenység definícióját a Hpt. 6. § (1) bekezdés 116. pontja határozza meg. „Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.” Az üzletszerűségnek a Hpt. definíciója szerint három eleme van (ellenérték fejében, nyereség, illetve vagyonszerzési céllal végzett tevékenység, rendszeresség és előre egyedileg meg nem határozott ügyletek), amelyek az MNB megítélése szerint csak együtt, egymásra tekintettel értelmezhetők. Egy tevékenység abban az esetben minősül üzletszerűnek, amennyiben a Hpt. által támasztott, az üzletszerűségre vonatkozó definíció mindhárom feltétele egyidejűleg fennáll. A fent említett három elem együttes fennállásának, teljesülésének megállapíthatóságához az egyes részelemek és a Kérelemben vázolt konstrukció elemeinek egyedi összehasonlítása szükséges. a) Ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzési céllal folytatott tevékenység Ez a fogalmi elem fennáll hitel és pénzkölcsön nyújtás esetén különösen akkor, ha a hitelező a nyújtott kölcsönösszeg tőkerészének adós általi visszafizetésén túl valamilyen további juttatásban részesül, amely lehet kamat vagy egyéb, a nyújtott szolgáltatásra tekintettel felszámított díj vagy költség is. Ebben az esetben a kölcsönnyújtó tevékenységét az jellemzi, hogy az ügylet befejezésekor vagyonában az ügyletkötéskor fennálló állapothoz képest többlet keletkezik.
3/6
Betétgyűjtés esetén – az előző mondatban leírtakhoz hasonlóan – a betétgyűjtést végző vagyonában keletkező többlet vagy ezzel kapcsolatos bármely más előny esetén vélelmezhető a fent említett üzletszerűségi elem. A betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése esetén a nyereség-, illetve a vagyonszerzési célzat az azzal való tulajdonosi rendelkezés során realizálódik. Tehát maga a forrásgyűjtés és az azt követő tevékenység (ami jelen esetben a hitel és pénzkölcsön nyújtása) folytán megvalósuló célzat együttes vizsgálata szükséges. Amennyiben tehát az ellenérték fejében végzett tevékenység, a nyereség, illetve a vagyonszerzésre irányuló célzat a hitel és pénzkölcsön nyújtása során megvalósul, akkor a betétgyűjtés esetében is vélelmezhető ugyanez, mivel két szorosan összekapcsolódó tevékenységről van szó, melyben egyik tevékenység a másik előfeltétele. A kettő csak egymásra tekintettel értelmezhető. A betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése esetén az „ellenérték fejében” végzett tevékenység önmagában szintén nem értelmezhető. Egyedül a betétgyűjtési tevékenységből – negatív kamat kikötésétől eltekintve – nem realizálható tényleges nyereség vagy kapott ellenérték, csak és kizárólag az annak során gyűjtött pénzeszközökkel való tulajdonosi rendelkezésből. A tulajdonosi rendelkezés jelen esetben a kölcsönnyújtásban testesül meg, amely ellenértékeként kamatot számítanak fel. Az üzletszerűség ezen eleméhez tehát nem szükséges a tényleges eredmény, a nyereség keletkezése. A Hpt. az üzletszerű tevékenység definíciója kapcsán vagylagosan fogalmaz: a tényállási elem megvalósulásához az is elegendő, hogy a vizsgált tevékenység vagyonszerzésre irányuljon, tehát a tényleges haszon elérése nem tényállási elem. Az önsegélyező csoport általában havi 1% körüli kamattal vagy kamatmentesen nyújt kölcsönt a csoporttagoknak, azonban a kamat mértékét és a felvett kölcsön futamidejét az adott Csoport közösen határozza meg. A Kérelemben foglaltak alapján nincs semmilyen korlátozás vagy sáv, amely meghatározná, mely értékek között mozoghat a kamatszint. Erre tekintettel az MNB a konstrukció vizsgálata során a havi 1%-os kamattal történő pénzkölcsönnyújtást vette alapul, az egyéb lehetséges eseteket nem vizsgálta. Az MNB további körülményeket is figyelembe vett annak eldöntéséhez, hogy az ellenérték fejében, nyereség, illetve vagyonszerzési célzat megvalósul-e. Ilyen például a pénzbefizetési szankció, amelynél – ösztönző funkciója mellett – egyértelműen többletvagyon képződik. A Csoport pénzbefizetési kötelezettség előírásával szankcionálhatja a csoporttagok késését és hiányzását, amely összegekkel folyamatosan nő a közös kölcsönalap. A Kérelem nem tartalmaz információt arra vonatkozóan, hogy a megjelölt négy tisztségviselő munkájáért részesül-e díjazásban, ezért – arra tekintettel, hogy az önsegélyező csoportok létrehozására karitatív célból kerül sor – feltételezzük, hogy a tisztségviselők feladataikat ingyenesen látják el. Megállapítható továbbá, hogy a betétgyűjtést és a hitel és pénzkölcsön nyújtást követően, azaz az ügylet befejezésekor az adott Csoport vagyonában az ügyletkötéskor fennálló állapothoz képest többlet keletkezhet. Ez a többletvagyon a Kérelem tartalmából következően a 12 hónapos ciklus végén valószínűleg teljes egészében visszaosztásra kerül a tagok részére. Ebben az esetben a Csoport szempontjából a vagyonszerzési célzat (tehát az a) pontban foglalt elem) fennállása feltehetően nem állapítható meg. Az egyes egyének szintjén – a számos ismeretlen tényező miatt – nem volt lehetséges a nyereség, illetve vagyonszerzési célzat vizsgálata. b) Az ügyletek előre egyedileg meg nem határozott jellege Az ügyletek akkor tekinthetők előre egyedileg meghatározottnak, ha a megkötendő ügyletek egyenként, egyedileg azonosítható módon minden tekintetben – így különösen, de nem kizárólag például az ügylet tárgya, értéke, jellemzői, az ügyleteket megkötő felek személye, a teljesítés feltételei – előre meghatározottak. Az előre meghatározottság fennállásához olyan további tényszerűen alátámasztható körülmények szükségesek, amelyek valóban determinálják a megkötésre kerülő ügyletek körét, és kizárják vagy valószínűtlenné teszik a rendszeresség fennállását. Azaz a megkötésre kerülő ügyletek meghatározottsága – legalább az ügyletek főbb paramétereit, számát, céljait vagy bármely más lényeges jellemzőjét illetően – nem a szerződés létrejöttének pillanatára vonatkozóan vizsgálandó, hanem annak már azt megelőzően fennállt körülményekből kell következnie. Jelen esetben az ügylet értéke, a teljesítés feltételei és az ügylet jellemzői nem tekinthetők előre meghatározottnak, mivel azokról a Csoport tagjai minden egyes esetben egyedileg hoznak döntést. Ráadásul a tevékenység végzése során a szerződést kötő felek köre bővülhet, s elvileg ebbe az alanyi körbe bárki
4/6
beletartozhat, akit a csoporttagok megszavaznak. A Kérelem megfogalmazása szerint „egy új csoporttag belépéséhez egyöntetű konszenzusos döntés szükséges a csoporttagok részéről”. Továbbá a Kérelem azt is tartalmazza, hogy „nyitott a rendszer a felé, hogy egy személy egyszerre több csoportban is részt vehessen”. Ebben az esetben pedig álláspontunk szerint a fenti definíciós elem mind a betétgyűjtés, mind a hitelnyújtás vonatkozásában megvalósulhat. c) Rendszeres gazdasági tevékenység egy adott személy vagy szervezet ismétlődően – egynél több alkalommal – végzett üzleti tevékenysége. A tervek alapján egy Csoport minden egyes tagjától folyamatosan gyűjt betétet, illetve több tagjának nyújt hitelt. A levelében leírtak alapján továbbá az sem zárható ki, hogy a bemutatott konstrukcióban valamely csoporttag többször is hitelhez jusson, s így a Csoport tevékenysége rendszeresnek minősüljön. Fentieket összegezve az üzletszerűség három eleme közül a b) és c) pontban részletezett fogalmi elem feltehetően fennáll. Amennyiben a Csoport a működése során keletkező többletvagyont a Csoport tagjai részére visszaosztja, az a) pontban részletezett vagyonszerzési elem nem állapítható meg, hiszen a Csoportok tevékenységének elsődleges célja a mélyszegénységben élő családok megsegítése. Ennek fényében a Csoport tevékenysége – a Kérelemben foglaltak alapján – valószínűleg nem minősül nyereség, illetve vagyonszerzési céllal folytatott gazdasági tevékenységnek. Így az üzletszerűség három konjunktív eleme feltehetően együttesen nem áll fenn. Azonban nyomatékosan felhívom a figyelmüket arra, hogy az MNB álláspontja kialakításakor kizárólag az Alapítvány által rendelkezésére bocsátott információkra támaszkodott. Amennyiben viszont a Kérelemben foglalt tényállásban bármilyen változás áll be (különös tekintettel arra az esetre, ha a Csoportok tagjai már nem csak a mélyszegénységben élők köréből kerülnek ki, a kamatok jelentős mértékű növekedést mutatnak stb.), a konstrukció ismételt vizsgálata válik szükségessé. Ennek következtében megvalósulhat az a) pontban foglalt elem fennállása, amely esetben a Csoportok tevékenysége üzletszerűnek minősülhet. 4.3.
Az Alapítvány tevékenysége
Ami az önsegélyező csoportok szervezését elősegítő szervezet, azaz az Alapítvány tevékenységét illeti, levele az eddigi teljesítményeket részletezi, azonban nem tartalmaz információt arra vonatkozóan, hogy az Alapítvány a jövőben pontosan milyen szolgáltatást nyújtana. Amennyiben az Alapítvány a betétgyűjtés és a kölcsönnyújtás folyamatában nem venne részt, akkor a tevékenységének az üzletszerűség szempontjából való vizsgálata irreleváns. Az üzletszerűség felmerülésének esetleges lehetőségét akkor kell vizsgálni, ha az Alapítvány a Csoportok, illetve azokon belül a szerződő felek (tagok) közötti jogviszony létrejöttét aktívan elősegíti, részt vesz a tagok beszervezésében. Ebben az esetben - amennyiben a Csoportok működése vonatkozásában a 4.2. pontban részletezett szempontok alapján az üzletszerűség megállapítható - az előző pontban leírtak az irányadók az Alapítvány, mint közvetítői tevékenységet folytató tevékenységére is. Az MNB számára nem egyértelmű, hogy az Alapítvány működését/működtetését ki finanszírozza. A Kérelemből nem tűnik ki, hogy a létrehozott Csoportok (azok tagjai és potenciális résztvevői) az Alapítvány részére valamilyen díjat, támogatást, önkéntes felajánlást fizet(het)nének-e. Felhívom a figyelmet a Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pontjában rögzített pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységre, amelyet a Hpt. 3. § (1) bekezdése a pénzügyi szolgáltatások körébe sorol. Kiemelt közvetítői tevékenységnek minősül a Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pont a) alpontja szerint a pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is. A Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pont b) alpontja szerint ügynöki tevékenység a pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek. A közvetítői tevékenység lényege tehát a pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítése.
5/6
A Hpt. 3. § (1) bekezdés i) pontja alapján a pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenység üzletszerű végzése pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése pedig rögzíti, hogy – ha törvény másként nem rendelkezik – kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-nek a Hpt. alapján kiadott engedélyével végezhető a fent meghatározott pénzügyi szolgáltatás. 4.4.
Összegzés
4.4.1. A Kérelemben foglaltak alapján a Csoportok tevékenysége – a 4.2. pontban részletezett üzletszerűség egyik elemének fenn nem állása miatt – feltehetően nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak. Azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben a 4.2. pontban ismertetett tényállási elemek együttes fennállása mégis megvalósul, a Csoportok tevékenysége esetlegesen a Hpt. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, üzletszerűen végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősülhet. Ahogyan azt a 4.2. pont utolsó bekezdésében jeleztük, a tényállás bármely elemének módosulása azt eredményezi, hogy a konstrukcióra a jelen állásfoglalásban foglalt megállapítások nem alkalmazhatók. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a Hpt. 7. § (2) bekezdése szerint a Hpt. 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást üzletszerűen – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény, illetve annak közvetítője végezhet. Pénzügyi szolgáltatási tevékenységek engedély nélküli végzése megvalósítja a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 408. §-ában foglalt bűncselekményt, azaz kimeríti a jogosulatlan pénzügyi tevékenység végzésére vonatkozó tényállást. 4.4.2. Tájékoztatom továbbá arról, hogy az Alapítvány által megvalósítani kívánt konstrukció esetlegesen párhuzamba állítható a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fvtv.) 2. § i) pontjában meghatározott fogyasztói csoportokkal. Az Fvtv. fent említett rendelkezései alapján fogyasztói csoport a szervezők – díjazás ellenében történő – közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül – véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján – a csoport segítségével megszerezze. Ebbe az irányba mutathat az a Kérelemben foglalt mondat is, miszerint „minden csoporttagra ugyanazon megtakarítás/kölcsön arány érvényes, ám a megtakarítások volumenének arányában a felvehető kölcsön összege változhat”. A Kérelemben bemutatott példa alapján nagyobb összegű kölcsönre jogosult az a tag, aki több megtakarítást helyez el a közös alapban, ezáltal a többletfeltételek vállalása függvényében kölcsönhöz juthat. Semmi nem zárja ki továbbá, hogy a Csoport azt is meghatározza, hogy mire (mely dolog megszerzésére) milyen feltételek mellett nyújt kölcsönt a tag számára. A fentiek alapján tehát nem zárható ki a fogyasztói csoportok létrehozásának szándéka sem. Ennek fényében felhívom a figyelmet arra, hogy az Fvtv. 16/B. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti a fogyasztói csoport szervezésének tilalmát.
*** Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az MNB a véleményét kizárólag az Alapítvány által rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki. Az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak az Alapítvány által előadott tényállásra vonatkozik. Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma. 2016. július 19.
6/6