Követelésvásárlás és követelésértékesítés céljából létrehozott online „piactér” működtetésének Hpt. szerinti megítélése
A Kérelmező a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) benyújtott beadványában állásfoglalás iránti kérelmet (Kérelem) terjesztett elő az alábbiak vonatkozásában. I. TÉNYÁLLÁS A Kérelmező egy online piactér (Piactér) létrehozásában tanácsadóként működik közre, mely lehetőséget nyújt magánszemélyekkel és vállalatokkal szemben fennálló követelések értékesítésre történő meghirdetésére, illetve a követelést értékesítő és a követelést vásárló felek közötti kommunikáció lebonyolítására. A Piactéren pénzügyi szolgáltatásból, illetve egyéb jogviszonyból fakadó követelések értékesítésére vonatkozó elektronikus hirdetések (Hirdetések) közzétételére nyílik lehetőség. A Piacteret üzemeltető vállalkozás (Üzemeltető) tevékenysége a Piactér technikai működtetésére, a Piactér résztvevőinek regisztrálására, a Hirdetések közzétételére, az érintett felek között közvetlen kommunikáció lebonyolítására és a Piactér megismertetésére, népszerűsítésére terjed ki. A Kérelem szerint az egyes Hirdetések tartalmát a Piactéren követelések értékesítése céljából regisztráló vállalkozások (pénzügyi vagy egyéb vállalkozások) (Eladók) határozzák meg (azzal a kitétellel, hogy magánszemélyekkel szemben fennálló követelések esetén az Üzemeltető által előre meghatározott adatok kerülnek feltüntetésre a Hirdetésben). A Piactéren Hirdetés közzététele kizárólag elektronikus regisztrációt követően lehetséges. A regisztráció során az Üzemeltető és az Eladók között elektronikus szerződés jön létre, amely meghatározza a Piactér használati és működési feltételeit. A Piactér használata során az Eladó vállalja, hogy az adott követelés értékesítésére a követelés típusától függő formaszerződést alkalmaz, melyet a Piactéren nyilvánosan elérhetővé tesz. A Piactéren az egyes Hirdetések közzétételére az Eladó által meghatározott fix áron, illetve aukciós jelleggel is lehetőség van. A Piactéren követelés megvásárlására vonatkozó ajánlattétel szintén kizárólag elektronikus regisztrációt követően lehetséges, melyre pénzügyi vagy egyéb vállalkozások és magánszemélyek is jogosultak (Vevők). A regisztráció során az Üzemeltető és a Vevők között elektronikus szerződés jön létre, amely meghatározza a Piactér használati és működési feltételeit. A Vevők által tett sikeres ajánlatot követően a Piactér elektronikus üzenet formájában tájékoztatja az érintett feleket (Eladó, illetve Vevő), valamint elektronikus formában letölthetővé teszi az adott követelésre vonatkozó követelésvásárlási szerződést. II. JOGKÉRDÉS 2.1. A Kérelmező azon álláspontjának megerősítését kérte, miszerint az Üzemeltető a Piactér esetében – a fent bemutatott tényállás alapján – pénzügyi szolgáltatási vagy pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységet nem végez. 2.2. Annak megerősítését is kérte továbbá az MNB-től, hogy a Vevők tevékenysége nem minősül üzletszerű követelésvásárlási tevékenységnek. III. A KÉRELMEZŐ ÁLLÁSPONTJA A II. bekezdés 2.1. pontjában szereplő kérdéssel kapcsolatban a Kérelmező álláspontja, hogy az Üzemeltető feladata kizárólag a Piactér technikai működtetésére, a Piactér résztvevőinek regisztrálására, a Hirdetések közzétételére, az érintett felek közötti közvetlen kommunikáció lebonyolítására és a Piactér megismertetésére, népszerűsítésére terjed ki. Az Üzemeltető nem vásárol követelést a Piactéren, így értelemszerűen nem is végezhet a hitelintézeti törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatást. Az Üzemeltető sem az Eladó, sem a Vevő nevében nem végez kötelezettségvállalást vagy szerződéskötést, így kiemelt közvetítői tevékenységet sem végez.
1013 Budapest, Krisztina krt. 39. | Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. | Telefon: +36 (1) 4899-100, Fax: +36 (1) 4899-102 Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra.
A Kérelmező álláspontja alapján az Üzemeltető pénzügyi szolgáltatás megkötésének elősegítésére irányuló tevékenységet nem végez, hiszen közreműködésének szintje nem haladja meg a felek közötti kapcsolatban igénybe vett elektronikus távközlési eszközök üzemeltetőjének (pl. email levelezés szolgáltatója) vagy a hírközlési eszközökön keresztül közzétett reklámok esetében a hírközlési eszköz üzemeltetőjének (pl. kiadóvállalat, rádió) szintjét. A II. bekezdés 2.2. pontjában szereplő kérdéssel kapcsolatban a Kérelmező a következőkre hivatkozik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyik korábbi állásfoglalása alapján az üzletszerűség fogalmi elemei közül az előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányultság akkor valósul meg, ha a felek által megkötendő szerződés, illetve szerződések tekintetében a szerződések száma, a szerződő felek, a szerződésben meghatározott követelések értéke, továbbá a szerződéskötés egyéb lényegi körülményei előre meg nem határozottak. A Kérelmező szerint a Piactér esetében a Vevők kizárólag egyedileg meghatározott ügyletek megkötésére irányuló tevékenységet folytatnak, mert a szerződő felek kizárólag a Piactéren regisztrált, zárt körből kerülhetnek ki, az adott követelésvásárlás esetében – a szerződéskötést megelőzően – a szerződő felek az Üzemeltető által kerülnek meghatározásra, a Piactéren követeléscsomag megvásárlására nem nyílik lehetőség, azaz minden egyes követelés vásárlás esetén önálló szerződéskötés történik, így a szerződések száma adott követelésvásárlási ügylet esetében előre meghatározott, a Piactéren az Eladó vállalja, hogy az adott követelés értékesítésére a követelés típusától függő formaszerződést alkalmaz, melyet a Piactéren nyilvánosan elérhetővé tesz, így a követelésvásárlásra vonatkozó szerződéskötés összes lényegi körülménye előre meghatározott. A Kérelmező véleménye szerint a Piactér esetében az adott ügylet sajátosságát hordozó valamennyi elem megtalálható a Hirdetésben és előre egyedileg meghatározott, így ezen ügyletnek a megkötése értelemszerűen nem lehet rendszeres. IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA Elöljáróban szíves tájékoztatására közlöm, hogy az MNB honlapján található, az MNB-hez érkező állásfoglaláskérések kezeléséről és a jogi állásfoglalások kiadása során alkalmazott elvekről és eljárásokról szóló tájékoztató alapján bármely tevékenység, üzleti döntés, jogügylet, üzleti modell stb. megkezdésének, elhatározásának, végrehajtásának az MNB állásfoglalásától való függővé tétele kizárólag az állásfoglalást kérő felelőssége. Az állásfoglalás tartalmából vagy kiadásának időtartamából eredő következményekért az MNB-t felelősség nem terheli. 4.1. Az Üzemeltető tevékenysége 4.1.1. Pénzügyi szolgáltatás nyújtása Nem határozza meg a Kérelem, hogy milyen pénzügyi szolgáltatásra gondol, de utal a követelésvásárlásra. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 6. § (1) bekezdés 60. pontja alapján követelésvásárlási tevékenység a követelésnek – a kötelezett kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megszerzése, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi. A leírtak szerint az Üzemeltető nem végez követelésvásárlási tevékenységet saját nevében, így önállóan ilyen pénzügyi szolgáltatást nem végez. 4.1.2. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése A Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pontjában meghatározza a pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenység fogalmát, amelyet a Hpt. 3. § (1) bekezdése a pénzügyi szolgáltatások körébe sorol.
1
A Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pontja alapján pénzügyi szolgáltatás közvetítése:
2/6
1
A Hpt. 3. § (1) bekezdés i) pontja alapján a pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenység üzletszerű végzése pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése pedig rögzíti, hogy – ha törvény másként nem rendelkezik – kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNBnek a Hpt. alapján kiadott engedélyével végezhető a fent meghatározott pénzügyi szolgáltatás. A Hpt. 7. § (2) bekezdése szerint a 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény végezheti. A Hpt. hatálya alá tartozó közvetítői tevékenység tehát csak pénzügyi intézmények részére végezhető tevékenység. Ennek ellenére az engedély nélkül, jogosulatlanul folytatott pénzügyi szolgáltatás esetén az ezt közvetítő vállalkozás tevékenysége is jogosulatlannak minősülhet. A közvetítői tevékenység lényege a pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítése. Az MNB megítélése szerint a definícióban szereplő elősegítés fennállását és így a közvetítői jogviszony meglétét az Üzemeltető és a Vevők közötti jogviszony megítélése vonatkozásában több szempont komplex vizsgálatával lehet megállapítani. Ezen körülményeket együttesen mérlegelve, azokat összességében vizsgálva kell megítélni, hogy az Üzemeltető tevékenysége közvetítői tevékenységnek minősíthető-e. Amennyiben a különböző kritériumok elemzése esetlegesen eltérő eredményre vezetne, az egyes szempontok közötti hangsúlyok, prioritások összességében ítélendőek meg. Ilyenkor az eset összes körülményének összetett elemzésével lehet megállapítani, hogy fennáll-e a közvetítői tevékenység. 4.1.2.1.
A megbízás tartalma és a fizetés módja
A Kérelmező álláspontjának ismertetésekor arra hivatkozik, hogy az Üzemeltető feladata kizárólag a Piactér technikai működtetésére, a Piactér résztvevőinek regisztrálására, a Hirdetések közzétételére, az érintett felek közötti közvetlen kommunikáció lebonyolítására és a Piactér megismertetésére, népszerűsítésére terjed ki. A Hirdetésekben az Eladó, illetve – a magánszemélyekkel szemben fennálló követelések esetén – az Üzemeltető által meghatározott adatok kerülnek feltüntetésre. A Hirdetések közzététele, a Piactér üzemeltetése önmagában nem minősülne közvetítői tevékenységnek, viszont ahhoz olyan elemek kapcsolódnak, amelyek túlmutatnak a klasszikus hirdetési tevékenységen. Ilyen elemnek tekinthető például az Üzemeltető által kidolgozott formaszerződés kötelező használata, amely a közvetítői tevékenység irányába mutat. Az Üzemeltető által kidolgozott, a követelés típusától függő formaszerződés alkalmazása a gyakorlatban úgy valósulna meg, hogy a Vevők által tett sikeres ajánlatot követően a Piactér elektronikus üzenet formájában tájékoztatja az érintett feleket (Eladó, Vevő), valamint elektronikus formában letölthetővé teszi az adott követelésre vonatkozó követelésvásárlási szerződést. Tehát a Piactér, illetve annak Üzemeltetője magát a „szerződés mintát” bocsátja az Eladó és a Vevő rendelkezésére. A Kérelem szerint „a Piactéren az egyes hirdetések közzétételére (azaz a követelések értékesítésének meghirdetésére) az Eladó által meghatározott fix áron, illetve aukciós jelleggel is lehetőség van.” Az idézett
a) kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is; b) ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek; c) pénzforgalmi közvetítői tevékenység: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott tevékenység; d) alkuszi tevékenység: pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra.
3/6
mondat valószínűleg nem a Hirdetések közzétételének ellenértékére, hanem az egyes követelések megvásárlására vonatkozik, hiszen nem lenne életszerű, ha maga a Hirdetést elhelyező, azaz a követelés eladója egyedül döntene a Hirdetés elhelyezésének díjáról, amelyet a Piactér, illetve annak Üzemeltetője feltétel nélkül elfogad. A Kérelem tartalmából nem derül ki, hogy az Üzemeltető melyik szolgáltatásáért kapja az ellenértéket, a Hirdetés elhelyezéséért vagy a létrejött követelésvásárlási ügyletekért. Nem világos továbbá, hogy milyen mértékű díjazásban részesül, azaz a fixen meghatározott vagy a megkötött ügyletek alapján részesül-e kiegészítő jutalékban az említett szolgáltatásokat igénybevevők részéről. Az sem tisztázott, hogy a jutalék esetében annak mértéke egy összegben vagy az ügyletek értékéhez viszonyított, százalékos arányban kerül meghatározásra. Az Üzemeltető díjazása tág értelemben azonban oly módon is szerzési jutalék jellegű bevételnek minősülhet, hogy az Üzemeltető érdekelt abban, hogy a Piactér szolgáltatásait minél több felhasználó vegye igénybe, a felhasználók számának növekedését pedig a minél több Hirdetés közzététele, ezáltal a megkötött sikeres ügyletek száma befolyásolja. A megkötött sikeres ügyletek és az elégedett ügyfelek növekvő száma pozitív hatással van a weboldal látogatottságára, népszerűségére. 4.1.2.2.
Az Üzemeltető és a Piactér felhasználói között létrejött szerződés
A közvetítői tevékenység Hpt.-ben definiált fogalma szerint a közvetítő a pénzügyi intézménnyel, illetve a pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján végzi a pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenységét. A fent részletezett tényállás alapján annyit lehet biztosan tudni, hogy a Piactéren történő regisztráció során az Üzemeltető és a felhasználó között elektronikus szerződés jön létre, amely „meghatározza a Piactér használati és működési feltételeit”, azonban arra, hogy ez alatt pontosan mi értendő, valamint a megkötött szerződés további tartalmára vonatkozóan nincs információ. Ennek fényében nem dönthető el, hogy milyen típusú szerződés jön létre a felek között. Felhívom a figyelmüket továbbá arra is, hogy a Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó Kommentár alapján a magánjog ősi tétele a Ptk.-ban meghatározott szerződési szabadság ellenére is érvényesül. Azaz a szerződés jogi minősítésénél nem annak elnevezéséből vagy szóhasználatából, hanem az abban kikötött szolgáltatások tartalmi elemeiből, a felek által meghatározott jogok és kötelezettségek természetéből kell kiindulni. Összességében a 4.1.2.1. és a 4.1.2.2. pontok alapján az Üzemeltető és a felhasználók között létrejövő szerződés pénzügyi szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződésnek minősülhet, még akkor is, ha a Vevők között nem kizárólag engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmények vannak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján ugyanis megállapítható, hogy a szerződés alapvető célja a követelést Eladók és a Vevők összehozása. Annak eldöntéséhez azonban, hogy az Üzemeltető által végzett tevékenység a Hpt. szerinti közvetítői tevékenységnek minősül-e, az üzletszerűség fennállásának vizsgálata is szükséges. 4.1.3. Az üzletszerűség Ahogyan az a 4.1.2. pontban említésre került, a Hpt. 3. § (1) bekezdés i) pontja alapján a pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenység üzletszerű végzése minősül pénzügyi szolgáltatásnak, és csak az üzletszerűség fennállása esetén van szükség az MNB engedélyére. Az üzletszerű tevékenység definícióját a Hpt. 6. § (1) bekezdés 116. pontja határozza meg. „Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.” Az üzletszerűségnek a Hpt. definíciója szerint három eleme van (ellenérték fejében, nyereség, illetve vagyonszerzési céllal végzett tevékenység, rendszeresség és előre egyedileg meg nem határozott ügyletek), amelyek az MNB megítélése szerint csak együtt, egymásra tekintettel értelmezhetők.
4/6
Jelen tényállás mellett az „ellenérték fejében” való tevékenység és a „nyereség és vagyonszerzés” célzat, illetve a „rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység” elemek egyértelműen megvalósulnak. A Piactér, illetve annak Üzemeltetője díjazás ellenében végzi az említett szolgáltatást, tehát a díjazás ténye – a Kérelemben leírtak alapján – fennáll, függetlenül attól, hogy a díjazás típusa (fix összeg vagy a megkötött ügyletek számarányához igazodó jutalék) nem ismert. A rendszeres gazdasági tevékenység – mint az üzletszerűség következő elemének fennállása – szintén adott, mivel a Piactéren folyamatosan és rendszeresen valósul meg az ügyletek és az azokhoz biztosított formaszerződések megkötése. (A megadott információk szerint nincs ennek kizárására vonatkozó korlátozó szabály.) A Piactéren lehetőség van követeléscsomag megvásárlására is, de ebben az esetben sem zárható ki automatikusan a rendszeresség megvalósulása. A rendszeresség eleme ugyanis nem csak a követeléscsomagok megvásárlásának számossága vonatkozásában merülhet fel, rendszeresnek tekinthető a pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása egyetlen követeléscsomag megvásárlása esetében akkor is, ha a csomag vevője arra rendezkedik be, hogy a megvásárolt követeléscsomagot kezeli, nyilvántartja, monitorozza, továbbá behajtja, és e tevékenységből gazdasági előnyre tesz szert. A rendszeresség szorosan összekapcsolódik az előre egyedileg meghatározottsággal. Ahogyan arra a Kérelmező is hivatkozott, az ügyletek akkor tekinthetők előre egyedileg meghatározottnak, ha a megkötendő ügyletek egyenként, egyedileg azonosítható módon minden tekintetben – így különösen, de nem kizárólag például az ügylet tárgya, értéke, jellemzői, az ügyleteket megkötő felek személye, a teljesítés feltételei – előre meghatározottak. Azonban az MNB nem osztja a Kérelmező azon álláspontját, hogy a Piactéren történő regisztrációra tekintettel a szerződő felek zárt körből kerülnek ki, mivel a Piactéren a megfelelő adatok megadását és az elektronikus szerződésben foglaltak elfogadását követően bárki regisztrálhat. Ugyanis a Kérelemben rendelkezésre bocsátott adatok alapján nem derül ki semmilyen, a felhasználók személyére vonatkozó korlátozás vagy kizáró körülmény. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a formaszerződés igénybevételének ténye nem jelenti azt, hogy a szerződések előre egyedileg meghatározottak. Maga a formaszerződés egy sablon, amelyet a szerződő felek egyező akarata alapján töltenek fel tartalommal. A formaszerződés – ha nem keret-megállapodásról szól – szükségszerűen egyedileg beazonosíthatóan tartalmazza a követelések minden lényeges paraméterét. Önmagában ez a körülmény még nem teszi előre meghatározottá az ügyleteket. Az előre meghatározottság fennállásához olyan további tényszerűen alátámasztható körülmények szükségesek, amelyek az adott személy korábbi tevékenységéből következnek, és amelyek valóban determinálják a megkötésre kerülő ügyletek körét, és kizárják vagy valószínűtlenné teszik a rendszeresség fennállását. Azaz a megkötésre kerülő ügyletek meghatározottsága – legalább az ügyletek főbb paramétereit, számát, céljait vagy bármely más lényeges jellemzőjét illetően – nem a szerződés létrejöttének pillanatára vonatkozóan vizsgálandó, hanem annak már azt megelőzően fennállt körülményekből kell következnie. Jelen esetben sem a szerződő felek személye, sem a szerződésben meghatározott követelések értéke előre egyedileg nem határozható meg, így a megkötendő ügyleteket sem lehet egyedileg azonosítható módon előre meghatározni. A fentiek alapján – a Piactér Üzemeltetőjének oldaláról nézve – az üzletszerűség három konjunktív eleme együttesen fennáll. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy – a bemutatott tényállás alapján – az Üzemeltető elősegíti a fent említett szerződések megkötését, amely alapján megvalósulhat a közvetítői tevékenység és annak üzletszerűsége fennáll. Így az MNB nem erősíti meg a Kérelmezőnek a II. pont 2.1. alpontjában foglalt jogkérdésben kifejtett álláspontját. 4.2. A Vevők tevékenysége A követelésvásárlási tevékenység, mint pénzügyi szolgáltatás végzéséhez az MNB engedélye szükséges, ezzel szemben a követelés eladása nem tartozik a Hpt. hatálya alá, ezáltal nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak, illetve engedélyköteles tevékenységnek.
5/6
A Vevők a Kérelemben leírtak alapján egyértelműen a Hpt. 6. § (1) bekezdés 60. pontjában meghatározott követelésvásárlási tevékenységet végzik, amely tevékenység a Hpt. 3. § (1) bekezdés l) pontja alapján a pénzügyi szolgáltatások körébe tartozik. A Vevők oldaláról nézve sem zárható ki az üzletszerű tevékenység végzése, mivel esetükben is megvalósul a „az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett” kritérium és a fent leírtak alapján a megkötendő ügyleteket a követelést vásárlók oldaláról sem lehet egyedileg azonosítható módon előre meghatározni. A harmadik elem, a „rendszeresség” pedig csak és kizárólag a Vevőkön múlik, mivel nincs semmilyen e vonatkozásban a szerződéskötések számára, illetve gyakoriságára előírt korlátozás. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a követelésvásárlási tevékenységet üzletszerűen a Hpt. 7. § (2) és a 3. § (3) bekezdései alapján – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag az MNB engedélyével rendelkező pénzügyi intézmény végezhet. A fent részletezett, jogszabályi rendelkezések alapján történt elemzés és az azokból levezetett következtetések fényében az MNB a II. pont 2.2. alpontjában foglalt jogkérdés esetén sem erősíti meg a Kérelmező álláspontját, ugyanis a Vevők esetében is megvalósulhat az üzletszerűen végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenység (követelésvásárlás) végzése. Tehát mind az Üzemeltető, mind a Vevők tevékenysége pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül, amely végzéséhez a Hpt. 3. § (3) bekezdése alapján az MNB engedélyére van szükség. Nyomatékosan felhívom a figyelmet arra, hogy a fent említett pénzügyi szolgáltatási tevékenységek engedély nélküli végzése megvalósítja a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 408. §-ában foglalt bűncselekményt, azaz kimeríti a jogosulatlan pénzügyi tevékenység végzésére vonatkozó tényállást. *** Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az MNB a véleményét kizárólag a Kérelmező által rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki. Az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak a Kérelmező által előadott tényállásra vonatkozik. Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma.
2015. december 15.
6/6
