MIÉRT RAJZOLUNK? Bevezetés a képzelt terek világába, hogy később majd megválaszolhassam a kérdést: hogyan rajzoljunk?
„Miért rajzolnak az építészek?“ A kérdés aktualitását bizonyítja, hogy az utóbbi évtizedekben többen is feltették. Robin Evans a jelenkori építészeti gondolkodás rajzfüggőségét vizsgálta rajztechnikától függetlenül, mások, köztük Paolo Belardi a kézi rajz és a digitális technikák egymásrautaltságát, a kézi rajz jövőjét kutatták az építészetben. A 2010-es Velencei Biennáléra készült magyar pavilon anyaga megmutatta, hogy sok gyakorló építész számára a kézi rajzolás által való gondolkodás alapvető fontosságú.
Az építészet rajzfüggősége Az építészeti tervezés elsődleges eszköze napjainkban még a rajz. Az építész gondolatának tárgya a képzeletben van, ahhoz, hogy maga és mások számára láthatóvá tegye elgondolásait (terveit) és azok a mai gyakorlat szerint idővel megvalósulhassanak, valamilyen közvetítő eszközt kell használnia. A minden részletet meghatározó rajzanyag egyelőre az építés abszolút előfeltétele. Építészeti rajz alatt az építészeti gyakorlatban jelenlevő összes használatos „ábra“ típust a skicctől a kiviteli tervig (szabadkézi vázlatok, tervdokumentációk, látványtervek, prezentációs rajzok, diagramok, ideáltervek, vizionárius rajzok, fantáziarajzok, stb.) érthetjük. A különböző rajztípusok szerepe más és más (koncepció rajzi kiérlelése, ötletnek az anyagba való átfordítása, kommunikációs közeg, kutató- feltáró módszer, instruálás, stb.)
A tervezés folyamatában eleinte személyesebb, intuitív jellegű rajzok az idő előrehaladtával egyre pontosabbá, személytelenebbé, intellektuálisabbá válnak, míg végül követhető utasítás nem lesz belőlük. A legtöbb építész számára ezért az alkotás legintenzívebb pillanata nem az épület elkészülte, hanem sokkal inkább a koncepcióalkotás időszaka, nem az épület megépítése (arra manapság kevesebb befolyása van), hanem a terv lerajzolása, rajzi kiérlelése. Az építész a rajz és a koncepció kiérlelése után sok esetben nem befolyásolhatja az épület alakulását, operátorként vehet csak részt a megalkotásában, szerves együttélése a tervvel a rajzi elkészítése után megszakad. Az építészet, mint alkotó tevékenység így közvetve kerül csak kapcsolatba gondolata tárgyával, magával az épülettel. Az építészet a mai gyakorlat szerint rajzfüggő.
„Az építészetei tudás a rajz által születik, egyszersmind a rajz az építészeti tudás terméke “ (Edward Robbins)
„Azonban nem mindig volt rajzfüggő és korántsem biztos, hogy mindig az marad.“ pl. The Death of Drawing, Architecure in the Age of Simlation, David Ross Scheer Az európai építészeti gyakorlatot a hagyományok lassú változása, új igények megjelenése, újabb formák és megoldások keresése, újabb tervezői eszközök felbukkanása, az építész szerepének változása, a kivitelezés átalakulása együttesen alakította a történelem során.
Rajzban gondolkodó építész története
Rajz és terv A terv bizonyos részei a rajzba oly módon vannak kódolva, hogy a rajzból nem olvashatóak ki, de a megvalósult épületben járva érzékelhetőek lesznek. Az építészeti programok megjelenésével egy időben a gondolkodást segítő, felfedező, kereső, intuitív, tervező kézi rajzolás újból felértékelődött (a skiccet sokszor tekintik a végleges tervnek), a szabadkézi rajz soha nem látott gazdagsága jelent meg, talán pontosan a digitális technikák hozta új lehetőségek és formák inspiratív hatására.
Miért rajzolunk még mindig kézzel? A kézi rajz jelentősége az építészeti tervezésben egyelőre megmaradt a hagyományos gondolat- rajzépület felfogástól egészen eltérő utat kínáló digitális technikák mellett, így lesz ez addig, míg az építész feladatköre meg nem változik, amíg kreatív jellege megmarad. A kreatív folyamatokban nagy szerepe van a gyorsan készíthető vázlatoknak, amik a legváratlanabb pillanatban feltörő gondolatokat rögzíteni tudják.
Kézi rajz az építészetoktatásban A kézi rajzolással való gondolkodás alkalmas eszköz az építészeti képzelt terek világba való bevezetéshez. Szeretném, ha a féléves tervezésnél tudnék jó példákat mutatni a felmerülő ábrázolási kérdésekre, amik biztosan érthetőek. Jó lenne, ha a félévi tervezési folyamat olyan felszabadult lenne, hogy a leadandó lapok grafikája is szervesen fejlődik ki az évközi munkából. Akkor talán láthatóbb és érthetőbb lenne a rajzolás lényege, az állandóan folyó párbeszéd a kéz és az agy között, a rajz és a terv között, és nem veszne el a lényeg: nem a rajz az építészet tárgya. Talán igazabb lenne, ha nem a koncepció rajzi kiérlelése lenne a féléves cél, hanem a rajzok továbbalakulásának, épületté alakulásának vizsgálata, annak elvont leképzése. Egymás terveinek olvasása és fordítás, a rajzzal nem kifejezhető tartalmak felfedezése.
Első év kulcsszerepe itteni tapasztalatok rajz és gondolat nagy távolsága bevezetés az építészetbe rajzolva?Talán túl elvont…
BEVEZETÉS AZ ÉPÍTÉSZETBE Építész iskolák összehasonlítása az első tanév felépítésének tükrében
A világ építésziskoláira általánosan jellemző, hogy a szakmát képzelt építészeti feladatok megoldásán keresztül tanítja. Az építészeti feladatok egyik legnagyobb köre különböző új épületek megtervezése, a feladat megoldására irányuló elgondolásokat láthatóvá és a gondolatnál megfoghatóbbá kell tenni, ahhoz hogy beszélni lehessen róla.
Domus Alapítás éve Státusz (állami/magán) Képzés évei Felvett hallgatók száma/év Összes hallgató száma Képzés költsége Képzés nyelve Követelmények Egyéb képzési programok Együttműködések Exchange programok Gyakornokok/állás
Paraméterek Képzésforma Első év létszáma Első év hallgatói összetétel Fizikai környezet Tanári kar Diák és tanár viszonyok jellege Egyéni pályák Az első év felépítése Olvasmányok Hozott példák Hangsúlyok Orientáció Első év végi cél
Részletesebben 1. RÉSZEK ÉS AZ EGÉSZ VISZONYA, TERVEZÉS ÉS EGYÉB TANTÁRGYAK Nem az „építészet alapjai“ tantárgyat vizsgálom, tantárgy nélküli osztatlan egészből indulok ki és azt nézem, hol hogyan rendszerezik, adagolják, mit adnak, mit vesznek, sorrendiség, párhuzamosság, átfedések, mintatantervek 2. KÖRÜLJÁRT FOGALMAK GYŰJTÉSE pl. födém, árnyék stb. 3. ELMÉLET ÉS GYAKORLAT VISZONYA (építészetelmélet, építészettörténet, mérnökiség, közvetlen tapasztalás aránya, olvasmányok, hozott példák, utazások, lehetőségek) 4. FELADATOK (TERVEZÉSI) 5. MÉDIUMOK VÁLOGATOTT MUNKÁKON KERESZTÜL Rajz, szöveg, makett, épület, gépi modell, szimuláció, közvetlen tapasztalás 6. DIÁKSZEMMEL
Választott egyetemek
- személyes jelenlét - megjelent anyag, képzési módszerek, tanrend, órák menetéről elérhető anyag van, mintatanterv
- személyes látogatás
BME MOME GYŐR DEBRECEN ETH ZÜRICH UNIVERSITY OF BATH DEPARTMENT OF ARCHITECTURE PRÁGA VAGY ZÁGRÁB THE IRWIN S. CHANIN SCHOOL OF ARCHITECTURE, THE COOPER UNION
BME BME 1 FÉLÉV MINTATANTERV Matematika 1 Filozófia Ábrázoló geometria Bevezetés az épületszerkezettanba Bevezetés a tartószerkezet- tervezésbe Az építészet kezdetei, népi építészet Rajz 1. Bevezetés az építészetbe
BME 2 FÉLÉV MINTATANTERV Matematika 2 Ábrázoló geometria 2 Épületszerkezettan 1 Statika Építészettörténet 2 Rajz 2 Lakóépülettervezés 1 Építészet alapjai
Térkompozíció A térkompozíció az első félév kreatív gyakorlati tárgya. A gyakorlatokon a térkompozíció alapjaival ismerkednek meg a hallgatók. A tantárgy célja egyrészt a mindenkiben valamely fokon meglévő kreativitás fejlesztése, másrészt az építészeti téralkotás sajátosságainak megismertetése térkompozíciós feladatok megoldásával, modellezésével. A hallgatók a kreativitást fejlesztő absztrakt térképzési feladatok megoldása és a megoldások részletes értékelése során megismerik az építészeti téralkotás sajátosságait, lehetőségeit, az építészeti terek emberre, környezetre gyakorolt hatását. Az így megszerzett ismeretek a konkrét építészeti tervezéshez nyújtanak megalapozást, segítséget. Tárgyalt fogalmak:
Bevezetés az építészetbe: Előadók: BENKŐ Melinda PhD Tárgyfelelős: BENKŐ Melinda PhD A tantárgy kimérete: heti 2 előadás, hétfő 10-12, K275 Kreditpont értéke: 2 Követelmény: félévközi jegy A „Bevezetés az építészetbe” című tantárgy előadásai építészeti fogalmak mentén épülnek fel, hiszen ahogy Aldo Rossi fogalmaz 1974-ben „…az építészet alapelveinek nincs történelmük. Szilárdan és változtathatatlanul fennállnak. Amik mindig változnak, azok a tényleges megoldások, a válaszok, amelyeket az építészet az aktuális problémákra ad.” A fogalmak tizenegy témakörbe szerveződnek (építészet, építés, természet, város, tér, idő, ember, rendeltetés, forma, tudomány, művészet), de többségük természetesen nem tartozik szigorúan egyetlen területhez, hanem sokféle értelmezése lehetséges. A tagolást a tanítást és a tanulást segítő rendszerezés követeli meg. A tantárgy célja a szakmai érdeklődés felkeltése, illetve fenntartása, a közös építészeti nyelvezet megalapozása. Az illusztrációk az építészet alapelemeit és a köztük lévő összefüggéseket az ismertetik, elsősorban az európai kortárs és történeti kultúrkörből származó példák segítségével. BENKŐ MELINDA: 111 SZÓ AZ ÉPÍTÉSZETRŐL, TERC, BUDAPEST, 2013.
Tematika Építész Félévközi otthoni feladat ismertetése / szavak kiadása Aldo Rossi: Építészet a múzeumoknak 1974. Építés Meghívott: Pálfy Sándor DLA Természet Moholy-Nagy László: a tér (építészet), 1929. Város Félévközi otthoni feladat „szavának” megadása meghívott: Alföldi György DLA Tér Dom H. van der Laan: Az építészeti tér, 1977. Idő félévközi otthoni feladat „helyszínének” megadása meghívott: Kádár Bálint
Fogalmak Addició Antropomorf Árnyék Asszimetria Átmenet Burok Emlékezet Fraktál
Hibrid Illat Kontraszt Metamofózis Modul Ritmus Textúra Tömörség Újrafelhasználás
ETH ZÜRICH INCHOATE an experiment in architectural edutacion, Marc Angélil 1. szemeszter TÉR Ábránd tér előadás: tervezés, mint módszer szöveg: Paul Feyerabend, Agains Method Egy tangó előadás előadás: tér koncepció vs. prekoncepció szöveg: Colin Rowe & Robert Slutzky, Transparency An open text előadás:fizikai és koncepcionális áttekinthetőség szöveg: Robert Venturi, Complexity and Contradiction in Architecture PROGRAM Jelrendszer előadás: az építészet, mint szöveg szöveg: Michel Foucault, Other Spaces Többdimenziós elrendezés előadás: forma és funkció szöveg: Sigfried Giedion, Space, Time and Architecture Mozgó gép előadás: dinamikus terek szöveg: Bernard Tschumi, Architecture and Disjunction Terv rétegei TECHNOLÓGIA 2. szemeszter
KONTEXTUS urbanisztikai projekt
FORMA építészeti projekt
