Útmutató a városi terek kialakításához
Közös Stratégia 3.3 Akció
-1-
Vezetői összefoglaló.......................................................................................................................................... 1.FEJEZET Bevezetés: A szabad városi terület szélesebb körű értelmezés.......................................................................... Összefoglaló ...................................................................................................................................................... 1.1 1.2 1.3 1.4
Célok és célkitűzések ................................................................................................................................. Szabad városi területek meghatározása ...................................................................................................... Szabad területek rendszere, hierarchiák és kapcsolódás............................................................................. A szabad városi területek politikai kontextusa ...........................................................................................
2.FEJEZET Az élhető városi területek tulajdonságai............................................................................................................ Összefoglalás..................................................................................................................................................... 2.1 Környezeti és ökológiai funkciók................................................................................................................ 2.2 Szociális és társadalmi funkciók.................................................................................................................. 2.3 Városszerkezeti és esztétikai funkciók ........................................................................................................ 3.FEJEZET Tervezés az érintettekkel együtt ........................................................................................................................ Összegfoglaló .................................................................................................................................................... 3.1 Bevezető ...................................................................................................................................................... 3.2 Az emberek szabad terület felhasználását befolyásoló tényezők................................................................. 3.3 A szabad városi területek használói............................................................................................................. 3.4 Nemek közti különbségek: Tervezés a nők és kisebbségi csoportok igényeihez igazodva ......................... 3.5 „Design Mindenkinek”: a tervezés a hátrányos helyzetűeknek és mindenki másnak.................................. 3.6 Partnerek a tervezésben ............................................................................................................................... 4.FEJEZET A tervezési folyamat tervezése .......................................................................................................................... Összefoglaló ...................................................................................................................................................... 4.1 Bevezetés: tervezés, mint főnév – tervezés, mint ige .................................................................................. 4.2 A projekt elindítása: az elképzelés és az elképzelt ...................................................................................... 4.3 Előkészítő szakasz ....................................................................................................................................... 4.4 Tervezési szakasz ........................................................................................................................................ 4.5 Kivitelezési szakasz..................................................................................................................................... 4.6 Karbantartás, irányítás és ellenőrzési szakasz ............................................................................................. 4.7 Következtetések – „a jó folyamat” határai és lehetőségei ........................................................................... 5. FEJEZET Minták és projektek: összeállítás....................................................................................................................... Összefoglaló ...................................................................................................................................................... 5.1 Bevezetés: programozás és tervezés............................................................................................................ 5.2 A hely a környezetben ................................................................................................................................. 5.3 A kidolgozott projektvázlat ......................................................................................................................... 5.4 Meghatározó elemek – minták..................................................................................................................... 5.5 A városi területek minta nyelvezete ............................................................................................................ 5.6 Néhány példa a lehetséges szabad városi terület mintákra .......................................................................... 5.7 A „nagy ugrás” valamihez, ami „nagyobb, mint a részek összessége” .......................................................
Köszönetnyilvánítás, referenciák, végjegyzetek, függelékek ............................................................................ -2-
Vezetői Összefoglaló A nemzeti és nemzetközi környezeti politika, mindenekelőtt az Európai Táj Egyezmény, egyre inkább felismeri a vonzó városi és városkörnyéki területek kritikus fontosságát a munkahelyteremtés és a befektetők megjelenése, illetve az egyre nagyobb számban városi életet élő európai polgárok életminőségének javítása szempontjából. A Táj Egyezmény már hatályban van és mintegy 30 európai országban került alkalmazásba. Ez a dokumentum útmutatást nyújt megfelelő városi területek tervezéséhez és előkészítéséhez, mely elengedhetetlen segítséget jelent az Egyezmény céljainak eléréséhez, úgymint a városi tájvédelem iránti fogékonyság növelése, valamint annak elősegítése. Az egyezmény kitér mind a jó városi területek kialakításának folyamatára és a kritériumokra is, amelyek által azokat meg lehet határozni, illetve fel lehet ismerni. A városi terület nem csak parkokat, kerteket, városi tereket és lakóövezetek szabad területeit foglalja magába, de felöleli az egész összefüggő nem beépített városi területek mátrixát. Ez alkotja a környezetet valamennyi épület és építmény számára, valamint az összeköttetést a belső városi területek és az azokat körülölelő táj között. Az egész városi területet behálózó tervezett stratégiai szabad terület részeként, a jól megtervezett városi területek hozzájárulhatnak a városi hősziget hatás enyhítéséhez az élőnövényzet hűsítő hatása által; segíthetnek a vízegyensúly ellenőrzésében és csökkenthetik a csatornahálózat terhelését minél több esővíz elszivárgásának lehetővé tételével; mérsékelhetik a zaj és a szennyezés hatásait, és élőhelyet biztosítanak az őshonos növényzet és állatvilág számára. Ezen környezeti és ökológiai hatások mellet, melyek segítenek abban, hogy a városlakók közvetlenül megtapasztalják a természetet és a természeti folyamatokat, van számos egyéb legalább ilyen fontos terület, melyekben a szabad városi területek közvetlenül az emberek javát szolgálják. Amellett, hogy biztosítják a fizikai területeket és szolgáltatásokat minden életkorú ember számára a szabad idejük eltöltése céljából, illetve, hogy formális vagy informális sporttevékenységekben vegyenek részt, ezek a területek a kapcsolat és a kommunikáció fórumaként is szolgálnak, ezáltal elősegítvén a társadalom struktúrájának megszilárdulását, a társadalmi kohéziót, és egyúttal a kölcsönös megértést az egyre sokszínűbb csoportok között, amelyek a mai városi társadalmat alkotják. A zöld és szabad területekkel kapcsolatban egyre nagyobb mértékben ismerik fel azt is, hogy mérhető, pozitív hatásuk van a városlakók fizikai és egészségi állapotára. Végül, de nem utolsósorban, kevésbé kézzelfogható, de legalább annyira lényeges pozitív szerepe van a szabad területeknek abban, ahogy érzékeljük a környezetet és azonosulunk vele. Attól eltekintve, hogy a városi területek segítenek a városi szerkezet strukturálásában, és könnyebbé teszik az eligazodást és a tájékozódást, ezek a területek alapvetők az identitástudatunk kialakításában a városunkban, valamint egy széles skálán fontos jelentés és érték közvetítő szerepet is töltenek be. -3-
Mielőtt az egyik városi terület funkció kialakításra kerül, nem is beszélve az összesről, egy alapvető feltételnek teljesülnie kell: első helyen a szükséges nem beépített városi területnek rendelkezésre kell állnia. Míg a legtöbb városban történelmi örökséget képező parkok és szabad területek vannak, azonban ezt nem ismerték fel teljes mértékben, és ezek a helyek nincsenek megfelelő módon védve. Gyakran vannak fenyegetve a fejlesztési nyomás, illetve a járműforgalom növekvő igényinek kielégítése által. A létező szabad városi terület forrás védelme, és gondoskodás új szabad területekről alapvető részét kell, hogy képezze bármilyen stratégiai megközelítésnek a városi területhez válaszként az új fejlesztések által támasztott követelményekre. Természetesen nem minden városi terület van abban a helyzetben, hogy megvalósítsa az összes fent említett funkciót, valamint egyikről sem feltételezhetjük azt, hogy automatikusan teljesíti ezeket a funkciókat. Ahhoz, hogy sikeres legyen és kihasználja a teljes és sokrétű lehetőségét, minden szabad városi területet megfelelően kell megtervezni és kialakítani. Hasonlóan, az sem magától értetődő, hogy minden érdekelt igénye kielégítésre kerül minden szabad területen – ez az, ami miatt szükséges ezeket figyelembe venni rendszerezett módon, és, hogy az érdekeltek aktívan vegyenek részt a tervezési folyamatban. A felhasználóknak minden korosztályban különböző igényük és törekvésük van a szabad területtel kapcsolatban, így természetesen minden demográfiai csoport igényéről, az iskoláskor előtti gyerekektől a nyugdíjasokig, gondoskodni kell. A tapasztalat azt mutatja, hogy szükséges különleges figyelmet szentelni a tervezés és a kialakítás során bizonyos felhasználói csoportok érdekeinek melyeket a múltban hajlamosak voltak hanyagolni. A nemek közti különbségek figyelembevételére érzékeny tervezés célja, hogy szisztematikus megközelítés által biztosítsa a nők és a férfiak igényeinek egyenlő vizsgálatát, de megpróbálja figyelembe venni a többi kisebbségi csoport elvárásait is a tervezés folyamatában. A „Design Mindenkinek” a fogyatékkal élők speciális elvárásaira fókuszál, azzal a céllal, hogy ők is képesek legyenek hozzáférni és használni a szabad városi területeket. Ez azt jelenti, hogy gondoskodni kell arról, hogy minden akadályt, amely a városi területek egyenlő használatának útjában áll el kell távolítani, illetve el kell kerülni, beleértve a láthatatlan vagy pszichológiai akadályokat is. A harmadik speciális szempont, mely szintén nagymértékben releváns mind a két fent említett csoport és általában véve az egyéb felhasználók esetén is, nagy hangsúlyt helyez a biztonsági és védelmi kérdésekre a szabad városi területek tervezése és kialakítása során. Itt az a kulcskérdés, hogy úgy kell tervezni, hogy minimalizáljuk nem csak a bűncselekmény lehetőségét, hanem maximalizáljuk a szabad területek minden felhasználójának biztonság és védelem érzetét is. Fontos megjegyezni azt, hogy a nemek közti különbségek figyelembevételére érzékeny tervezés, a „Design Mindenkinek”, és a biztonsági és védelmi szempontok hangsúlyos figyelembevétele a szabad városi területek kialakítása során tulajdonképpen az összes felhasználó érdekét szolgálja, így az egész társadalmét és, nem csak az előbb említett csoportokét. A megfelelő városi területek így képesek, és képesnek kell lenniük arra, hogy lényeges funkciók sokaságát töltsék be a közösség olyan széles körében amennyire lehetséges, Ez az útmutató dokumentum vázolja ezeket a funkciókat, illetve részletezi a főbb csoportok elvárásait. Meg kell arról győződni, hogy ezek a tényezők megfelelő -4-
mértékben vannak figyelembe véve az új városi terület kialakításának tervezési folyamata során, vagy a már meglévő újratervezésekor, alapvető követelmény, hogy megfelelő figyelmet kapjon a tervezési folyamat kialakítása és meghatározása, valamint az összes szükséges csoport bevonása. Kulcsfontosságú a köz részvétele, mivel az összes érdekelt, akikre egy tervezés és egy projekt hatással van, meg kell, hogy kapják azt a lehetőséget is, hogy aktív részesei legyenek a tervezési folyamatoknak. A tervezési folyamat négy fő szakasza kerül meghatározásra és részletes kidolgozásra. Ezek az előkészület; a tervezés; megvalósítás és végül a karbantartás és monitoring. Fontos, hogy a helyi emberek, más felhasználók és egyéb érdekeltek részt vegyenek a folyamatban az első szakasz kezdetétől. Utoljára, de nem utolsó sorban, a végső kihívást, amivel szembe kell nézni megfelelő szabad városi területek kialakítása során, az jelenti, hogy össze kell rakni az összes ökológiai és környezeti elvárást, a különböző felhasználói csoportok igényét, és egy jól szerkesztett és részvételt biztosító tervezési folyamat követelményeit annak érdekében, hogy jól szervezett és rendezett városi területek kerüljenek kialakításra. A legfontosabb, hogy ezek ne névtelen „területek” legyenek, hanem élő „helyek” saját meghatározott identitással; nem szabad, hogy csak funkcionális területek legyenek, hanem jelentés közvetítsenek, és a felhasználók valamennyi csoportjának az értékeit tükrözzék. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a professzionális tervezési kompetencia elengedhetetlen, és megfelelően képzett szakembereket kell alkalmazni a teamben a kezdetektől a városi táj és szabad területek tervezése során.
-5-
1. Fejezet
Bevezetés: A szabad városi terület szélesebb körű értelmezése
Összefoglalás Ez a stratégia a kis és nagy városok infrastruktúrájának alapvető részének tarja a városi területeket; egy olyan forrásnak, amelyik sokkal átfogóbb, mint a hagyományos nézet, mely olyan különálló helyek korlátozott tipológiáját tartalmazza, mint a parkok, sportpályák és városi terek. Azonban itt városi területnek tekintünk minden nem beépített terület a városon belül és azon körül, melyek a területek mátrixát alkotják, ami összeköti a belső városi területek az azokat körülölelő tájjal. Hagyományos módon a szabad területekre különálló területként tekintenek – úgy, mint parkok, vagy terek, azonban ezen a szélesebb szabad területek mátrixán belül, ezek a területekre egymásba vannak ágyazva, és fontos csomópontokat alkotnak. A szabad terület szélesebb értelmezése meghatározó, hiszen az egyes szabad területek hatással vannak a környezetükre, így a helyzetük a teljes szabad területek hálózatán belül fontos szempontként kell, hogy megjelenjen a tervezésük során. Míg fontos, hogy ezt a stratégiai szemléletet a szabad városi területekkel kapcsolatban folyamatosnak és feloszthatatlannak tekintsük, mégis lehetséges az osztályozás, így a tulajdonosi viszonyok szerint vannak köz- és magánterületek. Ez a felosztás lényeges a jelenleg tárgyalt projekttel kapcsolatban, mivel a szabad közterületek sokkal könnyebben alakíthatók közvetlen módon a közpolitika által, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szabad területek mátrixa nem teljes a magántulajdonban lévő területek nélkül, valamint az gyakran lehetséges, hogy a közpolitika befolyásolni képes a szabad magánterületeket támogatások, tanácsadás, vagy tervezési feltételek meghatározásán keresztül. A közpolitika valóban egyre nagyobb mértékben ismeri fel a városi terület fontosságát. Talán a legjelentősebb legutóbbi előre lépés az Európai Táj Egyezmény hatályba lépése, mely rendelkezéseit közel 30 országban kell a nemzeti törvényhozásnak alkalmaznia. Az egyik leginnovatívabb fejlődés az Egyezményben az, hogy felismeri, hogy a táj az egyes tagországok teljes területére vonatkozik, és, hogy a városi és városkörnyéki térségek, ahol az európai népesség túlnyomó része él és dolgozik legalább annyira fontos, mint a vidéki és a természetes területek. Az Európai Táj Egyezmény egyik fő célja, hogy elősegítsen egy stratégiai megközelítést a táj védelmével, kezelésével és tervezésével kapcsolatban – a városi és a városkörnyéki területeken is – és ennek a stratégiának az a szándéka, hogy útmutatást adjon, hogy hogyan lehet mindezt megvalósítani.
-6-
1. 1 Célok és célkitűzések Ez a projekt a kisebb városközpontok környezeti minőségének fejlesztésének kérdését célozza meg. A projekt célja, hogy várostervezés kérdésének tárgyalása során hangsúlyosan a kis városokban található városi tájak és szabad területek kerüljenek fókuszba. Az Európai Táj Egyezményhatározottan elismeri a városi és városkörnyéki tájak értékének szerepét a városi lakosság életminőségében, melynek vegyesen, kisebb és nagyobb városi területekre van szüksége, hogy tevékenykedjen. A projekt szempontjából stratégiai kérdés a folyamat korai szakaszától kezdődően az érdekeltek körének aktív és tájékozott részvételének elősegítése– helyi hatóságok, várostervező szakemberek, helyi vállalkozások – a közösségek élete szempontjából fontos szabad városi területek formálásának és revitalizációjának folyamata során. Így az UrbSpace a szabad városi területeken a társadalom patogén jelenségek megelőzését és a bűnözéssel kapcsolatos kérdéseket is megcélozza. 1 Az „UrbSpace” projekt átfogó célkitűzése, hogy útmutatást adjon, hogy a városi területek hogyan tudnak hozzájárulni a kisebb városközpontokban található városi környezet vonzerejének és minőségének elősegítéséhez. Ennek a közös stratégiának központjában azon ajánlások állnak, melyek arra irányulnak, hogy hogyan kerüljenek kialakításra a szükséges vonzó, és magas színvonalú városi tájak és szabad területek, melyek e cél megvalósításának előfeltételeit képezik. Az iránymutatás a projekt előző szakasza során készített hat munkadokumentum megállapításain alapszik melyek a szabad terület tervezés specifikus szempontjaival foglalkoznak. Ezek a szabad területek kezelésének környezeti, részvételi, nemi, biztonsági, megközelíthetőségi és tervezési szempontjaira vonatkoztak. Ez a dokumentum azok számára íródott, akik felelősek a kis és nagy városokban található városi környezet minőségéért, és azzal foglalkoznak, valamint még specifikusabban részt vesznek a szabadtéri területek tervezésében, kialakításában és irányításában. Politikusoknak és helyi döntéshozóknak betekintés nyújt: •
hogy hogyan vizsgálják a szabad városi területek különböző funkcióit és típusait, a felhasználók igényeit, illetve az alapvető szabad városi területek céljának megvalósítási módjait
•
az ellenőrző listákba, melyek a konkrét lépéseket tartalmazzák, amiket a tervezés, végrehajtás és irányítás folyamatai során kell megtenni
Tervezőknek nyújt: információt arról, hogy milyen alapvető dokumentumokat és döntéseket kell biztosítani a helyi ügyintézésen keresztül a kliens számára, mielőtt a felelősségteljes tervezési folyamat elkezdődhet -7-
egy katalógust arról, hogy mit tekintünk a szabad városi terület hálózat részének a tervezéssel kapcsolatos közös minták megerősítése melyek a megelőző 6 munkadokumentumban kerültek kidolgozásra Az érdekelt polgároknak és közösségi csoportoknak nyújtja a kérdések szükséges megértését, hogy képesek legyenek aktívan és informáltan részt venni a városi helyek tervezésében és kialakításában kritériumokat, melyek segítségével értékelni tudják a már létező városi területek minőségét és az újak tervindítványát Ahhoz, hogy megfeleljen a fent említett összes csoport igényének, a dokumentum négy fontos kérdésre kíván válaszolni: Mindenekelőtt miért van nekünk szükségünk szabad városi területekre? (Politikai kontextus) •
Mik a jó városi területek jellegzetességei? (Helyek+Program)
•
Kiknek kellene terveznünk? (Emberek)
•
Hogyan kellene megszerveznünk a tervezési folyamatot?(Folyamat)
A kérdésekre, hogy mikor és hol kerüljenek a szabad városi területek kialakításra, nem olyan könnyű általánosságban válaszolni
1.2
Szabad városi területek meghatározása
Hétköznapi értelemben a szabad helyekre a városi területeken, mint különálló „helyekre” lehet tekinteni, úgymint parkok, vagy terek, és ebből a szempontból különböző formák széles skáláját lehet megkülönböztetni (lásd 1. sz. Függelék: Szabad városi területek főbb típusainak és kategóriáinak katalógusa). Szélesebb értelemben azonban a szabad területet lehet átfogóbban is értelmezni, nevezetesen, mint egy folyamatos mátrixát az összes nem beépített területnek melyek a városi területeken találhatóak- közparkok és magán kertek; városi utcák és terek. Ilyen módon ez összeköti az egyes helyeket, és egyúttal körbefut minden épületen és építményen, kialakítván azok környezetét és környékét, és összekapcsolja a belvárosi részt az azt körülölelő tájjal. Valójában a városi terület fogalma kiterjedhet akár minden jelentős szabadtéri helyre is mely a városi terület hatása alá esik, például a város határain kívül található helyi rekreációs területekre. Bár a szabad városi terület szélesebb felfogása mintegy feloszthatatlan forrás lényeges alapját képezi annak stratégiai tervezésének, kialakításának és kezelésének, gyakorlati -8-
célból mégis szükséges alkotóelemeinek megkülönböztetése. Számos módon lehet ezt elvégezni, beleértve a tulajdonosi viszonyok, az irányítási felelősség, a hozzáférhetőség, az építmény és a felhasználás szerinti felosztást. Az egyik fő csoportosítási mód szerint lehetnek köz- és magánterületek. Fontos azonban megjegyezni, hogy nemcsak a közterületeket lehet formálni a közpolitikán keresztül. Számos módja van, mely lehetővé teszi a közpolitika számára, hogy befolyással legyen a magántulajdonban lévő szabad területekre. Ezek között találhatóak a tervezési szabályozások, az építési engedélyek kiadásának feltételeinek meghatározása, közfinanszírozás a tulajdonosoknak nyújtott támogatások formájában mely feltételeit a közérdek célkitűzési által kialakított rendelkezése alkalmazása határozza meg, valamint egyszerűen tájékoztatás nyújtás és a helyes gyakorlattal kapcsolatos ajánlások megfogalmazása a magánterület tulajdonosok részére. Míg bizonyos esetekben a megkülönböztetés a szélesebb értelemben vett szabad városi terület és a „közterület” között ésszerű, sok olyan szituáció is van mikor a tulajdonosi viszony kérdése kevésbé meghatározó. Például lakossági hozzáférést és felhasználást biztosíthatnak a szabad magán területek, illetve fontos szerepet tölthetnek be a városi élővilág lakóhelyének biztosításában, valamint hozzájárulhatnak a városi klíma jobbá tételéhez. Magánszervezetek vehetnek részt olyan befektetésekben melyek célja a szabad városi területek minőségének javítása, ha úgy értékelik, hogy az ő érdeküket is szolgálja, hogy fejlesztik az ingatlanjuk környékét, és ez által a közvéleményben róluk kialakult képet. Továbbá a szabad területek állami vagy önkormányzati beruházásai serkenthetik a szomszédos magántulajdonban lévő területek befektetéseit is. Az irányítási felelősség esetén is lehetnek lehetőségek arra, hogy legalább egy része az irányítási kötelezettségeknek és felelősségeknek átkerüljön a felhasználókhoz. A társadalmi kontrolt általában csak kollektív módon, széles felhasználói csoport által lehet gyakorolni. A fent említett okokból kifolyólag ésszerű, ha először a szabad városi területet átfogó módon szemléljük, mielőtt rátérünk a tulajdonosi viszonyokkal vagy a változást kezdeményező közvetítővel kapcsolatos kérdésekre. Ez a stratégia így a városi területek egész szabad területére irányul, függetlenül az aktuális tulajdonosi státusztól.
1.3 Szabad területek rendszere, hierarchiák és kapcsolódás Amellett, hogy az egyes szabad területekre a nem beépített területek folyamatos mátrixának részeként tekintünk, mely az összes kis- és nagyváros épületei és építményei között futnak körbe, fontos az is, hogy ezeket mintegy csomópontként értelmezzük egy szélesebb szabad terület rendszerben, összekapcsolt helyek hálózatának formájában. Egyre inkább elfogadott az, hogy a szabad terület rendszer meghatározó része a kis és nagy városok infrastruktúrájának. A teljes szabad területforrást zöld infrastruktúrának nevezzük – különösen azokat, ahol a vegetáció lényeges szerepet játszik egy városi területen. A forrás szerveződése, mely felépíti a zöld infrastruktúrát parkok, zöld beékelődések és folyosók összekapcsolt rendszerébe, általában egyszerű általános minták szerint megy végbe, melyek állhatnak koncentrikus körökből, melyek a város különböző történelmi helyei körül futnak, élénk zöld beékelődésekből melyek összekapcsolják a belterületet a városi peremrészekkel, zöld folyosók vagy zöld utak rácsozatából vagy -9-
hálózatából amik olyan természeti tereptárgyakat követnek mint folyók, vagy egyéb domborzati sajátosságokat, úgymint domboldalak vagy hegygerincek. Természetesen az itt felsoroltak kombinációja is lehetséges. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy az egyéb (nem zöld) szabad területek is ugyanolyan fontos szerepet játszanak a szabad városi terület rendszerében. Az utcák, a gyalogos területek, a városi találkozó helyek és még az autó parkolók is a részét kell, hogy képezzék a szabad városi terület stratégiai koncepciójának. Az utcák különösen fontos eleme a városi terület mátrixnak mivel az egyik alapvető funkciójuk, hogy biztosítják az összeköttetést és az összekapcsolódást a különböző szabad területek között. Az egyes szabad területeket átfogó rendszerbe kell integrálni, attól függően, hogy hol találhatóak egymáshoz és a rendszer egészéhez viszonyítva, különböző szerepet töltenek be, és különböző funkciókat látnak el. A szabad területek hierarchiájának koncepciója kapcsolódik a vonzáskörzetek fogalmához: egy szabad terület méretétől, és az általa nyújtott szolgáltatásoktól függően az emberek különböző csoportjai különböző távolságokra hajlandóak utazni, hogy meglátogassák azt. Ezen az alapon kellene a különböző méretű, és helyi, körzeti, vagy nagy városi fontosságú funkciót ellátó szabad területeket elhelyezni a város egész területén. Az, hogy hogyan lehet ezeket elhelyezni a vonzáskörzetek fogalmára alapozva, a 3. fejezetben kerül kifejtésre. A városi területek összekapcsolódása számos okból kifolyólag fontos, mely mindegyike összefüggésben van a szabad városi területek funkcióival, ami a 2. fejezetben kerül tárgyalásra. A városi klíma és a városi területeken található flóra és fauna elősegítésének szempontjából a területek összekapcsolódnak, hogy nagyobb folyosókat alkossanak, melyek lehetővé teszik a légtömegek és a különböző fajok mozgását. Hasonlóan a városi területek emberi felhasználói szempontjából, az összekapcsolt és hálózatot alkotó területek biztonságosabbá teszik a helyváltoztatást, és könnyebbé a hozzáférést az egyes szabad területekhez, ami annak köszönhető, hogy mindegyik kapcsolódik a teljes hálózathoz. A strukturális megfontolások szerint is, az összekapcsolt területek hatékonyabbak a városi szerkezet tagolásában és megkönnyítik a tájékozódást. Még a városi helyek azon képessége is jobbá válik, hogy jelentéseket és értékeket közvetítenek, ha kapcsolódnak a körülöttük található szélesebb értelemben vett tájhoz.
1.4 A szabad városi területek politikai kontextusa A szabad városi területek hozzájárulhatnak a városi területeken található ökorendszer szolgáltatások széles köréhez és egyéb funkciókhoz. Ahogy a 2. fejezetben kifejtésre kerül, meghatározó szerepet játszanak a környezetükben végbe menő negatív urbanizációs hatások csökkentésében; elősegíthetik a városi területek klímájának javítását, biztosítják a növények és állatok élőhelyét, és hatással vannak a területek vonzóbbá tételére külső befektetők számára. Ezek a fontos előnyök megfigyelhetőek a városi földterületek árára gyakorolt pozitív hatás által, ami önmagáéban is egy újabb pozitív eredmény. Azonban talán a legfontosabb, hogy fontos szerepet játszanak a polgárok életminőségének, egészségének és általános közérzetének fenntartásában és javításában.
- 10 -
Mindenféle vonzó városi terület – a fél természetes vegetációval rendelkező kiterjedt parkoktól kezdve, a szűk, kövezett belső városi területekig – jelentős mértékben hozzájárul a városi területek életminőségéhez. Ez a tény nagy szerepet játszik a területek vonzóbbá tételéhez a munkahelyek és a befektetők megjelenése szempontjából, a városlakók ösztönzésében abban, hogy a szabadidejüket a városban töltsék, az ingázó forgalom és a város terjeszkedésének csökkentésében. Az utóbbit a vidéki zöld területeken található otthonok iránti kielégíthetetlen kereslet idéz elő, amit pont az igény kielégítésére tett kísérlet tesz tönkre. A tervezők általában már hosszú ideje tudatában vannak ezeknek a pozitív előnyöknek, de a legutóbbi időkben a politika tárgyát is képezik nemzeti és európai szinten egyaránt. A fejlődés fő hajtóerői megváltoztatják a környezeti és társadalmi feltételeket. Ez azt jelenti, hogy a szabad városi területek valószínű, hogy még inkább fontosabbá válnak az elkövetkező évek és évtizedek során. Annak igénye, hogy választ találjunk a klímaváltozás és a demográfiai trendek hatásaira, azt sugallja, hogy jelentőségük erősödni fog. Mivel a fent említett előnyöket már olyan mértékben felismerték, hogy a szabad városi területek szerepét már a politikai eszközök széles tára is tartalmazza, amelyek közül talán a legelső az Európai Táj Egyezmény (1). Ez 2004-be lépett hatályba és 36 európai ország írta alá, amelyek közül eddig 30 ratifikálta is. Az Egyezmény megkülönböztetett fontossággal bír a jelen tanulmány számára, hiszen az első alkalommal ismeri fel a városi és városkörnyéki táj fontosságát, mivel ott él és dolgozik az európai népessége túlnyomó része. A szabad városi terület központi részét képezi a városi tájnak. A szabad városi területeket fontos szempontként ismeri el az Európai Unió által megfogalmazott „A városi környezetre vonatkozó tematikus stratégia” (2). További európai politikai dokumentumok központi részét képezik a szabad területek jelentőségének hangsúlyozása, mint a városi környezet egyik fő alkotó eleme, például a Lipcsei charta (3), az Aalborgi charta –„Az Európai városok kartája a fenntarthatóság felé” (4). A tervezéssel és a szabad városi területek tervezésével kapcsolatos politikai kontextus részletes áttekintése található az 1. Függelékben (1. Táblázat: EU programok és dokumentumok). Az Európai Táj Egyezmény hatályba lépésével most már ki lehet jelenteni, hogy minden aláíró országban politikai egyetértés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a tájak fenntartására vonatkozó tervezés és azok kezelése stratégiai szemléletet igényel, beleértve és talán főleg a városi és a városkörnyéki területeket. Ez a Táj Egyezmény deklarált célja, hogy elősegítsen stratégiai megközelítéseket, úgymint a táj védelme, kezelése és tervezése (3. Cikk), valamint minden aláíró állam teljes területére vonatkozik az Egyezmény, beleértve városi és városkörnyéki térségeket, amelyek közül a szabad városi területek nyilvánvalóan egy jelentős részt alkotnak (2. Cikk). Ebből következik, hogy a szabad városi területek is stratégiai fontossággal bírnak a tájtervezés és kezelés számára. Az Európai Táj Egyezmény mellett van számos az Európai Unió által támogatott projekt a Keretprogramban, illetve az INTERREG-en keresztül, amelyek szintén foglalkoznak a szabad városi terület szempontjaival. Ezek szintén fel vannak tüntetve az 1. Függelékben (Politikai kontextus-további dokumentumok) és olyan eredményeket tartalmaznak, - 11 -
melyek számos esetben nagymértékben relevánsak a szabad városi területek tervezése és kialakítása szempontjából. Az oka a növekvő politikai érdeklődésnek a szabad városi területek iránt szorosan kapcsolódik a funkciók széles körének növekvő ismeretéhez, amit betöltenek a kis és nagy városokban, ahol találhatók. Ezek a funkciók a következő fejezetben kerülnek részletesebb megtárgyalásra. A 3. fejezet a lakosság különböző csoportjainak szabad terület igényeire fókuszál, és azt vizsgálja, hogy hogyan lehet bevonni őket partnerként a tervezési folyamatba. A 4. fejezet aztán magának a tervezési folyamat strukturálásáról szól, és a különböző szakaszokról, melyek a jó eredmény eléréséhez szükségesek a szabad városi területek (át-) tervezése során. Végül az 5. fejezet azt vizsgálja, hogy a fent említett összes tényező hogyan kapcsolódik egymáshoz, hogy jól tervezett, működő, értelmes szabad területeket eredményezzen, amelyek pozitívan tudnak hozzájárulni a városi környezet egészéhez.
- 12 -
2. Fejezet
Az élhető városi területek tulajdonságai
Összefoglaló A megfelelő tervezés nemcsak személyes ízlés dolga, a jól megtervezett városi területeknek különböző funkcionális elvárásoknak is meg kell felelniük. A városi területek lehetséges funkcióinak számbavétele adja a tervezés meghatározásának kiinduló alapját. Az alábbi lista egy áttekintést ad a városi területek lehetséges főbb funkcióiról és bemutatja, hogy ezek a területeknek sokkal több funkciót kell betölteniük, mint a szabadidő és a pihenés. Környezeti és ökológiai funkciók tartalmazzák azokat a funkciókat, melyeket gyakran neveznek manapság „ökoszisztéma szolgáltatásoknak”, melyek a következők: > A városi klíma javítása > Zajcsökkentés > A hidrológiai ciklus befolyásolása – csapadékvíz elvezetés > Élőhelyek biztosítása a növény- és állatvilág számára A szociális és társadalmi funkciók, olyan funkciók, melyek kapcsolódnak a szabad városi területek emberek általi közvetlen használathoz, úgymint: > Szabadidős és rekreációs területek és létesítmények biztosítása > A közösségi kapcsolatok és kommunikáció elősegítése, beleértve a kulturális és a kereskedelmi tevékenységeket is > A természethez való hozzáférés és annak megtapasztalásának lehetősége > Az ember fizikai és szellemi egészségének és általános közérzetének javítása A városszerkezeti és esztétikai funkciók azokhoz a tágabb funkciókhoz kapcsolódnak, melyeket a szabad városi területek töltenek be városi és helyi szinten, valamint a kevésbé érzékelhető, de legalább annyira fontos funkciókhoz. Ezek az alábbiak: > A város szerkezet területeinek tagolása, felosztása és összekapcsolása > A városi és környéki tájékozódás fejlesztése > A hely hangulatának megteremtése > Identitás, jelentés és érték közvetítő szerep betöltése Általában minél több funkciót tud betölteni egy szabad városi terület, az annál jobb lesz. Azonban az elhelyezkedésétől függően általában egy adott terület nem képes ugyanolyan mértékben betölteni minden funkciót. Ez a fejezet részletesen bemutatja ezeket a funkciókat és magyarázatot ad a funkciók fontosságára. A következő rész akár ellenőrző listaként is szolgálhat a városi területek fejlesztéséhez, tervezéséhez és értékeléséhez.
- 13 -
Bevezető Az alapvető előfeltétele jó minőségű új szabad városi területek kialakításának vagy a meglévők fejlesztésének az, hogy elsőször is tisztában legyünk azzal, hogy mitől lesz jó egy szabad városi terület. Melyek a jó városi terület tulajdonságai? Ha az ember nem elég körültekintő, a szabad területek minőségének megvitatása könnyen válhat a személyes ízlésről szóló szubjektív érvelésbe. Míg az ízlés mindig is szerepet fog játszani az egyéni vélemények kialakításában, addig a közösségi együttműködés során megteremtett, közpénzből finanszírozott, a közösség által használt területek esetén a lehető legobjektívabb megközelítést kell alkalmazni a minőség kérdésének vizsgálata során. A funkcionális megközelítés az egyik legkézenfekvőbb. Ez azt vizsgálja, hogy a szabad területek milyen funkciók körét képesek betölteni, és aztán azt, hogy milyen mértékben. Noha ezt a megközelítés lehetne kritizálni, hogy az egyszerűen egy másik szintre helyezi a minőség kérdését, de van néhány, jól megalapozott és elfogadott irányadó eset, melyekből ki lehet indulni (Lásd 2.sz. Függelék). A szabad területek alábbi három fő funkcióit tudjuk megkülönböztetni: • • •
Környezeti és ökológiai funkciók Szociális és társadalmi funkciók Városszerkezeti és esztétikai funkciók
A környezeti és ökológiai funkciók tartalmazzák többnyire azokat a funkciókat, melyeket gyakran neveznek manapság „ökoszisztéma szolgáltatásoknak”, ezek a következők: • A városi klíma javítása • Zajcsökkentés • A hidrológiai ciklus befolyásolása – csapadékvíz elvezetés • Élőhelyek biztosítása a növény- és állatvilág számára A szociális és társadalmi funkciók, olyan funkciók, melyek kapcsolódnak a szabad városi területek emberek általi közvetlen használatához, úgymint: • • • •
Szabadidős és rekreációs területek és létesítmények biztosítása A közösségi kapcsolatok és kommunikáció elősegítése, beleértve a kulturális és kereskedelmi tevékenységeket is A természethez való hozzáférés és annak megtapasztalásának lehetősége Az ember fizikai és szellemi egészségének és általános közérzetének javítása - 14 -
A városszerkezeti és esztétikai funkciók azokhoz a tágabb funkciókhoz kapcsolódnak, melyeket a szabad városi területek töltenek be városi és helyi szinten, valamint a kevésbé érzékelhető, de legalább annyira fontos funkciókhoz. Ezek az alábbiak: A városszerkezet területeinek tagolása, felosztása és összekapcsolása • A városi és a környéki tájékozódás fejlesztése • A hely hangulatának megteremtése • Identitás, jelentés és érték közvetítő szerep betöltése Lényeges megjegyezni, hogy a szabad területek jelentős hiánya a nagyobb és kisebb városokban azt jelenti, hogy sok, ha nem mindegyik, néha ellentétes funkciót kell, hogy betöltsön ugyanaz a multifunkcionális szabad terület. Ez az, ami kihívást jelent a tervezés számára, ami minden szabad terület esetén „kemény munkát” követel és alapos tervezést, hogy a területek képesek legyenek a lehető legtöbb funkciót, a lehető legjobban és a funkciókat egymással összehangolva betölteni, míg ugyanakkor, figyelembe véve lehetséges felhasználhatóságukat legyenek ’szabad’ és rugalmas területek amennyire csak lehetséges.
2.1. Környezeti és ökológiai funkciók A szabad városi területek környezeti és ökológiai funkciói kevés emberi részvételt és beavatkozást igényelnek, de természetesen fontos előnyöket biztosítanak a közösség számára. A fejezet címe lefedi azokat a dolgokat, amiket néha „ökoszisztéma szolgáltatásoknak” neveznek. Ez egy viszonylag új keletű gyűjtőfogalom, amely magába foglalja mind a négy itt tárgyalt részfunkciót. Az ökoszisztéma szolgáltatásokat úgy definiálhatjuk, hogy azok „az ökoszisztéma által biztosított termékek és szolgáltatások, melyek az emberek javát szolgálák” (Turner 2004). Figyelembe véve ezeket a szolgáltatásokat a következő négy fejezet rámutat arra, hogyan befolyásolják ezek a szabad városi területek tervezését. 2.1.1. A klíma javítása A szabad területek számos módon segíthetnek a városi területek klímájának fejlesztésében, melyek függetlenek az emberi tevékenységektől: • A túlnyomórészt növényzettel borított szabad területek elnyelik a napsugárzást, és hosszúhullámú sugarakká alakítják azt (fotoszintézis) és így kevésbé melegednek fel, mint a szomszédos területek, ezáltal segítenek a környezetük levegőjének hűtésében. • A fák és bokrok lombjainak árnyéka igen jelentős fizikai hatással bír. • A szabad zöldterületek által előidézett hűvösebb területrészek jelenléte a nagyobb és kisebb városokban légmozgásokat hoz létre, mivel a nehezebb hűvös levegő a melegebb, sokkal sűrűbben beépített területek felé áramlik. • A növények párologtatása szintén hűsíti a környező levegőt és növeli a levegő páratartalmát, ami a viszonylag kisebb szabad területek esetében is hatékony. - 15 -
•
•
•
•
2.1.2.
A nyílt vízi területeknek szintén jelentős hatása van az általános hőmérséklet csökkentésébe, valamint a hőmérsékletingadozásban a nappal és az éjszaka között. Ez hasonlít az óceán klímára gyakorolt hatásához, mely mikro-klíma szinten is működik. Amennyiben a szabad területek egy vonalban helyezkednek el az uralkodó széliránnyal megegyező irányban, ez szintén segítheti a légmozgást a városi területeken – ez mindenképpen hatékony függetlenül attól, hogy a területeken található-e számottevő mennyiségű növényzet vagy sem, de a növényzet jelenléte további előnyökkel jár. A növényzet különösen a fa és bokor övezetek hatékonyak lehetnek a szennyezőanyagok levegőből való eltávolításában, mivel a szennyező anyag rászáll a levelekre, és a növényzet, mint egy gát lelassítja a légmozgást. Hasonló hatású védelmet biztosít az uralkodó széliránnyal szemben azoknak az emberek számára, akiknek lakóhelye hátszélben helyezkedik el. Ennek jelentős befolyása lehet erre a jelenségre, és az épületek fűtési igényére, ha azok védve vannak a széltől.
Zajcsökkentés
A városi terület zajcsökkentő szerepe csekély, hacsak nem teszünk kiegészítő intézkedéseket. A növényzet befolyása a zajcsökkentésre önmagában korlátozott, de a szabad területeknek, a földdombok a kialakításának és a növényzet telepítésének a kombinációja ideális megoldás lehet. • A zöld szabad területek alkalmazása hatékony lehet a zajszint csökkentésében a szomszédos területeken a zajos területek elválasztásában azoktól, amelyek csendesebb feltételeket igényelnek. • Jelentősebb hatékonyságot érhetünk el, ha sűrű fákkal és bokrokkal beültetett területeket alkalmazunk, melyek képesek elnyelni a zajt, igaz ugyan, hogy csak korlátozott mértékben. • Habár ez a hatás túlnyomórészt az észlelt zaj pszichés csökkenésében nyilvánul meg, mintsem fizikailag mérhető tényleges zajszint csökkenésben. • Az optimális zajcsökkentés elérhető növényzettel beültetett földdombok kialakításával, azonban szintén hatékonyak lehetnek a növényzettel borított épített szerkezetek is, és ezek kevesebb helyet is igényelnek 2.1.3.
A hidrológiai ciklus befolyásolása – csapadékvíz elvezetés
Jól megtervezett szabad területeknek jelentős előnyös hatása lehet a városi területek hidrológiai ciklusára. • A megfelelően tervezett és kialakított szabad területek fontos szerepet tölthetnek be a felszíni vizek ideiglenes tárolásában nagyobb mennyiségű csapadék idején, míg az be tud lépni a - 16 -
•
•
2.1.4.
csatornarendszerbe, vagy beszivárogni a talajba feltöltvén a talajvizet. A szabad területek nem lezárt felszínnel rendelkező részei a csapadékvíz tárolása mellett lehetővé teszik a víz közvetlen beszivárgását a talajba, ezáltal csökkentik a hagyományos csővezetékes csatornarendszer szükségességét. A jelentős növényzettel borított szabad zöldterületek felfogják, és ideiglenesen tárolják a jelentős mennyiségű csapadékot. Ez a későbbiekben vagy újra elpárolog a légkörbe, ami hozzájárul a légkör nedvességtartalmának fenntartásához, vagy lassan a talajba távozik.
Élőhelyek biztosítása a növény- és állatvilág számára
A szabad városi területek, mint a természetes növény és állatvilág élőhelyei, egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, mely először az 1940-es évek végén kapott nagy hangsúlyt egy tanulmánynak köszönhetően, mely a londoni külvárosi kertek természetes élővilágáról szólt. • Az egyre intenzívebb és gépesített mezőgazdaság elterjedése a természetes állat és növényvilág vidéki élőhelyeinek folyamatos pusztulását eredményezi. • Ez a szabad városi területek kialakításában nagyobb tudatosságot eredményezett, melyek a kis és nagy városokban menedékül szolgálnak bizonyos fajok számára, melyek egyébként továbbélhettek volna vidéki helyeken, valamint a városi területek egy sor, a városi területeken egyedülállónak számító élőhely típusokat biztosítanak az élővilág számára. • A városi ökológia és élőhely feltérképezés olyan módszerré vált, amelyben a természetmegőrzés szemléletei kiterjedtek a városi környezetre. • A lakatlan területeket, pusztaságokat és elhagyott ipari területeket egyre fontosabb potenciális élőhelynek lehet tekinteni, elsősorban az „úttörő” fajok számára, de a jellegzetes városi növény- és állatvilág közösségek fejlődése szempontjából is. • Ebben a vonatkozásban a területek összeköttetése és összekapcsolódása, zöld beékelődések és ökológiai folyosókon keresztül, mind egymáshoz mind a szélesebb értelemben vett tájhoz, létfontosságú. 2.2.
Szociális és társadalmi funkciók
Természetesen ezek a legismertebb és a legfontosabb funkciói a szabad városi területeknek, de ez többet jelent, mint használható parkok és terek kialakítása, ahol az emberek eltölthetik a szabadidejüket.
- 17 -
2.2.1. Területek és létesítmények biztosítása a szabadidő és a pihenés eltöltésére Valószínűleg ez a legelterjedtebb funkciója a szabad városi területeknek mely magába foglalja azok közvetlen használatát játékra, sportra és pihenésre, hivatalos és nem hivatalos, aktív és passzív formában egyaránt. • • •
Gondoskodás játékterületről különböző korosztályú gyerekek számára Gondoskodás különböző hivatalos csapatsportolási lehetőségekről Gondoskodás nem hivatalos pihenésről, mely nem igényel különleges létesítményeket
Fontos figyelmet fordítani arra, hogy ezek a létesítmények rendelkezésre álljanak, és vonzóak legyenek minden társadalmi csoport számára. 2.2.2 Közösségi kapcsolatok és kommunikáció elősegítése A szabad területek kulcsfontosságú részét képezik a közösségi életnek, melyek alapvető helyszínként szolgálnak a különböző társadalmi, kulturális és demográfiai csoportokból származó emberek találkozására, és hogy kapcsolatba kerüljenek egymással. Ez a fő oka annak, hogy ezek a területek a központi részét képezik bármely stratégiának, mely a társadalmi kohézió megerősítésére törekszik. Hasonló érveket helyeztek előtérbe a XIX. század elején az első közparkok kialakítása során is.
- 18 -
Környezeti Funkciók Klíma javítás
Hidrológiai ciklus
Biológiai sokféleség
Fenntarthatóság
Zajcsökkentés
Minőséget meghatározó paraméterek
Növényzet aránya (százalék)
A nem lezárt területek mennyisége a helyi szivársághoz: öko-index
A nyári meleg Fásszárú növények mérséklése az lefedettsége: 60% árnyékolás -os arányban a eszközeivel, világos gyephez színek, lombhullató viszonyítva fák
A zárt és nem lezárt felületek aránya, impermeábilis index A növényzet mennyisége a csapadék körforgásának biztosítására és a megfelelő páramennyiség fenntartására
Tető és teraszvízgyűjtő rendszerek a környező növényzet öntözésére
Összekapcsolt Spontán előforduló hálózatok növények és állatok megfelelő elosztása száma a területen / zöld övezetek aránya
Megfelelő vonzerejű területek a lakosoknak
Fenntartási Növényvédőszer és Egy főre eső költségek - város műtrágya szabad területek igényeihez mérten használatának aránya / közvetlen megszüntetése: környezet: az őshonos növény helyben előállított zöldterületi tényező és állatvilág komposzt támogatása felhasználása A fák és bokrok magassága és sűrűsége
Védelem a széllel szemben - az örökzöld fák fontossága, mint zakjszűrők
Új fajok meghonosítása, melyek alkalmazkodtak az új / megváltozott időjárási feltételekhez
A könnyen terjedő fásszárú növények ültetésének elkerülése (pl. bálványfa)
A helyi alapanyagok és növényzet tulajdonságának kihasználása, újrahasznosított / megújuló anyagok
burkoló anyagok
1. táblázat: A környezeti és ökológiai funkciók tervezési implikációi
A dán tervező, Jan Gehl (Gehl, 1986) a nyilvános helyeken végbemenő társadalmi érintkezés három szintjét különbözteti meg: • • •
Az érintkezés első szintje abból a tényből adódik, hogy az embereknek igénye, hogy szabadtéri helyeken legyenek A második szint magába foglalja a szabad területek kialakítását, amelyeket az emberek szabadidejük valamennyi részének eltöltésére választanak Végül, mikor az emberek kihasználják azt a lehetőséget, hogy szabadidejük egy részét olyan szabad területen töltsék, ahol megvan a lehetőség arra, hogy társas érintkezésbe lépjenek.
Az optimális társas érintkezés a szabad területek széles skáláját feltételezi, karakterét tekintve a nyilvános helytől kezdve egészen a magán jellegűig. Ebből a szempontból - 19 -
különösen fontosak a félprivát jellegű területek, melyek csak egy világosan meghatározott csoport számára elérhetőek, pl. egy adott társasház lakói számára. A kapcsolódási felületek a különböző hozzáférhetőségi szinten lévő szabad területek között fontos eszközként szolgálnak a területek használatára kiterjedő társadalmi ellenőrzés és szabályozás vonatkozásában. 2.2.3
A természethez való hozzáférés és annak megtapasztalása
Szemben a szabad városi területek azon funkciójával mely élőhelyet biztosít a növény és állatvilág számára, ez a fejezet a városi környezetből az emberek számára származó hasznot veszi figyelembe. Sokat tárgyalt gondolat, hogy mivel az ember a természet része és a fajok a természetes környezettel érintkezve évmilliókon keresztül fejlődtek ki, még mindig közeli és állandó kapcsolatban van a természet világával, még akkor is, ha túlnyomó részben városi környezetben él. Ennek a legjobb példája az úgynevezett „Biofília elmélet”, mely E.O. Wilsontól származik. (Wilson, 1984). A városi környezet passzív módon megtapasztalható a közösség bármely tagja által, de ez egy sokkal strukturáltabb alapként szolgálhat a környezeti oktatás számára az iskolai tantervben. A városban természetközeli helyek jelenléte nélkül, melyek élőhelyet jelentenek a növény- és állatfajok számára, nagyon nehéz elérni, hogy az egyre növekvő számú városi közvélemény tudatában legyen a környezeti kérdések széles körével, mely elengedhetetlen, ha szükséges az emberek magatartásának megváltoztatása, illetve széleskörű környezeti célok elérése. A természet tapasztalható jelenléte a városi környezetben hozzájárulhat a környezettudatosság szélesebb körű előremozdításához, melyhez a szabad városi területek jó tervezése és kialakítása is hozzájárulhat. Néhány országban már tettek kísérletet arra, hogy kidolgozzák a természetközeli szabad területekkel szembeni általános elvárásokat (Lásd 2.sz.Függelék). 2.2.4. Az emberek fizikai és szellemi egészségének és általános közérzetének javítása Számos bizonyíték van, melyek azt sugallják, hogy léteznek olyan mérhető egészségügyi előnyök, melyek visszavezethetők a szabad városi területek jelenlétéhez melyek közelében az emberek élnek és dolgoznak. A kutatások azt is mutatják, hogy van mérhető előnye a szabad zöldterületeknek is, melyeket a kórházban fekvő betegek láthatnak az ablakon keresztül. Ahol ilyen a kilátás, ott a gyógyulás gyorsabb. Más tanulmányok azt bizonyították, hogy rövid idő eltöltése a zöld területeken mérhető hatással van az emberek koncentrálóképességeire, és jobban tudnak összetettebb feladatokat elvégezni, miután visszatérnek az épületbe. Ennek egyértelmű bizonyítéka az iskolai és munkahelyi zöldterületek hatásában mérhető le. - 20 -
Növekvő számú tanulmányok azt is kimutatták, hogy a szabad zöldterületekhez közeli lakóhely igazolhatóan pozitívan hat az egészségre.
2.3.
Városszerkezeti és esztétikai funkciók
Ezeknek a funkcióknak központi jelentősége van abban, ahogy az emberek a városi területeket érzékelik, de a legtöbb esetben nem szükségesen kapcsolódik a szabad területek közvetlen fizikai használatához. Szociális és társadalmi funkciók Szabadidő és pihenés
Minőségi meghatározó paraméterek A funkcionális ökológiai hálózat növeli a használhatóságot a lakosok számára
Kiegészítő felszerelések – a leülésre, találkozásokra és kommunikációra szolgáló területek elég nagyok és megfelelő helyen vannak elhelyezve
Jól látható helyek a biztonság növelése érdekében, vagy egy olyan menedék biztosítása a városi környezettől, ahol a közvetlen kilátás a városi környezetre nem szükségszerűen ideális
Elérhető, észrevehető és alkalmazható higiéniai lehetőségek
Az összes lehetséges Társadalmi célcsoport A helyi közösség A mefelelő mértékű kapcsolatok bevonása – a bevonását egy kihasználtság és kommuninyilvánosság tulajdonosi” elősegíti a káció pontos érzettel bíró, bűncselekmények tájékoztatása, a működő csapatként visszaszorítását, döntéshozók alkalmazni növeli nyitottsága a és a nyilvánosság biztonságérzetet részvételére, világos társadalmi részvételi terv Kapcsolat a A tervezésnél természettel, segíti figyelembe kell A természet a venni, hogy megtapasztal stresszmentesítést, legalább minimális ása / Az és jótékonyan hat a teret biztosítsunk a ember fizikai mentális megfordulásra, a és szellemi egészségre, javítja magasságra, és egészsége a gyerekek elegendő helyet viselkedését és biztosítsuk a figyelmét rámpák használatához Aktív társadalmi részvétel: nyilvános találkozók és konzultációk a kulszereplőkkel, a város jövőjének irányított elgondolása, tervezési találkozók szervezett sétákkal
Fenntarthatóság
Egy adott terület kiegyensúlyozott gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődése
A polgárok kötődésének erősítése a városukhoz a a nyilvánosság részvételének biztosításával
Helyek, amelyek tervezése megfelelően vannak irányítva és kezelve, hogy a bűnözés visszaszorításra kerüljön a jelenben és a jövőben
2. táblázat A szociális és társadalmi funkciók tervezési implikációi
- 21 -
„ A tervezés Mindenkiért” felkészíti a városokat a demográfiai változásokra és a növekvő idős lakosság arányára
Nagyszámú törvénytisztelő használó vonzása sokszínű tevékenységi lehetőségek biztosításával
A városi területek hosszú távon akkor sikeresek csak, ha a közösség elfogadja és használja azokat.
Az Európai Táj Egyezmény 1. cikkelyében a tájat (mely magába foglalja a városi és városkörnyéki tájakat) úgy definiálja, mint „egy földterület, ahogy azt az ember érzékeli…” A definíció szerint, az érzékelés annyira a táj része, mint maga a táj fizikai területe. 2.3.1
A városszerkezet tagolása, felosztása és összekapcsolása
A szabad városi területek szerepe a városi területek struktúrájának és szerveződésének biztosításában jól megalapozott. Ilyen módon a városok a körülöttük lévő tájakból, az egyéni körzetek és földdarabok egymásból épülnek fel. Az ilyen strukturális szabad területek magukba foglalják a zöldövezeteket és koncentrikus zöldgyűrűket, zöldfolyosókat és zöldbeékelődéseket, valamint a kisebb zöldsávokat melyek a sugárutak mentén találhatóak, vagy a fával szegélyezett kis forgalmú utakat szegélyezik. A városok szintjén a szabad területek rendszerét a zöldinfrastruktúra egészét adják, ahogy ez már az előző fejezetben bemutatásra került. A hely tagolásának koncepciója több szintű, és természetesen alkalmazható az egyéni szabad városi területek strukturálása és szerveződése során, hogy milyen viszonyban állnak a körülöttük található városi szerkezethez. 2.3.2.
A városi tájékozódás fejlesztése
A városi tájékozódás kiemelt fontossággal bír, melynek számos oka van. Ez a tény motiválta azt a kutatást mely Kevin Lynch „A városkép” (1960) című klasszikus város tervezési publikációjában került megjelenítésre. A navigáció megkönnyítése és az egyértelmű tájékozódás elősegítése egyaránt fontosak a hatékonyság miatt, és azért hogy biztosítsuk a lakosság jó általános közérzetét. Ez a mély pszichés szükséglet, melyet megfigyelhetünk a tündérmesékben, melyekben gyerekek tévedtek el az erdőben és nem találták a haza vezető utat, együtt a vizuális észlelés alapelveivel, melyeket először az 1920-as és 1930-as években az alaklélektan írt le, jelentik a városi területek tervezésének alapját mely segíti a város egészének olvashatóságát. Ezek az alapelvek használhatóak a városi területek elemeinek tervezésében – járdaborítás, „felszerelési elemek és növényzet például – ilyen módon ösztönösen azt az érzést keltik, hogy a szemlélő gyorsan és magabiztosan tud tájékozódni. Ez a vizuális közérthetőség az alapja az olvasható területeknek melyekben és melyeken keresztül azok használói könnyen tudnak navigálni. Ez ilyen értelemben megegyezik Lynch érveivel, hogy a területek olyanok legyenek, amelyekben fesztelenül érezzük magunkat, mintha otthon lennénk. (2. sz. Függelék). Mivel a szemlélőben ilyen képek jelennek meg, kijelenthető, hogy a területek melyek egyértelműen és logikusan szervezettek könnyebben és gyorsabban felfoghatók azok számára is, akik látássérültek és ők szintén könnyebben tudnak közlekedni. - 22 -
2.3.3
A hely szellemének megteremtése
Ez a funkció arra utal, ahogy a városi szerkezet részeit, beleértve az egyedülálló szabad területeket, az oda látogatók érzékelik, még ha esetleg nem is nagyon ismerik azokat. A hely hangulatát, a hely szellemét annak meglátogatásakor érzékelt meghatározott légkörként lehet értelmezni. Hajlamosak vagyunk alapösztöneinkre hagyatkozva reagálni az egyes területekre. Ez részét képezi az evolúciós örökségnek, melyet az egész fajunk birtokol, kapcsolódik ahhoz az előnyös tulajdonságunkhoz, hogy képesek vagyunk azonosítani az adott környezetet, hogy az segíti a túlélést, és ugyanakkor képesek vagyunk felismerni és elkerülni azt, amely fenyegetéssel bír a számunkra. Az ókorban a „hely szellemét”, mint egy őrző lelket személyesítették meg, mely védte az adott helyet. A kínai földmágia szintén arra az eszmére utal, hogy a területek rendelkeznek pozitív és negatív identitással a láthatatlan energiák áramlásától függően. Ezeket az elméleteket Alexander Pope tanácsára, miszerint „támaszkodj a hely zsenialitására mindenben” beépítették az Angol Táj Iskola tájépítészetébe, mely később a XVIII. századi tájesztétikai vitákban a festői és fenséges tájról továbbfejlődött, melyek szintén közvetve hatottak a különböző tájak velünk született érzékelésére. Mostanában egyre több író értelmezi újra ezeket az elméleteket a kortárs evolúciós pszichológia kontextusában. Azt, hogy milyen mértékben lehet ezeket a gondolatokat közvetlenül alkalmazni specifikus szabad városi területek esetében, a környezeti pszichológia tudománya tanulmányozza. 2 2.3.4
Identitás, jelentés és érték közvetítő szerep betöltése
Az önálló szabad területek valamint a városi táj területeinek az egésze fontos jelentés és érték hordozók, és segítenek kialakítani és erősíteni az egyéni és közösségi identitást. Habár fontos megjegyezni azt, hogy a különböző csoportok különbözőképpen értékelik ugyanazt a helyet. A jelentés ilyen rétegei jelentős kihívást jelentenek a tervezés során, hogy figyelembe vegyék a szabad területeknek ezt a funkcióját. Ezt a funkciót bizonyos mértékben befolyásolhatja maguk a területek tervezése, és igaz ugyan, hogy körültekintő gondossággal kell eljárni, de el kell a kliséket kerülni, és épp ezért a tervezés módja és a különböző felhasználói csoportok bevonása a tervezési folyamatba figyelemreméltó jelentőséggel bír. Az, hogy egy szabad terület milyen jelentést kifejező potenciállal bír, bizonyos mértékben függ attól, hogy milyen mértékben van az adott terület beágyazva a környezetébe. Az adott környezet minél szempontját veszik figyelembe, annál nagyobb lesz a hely potenciális jelentése. Figyelembe kell venni a földrajzi és topológiai környezetet; a terület ökológiáját, hidrológiáját és éghajlati környezetét; a szociális és társadalmi, kulturális és gazdasági környezetét. - 23 -
Az értékek az emberek és a helyek interakciójának eredményeként jönnek létre, melyek egy olyan funkcióra utalnak, amit az határoz meg, hogy az egyének, csoportok vagy társaságok, milyen mértékben képesek jelentést kiolvasni és értelmezni egy adott helyből a saját személyes és csoportos élmények és értékrendszerek alapján. Ebből következik, hogy az értékteremtés egyik alapfeltétele a jelentés és a környezet egyértelmű és nyilvánvaló értelmezésének megteremtése. A szimbólumok alkalmazása a jelentés kifejezésének fontos módja, melyek segítenek egy projekt identitástudatának kialakításában, de ezek különböző módon lehet összehangolni az egyes helyek tulajdonságaival. A szimbólumok tudatos tervezői használata nélkül is a szimbolizmus minden tájban megtalálható mivel mi (emberek) állandóan keressük a jelentést és az értelmet a környezetünkben. Kulturális, strukturális és esztétikai funkciók
Minőséget meghatározó paraméterek
Rálátást biztosítani azokra a területekre, melyek bűncselekmény A városi szempontjából szerkezetet sebezhetőek, olyan elválasztó és épületekből, összekötő melyek a területek használatát szempontjából forgalmasak
Hozzáférhetőség
lakóhely 300 méteres távolságra a nyilvános helyektől (Európai Fenntarthatósági Mutatók, STATUS, TISSUE), élőhely faktor
A kapcsolódó hálózatok létrehozása megfelelő eloszlással a területen és megfelelő vonzerővel bíró területek kialakítása a lakosok számára
Határozott különbségek a nyilvános és félprivát és magán területek között látható fizikai határokkal jelölve
Esti gazdasági Szigorúan felosztott tevékenységeket és strukturált, a folytató helyek: jó használók által közlekedési hálózat meghatározott szükségessége, területek mely lehetővé teszi csökkentik a a hazautazást lehetőségeket más amilyen hamar csoportok számára csak lehetséges
Utak biztosítása a A jó gyalogosak, megközelítésnek parkok távolsága a biciklisek és más lakóhelyektől: vannak közvetlen közlekedési körzet: 1,2 km / útjai, melyek oda eszközök számára város: 3,3 km / vezetnek, ahová az egymás mellett, de regionális: 8 km ember menni akar tervezésben (LPAC, 1992) – „a legkisebb elkülönítve (pl. ellenállású vonal” felszíni anyagok)
A gyalogutaknak egyenesnek és szélesnek kell lennie amennyire lehetséges elkerülve az eldugott helyeket, és keresztezniük kell más utakat.
Független Alagutak,, aluljárók Létrehozni a tájékozódás és völgyhidak alatti kerületek, külvárosi minden felhasználó A városi területek területek, „utak”, számára – Helyek és bejáratok elkerülése, - ha „csomópontok”, tájékozódás Jól meghatározott egyértelmű melyek biztosítják „tereptárgyak” jó elkerülhetetlen, fejlesztése utak, érthetőség, a a megfelelő információk közlése széles és rövid, és egyensúlyban főutak kis száma megközelítést és a területek természetes lévő kombinációját koherens és megvilágítással hogy kialakítsunk funkcionális egy jó városképet eloszlása Területek A tulajdonosok, szervezése politikai és A városi Északi és déli oldali ellenpontok társadalmi igények területek nap és árnyék kialakításával, pl. és elvárások elhelyezésé-nek elrendezések városi / vidéki, átalakítása egy funkciói nedves/száraz, hivatalos tervvé a hangos/csendes tervező által Identitás közvetítés
A hely szellemének A lakosság és A tervezett Olyan területek A társadalmi megteremtése a felhasználók nyilvános helyeket kialakítása, melyek csoportok bevonása hely történelmének úgy kell kialakítani, bevonása a a biztonság érzését már a tervezési és földrajzi kivitelezési és hogy azok a szolgálják, folyamatokba, jellegzetességeinek tervezési mindennapi visszaállítják az ezáltal hozzájárulva és annak a folyamatokba életben, különböző ember jó ahhoz, hogy a felhasználók egyfajta tulajdonosi közérzetétét, ahol időjárási későbbiekben számára közvetített érzés kialakulását körülmények le lehet ülni, lehet maguknak érezzék. jentőségének között, és eredményezi találkozni és - 24 -
figyelembe vételével
Jelentések és értékek
Kulturális örökség
különböző évszakokban is használhatóak legyenek
kommunikálni
„Használhatóság mindenki A társadalmi Kívánatos a klisék számára”- nemcsak csoportok bevonása elkerülése a pl. fiatal férfiaknak, már a tervezési sajátos, egyedi egészséges folyamatokba, létesítmények Felhasználói szint – a mindennapi élet munkásoknak, ezáltal hozzájárulva felállítása során a re kialakítva hanem– korra, ahhoz, hogy a különböző későbbiekben nemre, egészségre, felhasználói maguknak érezzék. csoportok számára anyagi helyzetre tekintet nélkül
A tulajdonosi érzés növeli a közterületek „a város fenntarthatóságát mindenkiért” eszme (karbantartás, kialakítása felügyelet, védelem a vandalizmus ellen)
3. táblázat: A strukturális és szimbolikus funkciók implikációi
Biztonsági intézkedések esetleg csökkenthetik egy hely vonzerejét és növelhetik a bűnözéstől való félelmet, azt sugallván, hogy a hely nem biztonságos
A tulajdonosi és felelősség érzésének kialakítása a környéken élőkben – a közvetlen környék figyelése – biztonsági szervek jelenléte - magas szintű takarítási és karbantartási tevékenységek
A változtathatóság figyelembe vétele a tervezés során Esztétikus Tervezés a területeket változások valószínűbb, hogy figyelembe mindenki elfogadja vételével – az állandó és változó elemek hierarchiája
A városi területek minősége: Funkciók és a használat szintje Ez a lista és a táblázatok a szabad városi területek funkcióit mutatja be a fejezetben segítséget nyújtva egyrészt a már meglévő szabad városi területek, valamint az újak tervezésének minőségi értékelésében. Végül, az is kijelenthető, hogy a szabad városi területek használatának szintje, mintegy kulcsmutatóként szolgál arra vonatkozóan, hogy mennyire sikeres az adott terület és ebből adódóan ez valóban egy fontos tényező. Habár az, hogy milyen mértékben tölti be a fent említett funkciók körét szintén egy meghatározó paramétere a felhasználás szintjének. Továbbá, a használati szint nem csak az adott terület vonzerejétől függ, hanem befolyásolja azt a közvetlen környezetében élő emberek száma, valamint a hasonló alternatív területek száma, amelyek közül a helyi lakosok választhatnak. Ebből kifolyólag a használati szint egy fontos, de önmagában nem megbízható útmutató a minőség meghatározásában.
- 25 -
3. fejezet Tervezés az érintettekkel együtt Összefoglaló A városi területek az emberekért vannak, de milyen csoportokat kell a tervezés során figyelembe venni, akik majd használni fogják azokat, és kik vegyenek részt a tervezési folyamatban? Ez a fejezet először azokat az alapvető tényezőket veszi számba, amelyek befolyásolják az emberek lehetőséget, városi területeket használjanak, mielőtt tovább mennénk, hogy megvizsgáljuk a felhasználói csoportokat és a szabad területekkel szembeni igényeiket. Végül meghatározzuk a tervezésben résztvevő fő partnerek körét. A városi helyek elérhetősége központi tényező azok a lakosságon belüli különböző csoportok általi használatának befolyásolásában. Három alaptényező van, mely kihatással van az elérhetőségre, ezek a mobilitás, fizikai aktivitás és a időbeosztás, ezek változnak az egyek társadalmi csoportok között. Óvodások például nem igazán mobilak, kevésbé aktívak, mint az idősebb gyerekek és a tinédzserek, de a szabad terek használatára fordítható idejük nagy összehasonlítva az iskolásokéval. Ezeket a tényezőket kombinálva a különböző csoportokra és a szabad területeikre, felállíthatjuk a szabad területek szolgáltatásainak hierarchikus modelljét. Ez megkíván egy nagyszámú a felhasználók otthonának közvetlen szomszédságában található kisebb szabad területet korlátozott felszerelésekkel, kisebb számú, de nagyobb terülteket körzeti szinteken elhelyezve, melyek a felszerelések szélesebb körét tartalmazzák egy szélesebb nyilvánosság számára, valamint kisszámú nagy városi parkokat, melyek képesek sok ember széleskörű tevékenységének ellátására. A szabad városi területek tervezésében vagy annak elősegítésében, hasznos különbséget tenni a tervezésnél az alábbi felhasználói csoportok igényei között, melyek közül mindegyiknek megvan a saját elvárása a szabad területekkel szemben: > > > > > > > > > > > > > >
Óvodások Iskolások Tinédzserek, fiatal felnőttek Dolgozók Férfiak és nők Családok, szülők vagy gondozók fiatal gyerekekkel Munkanélküliek Helyi lakosok Ingázók és bejáró dolgozók Üzletek Nyugdíjasok és idős lakosok A mozgássérültek és gondozóik Bevándorlók és kisebbségi csoportok Turisták és látogatók - 26 -
N.B. Különös figyelmet kell fordítani a nemek közötti különbségekre és „a design mindenkinek” gondolatra – és szintén tekintettel kell lenni a nők, a kisebbség valamint a fogyatékkal élők igényeire, melyekről gyakran megfeledkeznek. A releváns érdekcsoportok közvetlen részvétele a tervezési folyamatban a legjobb mód arra, hogy biztosítsuk az igényeiknek a teljesülését. A főszereplők a tervezési folyamatban a következők: a kliensek, a támogató szervezet vagy szervezetek, a helyi közösség képviselői, releváns érdekcsoportok és non-profit szervezetek, önkormányzati hatóságok, egyéb felelős szervezetek, a tervező és egyéb külső szakértők.
3.1.
Bevezető
Ahogy az kiderült az előző fejezetből, a városi területek minősége attól függ, hogy milyen mértékben képesek betölteni a potenciális funkcióikat, illetve ez azt is jelenti, hogy a lehető legtöbb felhasználóval rendelkeznek. Jelen fejezet a szabad területek felhasználóinak igényeiről szól és arról, hogy ezeket a csoportokat hogyan lehet, és hogyan kellene bevonni a tervezési folyamatba. A középpontban szigorúan a szabad városi területek szociális és társadalmi funkciói állnak, bár az emberek természetesen élvezik a szabad városi területek környezeti, szerkezeti és esztétikai funkcióinak hasznát is. Könnyen egyetérthetünk azzal, hogy a szabad városi területeket úgy kell megtervezni, hogy a társadalom egésze évezze azoknak a hasznát, de fontos meghatározni azt, hogy mely csoportokkal kívánunk foglalkozni, hiszen így tudjuk csak egyértelmű módon ezeknek a csoportoknak az igényeit figyelembe venni. Miután ezt meghatároztuk, csak akkor van lehetőség arra, hogy levonjuk a következtetéseket minden csoporttal kapcsolatban az igényeikre való tekintettel, melyeket az új szabad városi területek tervezése és kivitelezése során kell felhasználnunk. Történelmi okoknál fogva, néhány csoportnak sikerült másoknál hangosabban hallatnia a hangját. Míg ez a fejezet az összes érintett, vagy legalábbis a társadalom fő csoportjainak igényeiről szól, különös figyelmet kapnak azok a csoportok, amelyek igényeit a múltban többnyire figyelmen kívül hagytak.
3.2.
Az emberek szabad terület felhasználását befolyásoló tényezők
A lakosság számos módon osztható fel demográfiai tulajdonságok alapján, de amikor a szabad városi terület ellátottság szempontjából vizsgáljuk, akkor három fontos tényező van, ami meghatározza, hogy az egyes emberek hogyan használják a szabad területeket, ahogy haladnak előre az életük különböző szintjein. Ezek az alábbiak: • Mobilitás • Fizikai aktivitás • Időbeosztás
- 27 -
1.
3.2.1
Ábra: A térszükségleti igények az életkor/ fizikai képesség, a mobilitás és az időbeosztás függvényében
Mobilitás
Egy adott felhasználói csoport mobilitása nagyon fontos tényező, mivel ez megmutatja, hogy a csoport tagjai milyen messzire képesek elutazni azért, hogy meglátogassanak egy városi szabadidős teret. A mobilitás általánosságban az életkorral együtt növekszik, habár a szituációs bonyolultabb a részleteket tekintve. A korai életkorban lévő, még járni nem tudó gyerekek mobilitása a szüleik mobilitásától függ. Ugyanakkor a szülők válnak korlátozottá mozgásukban, hiszen gyermekeiket babakocsiban kell szállítaniuk. Ahogy ezek a gyerekek egyre növekednek egyrészről mobilitásuk is növekszik, másrészről a későbbiekben már egyedüli is elutazhatnak otthonról a szabadidőparkokba. Az idősebb gyerekeknek és tinédzsereknek kevés korlátjuk van a mobilitásukat tekintve, ami meg is növekedhet kerékpár és tömegközlekedési eszközök használatával. A dolgozó emberek csoportja a legnobilisabb csoport, míg a munkanélküliek mobilitásukban anyagi okok miatt korlátozottak. Ahogy az emberek idősebbek lesznek, és nyugdíjba mennek, mobilitásuk csökken, habár a bottal sétáló nyugdíjasról alkotott klisét el kell felejteni, és néhány társadalomban manapság ők a társadalom legnobilisabb és legaktívabb csoportja. Egy speciális csoport, a mozgáskorlátozottak mobilitásának szempontjait is figyelembe kell venni a tervezés során. Ezekre a szempontokra a későbbiek során tér ki a fejezet.
- 28 -
3.2.2
Fizikai aktivitás
Az ember fizikai aktivitása jellemzően eleinte az évek múlásával növekszik, majd pedig csökken. Ebből logikusan következik, hogy a szabad területek tervezése során a kevésbé aktív csoportoknak a lakosságon belül, mint például a „kis totyogóknak”, akik örömmel ülnek és játszanak egy homokozóban kisebb területre, míg az aktívabb csoportoknak, akik például futnak, labdajátékokat játszanak nagyobb helyre van szükségük. Itt is tartózkodnunk kell a közhelyektől, mint például attól, hogy a nyugdíjasok csak üldögélnek és sakkoznak, vagy csodálják a virágokat, az igaz ugyan, hogy általában az idősek kevesebb helyet igényelnek, mivel fizikai aktivitásuk kisebb, azonban vannak nagyon aktív idős emberek is. 3.2.3
Időbeosztás
A „mobilitás érméjének” a másik oldala gyakran összefügg az időbeosztás kérdésével. Általában azt mondhatjuk, hogy minél nagyobb mobilitással rendelkezünk, annál kevesebb időnk van arra, hogy kihasználjuk a szabad területeket. Ezért a legnobilisabbak és legaktívabbak csoportja, a fiatal felnőttek, idejük legnagyobb részét vagy nappali oktatásban vagy munkában töltik, így nekik nehéz időt találni arra, hogy használni tudják a szabad területeket, valamint hogy odautazzanak, bár semmilyen egyéb módon sem lennének ebben korlátozva. Ezzel szemben a legkevésbé mobil csoportnak, a kisgyerekeknek és szüleiknek vagy gondozóiknak, valamint az idősebbeknek több idejük van, hogy látogassák a szabad területeket. 3.2.4
Vonzáskörzetek és szabad területek hierarchiája
A mobilitás különböző szintjeinek interakcióját, a fizikai aktivás szintjeit és a lakosság különböző csoportjainak időbeosztását figyelembe véve eljuthatunk a különböző típusú szabad területek vonzáskörzet koncepciójához. Kisebb szabad területeket igényelnek az otthonuk közelében azok a kisgyerekek, akik nem tudnak messzire menni, és akik nem igényelnek nagy helyeket, valamint azon felnőtt lakosok, akik nagyobb távolságra tudnának ugyan utazni, de csak korlátozott szabadidejük van. Számos országban ajánlásokat készítettek a számos típusú és méretű szabad városi területek elérését figyelembe véve. A 2.sz. Függelék tartalmaz ilyen példákat a különböző standardokra. A lakosság számos módon felosztható különböző csoportokra. A következőkben a főbb csoportok kerülnek bemutatásra:
- 29 -
Óvodások
Iskolások
Tinédzserek és fiatal felnőttek
Férfiak
Nők
Turisták és látogatók
Bevándorlók és más kisebbségi csoportok
Családok
Szülők vagy gyerekek
Szabad Városi Területek
Gondozók gyerekekkel
Fogyatékkal élők és gondozóik Nyugdíjasok és idősebb polgárok
Dolgozó emberek
Üzletek
Ingázók és bejáró dolgozók
Helyi lakosok
Munkanélküliek
2.ábra: A szabad területek „asztal” körül ülő felek
Ahogy azt láthatjuk a diagramból, bárki tagja lehet egyszerre több csoportnak is, illetve minden ember számos csoport tagjává válik élete során. A különböző csoportok tagjainak különböző igényei és elvárásai vannak a szabad városi területekkel szemben, és fontos, hogy a tervezés során ezeket figyelembe vegyük és megbizonyosodjunk arról, hogy ezek megfelelő módon kerülnek kielégítésre.
3.3
A szabad városi területek használói
Óvodások Az óvodás gyerekek nem fognak játszani olyan szabad helyeken, melyeket a szüleik, idősebb rokonaik vagy gondozóik felügyelete nélkül. Általában az otthonuktól távol eső helyeket sem használják. Gyakran közvetlen vizuális kapcsolat szükséges a csoport számára a játszóterek és az otthonok között. A fiatal gyerekek inkább a közvetlen gondozóikra figyelnek, és a zártabb és belső elhelyezkedésű szabadterek hasznát élvezik, ahol játszanak. Iskolások Általános iskoláskorú gyerekek hozzászoknak, hogy bizonyos távolságokat tesznek meg az otthonuktól az iskoláig és így meg fogják látogatni azokat a szabad területeket, mint szabadidős helyeket melyek ugyanolyan távolságban helyezkednek el. Ennek a - 30 -
korosztálynak fontos, hogy biztosítsuk a szükséges impulzusokat a képzeletük fejlesztéséhez. Tinédzserek és fiatal felnőttek – fiúk és lányok A mobilitás korlátai ennél a csoportnál relatíve alacsonyak és a szabad területek elhelyezkedhetnek jelentős távolságra az otthonaiktól. Valójában itt az ellentétes szabály alkalmazható, mint az óvodások esetében, ahol a vizuális kapcsolat és a felügyelet alapvető. A tinédzserek és fiatal felnőttek esetében a területek elhelyezkedése valószínűleg mentes a más társadalmi csoportokkal való vizuális kapcsolattól, az ilyen helyeket keresik fel a találkozás és szabadidő eltöltése céljából. Ez a csoport általában fizikailag aktív, de a sportolási lehetőségeket, mint példádul a foci a fiúk használják leginkább, míg tanulmányok szerint a lányok sokkal passzívabban használják a szabad helyeket. Általában sokkal kisebb figyelmet fordítottak a különböző nemű csoportok szabad területekkel szemben felmerülő igényeire ebben a társadalmi csoportban. A szabad területekkel kapcsolatban a középiskolákra fontos több figyelmet fordítani, tekintettel az iskolai órák utáni használat lehetőségeire. Dolgozó emberek A társadalom gazdaságilag aktív tagjai számára kevés akadályozó tényező van a szabad területek használatában (de lásd a „design mindenkinek” gondolatokat), azonban jelentős korlátot szab az emberek ideje. Ez azt jelenti, hogy a hétvégéket és szabadságokat leszámítva, az otthonuk közelében található szabad területek a fontosak ennek a csoportnak a számára, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy csak kevés idejük van arra, hogy használni tudják ezeket a helyeket. Pont ezek miatt fontos tanulmányozni a munkahelyekhez közeli jó minőségű szabadidős helyekről való gondoskodást, különösen abból a szempontból, hogy a zöldterületeken eltöltött akár rövid idő is jelentősen növeli a koncentrációt és a termelékenységet. Itt szükséges figyelmet fordítani a nemek közti különbségekre, különösen a szabad területek elérhetőségének, és a nők számára biztosított valós és érzett biztonság kérdésében. A nemek közti különbségek további kérdései a későbbikben kerülnek részletezésre. Családok, szülők vagy kisgyerekek és gondozóik Azok a felnőttek, akik a gyerekikre vigyáznak, elsősorban olyan típusú szabad helyeket vesznek igénybe, melyek vonzóak a gyerekek számára. Ebből adódóan fontos olyan felszerelésekkel ellátni ezeket a helyeket, amelyek kielégítik a gyerekek és gondozóik igényeit és érdeklődését is, még akkor is, ha ez csak annyit jelent, hogy megfelelő ülőhelyekről és a vonzó környezetről gondoskodunk. A munkanélküliek A munkanélküliek igényei a szabad területekkel szemben két módon is eltér a foglalkoztatottakétól: először is kevesebb pénz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy távoli - 31 -
helyekre utazva vegyék igénybe a szabad területeket. Ezért szükséges megfelelő helyeket biztosítani számukra a közvetlen lakóhelyük környezetében. Másrészt jelentős szabadidővel rendelkeznek, melyet eltölthetnek olyan szabadterületen, mely nemcsak vonzó, de még pénzbe sem kerül. Helyi lakosok Ennek a fő csoportnak a lakóövezetekben belüli szabad területekkel szemben támasztott igényeivel kell foglalkozni. Nyilvánvaló, hogy ez magába foglalja a társadalmi csoportok és különböző korosztályok metszetét, és ezeknek az igények alapján kell a közvetlen környezetben szabad területeket kialakítani. Ingázók és bejáró dolgozók Ezt a csoportot azok alkotják, akik lakókörnyezetüktől távol dolgoznak. Az ő szabadidejük korlátozott, lés csak a kávé és ebédszünetben tudják használni a szabad területeket. Az olyan vonzó szabad területeknek a fontosságát, ahol ezt az időt el lehet tölteni, nem szabad alulértékelni, ahogy a tanulmányok mutatják ezeken a területeken eltöltött időnek pozitív hatása van, melyből nemcsak a dolgozó profitál, hanem a foglalkoztató is. Üzletek
Ez a csoport a fentebb utalt foglalkoztatókat képviseli. Ők hasznot húznak az egészséges és agilis munkaerőből azáltal, hogy biztosítják számukra a magas minőségű helyeken eltölthető szüneteket. A pozitív hatás abban is megmutatkozik, hogy a magas minőségű szabad terület, mintegy vizuális háttér, kedvezően befolyásolja az épületek, az üzletek külső megjelenését. Nyugdíjasok és idős lakosok A nyugdíjasoknak jellemzően több szabadidő áll a rendelkezésükre, és így képesek távolabb utazni. A mobilitásuk összehasonlítva a fiatalokkal korlátozott, de nem szabad abba a csapdába esni, hogy ezt a kort úgy aposztrofáljuk, mint „második gyerekkor”. Ahogy már említésre került máshol, a nyugdíjasok többsége fizikailag aktív marad hosszú ideig, és míg lehet, hogy jelentős időt töltenek gyermek-felügyeleti feladatokkal különböző társadalmi okokból adódóan, egyébként ők ugyanolyan könnyen képesek felkutatni a szabad területeket messze a lakhelyüktől, mint azok, akik még dolgoznak. Fogyatékkal élők és gondozóik A szabad városi területek tervezése szempontjából a fizikailag korlátozottakat két csoportba sorolhatjuk: a mozgáskorlátozottak és a látássérültek, (az utóbbiak szintén komoly mértékben korlátozva vannak mobilitásukban). Nagyon egyszerűen fogalmazva, azokon a helyeken, ahol a mobilitás jelenti a problémát, a cél az kell, hogy legyen, hogy ezeket a helyeket akadálymentesíteni kell, lépcsők megszüntetésével, amelyek akadályozzák a tolókocsival történő közlekedést, vagy lejtők szintjének megváltoztatásával (pl. 6%-os-nál alacsonyabb emelkedésű rámpák elhelyezése). A látásukban sérültek számára fontos a biztonságos mozgás, hogy a jól navigálható szabad területeken ne legyenek veszélyes akadályok. - 32 -
Bevándorlók és más kisebbségi csoportok A különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek esetleg különböző hagyományokra támaszkodva használhatják a szabad területeket. A tervezési folyamatban ezeket az igényeket is figyelembe kell venni. A tradíciók és az azokból származó tervezői következtetetések eltérőek lehetnek, mégis az egyik közös tényező az lehet, hogy a bevándorlók lakóhelyi feltételei korlátozottak, mely azt jelenti, hogy számukra a szabad területek relatíve nagyobb jelentőséggel bírnak, mivel ezek a helyek ellensúlyozzák az otthonaik hiányosságait. Turisták és látogatók Végül, nem szabad elfelejtenünk, hogy nemcsak a helyi lakosok használják a szabad városi területeket. Az egy ismert tény, hogy a szabadtéri környezete minőségének jelentős befolyása van a városi élet minőségére. A város vonzási potenciálját is figyelembe kell venni, hogy képes vonzó lehetőségeket nyújtani a turisták és látogatók számára.
3.4. Nemek közti különbségek: Tervezés a nők és kisebbségi csoportok igényeihez igazodva A nemek társadalmi egyenlőségének főirányként való érvényesítésének integrációja a városi terek politikai irányításába egy fenntarthatóbb, egyenlő és elérhető környezetet eredményezhet nemcsak a nők, hanem a társadalom minden tagja számára. A nemek társadalmi egyenlőségének főirányként való érvényesítése a várostervezésben a nemek egyenlőségének integrációját helyezi a középpontba a tervezési folyamat valamennyi szakaszában: a feladatok kitűzésétől az intézkedések megtervezésén és végrehajtásán keresztül, az értékelésig. Ez azt jelenti, hogy újra kell gondolni a tervezés folyamatának egészét és nemcsak módosítani annak eredményeit. A nemek szempontpontjának alkalmazása a városi környezetben először is azt jelenti, hogy meg kell érteni, hogy a városok mindenféle korú, fizetéssel bíró, és származású nőknek és férfiaknak van-e tervezve. A legtöbb esetben a teljes figyelem hiánya a problémák irányában nem generált nem-semleges városokat, de a városok olyan férfiak számára lettek tervezve és építve, akik fiatalok, gazdagok, egészségesek, dolgoznak és kevesebb családi felelősséggel bírnak. A nemek társadalmi egyenlőségének főirányként való érvényesítésének beintegrálása a várostervezés folyamatába azt jelenti, hogy elő kell segíteni azokat a szerkezeteket, amelyek a nők és a férfiak egyenlőségét támogatják elfogadva a különbségeiket az egyenlő lehetőségek megvalósítása céljából. Hogy definiáljuk a közterületeket a nemek aspektusára tekintettel, két fontos kérdést kell mérlegelni a várostervezésnél: az egyik a biztonság problémája, melyek a nőket, gyerekeket, a fogyatékkal élőket és az öregeket érint, a másik a valamennyi közterület elérhetőségének kérdése. - 33 -
A stratégia, amelyet arra használunk, hogy megvalósítsuk ezt a célt, kettős megközelítést tartalmaz: a nemek kérdése és speciális tevékenységek. A nemek társadalmi egyenlőségének főirányként való érvényesítése a nemi perspektívák beintegrálását jelentik a politikai folyamat minden lépésébe – tervezés, megvalósítás, ellenőrzés és értékelés – abból a célból, hogy elősegítsük a férfiak és nők közötti egyenlőséget. A nemek társadalmi egyenlőségének főirányként való érvényesítése nem a cél maga, hanem egy fontos eszköz hogy elérjük a nemek közti egyenlőséget. Ez nemcsak a nőket érinti, hanem a nők és férfiak közötti kapcsolatot, melyből mind a kettő javát szolgálja. Specifikus intézkedések szükségesek ahhoz, hogy megszüntessük az egyenlőtlenségeket a nők és férfiak között. A fenntartható fejlődés a nemek közti egyenlőség szempontjából a tértervezés során a megjelenésben, a társadalmi értékek lebontásában és újrafogalmazásában gyökereznek, melyek megteremtik az egyenlőséget a nemek között. Ezek az értékek és társadalmi normák alapvetők a nemek integrációjának, csoport és korspecifikus kritériumok megteremtésében a várostervezési folyamatokban és politikában. A városban a különböző életstílusok miatt számos különböző tevékenység, szükséglet és igény merül fel. Az egy „város mindenkiért” elv csak akkor biztosítható, ha elismerjük a különbségeket a férfiak és nők között, figyelembe vesszük az életkorukat, élethelyzetüket, származásukat, kulturális és társadalmi hátterüket, valamint a szerkezeti – térbeli és szociogazdasági helyzetüket. Ez az, amiért az első megközelítés a nemek szempontjából tartalmazza: • • • • •
Statisztikák, elemzések és helyek, helyszínek kihasználtsága nemek szerinti megkülönböztetéssel A helyek és területek kihasználtságának felbecsülése Döntések szabályai Részvételi szabályok Felelősségi körök a tervezési folyamatban
Tekintettel a biztonságra fontos megjegyezni a nőkkel kapcsolatban, nemcsak az erőszaktól való általános félelem létezik, hanem a nemi erőszak problémáját is figyelembe kell venni. A helyek és magának az egész városnak az érzékelése alapvető fontosságú. A környezet szisztematikus elemzése, ami az újratervezésre irányuló kérések tárgyát képezik, a nemek szempontjából nagyon fontos és egy kiindulópontot jelent a nemek integrációjának megközelítése számára az irányelvekben, a programokban, a projektekben és a közszolgáltatásokban, de ezt a feltételt ritkán követelik meg tanulmányok megírása vagy tervezési tevékenységek során.
- 34 -
A nemi megközelítés azt jelenti, hogy a nők az akcióterv központjában kell, hogy szerepeljenek függetlenül a stratégiától. A részvételi megközelítés során be kell vonni kifejezetten nők csoportjait, hogy reflektáljanak a tartalomelemzés különböző szintjein; ezek a csoportok tervezik és ütemezik a mérlegelés alatt álló stratégiát azért, hogy elkerüljék, hogy a nők biztonságát garantáló eszközöket ne úgy tekintsék, mint eszközöket amelyek perifériára szorítják őket. Ez a nyilvánosság részvételének egy problémája is. A nők aktív részvétele a városi projektekben megváltoztathat egy elterjedt szemléletet, ami arra kényszeríti őket, hogy a tartalomnak megfelelően alakítsák viselkedésüket, korlátozva tevékenységeiket és a közszolgáltatások használatát. A gondolkodásmód megváltoztatása lehetővé teszi a nők számára, hogy elvárják azt, hogy a város tenni fog értük valamit, azért, hogy garantálja a biztonságukat és a városi helyek egyszerűbb használhatóságát. Ez az új megközelítés inkább támogatja a prevenciók eszközöket, mint a korlátozó javaslatokat, és ez azt jelenti, hogy a város felelős azért, hogy garantálja a nők biztonságát, és minden közösségét, a többi sebezhetőbb személyekét is. A szabad városi területek minden használói csoportja élvezni fogja a magas biztonságérzetből adódó előnyt.
3.5
„Design Mindenkinek”: a tervezés a hátrányos helyzetűeknek és mindenki másnak
A „Design Mindenkinek” egy globális megközelítés mely arra irányul, hogy akadálymentes környezetet hozzunk létre. Ez tartalmazza a szabad városi területek tervezésének megközelítését, és az elérhetőségük biztosítását. Az akadálymentes környezet kialakítása az alapfeltétele a független mobilitás és közlekedés megteremtésének, mely kulcstényezők lehetővé teszik a fogyatékkal élők egyenlő részvételét a társadalomban. A „Design Mindenkinek” több mint csak speciális intézkedések meghozatala a lakosság egy kis hátrányos helyzetű csoportja számára. Ez egy filozófia nélkülözhetetlen része, de csak egy kis része, mivel a szabad városi területeknek melyek akadálymentesek, ahol egyszerű tájékozódni és mindenkinek lettek tervezve, nemcsak a fogyatékkal élők látják hasznát, hanem a társadalom egészének is fontos érték mind a helyi lakosoknak és mind a turistáknak és látogatóknak is. Míg a „Design Mindenkinek” az, amit jelent, a filozófia, mely mögötte van a fogyatékkal élők igényeinek figyelembe vételével kezdődött, és fontos hogy ez továbbra sem gyengüljön a tágabb megközelítés miatt. Fontos megjegyezni, hogy ahogy általában véve a társdalom szükségletei esetén is, a fogyatékkal élők sem alkotnak homogén csoportot, és nekik is különböző szükségleteik, és érdeklődésük van, valamint különböző fogyatékuk, melyeket figyelembe kell venni a tervezési folyamatban. - 35 -
Mindig megvan a veszélye, hogy leegyszerűsítjük ezeket a kérdéseket, de néha szükséges tág kategóriákat alapul venni, hogy jobban megértsük a kihívások fő szerkezetét. Ebben a kontextusban két fő fogyatékossági típust különböztetünk meg, amelyekre tekintettel kell lennünk a szabad városi területek esetében: ezek az olyan fogyatékosságok melyek a mobilitásra vannak hatással, illetve a másik típus mely a látásra, ami közvetve szintén korlátozza a mobilitást. Figyelembe véve ezt a két fő fogyatékossági típust a tervezési folyamat során, az eredmény az egész népesség számára jobb városi területeket eredményez. Egy klasszikus közhely, hogy a mozgáskorlátozottakkal kapcsolatban, hogy ezek az emberek kerekesszékbe kényszerülnek, épp ezért a tervezés során el kell kerülni a lépcsők használatát, ahol lehetséges rámpákkal helyettesíthetőek (nem több mint 6% -os emelkedésű a legajánlottabb). Míg ezek a tervezési megfontolások nagyon fontosak, de és világos hogy nemcsak a tolószékesesek látják ezeknek a hasznát. Tény, hogy a mobilitásukhoz kerekeket használók száma a városi környezetben messze nagyobb, mint azt gondolnánk, és nem mindannyian öregek és mozgáskorlátozottak; a lista hosszú: • • • •
A nagyon fiatalokat babakocsiba szállítják Rollerező, görkorcsolyázó és gördeszkázó gyerekek Felnőttek bevásárlókocsival Turisták vagy üzleti ügyben utazók kerekes bőröndökkel
Az akadálymentes szabad területek őket is támogatják. A legrégebbi és legáltalánosabb környezetileg barátságos városi közlekedési eszköz természetesen a kerékpár, mely szintén csak akadálymentes környezetben használható hatékonyan. Ebből az áttekintésből látható hogy a kerekesszéket használók egy fontos, de kisebbségi csoportja azoknak, akik a „Design Mindenkinek” eszme hasznát élvezhetik, és a régi klisé idejét múlttá válik. A „Design Mindenkinek” megközelítés mindenki hasznára válik különböző módon és életünk különböző szintjein. A „Design Mindenkinek” úgy is tekinthető, hogy előkészítjük a városainkat és a városi területeket arra a demográfiai változásra, melyet az öregedő európai populáció eredményez, amely a jövőben, általánosságban kevésbé lesz mobil, és sokkal érzékenyebb a környezeti akadályokra, mint jelenleg. 3.6
Partnerek a tervezésben
A szabad városi területeket elsősorban emberek számára tervezik és ezért alapvető, hogy minden érdekeltet partnerként bevonjunk az új szabad helyek tervezésében és kialakításába a folyamat kezdetétől fogva, hogy biztosítsuk, hogy minden elvárásuk teljesül. - 36 -
De kik a folyamat főszereplői? Az alábbi táblázat a főszereplőket mutatja be. A kliens A klienst úgy tekinthetjük, mint az a személy vagy testület, amely számára a projekt kivitelezésre kerül, de meghatározni hogy pontosan ki is az, egy összetett kérdés. A szervezet, mely a finanszírozást biztosítja egy egyértelmű meghatározása a kliens fogalmának – a „fizető” jogán, neki van hatása arra, hogy mit csináljanak a pénzéből. De mi van, ha a terület valaki más tulajdonában van; ők nem tekinthetők klienseknek? És mi a helyzet a jövőbeli használóival a helynek, ami kialakításra kerül; hiszen a projekt nekik készül, végül is. Aztán ott van az a szervezet, amely karbantartja a helyet a jövőben, mely szintén lehet, hogy egy másik csoport.
3.ábra: A zöld asztal körül ülő főszereplők
- 37 -
A helyi közösség A helyi közösséget mindig kulcsszereplőként kell kezelni a folyamatban, de fontos megjegyezni azt, ahogy korábban bemutatásra került, hogy ez nem egy önálló egységes szervezet, inkább több különböző társadalmi csoportból összeálló szervezet, gyakran ellentétes érdekekkel. A helyi közösségnek van valószínűleg a legközvetlenebb és naprakészebb ismerete az adott terület természetéről, valamint ők a legfontosabbak is, mivel valószínűleg ők lesznek a jövőbeli használói a területnek. Ez az, amiért a projekt kezdetétől be kell vonni őket, így hozzájárulhatnak a projektvázlat kidolgozásához, valamint részt vehetnek az alternatív tervezési javaslatok összehasonlításban és tesztelésben a folyamat későbbi szakaszában. Érdekcsoportok és non-profit szervezetek Amikor nagyobb kérdéskörök szélesebb kontextusban kerülnek vizsgálatra, lehet hogy nagyon nehéz a helyi lakosok számára, hogy minden témával és részfolyamattal foglalkozzanak. Ilyen esetekben speciális érdekcsoportok vagy non-profit szervezetek részvétele fokozott fontosságú. Ezek a szervezetek szakértői ismertekkel és tapasztalatokkal segíthetik a projekt folyamatát. A helyi önkormányzat Attól függetlenül, hogy az önkormányzat tulajdonában van-e a földterület, amelyen a projekt megvalósul, vagy sem, nagyon fontos, hogy az önkormányzat projekt kezdetétől fogva résztvevője legyen a folyamatnak. Ahogy a helyi közösség esetében, az önkormányzat szintén különböző és néha egymással ellentétes érdekeket képviselhet. Fontos, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy minden osztály bevonásra kerüljön, amelynek befolyása lehet a hely tervezésére, kialakítására, megvalósítására, irányítására és annak használatára. Ezek lehetnek akár a hóeltakarításért, a szemétszállításért, az utcai világításért vagy a gyermekjátékokért felelős személyek és osztályok. Támogató szervezet Természetesen lehetséges, hogy a helyi önkormányzat teljes mértékben finanszírozza a projektet, ilyen esetben a támogató szervezet már résztvevővé válik, azonban gyakran külső támogatók is bevonásra kerülnek, mint például az Európai Uniós Regionális Alap. Számukra is szükséges lehet a folyamatban való részvétel. Ha van valamennyi helyi részvétel a projekt megvalósításában, azokat, akik részt vesznek a munkában, a projekt résztámogatóinak kell tekinteni. Egyéb felelős hatóságok Az országos és / vagy regionális testületek is érdekeltek lehetnek a tervezett projektben, illetve hatással lehet azokra. A különböző ügyekkel regionális és nemzeti szinten is foglalkozhatnak a természetmegőrzéstől a közúti forgalmon keresztül a vízgazdálkodásig. - 38 -
Ezeknek a testületeknek a képviselőit a megfelelő szintén be kell vonni a tervezési folyamatba. A mentési szolgáltatások – rendőrség, tűzoltóság és mentőszolgálat közreműködése is szükséges. A tervező A legtöbb esetben egy képzett tervező munkája az, hogy az érdekeltek által megfogalmazott kívánságokat, szükségleteket és elvárásokat összeillessze és a projekt terület potenciáljaival, hogy kidolgozza a térbeli tervkoncepciót, és ezt továbbfejlesztve kialakítsa a részletes tervet, amely minden megfogalmazott kritériumnak megfelel, és amit meg lehet valósítani. A tervező fontos szerepet játszik a tervezési folyamat során a terv részletes kidolgozásában, mivel számos esetben az érintetteknek csak általános elképzelésük van, hogy mit várnak a projekttől és nem tudják kifejezni az elvárásaikat. A tervező - aki ideális esetben tájmérnök - feladata, hogy összegyűjtse a sok elvárást, hogy azokat aztán fizikai formába öntse.
Egyéb külső szakértők Az adott szituációtól függ, hogy a tervezési folyamatba más szakértők bevonására mennyire van szükség. Ez kiterjed az ökológusokra, akik a természetmegőrzéssel kapcsolatban adnak tanácsokat, és mérnökökre, akik a csatornarendszer szakértői, vagy szociológusokra, akik a helyi igényeket tudják felkutatni, vagy a projekt érintettjeinek találkozóit levezetni. A külső szakértők, akik érdekeltek lehetnek a tervezés folyamatában, lehetnek olyan felhasználói csoportok szakértői is, mint például a fogyatékkal élők, a nők, vagy olyan szervezetek szakértői, amelyek bűnmegelőzéssel foglalkoznak.
- 39 -
4. Fejezet
A Tervezési Folyamat tervezése A projekt elindítása - A változás ügye
Összefoglalás A tervezés folyamat és eredmény is egyúttal. Ez a fejezet „a tervezési folyamat tervezésére” koncentrál. A tervezési folyamat jóval az adott átalakítani kívánt városi terület terveinek megrajzolásának megkezdése előtt indul el, és ideális esetben tovább folytatódik miután az átalakítás megtörtént. Ebből a szempontból a releváns érintettek integrációja kulcsfontosságú. A folyamat négy fő szakaszát különböztethetjük meg: > Előkészítés – információk összegyűjtése a hely potenciáljáról és felhasználói igényekről > Tervezés – látványterv elkészítése, figyelembe véve a fenti tényeket > Kivitelezés – az új városi terület megépítésének és telepítésének feladatai > Fenntartás, irányítás és ellenőrzés – az új hely felhasználási módjából levont következtetéseknek megfelelő cselekvés Ezeket a szakaszok időrendben állnak a listában, míg az irányítás és ellenőrzés utolsó lépése egy új projekt kezdeteként, előkészítő szakaszként is szerepelhet. Minden fő szakasz lebontható önálló lépések sorozatára, de a folyamat mögött kell, hogy legyen egy átfogó szemlélet, és valaki a szükséges látásmóddal, aki viszi előre a folyamatot, és gondoskodik arról, hogy minden érintett résztvevő betölti a szerepét. Az Előkészítő Szakasz első állomása maga a teljes tervezés folyamatának a megtervezése kell, hogy legyen. Ezt követően tisztázni kell a projekt támogatói helyzetét; a kulcsfeladatokat és a fő érdekelteket meg kell határozni; kapcsolatot kell kiépíteni a helyi közösség széles keresztmetszetével; a projekt különböző érintettjeit össze kell hozni. Ezek alkotják a területek és funkciók projekttervezetének és programjának részletes kidolgozásának előfeltételeit. A részletes projekttervezet jelenti a Tervezési Szakasz kiindulási pontját, és a professzionális tervezők megbízatásának a lényegét. Ezt követően hozzá fognak a projektterv alapján a tervvázlatok és az alternatív javaslatok kidolgozásához; ezeket a terveket olyan formába kell megjeleníteni, hogy az érhető legyen a helyi közösség és más, a projekt folyamatba bevont nem hozzáértők számára is. Az alternatív javaslatokat a projekttervezetben kifejezett helyi igényekre alapozva kell kiértékelni. A 2. fejezetben található lista a szabad városi területek funkcióiról ellenőrző listaként is szolgálhat az alternatívák értékelésében. Ennek a folyamatnak az eredményei visszajelzést adnak a tervező számára, aki az eredményeket figyelembe véve módosítja a terveket, melyet minden érdekeltnek jóvá kell majd hagynia. Mihelyst a tervben megegyezés születik, a Megvalósítás Szakasza elkezdődik. Ebben a szakaszban az elfogadott tervet kell továbbfejleszteni, és a project részletes építési terveit és utasításait kidolgozni. Ezek a költségbecslés alapját is képezik. A terv lehet, hogy egy - 40 -
kivitelező cég vagy a helyi önkormányzat vagy a kettő kombinációja által kerül megvalósításra. Bármelyik megoldást is választjuk a munkát felügyelni kell, hogy biztosítsuk a megfelelő kivitelezést A befejezést követően az hivatalosan átadásra kerül a felelős kliens számára. A Karbantartási, Irányítási és Ellenőrzési Szakasz az új terület megnyitásával és annak átadásával kezdődik egy hivatalos megnyitó ünnepség formájában. A hely használata annak állandó karbantartását igényli, mely biztosítja a hely tisztán tartását, a növényzet fejlődését, valamint az épített elemek rendben tartását, megfelelő működtetését. A tágabb értelemben vett irányítási feladat magába foglalja azt, hogy gondoskodik arról, hogy az új terület a helyi közösség tevékenységeinek központja legyen. Ez együtt járhat rendezvények, mint például partik, ünnepségek szervezésével, de esetleg jelenthet valamilyen közösség fenntartó tevékenységeket is. A helyet folyamatosan vizsgálni kell az eredeti célok szélesebb perspektívájából és az esetleges átalakítás szükségességének szempontjából. A helyi hatóságok és a használók elvárásai megvalósulnak-e? Szükségese átalakítani a helyet, hogy igazodjon a tényleges felhasználási módhoz? A 2. fejezetben található szabad területek funkcióinak ellenőrző listája itt is hasznos lehet. Végül, fontos hangsúlyozni, hogy a jól tervezett folyamat egy alapvető előfeltétele a jól megtervezett városi területnek, de azonban ez önmagában nem elegendő. Ennek kulcsa a fizikai tervezés szerepében van, mely az 5.fejezetben kerül részletezésre.
4. ábra A szabad városi terület programozása, tervezése és karbantartása
4.1
Bevezetés: Tervezés, mint főnév – tervezés, mint ige
Amikor a tervezési folyamatról beszélünk, tudnunk kell, hogy mindkét szó létezik, mint ige, tervezést, mint főnév, tervet jelent. Ez a fejezet a tervezésről, mint igéről szól, a tevékenységekről, melyek szükségesek a terv, mint főnév elkészítéséhez, mely a folyamat végén létrejön. Ez a következő fejezetben részletezésre kerül. - 41 -
4.2
A projekt elindítása – az elképzelés és az elképzelt
Az adott terület átalakításának szükségességének meglététől eltekintve, legalább két másik fontos kiinduló pont van egy új városi terület kialakítása esetén. A legnyilvánvalóbb talán a felhasználók igényével, míg a másik, pedig annak az elképzelésével, ami lehetséges lehetne. Ez különös olyan esetekben fontos, ahol az érdekeltek köre széles abban az adott elérni kívánt dologban, mivel a résztvevők ismereti és tapasztalati szintjei különböznek, nem is beszélve a városi helyekkel szemben támasztott elvárásaikról. Egyértelmű elképzelés, vagy legalább néhány konkrét ötlet nélkül a célról, amely felé a projekt team halad, az elvárások alacsonyak maradnak, a lehetőségek nem kerülnek feltárásra és kihasználásra. Az elképzelés mellett, szükség van egy elkötelezett személyre, aki előreviszi a projektet, és keresztül kormányozza azt a különböző szakaszokon. Az új projekttel kapcsolatos elképzelés a már meglévő projektek specifikus példáiban ölhet testet, vagy általános sémákon keresztül írja le azt a fajta helyet, amit az emberek látni szeretnének. Alapvető, hogy elegendő időt biztosítsunk a projekt folyamatának tervezéshez, mivel annak sikere nagymértékben függ attól, hogy mennyire jól működik ez a folyamat. A folyamatban négy szakaszt különböztethetünk meg, melyeket tovább lehet bontani: o Előkészítés o Tervezés o Kialakítás o Fenntartás, irányítás, ellenőrzés
4.3
Előkészítő szakasz
Ebben a szakaszban kerül kidolgozásra a projekt az eredeti projektötletből kiindulva, egészen addig a pontig, ahol a terület tervezésével szembeni elvárások részletes tisztázásra kerülnek. Talán ez a legkritikusabb része a folyamatnak, mert ez a szakasz határozza meg azokat a kérdéseket, amelyekre a tervezésnek választ kell találnia, és mert a legtöbb ember vesz részt benne. 4.3.1 A folyamat tervezése Ennek a fejezetnek az a célja, hogy átfogó képet adjon a tervezési folyamat kulcsszakaszairól nagyjából időrendi sorrendben, ahogy azok valószínűleg következni fognak egymás után, de ez természetesen csak egy általános útmutató. Az itt vázolt alapmodell felhasználása azonban lehetséges azok által, akik a tervezési projekt átfogó irányításáért felelősek, mely során kialakítják a tervezési folyamatot és elkészítik az akció tervet, mely megfelel az adott projekt, valamint az összes résztvevő igényének. Természetesen az alapmodellt számos módon át kell alakítani, hogy megfeleljen a meghatározott tervezési projekt elvárásainak. Lehetséges, hogy nem minden itt feltüntetet szakasz alkalmazása szükséges. Az is előfordulhat, hogy néhány szakaszt meg kell ismételni egy összetettebb projekt különböző részei során. Ehhez hasonlóan, a szakaszok súlya és fontossága az egyes szituációkban eltérhet a körülményektől függően. Néhány szituációban a folyamat - 42 -
különböző aspektusai, lehet, hogy többé vagy esetleg kevésbé fontosak, míg a potenciális felhasználói csoportok változhatnak a meghatározott esetekben. A döntési folyamat mely során meghatározásra kerül annak mértéke, hogy mely szempontok a legfontosabbak és mely csoportok bevonása szükséges, hatáskör meghatározásként ismert. Végül, fontos hogy úgy határozzuk meg a szakaszokat, hogy a rendelkezésre álló idő alatt megvalósítható legyen a projekt. Egy projekt ütemterv kidolgozása kulcsfontosságú ennek sikeres eléréséhez. Figyelembe kell venni az évszakok sajátosságait, például az építés nem történhet télen; az ültetést is a megfelelő évszakban kell végezni; a közösség részvételét egybe kell hangolni az ünnepnapokkal; a helyek kihasználtságáról szóló felmérést az év olyan szakaszaiban kell végezni, amikor azok szintje magas; a kivitelezés nem kezdődhet el addig, amíg a forrás nem áll rendelkezésre.
4.3.2
A támogatottsági helyzet tisztázása
Míg egyrészről fontos, hogy a hely, az elképzelések, és a felhasználók konkrét igényeinek hosszú távú potenciálját kell mérlegelnünk, az is lényeges, hogy ne emeljük az elvárásokat irreálisan magasra, illetve ne ígérjünk olyat, amit nem lehet teljesíteni belátható időn belül. Ezekből az okokból kifolyólag fontos ismerni a valószínűleg rendelkezésre álló forrás nagyságát, illetve, hogy mikor fog az rendelkezésre állni. Szintén lényeges, hogy ismeretünk legyen az egyéb bemeneti, a forrást kiegészítő lehetőségekkel kapcsolatban, mint például a helyi lakosok közvetlen bevonása a kivitelezésbe valamilyen részébe. 4.3.3
A kulcsfeladatok és a fő érintettek meghatározása
A projekt megkezdésekor meg kell határozni a projekt főszereplőit. Ahogy az előző fejezetekben bemutatásra került, ez magába foglalja a helyi önkormányzati hatóságokat melyek a tervezésért felelősek és más felelős szervezeteket, a helyi közösséget és érdekcsoportok vagy non-profit szervezetek. Ez a lista egyértelműen tartalmazza a terület tulajdonosait és vezetőit, és fontos hogy ne felejtkezzünk meg a hely használói, nemcsak a helyi lakosokat jelenti, de a „hivatalos” használókat is, úgymint a mentési szolgálatokat (mentők, tűzoltóság, rendőrség), a hulladékgyűjtő és kezelő hatóságokat és kereskedelmi érdekeltségeket. A főbb érintettek körének meghatározására irányuló folyamat egy része, magába foglalja annak eldöntését, hogy mik az adott projekt kulcsfeladatai. Attól függően, hogy mik ezek, az érdekeltek köre és azok bevonásuk mértéke a folyamatba valószínű változó. A feladatok és érdekeltek meghatározásának folyamatát legjobban iteratív módszerrel lehet megoldani. Az első néhány embert a listán könnyű lesz meghatározni. Nekik a véleményét meg lehet azután kérdezni, azzal kapcsolatban, hogy még kit kellene bevonni, vagy kivel kellene még konzultálni, és mely feladatokat tartanak fontosnak, és ennek megfelelően a listát tovább lehet bővíteni. Egyszerű, de hasznos különbséget tenni a „hivatalos” érdekeltek és a helyi közösség között. Az előzőt relatíve könnyen el lehet érni azáltal, hogy levelet küldünk a felelős - 43 -
irodáknak, az utóbbi egy sokkal összetettebb csoport és a bevonásuk speciális erőfeszítést igényel. 4.3.4
Kapcsolat a helyi közösséggel
A különböző tevékenységek széles skálája szükséges ahhoz, hogy kapcsolatba lépjünk a helyi közösség megfelelő keresztmetszetével a folyamat lehető legkorábbi szakasza során. Ha vannak szervezett csoportok, akkor ezek fontos kiindulópontként szolgálnak, de azokat is meg kell próbálni elérni, akik nem szervezettek. Ahogy már hangsúlyoztuk, emlékezzünk arra, hogy a „helyi közösség” egyáltalán nem homogén csoport és számos esetben nézeteik és érdeklődésük ellentétes egymással. Ezeknek az ellentéteknek az azonosítása és feloldása fontos részét képezik a folyamatnak. A kommunikációs eszközök magukba foglalják a hagyományos médiát, mint például a helyi újságokat és rádióállomásokat, valamint a helyi szervezeteket, iskolákat, klubokat és más szervezeteket el lehet látni szórólapokkal, posztereket és felhívásokat lehet elhelyezni a helyi boltokba és nyilvános helyeken. Ezek a módszerek alkalmasak arra, hogy információt adjunk a tervezett projektről, de minden projektnek és közösségnek meg vannak a maga kommunikációs formái, egy jó információs kampánynak meg kell találni ezeket és a megfelelő módon felhasználni azokat. A tömegkommunikációs eszközök alkalmazhatóak a projekt kezdetekor, de mivel ez egy egyoldalú kommunikációs forma és ezért hasznosabb a projekt későbbi szakaszai során használni, amikor már az érintettek csoportjai azonosítva lettek, inkább interaktív megközelítéseket kell alkalmazni, hogy megtudjuk, hogy mik az emberek elvárásai és, hogy mit gondolnak a különböző kérdésekről és javaslatokról. Ezek a megközelítések lehetnek kérdőívek, interjúk, személyes meghívások, helyszíni információs pontok, tervezői találkozók és Internet fórumok.
4.3.5
A különböző érintettek összehozása a projekt folyamatában
Amint a kapcsolatot kialakult a helyi közösséggel, be kell őket vonni a projekttalálkozókba, ami a projekt kidolgozásának fontos részét jelentik. A találkozóknak valószínűleg két formája lesz: a projekt team alaptagjainak viszonylag rendszeres megbeszélései, amelyek valószínűleg magukba foglalják a közösségi csoportok képviselőit, és a kevésbé gyakori nyitott találkozói, amelyekre a helyi közösség egészét, és más érintett szervezetek is meghívnak. A nyitott találkozók hasznát szolgálja, ha olyan személy vezeti, illetve segíti, aki kevésbé érintett a projektben. Fontos hogy ezek az ülések a projekt megvalósítás mérföldköveivel essenek egybe. Legalább négy nyilvános ülés megtartása javasolt szükségesnek, habár ezt a javasolt szerkezetet lehet, hogy át kell alakítani, hogy megfeleljen az adott projekt elvárásainak. Egyszerű projektek esetében, például az első két találkozó kombinálható, míg az összetettebb projekteknél a két középső találkozó témái további megbeszéléseket igényelnek, annak érdekében, hogy minden ügy teljes mértékben megvitatásra kerüljön. - 44 -
1. Nyitó értekezlet a projekt céljainak bevezetésére és a hellyel kapcsolatos elképzelések megvitatására és a projekt időtervének ismertetésére és egyeztetésére. 2. Értekezlet a felmérés eredményeinek közlésére, a hely jelenlegi állapotának érzékelt erősségeinek és gyengeségeinek megvitatására és értékelésére, a program kidolgozására 3. Prezentáció és visszajelzés az első tervezési elgondolásokról és alternatívákról és azok értékelése a felhasználói csoportok szemszögéből 4. A végső javaslatterv bemutatása és magyarázata a projekt kivitelezésének határidejének és költségvetésének megvitatása Az értekezletek között megfelelő időre van szükség, hogy továbbfejlesztésre kerüljenek az eredmények. A nyilvános találkozók eredményeinek továbbfejlesztése együtt jár a projekt team tagjainak rendszeresebb és gyakoribb találkozóival
4.3.6
A projekttervezet programozása és részletes kidolgozása
A programozás fogalmát ebben a szövegkörnyezetben az Egyesült Államokbeli építészeti foglalkozás által értelmezhetjük, ami egy rendszerezett folyamatra irányul, amely tartalmazza azoknak a dolgoknak a részletes meghatározását, melyeket elvárhatunk egy projekttől, azáltal, hogy minden érdekelt oldalnak az elvárása kifejezésre és rögzítésre kerül annak érdekében, hogy már előre szilárd alapot teremtsünk az aktuális projektterv megvalósításához. 3 A programozás a projekt érintettjeinek igényeinek elemzéséről, ötletek, és elgondolások gyűjtéséről szól, arról, hogy ezek hogyan hangolhatók ezek össze, meghatározva a terület által betöltendő kulcsfunkciókat és felmérni a projekt terület adta lehetőségeket és korlátokat annak érdekében, hogy ezek a funkciók megvalósuljanak. A projekt érintettjeinek igényei és elvárásai meghatározásának és kifejezésének a folyamatával párhuzamosan, szükséges hogy felmérjük, rögzítsük, és elemezzük a problémákat és a projekt terület potenciáljait, és a felhasználásának módjait. A hely elemzésének folyamata során fontos, hogy a helyet egy tágabb tervezési kontextusban vegyük figyelembe, különösen a város egészének szabad területi szerkezetét (lásd 1.,3. szakasz), különös tekintettel az azt körülvevő területtel, amibe az újonnan tervezett terület integrálni kell majd. Az ötletekből, amelyek a programtalálkozók, illetve a hely elemzés eredményeként jönnek létre, további rendszerezések és finomítások után, kialakul végül a világosan és pontosan megfogalmazott projektterv, amelynek szükséges amennyire lehetséges, hogy feloldja a konfliktusokat és ellentmondásokat a különböző nézőpontok és elvárások között. Ez a költségvetési kerettel kapcsolatos információkkal, és a kivitelezés tervezett formájával együtt, alkot egy megegyezés által születet alapot a projekt - 45 -
továbbfejlesztésére és a projekt terv szűkebb értelemben vett meghatalmazására, és ez adja az „előkészítő” szakasz utolsó lépéseit. Paraméterek Specifikációk A programozási szakaszhoz kapcsolódó költségek A politikai háttér figyelembe vétel A szabad területek mennyisége/ polgárok száma Minőségi összetétel (növényzet / Környezeti lezárt felszín/ fás szárú növények százaléka) szempont Elérhetőség – hálózaton belüli összekapcsolódás A nyilvánosság tájékoztatása a projekt korai szakaszában Közösségi Aktív közösségi részvétel részvétel (a közösség igényeinek bevitele, konzultációk a legfontosabb tervezőkkel, stb.) Nemekről szóló statisztikák felhasználása A lakosság meghatározott Nemi csoportjainak az igényei szempontok úgymint nők, gyermekek, férfiak (fiatalok és idősek), egyedülállók és családok Egyértelmű szabályok a döntéshozással kapcsolatban a nők részvételével Biztonsági problémák és azok a tényezők, amelyek kiválthatják őket A célok pontos definiálásának az igénye a projektterv részeként Biztonsági és társadalmi szempont Döntések a lépésekről a helyi hatóságok által a stratégiával és a finanszírozással kapcsolatban Információgyűjtés a tömegközlekedéshez való kapcsolódásról, látnivalók sokfélesége Program belső területek fejlesztésére – a felszínek lejtése, a helyek szélessége, Elérhetőségi fejmagasság, berendezések, a szempont „Design Mindenkinek” figyelembe vétele, Javaslat
- 46 -
Az tájékozódási rendszer igényeinek meghatározása és programozása – minden lehetséges használói csoport figyelembe vétele Tervjavaslat kiegészítő felszerelésre (berendezések, találkozó helyek, illemhelyek) A hely állapota Várostervezési A használói igények szempont összegyűjtése közösségi részvételen keresztül Ellentmondó és egybehangzó kliensi elvárások szemben a társadalom és a környezet követelményeivel A programozási szakasz fő sikertényezői és akadályai 1. tábla: A Programozás kérdései
4.4
A tervezési szakasz
4.4.1
Tervezési megbízás
A tervezési folyamat az 5. fejezetben résztelezésre került és ezért itt csak röviden, a folyamatok szempontjából térünk ki rá. A tervező lehet hogy közvetlenül vagy közvetve bevonásra került a projekt előkészítő szakaszába, de lehet hogy nem. Ennek lehetnek előnyei és hátrányai, de mindkét eset lehetséges. Elméletileg lehetőség van arra is, hogy egy tervezői versenyt tartsunk ebben a szakaszban, a szükséges dokumentumok az előkészítő szakasz eredményeként előkészítésre kerültek. Ez az egyik módja az alternatív tervjavaslatok létrehozásának; egy másik az, hogy az alternatívák elkészítése a projektvázlat egyértelmű részét alkotják. 4.4.2
Tervvázlatok és alternatív elgondolások
Akár van verseny melynek eredményeképpen alternatív válaszokat kapunk a tervezési problémára, vagy egy tervezőt bízunk meg alternatív tervvázlat javaslatok elkészítésével, ennek kell az első szakasznak lennie. A vázlattervek olyan elgondolások, amelyek a tervjavaslat széles értelemben vett irányát jelölik ki, de azok részleteikben még nem kidolgozottak. Ezek különösen fontos részét képezik a részvételt biztosító tervezési folyamatnak, mivel reprezentálják a tervező első reakcióját a projektvázlatra és a területre, és lehetővé teszi a nyilvánosság számára, hogy reagáljon ezekre az ötletekre egy olyan szakaszban, amikor az elképzelések meg nyitottak és fejlődnek. Továbbá gyakran könnyebb a laikus nyilvánosság számára kifejezni az elképzeléseiket meghatározott javaslatokkal kapcsolatban, mint kifejezni azokat absztrakt környezetben. - 47 -
4.4.3 Az alternatív koncepciók megjelenítése és a közösség visszajelzése Ezeket az alternatív javaslatokat meg kell jeleníteni oly módon, hogy az a nem szakértők számára is érthető legyen. Ez megkívánja a háromdimenziós ábrázolást, kollázsok használatát, számítógépes bemutatókat vagy hagyományosabb eszközök és perspektivikus vázlatok használatát. A tervezői lehetőségek kapcsolódhatnak a terület egésznek, vagy csak annak egyes részeinek az alternatív megközelítésére. Ezeket a javaslatokat be kell mutatni a nyilvánosságnak a találkozók harmadánál, ideális esetben miután egy belső projekt csapat már megvitatta egy ülésen azokat azért, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy minden opció technikailag megvalósítható legyen a többi érintett számára. Ideális esetben valamilyen hosszabb távú mechanizmust kell találni, mely lehetővé teszi a visszajelzést a nyilvánosság olyan széleskörű keresztmetszetéből amennyire az lehetséges, különös tekintettel azokra, akik nem tudnak részt venni a találkozókon. Itt ugyanazokat a kommunikációs csatornákat szükséges igénybe venni, amelyekre korábban már utaltunk, melyek alkalmasok az alternatív javaslatok nyilvánosságra hozatalában, de a tágabb megközelítések melyek előhívják a visszajelzést, különösen fontosak lesznek itt. A közösség visszajelzésének megszerzése során nem csak egy megoldást kellene kiválasztanunk, hanem minden javasolt alternatíva pozitív és negatív pontjairól kell véleményt kapnunk.
4.4.4
A terv értékelése a potenciális szabad területek funkcióinak szempontjából
Csakúgy, mint a széles közösség véleményének felmérése esetén, tanácsos használni a 2. fejezetben található ellenőrző listát is, amely a potenciális szabad tér funkcióikat tartalmazza, hogy értékeljük a viszonylagos előnyeit az alternatív tervjavaslatoknak. Ezt különálló részszakaszként is végre lehet hajtani, de ideális esetben a tervek funkcionális szempontok szerinti optimalizálása a tervezési folyamat integrált részét képezik, amit maguk a tervezők végeznek. 4.4.5 Az alternatív javaslatok értékelése meghatározott felhasználói csoportok szempontjából Az alternatív tervjavaslatok további érkelését és optimalizálását kell elvégezni különböző speciális szempontok figyelembe vételével. Ezek magukba foglalják a nemek társadalmi egyenlőségének főirányként való érvényesítésének szükségleteit, a tervvel összefüggő célokat, és a biztonsági elvárásokat. A releváns kritériumok az 5. sz. Függelékben találhatóak. 4.4.6 Visszajelzés a tervező felé és az észrevételek integrálása egy átdolgozott és egységesített tervjavaslatba A fenti szakaszokat követően a visszajelzéseket figyelembe kell venni a kiválasztott alternatívák átdolgozása és egységesítése során, hogy létrejöjjön egy végső elfogadott - 48 -
tervkoncepció, amelyet később részletesen ki kell dolgozni, és megjeleníthetővé kell tenni. Ez az utolsó prezentáció tárgya lesz, amelyik a negyedik tervezési megbeszélés részét képezi, ahogy azt a fentiekben már megfogalmaztuk. Amikor a tervet minden csoport jóváhagyta, elkezdődhet a következő szakasz munkája. 4.4.7 A tervjavaslatok végső elfogadása az önkormányzati és egyéb hatóságok által A végső tervjavaslat széles közösség általi elfogadását követően, a javaslatokat hivatalosan is jóvá kell hagynia a felelős hatóságoknak, bár ahogy az elvárható, ők már közvetlenül tájékoztatva vannak a projekt team megbeszélései alkalmával.
4.5.
Kivitelezési szakasz
4.5.1 A részletes terv és építési rajzok elkészítése, mint a költségbecslés és a közbeszerzési folyamat alapja Ez a szakasz a tervezési és kivitelezési szakasz között található, de nem kerülhet rá sor addig, amíg a tervet jóváhagyják. A részletes tervek biztosítják a megbízható költségbecslést, és ezek segítenek tisztázni a lehetséges feladatelosztást, hogy mik azok a feladatok, amiket jobb, ha egy vállalkozás végez el, és melyek azok a dolgok, amelyekkel a helyi közösség tagjai közvetlenül hozzá tudnak járulni a projekt megvalósulásához.
4.5.2
projekt kivitelezése és a terület felügyelete
A közbeszerzési folyamat és a szerződés létrejöttét követően a kivitelezés elkezdődhet a területen. A kivitelezést felügyelni kell az ügyféltestület nevében, akár azt egy szerződött vállalkozás akár a helyi közösség tagjai végzik.
Építési munkálatokat végzik
Jövőbeni használók
Középút
Előfeltételek
Előnyök
Hátrányok
Példák
Magába foglalja a Erősíti a szegényes kinézet Ültetés, festés a kivitelezés A közösség tulajdonosi érzést veszélyét a nagymértékben végén valamint ásás, a jövőbeni kezdetektől fogva, bevonásra került a alapásás vagy kisebb felhasználók ami a programozási folyamatba kivitelezési munkálatok, között; olcsóbb, vandalizmusra és és igazán jól működik, mint például lugasok, vagy mert a helytelen mint egy közösség faszerkezetek építése munkaerőért nem felhasználásra játszótereken kell fizetni sarkalhat Nem minden Kisebb projektekben egy A szakértői vállalkozás lesz szakértő vállalkozás irányítás a nyitott ilyen felszereli a termékeit vállalkozás által és megközelítésre közösségi önkéntesek a közösség biztosítási és - 49 -
segítségével
Szakértők
az ajánlattételi folyamat kötelező a közösségi projektekben az EU-ban bizonyos összeghatár meghaladása esetén; normális esetben a tervező kötelessége, hogy elkészítse a szükséges adatokat és tényeket az ajánlattételi eljáráshoz és lefolytassa azt
bevonása anyagi megtakarítást eredményezhet
felelősségi kérdésekre hivatkozva
A végső döntés joga, hogy melyik cég kapja meg a projekt A legdrágább kivitelezését, mód; a lépésről bármilyen esetben lépésre történő A kivitelező valósítja meg is, a közösségben kivitelezés esetén a kivitelezés összes lépését marad; ez még drágább A szakértői lesz kivitelezés a garanciát is magába foglalja
4. táblázat: Különböző forgatókönyvek a kivitelezésre
4.5.3 Átadás A munkák teljesítése, és az összes észlelt hiba kijavítása után, van a befejezett projekt hivatalos „átadása”, melyre esetleg különböző szakaszokban kerülhet sor. Ezt követi a terület hivatalos megnyitása a közösség számára.
4.6
Karbantartás, irányítás és ellenőrzési szakasz
4.6.1
Hivatalos nyitóünnepség
Ez a szakasz a hivatalos megnyitóval kezdődhet. Sokan úgy gondolják, hogy ez jelenti a projekt lezárását, azonban tulajdonképpen ez a 4. szakasz kezdete, amiről nem szabad elfelejtkezni. 4.6.2 Rendszeres terület karbantartás A befejezett terület rendszeres karbantartást igényel. Ez számos rendszeres feladatot foglal magába, mint például a növényzet karbantartása, a szemét eltakarítása és kisebb javítások elvégzése, melyek mindegyikét komolyan kell venni, mivel ezeknek az elmulasztása, a hosszú távú befektetést, a terület tervezésébe fektettet összes erőfeszítést, veszélyezteti. Itt is van arra lehetőség, hogy bevonjuk a helyi közösséget, még ha csak néhány feladatba is, mindenek előtt a terület rendfenntartásának folyamatos és informális társadalmi gyakorlását, annak biztosítását, hogy ha bármilyen probléma felmerül, az a felelősök figyelmébe kerül.
- 50 -
Módszer
Bevont csoportok
birtokbavétel utáni értékelés
ellenőrzés és karbantartás
irányítás
irányítás
Előnyök
A szakértők ellenőrzik a felhasználást, hogy információt kapjanak a közösségi részvétel, szabad terület funkcionalitásáról és elfogadásáról; magán / felhasználói irányítás vagy közösségi találkozók a hely jövőbeni felhasználók adaptációinak megvitatására, és passzív módon, megfigyeléseken vagy strukturált interjúkon keresztül. Ha a kliens egy közigazgatási szerv, akkor felveszi az irányítás, a karbantartás és az ellenőrzés szerepét. Ha a kliens egy fejlesztő közigazgatás vagy non-profit szervezet, az a tipikus, hogy átadja a szabad területet a közigazgatás részére. közigazgatás
felhasználók
felelős a szabad városi terület fenntartásáért Az irányítási feladatok részben átadhatók a felhasználóknak, ami azt jelenti, hogy bizonyos fokú felelősséget vállalnak a karbantartásáért, vagy legalábbis lehetőséget kapnak arra, hogy részesei legyenek a döntési folyamatnak, mely erősíti a tulajdonosi érzés kialakulását, de ez nem jelenti azt, hogy a közigazgatás teljesen lemondhat a szabad városi területek fenntartásával kapcsolatos felelősségéről – még akkor sem, ha ez a magán irányítás ellenőrzését foglalja magában. 5.táblázat: Ellenőrzés és karbantartás
4.6.3 Az új városi területek irányítása Amellett hogy a helyet jó kondícióban kell tartani rendszeres karbantartással az is fontos, hogy az új helyet a társadalmi aktivitás központjává tegyük. Emiatt hasznos lehet, ha rendszeres rendezvényeket szervezünk a területen. Ezek lehetnek helyi fesztiválok, partik és bármilyen más ünnepségek, de akár közösség fenntartó tevékenységek is. 4.6.4
A felhasználás ellenőrzése és terv sikerének hivatalos értékelése
Végül, értékelnünk kell, hogy mennyire lett sikeres a terv az eredeti szándékok, és a használat típusainak és szintjeinek szempontjából. Ennek egyik módja, hogy egy hivatalos „birtokbavétel utáni értékelési” tanulmányt valósítsunk meg, mely magába foglalja az újonnan tervezett hely használatának és az ott végzet tevékenységeknek a feltérképezését, hasonló módon ahhoz, ahogy az előkészítő hely elemzés során történt, valóban a kettő összehasonlítása ennek a folyamatnak egy fontos része lehet. Itt is interjúkat, megfigyeléseket és internetes fórumokat lehet használni, valamint a szabad területek funkciójának ellenőrző listáját, mely a 2.fejezetben bemutatásra került. A hivatalos eljárást nem hivatalos megfigyelések egészítik ki. Az ilyen, a befejezést követő tanulmányok következtetései, szolgáltathatják a következő szakasz, vagyis a hely átalakításának kiinduló pontját. Ez jelenthet kis átalakításokat melyek a mindennapi használatból adódó helyi problémák megoldását szolgálják, de - 51 -
idővel elvezethet egy újratervezési folyamathoz is, kihívásoknak és követelményeknek.
hogy a hely megfeleljen az új
4.7. Következtetések - „a jó folyamat” határai és lehetőségei Egy jó folyamat nyilvánvalóan szükséges ahhoz, hogy meghatározzuk az új városi helyekkel szemben támasztott paramétereket és követelményeket, valamint egy alapvető előfeltétele a jó tervezési megoldásnak. A folyamat maga azonban nem elegendő, hogy biztosítsa a jó eredményt. Szükséges, hogy maguk a tervjavaslatok biztosítsák a szükséges minőséget, és megjelenítsék a helyi közösség jelentéseit és értékeit oly módon, hogy a közösség tagjai azonosulni tudjanak az új hellyel, és magukénak érezzék azt.
- 52 -
5. Fejezet
Minták és projektek: összeállítás
Összefoglaló Ez a fejezet az előző fejezetekben felmerült megfontolások integrációjának és szintézisének módjait mutatja be, azért hogy sikeres szabad városi területet alakítsunk ki. A szűk értelemben vett „tervezés” áll a középpontban – azaz a rendszerező és strukturáló folyamat, mely figyelembe veszi az összes aspektusát a helynek, a területek kialakításának és funkciók hozzárendelésének, anyagok kiválasztásának - beleértve a növényzetet, a burkoló és építőanyagokat, valamint a részletes javaslatok készítését a hely világításával és berendezésével kapcsolatban. Azonban ez valami egésznek a megteremtéséről szól, ami több mint az egyedülálló alkotóelemek összegzése. Három fontos bemeneti tényező biztosítja az élhető városi területek tervezését. > Először, meg kell érteni a hely lehetőségeit, valamint a hely szerepét annak tágabb városi és táj környezetében, mind a fizikai tulajdonságait és mind a tágabb értelembe vett jelentések és értékek szempontjából, amelyek a hely történelmi és társadalmi kontextusából erednek. > A második fontos bemeneti tényező a tervezési folyamathoz a kidolgozott projekt vázlat, mely a helyi emberek és felhasználók igényeit és törekvéseit tartalmazza > A harmadik tényező az előző két tényezőt szövi össze, hogy létrehozzon egy integrált leírást, mely a hely történelmét és földrajzát köti össze annak funkcionális elvárásaival, és biztosítja az alapot arra, hogy a felhasználók azonosulni tudjanak új hellyel. A harmadik tényezőt a legnehezebb definiálni és általában professzionális tervezői készségeket és tapasztalatot igényel, annak érdekében, hogy koherens ötvözet jöjjön létre a hely lehetőségei és a helyi lakosok elvárásai és igényei között. Christopher Alexander által bevezetett prototípus minták használata hasznos összeköttetést biztosítanak a szerkezetek, a funkciók és a jelentések között a tervezési projekten belül. Az ilyen minták egyszerű lehetőséget teremtenek arra, hogy a meghatározott részfunkciókat észrevehető módon integráljuk a tervezési projekt térbeli komponenseivel, valamint, hogy érzékeltessék valamennyire azt a hangulatot, amihez kapcsolódhatnak. A következő példák a lehetséges mintákról azt a célt szolgálják, hogy jelezzük, hogyan lehetséges azok használata az új városi terület tervezésének egyik szakaszaként. Ezek a következők: „egy csendes hely, ahol le lehet ülni és olvasni”; „Az aréna-egy színpad az előadások számára”; „A szabadban étkezni”; „A sétány – ahol lehet nézelődni, és ahol minket is megnéznek”; „A nagy rét”. Ezeket úgy tekinthetjük, mint lehetséges „alkomponensek” sorozata, melyek lehet, hogy alkalmasak és lehet, hogy nem, arra hogy kiválasszuk azokat és egymással kombinálva egy adott helyen felhasználásra kerüljenek annak érdekében hogy kialakítsuk az új terület átfogó terv koncepcióját. - 53 -
5.1
Bevezetés: Programozás és tervezés
Az előző fejezet a tervezési folyamatra tágabb értelemben fókuszál –a tervezni, mint igére – de a folyamatnak nincs értelme, ha az nem vezet egy kielégítő eredmény eléréséhez. A „programozási megközelítés” tartalmazza a tervezési folyamat felosztását két részre: a programozásra magára és a tervezési folyamatra. Az első rész azzal foglalkozik, hogy minden szükséges lépést megtegyünk, hogy biztosítsuk hogy a tervezési „probléma” minden részletét definiáljuk, és hogy röviden rögzítsük azokat az elvárásokat, melyeket a végső koncepciónak teljesíteni kell. A „tervezési” szakasz maga a megoldás létrehozásáról szól. Ez lefedi azt a rendszerező és strukturáló folyamatot, mely figyelembe veszi az összes aspektusát a helynek, a területek kialakításának és funkciók hozzárendelésének, anyagok kiválasztásának - beleértve a növényzetet, a burkoló és építőanyagokat, valamint a részletes javaslatok készítését a hely világításával és berendezésével kapcsolatban. E között a kettő között történik meg a tervezési specifikáció, vagy leírás „átadása”, az a személy között, aki irányítja a tervezési folyamatot, és aki a szakmai tervező, akinek a feladata, hogy térbeli formába öntse a projekt elvárásait. A programozás szakasza úgy tekinthető, mint túlnyomórészt a felhasználók igényeinek és a hely potenciáljainak és problémáinak elemzése, valamint példák ezek az integrálásának lehetőségeire, és ötleteket ennek megvalósítására. A tervezés szűkebb értelembe véve a folyamat „szintézisére” fókuszál – arra, hogy a komponensek hogyan állíthatók össze a végső koncepcióvá. Ez a fejezet a szűkebb értelemben vett tervezésre fókuszál, először a helyet vizsgálja, mielőtt tovább menne, hogy megállapítsa annak a mértékét, hogy a tervezési tulajdonságok a prototípusok, vagy inkább „minták” formájában mennyire használhatóak, mint építőkockák, hogy támogassák és informálják a tervezési folyamatot.
5.2
A hely a környezetben
A projekt fizikai helye természeten térbeli lehetőséget biztosít, hogy megfeleljünk a tervezési projekt kihívásainak, de a szabad városi területek tervezése egy szélesebb szabad területen és a városi táj környezetében kell, hogy megvalósuljon. Abban, hogy a legjobban aknázzuk ki a hely által adott lehetőségeket, az alábbi tényezők valószínű, hogy fontos szerepet játszanak: A domborzat és a felszíni forma – vannak-e szintkülönbségek, amiket ki lehet használni? A meglévő növényzet – mi az, amit érdemes megtartani és mi az, amit el kell távolítani? Látvány és kilátás – meg lehet ezeket hagyni, vagy esetleg még jobban kiemelni? Az uralkodó szélirány és mikroklíma – hogyan lehet ezeket a legjobban felhasználni? A nappal kapcsolatos orientációk – mely területeken vonzó leülni? - 54 -
A környező épületek használói és funkciói – Hol találhatóak a fő tevékenységek fókuszpontjai? Találkozási és keresztezési pontok a környező területtel, különösen a zöld helyekkel – Hogyan kommunikál a hely a szomszédokkal? Közlekedési útvonalak – merről közelíti meg a helyet a legtöbb felhasználó, és hogyan keresztezi azt? Jelentések és értékek – mivel kötik össze a használók és a lakosok a helyet; mi a fontos annak a ’múltjában’? Mikor szabad városi területek vizsgálunk meg, négy különböző skála szerint kell az megtennünk. A parkok hierarchiájának, amire az 1. fejezetben utaltunk, minden szinten érvényesülnie kell, bár a szabad városi területek az első szinten – a közvetlen lakó környezet – gyakran magán vagy kisebb lakó közösségek területei, és ezért lehet, hogy nem feltétlenül tartoznak a nyilvános szabad városi területek témakörébe. • • • •
5.3
A közvetlen lakó környezet A szomszédos terület (helyi a szomszédos területek parkjai) A kerület (kerületi parkok) A város egésze (nagy városi vagy világvárosi parkok)
A kidolgozott projekt vázlat
A helyi lakosok igényeinek elemzési folyamata után, két megközelítési mód van, amelyek segítenek az eredmények integrálásában a tervezési koncepcióba. Ezeket az igényeket vagy úgy lehet kezelni, mint az egymástól nagyjából független tulajdonságok összegzése melyet valahogy figyelembe kell venni, vagy próbálunk találni integrált tulajdonságok sorozatát, melyek meghatározzák az új hely elérni kívánt funkcióit és hangulatát, mintsem egyszerűen megadjuk a meghatározott strukturális elvárásokat. A második megközelítési mód, amely a meghatározó „mintákra” alapszik, azt a lehetőséget kívánja illusztrálni, amely egyrészt segíteni tudja a tervezési folyamatot, mint olyat, másrészről elősegíti a jövőbeni felhasználók ötleteinek az integrálását, mivel ezek a minták eszközként szolgálnak nekik, hogy kifejezzék törekvéseiket és reményeiket konkrét módon.
5.4
Meghatározó elemek - minták
A tervezés modern szemléletei azt tanították, hogy mikor egy adott tervvázlat találkozik egy egyedi területtel, az egy egyszeri tervezési megoldást eredményezhet, ami kizárólag abban a helyzetben jött létre és csak annak az elvárásainak felel meg. Ez igaz ugyan bizonyos mértékig, de az is, hogy ugyanazokkal, vagy legalábbis hasonló tervezési problémákkal találkozunk, és olyan területekkel, melyek szintén gyakran mutatnak hasonlóságot. Ennek eredményeképpen bizonyos tipológiák fejlődtek ki, és a tervezési megoldások egyfajta kánonja kerültek kidolgozásra, melyeket folyamatosan vizsgálnak és finomítanak. Ezért vált lehetségessé, hogy általánosítani tudjunk az egyediből, és hogy kialakítsuk az általános projekt típusok és még azok alkomponenseinek is a kifejezés gyűjteményét. 4 - 55 -
5.5
A városi területek minta nyelvezete
A következő minták a prototípusos szabad terület elemek egy egyszerű kifejezés gyűjteménye kíván példákat adni, melyeket számos módon lehet kombinálni, hogy különböző típusú szabad városi területek jöjjenek létre. Ezek maguk nem szabad terület típusokat reprezentálnak, hanem korlátozott szempontokat, melyeket vagy lehet, vagy nem lehet kombinálni új és már létező szabad területeken belül. Nyilvánvaló, hogy nem az összes minta releváns az összes szabad városi terület típus esetén. Úgy kerültek megfogalmazásra, hogy kombinálják a struktúra és a funkció szempontjait, a hangulattal kapcsolatos elgondolásokat, de még nem foglalkoznak a jelentéssel. Remélhetőleg elősegítik a tervezési tulajdonságokkal kapcsolatos megbeszéléseket, melyek részét képezhetik új és átalakított városi területnek, illetve segítik a felhasználásuk lehetőségeit. Azonban azt fontos megjegyezni, hogy ezek nyersanyagok, melyek alapján megbeszéléseket lehet kezdeményezni a terület jövőbeni felhasználóival, illetve amelyekből a tervezési megoldást ki lehet alakítani rugalmas módon, amely választ ad az adott terület és vázlat konkrét igényire.
5.6
Néhány példa a lehetséges szabad városi terület mintákra
Egy csendes hely, ahol le lehet ülni, gondolkozni és olvasni Kis elzárt és védett, amennyiben lehetséges árnyékos öblök csoportjai, ahol le lehet ülni, messzebb az utaktól és a zajforrásoktól. A kilátást a helyről lehetővé kell tenni, de nem túlzott mértékben. Egy szabadtéri nappali szoba, a találkozások, beszélgetések és a pihenés kényelmes helye Egy figyelemre méltó burkolt és növényzettel telepített hely közel a fő utakhoz, de nem közvetlenül keresztezve azok által. A hely ülőalkalmatosságok körével legyen ellátva melyeket különböző csoportok használnak, hogy külön vagy együtt találkozzanak. A helynek képesnek kell lennie arra, hogy a nyitottság és az elzártság kombinációját ajánlja –kilátás és menedék – és esetleg tartalmazhat például valamilyen központi építészeti elemet, úgymint lugas vagy pavilon. Séta a parkban Egy viszonylag informális körkörös gyalogösvény, körbevezet egy kis zöld szabad városi területen, összekötvén annak főbb területeit és tereptárgyait. Ez a minta lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy „elmenjenek sétálni” együtt anélkül, hogy elhagynák a parkot. Ezt esetleg ki lehet egészíteni egy fitnesz pályával, de egyúttal olyan védett területekkel, ahol le lehet ülni. Egy kilátó ahonnan meg lehet figyelni az akciót Egy ideális módon megemelt, burkolt hely, ami a városszélének közelében található, amit esetleg egyik oldalán védőkorlát vagy rácsozat szegélyez, amikhez az emberek hozzátudnak dőlni, és meg tudják figyelni, hogy mi zajlik a szomszédos terület(ek)en. - 56 -
Az aréna, egy színpad az előadásoknak Egy viszonylag nagy burkolt hely központi helyen, amire rá lehet látni egy vagy több oldalról, és ami nem hivatalos sportolási lehetőséget tud biztosítani, úgymint gördeszkázás, ideális esetben egy hasonlóan informális közönség előtt. Egy ilyen arénát el lehet árasztani vízzel télen és korcsolyázásra használni. Egy sétány, ahol lehet nézelődni és minket is megnéznek Egy széles burkolt jól megvilágított gyalogösvény, amit esetleg fasor és padok szegélyeznek, mely lehetővé teszi, hogy számos ember sétáljon egymás mellett lehetőleg mindkét irányban. A fel-le sétálgatás lehetőségének a biztosítása a fő funkciója, ezért nem feltétlenül kell ennek összekötnie a fő be- és kijárati pontokat, de stratégiailag a megfelelő helyre kell helyezni figyelembe véve a hely többi részét. Egy árnyékos liget Szabvány méretű fák szabályos rácsozatú vagy informális csoportja mely egy sűrű lombsátort formáznak, és egy elzárt nyugodt háromdimenziójú teret a lombok alatt, melyet akár kívülről is meg lehet figyelni, de bentről megtapasztalni. Ez egyrészt az egyik központi jellegét is megadhatja a helynek, másrészről nyújthat egy nyugodt, védett helyet, ahová az emberek visszahúzódhatnak a szélesebb térből. A nagy rét Egy nagy központi füves terület különböző felhasználási lehetőségekkel, informális labda játékoktól kezdve a helyszíne lehet különleges sátras nyári eseményeknek. A rétet nem szabad feldarabolni keresztező utakkal, ami így lehetővé teszi a különböző felhasználási lehetőségek széles skáláját. A helyet esetleg enyhén ki lehet mélyíteni egyrészt, hogy ezáltal erőssebbé váljon az elkerítettség érzése, másrészt víz elnyelő területként is funkcionálhat nagyobb esőzések alkalmával. Virágok elhelyezése A terület bejáratai és szélei köré koncentrálódó virágszőnyegek, vagy központi jelleget kialakítva más helyeken, sajátos helyi színezet tud adni a helynek, összekötvén azt a hellyel, ahol az emberek leülnek és összegyűlnek. Ezek nemcsak az embereket vonzhatják, hanem a pillangókat és a rovarokat is. Egy városiabb karakterű helyen a növények egyéb formái is – fák vagy sövények – hasonló szerepet tölthetnek be megteremtvén a hely fókuszpontját. A határoló elkerítés Ez megvalósulhat egy jól szerkesztett dúsnövényzetű sáv formájában a szabad tér szélén, ami jelzi a határmezsgyét a hely és a város többi része között. Ugyanígy ez lehet egy fal, kerítés, egy odatelepített domb, vagy ezek kombinációja, melyeket azért terveztek, hogy világosan meghatározzák a terület szegélyét. Ennek az a fontos hatása, hogy kizárja a városi környezetet, és lehetővé teszi, hogy a szabad terület kifejlessze a saját karakterét. - 57 -
Előudvar Egy burkolt hely ülőhelyekkel, ami a szabad városi terület határát jelzi, egy átjáró maga a terület és a város többi része között. Ez a hely a város és a park közé van helyezve, mind a kettőnek a tulajdonságait magában hordozza; ideális esetben ez lehet például egy tömegközlekedési útvonal megállójának a közelében. Ez egy olyan hely, ahol az emberek várakozni tudnak egymásra, és eközben figyelik, hogy mi történik az utcán és a parkban. Szabadtéri étkezés Egy hely főzési lehetőségekkel, esetleg egy barbecue grillező ülőhelyekkel és asztalokkal, ahová odavihetik az emberek az ételeiket, elkészíthetik és megehetik azt a szabad levegőn. Lehet, hogy nemcsak egy ilyen helyre van szükség, a szabad hely típusától függően. Egy hely, ahol zöldségeket és virágokat lehet termeszteni Egy hely, ahol a szabad terület kertként funkcionál, ahol aktívan részt lehet venni a zöld terület felhasználásában ültetés, a növények gondozása és a termények betakarítása által, melyeket meg is lehet enni, vagy be lehet mutatni. Ez megvalósulhat a lakók elkerített kertcsoportjai és/vagy a földszinti lakásokhoz tartozó kis kertterületek formájában a lakóövezeten belül. Esetleg bemutató kertként is fel lehet ezeket fogni melyek beintegrálódnak a szabad terület átfogó szerkezetébe, és a gondozásuk a közösség által történik. Ez a része a területnek tartalmazhat funkcionális tereptárgyak sorát úgymint tároló helyek a kerti szerszámok, a komposzt, az öntöző berendezések számára. Egy szelet természet A ’”vad természet” és a „városi környezet” nyilvánvaló ellentétei egymásnak, és ha azokat egymás mellé tesszük, egymással vizuális kontrasztba kerülnek, ami feszültséget és izgalmat okozhat a formai tervezés szempontjából. Azonban a természeteshez közeli növényzettel borított terület, ami a növények és az állatok élőhelyét is biztosítja összeköttetést jelent a szélesebb tájjal, még, ha direkt fizikai kapcsolat nem is lehetséges. „Egy szelet természet” lehet egy rét, vagy más félig természetes füves terület, egy kis mesterséges tó vagy vizes terület, sövénykerítés mely őshonos növényekből áll, vagy kis fás, cserjés terület. Az ilyen természetes területek biztosítják, hogy képet kapjunk a természet dinamikájáról, a növekedésről, az elmúlásról, ahogy az évszakok telnek, illetve ezek olyan helyek, ahol a városi közösség megfigyelheti az élővilágot, amit egyébként nem láthat a saját mindennapi környezetében. 5.7 A „nagy ugrás” valamihez, ami „nagyobb, mint a részek összessége” Fontos újra hangsúlyozni, hogy a fenti minták nem lesznek relevánsak, és nem lehet alkalmazni őket minden városi és város közeli területtípus esetén, azonban remélhetőleg segíteni fognak abban, hogy a megbeszélések a sajátosságok azon típusára fognak fókuszálni, amelyeket az új szabad városi terület tartalmaz, míg azt a kérdést, hogy pontosan milyen módon kerüljenek azok kivitelezésre, viszonylag nyitva hagyja, így választ kaphatunk a projekt meghatározott szükségleteiről és törekvéseiről, valamint a - 58 -
terület lehetőségeiről. Talán a legjobban úgy lehet ezt elképzelni, mint ami hasonlít a „zsaluzáshoz” mikor öntik a betont. Erre szükség van, hogy körbefogja a tervezési folyamatot, hogy támogassa azt, amíg az még folyékony, de amit később el lehet távolítani, amint a gondolatok kielégítő módon végső formába kerülnek. Fontos megjegyezni, hogy egy új szabad városi terület tervezése vagy egy meglévő átalakítása nem csak bizonyos tételek kiválasztását jelenti a lehetséges minták menüjéből, és aztán azok összeillesztését a területen. A szabad területtervezési folyamat sokkal több, mint a „részek összességének” a kialakítása. Ahogy már volt szóra, szükséges rendszerezni és összeállítani a jövőbeli terület különböző tér- és funkcionális részeit egy működő és tetszetős koncepcióba, meggyőződvén arról, hogy az egymással kompatibilis funkciók egymáshoz közel, míg az egymásnak ellentétesek a lehető legtávolabb kerüljenek egymástól. A 2. fejezetben leírtak szerint a tervezési folyamat egy további része tartalmazni fogja a különböző szabad városi terület funkciók áttekintését, és törekszik ezek közül a lehető legtöbb maximalizálására. Ennek során fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy míg néhány funkciót, úgymint az ökológiai és a környezeti, kisebb mértékben a szociális és a társadalmi funkciókat viszonylag könnyebben meg lehet határozni, ez nincs általában így a strukturális és a szimbolikus funkciók esetén, melyekkel kapcsolatban ugyanezt a legtöbb esetben nem lehet megvalósítani közvetlen módon. Ezt a kérdést röviden érinteni fogjuk az alábbiakban. Ezzel párhuzamosan alapvető, hogy értékeljük és módosítsuk a tervet valamennyi lehetséges felhasználói csoport szükségleteinek szempontjából, különös tekintettel a nőkre és a kisebbségi csoportokra, a „Design Mindenkinek” elvárásaira, és a hely minden felhasználójának biztonság igényére és érzetére. A térbeli minták, a szabad terület funkciók és a jövőbeli felhasználóinak igényeinek a vizsgálata egy iteratív folyamat, amit nem lehet egyszeri alapon elvégezni, az inkább az ellenőrzés, az újratervezés, a módosítás és az újra ellenőrzés állandó folyamata. Az egész tervezési folyamat talán legfontosabb aspektusa ezeknek az összes mérlegeléseknek a varrásnélküli integrációja egyetlen térbeli koncepcióba, aminek mindenek előtt azt kell megcéloznia, hogy jelentőséget fejezzen ki, hogy jelentést hordozzon, és hogy tükrözze a felhasználók értékeit az adott helyről alkotott integrált elképzelés részeként. Ahogy a 2. fejezetben már ki lett emelve, az Európai Táj Egyezmény egyforma hangsúlyt helyez a táj fizikai és érzékelt aspektusaira. Ezért ez az egyik legnagyobb tervezői kihívás, miután a fő funkcionális igények megvalósultak, hogy egyaránt integrálja a hely anyagszerűségét és szellemiségét egy koherens és alapos beszámolóba, aminek képesnek kell lennie arra, hogy megragadja a jelentést az érdekelt érintettek lehető legszélesebb köre számára. Azonban, vagy talán pont azért, mert ez a jó terv legfontosabb jellemzője, a jelentésalkotás az nem valami, amit racionálisan meg lehet határozni és meg lehet - 59 -
tervezni. A jelentés az a felhasználók és a hely közötti párbeszédből emelkedik ki. Amit a tervezőnek meg kell tennie, hogy létrehozza annak a lehetőségét, hogy az a jelentés felbukkanjon, és ennek talán a legjobb módja annak, hogy ez megvalósuljon, hogy megbizonyosodik arról, hogy a hely terve mélyen be van ágyazva annak számos kontextusába.
- 60 -
Köszönetnyilvánítás Ez a tanulmány hat munkadokumentum alapján került összeállításra melyeket alábbi résztvevők készítettek: Regional Environmental Center (Slovakia), Nadace Partnerství (Czech Republic) and Nadácia Ekopolis (Slovakia), LAMORO (Italy), RiSSC (Italy), FH Erfurt (Germany) and TU Wien (Austria). Köszönjük minden projekt partnernek és az UrbSpace projekt STC tagjainak, hogy biztosították a bemeneti adatokat és kifejezték az észrevételeiket az útmutató elkészítéséhez. Ez az útmutató az UrbSpace projekt 3.2.1- 3.2.6 Munkadokumentumai alapján készült. A Munkadokumentumokból készült kivonatok nem kerülnek megjelölésre az alábbi jegyzékekben, mivel ennek a tanulmány elkészítéséhez szükséges alapot azok biztosították, és a tanulmány a hat projekt partner közös eredménye is. Ez az útmutató az UrbSpace projekt része (www.urbanspaces.eu) és az Európai Unió 2007-2013 évre vonatkozó Közép-Európai Programjának részét képezi.
Felhasznált irodalom, Végjegyzetek és Függelék 1. Fejezet 1.Európai Táj Egyezmény http://conventions.coe.int/Treaty/en/Treaties/Html/176.htm 2. A városi környezet tematikus stratégiája http://ec.europa.eu/environment/urban/pdf/com_2005_0718_en.pdf 3. Lipcsei Karta http://www.eu2007.de/en/News/download_docs/Mai/0524AN/075DokumentLeipzigCharta.pdf 4. Aalborg Karta http://ec.europa.eu/environment/urban/pdf/aalborg_cha rter.pdf 2. Fejezet Appleton, J., 1986, A táj élménye, John Wiley and Sons, Chichester Gehl, J., 1986, Élet az épületek között, Danish Architectural Press, Copenhagen Lynch, K., 1960, A város képe, MIT Press, Cambridge, Mass. Orians, G.H., 1986, A táj esztétikájának ökológiai és evolúciós megközelítése, PenningRowsell, E. & D. Lowenthal, ' A táj jelentései és értékei', Allen and Unwin, London Thompson, I.H., 1999, Ökológia, közösség és öröm, E & FN Spon, London Eamus, D.et al., 2004,TURNER REVIEW No. 9 Ökolszisztéma szolgáltatások: egy ökopszichológiai vizsgálat, Ausztrál Botanikai Magazin 53(1) 1-19 Vitruvius: http://www.gutenberg.org/files/20239/20239-h/29239-h.htm Wilson, E.O., 1984, Biofília, Harvard University Press, Cambridge, Mass. - 61 -
Wilson, E.O., 1986, Sehnsucht nach der Savannah) (Longing for the Sacann, Garten + Landschaft, 96, 3: 19-24 4. fejezet Pena, W., 1987, Problémakeresés, AIA Press, Washington CD
5. fejezet Alexander, C., 1979, Az építés időtlen útja, Oxford University Press - USA, Alexander, C., S. Ishikawa, S. & M. Silverstein, 1977, Egy minta nyelv, Oxford University Press, Oxford
VÉGJEGYZETEK _____________________________ 1
www.urbanspaces.eu/index.php?id=objectives-activities.php
2
Appleton, 1975 („Kilátás-Menedék” teória), Orians, 1986 (az akáciafajok esztétikája) és Wilson, 1986 (“Vágyódás a Szavannára “) nemrégiben írtak a tájak ezen aspektusáról 3
A Pena által javasolt programozási megközelítés, például (Pena, 1987), úgy képzeli, hogy minden érintett ugyanolyan szerepet játszik az ötletek vonatkozásában, mindenki részt vesz, és arra bátorítják őket, hogy írja le kártyákra egy nyílt megbeszélések keretében, nem csak az elvárásait és kívánságait, de a gondolatait és koncepcióját arról, hogy azokat, hogyan lehetne megvalósítani. A folyamat hasonlít a “SWOT” elemzéshez, melyben az “erősségek”, “gyengeségek”, “lehetőségek” és “veszélyek” összegyűjtésre kerülnek egy nyitott és módosított “brainstorming” (“ötletroham”) folyamat során. 4
Ezt a tényt Christopher Alexander építész és várostervező ismerte fel, és dolgozta azt ki trilógiájában, ami a “Minta Nyelv (Alexander et al., 1977) című könyvén alapszik. Ezeket a mintákat, amelyeket Alexander ismertetett és jellemzett, a tervezési elemek nyelvének alapszószedeteként lehet értelmezni, melyekre bárki támaszkodhat és alkalmazhat, aki egy projektet kíván megvalósítani. Lehet, hogy más úgy tekint ezekre, mint „nyelvi prototípusokra”. Alexander és a társszerzők alapkomponensként kezelték ezeket, melyeket folyamatosan lehet kombinálni és újraértelmezni, hogy valami újat alkossunk, de ugyanakkor „időtlen” minták is melyek együttesen jelentik a „minta nyelv” kifejezését (Alexander, 1979). Alexander könyveiben leírt minták az épített környezet egész spektrumára utal, a régiótól kezdve, az egyes épületen keresztül, egészen az építési
- 62 -
Függelékek
1. Függelék................................................................................................................... II Politikai kontextus ....................................................................................................... II A szabad városi területek kategóriáinak és fő típusainak és katalógusa...................... II Politikai kontextus – további dokumentumok ............................................................. IV 2. Függelék................................................................................................................... .V Helyszín és program .................................................................................................... .V Példák a jelenleg használt mennyiségi szabványokra.................................................. .V Az élhető városi területek tulajdonságai ...................................................................... III A városi tájékozódás fejlesztése .................................................................................. .IX 3. Függelék................................................................................................................... .X Emberek és partnerek................................................................................................... .X
- 63 -
1. Függelék Irányelvek kontextus A szabad városi területek kategóriáinak és fő típusainak katalógusa Parkok, közkertek és zöldterületek • • • • •
Helyi Szomszédos Kerületi Városi Lineáris
Egyéb zöldterületek • • • • •
Játszóterek Veteményes kertek Temetők Sportpályák Kempingek
Utak és közlekedési útvonalak • • • • • • • •
Városi terek és plázák Sétáló utcák Lakossági utcák Egyéb utak Városi autópálya folyosók Parkolók Kerékpárutak Vasútvonalak és töltések
Szabad lakóövezeti terület és táj • • • • •
Magánkertek véletlenszerű szabad területek az alacsony építésű lakó övezetekben Közösségi szabad területek a többemeletes házakban Gyerekek játszóterei Tetők és erkélyek
Történelmi szabad területek • Valamikori magánparkok és kertek történelmi épületekkel • A közparkok és kertek korai példái, amelyeket felújítottak és védelem alatt állnak megóvási okok miatt • Fontos védett történelmi jelentőséggel bíró látvány tengelyek vagy folyosók - 64 -
Vízfelületek és vízfolyások • • • • •
Folyók Csatornák Tavak Mesterséges tavak Vizes élőhelyek
Épületekkel kapcsolatos külső területek • • • • •
Iskolák és egyéb oktatási intézmények Irodák, üzletparkok és adminisztratív épületek Kórházak és gondozóotthonok Ipartelepek és kereskedelmi épületek Egyéb középületek
Városhatár • • • •
Felhasználatlan mezőgazdasági területek Erdők és erdős területek Szemétlerakó helyek és földmunka területek Terven kívüli szabad területek
- 65 -
A dokumentum / program neve
Európai Táj Egyezmény
Fő téma
ökológiai tényezők
2000
ökológiai tényezők
2007
ökológiai tényezők
1994
Aalborg Karta
Környezeti Akció Terv
ökológiai tényezők
Lipcsei Karta
2002-2012
Agenda 21 közösségi részvétel
Aarhus Egyezmény
közösségi részvétel
Tematikus fókusz
Megjelenés éve
1992
1998
További információ
Kapcsolódó honlapok:
A 27 EU tagállamból http://www.coe. 24, az UrbSpace int/t/dg4/cultureheritage/hentage/landsc projektben résztvevő 8- ape/default_EN.asp ból 6, és 12 további európai ország írta alá Program egy „Európai nagyváros politikához”, mely http ://www, felismeri a városok fontos társadalmi, kulturális és eukn.org/eukn/themes/Urban_Policy/lei gazdasági szerepét, integrált stratégiák és összehangolt pzig-charter_3334.html akciók szükségességét Bemutatja a fenntarthatóságot, mint egy kreatív, helyi http://www.eukn.org/france/themes/Ur egyensúlykeresési folyamatot, a tárgyalás alapelvét, ban_Policy/Urban_environment/Charte mint módszert a problémák megoldására, a városi -d Aalborg_EN_3007.html gazdaság kérdéseit célozza meg, a társadalmi igazságosság, fenntartható földhasználati tervezést, mobilitást, felelősséget a globális felmelegedésért és szennyezésért Négy kiemelt terület: Klímaváltozás, Természet és http biodiverzitás, Környezet és egészség, Természetes ://ec,europa,eu/environment/newprg/in dex. htm erőforrások és hulladék, támogatja a környezetvédelmi előírások beintegrálását a Közösségi politikába és akciókba és biztosítja a fenntartható fejlődés közösségi stratégiájának környezeti alkotóelemeit Elismeri a városi és külvárosi tájakat, mint az emberi környezet részét
A fenntartható fejlődés fogalma: egyensúlyban tartott gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődés; a fenntartható fejlődés tényezői, melyeket figyelembe kell venni, különböző csoportok bevonása a tervezési folyamatba Környezeti jogok elismerése, mint emberi jogok; kötelezettség kinyilvánítása a jövő generációjával szemben, az érintettek bevonása; nyilvános és magán kommunikáció egy demokratikus környezetben
- 66 -
A fő dokumentum összefoglalja a közösségi részvétel folyamatának
http://www.agenda21treffpunkt.de/archiv/ag21d ok/index.htm, http://www.un.org/esa/dsd/ agenda21 http://www.unece.org/env/pp/document s/cep43e.pdf
alapelveit Nemek közti egyenlőség Amszterdami Egyezmény
Saragossa Kiáltvány Bűnmegelőzés a környezeti tervezésén keresztül
Nemek közti egyenlőség
1997
Nemek közti egyenlőség és biztonság
2006
biztonság
2004
A kiáltvány témái: Fiatalok szemben az erőszakkal, Vándorlás, Kisebbségi csoportok, Új konfliktusok, városi tervezés, nyilvános helyek és a biztonság Kiadta az Európai hiánya; megoldási javaslatok városi kríziskezelésre, Fórum a Városi szervezett bűnözés és csempészet, prevenciós Biztonságért eszközök listája Multi-diszciplináris megközelítés a bűnözői viselkedés visszaszorítására a környezeti tervezésen keresztül
http://www.eurotreaties.com/amsterda mtreaty.pdf, http://europa.eu/legislation_summaries/ employment_and_social_policy/equalit y _between_men_and_women/cl 0940_en.htm zaragoza2005.fesu.org/IMG/pdf/manife ste/Manifeste%20de%20Saragosse%20 -%20ANGLAIS
http://www.cpted.net/)
www.cen.eu Szabályozó eszköz a tervezők és építészek számára ENV 14383
Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról
biztonság
2004-től
Nemek közti egyenlőség
2007
Az akadálymentesség Akadálymente európai eszméje sítés Építsünk mindenkinek Akadálymente - Kézikönyv sítés Közös európai Akadálymente indikátorok sítés STATUS Fenntarthatósági eszközök és a városi ökológiai tematikus stratégia tényezők
2003
2005 2003
2005
Beszerezhető a Nemzeti Szabványügyi Szervezeten keresztül
Nemek közti egyenlőség, elérhetőség és diszkrimináció
http://europa.eu/lisbon_treaty/index_en .htm http://www.eca.lu/
Összeegyeztetett európai személet az elérhetőséggel, a névadásával és jelek kihelyezésével kapcsolatban, a speciális igényekkel bíró emberek technikai és hely igényeinek biztosítása Szabad terület, mint élhető hely minden lakos számára
http://www.designforalleurope.org Kibocsátotta az EIDD
Elérhetőségi és méretbeli útmutatást ad a szomszédos zöldterületekkel kapcsolatban Helyileg releváns célok kialakítása a helyi hatóságok számára Európában, a városi fenntartható fejlődéssel kapcsolatos önértékelési folyamat elősegítésére
- 67 -
http://ec.europa.eu/environment/urban/ common_indicators.htm http://www.sustamable-cities.org.uk
célpontjai Fenntartható várostervezés, a közös TISSUE mozgósítása és a megvalósíthatósági Trendek és mutatók a városi környezet kifejlesztése, a hatékony folyamtok felé 2005 ökológiai tematikus tényezők stratégiájának ellenőrzéséhez 2. tábla: Az EU programjai és dokumentumai a Szabad Városi Területekkel kapcsolatban
- 68 -
tényezők tényezők
http://cic.vtt.fi/projects/tissue/Deliverab le4.4_final.pdf
Politikai kontextus – további dokumentumok Az utóbbi években az Európai Unió kibocsátott számos projektet a városi zöld és szabadterületekkel kapcsolatban. A legfontosabbak ezek közül az alábbi listában találhatóak meg a kapcsolódó honlapokkal. BUGS - A városi zöldterületek előnyei http://www.vito.be/bugs (EU 5. keretprogram „A holnap városa”) GREENSCOM – a város és a városi zöldterület növekedés kommunikációja: a tervezési koncepciók és a városi tájak fenntartható fejlődésének politikai eszközeinek értékelése http://www.greenscom.com (EU 5. keretprogram „A holnap városa”) RUROS – A városi övezet és a szabad területek újrafelfedezése http://alpha.cres.gr/ruros (EU 5. keretprogram „A holnap városa”) GREENSPACE – A városi zöldterületek hozzájárulása az életminőséghez http://www.green-space.org (EU 5. keretprogram „A holnap városa”) URGE – A városi zöldterületek fejlesztése a városi és a városi régiók életminőségének javítására http://www.urge-project.ufz.de (EU 5. keretprogram „A holnap városa”) Szomszédos erdők http://www.sl.kvl.dk/euforic/nbw.htm (EU 5. keretprogram „A holnap városa”) SAUL – Fenntartható és elérhető városi táj http: //www .saulproject .net/ (INTERREG) GREENKEYS – VÁROSI ZÖLD TERÜLETEK – kulcs a fenntartható városokért http://www.greenkeys-project.net (INTERREG) - 69 -
Fenntartható Szabad Terület http://www.sos-project.org/ (INTERREG IIIb Észak-Nyugat Európa) C11 Zöld szerkezet és várostervezés http://www.map21ltd.com/COSTC11/ COST akció E12 Városi erdők és fák http://www.sl.kvl.dk/euforic/research.htm COST akció
- 70 -
2. Függelék Helyszín és program Példák a jelenleg használatos mennyiségi szabványokra A Természetes Anglia Elérhető Természetes Zöldterületi Szabvány (ANGSt) biztosít egy sor értékelési paramétert annak érdekében, hogy a helyek elérhetőek legyenek az emberek lakóhelyén és annak közelében. A városban élő emberek esetén a következő szabványokat javasolják: • Legalább 2 hektár nagyságú elérhető természetes terület, nem több mint 300 méterre (5 perces sétára) a lakásoktól • Legalább egy 20 hektáros elérhető terület 2 kilométeren belül az otthontól • Egy 100 hektáros terület 5 kilométeren belül az otthontól • Egy 500 hektáros terület 10 kilométeren belül az otthontól • Törvényileg meghatározott egy hektár / 1000 fő a Helyi Természetvédelmi Területből." 1 Nagy-Britanniában a kormány Tervezési Irányelvek 17. sz. Útmutatója, a Szabad Területek, Sportolási és Rekreációs Felületek Tervezése, nem csak a zöldterületekkel foglalkozik (tekintet nélkül hogy mennyire tágan meghatározott ez a fogalom), hanem a szabad közterületekkel is, melyek megfelelő teret biztosítanak a pihenésre és vizuális és esztétikai szempontból is értékesek. A Nemzeti Játék Tér Egyesület szabványa (NPFA) szerint 2.43 hektár sportterület és játszótér szükséges 1000 lakosra vetítve (6 holdas szabványként ismert). 2008-ban a szabványt felülvizsgálták és most Tervezés Szabadtéri Sport- és Játék szabványnak nevezik, mely mennyiségileg meghatározza hogy 1,6 hektár rekreációs zöldterület és 0,8 hektár játszótér szükséges a gyerekek számára 1000 lakosonként. Számos brit önkormányzati testület átvette az úgynevezett komfortos szabad területek szabványát, mely szerint 0,5-0,8 hektár szükséges 1000 lakosként, melyet az új konstrukciók esetében alkalmazhatók. 2 A biodiverzitás megőrzése szempontjából egy ismert mutató a városi lakosok életminőségére, mely 1 hektár természetes komponenst igényel 1000 lakosként. A chicagói VárosTér tervezési kezdeményezés célja az, hogy 2010-re felemeljék 2 hektárra az 1000 lakosra jutó szabad terület arányát. 3 http://www.naturalengland.org.uk/ourwork/enjoying/places/greenspace/greenspacestandards.aspx 2RETHINKING OPEN SPACE OPEN SPACE PROVISION AND MANAGEMENT: AWAY FORWARD, Kit Campbell Associates, Edinburgh, The Scottish Executive Central Research Unit 2001 Public space lessons, Adapting public space to climate change , Cabe,p.3, www.cabe.org.uk
- 71 -
Egyéb szemléletek szerint szükséges figyelembe venni nemcsak a zöldterületek méretét, hanem a városon belüli eloszlását is, ami azt jelenti, hogy meg kell határozni a szabad területek elérhetőségét a város legtávolabbi helyétől (zónájától), vagy a vonzáskörzet módszert kell alkalmazni. Számos európai irányelv szempontjából, a zöld területek és nyilvános helyek, azok eloszlása és elérhetősége magába foglalja a fenntartható városi fejlődés mutatóit (mint például az Európai Közös Indikátorokat, STATUS4, ISSUE 5). A fenntartható városi fejlődés mutatóinak sorozatainak keretében a szabad területek elérhetősége ellenőrizve van az alábbiak szerint: A szabad területeket az alábbiak szerint definiálhatjuk: • Közparkok, kertek vagy olyan szabad területek, melyek a gyalogosok, kerékpárosok számára készültek, temetők (ha a helyi önkormányzat egyet ért a rekreációs, természeti, történelmi funkcióival vagy kulturális értékeivel); • Szabad sportterületek melyek ingyenesen elérhetőek a közösség számára; • Magánterületek (magánparkok), melyek ingyenesen elérhetőek a közösség számára; Az elérhetőséget úgy határozhatjuk meg, hogy a lakóhely 300 méteres távolságra helyezkedik el a nyilvános helytől. Nagy-Britannia egy hasonló szemléletet alkalmaz, ahol a szabad területek elérhetőségét távolságban vagy gyalogosan megtett időben fejezi ki a zöldterületekhez vagy rekreációs területekhez. A tipikus mutatók: • • • • • •
Játszóterek kisgyerekek számára, elérhetőség 90 méteren belül Játszóterek 10-13 éves gyerekek számára, elérhetőség 300 méteren belül Játéktér 14-18 éves gyerekek számára, elérhetőség 1000 méteren belül Sportterületek, elérhetőség 1000 méteren belül Parkok, elérhetőség 400 méteren belül Komfortos szabad területek, elérhetőség 400 méteren belül
A zöldterületek elérhetőségét széles körben alkalmazzák a meghatározott kategóriájú zöldterületekre elhelyezkedésük fontossága szerint: • Regionális fontosságú parkok és közterületek: elérhetőség 8 kilométeren belül (a Londoni Tervezési Tanácsadó Bizottság (LPAC) szerint, 1992) • Városi fontosságú parkok: elérhetőség 3,2 kilométeren belül (a Londoni Tervezési Tanácsadó Bizottság (LPAC) szerint, 1992) Sustainability Tools and Targets for the Urban Thematic Strategy
Trends and indicators to monitor the Urban Environment Thematic Strategy
- 72 -
• Kerületi fontosságú parkok: elérhetőség 1,2 kilométeren belül (LDPETA, 1992) vagy 2,5 kilométeren belül (Dundee Városi Tanács, 1999 és Glasgow Városi Tanács, 1997)Példák egyéb szabványokra lehetnek a Természetes Anglia Elérhető Természetes Zöldterületi Szabványok: • Egy embernek sem kellene több, mint 300 méternél távolabb élnie egy legalább 2 hektár nagyságú természetes zöldterülettől • Legalább 1 hektár nagyságú Természetvédelmi Területet kellene biztosítani 1000 lakos számára. • Legalább egy 2 kilométeres távolságon belül otthonaiktól elérhető 20 hektáros zöldterületet kellene biztosítani a lakosok számára. • Egy 5 kilométeren belül elérhető 100 hektáros zöldterületet • Egy 10 kilométeren belül elérhető 500 hektáros zöldterületet A Grazban (Ausztria) „Szabad területek szabványai a beépített területeken” (Freiraumplanerische standards fur die Baulandgestaltung)" 6 szerint számos szabványt alkalmaznak a területek funkcionalitásának figyelembe vételével-. A impermeábilis index7 különösen fontos a csapadékvíz kezelése szempontjából az urbanizálódott területen. A felszín típusa szerint százalékban kifejezhető az alábbiak szerint: Nem impermeábilis (0%) •
Fű, fűszőnyeg, és egyéb növényzettel borított terület
Félig impermeábilis (50%) • • •
Nem összefüggő útburkolat Fűbeton Lukacsos burkolat sóderágyban
Közepesen impermeábilis (67%) •
Burkolás homokágyban
100%-osan impermeábilis: • aszfalt • burkolat betonágyban • beépített terület
Freiraumplanische standards fur die Baulandgestaltung", Graz Die Versiegelung
- 73 -
Az átlag vízáteresztő képességet úgy kapjuk meg, mint a vízáteresztő képesség összegét az adott terület felszíntípusához viszonyítva. E mentén haladva a végső kalkuláció magába foglalja a zöldtetős területeket (ha növényzettel borított tetők találhatóak az adott területen) ahol a zöldtető területét a terület teljes területéhez mérten az alábbiak szerint kalkulálhatjuk ki: • A talajréteg vastagsága 8-15 cm – 60%-osan impermeábilis a kalkulált érték • A talajréteg vastagsága 15-30 cm – 45%-osan impermeábilis a kalkulált érték • A talajréteg vastagsága 30-50 cm – 20%-osan impermeábilis a kalkulált érték Az úgynevezett „zöldterületi tényezőt” Malmö új kerületében Vastra Hamnen építése során alkalmazták. A „zöldterületi tényező” biztosítja, hogy minden egyes területen legyen minimális méretű zöldterület és egy 0-tól 1-ig terjedő skálán legalább 0,5 értéket érjen el a „zöldterületi tényező”, a felszíntípusok (áthatolhatatlan 0,0, a fás terület 0,4 és a zöldtető 0,8) szerint az alábbiak lehetségesek: A terület típusa • Növényzet: az a terület, hol a növények gyökerei közvetlen kapcsolatban vannak a mélyebb talajrétegekkel, és a víz szabadon tud szivárogni a talajvíz szintig. (1) • Növényzet: az a terület, ahol a növények gyökerei nincsenek közvetlen kapcsolatban a mélyebb talajrétegekkel, mint például a mélygarázs teteje. A talaj mélysége kevesebb, mint 800mm (0,6). • Növényzet: az a terület, ahol a növények gyökerei nincsenek közvetlen kapcsolatban a mélyebb talajrétegekkel, mint például a mélygarázs teteje. A talaj mélysége több, mint 800mm (0,8). • Zöldtetök, barna tetők, ökotetők: a növényekkel borított valós területre kalkulált, nem a tető területére, mint a talajfelszín esetén (0,8) • Szabad vízek a tavakban, árkokban és így tovább: a területnek legalább 6 hónapig/ évig víz alatt kell állnia (1,0) • Nem permeábilis területek, beleértve a területen épített házakat • Kővel burkolt nem összefüggő területeket, ahol a víz be tud szivárogni (0,2) • Félig-permeábilis területek: homok, kavics, stb. (0,4) - 74 -
• Zöld falak: futónövények támogatással vagy anélkül. A fal egy olyan területe, amit várhatóan 5 éven belül növényzet borítja be. Maximum kalkulált magassága: 10 méter (0,7). • A fák törzsének kerülete több mint 35 cm: kalkulált maximum terület minden egyes fa esetén 25m2 (0,4) • Bokrok, melyek magasabbak, mint 3 m: minden egyes bokornak 5m2 terület szükséges (0.2). 8 Hasonló szemléletet választottak Berlinben is – sikeres és átfogó program a területen, melyet Biotóp Területi Tényezőnek neveznek (BAF). A BAF tényezők értékei a felszínek típusai alapján a következők lehetnek: Felülettípus Beépített felszín Részlegesen beépített felszín 50%-ban beépített felszín Növényzettel borított felszín, mely nincs kapcsolatban a mélyebb földréteggel (a földréteg vastagsága kevesebb, mint 80 cm) Növényzettel borított felszín, mely nincs kapcsolatban a mélyebb földréteggel (a földréteg vastagsága több, mint 80 cm) Növényzettel borított felszín, mely közvetlen kapcsolatban van a mélyebb földréteggel Polderek felszíne az esővíz elszivárgására Zöldfal Zöldtető
Tényező értéke 0,0 0,3 0,5 0,5
0,7 1,0 0,2 0,5 0,7
Az érték számításának módja a következő képlet szerint történik:
BAF =
(a felület típus….m2 • tényező x érték) + (a felület típus….m2 • tényező x érték) +… ---------------------------------------------------------------------------------------a földterület teljes területe….m2
a BAF érték 0,6 – tól (lakó területek) 0,3 –ig (ipari területek) változik9Az élhető városi területek tulajdonságai http://www.i-sustain.com/index.php?option=com_docman&task=cat_view&gid = 100&Itemid = 152 9
http://www.stadtentwicklung.berlin.de/umwelt/landschaftsplanung/handbuch/de/biotopflaechenfaktor/index.sht ml
- 75 -
Vitruvius a római Augustus császár építésze volt, aki először a „Tíz könyv az építészetről” című könyvében írt arról a három fő funkcióról, melyeket egy jó épületnek be kell töltenie. Ő úgy írta le ezeket a funkciókat, mint Firmitas (stabilitás vagy erő), Utilitas (funkcionalitás) és Venustas (szépség). Ez a három funkció ugyan nem alkalmazható közvetlenül a szabad területekre, de elsősorban táj építészeti összefüggésben felhasználásra kerültek. Thompson (1999) újraértelmezte Vitruvius gondolatait és meghatározott három tulajdonságot, melyek könyvének a címét is adták: „ökológia, közösség és gyönyörűség.” Ő úgy tekinti ezeket, mint három értékrendszer, melyek vezérlik a tájépítészetet, de funkciók szerint is értelmezhetőek, mely esetben a következőképpen történik a felosztásuk: • Környezetei és ökológiai funkciók (=Firmitas) • Szociális és társadalmi funkciók (=Utilitas) • Szerkezeti és esztétikai funkciók (=Venustas) A stabilitást, mint a szerkezeti erősséget, nem lehet logikusan alkalmazni a szabad területek kontextusában, de ez viszonylag könnyedén helyettesíthető egy egyenértékű ökológiai és környezeti stabilitás szemléletével. Összehasonlítván, egy szabad terület használhatósága, vagyis az alkalmassága az adott célra az emberi felhasználók szempontjából, többé, kevésbé közvetlen módon meghatározható az építészeti kontextusból, míg fontos megjegyezni azt, hogy a szabad területek konkrét funkcióit általában nehezebb meghatározni, mint az épületekét, melyek esetén szükség van bizonyos szobákra meghatározott méretben és meghatározott célokra, és az emberek száma is ismert, akik használni fogják azokat. A szabad területek nemcsak az ég felé szabadok, hanem általában nyitottak különböző felhasználási lehetőségre is. Végül, a legnehezebb szabad terület funkció funkcionális szempontból vizsgálva az esztétikai dimenzió. Azonban az a helyes, ha az esztétikailag kellemest is a tudatosan tervezett szabad területek fő funkcióinak egyikeként kezeljük, azonban „venustas” a szabad területek esetében több, mint felszíni esztétika. A szabad területek funkciójának három csoportját másik módon is szemlélhetjük, méghozzá a szerepüket az emberekkel kapcsolatban. Tágabb értelemben a környezetei és ökológiai funkciók lejátszódhatnak emberek nélkül is, és valóban sokan amellett érvelnek, hogy az emberek még meg is gátolhatják ezeknek a funkcióknak a betöltését. Ez teljesen ellentétes a szociális és társadalmi funkciókkal, hiszen ezeknek a központi kérdése a területek emberek általi használata. Az emberek szintén központi szereppel bírnak a funkciók harmadik csoportjában, de a szerkezeti és esztétikus funkciók főként azzal foglalkoznak, hogy hogyan érzékelik az emberek a területeket, és az érzékelés nem feltétlenül van kapcsolatban a közvetlen használattal: egy hely bírhat nagyon fontos szimbolikus funkcióval az egyének és csoportok számára anélkül, hogy fizikailag elmennének oda.
- 76 -
Vitruvius épületekre kidolgozott három fő funkciója vagy az Ian Thompson által kidolgozott három értékrendszer a tervezett tájakra az elképzelések rendszerezésének különböző módjait képviselik, de ahogy fentebb utaltunk rá, a funkcionális megközelítés előnye a szabad városi területek minőségének meghatározásában ezek működésének potenciáljához kapcsolódik, ami segítségül szolgál új városi területek tervezéséhez és a meglévők értékeléséhez és jobbá tételéhez. Azonban ahhoz, hogy ezt megtegyük szükséges, hogy a három címet, melyeket úgy is lehet értelmezni, mint „hely, program és érzékelés”, továbbbontsuk valamilyen részletesebb funkciókká, melyek több útmutatót tudnak adni, hogy hogyan lehet ezeket a funkciókat megvalósítani a gyakorlatban az adott helyek megtervezése által. A városi tájékozódás fejlesztése A városi környezet Lynch által azonosított öt szerkezeti komponense (tereptárgyak, csomópontok, gyalogutak, szegélyek és körzetek) egyrészt skálázhatóak, vagyis a tér hierarchiában különböző szinteken alkalmazhatóak, területi, körzeti, városszerte, másrészt a szabad területek tervezésében és kialakításában is felhasználhatóak. Nagyobb szinten, a különbözőféle egyedi szabad területek szintén a Lynch-féle szerkezeti komponensek különböző példáit reprezentálják. Az egyes terület szintjén, azonban Lynch kifejezés gyűjteményének elemeit, mint tervezési elemeket is felfoghatjuk, melyeket fel lehet használni egy meghatározott park vagy tér tervének megfogalmazásához, és a megfelelő módon történő felhasználásuk biztosítja, hogy a konstrukció olvasható, és könnyen navigálható a használó számára, illetve kiismeri magát benne. A vizuális észlelés alapelvei bemutatnak egy sor szabályt, melyek arra tesznek kísérletet, hogy elmagyarázzák, hogy hogyan érzékeljük a világot körülöttünk, mint koherens tárgyakat és formákat, és nem csak látszólag egymástól független pontok, vonalak és területek sorozataként. A vizuális észlelés szabályait eredetileg egy pszichológus csoport fogalmazta meg és fejlesztette ki az 1920-as és 1930-as években először Németországban, és aztán száműzetésben, Amerikában. Míg eredetileg a szabályok azt magyarázták el, hogy hogyan érzékeljük a kétdimenziós vizuális mezőket, ezek nyilvánvalóan alkalmasak annak bemutatására is, hogy hogyan olvassuk, és hogyan tudjuk megérteni a háromdimenziós városi területeket. Az első elv az „forma-háttér” kapcsolatokra utal. Eszerint egy szín vagy szövet foltot egy mási szín vagy szövet közepén „tárgyként” érzékelünk, vagyis nagyobb jelentőséggel bír, mint a háttér körülötte, és úgy érezzük, hogy az kitűnik abból. Az egyszerű forma és annak a hátterére vonatkozó elvből továbbiak következnek. Az első ezek közül egy adott területen egy sor hasonló forma egymásmellé helyezésére utal. Egyformán elhelyezett egyedülálló formák sorozata látható, de ha néhány egymáshoz közelebb áll a többihez viszonyítva, azokat automatikusan egymáshoz tartozónak érzékeljük a csoporton belül, még akkor is ha nincsenek közeli egymáshoz.
- 77 -
Ebből következik, ha egy sor különböző elemet szétszórva elhelyezünk a látótérben, a szem automatikusan kiválasztja, és egy csoportba rendszerezi azokat, melyek hasonlóak egymáshoz. Ezt a hatást tovább lehet erősíteni azáltal, ha a hasonló tárgyakat egymás melle vannak helyezve. A szem automatikusan kiegészíti a formákat melyek nyitottak, vagy csak részben tagoltak, ha ez egy olyan alakzatot eredményez, melyet könnyebb érzékelni. Az egyértelműen meghatározott alakzatokat melyek a koherencia érzetét keltik szintén integrált egészként érzékeljük, még akkor is, ha a komponensek melyekből össze lettek állítva különfélék. Az ilyen alakzatokat viszonylag könnyebben fel lehet fedezni a komplex hátterekkel szemben, mivel fontosságúkat azonnal nagyobb mértékűnek azonosítják.
- 78 -
3. Függelék Emberek és Partnerek A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető emberi jog, az Európai Unió országainak közös értéke, egyszersmind a növekedésre, foglalkoztatásra és a társadalmi kohézióra vonatkozó uniós célok elérésének nélkülözhetetlen feltétele. Az Európai Bizottság a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemtervében (2006/2010) kiemelte a nők és a férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének szükségességét. Különös tekintettel, a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy a társadalmi integrációra és szociális védelemre vonatkozó nyílt koordinációs módszer keretében ellenőrizni és erősíteni fogja a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítését, többek között azáltal, hogy a nemek közötti egyenlőségről szóló útmutatókat készít az e folyamatokban részt vevő szereplők számára. Az Európai Fórum a Városi Biztonságért (November, 2006) elfogadta a Saragossa Manifesztumot a Városi Biztonságról és Demokráciáról. Ez azért lényeges dokumentum, mert egy másik szempontból közelíti meg a nők elvárásait: a modern városformák alapjának részévé kell válnia a nők részvételével foglalkozó jogi kérdéseknek. A nemek társadalmi egyenlőségének főirányként való érvényesítésének megvalósítását a városi tervezésben helyi és regionális szinten számos jogi forrás szabályozza. Nemek Közötti Európai Stratégia egy olyan irányelv mely a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósítására vonatkozik a fenntartható tervezési folyamatokban. A politikai döntési folyamatokat át kell szervezni, tovább kell fejleszteni, és értékelni kell azokat, hogy biztosítva legyen ezáltal, hogy azok a szereplők, akik részt vesznek a döntéshozatalban a nemek esélyegyenlőségét figyelembe vevő szemléletmódot fognak alkalmazni minden politikai döntésben és intézkedésben minden szinten és minden szakaszban. (Európa Tanács 1998) A nemek társadalmi egyenlőségének főirányként való érvényesítését, mint a hivatalos, európai nemek esélyegyenlőségi politikáját az Amszterdami Szerződésben jóváhagyták, ami 1997-ben érvénybe lépett.10 10
http://www.gutenberg.org/files/20239/20239-h/29239-h.htm
- 79 -
