Kiadja: Horváth Golyó Kereskedelmi Tanácsadó Bt.
É
E KL
T
Mi ÚJSÁG M
FÜ G G ET L E N P O LI T I K A M E N T ES H Í R KÖZ L ÉS
Közhitelesnek tekinthető-e a közjegyzők tevékenysége a devizahitelezésben? Tanulmány, mint vitairat, az Acta Humana folyóirat és a Közszolgálati Egyetem felkérésére, a 2015 előtt kínált, deviza alapú, devizában nyilvántartott kölcsönök jogi megítélése, folyósításuk társadalmi, gazdasági következményeivel összefüggésben Dr. Varga István Károly devizahiteles szakjogász
Horváth Rudolf Antal szakreferens
A kölcsönök jogi megítélése álláspontunk szerint egy fogadás a deviza jövőbeli árfolyamára. Amikor a bankok, azt az állítólagos kölcsönadott idegen devizát, szintén csak állítólag megvásárolták, majd annak ellenértékét forintban adták át a kölcsönt felvevőknek, a vitatottan létező, vagy nem létező idegen deviza további használati joga mindenképpen a banké maradt. A kölcsönfelvevők forintot használtak fel, és a devizával a továbbiakban is a bankok rendelkeztek, az adósok nem. A kölcsönadás alapvető feltétele a rendelkezésre bocsátás, ami így az idegen deviza esetében nem történt meg. Ellenben, a Bankok a törlesztő részletek megfizetésére, az át nem adott idegen deviza árfolyamából kiszámított forint ellenértéket fordíttatták az ügyfeleikkel, mintha valóban átadták volna az idegen devizát, mint kölcsönt. Ezen tények figyelembevételével megállapítható, hogy valójában, forint kölcsönadása mellett, egy bujtatott fogadást kötöttek a bankok ügyfeleikkel az idegen deviza árfolyamváltozására és ehhez nem is kellett rendelkezniük azzal a devizával,
2017 október 1. Első szám
L EL
I N GY E N ES
ami a kölcsön, illetve a fogadás tárgya. Ha, egy lóversenyen egy ló nyerési esélyeire kötök fogadást, akkor a fogadás tárgya az a ló lesz, aminek tulajdonjogával nem kell rendelkeznem ahhoz, hogy későbbi eredményének értéke, befolyásolja a további anyagi helyzetem alakulását. Amennyiben, egy barátom szeretne tőlem pénzt kölcsönkérni, és én azt az ajánlatot teszem neki, hogy ugyan adok kölcsönt, de közben fogadjunk arra is, hogy nyer-e az a ló vagy nem, és ha nyer kevesebbet kell visszaadnia, de ha nem, akkor sokkal többet, így még a velem történő fogadás pénzügyi alapját is én biztosítottam. Mindezek figyelembevételével, hiába lenne erről a fogadásról érvényes szerződésem, az a bíróság segítségével, törvényesen már nem behajtható követelésé vált. Egyes kockázatfeltáró nyilatkozatokban, – például ERSTE bankéban -, ez fehéren feketén le is van írva, azzal a kicsi megtévesztéssel, hogy ott még azt írják, hogy a kölcsön törlesztésére fordított idegen deviza beszerzése fogja majd befolyásolni a törlesztés és a tartozás mértékét. Csakhogy devizát nem szereztek be, hiszen az ügyfelek erről semmilyen bizonylatot nem kaptak, sem a folyósításkor, sem a törlesztéskor. Vagyis, mivel a fenti lóversenyes példához képest ez nem egy nyílt, hanem egy álcázott fogadás volt, meg kellett téveszteni a fogadásban résztvevő másik felet, hogy belemenjen egy olyan üzletbe, amelyről akkor még nem tudja, hogy az tulajdonképpen egy fogadás lesz. Tehát, eredetileg deviza adásvételt kellett ígérni, és az mögé bujtani a fogadás esélyelemeit, hogy a valós üzleti szándék rejtve maradhasson. Innentől kezdve, banküzemtanilag és pénzügyileg is teljesen megbukott a mutatvány, mert a számításban használt deviza valós fizetőeszköz megfelelője az forint, idegen deviza bizonylatozhatóan nem került az ügyfél és a bank közötti jogügy-letbe. A kölcsön, mint forint pénznemben került átadásra, számolva és törlesztve is. Az idegen deviza csak a számítások alapja, ami meghatározza a forinttartozást, és e tények ismeretében eljutunk a devizakölcsön helyett, az idegen deviza árfolyamára történt fogadáshoz, melyhez a bank forintban biztosított hitelt. Így, az idegen deviza árfolyamváltozásaira, az ügy-
Mi ÚJSÁG
ME
felek megtévesztésével megszervezett fogadás és a fogadáshoz adott kölcsön komplex definíciója is megállapítható. Érdekes és kiemelendő, hogy e kölcsönzési forma fogadásnak minősíthető értelmezésére a Budapesti Értéktőzsde elnöke Végh Richárd, már a devizahitelezések kezdetén, 2004 ben eljutott és a BÉT októberi jelentésében erről említést is tesz. -Idézet a BÉT anyag 5. oldal lapalja és 6. oldal elejéről : „Amikor az ember bemegy a bankba és választ az ott található hitelkonstrukciók közül, implicit fogadást köt arra vonatkozóan, hogy a következő 10-15 évben hogyan alakulnak majd a kamatlábak és az árfolyamok egymáshoz képest, vagy finomabban fogalmazva, választásával bonyolult makrogazdasági összefüggésekre vonatkozóan fejezi ki várakozásait. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a választást leginkább a havi törlesztő részlet nagysága befolyásolja. Mit lehet tenni abban az esetben, ha az idő előre haladásával, a hitel felvevőjének megváltoznak a várakozásai a jövőbeni makrogazdasági mutatók alakulásával kapcsolatban és ezért az eredeti ”fogadásából” ki akar szállni, vagy meg akarja azt változtatni? A bankok lehetővé teszik ezen hitelek forintosítását, ami természetesen költségekkel jár. Vagy használhatjuk a Tőzsdén kereskedhető származtatott termékeket. Ezeknek a termékeknek az ára más, úgynevezett alaptermékek áralakulásától függ, mint például devizák árfolyama, vagy a kamatszintek. Elérhető, hogy ellentétes, úgynevezett fedezeti pozíció nyitásával a hiteladós összesített érzékenysége az árfolyam vagy kamatláb változására kisebb, akár nulla legyen, azaz ettől kezdve nem befolyásolja a tényleges anyagi helyzetét az euró, a japán jen vagy svájci frank árfolyama, illetve kamatláb változása. Bizony, már 2004–ben a forintosítás lehetőségét említi a BÉT elnöke. De nem ő volt az egyetlen pénzügyi szakember, aki ebben a kölcsönzési formában, a fogadás tényét felismerte. Az MNB volt elnöke és Magyarország volt pénzügyminisztere - Járai Zsigmond -, AIB-DEV-4/2011. AIB-DEV-4/2010-2014 - számú, az Országgyűlés vizsgáló albizottságának 2011. november 3-án, csütörtökön 8 óra 3 perckor az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott ülésén a következő jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatot tette: -jegyzőkönyv 7. oldal közepe : „Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben.
2
L
K LÉ
LE
T
Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat.” A jegyzőkönyv tanúsága szerint, a későbbiekben szintén nyilatkozó Simor András - ugyancsak az MNB volt elnöke nem jelezte, hogy bármiben is vitatná a fentiekben idézetteket, illetve nem értene egyet az előtte szólóval. Járai Zsigmond nyilatkozatával megfogta a történtek lényegét, mert azt mondta, hogy az ügyfél egy hitelszerződést és egy fogadást is köt egyszerre. Vagyis a bank biztosítja a hitelt az általa kitalált és szervezett fogadáshoz. “aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz.” Ha a bankok azt állítanák, hogy mindez nem lenne igaz, azt nagyon egyszerűen az eredeti szerződésnek megfelelően az ügyfélig levezetett bizonylatokkal tudnák igazolni. Egy fogadásnak nincsenek pénzügyi bizonylatai, hiszen a fogadás mögött valós pénzügyi történés nincs. Egy fogadást csak nyilvántartani lehet. Az árfolyamban történő fogadást az ahhoz biztosított kölcsön vonatkozásában pedig csak átszámítani lehet, mert váltás és konvertálás nem volt, hiszen az akkor már valós és bizonylatolt pénzügyi történés lenne. A fogadás tényét a Kúria a következetesen használt átszámítás és devizának megfelelő szóhasználataival teszi még nyilvánvalóbbá. A Kúria, a 6/2013. PJE határozat indokolásának III/2. a) pontjában a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződéseket értelmezve úgy foglalt állást, hogy deviza alapú kölcsönszerződéseknél két tipikus módja van a kölcsönösszeg meghatározásának. Az egyik szokásos meghatározási mód az, hogy a felek a szerződésben a kölcsönt devizában határozzák meg, és a szerződés egyéb rendelkezései nem hagynak kétséget afelől, hogy a devizát a szerződésben meghatározott
Mi ÚJSÁG
ME
időpontban, a szerződésben meghatározott devizaárfolyamon kell átszámítani forintra. Ezt a forintösszeget folyósítja a pénzügyi intézmény. Az adósnak pedig a kölcsönadott devizának megfelelő, a szerződésben meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintösszeget és annak járulékait kell visszafizetnie az egyes törlesztési időpontokban. Ehhez nincs mit hozzáfűzni, egyértelműen megfogalmazza a fogadást. Az eredeti okiratok és szerződések, nem az átszámítás, hanem a váltás és konvertálás szóhasználataival íródtak alá. A másik szokásos meghatározási mód az, hogy a kölcsönt forintban határozzák meg, de a szerződés egyéb rendelkezéseiből következően egyértelmű, hogy a kölcsön devizában kerül megállapításra, nyilvántartásra és elszámolásra a szerződésben meghatározott időpontban, az ott meghatározott devizaárfolyam figyelembe vételével, és ezt az összeget, valamint annak járulékait kell az adósnak forintban visszafizetnie a mindenkor (az egyes törlesztő részletek esedékességekor) irányadó devizaárfolyamon számítva. Tehát váltásról, konvertálásról, és deviza rendelkezésre bocsátásáról már nincs is szó. A fogadásból származó tartozást szokták számolni, számítani, majd nyilvántartani.
L
K LÉ
LE
T
A pénzkölcsönt is nyilvántartják, de a nyilvántartást bizonylatok alapján kell vezetni, a számviteli törvényben előírtak szerint. Kiemelnénk, hogy az eredeti okiratokban és szerződésekben, szó nem volt deviza alapú kölcsönzésről. A szerződések deviza elszámolású, devizában nyilvántartott kölcsönökről szólnak, melynek csak a folyósítási pénzneme forint, a deviza váltása, konvertálása és rendelkezésre bocsátása mellett, melyek mind bizonylatköteles banki műveletek. Deviza alapú kölcsön, mint fogalom jogilag meghatározva a szerződéskötések idején nem is létezett. Azt később magyarázták bele a jogügyletbe. Véleményünk szerint ez a későbbi jogértelmezés azzal, hogy nem kell deviza ehhez a kölcsönzési formához, melyet deviza alapú kölcsönnek neveztek el, és egy idegen deviza árfolyama befolyásolja a forintban átadott és fennálló tartozást, eleve a devizaárfolyamára történő fogadásnak minősül, és ezért a válaszunk az, hogy semmilyen törvényes jogalapja nem volt, és most sincs az így értelmezett deviza alapú forintkölcsönnek. E gondolatmenetből kiindulva, lehetne akár aranyalapú is minden forint kölcsön, még sem az arany ára a mérvadó az elszámoláskor, és nem állíthatjuk,
3
Mi ÚJSÁG
ME
hogy mivel az arany forint megfelelőjét adtuk kölcsön forintban, ezért az elszámolás alapja az arany aktuális ára. Az a kölcsön, ami átadásra kerül, és nem annak az alapja, ami ha esetleg volt is, a bankban maradt, és azt a bank használta tovább. Közjegyzők kiemelkedő felelőssége a történtekben: A közjegyzők az egyetlen jogi személyek a jogügyletekben, akiknek elméletileg függetlennek kellett volna lenni az eljárásban. Bizonyítani tudjuk, hogy a bankok, – például OTP-, a közjegyzői kamarával közösen készítették el azokat az egyoldalú vagy kétoldalú okirattervezeteket, melyeket az adósokkal aláírattak. Mivel a közjegyzők, kamarájukon keresztül előre összedolgoztak a bankokkal, a tevékenységük nem tekinthető függetlennek. Különösen, hogy a későbbi jogértelmezésben, egy akkor még nem létező kölcsönzési, hitelezési formációra dolgoztak ki kötelezettségvállalást, okirat tervezetet, ami ez által jogilag teljesen abszurd. Az ügyfél egy idegen deviza kölcsönre szerződik és idegen deviza kölcsön kerül okiratba, földhivatali jelzálogbejegyzésre, majd évekkel később olyan jogértelmezést kap az okirat, és a pénzügyi történés, hogy nem is kell deviza a devizakölcsönzéshez ??? Vagy a közjegyzők is úgy értelmezték, hogy lesz idegen devi-
4
L
K LÉ
LE
T
zamozgás a jogügyletben? Az egyoldalú kötelezettségvállalás egy jognyilatkozat és egy tartozás elismerése egyben. Ellenben lényeges, hogy tartozást közjegyző előtt, előre elismerni nem lehet, mert a közjegyző csak tényeket rögzíthet okiratban, és akkor az adósok tartozása, még nem volt tény. Az egyoldalú, illetve kétoldalú kötelezettségvállalások, ezért nem mások, mint a felek egymásnak tett ígérvényei a később bekövetkező jogügylet teljesítésére. Az okiratok elkészülése a hitelek folyósítási feltétele volt és ez tartalmukból egyértelműen ki is olvasható, tehát előre tett jognyilatkozatokról beszélünk. Ebben az esetben, egy másik okiratnak és/vagy bizonylatnak kellene igazolni, hogy a folyósítási feltételként készült okirat tartalmában vállalt kötelezettség, annak megfelelően érvénybe is lépett. Továbbá, mivel a leendő tartozás összege, jogcíme, előre el van ismerve okirati formában, az a továbbiakban nem változhat meg, és nem magyarázható, hogy azt a kötelezettnek hogyan kellett volna értelmezni. Hiszen, a közjegyzőnek arról, hogy az okirat tartalmát a felek megértették, az aláíráskor kell meggyőződnie. Az okiratot a magyar nyelv szabályai szerint és szó szerint kell érteni, az a későbbiekben nem átértelmezhető. Különösen nem egy olyan hitelezési formációra (deviza alapú hitel), ami az okirat keletkezésekor, még nem is létezett.
Mi ÚJSÁG
ME
Ennek figyelembevételével, az okiratoknak joghatás kiváltására alkalmatlannak kellene lennie. A bankok célja ezekkel az okiratokkal a későbbi bizonyítási teher megfordítása volt, mert ha a tartozást előre elismertetik, akkor a kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy a tartozás nem, vagy nem abban az összegben áll fenn, esetleg bírósági úton nem behajtható. Vagyis, a Bankok a közjegyzőkkel összedolgozva előre felkészültek a védekezésre. Az okiratok jelentős része a bank szlogenjéből átvett kötelezettségvállalás szóhasználattal él elnevezésében. Ezzel az a probléma, hogy ilyen fogalommeghatározás, jogszabályhely nincs a magyar polgári törvénykönyvben! Se a régi „a polgári törvénykönyvről szóló 1959 évi IV. törvénykönyv”ben, se az új jelenleg hatályos „a polgári törvénykönyvről szóló 2013 évi V. törvénykönyv”-ben! Bár egy adott szerződést tekintve, mindig a megkötésekor hatályos jogszabályi hátteret alapul véve kell vizsgálni, hiszen a visszaható hatályú jogalkalmazás jogbizonytalanságot okozna. Visszatérve a fentiekben foglaltakra: Van tartozás elismerés, jognyilatkozat, akaratnyilvánítás, szerződés, esetleg annak okiratba foglalása stb, de kötelezettségvállalás nincs. A közjegyzői okiratnak egyértelműnek kell lennie, és ezzel a címhasználati elnevezéssel bizony nem minden okirat jogiránya egyértelmű, mert az említett lehetőségek közül azt magyaráznak bele, ami éppen szükséges. Tehát, az ilyen elnevezésű okirat, joghatás kiváltására alkalmatlan, mert jogilag nem határozza meg pontosan, hogy mire és milyen céllal készült. Vagy nem is szükséges meghatározni, mert eleve csak ígérvény? Ha valaminek a jogi alapja rossz, annak a későbbi jogértelmezése is hibás lesz, vagy félreértelmezett. A bankok előre elkészült forgatókönyv szerint haladtak, hiszen volt tapasztalatuk. Lásd u.n. WESTPAC ügy. A 1980-as években, ausztrál kisvállalkozók és farmerek ezreit tették tönkre azzal, hogy (valódi) CHF hitelt árultak nekik átlag 5 éves futamidőre. Ezen időszak alatt a CHF kétszeresére emelkedett az ausztrál dollárhoz képest. Nos, ha ezzel az egyetlen ténnyel, hogy 5 éven belül a CHF a duplájára emelked-het a HUF-hoz képest, szembesítik az ügyfelet, és kiszámolják neki, hogy mekkora lesz, vagy lehet a hiteltörlesztésének kockázata, ezzel a visszafizetendő tőke nagysága, már akkor hanyatt-homlok rohantak volna el az ügyfelek a bankból. Az ausztrál ügy azért vert fel nagy port, mert a Westpac bank
L
K LÉ
LE
T
az egyik vezető ügyvédi irodát fogadta fel, és az ügyvéd úr azon levele, hogy hogyan kerülje el a bank a felelősség alóli kibújást, nyilvánosságra került. Ezek az ún. Westpac-levelek. A tanács, hasonló volt, mint Magyarországon is: „mondjátok azt, hogy ti nem tudtatok semmiről.” Az ausztrál hitel károsultak oldala: www.bfcsa.com.au/ index.php/entry/the-westpac-letters Annak ellenére, hogy ők nem voltak fogyasztók, mégis pereltek - bár nem nagy sikerrel-, és az ügy a 90-es évek végén - a magyar CHF hitelek kihelyezése előtt nem sokkal- kulminált. Erről a botrányról a bankoknak tudniuk kellett! Továbbá azt is tudjuk, hogy a BÉT devizapiaci előrejelzései előrevetítették a szerződött idegen devizák várható emelkedéseit. Ezzel megállapítható, hogy a bankok, nem csak fogadást kötöttek, hanem fogadási csalást is elkövettek. A csalás lényege, annak minél jobb elrejtése, elfedése, hiszen, ha a csalás már a szerződéskötésnél felismerhető lenne, akkor nem működhetne. Nem véletlen, hogy banki alkalmazottak, jogászok, és állami szervezetek, önkormányzatok is beleléptek ebbe a csapdába. Eddig a pontig még megvédhetők lehetnének a közjegyzők, mert ők is megtévesztethetőek. A közjegyzők bűnrészessége, a szerződés felmondásánál és a végrehajtási záradék kiállításánál teljesül be! Felmondás Bár a közjegyzői felmondó irat címe jegyzőkönyv, ellenben abban több esetben szerepel egy ténytanúsítvány rész is, ami már okirati minőségben tanúsítja a tartozás összegét. Egy közjegyző tényként csak olyan állítást rögzíthet, melynek valóságtartalmáról meg tud győződni. Több felmondó iratban, a közjegyzők azt állítják, bizonylat alapján győződtek meg a tartozás összegéről. Akkor van bizonylata a banknak arról, hogyan keletkezett a szerződésben rögzített idegen devizából kialakult forint követelés? A bankok alkalmazottjai a felmondáskor azt állítják a jegyzőkönyvekben, hogy rendelkezésre bocsátották a szerződésben szereplő idegen devizát. Majd, a forintosítási törvényre hivatkozva követelnek egy forint összeget, aminek a közjegyzők többsége szerint van bizonylata és ezt nekik be is mutatták. A bank ügyfeleinek egyetlen bizonylata a bankszámlakivonata, melynek számadat tartalmában és devi-
5
Mi ÚJSÁG
ME
zanemében semmi köze nincs az eredeti szerződéshez. A Magyar Állam kötelezte átváltani az ügyfél deviza tartozását forintra, erről miért nem kapott az adós bizonylatot? Egyáltalán milyen bizonylatot láthatnak a közjegyzők, amivel az adós nem rendelkezik? A közjegyző nem könyvviteli számviteli szakember, és nem tudja levezetni, hogy a szerződésben szereplő kölcsönként rögzített devizából, hogyan lett, és hogyan alakult ki az a forinttartozás, amit ő tényként rögzít. Vagyis, aggályosnak kellene lennie a banki alkalmazottak tartozásra tett összegszerűséget meghatározó nyilatkozataik, mert azt a közjegyző ellenőrizni nem tudja. Így tényként nem is rögzíthetné. A közjegyző a jegyzőkönyvben, ténytanúsítvány rögzítése esetén, intellektuális okirat hamisítást követ el, mert ő nem bizonylatot látott, csak egy banki nyilvántartást, ami önmagában nem bizonylat, de ő bizonylatként rögzíti. Miután a Kúria kimondta, hogy tulajdonképpen nem kell deviza a devizakölcsönhöz, mert azt csak átszámítani kell és nem váltani, eleve nem is lehet bizonylata semmilyen deviza átadásának, sem az abból keletkezett forinttartozás kialakulásának. Ezzel egyértelművé válik, hogy a bank általi szerződés felmondást rögzítő közjegyzői jegyzőkönyvek és ténytanúsítványok tartalma hamis. Jelenleg a bíróságokon, különböző számításokkal kötelezik az állítólagos adóst, annak bizonyítására, hogy mennyi a valós tartozása a bank felé. De hiszen azt a közjegyzők többsége ténytanúsítványban rögzítette. Vagy akkor még sem tény a tény? Miért az adós bizonyít, miért nem a közjegyző bizonyítja a ténytanúsítványa valódiságát? “A tanúsítvány jellemzője, hogy olyan jogi tényeket rögzít, tanúsít, amelyek megállapításához különleges szakértelem nem szükséges. Nem állítható ki közjegyzői tanúsítvány olyan tényről, amelyet a közjegyző észlelni nem képes, vagy az észleléshez speciális szakértelem szükséges. Ez esetben szakértő alkalmazása a megoldás.” A közjegyzői tanúsítvánnyal szemben, az adós a szakértő a bírósági eljárásban?
6
L
K LÉ
LE
T
Végrehajtási záradék Mint azt már többször említettük, az okiratok tartalmából egyértelműen kiolvasható, hogy azok a folyósítás feltételeként, előre, még a kölcsönnyújtást megelőzően tett nyilatkozatok. A teljesülés egy későbbi időpontban, már nem a közjegyző rálátásában történik. Tehát, a nyilatkozat, azaz a tartozás elismerése feltételhez kötött, mégpedig a banki teljesítéshez. Ha a vállalt kötelezettség teljesítése feltételhez kötött, a teljesülés megtörténését egy másik okiratnak kell igazolnia. A közjegyzőknek meg kellene győződniük a feltétel teljesüléséről a záradékolást megelőzően, de ezt nem teszik meg, és erről számviteli, illetve banküzemtani ismeretek hiányában nem is tudnak meggyőződni. Nem véletlen, hogy a végrehajtási törvény is egy másik okirat igazolásához köti a feltétel teljesülésének igazolását. Vht. 23/c §. (2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. Ilyen okirat egyetlen végrehajtás elrendelése előtt sem készült. Ha csak a felmondási jegyzőkönyvben rögzített ténytanúsítványt nem tekintjük annak, de azt meg a fentiekben elemeztük ki, hogy pénzügyi bizonylatok a jelen átszámításos jogértelmezésben nem is létezhetnek, vagy is a közjegyző csak a bank nyilatkozata és elektronikus Excel táblázata alapján rögzítette tényként a tartozás összegét. Ezen a jogértelmezésen elindulva totális társadalmi katasztrófa kezdődhet, hiszen ha nyilvántartások alapján lehet végrehajtható követelésekkel előállni, akkor bárki csupán saját nyilvántartása alapján kérhet végrehajtást bárki ellen. Ezt a problémát a NAV felé is szemléltettük, miután a nyomozóhatóságuk szerint nem történt bűncselekmény. Ha nem bűncselekmény nyilvántartások alapján követelésekkel élni, akkor mi szeretnénk a vállalkozásunkkal néhány százmilliós ÁFÁ-t visszaigényelni, persze bizonylatok nélkül, a nyilvántartásunk alapján. Érdekes, ÁFA visszaigénylések esetében a NAV rögtön bizonylatokat kér, miért? Ott nem elég az én nyilvántartásom? Ugye milyen nevetségesen egyszerű elmagyarázni a hibát? Ez a róka fogta csuka esete. Akárhonnan nézem, a közjegyzők felelőssége vitathatatlan tény!
Mi ÚJSÁG
ME
L
K LÉ
LE
T
Amennyiben, a közjegyzők jogszerűen járnak el, ezek a követelések soha nem lennének végrehajthatóak. A bíróságok, meg a Kúria azért zavarodtak bele az értelmezésbe, mert az okiratok állításait hitelesnek tekintették. Hiszen egy okirat mindaddig bizonyítja a benne rögzítetteket, míg annak ellenkezője ki nem derül.
Az eddigi elhibázott sikertelen intézkedéseket követően valahol ez lehetne a korrekt rendezés.
Ezzel a tanulmánnyal az volt a célunk, hogy rávilágítsunk a hibák alapjaira, ahonnan újra kell értelmezni mindent. Két lehetséges eset áll fenn. A bankok nem teljesítették a szerződéseket és pénzügyileg teljesen más történt, mint ami a szerződésben szerepel, így az ügyfeleknek csak az átutalt forintösszegekkel kell elszámolniuk.
Akkor ezeken az árakon miért nem az állam veszi meg a követeléseket, és a fentiek szerint rendezve még kiemelkedő veszteség sem érné. Hiszen a többség tisztességes forint elszámolással bizonyára végig vinné a hiteleit. Akik nem, ott meg olyan kedvezményes áron jutna ingatlanhoz az állam, hogy a mérsékelt bérleti díj ellenére is jó üzletet kötne. Ennek politikai és erkölcsi hasznairól nem is beszélve, mert akkor senkit nem hagyott az utcán.
Vagy, ha ragaszkodunk az átszámításhoz, akkor a fogadás tényét hivatalból kell felismerni, a bankok és ügyfeleik úgy számolnak el egymással ahogyan akarnak, de ebben közjegyzők, bíróságok, végrehajtók nem vehetnek részt.
Különösen, hogy a bankok követeléseiket 10 – 20 %-on kiengedik követeléskezelő cégeknek és nem omlanak össze a veszteségektől.
Rendezési javaslat A hibás jogértelmezés időközben a devizahitelesnek mondott társadalmi réteg teljes ellehetetlenüléshez vezetett. Ezért, a közelgő választásokat is figyelembe véve azonnali állami beavatkozás szükséges. Le kell állítani a kilakoltatásokat és a már pénzügyileg kezelhetetlen, rendezhetetlen családok ingatlanait állami bérlakássá kell alakítani. Figyelemmel arra, hogy azok nagy részben már kifizetett ingatlanok így ennek megfelelő kedvezményes bérleti díj megállapításával. A már kilakoltatott állampolgároknak bérlakásokat kell kiutalni. A forintelszámolásban túlfizetett ingatlanokat felszabadítani a banki jelzálogból és kártalanítani a károsultakat. Akinek a forintelszámolás esetében még mindig lenne fennálló tartozása, nyilatkoztatni kell, hogy vállalja-e tovább a forintban meghatározható törlesztést, vagy kedvezményes bérleti díjjal állami bérlakássá kívánja alakítattni ingatlanát.
LIKE ÉTTEREM
Naponta új menüajánlattal várjuk vendégeinket az Oktogonnál Budapest, Andrássy út 53. www.facebook.com/likeetterem
7
Mi ÚJSÁG
ME
L
K LÉ
LE
T
LIKE ÉTTEREM
Naponta új menüajánlattal várjuk vendégeinket az Oktogonnál Budapest, Andrássy út 53. www.facebook.com/likeetterem
! REKLÁMOZZON A
Rigófészek Vendégház - Mátraszele 3142 Mátraszele, Nyírjesvölgy u. 14. mobil: 06 30 991 3583 www.rigofeszek.hu
Mi ÚJSÁG -BAN!
Hirdetésfelvétel:
[email protected]
Mi ÚJSÁG IMPRESSZUM Fellelős kiadó : Horváth Golyó Bt. Főszerkesztő: Horváth Rudolf Antal Szerkesztő munkatárs: Dr. Varga István Károly Design: 12. DESIGN KFT.
MEGBÍZHATÓ HASZNÁLT AUTÓK www.autohalas.hu
8
Grafikai tervezés. www.zwoelf.hu
