Mi az, ami etikus? A pályaválasztási. tanácsadók dilemmái

written by Ballymun Job Centre Co-operative, Mick Creedon and Jennifer Hughes

Mi az, ami etikus? A pályaválasztási tanácsadók dilemmái Kompetencia: etikus eljárás

GOOD GUIDANCE STORIES Conference - 5th November 2013 - Not for commercial use!

COntent Tartalomjegyzék Az etika definíciója

2

Összefoglalás 2 Tanítási célok

3

Célcsoport 3 Tanítási módszertan

3

Háttérelemzés 3 Javasolt kérdések a beszélgetéshez

4

A tesztelés tapasztalatai

5

„A” melléklet

5

Megjegyzendő

6

Az etika definíciója “Etikus eljárás: mely magába foglalja a magatartási kódex és az etikai irányelvek ismeretét, a normák alkalmazását a mindennapi viselkedésben és a jogszabályok betartását.”

A munkaügyi tanácsadás hivatássá válása – Tanácsadói kompetenciák és képzési utak Európában – Cedefop (2009).

Összefoglalás Az etika fontos fogalom a tanácsadók által nyújtott szolgáltatásban. A tanácsadók munkájuk során gyakran kerülnek olyan helyzetbe, amely próbára teszi erkölcsi értékrendjüket, attitűdjüket, előítéleteiket. Az etika (máshol erkölcsfilozófia) megértése nagyon fontos azon tanácsadói kompetenciák kialakítása szempontjából, melyek az erkölcsileg aggályos helyzetek kezeléséhez szükségesek. Az etika az emberi értékrendeket tanulmányozza és kutatja: azt, hogy mi a helyes vagy helytelen, mi a jó vagy a rossz, mit

1

tegyünk, illetve mit ne tegyünk. Az etika azokat az értékrendünk, hitvallásunk mögött meghúzódó szempontokat vizsgálja, melyek tetteinket vezérlik. Az alapvető kérdés, melyet feltesz: miért gondoljuk egy tettről, hogy jó vagy rossz? Az esettanulmány első része interjústílusban íródott. A tanácsadó interjút készít saját árnyékával (jungi pszichológiából vett fogalom 1) és egy tanácsadók számára készült etikai kódexszel. Az etika jellegéből fakadóan a témát

A jungi pszichológiában az árnyék vagy „árnyoldal” vonatkozik (1) egyrészt a tudattalan egészére, tehát mindenre, aminek az egyén nincs teljesen tudatában, (2) másrészt a személyiségnek arra a tudattalan részére, melyet a tudatos én nem fogad el. Mivel az ember általában a személyisége kevésbé szimpatikus részét utasítja el, illetve arról nem akar tudomást venni, ezért az árnyék többnyire negatív. Vannak azonban az árnyéknak pozitív aspektusai is, amelyek rejtve maradnak (különösen az alacsony önértékelésű emberekben). (Jung, C. G. [1938]. „Psychology and Religion.” In CW 11: Psychology and Religion: West and East. P. 131.) Jung szerint az árnyék, mivel ösztönös és irracionális, hajlamos a projekcióra, azaz egy személyes fogyatékosságot erkölcsi hiányosságnak látni egy másik emberben. Jung azt írja, hogy ha tagadjuk ezeket a projekciókat, akkor a „projekcióalkotó faktor szabad kezet kap és megvalósítja tárgyát (ha van neki) vagy olyan helyzetet teremt, ami jellemző a projekció témájára.” Jung, C. G. (1951). („Phenomenology of the Self” In The Portable Jung. P. 147)..


2

érdemes először elvont formában bevezetni. Ezért kezdődik az esettanulmány a Tanácsadó, az Etikai kódex és az Árnyék beszélgetésével. Hármójuk beszélgetése rávilágít arra, milyen bonyolult dolog az értékrend. A tanulmány

második részében a tanácsadók két olyan történettel ismerkednek meg, amelyek értékrenddel, attitűddel kapcsolatos kérdéseket járnak körül.

Tanítási célok Az esettanulmány célja: › Beszélgetést kezdeményezni a tanácsadók között az etikáról, az etikai kódexről, illetve saját értékrendjük- ről, attitűdjükről és előítéleteikről.

› Felhívni a tanácsadók figyelmét arra, hogy az emberekkel, helyzetekkel kapcsolatos attitűdjük nagyban befolyásolhatja azt, ahogyan az ügyfeleikkel bánnak.

› Felhívni a tanácsadók figyelmét arra, hogy amikor értékrendről beszélgetünk, akkor pontosan nem definiálható fogalmakról gondolkodunk.

Célcsoport Tanácsadók

Tanítási módszertan Kérjük meg a tanácsadókat, hogy először egyénileg gondolkodjanak el az esettanulmányon, majd vitassák meg a csoport többi tagjával. A gondolkodás és a beszélgetés irányításához használjuk az ajánlott kérdéseket. Az interjú formában megírt esettanulmány (1. rész) alapján a tanácsadók gondolkodjanak el általánosságban arról, hogy a munkájuk során a klienseikkel való viszonyukban milyen értékeket, attitűdöket képviselnek. Ezután a tanácsadók olvassák el a 2. részben szereplő két történetet. Kérjük meg őket:

› Beszéljék meg, milyen lehetőségek lennének az eset- tanulmányban felvetett probléma kezelésére. › Írják fel gondolataikat egy flipchartra, vagy bármilyen más módon jegyezzék fel azokat. › A másik lehetőség, ha arra kérjük a tanácsadókat, játsszák el az esettanulmányt szerepjáték formájá- ban, megszemélyesítve az egyes szereplőket. › Bátorítsuk a tanácsadókat arra, hogy nyugodtan szálljanak vitába egymással, ha nem értenek egyet egymás reakcióival az esettanulmánnyal kapcsolatban.

› Nevezzék meg, milyen emberi értékeket, problémákat és kihívásokat érint a történet.

› A fő tanulságokat az óra végén összegezzük.


3

Háttérelemzés Az esettanulmány első része lehetőséget teremt arra, hogy beszélgessünk erkölcsi értékeinkről (az értékrend alkalmazása a gyakorlatban sokszor szubjektív elhatározás kérdése) és az etikai kódexről (amely általában egy szabálygyűjtemény, egyfajta korlát, rend és követelés). Az „árnyoldal” viszont az irracionális, érzelmi oldalt testesíti meg. Ez táplálja attitűdjeinket, de ugyanúgy rejtve marad, ahogyan a jéghegy tenger alatti része. Az esettanulmány második része (a két rövid történet) arról szól, hogyan értelmezhetők az erkölcsi normák valós kontextusban. Ezek a történetek az egyén személyes normáinak a szerepére világítanak rá és olyan erkölcsi szempontokat vetnek fel, mint a felelősség (és annak korlátai); a kompetencia határai; lojálisnak maradni a klienshez, a szervezethez és a saját értékeinkhez egyszerre, és az ebből fakadó konfliktus.

Lehet, hogy maga az esettanulmány kissé túlzó, de olyan helyzeteket példáz, ahol az emberek hajlamosak – néha akaratlanul is – értékítéletet alkotni másokról. Emberi természetünkből fakad, hogy értékrendszerünk alapján ítéleteket fogalmazunk meg, melyek megnyilvánulhatnak együttérzés, érdeklődés, aggodalom vagy rosszallás formájában. Tanácsadóként azonban, mivel kliensekkel foglalkozunk, fontos, hogy tudatosítsuk magunkban azt, hogy az árnyoldalunk miként befolyásolja tudat alatt egy adott helyzethez vagy emberhez való hozzáállásunkat.

Javasolt kérdések a beszélgetéshez Esettanulmány: 1. rész › Hogyan szemléled és ítéled meg azokat az embere- ket, akikkel a munkád során találkozol? › Van-e különbség etika és etikai kódex között? Milyen feszültséget látsz a kettő között?

› Adja-e fel Joe az elveit és közvetítse-e ki kliensét a tanfolyamra csak azért, hogy teljesítse a kitűzött normát?

› Milyen képzeteket társítasz az etikához és az ember árnyoldalához?

› Előfordulhat, hogy a jelenlegi jogszabály előírja a csalás bejelentését. Meg tudnátok-e mondani, hogy milyen dilemmával néz szembe Mary a 2. történetben?

Esettanulmány: 2. rész

› Joe viselkedésével túllépi-e saját kompetenciaszint- jét, hisz ő nem mentálhigiénés szakember? Feladja-e ezzel saját elveit?

› Lehet-e kompromisszumra jutni az erkölcsi normák ilyen ütközése esetén?

› Mi lenne a helyes lépés Mary és Joe esetében?

› Tudsz-e azonosulni akár Maryvel, akár Joe-val?

› Helyesen tenné-e Joe, ha Anne-t kiközvetítené a tanfolyamra és ezzel teljesítené a kitűzött normát? Ezek után vajon már nem kellene többet foglalkoznia vele és pszichés problémáival?


4

A tesztelés tapasztalatai Tamperei Foglalkoztatási Szolgáltató Központ, 2013. május: Az esettanulmány érdekesnek bizonyult, a rövid történetek pedig izgalmas beszélgetést indítottak el. A workshop fő célja az volt, hogy beszélgetést generáljon a tanácsadók között az etika, a személyes erkölcsi normák, az attitűdök és előítéletek témakörében. Ezt a célt kiválóan

sikerült teljesíteni. A teszt workshop sűrű volt és intenzív, az időtartam (3 óra) pont megfelelő, a tanítási módszertan jól működött. Bár a téma nap mint nap jelen van a tanácsadók munkájában, a résztvevők beismerték, hogy tudatosan nagyon ritkán gondolkodnak el róla. Egyikőjük úgy fogalmazott: Ma jöttem rá, hogy milyen mélyen befolyásolja az embert a mindennapokban az értékrendje, az attitűdje és az előítéletei!

„A” melléklet: „Guide!” projekt: etikai esettanulmány - alapfogalmak összefoglalása Bevezetés Ez a jegyzet háttéranyagnak készült az esettanulmányhoz és rövid áttekintést ad az etikáról. Célja, hogy az oktatók számára összefoglalja azokat a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek az etika lényegének megértéséhez szükségesek. A jelen háttérjegyzet azzal a szándékkal íródott, hogy segítsen az oktatónak az etikai vonatkozásokra kiélezni az eset megbeszélését.

Szabadság és etika Nincs teljesen szabad ember. Mindenki bizonyos fizikai, társadalmi, jogi vagy politikai korlátok között cselekszik. Ezek a korlátok azonban hagynak valamennyi teret az „akarat” szabadságának. Mindannyian azok szerint az értékek és elvek szerint cselekszünk, amelyeket magunkénak vallunk. A törvények azonban korlátozhatják tényleges cselekvési szabadságunkat. Az akarat szabadságának pedig a társadalmi értékek tudattalan elfogadása szabhat határt. Minden erkölcsi választás tehát egy sor személyes és társadalmi feltételrendszeren belül történik. Az etikáról folytatott beszélgetés lehet elvont és általános, de alkalmazása a való életben csak konkrét és specifikus lehet.

Mi az az értékrend? Értékrendünk azokat a személyes normákat tükrözi, amelyek alapján egy adott viselkedést vagy célt jobban preferálunk egy másiknál. Ily módon bizonyos magatartásformák előnyt élveznek másokkal szemben. Az értékrend elsősorban nem arról szól, mi van, hanem arról, mi lenne az ideális. Értékeink ideális erkölcsi célokat vagy helyzeteket fejeznek ki. Az értékrendünk meghatározza a

viselkedésünket. Személyes normáinkat a minket körülvevő normákkal való érintkezés útján alakítjuk ki. Ezeket a normákat tudatosan vagy tudattalanul tesszük magunkévá. A másokkal való érintkezés útján, családunk révén, az oktatási rendszer, az egyház, a média, a munkahely, a helyi lakóközösség stb. révén. Az értékrendet ugyanakkor követendő mintaként is alkalmazzuk gyermekeink, munkatársaink vagy kortársaink értékrendjének, attitűdjének és tetteinek befolyásolására. Mások tetteit/viselkedését azon értékek alapján ítéljük meg, amelyekben hiszünk.

Példák az értékekre Instrumentális értékek: becsületesség, bátorság, korrektség, bizalom stb. Az instrumentális értékek olyan alapelvek, amelyek a viselkedésünket irányítják, és azt, hogyan ítélünk meg másokat és saját magunkat, illetve mások hogyan ítélnek meg minket. Terminális értékek: A terminális értékek valamilyen célhoz kapcsolódnak. Például: hit az egyenlő bánásmódban; hit abban, hogy véget ér a háború vagy a munkanélküliség; hit a családban. Ezek életünk irányelvei.

Etika Az etika azokat a szabályokat, elveket vagy gondolkodásmódot jelenti, amelyek irányítják vagy irányítani akarják egy adott csoport tetteit. Az „etika” kifejezés a gondolkodástudománynak azt a területét is jelöli, mely arról elmélkedik, milyen az ideális viselkedés. A normatív etika azt tárgyalja, mi a helyes tett vagy viselkedés, hogyan bánjunk


5

másokkal, de ha olyan témákról vitatkozunk, mint a jövedelem elosztása, az emberölés, a gyermekekkel való bánásmód, a vegetarianizmus vagy a környezet – ez szintén a normatív etika hatáskörébe tartozik. De mit értünk „normatív” alatt? A „normatív” vagy „norma” kifejezések olyan értékekre, szabályokra, elvekre vonatkoznak, amelyek mentén el tudjuk dönteni, mit kellene tennünk egy adott helyzetben. Az etika két fő kérdést boncolgat: Mi az, ami jó? Hogyan döntsük el, mi helyes? Az etika olyan viselkedési normákat jelöl, amelyek segítenek nekünk, embereknek eligazodni és helyesen cselekedni abban a sokféle szituációban, amelyben nap mint nap találjuk magunkat: barátként, szülőként, gyermekként, állampolgárként, üzletemberként, tanárként, szakemberként stb.

Az etikus viselkedés mozgatója Az etikus viselkedés legfőbb mozgatója egy belső iránytű, mely megmutatja, mi a helyes. Az ember azért viselkedik etikusan, mert ez a helyes. De viselkedhet valaki etikusan kedvességből, sajnálatból vagy bátorságból is.

Hasznos lehet definiálni, mi nem tartozik az etika körébe › Az etika nem egyenlő az érzelmekkel. Az érzelmek fontos információval szolgálnak etikus döntéseinkhez. Vannak fokozottan érzékeny emberek, akik nagyon rosszul tudják érezni magukat, ha valami rosszat tesznek, mások viszont akkor is jól érzik magukat, ha olyat csinálnak, ami nem helyes. Gyakran pedig az érzéseink figyelmeztetnek, ha kellemetlen vagy túl nehéz lenne megtenni azt, ami helyes.

› Az etika nem vallás. Sok ember nem vallásos, de az etika mindenkire vonatkozik. A vallások általában magas etikai normákat támasztanak, de néha nem adnak megoldást az összes olyan problémára, amivel az ember szembetalálja magát az életben. Sőt olyan is van, hogy a vallást etikátlan viselkedés igazolására használják fel. › Az etika nem egyenlő a törvény betartásával. A jó jogrendszer sok etikai normát is magába foglal, de a jog eltérhet attól, ami etikus. A törvény lehet etikailag korrupt. A törvény lehet a hatalom eszköze és kiszol- gálhatja egy szűk csoport érdekeit. Az is előfordul, hogy fontos területeken még törvény segítségével is nehéz kialakítani és betartatni bizonyos normákat vagy a törvény túl lassan reagál az új problémákra. › Az etika nem egyenlő a kulturálisan elfogadott normák betartásával. Egyes kultúrák etikusabbak, mások korruptabbak vagy csak érzéketlenek bizonyos etikai fenntartásokra. Például az, hogy „Ha Rómában vagy, tégy úgy, mint a rómaiak” nem elégséges mint etikai norma. › Az etika nem tudomány. A társadalom- és termé szettudomány eredményei segíthetnek abban, hogy jobb etikai döntéseket tudjunk hozni. De a tudomány önmagában nem képes megmondani nekünk, mi helyes és mi nem. A tudomány legfeljebb megma- gyarázni tudja, milyen az ember. Az etika viszont érvekkel támasztja alá, mi lenne a helyes viselkedés. Csak mert valami tudományosan vagy technikailag lehetséges, még nem biztos, hogy etikailag is helyes.

Megjegyzendő › Az etikai dilemmák összetettek és néha nem könnyű egyetértésre jutni azzal kapcsolatban, hogy egy adott tett etikus-e vagy sem. › Nem könnyű olyan példát találni, amely pontosan illik a tiszta elmélethez. › Az indíték és a tett nem feltétlenül esik egybe. Előfor- dulhat, hogy maga a tett etikus, de az indíték nem (lehet, hogy csak önérdek vezérli).


6

Kiáll a Guide! mögött? A Guide! projektet a MetropolisNet hálózat tagjai valósították meg. A hálózat olyan szervezeteket tömörít, amelyek nagyvárosi környezetben tevékenykednek, a társadalmi integráció, foglalkoztatás és városfejlesztés területén. MetropolisNet EEIG

www.metropolisnet.eu GUIDE! MAGYARORSZÁGI KAPCSOLAT

Budapest Esély Nonprofit Kft. Őr utca 5-7. H-1084, Budapest PH +36 1 476 1930 FAX +36 1 476 1931 ügyvezető igazgató

Pirisi Károly [email protected] bővebb információ

Erdélyi Tea [email protected]

A projektet az Európai Bizottság és a Berlini Önkormányzat Munkaügyi, Integrációs és Nőügyi Osztálya támogatta. A kidvány kizárólag a szerző nézteteit tükrözi, az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az anyagban foglalt információk bárminemű felhasználásáért.

Mi az, ami etikus? A pályaválasztási. tanácsadók dilemmái

Recommend Documents