II. évfolyam 7. szám, 2002. július
www.misszio.hu
Misszió Világ regionális
egészségvédelmi
havilap
Mi fenyegeti a gyerekeket? A nyári hónapokban általában ugrásszerûen megszaporodnak a gyermekbalesetek. Bár felnövekedése során szinte mindenki elszenved valamilyen sérülést, tapasztalat szerint a 3-6 és a 10-14 évesek a leginkább fenyegetettek, közülük is elsõsorban a fiúk. A 3-6 évesek azért különösen veszélyeztetettek, mert ekkor már szülõi segítség nélkül igyekeznek megismerni, felderíteni közvetlen környezetüket. Az óvatosságuk azonban majd csak a tapasztalataik birtokában alakul ki, addig viszont idõnként hajmeresztõ dolgokat próbálnak ki. Igazából az a veszélyes, hogy egyedül, sokszor félrehúzódva próbálkoznak. Így válhatnak baleset okozójává a legközönségesebb dolgok is: egy szék, az ablak, a gyufa, a kés, a balta, a többi kerti és barkácsszerszám... A 10-14 évesek között inkább az utcai és közlekedési jellegû balesetek szaporodnak. Õk már önállóan közlekednek, bõven van már tapasztalatuk, és az öntudatuk a serdülõkorban kezd kiteljesedni. Ez a kettõ nem mindig, sõt ritkán alakul párhuzamosan, ezért erre a korosztályra a vakmerõség, a bizonyítási vágy a jellemzõ, ami sok baleset forrása. Õk már ismerik a veszélyeket, de úgy vélik: „engem úgysem érhet baj”. Mit lehet tenni? A kicsiknek meg kell szerezniük a szükséges tapasztalatokat, s hogy ezt baj nélkül tegyék, ahhoz kell a szülõi segítség. Tudni kell, hogy a gyerekek úgyis kipróbálnak mindent, ezért hosszú távon hatástalan a jól ismert „azt nem szabad!” vagy a „teszed le rögtön!”. Õk ugyanis mindenben igyekeznek a felnõtteket utánozni. Ha azt látjuk, hogy a kicsi odajön és azt figyeli, mit csinálunk, feltétlenül vonjuk be õt is a dologba. Korukhoz képest lehetõleg a legrészletesebben magyarázzunk el mindent, fõképpen a veszélyeket. Kíváncsisága ezzel kielégül, tapasztalatot is szerez, de nem a maga kárán. A nagyobbaknak már nem lehet fogni a kezét, de a tiltás önmagában ugyanolyan hatástalan, mint kisebb korban. Azok a 10-14 évesek azonban, akiknek van valamilyen rendszeres önálló elfoglaltságuk (hobbi, sport, zene, színjátszás stb.) ritkábban szenvednek balesetet. Ha vannak célok, amiket õ tûz ki maga elé, és amik elérése érdekében önállóan dönthet, akkor a felelõsségérzete korán kialakul, és ez minden téren jobban védi õt, mintha örökké mellette lennénk. Ha tehát a visszafogás helyett az elõrejutást, az önállóság kialakulását segítjük, akkor megtettük a lehetõ legtöbbet. * * *
Ám akárhogy is segítjük gyermekeink óvatossá és önállóvá válását, minden hatástalan akkor, ha mi magunk idézzük elõ a Folytatás a 2. oldalon veszélyhelyzeteket.
Vezetõváltás Mint egy-két oldallal beljebb nyilván sokaknak feltûnik, e számunkban a betegjogi problémákkal kapcsolatos olvasói kérdésekre már nem Matejka Zsuzsanna igazgató, hanem Kuntár Ágnes, a Misszió Egészségközpont modell igazgatója válaszol. Matejka Zsuzsannát ugyanis az egészségügyi miniszter június elejétõl az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetésével bízta meg. Csehák Judit e felkérést részben azzal indokolta, hogy a veresegyházihoz hasonló egészségügyi modelleket szeretnék bõvíteni. Ezért az egészségpénztár élén olyan emberre van szükség, aki már tapasztalatokat is szerzett ezen a területen. Matejka Zsuzsanna 1999 óta vezette a Misszió Egészségügyi Központot, ezalatt a néhány ezres betegellátási modellkísérletbõl egy több mint 150 ezer ember egészségvédelmérõl gondoskodó hálózat lett. A volt igazgató nem akart a lap hasábjain búcsúzni, mint mondta: „ezt a feladatot még nem fejezte be, csupán félbehagyja”. Matejka Zsuzsanna távozása után a központ vezetését Jobban Eszter vette át. Õ 1998 óta, az intézmény megnyitásától ápolási igazgatóként dolgozott a Misszióban. Önvizsgálat Köszönetet mondunk mindazoknak az olvasóinknak, akik visszaküldték az áprilisi számunkban a Misszió Világról közölt kérdõívet. Közöttük – ígéretünkhöz híven – öt darab vásárlási utalványt sorsoltunk ki. Nyerteseink: Éva Angéla (Veresegyház), Buzogány Márta (Szada), Tóth Albinné (Heves), Kiss Tiborné (Galgamácsa), Karsay István (Csömör). Nyereményüket postán küldjük el. Aki a sorsoláson nem nyert, reményeink szerint következõ számainkban megleli válaszai jutalmát is.
JÚLIUSI GONDOLAT
Önmagában a több pénztõl nagyon kevés dolog változik meg. Kell az ambíció, a kölcsönös figyelem, az együttmûködési kultúra, a megértés és az emberség – ezek nélkül semmiben sem jutunk elõre. (Somody Imre)
2
Misszió Világ
Mi fenyegeti a gyerekeket? Folytatás az 1. oldalról
Például hosszú évek tapasztalatai alapján állíthatom, nem találkoztam olyan égési sérüléssel, amelyet nem lehetett volna elkerülni. Egyik jellegzetes sérülés, amikor a náthás-hurutos kisgyermeket orvosi tanácsra forró kamilla gõzével inhalálják, és az eközben magára hagyott gyerek az arca elõtt gõzölgõ edényt véletlenül az ölébe rántja. Ugyancsak gyakori, hogy a forró kályhaajtóra vagy sütõlapra tenyerelnek, vagy a földön hagyott forróvizes (!) dézsába esnek. Az is elõfordul, hogy a csecsemõt kint felejtik a napon, aminek – még akár rövid idõ alatt is – az arc, a fej leégése lesz a következménye. Általában nem is tudják, hogy a fejet ért „egyszerû leégés” életveszélyes állapotba sodorhatja a pár hetes-hónapos babát. „Kezdõ” szülõk gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a pelenkázón fekvõ csecsemõt egy pillanatra – de néha 1-2 percre is – magárahagyják, és ezalatt a baba leesik. Az eredmény agyrázkódás, koponyatörés, belsõ sérülés lehet. Jegyezzük meg: soha sem tudhatjuk, hogy az a baba, aki eddig még nem tudott pl. hasra fordulni, nem a következõ pillanatban fogja-e ezt elõször megtenni? A kicsit nagyobb, 2-4 éves gyerekek mindent megfognak, minden helyre bedugják az ujjukat. Igen gyakori, hogy a felnõttek figyelmetlensége miatt a becsapódó ajtó, vagy az összecsukódó kempingágy becsípi, vagy éppen lecsípi az ujjuk végét. Ugyanez a korosztály az, amelyik leggyakrabban kóstolja meg a felnõttek által szedett és megfelelõen el nem zárt gyógyszereket. Sajnos, ebbõl nem egyszer tragédia lesz, és ehhez nem is kell nagy mennyiséget lenyelnie a felnõttnek rendelt, esetleg erõs hatású szerekbõl. A közelmúltban több olyan esettel találkoztam, amikor 3-4 év körüli gyermekeket éppen saját kutyájuk támadott meg. Ezekben az esetekben visszatérõ motívum volt a kutyák hibás tartása, ami miatt ezek az állatok alattomossá, bosszúállóvá váltak. Mindez természetesen nem a kutya, hanem a gazda hibája, akinek durva viselkedését – mint kiderült – nem egyszer a kisgyermek is utánozza a gazda jelenlétében, de amikor ugyanezt a „Fõnök” nélkül kísérli meg, akkor a kutya az alkalmat megragadva azonnal törleszti addigi összes sérelmét. Így okozhatja a gyerek akár életveszélyes sérülését is egy ártalmatlannak induló mozdulat vagy legyintés a pálcával. A gyermekkor közlekedési eszköze – a kerékpár – számtalan baleset forrása lehet, ha a papa nem ellenõrzi a gyerek biciklijét; mûszaki szempontból rendben van-e? Nem nehéz elképzelni, mekkorát lehet bukni a lejtõn 45-50 km/h sebességgel egy rossz fék, kormány vagy kerékrögzítés
miatt. Igen tipikus sérülés, amikor felnõtt szállít gyermeket a vázon vagy az arra szerelt gyermekülésen, és a kicsi lelógó lábát elkapja a gyorsan pörgõ kerék. A küllõk és a villa közé beszoruló gyermekláb azonnal blokkolja a kereket, és a felnõtt+gyermek+kerékpár együttesen közel mázsás tömegét ez fékezi le. El lehet képzelni, milyen hatalmas erõ hat ilyenkor a gyermek lábára! A legtragikusabb gyermekbalesetek a közutakon történnek. Ha egy gyermeket elgázolnak, akkor soha sem õ a hibás, hanem az, aki nem fogta a kezét; aki nem tanította meg közlekedni; aki a kormány mögött ülve nem vigyázott rá eléggé. Sajnos, az agresszivitás egyre jobban belopja magát a gyermekkorba is. Mindnyájan tudjuk, hogy ennek sok összetevõje van, de semmiképpen nem hagyhatjuk szó nélkül a filmipar erõteljes hatását. Elképesztõ az a tanult durvaság, amivel a gyerekek képesek egymással – nem tévedés – leszámolni vélt vagy valós sérelmeikért. Az esetek egy részében a gyerek egyszerûen nem képes fékezni elszabaduló indulatait. Ez a jobbik eset. A rosszabbik – szerencsére ritkább – esetben az agresszív viselkedésnek elõre kitervelt koreográfiája van, tudatosan és igazi indulatok nélkül történik minden. * * *
Ha a baj már bekövetkezett, tudnunk kell, mi a teendõ, mert a sérült helyzetén sokat lehet rontani kapkodással vagy alapvetõ ismereteket nélkülözõ jó szándékú ,,segítségnyújtással”. A következõkben röviden összefoglaljuk mit kell és mit nem ajánlatos tenni a leggyakoribb gyermekbalesetek esetén. Idegentest lenyelése esetén forduljunk orvoshoz. Bár a lenyelt tárgyak rendszerint néhány nap alatt probléma nélkül kiürülnek a szervezetbõl, néha bekerülhetnek a légutakba vagy méretük-alakjuk miatt elakadhatnak a tápcsatornában. Igen veszélyes az egyébként kicsi és kedvezõ alakú gombelem, amely elektromos hatásánál fogva a gyomorfal kilyukadását okozhatja, ezért lenyelése esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A fémtárgyak megtalálása röntgennel nem nehéz. Más anyag lenyelése esetén ha lehet, vigyünk magunkkal mintát, hogy a röntgenes tudja, milyen árnyékot fog adni. A lenyelt tárgyat semmiképpen ne próbáljuk hánytatással kihozni, mert a visszafelé erõltetett idegentest életveszélyes nyelõcsõsérülést okozhat. Égési sérülés esetén az elsõ teendõ legyen a sérült testrész azonnali és húsz-huszonöt percig tartó hûtése vízzel vagy vizes borogatással. Ezenkívül semmit sem szabad az égett felületre tenni. Jó tudni, hogy a gyermek tenyérfelületénél nagyobb sérülés biztosan orvosi ellátást igényel, 4-5 tenyérnyi sérülésnél már kórházi kezelés szükséges és 20
2002. július tenyérnyi égés (pl. az egész hát) életveszélyes lehet. Ha nincs elég kötszer, bugyoláljuk tiszta, vasalt lepedõbe a sérültet, és itassuk bõven folyadékkal addig is, míg orvoshoz jutunk vagy jön a mentõ. Életveszélyes lehet és ezért kórházi ellátást indokol a csecsemõ fejének-arcának napon való leégése! Áramütés esetén, ha az áram be- és kilépési helyén kis égési sérülést látunk, feltétlenül orvoshoz kell vinni a gyermeket. Ez azt jelzi, hogy olyan nagy energia-behatás érte a szervezetet, ami miatt szívmûködési zavar is jelentkezhet. Szerencsétlenebb esetben eszméletvesztés vagy szívmegállás következik be, amelyhez helyszíni orvosi segítség szükséges. Mielõtt azonban a sérülthöz nyúlnánk, áramtalanítsunk! Az elsõsegély csak ezután következhet. Fejsérülés esetén orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után – azonnal vagy órákon belül – eszméletvesztés vagy rosszullét (sápadtság, szédülés, fejfájás, hányinger, hányás) alakul ki. Az ilyen tünetek mögött nemcsak agyrázkódás, de életveszélyes koponyaûri vérzés is állhat, ami azonnali kórházi ellátást igényel. Ebben az esetben a gyermeket fekve, lehetõleg mentõvel kell szállítani. Fejsérült gyermeket egyedül vagy egy másik gyerek kíséretében gyalog orvoshoz küldeni veszélyes dolog. Ugyancsak orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után a fejen széles duzzanat alakul ki, ha a fülbõl vér szivárog, ha a szem körül hirtelen lila bevérzés alakul ki, mert ezek a jelenségek koponyatörésre utalhatnak. Gyógyszermérgezés gyanúja esetén hívjunk mentõt akkor is, ha a gyermek jól van. A gyanús gyógyszerekbõl vigyünk magunkkal mintát, vagy az üres dobozt, és próbáljuk eldönteni, hány tabletta hiányozhat. Itt jegyezzük meg, de mindenfajta eszméletvesztésre vonatkozik, hogy az eszméletlen beteget nem szabad sem felültetni, sem hanyatt fekve magára hagyni, mert egy esetleges hányás fulladást okozhat. Felhúzott lábakkal stabil oldalfekvésben kell elhelyezni, amíg a segítség odaér. Harapott sérülés után ajánlatos orvossal megbeszélni a dolgot még akkor is, ha maga a seb jelentéktelennek látszik, mert el kell dönteni, hogy fennáll-e a veszettség lehetõsége. Ez ugyanis nem gyógyítható, halálos betegség, azonban gyanús körülmények esetén védõoltással biztonsággal megelõzhetõ. A körülmények mérlegelése orvosi, adott esetben hatósági (tisztiorvosi) feladat. Vizsgálat esetén a kutya gazdáját törvény kötelezi a közremûködésre (mint ahogy az évenkénti veszettség elleni eboltás is kötelezõ). Egyébként mindenfajta mély sebbel sebészeten ajánlatos jelentkezni, mégpedig lehetõleg egy-két órán belül. Több órás késedelem – a sebfertõzés veszélye miatt – már lehetetlenné teheti a seb optimális ellátását. A mély sebekre tiszta kötésen kívül semmit se tegyünk. Különösen komolyan kell venni
3 a szúrt-lõtt hasfali és mellkasfali sebeket, csakúgy, mint a sebbõl tapasztalt erõs vérzést. A szakszerûtlenül felhelyezett szorítókötés még fokozhatja is a vérzést, ezért szakértelem nélkül ezzel nem érdemes próbálkozni. Helyesebb ilyenkor sok gézlapot a sebre rakni, és hívni a mentõt. A gyermekkori végtagtörések is gyakoriak. A fájdalom a legtöbb esetben hamar orvoshoz viszi a beteget, de sajnos sokszor tapasztalható, hogy a felnõttek nem veszik elég komolyan a gyermek panaszait, és néha még mûtétet igénylõ töréssel is csak napok múlva jelentkeznek. Érdemes megjegyezni: minden sérülést követõ fájdalmas duzzanat vagy alakváltozás törésre gyanús. Elõfordulhat, hogy a bekövetkezett baj miatti ijedtség hirtelen mindent kiver a fejünkbõl, ráadásul abban a pillanatban senki sem elérhetõ az orvosok közül. Ilyen helyzetben a mentõszolgálattól (104, ingyenes hívószám) akkor is kérhetünk tanácsot, ha egyébként nem kérünk mentõt. Dr. Sárközy Sándor gyermeksebész fõorvos
Az olvasó kérdez E havi számunktól a betegjogi problémákkal kapcsolatos olvasói kérdésekre Kuntár Ágnes, a Miszszió Egészségközpont modell igazgatója válaszol. 1 Hogyan kell beosztania a háziorvosnak saját rendelési idejét? – kérdezte egy beteg, akinek háziorvosa kizárólag délelõtt fogad. A háziorvosnak a munkaidõn túl is lehetõséget kell biztosítania arra, hogy betegei felkeressék. Ha ezt a problémát nem sikerül közvetlenül megoldani az érintett doktorral, akkor az ÁNTSZ Fõvárosi és Pest megyei hivatalától, illetve a Misszió Egészségügyi Központtól, mint ellátásszervezõtõl is lehet segítséget kérni. 2 Milyen hátrányos következményei lehetnek annak, ha valaki nem jelenik meg családorvosa vizsgálati meghívására? A vizsgálat természetesen önkéntes, de sajnálattal tapasztaljuk, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések szûrésére szolgáló kérdõívek kitöltõi közül a veszélyeztetettek egy része nem jelenik meg a háziorvosnál az újabb ingyenes vizsgálatokra. A Misszió felmérésébõl kiderült: a szív és érrendszeri betegséggel veszélyeztetettek közül azok, akik elfogadták az orvosi gondozást, megúszták néhány ezer forintos gyógyszerköltséggel, míg azok közül, akik ezt elutasították, minden ötödik rövid idõn belül kórházi kezelésre szorult infarktussal, szélütéssel vagy más súlyos betegséggel. Míg az elõbbiek esetében sikerült gyógyszerrel kordában tartani a veszélyeztetõ körülményeket, addig az utóbbiak saját életüket is veszélyeztették azzal, hogy a figyelmeztetés ellenére sem jelentkeztek az orvosnál.
4
Misszió Világ
A napsugárzás káros hatásai Korunk „napimádói” számára a sötétre lebarnult bõr vált az egészség, a fiatalság és a testi tökéletesség jelképévé. Ugyanakkor egyre több adat utal arra, hogy a túlzott, védekezés nélküli napfürdõzés során káros hatások érhetnek bennünket. Leghamarabb a napégés jelentkezik, késõbb – akár több évtized múlva – pedig a bõr petyhüdtté válása, túlzott ráncosodása, esetleg a bõrrákok, vagy az azokat gyakran megelõzõ elváltozások kialakulása. A napsugárzás 48 százaléka a látható napfény, 46 százaléka az infravörös sugárzás és 6 százaléka az az ultraibolya sugárzás, amely a káros hatásokért felelõs. (Ilyen káros sugarakat bocsátanak ki a szoláriumok napoztató eszközei is.) Az ultraibolya sugárzás erõsségét több tényezõ befolyásolja: légköri viszonyok, évszakok, tengerszint feletti magasság, az egyenlítõtõl való távolság, valamint a közvetlen környezet: víz, hó, homok, por, köd stb. Míg a vékony felhõzet, a gyenge köd, s 30 cm-ig a tiszta vízréteg átengedi e sugarak nagy részét, addig az ablaküveg teljesen, a dohányfüst és a köd jelentõs részben kiszûri azokat. A hó, a homok viszont a visszavert sugarak révén még fel is erõsíti a napsugárzás hatását. A szél ugyancsak fokozza az ultraibolya sugárzás hatását. A napfény hatására a bõr hámrétege megvastagszik, s felgyorsul a bõrfestéket termelõ sejtek mûködése. A bõrpigment fokozódása védelmet nyújt a késõbbi napsugárbehatások ellen. A túlzott sugárzás azonban 24 órán belül jelentkezõ égési tüneteket okoz, ám ezek – a súlyos reakciókat kivéve – 72 órán belül túl is jutnak a csúcsponton. Ilyenkor bõrpír, fájdalom, duzzanat, változó fokú bõrérzékenység és hólyagképzõdés is kialakul. Ha a leégett bõrterület nagy, általános tünetek is jelentkeznek: láz, hidegrázás, gyengeség, keringési zavarok. A gyógyulás során a bõr lehámlik, de a helyén foltok, kiütések, hegesedések is visszamaradhatnak. A leégett rész több héten át sérülékenyebb marad a napfénnyel szemben. A bõrtípusokat napérzékenységük alapján 5 csoportba osztották. 1. Bõrszín fehér, a napra nagyon érzékeny. Mindig megég, egyáltalán nem barnul le. 2. Bõrszín fehér, napra erõsen érzékeny. Könnyen leég, de alig barnul. 3. Bõrszín halványbarna, napra mérsékelten érzékeny. Kissé leég, világosbarnáig fokozatosan barnul le. 4. Bõrszín barna, napra minimálisan érzékeny. Ritkán ég le, sötétbarnáig jól lebarnul. 5. Sötétbarna vagy fekete alapszínû, napra nem érzékeny. Gyakorlatilag soha nem ég le.
Az erõs napfény hatása lehet a napszúrás is, amely a fejet és a testet ért nagyfokú hõhatás következtében alakul ki, és a szervezet hõháztartásának összeomlását jelenti: a hõleadás elégtelensége (például a nagy páratartalom miatt nehezített izzadás) a szervezet hõmérsékletének jelentõs emelkedését, agyduzzanatot, eszméletlenséget, végül keringés-összeomlást okoz. Ilyen állapot akkor is kialakulhat, ha a bõrön nem látszik semmilyen elváltozás. Elsõsegélynyújtásként a fektetés, árnyékban való elhelyezés, hûtés jön szóba, majd elkerülhetetlen a kórházi kezelés. A napégés a legtöbb esetben egyszerûen megelõzhetõ, ha tudatosan szem elõtt tartunk néhány szempontot. Például erõs déli napon még sötét bõrûek se tartózkodjanak többet 30 percnél. A mérsékelt égövön, 10 és 2 óra (nyári idõszámítás idején 11 és 3 óra) között egyáltalán ne napozzunk. A szabadban javasolt az arcot és nyakat is védõ széles karimájú kalap viselete, valamint a laza és világos ruházat. Kimutatták, hogy a szorosan tapadó ruha elégtelenül szûri ki a káros sugarakat. A laza ruházat egyrészt akadályozza a test felmelegedését, másrészt a ráncaival mintegy megvastagítja a védõzónát. Viseljünk olyan napszemüveget, amely az ultraibolya sugarak minden tartományát jól szûri, mivel a napfény hályog kialakulásához is vezethet. Figyeljünk a már említett környezeti tényezõkre, amelyek felerõsíthetik a nap káros hatásait. Az egészségesnek tartott barnulást is fokozatosan kell elérni, egy-egy alkalommal fél óránál nem többet töltve a napon. Rendszeresen használjunk fényvédõ krémeket. Érzékenyebb bõrûek (lásd keretes írásunkban az 1. és 2. csoportot) legalább 15-ös fényvédõ hatású kenõcsöt használjanak. Mivel körülbelül fél óra kell, hogy a bõrhöz tapadjanak, a napozás elõtt legalább ennyi idõvel már kenjük fel azokat, s fürdés után se felejtsük el ezt megismételni. A tartósan erõs napnak kitett foglalkozásúak cinkoxidot vagy titaniumoxidot tartalmazó opálos védõkenõcsök kiegészítõ alkalmazásával védhetik meg orrukat, ajkukat, fülüket. A gyermekeket védjük a közvetlen napfényhatástól, különösen 6 hónapos kor alatt. Fél éves kor után is minimálisra csökkentsük a napfürdõzést. Alapvetõ megfigyelés, hogy a bõrrákok megjelenésében a 20 éves korig elszenvedett túlzott napsugárhatásnak igen fontos szerepe van. A szokásos, természeti környezetben végzett tevékenység, az aktív életmód bõven elegendõ napfényt ad egészségünk megõrzéséhez, nem érdemes magunkat fokozott veszélynek kitennünk azért, hogy bõrünket „egészségesre” barnítsuk. Dr. Szende László
2002. július
5
Ha nyár van, kezdõdik a kullancsszezon A kullancsok különbözõ kórokozókat – baktériumokat, vírusokat – terjesztenek. Az általuk okozott betegségek közül a legtöbben az agyvelõgyulladás veszélyét ismerik, sokkal kevesebb ember tud az úgynevezett Lyme borreliosis nevû betegségrõl, ami bár gyógyítható, igen súlyos állapotot idézhet elõ. Természetesen nem minden kullancstól lehet betegséget kapni, csak attól, amelyik maga is fertõzött. A kullancs állatokon élõsködik, a kiszívott vérbõl él, s e közben fertõzi meg az áldozatát, de tudni kell hogy az ürüléke is fertõzõ. Ahol természetes növényzet van, ott mindenhol élhetnek kullancsok, nem kivétel ez alól például a nyaralók kertje, sõt a városi parkok sem. Tehát a támadás érheti az embert a fákról, bokrokról, de akár a fûbõl is. A téli idõszakban fák kérge alatt vészelik át a hideget, majd tavasszal, nyár elején lepik el legnagyobb számban a vidéket, késõbb az õszi idõszakban figyelhetõ meg a második csúcs. Kerülik a tûzõ napot, ezért a reggeli és a kora esti órákban gyakoribbak a támadások. A csípés legvalószínûbb helye a nyak, a hajas fejbõr, a hajlatok környéke. A védekezés egyik módszere a kullancsok, illetve a támadási lehetõ-
ségek gyérítése, azaz a növényzet ritkítása, a rágcsálók irtása, és nagyon indokolt esetben, jól körülhatárolható kis területen a vegyszeres irtás. A személyes védelemben segíthet az a – már említett – tapasztalat, hogy a kullancs irtózik a fénytõl, ezért a napfénynek kitett bõrbe nem fúrja be magát. Segíthetnek a gyógyszertárakban kapható riasztó, irtó szerek is. A természetben rendszeresen idõzõ személyek immunizáló védõoltással védekezhetnek, ám errõl tudni kell, hogy nem minden kullancs által terjesztett fertõzés ellen véd. A bekövetkezett csípés után 96 órán belül még van lehetõség az oltás útján való védekezésre. A kirándulásra magunkkal vitt állatok védelme is fontos, e célból többféle szer, illetve riasztónyakörv alkalmazható. A bõrbe fúródott kullancsot a lehetõ leghamarabb el kell távolítani, mivel csak a befúródás után néhány órával kezdõdik el a fertõzési folyamat. Erre sok rossz módszer terjedt el, például veszélyes a befúródott kullancs bekrémezése, körömmel kinyomása is. Legcélszerûbb a speciális eltávolító eszköz alkalmazása, ilyet a gyógyszertárakban lehet beszerezni. Szakszerû eltávolítás kérhetõ orvostól is. Dr. Marczell Mihályné
6
Misszió Világ
Homeopátia: kutyaharapást szõrével Már idõszámításunk elõtt öt évszázaddal Hippokratész felismerte a hasonlóság törvényét. Késõbb, a XVIII. század végén Samuel Hahnemann, német orvos, vegyész szintén észrevette, hogy a kínafa kérge, amit akkoriban a maláriás láz kezelésére használtak, olyan lázas állapotokat idéz elõ, amihez hasonló jellegû esetekre terápiás szerként használták. A hipotézisét ellenõrizni kellett. Saját magán és az õt körülvevõ embereken vizsgálta az abban az idõben használatos összes gyógyszeranyagot, hogy megismerje ezeknek a szereknek az egészséges egyénekre gyakorolt hatását. Miután megismerte hatásukat, terápiás szerként olyan betegeken próbálta ki, akik a kísérlet által elõidézett tünetekhez hasonlókat mutattak. Hipotézise abban az esetben igazolódott, amikor terápiás dózisként parányi mennyiségeket alkalmazott. Magyarországon Bakody József honosította meg a homeopátiát, amikor az 1831-32. évi kolerajárvány idején sikeres homeopátiás kezelésével nagy feltûnést keltett nemcsak itthon, hanem külföldön is. Az 1860-as években Magyarországot Európában a homeopátia fellegvárának tartották, ami azt jelentette, hogy a klasszikus orvoslással egyenrangúvá vált. A budapesti egyetemen két homeopátiás tanszék létesült, s a két világháború között Budapesten három homeopátiás gyógyszertár mûködött. 1935-ben a magyar fõvárosban tartották a X. Nemzetközi Homeopátiás Kongresszust. 1949-ben a gyógyszeripar államosításának a homeopátiás gyógyszerek is áldozatul estek. Több mint negyven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elhangozhasson „a homeopata gyógymód magyarországi alkalmazásának tiltása nem indokolt”. A homeopátiát ma már szinte az egész világon alkalmazzák, sok egyetem felvette tantárgyai közé, mind az orvosok, mind a gyógyszerészek oktatásában. Magyarországon is egyetemi kereteken belül oktatják a homeopátiát és a már szakvizsgával rendelkezõ orvosok vizsgát tehetnek tanulmányaik lezárása után, majd pedig mint homeopata orvosok gyógyíthatnak. A homeopátia egyéni, alkati terápia, mely az egész embert – testét és lelkét – egyaránt figyelembe veszi, miközben mérgezõ és mellékhatásoktól mentesen gyógyít. Parányi dózisokban használja a gyógyszereket, ugyanis ellenkezõ esetben kellemetlenül súlyosbítaná a tüneteket. Hahnemann kísérletei során rájött, hogy a gyógyszerek mérgezõ hatását maximális mértékben csökkenteni kell. Megpróbálta tehát az alkalmazott szerek dózisát fokozatosan csökkenteni, azonban észrevette, hogy a gyógyszer rendkívüli mértékû hígítása, – minden újabb hígítást mindig
bizonyos számú rázás, dinamizálás kísért – nem csupán a toxikus hatást csökkentette, hanem az így kapott gyógyszer hatékonyságát is növelte. Paradox módon, minél nagyobb a hígítás, az eredeti anyagból minél kevesebb van a szerben, annál erõsebb a hatása. A homeopátiában több típusú hígítás használatos: hahnemanni százas hígítás – CH – a leggyakrabban használt hígítás. Úgy készül, hogy az alap-szer egy részét 99 rész oldószerrel összerázzák. Így kapjuk az elsõ hahnemanni hígítást: az 1 CH-t. Ha ebbõl az elsõ hahnemanni hígításból egy részhez 99 rész oldószert keverünk, akkor kapjuk a 2 CH-t és így tovább. A homeopátiás gyógyszer tehát olyan szer, ami nagyon alacsony dózisban hat és amelynek ahhoz, hogy ezt a tulajdonságát megszerezze át kell esnie egy sor hígításon és egymást követõ dinamizáláson. A gyógyszertárban kapható tubusok címkéjén mindig feltüntetik az alapanyag latin nevét és egy számot, mely a hígítások és dinamizálások menynyiségét jelzi, végül azt is jelzik, hogy tízes vagy százas hígításról van szó. Pl. Aconitum 9 CH, azt jelenti, hogy a szert 9 szer hígították 1/100-ra, 9 dinamizálással. Több évtizedes tapasztalat nyomán felismerték, hogy a homeopátiás gyógyszerek legjobb bevételi útja a nyelv alá helyezés. A homeopaták olyan gyógyszer formát dolgoztak ki, ami optimális felületi hatást biztosít a nyelv alatti nyálkahártya és a gyógyszer között: a globulusok és a granulák, fehér, édes ízû golyócskák. Éppen ezért a gyerekek sem tiltakoznak a gyógyszer bevétele ellen. Csecsemõknek kevés vízben feloldva kiskanállal lehet beadni a szükséges gyógyszert. Az adagolás is a homeopátia alapelvét követi. A beteg szervezet reakcióival azonos irányban ható gyógyszert – a hasonlóság alapján történõ meghatározás után – úgy kell adni, hogy éppen elég legyen ahhoz, hogy ezeket a reakciókat segítse anélkül, hogy rossz irányban súlyosbítaná õket. Éppen ezért minél nagyobb a hasonlóság a beteg tünetei és a homeopátiás szer hatása között, annál magasabbnak kell lennie az alkalmazott gyógyszer hígításának és fordítva. A homeopátiás gyógyszerek dobozában elhelyezett betegtájékoztatón javallatként szerepel, hogy hány golyócska bevétele ajánlott. Annak ellenére, hogy vény nélkül beszerezhetõ gyógyszerek, célszerû homeopata orvos tanácsát kikérni addig, míg felkészülünk homeopátiás öngyógyító tevékenységünkre. Kerekesné dr. Nemes Mária gyógyszerész
2002. július
Mentõövek rágcsálóknak 2. Sokan vagyunk, akik éhségérzet nélkül is, csak megszokásból vagy örömszerzés miatt a fõétkezések között is rájárunk a süteményekre, chipsekre, cukorkákra, kekszekre, szóval mindenre, amit találunk. Rágcsálunk kitartóan, a „ráadás-kalóriák” pedig szorgalmasan növelik testsúlyunkat. Mivel a rágcsálásnak számos érzelmi és egyéb oka is van, ezért összegyûjtöttünk néhány olyan mentõövet, ami segíthet elkerülni a rágcsálást, s így megállítani testsúlyunk növekedését. Sportolás abbahagyása – Aktív testmozgás, sportolás alatt testünkben egy endorfin nevû hormon szabadul fel, amely csökkenti az éhségérzetet. Ezért nem vagyunk éhesek közvetlenül sportolás után. Ha abbahagyjuk a rendszeres mozgást, felerõsödik az éhségérzet, és több idõnk is lesz az evésre. Javaslat: Ne iktassa ki életébõl teljesen a sportolást. Mozogjon rendszeresen, hetente legalább kétszer-háromszor, ha nem is a korábbi intenzitással. Ez többnyire elég ahhoz, hogy ne kezdjen el feleslegesen rágcsálni. Éjszakai munka – Ismert tény, hogy az éjszakai mûszakban dolgozók általában 2-3 kg-mal nehezebbek, mint a nappali mûszakban tevékenykedõk. Ennek oka talán az lehet, hogy a melatonin nevû hormon az éjszakai ébrenlétek miatt rendellenesen kezd mûködni, s emiatt a rágcsálási inger fokozódik, s amit éjszaka eszünk meg, abból több is hasznosul, mert olyankor lassabb az anyagcsere is. Javaslat: A gyakori éjszakai mûszak sajnos nem ideális az emberi szervezet számára. Próbáljon több nyers gyümölcsöt, zöldséget, csírázó magvakat, magasabb vitamintartalmú ételeket fogyasztani. Napközben gyakrabban menjen levegõre, szervezzen több szabadban töltendõ elfoglaltságot, mert az serkenti a melatonin mûködését. Dohányzás abbahagyása – A rágcsálás egyik fõ okaként ismert, mert részben helyettesíteni akarjuk valamivel a dohányzást. Ennek magyarázata, hogy 1 cigaretta elszívása általában 14 kalóriát éget a szervezetünkben, ugyanis a cigarettafüst adrenalint szabadít fel, aminek zsírégetõ hatása van, ezenkívül a nikotin átmenetileg fokozza a zsírbontó enzim aktivitását. Így érthetõbb, miért hízunk, ha lemondunk a dohányzásról, de ez csak átmeneti állapot kell, hogy legyen. Javaslat: Foglalja le a száját és az orrát. Rágcsáljon cukormentes rágógumit, szagolgasson rendszeresen finom parfümöket, de még jobb, ha például friss, lédús zöldalmát. A dohányzást mindenképp hagyja abba, és iktasson be több mozgást az életébe.
7 TIPPELJEN ÉS NYERJEN! Minek a rövidítése a VÉP? 1 Veresegyházi Értelmiségiek Pártja 2 Veresegyház és Térsége Életmód Program X Vagyonértékesítési politika Hány település „szövetkezett” a VÉP megvalósítására? 1 Hat 2 Négy X Nyolc Mit nevezünk homeopátiának? 1 azonos nemûek iránt megnyilvánuló vonzódást 2 komplementer gyógymód, mely klinikai módon alkalmazza a hasonlóság törvényét X a szervezet egyensúlyának felborulását Mit jelent a diabetes mellitus? 1 táplálkozási zavar, mely kóros soványsághoz vezet 2 a cukorbetegség latin elnevezése X magasvérnyomás betegség A tengeri halak fogyasztásának különleges jelentõsége van a szív-érrendszeri betegségek megelõzésében, mert…. 1 kiváló minõségû fehérjeforrást jelent 2 könnyen emészthetõ X a tengeri halak olaja kedvezõ hatású értékes zsírsavakat tartalmaz Milyen gyógyszerek okoznak leggyakrabban mérgezést a gyerekeknél? 1 szívgyógyszerek 2 altatók, nyugtatók X gyulladáscsökkentõk Vágja ki a kitöltött tippszelvényt, s – neve, címe feltüntetésével – július 31-ig küldje el a Misszió címére. A hibátlan válaszokat beküldõk között „Missziós” – pólókat sorsolunk ki. Az elõzõ havi helyes válaszok: A D-vitamin megelõzi a csontritkulást; a bulimia a zavart étkezési szokás; a szomjúság legjobban friss zöldségekbõl készített turmix-szal, vagy friss limonádéval csillapítható; lassan, fokozatosan szoktassuk bõrünket a naphoz; izomláz esetén mozogjunk minél többet, végezzünk más jellegû mozgást, mint ami az izomlázat okozta; logikai játékokkal, keresztrejtvény-fejtéssel javíthatunk szellemi frissességünkön; az élelmiszerek jelölésénél a „light” kifejezés csökkentett energiatartalmú készítményre utal. Májusi kvízünk nyertese: Éva Angéla (Veresegyház). Nyereményét postán küldjük el.
8
Misszió Világ
Otthoni betegápolás 3. Az ágyhoz kötött beteg napi gondozása során segítséget igényel olyan máskor magától értetõdõ tevékenységekben is, mint a tisztálkodás, WChasználat, öltözködés. Ugyanakkor fontos, hogy a betegtõl elvárható tevékenységeket ne végezzük el helyette, ezzel is támogatjuk önállósága, aktivitása megõrzésében. Miközben ezeket az ápolási tevékenységeket végezzük, figyeljünk betegünk emberi méltóságának megõrzésére. Elõfordulhat, hogy egyes mûveletektõl irtózunk (pl. ágytálazás, tisztába tevés), de ezt semmiképp se mutassuk ki. A rendszeres tisztálkodás célja a bõr megfelelõ állapotban tartása, a fertõzés kockázatának csökkentése, az izzadtság és a szennyezõdések eltávolítása, valamint komfortérzet növelése. Az ágyhoz kötött beteget lehetõleg naponta mosdassuk meg. Ezt végezhetjük az ágyban, de mosakodhat önállóan ugyanitt, vagy a fürdõszobában. Két fürdés között is lehetõséget kell adni arra, hogy – különösen wc használat után – kezet moshasson. Ágyban való mosdatásra akkor kerül sor, ha a beteget nem tudjuk kivinni, illetve nem tud önállóan mosakodni. Feszélyezheti õt ez a tevékenység, ezért igyekezzünk határozott, gyors mozdulatokkal dolgozni. Elõtte biztosítsunk ágytálat, kacsát. Minden eszközt készítsünk össze. Hagyjuk minél önállóbban ténykedni a beteget, ez csökkenti a függõség érzését. Legyünk tekintettel szeméremérzetére. Egy-egy lemosott testfelületet azonnal töröljünk szárazra. A szoba legyen megfelelõ hõmérsékletû. Szükséges eszközök: mosdótál, szappan, tusfürdõ, 2 darab mosdókesztyû vagy szivacs, 2 darab törölközõ (arcra és a testre), borotvakészlet, sminkkészlet, fésû, körömolló, szájápoláshoz használatos eszközök, hintõpor, testápoló (utóbbiakat egyszerre ne használjuk, mert összecsomósodik), tiszta ágynemû, ruha. Kivitelezés: 1. mondjuk el a betegnek, mi fog történni, biztosítsunk lehetõséget az ürítésre 2. biztosítsunk nyugalmat, védjük a huzattól 3. a mosdótálat töltsük meg kb. 40-44 C°-os vízzel 4. vetkõztessük le a beteget és takarjuk be 5. terítsük az arctörlõt a mellkasára, majd mossuk le arcát, nyakát, fülét és töröljük szárazra
6. mossuk meg a kezét, egyenként a karjait, mellkasát, hasát, combjait, lábát. Az egyes testrészeket csak a szükséges ideig takarjuk ki, terítsük alá a törölközõt, töröljük szárazra 7. felültetve vagy oldalra fordítva mossuk meg a hátát 8. tisztítsuk meg alaposan a szeméremtájékot, majd a fartájékot. Míg a beteg az oldalán fekszik igazítsuk, illetve cseréljük le az ágynemût. Öltöztessük fel a beteget, ápoljuk le a körmeit, segítsünk a szájápolásban, fésülködésben, borotválkozásban, sminkelésben. Végezetül pakoljunk el, tegyünk rendet a beteg környezetében. Amennyiben képes egyedül mosakodni tegyünk mindent a kezeügyébe, esetleg hagyjuk is magára, ha ezt igényli. Ha a beteg tud mozogni, kísérjük ki a fürdõszobába, segítsünk neki a szükséges mértékben. Ügyeljünk a balesetveszélyes helyzetek megelõzésére, használjunk csúszásgátló kádbetétet, szereljünk fel kapaszkodót, biztosítsunk leülési lehetõséget. A nedves padló igen balesetveszélyes. Hosszú idõre ne hagyjuk magára ápoltunkat. Mozgásában korlátozott betegnek is megadhatjuk a zuhanyozás nyújtotta felüdülést. Szerezzünk be gördíthetõ széket, mely megkönnyíti mozgatását. Lényeges szempont a hozzáállásunknál, hogy biztassuk, támogassuk betegünk önállóságának megtartását.
MÉDIAAJÁNLAT A Misszió Világ minden hónap elején 40 ezer családhoz, 150 ezer emberhez jut el Pest és Heves megye 34 településén. Hirdetési árak: 1/8 (81 x 61 mm) 36.000,1/4 (81 x 122 mm) 65.000,1/2 (168 x 122 mm) 120.000,1/1 (168 x 244 mm) 220.000,(az árak forintban és áfa nélkül értendõk) A hirdetések megrendelése ügyében Ivicsics Viktort, Varga Teréziát vagy Kárpáti Gyulát keressék, tel.: (06-28) 389-618, fax: (06-28) 386-795.
IMPRESSZUM A Misszió Világ havilapot szerkeszti a szerkesztõ bizottság. Kiadja a Misszió Egészségügyi Központ Kht. Felelõs kiadó: Jobban Eszter ügyvezetõ igazgató. Tipográfia és nyomdai elõkészítés: Graphisto Kft. Nyomás: Front Kiadó és Nyomda, felelõs vezetõ: Szalay András igazgató. Hirdetési képviselet: Ivicsics Viktor (telefon: 06-28-389-618, fax: 06-28-386-795). Megjelenés: minden hónap elején. Példányszám: 40 ezer. A szerkesztõség és a kiadó postacíme: Misszió Világ, 2112 Veresegyház, Gyermekliget út 30. Drótposta:
[email protected] Internet: http://www.misszio.hu ISSN: 1587-9186
