2004, TAVASZ-NYÁR
MEZÕSZEMERE
Szemereiekrõl szemereieknek V. évfolyam, 1. szám megjelenik félévente
A tartalomból Egy szemerei arc: Németh Beni
Oázis a falu közepén SZENT ISTVÁN, AZ ÁLLAMALAPÍTÓ Szent István a magyar történelem egyik legmeghatározóbb egyénisége, a keresztény magyar királyság, a tulajdonképpeni Magyarország megalapítója. Életmûvéhez tartozik elsõ törvényeink kibocsátása és az egyházszervezet megteremtése is. Mindezek ellenére vajmi keveset tudunk elsõ királyunkról. Középkori történelmünk ebben a korai szakaszban nem bõvelkedik írásos forrásokban, melyekbõl következtethetnénk Szent István jellemére. Fiához, a trónörökös Imre herceghez írt „Intelmek” az egyetlen korabeli emlék, melybõl az uralkodó szellemi nagyságára következtethetünk. Az „Intelmek” valójában egy leendõ király számára írott mû, mely a bölcs uralkodást mutatja meg. A bölcs, békeszeretõ, az idegenekkel szívélyesen bánó, az igazságot, törvényt tisztelõ uralkodó lehet csak országának jó királya. Szent István tanácsai saját jellemébõl fakadnak. Késõbbi forrásaink szûkszavúan csak úgy mutatják be államalapító királyunkat, hogy „a termete alacsony, de a lelke nagy”. Miben nyilvánult meg lelki nagysága? Többek között abban, hogy az ellene merényletet elkövetni szándékozó alattvalójának is képes volt megbocsátani, életét, családját megkímélni. Szent István uralkodása idején (Kr. u. 997-1038) a jó viszony kiépítésére törekedett azokkal a szomszédos országokkal (Bizánc, Német-Római Császárság), melyeket a kalandozások idején (Kr. u. 900-970) õseink legszívesebben dúltak s ennek köszönhetõen az európai államok elõdeinket vad hordákként tartották számon. István tevékenységének következtében ez a vélemény megváltozott: szalonképessé vált a magyarság Európában. Szent István uralkodása idején végzett országépítõ munkája egyszerûen azt jelentette, hogy Magyarország véglegesen és visszavonhatatlanul a keresztény Európa része lett. Bukta Zsolt
Megkötözték, kirabolták Tótok-e a Bukták? „Más ez a Szemerém, más ez a nyugalom” Barátfertõ Óvodások, iskolások Kellenek-e a civilek? Újra vörösszárnyú a Rimában Jakab Béla eposza Énekszóval a falu utcáin Ízvarázs a pékségben Nagyüzemben a polgárõrök Kórustalálkozó Bezár-e a patika
SZEMEREI ARCOK Németh Benedek, népszerû nevén Beni lassan 70 esztendõs, de nyugodtan letagadhatna 15 évet. Volt iskolaigazgatónk ma Füzesabonyban él. Mezõszemeréhez évtizedek, benne rengeteg élmény, emlék köti. Vele beszélgettem. Füzesabonyban született, édesapja vasutas volt. Gyerekkorában sokat nyaralt Erdélyben, mivel édesapját oda helyezték. Ezek a napok feledhetetlen emlékek számára. Általános iskola után, 1950-tõl az egri tanárképzõbe járt, bár szüleinek a Dobó Gimnázium tetszett jobban. Érettségi után nyílt alkalma tanításra. Elõször a Zemplén határán fekvõ gyönyörû faluba, Boldogkõváraljára pályázott s mivel onnan nem kapott választ, két lehetõsége volt még: Mezõszemere, vagy Kompolt. A mi falunkat választotta. Elõzõleg focizott már itt s úgy adódott, hogy egy meccsen összeugrott az akkori szemerei iskolaigazgatóval, Galambos Lászlóval, aki nagyot nézett, amikor Beni megjelent az iskolában felvételre. Galambosnak egy feltétele volt: ha Szemerére jön focizni, fel van véve. Így is történt. 1954 õszét írjuk ekkor, buszjárat nem volt a faluba, a szihalmi vasútállomástól biciklivel vagy gyalog lehetett elérni az iskolát. Felsõtagozaton kezdett, de gondot okozott a képesítés hiánya, ezért jelentkezett a fõiskolára Egerbe. Bóta László ekkor már oda járt. 1960-ban felvételt nyert kémia-mûszaki szakra. Ötvenen indultak ezen a szakon, mindenki kihullott mellõle, egyedül diplomázott 1964-ben. Tanított, sportolt, Koós Laci bácsival szervezte a focit, beindította a lövészklubot és a fotószakkört. 1976 õszétõl kinevezték igazgatóhelyettesnek, majd '85-ben igazgatónak. KISZ-tag, párttag nem volt, a kinevezésekor ez gondot is okozott, de a község korábbi tanácselnöke, Bukta Ferenc megvédte. Mint késõbb megtudta, az egész országban összesen húszan voltak nem párttag iskolaigazgatók! Nyugdíjazásáig, 1996-ig tanított a mezõszemerei Általános Iskolában. Összesen 42 évig oktatott itt, ezt igazán nem lehet ugródeszkának nevezni. Családi életérõl elmondta, a 80-as évek elején feladta agglegénységét, megnõsült, a szintén Mezõszemerén tanító Radák Edit tanárnõvel kötött
MEZÕSZEMERE 2
Fotó: Bukta Imre
házasságot. Fruzsina nevû lányuk – akire nagyon büszke – mára már felnõtt, felvételt nyert az egri Eszterházy Károly Fõiskolára. Németh Beni élete szorosan összefügg az iskolával, a sporttal, falunkkal. Tanítása alatt 80 kollégával dolgozott és több, mint ezer szemerei nebulót indított útnak. Az általa vezetett lövészklub diákjai több járási és megyei díjat szereztek. Fotószakkört tartott, habár sokáig nem volt saját fényképezõgépe. Az Istállóskõi barlangról készült felvételével megyei díjat nyert. Mezõszemerérõl készült fotói kordokumentumok is egyben. Beni ízig-vérig pedagógus alkat, mindent megtett a gyerekekért. A faluban mindenki ismeri, ha erre jár, rögtön megszólítják a szemereiek. Mindig kompromisszumkész, igazi jólelkû ember. Ha megbántották (volt ilyen is), a békét kereste. Ma nyugdíjas, ám ne véljük õt tipegõ öreg bácsinak. Sportos, hálistennek jó egészségnek örvend. Füzesabonyi házával, kertjével foglalkozik. Idõnként kitolja kedves motorkerékpárját, az öreg harcostársat. Áttisztítja, megsimogatja, felül rá. A jó öreg Pannónia elsõ pöccre mûködik. Majd elindul az õ nyugodt stílusában egy motorozásra. Örülnénk, ha ilyenkor Szemere felé venné az irányt! Bukta Imre
Vörös Hadsereggel az EU-ba BARÁTFERTÕ A rendszerváltás után városok, falvak rendre átnevezték a rosszul csengõ, kétes jelentésû utcaneveket (Lenin út, Münnich Ferenc utca, stb.). Ilyen tekintetben Mezõszemerén mintha megállt volna az idõ. Van még Partizán utunk és Vörös Hadsereg utunk is. A szocialista egypártrendszer utáni történelemkönyvekbõl (is) tudható, hogy a jugoszláv partizánok, hazájuk megvédése címén több ezer vajdasági magyar civil lakost gyilkoltak meg. A Vörös Hadsereg pedig a hazánk „felszabadítása” utáni negyvenévi idõszakára méltán kapta a megszálló hadsereg jelzõt. A sok idõs emberben rossz emléket idézõ szovjet hadseregre (magántulajdon elkobzás, nemi erõszak, stb.) már 15 esztendeje kimondták a „tovaris konyec”-et. Az EU-ba vitt jellegzetes magyar termékeket, például a pálinkát, hungarikumnak tekintik. Ezek a kommunizmus sötét idõszakát idézõ utcanevek az országban szinte egyedülállóak: „szemerikumok”. Bukta Imre
Fotó: Bukta Imre Fotó: Bukta Imre
1674 nehéz éve volt a magyar protestantizmusnak. Március 5-én a pozsonyi rendkívüli bíróság elé rendeltek 700 lelkészt és tanítót. Április 4én a megjelent protestáns prédikátorokat – körülbelül 300 fõt – felségsértés és hazaárulás vádjával fej- és jószágvesztésre ítélték. Azokat azonban, akik hajlandók voltak az egyházi szolgálatról írásban lemondani, elengedték. Hatvanhetüket, akik nem írták alá a reverzálist, börtönbe vetették. A legkitartóbbakat, a kínzásban sem megtörõ 42 prédikátort 1675. márciusában Nápolyba hajtották, s ott eladták õket gályarabnak. Kiszabadításukra nemzetközi akció indult, de a szabadulás örömét sokuk nem élhette már meg. Ezt a történetet Moldova György író „Negyven prédikátor” címû regényében megírta. Egy katolikus történész, Szántó Konrád könyvében ezt olvashatjuk a kiszabadult protestáns lelkészekrõl: „Mint a lelkiismereti szabadság hõseit ünnepelték õket Európa-szerte. Az ÜNNEPLÉST MEGÉRDEMELTÉK, mert valóban a lelkiismereti szabadság hõsei voltak. De azoknak kell nyilvánítanunk azokat a katolikus papokat és híveket is, akik viszont a protestáns kurucok fanatizmusának lettek az áldozatai.” Ilyen hosszú, történelmi körülményeket feltáró bevezetõ után jutottunk el a minket közelebbrõl érintõ események taglalásához. Amikor híre terjedt a protestáns lelkészek 1674. március 5-i pozsonyi „mustrára” rendelésének, az országban addig sem hamvadó katolikusprotestáns gyûlölet újra lángra kapott. 1674. március 26-án protestánsok egy csoportja behatolt a füzéri (Zemplén megye) plébániára, s onnan rabszíjra fûzve magával hurcolt egy pálos rendi szerzetest. Napokon keresztül ruhátlanul járatták, megostorozták, leköpdösték, hátára ülve megsarkantyúzva futásra kényszerítették. Jó hatvan napig tartott a kálváriája, miközben õ kínzóiért imádkozott. Kínzói közül egy jobb lelkû szentnek nevezte õt, mire társai ezen feldühödve agyonütötték. A Pozsonyból szállingózó, lelkészek fej- és jószágvesztésérõl szóló hírek hatására a protestánsok a pálos szerzetes kivégzésérõl döntöttek, de a hóhér képtelen volt az ítéletet végrehajtani. Többször is felemelte a bárdot, de keze mindannyiszor erõtlenül hanyatlott le. Végül karddal ölték meg. A monda szerint forrás fakadt azon a helyen, ahol ez történt. Most azt kérdezheti a kedves olvasó, miért is írok én efféle dolgokról egy helyi érdekeltségû újságban? Azért, mert ennek a pálos rendi szerzetesnek a megölése itt történt Mezõszemere mellett, az egerfarmosi határ Szõke puszta nevû részében. A farmosi nép ennek a területnek a Barátfertõ nevet adta. Mondják, a szerzetes teste napokig hevert temetetlenül, az oszlás minden jele nélkül. Az egri pasa (!) személyesen intézkedett, hogy „Isten szent emberét” tisztességesen eltemessék. Az egerfarmosi templomban temették el, majd 15 év után a sátoraljaújhelyi pálos (most piarista) templomba szállították földi maradványait. A piarista rendház mostani fõnöke, Etele György úr úgy tájékoztatott, hogy a mára már romlékony testet, megóvása érdekében hermetikusan elzárt üvegkoporsóba helyezték az általam még a '80-as években látott ezüstös koporsóból, s mivel a kápolnából az alatta lévõ kriptába került, látogatása nem lehetséges. Protestáns kínzója, aki õt szent embernek nevezte és az iszlám hitû egri pasa, aki személyesen közbenjárt temetése érdekében példák arra, hogy az Istenbe vetett hit és a hitbõl fakadó mártíromság megérinti és elismerésre készteti még az ellenfeleket is. Eddig szántszándékkal nem említettem az õ nevét. Isten alázatos szolgájának neve: Csepelényi György. TISZTELETREMÉLTÓ CSEPELÉNYI GYÖRGY. zs. Jakab Gábor
MEZÕSZEMERE 3
Énekszóval Május elsején gyönyörû napra ébredtünk! A Nyugdíjas Klub asszonyai egy emberként vették ki részüket a süteménysütésbõl és az elõzõ nap az iskola tornatermében berendezett asztalok ünnepi megterítésébõl. Akár egy lakodalom, amit a falu rendezett. A kis falucska lakói egymás kezét fogva hatalmas erõfeszítésre voltak képesek. Délután 1 órakor érkezett az elsõ vendégcsoport, az Atkáriak, majd sorban a többiek: Gyöngyössolymos, Ostoros, Csincse és Sarud. Rövid pihenés, öltözés, pogácsa és frissítõk után énekelve bemutatkoztunk a faluban. A vonuló csoportok szép ruhái, jókedvû dalai az utcára csalogatták az embereket. Ekkor újból kitett Mezõszemere népe magáért. Egymást érték az út mentén a kis asztalkák, megrakva minden jóval, amivel a vendégeket kínálni lehetett. Hadd soroljam fel azoknak a nevét, akik vendégszeretõ gazdasszonyként és gazdaként fogadták a vendégeket. A Kossuth út elején Jakab Zoltán és Jakab Zoltánné, Bályi Dánielné, Kelemen Boldizsárné, Bukta Barnabásné. A következõ sarkon Jakab József, Bukta Lajosné, Horváth Lajosné, Prokaj Péterné. Tovább haladva Veres Gáborné, Bukta Gáborné, Tóth Antalné, majd Kelemen Ferencné, Jakabné Bukta Zsuzsa, Skoda András. Végül Mecs Mátyásné, Kelemen Miklósné, Németh Miklósné Marika, Farkas Lászlóné, Bukta Miklósné és Bukta Zsoltné Tünde. A felsoroltak közül sokan fiatalok, és örvendetes, hogy õk sem zárkóztak el a közösségi munka elõl. Még egy helyen volt kínálás, ahol Papp Zoltánné, Bukta Ferencné, Kelemen Lajosné tettek ki magukért. Vendégeink el voltak bûvölve. Megérkeztünk a szabadtéri színpadhoz, ahol minden csoport elõadta színvonalas mûsorát. Mindenkit dicséret illet. A mûsort Bíró Rita vezette le nagy hozzáértéssel. Az ajándékköcsögök és gyönyörû virágcsokrok átadása után az iskola tornatermében jó vacsora következett. Elõtte és utána jóízû éneklések harsantak fel itt is, ott is. Végül eljött a búcsúzás is, ami még sok mulatást hozott, az utcán is énekeltünk. Vendégeink is jól érezték magukat. Összegzésül elmondhatom: szép nap volt, jól sikerült az összefogás. Köszönöm, Mezõszemere! Csák Lajosné, népdalkör vezetõ
Fotó: Bukta Imre
MEZÕSZEMERE 4
MEGALAKULT A FIDESZ Elõzõ számunkban beszámoltunk a szocialista párt helyi szervezetének alakulásáról. Ezúttal a FIDESZ alapszervezet létrejöttérõl tudósítunk. 2004.április 30-án 22 alapító taggal megalakult a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség mezõszemerei szervezete. A tagság szavazással megválasztotta a tisztségviselõket: Elnök: Bukta Zsolt, tanár. Alelnökök: Kasza Edit tanuló és Bukta Lajos családgondozó. Pénztáros: Pásztor Józsefné, boltvezetõ. Az alakuló ülésen jelen volt Faludi Sándor, választókörzetünk országgyûlési képviselõjelöltje . A szervezet célja a Fidesz politikájának helyi szintû érvényesítése és megerõsítése. A szervezetnek jelenleg még nincs állandó irodája. A FIDESZ-MPSZ helyi szervezete az uniós választással kapcsolatos kampánygyûlést szervezett az általános iskola tornatermében 2004. május 7-én, „A magyar falu jövõje az Unióban” címmel . A teltházas gyûlés meghívott vendégei voltak Mánya Kristóf (Gyöngyös) osztályvezetõ fõorvos, Faludi Sándor, az országos gazdatagozat elnöke, Boros Imre, az Orbán-kormány volt minisztere.
Fotó: Bukta Imre
ÓVODAI HÍREK Óvodánkba 2003. szeptemberében 36 kisgyerek járt, ez a létszám júniusra elérte a 46-ot: 20-an nagycsoportosok, 26-an kis-középsõ csoportosok, a nagycsoportosok közül 18 gyerek megy õsszel iskolába. Õsztõl 12 nagycsoportos, 7 középsõs és kb. 20 kiscsoportos gyerek várható. A nevelési év során 3 óvónõ és 2 technikai dolgozó végezte a nevelésoktatás és gondozás szép, felelõsségteljes feladatát. Áprilistól nagy segítséget jelentett a konyhai teendõk ellátásában egy közhasznú személy foglalkoztatása. Ebben az évben igen sokrétû munka hárult ránk: -Kidolgoztuk a gyerekek mérésiértékelési rendszerét. Az értékelési folyamatban biztosítjuk az állandóságot, folyamatosságot. - Elkezdtük a Minõségbiztosítási feladatok kidolgozását. A nyitott önértékelés során sor került: - a dolgozói elégedettség mérésére -a fenntartói vélemények mérésére - valamint a gyerekek körében végzett nevelési-oktatási területek tanulmányozására. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a gyerekek a lehetõ legtöbbet fejlõdjenek valamennyi nevelési területen, legfõképpen önmagukhoz képest. Ehhez nyújtott és nyújt a következõkben is segítséget a Mezõkövesdrõl hetente kijáró logopédusnõ, aki a gyerekek beszédhibáját javítja. Mi óvónõk is azon dolgozunk, hogy minél értékesebb emberpalántákat neveljünk a társadalom számára. Sok mesével, verssel, játékkal, dallal, kézimunkával, mozgással segítjük a gyerekeket fejlõdésükben a gondozási feladatokon túl. Számos rendezvényen betekinthettek a szülõk, érdeklõdõk óvodánk életébe: -Karácsonykor együtt örülhettünk az ünnepnek, a sok játéknak, ami a fa alatt várta a gyerekeket. - Farsangkor jelmezek mögé bújva játszottunk, táncoltunk. - Húsvét elsõ napján jól sikerült jótékonysági bált rendeztünk. A bálon szerepeltek óvodásaink is a 3 évestõl a 7 évesig. Vidám táncokkal készültünk erre
a napra. Bálunk bevétele 200. 000 Ft lett, amit óvodánk fejlesztésére szeretnénk fordítani. Itt szeretnénk köszönetet mondani mind azoknak, akik munkájukkal, anyagi hozzájárulásukkal, felajánlásukkal hozzájárultak bálunk sikeréhez. Külön köszönjük a szakácsainknak: Zsiga Bélánénak, Nyeste Gyulánénak, Törõ Sándornénak, Kelemen Zoltánnénak a finom vacsorát. A büfé dolgozóinak: Csák Józsefnének, Jakab Gézánénak a kitartó munkát. -Anyák napján dallal, ajándékkal, virággal köszöntöttük az Édesanyákat, Nagymamákat.
- Gyereknapon bûvész szórakoztatta a gyerekeket az óvoda udvarán. Ekkor volt a kis-középsõ csoportosok évzáró mûsora is. - A nagycsoportosok május 29.-én búcsúztak az óvodától. - Õsszel Szilvásváradra kirándultunk, tavasszal pedig Miskolc-Tapolcára látogattunk el. Mind a két helyen élményekkel, ismeretekkel gazdagodtak a gyerekek és a velük kiránduló szülõk. Év közben az óvoda udvara, épülete gondozott volt, amirõl az önkormányzat dolgozói, karbantartói gondoskodtak (fûnyírás, festés, kerítésfestés). Köszönjük a Mezõszemerei Önkormányzat és dolgozói év közben nyújtott segítségét, amelyre továbbra is számítunk. Antal Mihélyné
MEZÕSZEMERE 5
ISKOLAI HÍREK Tanulmányi kirándulás Miskolcra és környékére A Mezõszemerei Általános Iskola 36 tanulóval és kísérõikkel indult útnak autóbusszal Miskolc irányába május 28-án, egy hûvös reggelen. Elõször Miskolc város emlékmûveit, nevezetes épületeit, többek között Magyarország 1. Kõszínházát, a Rákózci házat- tekintette meg a kis csapat. Nem hiába volt Nagy Lajos király kedvenc helye a Diósgyõri vár! Még romjaiban is lenyûgözõ! A gyerekeknek legjobban a középkori életet bemutató panoptikum, a fegyvertár és az éremverde tetszett. Lillafüredre kisvasúttal érkeztek az erdõn és az alagúton keresztül. A táj, a vízesés és a Hámori-tó látványa mindenkit lenyûgözött. Hát még a bazársor! Az István-barlang cseppkõ képzõdményeit még a kicsik is megcsodálták, ámulattal nézték a cseppkõbõl kialakult mészfigurákat. Továbbutazva Miskolctapolcára, a csónakázó-tavon minden gyerek kipróbálhatta a vízibiciklizés örömeit. Gyermeknap alkalmából hazafelé megálltunk a miskolci Hõsök terén rendezett Roadshow-n, ahol legnagyobb sikert többek között a felfújt „dühöngõ” aratta, amelyben kedvükre ugrálhattak a gyerekek, de még a nevelõk, nagymamák is (!). Ennek köszönhetõen a hazaérkezés igen késõre sikerült, ami bizonyítéka is egyben a jó hangulatnak és a remek programoknak! Bukta Zsuzsanna
MEZÕSZEMERE 6
Zeneiskolai Vizsga
Óvodásból iskolás lesz
Zeneiskolásaink nagy izgalommal készültek a tanév végi hangszeres vizsgára. A június hetedikei megmérettetés a Füzesabonyi Zeneiskola igazgatója, Nagyné Rózsa Zsuzsanna vezette vizsgabizottság elõtt zajlott. Tanulóink közül legtöbben furulya hangszeren, ketten pedig trombitán adták elõ a különbözõ zeneszámokat. A gyerekek hangszertudása nagyon sokat fejlõdött az elmúlt évek alatt. Ezúton szeretnénk megköszönni Nagy Katalin és Király László zenetanároknak azt a kiváló munkát, melyet a tanév során tanítványaik eredményes fejlõdéséért végeztek.
Áprilisban megtörtént az 1. osztályos tanulók beírása. A 2004/2005-ös tanévben 15 tanuló kezdi meg iskolai tanulmányait. Õk már a módosított Nemzeti Alaptanterv és Kerettanterv alapján fognak tanulni. Részt vesznek környezeti-nevelési és egészségnevelési programban, elkezdik az élethosszig tartó tanulás alapjainak letételét. Ez az évfolyam is iskolaotthonos formában folytatja tanulmányait.
Bartók István Erdei iskola Az idei tanévre Erdei iskola 2003/2004 címmel több minisztérium támogatásával pályázatot írt ki az Oktatási Minisztérium. Iskolánk is sikeresen pályázott 2 turnusra, így 40 gyerek õsszel Tardoson, majd 30 tavasszal Parádfürdõn tölthetett el 5 napot erdei iskolában, jelentõs anyagi támogatással. Gyermekeink számára feledhetetlen élményt nyújtott mind a Bükk, mind a Mátra hegyvidéki környezete, új ismeretekkel gazdagodva tértek haza. Oszkocsilné Csajbók Éva
Falugyûlés, 2003. október
Citerakör Ifj. Szabó József vezetésével citerakör alakult. Iskolás tanulóink közül 23 fõ jelentkezett a „citera iskolába”. Megalakulásukat követõen mihamarabb szeretnék elkezdeni a foglalkozásokat. Ehhez azonban újra fel kell húrozni a kilenc darab citerát, hogy abból ismét felcsendülhessenek a régi szemerei dallamok. Reméljük, hogy terveiket sikerül megvalósítani és sikeresen hozzájárulnak a Mezõszemerei hagyományok ápolásához.
PARLAGFÛ MENTESÍTÉSI KAMPÁNY Az Egészség Évtizede Johan Béla Nemzeti Program és a Nemzeti Közegészségügyi Akció Program célul tûzte ki az allergiás légúti megbetegedések gyakoriságának csökkentését. A legfontosabb cél továbbra is a gyommentes környezet megteremtése. A parlagfû a pollenallergia legfõbb kiváltója, melyben hazánkban kb. két millióan szenvednek. A parlagfû Észak-Amerikából behurcolt gyomnövény, amely gyors regenerációs és megtelepedési képességgel, tág ökológiai toleranciával rendelkezik. Júliustól októberig virágzik. Az allergén pollen levegõben elõforduló mennyisége idõjárásfüggõ. Egyetlen növény képes 8 milliárd virágporszemet termelni. Évente több ezer tonna jut belõle a levegõbe, mely allergiás túlérzékenységet – asztma, allergiás nátha, allergiás kötõhártya gyulladás – okoz. A légszennyezés fõ oka a lakókörnyezet elhanyagolása, ápolatlansága illetve a mezõgazdasági mûvelésre szánt földek parlagon hagyása, a nem megfelelõ mértékû gyommentesítés. Hazánkban a parlagfû mintegy 5 millió hektár területen fordul elõ és komoly egészségi, mezõgazdasági és gazdasági károkat okoz. Tisztelt Lakosság! Kérjük Önöket, hogy tegyenek meg mindent lehetõségeikhez mérten a biológiai allergének elterjedése elleni küzdelemben, a környezeti tényezõk egészségkárosító hatásának csökkentése és az egészséges környezet kialakítása érdekében. Az udvaron, kertben, az árokparton és a mezõgazdasági mûvelési földeken rendszeres kapálással, kaszálással, ahol lehetséges vegyszeres irtással végezzék el a gyommentesítést! ÁNTSZ Városi Intézete, Füzesabony
KÖSZÖNET Kedves Óvónénik! Szeretném megköszönni Önöknek, hogy minden óvodai rendezvényre, legyen az ünnepség vagy kirándulás, meghívnak és szeretettel fogadnak. Köszönettel: Erzsi néni
Õrködnek a polgárok Beszélgetés Kovács Annával, a mezõszemerei polgárõrség parancsnokával
Miért lettél polgárõr? Községünkben az utóbbi idõben megnövekedett a vagyon elleni bûncselekmények száma illetve a garázdaságok száma is. Úgy gondoltam, ezek ellen tenni kell valamit, hogy az emberek nyugodtan, békében élhessenek. Hogy lettél a helyi szervezet vezetõje? Az elõzõ parancsnokok rövid ideig vállalták ezt a tisztséget, 2-3 hónapig látták el feladatukat. Az utolsó lemondás után senki nem akart parancsnok lenni, a megszûnés veszélye fenyegette a polgárõrséget. Ezért inkább elvállaltam ezt a tisztséget. Milyen feladatai vannak egy polgárõr parancsnoknak?
Fotó: Bukta Imre
A legfontosabb feladat a szervezet bejegyeztetése a Heves Megyei Bíróságon, hiszen enélkül nem mûködhet a szervezet. Mivel a polgárõrség non-profit jellegû, ezért a pályázatok elkészítése is a vezetõre hárul. Nagyon fontos feladatom, hogy más polgárõr szervezetekkel tartsam a kapcsolatot. A helyi szolgálat beosztása, a szolgálatok ellenõrzése, új tagok toborzása valamint a helyi szervezet magasabb fórumokon való képviselete is az én feladataim közé tartozik.
A polgárõrségre nem jellemzõ, hogy bõvelkedne nõ tagokkal. Fõleg az nem jellemzõ, hogy egy nõ áll a helyi szervezet élén. Hogy fogadták ezt a tényt a fiúk?
A megyében én vagyok az egyedüli parancsnoknõ. A helyi polgárõrök tisztelettel, jóindulattal, segítõ szándékkal fogadták megválasztásomat. Milyen terveid vannak a szervezettel kapcsolatban? Elsõsorban a létszám növelését illetve a szolgálati napok számának növelését szeretném megvalósítani. Ezenkívül a helyi vállalkozók támogatását szeretném elérni, az õ segítségükkel talán eszközkészletünket is tudnánk bõvíteni. A „civilekkel” kapcsolatban milyen terveid, elképzeléseid vannak? A lakosság bevonása, támogatása nagyon fontos, hiszen megkönnyíthetik munkánkat jelzéseikkel, ha például értesítenek minket a gyanús eseményekrõl. Jelenleg hány tagja van a helyi szervezetnek? A legnagyobb tagsággal rendelkezõ szervezet Mezõszemerén a polgárõség, jelenlegi létszáma 30 fõ. Köszönöm a beszélgetést, további munkádhoz sok sikert kívánok. Bukta Zsolt
MEZÕSZEMERE 7
EGYHÁZI HÍREK Egyházközségünkben idén május 30-án került sor az elsõáldozásra. Ezen a napon Novák István atya Bíró Kittinek, Bus Bettinának és Jakab Balázsnak szolgáltatta ki az Eucharisztia szentségét.
Ebben az esztendõben a rossz idõjárás miatt az Úrnapi körmenet sajnos elmaradt, pedig a négy sátor igazán szépen fel volt díszítve. A Sarlós-boldogasszony napi ünnepi szentmisét Szarvas István, a Magyar Katolikus Rádió igazgatója celebrálta.
Május 22-én Koós Ede atya vezetésével az egyházkerület hittanosai Budapestre utaztak, hogy tanévzáró lelki napon vegyenek részt. Az alsósok Margó néni vezetésével a Népligetben népi játékokat játszottak, miközben a felsõsök Ede atyával meglátogatták a Terror Házát. Délután a központi szeminárium kápolnájában Ede atya által celebrált szentmisén vettek részt a nebulók. István atya újra kirándulásra invitálta az egyházkerület híveit. Június 7-én Kassán jártunk, ahol többek között felkerestük a Szent Erzsébet dómot, illetve annak kriptájában leróttuk tiszteletünket II. Rákóczi Ferenc sírjánál. Este a Thália Színház elõadását tekintettük meg.
Mintegy 50 lelkes hívõ, ezúttal is István atya vezetésével elzarándokolt Lourdes-ba, Európa leglátogatottabb kegyhelyére. Idén július 8-ig nyolcan részesültek a keresztség szentségében, ugyanebben az idõszakban tízen húnytak el.
MEZÕSZEMERE 8
Fotó: Bukta Imre
„Dicsérjétek az Urat” egyházi kórustalálkozó Mezõszemerén Az Esperesi Kerület énekkarainak találkozójára 2004. április 24-én került sor a Mezõszemerei Sarlós Boldogasszony Templomban. Errõl az egyházzenei rendezvényrõl kérdeztem Mozerné Horga Stefániát, akit községünkben mindenki kántorként ismer. - Milyen apropóból került megrendezésre ez a kórustalálkozó? - Az Egri Fõegyházmegye az idén ünnepli 1000 éves fennállásának jubileumát. Úgy gondoltuk, hogy e millenniumi évfordulóról a magunk részérõl legméltóbban egy kórustalálkozó megrendezsével emlékezhetünk meg. Itt egy ilyen jellegû rendezvény megtartására minden feltétel adva van: ritka szépségû a mûemlék templom, csodálatos a környezet, az új plébánia épület (ifjúsági ház) pedig kiválóan alkalmas a vendégek fogadására. - Az egyházi évnek miért erre az idõpontjára esett a választás? - Idõpont tekintetében a Húsvét utáni idõszak bizonyult a
legmegfelelõbbnek, elsõsorban a mûsor összeállításának szempontjait figyelembe véve, ugyanis lyenkor az egyházi évkör bármely szakából választhatunk kórusmûvet, míg például Nagyböjtben nem illik az idõszak hangulatától eltérõ számot elõadni. Így esett a döntés Húsvét második szombatjára. - Nagyon szívhez szóló volt a kórustalálkozó mottója: „Dicsérjétek az Urat”. Honnan ered ez a jelmondat? - A találkozó mottóját, nevét én választottam, valamint a meghívott énekkarok listáját szintén magam állítottam össze, természetesen Apát úr jóváhagyásával. - Ha jól tudom, ezt az eseményt megelõzõen, már volt hasonló rendezvény Mezõkövesden. - Igen, már létezett ‘97-ben és 98ban, mindkét esetben a Mezõkövesdi Szent László Templomban került megrendezésre, ahol az akkoriban alakult szemerei nõi karral egy Fotó:A Jakab Gábor alkalommal már felléptünk. sorozat
Fotó: Bukta Imre
polgármestere mondott záróbeszédet, majd a szemerei egyháztanács elnökével átadták a szereplõknek a találkozó emlékplakettjét és az emléktárgyat. Ezt követõen az egyházközség megvendégelte a kórusokat és a meghívott vendégeket bõséges enni és innivalóval, a plébánia épület tanácskozó termében. - A kórustalálkozó óta eltelt pár hét. Hogyan értékeli a rendezvényt, milyen visszhangja volt? - A résztvevõk nagy megelégedettségüknek adtak hangot, dicsérve a mezõszemereiek vendégszeretetét és szervezõkészségét. Többször elhangzott, hogy ez méltó például szolgálhat mindenkinek aki a jövõben házigazdaként felvállalja a találkozó megrendezését. A példa valóban nagy érõvel hatott, ugyanis a csincseiek már jelentkeztek is a jövõ évi rendezvény megszervezésére. Úgy gondolom, valóban jól vizsgáztunk összefogásból, vendégszeretetbõl. Az egyháztanács nevében szeretnék szívbõl jövõ köszönetet mondani minden segítõnek, adományozónak. - Köszönöm a beszélgetést. Molnárné Ködmön Katalin
AZ ISKOLA ÉLÉN
Mezõszemere község önkormányzata megszavazta Bartók István igazgató kinevezését további öt évre. Gratulálunk és munkájához sok sikert kívánunk.
x
sajnos félbeszakadt, egészen mostanáig. Most kézbe vettük a dolgot, azért is, mert már a múlt évben felvetõdött ez a gondolat, amikor az énekkar a „Sarlós Boldogasszony”, templomunk védõszentjének nevét fölvette. Terveink szerint ezután minden évben meg kell rendezni a találkozót az esperesi kerületben, természetesen alkalmanként más-más helyszínen. - Kik voltak a találkozó résztvevõi? - A találkozó résztvevõi voltak: a mezõkövesdi Gaál István Vegyeskar, a mezõkövesdi Jézus Szíve Templom Férfikara, a csincsei Vikár Béla Népdalkör, a mezõkövesdi Szent István Kat. Ált. Isk. Gyermekkórusa, a Szihalmi Gyermekkar, a mezõkövesdi Szent László Ifjúsági Kórus, a helyi Sarlós Boldogasszony Nõi Kar, valamint az ökumenizmus jegyében meghívott vendég kórus: a mezõkövesdi Református Egyház Vegyeskara. A rendezvény fõvédnöke Dr. Seregély István egri érsek volt, a megjelenteket Jéger Károly kerületi esperes, apát-plébános köszöntötte. A kórusok egyenkénti bensõséges bemutatkozása után közösen elénekelték az Egri Fõegyházmegye Millenniumi Himnuszát. A koncert végén Bukta Gábor, Mezõszemere
Azt beszélik... bezár a patika? Megkérdeztük. Október elsején biztosan megszûnik a mezõszemerei fiókpatika – mondja Szabó György, a gyógyszerszoba üzemeltetõje. Az okok között a gyógyszerészhiányt, családi és anyagi problémákat említett meg. A szemereiek ezentúl a vállalkozás fõ gyógyszertárában, Szihalmon oldhatják meg a vásárlást. A tulajdonos azt is elmondta, mindent elkövetnek, hogy a szemerei betegek minél kevesebb gonddal oldhassák meg a gyógyszervásárlást. Példaként említette, hogy reggel a nyolc óra helyett már fél nyolckor kinyitnak, hogy a reggeli busszal érkezõ szemereiek (és farmosiak) a vásárlás után elérjék a visszajövõ félkilences buszt.
MEZÕSZEMERE 9
RÖVID HÍREK A pékség épületében friss pékárut kínáló üzlet nyílt. A kenyeret és nagyon finom süteményeket árusító bolt hétköznap reggel és délután tart nyitva. A rétesek mellett sajtos készítmények, pogácsák szinte termelõi áron várják a vásárlókat. A Tûzoltó Sörözõ nyáron fagyizóként mûködõ, nem dohányzó helyiségét hangulatos parasztbútorokkal, lócával, régi faszékekkel, a népi kultúra szép tárgyaival rendezték be. Igazán kellemes élmény ilyen otthonos körülmények között elfogyasztani egy kávét, fagyit vagy akár egy korsó sört. Az Önkormányzat idén megrendezte a második szemerei falunapot. A búcsú elõtti szombaton tartott programsorozat a szemerei „ligetben” zajlott. Sztárvendégként az Inflagranti együttest hívták meg a szervezõk. A program nagyvonalakban a tavalyi szerint alakult, csak a vályogvetésbõl lett rönkdobás (a súlyvita elkerülése végett). A gyönyörû, napsütéses napon lezajlott mulatság idén is tûzijátékkal ért véget.
Fotó: Bukta Imre
Fotó: Bukta Imre
Nyár elejére több artézi kút elapadt a faluban. Megszökött a pékség elõtti kútból a víz, az öregotthon mögötti forrásból sem folyik már a jó minõségû artézi víz. A Hunyadi úti kútból alig csepeg, csupán a Május 1 út és a Kossuth út sarkán csordogál még a víz. Számos víz nélküli ház lakója erre a kútra jár ivóvízért. Még egy rövid hír. A focipályán lévõ másik kapufa még mindig a helyén van. Legalábbis tegnap még ott volt!
MEZÕSZEMERE 10
Érik a gyümölcs, szép nagy a krumpli, szaporodnak a kerti lopások. A védtelen Rima-parti kerteket, de a kerítéssel ellátottakat is ilyenkor „csapolják” meg. Idõs néniknél felszedik a krumplit, kiszedik a hagymát, letörik a kukoricát. A tolvajok arra azért ügyelnek, hogy a büntetési tétel maximum szabálysértés legyen. Rengeteg bosszúságot okoz a szorgos szemereieknek a lopás, volt olyan, aki sírva fakadt amikor reggel észrevette, mindenét elvitték. Ajánlatos jobban odafigyelni ilyenkor, ha ugat a kutya, még ha a szomszédé is. Ne legyünk restek, nézzünk ki, mert lehet, hogy holnap mi következünk. Vegyünk erõsebb zseblámpát és éjszaka idõnként pásztázzuk végig a kertet. Nagyobb baj, betöréses lopás esetén hívjuk a 112-es számot, azonnal kapcsolják a füzesabonyi rendõrséget. NEM BÁNTJA A SZEMÉT A SZEMÉT A Rima-parton újra megjelentek a színes nylonzacskókba szakszerûen becsomagolt hulladékok. Az elkövetõk talán színesebbé óhajtják tenni községünket. Nota bene! Két hetente - pénteken - a kukás autó elviszi a hulladékot!
Fotó: Kónya Réka
OSZTÁLYTALÁLKOZÓ. Búcsú elõtti szombaton tartották osztálytalálkozójukat a szemerei általános iskolában 38 éve végzett diákok. A ma 52 éves véndiákok harmincheten kaptak egykor bizonyítványt, harmincból húszan voltak kíváncsiak egymásra (heten elhunytak). Nagy élmény volt feleleveníteni a közel negyven éves diákcsínyeket. A kitûnõ hangulatú találkozóra eljött Németh Benedek volt osztályfõnök is. A meghatódott diákok kedves történetek felelevenítésével köszönték meg neki a gondoskodást, a becsületre, a sport szeretetére való nevelést. Az elfogyasztott finom pörkölt után a véndiákok táncra perdültek. Hogy mire? Természetesen rock and rollra. (B. I.)
Fotó: Bukta Imre
TÛZESETEK. Húsvét környékén két tûzeset volt a faluban. Az elsõ a régi postaközben (Petõfi út) ütött ki, melléképület kapott lángra, melyet a tûzoltók gyorsan el is oltottak. Az anyagi kár jelentõs volt. A második tûzesetet a polgárõrök fedezték fel egy héttel késõbb, az egyik Szabadság úti ház hátsó fészere mögötti farakás gyúlt ki éjszaka. A polgárõröket elismerésben részesítették. A száraz nyár beálltával nagyon vigyázzunk a tûzrakással, a kerti hulladék elégetésével, mert pillanatok alatt elõfordulhat a baj. Többen az udvarban égetik el a mûanyag hulladékot, az is elõfordul, hogy autógumit égetnek. Túl azon, hogy ez tûzveszélyes, rendkívül mérgezõ a lakosságra, környezetszennyezõ és tilos!
Fotó: Bukta Imre
LOVAS NEMZET
Fotó: Bukta Imre
Nem is olyan régen, a kommunizmus elõtt, de még a hatvanas években is szinte minden paraszti gazdaság udvarán tartottak tehenet, lovat, disznót, baromfit. Mára már csak az azóta a faluba költözött cigányság tart lovat, a sráfos szekereket pedig gumikerekûre cserélték. Közülük kerülnek ki azok, akik a falun belüli fuvarozást oldják meg, meszet, homokot, szemetet szállítanak, míg mások kereskednek az állatokkal. Egyébként a magukat cigánynak vallók aránya ma már meghaladja a 20%-ot, így e tekintetben a falu vegyes lakosságúnak számít. A romák közül sokan nem beszélik már a cigány nyelvet. A gyermekszeretõ, családcentrikus cigányok számarányában 10-15 év múlva lesz látványos emelkedés (az óvodai és iskolai arányok ezt tükrözik). Míg a magyar fiatalok inkább elmennek a faluból, addig a romák itthon keresnek és találnak lakhatási lehetõséget. Sok roma család költözik ide más településekrõl is. (B. I.)
MEZÕSZEMERE 11
H Õ S Ö K V O LTAK Idén elsõ alkalommal emlékeztünk meg rövid emlékmûsorral és szentmisével a Don-kanyarban elesett,eltûnt és megsebesült szemerei hõsökrõl. A fagyos, csípõs januári napon a temetõben virágok, koszorúk, mécsesek jelezték, nem felejtettünk el emlékezni. Mi is történt 1943. január-februárjában a Don-kanyarban? Mintegy 200 ezer magyar honvéd – élelem, lõszer és téli ruha hiányában a mínusz 30 fokos hidegben, a német érdekeknek alárendelve – azt a feladatot kapta, hogy egy 200 kilométeres frontszakaszon akadályozza meg az orosz elõretörést. 1943. január 12-én hajnalban megindult a szovjet offenzíva, mely áttörte a magyar csapatok arcvonalát. A szétszakított magyar alakulatokat a bekerítés veszélye fenyegette. A védekezés reménytelenné vált, a német segítség elmaradt. 40-60 ezer magyar honvéd halt hõsi halált, 70-80 ezer megsebesült vagy orosz hadifogságba került. De nemcsak a fegyverek végezték a dolgukat, Tél tábornok is legalább 10 ezer magyar honvéd fagyhalálát okozta. Csípõs hideg volt, amikor január 27-én a lélekharang hívószavára összegyûltünk a temetõben, hogy lerójuk tiszteletünket a szemerei hõsök emlékének.
Idén május elsején Bukta István és Farkas Judit, május 8-án pedig Bogyó József és Suba Judit fogadtak egymásnak örök hûséget. Gratulálunk mindkét ifjú párnak!
Bukta Zsolt
Fotó: Bukta Imre
Fotó: Bukta Imre
Közlemény A MEZÕSZEMERE újság szerkesztõi elnézést kérnek a kedves olvasóktól, hogy e számunkban önkormányzati hírek nem szerepelnek. Ezek számára minden lapszámban biztosítunk akár több oldalt is. Sajnos az önkormányzattól többszöri kérésünkre sem kaptuk meg a híreket, terveket, közérdekû határozatokat lapzártáig.
MEZÕSZEMERE 12
Ördög barázdája Szemere határában Ördögárok, avarárok, hunok árka, kakasborozda. Ilyen jelzõkkel illették az úgynevezett Csörsz-árkát, amelynek maradványai itt haladnak Szemere határában, bizonyos „Kis Mari fenekénél”, aztán az árok továbbvonul Egerfarmos felett. A Csörsz-árok határjelölõ és határvédõ hatalmas árokrendszer lekopott maradványa. Rómaiak és szarmaták építették. Ha valaki gyalog vagy kerékpárral kirándul a falut körülölelõ földeken, könnyen észreveszi ennek nyomait. Ha figyelmesebben vizsgálja a földet, valószínû, hogy cserép és szerszámdarabokat is talál, melyek magukon viselik a különbözõ kultúrák nyomait, az új kõkortól kezdve. Bukta Imre
Mezõszemere Japánban... Kónya Réka és Bukta Imre meghívást kapott Japánba mûvészeti elõadás megtartására, ahol egy nemzetközi fesztiválon képviselik hazánkat augusztus közepén.
...és Hollandiában Az idei Hollandiai magyar év reprezentatív képviselõje a falunkban élõ Munkácsy-díjas Bukta Imre, a Magyar Köztársaság Érdemes Mûvésze. Két jelentõs kiállításon 15 mûalkotással szerepel Rotterdamban. Az idõközben Békéscsabán megnyílt egyéni kiállítása, melyet a város alpolgármestere nyitott meg, augusztus 30-ig látogatható.
Fotó: Bukta Imre
A Hagyományõrzõ Együttes hírei Ez év február 28-án Gyöngyösön a Nyugdíjas Fesztiválon énekeltek és I. díjat kapott az énekkar. Június 27-én a gyöngyössolymosi Solymos Fesztiválon vett részt a község kórusa, ahol szemerei és bükkaljai népdalokat adtak elõ. Július 3-án a mezõszemerei, 10-én az egerfarmosi falunapon szerepeltek népdalcsokorral. Augusztus 20-án Ostoroson emelik az államalapítási ünnepség színvonalát, 28-án pedig Berekfürdõn szerepelnek. Távlatilag az októberi Palócgálára készülnek.
-------------------------------------------
Fotó: Kónya Réka
KULTURÁLIS HÍREK
Bukta Imre festménye, melyet februárban a budapesti Mûcsarnokban láthatott a közönség egyéni kiállítása során.
A Mezõszemerei Civil Egyesület õsszel szeretné folytatni a sikeresnek bizonyult Falusi Szabadegyetem elõadássorozatot. Továbbra is országosan ismert és elismert, népszerû elõadókat hívnak meg a parókia tanácstermébe. ----------------------------------------2004. február 13 - április 25 között volt megtekinthetõ a hatvani Hatvany Lajos Múzeumban az a képzõmûvészeti tárlat, amely a tavalyi Mezõszemerei Vizuális Mûvészeti Alkotótelepen készült munkákat mutatta be. A kiállítást rendhagyó módon nem mûvészettörténész nyitotta meg, hanem Kollár Lajos, a tavalyi sikeres Magyar Himalája Expedíció vezetõje. Az alkalomra elkészült a mûvésztelep munkáját és a létrejött mûalkotásokat bemutató színes mûvészeti album is. Ebben az évben a mûvésztelep augusztus 27 - szeptember 12 között áll a meghívott képzõmûvészek rendelkezésére.
MEZÕSZEMERE 13
A Bocskai-felkelés
Bocskai István Bihar vármegyei nagybiztos, a Habsburgokkal való szövetség elkötelezett híve, az 1604. évben szánta el magát, hogy a bécsi udvar ellen – s nem pedig a török – fordítsa fegyverét. A megelõzõ évben a magyar nemességet egyre többször érte az a vád, hogy nem támogatják a császáriakat a török elleni fegyveres harcban. Az úgynevezett fiskális perek során a magyar nemesség birtokait elkobozták, az ellenszegülõket pedig felségsértés címén fogták perbe. II. Rudolf császár (1576-1608) még egy momentummal hozzájárult a helyzet elmérgesedéséhez: 1604ben (önkényesen) az országgyûlés számára örökre megtiltotta a vallásügyek tárgyalását. Ilyen belpolitikai helyzetben „kezde gondolkodni maga és nemzete felõl” Bocskai István s még ugyanabban az esztendõben hajdúi segítségével megverte Álmosd határában a császári sereget. Ennek hatására a nemzeti megmozdulás széles visszhangra talált a rendek között. A következõ évben Bocskai hadai már AlsóAusztriát, Szibériát és Morvaországot dúlták!
A Bécsi Udvar ekkor már hajlott a megegyezésre, de Bocskai követelései: az Erdélyi Fejedelemség, a magyarországi rendi önkormányzat és a protestáns vallásszabadság elismertetése az udvar számára a vereséget jelentette volna. A nemzeti hõst, Bocskai Istvánt az erdélyi rendek 1605 februárjában választották fejedelmükké, s katonai sikereinek hatására a magyarországi nagybirtokosok közül is egyre többen csatlakoztak hozzá. 1606-ban a bécsi békével zárult le a Bocskai-felkelés, mely elismerte Erdély önállóságát, a protestáns vallást visszahelyezte eredeti jogaiba, illetve garantálta, hogy csak magyar országlakosokat jelöl ki magyarországi tisztségekbe és többé nem indít törvénysértõ pereket. Bocskai sajnos nem sokáig élvezhette békében a kivívott eredményeket, 1606. december 29én meghalt. Politikai végrendeletében az ország (Királyi Magyarország és Erdély) egyesítését csak abban az esetben tartotta kívánatosnak, ha az magyar uralkodó alatt történik.
Mielõtt kereszt kerülne a keresztezõdésbe
Megkötözték, kirabolták
Súlyos közúti baleset történt július 18-án este 10 óra után. A Kossuth úton a Május 1 úti keresztezõdésnél az elsõbbséget jelentõ táblát figyelmen kívül hagyva, a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel száguldott át egy személygépkocsi. Az út jobb oldalán fekvõ kõ megperdítette az úttestrõl lesodródó autót, amely két kisebb fát kiszakítva, kerítést benyomva az út közepén állt meg a Kossuth út 22 szám elõtt. Vezetõje, aki valószínûleg ittas állapotban vezetett, csodával határos módon élve megúszta a balesetet. A másfél éves Suzuki Sedan típusú gépkocsi totál káros lett. A környéken lakók többször szóvá tették, hogy a keresztezõdésnél a Kossuth út felõl jövõ autók vezetõi gyakran nem veszik figyelembe az elsõbbséget adó táblát és áthajtanak a Május 1 úton. Több veszélyes helyzetet okozott ez már, az ott élõk régóta tartottak balesetrõl, ami sajnos be is következett. Többen úgynevezett „fekvõ rendõrt”, azaz lassításra kényszerítõ dudor csíkot és STOP táblát tartanának jó megoldásnak. Még mielõtt a következõ baleset bekövetkezne.
Február 15-rõl 16-ra virradó éjszaka Mezõszemerén egy 82 esztendõs néni lakásába tört be három férfi. A tettesek az ajtóüveget kivágva hatoltak be a házba, majd az idõs asszonyt lenyomták a földre, kezét-lábát megkötözték és a pénzét követelték. Az erõszak hatására a néni megmondta nekik, hol tartja a pénzét. A rablók közel százezer forinttal távoztak. A Füzesabonyi Rendõrkapitányság munkatársai a HRFK nyomozóival együtt szakszerû, összehangolt munkával még aznap elfogták otthonaikban a 28 éves H. J. és a 22 esztendõs M. K. szemerei lakosokat és a szintén 22 éves F. T. poroszlói lakost. A büntetõeljárást velük szemben a Füzesabonyi Rendõrkapitányság bûnügyi osztálya folytatta csoportosan elkövetett rablás bûntettének alapos gyanúja miatt. Július elején betörés volt a Május 1 út és Kossuth út sarkán fekvõ vegyesboltban. A felújítás alatt álló üzletbõl fõleg cigarettát vittek el, mert lopás közben bekapcsolt az ideiglenesen felszerelt riasztó. Azóta az üzletet véglegesen beriasztózták, felújították, így az EU szabványoknak megfelelve várják a vásárlókat.
1604-1606
MEZÕSZEMERE 14
Bukta Zsolt
Sok a betörés a községben
A MAGYAR MEZÕGAZDASÁG VÁLLALKOZÓI SZEMMEL
BUKTAPUSZTA
Oázis a falu közepén Beszélgetés MRACSKÓ LÁSZLÓ egyéni vállalkozóval. - Mióta vagy vállalkozó? - 1992 óta, amikor a téeszt otthagytam. - Elõtte mivel foglalkoztál? - Keszthelyen végeztem agrármérnökként, a téeszben növényvédelemmel foglalkoztam. - A téesz válsága mikor kezdõdött és mi vezetett ide? - 1985-86 tájékán az agrárolló egyre jobban kinyílt, nagyok voltak az elvonások, hatalmas tõkehiány mutatkozott. Ez nemcsak nálunk volt így, hanem az egész magyar mezõgazdaságra ez volt jellemzõ. Sem az MDF, sem a Horn kormány nem tudta eldönteni, hogy mit akar, de ma is bizonytalanság van a mezõgazdaságban. Annak idején nem lett volna szabad szétszedni a nagyüzemeket. A mi téeszünk is menthetetlen volt, mert állandó tõkehiánnyal küszködtünk, sokszor a munkabér kifizetése is kérdéses volt. Voltak elgondolások a csõd elkerülésére, például egy szétválás, önállósodás, de ezt a szihalmi vezetés mindig megakadályozta, mert féltették az állásukat. Különféle termelõi szakcsoportokat lehetett volna létrehozni. Ilyen lett volna a tökmag termesztése háztáji formában. A nagyüzemi háttér megmaradt volna, szakmai információ, gépek biztosítása illetve felvásárlás formájában. De ezt a formációt sem tudtuk volna megúszni létszámleépítés nélkül. A helyzet ma sem jobb, se pénz, se koncepció nincs. Sajnos az a baj, hogy a rövidebbet mindig a kisember húzza, magyar igazságszolgáltatásról pedig jobb, ha nem beszélünk. Én is tudom, mik történtek a téeszben, de minden fontos dokumentumot lefénymásoltam, biztos, ami biztos. Egy szûk elitréteg jár jól mindig. Ez a réteg menedzseli magát, kihasználja gazdasági és politikai fölényét és kimenti a közvagyont vállalkozásokba, kft-kbe. Az Unióban kemény harc folyik a piacért, de sajnos azt látni kell, hogy a kicsik el fognak vérezni, mert nincs
Fotó: Bukta Imre
pénzük Szebben fogalmazva tõkehiányosak. Azokkal a termékekkel lehetne eredményt elérni, amelyeknek hagyományuk van nálunk. Ki lehet használni a Kárpát-medence klímáját és a sok fáradtságot igénylõ munkát, mert a nyugati ember nem fog görnyedni a palánták fölött. Ilyenek lehetnének a konyhakerti növények, hisz ilyen ízû, zamatú paprikát, paradicsomot, mint nálunk, sehol Európában nem tudnak produkálni . - Ezek szerint te tudatosan választottad ezeket a termékeket? - Igen, már Békés megyében is ezzel foglalkoztam. Ennek ide s tova 30 éve. Az õseim is mezõgazdaságból éltek, dohánytermesztéssel foglalkoztak. - Milyen jövõt képzelsz el? - Fejlesztésre, bõvítésre nem gondolok, már koromnál fogva sem. Független vagyok, de kritikusan figyelem az önkormányzat és a kormány tevékenységét. Mint szemerei lakos, nagyon pesszimista vagyok. Az ingatlanárak már nevetségesen alacsonyak, a falu folyamatosan öregszik, a bevándorlók összetétele erõsen vitatható. Ebben egy 20-25 éves átmeneti folyamatot látok . Csak a fiatalokat sajnálom, mert itt helyben semmilyen jövõjük nincs. Független vagyok, de vannak fõnökeim, ezek pedig a növényeim. Ha õk este tízkor szomjasak, akkor este tízkor adok nekik inni. - Köszönöm a beszélgetést. Bukta Lajos
A Bukta nevet s o k a n a süteménnyel h o z z á k összefüggésbe, emiatt „ízes” hangzást kap és régi magyar névnek gondolják. Pedig nem biztos, hogy így van. Ugyanis számos történelmi adat, nyelvi, földrajzi jel utal szlovák eredetünkre. A falu lakosságát a törökvész után Felvidékrõl, Gömörbõl és Nógrádból telepítették ide az akkori földesurak. Ettõl még persze lehettek volna õseink magyarok. A név eredete azonban bizonyosan szlovák, népi nyelven tót. Az erre utaló jelek a következõk: 1. A mai Szlovákia területén élõ Bukták inkább szlovák nemzetiségûek. 2. Rima. Szláv szó, szlovákul gyors folyású vizet jelent. Mint tudjuk, az Eger-patakot kizárólag a szemerei szakaszon nevezik Rimának (még a térképen is így szerepel). 3. Békéscsabára és környékére évszázadokkal ezelõtt szlovákokat telepítettek. A város ma is kétnyelvû, az idõsebbek még beszélik a szlovák nyelvet. Ezen a környéken (és sehol máshol a mai Magyarország területén) szintén sok a Bukta családnév. 4. A szlovákiai Rima patak belefolyik a Rima (Rimova) folyóba Klenóc (Klenovec) alatt. Ezen a vidéken, Alsóvály (Valice) határában fekszik a Bukta-puszta. Alatta folyik a Rimócza nevû kispatak a Rima folyóba. Itt is élnek Bukták, szlovák nemzetiségûek. A szemerei Bukták szlovák identitása mára már elkopott. Ha mélyebben kutatnánk a tárgyi és nyelvi emlékek után, valószínû, még több eredetünkre utaló nyomot fedezhetnénk fel. Bukta Imre
MEZÕSZEMERE 15
HOGYAN TOVÁBB, MEZÕSZEMEREI CIVIL EGYESÜLET Már önmagában az újság megjelentetéséért megérte létrehozni az egyesületet! Az egyesület megalakulása óta eltelt négy esztendõ, tehát itt az ideje egy rövid számvetésnek. Szervezetünk olyan szülõfalujuk iránt elkötelezett önkéntes emberekbõl áll, akik vállalták, hogy Mezõszemeréért fognak dolgozni. Szinte a semmibõl szerveztük önmagunkat, csak a jó szándékunk volt. Eredeti programjaink, céljaink röviden három szóban foglalhatók össze: foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, kultúra. Helyi önkormányzati támogatást soha nem kaptunk és ma sem kapunk, csak saját magunkra számíthatunk. A tavalyi évben minden benyújtott pályázatunk nyert, így tudtuk megszervezni és lebonyolítani a szeptemberi mûvészeti alkotótelepet és kiadni a mûvésztelep munkáját és az elkészült mûalkotásokat bemutató színes kiadványt. Idén is sikeresen pályáztunk a mûvésztelep megvalósítására. Ebben az évben indokolt vagy indokolatlan kilépések gyengítették sorainkat, de létszámunk nem csökkent, hanem megnövekedett, mivel új tagokkal bõvült az egyesület tagsága. Összességében elmondható, hogy szervezetünk túlélt egy súlyos válságot és mûködni fog a faluközösségért. A kilépések ellenére sikeresnek tartom az eltelt négy évet, hiszen sok kezdeményezéssel megmozgattuk a falut és a következõ programokat sikerült megvalósítanunk: - emlékmû felállítása a 48-as forradalom és szabadságharc hõseinek, teljesen saját erõbõl - nemzeti ünnepeink (Március 15, Augusztus 20) méltó rangra emelése - fiatal képzõmûvészek nyári alkotótábora - a legszebb porta díj átadása két alkalommal - a templom kivilágításának kezdeményezése - falusi szabadegyetem beindítása országosan ismert elõadókkal
MEZÕSZEMERE 16
- Grönland és Himalája expedíció élménybeszámolóinak megszervezése projektoros kivetítéssel - falutakarítási nap megszervezése - a Mezõszemerei Görhe-nap beindításában valamint a Millenniumi emléknap alkalmából aktív segítségnyújtás az önkormányzatnak, polgármesteri hivatalnak - az árvízkárosultaknak tartós élelmiszer és ruhanemû összegyûjtése, elszállítása két alkalommal - Mezõszemere címû újság megjelentetése Már önmagában az újság megjelentetéséért megérte létrehozni az egyesületet! Apropó. Annak idején az egyik képviselõ úr azt kérdezte tõlünk, mennyi a hasznunk az újságon. A kérdés elsõ hallásra még helyénvaló is lenne, ha az egyesületünk nyereségérdekelt vállalkozás lenne. De nem az, hanem non-profit civil egyesület, aki a pénzforgalmát (ha van) köteles visszaforgatni saját tevékenységeire. Akinek ez nem egyértelmû, annak szeretném a figyelmét felhívni a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény áttanulmányozására, amelyben a civil szervezetek jogi keretei kristálytisztán le vannak rögzítve. Másrészt, mivel ilyen kis helyi újságra pályazati pénzt nem kaphatunk, azt társadalmi munkában, szabadidõnkben és saját költségünkön adjuk ki. Szomorúan tapasztalom, vannak olyan emberek, akik el sem tudják képzelni azt, hogy létezhet egy másfajta gondolkodás is, amely továbblát a saját orránál (és nem létezõ hasznánál). Lehetett volna több, jobb az elmúlt négy év, de lehetõségeinket mindig a realitásokhoz kellett igazítani. A jövõt illetõen bizakodó vagyok, hiszen tagjai lettünk egy olyan
Fotó: Bukta Imre
közösségnek (Európai Unió), amelyben az alulról szervezett polgári kezdeményezéseknek több százéves hagyományuk és megbecsültségük van. Reményeim szerint az egyre bõvülõ uniós támogatások elõbb-utóbb eljutnak majd egyesületünkhöz, Mezõszemerére is. Természetesen tisztában vagyok a kis önkormányzatok jelenlegi elkeserítõ pénzügyi helyzetével, mely miatt csak a túlélésre tudnak berendezkedni és ez alól Mezõszemere sem kivétel. Abban is biztos vagyok, hogy a jelenlegi és mindenkori vezetés jobbító szándéka nem kérdõjelezhetõ meg. Azonban hadd legyek egy kicsit kritikus ebben a tekintetben. A nehéz helyzetekben az emberi erõforrások, a kreativitás bevetése mindig tudott segíteni, valami pluszt nyújtani. A falu rendelkezik egy szellemi, kulturális bázissal (itt nemcsak az egyesületünkre gondolok), de ezt a tõkét valami miatt nem tudjuk egységesen kiaknázni a faluért. Ebben a folyamatban nem a személyek a fontosak, hanem a jelenség. Miért nem? Bukta Lajos a Mezõszemerei Civil Egyesület elnöke
KETTÕS ÁLLAMPOLGÁRSÁG 2004. június 30-ig a szükséges kétszázezer helyett 255 ezer aláírást gyûjtött össze a Magyarok Világszövetsége ügydöntõ népszavazás kiírására a kettõs állampolgárság megadása céljából a határon túli magyarok számára . Jogilag az eredeti állapot visszaállításáról van szó, hiszen az elszakított országrészek magyarjait akaratuk ellenére kényszerítették külföldi állampolgárságra. A szavazást valószínûleg az Országgyûlés õszi ülésszaka írja ki és adja a döntést az anyaországi magyarok kezébe. A szomorú Trianoni döntés napján az országban gyásznapot rendeltek el, a középületekre fekete gyászlobogót helyeztek. Az elcsatolt területeken maradt magyarságnak legfontosabb eszköze az anyanyelv volt nemzeti identitásának megõrzésére. Az elszakított országrészek (Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék) közül sok helyen ma is megsértik a kisebbségi jogokat. A kettõs állampolgárság bevezetésével (amit például Románia már érvényesített a határain kívül rekedt románokkal szemben) a határon túli magyarság is megkapná azt a jogot, ami megilleti. Tudomásom szerint Mezõszemerén is több Erdélybõl áttelepült magyar család él. Sem nekünk, sem nekik nem mindegy, hogyan tudják tartani a kapcsolatot határon túl élõ családtagjaikkal. Talán az is várható lenne ettõl, hogy ne külföldiként kezeljük a Szemerén élõ erdélyi magyarokat és végre megszûnne a megbélyegzõ „románozás” is. Bukta Lajos
Lakatlan ház, gondozatlan kert a Dózsa György úton
Fotó: Bukta Imre
Ez a Szemere már nem az a Szemere Az utóbbi években felgyorsulni látszik Mezõszemere lakosságának változása. Mára már követhetetlen, hol ki kakik, többen bejelentkezési kötelezettségüket elmulasztva élnek itt, jönnek-mennek – mondhatni átjáró házzá vált a község. Csoda, hogy jogszerûtlen házfoglalás még nem történt. A lakatlan házak száma negyven fölött van. Ezek az ingatlanok leginkább régi típusú, ámbitusos parasztházak. Nem nehéz megjósolni, hogy például a „szocpol” támogatás változása miatt felerõsödik a mozgás, és az ilyen jellegû házakat, üres telkeket is vásárolni fogják. Már számos komfort nélküli házat megvettek mostanában, ám az ide költözõ lakosok egy részének nincs pénze komfortosítani az ingatlant. Gondoljunk csak arra, hogy egy gázcsonk bekötés is 230. 000 forintba kerül. Ezért ennek jelentõs a szociális probléma vonzata, fõként ha többgyermekes családról van szó. Azt is látni lehet, hogy ha ez a tendencia folytatódik, belátható idõn belül robbanásszerû negatív változások következhetnek be. Létezik egy másik réteg is, akik érdeklõdnek a parasztházak iránt. Õk lennének azok, akik csendes falusi milliõre vágynak, hangulatos parasztházra közel a Zsóryhoz, nyugalmas, betörés nélküli estékre. A község utolsó óráit éli, hogy eldöntse: üdülõ jellegû, nyugodt, élhetõ falusi környezet legyen belõle, vagy szociális gondokkal küszködõ helységgé váljon, benne éjszakánként betöréstõl rettegõ lakókkal. Ezzel szembe kell néznünk. Ha kimondjuk, ha nem: EZ VAN. Bukta Imre
Szépen rendbehozott házak a Kossuth úton
Fotó: Bukta Imre
MEZÕSZEMERE 17
India, Buktara, Bukta
OLVASÓI LEVÉL
Egy másik feltételezés eredetünkrõl Gandhara Találkozás Orient és Okcident között (Madeleine Hallade, Museum Guimet, Párizs). Ez a címe annak a mûnek, amibõl csak néhány olyan utalást emelek ki, melyek a magyarok, õseink eredetét bizonyító adatokat tartalmaznak. Idõszámításunk elõtt I. évszázad. Vándor nomád törzsek behatolása afgán és pakisztán területekre a mai Turkesztán területérõl. Turkesztán (amit akkor Trausoxania néven ismertek) egy olyan terület, ahol az úgynevezett fehér hunok éltek, akik innen kezdték délre, az Indus irányába hódító hadjárataikat. Idõszámításunk után I. évszázad. Az Indus és Gangesz delta térsége virágzó vallási és kereskedelmi központ, nomád hordák hunok által fenyegetve. A IV. évszázad végén az Ephtaliták (fehér hunok) véget vetnek a Kushan-dinasztia uralkodásának. 484-ben legyõzik Peroz királyt, meghódítják Baktriát, elfoglalják az Indus egész térségét. Pomjâb tartományban telepednek le. Késõbb Kachmir területére visszaszorítják õket. A fehér hunok támadásai szörnyû következményekkel jártak Mihiragula vezér uralma alatt 502530 között. 573-ban Turks megjelenésével véget ér az Ephtaliták idõszaka. A fehér hunokat Gandhara tartomány északi részére, BUKTARA (Swat) városába szorították vissza.
Köszönet Mezõszemerének Mielõtt még végképp „elmegyek”, úgy érzem, meg kell köszönnöm azt a kedves megemlékezést, amely a Mezõszemere újságban jelent meg rólam. Régen volt kicsinyeim! Hálás, derék felnõttek lettetek! Köszönöm! Meghatótdtam attól, hogy mezõszemereiként említetek. Igaz, hogy életem felét itt éltem le, talán jogom is lehet erre, de az ilyen jogot ki kell érdemelni. Ezek szerint tehát én kiérdemeltem ezt a megtiszteltetést! Minden egykori kisgyermekem családját hozzám tartozónak érzem, magamat pedig bizalmas családtagjuknak, hiszen annyi mindent megbeszéltünk s ezáltal közel kerültünk egymáshoz. Szeretném, ha közel is maradnánk, amíg lehet. Én továbbra is figyelem, hogy mi történik a faluban. Nem kis büszkeséggel veszem tudomásul, hogy néhányan közületek meghatározó szerepet vállaltok szülõfalutokért, bár sok akadállyal kell megküzdenetek. Erõs a visszahúzó erõ, de ne csüggedjetek! Mindig tartsátok szem elõtt, hogy az eredmény elérése érdekében gyakran kell népszerûtlen dolgot tenni. Egy igaz ember nem lehet megalkuvó! Ne attól legyen népszerû, hogy elnézõ, liberális. A cél érdekében keményen kell küzdeni az ellenszéllel is, csak az a fontos, hogy igazunk legyen. Igazságosan, tisztán, következetesen! Kulturált hangnemben! Van egy szólásmondás: Szólalj meg, megmondom, ki vagy! Azt szeretném, ha minden gyermek-ember szép szavakat használva udvariasan beszélne, a szép testben szép lélek lakozna. Kérem az Istent, adjon erõt, hogy ennek érdekében tenni tudjatok, mivel én már nem tudok veletek lépést tartani. Megemlékezéseteket hálásan köszönöm, mindig szerettel gondolok Rátok, a jó tanácsot pedig ne vegyétek kioktatásnak! Szeretettel, Nándori Mária óvónéni
Nos, eddig sikerült valamicskét összegyûjteni, amibõl láthatóvá válik a nyom, amit nem lehet csak úgy félretenni. Honnan jöttünk, hová jutottunk és merre tartunk? Nyitott kérdések. Üdvözlöm a szemerei Újság olvasóit Brémából (mert ott is élnek Bukták), Bukta (Bacsu) István
MEZÕSZEMERE 18
Fotó: Bukta Imre
A Rimánál Szinte egész gyerekkorunk a Rimához kapcsolódott. Tavasszal már alig vártuk, hogy megfürödhessünk benne, sokszor már áprilisban kékre-zöldre válva, de sugározva jöttünk ki a vízbõl. Én vagyok az elsõ! Nyáron reggeltõl estig a patakban voltunk. A Rima, mint jó pajtás, engedte, hogy játsszunk vele-benne. Akkoriban nyáron kevés víz folyt a Rimában, ezért több helyen elrekesztettük a vizet, valóságos kis tavakat hoztunk létre. Ki mer a legmagasabbról fejest ugrani? Ki bírja legtovább a víz alatt, ki tud lapos kaviccsal messzebbre kacsázni a víz tükrén? Papírcsónakokat eregettünk, forrást kapartunk az oldalában, vízimalmot, zúgót építettünk. Renget hal volt a vízben. Tiszai, ponty, késes, csuka, harcsa, csík. A horgot, hálót nem ismertük, ritkán kosárral, de általában kézzel halásztunk. Nem mindenki tudott kézzel halat fogni, erre
Prokaj Gergõ 24 cm-es vörösszárnyú keszeget fogott a falunapi horgászversenyen.
nem tudtunk. Ha nagyon megszaladt, Farmos alatt kiárasztották a vizet, ahol egy kis tenger keletkezett. Ilyenkor öreg és fiatal, mindenki ment „Szõkére” és mázsaszám hordta haza a születni kellett. A vízben hasalva halat. Egyébként a Rima mindig odakúsztunk a vesszõbokor aljához, óvatosan benyúltunk a víz barátságos kis patak volt. Télen rendszerint befagyott, már alatti üregekbe. Érezni lehetett a december elején próbálgattuk a halat. Pillanat alatt dönteni kellet, jeget, megbír-e. Saját készítésû mikor csapunk le rá. A fakutyával, korcsolyával domolykókat kampós vesszõre fûztük, így vonultunk végig a ránk csúszkáltunk a jégen. Ha beszakadtunk, otthon nyakleves esõ szakaszon. Mert a Rima a várt ránk. Az asszonyok sokszor a gyerekek között fel volt osztva. Rimán végezték a nagymosást, Igazi szenvedély volt ez, ott gyúrták, sulykolták a ruhát, megszállottság. Néha késõ vásznat fehérítettek. Kubik éjszakáig halásztunk, lejutottunk gödreiben kendert áztattak. majdnem a Tiszáig. Tiszta volt a víz, még a legapróbb kavicsokat is Kacsák, libák úszkáltak a vízen, a látni lehetett, sõt ittunk is belõle. A tehenet, lovat benne fürdették, kenderföldrõl senki nem ment el a itatták. A tárkányi hídnál szekérrel is be Rétkúthoz vizet inni, csak meg lehetett hajtani a patakba, míg kellett kaparni a patak szélén a Mocsáry-nak bivalyai voltak, azok sankot, s már buzgott a hideg is ott fürödtek. Az építkezõk innen forrásvíz. Ha egy kicsit megbarnult, megsárgult a víz, azt termelték ki a sódert, szemerei nevén sankot, a tárkányi híd mondtuk: gyön a Rima. A patak folyóvá duzzadt, veszélyessé vált. melletti vályogvetõ teleprõl sok ezer tégla került a szemerei házak Mi gyerekek persze fogadtunk, ki falába. A patak két partja meri átúszni. Természetesen valóságos virágoskert volt, lepkék, kutyaúszással, mert másképp szitakötõk, fûben ciripelõ tücskök tarkították. Közben eltelt 40 év. Sokáig szomorúan néztük a Rimát. Szemmel láthatóan fertõzõ volt a víz. A szitakötõk eltûntek, szivárványos ökle évtizedek óta nem volt benne. Újabban mintha életre kelne, gyógyulna. Pecázó gyerekek ülnek kitartóan a vízparton, és ez jó jel. Csak hát üvegdarabok, edénytöredékek, rozsdás kábelek, akkumulátorok és ki tudja még miféle roncsok hevernek a víz fenekén. Segítsük a Rimát a gyógyulásban, tisztítsuk meg és õrizzük tisztaságát, magunk és gyerekeink örömére. Fotó: Bukta Imre
Jakab Béla, nyugdíjas tanár
MEZÕSZEMERE 19
Lakossági fórum Több éve – a Farmosi úti Rima-híd felújítása óta – várat magára a Rima melletti út ígért helyrehozatala. Az akkor odaterelt forgalom alaposan megviselte az utat, melynek állapota azóta csak tovább romlott. Az út menti járdát benõtte a fû, emiatt a környéken lakók – sokan közülük babakocsival – a kátyús, rossz úton kénytelenek közlekedni. Gödrös még a Rákóczi út nem aszfaltozott része, valamint a központban lévõ Dobó Katica utca, ami kimaradt az aszfaltozásból.
A Kéknefelejcs Nyugdíjas Klub hírei - az Életet az Éveknek Nyugdíjas Egyesület 10 éves évfordulója alkalmából Egerben a Megyeházán tartottak ünnepséget - ebben a színházi évadban az egri Gárdonyi Színház Anconai szerelmesek címû darabját nézték meg - egésznapos kiránduláson voltak Szilvásváradon, ahol többek között lovasbemutatón és rendõrkutyabemutatón is részt vettek - ellátogattak a gyöngyösi Dalostalálkozóra - görhe sütést vállaltak a falunapon - folyamatosan gondozzák a Március 15-e emlékparkot További programtervek az évre: - augusztus 28-án egynapos kirándulást szerveznek Berekfürdõre - a Nyugdíjasok Világnapja alkalmából meglátogatják a Nemzeti Színházat - decemberben ünneplik a klub 10 esztendõs évfordulóját - hamarosan az Úttörõházban számukra kialakított helyiségbe költöznek
YESÜL EG
Õ SZ E M E EZ
I CIVIL
•
ET
RE
NE A KUKÁBA KOMPOSZTÁLÁS
Fotó: Bukta Imre
Munkácsy a láthatáron
A közeli Cserépváralján megrendezett falunapokon eredeti Munkácsy képeket láthattunk július végén. A félórányi autózással elérhetõ falu egy hétvégén át tartó mûvészeti napokat szervezett, melynek fõ attrakciója kétségkívül azok a Munkácsy festmények voltak, melyeket a várrom melletti kis kápolnában állítottak ki. A nagy idegenforgalmat vonzó látványosságra az érdeklõdõk nem sajnálták a belépõ borsos árát.
Építészek Mezõszemerén Június végén a Mezõszemerei Civil Egyesület meghívására 16 mûépítész tett szakmai látogatást falunkban. Vezetõjük, Nagy Tamás építõmûvész – aki számos középület, közte több templom tervezõje – elmondta, hogy a jellegzetes tornácos házakat a falu kulturális örökségének kellene tekinteni. Megvédésükrõl, az egyes utcaképek megtartásáról gondoskodni kell. Az ország különbözõ városaiból érkezõ mûépítészek Bukta Imre képzõmûvész beszámolója után bejárták a falu utcáit, majd megtekintették a templomot, melyet Bukta Ferencné mutatott be nekik.
MEZÕSZEMERE Kiadja a Mezõszemerei Civil Egyesület Szerkesztõk: Bukta Imre, Bukta Lajos, Bukta Zsolt, Kónya Réka Grafikai szerkesztõ, DTP: Kónya Réka Készült 300 példányban az Állami Nyomda Rt támogatásával. Copyright Bukta Imre, 2000
A nyíráskor keletkezett vágott füvet, zöldségtisztítás hulladékait, egyéb kerti növényi maradékokat ne tegyük a kukába, ne égessük el, hanem dobjuk komposztáló ládába, így idõvel kitûnõ trágyázó anyagot nyerünk. Néhány fontos tanács: 1. Semmit ne hagyjunk kárbaveszni, ami komposztálható. 2. A jó komposzt tényezõi: levegõ, nitrogén, mész, nedvesség, meleg, baktériumflóra. 3. Tarackos évelõt ne tegyünk bele. 4. Fák, cserjék nyesedéke lassabban komposztálódik. 5. Diófalevél ne kerüljön bele. A komposztláda elkészítése nagyon egyszerû használt deszkából, melyeket méteres darabokra kell leszabni. Szögeljünk egy feneketlen ládát úgy, hogy belsõ sarkaira tegyünk kb. 130 cm hosszú, 5x5 cmes rudat, mely jobb tartást biztosít. A vizszintes deszkák között 1 cm-es szellõzõ réseket hagyjunk. A lába 7-8 cm-es legyen. A komposztálásnál ügyeljünk a száraz és nedves anyagok rétegezésére. Idõvel alul kitûnõ komposzt képzõdik. Ne kerüljön a komposztba olyan anyag, amely nem bomlik le: például mûanyag, fém, üveg.
M
