Mezőkovácsházi Csanád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Házirend

Mezőkovácsházi Csanád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Házirend

2013

Tartalomjegyzék

1. A házirend fogalma .................................................................................................. 3 2. A házirend célja és feladata ..................................................................................... 3 3. A házirend hatálya ................................................................................................... 3 4. A házirend nyilvánossága ........................................................................................ 4 5. A tanuló kötelességei és az iskola által elvárt viselkedés szabályai...................... 4 6. Általános szabályok .................................................................................................. 6 7. A tanulók jogai ......................................................................................................... 8 8. A tanulók közösségei ................................................................................................ 10 9. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása ................................. 13 10. Az iskola munkarendje ............................................................................................ 14 11. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok .............................. 17 12. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok .............18 13. A tanulmányok alatti vizsgák rendje, az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei .............................................................................. 20 14. A tanulói felelősök .................................................................................................... 183 15. A tanulók mulasztásának igazolása ........................................................................ 184 16. A tanulók jutalmazása ............................................................................................ 185 17. A tanulók büntetése .................................................................................................. 186 18. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése ........................................................ 187 19. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok ................................................... 188 20. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai ...................................................................................... 190 21. A házirend módosításának szabályai...................................................................... 192 22. A házirend elfogadása és jóváhagyása ................................................................... 192

2

1. A házirend fogalma Az iskola házirendje állapítja meg a 2011.évi CXC. törvény és jogszabályok alapján a tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

2. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

3. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Ez a házirend .. év ..hó.. napján lépett hatályba.

4. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

3

2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.csanadvezersuli.hu 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola osztálytermeiben az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai szülői közösség vezetőjénél; az iskola fenntartójánál. 4. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni. 5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

5. A tanulók kötelességei és az iskola által elvárt viselkedés szabályai Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy 

tartsák be a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat

4

rendelkezéseit, 

tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,



senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,



senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,



törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,



viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,



legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,



köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően, vagy a felnőtt által megengedett formában,



tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,



becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,



igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,



ismerjék meg iskolánk névadójának életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában,



óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,



vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,



legyenek nyitottak, érdeklődők,



iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,



vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,



működjenek együtt társaikkal,



rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,



fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,



az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,



az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,



az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,



távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják,



a tanuláshoz és a sportoláshoz szükséges felszerelést, eszközt minden órára hozzák magukkal,



az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg, 5



írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el,



segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában,



értesítő könyvüket (ellenőrzőjüket, tájékoztató füzetüket) minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket, értékelésüket abban rendszeresen vezessék, adják át szüleiknek,



védjék és óvják az iskola felszereléseit, létesítményeit, eszközeit a kulturált környezetet,



ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre társaikat is figyelmeztessék,



az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg : ne viseljenek feltűnő, nagyméretű ékszert, haj - , köröm- és arcfestést,



az iskolai ünnepélyeken, hangversenyeken az iskola hagyományainak megfelelő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya, sál, nyakkendő) jelenjenek meg.

6. Általános szabályok 1. A tanulók a tanári szobában csak tanári, az irodákban az ott dolgozók engedélyével tartózkodhatnak. 2. Tilos futva közlekedni az iskola épületén belül - folyosókon, lépcsőkön, aulákba - a balesetveszély elkerülése miatt. 3. Tilos műköröm használata - különös tekintettel a technika és testnevelés órákra - a balesetveszély elkerülése miatt. 4. Tilos magas sarkú cipő viselete a balesetveszély elkerülése miatt. 5. Tilos az iskolában a kereskedelmi és ellenszolgáltatásért végzett tevékenység (adásvétel, csere). 6. Az iskolában tilos politikai célú tevékenységet folytatni. 7. Ha valaki az iskola területén gazdátlan eszközöket, felszereléseket vagy egyéb dolgokat talál, azt adja le a nevelői szobába. A talált tárgyakat 30 napig őrizzük, ezt követően az iskola karitatív célra ajánlja fel. 8. A tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük.

6

9. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a rendező osztály feladata a tanterem rendbe tétele. 10. Ha a tanuló a művészetoktatásban vesz részt, a kölcsönzött hangszert, kottákat a tanév végén vissza kell adnia a szaktanárnak. Ha a kölcsönzés ideje alatt a hangszeren sérülés vagy hiány mutatkozik, azok helyreállítása, pótlása, javíttatási költsége a szülőt terheli. 11. A művészetoktatásban a növendékek a főtárgyi tanár vagy az igazgató engedélye nélkül rendezvényeken, előadásokon nem szerepelhetnek zeneszámokkal. 12. A tanulók által a tanítási órákon, szakkörökön valamint a művészetoktatásban csoport vagy osztálykeretben elkészített dolgok, alkotások, termékek az iskola tulajdonát képezik abban az esetben, ha az anyagot az iskola biztosítja, és az elkészített tárgyak, alkotások, dekorációk illetve hagyományápolási célt szolgálnak. 13. Az iskola területén, az iskolai rendezvényeken dohányozni, szeszes italt, kábító hatású szert fogyasztani tilos. 14. A tanulók az iskolába csak a tanuláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket hozhatják magukkal. Nem hozhatnak szórakoztató elektronikai eszközöket, valamint önmagukra és társaikra veszélyes tárgyakat. 15. Tanítási órákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint a szünetekben a mobiltelefon használata tilos, a táskában kell tartani kikapcsolt vagy lehalkított állapotban. 16. Amennyiben a tanítási idő alatt kiderül, hogy a tanuló a tanításhoz nem szükséges eszközöket, tárgyakat hozott be, illetve a tanítási órán használta a mobiltelefon, köteles ezeket a tárgyakat leadni a nevelőknek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal a tanuló visszakapja a tanítási nap végén, további esetekben ezeket a dolgokat az iskola a szülőknek adja át. 17. A veszélyes tárgyakat a tanuló nem kapja vissza, azokat a szülőknek adjuk át. 18. Tilos a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon enni, inni és rágógumizni. 19. Ha a tanuló az írásbeli dolgozat során meg nem engedett segédeszközt használ (tankönyv, füzet, munkafüzet, puska, számológép) a szaktanár a dolgozatot elégtelenre értékelheti. 20. Segédeszköz abban az esetben használható, ha az illetékes szakértői bizottság és a pedagógiai szakszolgálat az általa kiállított szakértői véleményében arra javaslatot tett. 21. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányi munkájával összefüggésbe nem hozható káreseményekért a tanuláshoz nem szükséges eszközök, 7

tárgyak, felszerelések és elektronikus eszközök elvesztéséért, megrongálódásáért, készpénz eltűnéséért.

7. A tanulók jogai A tanulói jogok kiemelt iskolai területei:  A tanulói jogaidat a tanév megkezdésétől gyakorolhatod.  Jogod, hogy személyiségedet, emberi méltóságodat és jogaidat tiszteletben tartsák, veled szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessenek alá.  Nem érhet hátrány lelkiismereti, vallási meggyőződésed és az ezzel kapcsolatos véleményed miatt, amennyiben ezzel nem sérted mások erre vonatkozó jogait.  Ha úgy érzed, hogy előző két jogodban megsértettek, úgy segítségért fordulhatsz osztályfőnöködhöz, a diákönkormányzathoz, a szülői közösséghez illetve írásban panaszt tehetsz az iskola igazgatójánál.  Jogod, hogy ellened kollektív büntetést ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt hátrány ne érjen.  Az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilváníthatsz az iskolai élettel kapcsolatos kérdésekről. Véleményedet a diáktanács tagjai gyűjtik össze és annak vezetője továbbítja az iskola igazgatójához. Kérdésedre legkésőbb 15 munkanapon belül érdemi választ kell kapnod.  Jogod, hogy rendszeres tájékoztatást kapj az iskolai életről osztályfőnöki órán, diákönkormányzat ülésein, iskolagyűlésen, valamint az iskolarádión keresztül.  A levéltitok védelme minden esetben megillet. A névre szóló és az iskolába érkező postai küldeményedet az iskola titkárságán veheted át, az iskola nem bonthatja fel és nem iktathatja. A küldemény érkezéséről az osztályfőnök tájékoztat.  Jogod, hogy ingyenesen használd az iskola könyvtárát, helyiségeit, eszközeit, sportfelszereléseit és szaktantermeit. Amennyiben művészetoktatásban veszel részt, számodra gyakorlási lehetőséget, valamint térítés ellenében hangszerkölcsönzést biztosítunk.

8

 Jogod,

hogy

szociális

tankönyvtámogatás.).

kedvezményekben

és

támogatásban

részesülj

(pl.

Az igazgató a kedvezményekről és a juttatásokról a

gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök bevonásával, segítségével dönt.  Tagja lehetsz a diákönkormányzatnak. Választhatsz és választható vagy.  Részt vehetsz a diákközgyűlésen, amit évente egy alkalommal a diákönkormányzat szervez meg az iskola és a DÖK éves munkatervében meghatározott időpontban.  Részt vehetsz az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken.  Az iskola által felajánlott délutáni foglalkozások közül érdeklődésednek megfelelőt választhatsz.  Napközi és tanulószobai ellátást vehetsz igénybe.  Saját ügyeiddel tanáraidhoz, osztályfőnöködhöz, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz fordulhatsz. Ha ők nem elérhetők, akkor az igazgatóhelyettesektől vagy az iskola igazgatójától kérhetsz segítséget.  Jogod, hogy már 1 héttel előbb tudj a témazáró dolgozatok időpontjáról és témájáról.  Jogod van kérni, hogy egy napon legfeljebb két témazáró dolgozatot írj.  Jogod, hogy dolgozataidat, írásbeli munkáidat két héten belül értékelve visszakapd.  Tájékoztatást kaphatsz a személyedet és tanulmányaidat érintő kérdésekről. (jegyeidről, a jegyek súlypontozásáról, mulasztásaidról, késéseidről, stb…)  Jogod van a csorbítatlan óraközi szünetekhez.  A tőled elvárhatónál jobb

teljesítményedért

a házirendben foglaltak szerint

jutalomban részesülhetsz. A tanuló jogait és kötelességeit egymással összefüggésbe hozni nem lehet, azok a tanulókra külön-külön érvényesek. Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatja.

8. A tanulók közösségei Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az

9

igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. A diákönkormányzat, a diákképviselet és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt kikéri a nevelőtestület véleményét. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A diákönkormányzat részére az iskola helyiséget biztosít. 1. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 2. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 3. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

-

tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

-

sportélet;

-

túrák, kirándulások szervezése;

-

kulturális, szabadidős programok szervezése;

-

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

4. Ezekben a kérdésekben -

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;

-

a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

10

5. Ezekben

a

kérdésekben

a

tanév

folyamán

az

osztályközösségek,

illetve

a

diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 6. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

-

a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskolavezetéssel, a nevelőtestülettel, illetve más külső

szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) és a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt kikéri a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőjét bevonhatja, javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A diákönkormányzat részére az iskola helyiséget biztosít. Évente egy alkalommal kerül megrendezésre a diákközgyűlés. A diákközgyűlés napirendjét a diákönkormányzatot képviselő tanár és a diákképviselők közösen állapítják meg, véleményt kérve az igazgatótól. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az

iskola

életével

kapcsolatos

kérdéseket

a

diákönkormányzat

a

segítő

tanár

közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttatja az iskola igazgatójához. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetősége a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik. Ha az igazgató a rendkívüli

diákközgyűlés

összehívását

nem

tartja

szükségesnek,

gondoskodik

a

kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről.

11

Diákkör 1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákkör megalakulásához a tanulói létszám minimum 10%-a szükséges. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői közösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. 6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

9. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről az iskola igazgatója o

a

diákközgyűlésen

tanévenként

egy

alkalommal,

és

az

12

aktualitásoknak megfelelő rendkívüli közgyűlésen tájékoztatja valamint

az

osztályfőnökök az

osztályfőnöki

órákon folyamatosan

tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden év elején, és az aktualitásoknak megfelelő rendkívüli ülésen tájékoztatja, az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o egyéni megbeszéléseken, o a családlátogatásokon,(a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadó óráin, o a nyílt tanítási napokon, o a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken, írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben). 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához,

13

az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.

10. Az iskola munkarendje 1. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. A tanítási óra 45 perces. 2. Az első óra megkezdése előtt 15 perccel tanulóinknak már az osztályban kell tartózkodniuk. 3. Az osztálytermekbe 730-kor, a szaktantermekbe és a tornaterembe 745-kor lehet bemenni a szaktanár felügyeletével. 4. A művészetoktatásban a tanítás hétköznapokon 1200 – 1900 óráig tart. Ettől eltérő időpontban történő oktatásra indokolt esetben az igazgató adhat engedélyt. A hangszeres órák 30, a csoportos órák 45 percesek. 5. Az iskolában az órák és a szünetek rendje a következő: Felső

Alsó Tagozat

tagozat

Jó idő esetén

Rossz idő esetén

1. óra

800 - 845

800 - 845

800 - 845

2. óra

855 - 940

855 - 940

915 - 1000

3. óra

1000 - 1045

1000 - 1045

1010 - 1055

4. óra

1100 - 1145

1055 - 1140

1105 - 1150

5. óra

1200 - 1245

1150 - 1235

1200 - 1245

6. óra

1255 - 1340

1245 - 1330

-

6. A szünetek és a tanítási órák az igazgató engedélyével indokolt esetben rövidíthetők. 7. Az alsó tagozaton az első, felső tagozaton a második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók az ebédlőben vagy a tanteremben étkeznek. 8. A főétkezésre a tanuló órarendjétől függően 30 percet biztosítunk.

14

9. Az óraközi szünetekben jó idő esetén tanulóink az udvaron tartózkodnak, ahonnan jelzőcsengetéskor vonulnak fel. Rossz idő esetén a folyosón tartózkodnak. Csengetéskor mindenkinek a tanterem előtt kell sorakoznia. 10. Az iskola belső rendjéért az ügyeletes tanárok és az ügyeletes tanulók a felelősek. 11. Az utolsó óra után tanulóink az épületet az osztályukkal együtt hagyják el. 12. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén a részére órát tartó szaktanár) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Szülői kérés hiányában a nevelők vagy a vezetők egyike felveszi a kapcsolatot a szülővel, érdeklődik a távozás indokáról. 13. A szülők az iskola által kijelölt fogadóórákon, vagy pedig időpont - egyeztetés után találkozhatnak az iskola tanáraival. Kivételt képeznek ez alól a sürgős, rendkívüli esetek. 14. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat (a napközis és a tanulószobás foglalkozások kivételével) az iskola nevelői 1400 és 1700 óra között szervezhetik. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet, és erről a szülőket is értesíteni kell. 15. A délutáni foglalkozásokra maximum 10 perccel a kezdés előtt kell érkezni, és az aulában vagy az udvaron kell várakozni; a művészetoktatásban pedig a folyosón. 16. A nevelő megjelenésével veszi kezdetét a munka. 17. A hivatalos ügyek intézése tanítási napokon az iskolatitkári irodában történik hétfőtől csütörtökig 730 – 1600 óráig, pénteken 730 – 1300 óráig. 18. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők és a dolgozók tudomására hozza. A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási ideje alatt, míg tanulók tartózkodnak az épületben, az igazgatónak vagy helyettesei közül egy vezetőnek, vagy egy megbízott nevelőnek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét, valamint a megbízott pedagógus nevét az éves munkatervben meg kell határozni. A létesítmények és helyiségek használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. 15

Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi szabályok betartásáért. Bármely helyiséget nyitvatartási időben nevelési-oktatási célú foglalkozásra nevelői engedéllyel, felügyelettel rendeltetésszerűen minden iskolai közösség használhatja. Az iskolán kívüli közösségek részére a használati jogosultságot – a Humán Szolgáltató Központ vezetője engedélyezi a képviselő - testület döntése alapján. Az iskolai helyiségek átengedése az iskola rendjét, működését nem zavarhatja, a Humán Szolgáltató Központ vezetője előzetesen egyeztet az iskola igazgatójával. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak a Humán Szolgáltató Központ vezetőjével kötött megállapodás alapján az igazgatóval történt egyeztetés szerint. A használati díj az iskola üzemeltetőjét a Humán Szolgáltató Központot illeti meg. Csak nevelő jelenlétében használható helyiségek:  tornaterem, szertárak, rajzterem, számítástechnika termek, nyelvi labor, tükörterem. Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50% százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. Amennyiben az iskola a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési – oktatási iskola állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az iskola vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást 16

mindkét fél (kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

11. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő írásbeli kérésére történik. 2. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásokra tanévenként előre – a tanévet megelőző május hónapban –kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke elhelyezését a köznevelési törvény által meghatározott létszámig. 3. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 4. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt maximális csoportlétszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. 5. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.00 óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben az iskola a tanulók számára 16.00 óra és 16.30 óra között felügyeletet biztosít. 6. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 7. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában –a nevelők felveszik a kapcsolatot a szülővel, érdeklődnek a távozás okáról. 8. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén “Kiváló napközis tanuló” jutalomban részesíthető. 9. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként egy-egy tanulmányi felelős, nemenként egy tisztaságfelelős.

17

egy játékfelelős. ebédlő felelős 10. A tanulmányi felelősök megbízatása egy hétre szól. A tanulmányi felelősök feladatai: gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik, segítenek a házi feladatok ellenőrzésében. 11. A tisztaságfelelősök megbízatása egy hétre szól. A tisztaságfelelősök feladatai: felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára, ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét, a tanulás végén letörlik a táblát. 12. A játékfelelősök megbízatása egy hétre szól. A játékfelelősök feladatai: a nevelőnek segítenek a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában, segítenek a játékok kiosztásában és összeszedésében, felügyelnek a csoport játékainak megóvására, rendet tartanak a csoport játékszekrényében. 13. Ebédlő felelősök megbízatása egy hétre szól. Az ebédlő felelősök feladatai: segítenek a konyhai dolgozóknak az étkezések lebonyolításában, előkészítik és kiosztják az étkezéshez szükséges eszközöket, elhozzák és kiosztják az uzsonnát ellenőrzik az ebédlő rendjét, tisztaságát.

12. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. Az iskola épületében, udvarán és az ebédlőben minden eszközt, berendezési tárgyat a rendeltetésének megfelelően használjon. 2. A balesetek elkerülése céljából minden tanulónak tilos: - az iskola területén fára, focikapura, kerítésre, kosárlabda palánkra mászni - az iskola területét engedély nélkül elhagyni - az iskola helyiségeiben futkározni, rohangálni, az emeleti falra felülni, és a korláton áthajolni és lecsúszni - a radiátorokra, ablakba ülni, az ablakból kihajolni és onnan bármit kidobni tilos. 3. Munka- és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat: kirándulások, múzeumi, kiállítási, és művészeti előadásokhoz kapcsolódó látogatások előtt e tanórán kívüli 18

foglalkozást szervező nevelők. a technika szakos tanár, szaktárgyi óra vonatkozóan a testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelő, a fizikai és kémiai kísérleteket végző tanár, hulladékgyűjtés előtt az osztályfőnökök, táborozás, üzemlátogatás előtt az azokat szervező pedagógusok. Az ismeretek elsajátításáról a tanulóknak feltett ellenőrző kérdésekkel minden esetben meg kell győződnie a szervező nevelőknek. 4. A tanulói balesetbiztosítás megkötése ajánlott. 5. A tanuló alapvető kötelessége, hogy: óvja saját maga testi épségét, egészségét; óvja társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védőóvó – ismereteket; tartsa be, és igyekezzen társaival is betartatni az egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült; tartsa be a tűz és katasztrófa védelemmel kapcsolatos előírásokat és ismerje meg iskola épületének kiürítési tervét, és vegyen részt annak évenkénti gyakorlatában; az SZMSZ-ben meghatározottak szerint. nem használhatja a tantermekben lévő informatikai és oktatástechnikai eszközöket, a művészetoktatásban az elektromos hangszereket tanári felügyelet nélkül. nem hozhat olyan eszközt, tárgyat amely önmagára és társaira is veszélyes( a veszélyes tárgyak a szülőnek kerülnek átadásra) nem hozhat és nem fogyaszthat az egészségére ártalmas szereket( dohányárú, szeszesital, drog,energiaitalt)

19

az autóbusszal közlekedő tanulóknak le és felszálláskor ügyelniük kell a maguk és mások testi épségére, hangoskodás nélkül, az ülőhelyet elfoglalva kell utazniuk. rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 6. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót,illetve olyan esetben, amikor azt a pedagógus elrendeli. 3. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 3 alkalommal, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján szükség esetén. 4. Vegyen részt a kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon (fogászat, szemészet,általános szűrővizsgálat, és fizikai állapotmérés).

13. A tanulmányok alatti vizsgák rendje, az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (69.§, 71.§), valamint a 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló szabályok szerint szervezzük meg. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -

osztályozóvizsga esetén a vizsgák időpontja előtt három hónappal,

-

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki magántanulói jogviszony keretében teljesíti tankötelezettségét

20

akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít, aki a művészetoktatás tanulója. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzatot a pedagógiai program tartalmazza.

Magyar irodalom 1. osztály I. Témakör: Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása aktív szókincs bővítése/ szógyűjtés tematikus képről/ Mondatalkotás eseményképről/ 2-3 mondat/ Szavak, szópárok, szókapcsolatok helyes ejtése / hangsúly, hanglejtés / II. Témakör: Az olvasás jelrendszerének elsajátítása: hang és betű felismerési gyakorlatok betűk összeolvasása bővülő elemszámmal egy adott hang keresése, szóban elfoglalt helye III. Témakör: Olvasás, szövegértés, irodalom Szavak, szókapcsolatok, rövid mondat megértésének bizonyítása: o rajzzal o cselekvéssel IV. Témakör: Társadalmi ismeretek: család feladata családtagok megnevezése bemutatkozás V. Témakör: Tánc és dráma Versek, mondókák érzékelése tapssal, mozgással, lépéssel VI. Témakör: Memoriter Az tanév folyamán tanult, szabadon választott mondóka, nyelvtörő, kiszámoló elmondása Továbbhaladási követelmény:

21

Érthető, tagolt beszéd. Egyszerű utasítások megértése. Szókincse életkorának megfelelő. Válaszadás rövid kérdésekre. Kialakult betűismeret- és betűbiztonság

Magyar nyelv 1. osztály I. Témakör: Az irás jelrendszerének ismerete: a betűk helyes alakítása és kapcsolása nyomtatott és írott betűk egyeztetése 3-4 betűs szavak másolása írott és nyomtatott mintáról Továbbhaladási követelmény: A magyar abc kisbetűinek ismerete, írása. Írásképe esztétikus, rendezett, olvasható Tájékozódás a vonalrendszerben Magyar irodalom 2. osztály I. Témakör: Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Mindennapi élmények elmondása összefüggő mondatokkal. Helyes hangképzés/ a hangok időtartamának érzékeltetése/ II. Témakör: Olvasás, írott szöveg megértése, irodalom Rövid mese, elbeszélés feldolgozása: o szereplő megnevezés o események megnevezése o új cím adása III. Témakör: Olvasástechnika Szavak, szócsaládok, mondatok helyes hangsúllyal történő olvasása Pontos olvasás, olvasási hibák elkerülése /szavak, szószerkezetek, mondatok/ A kijelentő és kérdő mondatok helyes hangsúlyozása IV. Témakör: Társadalmi ismeretek Társas viselkedés szabályainak ismerete: o köszönés

22

o bemutatkozás o tudakozódás, érdeklődés V. Témakör: Tánc és dráma Improvizációs / szituációs /játék: o könyvtári beiratkozás o könyvkölcsönzés o utazás, jegyvásárlás o telefonálás VI. Témakör: Memoriter Petőfi Sándor: Anyám tyúkja / 1-2. vsz/ József Attila: Altató / 1-2. vsz/ találós kérdés / 2 db/ Továbbhaladási követelmény: Egyszerű szóbeli közlések megértése. Válaszadás kérdésekre Pontosságra törekvő folyamatos hangos olvasás Rövid szövegből információ kiemelése Aktív részvétel a szituációs játékokban

Magyar nyelv 2. osztály I. Témakör: Íráskép Szavak, szószerkezetek, 2-3 mondat másolása Nagybetűk használata: válogató másolás Tollbamondás: 5 szó, 1 mondat II. Témakör: Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A magyar abc ismeret Betűrend Magán- és mássalhangzó megkülönböztetése, csoportosítása A kijelentő és kérdő mondat felismerése szövegben. Mondat szavakra tagolása A magán- és mássalhangzók időtartamának pontos jelölése Egyszerű szavak szótagolása, elválasztása.

23

A j/ly hang jelölése a begyakorlott szókészletben / 10-15 leggyakrabban használt szó/ Továbbhaladási követelmény: Egyéni, jól olvasható lendületes írás. Az abc használata A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet körében j-ly helyes jelölése /10-15 szó/ Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben.

Magyar irodalom 3. osztály I. Témakör: Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Megadott képről 2-3 összefüggő mondat alkotása. Ismert mese elmondása tömören (tartalom) II. Témakör: Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalom o szereplők megnevezése o helyszín felismerése o események időrendje o mesefajták III. Témakör: Olvasástechnika IV. Témakör: Memoriter Nagy László: Dióverés /1-2. vsz./ Gárdonyi Géza : Éjjel a Tiszán/1-2 vsz./ Vörösmarthy Mihály: Szózat/1-2 vsz./ Tavaszi szél vizet áraszt V. Témakör: Tánc és dráma VI. Témakör: Írásbeli szövegek alkotása VII. Témakör: Társadalmi ismeretek A magyar nemzet jelképeinek ismerete Családi és nemzeti ünnepek ismerete Az évfolyamon tanult 1-1 történelmi esemény, személy megnevezése. Továbbhaladási feltételek:

24

Egyszerű szerkezetű mesék tartalmának megértése, elmondás, összefüggő mondatok alkotása. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása. A feldolgozott szöveg hangsúlyos felolvasása, felkészülés után. Részvétel a drámajátékban. Legalább egy vers elmondása a megadott címek közül.

Magyar nyelv 3. osztály I. Témakör: Íráskép 3 perces másolás nyomtatott szövegről Tollbamondás: 10 szó, 3 mondat II. Témakör: Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A mondatfajták megnevezése, a mondatvégi írásjelek helyes használata. A tanult szófajok felismerése, megnevezése. o főnév o ige o melléknév A j/ly hang jelölése a begyakorlott szókészletben / 20-25 leggyakrabban használt szó/ Továbbhaladási követelmény: Egyéni, jól olvasható lendületes írás. Az évfolyamon tanult szófajok / főnév, ige, melléknév / felismerése, megnevezése. j-ly helyes jelölése A tanult helyesírási szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben.

Magyar irodalom 4. osztály I. Témakör: Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Megadott eseményképről 4-5 összefüggő mondat alkotása. Mindennapi élmények elmondása összefüggő mondatokkal. II. Témakör: Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalom Egy megadott mese, ismeretterjesztő szöveg feldolgozása, megadott szempontok szerint:

25

A népköltészet, műköltészet jellemzőinek felismerése: o népköltészeti alkotások megnevezése o mesék jellemzői o mesefajták III. Témakör: Olvasástechnika Szöveghű olvasás. IV. Témakör: Írásbeli szövegek alkotása Rövid üzenet megfogalmazása (SMS) Állatról vagy egy egyszerű tárgyról leírás készítése, 5-10 mondatban. Meghívó készítése ünnepi alkalomra. V. Témakör: Társadalmi ismeretek A magyar nemzet jelképeinek ismerete Családi és nemzeti ünnepek ismerete Az évfolyamon tanult 1-1 történelmi esemény, személy megnevezése. VI. Témakör: Memoriter Kölcsey Ferenc: Himnusz /1-2 vsz./ Petőfi Sándor: Csata dal /1-2 vsz./ Elindultam szép hazámból /1-2. vsz/ Prózai szövegrész: Zrínyi Ilona levélének részlete VII. Témakör: Tánc és dráma Továbbhaladási követelmény: Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. A szöveghez kapcsolódó feladatok lényegének megértése, megoldása. o Erkölcsi értékek felismerése. A feldolgozott szöveg hangsúlyos felolvasása, felkészülés után. Aktív részvétel a drámajátékban. Legalább egy memoriter elmondása a megadott címek közül.

Magyar nyelv 4. osztály I. Témakör: Íráskép 5 perces másolás nyomtatott szövegről. Tollbamondás: 10 szó, 5 mondat

26

V. Témakör: Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A tanult szófajok felismerése szövegben, megnevezése konkrét példákban. A határozott és határozatlan névelő alkalmazása hiányos szövegben. A j/ly hang jelölése a begyakorlott szókészletben /25-30 szó/ Továbbhaladási követelmény: Egyéni, jól olvasható lendületes írás. Az évfolyamon tanult szófajok felismerése szövegben. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben. A szótő és toldalékok megkülönböztetése. j-ly helyes jelölése Angol 4. osztály Témakör

Nyelvtan

Szókincs

Új barátok

–köszönések

–köszönések

–Mi a neved?

–számok 1–10-ig

–Hány éves vagy?

–színek

–Ki ez? Mi ez?

–iskolai tárgyak

–személyes névmások

–állatok

–létigék

– foglalkozások

–kérdés alkotása létigével,

– külső tulajdonságok

Emberek

rövid válaszok – can segédige

– érzések – cselekvések

– kérdés, tagadás a cansegédigével Otthon

– birtoklást kifejező segédige

– család

(havegot/has got)

– szobák

– kérdés, tagadás a (havegot/ has got)segédigével A városban

– testrészek

– egyszerű jelen idő (PresentSimple) – I like/I don’t like

– bútorok – játékok – ételek – idő – hangszerek

27

–Douyoulike?

– számok 20-ig

– Óra – Mennyi az idő?

– ruhák

– there is/thereare szerkezet

– hét napjai

– többes szám

– időjárás

– folyamatos jelen idő (PresentProgressive) Német 4. ÉVFOLYAM-HETI 3 ÓRA

LECKE

SZÓKINCS

NYELVTAN

Szóbeli bevezető szakasz

Köszönési formák

Igeragozás: Präsens

1-2. lecke alapján: Ich

találkozásnál és

Indikativ, 1. Person

höre und lese; Hallo, das

búcsúzásnál

Singular

bin ich

Ich bin/heiße …

Személyes névmások: ich

Néhány alapvető személyi adat Igeragozás: Präsens utáni

Indikativ, 2. Person

érdeklődés

Singular

Kérdések

Személyes névmások: du

Megválaszolása

Kérdőszavak: Wer? Wie? Mondatalkotás: egyenes és

Das mache ich gern

Időben való tájékozódás

kérdőmondati szórend

alapvető nyelvi eszközei

Hónapnevek időhatározók:

(hónapok nevei)

im+Monat

Tevékenységek leírása

Igeragozás: Präsens Indikativ Singular

3. lecke Tőszámnevek 0-10

Kérdőszó: Was? Személyes névmások er/sie

Ki és mit csinál szívesen, nem

Tőszámnevek 0-10

szívesen Az egyszerű levélírás

Mondatalkotás: eldöntendő

formulái

kérdés, igenlés, tagadás Igeragozás: Präsens Indikativ Singular

28

Das ist meine Familie

Családtagok megnevezése,

Von a birtoklás kifejezésére

4. lecke

rokonsági fokok

Határozott névelők

néhány használati

alanyesetben:

tárgy és házi állat neve

der/die/das Birtokos névmások: mein(e), dein(e) Mondatalkotás: Névmás: das (ist/sind) … Birtokos névmások: mein(e), dein(e) Határozatlan névelő alany esetben : ein(e)

Daher komme ich

Németország, Ausztria és

Kérdőszó: Wo?

5. lecke

Svájc német neve

Tőszámnevek 11-20

Német, osztrák és svájci nagyvárosok neve

Tőszámnevek 21-100

Szabadidős tevékenységek Elöljárószó: aus

neve Tőszámnevek 11-20 Telefonálás nyelvi formulái Tőszámnevek 21-100 Számtani alapműveletek Tőszámnevek 0-100 Német, osztrák és svájci nagyvárosok neve

Matematika 1. osztály I. Témakör: Számtan, algebra Számfogalom a húszas számkörben o

Természetes számok ismerete 0-20-ig.

o

Halmazok összehasonlítása elemszámuk szerint: több, kevesebb, ugyanannyi

viszonyok megállapítása „becsléssel” és az elemek egy-egyértelmű megfeleltetésével (párosítással) 29

o

Számok írása, olvasása.

o

Páros és páratlan számok felismerése.

o

A számok szomszédainak ismerete.

o

Számok helye a számegyenesen, a számsorban.

o

Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján. Műveletek

o

Összeadás, kivonás műveleteinek végzése.

o

Képről művelet lejegyzése.

o

Számok bontása két szám összegére, pótlások.

II. Témakör:Állítások, szövegek, szöveges feladatok Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása tevékenységgel. Számfeladatról, egyszerű nyitott mondatról szövegalkotás, feladatmegoldás, válaszadás. III. Témakör:Sorozatok, relációk, függvények Tárgy- és rajzsorozatok folytatása megadott szabály alapján. Számsorozatok képzése ( növekvő, csökkenő) adott szabály alapján, a sorozat folytatása. IV. Témakör Geometria, mérés Sík- és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságaik alapján. Mérhető tulajdonságok összehasonlítása ( hosszúság-szélesség, magasság-mélység, vastagság-körméret) V. Témakör Statisztika, valószínűség, kombinatorika Matematikai játékok: tevékenység formájában, egyszerű logikai fogalmak használatával( biztos, lehetséges, de nem biztos, lehetetlen) Követelmény: Legyen biztos számfogalma a 20-as számkörben. Tudja 20-es számkörben a számjegyeket írni, olvasni. Ismerje fel a páros és páratlan számokat. Tudja megnevezni a számok szomszédait, jelölje helyüket a számegyenesen, a számsorban. Legyenek elemi ismeretei térbeli helyzetekről, nagyságbeli viszonyokról, és annak szóbeli megfogalmazásáról Legyen jártas az összeadás, kivonás elvégzésében.

30

Értse az szóbeli utasításokat, feladatok tartalmát. Tudjon egyszerű szöveges feladatokat értelmezni tevékenységgel, rajzzal, tudja a tevékenységet műveletté alakítani, megoldani. Legyen képes egyszerű állítások igazságtartamát megitélni. Tudjon csökkenő és növekvő számsorozatot felismerni és folytatni adott szabály alapján. Térbeli és síkbeli alakzatokat tudjon azonosítani és megkülönböztetni.

Matematika 2. osztály I. Témakör: Számtan, algebra Számfogalom a százas számkörben o


o

Halmazok összehasonlítása elemszámuk szerint: több, kevesebb, ugyanannyi

viszonyok megállapítása „becsléssel” és az elemek egy-egyértelmű megfeleltetésével (párosítással) o

Számok írása, olvasása, tulajdonságai.

o


o

A számok egyes, tízes szomszédainak ismerete.

o

Számok helye a számegyenesen, a számsorban.

o


o


o

Képről művelet lejegyzése.

o

Az összeadás, kivonás kapcsolata.

o

Számok bontása két szám összegére, pótlások..

o

Nyitott mondatok megoldása.

o

Állítások igazságtartalmának megítélése.

o

Szorzás, osztás, maradékos osztás műveleteinek végzése tevékenységgel, lejegyzésük.

o

Szorzó- és bennfoglalótáblák megtanulása.

II. Témakör: Állítások, szövegek, szöveges feladatok Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása tevékenységgel. Szöveges feladathoz, nyitott mondat választása.

31

Számfeladatról, egyszerű nyitott mondatról szövegalkotás, feladatmegoldás, válaszadás. A megoldás helyességének ellenőrzése. III. Témakör: Sorozatok, relációk, függvények Tárgy- és rajzsorozatok folytatása megadott szabály alapján.. Számsorozatok képzése ( növekvő, csökkenő) adott szabály alapján, a sorozat folytatása. Egyszerű szabályjátékok (gépjátékok) felismerése, folytatása, táblázat kiegészítése. IV. Témakör Geometria, mérés Testek, alakzatok összehasonlítása.( azonosság, különbözőség ). Síkidomok néhány geometriai tulajdonságának felismerése (csúcs, oldalak száma, oldalak egyenlősége). Mérhető tulajdonságok összehasonlítása ( hosszúság-szélesség, magasság-mélység, vastagság-körméret) V. Témakör Statisztika, valószínűség, kombinatorika Matematikai játékok: tevékenység formájában, egyszerű logikai fogalmak használatával(biztos, lehetséges, de nem biztos, lehetetlen, valószínű) Követelmény: Legyen biztos számfogalma a 100-as számkörben. Tudja 100-as számkörben a számjegyeket írni, olvasni. Ismerje fel a páros és páratlan számokat. Tudja megnevezni a számok szomszédait, jelölje helyüket a számegyenesen, a számsorban. Legyen jártas az összeadás, kivonás, szorzás, osztás (bennfoglalás, részekre osztás) elvégzésében. Értse az szóbeli utasításokat, feladatok tartalmát. Tudjon egyszerű szöveges feladatokat értelmezni tevékenységgel, rajzzal, tudja a tevékenységet műveletté alakítani, megoldani. Legyen képes egyszerű állítások igazságtartamát megítélni. Tudjon csökkenő és növekvő számsorozatot felismerni és folytatni adott szabály alapján. Térbeli és síkbeli alakzatokat tudjon azonosítani és megkülönböztetni.

32

Matematika 3. osztály I. Témakör: Számtan, algebra Számfogalom a százas számkörben o


o

A számfogalom a 1000-es számkörben

o

Elemek összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése

közös tulajdonságok alapján o

Halmazok összehasonlítása elemszámuk szerint: van olyan, egyik sem, nem mind

kifejezések használata, viszonyok megállapítása „becsléssel” és az elemek egy-egyértelmű megfeleltetésével (párosítással) o


o


o

A számok egyes, tízes, százas szomszédainak ismerete.

o

Számok helye a számegyenesen, a számsorban, helyi érték táblázatban.

o


o


o


o

Hiányos művelet kiegészítése.

o

Nyitott mondatok megoldása.

o


o

Szorzás, osztás műveleteinek végzése.

o

Műveltek közötti kapcsolatok: összeadás és kivonás kapcsolata, szorzás és osztás

kapcsolata. o

Írásbeli műveletek végzése: összeadás, kivonás, egyjegyűvel való szorzás írásban.

II. Témakör: Állítások, szövegek, szöveges feladatok Állítások igazságtartalmának eldöntése (tagadás). Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása művelettel. Szöveges feladathoz, nyitott mondat választása. III. Témakör: Sorozatok, relációk, függvények Adott szabályú sorozat folytatása.

33

Sorozatok szabályainak felismerése, folytatása, szabály ellenőrzése.. Egyszerű szabályjátékok (gépjátékok) felismerése, folytatása, táblázat kiegészítése. IV. Témakör Geometria, mérés Testek, síkidomok válogatása (egy és két tulajdonság szerint), építés szabadon és modell alapján. Testek, alakzatok összehasonlítása. (azonosság, különbözőség ) Sík- és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságaik alapján. Síkidomok (négyzet, téglalap) néhány geometriai tulajdonságának felismerése (csúcs, oldalak száma, oldalak egyenlősége). Testek (téglatest, kocka) tulajdonságai: lapok száma, alakja, élek és csúcsok száma. Mértékegységek használata a gyakorlatban: m, dm, cm,kg, dkg, hl, liter, dl. Az idő mértékegységei: év, hónap, hét, nap, óra, perc.. V. Témakör Statisztika, valószínűség, kombinatorika Adatok megfigyelése, gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása, elemzése. Követelmény: Legyen biztos számfogalma az 1000-es számkörben. Tudja 1000-es számkörben a számjegyeket írni, olvasni. Tudja a számokat helyi érték szerint bontani. Ismerje fel a páros és páratlan számokat. Tudja megnevezni a számok szomszédait, jelölje helyüket a számegyenesen, a számsorban. Legyen jártas az összeadás, kivonás, szorzás, osztás elvégzésében. Értse az szóbeli utasításokat, feladatok tartalmát. Tudjon egyszerű szöveges feladatokat értelmezni tevékenységgel, rajzzal, tudja a tevékenységet műveletté alakítani, megoldani. Legyen képes egyszerű állítások igazságtartamát megítélni. Tudjon csökkenő és növekvő számsorozatot felismerni és folytatni adott szabály alapján. Térbeli és síkbeli alakzatokat tudjon azonosítani és megkülönböztetni. Legyen ismerete az idő fogalmáról: év, hónap, hét, nap, napszak, óra, perc. Ismerje fel és használja a m, dm, cm, kg, dkg, hl, l, dl szabvány mértékegységeket.

Matematika 34

4. osztály I. Témakör: Számtan, algebra Számfogalom a százas számkörben o

Természetes számok ismerete 0-10 000-ig.

o

A számfogalom a 10 000-es számkörben

o

Halmazok összehasonlítása elemszámuk szerint: van olyan, egyik sem, nem mind,

legalább, legfeljebb kifejezések használata, viszonyok megállapítása „becsléssel” és az elemek egy-egyértelmű megfeleltetésével. o


o

Számok bontása, képzése a számjegyek alaki, helyi, valódi értékének értelmezésea 10

000-es számkörben. o

A számok egyes, tízes, százas, ezresszomszédainak ismerete.

o

Számok helye a számegyenesen, a számsorban, helyi érték táblázatban.

o

Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján.

o

Törtek összehasonlítása nagyságuk szerint tárgyi megjelenítés alapján. Műveletek

o

Összeadás, kivonás műveleteinek kiterjesztése a 10 000es számkörben.

o


o


o

Szorzás, osztás, maradékos osztás műveleteinek végzése.

o

Írásbeli műveletek végzése: összeadás, kivonás, egyjegyűvel való szorzás, osztás

írásban. II. Témakör: Állítások, szövegek, szöveges feladatok Látott helyzetről állítások megfogalmazása. Állítások igazságtartalmának eldöntése, állítások tagadása. Egyszerű szöveges feladatok megértése. Szöveges feladathoz, nyitott mondat választása. Számfeladatról, egyszerű nyitott mondatról szövegalkotás, adatok lejegyzése, feladatmegoldás, válaszadás, ellenőrzés. III. Témakör: Sorozatok, relációk, függvények Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok szabályainak felismerése, folytatása, szabály ellenőrzése.

35

Számsorozatok képzése ( növekvő, csökkenő) adott szabály alapján, a sorozat folytatása. Egyszerű szabályjátékok (gépjátékok) felismerése, folytatása, táblázat kiegészítése. IV. Témakör Geometria, mérés Testek, síkidomok válogatása (egy és két tulajdonság szerint), építés szabadon és modell alapján. Testek, alakzatok összehasonlítása. (azonosság, különbözőség ) Sík- és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságaik alapján. Síkidomok (négyzet, téglalap, háromszög, kör) néhány geometriai tulajdonságának felismerése (konvex, nem konvex síkidomok). Testek (téglatest, kocka) tulajdonságai: lapok száma, alakja, egybevágóság, kölcsönös helyzetük, élek és csúcsok száma. Mértékegységek használata a gyakorlatban: m, dm, cm, kg, dkg, hl, l, dl. Az idő mértékegységei: év, hónap, hét, nap, óra, perc. V. Témakör Statisztika, valószínűség, kombinatorika Adatok megfigyelése, gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása, elemzése. Követelmény: Legyen biztos számfogalma az 10 000-es számkörben. Tudja 10 000-es számkörben a számjegyeket írni, olvasni. Ismerje a számok helyi-, alaki- és valódi értékét. Tudja megnevezni a számok szomszédait, jelölje helyüket a számegyenesen, a számsorban. Legyen képes az összeadás, kivonás, szorzás, osztás elvégzésére. Értse az szóbeli utasításokat, feladatok tartalmát. Tudjon egyszerű szöveges feladatokat értelmezni, adatokat lejegyezni, megoldási tervet készíteni, ellenőrizni. Legyen képes egyszerű állítások igazságtartamát megítélni. Tudjon csökkenő és növekvő számsorozatot felismerni és folytatni adott szabály alapján. Térbeli és síkbeli alakzatokat tudjon azonosítani és megkülönböztetni. Legyen ismerete az idő fogalmáról: év, hónap, hét, nap, napszak, óra, perc. Ismerje fel és használja a km, m, dm, cm, kg, dkg, hl, l, dl szabványmértékegységeket. 36

Erkölcstan 1. osztály I. Témakör: Az én világom  Ki vagyok én?  Ilyen vagyok  Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeim II. Témakör: Társaim – Ők és én  Akiket ismerek  Mások másmilyenek  Kapcsolatba lépek másokkal  Gondolataim és érzéseim kifejezése III. Témakör: Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek  Különféle közösségeim  Család és rokonság  Családi hagyományok  A gyerekek élete IV. Témakör: Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség  Akik körülöttünk élnek  Más lakóhelyek, más szokások V. Témakör: A környező világ  Kicsik és nagyok  A képzelet határai  A jó és a rossz  Növények és állatok a környezetünkben  A természet védelme Továbbhaladási feltételek:  Rendelkezzen a tanuló reális képpel önmagáról.  Legyen képes kapcsolatot teremteni társaival.  Tudjon kommunikálni környezetével.  Legyen képes betartani az udvariasság elemi szabályait.  Legyen képes az átélt élményeit szóban kifejezni.  Tudja megkülönböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot

37

Erkölcstan 2. osztály I. Témakör: Az én világom  Ki vagyok én?  Ilyen vagyok  Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeim  Nehéz helyzetek II. Témakör: Társaim – Ők és én  Akiket ismerek  Mások másmilyenek  Kapcsolatba lépek másokkal  Gondolataim és érzéseim kifejezése III. Témakör: Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek  Különféle közösségeim  Család és rokonság  Családi hagyományok  A gyerekek élete IV. Témakör: Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség  Akik körülöttünk élnek  Más lakóhelyek, más szokások V. Témakör: A környező világ  Kicsik és nagyok  A képzelet határai  A jó és a rossz  Növények és állatok a környezetünkben  A természet védelme Továbbhaladási feltételek:  Rendelkezzen a tanuló reális képpel önmagáról.  Legyen képes kapcsolatot teremteni társaival.  Tudjon kommunikálni környezetével.  Legyen képes betartani az udvariasság elemi szabályait.  Legyen képes az átélt élményeit szóban kifejezni.

38

 Tudja megkülönböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot  Legyen képes elmondani, hogy egyes gyerekek sokszor más körülmények között élnek. Erkölcstan 3. osztály I. Témakör: Milyen vagyok, és milyennek látnak mások?  Tulajdonságaim  Ahogy mások látnak engem  Hősök és példaképek II. Témakör: Közösségben és egyedül – a társaim és én  Párbeszéd  Békében és haragban  Elfogadva és elutasítva III. Témakör: Az osztály és az iskola  Közösségeim  A mi osztályunk  A mi iskolánk IV. Témakör: Kulturális-nemzeti közösség  Szokások és jelképek  Ünnepek  A Magyarországon együtt élő kulturális közösségek szokásai  Más kultúrák – más szokások – más ünnepek V. Témakör: Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ  Lakóhelyi épített örökségünk  Tárgyaink világa  A világ öröksége VI. Témakör: A mindenség és én – Születés és elmúlás  Kezdet és vég  Fantázia és kreativitás Továbbhaladási feltételek:  Legyen képes reális önértékelésre.  Legyen képes a konfliktusainak megoldási lehetőségeit elmondani.

39

 Legyen képes a szabályok értelmezésére és alkalmazására.  Értse és fogadja el, hogy az emberek sokfélék lehetnek. Erkölcstan 4. osztály I. Témakör: Milyen vagyok, és milyennek látnak mások?  Tulajdonságaim  Szokásaim, érzelmeim és indulataim  Ahogy mások látnak engem  Hősök és példaképek II. Témakör: Közösségben és egyedül – a társaim és én  Párbeszéd  Az igazi barát  Békében és haragban  Elfogadva és elutasítva III. Témakör: Az osztály és az iskola  Közösségeim  A mi osztályunk  Az osztály működése  A mi iskolánk IV. Témakör: Kulturális-nemzeti közösség  Szokások és jelképek  Ünnepek  A Magyarországon együtt élő kulturális közösségek szokásai  Más kultúrák – más szokások – más ünnepek V. Témakör: Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ  Lakóhelyi épített örökségünk  A világ öröksége VI. Témakör: A mindenség és én – Születés és elmúlás  Kezdet és vég  A világ megismerése  Fantázia és kreativitás Továbbhaladási feltételek:

40

 Legyen képes reális önértékelésre.  Legyen képes a konfliktusainak megoldási lehetőségeit elmondani.  Legyen képes a szabályok értelmezésére és alkalmazására.  Értse és fogadja el, hogy az emberek sokfélék lehetnek.  Értse, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és tudja, hogyan vigyázhat rá. Környezetismeret 1. osztály I. Témakör: A megismerési módszerek alapozása Összehasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban tanítói segítséggel. A tanuló közvetlen környezetében élőlények megnevezése tanító irányításával. Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszőleges és megadott szempont szerint. II. Témakör: Tájékozódás az élettelen természetről: A nap időtartama, a napszakok váltakozása, jellemzői. Az évszakok jellemző időjárása Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje. Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése időrend alapján. III. Témakör: Tájékozódás az élő természetről Az élő és az élettelen közötti különbség. A tanulók közvetlen környezetében természetes és mesterséges élőhelyeken előforduló emlősállatok, madarak, ízeltlábúak kültakarója, a testrészek és érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felületi tulajdonságok, illat, hang).megnevezése. A tapasztalatok kifejezése életkornak megfelelően élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. A valóságban megtapasztalt tulajdonságok alapján a vizsgált növény, állat, vagy a hozzá hasonló felismerése képen, rajzon. Elemi ismeretek a növénygondozásról (magvetés, ültetés, öntözés) IV. Témakör: Az ember és egészsége A gyermeki és felnőtt (önmaguk, osztálytársuk, szülők, testvérek, tanító) emberi test, a testtájak és részei érzékelhető tulajdonságainak megnvezése.

41

Az évszaknak és az időjárásnak megfelelő öltözködés. Alapvető testápolási, étkezési, öltözködési, valamint higiéniás (tisztálkodási) tennivalók. V. Témakör: Tájékozódási térben és időben Helyes irányok meghatározása önmagához viszonyítva (előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra). A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe Továbbhaladási feltételek: Tudjon megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Rögzítse tapasztalatait tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Csoportosítson megadott szempont szerint ismert témakörben. Használja helyesen a napszakok nevét. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Tájékozódjon jól saját testén. Környezetismeret 2. osztály I. Témakör: A megismerési módszerek alapozása Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. II. Témakör: Tájékozódás az élettelen természetről Megmérhető és nem megmérhető tulajdonságok. A tanulók mindennapi életével kapcsolatban keletkezett hulladékok, szemetek helyes kezelésével, tárolásával kapcsolatos helyes viselkedési szokások, szabályok felsorolása. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. III. Témakör: Tájékozódás az élő természetről Növényi táplálékaink: gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy társként tartott állatok élete közötti különbség.

42

Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Élőlények csoportosítása a jellemző jegyek alapján (pl. növény, állat, fás szárú, lágyszárú, egy évig élő, több évig élő; emlős, madár). IV. Témakör: Az ember és egészsége: Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés) A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). A helyes napirend. V. Témakör: Tájékozódás térben és időben Az iskola környékének nevezetes épületeinek, természeti formáinak megnevezése, sorba rendezése. Veszélyhelyzetek felismerése, megnevezése az iskola megközelítésekor eseményképről. A település jellemző természeti formáinak megfigyelése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók) elnevezése, felismerése. Továbbhaladási feltételek: Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a választott mérőeszközöket. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg a tanult élőlényeket, azok fő testrészeit, sorolja fel jellemző tulajdonságaikat, jegyeiket. Tájékozódjon jól saját testén. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. Környezetismeret 3. osztály I. Témakör: A megismerési módszerek alapozása Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében II. Témakör: Tájékozódás az élettelen természetről

43

A hőmérséklet változása. Az időjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. A halmazállapot-változások a mindennapi életben. Éghető és éghetetlen anyagok. Az égés, mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések. Teendők tűz (pl. épülettűz, erdőtűz, ruhatűz) esetén. III. Témakör: Tájékozódás az élő természetről A környezet változásainak (pl.: fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. A magok csírázásának és a növények fejlődésének feltételei. Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése. Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak megnevezése. A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. IV. Témakör: Az ember és egészsége: Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés A beteglátogatás, betegápolás szabályai. V. Témakör: Tájékozódás térben és időben A valóság térképi ábrázolása jelekkel-felszíni formák, vizek jelölése térképen. A négy fő világtáj. Az iránytű. Élet a fővárosban és az ország más vidékein. A főváros nevezetes és a gyerekek szempontjából érdekes épületeinek, létesítményeinek, megnevezése. Továbbhaladási feltételek: Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét Nevezzen meg példákat közvetlen környezetéből a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlény fajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit. 44

Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Nevezze meg a fő világtájakat. Környezetismeret 4. osztály I. Témakör: A megismerési módszerek alapozása A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával II. Témakör: Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, megnevezése az önvédelem lehetőségének felsorolása. Szelektív hulladékgyűjtés fontossága III. Témakör: Tájékozódás az élő természetről Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori, jellemző növény- és állatfajának jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása illetve viselkedése, alkalmazkodása) A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fás szárú növény, valamint néhány emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezése, ezek táplálékláncba sorolása. A természetvédelem fontossága. A helyi védett természeti értékeink, helyink megnevezése. IV. Témakör: Az ember és egészsége: Az ember életkori szakaszai. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. V. Témakör: Tájékozódás térben és időben A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján. VII. Témakör: Országismeret: Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya)

45

Továbbhaladási feltételek: Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Nevezzen meg veszélyhelyzeteket járművel való közlekedés, kerékpározás közben. Ének-zene 1. osztály I. Témakör: Interpretáció Éneklés szöveggel emlékezetből Dalok, mondókák ritmusának hangoztatása II. Témakör: Improvizáció Énekes és ritmikus variációs játék elemi ritmusértékek felhasználásával Mozgás ritmusra és dallamra III. Témakör: Zenehallgatás Dinamikai ellentétpárok (halk- hangos) megkülönböztetése Alapvető tempókülönbségek (gyors- lassú) összehasonlítása Emberi hangfajták hallás utáni megkülönböztetése (gyermek- női- férfi) Hangszerek felismerése hangzás és kép alapján (ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora, hegedű) Tárgyi, környezeti zajok, zörejek IV. Témakör: Zenei hallás és kottaismert Egyenletes lüktetés, motívumhangsúly- ütemsúly, kettes ütem, elemi ritmusértékek (negyed és szünetjelek, páros nyolcad) Dallami elemek ismerete Magas- mély képzet, pentaton dallamelemek, szolmizációs hangok (szó-mi, lá-szó-mi) A vonalrendszer ismerete, tanult pentaton dallamelemek, szolmizációs hangok (kézjel, betűkotta, hangjegy); elhelyezés vonalrendszerben Hangos - halk, piano - mezzoforte - forte (p-mf-f), tempó (gyors- lassú) felismerése

46

Továbbhaladási feltételek: Legyen képes 4-5 szabadon választott dal eléneklésére Legyen képes dalok, mondókát ritmusának megszólaltatására, hangoztatására Ismerjen ünnepkörhöz tartozó dalt ( Mikulás, Karácsony) Ismerje fel a környezete zajait, zörejeit ( állatok hangjai, gépe hangja) Legyen képes egyszerű dallamsor elhelyezésre a vonalrendszerben, nevelői segítséggel Legyen képes egyszerű ritmusok megszólaltatására tapssal, kopogással. Ének-zene 2. osztály I. Témakör: Interpretáció Éneklés szöveggel emlékezetből Dalok, mondókák ritmusának hangoztatása Magyar népi mondókák, népi gyermekjátékok Magyar és rokon népek dalai Műdalok (az életkornak megfelelően válogatva) Ünnepkörök dalai (Farsang, iskolai ünnepek) II. Témakör: Improvizáció Énekes és ritmikus variációs játék elemi ritmusértékek felhasználásával Irányított improvizáció a zenei kérdés-felelet formájára Olvasógyakorlatok Ritmus és dallammotívum variálása III. Témakör: Zenehallgatás Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális- hangszeres) Magyar, tanult kisebbségi és rokon népek népzenei felvételei Gyermekdalok és magyar népzene, feldolgozásokban Cselekményes zenék IV. Témakör: Zenei hallás és kottaismert Félértékű ritmus és szünetjel Pentaton dallamhangok (lá- szó- mi / ré- dó- lá,) Első alsó pótvonal 47

Pentaton hangkészlet elhelyezése különböző magasságokban az öt vonalon Olvasógyakorlatok Pentaton fordulatok, kézjel, betűkotta, hangjegy Hangos - halk, piano - mezzoforte – forte Ritmushangszerek; gyermek-, női-, férfihang; metallofon, zongora, hegedű, furulya Továbbhaladási feltételek: Tudjon, népi játékot, népdalt, műdalt énekni emlékezetből Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerje, játssza el Tudjon egyenletes lüktetéshez alkalmazkodóan járni, táncolni. Ismerjen fel néhány vokális és hangszeres hangszínt Különböztesse meg a vonós és fúvós hangszerek hangszínét Tudja megszólaltatni kottaképről a tanult ritmusértékeket (negyed, negyed szünet, páros nyolcad, félérték és szünetjele) nevelői segítséggel. Tudjon tájékozódni a vonalrendszerben. Ének-zene 3. osztály I. Témakör: Interpretáció Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal. Több versszakból álló népdalok előadása emlékezetből. Ritmushangszerekkel kísért éneklés. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások II. Témakör:Improvizáció Játékok a dinamikával, tempóval, ismert és gyakorolt dalokban. Hiányzó ritmus- vagy dallammotívum pótlása, dallam kiegészítések, új dallamvariánsok alkotása. Olvasógyakorlatok III. Témakör: Zenehallgatás Tanult dalok felismertetése vokális vagy hangszeres feldolgozásokban. Hangulatok, előadásmódok megnevezése Hangfajták (nőikar, férfikar), kórustípusok hallás utáni megnevezése. Hangszerek hallás utáni megfigyelése (fuvola, kürt, üstdob). 48

IV. Témakör: Zenei hallás és kottaismeret Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképről. Önálló nyolcadhang és szünetjele, szinkópa ritmusképlet. Felső dó, alsó szó megismerése, kézjele és elhelyezése a vonalrendszerben. Magyar népdalok, nemzetiségek és etnikai csoportok dalai. Életkornak megfelelő műdalok. Önálló nyolcadhang és szünetjele, szinkópa ritmusképlet. Új ritmusmotívumok és dallammotívumok leírása tanári irányítással. Továbbhaladási feltételek: Tudjon érzelmeket dalokat énekelni emlékezetből.( tempó,dinamika) Számoljon be a szempontokkal irányított zeneműrészletek megfigyeléseiről Ismerje fel és nevezze meg az évfolyamon tanult hangszereket, és kórustípusokat Tudjon dallammotívumokat lejegyezni vonalrendszerbe, nevelői segítséggel Szólaltassa meg az évfolyamon tanult ritmus motívumokat. Előkészítés mellett tudjon dalokat énekelni kézjelről. Ének-zene 4. osztály I. Témakör: Interpretáció Szolmizált éneklés kézjelről, kottaképről. Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes játékkal Ritmusjátékok, ritmusgyakorlatok az eddig tanult ritmusértékekkel és -képletekkel, a tanult ütemformákban Európai népdalok. Jeles napok, ünnepkörök dalai (betlehemes játékok). A magyar Himnusz. II. Témakör: Improvizáció Mozgással kísért improvizáció (néptáncos elemekkel) Tanult ritmikai, dallami elemek. Olvasógyakorlatok. Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz az újonnan tanult ritmusokkal. Mozdulatrögtönzés a zenehallgatáshoz. 49

III. Témakör: Zenehallgatás Zenei együttesek (vonós, fúvós, ütős hangszerek) és karakterdarabok megfigyelése. Gyermek-, női-, férfikórusok felismerése. Hangszerismeret bővítése (klarinét, cselló). A zeneművekben felismert hangszerek megnevezése. IV. Témakör: Zenei hallás és kottaismeret Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképről Dal éneklés kézjelről és betűkottáról Daléneklés emlékezetből/ az évfolyamon tanult dalok/ Dallamolvasás fá és ti hangokkal Öt- és hétfokú olvasógyakorlatok Pontozott félkotta és szünetjele, nagy éles-nyújtott ritmus, a váltakozó ütem fogalma Klarinét, cselló; a vegyeskar szólamai Továbbhaladási feltételek: Tudjon érzelmeket dalokat énekelni emlékezetből.( tempó,dinamika) Tudja énekelni a Himnuszt pontos szöveggel, tiszteletadással. Ritmussor rögtönzése a tanult ritmikai elemekkel. Ismerje fel a tanult népdalokat, számoljon be annak tartalmáról. Tudja a rövid dalrészleteket kottába írni, nevelői segítséggel. Tudja a tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket megszólaltatni kottaképről, 3-as ütemben. Rajz és vizuális kultúra 1. osztály I. Témakör: Megismerő és befogadóképesség Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása o

Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek).

o

Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul). Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás

o

A természeti és a mesterséges formák közötti különbségek és hasonlóságok

megfigyelése, elemzése. Kommunikációs képességek o

Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl.

közlekedési jel, kereskedelmi márka).

50

II. Témakör: Kreativitás Alkotóképesség o

Élmények személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl.

emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő vagy családi, iskolai témák). o

Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban

o

Új technikák kipróbálása.



Ceruza-, filctoll-, kréta- és ecsetrajz.



Vízfestés (pl. ecsettel, újjal), vegyes technikák (pl. kréta és festék keverése). Problémamegoldó képesség

o

Formák, vonalak és színek szerepének megnevezése.

III. Témakör: Önismeret, önértékelés, önszabályozás Vizuális nyelv és esztétikai élmény érvényre juttatása az alkotótevékenységben: formaalakítás, kompozíciók, kifejezésmód Továbbhaladási feltételek: Legyen képes egyszerű kompozíció létrehozásában. Legyen képes megkülönböztetni és megnevezni színeket. Legyen képes vonallal, folttal képet alkotni. Legyen képes különbséget tenni a természeti és mesterséges formák között. Legyen képes ábrák, jelek válogatására. Legyen képes meseillusztráció készítésére a tanult technikákkal. Rajz és vizuális kultúra 2. osztály I. Témakör: Megismerő és befogadóképesség Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása o

Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján.

o

Egyszerű vonal-, folt-, tömeg- és színritmusok készítése. Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás

o

A díszítés mintáinak, elemeinek megfigyelése.

o

Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (pl. játékhoz, ünnephez, meséhez). Kommunikációs képességek

o

Egyszerű, mindennapi magyarázórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv

ábrái).

51

o

Saját információközlő jelek létrehozása (pl. a tornazsák, az öltözőszekrény

megjelölésére). II. Témakör: Kreativitás Alkotóképesség o

Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban.

o

Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák.

o

Formálás agyagból, papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás. Problémamegoldó képesség

o

Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása.

o

Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak,

időjárás). III. Témakör: Önismeret, önértékelés, önszabályozás Vizuális nyelv és esztétikai élmény érvényre juttatása az alkotótevékenységben: formaalakítás, kompozíciók, kifejezésmód, színkeverés Továbbhaladási feltételek: A tanulók legyenek képesek kifejezni élményeiket. Tudjanak megrajzolni egyszerű helyzeteket, változásokat. Tudják elrendezni a képelemeket, Tudjanak elkészíteni egyszerű tárgyakat. Több színárnyalatot is használjanak, Legyenek képesek mintaképzésre, soralkotásra. Rajz és vizuális kultúra 3. osztály I. Témakör: Megismerő és befogadóképesség Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása o

Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások.

o

Egyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elöl-

és oldalnézetből. Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás o

A használati tárgyak megjelenése, jelentése, ennek kifejezőeszközei (alak, szín,

anyag). o

Csomagolás készítése minta után és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből).

52

Kommunikációs képességek o

Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal.

o

A folt a felület betöltésének eszköze. A folt mint a forma jele (pl. árnykép).

o

Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény).


Egyéni és közös élmények (pl. szépirodalmi) feldolgozása, színben, rajzban,

plasztikában. o

Rajzolás rosttollal, krétával, ceruzával. Problémamegoldó képesség

o

Események, történetek ábrázolása egy képben és képsorozatokban (

III. Témakör: Önismeret, önértékelés, önszabályozás Vizuális nyelv és esztétikai élmény érvényre juttatása az alkotótevékenységben: formaalakítás, kompozíciók, kifejezésmód, színkeverés o

Anyaghasználat.

o

Formaalakítás.

o

Téralakítás.

o

Színkeverés.

o

Kompozíció.

o

Kifejezésmód.

Továbbhaladási feltételek: Legyen képes a jellegzetes formákat ábrázolni, színeket visszaadni, magyarázó rajzot készíteni, rendeltetésszerű tárgyat konstruálni. Tudja megfogalmazni műélményét, ismerje lakóhelyének néhány nevezetes épületét, szobrát Rajz és vizuális kultúra 4. osztály I. Témakör: Megismerő és befogadóképesség Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása o

Képzőművészeti alkotások elemzése: téma, kompozíció, szín, forma, tér, anyag,

tartalom, kifejezőerő szempontjából. o

A sötét-világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege.

53

Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás o

A rendeltetés, az anyag, a forma és a méret összehangolása, célnak megfelelő

megválasztása. Kommunikációs képességek o

Sík- és térformák geometriai és hangulati jellemzői.

o

Színismeretek összefoglaló áttekintése.

o

Jelalkotás forma-, vonal- és színredukcióval.


Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása.

o

Új technikák kipróbálása.



Kollázs és montázs.



Fonás (pl. madzagszövés), gyöngyfűzés. Problémamegoldó képesség Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel.

III. Témakör: Önismeret, önértékelés, önszabályozás Vizuális nyelv és esztétikai élmény érvényre juttatása az alkotótevékenységben: formaalakítás, kompozíciók, kifejezésmód, színkeverés Formaalakítás. Téralakítás. Színkeverés. Kompozíció. Továbbhaladási feltételek: Élményeinek kifejezéséhez legyen képes önállóan megoldást választani, motívumai legyenek egyre változatosabbak. Legyen jártas a műalkotások közös elemzésében, önálló véleményt formáljon, tudja tetszésítéletét megindokolni. Rendelkezzék alapvető színismeretekkel, színhasználati jártassággal. Alkalmazza a vizuális kommunikációt a tanulásban, tájékoztatásban. Legyen képes megalkotni egyszerű képi közléseket. Technika és életvitel 1. osztály

54

I. Témakör: Ember és környezete Ismerkedés a természetes és mesterséges környezettel. II. Témakör: Anyagok megmunkálása és felhasználása Ismerkedés a természetes anyagokkal, például agyag, fa, termések, levelek, szalma, nád, és a feldolgozott (átalakított) anyagokkal, például papír, fonal, textília Az anyagok alakítása (például agyag gyúrása, lapítása, gömbölyítése, formázása; fa tördelése; papír tépése, nyírása, hajtogatása; fonal sodrása, csomózása, bojtolása) III. Témakör: Mérés, műszaki ábrázolás Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, méretazonosság megállapítása, méretre alakítás. IV. Témakör: Tervezés, építés Építés szabadon, egyéni elképzelések alapján. Egyszerű makett készítése. V. Témakör: Közlekedési ismeretek A gyalogos közlekedés szabályai. Az utazással kapcsolatos magatartásformák VI. Témakör: Életvitel, háztartástan A család szerepe. Házimunkák, munkamegosztás. Az egészséges táplálkozás és öltözködés. Helyes vásárlási szokások bemutatása. Továbbhaladási feltételek: Ismerje a természetes és mesterséges környezetet. Ismerje a természetes anyagokat ( fa, termés stb) és a feldolgozott anyagokat( fonal, papír) Ismerje az anyagok alakíthatóságát Építsen szabadon saját elképzelés alapján Ismerje a gyalogos közlekedés szabályát a lakóhelyen Tudjon felsorolni házimunkát, egészséges ételeke, ruházatot. Technika és életvitel 2. osztály

55

I. Témakör: Ember és környezete A lakóhely szűkebb földrajzi környezetének bemutatása. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módjainak felsorolása (pl. öltözködés, kunyhóépítés, házépítés). II. Témakör: Anyagok megmunkálása és felhasználása A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása Az egyszerű alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközökkel A fához kötődő mesterségek megismerése, megfigyelése (fafaragó, faesztergályos). Különböző papírfajták megismerése anyagvizsgálat és megmunkálás során. III. Témakör: Mérés, műszaki ábrázolás Körvonalrajzok készítése. A kicsinyítés és a nagyítás fogalma. IV. Témakör: Tervezés, építés Építés térben egyéni elképzelés alapján építőelemekből. V. Témakör: Közlekedési ismeretek A veszélyhelyzetek felismerése, elemzése és elkerülésük módjainak megnevezése. Jelzőtáblák, jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek. Vasúti átjáró, sorompó, fénysorompó. VI. Témakör: Életvitel, háztartástan A házimunkák fajtái. Az egészséges táplálkozás ismeretei. A ház körüli teendőkben való részvétele. Az egészséges táplálkozás, a helyes és a helytelen étkezési szabályok ismeretei. Továbbhaladási feltételek: Ismerje a természetes és feldolgozott anyagokat, azok tulajdonságait. Ismerje az anyagok alakíthatóságát. Tudjon egyszerű eszközöket használni. Építsen szabadon térben egyéni elképzelések alapján építőelemekből. Csoportosítsa a házimunkákat, tudja felsorolni a családi munkamegosztást. Tudjon egészséges ételeket kiválasztani, választását indokolja. Technika és életvitel

56

3. osztály I. Témakör: Ember és környezete A környezet tárgyainak anyagai és eredetük megismerése. II. Témakör: Anyagok megmunkálása és felhasználása Természetes anyagok (fa és a természet kincsei), és feldolgozott (átalakított) anyagok (papír, fonal, textil) alakítása. A népművészet hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás. Kézzel megcsinálható egyszerű tárgyak készítése. Fához kötődő mesterségek megismerése, (például ács, asztalos). III. Témakör: Mérés, műszaki ábrázolás A lakás szerkezete. Alaprajzkészítés. IV. Témakör: Tervezés, építés Egyszerű épület makettek irányított és önálló tervezése, építése. Népi építészet. Alaprajzkészítés. V. Témakör: Közlekedési ismeretek A kerékpáros közlekedési eszközök használatának szabályai. Magatartási szabályok betartása tömegközlekedési eszközön. Közlekedési veszélyhelyzetek felismerése képről, elhárításának lehetőségei. VI. Témakör: Életvitel, háztartástan A háztartást megkönnyítő eszközök megnevezése és használatuk felsorolása. A balesetveszélyek felismerése és megelőzése a háztartásban. A korszerű táplálkozás szabályai. A testápolás alapvető szabályai. Továbbhaladási feltételek: Jelenítse meg az anyag, , a forma, a funkció és az esztétikum kapcsolatát saját tevékenységében( tárgykészítés ) Használja szakszerűn és biztonságosan a szerszámokat. Mérés centiméter pontossággal. Készítsen nevelői segítséggel egyszerű alaprajzot szabadon választottan közvetlen környezetéből ( tanterem, lakóhelyiség) Ismerje a kerékpáros közlekedés szabályait, jelzőtábláit.

57

Sorolja fel a helyes viselkedési szabályokat a tömegközlekedési eszközök igénybevételekor. Technika és életvitel 4. osztály I. Témakör: Ember és környezete A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása II. Témakör: Anyagok megmunkálása és felhasználása A technológiai lépések helyes alkalmazása, önálló tervezés és kivitelezés A munkahely rendje, tisztasága III. Témakör: Mérés, műszaki ábrázolás A forma, a funkció és a méret közötti összefüggések megállapítása és felhasználása a tervezés során. IV. Témakör: Tervezés, építés A műveletsor önálló megalkotása és végrehajtása. Műveleti algoritmus leolvasása, értelmezése segítséggel, használata a tárgykészítésben. V. Témakör: Épített környezet A szín, a forma és a harmónia kapcsolata a mesterséges környezetben. Az ember környezet átalakító szerepe VI. Témakör: Közlekedési ismeretek A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi és légi közlekedés. A közlekedési eszközök ismerete, csoportosítása. Közlekedési helyzetek elemzése, értelmezése, információk, jelzések a közlekedésben. A gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük. VII. Témakör: Életvitel, háztartástan Szabadidős programok összeállítása. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék. Az egészsége életmód kritériumai, az egészséges életmódhoz szükséges szokásrend( öltözködés, tisztálkodás, táplálkozás) Továbbhaladási feltételek: Hasonlítsa össze a városi és falusi élet jellemzőit. Nevezze meg azok különbségei.

58

Legyen képes munkaműveleteinek megtervezésére, kivitelezésére. Tudjon tisztán, pontosan dolgozni. Legyen képes algoritmus alapján egyszerű maketteket, modelleket elkészíteni. Készítsen dísztárgyat szín,forma, harmónia összefüggéseiben. Nevezze a gyermekbalesetek veszélyforrásait, legyen véleménye a balesetek megelőzésére, elkerülésére. Tervezze meg szabadidejének tartalmas eltöltésének lehetőségeit. Informatika tantárgy 4. osztály I. Informatikai alapismeretek Mi is az az informatika? A számítógép be- és kikapcsolása. Ismerkedés a számológéppel és a számítógép részeivel. Különböző hibaüzenetek esetén segítség kérése, megoldása. II. A szövegszerkesztés alapjai Ismerkedés a billentyűzettel és egy egyszerű Editorral. - Kis és nagy betűk közötti váltás, grafikus karakterek beírása. III. Adatkezelés, fájlkezelés Ismerkedés egy egyszerű Matematikai Oktató Programmal, Fájl- és mappakezelés: létrehozás, mentés, megnyitás. Algoritmus fogalmával való ismerkedés. IV. Grafikai alapismeretek Egyszerű rajzprogrammal való ismerkedés: beállítások, vonalak, (szabályos) alakzatok rajzolása V. Internet alapismeretek Ismerkedés a könyvtár felépítéséve és az internettel, böngészőprogrammal, internet címekkel, oldalakkal A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel „kommunikálni”, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget

kérni.

Ismerje

a

mindennapi

életben

leginkább

elterjedt

digitális

eszközöket/adathordozókat, ezek funkcióit, alkalmazási területeit.

59

Ismerje

meg

egy

szövegszerkesztő

és

rajzoló

szoftver

alapvető

szolgáltatásait,

alkalmazásukkal tudjon egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni. Legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. Legyen képes a választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. Ismerje az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni. Testnevelés 1. osztály I.Témakör: Rendgyakorlatok Egy-soros vonal, fordulatok helyben, mozgás körben és különböző mozgásútvonalon. II.Témakör: Előkészítő gyakorlatok és gimnasztika Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, , eszközök felhasználásával vagy eszköz nélkül. Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légző gyakorlatok. Alapvető tartásos és mozgásos szakkifejezések megismerése, elsajátítása és végrehajtása. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Utánzó gyakorlatok helyes tartással. III.Témakör: Járások, futások, ugrások, dobások, versenyek Utánzó mozgások. Járás, futás, oldalazás, szökkenés, szökdelés egy és két lábon. Helyváltoztató mozgások egyszerűbb akadálypályán. Célba dobások álló célra. Támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok Egyensúlyi helyzetek megtalálása lassú hely- és helyzetváltoztató mozgásokból. Mászókötélen, bordásfalon „vándormászás” függőállásban vagy függésben. Karhajlítások és nyújtások támaszhelyzetekben.

60

Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is): talajon, különböző irányokba, sebességgel, mozgásútvonalakon, mozgásirányokba; szerekre fel, szerekről le, szereken át; lépegetések kézzel és lábbal különböző támaszhelyzetekben; csúszások, kúszások, mászások, átbújások; talicskagyakorlatok; fel-, le-, átmászások eszközökre. Labdás gyakorlatok-játékok, versenyek, mérkőzések Egy- és kétkezes labdagörgetések talajon és a testen, labdaterelések, gurítások és dobások: különböző technikával; kiinduló helyzetekből; távolságra; célra; többféle anyagú, méretű, formájú, súlyú labdával. Alsó, felső, mellső dobások. Guruló, pattanó és levegőben érkező labdák és egyéb eszközök elkapása egyénileg, párban és csoportban, helyben, haladással. Gurítások, dobások és elkapások egyéb feladatokkal. Álló, guruló labda rúgása álló helyzetből, lassú mozgásból szabadon, társhoz, célra. Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, járás, futás és irányváltoztatás közben. Labdapattintások; labdavezetés: helyben és haladással testrészek körül; különböző kiinduló helyzetekben, irányokba és mozgásútvonalakon, magasságban; fokozódó sebességgel; ritmustartással és ritmusváltással egyénileg, párban, csoportban. Labdavezetés közben megállás, megindulás. Torna Torna-előkészítő mozgásanyag (gurulóátfordulás előre, hátra; tarkóállás; bátorugrás; lebegő- és mérlegállás; kézállást előkészítő gyakorlatok). Ugrások, támaszugrások és rávezető gyakorlataik Testnevelési- és sportjátékok Egyszerű testnevelési játékok, sor- és váltóversenyek szerek nélkül és szerekkel (labda), küzdő feladatok párokban a természetes mozgások alkalmazásával, versengések a gyors reagálás, helyzetfelismerés, a helyzetnek megfelelő cselekvésbiztonság. A játékszabályok fokozatos bevezetése a játéktevékenység során. Továbbhaladás feltétele: Legyen képes az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerésére, pontos végrehajtására. Legyen képes a gyakorláshoz szükséges térformák felismerésére gyors és célszerű kialakítására.

61

Legyen képes betartani a testnevelésórák alapvető rendszabályait, a legfontosabb veszélyforrásait, balesetvédelmi szempontjait felismerni. Legyen képes a fegyelmezett gyakorlásra és odafigyelni a társakra, célszerű eszközhasználatra. Legyen képes az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtására. Legyen képes a játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazására. Legyen képes a labdát megfogni, görgetni, vezetni helyben és lassú haladás közben. Testnevelés 2. osztály I. Témakör: Rendgyakorlatok Egy-soros vonal, fordulatok helyben, mozgás körben és különböző mozgásútvonalon. II. Témakör: Előkészítő gyakorlatok és gimnasztika Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal, eszközök felhasználásával vagy eszköz nélkül. Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légző gyakorlatok. Alapvető tartásos és mozgásos szakkifejezések megismerése, elsajátítása és végrehajtása. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok. Egyszerű 1-4 ütemű kéziszer (labda, babzsák)-, társas-, bordásfal-, padgyakorlatok. Utánzó gyakorlatok, játékok helyes tartással. III. Témakör: Járások, futások, ugrások, dobások, versenyek Járások saját ritmusban és ritmustartással, szituációs formában (menetelés, dobogás, trappolás, lopakodás …stb) is. Rövid távú gyors futások, futás saját tempóban (400-1000 m). Utánzó mozgások. Járás, futás, oldalazás, szökkenés, szökdelés egy és két lábon. Helyváltoztató mozgások egyszerűbb akadálypályán.

62

Szökdelések egy, váltott, páros lábon meghatározott távolságig. Szökdelések kötéláthajtással. Távolugrás helyből és nekifutással. Támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok Egyensúlygyakorlatok különböző testhelyzetekben stabil és egyenetlen felületen; talajon, vonalon és különböző eszközökön. Egyensúlyi helyzetek megtalálása lassú hely- és helyzetváltoztató mozgásokból. Karhajlítások és nyújtások támaszhelyzetekben. Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is): talajon, különböző irányokba, sebességgel, mozgásútvonalakon, mozgásirányokba; szerekre fel, szerekről le, szereken át; lépegetések kézzel és lábbal különböző támaszhelyzetekben; csúszások, kúszások, mászások, átbújások; talicskagyakorlatok; fel-, le-, átmászások eszközökre. Helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon utánzó mozgásokkal is. Kúszások, mászások vízszintes és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben. Labdás gyakorlatok-játékok, versenyek, mérkőzések Egy- és kétkezes labdagörgetések talajon és a testen, labdaterelések, gurítások és dobások: különböző technikával; kiinduló helyzetekből; távolságra; célra; többféle anyagú, méretű, formájú, súlyú labdával. Alsó, felső, mellső dobások. Gurítások, dobások és elkapások egyéb feladatokkal. Labdavezetési kísérletek lábbal: álló, guruló labda rúgása álló helyzetből, lassú mozgásból szabadon, társhoz, célra. Labdavezetés közben megállás, megindulás. Torna Gurulóátfordulás előre guggoló támaszból, terpeszállásból zsugor- és terpeszülésbe. Tarkóállás. Ugrások, támaszugrások kéztámasszal különböző szerekre és leugrás. Testnevelési- és sportjátékok Egyszerű testnevelési játékok, szerekkel (labda), küzdő feladatok párokban a természetes mozgások alkalmazásával. A játékszabályok fokozatos bevezetése a játéktevékenység során. Úszás Előkészítő gyakorlatok szárazföldön.

63

A vízhez szoktatás alapgyakorlati (vízbe fújás, vízben mozgás, víz alá merülés … stb). Továbbhaladás feltétele: Ismerje fel az alapvető tartásos és mozgásos elemeket, pontos végrehajtásukat. Tartsa be a testnevelésórák alapvető rendszabályait. Ismerje

fel

a

testnevelésórák

legfontosabb

veszélyforrásait,

balesetvédelmi

szempontjait. Ismerje az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtását. Tartsa be a játékszabályokat és a játékszerepeket. Tudja a labdát megfogni, görgetni, eldobni, elkapni, pattintani, átadni társnak, vezetni helyben és haladás közben. Tudjon előre gurulóátfordulást végrehajtani. Tudjon függőleges és vízszintes álló célba doni. Tudjon kúszni, mászni vízszintes és rézsútos padon. Tudjon tarkónállást végrehajtani. Tudja az uszodai szabályokat, azokat tartsa be. Tudjon kötelet hajtani. Testnevelés 3. osztály I. Témakör: Rendgyakorlatok Órakezdés, öltözőrend, gyakorlóhely rendjének kialakítása. II. Témakör: Előkészítő gyakorlatok és gimnasztika Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, , eszközök felhasználásával vagy eszköz nélkül. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok. Keringésfokozó és testtartásjavító játékok. 1-8 ütemű egyszerű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok. Utánzó gyakorlatok, játékok helyes tartással. III. Témakör:

64

Járások, futások, ugrások, dobások, versenyek Járások saját ritmusban és ritmustartással, szituációs formában (menetelés, dobogás, trappolás, lopakodás …stb) is. Járások hátrafelé, ütem- és lépéshossz-szabályozással, oldalirányban keresztlépéssel. Tartós futások. Ugrások egy-, váltott-, páros lábon 5-30 mp-ig. Távolugrás nekifutással ugrósávból. Futások,

ugrások,

szökdelések,

dobások

alkalmazása

egyéni,

sor

és

váltóversenyekben, testnevelési játékokban. Támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok Egyensúlygyakorlatok különböző testhelyzetekben stabil és egyenetlen felületen; talajon, vonalon és különböző eszközökön, labdakezelés közben is változatos téri tájékozódással. Vízszintes függeszkedés bordásfalon. Helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon utánzó mozgásokkal is. Kúszások, mászások vízszintes és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben. Egyensúlyozó járás és fordulatok pad merevítő gerendáján. Labdás gyakorlatok-játékok, versenyek, mérkőzések Labdás ügyességfejlesztés, mint az előző évfolyamokon,valamint labdavezetés jobb, bal kézzel helyben és továbbhaladással, egy lábon, szökdeléssel, szlalom útvonalon, labdavezetés lábbal. Célzás álló és mozgó tárgyra, vízszintes és függőleges célirányokat képezve. Torna Gurulóátfordulás előre-hátra különböző testhelyzetekből indulva és érkezve. Tarkóállás. Fejenállás és kézenállási kísérletek. Ugrások, támaszugrások kéztámasszal különböző szerekre, függőleges repülés. Akadálypályák leküzdése a változatos térirányok, magasságokhoz, mélységekhez, felületekhez alkalmazkodó mozgás cselekvéssekkel. Testnevelési- és sportjátékok Eszközhasználatú sportági technikák tanulása (labda, karika, szalag,… stb) a gyermek méreteihez és erejéhez igazodó szersúly kiválasztásával. Sportágat előkészítő játékok tanulása.

65

Úszás Siklás hason, háton. Vízbeugrás. Továbbhaladás feltétele: Ismerje fel az alapvető tartásos és mozgásos elemeket, pontos végrehajtásukat. Tudja alkalmazni a gyakorláshoz szükséges térformákat. Ismerje

fel

a

testnevelésórák

legfontosabb

veszélyforrásait,

balesetvédelmi

szempontjait. Tudja a labdát megfogni, görgetni, eldobni, elkapni, pattintani, átadni társnak, vezetni helyben és haladás közben. Tudjon egykezes átadásokat végezni. Tudjon előre-hátra gurulóátfordulást végrehajtani. Tudjon függőleges és vízszintes álló, mozgó célba doni. Tudjon közlekedni, pontosan feladatokat végrehajtani akadálypályán. Tudjon tarkónállást végrehajtani. Tudjon mászó kulcsolással kötélen haladni. Tudjon kötelet hajtani. Tudja az uszodai szabályokat, azokat tartsa be. Tudjon biztonságos viselkedni mellmagas vízben. Testnevelés 4. osztály I. Témakör: Rendgyakorlatok Órakezdés, öltözőrend, gyakorlóhely rendjének kialakítása. II. Témakör: Előkészítő gyakorlatok és gimnasztika Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, , eszközök felhasználásával vagy eszköz nélkül. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok. Keringésfokozó és testtartásjavító játékok.

66

1-8 ütemű egyszerű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok. Egyszerű 1-8 ütemű kéziszer társas-, bordásfal-, padgyakorlatok. Utánzó gyakorlatok, játékok helyes tartással. III. Témakör: Járások, futások, ugrások, dobások, versenyek Járások saját ritmusban és ritmustartással, szituációs formában (menetelés, dobogás, trappolás, lopakodás …stb) is. Járások hátrafelé, ütem- és lépéshossz-szabályozással, oldalirányban keresztlépéssel, járás behunyt szemmel előre, hátra és oldalra. Rövid távú gyors futások, gyors futások irányváltoztatással. Tartós futások (2-3000m, 4-5000m), futás feladatokkal. Sorozatugrások egy és páros lábon. Távolugrás, magasugrás nekifutással. Helyből magasugrás. Futások,

ugrások,

szökdelések,

dobások

alkalmazása

egyéni,

sor

és

váltóversenyekben, testnevelési játékokban. Támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is) komplex akadálypályán, nehezített feltételek mellett. Ugrások, lépegetések kézzel („támlázás”) és lábbal különböző támaszhelyzetekben. Egyensúlygyakorlatok különböző testhelyzetekben stabil és egyenetlen felületen; talajon, vonalon és különböző eszközökön, labdakezelés közben is változatos téri tájékozódással. Vízszintes függeszkedés bordásfalon. Karhajlítások és nyújtások különböző testhelyzetekben. Helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon utánzó mozgásokkal is. Kúszások, mászások vízszintes és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben. Egyensúlyozó járás és fordulatok pad merevítő gerendáján. Társas egyensúlygyakorlatok a közös súlypont megtalálásával. Labdás gyakorlatok-játékok, versenyek, mérkőzések Labdás ügyességfejlesztés, mint az előző évfolyamokon. Labdavezetés mindkét kézzel kis területen, társhoz igazodva.

67

Gurítások, dobások és elkapások egyszerű cselekkel és egyéb feladatokkal kombinálva. Labdaátadások játékhelyzetekben. Kapura dobások talajról. Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel különböző alakzatokban. Torna Gurulóátfordulás előre-hátra különböző testhelyzetekből indulva és érkezve. Tarkóállás. Fejenállás és kézenállási kísérletek. Ugrások, támaszugrások kéztámasszal különböző szerekre, függőleges repülés. Akadálypályák leküzdése a változatos térirányok, magasságokhoz, mélységekhez, felületekhez alkalmazkodó mozgás cselekvéssekkel. Testnevelési- és sportjátékok Eszközhasználatú sportági technikák tanulása (labda, karika, szalag,… stb) a gyermek méreteihez és erejéhez igazodó szersúly kiválasztásával. Úszás Siklás hason, háton. Vízbeugrás. Továbbhaladás feltétele: Ismerje fel az alapvető tartásos és mozgásos elemeket, pontos végrehajtásukat. Ismerje

fel

a

testnevelésórák

legfontosabb

veszélyforrásait,

balesetvédelmi

szempontjait. Tudjon alapvető tartásos és mozgásos elemeket önállóan bemutatni. Ismerje az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtását. Tudjon részben önállóan tervezett 3-6 tornaelemet összekötni. Tudja nyújtott karral történő támaszt a támaszugrások során Tudja a labdát megfogni, görgetni, eldobni, elkapni, pattintani, átadni társnak, vezetni helyben és haladás közben. Ismerje és alkalmazza a tanult labdaátadásokat. Tudjon előre-hátra gurulóátfordulást végrehajtani. Tudjon függőleges és vízszintes álló, mozgó célba doni. Tudjon közlekedni, pontosan feladatokat végrehajtani akadálypályán. Tudjon tarkónállást végrehajtani. 68

Tudjon mászó kulcsolással kötélen haladni. Tudjon kötelet hajtani. Az uszodai rendszabályok természetessé válása. Tudjon biztonságos viselkedni mellmagas vízben. Ismerje a 3 lépéses dobóritmust. Felsős osztályozóvizsga anyaga 5. évfolyam Évi óraszám: 148 (nyelv: 74, irodalom: 74). Témakörök magyar irodalom Az osztályozóvizsga formája: szóbeli Általános feladatok: 1.

Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás

fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. Memoriterek kifejező előadása. 2.

A

kreativitás

megbeszéléssel,

fejlesztése

átalakítással,

válogató

kiegészítéssel.

olvasással, A

előremondással

leírás,

a

jellemzés

(jóslással), különféle

kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben. 3.

Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek

kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. 4.

Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése

epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban. 5.

Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban.

Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. Témakörök: Népdalok, mesék

Négy-öt népdal; (Erdő nincsen zöld ág nélkül, Amerre én járok, Aki

(Mesevilág)

dudás akar lenni, Hej, halászok, halászok, Tizenhárom küllő van a

(Magyar népdalok)

kerékbe,…)

69

mesék

a

klasszikus

és

a

mai

magyar

irodalomból

és

a

világirodalomból: (Fehérlófia, Jean de La Fontaine: A holló meg a róka, Tündérszép Ilona és Árgyélus, Csalimese, A feltámadt leány) A nép- és műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai. Gyakori mesetípusok: állatmese, varázsmese, tündérmese, tréfás mese. Petőfi Sándor: János Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés vitéz

eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos

(Bojtárból

verselés.

tündérkirály)

megszemélyesítés, metafora, költői kérdés, ismétlés, felkiáltás) Az

Költői

képek,

kifejezőeszközök:

(hasonlat,

epikus műszerkezet, Az elbeszélő költemény műfaja. Természet, táj,

Mitológiai és bibliai történetek. (Odüsszeusz harca az egyszemű

szülőföld; család,

óriással, A teremtés könyve, Négyezer ember megvendégelése, A

szülők, gyerekek

Kalevela teremtésmondája, Arany János: Rege a csodaszarvasról)

(„Nem mese az

Petőfi Sándor: Az Alföld, Egy estém otthon, A négyökrös szekér;

gyermek”)

Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához

(Eredetről,

kapcsolódó - különböző korokból származó - változatos hangulatú és

teremtésről,

formanyelvű szépirodalmi és egyéb szövegek.(Jókai Mór: Melyiket a

mítoszokról)

kilenc közül?, Fekete István: A tölgyfa, Lázár Ervin: Szamárfül)

Élethelyzetek,

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, valamint más kapcsolódó

emberi kapcsolatok

szépirodalmi művek és egyéb (pl. publicisztikai) művek. A barátság,

elbeszélő művekben

ellentét,

(Olvasni jó!)

ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői:

felelősség,

közösség

élethelyzeteinek,

konfliktusainak

szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok. Memoriter Petőfi Sándor: János vitéz I. fejezet IV. fejezet: 6-10. versszak XVIII: fejezet: 9-11. versszak XXVII. fejezet: 6-11. versszak Arany János: Családi kör (1-3. versszak) Petőfi Sándor: Az alföld 70

Petőfi Sándor: Egy estém otthon Arany János: Rege a csodaszarvasról (1-3. és 36-37. versszak) Erdő nincsen zöld ág nélkül (népdal) Hej, halászok, halászok (népdal)

Fogalmak: Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, mesetípusok, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín; a szó szerinti és a metaforikus jelentés; képiség, ritmus, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes. A továbbhaladás feltétele: Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban. Témakörök: Magyar nyelv Az osztályozóvizsga formája: írásbeli Általános feladatok: 1.

A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplői, tényezői és

szóhasználata. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. 2.

Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére.

3.

Az írástechnika továbbfejlesztése: másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás. Leíró

fogalmazás készítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész - rész, közel - távol, részletező egybenlátó). A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Történetmondás mindennapi

71

személyes élményről, olvasmányról rövid fogalmazásban (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). 4.

Vázlatkészítés

5.

A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási

ismeretek

rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. 6.

Egyjelentésű, többjelentésű, hangutánzó, hangulatfestő, azonos, hasonló alakú, rokon

és ellentétes értelmű szavak felismerése. Témakörök: Eligazodás a

Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. A hangsúlyozás,

mindennapi

dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi

élethelyzetekben

kifejezőeszközök

(testbeszéd)

fő

formái,

szerepük

a

kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. Mindennapi

beszédhelyzeteink:

véleménynyilvánítás,

kérdés,

kérés,

kapcsolatfelvétel, beszélgetés.

Az

elemi

udvariassági formák ismerete és használata. A beszélt nyelv

A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. A nyelv zeneisége, a hangutánzó és hangulatfestő szavak. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben.

Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés,

szövegkiegészítés. Az írott nyelv

Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló.

A

mássalhangzótörvények

helyesírási

kérdései:

hasonulás, összeolvadás, rövidülés. Helyesírásunk alapelvei. A szavak jelentése és A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésű szavak, szerkezete

rokon és ellentétes jelentésű, azonos alakú és hasonló alakú, hangutánzó, hangulatfestő szavak. Szólások, szóláshasonlatok,

72

közmondások.

Fogalmak: Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: Kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás. A beszéd hangzása: hangsúly, dallam, tempó, szünet. Magán- és mássalhangzó-törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés. Zöngés és zöngétlen mássalhangzó. Szójelentés, szóhangulat, egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. Szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. A továbbhaladás feltétele: A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése. 6. évfolyam Évi óraszám: 148 (nyelv: 74, irodalom: 74). Témakörök magyar irodalom Az osztályozóvizsga formája: szóbeli Általános feladatok: 1.

Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre

adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése. A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése. 73

2.

Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben,

logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból többféle hallgatósághoz igazodva. 3.

Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről.

4.

Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és

bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. 5.

Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással.

Témakörök: Monda, rege, ballada Három-négy magyar történeti monda (Lázár Ervin: Lehel kürtje, Lázár Ervin: Szent László legyőzi a tatárokat, Lázár Ervin: A kovács, Szép Ernő: A lebbencs) Népballadák: Kőmíves Kelelemen, Júlia szép leány Műköltészeti alkotások: Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka, Arany János: A walesi bárdok, Vörösmarty Mihály: A buvár Kund. A ballada műfaji jellemzői. Arany János: Toldi

Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, bűn és megtisztulás. A jellemzés eszközei. Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok. A Toldi műfaja, formája (verselés, rímelés)

Hősök a

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok;

történetmondás

Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidéző írói

műfajában

eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az időmértékes verselés.

Képek és formák a

Legalább tíz lírai alkotás elemzése különböző korokból.(legalább

költészetben

négy-öt a XX. század magyar költészetéből).A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre. (Művek: Ady Endre: Karácsony, József Attila: Betlehemi királyok,

74

József Attila: Mama, Ady Endre: A föl-földobott kő, Radnóti Miklós: Bájoló, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, Balassi Bálint: Egy katonaének, Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez, Arany János: A walesi

bárdok)

Egyszerűbb

dialogikus

formák,

dramatikus

népszokások.

Memoriter: Arany János: Toldi (Előhang, I. ének/1-2. vsz., II. ének/13., III. ének/7. vsz., IV. ének/4. vsz., VIII. ének/13-15. vsz., XI. ének/16. vsz., XII. ének/19-20. vsz.) Megrakják a tüzet (népdal) Arany János: A walesi bárdok Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Balassi Bálint: Egy katonaének 5. vsz. Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem, A Reményhez Gárdonyi Géza: Egri csillagok Az egriek esküje Fogalmak: műnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézőpont, cselekményszál; allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia; időmértékes verselés, hexameter; rímelhelyezkedés főbb fajtái. A továbbhaladás feltételei: Különböző

témájú

és

műfajú

szövegek

értő

olvasása,

értelmes

felolvasása.

Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Témakörök: Magyar nyelv Az osztályozóvizsga formája: írásbeli Általános feladatok: 75

1.

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése.

2.

Az írásmód tempójának és rendezettsége, a helyesírás biztonsága.

3.

Szövegalkotási feladatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és

terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. Kreatív írás “mi lenne, ha” szerkezetben. 4.

A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk,

tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. 5.

A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának

fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel. Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának

megfigyelésére,

megkülönböztetése,

jelentésük

a

szavak,

szólások

értelmezése,

,

megfelelő

állandósult

szókapcsolatok

alkalmazásuk

a

saját

nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Fogalmak: a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötő, névutó, névelő, kötőszó; mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzők; jelentésmező; állandósult szókapcsolatok;.sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék; . Témakörök: Szóbeli és írásbeli

A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak

szövegműfajok

reprodukálásának

főbb ismérvei

követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben.

módjai.

A

jellemzés

tartalmi

és

formai

Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások. A szavak jelentése és

A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk. A

szerkezete

szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok. A

76

szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei. Páros és kisközösségi

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása.

kommunikáció

Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése.

A továbbhaladás feltétele: A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. Szövegben a szavak szófajának felismerése megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása. 7. évfolyam Óraszám: 129 óra (magyar nyelv: 55, irodalom: 74) Témakörök magyar irodalom Az osztályozóvizsga formája: szóbeli Általános feladatok: 1.

Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása.

2.

Vitakultúra: saját álláspont kialakítása és korrigálása.

3.

Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök

ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerő, dallam, beszédtempó, szünettartás). 4.

Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás; a szövegek

tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása. 5.

A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése,

különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között.

Szó

szerinti

és

átvitt

jelentés

megkülönböztetése:

áttételes

jelentések,

jelentésmozzanatok keresése és felfedezése irodalmi szövegekben. 77

6.

Párbeszéd, érvelés az irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes

tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása epikus formában. 7.

Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek,

gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert “valóság” egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei). A szereplők önálló jellemzése. 8.

A műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott

művek esetében. Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma. 9.

Különböző típusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követően.

Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával Témakörök: Ritmus, kép,

Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és

kifejezésmód - líra

világirodalomból, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák

alapformái (dal

változatai. (Kölcsey Ferenc: Himnusz, Vörösmarty Mihály: Szózat és

elégia, óda,

Ábránd, Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén, Reszket a

epigramma)

bokor, mert; Egy gondolat bánt engemet, Föltámadott a tenger, A XIX. század költői, Arany János: Szondi két apródja, A fülemile)

A kisepika műfaji

Anekdotikus

történetek,

kisepikai

alkotások

a

magyar

és

a

változatai: novella,

világirodalom különböző korszakaiból. Az anekdota változatai,

elbeszélés - anekdota felépítése; a novella szerkezeti jellemzői. A regény változatai

Magyar

történelmi

események

és

korszakok

megidézése

az

irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek).(Mikszáth Kálmán: A néhai bárány, Bede Anna tartozása, A Balóthy-domínium,

78

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője) Egy drámai mű

Legalább egy dráma (vígjáték, színmű) feldolgozása,(Heltai Jenő: A

feldolgozása

néma levente) lehetőség szerint megtekintése, a szöveg és az előadás összehasonlítása. A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemzői.

Irodalom és

Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és

kulturális élet a

olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet,

reformkorban

irodalmi kapcsolatok.(Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz) Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában.

Tánc és dráma

Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával.

Memoriter Kölcsey Ferenc: Huszt, Himnusz, Vörösmarty Mihály: Szózat, Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Föltámadott a tenger, Szeptember végén, A XIX. század költői Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (részlet) Heltai Jenő: A néma levente (részlet) Fogalmak: anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica; líra szerkezet; értekező próza; vígjáték, színmű, jelenet, felvonás, díszlet, jelmez, rendezői utasítás; komikum, humor, helyzet-komikum, jellemkomikum, paródia; pentameter, disztichon, versláb: jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus. A továbbhaladás feltételei: A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. 79

Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése, szakszerű megnevezése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben. Témakörök magyar nyelv Az osztályozóvizsga formája: írásbeli Általános feladatok: 1.

Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját

álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz vázlat készítése. 2.

Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A

mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk. 3.

Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban. A

mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. 4.

A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés

összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. 5.

Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont,

pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk. 6.

A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása. Az

egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben. Témakörök: Magán- és közéleti

A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és

80

kommunikáció

különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita,

Az egyszerű mondat

felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás. A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelv- helyességi ismeretek.

A szóalkotási módok A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak. A mozaikszók. A gyakori szóalkotási módok rendszerező összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel) Helyesírási ismeretek Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése: a tanult idegen személynevek, a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása. Fogalmak: Mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat; a mondat elsődleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei; az alanyállítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma. Szóösszetétel, alárendelő összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetétel; mellérendelő

összetett

szavak;

szóismétlés;

ikerszavak;

jelentéssűrítő

összetételek;

mozaikszavak. Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás. A továbbhaladás feltételei: Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. . Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. Rendezett, egyéni íráskép. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése.

81

A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. 8. évfolyam Évi óraszám: 129,5 (nyelv: 55,5, irodalom: 74). Témakörök: Magyar irodalom Az osztályozóvizsga formája: szóbeli Általános feladatok: 1.

A szociális képességek, az önismeret, az empátia, az erkölcsi tudatosság fejlesztése

2.

Tájékozódás erkölcsi kérdésekben, az igazság és nézőpont, a személyes és a közösségi

igazság konfliktusának megértése. 3.

Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása

4.

A személyes irodalmi élmények megosztása, olvasmányválasztás önálló indoklása

5.

Megbeszélésekben a tetszés- vagy véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak

alkalmazása 6.

Az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése

7.

A szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes

feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelése. 8.

Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem

jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása Témakörök: A Nyugat írói Ady és a szülőföldje El a faluból Hazamegyek a falumba Ady Endre magyarsága

82

A föl-földobott kő Magyar jakobinus dala Ady Endre szerelmi lírája Lédával a bálban Őrizem a szemed Móricz Zsigmond pályaképe A Hét krajcár című novella Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig A regény cselekménye Önéletrajzi elemek a műben A konfliktusok rendszere A jellemek Babits Mihály pályaképe Új leoninusok Juhász Gyula pályaképe Milyen volt Kosztolányi Dezső pályaképe Ötévi fegyház Tóth Árpád pályaképe Körúti hajnal Karinthy Frigyes Tanár úr kérem Röhög az egész osztály ÍRÓK,KÖLTŐK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Tamási Áron pályaképe A székelyek Ábel a rengetegben: cselekmény Szabó Lőrinc pályaképe Új lakásban Tücsökzene József Attila pályaképe Curriculum vitae

83

József Attila: A Dunánál Radnóti Miklós pályaképe Tétova óda Radnóti Miklós Nem tudhatom… Erőltetett menet Gelléri Andor Endre pályaképe Kisgerezdek Illyés Gyula pályaképe A kamaszizmok tündérszárnyán Örkény István pályaképe Arról, hogy mi a groteszk Weöres Sándor pályaképe Szán megy el az ablakod alatt Pilinszky János pályaképe Harbach, 1944 Nagy László pályaképe Ki viszi át a Szerelmet ARCOK ÉS MŰVEK A XX. SZÁZAD IRODALMÁBÓL Kertész Imre pályaképe Kertész Imre Sorstalanság Sütő András pályaképe Anyám könnyű álmot ígér AZ ÖTVENES ÉVEK „GÖRBE TÜKÖRBEN” Lázár Ervin pályaképe Az asszony Molière: Fösvény Műnemek és műfajok áttekintése Kötelező olvasmány: Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

84

Kötelező memoriterek: Ady Endre: A föl-földobott kő Juhász Gyula: Milyen volt Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részlet) József attila: Tiszta szívvel Radnóti Miklós: Nem tudhatom Örkény István: Arról, hogy mi a groteszk

Fogalmak: Rím, rímképlet, ritmus, tiszta rím, szinesztézia, szabad vers, szociográfia, ifjúsági regény, asszonánc, epizód, jellemkomikum, karakter, karcolat, irónia, humoros hangnem, dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus, alapszituáció, drámai nyelv, drámai jellem. A továbbhaladás feltételei: Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása, a személyes irodalmi élmények megosztása, olvasmányválasztás önálló indoklása. Megbeszélésekben a tetszés- vagy véleménynyilvánítás kifejezésre juttatása. Drámai művek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség drámai hősök jellemzésére, kapcsolataik, konfliktusaik elemzésére. Témakörök: Magyar nyelv Az osztályozóvizsga formája: írásbeli Általános feladatok: A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és irodalmi példákon. Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány jellemzőjének megfigyelése, megnevezése. A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása.

85

A magyar nyelv eredete, anyanyelvünk helye a nyelvek között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal. Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése. A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. Témakörök: MONDATTAN Mi az összetett mondat? Az összetett mondat fajtái Az alárendelő összetett mondat Az alanyi mellékmondat Az állítmányi mellékmondat A tárgyi mellékmondat Az idézés A határozói mellékmondat A jelzői mellékmondat Sajátos jelentéstartalmú mondat A feltételes mellékmondat A hasonlító mellékmondat A mellérendelő összetett mondat A kapcsolatos összetett mondat Az ellentétes összetett mondat A választó összetett mondat A következtető összetett mondat A magyarázó összetett mondat A többszörösen összetett mondat Kommunikáció, tömegkommunikáció Tömegtájékoztatás és befogadás

86

Tájékoztatás a médiában I. Véleményközlés a médiában Befolyásolás a médiában Kommunikáció kisebb körben Az ügyintézés kommunikációja A NYELV ÉLETE A nyelv és a nyelviség A világ nyelvei és a magyar nyelv Hogyan osztályozhatók a nyelvek? A nyelvrokonság kérdései NYELVÜNK ÉLETE A KEZDETEKTÕL NAPJAINKIG Változás és állandóság Az ősmagyar kor Az ómagyar kor A középmagyar kor Az újmagyar kor Milyen a mai magyar nyelv?

Fogalmak: Összetett mondat: mondategész, mondategység (tagmondat), főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető; az alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat. Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó. A magyar nyelv szórendje. Egyenes és függő idézet. A továbbhaladás feltételei: A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.

87

Angol 5. osztály Témakör Rólam

Szókincs

Nyelvtan – létige (tobe)

– színek

– cansegédige

– melléknevek

– havegot/has got

– család

– kié? (whose?)

– testrészek – foglalkozások

Emberek

– folyamatos jelen idő

– óra

(PresentProgressive)

– cselekvések

– felszólító mód

– ajándékok

– birtokos névmások Környezet

– egyszerű jelen idő

– mindennapi szokások

(PresentSimple)

– óra

– gyakoriságot kifejező

– állatok

időhatározók

– hét napjai

– óra

– hónapok – évszakok – sorszámnevek

Bevásárlás

– helyhatározók

– ételek

– mennyi? (howmuch?)

– ruhák

– some/any

– számok 20–100 – helyhatározók, irányok

Szabadidő

– tárgyas névmások

– szabadidős tevékenységek

– must/musn’t segédige

– sportok

– melléknévfokozás (közép-, felsőfok) Történetek

– létige múlt ideje

– cselekvések

(was/were)

– állatok

– egyszerű múlt idő (PastSimple) – rendhagyó múlt idejű igék – goingtoszerkezet

88

Éves óraszám: 111

Tartalom Kommunikációs szándékok (lásd a 6. évfolyam kerettantervénél) Fogalomkörök (lásd a 6. évfolyam kerettantervénél) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; – ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz, kérdéseket tesz fel; – megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; – ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség 89

A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír; – egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz. Angol 6. osztály Témakör Az életem

Szókincs

Nyelvtan –egyszerű jelen idő

– napirend

(PresentSimple)

– hobbik

–folyamatos jelen idő

–szabadidős tevékenységek

(PresentProgressive)

– emberek külső jellemzése

–some/any/no/every és szóösszetételeik – birtokos eset (’s) – birtokos névmások – tárgyas névmások Szabadidő

A mi világunk

–egyszerű múlt

– földrajzi leírások (folyó,

– rendhagyó múlt idejű igék

hegy…)

– létige múlt ideje

– közlekedési eszközök

– goingto szerkezet

– melléknév – ellentétpárok

– must/musn’t segédige

– számok (millióig)

– melléknévfokozás

– balesetek

(közép-, felsőfok)

– testrészek

– couldsegédige

– érzéseket kifejező

– folyamatos múlt idő

melléknevek

(PastProgressive) – egyszerű múlt idő/folyamatos múlt idő összehasonlítása Éves óraszám: 111

Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott 90

kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: – megszólítás, – köszönés, elköszönés, – köszönet és arra reagálás, – bemutatkozás, – érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, – bocsánatkérés és arra reagálás, – gratuláció, jókívánság és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: – véleménykérés és arra reagálás, – valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, – egyetértés, egyet nem értés, – tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: – dolgok, személyek megnevezése, leírása, – információkérés, információadás, – igenlő vagy nemleges válasz, – tudás, nem tudás. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: – kérés, – javaslat és arra reagálás, – meghívás és arra reagálás, – kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: – visszakérdezés, – nem értés, – betűzés kérése, betűzés.

91

Fogalomkörök – cselekvés, történés, létezés kifejezése, – birtoklás kifejezése, – térbeli viszonyok, – időbeli viszonyok, – mennyiségi viszonyok, – minőségi viszonyok, – modalitás, – esetviszonyok, – logikai viszonyok, – szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló – utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; – jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, – kérdéseket tesz fel; – megértési probléma esetén segítséget kér; – tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben

92

fontos információt megtalál; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; – egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; – egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz. Angol 7. osztály Témakör Tinédzserek

Szókincs

Nyelvtan –folyamatos és egyszerű

– melléknevek

jelen idő

személyiségek

(PresentProgressive,

jellemzéséhez

PresentSimple)

–ruhadarabok, kiegészítők

–egyszerű múlt idő (PastSimple) Foglalkozások

–befejezett jelen idő

– foglalkozások

(PresentPerfect) –befejezett jelen vagy egyszerű múlt idő Művészet, divat

–howmuch?/howmany?

– bevásárlás

– must/havetosegédige

– ruhák

– too/enough – couldsegédige Betegségek

– shouldsegédige

– betegségek

– „ugye” kérdés

– sport, fitness

Éves óraszám: 111

Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott 93

kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok (lásd a 8. évfolyam kerettantervénél) Fogalomkörök (lásd a 8. évfolyam kerettantervénél) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló – megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; – ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol; – egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; – kérdéseket tesz fel; – eseményt mesél el; – megértési probléma esetén segítséget kér; – beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; – egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;

94

– ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír; – egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; – ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. Angol 8. osztály Témakör Munka világa Bevásárlás

Szókincs

Nyelvtan –befejezett jelen idő

– foglalkozások

(PresentPerfect)

–emberek jellemzése

–befejezett jelen idő

– ruhák

for/since

– ruhák részei

– too/enough Dolgok a háztartásban,

–egyszerű múlt idő/

– anyagnevek, szóösszetétel

találmányok

folyamatos múlt idő

– találmányok

– hadto/couldsegédigék Egészség

segédigék:

– testrészek

– can/must

– ételek

– will be able/willhaveto

– problémák/kezeléseik

– should/shouldn’t

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló – utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos 95

információt kiszűr; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; – ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti; – jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; – egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket feltesz, eseményeket elmesél; – megértési probléma esetén segítséget kér; – egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló – ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; – egyszerű történetet megért; – jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; – jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír; – egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; – egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz; – ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír. 96

5. évfolyam- alap német-heti 3 óra SZÓKINCS

LECKE

NYELVTAN

Da wohne ich

Szobák, helyiségek neve

Igeragozás:

6. lecke

Tevékenységek neve

tőhangváltós igék

Bútorok neve

Összetett szavak

Külső tulajdonságok

képzése Tagadás: kein(e)

Meine Schulsachen

Iskolai felszerelés

Kérdőszó: Wie?

7. lecke

Színek

Határozott névelő

Külső tulajdonságok

tárgyesetben: den/die/das

Használati tárgyak neve

A brauchen ige használata Határozatlan névelő tárgyesete: einen/eine/ein A haben ige használata

Meine Woche

Tantárgyak neve

Sorszámnevek 1-12

8. lecke

Napok

Kérdőszó: Wann?

Sorszámnevek 1-12

Időhatározók: am+Wochentag

Mein Jahr

Hónapok neve

Időhatározó:

9. lecke

Ünnepek neve

im+Monat

Tevékenységek neve Évszakok neve

Sorszámnevek 12-31

Sorszámnevek 12-31

Évszámok

Évszámok

Időhatározó:

A meghívás alapvető

am+Datum

formulái

Segédigék: möchten,

Egy meghívó felépítése,

wollen

tartalma

man

Néhány ajándék neve

97

Ünnepek neve, tevékenységek 6. évfolyam- alap német- heti 3 óra LECKE

SZÓKINCS

NYELVTAN

Mein Zeitmobil

Pontos idő meghatározása

Időhatározók: vor, Nach

A család napi tevékenysége

Időhatározók: um

Egyetértést, egyet nem értést

Időhatározók: von …bis

10. lecke

kifejező formulák Meine Lieblingstiere

Állatok neve, jellemzői,

Igeragozás: módbeli

11. lecke

tevékenységi formái

segédigék: können

Állatok származása, életkora

Kérdőszó: Woher?

állatok testrészei Képesség kifejezésének

Többes szám képzése

lehetőségei Mitmachzirkus

Cirkusszal kapcsolatos szavak,

Igeragozás: felszólító

12. lecke

kifejezések

Mód

Irányok kifejezése,

Elöljárószavak a

helymeghatározás a hová?

wohin? kérdésre

kérdésre Az iskolával és a cirkusszal kapcsolatos szavak Essen und trinken

Élelmiszerek, italok neve,

Melléknévfokozás:

13. lecke

tulajdonsága

gern - am liebsten, gut - am besten

Élelmiszerek, italok neve

Kérdőszó: Welch-?

Vásárlási formulák

Összetett szavak Névmások: személyes

Ételek neve

névmások tárgyesetben

Rendelési formulák

Névmások: személyes névmások tárgyesetben

98

Ich mache eine Reise

Különböző időjárásnak

Birtokos névmások

14. lecke

megfelelő ruhadarabok neve

alany- és tárgyesetben

Időjárással kapcsolatos

Melléknévfokozás:

kifejezések, égtájak

gern - lieber – am liebsten

Utazással kapcsolatos szavak,

Helyhatározók:

kifejezések,

im+Himmelsrichtung

Látnivalók

Iránymegjelölés: in,

Hely- és képleírás

an, auf, nach

7. évfolyam, heti 3 óra

8. évfolyam, heti 3 óra TÉMAKÖRÖK, SZÓKINCS

NYELVTAN

1.Hobbi és háziállatok

Kötőszók:

-néhány állatnév

-und, oder, aber, sondern, denn

-a házimacska tulajdonságai, tevékenysége

-weil+ KATÁ

TÉMA, SZÓKINCS

NYELVTAN

1.Hazánk, Európa

Az ige összetett múltja-Perfekt-gyenge és

-európai országok, ajándéktárgyak, néhány

vegyes igék

híres ember és nevezetesség neve -európai népek, nyelvek elnevezése 2. Barátok között

Perfekt- erős igék

-külső, belső tulajdonságok -szabadidős tevékenységek 3. Mi és mások

A melléknevek fokozása, összehasonlítás

-külső, belső tulajdonságok 4. Egészség, betegség

Személyes névmások

-testrészek elnevezése, panasz, fájdalom

Wenn + KATÁ

kifejezése, néhány betegség és tünet neve -érdeklődés, udvarias válasz, tanács, tiltás 5. Kirándulás Salzburgba

A főnév részeshatározó esete

-egy kastély részei,nevezetességek

Részeshatározó esettel álló elöljárószók

99

2. Házak és lakások

Elöljárószók tárgy esettel:durch, gegen, um

-háztípusok, lakásfajták megnevezése

Dass kötőszó, dieser, jener

-helyiségek, bútordarabok 3. A városban

Elöljárószók (T., B., R. esettel)

-városi intézmények, üzletek megnevezése -útvonal leírása, irányok -információkérés, tájékozódás kifejezései 4. Szabadidős tevékenységek, sport

Visszaható igék

-sportágak neve -a témához tartozó kifejezések -napirend összeállítása -vélemény nyilvánítás, tetszés, nem tetszés 5. Foglalkozások, továbbtanulás

A jövő idő (Futur I. )

-néhány gyakori foglalkozás neve -iskolatípusok elnevezése OSZTÁLYOZÓVIZSGA ANYAGA MATEMATIKA TANTÁRGYBÓL 5. OSZTÁLY I. Természetes számok A tízes számrendszer. A számok alakja, helyesírása, csoportosítása, ábrázolása számegyenesen. Műveletek halmazokkal. Kerekítés, becslés. Alapműveletek természetes számokkal. Összeadás, kivonás, összeg és különbség változásai; zárójelek az összeadásban, kivonásban. Szorzás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Osztás. Műveleti sorrend. II. Alakzatok A tér alakzatai. A testek geometriai jellemzői. Testek hálója. Párhuzamos, metsző és kitérő egyenesek. Téglatest felszíne. A sík alakzatai. Sokszögek. Mennyiségek összehasonlítása. Műveletek mennyiségekkel. A sokszögek kerülete, területe. Hosszúság, terület mérése. III. Az egész számok Negatív számok. Számok abszolút értéke. Egész számok összeadása, kivonása, szorzása, osztása (természetes számmal). Zárójel nélküli írásmód. IV. Helymeghatározás, derékszögű koordináta-rendszer Tájékozódás az egyenesen: számegyenes. Tájékozódás a síkon: derékszögű koordinátarendszer. 100

V. Ponthalmazok A kör és a gömb. Háromszögek szerkesztése. A téglatest térfogata. VI. Törtek A törtszám fogalma, írása. Törtek helye a számegyenesen, negatív törtek. törtek egyszerűsítése, bővítése. Műveletek törtekkel: összeadás, kivonás, szorzás természetes számmal, osztás természetes számmal. Műveleti sorrend. VII. Szögek A szög fogalma, fajtái, mérése. A szögmérés mértékegységei. VIII. Tizedes törtek Tizedes törtek ábrázolása számegyenesen, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása, kerekítése. Műveletek tizedes törtekkel: összeadás, kivonás, szorzása természetes számmal, osztása pozitív egész számmal. Tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Átlag számítása. Tört alakban írt szám tizedes tört alakja. A továbbhaladás feltételei: A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. A tízes számrendszer biztos ismerete. Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. Felezőmerőleges szemléletes fogalma. Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. 6. osztály I. Műveletek egész számokkal Egész számok összeadása, kivonása, szorzása osztása. Műveletek sorrendje. Több egész szám szorzása, osztása. II. Tengelyes tükrözés

101

A tengelyes tükrözés tulajdonságai. Tükrözés pontonként. Tükörkép szerkesztése. Kör és részei. Szögek összehasonlítása, szerkesztése, szögmásolás. Szimmetriatengely szerkesztése. Speciális szögek szerkesztése. III. Számelmélet Oszthatósági szabályok. Törzsszámok, prímszámok. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. IV. Műveletek törtekkel A tört értelmezése. Törtek különböző alakban, bővítés, egyszerűsítés, vegyes törtek, tört alakban írt számok tizedes tört alakja; törtek összeadása, kivonása; törttel való szorzás; tizedes törttel való szorzás; a százalék fogalma; számok reciprok értéke; osztás törtalakú számmal; osztás tizedes törtalakú számmal. V. Háromszögek, négyszögek A háromszögek fajtái; háromszögek belső szögei; 60o-os szög szerkesztése adott félegyenesre; háromszögek külső szögei; háromszögek szerkesztése; a négyszögek fajtái; négyszögek belső szögei; négyszögek külső szögei; négyszögek szerkesztése; derékszögű háromszögek kerülete, területe; tengelyesen szimmetrikus háromszögek és négyszögek kerülete, területe; testhálók; szabályos sokszögek. VI. Nyitott mondatok, egyenletek, egyenlőtlenségek Egyenletek megoldása lebontogatással; egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása mérlegelvvel; szöveges feladatok megoldása. VII. Arányos következtetések, százalék Egyenes arányosság, fordított arányosság, százalékszámítás; bevezetés a statisztikába; adatsokaságok jellemzése, grafikonok olvasása. A továbbhaladás feltételei: Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Tört, tizedestört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel. 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel. Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben. A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és 102

űrtartalom mértékegységeinek átváltása. Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. 7. osztály I. Számok és műveletek Hatványozás. A 10 hatványai. A normálalak. A hosszúság, a terület és a térfogat mértékegységei. Számok különféle alakjai: egész számok, hatványalakok, szorzatalakok. A törtek és tizedes törtek. Műveletek a racionális számok körében: összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Műveletek sorrendje. Zárójel felbontás, láthatatlan zárójelek. II. Középpontos tükrözés Középpontos tükörkép szerkesztése. A középpontos tükrözés tulajdonságai. Párhuzamos szárú szögek. Középpontosan szimmetrikus alakzatok. A paralelogramma tulajdonságai, szerkesztése. Szabályos sokszögek. III. Hozzárendelések, függvények Függvények a geometriában. Lineáris függvények. A számtani sorozat. IV. Az arány fogalma, arányos következtetések Az egyenes arányosság; arányos osztás; fordított arányosság; összetett arányossági feladatok. V. Számelmélet Oszthatóság (2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 6-tal, 8-cal, 9-cel, 10-zel, 12-vel, 20-szal, 24-gyel, 25-tel, 50-nel, 100-zal); törzsszámok, prímszámok; legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. VI. A sokszögek és a kör Háromszögszerkesztések egyértelműsége, alapszerkesztések, háromszögek egybevágóságának alapesetei; szögei és oldalai, háromszögek nevezetes vonalai (magasság, súlyvonal, középvonal), nevezetes körei. A sokszögek szögei, a sokszögek nevezetes vonalai (trapéz középvonala, négyszögek átlói, konvex sokszög átlói), sokszögek nevezetes körei. A paralelogramma, trapéz, háromszög, sokszögek kör területe, a kör kerülete. VII. Algebra A valóság megragadása a matematika nyelvén, képletek. Műveletek kapcsolatai, azonosságok. Algebrai kifejezések sokféle alakban, egynemű algebrai kifejezések. Helyettesítési érték kiszámítása. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Szöveges feladatok megoldása. VIII. Hasábok, hengerek 103

Hasábok jellemzése, felszíne, térfogata. A henger felszíne, térfogata. A továbbhaladás feltételei: Gondolatok (állítások, feltételezések, választások, stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. Egyszerű állítások igazságának eldöntése. Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén. Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben. 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése. Egyszerű elsőfokú egy ismeretlenes egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is. Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése. Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete. Háromszögek területének kiszámítása. Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése. Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések. Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése. A gyakoriság fogalma. Egyszerű grafikonok olvasása, készítése. 8. osztály I. Algebrai kifejezések Algebrai kifejezések fajtái, egytagú és többtagú algebrai kifejezések, azonosságok, a hatványozás azonosságai, szorzat és hányados hatványozása, minden kifejezésnek sok neve van, összegből szorzat-kiemelés, szöveges feladatok megoldása egyenlettel, vagy anélkül mozgásos feladatok, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok, százalékszámítással kapcsolatos feladatok. II. Négyzetgyök A négyzetgyök, hosszúság és terület meghatározása rácson, Pitagorasz-tétel, a Pitagorasztétel alkalmazása. III. Geometriai ismétlő feladatok Háromszögek, négyszögek, sokszögek, körök, síkgeometriai számítások, térgeometriaiszámítások. 104

IV. Függvények Hozzárendelések, függvények, a lineáris függvény, a függvény értelmezési tartománya, értékkészlete, néhány nemlineáris függvény, abszolútérték-függvény, másodfokú függvény, négyzetgyökfüggvény, törtfüggvény, függvény-transzformációk, egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. sorozatok, számtansorozatok. mértani sorozat. mértani sorozat első n elemének összege. V. Térgeometria A gúla. a gúla felszíne, térfogata. A kúp felszíne és térfogata. A gömb felszíne és térfogata. VI. Statisztika Alapfogalmak, elnevezések, diagramok, középértékek. Valószínűség-számítás: a relatív gyakoriság és a valószínűség. A Galton-deszka matematikája. Geometriai valószínűség. VII. Geometriai transzformációk Eltolás, vektorok, az eltolás tulajdonságai. Egyenes, félegyenes, szakasz és szög képe. Párhuzamos szárú szögek. Az eltolt kép szerkesztése. A középpontos hasonlóság, tulajdonságai: egyenes és képe, félegyenes és képe, szög és képe, szakasz és képe, kör és képe. Középpontosan hasonló kép szerkesztése. Szakasz egyenlő részekre osztása. Hasonlóság. A továbbhaladás feltételei: Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás. Szövegértelmezés egyszerű esetekben. A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi érték kiszámítása. Elsőfokú egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. x  a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. Adott pont eltolása adott vektorral. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül). Relatív gyakoriság. Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.

105

Erkölcstan 5. osztály 1. Test és lélek  Hogyan változtak testi, lelki, szellemi tulajdonságaim az évek során?  Mire van szükség ahhoz, hogy a testem jól fejlődjön?  Melyek az ember legfontosabb fizikai, lelki és szellemi szükségletei?  Milyen az egészséges ember?  Van olyan szokásom, amelyen jó lenne változtatnom az egészségem érdekében?  Milyen képessége hiányozhat annak, aki valamilyen téren fogyatékos?  Vannak-e olyan speciális képességeik a fogyatékkal élőknek, amelyekben ügyesebbek másoknál?  Mi a különbség a fogyatékosság és a betegség között?  Milyen a jó és milyen a rossz lelkiállapot?  Mi a lelkiismeret, és miből érezzük a jelenlétét? 2. Kapcsolat, barátság, szeretet  Kikkel tartok szorosabb vagy lazább kapcsolatot?  Mi tesz vonzóvá és mi tesz ellenszenvessé valakit?  Lehetnek-e a barátoknak titkaik egymás előtt?  Megengedhető-e a hazugság a barátok között?  Milyen formái vannak a szeretet kimutatásának és a figyelmességnek?  Milyen problémák és milyen konfliktusok zavarhatják meg a barátságot? 3. Kortársi csoportok  Milyen csoportokhoz tartozom?  Melyik csoportomban érzem a legjobban magam, és miért?  Milyen más csoportok vannak körülöttem, amelyekbe nem tartozom bele?  Milyen problémák és milyen konfliktusok fordulhatnak elő a csoportokon belül?  Mi történik, ha valaki véletlenül vagy szándékosan kárt okoz a csoport többi tagjának? A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen tisztában az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért! Tudatosuljon benne, hogy az emberek sokfélék, fogadja el és értékelje a testi és 106

lelki vonásokban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális különbségeket! Gondolkodjon el saját személyiségjegyein, törekedjen a megalapozott véleményalkotásra, illetve vélekedéseinek és tetteinek utólagos értékelésére! Gondolkodjon el rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is! Legyen képes különféle szintű kapcsolatok kialakítására és ápolására; lássa át saját kapcsolati hálójának a szerkezetét; rendelkezzen a konfliktusok kezelésének és az elkövetett hibák kijavításának néhány, a gyakorlatban jól használható technikájával! Legyen fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes legyen átlátni és elfogadni a közösségi normákat! Erkölcstan 6. osztály 1. Társadalmi együttélés  Milyen népcsoportok élnek hazánkban, illetve a környékünkön  Milyen sajátos jelképeik, szokásaik, hagyományaik és ünnepeik vannak  Milyen vallási közösségek működnek Magyarországon, illetve a környékünkön?  Kire mondhatjuk, hogy gazdag, illetve szegény?  Miért alakulnak ki vagyoni különbségek az emberek között?  Milyen okai lehetnek annak, hogy az interneten gyorsan ki tud alakulni egy virtuális közösség?  Milyen előnyei és milyen hátrányai lehetnek az ilyen csoportokhoz való tartozásnak?  Mi az, amit nem illik vagy éppen veszélyes közreadni magunkról és másokról egy internetes közösségi oldalon? 2. A technikai fejlődés hatásai  Milyen kapcsolatban áll egymással az ember és a természet?  Hogyan befolyásolja a technika fejlődése az ember életét?  Mit tekinthetek a saját tulajdonomnak?  ? Milyen védelem illeti meg a magántulajdont?  Miért van annyi reklám a tévében és az interneten?  Hogyan alakítják a reklámok és a tévésorozatok a választásaimat és a véleményemet? 3. A mindenséget kutató ember

107

 Miért gondolja az emberek jelentős része, hogy létezik egy embernél hatalmasabb erő is a világban?  Milyen keretei, szertartásai és jelképei alakultak ki a természetfeletti erő(k) tiszteletének?  Mit csinálnak a tudósok?  Milyen kérdésekre keresik a válaszokat és milyen módon?  Mit csinálnak a művészek?  Milyen eszközeik vannak arra, hogy kifejezzék az érzéseiket és a gondolataikat? A továbbhaladás feltételei: Nyitottan fogadja el a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve vallási hagyományokat! Érzékelje, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek, legyen képes együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten vállaljon szerepet a rászorulók segítésében! Becsülje meg a neki nyújtott segítséget! Legyen tisztában azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekedjen rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet! Ismerje a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait! Legyen tisztában vele, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek, és kritikusan viszonyuljon a különféle médiaüzenetekhez! Értse, hogy a világ megismerésének többféle útja van (különböző világképek és világnézetek), s ezek mindegyike a maga sajátos eszközeivel közelít ugyanahhoz a valósághoz! Erkölcstan 7. osztály 1. Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet?  Mi minden befolyásolja, hogy mit gondolok?  Mi minden befolyásolja, hogy mit gondolok?  Mi az, ami igazán érdekel?  Mi az, amiben kevésbé vagyok sikeres, és vajon miért?  Miben vagyok tehetséges?  Mi minden befolyásolja a tetteimet és a döntéseimet?  Hogyan hatnak a testi és lelki állapotunkra, tetteinkre a pozitív és a negatív érzések és érzelmek?  Mi az, ami igazán fontos az életemben?  Mik az én értékeim? 108

2. Párkapcsolat és szerelem  Milyen testi változásokkal jár a serdülőkor, és ezeknek milyen lelki hatásai vannak?  Milyen okai lehetnek annak, hogy egyesekhez vonzódunk, míg mások inkább taszítanak bennünket?  Mit jelent a másik tisztelete és az egymás iránti felelősség a párkapcsolatban?  Mikor elég érett egy fiatal a szexuális kapcsolatra?  Milyennek képzelem azt az embert, aki majd felnőttként a társam lesz az életben?  Mit jelent a prostitúció, a pedofília, a pornográfia és a szexuális bántalmazás kifejezés?  Hogyan lehet elkerülni, hogy ilyesminek az áldozataivá váljunk 3. Egyén és közösség  Milyen csoportokhoz tartozom és miért?  Mi változott ezen a téren az utóbbi időben?  Miért van szükségünk arra, hogy együtt legyünk másokkal?  Milyen szerepet töltök be a közösségeim életében?  Lehet-e egy csoporton belül másképp viselkedni, mint ahogy a többség teszi?  Mennyire vagyok szabad és önálló a tetteimben és a választásaimban?  Kiknek és milyen szabályoknak kell mindenképp engedelmeskednem? A továbbhaladás feltételei: A tanuló értse meg, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára! Értse, hogy az emberek viselkedését, döntéseit tudásuk, gondolataik, érzelmeik, vágyaik, nézeteik és értékrendjük egyaránt befolyásolják! Életkorának megfelelő szinten ismerje önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek kialakításakor legyen képes reálisan felmérni a lehetőségeit! Legyen képes erkölcsi szempontok szerint mérlegelni különféle cselekedeteket, és el tudja viselni az értékek közötti választással együtt járó belső feszültséget! Legyen képes ellenállni a csoportnyomásnak, és saját értékrendje szerinti autonóm döntéseket hozni! Legyen tisztában vele, hogy baráti- és párkapcsolataiban felelősséggel tartozik a társaiért!

109

Erkölcstan 8. osztály

1.

Helyem a világban

 Melyek az Európai Unió jelképei, és mit jelentenek ezek számomra?  Miben hasonlítanak egymásra Európa különböző országainak lakói, és mi mindenben különböznek egymástól?

 Miért akarnak egyes emberek máshol tanulni vagy dolgozni, mint ahol megszülettek?

 Mi az oka annak, hogy sokan elmenekülnek saját hazájukból, és más országban akarnak letelepedni?

 Milyen jellegű szabályok vonatkoznak a társadalom minden tagjára?  Milyen formában próbálnak egyes emberek mások által nem elérhető előnyökhöz jutni?



Mi az, amit szabadon használhatunk fel az interneten elérhető tartalmak közül, és mi az, amit nem?

 Vannak-e a mobil telefon használatának közösségi szabályai? 2.

Mi dolgunk a világban?

 Mivel lehet a legnagyobb örömet, illetve bánatot okozni nekem?  Mitől érzem jól magam a bőrömben, és mitől érzem rosszul?  Miről tudnék könnyen lemondani a jelenlegi életem javai és lehetőségei közül?  Hogyan képzelem el a jövőmet?  Mikor érezném sikeresnek, értelmesnek az életem alakulását?  Honnan tudjuk, hogy a valóságot mutatja-e be az, amit az újságban olvasunk, a tévében látunk, az interneten találunk?

3.

Hit, világkép, világnézet

 Hogyan tudunk különbséget tenni a tények és a vélekedések között?  Mi a különbség a meggyőződés, a hit, a világkép és a világnézet között?  Milyennek mutatja be a világ kezdetét, működését és végét a judaizmus, a kereszténység, az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus?

 Mit mond a kereszténység a jóról és a rosszról, a helyesről és a helytelenről?

110

 Melyek a világvallások közös értékei?  Miről érdemes együtt gondolkodniuk a mai világban a különböző keresztény felekezetek képviselőinek, a keresztény és zsidó vallású embereknek, a keresztényeknek és más vallások követőinek, a hívőknek és a nem hívőknek?

 Milyen új vallási mozgalmak kialakulásának lehetünk tanúi napjainkban? A továbbhaladás feltételei: Alakuljon ki benne az európai identitás csírái! Legyen nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására! Értse a szabályok szerepét az emberi együttélésben, s e belátás alapján igyekezzen alkalmazkodni hozzájuk; igényelje azonban, hogy maga is alakítója lehessen a közösségi szabályoknak! Legyen elképzelése saját jövőjéről, és tisztában legyen azzal, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie! Életkorának megfelelő szinten tisztában legyen vele, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár! Fontosnak érezze a közösséghez tartozást, miközben törekedjen személyes autonómiájának megőrzésére! Képes legyen megfogalmazni, hogy mi okoz neki örömet, illetve rossz érzést! Legyen tisztában a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel! Tudja, hogy ugyanazt a dolgot különböző emberek eltérő módon ítélhetik meg, ami konfliktusok forrása lehet! EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7-8.osztály TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az emberi természet emberA születés előtti időszak és a születés. Életszakaszok: csecsemőkor,

Az egyedfejlődése

kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor.

Test és lélek

A test és a lélek egysége. Egészség, betegség, fogyatékosság

Pszichikus

Érzékelés és cselekvés. Ösztönök, indulatok, érzések, érzelmek, ésértékelés. Megismerés, gondolkodás. Szükségleteink és érdekeink.

működésünk

Előítéleteink. Nyitottság, empátia és tolerancia.

mozgatóink Egyén és személy Kommunikáció,

Nyelv

nyelv, gondolkodás

Megismerés és tudás. Képesség, tehetség. Problémamegoldás, tanulás.

Emberi

és

kommunikáció.

Intelligencia,

okosság,

bölcsesség.

szellem,Hit és tudás. Önmegvalósítás, önszeretet, önzés. Siker és boldogság.

emberi kiteljesedés

Öröm és szenvedés.

111

Az

ember,

mintÉrtékek és normák. Az értékelés és nehézségei. Illendőség, helyesség,

értékelő és erkölcsiigazságosság. Jó és rossz. Szokások és erkölcsök. Választás és döntés. Szándék és tett. A lelkiismeret. Az erények. A helyes életvezetés

lény

alapelvei. Társas kapcsolatok Szülő és gyermek, testvérek, házastársak. Barátság. Munkatársak,

Társaink

diáktársak. Nemzetiségi és nemzeti hovatartozás. A kapcsolatok szimmetriája. Rokonszenv és ellenszenv. Őszinteség és

Kapcsolatok

hazugság. Hűség. Előítéletesség és nyitottság. Alkalmazkodás és önállóság. Gyávaság és bátorság. Bizalom. Erőszak, jogos önvédelem. Nemiség,

szerelem,Férfi és női szerepek. A nemi érettség. Szerelem és házasság. A házasság, mint szövetség, mint otthonteremtés.

házasság

emberiEgyén és közösség. Magánélet és közélet a társadalomban.

Az társadalom Munka,

gazdaság,Fizikai és szellemi munka. A munka mint szaktudás, az alkotás mint jog és kötelesség. Megélhetés, gazdálkodás, jólét. Tulajdon. Vállalkozás.

alkotás

Kultúra és művelődés Társadalom, kultúra, vallás. Kultúra és civilizáció. Műveltség és képzettség. Életszínvonal, életmód

Jólét és jól-lét. Munkaidő, szabadidő, szórakozás. Otthonteremtés. ésÜnnep és ünneplés. Az élet értelme az értelmes élet.

életminőség Ember és természet Hit, vallás

Beavatkozás, uralom, felelősség.

világszemlélet,Megismerés,

hit,

meggyőződés.

Természetkép,

világkép,

világszemlélet. Istenhitek és vallások. A vallás, mint hit, ismeret, élmény, szertartás, rítus és közösség. A vallás, mint világmagyarázat.

Egyéni és közösségiA demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, értékek

törvényesség, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, igazságosság, a polgári állam értékei, többség, kisebbség.

A továbbhaladás feltételei Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és -feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. 112

Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között. Történelem osztályozó vizsga anyaga 5-8.-ig 5. évfolyam TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Élet az őskorban

Időmérés, időszámítás. Források, régészet. Az ember születése. Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember. A földművelő és az állattenyésztő ember. Az első mesterségek és a csere kialakulása. Varázslat és művészet. Fogalom:

őskor,

ősember,

régészet,

eszközhasználat

és

eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés,

állattenyésztés,

termelés,

kézművesség,

csere,

természetimádat, szellemek, mágia (varázslat), barlangrajz Évszám: nagyon régen, régen Az ókori Kelet

A történelem korszakai. Egyiptom, “a Nílus ajándéka”. A rejtélyes

világa

piramisok. Történetek Mezopotámiából. Kereskedők és hódítók. India, Kína. Fogalom: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás, Helynév: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, India, Indus, Gangesz, Kína, Jangce Évszám: kb. 5000 éve

Ószövetségi

A Biblia. Bibliai tájak. Ószövetségi történetek a teremtésről, a

történetek

vízözönről, Mózesről, Dávid királyról vagy Salamonról. Fogalom: Biblia, Ószövetség, egyistenhit Név: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon

113

Helynév: Kánaán, Jeruzsálem Az ókori görögök

A görög táj. Történetek a görög mondavilágból. Görög istenek és az

életéből

olimpiai játékok. Görög városállamok: Athén és Spárta. Hősök és csaták. Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés. Történetek Nagy Sándorról. Fogalom: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház, arisztokrácia, sztratégosz, helóták, falanx Név: Zeusz, Pallasz Athéné, Héra, Dareiosz, Xerxész, Miltiadész, Periklész, Nagy Sándor, Homérosz, Drakón, Szolón, Helynév: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria,

Trója,

Kréta,

Delphoi,

Marathón,

Thermopülai,

Szalamisz, Makedónia Évszám: kb. 2500 éve, i.e. 490, i.e. 480, i.e. 333, i.e. 776, Az ókori Róma

Mondák Róma alapításáról, a királyságról és a köztársaságról.

évszázadai

Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből. Útban a császárság felé. Julius Caesar és hadserege. Történetek Augustusról. Egy ókori nagyváros: Róma, a világ ura. Oktatás és kultúra. Ünnepek és istenek. A rómaiak Magyarország területén. A Római Birodalom bukása. A népvándorlás viharában. Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás Név: Romulus, Remus, Hannibál, Scipio, Spartacus, Jupiter, Juno, Minerva, Livius, Julius Caesar, Augustus, Constantinus Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Szicília, Hispánia, Zama, Gallia, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Konstantinápoly, Évszám: kb. 1500 éve, ie.753, i.e. 44, i.u.395, i.u. 476

A kereszténység

Történetek Jézus életéről. A kereszténység fő tanításai. Történetek a

születése

keresztény egyház kialakulásáról. A keresztény időszámítás. Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök

114

Név: Jézus, Mária, József, Júdás, Szent Pál, Nagy Konstantin Helynév: Betlehem, Názáret, Jeruzsálem

A magyar

A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az Uráltól a Kárpát-

történelem kezdetei medencéig. Társadalom és hitvilág. A honfoglalás. Fogalom: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás, tegez, tarsoly Név: Hunor, Magor, Emese, Álmos, Árpád Helynév: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpátmedence Évszám: 895-900 Mindennapi élet,

Mit örököltünk az ókori népektől? A család és a gyermek az ókori

életmódtörténet

Görögországban és napjainkban. A honfoglalók mai öröksége.

A továbbhaladás feltételei A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

115

6. évfolyam TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Képek a középkori

Nagy Károly birodalmában. Az arab hódítás. Európa 1000 körül. A

Európa életéből

középkori egyház. A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák. Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek. A középkori várak. A lovagi élet. A középkori városok. Céhmesterek és kereskedők. Európa a XV. században. Fogalom: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, szerzetesrend, egyházszakadás, oklevél, kódex, legenda, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, hűbérbirtok, vár, lovag, középkori város, kiváltság, önkormányzat, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat Név: Nagy Károly, Mohamed, Allah, Szent Benedek, Szent Ferenc Helynév: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság, Évszám: 622, 800, 862, 1054

Magyarország az

Letelepedés – kalandozó hadjáratok. Géza és I. István. István király

Árpádok idején

örökében. László és Könyves Kálmán: törvényhozás, bíráskodás, ítélkezés. II. András és IV. Béla. A tatárjárás. A második honalapítás. Kultúra az Árpád-korban. Fogalom: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun, Aranybulla

116

Név: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I.László, Könyves Kálmán, II. András, Julianus barát, IV. Béla Helynév: Augsburg, Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi, Trau Évszám: 955, 997–1038, 1000, 1222, 1241–1242, 1301 Virágzó középkor

Károly Róbert. Nagy Lajos, a lovagkirály. Zsigmond, a császár és

Magyarországon

király. Gazdaság és társadalom. Hunyadi János. Mátyás király. Mohács. Buda elfoglalása. Fogalom: Aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, úriszék, kilenced, kormányzó, végvár, bányabér, kapuadó, mezőváros, nádor, Fekete sereg, rendkívüli hadiadó, füstpénz Név: I. Károly, Csák Máté, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán, I. Ferdinánd, Szapolyai János, Habsburg Albert, Kinizsi Pál Helynév:

Bécs,

Nándorfehérvár,

Visegrád,

Mohács,

Erdély,

Rozgony, Rigómező, Nikápoly, Várna, Jajca, Szabács Kenyérmező Évszám: 1312, 1335, 1437, 1443-44, 1444, 1456, 1458-90, 1514, 1526, 1541 Az újkor kezdetén

Felfedezők és hódítók. A felfedezések hatása Spanyolországban és Angliában. Harc a tengerekért, Anglia. A vallás megújulása: Luther és Kálvin. A Napkirály udvarában - XIV. Lajos. Ablak Európára – I. Péter. Kultúra és tudományok az újkor kezdetén. Fogalom: újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, humanizmus, reformáció, evangélikus, protestáns, katolikus megújulás, parlament, inkvizíció, jezsuita rend Név: Kolumbusz, Magellán, Amerigo V., Luther, Kálvin,

V.

Károly, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei, Cromwell Helynév: Amerika, Versailles, Párizs, London, Németalföld, Madrid, Szentpétervár

117

Évszám: 1492, 1517, 1640, Magyarország az

Az ország három részre szakadása. Török világ Magyarországon. A

újkor kezdetén

várháborúk hősei. Életképek a királyi Magyarországról. Erdély aranykora. Gazdaság, vallás. Függetlenségi küzdelmek. Buda visszafoglalása. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Fogalom: szpáhi, janicsár, pasa, hajdú, kollégium végvár, kuruc, labanc, nádor, gyermekadó, fejadó, Név: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Pázmány Péter, Károli Gáspár, II. Rákóczi Ferenc Helynév: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul, Drégely, Temesvár, Nagyszombat, Debrecen, Eszék, Vasvár, Zenta Karlóca, Szatmár, Buda Évszám: 1541, 1552, 1566, 1606, 1664, 1686, 1699, 1703–1711

Mindennapi élet,

Árpád-kori emlékek a mai Magyarországon. Mátyás király

életmódtörténet

asztalánál – az étkezés történetéből. Pestis, himlő, kolera-járványok a középkortól napjainkig.

A továbbhaladás feltételei A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen. 7. évfolyam TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A polgári átalakulás

Felvilágosodás, Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása.A

kora

francia forradalom, Napóleon és Európa. A mezőgazdaság és a gépek forradalma. Az ipari forradalom gazdasági és társadalmi következményei. Életmód a kapitalizálódó Európában.

118

Fogalom: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, girondista, terror, nemzet, ipari forradalom,

mezőgazdasági

forradalom,

vetésforgó,

gyár,

vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, politika, Szent Szövetség, kontinentális zárlat Név: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson, Fulton Helynév: Boston, Waterloo, Párizs, Borogyino, Lipcse, Elba, Korzika, Szent Ilona Évszám: 18. sz., 1776, 1789, 1804, 1812, 1813, 1815, 1815-48. Képek a XVIII.

Magyarország a Habsburg Birodalomban, Az ország gazdasága,

századi

Mária Terézia és II. József. A soknemzetiségű Magyarország. A

Magyarországról

francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Fogalom: betelepítés, bevándorlás úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika Név: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Martinovics Ignác Évszám: 1723, 1740–1780, 1780-90, 1777

A polgárosodás

Reformkor, A feudális gazdaság bomlása, Gróf Széchenyi István.

kezdetei

Kossuth Lajos. Életképek a reformkori Magyarországon.1848.

Magyarországon

március 15-e. Polgári törvények és a Batthyány-kormány, Nemzetiségek ébredése. Szabadságharc, A szabadságharc és Európa: esélyek és eredmények, Megtorlás Fogalom:

országgyűlés,

arisztokrácia,

reformkor,

közteherviselés,

örökváltság,

zsellér,

cenzúra,

sajtószabadság,

választójog,

felelős

nyelvújítás, nyilvánosság, kormány,

jobbágyfelszabadítás,

alsótábla,

nemzetiség,

felsőtábla,

nemzetőrség,

honvédség, trónfosztás

119

Név: I. Ferenc, Kazinczy Ferenc, báró Wesselényi Miklós, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Táncsics Mihály, Görgey Artúr, Bem, Metternich, Haynau, Ferenc József, Windisch-Gratz Helynév: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad, Pozsony, Bécs, Pest, Pákozd, Kápolna, Hatvan, Tápióbicske, Évszám: 1825, 830–1848, 1848. március 15., 1849. Április 14, augusztus 13, október 6. Nemzetállamok kora

Franciaország,

Az

amerikai

polgárháború.

Új

európai

nemzetállamok: Olaszország, Németország. A brit világbirodalom, Ipari forradalom, Versenyben a világ felosztásáért. A modern társadalomi csoportok, életmódjuk. A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai. polgárháború,

Fogalom:

nemzetállam,

szabad

verseny,

monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták,

szocializmus,

szociáldemokrácia,

utópia,

tömegkultúra, központi hatalmak, antant Név: III. Napóleon, Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Viktória, Edison, Bell, Benz, Ford, Puskás Tivadar, Galamb József, Marx Helynév:

Poroszország, Németország,

Olaszország, Szerbia,

Románia, Bulgária Évszám: 1861–1865, 1870, 1871, 1870-1914

A dualizmus kora

Magyarország a szabadságharc bukása után. A kiegyezés. Képek a politikai életről. Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó magyar társadalom. Világváros születik: Budapest. A millennium: sikerek és válságjelek. Fogalom: passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millenium Név: Alexander Bach, Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd Helynév: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest

120

Évszám: 1867, 1867–1916 Az első világháború

A háború okai és céljai. Frontvonalak. Hátország. Az első világháború

befejezése,

Forradalom

Oroszországban,

Magyarország az első világháborúban Fogalom: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet, antant, jegyrendszer, Név: Ferenc Ferdinánd, Wilson, Lenin, Tisza István, IV. Károly Évszám: 1914–1918, 1917. 1922 Mindennapi élet,

A XIX. század emlékei a lakóhelyen és környékén. Oktatás a

életmódtörténet

dualista

Magyarországon.

A

magyar

malomipar

a

világ

élvonalában. A hagyományos falusi társadalom élete A továbbhaladás feltételei Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani

különböző

időszakok

térképeit.

Legyen

képes

egy-egy

ország

területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak. 8. évfolyam TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A világ a 20-as és 30-

Európa az első világháború után. A Párizs környéki békék, A

as években

békekötések után, A nagy gazdasági világválság. A nácizmus Németországban. A sztálini Szovjetunió. Út a háború felé.

121

Fogalom: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, sovinizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, koncepciós per, tervgazdálkodás, kollektivizálás, propaganda, New Deal, fasizmus, személyi kultusz, Név: Adolf Hitler, Joszip V. Sztálin, F. Roosevelt, Mussolini, Wilson, Gandhi, Helynév: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Szovjetunió, New York, Szudéta-vidék, Évszám: 1919-20, 1922, 1924, 1933, 1929–1933, 1938 Magyarország a két

Az őszirózsás forradalom, A tanácsköztársaság, Horthy hatalomra

világháború között

jutása, Trianon és következményei. A bethleni konszolidáció. A gazdasági világválság és Magyarország. Kiútkeresés és külpolitika. A Harmadik Birodalom árnyékában, Életmód és szellemi élet a két világháború között Fogalom: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, terror, királypuccs, pengő, kommunisták, nyilasok, konzervatív, liberális, revízió, Név: Wix, gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál, Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla, Klebelsberg Kunó, Bartók Béla, Szentgyörgyi Albert Helynév: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély Évszám: 1918, 1919, 1920, 1938

A második világháború A villámháborúk időszaka, Fordulat a háború menetében, Az antifasiszta

koalíció

világháborúban.

győzelme,

Magyarország

Magyarország német

a

második

megszállása.

Nyilas

hatalomátvétel. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája. A háború befejezése. Fogalom:

totális

háború,

hadigazdaság,

gettó,

deportálás,

munkaszolgálat, holokauszt, “hintapolitika”, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös, nyilas rémuralom

122

Név: Churchill, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Helynév: Sztálingrád, Leningrád, Moszkva, Pearl Harbor, Kurszk, Kassa, Voronyezs, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Nagaszaki Teherán, Jalta, Potsdam, Nürnberg Évszám: 1939, 1941, 1943, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944 június 6. 1945. május 9., 1945. szeptember 2. A globalizálódó világ

A kétpólusú világ. Hidegháború kibontakozása, A harmadik világ, Enyhülés és szembenállás, A hidegháború vége,

Az európai

integráció. Világgazdasági változások, Globális problémák – a globalizáció problémái. Fogalom: ENSZ, NATO, hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik

világ,

népességrobbanás,

világgazdaság, fogyasztói

globalizáció,

társadalom,

integráció,

környezetkárosítás,

Európai Unió, olajárrobbanás Évszám: 1947, 1949, 1961, 1962, 1956, 1973, 1989, 1991, 2004, Magyarország

Újrakezdés a háború után, Sztálinizmus Magyarországon – a Rákosi-

története napjainkig

korszak.1956-os

forradalom

és

szabadságharc. Megtorlás

és

konszolidáció, A Kádár-korszak. A magyar társadalom átalakulása. A határon túli magyarok. A rendszerváltozás. Fogalom:

SZEB,

pártállam,

kollektivizálás,

rendszerváltozás,

földosztás, államosítás, forint, szalámi taktika, kulák, kitelepítések, munkatábor, pufajkás, gulyáskommunizmus, Név: Rákosi Mátyás, Tildy Zoltán, Rajk László, Gerő Ernő, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Évszám: 1945–1948, 1948–1953, 1956. október 23., 1989–1990. Állampolgári

Az állam és alkotmány, A politikai rendszer intézményei. A magyar

ismeretek:

államszervezet, Választási rendszerünk, Emberi jogok – társadalmi kötelezettségek. A gyermek jogai. Fogalom: állam, nemzet, nemzetiség, etnikum állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok.

Mindennapi élet,

Visszaemlékezések a lakóhely és környéke történetéből. Családom

életmódtörténet

története a XX. században.

123

A továbbhaladás feltételei A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában. EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7-8.o. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az emberi természet Az ember

A születés előtti időszak és a születés. Életszakaszok: csecsemőkor,

egyedfejlődése

kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor.

Test és lélek

A test és a lélek egysége. Egészség, betegség, fogyatékosság

Pszichikus

Érzékelés és cselekvés. Ösztönök, indulatok, érzések, érzelmek,

működésünk és

értékelés. Megismerés, gondolkodás. Szükségleteink és érdekeink.

mozgatóink

Előítéleteink. Nyitottság, empátia és tolerancia.

Egyén és személy Kommunikáció,

Nyelv

és

kommunikáció.

Intelligencia,

okosság,

bölcsesség.

nyelv, gondolkodás

Megismerés és tudás. Képesség, tehetség. Problémamegoldás, tanulás.

Emberi szellem,

Hit és tudás. Önmegvalósítás, önszeretet, önzés. Siker és boldogság.

emberi kiteljesedés

Öröm és szenvedés.

Az ember, mint

Értékek és normák. Az értékelés és nehézségei. Illendőség, helyesség,

értékelő és erkölcsi

igazságosság. Jó és rossz. Szokások és erkölcsök. Választás és döntés.

lény

Szándék és tett. A lelkiismeret. Az erények. A helyes életvezetés alapelvei.

Társas kapcsolatok Társaink

Szülő és gyermek, testvérek, házastársak. Barátság. Munkatársak, diáktársak. Nemzetiségi és nemzeti hovatartozás.

Kapcsolatok

A kapcsolatok szimmetriája. Rokonszenv és ellenszenv. Őszinteség és

124

hazugság. Hűség. Előítéletesség és nyitottság. Alkalmazkodás és önállóság. Gyávaság és bátorság. Bizalom. Erőszak, jogos önvédelem. Nemiség, szerelem,

Férfi és női szerepek. A nemi érettség. Szerelem és házasság. A

házasság

házasság, mint szövetség, mint otthonteremtés.

Az emberi

Egyén és közösség. Magánélet és közélet a társadalomban.

társadalom Munka, gazdaság,

Fizikai és szellemi munka. A munka mint szaktudás, az alkotás mint jog

alkotás

és kötelesség. Megélhetés, gazdálkodás, jólét. Tulajdon. Vállalkozás.

Kultúra és művelődés Társadalom, kultúra, vallás. Kultúra és civilizáció. Műveltség és képzettség. Életszínvonal,

Jólét és jól-lét. Munkaidő, szabadidő, szórakozás. Otthonteremtés.

életmód és

Ünnep és ünneplés. Az élet értelme az értelmes élet.

életminőség Ember és természet

Beavatkozás, uralom, felelősség.

Hit, világszemlélet,

Megismerés,

vallás

világszemlélet. Istenhitek és vallások. A vallás, mint hit, ismeret,

hit,

meggyőződés.

Természetkép,

világkép,

élmény, szertartás, rítus és közösség. A vallás, mint világmagyarázat. Egyéni és közösségi

A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai,

értékek

törvényesség, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, igazságosság, a polgári állam értékei, többség, kisebbség.

A továbbhaladás feltételei Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és -feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között.

125

Természetismeret 5. évfolyam 1. Tájékozódás a térképen, térképismeret: A térkép fogalma, méretaránya, jelrendszere Irány és távolság meghatározása, mérés a települési, közlekedési és turistatérképen Helymeghatározás ismert terepet bemutató térképen, turistatérképen, Magyarország közigazgatási térképén Kereső hálózat használata a térképen, tájékozódás a fő világtájak alapján A domborzat ábrázolása a térképen, magasság meghatározása (leolvasása) A leggyakoribb térképjelek értelmezése 2. Az időjárás és az éghajlat elemei: Az időjárás elemei. A napsugárzás jellemzői Felmelegedés,hőterjedés, hőmérséklet A hőmérséklet észlelése, mérése A hőmérséklet napi és évi változása, a hőingás. Halmazállapot-változások a természetben: olvadás és fagyás, párolgás, forrás és lecsapódás A szél fogalma, keletkezése, iránya A csapadék keletkezése, csapadékformák Időjárás és éghajlat fogalma A szélsőséges időjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek (belvíz, árvíz, villámcsapás, erdőtűz, szélvihar, hóvihar) és azoknak megfelelő magatartás Hazánk éghajlatának jellemzői 3. A földfelszín változása: A hőingadozás és a fagyhatás felszínformáló hatása. A szél és a csapadék felszínformáló munkája A víz körforgása a természetben, felszínformáló munkája Folyóvizek, állóvizek A víz tisztítása egyszerű módszerekkel A hegységek és az alföldek kialakulása A legjellemzőbb kőzetek tulajdonságai 126

A talaj keletkezése, jellemzői, védelme Az emberi tevékenység felszínformáló hatása A táj arculatának védelme, felelős magatartás a természetben A továbbhaladás feltételei: Természetföldrajzi ismeretek Legyen képes konkrét természeti formák és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetre vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Tudjon egyszerű alaprajzot készíteni, térképvázlaton tájékozódni. Ismerje a térkép fogalmát,tudja a színek, számok és jelek szerepét a térképen. Ismerje az időjárást alakító legfontosabb tényezőket, jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket ,az időjárás és az éghajlat kapcsolatát, a legfontosabb légköri jelenségek keletkezésének okait. Értse meg az egyszerű napi időjárás jelentéseket, maga is tudja jellemezni egy-egy nap időjárását; tudja leolvasni a hőmérőt, csapadékmérőt, tudja a szélirányt meghatározni. Ismerje fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit, tudja értelmezni azokat kialakulásuk szerint. A megfigyelt kőzetmintákról tudjon jellemző tulajdonságokat mondani. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. Tudja, hogy a természeti környezet és az emberek életfeltételei között szoros kapcsolat van. Természetismeret 5. osztály Ősz a kertben: A gyümölcsös és zöldségeskert legfontosabb növényeinek testfelépítése, élete, környezeti igénye

és

termesztése;

szerepe

a

táplálkozásunkban.

/szilvafa,almafa,szőlő,paradicsom,paprika,sárgarépa, petrezselyem,fejes káposzta/ A gyümölcsök és zöldségfélék leggyakoribb károkozói. Állatok a házban és a ház körül: A leggyakoribb háziállataink testfelépítése, életműködése, élete. A

legismertebb

ház

körül

élő

állataink

testfelépítése,

életműködése,

élete.

/kutya,házimacska,házi sertés,szarvasmarha,házityúk,házikacsa. füsti fecske,házi veréb,házi egér, vándorpatkány,földigiliszta/ 127

Kedvtelésből tartott állatok: hullámos papagáj, tengeri malac. A legfontosabb állatvédelmi szabályok ismerete.

Tavasz a kertben: A zöldségeskert legfontosabb növényeinek testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése; szerepe a táplálkozásunkban./ vöröshagyma,burgonya,veteménybab, borsó/ A zöldségfélék leggyakoribb károkozói. /májusi cserebogár,burgonyabogár/ A bogarak szaporodása és fejlődése. Vegyszerek nélkül – környezettudatos magatartás. A továbbhaladás feltételei Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival. TERMÉSZETISMERET 6. osztály Hazai tájaink életközösségei 1.Az erdő életközössége. A hazai erdők sajátosságai. / Hazai erdőtípusok, környezeti igényük, az erdő szintjei./ Az erdők legjellemzőbb élőlényeinek testfelépítése, életműködésük. /a kocsánytalan tölgy,az erdei fenyő,a kökény,az erdei pajzsika,a hóvirág,a nagy seprűmoha,az erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca,a szarvasbogár,a nagy fakopáncs, a széncinege,a koronás keresztespók, a közönséges kullancs,az éti csiga,a gímszarvas és a vaddisznó,az erdei fülesbagoly és a vörös róka./ Az erdő táplálkozási kapcsolatai. Az erdő haszna és védett értékei. /A Bükki NP és a Duna- Ipoly NP./

128

2.A víz és vízpart életközössége. A hazai vízparti élőhelyek környezeti adottságai. A folyók, tavak legjellemzőbb élőlényeinek testfelépítése, életműködésük. / a fonalas zöldmoszat,a nád,a fehér fűz,a zöld szemesostoros, a papucsállatka,az orvosi pióca, a tavi kagyló,a kecskerák, a széleslábú szitakötő, a gyötrő szúnyog, halak:ponty, dévérkeszeg, leső harcsa,a kecskebéka, a vízisikló,a tőkés réce , a barna rétihéja, a vidra/ A vízszennyezés hatása a vízi életközösségekre. A vizek öntisztulása. Vizeink védelmében. / A Fertő- Hanság NP. és a Duna- Dráva NP./ A víz és vízpart táplálkozási kapcsolatai. 3.A hazai füves területek életközössége. A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei. A hazai füves területek legjellemzőbb élőlényeinek testfelépítése, életműködésük. / az angol perje,a pongyola pitypang, a mezei zsálya,a szántóföld termesztett növényei: a közönséges búza, a kukorica, a napraforgó,az olasz sáska, a zöld lombszöcske, a mezei tücsök,a keleti sün,a fürge gyík,a vakondok,a mezei nyúl,a fehér gólya, a fácán, a vetési varjú/ A füves területek pusztulásának oka. Értékmegőrzés a mezőn. / A Körös- Maros NP./ A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyen képes alapvető méréseket elvégezni, és a mért adatokat értékelni. Ismerje fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudja elkerülni azokat! Bemutatás után legyen képes egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani. Tudja felidézhető képzetei segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjon egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény- és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természet védelmének jelentőségét.

129

Fizika 7. osztály Éves óraszám 56 Témakörök: Anyagi tulajdonságok, kölcsönhatások – Az anyag szerkezete – Mechanikai, termikus, mágneses, elektromos, gravitációs kölcsönhatások Mozgások – Egyenes vonalú egyenletes mozgás – A változó mozgás – Egyenletesen változó mozgás, gyorsulás A dinamika alapjai – Tehetetlenség, tömeg – Sűrűség – Erőhatások, erő – Súrlódás, közegellenállás – Forgatónyomaték Nyomás – Szilárd, folyékony, légnemű anyagok nyomása – Közlekedőedények, hajszálcsövek – Arkhimédész törvénye, felhajtóerő – Úszás, lebegés, merülés Energia, energiaváltozások – Energia, energiaváltozások – Munka – Teljesítmény – Hatásfok – Egyszerű gépek – Belső energia A továbbhaladás feltételei: Különféle

kölcsönhatások

elemi

szintű

ismerete.

Az

anyag

két

fajtájának

(a

részecskeszerkezetű, ill. a mező típusú anyag) bemutatása, modellezése. az anyagok különféle tulajdonságainak mennyiségi jellemzése. A sebesség, átlagsebesség, gyorsulás fogalmának 130

ismerete. Egyszerű feladatok megoldása a sebességgel kapcsolatban (mértékegységek átváltása nélkül). A tömeg fogalmának dinamikai és sztatikai értelmezése, mértékegységének meghatározása. A sűrűség, erőhatás, erő fogalmának ismerete, az erő mértékegysége, különféle erőhatások, erőábrázolások. Az erő forgató hatása. Az egy kölcsönhatásban fellépő és az egy testet érő erők megkülönböztetése néhány egyszerű köznapi jelenség alapján. Több erőhatás együttes eredménye. A súrlódás és közegellenállás mint a mozgásokat befolyásoló tényező. Szilárd anyagok, folyadékok és gázok nyomásának értelmezése, anyagszerkezeti alapokon történő magyarázata. A felhajtóerő, úszás, lebegés, elmerülés értelmezése. Hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepe az élő- és élettelen világban. A testek változtatóképességének jellemzése. Az energia, munka, hatásfok fogalma. Az energia és energiaváltozás fogalmának kiterjesztése a hőjelenségekre. Az energia-megmaradás törvényének érvényesülése a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazásakor. Fizika 8. osztály Éves óraszám 56 Témakörök: Hőjelenségek – Hőterjedési módok – Hőtágulás – Halmazállapot-változások Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség – Az anyag részecskéinek szerkezete – A testek elektromos állapota – Az elektromos áram. Az áramerősség – Az elektromos áramkör – A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása – Az elektromos feszültség Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai – Az elektromos ellenállás. Ohm törvénye – A vezetékek elektromos ellenállása – Több fogyasztó az áramkörben – Az egyenáram hatásai Az elektromágneses indukció. A váltakozó áram 131

– Az elektromágneses indukció – A váltakozó áram – A transzformátor – Az elektromos távvezetékrendszer – Az elektromos áram hatásainak néhány gyakorlati alkalmazása Fénytan – A fény tulajdonságai – Fényvisszaverődés síktükörről – Gömbtükrök – Fénytörés – A színek A továbbhaladás feltételei: Hőjelenségek értelmezése különböző halmazállapotok esetén. Olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, fagyáshő, forráshő, párolgáshő fogalmának ismerete. Atomok szerkezete. Vezető és szigetelőanyagok megkülönböztetése. Egyszerű kapcsolási jelek ismerete, áramkör megrajzolása. Áramerősség fogalmának ismerete, kiszámítása egyszerű feladatokban. Ohm törvénye. A vezetékek ellenállását befolyásoló tényezők. Az elektromos áram hatásai. Az elektromágneses indukció megvalósulásának feltételei. A váltakozó áram hatásai és előnyei. A transzformátor felépítésének, működésének, a távvezetékrendszereket kiépítésének ismerete. A fény terjedési tulajdonságainak ismertetése. Árnyékjelenségek; a Nap- és Holdfogyatkozás értelmezése. Fényvisszaverődés, fénytörés jelensége. Egyszerű optikai eszközök működésének ismertetése. A testek színének magyarázata. Az osztályozóvizsga anyaga kémiából 7. osztály I. KÉMIAI ALAPISMERETEK -

Alapvető kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés

-

Vegyi balesetek, az önvédelem lehetőségei

-

Veszélyhelyzetek, túlélési lehetőségek

-

Az anyagok tulajdonságai, jellemzésük, csoportosításuk különböző szempontok szerint

-

Az energiahordozók

-

Különbség a fizikai, kémiai és biológiai változások között 132

-

Keverékek szétválasztása alkotórészeikre

-

Az oldatok és tömegszázalékos összetétele

-

Az égés és feltételei

-

A tűzgyújtás és a tűzoltás

-

Oxidáció redukció, redoxireakció fogalma

-

Egyesülés, bomlás fogalma

-

Exoterm és endoterm változások

-

Sav-bázis reakció, sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só fogalma

II. BEPILLANTÁS A RÉSZECSKÉK VILÁGÁBA -Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, relatív tömegük, atommag, proton, neutron, elektronhéjak, méretviszonyok - Tömeg és töltésviszonyok a részecskékben: tömegszám, izotóp, egyszerű ion. -

Az atomok rendszerezése: elem, vegyjel, a periódusos rendszer ,

-

Csoport, periódus, vegyértékelektronok

-

Összefüggések a periódusos rendszerben

-

Az atomok kapcsolódása, molekulamodellek.

-

A hidrogén, oxigén, klór, nitrogén, víz, ammónia, hidrogénklorid, metán , szén-dioxid molekulák kémiai jele

-

A részecskék sokasága: anyagmennyiség, moláris tömeg

-

Halmazállapotok, kristályrácsok jellemzése

-

A kémiai egyenlet Az osztályozóvizsga anyaga kémiából 8. osztály

I.

A NEMFÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK

-

Az elemek általános jellemzése

-

A nemesgázok és a hidrogén tulajdonságai

-

A klór és a hidrogén-klorid képlete és tulajdonságai

- Az oxigén, ózon és a kén, valamint vegyületei a víz a hidrogén-peroxid, a kén-oxidok és a kénsav tulajdonságai és képlete -

A nitrogén és a foszfor valamint vegyületei az ammónia ,a salétromsav és a foszforsav tulajdonságai és képlete 133

A szén és a szilícium valamint vegyületei a szén-monoxid, a szén-dioxid, szénsav ,

-

szilícium-dioxid tulajdonságai és képlete. A FÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK

II.

A fémek általános jellemzése , az ötvözetek -

A fémek kémiai tulajdonságai

-

A fémek korróziója, a korrózióvédelem

-

Az alkálifémek: a nátrium és a kálium jellemzése , valamint legfontosabb vegyületeik a nátrium-klorid , nátrium-hidroxid, nátrium-karbonát képlete és tulajdonságai

-

A kalcium és a magnézium , vegyületeinek a kalcium-oxidnak,

-

A mészkőnek , az oltott mésznek a legfontosabb tulajdonságai és képlete

-

A természetes vizek keménysége a vízkő és a vízlágyítás

-

Az alumínium tulajdonságai és az alumíniumgyártás

-

Az ón és az ólom tulajdonságai

-

A vas tulajdonságai , a vasgyártás és az acélgyártás

-

A réz, ezüst, arany, cink tulajdonságai és ötvözetei Biológia és egészségtan 7. évfolyam

Témakör

Tartalom Tájak és életközösségek

A földi élővilág

Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és

általános jellemzése élettelen környezeti tényezők fogalma. Az életközösségek szerveződése, anyagforgalma, a tápláléklánc. A környezetszennyezés és a környezetvédelem fogalma. A forró övezet

A dél-amerikai trópusi esőerdők jellemző élőlényeinek testfelépítése,

élővilága

életmódja, szerepe az életközösségben. Az afrikai szavannák élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sivatagos területek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. Táplálkozási láncok összeállítása a trópusi övezet életközösségeiben.

134

A mérsékelt övezet

A mediterrán területek környezeti adottságai, előfordulása, néhány itt

élővilága

honos élőlény jellemzése. A bükkerdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A préri élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A tajgaerdők előfordulása, környezeti adottságai, jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. Táplálkozási láncok összeállítása a mérsékelt övezet életközösségeiben.

A hideg övezet

A tundrák előfordulása, környezeti adottságai, a tundra jellemző

élővilága

élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sarkvidékek környezeti adottságai, a sarkvidékek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben.

A hegyvidékek

Az Alpok jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az

élővilága

életközösségben.

A tengerek és

A tengerpartok jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja,

tengerpartok

szerepe az életközösségben.

élővilága

A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti adottságai, legfontosabb élőlényeinek jellemzői és szerepe az életközösségben. Az élőlények rendszerezése

A rendszerezés

A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb rendszertani kategóriák.

A sejtmagnélküliek

A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejtűek

és a sejtmagvas

általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük.

egysejtűek A gombák

A gombák általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük.

A növények

A növények általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű növények: a moszatok, a zuzmók, a mohák, a

135

harasztok. A nyitvatermők törzse. A zárvatermők törzse, ezen belül a kétszikűek és az egyszikűek osztályai. Az állatok

Az állatok általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű állatok: a szivacsok, a csalánozók, a gyűrűsférgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak / rákok, rovarok, pókszabásúak osztályának / jellemzői. A gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök jellemzői.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére. Biológia és egészségtan 8. évfolyam Témakör

Tartalom Az emberi szervezet felépítése és működése

Az emberi test

Szerveződési szintek: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek,

136

szerveződése

szervezet. Az ember sejtjeinek közös jellemzői. A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek, valamint idegszövet felépítése és funkciója.

Az emberi bőr

A bőr szerkezetének és funkciójának összefüggései. A bőr sérülései, védelme, bőrápolás.

A mozgás

A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, rögzülése és funkciói. A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei.

A táplálkozás

A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában. A bélcsatorna szerkezete és működése. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok. A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás.

A légzés

A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légzés funkciója a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüdő szerkezete és működése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, légzésvédelem, a dohányzás káros hatásai.

A keringés

A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer részei. A vér összetétele, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Védekezés a kórokozók ellen.

A kiválasztás

A kiválasztó működés jelentősége. A kiválasztás szervei és ezek működése.

A szaporodás

A férfiak ivarszervei és ezek működése. A nők ivarszervei és ezek működése, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése. Az öröklődés és az egészség közötti kapcsolat, öröklött kockázat.

Az ember

Az embrionális fejlődés főbb jellemzői. A posztembrionális fejlődés

egyedfejlődése

főbb jellemzői. A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái.

Idegi és

A szabályozó működés jelentősége a szervezet fenntartásában.

hormonális

A látás és a hallás szerveinek főbb jellemzői és működése; az íz és a

szabályozás

szag érzékelése, a bőrérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, akaratlagos

137

és akarattól független működése. A lelki egészség. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. Kockázatok és veszélyek felismerése és kivédése. A hormonrendszer főbb jellemzői. Néhány belső elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatásai.

A továbbhaladás feltételei Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére. Legyenek képesek elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyenek képesek ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudják az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteiket röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát. Osztályozóvizsga Földrajz 6.o. 1.Tájékozódás a Földön: a.) Mi van a Föld felszínén? kontinensek óceánok nevezetes szélességi,hosszúsági körök b.) Kontinensünk Európa:

138

helyzete,határai,részei c.) A Föld mozgásai : miért váltakoznak a nappalok és az éjszakák? miért váltakoznak az évszakok? d.) A Föld éghajlati övezetei : kialakulása jellemzői e.) Európa éghajlatai: óceáni kontinentális mediterrán hegyvidéki éghajlatok jellemzése f.) Mi módosítja Európa éghajlatát? tengeráramlás éghajlatválasztó hegység A tananyag feldolgozásához szükséges fogalmak,topográfiai fogalmak: Csendes-óceán,Atlanti-óceán,Indiai-óceán Ázsia ,Amerika,Afrika,Antarktisz,Európa,Ausztrália Egyenlítő ,Rák-,Baktérítő,É-sarkkör,D-sarkkör,É-sark,D-sark ,greenwich-i kezdő délkör Jeges –tenger, Atlanti-ó.,Földközi-t.,Ural-hg.,Kaszpi-t.,Kaukázus,Fekete-t.,Eurázsia, Észak-,Nyugat-,Dél-,Kelet-,Közép-Európa, Kárpát-medence, Erdély, Vajdaság , Felvidék , Kárpátalja, Burgenland Trópusi-,mérsékelt-,hideg-éghajlati övezet Óceáni-,kontinentális-,mediterrán-,hegyvidéki-éghajlat tengeráramlás,éghajlatválasztó hegység 2.Hazánk Magyarország: a.)Hazánk nagytájai,folyói,tavai,szigetei,ásványkincsei b.)Tökéletes síkságok: kialakulása

139

talaja c.)Folyami hordalékkúpok: kialakulásuk a futóhomok megkötése d.) A Hortobágyi Nemzeti Park jellegzetes növény és állatvilága e.)A Kiskunsági Nemzeti Park jellegzetes növény és állatvilága f.)Az Alföld mezőgazdasága,élelmiszeripara g.)A Kisalföld természetföldrajzi jellemzése,gazdasági élete h.)Az Alpokalja természetföldrajzi jellemzése,gazdasági élete i.)A Dunántúli-dombság természetföldrajzi jellemzése,gazdasági élete j.)A Dunántúli-középhegység természetföldrajzi jellemzése,gazdasági élete k.)Az Északi-középhegység természetföldrajzi jellemzése,gazdasági élete A tananyag feldolgozásához szükséges fogalmak,topográfiai fogalmak: Alföld,Kisalföld,Dunántúli-dombság,Dunántúli-khg., Északi-khg. Alpokalja Duna,Tisza,Körös,Maros,Bodrog,Sajó Zagyva,Rába,Sió Dráva, Zala Balaton,Velencei-tó,Fertő tó,Tisza-tó Mezőföld,Duna-Tisza-köze,Tiszántúl Hortobágy,Nagykunság Szigetköz,Csepel-sziget,Mohácsi-sz. tökéletes síkság,futóhomok,folyószabályozás,élelmiszeripar Falu,tanya,város sziget,zátony Bakony.Vértes,Dunazug-hg.,Soproni-hg.,Kőszegi-hg., Börzsöny,Cserhát,Mátra,Bükk,Zempléni-hg.,Velencei-hg.,Aggteleki-karszt mezőségi talaj,szikes talaj,barna erdőtalaj,szürke erdőtalaj, tejipar,húsipar,malomipar,gépipar,textilipar,faipar,vegyipar A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes egyszerű társadalmi-gazdasági jelenségek megfigyelésére, a tapasztalatok szóbeli megfogalmazására,feljegyzésére és irányított értékelésére. Tudjon biztonsággal tájékozódni a térképen. Olvasson le egyszerű információkat különböző térképekről!Legyen képes tanári irányítással tájékozódni különféle földrajzi-környezeti

140

tartalmú információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben. Tudjon alapvető földrajzi tartalmú adatokat,információkat értelmezni,összehasonlítani és azokból következtetéseket levonni. Legyen képes földrajzi tartalmú adatok,információk ábrázolására. Ismerje fel és nevezze meg a térképen a közvetlen földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Ismerje fel a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi, társadalmi-gazdasági események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeit. Tudja bemutatni példák alapján a legfontosabb gazdasági ágazatok,illetve tevékenységek szerepét,jellemzőit. Ismerje fel az egyes településtípusok sajátos vonásait. Ismerje

fel

a

földrajzi

környezetre

kifejtett

emberi,

társadalmi

hatások

következményeit,bizonyítsa példákkal az egyéni felelősség fontosságát a környezetkárosító folyamatok mérséklésében. Osztályozóvizsga Földrajz 7.o. 1.Európán kívüli földrészek: a.) Afrika: A kontinens általános természet- és társadalomföldrajzi képe, eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű térségei, szerepük a világ gazdaságában A sivatagok és az oázisok, mint tipikus tájak, az „éhségövezet”. Trópusi-Afrika természeti képe, társadalmi-gazdasági problémái b.) Ausztrália és Óceánia: Ausztrália és Óceánia természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői.

c.) Amerika: Amerika fő részeinek eltérő természet- és társadalomföldrajzi képe. Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna, mint tipikus táj. Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalomföldrajzi adottságai: Dél-Amerikában Brazília; KözépAmerikában Mexikó; Észak- Amerikában az Amerika Egyesült Államok.

141

d.)Ázsia: Ázsia általános természet- és társadalomföldrajzi képe Eltérő adottságok és sajátos társadalmi-gazdasági fejlődési utak a kontinensen. A tajga, a „monszunvidékek”, a magashegység és az öntözéses gazdálkodás területei, mint tipikus tájak. A földrész jellemző országai és térségei: Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia. Szerepük a világ gazdasági életében A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak: Afrika : Atlanti-óceán, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Indiai-óceán, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Afrikai-árokrendszer, Atlasz, Délafrikai-magasföld, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongó-medence, Madagaszkár, Szahara, Szudán; Délafrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria; Kairó Ausztrália és Óceánia: Csendes-óceán, Murray; Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony,

Nagy-Vízválasztó-hegység,

Nyugat-ausztráliai-ősföld,

Új-Guinea;

Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Sydney

Amerika:

Alaszka, Amazonas, Colorado, Jeges-tenger, Kanadai-ősföld, Karib (Antilla)-

tenger, Mississippi, Mexikói-öböl, Nagy-tavak, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; ÉszakAmerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache,

Brazil-felföld,

Floridai-félsziget,

Guyanai-hegyvidék,

Hawaii-szigetek,

Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld,

142

Kordillerák, Labrador-félsziget, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Paraná-alföld, Préri, Sziklás hegység; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela; Brazíliaváros, Buenos Aires, Chicago, Los Angeles, Mexikóváros, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Washington Ázsia : Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, DélnyugatÁzsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia; Arab-félsziget, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien-san; Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi. 2.Európa és Oroszország: a.)Európa: o Európa országainak természet- és társadalomföldrajza o Az Európai Unió országainak általános társadalmi és gazdasági jellemzői b.)Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel c.) Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak megjelenése. Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság

143

d.) Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kikötő- és az üdülőövezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmigazdasági képe. Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia e.) Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalom földrajzi vonásainak bemutatása. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak: Európa:

Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger,

Fekete-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Pó, Rajna, Rhőne, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga; Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Donyec-medence, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Grönland, Holland-mélyföld,

Izland,

Kárpátok,

Kelet-európai-síkság,

Kréta,

Londoni-medence,

Lotaringia, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandinávhegység, Szicília, Urál, Vezúv; Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, KeletKözép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Albánia, Anglia, Belgium, BoszniaHercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldávia, Moldova, Nagy Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia Ukrajna; Kárpátalja; Amszterdam, Athén, Barcelona, Belgrád, Birmingham, Brüsszel, Chişinắu, Dublin, Genova, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Oslo, Párizs, Reykjavík, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Velence, Volgográd, Zágráb. 144

A továbbhaladás feltételei : A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak,

országok természeti és társadalmi-

gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére tanári irányítással. Legyen képes ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. Osztályozóvizsga Földrajz 8.o. 1.Közép-Európa: Közép-Európa általános földrajzi képe A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. A középhegységek és a feltöltött alföldek, mint tipikus tájak. Németország szerepe az európai gazdaságban. Csehország és Lengyelország földrajzi sajátosságai Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jellemzése. 2.Hazánk a Kárpát-medencében: A Kárpát-medence földtani szerkezete és természetföldrajzi képe. A magyarság a Kárpát-medencében A társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai.

145

Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában 3.Fejlődésünk társadalmi alapjai: Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában Magyarország felszíne, domborzata. Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai. A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre és az életmódra. A gazdaság telepítőtényezői, általános vonásai, területi különbségei,szerkezeti átalakulása Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. 4.Hazai tájakon: A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi jellemzése 5.A magyar gazdaság: A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőik. Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. Hazánk nemzetközi kapcsolatai. Budapest földrajza Régiónk földrajza A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak: Balaton, Bodrog, Dráva, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Rába, Rajna- Majna-Duna vízi út, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velenceitó, Visztula, Zagyva, Zala; Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang,

Baranyai-dombság,

Bécsi-medence,

Bodrogköz,

Borsodi-medence,

Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csallóköz, Cseh-medence, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Déli-Kárpátok, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna- Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Dunazug-hegység, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északi-középhegység, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Gerecse, Germán-alföld, Győri-medence, Hajdúság,Hargita, Hegyalja, Hortobágy, Jászság, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Kékes, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Lengyel-

146

alföld, Lengyel-középhegység,Magas-Tátra, Marcal-medence, Maros-Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Morva-medence, Nagykunság, Németközéphegység, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugati- Alpok,Alpokalja, Őrség, Pesti-síkság, Pilis,

Román-alföld,

Ruhr-vidék,

Somogyi-dombság,

Soproni-hegység,

Szigetköz,

Székelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Szilézia,Szudéták, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tolnai-dombság, Vajdaság, Velencei-hegység, Vereckei-hágó, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Burgenland, Ajka, Algyő, Arad, Baja,Balatonfüred, Bécs, Békéscsaba, Berlin, Bern, Brassó, Bréma, Brno, Budapest, Bukarest, Bük, Cegléd, Constanţa, Debrecen, Dorog, Drezda, Dunaújváros, Eger, Eszék, Esztergom, Frankfurt, Gdańsk, Genf,Graz, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Halle, Hamburg, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kazincbarcika Kecskemét, Keszthely, Kolozsvár, Komárom, Köln, Kőszeg, Komló, Krakkó,Lábatlan, Linz, Lipcse, Makó, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, München,Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Révkomárom, Salgótarján, Salzburg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Stuttgart, Százhalombatta,

Szeged,

Székelyudvarhely,

Székesfehérvár,

Szekszárd,

Szentendre,

Szentgotthárd,Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg,Zalakaros; Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, KörösMaros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park; Magyarország megyéi, Dél-Alföld régió, DélDunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió, Budapesti agglomeráció. A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes ismertetni Közép-Európa országainak jellemző természeti és társadalmi-gazdasági vonásait.

147

Tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére tanári irányítással. Legyen képes ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. OSZTÁLYOZÓVIZSGA ANYAGA Ének-zene 5. osztály 1. Interpretáció a.,

Régi stílusú népdalok: - Érik a szőlő - Hull a szilva - Megrakják a tüzet - Aki dudás akar lenni

b.,

Új stílusú népdalok: - Erdő, erdő de magos a teteje - Erdő, erdő, erdő - Megyen már a hajnalcsillag

c.,

Más népek dalai: - Szamóca - Postaváró

d.,

Ünnepkörök dalai: - Pásztorok, keljünk fel - A, a, a, a farsangi napokban 148

1848-as szabadságharc dalai:

e.,

- Gábor Áron - Föl, föl vitézek Középkori gregorián dallam:

f.,

- Ut Queant laxis Reneszánsz zenei szemelvény:

g.,

- Régi táncdal Barokk zenei szemelvény:

h.,

- Parasztkantáta Himnusz, Szózat

i.,

2. Improvizáció -

variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusértékekből és ritmusképletekből

3. Zenehallgatás: -

zenei műfajok, szemelvények felismerése hangzó példák alapján - Regősének - Kodály Zoltán: Kállai kettős - Alleluhja - Ungareska - Vivaldi: Négy évszak (a tavasz, A tél) - J. S. Bach: G-dúr menüett - G. F. Handel: Tüzijáték szvit

4. Zenei olvasás: -

tanult ritmusértékek, ritmusképletek olvasása: egész, fél, negyed, nyolcad, nyolcadpár, nagy éles, nagy nyújtott ritmus, szinkópa

-

új dallami elemek olvasása: a felső ré és mi hangok

-

a hangköz fogalma, a tiszta hangközök ismerete. 1, 4, 5, 8

-

ABC-s hangok megnevezése, elhelyezése a vonalrendszerben

-

A violin-kulcs ismerete

149

Ének-zene 6. osztály 1. Interpretáció: Újabb magyar népdalok:

a.,

- Ősszel érik babám - Voltál-e már Igricében - A fiastyúk - Nem vagyok szép - Ablakomba, ablakomba - Ha felmegyek a budai nagy hegyre - Tisza partján mandulafa - Kék ibolya Ünnepkörök, népszokások dalai:

b.,

- Csordapásztorok - Fassang, fassang - Ma van húsvét napja Történeti énekek:

c.,

- Egri históriának summája - A jó lovas katonának - Kossuth Lajos táborában - Csínom Palkó, Csínom Jankó - Ellopták szívemet Klasszikus műdalok:

d.,

- J. Haydn: Szerenád - W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után - L. v. Beethoven: Százszorszép 2. Zenehallgatás: -

többször meghallgatott szemelvények felismerése, megnevezése: - Kodály Zoltán:

Mátrai képek

Háry János: Toborzó - Tinódi Lantos Sebestyén: Eger várának viadaljáról szóló ének - J. Haydn: Évszakok: Tavasz.kórus - W. A. Mozart:

Utazás szánon

Török induló 150

Egy kis éji zene - L. v. Beethoven: VI. szimfónia (Zivatar) 3. Improvizáció: - rögtönzés az ismert ritmikai, dallam, tempo, dinamikai és formai elemek felhasználásával 4. Zenei olvasásás: -

módosított hangok ABC-s megnevezése és szolmizálása

-

a szekund és terc hangközök felismerése és megnevezése kottaképről Ének-zene 7. osztály

1. Interpretáció: a.,

Újabb magyar népdalok: - Megfogtam egy szúnyogot - Hol jártál az éjjel - Ködözik a Mátra - Kerek utca szegelet - Szépen úszik a vadkácsa - Csinálosi erdőn - Csillagok, csillagok - Hármat tojott a fekete kánya

b.,

Ünnepkörök, népszokások dalai: - Mostan kinyílt egy szép rózsavirág - Farsang végi csúfoló

c.,

Nemzetiségi és etnikai kisebbség dalai: - Tarka szoknya

d.,

Verbunkos dallamok: - Kecskemét is kiállítja - Kossuth Lajos azt izente

e.,

Kodály Zoltán Háry János daljátékából: - Ó, mely sok hal - Sej, Nagyabonyban - Felszántom a császár udvarát

f.,

Kodály Zoltán Székelyfonó daljátékából 151

- A csitári hegyek alatt - El kéne indulni Népies műdalok

g.,

- Magasan repül a daru Más népek dalai:

h.,

- Karcsú törzsed hajlik - A nap nyugodni tér Barokk, klasszikus és romantikus műdalok, zeneművek témái:

i..,

- J. S. Bach: Parasztkantáta-részlet - J. Haydn: Szerenád - W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után - L. v. Beethoven: Százszorszép - Schubert: A pisztráng; Pusztai rózsa - Brahms: Bölcsődal 2. Zenehallgatás: - a többször meghallgatott szemelvények felismerése, megnevezése: - Kodály Zoltán:

Háry János: énekelt népdalokToborzó

Székelyfonó: énekelt népdalok - Erkel Ferenc:

Hunyadi László: Meghalt a cselszövő; Palotás

Bánk bán: Bordal, Bánk áriája - Verdi:

Nabucco: Rabszolgák kórusa

Aida: Radames románca; Bevonulási induló - Liszt Ferenc:

XV. Magyar rapszódia (részlet)

- Schubert: A pisztráng - Brahms: I. Magyar tánc 3. Improvizáció: -

új stílusú népdalforma rögtönzése megadott kezdősorral

4. Zenei olvasás: -

előadási és dinamikai jelek értelmezése

-

a szext és szeptim hangközök felismerése és megnevezése kottaképről

-

2# - 2b hangnemben való tájékozódás

152

Ének-zene 8. osztály 1. Interpretáció: a.,

Újabb magyar népdalok: - Erdő mellett estvéledtem - Sárgul már a fügefa levele - Által mennék én a Tiszán - A szennai lipisen-laposon - Elindultam szép hazámból

b.,

Kuruc dalok: - Török bársony süvegem

c.,

Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szelvényei: - Kodály: Karácsonyi pásztortánc - Bárdos: A szántói híres utca - Bartók: Októbernak elsején

d.,

Más népek dalai: - Ébred már a hajnaltündér - Régi mesékre emlékszel még

e..,

Zenetörténeti szemelvények az ókortól a romantikáig: - Fornsete. Nyár-kánon - J. Haydn: Falusi jókedv - W. A. Mozart: Papageno áriája a Varázsfuvolából - L. v. Beethoven:Örömóda a IX. szimfóniából - Schubert: A molnár virágai

f.,

XX. század szemelvényei: - Britten: Variációk és fúga egy Purcell-témára-Purcell téma - Gershwin: Porgy és Bess: Porgy dala, Klára bölcsődala

2. Zenehallgatás: - rendszerező ismétlés a magyar és európai zeneművészet századainak szemelvényeiből - Bartók .s Kodály énekkari, zenekari, és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján - XX. századzenei irányzatainak felismerése többször meghallgatott zeneművek részletei alapján: 153

- Ut Queant laxis - Lassus: A visszhang - Vivaldi: Négy évszak - J. Haydn: Üstdob szimfónia II. tétel főtéma - W. A. Mozart: Török induló - L. v. Beethoven: D-dúr hegedűverseny I tétel főtéma - Schubert: Pisztráng-ötös - Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok részlet - Dvorak: Újvilág szimfónia IV. tétel főtéma - Debussy: Gyermekkuckó: Az elefánt bölcsődala - Hacsaturján: Kardtánc - Bartók: A kékszakállú herceg vára részlet - Gershwin: Porgy és Bess részlet - Webber: Macskák részlet - Szörényi-Bródy: István, a király részlet - Pendereczki: Hirosíma emlékezete részlet - Weiner Leó: I. Divertimento - Kurtág: Játékok: hempergős 3. Improvizáció: - a tanult népdalformákban és hangkészletekben önálló rögtönzés 4. Zenei olvasás: -

8 ütemes ismeretlen zenei anyag olvasása 2#-2b-ig alterált hangokkal is

-

Hangközök felismerése és megnevezése kottakép alapján Hon- és népismeret 5. osztály

1.Az én világom I. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód  Családunk története, családfa.  Szomszédság, rokonság  Rokoni viszonyok, elnevezések.  Nagyszüleink, dédszüleink világa falun és városban.  Nagyszüleink, dédszüleink világának erkölcsi normái.  A harmonikusan működő családi minták. 154

2. Az én világom II. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód  Az én városom, falum  A lakóhely természeti adottságai, helytörténete, néphagyományai  A település társadalmi rétegződése (etnikum, felekezet, foglalkozás, életkor, vagyoni helyzet).  A lakóhelyhez köthető neves személyiségek, nevezetes épületek, intézmények.  Helytörténet, helyi hagyományok, nevezetességek.  A régió hon- és népismereti, néprajzi jellemzői, néphagyományai. 3. Találkozás a múlttal I. A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek  A ház történeti fejlődése.  Jurta, veremház, egysejtű ház, többosztatú ház.  A házak külső jellegzetességei: falazat, tetőszerkezet, tetőformák  A konyha, az ételkészítés és eszközei.  Kenyérsütés, gabonaételek, burgonyaételek, vajkészítés, hurkatöltés.  Konyhai cserépedények: a főzés, sütés, tálalás, élelmiszertárolás edényei.  Sarkos és párhuzamos elrendezésű szobák.  Munkamegosztás a családon belül.  Férfi és női munkák, a gyerekek feladatai.  Napi, heti és éves munkarend  Gyermekjátékok, a belenevelődés folyamata.  Az iskola régen és ma. 4. Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel)  A hétköznapok rendje  A gazdálkodó ember legfontosabb munkái.  Gabonamunkák: szántás, vetés, aratás. A gabonamunkákhoz kapcsolódó szokások.  Állattartás: a szilaj-, a félszilaj- és a kezestartás.  A pásztorok ünnepei  Fonóbeli munkák és játékok 155

 Hétköznapi és ünnepi viselet  Hétköznapi vászonruhák, a női és a férfi viselet darabjai.  Hagyományos paraszti ételek.  Napi és heti étrend  Téli és nyári étrend. 5. Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak  Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében.  Karácsonyi ünnepkör.  Farsang, farsangi szokások.  Iskolába toborzó szokások: Balázs- és Gergely-járás.  Nagyböjt és a húsvéti ünnepkör jeles napjai és szokásai.  Májusfaállítás, pünkösd, pünkösdi szokások.  Gazdasági ünnepek, társas munkák  Az őszi jeles napokhoz, munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások (pl. szüret, fonó, fonóbeli játékok, tollfosztó, kukoricafosztó), közösségi alkalmak (pl. vásár, pásztorünnepek).  Az emberi élet fordulói. 6. Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén.  A magyar nyelvterület néprajzi tájai, tájegységei, etnikai csoportjai, a határainkon túl élő magyarok.  Magyarországon élő nemzeti kisebbségek.  Népszokások, népdalok, a népköltészet fennmaradt alkotásai (mesék, mondák). A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén: A tanuló ismerje meg

lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos

gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit! Kapjon általános képet

a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb

területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról! A megszerzett ismeretek birtokában legyen képes értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat! Fedezze fel a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz 156

kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét, közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében! Élményszerűen, hagyományhű módon sajátítsa el egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket! Ismerje meg a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit! Váljon világossá a tanuló számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel, hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel! Rajz és vizuális kultúra 5. évfolyam 1, Kifejezés, képzőművészet Vonalfajták. (Tónusszála, tónuskígyó, alma, falevél ceruzarajza) A színek hangulati hatása. (színkígyó, monokróm festés) Mozgás kifejezése. Komponálós síkban, térben. Személyes élmények megjelenítése. Tudatos kiemelés. Irodalmi illusztrációk készítése képsorban. Képzőművészeti ágak, műfajok főbb jellemzői: Az őskori művészet Egyiptom, Mezopotámia művészete. Görög és római művészet. A megismert alkotások szerzője, műfaja, technikája. 2, Vizuális kommunikáció Téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzok készítése, látvány után és képzelet alapján. (almahossz-és keresztmetszete) Modellek térbeli helyzetének, arányainak és színviszonyainak megfigyelése és nézőpontnak megfelelő grafikus, színes és plasztikai ábrázolása. (almacsendélet, falevél) Tárgyak nézeti ábrázolása, származtatása egyszerű geometrikus formákból. Tervezés, az adott célnak megfelelő forma-színredukciók alkalmazásával. (adventi naptár) Szöveg és kép összerendezése konkrét célú közlésekben. (betűírás, iniciálé) A téri helyzet felismerése az ábrán. A színkör. 157

A sötét-világos kontraszt. A fő-és mellékszínek, telt színek, tört színek. 3, Tárgy-és környezetkultúra Egy saját használatra készülő tárgy kitalálása, elkészítése. (társasjáték) A tárgyalkotó művészet területei: a formatervezés, és iparművészet, a népművészet. A környezet és a tárgy, a természeti és az épített környezet viszonya. Vázolás ecsettel, filctollal, ceruzával. Felületképzés ponthalmazzal, vonalráccsal, ecsettel, kollázzsal. (sordíszek, vonalritmusok) Szabadkézi tónusos rajzok. Festés akvarellel, krétával, kevert eljárással. Modellezés szabásmintával, papírtárgyak készítése hajtogatással. Szerkesztés körzővel, vonalzóval. A betű. A továbbhaladás feltételei A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. Az ötödikes tanuló általában képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait vizuális eszközökkel kifejezni. Megkülönbözteti a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások elemezésének megismert módját. Ismeri az őskor és az ókor fő stílusjegyeit, felismer és megnevez koronként legalább három alkotást. A látványt le tudja rajzolni, egyes tulajdonságait ki tudja emelni. Egyszerű látványt, kitalált tárgyat megrajzol emlékezet, képzelet alapján is. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismeri a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Ismeri a stílus és a forma szerepét a fogyasztói döntésekben. Alkalmazza a tanult ábrázolási technikákat.

6. évfolyam 1, Kifejezés, képzőművészet A szín kiemelő és ritmikus szerepe. (csendélet festés) Felületképzés. Jellegzetes kompozíciós megoldások. (textilminták) Mindennapi élmények, mozgalmas történelmi jelenetek képi feldolgozása. (vártervezése,

158

udvari bolond) Eseménysor megjelenítése egy képen belül és képsorozattal. (képregény) Az időbeliség ábrázolási lehetőségei: A képzőművészeti ágak, műfajok, műtípusok. A honfoglaló magyarok művészeti emlékei. Az ókeresztény és a bizánci művészet. A románkor. A gótika. A reneszánsz művészet. A megismert alkotások címe, szerzője, műfaja, technikája. 2, Vizuális kommunikáció Tagoltabb testes formák ábrázolása rajzbeli, színbeli tanulmányokban. (csendélet paprikával, kéztanulmány, cipőtanulmány, korsó) Rajzi tanulmány alak, tárgy mozgásáról. (az állatok világa) Grafikai tervezés: működést magyarázó rajz. (betű, szóképek, bélyeg, meghívó, ágynemű) Formakarakter, formakontrasztok. A vetületi ábrázolás. Színkontrasztok. 3, Tárgy és környezetkultúra Egy választott tárgy rajzos, írásos felmérése. (gyufásdoboz) Adott személy számára használati tárgy tervezése. (madáretető) A tárgy rendeltetésének és formájának összefüggése. Szerkesztés körzővel-vonalzóval. (mérműves ablak) Szövegírás. Szöveg-és képösszeállítás. (betűtervezés, szóképek, bélyeg) A továbbhaladás feltételei A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. A tanulók többségének már saját, személyes képi kifejezésmódja van. A hangulatot, az érzelmeket kiemeléssel, átírással képes kifejezni. A tartalom- és formaelemzést segítséggel alkalmazza. Példákban felismeri és megkülönbözteti a művészeti ágakat és műfajokat. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, koronként legalább három-három műalkotást tud megnevezni. 159

A tanuló a megfigyelt és ábrázolt formákon felismeri a szabályszerűségeket. Értelemszerűen alkalmazza a megismert ábrázolásmódokat. Képes gondolatokat ábrázolni, érzelmeket kifejezni. Érti a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben, képes adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Mozgása összehangolt, ügyesen használja az eszközöket. 7. évfolyam 1, Kifejezés, képzőművészet Jellegzetes kompozíciós megoldások. Érzelmek, hangulatok megfogalmazása, az egyéni színvilágban. Ember vagy állatfigurák elemző rajzi és plasztikai tanulmányozása, a karakter. Irodalmi mű vagy történelmi esemény feldolgozása. A barokk kor. A klasszicizmus. A romantika. A realizmus. Az impresszionizmus. A posztimpresszionizmus. Művek leírása, elemzése, értékelése. 2, Vizuális kommunikáció A geometrikus alapformák. Tónusok. Belsőtér szerkezetes távlati ábrázolása. Geometriai formák átalakítása. A Monge három képsíkos vetületi ábrázolás. Az egyméretű és a kétméretű axonometrikus ábrázolás. Ábrák szerkesztése modell alapján. Rekonstrukciós vázlatok készítése vetületi rajz alapján. Az önárnyék, a vetett árnyék. (kocka, csigaház, portré) A telített, a derített, a tört szín. A színreflex, a színek térbeli és hangulati hatása. 3, Tárgy és környezetkultúra Vázlatrajzok, részletrajzok, szabásrajzok, látszati ábrák. Használati tárgy tervezése adott funkcióra és stílusban, látszati és vetületi rajzban, szín- és anyagmintával. (CD borító, nyári póló) Tárgyak gyűjtése, funkció- és formaelemzése rajzban és írásban. (vasaló) 160

A továbbhaladás feltételei A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. A

tanuló

rendelkezik

az

ábrázoláshoz

szükséges

készségekkel.

Kifejező-

és

tervezőmunkáiban figyelembe veszi a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok

szerint

képes

műalkotásokat

összehasonlítani.

Ismeri

a

tanult

művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót ismer fel és tud megnevezni. Megfigyeléskor képes megítélni téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátja a lényeges vizuális összefüggéseket, megérti és le is tudja rajzolni a szabályszerűségeket. Absztrakciós képessége megnyilvánul a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben. Képes vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismeri a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal megold ilyen szerkesztési feladatot. Alkalmazza a tárgytervezés módszerét és az elemzés szempontjait. Problémamegoldási

képessége

megnyilvánul

az

önálló

alkotó-,

tervező-,

kivitelezőfeladatokban. Jártas a tanulás sajátos vizuális, manuális módjaiban, használja az ábrázolás és alakítás eszközeit. 8. évfolyam 1, Kifejezés, képzőművészet Személyes témák, érzelmek, gondolatok kifejezése a választott mérettel, technikával, inspiráló műalkotás felhasználásával. Tanulmány festése. (portré) Vizuális illúziókra, érzéki csalódásokra épülő feladatok megoldása művészeti példák nyomán. A mozgás és az idő megjelenítése álló-és mozgóképben. A szecesszió. Az expresszionizmus, a konstruktivizmus, a szürrealizmus és az op-art. A modern és posztmodern. A kortárs képzőművészet néhány alkotásának elemzésre, megismerése. 2, Vizuális kommunikáció Épület, utcarészlet megfigyelése, szabadkézi tapasztalati perspektivikus ábrázolása. Egy vagy két iránypontos perspektíva szerkesztése.

161

Összetett természeti forma részletesebb analízise. (virág) Rekonstrukciók vetületi és axonometrikus rajzok alapján. Fotómontázs. A perspektivikus ábrázolásmód. (szobabelső, utcarészlet) Színismeretek: színritmus, harmónia, kontrasztok. (portré festése) 3, Tárgy és környezetkultúra Térformák, színek a térben, tónusok, faktúrák térmódosító hatása. (utcarészlet) Adott méretű tér megtervezése konkrét személy igényei szerint, megfelelő stílusban. Szabadkézi rajzok és szerkesztések alkalmazása, igényes, pontos kivitelezés. Kollázs, papír-és fotómontázs készítése. A továbbhaladás feltételei A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. Az általános iskola befejezésekor a tanuló a tantárgyi munkára fordítható időtől függően, személyiségéből adódó szinten rendelkezik a vizuális alkotó- és befogadóképesség alapjaival. Képes gondolatokat és érzéseket kifejezni. Fantáziáját szabadon ereszti az alkotó-, tervezőfeladatokban. Ízlésítéleteit tudatosan is meg tudja indokolni, átéléssel hitelesíteni. Adott szempontokat követve alkalmazza a stíluskritikai műelemzést. Ismeri a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és képes megnevezni. Többé-kevésbé önállóan ábrázol teret, tömeget, látszati és axonometrikus rendszerben, szabad kézzel és szerkesztéssel, szín- és tónusválasztásait képes indokolni. Ismeri a vizuális kommunikáció alapvető jeleit és szabályait, érti a mindennapi, a tudományos, a műszaki és a művészi, kommunikáció feladatát és a tömegkommunikáció működését. Képes adott célra tárgyat tervezni, készíteni. Ismeri a szerkezetformát (pl. Eiffel torony) és a szimbolikus formát (pl. korona). Érti a kulturált, környezettudatos magatartás szabályait. Informatika tantárgy osztályozó vizsga anyaga 5. osztály I. Alapismeretek A számítógépterem rendjének, a gépek balesetmentes használatának megismerése. A

162

billentyűzet és az egér helyes használata. A háttértárak (lemezek) szerepének megértése. Adott informatikai eszközök kezelésének gyakorlása. Óravázlat készítése tanári segítséggel. II. Adatbevitel egérrel Az egér helyes használata és beállításai. Egy rajzoló és egy szövegszerkesztő program egyes alapszolgáltatásainak alkalmazása. A megfelelő rajzeszköz kiválasztása. Egyszerű rajzok készítése. Esztétikus meghívó, vers, levél készítése. Mentés és nyomtatás segítséggel. III. Szöveges adatok bevitele A billentyűzet helyes használata és beállításai. A szöveg bevitele, mentése, másolása, mozgatása, keresése és cseréje. A szöveg karakter szintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. Másolás, beillesztés, beszúrás a dokumentumba. IV. Adatok kivitele A monitor helyes használata és beállításai. A nyomtató helyes használata és beállításai. V. Az adatok kódolása és tárolása Különféle jelek értelmezése. Egyszerű titkosírások készítése. Háttértár és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárak között. Ismert helyen lévő állomány megkeresése. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egyszerű oktatóprogramok interaktív használata. A számítógépes manuális-vizuális kommunikáció gyakorlása a programokkal. Például: magyar és idegen nyelvű szoftverek összehasonlítása, használata. A továbbhaladás feltételei Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törölni. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzolóprogrammal. 6. osztály I. Az operációs rendszer, fájlkezelés Az operációs rendszer feladatai, A meghajtók elérése, A mappaszerkezet böngészése, Mappák és fájlok létrehozása, átnevezése, törlése, Fájlok és mappák másolása, mozgatása II. Az internet használata Számítógép-hálózatok: PAN, LAN, MAN, WAN, Adatok az interneten (keresés, lekérdezés, 163

szerkesztés), Keresés internetes adatbázisokban, E-mail küldése, fogadása, válasz, továbbküldés, Fájl csatolása e-mailhez III. Szövegszerkesztés A szöveges adatok kezelése, Szöveg beírása és javítása, A betűk formázása, Különleges jelek beszúrása, Bekezdések formázása, Képek, ábrák beszúrása, Az adatok táblázatos elrendezése, Táblázat formázása IV. Könyvtárismeret Látogatás az iskolai könyvtárban:foglalkozási terület, szabadpolcos övezet, nyilvántartási terület, könyv, folyóirat, betűrendi jel, ETO-szám. A könyvtárak világa és a számítógép:Katalógus, elektronikus könyvtár, e-book A továbbhaladás feltételei Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat. 7. osztály I. A hardver áttekintése A számítógép felépítése – hardver, szoftver. A központi egység. A bit és bájt fogalma. Perifériák: beviteli eszközök, kiviteli eszközök, háttértárak, kommunikációs eszközök. A számítógépek kialakulása, csoportosítása: a Neumann elvek megértése. II. Az operációs rendszer használata Az operációs rendszer fogalma, fajtái. A mappaszerkezet kezelése. Tömörítés. Kártevők. III. Az infokommunikáció alapelemei Anyagok gyűjtése az interneten ezek rendezése. Az internet veszélyforrásai. Kommunikáció mobil eszközökkel. IV. Képek feldolgozása Képek bevitele, rendszerezése és javítása. Digitális filmek kezelése

164

V. Prezentációkészítés A prezentáció fogalma, kialakulása, szerkezete, formázása. Szemléltető ábrák. Multimédia prezentáció VI. Algoritmizálás A programkészítés lépései, Összefüggések kiszámítása, Elágazás, Ciklus VII. Könyvtár informatika Irányított információkeresés: kézikönyvek, ETO, A könyvtárak típusai A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, hang). Tudja használja az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. 8. osztály I. Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő programok. A betűformázás, a bekezdésformázás átismétlése. Képek, ábrák elhelyezése. Dokumentum nyomtatása. Táblázat készítése és formázása. Tabulátorok. Stílus és tartalomjegyzék II. Táblázatkezelés A táblázatkezelés feladatai: számolótábla alkalmazása a gyakorlatban; cella, munkalap, tartomány, automatikus újraszámítás. Táblázat elkészítése. Cellahivatkozások: relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozás. Diagramkészítés. Statisztikai számítások. Százalékszámítás. Pénzügyi számítások. Dátum- és időkezelés. Választás két lehetőség között HA függvény III. Weblapkészítés A webszerkesztés alapjai: a weblap részei, HTML kód. Egyszerű weblap készítése: betű- és bekezdésformázás. IV. Az információs társadalom a mindennapokban Neumann-elvek. A számítógépek generációi. Magyar nevek a számítástechnika történetében. 165

Számítógépek mindenütt: célszámítógép, fedélzeti számítógép, ipari robot. A közösségi oldalak felelősségteljes használata. Vásárlás az interneten. Informatikai biztonság. A szoftverek csoportosítása feladatuk szerint. Szoftverek csoportosítása jogi szempontból. Programok telepítése V. Könyvtár informatika Hagyományos könyvtári katalógusok: katalóguscédula, tárgyszó, ETO-szám, katalógusok Elektronikus katalógusok: Az adatgyűjtés folyamata, hivatkozások A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. Tudja használni az internet egyes szolgáltatásait. Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes - segítséggel - a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni. TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5. évfolyam Az ember és környezete A kommunikáció eszközei és módjai Anyagok és átalakításuk Egyszerű alapanyagok alakítása, a kéziszerszámok kezelése. Eredményes (időbeli) sorrend betartása az alkotófolyamatban. Célszerű és környezetkímélő gazdálkodás az anyaggal. Az alkotás örömének átélése e tevékenységben. Figyelem és elővigyázatosság az eszközök, szerszámok használatában. Tervezés, építés Mérés, műszaki ábrázolás Mérés milliméter pontossággal, a mérési eredmények feljegyzése. Méretek és elrendezés leolvasása egyszerű műszaki rajzokról. A műszaki rajz jelképei, rajzjelei alapján egyszerű műszaki rajz készítése. Épített tér és környezet Az otthon, a lakóház, a falu, a város, mint közvetlen környezet megismerése, elemzése, modellezése.

166

Egyszerű megvalósítható tervek, vázlatrajzok készítése a gyakorlati tevékenységekhez. Közlekedési ismeretek A közlekedés szabályozásának, és a szabályok betartásának szükségessége. A gyalogos közlekedés biztonsága. A kerékpáros közlekedés szabályaiÉletvitel, háztartástan A család egészsége, táplálkozás Következetes és rendszeres testápolás. A környezet tisztán tartása. Az egészséges táplálkozás fontossága. Rendszeres étkezés. Egyszerű ételkészítési eljárások. Háztartás Ruházkodás A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszerei. A textilanyagok fajtájai, tulajdonságai. Egyszerű textil-megmunkálás és díszítés. A ruhaneműk célszerű használata, gondozása. Gazdálkodás A takarékosság fontosságának tudatosítása. A tudatos fogyasztás fontossága. Kertgazdálkodás alapjai A továbbhaladás feltételei A technika elveinek figyelembevételével a környezet jelentőségének felismerése. Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának elveivel és szükségességével. Egyszerű, mindennapos technikai rendszerek azonosítása. A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerű műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése). Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok olvasása és készítése. A gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása. Az egészséges életmód fontosságának tudata. A következetes és rendszeres tisztálkodás ismerete. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenységben való részvétel. Az egészséges táplálkozás jelentőségének felismerése. A családi munkamegosztás ismerete, a házi és ház körüli munkák gyakorlása. A szükséges eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. Ismerje az öltözködés meghatározóit és gondozását. Környezetkímélő magatartás és takarékosság fontosságának felismerése. A tudatos fogyasztói ismeret.

167

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 6. évfolyam

Az ember és környezete A környezetbarát technika jelentősége. Kommunikációs rendszerek Műszaki kommunikáció. Egyszerű vetületi rajzok készítése és olvasása. Anyagok és átalakításuk Anyagok alakítása, kéziszerszámok kezelése. Az anyagok feldolgozásához szükséges szerszámok és eszközök balesetmentes használata. Az anyagok feldolgozása Gazdaságos, környezetkímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása. A munkavégzéshez szükséges elemi kézügyesség és eszközhasználati jártasság. Tervezés, építés Tervezés vázlatrajz készítése. Mérés, műszaki ábrázolás A mérés pontossága, méretarányok. Rajzolvasás. Vetületi ábra értelmezése. Vetületi ábrázolás, axomatria. Műszaki rajzi szabályok.Egyszerű műszaki rajz készítése a műveleti algoritmus betartásával. Rajzeszközök gyakorlott, szakszerű használata. Épített tér és környezet A lakás jellemzői, funkció, belső terei, a részek kapcsolatai. A lakás és környezete. Energiatakarékos lakások. Lakás alaprajzának elkészítése. Gép mint technikai rendszer Logikai áramkörök értelmezése és építése. Közlekedési ismeretek Kerékpáros közlekedés. A kerékpár biztonsági felszerelései. Felelősség a közlekedésben. Életvitel, háztartástan A család egészsége. Személyi higiéné a kamaszkorban, következetes és rendszeres testápolás fontossága. Az emberi szervezetet károsító anyagok.(például: legális és illegális drogok, alkohol, cigaretta). Egészséges táplálkozás. Egyszerű konyhatechnikai eszközök, egyszerűbb gépek használata. Étkezési gyakorlatok. Terítés és tálalás szabályai A lakás – lakókörnyezet A lakás funkciói szerkezete és térszükséglete. A korszerű lakás berendezése.

168

Bútormodell készítése. A lakás berendezésének, rendeltetésének igénye (személyes kompetencia). A továbbhaladás feltételei A

természet

törvényeinek

ismerete,

gazdálkodás

a

természeti

erőforrásokkal.

Az

információtárolás és továbbítás eszközeinek használata. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok készítése. Tárgyak felismerése vetületek alapján. A makett és a modell szerepe. Logikai áramkörök értelmezése. A biztonságos közlekedés alkalmazása. A kerékpáros közlekedés szabályai. Az egészséges életmód ismeretei. Az emberi szervezetet károsító anyagok elkerülési módjai. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése. Családi gazdálkodás összefüggései. A takarékoskodás lehetőségei, tudatos fogyasztás.

Ruházkodás Egyszerű textilmegmunkálás, díszítés és munkaeszközei. Textíliák javítása, ápolása. Munkaszervezés A háztartási munkák. Háztartási munkamegosztás. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése. Környezettudatos beállítottság. Rendszeretet. (személyes kompetencia). Gazdálkodás A családi gazdálkodás. A bevétel és kiadás tervezési módjai. Állandó, alkalmi és változó kiadások. Tudatos fogyasztás. Zsebpénz. A zsebpénzzel való gazdálkodás. A takarékosság jelentősége a mindennapi életben. Kertgazdálkodás alapjai

169

Szobanövények gondozása, ápolása. Zöldségfélék szaporítása, növényvédelem.

Vegyszer nélküli növényvédelem. Környezetvédelem jelentősége életünkben.

Fogalmak Ember és környezete: természeti folyamatok, a természet törvényei, természetes rendszerek, mesterséges rendszerek, energia. Kommunikációs rendszerek: hír, jel, jelrendszer, információ, információ-tárolás, információ-továbbítás, műszaki kommunikáció, axonometrikus rajz, vetületi rajz. Anyagok és átalakításuk: A fa tulajdonságai, hajlíthatóság, szilárdság, forgácsolhatóság, keménység, anyagkiválasztás, a fa szerkezete, fahibák, a fa betegségei, fapótlók, műanyagok, hőre lágyuló műanyagok, hőre keményedő műanyagok, műanyagok gyártása, technikai rendszer. Tervezés, építés: tervezés, vázlatrajz, algoritmus, méretarányok, műszaki rajz szabványai, méretmegadás, vetületi ábrázolás, axonometria. Épített tér és környezet: szerkezet, funkció, modellalkotás, makett, modell, házépítés, lakás funkciói, a lakásbelső terei, energiatakarékosság, stabilitás, egyensúly, elrendezés, építőipari szakmák. Gép mint technikai rendszer, logikai áramkörök, utasítást közvetítő áramkörök. Közlekedési ismeretek: szárazföldi közlekedés története, közlekedési eszközök fejlődése, kerékpár működése, biztonságos közlekedés, a kerékpár biztonsági felszerelései, balesetmegelőzés, segítségnyújtás. Életvitel, háztartástan: személyi higiéné, testápolás, a szervezetet károsító anyagok: drogok, alkohol, cigaretta, a lakás funkciói, a lakás szerkezete, a lakás térszükséglete, ergonómia, közérzet, harmonikus környezet, konyhatechnológia, konyhatechnikai műveletek, tápanyagok, táplálékok, tápanyagok, ételkészítési eljárások, étrend, konyhatechnikai eszközök, esztétikus terítés szabályai, tálalás szabályai, textilkészítési eljárások, ruhaneműk gondozása, textilmegmunkálás, öltésfajták, varrás, hímzés, háztartási munkák, háztartás irányítása, háztartási munkamegosztás, szelektív

170

hulladékgyűjtés, családi gazdálkodás, takarékosság bevétel, kiadás, állandó kiadások, alkalmi kiadások, változó kiadások alapellátás, zsebpénz. Kertgazdálkodás alapjai: növények ápolása, palántanevelés, zöldnövények szaporítása, növényvédelem, vegyszer nélküli növényvédelem, környezetvédelem. A továbbhaladás feltételei A természet törvényeinek ismerete, gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Az információtárolás és továbbítás eszközeinek használata. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok készítése. Tárgyak felismerése vetületek alapján. A makett és a modell szerepe. Logikai áramkörök értelmezése. A biztonságos közlekedés alkalmazása. A kerékpáros közlekedés szabályai. Az egészséges életmód ismeretei. Az emberi szervezetet károsító anyagok elkerülési módjai. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése. Családi gazdálkodás összefüggései. A takarékoskodás lehetőségei, tudatos fogyasztás. TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 7. évfolyam Az ember és környezete Energia a természetben. Energiaforrások:megújuló energiaforrások: napsugárzás, a víz energiája, az ár-apály energia, geotermikus energia;ásványi energiaforrások: a kőszén, a kőolaj és a földgáz. Az erőművek és a bányászat környezetkárosító hatásai. Környezetkímélő technológiák. Kommunikációs rendszerek Műszaki

kommunikáció.

Metszeti

ábrázolás

alkalmazása.

A

műszaki

rajz

kommunikációja. Egyszerű metszeti ábrázolás. Anyagok és átalakításuk Anyagforrások. Energiahordozó ásványok. A fenntartható fejlődés formálása, egyéni és közösségi felelősség. (természettudományos kompetencia). A környezetszennyező anyagok újrahasznosítása. Tervezés, építés A gépek környezetünkben. A kerékpár szerkezetének tanulmányozása. Az emberi vágyak és szükségletek

kielégítése érdekében történő alkalmazások (műszaki

kompetencia). 171

Közlekedés ismeretek Magyarok a közlekedésért. A közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés rendszere. A kerékpáros közlekedés. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. A környezetvédelem szerepe a közlekedésben. A közlekedési helyzetek és veszélyhelyzetek gyors felismerése és elhárítása (személyes kompetencia). Életvitel, háztartástan A család egészsége Következetes

testápolás,

tudatos

higiénés

magatartás.

Környezeti

tisztaság.

Környezethigiénia. Káros szenvedélyek veszélyei Egészséges táplálkozás szabályai. A szabadidő hasznos eltöltése. Katasztrófavédelem. Konfliktusokat meg tud oldani. Táplálkozás és konyhatechnikai eljárások Konyhatechnikai eljárások. Konyhaeszközök és gépek használata. Az élelmiszerek tárolása. Az egészséges táplálkozás szabályai, a korosztálynak, az évszakoknak, a megterhelésnek és a személyi adottságoknak megfelelően.Élelmiszervásárolási szempontok: ár és minőség. A lakókörnyezet tervezése A lakás energiaellátása. Energiatakarékos világítás és fűtés. Megfelelő hőszigetelés. A lakás villany-, víz- és földgáz vezetékeinek megkülönböztetése. Ruházkodás Textíliák alapanyaga. A ruházat gondozása, javítása. Varrási gyakorlatok varrógéppel. Háztartási munkák Napi, heti és havi munka tervezése. (pl.: nagytakarítás szervezési feladatai). Tisztítás, mosás. Vendéglátás. Vendéglátás tervezése és gyakorlati szervezése. Gazdálkodás Költségvetés készítése. Piac és kereskedelmi szolgáltató környezet, a piaci árak összehasonlítása. Termékelemzés. Fogyasztói érdekvédelem. Kertgazdálkodási alapjai Növényszaporítás, növénytermesztés, növényápolás. Kerti és szobanövények gondozása. Pályaorientáció Az eredményes munkavégzés összetevői. Pályaválasztási alapfogalmak összegyűjtése. Pályaismeret. A tanulás szerepe a sikerben.

172

A továbbhaladás feltételei A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlődésről. A lehetséges környezetkímélő nyersanyag és energiaforrások bemutatása és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. Információs rendszerek és csatornák, információ átadás továbbítás, tárolás. A számítógép szerkezete, működése. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének bemutatása, modellezése. A gépek általános jellemzőinek ismerete. Erőgépek működése. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálók azonosítása. A közúti, a légi, a vízi, a vasúti közlekedés rendszereinek elemzése. Kultúrált közlekedési magatartása alkalmazása. A korszerű táplálkozás módszereinek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Egyszerű háztartási gépek használata. Az infrastruktúra elemeinek ismerete. A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek felismerése (reklamációk, fogyasztói jogok). A takarékosság alkalmazása. A piaci kínálat megítélése és minősítése. A növények gondozása, ápolása. Pályaválasztási alapfogalmak gyűjtése. TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 8. évfolyam Ember környezete Anyag és energia Az elektromos áram veszélyei. Villamos berendezések a lakásban. Az emberiség energiaigénye és az ezzel kapcsolatos környezeti problémák. Energia és környezet Az erőművek környezeti hatásai. Alternatív energiaforrások. A napenergia. A természet kizsákmányolása a fenntartható fejlődés. Környezetkímélő energiaforrások. Korszerű épületek A modern építészet anyagai. Építőanyagok, szerkezeti anyagok. Tervezés, építés A gépek irányítása. Önműködő rendszerek. A vezérlés és a szabályozás lényege, alkalmazása. Közművek létrehozása és működtetése A települések és a lakóépületek víz és csatornahálózata Fűtési rendszerek. A lakás fűtése. Energiatakarékosság és a környezet megóvása. Kommunikációs rendszerek 173

Műszaki ábrázolás. Biztonságkultúra Katasztrófavédelem (tűz és polgári védelem), tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés. Közlekedési ismeretek A közlekedés káros környezeti hatásai, pl. levegőszennyezés, zajártalom. A közúti közlekedés szabályai Életvitel, háztartástan Élet a családban Az egészségmegőrzés kultúrája. Egészséges táplálkozás fontossága. Teljes és nem teljes értékű fehérjék szerepe a táplálkozásban. Sav-lúg egyensúly biztosítása az étrendünkben. Helyes napirend és életmód kialakítása. Káros szenvedélyek veszélyei. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, (személyes kompetencia). Konyhatechnikai eljárások Étrend tervezése.. Élelmiszertatosító eljárások: szárítás, hőkezelés, soványítás, hűtés, fagyasztás, mélyhűtés, pácolás, füstölés. Az élelmiszerek tárolása. Egészségügyi és takarékossági szempontok. Az ételkészítés és az évszak összehangolása. Átgondolt vásárlási szempontok. Lakás, lakókörnyezet

Energia megtakarítási lehetőségek a háztartásban. Szemét és

hulladékgyűjtés, tárolás és ártalmatlanítás. Környezetkímélő szemétkezelési eljárások. Ruházkodás Textil anyagismeret. Személyiségnek, egyéni stílusnak megfelelő öltözködés. Fogékonyság az ízléses öltözködés kiválasztásában. Ruházat gondozása. Munkaszervezés A háztartás és a ház körüli munkákban való részvétel A vásárlás szokásainak, mintáinak, készségeinek, ismereteinek készletei. (személyes kompetencia). Gazdálkodás A család pénzgazdálkodása, a családi jövedelem kezelése. Takarékossági lehetőségek, (a pénzzel a munkával, az idővel) takarékossági formák a háztartásban. A fogyasztói társadalom és a reklám. Háztartási napló. Kertgazdálkodás alapjai A környezetbarát és környezetkárosító tevékenységek, anyagok felismerése Növényvédelem. Növények ápolása, gondozása. Pályaorientáció Személyes igények, önismeret. A munka világa, pályaismeret, munkaerőpiac. Pályaártalmak. A tanulás szerepe. Folyamatos fejlődés. Álláskezelési technikák. 174

A továbbhaladás feltételei A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. A vezérlés és szabályzás megismerése, áramkörök készítése. A közművek (vízvezeték és fűtésrendszere) működésének ismerete. Ismerje az információs rendszereket. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése. Ismerje a katasztrófavédelem feladatait. A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerés és elhárítása. Tudja az egészséget fenyegető veszélyeket elkerülni, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. Ismerje az egészséges táplálkozás szabályait. Tudja a takarékosság lehetőségeit a háztarásban. Ismerje a fogyasztói érdekvédelem érvényesítését a gyakorlatban. Ismerje a katasztrófavédelem feladatait. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A technika és életvitel tantárgy ismeretanyaga elméleti és gyakorlati jellegű ismeretek ötvözete, ezért a tantervben szereplő témák elsajátításához az elméleti tanulás mellett gyakorlati tevékenység is szükséges. A technikai és életvitel tantárgyban az ösztönző, formáló (formatív) értékelés kap nagyobb szerepet. Az összegző, lezáró értékelésre az oktatási folyamat egy-egy tematikus egységének vagy hosszabb szakaszának lezárásakor kerül sor, minősítő jelleggel. A helyes értékelés első feltétele, hogy minél több megbízható, visszajelző információk birtokában kerüljön sor az értékelésre. Maga az értékelés osztályzatban kifejezve mindig pozitív legyen. A tényszerű értékelés mellől nem hiányozhat a pontosabb, árnyaltabb szöveges minősítő értékelés sem. Az évfolyamok témakörei egymásra épülnek. Minden évben egyre bővülő ismeretanyagot kell a diákoknak elsajátítaniuk. Ezért is fontos a meghatározott továbbhaladási feltételek teljesítése.

Lényeges,

hogy

elméletileg

megalapozott

tudást

alkalmazzunk

a

problémamegoldás, a gyakorlatok során. Ha a diák nem ismeri például a megfelelő anyagokat, akkor nem tudja megfelelően alkalmazni a gyakorlatokban. Egy szerszám nem megfelelő használata balesetet, jobb esetben rosszul

kivitelezett

munkadarabot

eredményez.

Nagyon

fontos,

hogy

elméletileg

megalapozott tudást alkalmazzunk a problémamegoldás, a gyakorlatok során. Az értékelés és ellenőrzés mindenkor előre megadott szempontok alapján történik. 175

Osztályozóvizsga Testnevelés és sport 5. évfolyam Rendgyakorlatok: Ismerje a vezényszavakat, szakkifejezéseket /testfordulatok, testhelyzetek/ Gimnasztika: Tudjon 10-12 percig folyamatosan végezni gimnasztikai gyakorlatokat. Fokozatosság elvének betartása a bemelegítésnél. Atlétika: a., futások: - Ismerje az indítás vezényszavait és mozgáselemeit /álló, térdelő és guggolórajt/ - Képes legyen rövid és hosszútávú futásra. 60m – 600m – 6p. - váltófutás alapelemeinek elsajátítása b., ugrások: - helyből távol – minimum: 120 cm - nekifutás sebességének változtatása /távol és magasugrás/ c., kislabda hajítás: minimum 20m /fiú/ minimum 15m /leány/ d., egyensúlyelemek padon /lányoknak merevítőn/ e., zene és mozgás egysége

Torna: a., talaj: - gurulóátfordulások előre, hátra - 3-4 elemből összeállított gyakorlat - tarkónállás - fejenállás, kézállás segítségadással b., ugrások: - egyszerű támaszugrás /függőleges repülés/ c., mászásban 1-2 fogások kísérlet Testnevelési és sportjátékok: - legalapvetőbb szabályos ismerete - jártasság a labdavezetésben, átadásoknál és átvételeknél 176

- dobásbiztonság - motorikus tesztek minimum szinten való teljesítés Önvédelmi játékok, küzdőjátékok: - alapjátékok szabályainak bemutatása, betartása - bátor küzdés, húzások – tolódások Továbbhaladás feltételei: Alapvető sportági fogalmak ismerete. Képességfejlesztés 2-3 technikai feladatsor megértése, alkalmazása. Önfegyelem. Saját gyengeség legyőzése. Jellemző alaptechnikák, mozgásstílus. Javuló színvonal. Sportteljesítmények kategóriájának megismerése, megértése. A minimum követelményi szint teljesítése. Kulturált test-test elleni harc. Osztályozóvizsga Testnevelés és sport 6. évfolyam

Rendgyakorlatok: -

menet megállítása, megindítása

-

vezényszavak, végrehajtások hely és helyzetváltoztatás

-

testfordulatok

Gimnasztika: -

Ismerje a gimnasztika legalapvetőbb kifejezéseit.

-

Reggeli torna gyakorlatok /10 perc/

-

Kézi szergyakorlatok /bot, labda, súlyzó/

Atlétika: a., futások: - iramfutás – iramváltoztatás - álló, térdelő és guggolórajt /60m 600m 12 perc/minimum 6 p/ b., ugrások: - helyből távol – minimum: 135 cm fiú 130 cm leány - távolugrás 10-15m nekifutással

177

c., dobások: - kislabda hajítás: 22m /fiú/ 17m /leány/ -2-3 kg-os medicin lökése

Torna: -

segítségadás mellett uralja a testtömegét

-

4-5 elemből talajtorna bemutatása /gurulóátfordulások előre-hátra, fejenállás/

-

Guggolóátugrás 3-4 r., szekrényen át, le és felugrások. Támaszugrások tanári

segédlettel. -

Zene és mozgás egysége.

Testnevelési és sportjátékok: -

aktív részvétel a játékban

-

helyben és haladással labdavezetés

-

labda átvétele, kézzel, lábbal, átadások

-

kosárra dobások egyénileg választott módban

-

egykezes kapuralövések választott módban

-

motorikus teszteknél a minimum teljesítése

Önvédelmi játékok, küzdőjátékok: -

kiszorítók, küzdőjátékok

Továbbhaladás feltételei: -

Egyéni képességek szerinti tanári utasítások elfogadása, törekvés a pontos

végrehajtásra -

erősödő önfegyelem

-

sportági alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése

-

sportszerűség

178

Osztályozóvizsga Testnevelés és sport 7. évfolyam

Rendgyakorlatok: -

értse meg jelentőségét

-

fegyelmezetten kövesse az utasításokat

-

testfordulatok, testhelyzetek

Gimnasztika: -

Tudjon 8-10 gyakorlattal bemelegíteni

-

pontos végrehajtás

-

erősítő és nyújtóhatású gyakorlatok

-

kéziszergyakorlatok /bot, gumikötél/

Atlétika: a., futások: -100, 800, 12 perc /fiú 8 perc, leány 6 perc/ - indítási feladatok, vezényszavak b., ugrások: - távolugrás guggoló technikával - optimális nekifutási sebesség c., dobások: - kislabda hajítás távolba és célba /fiú min.: 25m, leány min.: 20m/ - lökések tömött labdával

Torna: talaj: - legyen képes egy-egy elem bemutatására segítésadással /gurulóátfordulás előre, hátra, kézenállás kézenátfordulás oldalra/ ugrás: - felguggolás és leterpesztés -guggoló átugrás egyensúly gyakorlatok: -

pad merevítőjén járások, fordulások

-

2-3 elem összekapcsolása

-

zene és ritmus sajátosságai /Aerobic/ 179


adott sportjáték szabályismerete

-

labdához való viszony

-

labdás ügyességfejlesztő feladatok

-

támadás, védekezés alapvető jellegzetessége

-

dobás, rúgásformák /egyéni kiindulóhelyzet/

-

motorikus teszteknél minimum teljesítése


bátorság, önmérséklet

-

kiszorító játékok


minimum követelmények teljesítése

-

utasítások elfogadása és végrehajtása

-

önállóság a végrehajtásban

-

technikai hibák javítása

-

együttjátszás konfliktusai

Osztályozóvizsga Testnevelés és sport 8. évfolyam

Rendgyakorlatok: -

értse a rendgyakorlatok jelentőségét

-

fegyelmezett utasítási végrehajtás

-

rendgyakorlatok teljes köre /testfordulatok – testhelyzetek/

Gimnasztika: -

8-10 reggeli torna gyakorlat

-

kéziszerekkel végzett gyakorlatsorok /választható/

-

erősítő és nyújtó hatású gyakorlatok

180

helyes légző gyakorlat

-

Atlétika: a., futások: -futó – ugróiskola /bemelegítésnél/ - rajtformák, indítási szabályok - legyen képes 12 percig kitartóan futni /leány 9p/ b., ugrások: - távolugrás guggoló technikával /helyből távol: fiú 180cm, leány: 160cm/ - energikus elugrás, légmunka c., dobások: - kislabda hajítás lépésismétléssel /fiú: 30m, leány: 25m/ - lökések tömött labdával

Torna: talaj: - legyen képes egy-egy elem segítségadással való bemutatására - legalapvetőbb elemek: gurulóátfordulás előre-hátra - fejenállás, fellendülés kézállásba - 6-8 elemből gyakorlatsor szekrényugrás: - 4 részre fel és leugrások -2 kéz közötti átugrás Egyensúly gyakorlatok: -

a pad merevítőjén /járások – fordulatok/

-

zene és mozgás egysége /aerobic/


adott sportjáték szabályismerete

-

labdás ügyességi feladatsorok

-

néhány technikai elem bemutatása


bátorság küzdés,- kiszorítók, kiütők ismerete

181


minimum követelmények teljesítése

-

tanári utasítások maradéktalan végrehajtása

-

önállóság, belső kontroll

-

céltudatos egészségmegőrzés

-

sportági szabályok ismerete és betartása

-

fizikai teljesítmények javuló tendenciája

14. A tanulói felelősök 1. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes, folyosói tanulói ügyeletesek, tantárgyi felelősök. 2. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik; az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat; ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az iskolavezetést, az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 3. A tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.30. és 8.00. óra között, valamint az óraközi szünetekben a folyosókon tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek a tantermek, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók helyes magatartására. 4. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és

182

házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb.

15. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanulónak a tanítási órákról és a tanórán kívüli foglalkozásokról való távolmaradását igazolnia kell. A tanuló a szülő előzetes kérése alapján – tanévenként 3 napot az osztályfőnök engedélyével – tanévenként 3 napot meghaladóan az igazgató engedélyével mulaszthat. 2. A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, de legkésőbb egy héten belül az osztályfőnökének kell bemutatnia, aki a naplóban a hiányzásokat adminisztrálja. 3. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén a mulasztott órák igazolatlan óráknak minősülnek, függetlenül attól, hogy a tanuló később az igazolást bemutatta-e vagy sem. 4. A tanuló késik, ha a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg. A késés időtartamát a szaktanár jegyzi a naplóba. 5. Ha a késések időtartamának összege eléri a 45 percet, akkor a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. 6. Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 150 órát, az osztályfőnök írásban értesíti e tényről a tanulót és szüleit. Az értesítésben felhívja a figyelmet a további mulasztás következményeire is. Ezt az értesítést a 200. óra és a 250. óra esetén is meg kell ismételni. 7. A művészetoktatásban résztvevő tanulók esetében, amennyiben az igazolt és igazolatlan hiányzások száma együttesen a 10 órát eléri, az igazgatóhelyettes értesíti a szülőt, és felhívja a figyelmét a mulasztás következményeire. 8. Ha a tanuló versenyen vesz részt, hiányzását az a szaktanár igazolja, aki a versenyre elkíséri. 9. A művészetoktatásban azok a tanulók, akik hangversenyen vagy külső szereplésen vesznek részt, azon a napon felmentést kérhetnek a főtárgyi tanártól vagy az igazgatótól a főtárgyi és kötelező órák látogatása alól. Az engedély megadásával a tanár megfelelő előadási darabot biztosít a növendék számára.

183

16. A tanulók jutalmazása a) Azt a tanulót, aki képességihez mérten  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy példamutató magatartást tanúsít  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. b) Az iskolai jutalmazás formái. 1. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret (aktív órai munkáért, gyűjtő munkáért, iskolai versenyen való részvételért, kiemelkedő szaktárgyi teljesítményért)  napközis nevelői dicséret (példamutató magatartásért, felelősi munkáért, tanuló társak segítéséért)  osztályfőnöki dicséret (folyamatos példás magatartásért, szorgalomért, iskolai közösségi munkáért, iskola szintű versenyeken, vetélkedőkön való eredményes szereplésért)  igazgatói dicséret (Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek az alábbiak szerint: Körzeti első helyezett Megyei első -nyolc helyezett Területi, regionális első -nyolc helyezett Országos valamennyi helyezés A városi rendezvényeken való szereplés Öt osztályfőnöki dicséret illetve a művészetoktatásban szaktanári dicséret után a hatodik igazgatóinak minősül

184

A megyei, területi, regionális versenyeknél a résztvevők létszámától függően el lehet térni az igazgatói dicséretre vonatkozó szabályozástól. Eltérés esetén az igazgatói dicséretről a szaktanár javaslata alapján az igazgató dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni) Az egész éves munkáért a tanulók tanév végén  szaktárgyi teljesítményért, - tantárgyi dicséretben  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  egyéb kiemelkedő teljesítményért nevelőtestületi dicséretben részesíthetők. 2. A nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és tárgyjutalmat kapnak, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. 3. Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók a tanévzáró ünnepélyen az osztályfőnöktől, a művészetoktatásban a szaktanártól vehetik át az oklevelet és tárgyjutalmat. Oklevél jutalomban részesülnek az iskolai élet valamely területén jó teljesítményt nyújtók, a művészetoktatásban több szaktanári dicséretben részesített tanulók. 4. Kiváló versenyeredményt elért tanulók, továbbá a művészetoktatásban az egész éves kiváló munkát végzett tanulók a tanévzárón vehetik át az oklevél és tárgyjutalmat az iskola igazgatójától. A művészetoktatásban szaktanári, igazgatói, és nevelőtestületi dicséret adható.

17. A tanulók büntetése a) Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a házirend előírásait megszegi,  vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.  vagy igazolatlanul mulaszt b) Az iskolai büntetések formái:  szaktanári figyelmeztetés;  napközis nevelői figyelmeztetés;  osztályfőnöki figyelmeztetés;  osztályfőnöki intés;

185

 osztályfőnöki megrovás;  igazgatói figyelmeztetés; 

igazgatói intés



igazgatói megrovás

 nevelőtestületi figyelmeztetés;  nevelőtestületi intés;  nevelőtestületi megrovás;  fegyelmi büntetés. A művészetoktatásban szaktanári, igazgatói, nevelőtestületi és fegyelmi büntetés adható. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. Az iskolai büntetések, súlyos kötelességszegések az iskolában, az ebédlőben, osztálykirándulásokon, az osztályok által szervezett iskolán kívüli programokon tanúsított magatartásokra is vonatkoznak A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;  a szándékos károkozás;  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;  ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt.

18. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében szervezett iskolai foglalkozásokat minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az iskolában – a köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által

186

megállapított szabályok szerint – fizetendő térítési díjak és tandíjak mértékéről, illetve az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. 3. A művészetoktatáshoz kapcsolódó térítési díjakat és a tandíjakat félévente október 1-ig, illetve január 31-ig előre kell befizetni készpénzben az iskolatitkárnál vagy utalni az iskola által megadott számlaszámra. Indokolt esetben az igazgató engedélye alapján a befizetési határidőtől el lehet térni. 4. Az előre befizetett térítési díjak és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola fenntartója gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya az iskolában megszűnik. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt. 5. Az iskola működtetője által megállapított étkezési térítési díjat a Humán Szolgáltató Központ által kiállított számla alapján készpénzben kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap 20. napjáig. 6. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a jelentkezési lapját, kedvezmények igénybevételére jogosító okmányokat bemutatta, valamint a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében előre befizeti. 7. A Humán Szolgáltató Központ az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére készpénzben visszafizeti, amennyiben ilyen esetben az étkezést a szülő vagy a tanuló az igénybevételi napot megelőző nap 9 óráig előre az étkezésért felelős gazdasági dolgozónál lemondja.

19. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok az ingyenes és tartós tankönyvekre vonatkoznak. 2. Az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz, az iskolai könyvtártól kölcsönözhető tankönyvekről, oktatási segédanyagokról, arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások

187

csökkentéséhez, arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre. 3. Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is. 4. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. 5. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk, valamint az ingyenes tankönyvre vonatkozó jogosultságuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába. 6. Az iskolai könyvtártól kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az iskola által a könyvtárnak átadott számlán szereplő/állományba vételi árával. 7. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez, melyet a foglalkozás/csoport vezetője kölcsönöz ki. 8. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának – házirendben szereplő – elveit kell figyelembe venni. 9. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre. 10. Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.

188

20. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai 1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik. 2. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk településén található. 3. Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt – a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal – nyilvánosságra kell hozni. 4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, testvére iskolánk tanulója munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található, az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található. 5. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt. 6. A sorsolás lebonyolításának szabályai: A sorsolás nyilvános. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni. A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát. A sorsolás helyszíne az iskola épülete.

189

A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani. A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le. A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézményi tanács és a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető. A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese. A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait. A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába. Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét. Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben. A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell. A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását. Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell. 7. A sorsolás után az iskola igazgatója – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.

190

21. A házirend módosításának szabályai Az érvényben lévő házirend módosítását bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat vagy a Szülői Közösség.

22.A Házirend elfogadása és jóváhagyása A Házirendet a szülői közösség 2013. 03. 25- én tartott ülésén véleményezte, az abban foglaltakat elfogadásra javasolta. A Házirendet a diákönkormányzat 2013. 03. 26- án tartott ülésén véleményezte, az abban foglaltakat elfogadásra javasolta. A Házirendet a nevelőtestület

2013. 03. 26- án tartott ülésén véleményezte, az abban

foglaltakat elfogadta. A Házirendet a nevelőtestület 2013. 05.07-én elfogadta.

Mezőkovácsháza, 2013. május 7. Sándor Mária mb. igazgató

191

Mezőkovácsházi Csanád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Házirend

Recommend Documents