Mezıgazdaságunk és az emberi trágya. Ha hazánk szántóföldjeinek legnagyobb része nem lett volna kezdetben oly áldott, gazdálkodásunk oly egyszerü és kényelmes: bizonyára okszerőbben gazdálkodnánk jelenleg, több oly hasznos míveleti ágat erélyesebben felkaroltunk és több oly segédforrást kiaknáztunk volna, melyet ma még csak mosolylyal emlitünk; a szükség sok mindenfélére korán megtanitott volna bennünket. Daczára annak, hogy mindinkább megszünik a more patrio-féle gazdálkodás és az okszerőbb kezelés, - a talaj jobb megmunkálása, az állattenyésztés nagy jelentıségének felismerése mindinkább lábrakap, - még sokat kell tapasztalnunk, még sok elıitéletet és kényelmet kell kiküszöbölnünk. Tán soha- és seholsem volt oly sok honboldogitó és hazamentı tanácsadó, mint jelenleg nálunk - szak- és napilapjaink hasábait töltvén -, többé vagy kevésbé alkalmazható ajánlatokkal. De örvendetes jelenség ez is, mert a növekedı érdekek és a bajok felismerésének tanuja. Gazdálkodásunkat azonban alaposan reformálni, bajainkat orvosolni – jelen viszonyaink közt - a mostani generatió még nem fogja; mi csak egy átmeneti korszakban élünk; diagnosist csinálunk, recepteket irunk, de az orvosságot nem vesszük be, vagy csak csöppenkint. Vörös fonalanként húzódik majd minden mezıgazdasági mozzanatban azon alapgondolatnak kifejtése, hogy az állattenyésztés általános felkarolásával együttjáró fokozottabb trágyatermelésre a legégetıbb szükségünk van. Nyugati szomszédaink ezen a téren nemcsak már régen túlszárnyaltak bennünket azáltal, hogy a mesterséges takarmánytermelés biztos alapjára fektetett állattenyésztés következtében nagyobb trágyamennyiséget nyernek, a nyert trágyát okszerőbben kezelik is; hanem még azáltal is, hogy egyrészt az emberi ürülékek nagy nemzetgazdászati fontosságát felismervén, azt kiterjedettebb mértékben alkalmazzák, - másrészt pedig milliókat áldoznak mesterséges trágyaszerekre. Csak azt akarjuk fölemliteni, hogy péld. Németország 1882. évben 1,885.200 q mesterséges trágyát 37,700.000 márka értékben hozatott a tengerentúli államokból, Anglia pedig évenkint 200 millió forintot áldoz kereskedelmi trágyára. Nálunk még a gipszre sem költekeznek gazdáink szívesen pénzt, mesterséges trágyaszerek pedig egyáltalában szerepet nem játszanak. Utóbbiakkal -sajátságos viszonyaink közt, tıkehiányunk mellett – emelni földjeink termıképességét, csakis a termelési költségek megdrágitásával járna; sok helyen még fölösleges is volna. Ezen drága szerek alkalmazása - külterjes viszonyaink közt - nálunk különösen még csak egyoldalu talajkimerülésnél ajánlható. A külföldrıl hozatott phosphatok és kálisók még nélkülözhetık és pótolhatók egyrészt azáltal, hogy az emberi ürülékeket is a mezıgazdaság üzemkeretébe vonjuk; másrészt pedig: ha okszerőbb trágyakezeléssel tartalomdúsabb és értékesebb trágya elıállitása után törekedünk. De ne is emlegessük sokat trágyakezelésünket, mert az minden más, csak okszerü nem! Épitett trágyahelyek, trágyalé-gödrök, trágyalé-szivattyúk stb. aránylag nagyon csekély számban vannak; koczkáztatni merjük azon állitást, hogy 5000-6000 frtos cséplıgépgarniturák nagyobb számban vannak hazánkban, mint a már 22-28 frton is kapható trágyalészivattyúk. Ki pedig nálunk a trágyát - az annak ammoniájában tartalmazott nitrogen conserválása czéljából - fıszszel vagy kénsavval kezeli, az már ritka jó gazda. * * * Az emberi ürülékekben egy kincsbányát találunk, melynek kiaknázása nemcsak az összes nemzetgazdászatunkra nézve volna okadatolt eljárás, hanem különösen városi lakosaink közegészségi állapotának javulására is jelentékeny kihatással birna. Jelentıségének bebizonyitása czéljából legyen szabad a számok világába egy kis kirándulást tenni.
Vegyes lakosságnál egy ember által produkált összes ürülék mennyisége és összetétele Dr. Heiden szerint - a következı táblázatból tünik ki:
Ezen számok számos kisérlet és vegyelemzés eredményei; s miután az ürülékek összetéte az élvezett táplálék összetételétıl, továbbá az ember korától és nemétıl is befolyásoltatik, különösen a mennyiség tekintetében is: relative értékkel birnak ugyan, de ennek daczára miután különbözı koruak és nemüek által produkált ürülékek átlagát mutatják ki - becses alapot szolgáltatnak a mezıgazda számitásaihoz. Egy ember által egy évben produkált szilárd ürülék mennyisége 0·083, a folyékony ürülék 0·430 m/3; az összes egyévi ürülék tehát 0·513 m/3-t, vagyis körülbelül 5 H/l-t teszen ki. Miután hazánkban az 1880. évi népszámlálás szerint, Horvát- és Slavonországgal együtt, circa 15,600.000 lakos él, az egy évben termelt emberi ürülékek mennyisége ezután Magyarországon: szilárd ürülék...........15,600.000 X 0·083 m/3 = 1,294.800 m/3 folyékony „ ....15,600.000 X 0·430 „ = 6,708.000 „ összesen 8,002.800 m/3 Miután 1 m/3 vegyes ürülék súlya 958·8 k/g, az egyévi összes ürüléknek súlya tehát 76,730.846 q és 40 k/g. (Ha figyelembe vesszük ennek viztartalmát, mely 93·0 száztóli, akkor a fenti mennyiségbıl 71,359.687 q és 15 k/g víz.) De lássuk ezen nagymennyiségü trágyának értékét is, mely czélból csakis az abban foglalt phosphorsavat, kálit és nitrogent vesszük figyelembe. Utóbbiak értékére vonatkozó vélemények és adatok igen eltérık; de legjobban fogunk tán cselekedni, ha a különféle adatok átlagából vesszük ki a megfelélı értékszámokat. Az állati trágyában tartalmazott növényi tápszerek ára ugyanis a következı táblázatból tünik ki:
Dr. Heiden táblázata után kiszámítva, az egy évben hazánkban termelt emberi ürülékekben tehát van: 19,578.000 k/g phosphorsav â 25 kr o. é. = 4,894.450 frt 16,770.000 „ káli â 20 „ „ = 3,354.000 „ 80,340.000 „ nitrogen â 70 „ „ = 56,238.000 „ értéke tehát összesen 64,486.450 frt Ha ezen értéket felosztjuk a 15,600,000 lakosra, úgy minden egyes lakos után egy éven át produkált ürüléknek értéke 4 frt és 13 kr. Ezzel majdnem megegyeznek Ebert adatai, ki egy ember által egy éven át termelt ürüléknek értékét 4 frt és 7 krra teszi; ugyanı l00 k/g vegyes ürüléknek értékét 83·6 krral, 1 H/l vegyes ürülékét (â 95 k/g ) 80 krral számítja. Ez volna egyszersmind a legmagasabb ár, melyet a mezıgazda az emberi ürülékért fizethetne. Ha továbbá azon kérdést vetjük fel: valjon hány hektár szántóföldet vagy rétet lehet a hazánkban évenkint produkált emberi ürülékek mennyiségével megtrágyázni, ha sikerülhetne azokat fris állapotban, veszteség nélkül alkalmazni? Ha úgy akarnók alkalmazni, mint péld. Chinában, Japánban, részben Angolországban is történik, t. i. vízzel higitott állapotban: akkor elég átlag a fris ürülékbıl 90 q egy hektár megtrágyázásához, vagyis a 76,730.846 q ürülék minden évben 852.565 H/a-nyi területre megfelelı jó trágyázás volna. Miután egy embernek évi ürüléke = 0·513 m/3, 1 m/3 ürülék súlya pedig 958·8 k/g, tehát egy ember által produkált trágya 486 k/g: az egy hektár területhez szükséges 90 q trágya elıállifásához (9000 k/g : 486 k/g ) = 18 ½ ember szükségeltetik, vagy is körülbelül 20 embernek jól összegyőjtött egyévi trágyája megfelel egy hektár szántóföld igényeinek - a trágyázás tekintetében. De menjünk még tovább és számítsuk ki: valjon a magyar korona területén élı emberek által termelt ürülék tökéletes felhasználása esetében mily mennyiségü búzának fıbb alkatrészeit tudnók pótolni, vagyis mennyivel lehetne a jelenlegi talajerınk fentartása mellett több búzát olyformán termelni, hogy ezen évenkinti terméstöbblet által felhasznált phosphorsav, káli és nitrogen tökéletes fedezést nyerne? Dr. Wolff E. táblázata szerint 1000 k/g vagyis 10 q búzában van átlag 5·3 k/g káli, 7·9 k/g phosphorsav és 20·8 k/g nitrogen; egy embernek egyévi ürülékében van 1·07 k/g káli, 1·25 k/g phosphorsav és 5·15 k/g nitrogen. A 10 q búzában tartalmazott ezen alkatrészeknek megfelel tehát circa öt ember által egy éven át produkált ürüléknek alkatrészei, de még tetemes nitrogenfölösleg is mutatkozik. Ezek után állíthatjuk, hogy 2 q búzát lehet egy embernek évi trágyájával produkálni, vagyis 2 q búza által a talajból kivett legfontosabb alkatrészeket (K, N és P2 O5) pótolni; akkor az összes lakosság által elıállitott ürülékkel tehát (15,600.000 X 2 q) = 31,200.000 q búzát volnánk képesek termelni. Ha 1 q búzának értékét 9 frtra tesszük, akkor a Magyarország lakosai után nyert ürülék péld. búzatermelésre való tökéletes felhasználása folytán 280,800.000 frt értékü búzát termelhetnénk minden évben; mezıgazdaságunk brutto-jövedelme ezáltal növekedvén, anélkül hogy a talaj ereje a jelenleginél nagyobb mértékben vétetnék igénybe. Hogy ezen eredmény csupán csak a theoriában mutatható ki, a gyakorlatban pedig elérhetı sohasem lesz: azt elismerjük, és pedig azon oknál fogva, mert az emberi ürülékek oly tökéletesen nem fognak összegyőjtve és kezelve lenni, hogy ilynemü jövedelmi többletet hozhatnának; - de ha az évi ürülékeknek fele kárba is vész, a másik fele pedig czélszerü alkalmazást lelne a mezıgazdaság szolgálatában: mégis képesek volnánk termelésünket jóval
is megszaporitani, versenyképességünket - a talajerı jobb conserválása mellett - pedig tetemesen fokozni. Mindezen sok érték azonban veszendıbe megy jelenlegi hanyagságunk folytán; egy része belesodortatik a faluink és városainkat átszegı patakok és folyókba, a másik része pedig eltünik az altalajba - közegészségi ügyünk hátrányára, nemzeti vagyonunk kárositására. * * * Az emberi ürülékek összegyőjtésének is van története. Az ó-korban már Babylon, Karthago, Jeruzsálem és sok egyptomi nagyobb város, épitett vízvezetéken kívül, tökéletesen berendezett latrinacsatornákkal is el volt látva. A régi zsidók pedig a Jeruzsálembıl kivezetett ürüléket nagy tavakban győjtvén össze, ezek lecsapolása után a lerakodott hordalékot trágya gyanánt adták el, míg a leeresztett vizet öntözési czélokra használták fel. A rómaiak is - daczára annak, hogy nagyszerüen épitett csatornázási rendszer segítségével a városi hulladékokat a Tiber folyóba vezették, mely csatornák (mint péld. a Cloaca maxima, 530. évben Kr. e. építtetett) nagyszerüségükben még most is csodálatosak (4·4 m/ széles, 5·3 m/ magas) - már régen felismerték az ürülékek nagy fontosságát; Plinius és Columella határozottan követeli s ajánlja ezek győjtését és felhasználását mezıgazdasági czélokra.1) A középkorban nem sok súlyt fektettek felhasználására, mégis legelıbb foglalkoztak győjtésével a belgák, hollandiak és francziák. Párisban a XIV. század közepén büntetés terhe alatt el volt rendelve minden házban a „titkos gödrök” készitése és tisztogatása. Antwerpenben 1801. évben nyilvános árverés útján adattak el a környék lakosainak, míg Angliában már ezelıtt 200 évvel ismerték hatását és alkalmazták is. Példaszerü szorgalommal győjtik már évszázadokon át a chinaiak és japánok. Szarvasmarhával vajmi csekély számban birnak és mégis fentartotta magát ugyanott évezredeken át az igen sőrő lakosság, sıt China és Japán jelentékeny mennyiségü élelmiszert exportál is; pedig Chinának nagyobb részében majdnem tízszer annyi lakos él, mint nálunk Magyarországon. Megélhetését e két állam csupán csak az ürülékek alkalmazásának köszönheti. Európának kisebb és nagyobb városai - amint még jelenleg is - a folyókat használták fel a városi hulladék elszállitására, melytıl olcsón és gyorsan megszabadulni: mindenesetre ez a legbiztosabb szer. Angolországban, késıbb a többi nyugati államban is, a víz segélyével elszállitott ürülék szomszédos területek öntözésére nyert alkalmazást. A 40-es években pedig már több poudrette-gyár létesülvén, ennek feldolgozásához fogtak. Azonban az akkori feldolgozási rendszerek tökéletlen volta s a korlátolt kereslet ezeket csakhamar beszüntette. Csak a legujabb idıben sikerült a technikának több oly czélszerü eljárást megállapitani, melyek segélyével az ürülékek feldolgozása, concentrálása, valamint ezek gyors és biztos eltávolitásának kérdése sikeresen megoldatott. Az elszállitási költségek nagysága mindenütt korlátozta az ürülékek alkalmazását gazdasági czélokra; e végett is, nagy jelentıségük mellızésével és csakis a városi érdekek szemmeltartásával, a folyók mentén fekvı városok - még oly országokban is, hol alkalmazását már régóta megkisérlették, mint péld. Angliában - a csatornákba vezetett víz segélyével iparkodtak tılük megszabadulni. Ezen eljárás azonban Angliában, hol sok és igen népes város van, a folyókban oly nagymérvü eliszaposodást idézett elı - eltekintve a haltenyésztésre háramló károktól -, hogy szigorú törvényhozási intézkedések („Rivers pollution preventing act”) lettek ezen anomáliák meggátlására szükségesekké, melyekben ki lett mondva, hogy: „aki azt okozza, hogy bárminı szilárd vagy folyékony pıczetrágya bármelyik folyóba folyik vagy esik; vagy aki megengedi,
1
Dr. E. Heiden: „Die menschlichen Excremente”.
hogy ilynemü anyag beleessék vagy folyjék: az ezen törvényekben kiszabott büntetésekben részesül”. Elıbbi eljárásból fejlıdött ezek után a víz segítségével a városi csatornákból kivezetett ürüléknek felhasználása öntözési czélokra. Így keletkeztek Angolország kisebb-nagyobb városai példája után Páris, Berlin, Frankfurt, Danzig stb. városokban roppant befektetésekkel létesitett öntözési telepek (Rieselfelder), melyeknek nagy jövıt és jelentıséget tulajdonitottak ugyan, de melyek az ujabb korban szerzett tapasztalatok szerint a várakozásnak éppenséggel nem feleltek meg. Ezen rendszernek hátrányai oly nagymérvüek, hogy követése csak eltévesztett és költséges kezdemény. Dr. Heiden kutatásai szerint, ki különösen a berlini öntözési rendszert beható tanulmánya tárgyává tette, ugyanis az ürülékek ily higitott állapotbani alkalmazásánál a talajban nagy nitrogenfölösleg áll be, miután az emésztı-csatornák vízzel föleresztett tartalma phosphorsav és káliban aránylag igen szegény, e végett nagymennyiségü nitrogen-kihasználást nem nyer; a talaj pedig, melynek absorbeáló képessége nem megy a végtelenségig, ha egyszer már megtelt a fölvett tápanyagokkal: akkor a fölöslegesen reávezetett ásványi alkatrészeket egyszerüen vagy átereszti az altalajba, vagy pedig addig felületén tartja, míg az ismét leeresztendı vízfölösleg által éltávolíttatnak, melynek következtében ismét nagy veszteség áll be. Nagy nehézséget okoz még az öntözési víznek elhelyezése télen át; továbbá azon körülmény, hogy a városi hulladék és mosadék nagymérvü higitása, a talajnak nagymérvü vízfölvétele ennek elmocsárosodását vonja maga után. Pontos megfigyelések után az öntözési telepeken ugyanis az ürülék circa 100-szoros higitásban kerül a földre; s miután egy hektár öntözésére 400 lakosnak ürülékeit alkalmazzák, egy hektárnak - a légköri csapadékon kivül - 18.280 m/3 öntözı vizet kell fölvennie, miáltal a levegınek befolyása s egyszersmind a talajnak absorbeáló képessége nagy mérvben befolyásoltatik (alteráltatik). Hogy mily nagy befektetéseket igényel azonfelül ezen rendszer, az péld. abból is kitünik, hogy a berlini öntözési telepek berendezési költségei 40 millió márkát meghaladnak (ugyanott évente 50 millió m/3 ürülékvizet kell elhelyezni), és egy hektárnak összes berendezési költsége (a vétel, berendezés és alagcsövezés) pedig átlag 3350 márkára rúg. * * * Mielıtt a városi ürülékek eltávolitására és feldolgozására vonatkozó ujabb rendszereket némileg fölemliteném, legyen szabad az ürülékek rendszeres és okszerü eltávolitása következtében a közegészségügyre vonatkozó észleleteket is felhozni. Az emberi lakhelyeken összegyőlt szerves anyagok felbomlása és hanyag eltávolitása mindenütt a közegészség csorbitását és nagyobb halandóságot idéz elı, s a járványok nagymérvü elterjedése leginkább oly helyeken constatálható, hol a kutak az altalajvíz által a betegek ürülékeivel fertıztetett pıczékkel közlekednek. E tekintetben ismeretesek Pettenkofer müncheni tanár terjedelmes kutatásainak eredményei. De ismeretes elıttünk hazai városaink nagy halandósági százaléka, mely annál is inkább elszomoritó észlelet, miután a statistika 2) kérlelhetlen ridegségben amúgyis kimutatja, hogy hazánkban az európai államok közül aránylag a legtöbb haláleset constatálható; mert míg Magyarországban évenkint átlag 1000 lakosra 38 haláleset jı, addig Oroszországban 37, Ausztriában 31, Spanyol- és Olaszországban 30, Németországban 27, Francziaországban 24, Angolországban 22, Svédországban 19 és Norvégiában csak 17 haláleset jelezhetı. Hogy az ürülékek rendszeres és gyors eltávolitása milynemü befolyást gyakorolhat a közegészségi ügy javulására, az a következı adatokból is kitünhetik:
2
Dr. Brachelli: „Die Staaten Europas”. Statistik.
Számos angol nagyvárosban győjtött statistikai kimutatás azt igazolja, hogy a városi hulladékok eltávolitására foganatositott rendszerek alkalmazása után a halandóság évenkint 15-20.000 emberre alábbszállt. A „Deutsche medicinische Wochenschrift” 1876. évfolyama szerint pedig Hamburgban következıket tapasztaltak. 1000 lakosra jött: 1838-1844. években (a csatornázás elıtt) ……………………….48·4 haláleset 1845-1853. „ (a munkálatok kivitelének tartama alatt) …..39·3 „ 1854-1861. „ (a canalisatió kibıvitésének folytatása közt) 29·3 „ 1862-1869. „ (ennek befejezése után) ……………………25·7 „ E végett is, nemzetgazdászati szempontból, csakis oly rendszerek birhatnak jelentıséggel, melyek az ürülékek szorgos összegyőjtése mellett - a hygienia követelései szemmeltartásával az ürülékekben tartalmazott nagymennyiségü növényi tápszereknek kellı alakbani felhasználását megengedik. Minden városnak egy és ugyanazon rendszert nem lehet ajánlani, miután a legtöbb esetben, a helyi körülményeken kivül, még a climatikus és talajviszonyok, a népesség sőrősége és szokásai, az ürülékek könnyebb elszállíthatása s átvétele utáni kereslet stb. körülmények szemmeltartásával lehet csak a legalkalmasabb rendszert megállapitani. Legrégibb, legáltalánosabb és egyszersmind legrosszabb a közönséges pıczegödör-rendszer, mely az ürülékek tökéletes győjtését és eltávolitását - a közegészségi ügy kivánalmainak megfelelıen - csak a legkisebb mértékben mozdítja elı. Még a cementtel kifalazott pıczegödrök sem képesek huzamosb idıre a gyorsan felbomlásba menı ürülékekbıl képzıdött szerves testek átvitelét az altalajvízbe meggátolni, melynek hátrányos befolyása az országszerte divó ritka tisztogatás által még csak fokoztatik. Sokkal közelebb jár a czélhoz a hordó- vagy tonnarendszer (ebbıl származólag: a „javitott tonnarendszer”), mely határozottan czélszerü eljárásnak bizonyult be. Ezen rendszer Drezda, Görlitz, Lipcse, Grácz, Brünn, de különösen Heidelberga városban, eredményesen alkalmaztatik; Heidelbergában oly szerencsésen, hogy pár évi tetemes deficit után az utóbbi években már évente 50.000 márka tisztajövedelem is mutatkozott a város részére.3) Daczára a befektetéseknek, ugyanitt az ürülékek eltávolitása fejenkint egy évben átlag 2 márka egész 2 márka és 12 fillér költséget okoz a városnak, ami - tekintve a gyors és tökéletes eltávolitásnak elınyeit - nem nagy kiadásnak nevezhetı. A „javitott tonnarendszer”, mely legelıször is Heidelbergában alkalmaztatott, költségesebb berendezést igényel, de másrészt tökéletesebben is megfelel a hygienia követelményeinek – anélkül azonban, hogy gazdászati szempontból a „közönséges tonnarendszer” ellenében határozottan nagy fölényben volna; a költség megtakaritása czéljából - tekintve városaink anyagi helyzetét - a közönséges tonnarendszer alkalmazását is elégségesnek és megfelelınek tarthatjuk. A javitott tonnarendszernél ugyanis az ülıhely egy tölcsérrel van ellátva, mely egy, a gázok tökéletes elzárását czélozó siphon-féle szerkezetü csıvel van összeköttetésben; az ürülék a csın átvezettetvén, igen jól elzárható hordóban gyül össze, mely a hordóban képzıdı légnemek eltávolitása czéljából egy külön légcsıvel (Dunstschlauch) van összeköttetésben, mely utóbbi jobbára egy házikéménybe vezet. A „vízcloset”-féle berendezés ezen rendszernél könnyen alkalmazható.
3
Karl v. Langsdorff: „Die neuesten Erfahrungen auf dem Gebiete der Städtereinigung”. Dresden, 1884.
A tonnarendszer (1. és 2. ábra) különösen középnagyságu városoknak oly sok elınyt nyujt, hogy reánk nézve is - miután a legtökéletesebb Liernur-féle rendszer alkalmazásáról nálunk még csak a jövı századokban beszélhetnek – nagy érdekkel bir; az ezen rendszerrel egybekötött poudrette-gyárak nemcsak - a majdnem tökéletesen conservált -ürülékekbıl kitünı trágyát készíthetnek, hanem elkerülhetı a folyók és az altalajvíz befertıztetése is; a lakások tisztántartása pedig, mely járványok idejében különösen okadatolt, lehetıvé válik. Miután azonban ezen rendszernél csakis az ürülékek távolíttatnak el, a többi városi hulladékok (mint péld. a mosadék) pedig nem: ennek eltávolitása czéljából külön csatornázásnak szükségessége mutatkozik. Ezen rendszer alkalmazása a mezıgazdaságban is könnyen kivihetı s a lakások tisztántartása végett nagyon ajánlható olcsó rendszer; igen czélszerü eljárásnak mutatkozott a cselédség számára is külön árnyékszékek épitése, mely - sajnos - még aránylag csekély gazdaságban bevett szokás. A felhasznált ócska hordó és építkezés igen kifizeti magát, a cselédlakok körülete pedig ezáltal tisztaságnak örvend. Legtökéletesebb és egyszersmind leggeniálisabb rendszer mindidáig a Liernur hollandi mérnökkapitány által feltalált, és utána Liernur-féle más néven: „differencziás rendszer”, vagyis az „elkülönitett csatornázás” (System der getrennten Canalisation), mely rendszer szerint az emberi ürülékek légnyomás segítségével vascsövekben távolíttatnak el; ezektıl elkülönítve a városi mosadék, légköri csapadék és egyéb folyadék pedig külön kıcserép-csatornákban vezettetik le. A Liernur-féle rendszer körülbelül úgy mőködik, mint a pneumatikus posta. A vascsövekbıl készült fıvezeték egyrészt az egyes árnyékszékekkel siphonmódra hajlitott vascsövekkel áll összeköttetésben, másrészt a városon kivül lévı telepen felállitott vasmedenczével communikál. A medenczéveli összeköttetést egy csavar zárja el, melynek felnyitása után - midın a medenczében lévı levegı gızmozdonyok által hajtott légszivattyúkkal már eltávolíttatott - az árnyékszékekben összegyőlt ürüléktömeg nagy sebességgel a légmentes medenczébe tódul, hol az ürülék víztartalmától tüzelés által megszabadíttatván, Liernurnek saját rendszere után poudrettetrágyává változtatik át. Az eltávolitás gyorsan, kényelmesen, sőrően s a lakosság legkevesebb háborgatása – úgyszólván tudta – nélkül történik. Szagot és zajt ezen munka nem okoz. llynemü berendezés péld. Leyden, Dotrecht, Amsterdam városokban a legnagyobb megelégedéssel mőködik; pedig a költség tekintetében is elınyöket nyujt. Amsterdam polgármesterének hivatalos adatai szerint a már 1872. év óta városi
kezelésben 1évı Liernur-féle rendszer alapján készült berendezés költségei után számitandó 5%-os kamatozás, a tüzelıanyag, a személyzet fizetése stb. személyenkint és évenkint 34 hollandi ctms, vagyis 58 fillér = 32 kr o. é. kerül; 4) s ezért minden évben 310-szer távolíttatik el az ürülék. Ez valóban nemcsak a pénzkérdés tekintetében, hanem a technikai és közegészségügyi szempontból is fölötte kedvezı eredmény; az emberi ürülékek okszerü eltávolitása és felhasználásának fontos kérdése ezen rendszer után a helyes megoldáshoz igen közel van vezetve. A javitott tonna- s a Liernur-féle rendszernél - közönséges körülmények közt, kivévén a járványos idıket - a fertıtlenités nem is szükséges; miután a tisztogatás gyakran történik; de fontos ennek kivitele ott; hol - mint nálunk országszerte - az ürülék huzamosb ideig egy helyen marad. Messze vezetne bennünket mindazon rendszerek ismertetése, melyek részint a fertıtlenitésre, részint a szagtalartitásra vonatkoznak; fölemlítjük csak, hogy különösen Pettenkofer, Moselmann, Müller-Schür, Süvern, Petri, Contaret, Kral, Cotteran, Blanchard és Chateau, Poussier stb. rendszerei mindezen czélra törekednek. Leginkább érdekelhet bennünket az amúgyis ismeretes carbolsav, zöldgálicz-oldat és kálilúg alkalmazása a fertıtlenités czéljából, míg közönséges körülmények között a kénsavnak és gipsznek szagtalanitó hatása ezek alkalmazását ajánlja; a fısz amúgyis olcsó - szer, miután körülbelül 25 k/g belıle egy árnyékszék szagtalanitására elégséges egy egész éven át. De a szagtalanitásra még alkalmatos szereket talál a gazda ezen szereken kivül: a tızegpor, tızeghamu, faszénpor, kıszénpor, kıszénhamu, fürészpor, száraz föld stb. könnyen megszerezhetı és olcsó anyagokban. Különösen ajánlatos az árnyékszékek szagtalanitására - mint legolcsóbb szer - a tızegpor, mely az ürülékek felbomlását is meglassítván, a levegı, víz és talaj befertıztetését meggátolja. Az emberi ürüléknek kellemetlen szaga, Wegler szerint, egy már 30º C.-nál illékony ürüléksavtól származik; Heiden szerint is bizonyos szerves testektıl, valószinüleg zsírsavaktól, melyek közelebbi meghatározása még nem sikerült. Époly gazdagok vagyunk azon rendszerekben, melyek az ürülékek poudrette-re való változtatására szolgálnak, és melyek alapeszméi a nagymennyiségü víztartalomnak lehetı eltávolitására irányulnak. Hogy mily sok hasznavehetetlen részeket viszünk ki a fris ürülékekben: annak bizonyitására szolgál a vegyelemzés, mely szerint egy ember által évenkint produkált 486·5 k/g összes ürülékbıl 452·5 k/g víz vagyis 93%, és csak 34 k/g szárazanyag vagyis az összes ürülékek 7%-a. Utóbbinak legértékesebb részei, ú. m. Nitrogen . . . . .5·15 k/g Phosphorsav. . 1·25 „ káli . . . . . . . . . 1·07 „ összesen 7·47 k/g-ot tesz ki. vagyis az összes ürüléknek 1·54 %-át; a többi részek csakis az elszállitást nehezitik meg. Legtökéletesebb eljárásnak mindidáig Lierur-, Podewils- és Buhl & Keller-féle poudrettekészitési rendszerek bizonyultak be. Liernur az ürülékeket vacuum-serpenyıkben - hova még az elpárolgó szénsavas ammoniának lekötése czéljából kénsav-oldatot öntet, tehát egyúttal desinficiál is - főtés által concentrálja; ezek után gépek segítségével mozgásban tartott kefékkel a gızzel melegitett rézhengerekre kent sőrő ürülékeket - a hengerek folytonos, de lassu fordulásai közt megszárítván, egy egyszerü berendezés segítségével porrá változtatván, a kereskedelembe hozza. 4
Karl v. Langsdorff: „Die neuesten Erfahrungen auf dem Gebiete der Städtereinigung”. Dresden,1884.
Podewils pedig elıször is a főtésnél képzıdött füst alkalmazása vagyis hozzákeverése folytán conserválván az ürülék alkatrészeit, szintén tüzelés által lapos szekrényekben az ürülékeket concentrálja s saját rendszere szerint ezeket szilárddá és elszállíthatóvá változtatja. Conserválási módszere után nyert poudrette-trágya, saját állitásai szerint, minden rothadásnak ellentáll és évekig is eltartható. Rendszerét Augsburgban sok kisérlet után igen tökéletesbitette s ujabb idıben Grácz és Stuttgart városokban is alkalmazza, hol a tonnarendszer van már huzamosb idı óta gyakorlatban. 5) Podewils rendszere után készitett poudrette-ben van:
Utóbbinál feltünı a nagy nitrogentartalom, mely abban találja okát, hogy a latrinafolyadék aránylag igen szegény phosphorsav és káliban. Az eddigi ujabb tapasztalatok szerint legértékesebb trágyaanyagot nyujt a tonnarendszer, a tözeggeli compostírozás és a Líernur-féle rendszer által összegyüjtött ürülékbıl nyert poudrette. Több mint 100.000 lakossal biró városokban a Liernur-féle rendszer – daczára a nagyobb befektetéseknek - aránylag legolcsóbb, mint ezt Amsterdam polgármesterének adataiból is láttuk. Középnagyságu (10.000-60.000 lakossal) városainknak leginkább ajánlható egyelıre a tonnarendszer; míg kisebb városaink (2000-10.000 lakossal), mezıvárosainknak, fogházak, kaszárnyák, fürdıhelyek, nagyobb iskolák, gyárak részére igen ajánlatosnak tartanók az ürülékapparatus (Phäcalienapparat) beszerzését6) és alkalmazását a czélból, hogy az ürülékektıl ennek segítségével könnyen megszabadulván, ezeknek fris alakbani alkalmazására a környékbeli gazdáknak módot nyujthatnának. Ez esetben az ürülék alkalmazása vagy fris állapotban, vagy pedig elıkészités (compostirozás) után történik. De még nagyobb városok környékeire nézve is fontos lehet az ürülék felhasználása fris állapotban - különösen ott, hol a közlekedési viszonyok tökéletesebb voltuk miatt a vasutak segélyével nagymennyiségü ürülék elszállítható. Példák erre München, Stuttgart és Drezda városok, hol nagymennyiségü ürülék a közforgalom minden megterheltetése nélkül külön e czélra készített vaggonokban szállíttatik még nagyobb távolságra is, a gazdák részérıl szívesen vásároltatván meg. Amint Liernur a légszivattyút nagyban alkalmazza, úgy az ürülékapparatussal is ugyanazon alapeszme segítségével történhetik az elszállitás kicsinyben. Egy ilyen ürülékszekeret - ha szabad így elnevezni - akarván ismertetni, számos, a város közelében lakó gazdatársunknak, kiknek a városi lakosság részérıl az ürülékek szívesen, még ingyen is átengedtetnek, egy kis szolgálatot vélünk tenni, ha egy kissé kiterjeszkedünk ezen fontos találmányra. Egy erısszerkezetü (3. ábra), két- vagy négykerekü, ló- vagy ökörfogatra készült szekéren egy kovácsolt vasból készitett és légmentesen összeszegezett kazánalaku vashordó nyugszik, mely az ürülékek fölvételére szolgál; ezen hordó egyrészt egy gummi-spirál-tömlıvel, egy kétszeresen mőködı, két ember erejére készitett és kerekeken könnyen odábbszállítható 5
Buhl & KelIer-féle, vagyis a freiburgi rendszer a „Mezıgazdasági Szemle” folyó évi VI. füzetében lévén ismertetve, ennek megbeszélése e végett elmaradhat. 6 lIynemü gép kapható Friedländer J. bécsi gépgyárosnál különféle alakban és nagyságban, 250-1300 l ürtartalomra, kézi- vagy vonóerıre.
légszivattyúval van összekötve (mely légszivattyú némely gépnél a szekéren magán van elhelyezve), másrészt pedig egy nagyobb átméretü (90 m/m belsı átméretü) vulkanizált kaucsukból készült hosszu szivótömlıvel (Saugschlauch), melyhez egy rézbıl csinált és a pıczébe eresztendı conikus szivócsı csatoltatik, van az ürüléktömeggel kapcsolatba hozva. A munkába való állitás a fent leírt módon eszközöltetvén, két ember elıször is a légszivattyú segélyével eltávolítja a vashordóban és tömlıkben lévı levegıt, amelyben tartalmazott bőzös gázok egyúttal a légszivattyú állványára csatolt légtömlıben elhelyezett kis kályhácskában égı tőz által elégettetnek, úgy hogy a legközelebbi környezet sem érez semmiféle kellemetlen szagot. Egy vacuum-meter a levegınek eltávolitását jelzi, melynek beállta után a nagyobbik szivótömlın át a pıczébıl rendkivül gyorsan emelkedı ürüléktömeg rohamosan a 800-1000 l ürméretü hordóba tódul. Az 1000 l-es hordónak megtöltése - saját észleleteinkkel is bizonyíthatjuk -
csakis 8-10 percznyi idıt kiván, a levegı kiszivattyúzásával együtt. Ezután a hordó és a nagy szivótömlıt összekötı csavar elzáratván, a légszivattyúhoz vezetı kisebb tömlı lecsavartatik mely munkálat csak pár pillanat mőve -, az ürülékszekér két erıs ló segítségével bármily távolságra is elszállítható. Kiüritése ismét nagyon hamar történik. Megjegyezzük egyúttal: hol ezen ürülékszekérnek még azon elınye is van, hogy ha a hordó egy helyen meg nem telt volna, lehetséges a félig telt hordónak megtöltése egy másik pıczénél. Vannak kisebbszerü ilynemü szerkezetek is, melyek emberek által is tovább szállíthatók, és miután csak 250-400 l-t tartalmaznak, sokkal olcsóbbak is. Ezek különösen vendéglık, kaszárnyák tisztogatására vagy oly épületeknél használhatnak, melyek építkezésük és fekvésüknél fogva a nagyobb szerkezetü szekereknek nem hozzáférhetık. Hogy városok, fegyházak, kaszárnyák stb. közelében lakó gazdáknak mily jövedelmezı kútforrást képezhet az emberi ürülékek ilyetén elhordása, azt be akarjuk bizonyitani a következı s a gyakorlatból vett példával: Az illavai m. kir. országos fegyintézetben jelenleg elzárt 642 fegyencz által produkált ürüléket, mely mindidáig a közeli Vág folyóba eresztetett, az illavai gróf Königsegg-féle uradalom saját mezıgazdasági czéljára akarván felhasználni, a mult évben - saját költségein a fegyházban egy vezetéket és egy reservoirt épitett, melybıl a fent leírt módon az összegyőlt ürüléket könnyü szerrel elhordja; a trágyázandó szántóföldön - kénsavvali desinficiálás után –
composttrágyának készitésére használja, melylyel eszközölt ezidei trágyázási kisérletek a legszebb eredményt szolgáltatták. A megtrágyázott növényzet nemcsak a nagyobb hozam, de a sokkal dúsabb levélzet és növekedés, - a trágyázott lóhere, luczerna különösen haragoszöld szinezete által tünt fel, mely az ürülékekben tartalmazott nagymennyiségü nitrogennek tulajdonítható. Az uradalom igazgatóságától rendelkezésünkre bocsátott hiteles adatok szerint minden héten 11-12 hordó (a 1000 1), tehát hetenkint 110-120 H/l, vagyis 115·5-126 q ürülék (átlag 120·7 q ürülék) hordatik ki a fegyházból a fent emlitett ürülékszekér segítségével. Egy évben kihordatik tehát 6276 q; egy ember után átlag egy éven át 977 k/g, vagyis naponta 2·68 k/g. Ezen 6276 q ürülékekben tartalmaztatik, Dr. Heiden táblázata szerint kiszámítva:
Ha ezen ürülékben tartalmazott legfontosabb alkatrészek értékét akarnók tudni, a következı eredményre jutunk:
Tehát 1 q ürülék értéke ezek után 59 kr, egy ember után egy éven át nyert ürülék értéke pedig 5 frt 83 kr volna. De kifizeti-e magát ezen ürülékek elhordása? A befektetések a következık voltak:
Ezen összeg csakis a talajnak adott idegen tápszerek közvetlen értékébıl fenmaradt hasznot mutatja ki; de ha a nagyobb aratási hozamok értékét vennık számitásba, bizonyára nagyobb bevételi összeget lehetne constatálni. És ilynemü alkalom számtalanszor kinálkozik hazánkban; de ha azt akarnók kipuhatolni: valjon hány esetben lesz tényleg megragadva? - elszomoritó eredményre jönnénk. Összegezve a felhozott és városainkra nézve különösen fontos rendszerek alkalmazását, általánossággal elmondhatjuk: Budapestre nézve ajánlatos a Liernur-féle rendszer; Szeged, Pozsony, Miskolcz, Debreczen stb.középnagyságu, több mint 10.000 lakossal biró városainknak ajánlható a hordó- vagy tonnarendszer; kisebb mint 10.000 lakossal biró városaink legczélszerőbben és legolcsóbban a fent leírt ürülékszekerek segítségével szabadulhatnak meg az emberi ürülékektıl; mindezen rendszer mellett az ürülékeknek felhasználása mezıgazdasági czélokra úgy concentrált valamint fris állapotban igenis lehetséges és okadatolt. * * * Az emberi ürülék alkalmazása a mezıgazdaságban különféle alakban történhetik. Alkalmazható: 1. Mint felültrágyázás fris állapotban, 3-4-szeres vízzel föleresztve (mint Japán és Chinában), különösen a herések és rétekre, takarmányrépára, zöldségre stb., sıt igen jó hatással bir a dohányra is. Szükségeltetik pedig (víz nélkül) 14·5-18 m/3 hektáronkint. 2. Természetes állapotban, mely esetben közvetlenül a szántóföldre hordatván, azonnal alászántatik. Sokat egyszerre felhordani semmiesetre sem tanácsos, miután két évre felosztott mérsékletes trágyázásnál sokkal jobb eredményt várhatunk, mint egyszerü erıs trágyázás esetében. Fris alakbani használata okadatolva van kapásnövények, zöldség, takarmányrozs stb. elé. 3. Az állati tragyához rétegenkint keverve; a szag eltávolitása végett vagy kénsavval, fıszszel kell kezelni, vagy pedig elteregetése után a trágyadombon vékony földréteggel beboritani. 4. Végre különösen okadatolt eljárás: compost- vagyis keveréktrágyát belıle késziteni. E czélból az ürülékek a trágyázandó földnek egyik sarkában lerakattatván, rétegenkint fıszszel behintve vagy kénsav-oldattal kezelve és földdel beboríttatva lesznek. Gyakori átlapátolás és keverés által a megéredés elımozdíttatik. Nagyon ajánlatos, ha a keverék-trágyadombon kálit vagy phosphorsavakat tartalmazó anyagokkal -péld. stassfurti kálisókkal vagy korommal, tızeggel - kevertetnek, mely esetben igen hatékony és kitünı trágyaszert nyerhetünk. Számos mezıgazda azon balhitben él, hogy az emberi ürülék kiégeti a vetést s evégett alkalmazásától fél. Ha a megfelelı mennyiségben és alakban használtatik, ettıl nincs okunk mit tartani. Hahn uradalmi fıfelügyelı és Eisbein tanár vizsgálatainak eredménye szerint az ürüléktrágya nemcsak búza-, rozs-, árpa-, zab-, borsó-, lóhere- és csillagfürtvetésre gyakorol igen jó hatást, hanem a burgonya, répa, saláta, kelkáposzta, carfiol és hagymára is, -sıt Dünkirchen franczia város környékén a legfinomabb spárgát is ürülékkel trágyázzák. DélFrancziaországban pedig a zamatos muskotálybort, a legédesebb fügét is alkalmazásával termelik. A fölötte kedvezı eredményeket felsorolni nem engedi terünk; csak két példát akarunk Dr. Heiden trágyaisméje nyomán följegyezni, melyet Hahn uradalmi fıfelügyelı egy terméketlen homoktalajban egyrészt, másrészt pedig egy jó erıben lévı s agyagos altalajjal ellátott árpatalajban észlelt. Egy morgen (= 0·444 kat. hold = 0·255 H/a) termett:
Különösen kedvezı az eredmény a homokos talajnál, melyben az ürülékkel trágyázott rész circa háromszor annyi termést adott, mint a nemtrágyázott terület. * * * Hazánk mezıgazdáinak túlnyomó része az ürülék okszerü felhasználásáról még mitsem akar tudni; városaink pedig ennek rendszeres elhordatása és mezıgazdasági czélokra, való hozzáférhetıségének elımozditása tekintetében oly primitiv állásponton vannak, hogy a városi hatóságok kezdeményezését jelen viszonyok között nem is várhatjuk; és pedig a városi hulladékok kihasználása egyaránt fontos és egyaránt érdekében van a városnak, mint a mezıgazdaságnak. Nem elég az, hogy városaink palotákat építsenek, szépüljenek, - de nagy szükség van arra is, hogy a tisztaság tekintetében, hová elsı sorban az ürülékek szorgalmas eltakaritása tartozik: a közegészség úgy mint a mezıgazdaság kivánalmai is kielégíttessenek, hogy megszüntessenek azon valóban ázsiai állapotok, melyekben városaink e tekintetben még léteznek. Itten csak a kormány közbenjárásával teendı erélyes intézkedésektıl várhatunk eredményt. Elsı sorban is törvényhozási úton volna megakadályozandó az ürülékek és a meg nem tisztitott ipari hulladékok bevezetése a folyókba; másodsorban a városok az ürülékek győjtése tekintetében nagyobb gond kifejtésére volnának szoritandók. A nagyobb városok közvetlen közelében felállitandó poudrette-gyárak támogatása, mely adóleengedés, olcsó szállitási díjtételek kiszabása s egyéb kedvezményekbıl állhatna: ilynemü vállalatok felvirágozását hazánkban is elımozditaná. Ha jó és egyenlı minıségü poudrette-trágya készíttetik, melynek minısége tekintetében az illetı vállalatoknak kell hogy kezességet is elvállalnának; ha folytonosan egyenlı összetételü trágya adatik a gazdaközönség kezébe s a trágya-hamisitás kizáratik: bizonyára növekedni fog a kereslet, s az intelligensebb gazdaközönség kiterjedettebb alkalmazásához fog nyúlni. És ha az Alföld rónáinak televénydús talaján az éppen e végett elkényeztetett gazdák elıreláthatólag nem igen mohón fognak a poudrette alkalmazásához, van hazánkban a Felföldön és Erdélyben rengeteg terület, melyeken a csapadékok által megfosztott és a folyókban elhordott humustartalomnak visszapótlása ilyetén igen háladatosnak mutatkoznék. Felföldi gazdáink pedig, kik egyáltalában belterjesebb gazdálkodáshoz vannak szokva s a trágyát sokkal jobban is megbecsülni tanulták, mint alföldi gazdáink: örömmel vennék a földjükrıl lehordott ásványi alkatrészek helyébe – különösen a messzebb fekvı s az állati trágyának felhordását igen megnehezitı hegyoldalaik számára - a hazánk nagyobb városaiban készitett concentrált emberi trágyát. Gruner Lajos.
