EME
Bíró Boróka Júlia
Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Romániában a 121-es vidékfejlesztési intézkedés megvalósítása révén Bevezető Az Európai Unió kétpilléres szerkezetű közös agrárpolitikájának első pillére a piaci intézkedések, valamint a jövedelempolitika színtere, míg a második, „területi” pillér a vidékfejlesztés feladatkörét hivatott betölteni. A vidékfejlesztés első ízben hangsúlyosan az AGENDA 2000 dokumentumban jelent meg, ez alkalommal már külön költségvetés hozzárendelésével. Az elmúlt két évtized agrárpolitikai reformjai során a vidéki térség egyre hangsúlyosabb szerepet kapott. Egyre inkább világossá vált, hogy a vidéki térségek gondjai nem oldhatók meg pusztán a mezőgazdasági ágazat, illetve a termelők támogatása révén, hanem speciális vidékfejlesztési támogatáspolitika kidolgozása és életbe ültetése szükségeltetik.1 A multifunkcionális mezőgazdaságra alapozott vidéki térségfejlesztés továbbá pozitív hatással van az európai mezőgazdaság versenyképességének növelésére.2 A 2007–2013-as programozási periódusra vonatkozó Román Nemzeti Vidékfejlesztési Terv első prioritási tengelyén keresztül – melynek fő célja a mezőgazdaság és erdészet versenyképességének javítása – a következő intézkedések keretén belül volt lehetőség támogatás igénybevételére: 111 – Szakképzés, kommunikációs tevékenység, innováció; 112 – Fiatal gazdák induló támogatása; 113 – A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása (korai nyugdíjazás); 114 – Tanácsadói szolgáltatások igénybevétele; 121 – Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése; 122 – Az erdők gazdasági értékének növelése; 123 – A mezőgazdasági és erdészeti termékek hozzáadott értékének növelése; 125 – A mezőgazdaság és az erdészet fejlődéséhez és alkalmazkodásához kapcsolódó infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése; 141 – Szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása; 142 – Termelői csoportok létrehozása; 143 – Tanácsadói szolgáltatások nyújtása Bíró Boróka Júlia (1985) - közgazdász, Ph.D., posztdoktori hallgató, Bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia,
[email protected] Jelen tanulmány az Európai Szociális Alap által, a Humánerőforrás-Fejlesztési Operatív Programon (2007–2013) keresztül társfinanszírozott: Eredményesség és kiválóság a közgazdaságtudományi doktori és posztdoktori kutatások terén Romániában című POSDRU/159/1.5/S/142115 projekt keretében készült. 1 Vincze Mária: Európa gazdaságtana. Az európai gazdasági integráció elméleti és gyakorlati kérdései. Kvár 2008. 122–123. 2 Letiția Zahiu – Anca Dachin: Politica Agricolă Comună în perioada 2007-2013. = L. Zahiu (coord.), A. Dachin, R. Ion, N. Istudor, V. Manole, A. Popescu, Ș. Poenaru: Agricultura Uniunii Europene sub impactul Politicii Agricole Comune. București 2006. 151.
EME MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KORSZERŰSÍTÉSE ROMÁNIÁBAN…
101
a mezőgazdaságban dolgozóknak.3 Jelen tanulmány a fentiekben ismertetett intézkedések közül a 121-es, Mezőgazdasági üzemek korszerűsítésének romániai vizsgálatára terjed ki. Ennek keretén belül vizsgáljuk a 121-es intézkedés keretében lehívott pénzösszegek megyei (NUTS3) szintű, területi megoszlását, fényt vetve arra, hogy mely romániai megyék voltak az élenjárók e tekintetben, és melyek teljesítettek a leggyengébben.
A 121-es intézkedés ismertetése A romániai mezőgazdasági üzemek korszerűsítését célzó intézkedés kiemelt célja a mezőgazdasági termelés modernizációja, az állattenyésztés, a kertészet és a szántóföldi növénytermesztés technológiai szintjének növelése, hetékonyságának és versenyképességének javítása, a magasabb szintű termékminőség elérését elősegítő új technológiák bevezetése. A 121-es intézkedés pályázati útmutatójának értelmében4 a következő típusú beruházások finanszírozhatók az intézkedéshez rendelt forrásokból: – mezőgazdasági termelésbe bevont épületek korszerűsítése vagy létrehozása (környezetvédelmi szerepkört betöltő épületeket beleértve); – a megvalósíthatósági tanulmányban vagy az indoklási jelentésben szükségesként megjelölt belső vagy hozzáférési közúti infrastruktúra (közműveket beleértve) korszerűsítése vagy építése; – tejgazdaságok korszerűsítése/létrehozása, melyek illeszkednek az európai tejkvótarendszerhez, a kedvezményezett birtokában levő termelési kvóta által biztosított kapacitás mértékében; – üvegházak építése vagy korszerűsítése, fűtési- és öntőzőrendszereket beleértve, környezeti feltételekhez való alkalmazkodást elősegítő eszközök biztosítása; – a megvalósíthatósági tanulmányban vagy az indoklási jelentésben szükségesnek nyilvánított új traktorok, arató-cséplőgépek, illetve más gépek, felszerelések és kellékek, valamint speciális berendezések és szoftverek vásárlása vagy lízingelése; – a megvalósíthatósági tanulmányban vagy az indoklási jelentésben szükségesnek nyilvánított, a termelési tevékenységek végzéséhez használatos új speciális járművek vásárlása vagy lízingelése; – biológiai ciklusuk végén járó nemes szőlőfajták (legalább 25 éves) cseréje, amelyek nem szerepelnek a szőlőültetvények szerkezetátalakítását célzó, a EMGA5 által külön támogatott rendszerben; – gyümölcsfa, -cserje és eper telepítése; – szőlő-, gyümölcsfa-, cserje- és más típusú csemeteállományok telepítése; – beruházási támogatás a megújuló forrásokból származó energia fenntartható termelésére és hatákony felhasználására a gazdaságon belül; – beruházási támogatás új erdészeti fajok (rövid vágásfordulójú és vegetatív regenerációjú) telepítésére megújuló energia termelésének elősegítése jegyében; 3 Románia Nemzeti Vidékfejlesztési Terve 2007–2013, 11. változat, Bukarest, 2013. november 173. http://www. madr.ro/docs/dezvoltare-rurala/PNDR_2007-2013_versiunea-consolidata-nov2013.pdf , 2014.06.06. 4 Guidelines for applicants for Measure 121, 2012.10-11. http://www.apdrp.ro/content.aspx?item=1967&lang=RO, 2012.07.23 5 Európai Mezőgazdasági Garanciaalap
EME 102
MŰHELY
– méhészeti beruházások támogatása (kivételt képeznek azok a beruházások, amelyek a Nemzeti Méhészeti Program hatáskörébe tartoznak); – beruházási támogatás a mezőgazdasági termékek gazdaságon belüli feldolgozására (csakis és kizárólag akkor, ha a nyersanyagok legalább 50%-a a gazdaság keretén belül kerül előállításra, és a gazdálkodás továbbra is a gazdaság fő tevékenysége marad), beleértve a termékek értékesítésével kapcsolatos berendezéseket, tároló- és hűtőberendezéseket stb. – a projekt általános költségei, mint: az építészek, mérnökök, tanácsadók díjai, megvalósíthatósági tanulmányok, tanúsítványok díjai, a projekt végrehajtásához szükséges engedélyek és jóváhagyások díjai, amint azt a nemzeti törvénykezés is szabályozza, szabadalmi jogok és licencek megszerzése (a befektetések támogatásra jogosult értékének maximum 8%-a, amennyiben a projekt építkezéseket is előirányoz, illetve 3%-a, ha a projekt nem irányoz elő építkezési munkálatokat); – a gazdaság ökológiai gazdálkodásra való áttéréséhez szükséges befektetések finanszírozása; – a Közösségi előírásoknak való megfelelés jegyében eszközölt befektetések finanszírozása. A projekt jóváhagyása előtt felmerülő költségek támogatásra nem jogosult tételeknek minősülnek a 121-es intézkedés keretén belül, kivételt képeznek ez alól a műszaki tanulmányok, az üzleti tervek és a megvalósíthatósági tanulmányok, amelyek támogathatóak.
A 121-es intézkedés abszorpciójának alakulása Romániában 2007–2013 között A 121-es vidékfejlesztési intézkedés keretén belül odaítélt, vissza nem térítendő támogatások romániai összértéke a 2007–2013-as időszakot tekintve 754 101 385 euró. Ezt az országos összértéket 1992 projekten keresztül hívták le a pályázók. Következésképpen megállapítható, hogy egy romániai 121-es projekt átlagértéke 378 565 euró. Nyilván az egyes projektekhez kapcsolódó beruházások 1. táblázat. A 121-es intézkedés keretén belül nyújtott beruházási támogatásból részesülő gazdaságok számával, valamint a beruházások összvolumenével kapcsolatos számítások összesítő táblázata Beruházások volumene (euró) 1 vidéki lakosra vetítve
Átlag:
1 mezőgazdasági foglalkoztatottra vetítve
Projektek száma (db) 1 hektár mezőgazdasági területre vetítve
1000 vidéki lakosra vetítve
1000 mezőgazdasági foglalkoztatottra vetítve
1000 hektár mezőgazdasági területre vetítve
91
341
51
0,24
0,90
0,13
maximum
317
1299
151
1,15
4,49
0,39
minimum
7
30
5
0,04
0,15
0,03
(Forrás: Saját számítás az APDRP6 adatai alapján)
6
Agenția de Plăți pentru Dezvoltare Rurală și Pescuit – Halászati és Vidékfejlesztési Kifizetési Ügynökség.
EME MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KORSZERŰSÍTÉSE ROMÁNIÁBAN…
103
1. ábra. A 121-es intézkedés keretében 2007–2013 között igényelt beruházások volumene megyénként egy vidéki lakosra, egy mezőgazdasági foglalkoztatottra, valamint egy hektár mezőgazdasági területre vonatkoztatva (Forrás: Saját szerkesztés (ArcGIS 10.2) az APDRP adatai alapján)
EME 104
MŰHELY
2. ábra. A 121-es intézkedés keretében 2007–2013 között beruházási támogatást igénylő gazdaságok száma megyénként ezer vidéki lakosra, ezer mezőgazdasági foglalkoztatottra, valamint ezer hektár mezőgazdasági területre vonatkoztatva (Forrás: Saját szerkesztés (ArcGIS 10.2) az APDRP adatai alapján)
EME MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KORSZERŰSÍTÉSE ROMÁNIÁBAN…
105
nagysága pályázónként eltérő, valamint szintén változatos képet mutat az egyes megyék pályázási hajlandósága és sikeres pénzlehívási teljesítménye egyaránt. A legjobban teljesítő romániai megye a 121-es intézkedésen keresztül lehívott támgatások mértékét illetően Temes megye 43 780 047 eurós összértékkel, leggyengébben e tekintetben Gorj megye teljesített, az itt lakóknak összesen 1 297 510 eurót sikerült lehívniuk. A projektek számát illetően a 121-es intézkedés népszerű, nagy érdeklődést keltő jogcímnek bizonyult a tulceai gazdálkodók körében, országos viszonylatban ugyanis ezen megyében legnagyobb a jóváhagyott 121-es projektek száma: összesen 142. Az intézkedés Gorj megyében volt a legkevésbé népszerű, itt ugyanis csupán 8 gazdaság részesült megyei szinten a 121-es intézkedésen keresztül folyósított beruházási támogatásból a 2007–2013-as programozási időszakban. Az egyes megyék 121-es vidékfejlesztési intézkedéssel kapcsolatos teljesítményét a fentiekben vázolt megyei átlagérték, legnagyobb összprojektérték, valamint a nyertes projektek számának megállapítása mellett a továbbiakban finomítani szeretnénk. Úgy véljük, hogy mivel az egyes megyék földrajzi adottságai, vidékjellege, foglalkoztatási struktúrája esetenként jelentős mértékben eltérhet egymástól, mezőgazdasági és vidékfejlesztési szempontból egyaránt indokolt további mutatók építése és vizsgálata egy a 121-es vidékfejlesztési intézkedés vonatkozásában reálisabb megyei teljesítményvizsgálat érdekében. Az 1. táblázatban foglaltuk össze – illetve az 1. és a 2. ábra térképsoraival szemléltetjük – az egy vidéki lakosra, az egy mezőgazdasági foglalkoztatottra,7 valamint az egy hektár mezőgazdasági területre jutó beruházások megyei átlag-, valamint minimum- és maximumértékeit, továbbá az ezer vidéki lakosra, ezer mezőgazdasági foglalkoztatottra, valamint ezer hektár mezőgazdasági területre vetített projektek számát. A fentieket a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére hívatott 121-es vidékfejlesztési intézkedés kapcsán számítottuk ki. Az eredmények azt mutatják, hogy a legjobban teljesítő megyéknek 317 euró/vidéki lakos (Temes megye), 1299 euró/mezőgazdasági foglalkoztatott (Brassó megye) és 151 euró/ ha mezőgazdasági terület (Brassó megye) nagyságú támogatásokat sikerült lehívniuk a 121-es intézkedés keretén belül. A másik oldalon álló, leggyengébben teljesítő megyék ennél sokszorosan alacsonyabb eredményeket értek el a vizsgált mutatók mentén: 7 euró/vidéki lakos (Gorj megye), 30 euró/mezőgazdasági foglalkoztatott (Vâlcea megye) és 5 euró/1 ha mezőgazdasági terület (Vâlcea megye).
Következtetés A román belügyminisztérium nyilvántartásai azt mutatják,8 hogy a jelenlegi mezőgazdasági gépállomány még mindig elavult, a nyilvántartott traktorok 50%-át 1989 előtt gyártották. Bár 2007 után az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint a mezőgazdasági géppark fokozatos kibővülése észlelhető, a gépek beszerzése nem a helyi ipar fejlődését szolgálta, hiszen jelentős részüket importálták, és nem Romániában gyártották. Tehát rendkívül nagy szükség mutatkozik új gépek beszerzésére, mely beruházások részben a közös agrárpolitika első pillérén keresztül folyósított direkt kifizetésekből, nagyrészt pedig A mezőgazdaság, erdészet és halászat ágazat foglalkoztatottjainak számát használtuk ezen mutató kiszámításakor Gabriel Razi: Cum s-a schimbat agricultura României după cinci ani de fonduri Europene, Ziarul Financiar, http:// www.zf.ro/companii/cum-s-a-schimbat-agricultura-dupa-cinci-ani-de-fonduri- europene-silozuri-de-2-5-milioane-de-tonede-cereale-9-000-de-tractoare-si-25-mai-multe-ingrasaminte-9944671, 2013.08.13. 7 8
EME 106
MŰHELY
a második pillér gépparkmegújítást célzó intézkedéseinek igénybevételén keresztül lennének fedezhetőek. Erre ad lehetőséget a jelen tanulmányban vizsgált 121-es vidékfejlesztési intézkedés is. A 121-es vidékfejlesztési intézkedés célrendszre a mezőgazdasági üzemek korszerűsítését, a mezőgazdasági gépállomány korösszetételének javítását foglalja magában, energiatakarékos gépek és technológiai berendezések beszerzése révén. Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy Románia megyéi hogyan teljesítettek az európai uniós csatlakozás utáni első hétéves időszakban az intézkedés keretén belül elnyert pályázatok tekintetében. Arra a következtetésre jutottunk, hogy jelentős megyei eltérések tapasztalhatók a pályázási hajlandóságot, az elnyert páyázatok számát, értékét illetően. Összességében elmondható, hogy az ország északnyugati, illetve délkeleti peremén húzódó megyék, valamint a Közép régió megyéi közül Brassó, Kovászna és Fehér megye átlagon felül teljesítő, legsikeresebb területegységeknek bizonyultak. A jellemzően vidéki, fejlődőben levő megyék – vagyis azok, amelyeknek a legnagyobb szüksége lenne rá – a legkevésbé aktívak és hatékonyak a vidék fejlesztését célzó 121-es intézkedés abszorpcióját illetően. Ez középtávon a területi egyenlőtlenségek elmélyüléséhez vezethet a gazdasági fejlettség szintjét tekintve.
Modernization of the Romanian Agricultural Holdings Through the Implementation of Rural Development Measure 121 Measure 121 “Modernization of agricultural holdings” of the Common Agricultural Policy seeks to contribute to the improvement of the competitiveness of the agricultural holdings through a better use of human resources and production factors, aiming at restructuring and developing the physical potential and promoting innovation. Present paper proposes to give a view on the application of the above measure in Romania, on NUTS3 level, between 2007-2013.
