Mezei Mária Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Iktatószám: 9/2013.

Mezei Mária Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÉRVÉNYES: 2013. szeptember 1.

Tartalom Mezei Mária Alapfokú Művészeti Iskola ................................................................................... 3 NEVELÉSI PROGRAMJA........................................................................................................ 3 Bevezetés .................................................................................................................................... 3 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................................................................................ 4 1.1. Az alapfokú művészeti iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, értékei ................................................................................................................................. 4 1.2. Az alapfokú művészeti iskola nevelési célja ........................................................... 5 1.3. Az alapfokú művészeti iskola feladata .................................................................... 6 1.4. Az iskola nevelési-oktatási eszközrendszere ........................................................... 6 2. Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere ................................ 6 2.1. Szín- és bábművészet ............................................................................................... 6 2.2. Táncművészet .......................................................................................................... 7 2.3. Képző- és iparművészet ........................................................................................... 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................... 8 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ......................................................................................................................... 9 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................ 10 6. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja ........................ 11 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ............................................................................................................................ 11 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .................................................................................................. 12 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ........................................................................................................................... 13 10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ..................... 13 11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai .................................................................... 13 HELYI TANTERVE ................................................................................................................ 15 1. A választott kerettanterv megnevezése...................................................................... 16 3. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei ... 16 4. A kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ...................................................................................................................... 16 5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ..................................................................................... 16 7. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................................................. 17 KÖTELEZŐ TANESZKÖZ-JEGYZÉKE ............................................................................... 19 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ........................... 29 ZÁRADÉKOK ......................................................................................................................... 31

2

Mezei Mária Alapfokú Művészeti Iskola NEVELÉSI PROGRAMJA Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1.§-a szerint: „A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat. A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. 16. § (1) Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. (2) Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, amelynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon, zeneművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet, táncművészet ágakban folyhat. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet.”

3

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.

Az alapfokú művészeti iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, értékei

Az alapfokú művészeti iskola a táncművészet, a képző- és iparművészet, valamint a szín- és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Színvonalas, sokoldalú képzést valósítunk meg a választott művészeti ágban, amely felkészít a félévi és év végi vizsgákra, bemutatókra, fesztiválokra, koncertekre, országos versenyekre. Nevelőmunkánkkal alkotó gondolkodásra és alkotásra nevelünk, amelynek "eredménye" az önmagát megvalósító sikeres felnőtt. A tanítási- tanulási és alkotó folyamatban a növendék olyan önálló feladatokat kap, amelyekben hasznosítja a megszerzett tudást, átélheti az alkotás örömét. Magas színvonalú művészeti műveltség elsajátítatásával korszerű, sokoldalú tudástműveltséget biztosítunk a művészeti nevelésben. Kialakítjuk, illetve fejlesztjük a művészi kommunikációs-vizuális-auditív készséget. A művészeti neveléssel elősegítjük a tanuló önállóságának, magabiztosságának folyamatos fejlődését. Tanulóink megismerik a kultúra, jelesen a művészeti kultúra értékeit, amelyek a személyiségbe történő beépülése az élet örömeinek felismerését és átélését teszi lehetővé a művészet átörökítő szerepén keresztül. Különleges esztétikai élményt nyújtunk azáltal, hogy tanulóinkat alkalmassá tesszük arra, hogy ne csak befogadói, de alkotói is legyenek a művészeti tevékenységnek. Erkölcsi tartásra törekvő egyéni és közösségi nevelést valósítunk meg, amikor együttműködési készséget, ugyanakkor egészséges versenyszellemet alakítunk ki a művészeti értékek felfedeztetésével, hogy azok beépüljenek a személyiségbe. Az egészséges életmódra, a környezetvédelmi gondolkodásra, a mindennapok esztétikájának észlelésére való nevelés alapelveinket meghatározó tényező, amely azt a törekvést erősíti, hogy a tanulók mindennapi életének részévé váljon egészségük megőrzése nemcsak testileg, de mentálisan is. A szép és ápolt, szűkebb és tágabb környezet kialakításának igénye természetes követelmény legyen minden tanulónkban. Az intézményben folyó képzés teljes ideje alatt az alapvető készségek biztos kialakítása után a képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A szilárd alapokat megteremtve nyitottá, fogékonyakká kell tenni a tanulókat az értékek befogadására, kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában. Érzelemközpontú nevelésünk és oktatásunk fokozatosan billenjen át teljesítményközpontúvá, alakuljon ki a versenyképes tudás.

4

Tanulóinkat az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka, kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igényére s az ehhez szükséges önfegyelemre, az erkölcsös cselekvés igenlésére és igényére, a természetben és az emberi alkotásban megjelenő szépség értékelésére, valamint tevékeny és alkotó életre kell nevelni.

1.2.

Az alapfokú művészeti iskola nevelési célja

A művészeti iskola elsődleges célja a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztés, amelyet a művészeti műveltség megalapozásával, elmélyítésével és állandó fejlesztésével ér el úgy, hogy a követelmény eléréséhez szükséges tananyagot eszköznek tekinti a gyermekek érzelmi, értelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközének tartja, követelményeit a gyermek életkori jellemzőihez igazítja. Célunk, hogy a művészeti iskolából kikerült fiatalok önbizalommal, kiváló alkalmazkodóképességgel az élet igényeihez rugalmasan alkalmazkodjanak, a társadalomban és benne a művészeti életben eligazodjanak. Tevékeny, magas fokú viselkedéskultúra jellemezze növendékeinket. A sajátos kommunikációs (vizuális-auditív) technika birtokában magabiztos, kreatív emberekké váljanak. Az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit megőrző, a nemzeti hagyományokat ápoló kompetens személyek legyenek. Célunk hangsúlyt fektetni az autonóm, a kreatív, a problémamegoldásra érzékeny, az egészségét és a környezetét megóvó személyiség kialakítására, embertársaik értekeinek megbecsülésére, a másság tiszteletére, a nemzeti hagyományok ápolására, a demokratikus szellemiség, valamint a harmonikus légkör kialakítására. Az iskola célul tűzi ki továbbá, hogy elősegíti a tanulók kulturális igényeinek fejlődését, továbbfejleszti a művészetek iránti érzékenységüket, nyitottságukat, önművelés iránti igényüket. Célunk az egészséges életvitel kialakítására és megőrzésére nevelés. Erősítjük a környezet iránti felelősséget azzal is, hogy a tanulókkal a mindennapok esztétikai értékeit felfedeztetjük, és alakításra ösztönözzük. Alakítani kívánjuk önismeretüket, önállóságukat, fokozni kívánjuk a művészeti problémák iránti érzékenységüket.

5

1.3.

Az alapfokú művészeti iskola feladata

Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfeladata, hogy feltárja a művészet, ezen belül a választott művészeti ág megörökítő és átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti iskola feladatát oly módon teljesíti, hogy olyan ismereteket ad, amelyek elsajátításával és alkalmazásával a növendék alkalmassá válik: élményvilága vizuális és auditív megjelenítésére, kreativitásának bemutatására a művészet különböző területein. Azt az igényt igyekszik kielégíteni, hogy a művészeti iskolából kikerülve valamennyi tanuló aktív részese legyen, akár mint értő befogadója, akár mint aktív szereplője a művészetek világának.

1.4.

Az iskola nevelési-oktatási eszközrendszere

A tanítási-tanulási folyamatban szükség van minden hagyományos és korszerű taneszközre a minőség, a hatékony ismeretszerzés, a készségek, képességek fejlesztése érdekében. A művészeti iskolában az oktatási eszközök biztosítottak, és folyamatos fejlesztésükről a fenntartó gondoskodik. A taneszközök listája a mellékletben megtalálható. A művészeti iskola egyéb tárgyi feltételeit az általános iskola biztosítja.

2. Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere Az alapfokú művészetoktatási intézményben három művészeti ágban folyik a művészeti nevelés-oktatás. Ennek megfelelően a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet által megfogalmazott egyes művészeti tevékenységek célja és feladata – amelyet az iskola tantestülete kiválónak és teljes körűnek tart - került átvételre.

2.1.

Szín- és bábművészet

A színművészeti képzés célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színművészeti nevelés célja az, hogy lehetőséget biztosítson a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait.  A képzés feladata (funkciója) az, hogy lehetővé teszi a színművészet területén a változatos dramatikus tevékenységformákban való részvételt, a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését. 6

 A differenciált feladatokon keresztül a tanulók megismerik a dramatikus technikákat és a színházi konvenciókat, azok széles körű alkalmazását.  Lehetővé válik a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítése, számos élő és felvett színházi előadást - köztük társaik által készített produkciókat láthatnak.  Megélhetik a tanulók azt az élményt, hogy egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka örömteli együttlétét, az önkifejezést, az önértékelést elsajátítsák.

2.2.

Táncművészet

Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra, hogy a múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremtsen a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. A táncművészeti nevelés-oktatás feladata az, hogy lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, térés formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

7

2.3.

Képző- és iparművészet

A képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói A képző- és iparművészeti oktatás célja, hogy a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismertesse meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. Az alapfokú képző-és iparművészeti oktatás feladata, hogy a követelmények és tantervi programban megfogalmazott tananyag elsajátítása által lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket, és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység, magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek az iskola által oktatott művészeti ágban, a különböző tanszakokban megjelennek. Az iskola a művészeti nevelés sajátos módszereivel olyan személyiségeket kíván kibocsátani, akik a mindennapokban harmóniára törekszenek. Igényük van az önművelésre, önállóságról, öntevékenységről és magas fokú együttműködésről tesznek tanúbizonyságot. A kulturált viselkedés szabályait betartják, és igényük van arra, hogy másokkal is betartassák. 8

Az alapfokú művészeti iskolában folyó nevelés feltárja a művészeti élmény katartikus szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Iskolánk művészeti nevelése megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, amelyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői.

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola együttműködésével kapcsolatos feladatok

szereplőinek

A nevelésben nem választható szét az egyéni személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés, ezért a két területet egységben látjuk, és a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok is ezt a szemléletet tükrözik. Az alapfokú művészetoktatás színművészeti ága eleve közösségi tevékenység, de épít az egyén szerepére is. A nevelés során önálló egyéniségek személyiségfejlesztése folyik. Célunk azonban az is, hogy az önálló személyiségüket megtartva igazi alkotó közösséggé formáljuk a kezdeti heterogén csoportokat. Ennek a törekvésnek az a célja, hogy a közös művészeti élmény is az öröm forrása legyen, hogy a közös élmények erősítsék személyiségüket. A közösségfejlesztés során a társakhoz való kötődést, alkalmazkodást, összetartozás érzését, illetve a közösen elvégzett eredményes munka elégedettségét tapasztalják meg tanítványaink. A közös szituációs játékok, a szereptanulás, a közös éneklés, népi játékok, tánc, közös alkotások kiemelkedően fontos szerepet játszanak az egyén és a közösség kapcsolatának, egymásra hatásának fejlesztésében, a közösséghez való alkalmazkodás, a szocializáció tudatos alakításában. Az egyéni érdek alárendelése a közösségnek, valamint a közösség részéről az egyéni munka eredményeinek elismerése, ennek fejlesztése a művészi tevékenységbe beágyazottan jelenik meg. A csoporton belüli közösségi viszonyok fejlesztéséhez fontos az egymás iránti felelősség erősítése (pl. a színjáték-produkció, koreográfia, kézműves foglalkozások). A tanuló a tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejleszti a csoport együttgondolkodását. A hibák közös javítása, a bírálat hozzájárul a felelősségtudat erősítéséhez. A tanulócsoportot kisebb egységekre bontva közös feladatokat adhatunk a tanulóknak, olykor versenyeztetve őket az együtt végzett munka felelősségének kialakítása, örömének átérzése érdekében. A tanulók rendszeresen értékelik egymás munkáját, hogy ezáltal fejlődjék értékítéletük objektivitása, a segítőszándék kifejeződése. A tanulók saját teljesítményüket is értékelik az eredményesség szempontjából, mivel azt kívánjuk tudatosítani, hogy egymás munkájának értékelésekor és önmagukkal szemben is tárgyilagosan ítéljenek.

9

Személyiség- és közösségfejlesztési munkánk a tanév első hetében megkezdődik azzal a céllal is, hogy az önálló személyiségek a tanév során koherens közösséggé szerveződjenek, akiket a közös érdeklődés még inkább összetart. Ennek érdekében a tanév első hetében az iskola tanárai találkozóra hívják a növendékeiket, hogy megbeszéljék, milyen produkciókban szerepelhetnek, illetve milyen kiállításokat rendezhetnek a jövőben. Az iskola a tanulók egyéb kulturális igényeinek kielégítésére is gondot fordít. Közös kirándulások az ország kulturális hagyományainak megismeréséért, múzeumok megtekintése. Közös színház, táncház-látogatásokat tervezünk, a tanév során legalább két előadást nézünk meg, szándékaink szerint a szülőkkel közösen. A művészeti iskola a szorgalmi időszakon kívül is szervezni kíván belföldi és külföldi nyári táborokat. A külföldi kapcsolatok kialakításában együttműködünk az általános iskolával, az önkormányzattal és a személyes kapcsolatokat is szeretnénk felhasználni. A művészeti ágaknak megfelelő táborokban a gyerekek a nyaralás örömei mellett intenzívebben foglalkozhatnak a választott művészeti területekkel. A szakfoglalkozásokat tanáraink mellett meghívott művészek, szakemberek tartják. A művészeti iskola törekvése, hogy tanulóiban pozitív képet alakítson ki az országról, szűkebb környezetéről, ezért - hagyományteremtésként is – az általános iskolával közösen nyilvános rendezvényekkel ünnepli meg a nemzet és a város ünnepeit, a jutalmazási lehetőségeket erre használja fel.

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai Iskolánk pedagógusaira jellemző, hogy folyamatosan fejlesztik szakmai tudásukat, igyekeznek minden olyan lehetőséget kihasználni, melyek eredményeként szaktudásuk egyre magasabb színvonalú. Tantestületünk minden olyan döntését, amely az iskolával, a gyermekekkel kapcsolatos, demokratikusan hozza, figyelembe véve az iskola oktatási-nevelési célkitűzéseit, az iskola lehetőségeit, a tanulók érdekeit, az iskolavezetés kéréseit, elvárásait. Demokratikus döntései konszenzuson alapulnak. Igyekeznek olyan álláspontot kialakítani a felmerülő kérdésben, mely valamennyi érdekelt fél elvárásait figyelembe veszi, hiszen az iskola általános feladata, hogy kiszolgálja az igénybevevőt úgy, hogy közben értékvilága, célkitűzései ne sérüljenek. Javaslataik, megújulási szándékuk, egyéni elképzeléseik mind-mind előre lendítik iskolánkat azon az úton, melyet létrehozásakor célul tűztünk magunk elé. Az iskola vezetésének feladata, hogy biztosítsa azt a nyugodt szellemi és gazdasági légkört, amelyben a tantestület felkészültségének, elkötelezettségének, szakmai hitvallásának megfelelően képes a gyermekek érdekében a magas szintű munkára. Biztosítsa, segítse a pedagógusok azon törekvését, hogy az iskola közösen kialakított pedagógiai programján belül egyéniségének, motivációjának, sajátos szemléletmódjának érvényt tudjon szerezni.

10

6. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja A művészeti iskola tanulóival kapcsolatban elvárt sikerkritériumok:     

A tanuló által választott művészeti ágban minél magasabb szintre fejlessze képességét, készségét. Az általa választott művészeti szakot alapszinten végezze el. Különböző rendezvényeken, pályázatokon aktívan vegyen részt. Tehetséges és az elkötelezett tanulóink minél nagyobb számban válasszák hivatásuknak a művészi pályát. Mindennapi életükben meghatározó szerepet töltsön be a művészetek szeretete, művelése.

Az alapfokú művészeti iskolában a legtehetségesebb növendékek pályára irányítása igen felelősségteljes feladat, sőt az igazi tehetség felfedezése is az. Tehetséges növendékeink fejlődését biztosítják a különböző szintű versenyek. A megyei, területi, országos versenyek számos bemutatkozási lehetőséget nyújtanak. Iskolánk az értékelés módjának megválasztásakor elsősorban annak pozitív pedagógiai hatását igyekszik megragadni: Az alapfokú művészeti iskola növendékei minden tanév végén bizottság előtt vizsgát tesznek. A vizsga anyagát az egyes művészeti ágban a szaktanár állítja össze. Javaslatot tesz a minősítésre, melyet a bizottság szótöbbséggel fogad el.

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A művészeti iskola alapvető feladatai közé tartozik a tehetségek felkutatása, gondozása, kibontakozásuk elősegítése. Éppen ezért az iskola egész nevelési-oktatási programja a tehetséggondozás célját szolgálja. A különösen tehetséges tanulók az egyes csoportok produkcióiban központi szerepet kapnak, ezzel a csoport számára is erős motiváció alakulhat ki tehetségük még jobb alkalmazására. Az iskola él a magasabb évfolyamra lépés lehetőségével úgy, hogy a kimagaslóan tehetséges tanuló akkor is magasabb évfolyamra léphet, ha nem töltötte le az egész tanévet. A szaktanár döntését jegyzőkönyv rögzíti. Ebbe a körbe tartozik a beiskolázáskor végzett felmérés, amelynek alapján a tehetséges tanulók nem feltétlenül az előképző vagy első évfolyamba kerülnek, hanem a követelmények teljesítésének bizonyítása után magasabb évfolyamba léphetnek. A tehetséges tanulóknak meg kell adni a lehetőséget, hogy szakirányú szakközépiskolába felvételizhessenek. Ahhoz, hogy a tanuló az adott művészeti ág területén minél nagyobb 11

tudást birtokoljon, szükséges a rendszeres részvétel különböző művészeti rendezvényeken, fesztiválokon, versenyeken, bemutatókon, kiállításokon. Ösztönözni kell a tanulókat a rendezvényeken való részvételre, és lehetőséget kell nyújtani számukra a megyei és országos szintű bemutatókon történő megjelenésre. A művészeti pályára készülő tehetséges tanulót sokat kell szerepeltetni. Szereplési lehetőséget nyújtunk számára az iskolai és a helyi rendezvényeken egyaránt. Nem veszítünk el egyetlen tanulót sem, mivel differenciáltan foglalkozunk a nagyon és a kevésbé tehetséges gyerekkel. Az erősen motivált, de kevésbé tehetséges gyermeknek különböző célfeladatok kijelölésével igyekszünk megtalálni feladatát. A tanórán kívüli programok meghatározásakor is a képességek kibontakoztatása kapja a fő hangsúlyt. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulót a művészeti nevelés segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt.

12

9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola külső és belső kapcsolatának rendszere egymásra épül. Hatékony művészeti nevelőoktató munka nem valósítható meg a szülők közreműködése nélkül. A szülőkkel meglévő jó kapcsolatunkat erősíteni szeretnénk azzal is, hogy a nyári táborokba, a külföldi utakra minél nagyobb szülői kísérettel. Az esetleges szponzorok és szülők, gyerekek közös rendezvényeit valósítjuk meg a gyerekek díszelőadásaival. Az általános iskolában jól bevált eszközöket is felhasználjuk. A kapcsolattartás formái a pedagógusokkal: írásban és szóban, - évfolyam szinten szülői fórum szervezésével, - iskolai nyílt napok szervezésével, amelybe bevonjuk a növendékeket is, - bemutatók, vizsgaelőadások alkalmával, - fogadónapok kitűzésével.

10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai A művészeti iskola növendékei félévkor és a tanév végén bizottság előtt vizsgán vesznek részt, amely lehet nyilvános előadás, kiállítás is. A vizsga anyagát az egyes művészeti ágakban a szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár ad javaslatot, melyet a bizottság szótöbbséggel fogad el. A 3/2011. NEFMI rendelet tartalmazza a célrendszereket, követelményeket, a tantervi programot, kiegészítve a részletes, évfolyamonként meghatározott tananyaggal. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.

11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. A fenntartó külön írásos intézkedésben határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az intézmény igazgatója dönt az ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és

13

a befizetés módjáról. A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. Az iskolába felvett tanulók csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, ha kiskorú tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon. Megszűnik továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján. Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

14

Mezei Mária Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE

A művészeti iskola valamennyi művészeti ág, tanszak esetében a 3/2011.NEFMI rendelet szerinti kötelező követelmények és tantervi program szerint működik. Alapdokumentumai azok az illetékes miniszter által kiadott kiadványok, amelyek részletesen tartalmazzák a tantervi programot, kiegészítve a részletes, évfolyamonként meghatározott javasolt tananyaggal, továbbá a kötelező, minimális eszköz- és felszerelési jegyzéket meghaladó optimális feladatellátást szolgáló ajánlott tárgyi feltételeket. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja a művészeti–kulturális műveltség azon elemeit, továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. A követelmények és tantervi programok tartalmazzák azokat a követelményszinteket és feltételeket, amelyeket minden alapfokú művészeti iskolának teljesítenie, biztosítania kell.

Alapelvek, célok 1. Alapfokú művészeti iskolánk a táncművészet, képző– és iparművészet, valamint a szín- és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. 2. A követelmény és tantervi program határozza meg azokat a kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészeti iskolák közötti átjárhatóságot biztosítják. 3. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történő képesség– és személyiségfejlesztésen van. A tantervi szabályozás rugalmassága révén hozzájárul az integrált oktatás–nevelés megvalósításához, az esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetenciaterület fejlesztéséhez. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tánc–, a képző– és iparművészeti, valamint a szín– és bábművészeti műveltség megalapozásához, a különböző kompetenciák fejlesztéséhez.

15

1. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk kerettanterve a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete alapján készült: „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja”.

2. Az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményei A mellékelt „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” szerint.

3. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei A mellékelt „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” szerint.

4. A kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma A mellékelt „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” szerint.

5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A taneszköz-készlet meghatározásához az alapfokú művészeti iskolákban az Alapfokú művészetoktatás tantervi programja nyújt segítséget. Taneszközre van szükség minden olyan jellegű tananyag feldolgozásához, amelyik a szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg. Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figyelembevételével kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek, munkát végző felnőtt igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni. A taneszközök kötelező listáját az iskola mindenkor szem előtt tartja. Az írott és egyéb taneszközöket és oktatási segédleteket az iskola folyamatosan fejleszti. Terveink között szerepel az iskola szakkönyvtárának fejlesztése. Szempontok a tankönyv-választáshoz:  Alkalmas legyen a több éves tanulmányokra.  Megfeleljen a tanuló szakmai fejlettségi fokának.  Az egymásra épülő kiadványok előnyben részesítése.  Elfogadható minőség mellett mérsékelt ár.

16

6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Az alapfokú művészeti iskola helyi programja nem tartalmaz a programtól eltérő tantárgyakat, ezért külön tantárgyi programok nincsenek.

7. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

szorgalmának

7.1. A tanulói teljesítmények tantárgyi vonatkozású ellenőrzési és értékelési rendszere A pedagógus a tanuló teljesítményét (szóbeli, írásos), előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen értékeli. A tanulók értékelése az alábbi módon történik: - a félévi és a tanév végi értesítőbe/bizonyítványba a szaktanárok jegyzik be az értékelést - alapfok 1-4. osztályban/csoportban szövegesen értékelünk - a felsőbb évfolyamokon 5 számjeggyel osztályozunk - a félév és év végi záráskor a tanulók ún. bemutató foglalkozást vagy vizsgaelőadást tartanak, amelyeken részt vesznek a szaktanárok, s ezt követően részletesen értékelik a hallottakat A tanulók teljesítményének mérése az egyéni foglalkozásokon nyújtott teljesítmény alapján történik. Adható érdemjegyek: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen) Jeles (5) adható annak a tanulónak, aki a tanév folyamán egyenletesen magas színvonalú munkát végzett, a tanterv által előírt tananyagot elvégezte, a vizsgaanyagot, vizsgaelőadását hibátlanul, magas színvonalon előadta. Jó (4) adható annak a tanulónak, aki a tanév folyamán egyenletes tanulmányi munkát végzett, a tanterv szerint előírt tananyagot elvégezte. Közepes (3) adható annak a tanulónak, aki a tanév folyamán változó színvonalú munkát végzett, az előírt követelményeket nagyrészt, de kifogásolható módon, bizonytalanul teljesítette. Elégséges (2) adható annak a tanulónak, aki a tanév folyamán megbízhatatlanul, hanyagul tanult, az előírt tananyagot, a követelményeket gyenge színvonalon teljesítette. Elégtelen (1) osztályzatot kell adni annak a tanulónak, akinek mind a félévi, mind az év végi munkája, valamint a vizsgán nyújtott teljesítménye értékelhetetlen.

17

A tanuló szorgalmának értékelése, minősítése

7.2.

A szorgalom minősítése az egyéni képességeket is mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt, a kötelességtudatot, rendszerességet, a pontosságot. A tanuló szorgalmát év közben havonta szóban vagy írásban, félévkor és tanév végén a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) osztályzatok valamelyikével minősítjük. A szorgalom értékelésének szempontjai:      

önállóság kreativitás pontosság mások munkájának segítése, előadások, rendezvények segítése együttműködési készség, csapatszellem óralátogatások, hiányzások

Példás a minősítése annak a tanulónak, aki erejéhez, képességeihez mérten pontosan, alaposan, törekvően, kötelességtudattal és egyenletesen teljesít. Jó szorgalmi fokozatot kap a tanuló, akinek munkáját kisebb lazaságok, egyenetlenségek ellenére általában kötelességtudat jellemzi. Változó szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek a tanórákra való felkészülése rendszertelen, tanulmányi munkája hullámzó, aki képességei alatt teljesít. Hanyag annak a tanulónak a minősítése, aki tanulmányi kötelezettségének következetesen nem tesz eleget, érdektelenség, közöny jellemzi. 7.3.

Egyéb értékelési, jutalmazási módok

A kimagasló tanulmányi eredményekért a tanulók jutalomban részesíthetők. A jutalomra és a jutalmazás módjára javaslatot tehet a nevelőtestület és a főtárgyat tanító tanár. A jutalmazás az iskola valamennyi tanulója jelenlétében a tanévzáró ünnepély alkalmával történik.

18

Mezei Mária Alapfokú Művészeti Iskola KÖTELEZŐ TANESZKÖZ-JEGYZÉKE A MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS MŰVÉSZETI ÁGAIK KÖZÖS KÖVETELMÉNYEI Iskolánk a tantermeket a Széchenyi István Általános Iskolától bérli. A bérlemény megfelel a helyiségekre, a bútorzatra, egyéb berendezési tárgyakra és az egészséges munkavédelmi előírásokra vonatkozó követelményeknek. . I.

HELYISÉGEK

A

B

C

1.

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

tanterem

székhelyen és telephelyen az iskola munkarendje, valamint az egyes művészeti ágaknál meghatározottak szerint

3.

intézményvezetői iroda

iskola székhelyén, és azon a telephelyen, amelyen intézményvezető-helyettes, tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása nem kötelező, iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

4.

intézményvezető-helyettesi iroda

ha az iskolában az intézményvezető helyettes alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

5.

tagintézményintézményegységvezetőhelyettesi iroda

ha az iskolában a tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

6.

iskolatitkári iroda

ha az iskolában az iskolatitkár alkalmazása kötelező, 1iskolánként (székhelyen) 1

7.

nevelőtestületi szoba

iskolánként (székhelyen) 1

8.

Könyvtár (adattár)

iskolánként (székhelyen) 1

a művészeti könyvek, segédkönyvek, kották, hanglemezek és egyéb hangzó anyagok, diafilmek stb. elhelyezésére – saját épülettel rendelkező intézmény esetében.

9.

Kiszolgálóhelyiségek

10. szertár, raktár (hangszertár, jelmeztár)

iskolánként 1

művészeti áganként biztonsági felszereléssel, a hangszerfajtáknak, jelmezeknek, díszleteknek, színpadi kellékeknek, képző- és iparművészeti tárgyaknak, anyagoknak biztonságos tárolására

11. aula (előtér, várakozó)

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

porta, várakozóhelyiség és a ruhatár funkcióját is betöltheti

19

12. porta

iskolánként (székhelyen) 1,

szükség esetén az előtérben is kialakítható – saját épülettel rendelkező intézmény esetében

13. személyzeti WC helyiség

iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1

alkalmazotti létszám figyelembevételével

14. tanulói WC helyiség

iskolánként (székhelyen és telephelyen), szintenként, nemenként 1

tanulói létszám figyelembevételével

15. öltöző, zuhanyzó

iskolánként (székhelyen) nemenként 1

saját épülettel rendelkező intézmény esetében

16. elsősegély helyiség

iskolánként 1

lehetőség szerint külön helyiségként

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI MINDEN MŰVÉSZETI ÁG RÉSZÉRE A

B

C

1. Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2. tanterem, műterem, tanszaki műhelyterem

(berendezése az egyes művészeti ágaknál, tanszakoknál ismertetettek szerint)

3. intézményvezetői és intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi iroda

(berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)

4. iskolatitkári iroda

(berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)

5. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

iskolánként 1felszerelés

6. nevelőtestületi szoba

berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)

7. könyvtár

(berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint),

A 1. Eszközök, felszerelések

ügyviteli feladatok ellátásához

B

C

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

évfolyamok, tanszakok, tantárgyak alapján a tanulói létszám figyelembevételével oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden tanuló és csoport alkalmazhassa

Az alapfokú művészetoktatás tantervi követelményei és a pedagógiai programban meghatározottak szerint az iskola által tanított tantárgyak esetében

2. Taneszközök 3. tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához

20

III.AZ EGYES MŰVÉSZETI ÁGAK, TANSZAKOK KÖVETELMÉNYEI

TÁNCMŰVÉSZET (balett, moderntánc, kortárstánc, néptánc, társastánc tanszak) A

B

C

1.


Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

Helyiségek

3.

tanterem

a csoport, illetve az együttesek létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

más művészeti ágakkal, tanszakokkal közös helyiségként is kialakítható, ha a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi

4.

táncterem


figyelembe vehető más célra létesített, de funkciójának megfelelő, a többcélú hasznosítás szempontjai szerint kialakított nagyméretű terem is

5.

tanári öltöző, tusoló

iskolánként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1

6.

tanulói öltöző, tusoló

iskolánként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1

7.

kellék- és jelmeztár vagy kellék- és jelmeztároló

iskolánként 1

8.

Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei

9.

Tanterem

10. tanulói asztalok, székek

tanulók létszámának figyelembevételével

11. tanári asztal, szék

tantermenként 1

12. eszköztároló szekrény

tantermenként 1

13. Tábla, vagy flipchart

tantermenként 1

14. CD lejátszó

tánctermenként 1

15. televízió, digitális kamera, DVD lejátszó


16. szeméttároló

helyiségenként 1

17. Táncterem

18. Zongora, pianínó, vagy elektromos

jelmezek, viseletek számára

elméleti órák helyiségébe

a tanszaknak megfelelő burkolattal (fapadlózat, laminált padlózat, sportpadló, fapadlózat balettszőnyegborítással) 1

Korrepetítor alkalmazása esetén

21

zongora 19. zongoraszék

korrepetítor alkalmazása esetén

20. rögzített, vagy mobil tükör 21. Rögzített, vagy mozgatható balett rudak

tanulók létszámának figyelembevételével

a tanulók kora szerinti magasságba függesztve, a balett tanszakon

22. Jelmezek, viseletek, kellékek

iskolánként

a tanított tanszakoknak és a tanulói létszámnak megfelelően

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET A

B

C

1.


Mennyiségi mutatók

Megjegyzés

2.

Műhely (a vizuális alapozó gyakorlatok, vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai és a tanszaki műhelygyakorlat termei)

a vizuális alapozó gyakorlatok, a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, a rajz-festés-mintázás tantárgyak és a tanszaki műhelygyakorlat azonos teremben is megtarthatók.

a műhelyterem igénye: jól szellőztethető, fűthető, megfelelő természetes és mesterséges fényviszonyt biztosító, sötétíthető, amelynek alapterülete tanulónként legalább 1,5–2 m2

3.

Valamennyi tanszak és a kötelező közös tantárgyak alapvető eszközei (a vizuális alapozó gyakorlatok, vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai tantárgyak)

4.

Projektor vagy diavetítő

iskolánként székhelyen és tagintézményenként 1

5.

Tanári laptop


6.

Videó-felvevő


7.

Fényképezőgép


8.

Fénymásoló


9.

Szkenner


10.

Égetőkemence

iskolánként 1

11.

Grafikai prés


12.

Mobilizálható installáció

iskolánként 1

13.

Archívum

iskolánként székhelyen az éves munkát bemutató anyag, eredeti vagy digitálisan archivált tanulómunkákból

14.

Tanulói asztal, szék

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

15.

Zárható tároló szekrény

termenként 1

legalább A/3-as méret lehúzására alkalmas méretű

az eredeti tanulómunkák tárolására, illetve digitális archívum

22

16.

Szárító-tároló polc


17.

Mobil lámpa


18.

Rajztábla A/2 – A/3 méretben


19.

Elektromos főzőlap


20.

Festékfőző-keverő edények

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 2–3

21.

Vasaló


22.

Varrógép

iskolánként 1

23.

Rajzi és grafikai eszközök: ceruza, toll, rajzszén, pasztell vagy zsírkréta, tus, karctű


24.

Gumihenger

műhelyenként 2

25.

Különböző papírok, kartonok

a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

26.

Festő eszközök: ecsetek, vizes edény, vízfesték, tempera, spaklik, kések

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

27.

Mintázó eszközök, mintázó fák


28.

Konstruáló eszközök: olló, snitzer, ragasztószalag, rögzítőeszközök


29.

Kézi szerszámok: kalapács, fogó, ár, fűrész, véső, kés, reszelő, drótkefe

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő arányban

30.

Mérőeszközök: vonalzó vagy szalagmérce

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő arányban

31.

Gyűjtött tárgyak, modellek, drapériák (tanulmánymunkákhoz)

az egyidejűleg foglalkoztatott csoportlétszámok figyelembevételével

32.

Szemléltető anyag: képek, könyvek, CD, iskolánként (székhelyen és DVD) telephelyen) a foglalkozások szükséglete szerint

33.

Grafika és festészet tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

34.

Munkaasztal, szék

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban

önálló tanszaki műhely esetén

35.

Rajztábla


alapfokon A/3, továbbképzőben A/2 méretben

23

36.

Festőállvány

a helyi tantervnek megfelelően az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban

továbbképző évfolyamokon

37.

Festőalapok: farost táblák, vásznak, kartonok



38.

Linómetsző készlet


alapfok 4. évfolyamtól

39.

Kormozó eszköz

műhelyenként 1


40.

Lemezfogó

műhelyenként 1


41.

Grafikai lapok: kartonok, papírok, linó, fém vagy műanyaglap


42.

Grafikai anyagok: linó festék, szitafesték a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

43.

Zárható vegyszertároló

44.

Szobrászat és kerámia tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

45.


veszélyes anyagok használata esetén

Munkaasztal, szék



46.

Mintázó állvány

a helyi tantervnek megfelelően az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban


47.

Mintázó eszközök, segédeszközök: mintázófa, mintázó gyűrű, ecset, edény, fólia


48.

Gipszező kéziszerszámok, gipszkeverő, gipszvéső


49.

Gipszforma készítő alap- és segédanyagok


50.

Kéziszerszámok: különböző kalapácsok, fűrészek, ráspolyok, reszelők, kézi gyaluk, vésők, fogók, pillanatszorítók


51.

Mérőeszközök: vonalzó, derékszögű vonalzó, tolómérce

a helyi tantervnek megfelelően a csoportlétszámok figyelembevételével

52.

Szobrászati alapanyagok: fa, agyag, gipsz, papír, fém, műanyag, textil

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

53.

Fazekaskorong

két tanulónként 1

54.

Agyagnyújtó prés-agyagnyújtó eszköz


55.

Mázazó eszközök: merőkanál, mázszűrő, műanyag edények


24

56.

Mérőeszközök mázkészítéshez


57.

Kézikorong-forgókorong

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelőszámban

58.

Díszítő eszközök: íróka, kaparó-véső fémkés, festőecset, festékszóró, polírozó eszköz


59.

Korongolási segédeszközök: fa- és gumiprofilok bőrszalag


60.

Különböző kerámia alapanyagok, mázak, kerámia festékek, engobeok


61.

Égetőkemence


62.




63.

Textil– és bőrműves tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

64.

Munkaasztal, szék



65.

Nyüsttel ellátott szövőállvány vagy szövőkeret

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban

66.

Varrógép

műhelyenként a továbbképző évfolyamokon 1

67.

Madzag vagy szalagszövő


68.

Viaszoló ecset vagy batikpipa


69.

Teregető állvány

műhelyenként 1

70.

Festékező kád

műhelyenként 1

71.

Anyagalakító és díszítő eszközök: tű, hurkoló és kötő eszközök


72.

Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: textilek, fonalak, gyapjú


73.

Gumilap

műhelyenként 1

74.

Varrópad


75.

Vékonyító gép

műhelyenként 1

76.

Bőrműves kéziszerszámok: ár, bőrlyukasztó, bőrvágó kés


77.

Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: puha és kemény bőrök


25

78.




79.

Fém– és zománcműves tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

80.

Munkaasztal, szék



81.

Zománcégető kemence

telephelyenként 1

82.

Zománcégetési segédeszköz: berakó lap, műhelyenként 2-2 villa, kesztyű, szemüveg

83.

Állványos fúrógép

műhelyenként 1

84.

Segédeszközök: sikattyú, szorító, szerszámsatu forrasztópáka


85.

Mérőeszközök: subler, körző, szögmérő, súlymérő


86.

Fémmegmunkáló kézi szerszámok: fogó, pillanatszorító, lemezvágó olló, fémlyukasztó, pontozó, harapó-, csípő-, kúpos- és laposfogó, fémfűrész, lombfűrész, reszelő, tűreszelő, kalapács, véső, beütő és cizellőr szerszám, fém kefe, csiszolóvászon


87.

Zománcozó eszközök: spatula, csipesz, tű


88.

Dörzscsésze

műhelyenként 2

89.

Vegyszeres tálak

műhelyenként 3

90.

Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: fémhuzalok, fémlemezek


91.

Huzalhenger

iskolánként 1

92.

Különböző funkciójú tűzzománcozott tárgyak készítésére alkalmas anyagok: lealapozott fémlapok, rézlemez, zománciszap, ékszer zománc


93.

Zárható vegyszertároló szekrény


veszélyes anyagok alkalmazása esetén

94.

Fotó és film tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

95.

Munkaasztal, szék



96.

Sötétkamra


97.

Szárítóberendezés


98.

Repró-állvány, fotóállvány



26

99.

Fotónagyító


100. Fotólámpa, sötétkamra lámpa

iskolánként (székhelyen és telephelyen) a szükséges számban

101. Fényképezőgép objektívekkel, tartozékokkal


102. digitális kamera


103. Montázsasztal

műhelyenként 1

104. Erősítő, keverő, mikrofon


105. Fotólabor eszközök: hívótál, csipesz


106. Fotóanyagok: papír, előhívó


107. Zárható vegyszertároló szekrény


veszélyes anyagok alkalmazása esetén

109. Munkaasztal, szék



110. Varrógép

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő számban

111. Festékező és áztató kád

műhelyenként 1

108. Környezet– és kézműveskultúra tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

112. Szövőállvány, vagy szövőkeret, madzag, a helyi tanterv alapján a szalag vagy gyöngyszövő tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben 113. Bőrlyukasztó

feladatellátási helyenként 2

114. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: gyapjú, fonal, textil, agyag, papír, gipsz, fa, bőr, vessző


115. Famegmunkáló eszközök: faragó eszközök, véső, reszelő


116. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas faanyagok, ragasztók, konzerváló anyagok


117. Ragasztó pisztoly

műhelyenként 2

118. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas kartonok, papír, fa és műanyaglapok


119. Zárható vegyszertároló



27

SZÍN- ÉS BÁBMŰVÉSZET A

B

C

1.


Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

Helyiségek

3.

próbaterem

a tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

A művészeti ágak, tanszakok közös helyiségeként is kialakítható, ha az funkciójának megfelelő, illetve a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi. Akadálymentes, szabad tér a tanulólétszámnak megfelelően, tanulónként legalább 3 m2.A terem legyen jól szellőztethető, fűthető, sötétíthető, fa- vagy műanyag burkolatú padlózattal

4.

gyakorlati műhely

a tanszakok és a tanulók bábművészeti tanszaknál számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint, az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

5.

jelmez-, kellék- és díszlettár

tanszakonként 1

tanszakok közös helyiségeként is kialakítható

6.

Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei

7.

próbaterem

8.

mozgatható dobogók

telephelyenként 1

színpad összeállítására alkalmas mennyiségben

9.

tábla, vagy flipchart

próbatermenként 1

elméleti órák helyiségében

10. sötétítő függöny

ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben

11. CD-lejátszó

próbatermenként 1

12. televízió, projektor vagy DVD-, illetve video lejátszó

próbatermenként 1

13. paravánok

próbatermenként 1

14. egészalakos tükör

próbatermenként 1

15. videokamera

szélhelyen és tagintézményben 1

16. egyszerű ritmus és dallamhangszerek,

próbatermenként 1 készlet

bábművészeti ágnál

Csoportlétszámnak és az egyidejűleg megtartott foglalkozások számának megfelelő számban ang-, zörej-, és zajkeltő eszközök

17. Báb- és díszletkészítés gyakorlati műhelye 18. tanulói munkaasztal

kettő tanulónként 1

19. varrógép

műhelyenként 1

20. tároló szekrények, ládák, kosarak

műhelyenként 1

21. bábtartó állvány

műhelyenként 1

22. kéziszerszámok

tanuló létszámnak megfelelően

23. zárható vegyszertároló

műhelyenként 1

28

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK 1. A pedagógiai program érvényessége, hatálya, nyilvánosságra hozatala A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot a tanulók képviselői, a Szülői Munkaközösség (SZM) véleményezhetik. A nevelés-oktatás az intézményben 2013. szeptember elsejétől az iskola tantestületére kötelezően e program szerint történik, egyúttal hatályát veszti a 2009. szeptember 1-jén hatályba lépett Pedagógiai program. E pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre, azaz 2017. augusztus 31. napjáig szól. A jóváhagyott Pedagógiai programot nyilvánosságra hozzuk: elhelyezzük a város és az iskola könyvtárában, feltesszük az intézmény honlapjára. A pedagógiai program megtekinthető:  az iskola fenntartójánál,  az iskola tanári szobájában,  az iskola igazgatójánál.

2. A Pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását az iskola vezetése és a tantestület folyamatosan vizsgálja, értékeli:  A szakmai munkaközösségek által készített munkaterveknek, tanmeneteknek és egyéb szakmai programoknak tartalmazniuk kell a programban meghatározott célokat, követelményeket.  A szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a programban megfogalmazott célok és követelmények megvalósulását. A 2016/2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén módosítania kell, vagy teljesen új programot kell kidolgoznia. Az értékelésben a szülői munkaközösségnek is részt kell vennie.

29

3. A Pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására:  az iskola igazgatója,  a nevelőtestület bármely tagja,  a szakmai munkaközösségek,  a szülői szervezet,  az iskola fenntartója tehet javaslatot. A pedagógiai program módosításának eljárási rendje: Lásd fent I/1. alatt. A módosított programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

30

zÁnenÉrox nevelőtesttileti

Budakeszi,

ilpg,,

*ő*O^

2013.

I-i,Íu,§. ,.

*il,js

A+

Az intézményvezetőj Budakeszi_ 20

Ir:er_gil ea

p

edagó gi ai pro gramot j óvrih

, l_i. ..,,r-1,.cr3lrr:

Btrft*§yi

.: t

w%

P.H., ,

,

Bezeczky Prxsébet igazgató

gyta.

ffi

_-

,.-,t

,.)

f

Bezeczky Erzsóbet igazgató

A szülői munkaközösség

a

és a tanulók képüselője véleményüket kifejeáék: az intézmény

pedagó gi ai programj ával, a pedagó gi a pro gram tarta] mával egyetértünk.

Budakeszi,

2013. aar6r1,1"Itu J+,

§í

{",,*

növendék

A fenntartő tájékonatást kapott a pedagógiai programrói. Budakeszi,2013.

.fennmrró

r

2luÁ \,.

21

.

31

Mezei Mária Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents