Mezei varázsfüvek patikája

AVRAM HERSHKO TERMÉSZETTUDOMÁNYI VERSENY 2015/2016

Mezei varázsfüvek patikája

Készítették:

Galiba Nikolett Volford Anna Horváth Lukács

Felkészítő tanár:

Kovács Veronika

Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, 10.c

Bevezetés Az ember már ősidők óta a természethez fordul, fájdalma, sérülése, betegsége esetén. Növényekben, állatokban, gombákban keresték a gyógyírt nyavalyájukra. (Közismert a mondás: fűben, fában orvosság; sárkány ellen sárkányfű.) Azokat a növényi vagy állati eredetű anyagokat, amelyek gyógyászati célokra alkalmas vegyületet tartalmaznak, drogoknak nevezzük. A hétköznapi szóhasználatban ez a kifejezés csupán a kábítószerek, tudatmódosító szerek szinonimájaként él.

1. A Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában végzett kérdőíves felmérés Kezdetben felmérést végeztünk iskolánk tanulói és tanárai körében a drog fogalmáról és droggal kapcsolatos ismereteikről, valamint gyógynövény fogyasztási szokásaikról. Összesen 138 diák és 30 tanár válaszolt kérdéseinkre, így összesen 168 kérdőívet értékeltünk ki. Kiderült számunkra, hogy a diákok és a tanárok nagy része a drog szó hallatán a kábítószerre gondol. A diákok közül 10-en, a tanárok közül mindössze 1 ember tudta, hogy a drog tudományos értelemben hatóanyag tartalmú állati és növényi részt jelent. Sokan tudatmódosító szernek, függőséget okozó szernek, és gyógyszernek gondolták, született pár meglepő válasz is, például mák, gomba, vagy éppen a szerelem (lásd 1., 2. ábra). Nem volt meglepő számunkra hogy szinte minden tanár és diák használ gyógynövényekből készült készítményeket (lásd 3., 4. ábra). A gyógynövényeket fogyasztók legtöbben a kamillát említették meg. De például gyógyteákat és citromfüvet, kakukkfüvet is használnak. Többen említették a gyógynövények kozmetikumként és fűszernövényként való felhasználását is (lásd 5., 6. ábra). Kíváncsiak voltunk, mit gondolnak, vajon melyik növény tartalmazza a legtöbb C-vitamint. Legnagyobb arányban a paprikát választották. Bizonyára Szent-Györgyi Albertre gondoltak, aki Szegeden kivonta a paprikából a C-vitamint. A jó választ, vagyis a csipkebogyót mindössze 20% találta el, és ugyanennyien a káposztát vélték a helyes válasznak (lásd 7., 8. ábra). Ez valószínűleg arra a régi fogyasztási szokásra vezethető vissza, amikor még a télen is

1. oldal

beszerezhető déligyümölcsök hiányában savanyú káposztával biztosították szervezetük Cvitamin szükségletét. A diákok és a tanárok hasonló arányban, 64, illetve 70 %-ban válaszolták azt, hogy használnak illóolajat (lásd 9., 10. ábra). Az illóolajat felhasználók legtöbben illatszerként alkalmazzák. A diákok közül sokan hajápolásra, arcgőzölésre, bőrápolásra és a masszásra is, kisebb hányaduk gyulladáscsökkentésre, köptetésre használja (lásd 11. ábra). Válaszaik alapján a tanárok nagyobb arányban ismerik gyulladáscsökkentő hatását, mint a diákok (lásd 12. ábra). Ezután teafogyasztási szokásaikról kérdeztük őket. A gyümölcstea a legnépszerűbbnek bizonyult a válaszok alapján. A tanárok ugyanolyan arányban fogyasztanak zöldteát és herbateát. Kisebb százalékuk feketeteát, még kevesebben fehér teát (lásd 13. ábra). A tanulóknál egyértelműen a zöldtea a második legtöbbet fogyasztott tea, utána következik a fekete tea és a herbatea, és csupán 4%-uk fogyaszt fehér teát (lásd 14. ábra). A rooibos teát mind a tanárok, mind a diákok körében igen kevesen ismerik, fogyasztják. A nyálkák fogalmának tisztázása után megkérdeztük válaszadóinkat, tisztában vannak-e jótékony hatásukkal. Meglepve tapasztaltuk, hogy milyen sokan tudták, vagy legalábbis eltalálták a jó válaszokat. A tanulók 31%-a ismerte gyulladáscsökkentő, 23%-a légúti megbetegedést enyhítő, és 13%-a bőrápoló hatását. Azonban születtek rossz válaszok is, kisebb százalékuk vérzéscsillapító és lázcsillapító hatást is tulajdonított a nyálkáknak (lásd 15. ábra). A tanárok is hasonlóan vélték (lásd 16. ábra). A hibiszkusz virágra vonatkozó kérdésnél sokan tudták, hogy színezőanyagként használják fel, azt viszont már kevesebben tudták, hogy élelmiszerek ízesítésére is. A diákok meglepő módon hasonló arányban gondolták vitaminpótlónak és WC-illatosítónak (lásd 17. ábra). Míg a tanárok vitaminpótlónak és élelmiszer ízesítőnek (lásd 18. ábra).

2. Szakirodalmi tanulmányok Mindeközben utána olvastunk a szakirodalomban a témának, illóolajokról, nyálkákról, teákról, antioxidánsokról szereztünk bővebb információkat az internetről, valamint tudományos folyóiratokból, szakkönyvekből. A gyógynövények hatóanyagit legegyszerűbben tea formájában juttathatjuk szervezetünkbe. 2. oldal

Tisztázzuk a gyógytea fogalmát! A gyógytea egy forró vízzel felöntött, gyógynövényekből álló kivonat. Gyógyteák elkészítése Ezeket a teákat többféleképpen készíthetjük el a drogot tartalmazó növénytől függően: forrázatot készíthetünk. Ekkor a friss teanövényt apróra vágjuk, 1-2 teáskanálnyit üvegedénybe teszünk, majd a felforralt vizet ráöntve fél percig áztatjuk. Szárított növényeknél az áztatási idő 1-3 perc, de a teanövény összetételétől függően, akár 10-20 perc is lehet. Ezután leszűrjük, és a javallat szerint fogyasztjuk. Ez a legismertebb és leggyakrabban alkalmazott folyamat. Ha azonban a gyógynövény gyökere tartalmazza a hatóanyagokat, akkor főzetet érdemes készítenünk. Ilyenkor a növények gyökereit a megadott vízmennyiséggel együtt hidegen tesszük fel, és 1-2 percnyi forralás után lefedve 3-5 percig állni hagyjuk, majd leszűrve használjuk fel. Abban az esetben, ha az általunk használt növény hatóanyagai magas hő hatására bomlani kezdenek, hideg áztatást célszerű végezni. Ezt úgy kell elkészíteni, hogy a teanövényt az előírt vízmennyiség felével 8-12-24 órán át áztatjuk, majd leszűrjük. A szűrőben maradt részeket a vízmennyiség másik felével leforrázzuk. Kissé hűlni hagyjuk, majd egybeöntjük. A szervezet megfelelő folyadék utánpótlása rendkívül fontos, de aki nem csupán vízzel/ásványvízzel teszi ezt, hanem gyógyhatású növényekből készült teával, az még többet tesz az egészsége megőrzéséért. Nagyon fontos körültekintően megválasztani, hogy mit és milyen mennyiségben alkalmazunk a gyógynövények tárházából. Különböző gyógyteák egészségre gyakorolt hatásai A csipkebogyó (Rosa canina) tea magas C-vitamin tartalma miatt immunerősítő, kiváló szív és érrendszeri betegségek ellen, kedvezően hat a cukorbetegségre valamint enyhe vízhajtó. Az orvosi székfű vagy kamilla (Matricaria chamomilla), melynek teája gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatásáról ismert, ezeken kívül fog- és torokfájásra is kiváló, mert nyugtatja a gyulladt nyálkahártyát.

3. oldal

A kakukkfű (Thymus vulgaris) tea serkenti az emésztést, mézzel enyhíti a köhögést és a torokfájást. Hurutos - és száraz köhögésre, sőt még a szamárköhögésre is kiváló hatású. A cickafarkfű (Achilea millefolium L.) tea étvágyjavító, emésztést serkentő, görcsoldó, epeés májműködést elősegítő, menstruációs zavarokat megszüntető, húgyszervi és légzőszervi bántalmakat gyógyító, vérnyomáscsökkentő. Visszértágulás, gyomor- és bélhurut, valamint prosztatabántalmak ellen is ajánlják az orvosok. A borsmenta (Mentha × piperita) leveléből főzött tea jó megfázás, influenza, emésztési zavarok, valamint fejfájás, izom- és ízületi fájdalmak ellen. A csalán (Urtica dioica) tea erősítő, vizelethajtó, vértisztító, tejelválasztást serkentő teakeverékek alkotórésze.

A kutatóprojektünk során négy alkalommal tettünk látogatást a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának Farmakognóziai Intézetében. Itt a gyógynövényekkel, illetve azoknak hatásaival, színanyagaival és egyéb tulajdonságával ismerkedhettünk meg.

3. Antioxidánsok Mi az az antioxidáns? Testünket naponta számos káros oxidatív tényező éri: ez származhat belső forrásból, mint például hibás sejtműködés okozta oxidációból, de származhatnak külső tényezőkből, mint a káros szenvedélyek (pl.: dohányzás, alkohol), UV és egyéb sugárzás, vagy akár nem megfelelő táplálkozás miatt is. Ezeknek a belső és külső károsító tényezők hatására szervezetünkben úgynevezett reaktív szabad gyökök keletkez(het)nek, amik oxidatív tulajdonságaik révén károsíthatják a szervezetet. A kívülről bevitt antioxidánsok (pl.: Cvitamin) támogatják a szervezetet a szabad gyökök elleni védekezésben. A C-vitamin A C-vitamin vagy más néven aszkorbinsav, egy vízben jól oldódó, erősen antioxidáns hatású vegyület. Szent-Györgyi Albert fedezte fel az 1930-as években. Alapvetően szükséges az izmok, inak, artériák, csontok és a bőr karbantartásához. Csökkenti a rák- és szívbetegségek kialakulásának kockázatát, a koleszterin szintet, a magas vérnyomást. Javítja az 4. oldal

immunrendszer működését és segíti a sebgyógyulást és a megfázásból való felépülést. Ezen kívül a C-vitamin sok más betegség gyógyításánál is segíthet, például epehólyag gyulladás, herpesz, ekcéma, májgyulladás, krónikus fáradtság szindróma esetén is. Az emberi szervezet nem képes C-vitamint előállítani, de szüksége van rá. A kellő mennyiséget az elfogyasztott táplálékból veszi fel. Őszi, téli időszakban az egyszerűbb megoldás különböző C-vitamin termékek fogyasztása, de vannak alternatívák, amik természetesebbek és olcsóbbak. Ilyen például a narancs, ami 50 mg, a citrom, ami 45 mg, a kivi, ami 150 mg C-vitamint tartalmaz 100 grammonként. Hazai gyümölcsökben, zöldségekben is megtalálható, például a káposztában, az eperben, az almában vagy a csipkebogyóban, ami az akár 500-1000 mg-os C-vitamin tartalmával a legjobb hazai vitaminforrásunk. A természetes források mellett mesterségesen is előállítanak C-vitamint, amit szintetikus eredetűnek nevezünk. Az elmúlt évtizedekben számos kutatás próbálta kideríteni, hogy a szintetikus C-vitamin felszívódása, azaz hasznosulása eléri-e a természetes eredetűét, és a kérdés tulajdonképpen a mai napig nincs lezárva. Gyakorlatunk során a C-vitamint (aszkorbinsavat) mutattuk ki csipkebogyóból (Rosa canina) Fehling- reakcióval. Egy gramm droghoz adtunk 4 cm3 40 °C-os vizet. A kivonást 30 percig végeztük, majd vattapamaton szűrtük meg. 2 cm3 szűrlethez adtunk 1 cm3 Fehling-I és 1 cm3 Fehling-II reagenst és az elegyet megmelegítettük. Az oldatunk a kémcsőben barnás-vöröses színűre változott, a C-vitamin a Cu (II) iont Cu (I) ionná redukálja, ami a színváltozásért felelős (lásd 19. ábra).

4. Színanyagok A növények színét a bennük lévő pigmentek, színanyagok adják. A növényekben lévő zöld színtestekben található színanyagok: klorofill-a a kékes-zöld, klorofill-b a sárgás-zöld, karotin a narancssárga, xantofill a citromsárga színt adja. A fikoeritrin (élénkvörös), fikocianin (kék) színanyagok megtalálhatóak a vörösmoszatokban, a fikoxantin (sárgásbarna) színanyag a barnamoszatokban. Az antioxidánsok csoportjába tartozik a sárga és vörös színanyagok közé tartozó karotionidok (likopin, lutein, karotin, zeaxantin stb.), polifenolok (flavonoidok és egyes illóolaj komponensek). Számos kedvező élettani hatással rendelkeznek, viszont nagy dózisban való adagolásuk ugyanúgy egészségügyi problémákat okozhat, mint hiányuk.

5. oldal

A karotinoidok igen sok gyümölcsben és zöldségfélében jelen vannak, és egy-egy növény többféle karotint is tartalmaz. Karotinoidok: likopin (pl.: paradicsomban), lutein, zeaxantin (pl.: spenótban, káposztafélékben), β-karotin (pl.: répában, tökben). A karotin és a likopin előnyös daganatmegelőző, a lutein és zeaxantin látásromlás lassító. Gyógynövényekhez hasonlóan a karotionid tartalmú növények betegségek megelőzésére vagy állapotromlás lassítására alkalmasak. Az antociánok egy vízoldékony színanyagcsoport. Színüket a pH-tól függően változtatják, a pirostól kezdve a kékig. A flavén (2-fenil-kromén) hidroxi-származékai glikozidok (lásd 20. ábra) formájában elterjedtek az élővilágban, összefoglaló nevük flavílium vagy antocián (antocianin) színezékek. A természetben a baktériumokban és a növényekben is megtalálhatók. A növények nagy részében ezek a vegyületek elsősorban a levelekben, a gyökerekben, a virágokban és a gyümölcsökben fordulnak elő. Tanszéki laborgyakorlatunk során vékonyréteg-kromatográfiát (VRK) (lásd 21. ábra) végeztünk, ekkor a hibiszkusz virág színanyagait vizes, illetve etanolos oldószerrel vontuk ki (lásd 22., 23. ábra), majd egy szilícium bevonatú alumínium lemezre csöppentettünk (lásd 24. ábra) és egy oldószeres futtatókádba (lásd 25. ábra) helyeztük a mintákat. Kis idő elteltével már jól látszódott az eredmény. Az oldat színanyagainak komponensei elhatárolódtak egymástól (lásd 26. ábra). Ezután 1 gramm droghoz adtunk 50 cm3 vizet, a kivonást 10 percen keresztül rázogatással végeztük. A kivonat megszűrése után elosztottuk 5 kémcsőbe. Majd 0,5 %-os nátriumhidroxid oldatot cseppenként adagoltunk hozzá és megfigyeltük a lúgos kémhatásra bekövetkező színváltozást. Ugyanezt a folyamatot elvégeztük etanolos kivonattal is (lásd 27. ábra).

5. A keserűérték meghatározása A fehér ürömmel (Artemisia absinthium) végeztünk vizsgálatokat. Keserűségéért a benne található illóolajok a felelősek, melyeket az illóolaj termelő mirigyszőrökben leljük fel. A keserűérték valamely vegyület, folyadék vagy kivonat azon hígításnak reciproka, amely még keserű ízű. Drogok esetén a keserűérték 1 gramm 105°C-on szárított drogra vonatkoztatott vizes kivonatnak azon legnagyobb hígítását jelenti, amelynek 10 ml-s részlete a szájban fél perc alatt, főleg a nyelvgyök tájékán ide-oda mozgatva még éppen a keserű íz 6. oldal

érzékletét kelti. A kapott eredmény szubjektív adat, amelyet normalizálnunk kellett, ezért meg kellett határoznunk egy korrekciós faktort (szájfaktort). A szájfaktor kiszámítása: 200.000/kinin keserűérték. A száj keserűíz-érzékenységét a kinin-hidroklorid vizes oldatának különböző hígításaival állapítjuk meg (lásd 28. ábra). Így a keserű érték meghatározása a kinin-hidrokloriddal történő összehasonlításon alapul. Vizsgálatunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire van hatással a keserű anyagok kivonására a hőmérséklet és a kivonási idő. Ezért több megfigyelést is elvégeztünk, összesen kilencet: 5, 10 illetve 15 perces áztatási idővel, valamint szobahőmérsékletű, 50°C-os és 100°C-os vízzel. Először kimértünk 100 ml megfelelő hőmérsékletű vizet, majd ebbe pontosan 1 g szárított fehér üröm virágot tettünk, adott ideig áztatva azt. Ezután vattapamaton keresztül leszűrtük (lásd 29. ábra) és az elkészült törzsoldattal hígítási sorozatot készítettünk (lásd 30. ábra). Az értéket egy organoleptikus (érzékszervi) vizsgálattal mértünk meg, kóstolással (lásd 31., 32. ábra). Mindig a leghígabb oldattól haladtunk a magasabb koncentrációjúig (lásd 33. ábra). Ízlelés után pedig kiköptük a mintát. Az eredményeket összegeztük, azonban nem a várt értékeket kapuk. Azt feltételeztük, hogy hőmérséklettől függetlenül minél tovább tart az áztatás, annál magasabb keresűértéket határozhatunk majd meg. Meglepődve tapasztaltuk azonban, a következőket: -

szobahőmérsékleten: az idő múlásával a keserűérték fokozatosan csökkent,

-

50°C-on: a legmagasabb értéket 10 perces áztatási időnél, a legalacsonyabbat pedig 15 perc után tapasztaltuk,

-

100°C-on: az 5 és a 10 perces mérések közötti értékeltérés minimális volt, míg az utolsó mért eredményünk kiugróan magas lett. (lásd 34., 35. ábra)

A szokatlan eredmények valószínűleg a kevés mintának, illetve a mérések pontatlanságának köszönhetőek.

6. Az illóolajok Az illóolaj valamely növényi részekből előállított, sok komponensű, jellegzetes illatú és ízű, szobahőmérsékleten elpárolgó folyadék. Ezek a növények különböző részeinek (gyökér, szár, levél, virág, mag, termés) különböző szövettani képleteiben halmozódhatnak fel.

7. oldal

Az illóolajokat többféleképpen vonhatjuk ki: Desztillációval, azaz a folyadékok gőzzé alakítása forráspontjukon, majd az így keletkező gőzök folyadékká alakítása hűtéssel. Szerves oldószeres kivonással. Ezt akkor alkalmazzák, ha az illóolajok kivonását nehezen vagy egyáltalán nem tudják végrehajtani desztillációval. Leggyakrabban az alkoholt és az acetont használják oldószernek. Sajtolással, ekkor citrom, narancs, mandarin és még néhány citrusféle esetében egyszerű eszközökkel, hideg úton, a termésfal sajtolásával vagy a pépesítés után centrifugálásával vonják ki az illóolajokat. Pomádés eljárással, amit csak olyan anyagoknál lehet elvégezni, ami a begyűjtés után még egy ideig folyamatosan termeli az anyagot (pl.: virágszirom). Az illóolajokat sokféleképpen hasznosíthatjuk. Például illatlámpába tölthetjük, és mécsessel melegítve élvezhetjük az illatát. Hatása függ a lámpa minőségétől, a helyiség nagyságától és természetesen a jelenlévők számától. Másik felhasználási módja a szauna illetve az infraszauna. Kedvező a vér- és nyirokkeringésnek. Ez esetben is több illóolaj közül választhatunk: mirtusz, zsálya, borsmenta, eukaliptusz, rozmaring vagy akár lucfenyő. A gyakorlat során mi több illóolajat is organoleptikusan megvizsgáltunk, megnéztük, megszagoltunk, cukorral keverve megkóstoltuk (lásd 36., 37. ábra). Érzékszervi vizsgálataink eredményét táblázatba foglaltuk (lásd 38. ábra). A legmeglepőbb az volt számunkra, hogy a narancs illóolajnak illata és íze sem emlékeztetett narancsra, sokkal kesernyésebbnek találtuk. Valamint a kamilla illóolajának kékeszöld színe is váratlan tény. Az eukaliptusz illóolaj mentolos illata a rágókat idézte bennünk. A vizsgált illóolajok egészségügyi hatásai A szegfűszeg (Syzygium aromaticum) illóolaját manapság száj- és torokgyulladásos elváltozások lokális kezelésére alkalmazzák. A leszedett szegfűszeget pálmaleveleken többször forgatva napon szárítják, és eközben nyerik el barna színüket. Antibakteriális hatású, azonban túlérzékenység alakulhat ki a használónál.

8. oldal

A kakukkfű (Thymus vulgaris) illóolaját gőz desztillációval állítják elő. Köptető, hörgők görcsét oldó és fertőtlenítő hatása miatt légúti megbetegedések (légcső- és hörghurut, szamárköhögés, tüdőasztma) ellen alkalmazzák. Az eukaliptusz (Eucalyptus) illóolaja fertőtlenítő, hurutoldó, köptető hatású, külsőleg a reumás fájdalmak csillapítására használják. A hagyományos orvoslásban sebkezelésre, sérült bőrfelületek ápolására használják. A narancs (Citrus sinensis) illóolajat megfázás ellen, emésztési zavarok kezelésére és általános nyugtatóként, gyulladásgátlásra, fertőtlenítésre, méregtelenítésre, bőrnyugtatásra, szagtalanításra használják. A szinte mindenki által ismert levendula (Lavandula angustifolia) illóolaja napégés és rovarcsípések gyógyítására alkalmas, fájdalomcsillapító és bőrápoló hatású. A kozmetikai iparban fontos illatszer alapanyag. A legjobb minőségűt a 4-5 éves növények szolgáltatják. A valódi levendulaolaj színtelen vagy halványsárga színű, édes ízű, friss virágillatú. Magas ára miatt gyakran hamisítják. A hamisítványokhoz olcsó illóolajat (terpentint), alkoholt, ásványi olajt, zsíros olajokat, észtereket (főként ftálsav-észtereket) használnak.

7. Nyálka- és illóolaj tartalmú drogok A nyálkák olyan szénhidrátok, melyek a növényi sejtek sejtnedvüregében és a külső felszínén található hártyában fordulnak elő. A növényi (és állati) sejtek energiaforgalmában és energiatartalékolásában játszanak alapvető szerepet. Ezek az anyagok a poliszacharidok vegyületcsoportjába tartoznak. Ennek szintén tagja a keményítő, melynek a tápanyag elraktározása a legfőbb feladata, valamint a cellulóz, ami a növények vázanyagát alkotja. Nyálka tartalmú növények Az erdei mályva (Malva sylvestris) illetve a papsajtmályva (Malva neglecta) nyálkái is jótékony hatásúak. Levéldrogjából köhögés elleni teát, torokgyulladás esetén öblögető szert valamint külsőleg borogatást készítenek. Virágdrogjából pedig a szem kötőhártyájának gyulladására alkalmazott teakeverék egyik alkotóját képezi.

9. oldal

A birsalma (Cydonia oblonga) drogja a szárított, érett magja. Nyálkáját kenőcsökben, krémekben, ajak és mellbimbó kirepedéseinek, kisebb égési sebek, felfekvések gyógyítására használják. A lándzsás útifű (Plantago lanceolata) szárított levele képezi a drogját. Megfázásos gyulladás,

gyomorsavtúltengés

ellen valamint

sebek kezelésére

is

jó.

Közvetlen

gyulladáscsökkentő hatású. A tarackbúza (Elymus repens) szárított gyöktörzse vizelethajtó teakeverék alkotója. Hasznos a légcsőhurutos betegeknek, hólyaggyulladás, vesekő és reuma esetén is. A gyakorlat során több kimutatást is elvégeztünk. A lenmag (Linum usitatissimum) volt az első alapanyag. Ennek a növénynek a különlegessége, hogy nyersen fogyasztva a cianoglikozid tartalma a gyomorsavval reakcióba lép és cián keletkezik. De némely péksüteményben (lenliszt formájában) is használják, ez azért lehetséges, mert a cianoglikozid hő hatására lebomlik. Különféle fogyókúrás készítményekben is fellelhető, ugyanis a mag külső kutikula (vízzáró) rétege alatt található egy óriásmolekula réteg, amit az emésztőenzimek nem tudnak lebontani, ezért eljuthat a bélbe, ahol vékony réteget képez, és meggátolja a tápanyagok egy részének felszívódását. (Viszont gyógyszer szedés esetén vigyázni kell, mert a gyógyszer hatóanyagai sem tudnak áthatolni a rétegen.) Kíváncsiak voltunk, mi laborkörülmények között tudunk-e nyálkát kivonni. Ennek érdekében gyakorlatunk során 5 gramm lenmagból 20 cm3 desztillált vízzel 30 perces vízfürdőn történő melegítéssel kivonatot készítettünk (lásd 39. ábra). A hűtést követően 3 rétegű gézlapon megszűrtük (lásd 40. ábra). Egy sűrűn folyó, ragacsos anyagot kaptunk, amihez háromszoros mennyiségű hideg metanolt adtunk, ami kicsapta a poliszacharidokat (lásd 41., 42. ábra). Másodjára ezt a folyamatot az orvosi zilizzel vagy más néven fehér mályva (Althea officinalis) gyökérrel végeztük el, annyi különbséggel, hogy 5 rétegű gézlapon szűrtük át, mert porszemcse méretű részek is találhatóak voltak benne. Örömmel tapasztaltuk, hogy ebben az esetben is sikeres volt a nyálkakivonás. Ennek a növénynek a gyökérdrogját és a levéldrogját öblögető, szörp vagy tea formájában fogyasztják köhögéscsillapító hatása miatt. Kiváló bőrgyulladás esetén is, amikor borogatásként alkalmazzák az adott területen. A fehér mályvának a gyökérszövetében illetve a levelében található nyálka tartó sejtekből forró vízzel lehet kivonni a nyálkát. Különböző gyógyszerek alkotórészeként, légúti meghűlés esetén 10. oldal

alkalmazzák, mert a száraz garaton nyálka bevonatot hoz létre, ami nedvesen tartja azt; valamint immunstimuláns hatása miatt is gyakori összetevő.

8. Heszperidin izolálása narancshéjból A heszperidin a legtöbb citrusféle gyümölcsében megtalálható bioflavonoid. Legnagyobb mennyiségben a héj és a membrános részek tartalmazzák. Ezért a rostos gyümölcslevek gazdagabbak a bioflavonoidokban, mint a szűrt levek. A vizsgálat során egy száraz Erlenmeyer lombikba 5 gramm szárított narancshéjhoz 25 cm3 metanolt adtunk (lásd 43. ábra). A kivonást 25 percig végeztük vízfürdőn. A kivonatot leszűrtük (lásd 44. ábra), a szüredéket bepároltuk, amíg sűrű nem lett. Hozzáadtunk 20 cm3 6%-os ecetsavat. 15 perc után leszűrtük és a szűrőn maradt anyagot 10 cm3 6%-os ecetsavval, 10 cm3 vízzel és végül 10 cm3 izopropanollal mostuk. A szűrőpapíron maradt anyagot belekapartuk egy kémcsőbe és 3 cm3 meleg metanolt adtunk hozzá. Így kaptuk a narancshéjból a heszperidin kivonatot.

Összegzés A felmérések eredményeiből az derült ki számunkra, hogy a mai emberek mindennapjaiban kisebb szerepet kapnak az alternatív gyógymódok, így a gyógynövények használata is, mint amennyit lehetne. Megelőzés gyanánt, illetve probléma esetén is egyszerűbbnek, hatékonyabbnak

tűnik

bekapni

egy-egy

agyonreklámozott

mellékhatásoktól mentes, azonnali sikert remélünk.

pirulát,

amitől

persze

Nem rendelkezünk már őseink,

nagyszüleink tudásával a gyógynövények kínálta lehetőségek területén. Holott vizsgálataink alátámasztották az igazukat, és megváltoztatták a mi látásmódunkat is e téren. Reméljük, hogy prezentálásukkal és a szakirodalomból szerzett ismeretink bemutatásával diáktársainknak és tanárainknak is átadhatjuk ezt a tudást, és az ő gondolkodásukat, ezáltal fogyasztási szokásaikat is megváltoztathatjuk. Környezetvédelem tagozatos kis csapatunkkal (lásd 45. ábra) igyekezni fogunk ezt elérni.

11. oldal

Mellékletek

1. ábra: Diákok válaszai a kérdésre: Mit nevezünk tudományos értelemben drognak?

2. ábra: Tanárok válaszai a kérdésre: Mit nevezünk tudományos értelemben drognak?

12. oldal

3. ábra: Diákok válaszai a kérdésre: Használtok-e otthon gyógynövényeket, vagy belőlük készült készítményeket?

4. ábra: Tanárok válaszai a kérdésre: Használtok-e otthon gyógynövényeket, vagy belőlük készült készítményeket?

13. oldal

5. ábra: Diákok által használt gyógynövények

6. ábra: Tanárok által használt gyógynövények 14. oldal

7. ábra: Diákok válaszai a kérdésre: Az alább felsorolt gyümölcsök/zöldségek közül melyikben található szerinted a legtöbb C-vitamin (100 grammonként)?

8. ábra: Tanárok válaszai a kérdésre: Az alább felsorolt gyümölcsök/zöldségek közül melyikben található szerinted a legtöbb C-vitamin (100 grammonként)?

15. oldal

9. ábra: Diákok válaszai a kérdésre: Használsz-e illóolajat?

10. ábra: Tanárok válaszai a kérdésre: Használsz-e illóolajat?

16. oldal

11. ábra: Diákok válaszai a kérdésre: Ha használsz illóolajat, akkor mire?

12. ábra: Tanárok válaszai a kérdésre: Ha használsz illóolajat, akkor mire?

17. oldal

13. ábra: Diákok válaszai a kérdésre: Milyen teákat szoktál fogyasztani?

14. ábra: Tanárok válaszai a kérdésre: Milyen teákat szoktál fogyasztani?

18. oldal

15. ábra: Diákok válaszai a kérdésre: Tudod-e, mik a nyálkák jótékony hatásai számunkra? (piros: helytelen válaszok, zöld: helyes válaszok)

16. ábra: Tanárok válaszai a kérdésre: Tudod-e, mik a nyálkák jótékony hatásai számunkra? (piros: helytelen válaszok, zöld: helyes válaszok) 19. oldal

17. ábra: Diákok válaszai a kérdésre: Mire használják a hibiszkusz virágot? (piros: helytelen válaszok, zöld: helyes válaszok)

18. ábra: Tanárok válaszai a kérdésre: Mire használják a hibiszkusz virágot? (piros: helytelen válaszok, zöld: helyes válaszok) 20. oldal

19. ábra: C-vitamin kimutatása csipkebogyóból Fehling-próbával

20. ábra: A szalicin, egy glikozid szerkezete a konjugált kettőskötés rendszerrel

21. Vékonyréteg-kromatográfia

21. oldal

22. ábra: A vizes (bal oldali) és az etanolos (jobb oldali) hibiszkusz virág kivonat

23. ábra: Hibiszkusz virág kivonatok készítése

22. oldal

24. ábra: Vékonyréteg-kromatográfia (jelölések: E = etanolos kivonat, V = vizes kivonat)

25. ábra: Vékonyréteg-kromatográfia: futtatókád mintákkal

23. oldal

26. ábra: Színanyagok komponenseinek elhatárolódása

27. ábra: A hibiszkuszvirág etanolos és vizes kivonatának színváltozása pH függvényében

24. oldal

1 2 3 4 5 6 7 8 9

0,01% kinin-hidroklorid törzsoldat [cm3] 1 1 1 1 1 1 1 1 1 28. ábra: Kinin-hidroklorid hígítási sor

29. ábra: Fehér üröm törzsoldatának készítése

25. oldal

víz [cm3] 9 10 11 12 13 14 15 16 17

hígítás 100 000 110 000 120 000 130 000 140 000 150 000 160 000 170 000 180 000

1 2 3 4 5 6 7 8 9

fehér üröm kivonat törzsoldat [cm3] 2 2 2 2 2 2 1 1 1

víz [cm3] 8 10 12 14 16 18 10 11 12

30. ábra: Fehér üröm kivonat hígítási sor

31. ábra: A fehér üröm organolpeptikus vizsgálata 1.

26. oldal

hígítás 10 000 12 000 14 000 16 000 18 000 20 000 22 000 24 000 26 000

32. ábra: A fehér üröm organolpeptikus vizsgálata 2.

33. ábra: Keserűérték meghatározása

27. oldal

szobahőmérséklet

50 °C

100 °C

5 perc

30000

30769

30000

10 perc

25714

40000

30588

15 perc

20000

25882

47273

34. ábra: Fehér üröm keserűérték meghatározásának összegzése táblázatban

Kivonási idő és a hőmérséklet hatása a kivonat keserűértékére 60 000

40 000 20 000

47 273

40 000 30 000 25 714 20 000

30 769

25 882

30 00030 588

sz.h. 5 perc

50 °C 10 perc

100 °C 15 perc

35. ábra: Fehér üröm keserűérték meghatározásának összegzése diagramon

28. oldal

36. ábra: Illóolajok organoleptikus vizsgálata, kóstolás cukorral keverve 1.

37. ábra: Illóolajok organoleptikus vizsgálata, kóstolás cukorral keverve 2.

29. oldal

Illóolaj kamilla illóolaj narancs illóolaj eukaliptusz illóolaj boróka illóolaj szegfűszeg illóolaj

Szín kék sárgás

Íz

Illat kellemetlen, erős

kesernyés

nehéz szagú, narancsra nem emlékeztető

kesernyés

sárgás mentolra emlékeztető

hűsítő

sárgás borókára emlékeztető

fanyar, kesernyés

sárgás szegfűszegre emlékeztető

szegfűszegre emlékeztető

38. ábra: Illóolajok organoleptikus vizsgálatának eredménye táblázatba foglalva

39. ábra: Lenmag kivonat készítése

30. oldal

40. ábra: Lenmag kivonat szűrése

41. ábra: Poliszacharidok kicsapása

31. oldal

42. ábra: Kicsapódott poliszacharidok (nyálkák)

43. ábra: Narancshéj kivonat készítése

32. oldal

44. ábra: Narancshéj kivonat szűrése

45. ábra: A kis csapat

33. oldal

Források Tóth Noémi, Hunyadi Attila: Pharmacognosy practise Csupor Dezső: Fitoterápia és növényi szerek a gyógyászatban Banai Valéria: Gyógynövény- és drogismeret Farmakognóziai hírek (független hírújság) Patikamagazin http://www.shp.hu/hpc/web.php?a=naturagyogynoveny https://hu.wikipedia.org/wiki/Aszkorbinsav https://hu.wikipedia.org/wiki/Vitaminok#C-vitamin http://vitamin.dynanix.com/vitaminok-nyomelemek/c-vitamingyumolcsokben.phphttps://hu.wikipedia.org/wiki/Tea_%28n%C3%B6v%C3%A9nyfaj%29 http://www.demmers.hu/index.php?main_page=page_9 http://www.solampas.hu/a-tea-noeveny https://hu.wikipedia.org/wiki/Lapsang_souchong https://en.wikipedia.org/wiki/Oolong www.tea-fajtak.infobomba.hu http://tudatosvasarlo.hu/cikk/gyogynovenyek-hatoanyagai?page=2 https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Salicin-perspective-2D-skeletal.png https://www.antioxidansok.com

34. oldal