Mezıberény város esélyegyenlıségi programja

Mezıberény város esélyegyenlıségi programja

Mezıberény, 2008-09-22

Elfogadva a 435/2008.(IX.29.) MÖK sz. határozattal

2

Bevezetés A társadalmon belüli esélyegyenlıség kérdése napjainkban kulcsproblémává vált. A komplex gondolkodásban európai szinten és hazánkban is egyre jobban elıtérbe kerül ez a fogalom, amelyben mind az egyének, mind a csoportok elıtt megnyílnak a lehetıségek, és a személyes teljesítmény a társadalmi segítségre épül. Az ember igazságérzete igényli az esélyegyenlıséget, és azt diktálja, hogy meg is kell teremteni, mégis azt tapasztaljuk, hogy bármilyen erıfeszítést teszünk a valódi esélyegyenlıség elérhetetlen. Napjainkban ugyanis a gazdagodó és a társadalomból kirekesztett társadalmi csoportok egyre távolabb kerülnek egymástól. Esélyegyenlıségen azt értjük, hogy bárki elérhessen bármilyen társadalmi célt, ha annak érdekében kellı erıfeszítést tesz, vagyis senki se legyen elzárva bizonyos mővelıdési, gazdasági javaktól, társadalmi presztízstıl, pozíciótól, csupán azért, mert körülményei, „starthelyzete” rosszabb másokénál. Természetesen azzal is tisztában kell lennünk, hogy a kellı erıfeszítések megtételének lehetısége is különbözı módon adatott meg a társadalom különbözı tagjai számára. 2007. az esélyegyenlıség éve volt. Amikor esélyegyenlıségrıl beszélünk, számos társadalmi csoportot említhetünk, amelyek valamilyen hátránnyal küzdenek. Az Uniós csatlakozás a migrációnak is új teret és értelmet ad, mindennapjainkban megjelennek azok az emberek, akik „idegen” országokból érkeztek, a maguk szociokulturális különbségeivel. Az Európai Unió 10 tagállammal való kibıvítése után a romák váltak az unió legnagyobb kisebbségévé, akik Európában szétszórtan élnek, leginkább az új tagállamokban, és ezek közül is fıleg Magyarországon. A felmérések azt mutatják, hogy a romák többsége a társadalom peremén él, helyzetük több okból is halmozottan hátrányos. Körükben lényegesen alacsonyabb az iskolázottság szintje, jóval magasabb a munkanélküliség. A roma gyermekek gyakran kerültek kisegítı iskolákbaaz okokat érdemes lenne feltárni- amelyeket a tanulási nehézséggel küzdı gyermekek számára tartottak fenn. Az Európai Unió területén a régi tagállamokban a népesség 14,5%-a, az új tagállamokban 25%-a él valamilyen fogyatékossággal, és próbál boldogulni az ıket nem mindig támogató világban. A fizikai és kommunikációs akadálymentesítés elkezdıdött ugyan, de ahhoz, hogy ezek az emberek valóban önállóan tudjanak boldogulni, elsısorban szemléletváltásra lenne szükség. Nem csupán az anyagi javakon múlik, hogy egy kerekesszékkel közlekedı ember be tud- e vásárolni! Mindennapi küzdelmeikrıl, hatalmas erıfeszítéseikrıl, hogy elfogadtassák magukat a többségi társadalommal, nagyon keveset tudunk mi, ép emberek. De meg kell említenünk a nemi egyenlıség kérdését is, hiszen ez már az esélyegyenlıség meghatározásának elsı lépéseinél megjelent. Szabályozásáról irányelvek sokasága szól, hiszen a pénzkeresés és a családi élet összeegyeztethetıségét célzó programok következtében növekedett a munkavállaló nık száma, mely serkentette a gazdasági növekedést is. A szegénységben élı gyermekek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a hátrányos helyzet átörökítése szinte eleve elrendeltté teszi a felnövekvı generációk sorsát is. Attól függıen, hogy egy gyermek milyen településre, milyen végzettségő és foglalkozású (ha egyáltalán van!), milyen egészségi állapotban, romának vagy nem romának születik, igen nagy biztonsággal megjósolható a várható élettartama és társadalmi státusza. Épp ezért az esélyegyenlıségi politikának kiemelten fontos szerepe van abban, hogy mindenki, de különösen a felnövekvı generációk valódi lehetıségekhez jussanak. Városi esélyegyenlıségi programunkat ezek e problémák és elvek hívták életre, ezek mentén próbáltuk feltárni lehetıségeinket, és meghatározni feladatainkat az oktatás, a kultúra és sport, a szociális és egészségügyi szolgáltatás, foglalkoztatás, lakhatás, valamint a közlekedés és kommunikáció területén.

3

A Program célja: • Elısegítse a fogyatékos személyek önálló életvitelét és a társadalmi életben való aktív részvételét. • Biztosítsa a fogyatékossággal élık, és a halmozottan hátrányos helyzetőek számára, hogy a város lakójaként ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint mindenki más. • Biztosítsa az egyenlı bánásmódról szóló törvény szerint a helyben élı, hátrányos helyzető csoportok helyzetének javítását. A Program feladata: a cél megvalósulását hátráltató akadályokat elhárítsa. Ebben a feladatban a fogyatékossággal élı személyeknek és szervezeteiknek is aktív szerepet kellene vállalni. Eszerint a fogyatékos emberek is érdemben hozzátehetnek a közös cél teljesüléséhez. JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK • 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. §) Az Alkotmány 70/A. §. (1) bekezdése – amely kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül”. Az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése ehhez képest egy sajátos állami kötelezettségvállalást is tartalmaz, hisz kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság a jogegyenlıség megvalósítását az esélyegyenlıtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti”. E rendelkezés teremti meg a diszkrimináció bizonyos eseteinek a legalitását, illetıleg az Alkotmány által való megengedettségét. Jóllehet minden pozitív diszkriminációs intézkedés valakivel szemben negatív megkülönböztetést is eredményez, azonban a társadalmi egyenlıtlenségek kiküszöböléséhez, csökkentéséhez nagyobb érdek főzıdik, mint a diszkriminációmentességhez főzıdı jog merev érvényesítéséhez. • 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlı méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illetı jogokkal és lehetıségekkel csak jelentıs nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek1 esélyegyenlıségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása • 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról Az egyenlı bánásmódról szóló törvény 63. §. (5) lehetıségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élı, hátrányos helyzető csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlıségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között a megelızésrıl, az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedı figyelemrıl, az egyenjogúság feltételeinek megteremtésérıl és a hátránykompenzációban az állam kötelezettségvállalásáról olvashatunk.

4

•

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

•

A törvény megfogalmazza a fogyatékos2 emberek körét, mely klasszikusan az érzékszervi sérültekbıl, a beszédbeli nehézségekkel küzdıkbıl, a 3 mozgáskorlátozottakból és az értelmi fogyatékosokból áll. Az 1959. évi IV. törvénynek a Polgári Törvénykönyvnek a 75-tıl a 85-ig terjedı szakaszai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmezı passzusokat. Tehát polgári peres úton kérheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének megállapítását, illetve azt, hogy a bíróság rendelje el a jogsértı állapot meg-szüntetését, illetıleg a jogsértést megelızı helyzet helyreállítását. Ezen kívül kártérítést is követelhet. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek el-látásáról 1992. évi XXXVI. törvény az államháztartásról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 1992. évi L X I . törvény a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXI. tv. A Munka Törvénykönyve 1993. évi LXXVI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról A kormány 164/1995. (XI. 27.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirıl, Magyar Közlöny 1998/115. sz. A közokiratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl szóló 1995. évi LXVI. törvény A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl 219/1996. (XI. 24.) Kormányrendelet. a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések jegyzékérıl 1997. évi LXXVI. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl A muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. törvény A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségérıl szóló 1998. évi XXVI. tv. A szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredı hátrányos megkülönböztetésrıl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetésérıl 194/2000. (XI. 24.) kormányrendelet a muzeális intézmények látogatóit meg-illetı kedvezményekrıl 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszerérıl, követelményeirıl és a képzés finanszírozásáról 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésrıl 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élı hallgatók tanulmánya-inak folytatásához szükséges esélyegyenlıséget biztosító feltételekrıl 21/2003. ( I . 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minısítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. ( V I . 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XI. 30.) Korm. rendelet módosításáról A kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény

5

• • • • • • • • • • • • • • •

362/2004. (XI. 26.) Korm. rendelet az Egyenlı Bánásmód Hatóságról és el-járásának részletes szabályairól 1021/2004. ( I . 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elısegítı kormányzati programról és az azzal összefüggı intézkedésekrıl 2004. évi CXXI. törvény a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munka-nélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglakoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról A sportról szóló 2004. évi törvény 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységrıl A mozgóképrıl szóló 2004. évi II. törvény 4/2004. ( I . 20.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és köz-mővelıdési érdekeltségnövelı támogatásáról 97/2005. (XI. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról96/2005. (X I. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességő munka-vállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenırzésének szabályairól 2/2005. ( I . 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nık közötti esélyegyenlıség és egyenlı bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történı megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlıség mindenki számára európai évérıl (2007) – az igazságos társadalom irányában 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérıl 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács létrehozásáról 10/2006. ( I . 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról

1 Az, aki érzékszervi - í gy különösen látás -, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentıs mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetıleg a kommunikációjában számottevıen korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során; 2 A fogyatékosság okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot vagy lelki betegség. Ezek a károsodások, ezen állapotok vagy betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetőek 3 A magyar köznyelv a „mozgássérült” és a „mozgáskorlátozott” szavakat szinonimaként használja, a szakmai nyelv viszont különbséget tesz közöttük. Mozgássérült az, aki agyi vagy mozgásszervi rendellenesség miatt mozgásfogyatékos. A mozgáskorlátozott számára ez az ok szélesebb körő, lehet pl. szívelégtelenség is.

6

I./a. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAM Mezıberény - Bélmegyer esélyegyenlıségi programjához a települési szintő közoktatási helyzetelemzés és feladat meghatározás TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetı 1.1 Az anyagban használt idegen kifejezések, fogalmak 1.2 Törvényi (jogszabályi) utalás (háttér) 2. Helyzetelemzés 2.1 A települések rövid bemutatása 2.1.1 Demográfiai helyzet 2.1.2 Foglalkoztatás- foglalkoztatottság 3. Közoktatási intézményeink 3.1 Összevont Óvodák 3.2 Bélmegyeri Óvoda 3.3 Általános iskola 3.4 Gimnázium 4. A helyzetelemzés értékelése 4.1. Célkitőzés 4.2 A helyzetelemzésbıl következı lépések – táblázatos formában

1.

Bevezetı

Az egyenlı bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyőlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedık számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlıség elımozdítása elsısorban állami feladat.

7

Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezésére, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, és az Európai Közösségi jog vívmányaira az Országgyőlés megalkotta az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény bevezeti a köztársasági esélyegyenlıségi programot. A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelızze a hátrányos megkülönböztetést és elısegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlıségét, mely a kormány, az állam és az önkormányzati intézmények feladata. A tv. 35. §-ban foglaltak szerint a települési önkormányzatok - a Programban meghatározott célokkal összhangban – esélyegyenlıségi programot fogadhatnak el, amelyben elemzik a településeken élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározzák az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat. Az esélyegyenlıségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzatok által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések feladata a társadalmi egyenlıtlenségek csökkentése. E program célja, hogy a települések minden lakójának elérhetıvé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idısek, a fogyatékkal élık és a hátrányos helyzető – fıleg roma – polgárok esélyegyenlıségét az élet minden területén. 1.1 Az anyagban használt idegen kifejezések, fogalmak A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései szerint (121.§(1)), 2003. évi CXXV. törvény (8.-9.§-ai) és indokolása az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról (26.§-hoz), stb.: - HH: hátrányos helyzető gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította. - HHH: halmozottan hátrányos helyzető gyermek, az a tanuló (a hátrányos helyzető gyermekek, tanulók csoportján belül), akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. - Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek: minısül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bırszíne, d) nemzetisége, e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota,

8

i) vallási vagy világnézeti meggyızıdése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidıs jellege, illetve határozott idıtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzıje (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezıtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levı személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. - Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek: minısül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minısülı, látszólag az egyenlı bánásmód követelményének megfelelı rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkezı egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévı személy vagy csoport volt, van vagy lenne. - SNI: sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján o testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, o a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; - szegregáció: A jogellenes elkülönítés (szegregáció) leggyakrabban az oktatásban tapasztalható. Éppen ezért a törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek minısül a fentebb felsorolt bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban, beleértve azt is, ha az elkülönítés számarányukhoz viszonyítva lényegesen nagyobb arányban érinti a csoport tagjait, mint a többi tanulót. Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét. - diszkrimináció: A 9/1990. (IV. 25.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy „a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még végsı soron nagyobb társadalmi egyenlıséget célzó megkülönböztetés is tilos. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlıként (egyenlı méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékő figyelembevételével kell a

9

jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.” (ABH 1990, 46, 48.) - integráció: integrációs felkészítés: az esélyt teremtı nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelıs miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történı megszervezése, melyben a szociális helyzetükbıl és fejlettségükbıl eredı hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevı gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket; - magántanuló: A tankötelezettség - a szülı választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthetı (közokt.tv. 7.§(1)). - fogyatékos személy: az, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentıs mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetıleg a kommunikációjában számottevıen korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékosság okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot vagy lelki betegség. Ezek a károsodások, ezen állapotok vagy betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetőek. - mozgáskorlátozottak: a köznyelv a „mozgássérült” és a „mozgáskorlátozott”szavakat szinonimaként használja, a szakmai nyelv viszont különbséget tesz közöttük. Mozgássérült az, aki agyi vagy mozgásszervi rendellenesség miatt mozgásfogyatékos. A mozgáskorlátozottak számára ez az ok szélesebb körő lehet, pl. szívelégtelenség is. - faji hovatartozás: az ENSZ Faji Egyezményében található meghatározásból kiindulva a faji megkülönböztetés magában foglalja nem csak a szőkebb értelemben vett fajhoz való tartozás, de a bırszín, a leszármazás, valamint a nemzetiségi és etnikai származás alapján történı diszkriminációt is. Az egyezmény a szőkebb értelemben vett faji megkülönböztetésrıl kimondja, hogy az ezen alapuló minden felsıbbrendőségi elmélet tudományos szempontból hamis, erkölcsileg elítélendı, és társadalmilag veszélyes. - egyenjogúsági politika: az Európai Tanács szerint az egyelıség érvényesítés a szabályozási folyamatok átszervezése, javítása, fejlesztése és értékelése azzal a céllal, hogy a nemek társadalmi egyenlıségének szempontjait a politikai döntéshozatalban résztvevı szereplık minden szinten és szakaszban integrálják valamennyi szabályozási folyamatba. 1.2 Törvényi (jogszabályi) utalás (háttér) (A települési esélyegyenlıségi programok törvényi háttere) 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A §) 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv) 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról 1992. évi XXII. törvény (A Munka Törvénykönyve) 1993. évi LXXVII tv. a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól

10

1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról 164/1995.(XII.27.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirıl 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl 1997. évi LXXVIII.tv. az épített környezet alakításáról és védelmérıl

2. Helyzetelemzés 2.1 A települések bemutatása, rövid áttekintés Mezıberény az Alföld dél-keleti, Békés megye középsı, a közép-békési régió északi részén helyezkedik el. A Körösök völgyében, a Kettıs-Köröstıl néhány kilométerre fekszik. Közúti közlekedési csomópont a 47-es és a 46-os út találkozásánál. A Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Arad vasútvonal egyik állomása. Mezıberény az újkıkor óta folyamatosan lakott hely. Az oklevelekben elıször 1347-ben jelent meg a Berény (Beren) név. 1514-1517 között a nemesi megyegyőléseket is itt tartották. 1723-tól íródik az „újkori” Berény története, ekkor érkeztek az új földesúr hívására az elsı szlovák telepesek. A késıbbi telepítésekkel – 1725-ben németek érkeztek, illetve 1731-ben a magyarság nagyobb csoportja a környékbeli településekbıl és más megyékbıl. A XIX. századi 8500 lakosú Mezıberény a környezı településekhez viszonyítva fejlettebbnek számított. 1802-ben alapították a 120-180 diákot oktató evangélikus gimnáziumot, amely 1834-ig mőködött a városban. 1830-tól tíz éven keresztül mőködött Festetich bárónı leánynevelı intézete, melynek három esztendeig Szendrey Júlia is tanulója. Mezıberényben valóságos kultusza van Petıfi Sándornak. Mezıberény 1872-ben vásártartási jogot kapott. A már meglévı malomipar és téglagyártás mellett a textilipar is teret hódított. 1944. október 6-án több mint ötszáz német nemzetiségő berényit – nıket, férfiakat – munkaszolgálatra és hurcoltak el „málenkij robot”-ra. A potsdami egyezmény következtében a szlovák-magyar lakosságcsere keretében 1945-46-ban 1091 mezıberényi szlovák költözött a Csallóközbe. 1970-ben nagyközség lett a település, 1989. március elsején városi címet kapott a település. A 244/2003.(XII. 18.) Kormányrendelet településünket a 3407. számú Békési kistérség részévé nyilvánította. A megye – országos összehasonlításban – a földrajzi, gazdasági és demográfiai mutatói szerint a hátrányos helyzető területek közé sorolható. Csökkenı lélekszám, elöregedı népességő régió. Mezıberény helyzete a megyén belül – fekvése, közlekedési megközelítése, infrastrukturális ellátottsága szempontjából jónak mondható (kistérségünk tekintetében központi helyzető). Bélmegyer szomszédos település Mezıberénnyel. Több környezı településrıl is megközelíthetı közúton. A területi elzártság ellenére folyamatosa fejlıdı falu. A lakosok többsége önálló, saját családi házban él, nem jellemzı a generációs együttélés. Gyermekeink családjai nemzedékek óta itt élnek, ritka a betelepülés.

11

Az emberek életét a munka határozza meg. A nagyobb ünnepeket a család keretein belül tartják, nincs a községben élı néphagyomány. A vallásos lelkő emberek hitéletüket a családon belül gyakorolják. A település megélhetési formája a növénytermesztés és állattenyésztés, ennek ellenére az emberek inkább alkalmazottként keresik kenyerüket a ruhaiparban, fafeldolgozásban, az önkormányzatnál. A családok anyagi hátterét jól jelképezi, hogy gyermekvédelmi támogatásban mintegy 80% részesül. Ez is tükrözi, hogy sokszínő háttérrel érkeznek hozzánk a gyerekek. Mezıberény Bélmegyerrel 2005. augusztus 31-vel hozott létre önkormányzati társulás keretében fenntartott általános iskolát. Így a községben korábbi általános Iskola Bélmegyerei Általános Iskola Tagintézményként mőködik tovább, óvodáját még 3 évig önállóan tartotta fenn az önkormányzat, majd az a mezıberényi Összevont Óvodák tagintézménye lett. 2.1.1

Demográfia

Mezıberény állandó lakosainak száma: 11.202 fı volt 2006. január 1-én. Mezıberény közigazgatási területe 11.853 ha, ebbıl belterület 667 ha. A népsőrőség 95,5 fı/km2. A lakosság korosztályos összetétele a következı: 0-18 éves korig: 22 %, 19-60 évig: 57 %, 60 év feletti 21 %. A lakosság nemzetiségi megoszlása – becslés alapján – a következı: magyar lakosság 37 %, szlovák 32 %, német 21 %, cigány (roma) népesség 10 %. Bélmegyer állandó lakosainak száma 1.260 fı volt 2006. január 1-én. Bélmegyer belterülete 121 ha, külterülete 6.183 ha A lakosság korosztályos összetétele: 0-18 éves korig: 18%, 19-60 évig: 54 %, 60 év feletti:28%. 100%-ban magyar lakta település. A roma népességre vonatkozóan kevés hivatalos adat áll rendelkezésünkre. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Mezıberényben is csak kevesen vallották magukat roma származásúnak. A népszámlálási adatok azért megbízhatatlanok, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát romának. Mezıberényben körülbelüli felmérések szerint a lakosság kb. 10%-át alkotják a roma származásúak. A roma lakosság szociális helyzetére vonatkozóan sincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. A régi cigánytelepek felszámolásra kerültek ugyan, de elkülönülésük még ma is jellemzı. A telepen élık, bár házaik már téglából épültek, víz és villany is bevezetésre került, az utcák aszfaltosak, nagyon nehéz szociális körülmények között élnek. Az itt élı gyermekek többsége HH ill. HHH helyzető. Bélmegyeren nincs roma származású lakosság. Munkaerı-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség, a az elvándorlási, munkásszállási lehetıségek beszőkülése következtében a szakképzetlen munkát igénylı munkahelyek megszőnésével a munkanélküliségi rátájuk jelentısen meghaladta a nem roma származásúakét. Pozitívumként mondható el azonban, hogy javultak az arányok az általános iskola elvégzését tekintve, illetve az ösztöndíjprogramoknak is köszönhetıen javultak a közép és felsıfokú végzettséget szerzık aránya is. Mezıberényben lassú integrálódásuk is megfigyelhetı. Azok, akik kikerülnek a teleprıl, jól beilleszkednek, szomszédjaikkal jó viszonyban vannak, az intézményes nevelést rendszeresen igénybe veszik, tanulnak és dolgoznak – egyenrangú polgárai Mezıberénynek. Az állandó lakosság az utóbbi 12 évben, az állandó népesség korosztályi bontásban:

12

Lakónépesség 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Összesen 11 661 11 585 11 527 11 451 11 517 11 490 11 471 11 337 11 261 11 270 11 202 11 256

Összesenbıl 0-17 év között 2 440 2 405 2 330 2 350 2 254 2 190 2 283

18 és 60 között 5 237 5 164 5 086 5 023

60 fölött 2 339 2 329 2 347 2 457 2 475

20-30 év között 1 713 1 760 1 814 1 822

4 608 6 685

2 418 2 288

1 887 1 777

Mezıberény város állandó lakónépessége 1990. és 2007. között 336 fıvel csökkent és sajnos az országos adatokhoz hasonlóan az elöregedés jellemzı, sajnos kevés gyermek születik, bár a megyében szinte egyedülállóan a 2003. év 11.247 fıs létszámához képest nem csökkent, hanem nıtt a lakosságunk 2004-re. Ez a város megtartó erejét, képességét jelzi. A népesség korösszetétele is megváltozott az elmúlt évtizedekben. A város korösszetételére jellemzı adatok tekintetében sajnos elmondható, hogy a 0-18 évesek aránya 1997 és 2007 között 18,3%-ról 14,9%-ra csökkent, még a 60 éven felüliek aránya ugyanezen idıszak alatt 20,8%-ról 22,1%-ra emelkedett. A város népességének, akárcsak az ország népességének elöregedése következtében egyre inkább megnövekszik a szociális szolgáltatások iránti igény. A városi népesség vonatkozásában a migráció a közeli települések és városok vonatkozásában a legjelentısebb, akár a bevándorlást, akár az elvándorlást tekintjük. Nem igazán jellemzı a Budapest és a külföld vonatkozású migráció. A Város jövedelemszerzı képessége, személyi jövedelemadó adatok 2001-2004. évrıl állnak rendelkezésre: 2001 2002 2003 2004 Személyi jövedelemadó-alap összege (Ft) 3 181 682 928 3 029 409 963 4 150 664 534 4 332 440 668 Összes személyi jövedelemadó (Ft) 557 878 242 556 068 744 648 309 311 655 916 017 Adófizetık száma (fı) 4 566 4 156 4 726 4 517 Éves átlag (Ft): 696 821 728 924 878 262 959 141 Havi átlag(Ft) : 58 068 60 744 73 188 79 928 Ezek a számok követik a minimálbér, illetve a köztisztviselıi, közalkalmazotti bérek emelkedését, de azt is jól példázzák, hogy országon belül is igen alacsony az átlagkereset.

13

2.1.2

Foglalkoztatás- foglalkoztatottság

Mezıberényben a népesség gazdasági aktivitása a népszámlálások adatai év

összesen aktív keresı 1949 13059 5941 1960 13101 6252 1970 12645 5615 1980 11848 5559 1990 11592 4658 2001 11389 3410 A fenti összesenbıl a férfiak száma: 1949 6204 4189 1960 6186 4069 1970 6052 3458 1980 5704 3130 1990 5594 2658 2001 5380 1906 Az összesenbıl a nı száma 1949 6855 1752 1960 6915 2183 1970 6593 2157 1980 6144 2429 1990 5998 2000 2001 6009 1504

munkanélküli

eltartott

151 537

inaktív keresı 352 476 1941 2660 3204 1680

101 237

182 251 948 1139 1229 1680

1833 1866 1646 1435 1606 1557

50 200

170 225 993 1521 1975 2599

4933 4507 3443 2194 1973 1706

6766 6373 5089 3629 3579 4279

A regisztrált munkanélküliek aránya a 18-59 éves korosztályt figyelembe véve 2006. január 1én 5,53 %, azaz 637 fı volt (KSH). A foglalkoztatottak 42 %-a Mezıberényben dolgozik. A foglalkoztatottak 48 %-a az iparban és a szolgáltatások területén, 18,6 %-a a mezıgazdaság területén, 12 %-a a kereskedelemben dolgozik, míg 21,4 %-a szellemi foglalkozású.

14

Foglalkoztatottság 1999 (n=népesség. %) óvodába járók 3. 7% száma általános iskolába 9 .3% járók száma Önkormányzati 4. 3% intézményeknél foglalkoztatottak száma Regisztrált 5% munkanélküliek száma Inaktív korúak 43. 2%

2003 (n. %) 3. 63%

2005. (n. %) 3. 38%

2006. (n. %) 3. 08%

9. 38%

8. 97%

8. 73%

4. 45%

4. 68%

4. 57%

3. 7 %

5. 01 %

42. 2%

41. 96%

41. 1%

Demográfiai és foglalkoztatottsági adatok 1986 1999 2004 Inaktív korúak: 47,0% 44,0% 42,0% Ebbıl óvodába járók száma a népesség %-ban 4,5% 3,7% 3,7% Általános iskolába járók száma a népesség %-ban 11,6% 10,6% 9,3% Iparban foglalkoztatottak aránya a népesség %-ban 16,0 % Mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya a népesség 10,0 % %-ban Kereskedelemben foglalkoztatottak aránya a népesség 2,0 % %-ban Önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak 4,0 % 3,8 % száma a népesség %-ban Regisztrált munkanélküliek száma a népesség %-ban 5,0 % 5,4 % az adat együtt tartalmazza az iparban és a szolgáltatások területén dolgozókat

2006 41,1% 3,08% 8,73% 48 %* 18,6% 12% 4,57% 5,53%

Városunkban, a 2003. évi CXXV.tv. 63§.(4)-nek megfelelıen az 50 fınél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek mindegyike rendelkezik esélyegyenlıségi programmal. Az alkalmazottak felvételekor elsıdleges szempont a szakmai hozzáértés és gyakorlat, így mindenütt jelen vannak a mezıberényi nemzetiségek képviselıi, bár ezeket az adatokat az intézményvezetık nem szokták kérdezni. Az intézmények mindegyike foglalkoztat fogyatékossággal élı, illetve csókkent munkaképességő személyeket, de ez a szám az összlétszámhoz viszonyítva elenyészı. Az Európai Unió Tanácsának Irányelvei szerint: „Nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha a munka elvégzésének különleges feltételei vannak (pl: számítógép ismeret, nyelvismeret, jó kommunikációs készség, jogosítvány) Nyilvánvaló, hogy azok a hátrányos helyzető emberek méginkább kiszorulnak a foglalkoztatás körébıl, akik nem rendelkeznek megfelelı szakképesítéssel, vagy az elıbb említett különleges feltételekkel. Kiemelt feladatnak kell tekinteni: A városunkban élı hátrányos helyzető gyermekek, fiatalok és felnıttek eredményes iskolai tanulását, ezt követıen valamilyen szakma megszerzését. Az iskolai tanulmányait befejezett, munkanélküli felnıttek számára megkeresni annak lehetıségét, hogy átképezhessék magukat.

15

A városunkban mőködı oktatási és kulturális intézmények és a humánsegítı szociális szolgálat szorosabb együttmőködésével biztosítani kell az életen át tartó tanulás, mővelıdés lehetıségét. Olyan munkahelyek teremtését, ahol a csökkent munkaképességőek, vagy a fogyatékkal élık is találnak munkát. Közmővelıdési szempontból fontos, hogy Mezıberény, nemzetiségek lakta település, hiszen hagyományırzı tevékenységük színesíti a város kulturális életét. A XVIII. század elsı felében a település szlovákokkal, németekkel, magyarokkal települt újjá. A három népi közösség a legutóbbi idıkig zárt egységet alkotott, megırizte nyelvét, vallását, belsı hagyományait. Ez a különállás a népi mőveltségnek – mind szellemi, mind tárgyi vonatkozásban – sajátos etnikai színezetet adott. A II. világháború végén és után jelentıs népmozgás zajlott le a településen. A Mezıberénybıl önként és kényszerbıl (magyar-szlovák lakosságcsere és a potsdami egyezmény alapján végrehajtott német kitelepítés révén) a lakosság egyheted része települt (telepítették) át, illetve ki, s helyettük feleannyi személy sem érkezett. Az elızıekben említett 2000 személy között 55 %, illetve 45 % volt a szlovák és a német származásúak aránya. 1994-ben , 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is három (szlovák, német és cigány) kisebbségi önkormányzat alakult. A kisebbségek létszáma pontosan nem mutatható ki, a népszámlálási adatok számszerőségei csak jelzés értékőek lehetnek, de - a cigány etnikum kivételével - egyértelmően érzékelhetı a természetes asszimilálódás. Napjainkban a nemzeti és etnikai kisebbségen belül a városban a cigánysághoz tartozók vannak a legtöbben. Hagyományápoló tevékenységük gyenge. Szociális helyzetük rossz, a munkanélküliek aránya körükben a városi átlagot meghaladja. A gazdasági változások 1990 óta városunkban is éreztetik hatásukat. Az aktív keresık száma csökkent. A foglalkoztatási adatok nem eléggé megbízhatóak. A regisztrált munkanélküliek száma nem tükrözi a ténylegesen munka nélkül lévık számát. A regisztrált munkanélküliek számában emelkedést jelent, hogy az iskolákból kikerülık zöme nem tud elhelyezkedni, így a pályakezdık azonnal munkanélkülivé válnak. Komoly gondot okoz Mezıberény város önkormányzatának is ezekre a negatív változásokra való szociális reagálás. A közelmúltban nıi varró, kımőves és parkgondozó szakmákban történtek átképzések. A munkanélküliség gondját távlatban - továbbra is - csak a munkahelyteremtés tudja megoldani. A demográfiai adatokból és a foglalkoztatottsági tendenciákból kiolvasható, hogy Mezıberényben az elkövetkezı években milyen társadalmi rétegekre (munkanélküliek, cigány lakosság) kell különösen odafigyelni munkánk során. A közmővelıdésnek a lakosság kulturális szükségleteit, igényeit kell kielégíteni a maga sajátos eszközrendszerével, oly módon, hogy a különbözı társadalmi csoportokhoz és korosztályokhoz tartozók megtalálják a lehetıségeiket a kulturális élet területén. Bélmegyeren a foglalkoztatottak száma 333 fı. A helyben foglalkoztatottak, és a más településre átjárók közötti – különbözı szempontok alapján készült összehasonlítást az alábbi táblázat tartalmazza.

16

Helyben foglalkoztatottak/ fı Összesen: Nemenkénti megoszlás Férfi: Nı: Korosztály szerinti megoszlás 15-29 éves: 30-49 éves: 50-x éves: Végzettség szerinti megoszlás Érettséginél alacsonyabb: Legalább középiskolai végzettség: Ágazati megoszlás Mezıgazdaságban: Iparban, építıiparban: Szolgáltatásban:

247 147 100 50 151 46 175 72 71 90 86

Más településre átjárók/fı Összesen: Nemenkénti megoszlás Férfi: Nı: Korosztály szerinti megoszlás 15-29 éves: 30-49 éves: 50-x éves: Végzettség szerinti megoszlás Érettséginél alacsonyabb: Legalább középiskolai végzettség: Ágazati megoszlás Mezıgazdaságban: Iparban, építıiparban: Szolgáltatásban:

86 46 40 36 43 7 50 36 5 33 48

Az adatsorokat értelmezve kitőnik, hogy a község munkaképes korú férfi dolgozóinak, mintegy ¼-t, míg nıi dolgozóinak mintegy 1/3-t más településen foglalkoztatják, fıként a szolgáltatói, ipari szektorban. A helyben foglalkoztatottak közül 37 munkavállaló más településrıl átjáró. Idıszakos foglalkoztatás a nyári szezonban megfigyelhetı. A község 500 férıhelyes kultúrháza és könyvtára 1958-ban épült, ma korlátozott nyitvatartási idıvel mőködik. Felújítása ebben az évben megtörtént.

3. Közoktatási intézményeink 3.1 Összevont óvodák Településünkön már 1890-tıl mőködik óvoda, mindhárom nemzetiség számára. Ez a három épület azóta is óvodaként funkcionál. A gyermeklétszám növekedése miatt, 1951-53. között az óvodák száma 7-re nıtt. 1988 óta, mint önálló intézmény, Összevont óvodák-ként mőködik, bár a gyermeklétszám csökkenése miatt már csak öt tagóvodával. Az épületek elhelyezkedése optimálisnak mondható, a város minden részérıl könnyen megközelíthetı. A gyermekeket a szülık a lakáshoz közelebb esı óvodába íratják, illetve a nemzetiségi hovatartozásnak megfelelı oktatást biztosító intézménybe. Így a gyermeklétszám összetétele nem egyenletes. A roma gyermekek különösen két tagóvodába koncentrálódnak. Az itt dolgozó óvónık szakmailag jól képzettek, áldozatos munkájuknak, a pályázatokon elnyert támogatásoknak köszönhetıen az épületek jól felszereltek. Bár régiek az épületek a fenntartó igyekezett a modern kor igényeinek és elvárásainak megfelelıen felújítani és karbantartani ezeket. Így mindegyik épület megfelelı komfortfokozatú, gázfőtéses, s az óvodai dolgozóknak és a szülıknek köszönhetıen esztétikus környezető. Két tornateremmel és a csoportleépítések miatt két tornaszobával rendelkeznek, amelyek a pályázatoknak köszönhetıen viszonylag jól felszereltek. Ami gondot jelent, az évek óta rendszeressé váló belvíz gondok miatt a falak nedvesedése, és a nyílászárók állapota Az alapító okirat alapján a székhely óvoda (Széchenyi István Német Nemzetiségi) mellett még 4 tagóvodából áll (Kálvin úti, Kinizsi úti, Kodály úti és a Mátyás király úti tagóvodák). Hozzá tartozik még egy épület (Csendes köz 4.), ahol az óvodai gondnokság és az intézmény

17

gyógytorna terme található. 2006-ban 386 gyermek az óvodások száma. Egy óvodában német, egy óvodában szlovák nemzetiségi oktatás folyik 3.2. Bélmegyeri Óvoda Rohanó világunkban a megélhetésért való küzdelemben, a megváltozott életkörülmények között az óvodának a nyugalom szigetének kell lennie. Itt kell biztosítanunk a gyermek személyiségfejlıdésének minden feltételét, az egyénileg és életkoronként változó testi, lelki szükségleteket a szülık nevelıpartnereként. Közös célunk a boldog gyermekkor biztosítása. Az élı természettel veló kapcsolatunkban ideális feltételeket biztosít a lakóhelyünket körülvevı természetvédelmi terület, az erdık, mezık, szántók. Ezek minden évszakban kedves és gazdag élmény-, és tapasztalatgyőjtı programokat jelentenek, melyek nagyban segítik a környezethez és lakóhelyhez főzıdı pozitív érzelmek kialakulását és mélyítését. A község üzemeivel, intézményeivel is élı kapcsolatot tart fenn az óvoda. Óvodánk 50 éves múltra tekint vissza, majdnem egyidıs az 1946- ban önállóvá lett községgel. 1948- ban a Népjóléti Minisztérium támogatásával és a község társadalmi összefogásával készült el az akkor egycsoportos, 30 férıhelyes Napközi Otthon és Óvoda, a Községháza építésével egyidıben. 1960- ban egy foglalkoztató terem és szolgálati lakás hozzátoldásával két csoportos lett az intézmény. 1973- ban a konyha új épületbe költözött. A szociálpolitikai intézkedések hatására megnövekedett gyermeklétszám szükségessé tette a bıvítést. 1988- ban a szolgálati lakás óvodába olvasztásával kialakulhatott a harmadik csoportszoba, mely lehetıvé tette a korosztálynak megfelelı csoportbontást. A személyi feltételek is fokozatosan javultak napjainkig, a törvényi minimum eléréséig. A fogyó gyermeklétszám miatt 2000- ben a község képviselıtestülete racionalizálni kényszerült, azóta 2 csoport mőködhetünk, a hozzárendelt személyi feltétellel. 3.3 Általános iskola Mezıberényben az általános iskolai oktatás évtizedeken keresztül több épületegységben folyt. Ezek két intézmény, az 1.Sz Általános Iskola és a 2.Sz, (késıbb Orlai Petrics Soma) Általános Iskola irányítása alatt mőködtek. A két intézmény épületei a város két részén helyezkedtek el, a beiratkozást elsısorban az iskola közelsége határozta meg. Fıként ez a tény határozta meg a tanulói összetételt is, az 1.Sz Általános iskolában magasabb volt a HH és a roma tanulók aránya. Az Orlai iskola helyzetét pedig az tette sajátságossá, hogy a város értelmi fogyatékos tanulói az intézményhez tartozó speciális tagozaton tanultak. Az évekkel ezelıtti gyakorlatnak megfelelıen a tagozaton egyre magasabb lett a magatartási problémával küzdı tanulók aránya. Mezıberény képviselı-testülete 2005-ben úgy döntött, hogy a 2005/2006-os tanévtıl Bélmegyer önkormányzatával közösen mőködteti az addig önállóan mőködı általános iskoláit (a már korábban kapcsolt intézményegységekkel együtt – kollégium, pedagógiai szakszolgálat) és alapfokú mővészetoktatási intézményét (zeneiskola). A két önkormányzat megállapodása – jóváhagyta a 268/2005.(V.26.) MÖK sz. határozat – aláírások után iktatva a mezıberényi polgármesteri hivatalban a 318-46/2005.(VI.6.) számon. Az intézmény kistérségi feladatokat is ellát. Az általános iskolai tanulók száma 2006-ban 1068 fı. Az iskola 8 éve indította a német nemzetiségi oktatást, ezen kívül emelt szintő testnevelést és idegen nyelvet tanuló osztályai vannak, valamint kiemelt hangsúlyt kap az iskolában a tehetséggondozás és felzárkóztatás.

18

Az intézmény az elsık között volt, amely felvállalta az integrált oktatást, ezzel együtt gondoskodott a megfelelıen képzett szakemberekrıl is. A jelenlegi speciális tagozat gyermeklétszáma így, felmenı rendszerben fokozatosan csökken, a tanulásban akadályozott tanulók integrált keretek között a normál tagozaton tanulnak. Az iskolához tartozó kollégium elsısorban a HH és HHH helyzető családok gyermekeit fogadja be, ami azért is fontos, mert ezeknek a gyermekeknek csak így biztosított a másnapi felkészülés, a nyugodt pihenés. A kollégium házirendje ugyanakkor lehetıvé teszi, hogy a gyermekek hétközben is kapcsolatban lehessenek a szülıkkel, nem kell a családból kiemelni súlyos problémák esetén sem. Kollégiumi, externátusi ellátásban, nevelésben résztvevık száma 2006-ban 21 fı. A kollégiumban elhelyezést nyerhetnek az általános tagozaton tanuló a védelem alá helyezett gyermekek is. Ennek megfelelıen mind nagyobb hangsúlyt kell kapjon a gyermek- és ifjúságvédelmi gondoskodás. Szükséges a diákotthoni férıhelyek számának felülvizsgálata illetve a diákotthoni elhelyezés Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghatározott kötelezı normatívákhoz való felfejlesztése, felújítása, illetve szükség szerinti átépítése. Az általános iskola keretein belül folyik alapfokú mővészeti oktatás is. 1994. szeptember 1jétıl folyik a zenei, míg 2002-tıl a képzımővészeti tanszakon festészeti és grafikai képzés. Tanuló létszáma 200 körül mozog. 1999-ben fıként a zeneiskola tanulóiból jött létre a városi fúvószenekar. Az intézmény minısítési eljárásának második fordulója jelenleg folyamatban van. 3.4 Gimnázium Mezıberényben a gimnáziumi képzés 1962-ben indult be újra. A fenntartói jogot elıször a Békési járás, késıbb a Megye gyakorolta. A rendszerváltozás óta intézményünk fenntartója Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testülete. A Petıfi Sándor Gimnázium jelenleg három profillal mőködik: - általános tantervő képzés angol nyelvi elıkészítı évfolyammal (emelt óraszámú angol nyelv és informatika oktatás, 10-13. évfolyamon tehetséggondozás) - magyar-német két tanítási nyelvő képzés az 1987/88-as tanévtıl (emelt óraszámú német oktatás, szaktantárgyak német nyelven, nemzetközi nyelvvizsgák, 10-13. évfolyamon tehetséggondozás) Hátrányos Helyzető Tanulok Arany János Tehetséggondozó Programja (továbbiakban AJTP, mőködése a 2006. május 24-én kiadott oktatási miniszteri közlemény alapján). 2000 szeptembertıl kapcsolódott be a gimnázium az “Arany János” tehetséggondozó programba. Az iskola tanulólétszáma 2006-ban 584 fı. Kollégiumi, externátusi ellátásban, nevelésben résztvevık száma 2006-ban 293 fı (biztosítva elsısorban a megyei, és a szomszédos megyék diákjainak elhelyezését).. Az iskolát Békés megye legerısebb középiskolái között tartják számon, felvételi eredményei alapján általában az elsı 10 középiskola között szerepel. 2002 óta osztrák nyelvdiploma kiadására jogosult. Az iskolához tartozik egy 293 férıhelyes kollégium, továbbá egy 1500 adagos diákétkeztetési központ, ahol a kollégistáknak a napi háromszori, a többi diáknak pedig a menzai étkezés biztosított. A központ látja el ezen felül a település általános iskoláját, valamint az öregek otthonát.

19

A 17 év alattiakból a város óvodá(i)ba és az általános iskolá(i)ba járók számának, valamint a Petıfi Sándor Gimnázium tanulói létszámának alakulása (okt.1-jei állapot): Létszám adatok 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Óvoda 473 455 426 424 413 416 410 410 414 382 374 349 Óvodások aránya a lakónépesség 4,06 3,93 3,70 3,70 3,59 3,62 3,57 3,62 3,68 3,39 3,34 3.1 %-ban 1.Sz. Ált.Isk. 630 619 578 558 528 520 511 480 465 (474) OPS Ált.Isk. 622 620 639 640 641 620 599 578 579 (538) Ált. Isk. együtt 1 252 1 239 1 217 1 198 1 169 1 140 1 110 1 058 1 044 1 104 1068 1026 Ebbıl 77 92 89 bélmegyeri Ált. iskolások aránya a lakóné- 10,74 10,69 10,56 10,46 10,15 9,92 9,68 9,33 9,27 8,98 8,72 8,43 pesség %-ban PS Gimnázium 424 436 427 427 465 502 534 582 609 610 584 565 A táblázat adataiból látható, hogy a gimnázium tanulói létszáma 2005-ig emelkedı tendenciát mutat, 2006-ban azonban 26 fıvel csökkent az elızı évhez viszonyítva. Az óvodás és általános iskolás korosztály- továbbra i s- jelentıs mértékben csökken. Az óvodákban és az általános iskolákban tapasztalt demográfiai hullámvölgy eléri a középiskolákat is. Az elmúlt tanévtıl a mezıberényi Petıfi Sándor Gimnázium esetében is számolni kell ezzel A várható változások elé menni, a további lényeges létszámcsökkenést megelızendı új profilok keresése is fontos. A más településrıl bejáró gyermekek, tanulók száma: - az óvodában 1 fı - az általános iskolában alsó tagozaton: 6 fı felsı tagozaton: 16 fı - a gimnáziumba: 105 fı

4. Helyzetelemzés értékelése A településeken mind az óvodás, mind az általános iskolás korú gyermekek intézményes nevelése biztosított. A gimnázium befogadja nemcsak a város, hanem a környezı települések és szomszédos megyékbıl idejelentkezı diákokat is. Az intézmények felmérték a HH és a HHH gyermekek arányát. Minden intézményben aránytalanságok tapasztalhatók. - Az Összevont Óvodák esetében a tagóvodák közötti aránytalanságot a családok lakóhelye indokolhatja; a lakáshoz közelebb esı óvodába járatják gyermeküket. Illetve befolyásolják még a nemzetiségi hovatartozás is. - A bélmegyeri Óvodában a csoportokon belüli aránytalanság szintén megtalálható, mely egyébként magasnak mondható a HH gyerekek tekintetében. - Az általános iskola csoportösszetételére befolyással van az intézmény összevonása elıtti állapot, illetve a német nemzetiségi oktatás és az SNI tanulók magas létszáma. - A gimnázium esetében – részben ugyan -, de magyarázható azzal, hogy az AJT programba kifejezetten HH diákok kerülhetnek (az OM. ill.az OKM a hátrányos helyzet fogalmát „tágabban” értelmezi az ezen osztályokba való bejutásnál)..

20

- Ezért az intézménynél szükséges a pontosabb nyilvántartás vezetése, a következetesebb és hatékonyabb együttmőködés az intézmények között. (óvoda, iskola, gimnázium, önkormányzat, gyermekvédelmi jelzırendszer, szülıi szervezetek, kisebbségi szervezetek ) Jobban kell koncentrálni a HH családok gyermekeire; - biztosítottak-e a rendszeres óvodába és iskolába járás feltételei. - az iskolai hiányzások mely családok esetén koncentráltabbak - szükséges a gyermek pályájának végigkísérése a gyermekvédelmi jelzırendszer által, ezáltal a továbbtanulás feltételeinek megteremtése - lehetıségek keresése, ezen szülık bevonására továbbképzésekbe, számukra szervezett programokba – akár a városban mőködı civil szervezetek bevonásával is. Hosszú távon Mezıberényben át kell gondolni a település városrendezési koncepcióját, (szociális bérlakások építése), lehetıleg meg kell akadályozni azt, hogy a HH rétegek a város egy bizonyos területére koncentrálódjanak. Településeken élı HH gyermeke és családok számára mind az óvodai, mind az iskolai nevelés feltételei biztosítottak. Az általános iskolához tartozó kollégium – amely elsısorban a HHH gyermekeket fogadja be – korszerősítésre és felújításra szorul. Az egészségesebb környezeti feltételek megteremtése érdekében szükséges mind az iskola, mind óvoda épületeinek felújítása, vizesedés, beázások megszüntetése, főtéskorszerősítés, nyílászárók cseréje. Az óvoda épületét, kertjét berendezését oly módon kell alakítani és mőködtetni, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megırzését, lehetıvé tegye mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. Az óvoda tárgyi környezete egyidejőleg – a mindenkori elıírásokkal összhangban – biztosítson megfelelı munkakörnyezetet az óvodapedagógusoknak. Bár intézményeink felvállalja az SNI tanulók integrált oktatását, ezen a téren is sok feladat vár ránk: - Folytatni kell, illetve be kell fejezni az akadálymentesítést. - Az intézmények közötti együttmőködést szorosabbá kell tenni ezen a téren, hogy az óvodás és általános iskolás SNI gyermekek létszáma közötti szakadék csökkenjen. Az óvodában jobban oda kell figyelni a korai felismerésre, a meglévı tárgyi és személyi feltételek jobb kihasználására. - Az iskolai fejlesztı munka hatékonyabbá tétele érdekében további szemléletformálásra, módszertani ismeretek gazdagítására, fejlesztı eszközök bıvítésére, korszerősítésére lenne szükség Az általános iskolában lemorzsolódás és a magántanulók száma az országos átlag alatt van. A gimnáziumban az évfolyamismétlık aránya 2-3 %-os volt az elmúlt években. A tovább nem tanulók aránya 2 %-ról 13 %-ra változott az utóbbi tanévek alatt. A továbbtanulási adatokból kiderül, magasabb a gimnáziumba iratkozók, mint a szakközépiskolába iratkozók száma. A középiskolai tanulmányok befejezésérıl is érdemes lenne adatokat szerezni, ezért meg kell találni ezen intézményekkel az együttmőködés lehetıségét. A szakszolgálati szolgáltatások körét bıvíteni kell. Létre kell hozni egy a kistérségi mikrocentrumként mőködı nevelési tanácsadót.

21

172/2000.(V.19.) sz. MÖK határozatában a képviselı-testület megállapította, hogy a nevelésioktatási intézmények kötelezı (minimális) felszerelési jegyzékében - az OM által - elıírtak biztosításához szükséges fedezetet központi források igénybevétele nélkül nem tudja biztosítani. Az eszközellátottság biztosítására meglévı hiánypótlási ütemtervet az intézmények összevonása kapcsán felül kellett vizsgálni. Elsıdleges cél az intézmények mőködıképességének fenntartása, illetve infrastrukturális hátterük lehetıségeikhez mérten történı fejlesztése. Az intézményeknek fokozott figyelemmel kell követni a pályázati lehetıségeket, és hangsúlyt kell fektetniük azok minél intenzívebb kihasználásra. A PSG címzett támogatással - 336 millió forint felhasználásával - felújításra került 20002001. években. (a felújítás magába foglalt 25,5 millió ún. elsı eszközbeszerzést is) Az Általános Iskolánál a fejlesztési elképzelések közül kiemelendı a mőködés racionalizálása a szétszórt iskolaépületek koncentrálásával. Elkezdıdött az intézmények akadálymentesítése, melynek során 2006-ban uniós forrásokból ennek elsı üteme befejezıdött (az általános iskola Petıfi utcai tagintézmény épületének a gimnáziummal közös projektje), valamint a Molnár Miklós Sportcsarnok ilyen irányú felújítása. Az akadálymentesítést folytatni kell, kihasználva a pályázati lehetıségeket. A 2000-tıl eltelt idıszakban a tervezett fejlesztéseket csak részben sikerült megvalósítani. A közoktatásról szóló törvény 128.§ (17) bekezdése alapján az OKÉV Dél-alföldi Regionális Igazgatósága engedélyezte – iktatva a Polgármesteri Hivatalnál a 882/2004.(II.3.) számon - az önkormányzatnak, hogy a kötelezı (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat 2008. augusztus 31-ig teljesítse. A következı évek legfontosabb feladatainak – valamennyi közintézménnyel együtt – a struktúraváltás átgondolását, az akadálymentes közlekedés feltételeinek megteremtését, a kor követelményeinek nem megfelelı nevelési-oktatási helyiségek felújítását, pótlását, esetleg kiváltását és az Alapfokú Zene- és Mővészetoktatási Intézmény (mely az általános iskola egyik tagintézménye) elhelyezésének kérdését tekinthetjük. Szakmai tartalom terén nehezen prognosztizálható jogszabályi változásokra kell figyelemmel lenni, de továbbra is fontos területek maradnak a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a nemzeti- kisebbségi- és etnikai nevelés-oktatás kérdései, az idegen nyelvi, a számítástechnikai képzés színvonalának emelése, és mindez természetesen az önkormányzat és intézményei minıségirányítási rendszerén belül. Az oktatás országos rendszerének várható változásai, valamint a finanszírozás egyre szőkülı forrásai és a demográfiai problémák miatt készen kell állni további települések egyes oktatási feladatainak társulásban történı ellátására is. 4.1. Célkitőzés Az esélyegyenlıségi terv célja, hogy biztosítsa: - Az intézményekben a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését - Az intézmények szolgáltatásaihoz való egyenlı hozzáférés lehetıségét - Az esélyteremtést támogató intézkedések megtervezését és megvalósítását - A szolgáltatások megvalósítását

22

-

A településen élı hátrányos helyzető gyermekek, tanulók hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében az intézmények minden tevékenysége során Ennek érdekében: - A helyzetelemzés során feltárt hiányosságok és hátrányos megkülönböztetés megszőntetése, az esélyegyenlıség biztosítása a hátrányos helyzető csoportok számára, az összetartó, szolidáris társadalom erısítése - Össze kell hangolni a foglalkoztatási, az oktatási, az egészségügyi, a szociális igazgatási, területfejlesztési célokat - Különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a hátrányos helyzető, ezen belül a halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben - A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek esélyegyenlısége elımozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlı hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek elısegítik azon kompetenciák kialakítását, melyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai és társadalmi sikerességüket - Kistérségi együttmőködések megvalósítása az oktatás-nevelés hatékony mőködtetése, eredményessége érdekében - Az integrált oktatás kiteljesítése, az inkluzív szemlélet erısítése

4.2 A helyzetelemzésbıl következı lépések A városban élı 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai iskolai) ellátás feltételeinek vizsgálata Oktatási esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálata Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozások A településeken biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei Az intézményes nevelés biztosított. Biztosított-e a települések Az intézményben elégséges számú óvodai férıhely van, óvodás és tanköteles és biztosított a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek korosztályán belül a számára 3 éves kortól az óvodáztatás. halmozottan hátrányos Fel kell mérni, hogy a halmozottan hátrányos helyzető helyzetőek intézményes gyermekek már 3 éves kortól járnak-e óvodába, nevelése? amennyiben nem, beavatkozás tervezése szükséges, tekintettel arra, hogy a korai óvodáztatás alapfeltétele a gyerekek nevelési-oktatási hátrányai csökkentésének. Mezıberény Összevont Óvodájának tagintézményeiben nem kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya. A HHH tanulók százaléka a tagintézményi gyermekek számához viszonyítva 2,7 % és 26,6 % között mozog. Bélmegyer Óvodájában magas a HH gyerekek száma és magas az eltérés a két csoportban.

23

Beavatkozási lehetıségek:  Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (védınıi, települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az elızı naptári év december 31-ei adatok alapján. Tájékozódás az érintett gondviselık körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást gyermekvédelmi felelıs és óvodapedagógus végzi, szükség szerint családsegítı, kisebbségi képviselı stb. segíti.) . Szükség van a 3-5 éves korú hhh gyerekek ellátásának bıvítésére Az óvodai beíratást elmulasztott szülık ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetıségeirıl a Családsegítı szolgálat vagy más illetékes szervezet szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat közremőködésével. Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást akadályozó tényezıkre. Szükség van Mezıberényben a belépı óvodai csoportok kialakításakor figyelni az aránytalanságok megszőntetésére, ha szükséges utaztatással segíteni a gyerekek átjutását másik tagóvodába. Kapcsolatfelvétel a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és civil szervezeteikkel a cigányszülıkkel való kommunikáció és meggyızés segítése érdekében. Bélmegyeren vegyes óvodai csoportok kialakítására. Nincs felmentett az iskolába járás alól, valamennyi általános iskolás korosztályú tanuló rendelkezik tanulói jogviszonnyal. A magántanulók száma a városban: 3. Intézkedések kezdeményezése, önkormányzati döntés az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek biztosításáról, javításáról. Elégséges számú óvodai és iskolai férıhely van. Az Biztosított-e a településen minden halmozottan hátrányos összevonások után 1 óvoda és 1 általános iskola van, helyzető gyerek számára, hogy tagintézményekkel , ill. telephelyekkel, így azok óvodába járjon, és érvényesül- felvételi körzete az egész települést magába foglalja. Bélmegyeren szintén elégséges az óvodai férıhely. e a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX tv. 65.§ (2) A PS Gimnázium az AJTP keretében vállalja a paragrafusa? hátrányos helyzető tanulók nevelését-oktatását.

24

A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzető tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata Oktatási esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálata Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozások Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya a település általános iskolájában?

A település általános iskolájának tagintézményeiben nem kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya. A HHH tanulók százaléka a tagintézményi tanulók számához viszonyítva: Bélmegyer: 6,5 % Petıfi út (felsısök): 8,7 % Luther út (alsósok): 10,1 % Martinovics út (spec.) 48,6 % Beavatkozási lehetıségek: A felsıbb évfolyamokat is érintı intézményi átszervezések esetén különösen indokolt az érintettek (pedagógusok, szülık és társadalmi partnerek pl. helyi cigány kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán, meggyızésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése. Az aktív részvételre építı intézkedések megfelelı elıkészítésének és eredményességének biztosítását társadalmi fórumok, a helyi médiumok bevonásával a minél szélesebb nyilvánosság megteremtése, pozitív média megjelenés segítheti. A 4-8. évfolyamon kifutó rendszerben azokban az osztályokban, ahol magas HH tanulók aránya hátránykompenzációs órák szervezése szükséges. 5-6. évfolyamon alapkompetenciák fejlesztése egyéni fejlesztési tervek készítésével, a gyerekek szükségleteinek megfelelıen heti 2 órában. 7-8. évfolyamon pályaorientációs, továbbtanulási felkészítés tantárgyi ismeretek bıvítése heti 2 órában. Az 1-3. évfolyamon 3. osztályba, illetve 5. osztályba lépéskor csoport átszervezéssel törekedni kell a HH tanulók arányos elosztására. A belépı osztályok kialakításánál figyelemmel kell lenni a megfelelı arányok alakulására.

További szempontok az indokolatlanul magas SNI arányok csökkentését célzó beavatkozásokhoz: Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént-e a jogszabályban elıírt gyakorisággal és idıben? (14/1994 MKM rendelet)

Beavatkozási lehetıségek:
Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek feltárása, ill. fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzető tanulók minél teljesebb körő és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés.
Az SNI tanulók szakértıi felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülıi tájékoztató programok szervezése.
A szakmai szabályoknak megfelelıen a szakvélemények tárolása.

25

Megvannak-e a közoktatási törvényben elıírt feltételek az SNI és részképesség zavarokkal küzdı tanulók nevelése-oktatása tekintetében? Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai nevelésének, iskolai nevelésének, oktatásának feltételei adottak-e?


A felülvizsgálatot követıen általános tantervő oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, „visszahelyezési” normatíva igénylése.
Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, osztály-összevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelezı felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása.
Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében.
Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása, kiteljesítése a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban.
A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetıségét biztosító minıségi szakképzésbe való továbbtanulást elısegítı mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttmőködések támogatása.

Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata: Oktatási esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálata Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozások A település intézményei között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai eredményességében nincs vane jelentıs eltérés? Van-e jelentıs (25%-ot meghaladó) eltérés a település azonos típusú intézményeiben a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatókban? Van-e jelentıs (25%-ot meghaladó) eltérés a pedagógiai munka hatékonyságát mérı országos vizsgálatok (kompetenciamérések) intézményenkénti eredményeiben az országos

Szervezetileg és igazgatásilag nincsenek azonos típusú közoktatási intézmények a városban, így a városon belüli összehasonlítás nem lehetséges.

Szervezetileg és igazgatásilag nincsenek azonos típusú közoktatási intézmények a városban, így a városon belüli összehasonlítás nem lehetséges.

Szervezetileg és igazgatásilag nincsenek azonos típusú közoktatási intézmények a városban, így a városon belüli összehasonlítás nem lehetséges. A 2006. évi 8. évfolyamos kompetencia mérések eredményei megközelítik az országos átlagot, konkrétan: (a /jel utáni számjegy az országos átlagot mutatja) Szövegértés: 491 / 497 Matematika: 484 / 494

26

átlaghoz képest, illetve a település azonos típusú intézményei között? Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a város intézményeiben Oktatási esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálata Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozások Van-e hiányosság és jelentıs eltérés a település intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között a rendelkezésre álló humán-erıforrás és szakos ellátottság tekintetében? Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya a különbözı évfolyamok egyes osztályaiban, tanulócsoportjaiban – beleértve a tagozatos vagy emelt szintő oktatást is (nem tér el több mint 25%-ban egymástól)?

Amennyiben az intézmény sajátos nevelési igényő tanulók oktatását is biztosítja, rendelkezésre állnak-e a sajátos nevelési igényő tanulók oktatásához szükséges,

A szakrendszerő oktatásban szakos tanári (vagy a mőveltségi területnek megfelelı képesítéső tanítói) végzettségő pedagógusok vesznek részt.

Az egyes évfolyamok osztályaiban/csoportjaiban a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya 25%-nál magasabb arányban eltér a többi osztályban/csoportban tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók arányától, beavatkozási terv készítése szükséges. Szükséges beavatkozás:
Oktatásszervezési terv készítése a halmozottan hátrányos helyzető tanulók kiegyenlített arányú elhelyezésére az egyes évfolyamok osztályaiban a tanulók oktatási sikerességének biztosítása, az oktatási feltételek egyenlı biztosítása érdekében felmenı rendszerben.
Az érintettek (pedagógusok, szülık és társadalmi partnerek, helyi cigány kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán, meggyızésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése.
A 4-8. évfolyamon kifutó rendszerben azokban az osztályokban, ahol magas HH tanulók aránya hátránykompenzációs órák szervezése szükséges. 5-6. évfolyamon alapkompetenciák fejlesztése egyéni fejlesztési tervek készítésével, a gyerekek szükségleteinek megfelelıen heti 2 órában. 7-8. évfolyamon pályaorientációs, továbbtanulási felkészítés tantárgyi ismeretek bıvítése heti 2 órában. Az 1-3. évfolyamon 3. osztályba, illetve 5. osztályba lépéskor csoport átszervezéssel törekedni kell a HH tanulók arányos elosztására. A belépı osztályok kialakításánál figyelemmel kell lenni a megfelelı arányok alakulására. A szakos ellátottság megfelelı. Az SNI tanulók kötelezı felülvizsgálatának nyilvántartása a jogszabályi elıírások szerinti. Szükséges beavatkozás: A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók minıségi oktatásához szükséges beavatkozási minimum a

27

jogszabályban meghatározott feltételek (szakos ellátás, osztály-összevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelezı felülvizsgálatok)? Meghaladja-e az oktatási intézményekben az SNI és részképesség zavarokkal küzdı tanulók együttes aránya a 7%ot, ill., az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített tanulók aránya az 5%-ot?

Vállalja-e az intézmény a sajátos nevelési igényővé minısített tanulók integrált oktatását?

A vizsgált intézményben biztosított a halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményes oktatása

jogszabályi és szakmai elıírásoknak megfelelı feltételek teljes körő biztosítása. (1993. évi Tv. a közoktatásról, 14/1994 MKM rendelet). A fejlesztés hatékonyságának érdekében szükséges az eszközök folyamatos korszerősítése , speciális programok beszerzése. Az SNI és részképesség zavarokkal küzdı tanulók együttes aránya a városi közoktatási intézményekben: Óvoda: 10/330 = 3% Ált. iskola: 120/1026 = 11,7 % PS Gimnázium: 6/565 = 1 %. A fentiekbıl egyértelmően látható, hogy az általános iskolás tanulók körében magas az SNI tanulók aránya, az országos átlagot meghaladja. Tervszerő, komplex beavatkozás szükséges az arányok csökkentésére. Beavatkozási lehetıségek: Az SNI tanulók szakértıi felülvizsgálatának kezdeményezése, szülıi tájékoztató programok szervezése. A felülvizsgálatot követıen általános tantervő oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, „visszahelyezési” normatíva igénylése. Preventív célú óvoda-iskola átmeneti program fejlesztése a két intézménytípus együttmőködésével a korai felismerés és szakszerő fejlesztés érdekében. Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban, inkluzív szemlélet erısítése. A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetıségét biztosító minıségi szakképzésbe való továbbtanulást elısegítı mentorált programok megvalósítása, középiskolákkal való együttmőködési programok megvalósítása. Az SNI tanulók inklúzív (többi gyermekkel közösen történı) oktatásának biztosítása felmenı rendszerben a belépı évfolyamokon (a középsúlyos értelmi fogyatékosok kivételével).

28

Meghaladja-e az intézményekben a lemorzsolódás (évismétlés, hiányzások, magántanulók) mértéke az azonos intézménytípus országos átlagát? Rosszabbak-e a halmozottan hátrányos helyzető tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál?

Az ált. iskolás évismétlık aránya 1,55 % volt 2005/2006ban, kisebb az országos átlagnál (= 2,11 %). A gimnáziumi tanulóknál az évfolyamismétlık aránya 2-3 % az elmúlt években. Az intézményeink lemorzsolódási arányai az országos átlagnál jobbak. Az általános iskolából minimális azoknak a száma, akik nem tanulnak tovább. A 2005/2006. tanévi mutatónk ebben a vonatkozásban megegyezik az országos átlaggal (=0 %), de az elmúlt tanévben végeztek olyan tanulók akik nem tanulnak tovább (már nem tanköteles korú, értelmi akadályozott tanulók). Szükséges beavatkozás: Az intézmény megelızı és támogató tevékenységek fejlesztését tartalmazó beavatkozási tervet készít a lemorzsolódás megakadályozása érdekében, ill. a továbbtanulás elısegítésére.

Van-e eltérés az intézményben a halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a nem hátrányos helyzetőek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében? Részesülnek-e az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók az iskolán kívüli segítı programokban?

A vizsgált intézményben a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatásának feltételei megfelelıen biztosítottak

Beavatkozási lehetıségek:  A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása, hátránykompenzációs órák szervezése  Egyéni fejlesztési terv alkalmazása  Pedagógiai módszertani fejlesztés  Pályaorientációs programok  Középiskolákkal való együttmőködési programok megvalósítása (közös mentorálás)  A kommunikáció és együttmőködés hatékonyságának növelése a szülıkkel és segítı szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel A halmozottan hátrányos helyzető tanulók részvétele a tanórán kívüli programokban nem elégséges.

Az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók részvétele az iskolán kívüli programokban nem elégséges. beavatkozás tervezése szükséges a segítı programokban való részvétel bıvítésére, a programok népszerősítésére az érintettek körében. (Arany János Program, Útravaló program, fenntartói és civil kezdeményezések, stb.)

29

Megfelelı-e az intézményekben a szakos ellátottság? Rendelkezésre állnak-e képzett segítı szakemberek? Megfelelıek-e az oktatás infrastrukturális feltételei az intézményekben? Kiegyenlítetten biztosítottak-e az intézményen belül (tagiskolák, feladat-ellátási helyek, osztályok között) az oktatás feltételei? Az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerő, inklúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztı programokat a halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében?

Az intézmények szakrendszerő oktatásában a szakos ellátottság teljes, rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességét támogató segítı szakemberek. Nincs eltérés az intézményen belül a feladatellátási helyek között, vagy az egyes osztályok/csoportok hozzáférésében. Továbbra is törekedni szükséges a feltételek fejlesztése és kiegyensúlyozott biztosítása érdekében.

Az intézmény pedagógiai programjának, és az oktatás gyakorlatában az egyes évfolyamok egyes tanulócsoportjaiban alkalmazott programoknak, módszereknek a vizsgálatából kiderül, hogy az intézmények alkalmaznak a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált nevelésének eredményességét segítı korszerő pedagógiát. Jelenleg folyik:  Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása.  A pedagógiai program átdolgozása. Az intézmények és a társadalmi, szakmai partnerek Van-e rendszeres kapcsolat, közötti kapcsolat és az együttmőködés hatékony. együttmőködés az intézmény Rendszeresen mőködik, megbeszélések és egyeztetı környezetében mőködı fórumok keretében, ahol átfogó célok megjelölése és társadalmi és szakmai egyedi esetek megbeszélése is megvalósul. A szereplıkkel (szülık, fenntartó, helyi önkormányzat, gyermekvédelmi jelzırendszer hatékony mőködtetése továbbra is kiemelt feladata. cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítı, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének érdekében?

30

I/b. MEZİBERÉNY – BÉLMEGYER TÁRSULÁSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA II. rész Akcióterv TARTALOMJEGYZÉK

1. A helyzetelemzés megállapításaiból adódó feladatok 2. Megvalósítás 3. Monitoring és nyilvánosság 4. Konzultáció és visszacsatolás 5. Záradék

31

1. A helyzetelemzés megállapításaiból adódó feladatok

HELYZETELEMZ ÉS MEGÁLLAPÍTÁS ÁRA VALÓ HIVATKOZÁS

Szülıi iskolázottsági háttér felmérése, teljes körő, megbízható adatszolgáltatás biztosítása

A HHH gyerekek óvodáztatása és iskoláztatása feltételei-nek megteremtése (3 éves kortól).

AZ INTÉZKEDÉS AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT AZ MÉRİ HATÁSÁT INTÉZKEDÉS INDIKÁTOR MÉRİ FELELİS MEGVALÓSÍ KÖZÉPTÁVO INDIKÁTOR -TÁSÁNAK RÖVIDTÁVON N HATÁRIDEJE 2008-2009. 2010-2011. TANÉVBEN TANÉV VÉGE

AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRİ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁV ON 2013-2014. TANÉV VÉGE

CÉL

INTÉZKEDÉS

A HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása. A nyilvántartás alapján intézkedések hozatala. Intézkedési terv készítése az integrációs felkészítésre, képesség kibontakoztatásra . A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek minél korábbi bekapcsolása az óvoda fejlesztı

Tájékoztatás, az elınyök és támogatási lehetıségek ismertetése. A tények ismeretében a szegregációs gyakorlat megszüntetése.

jegyzı 2008. október intézmény és folyamatos -vezetık

A nyilvántartott HHH-s gyermekek számának alakulása. A település összes érintett korú gyermekérıl az adatok nyilvántartása.

A nyilvántartás folyamatos karbantartása

A külön támogatások igényelhetısége , felhasználása

Az érintett gyermekek azonosítása. A szülıkkel való kapcsolattartás és egyeztetés a gyermek érdekében. A gyermekek

Oktatatási 2008-2009. és tanév, illetve kulturális folyamatos. bizottság, intézmény -vezetık

A nyilvántartások alapján az érintett gyermekek számának megállapítása.

A nyilvántartások alapján az érintett gyermekek számának megállapítása.

A nyilvántartások alapján az érintett gyermekek számának megállapítása.

33

programjaiba.

elhelyezése az óvodákban. Együttmőködés erısítése minden lehetséges partnerrel, kiemelten a Humánsegítı és Szociális Szolgálat (családsegítık, védınık) a szociális és gyámügyi szerveket, CKÖ, kisebbségi képviselı. stb.. Érdekeltség megteremtéséhez külsı források bevonása. A CKÖ-vel megkötött együttmőködési megállapodás alapján.

Szülıi nyílt napok (évente 2) szervezése. Minden érintett család meglátogatása. Évente %-osan több (lehetıleg minden), 3 éves korú HHH óvodás felvétele 2009-tıl.

Szülıi nyílt napok (évente 2) szervezése. Minden érintett család meglátogatása. Az érintett korosztályhoz tartozó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek legalább 70 %os „beóvodázása” és rendszeres óvodába járása.

Szülıi nyílt napok (évente 2) szervezése. Minden érintett család meglátogatása. Az érintett korosztályhoz tartozó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek legalább 80 %os „beóvodázása” és rendszeres óvodába járása.

Együttnevelést célzó hosszú távú oktatásszervezési stratégia kialakítása

Megelızni, hogy újratermelıdjön a szegregált intézményegység , ilyen jellegőnek számítható iskolai osztály vagy óvodai csoport.

Helyi deszegregációs terv illetve stratégia kialakítása, további kimunkálása. Helyi esélyteremtı és integrációs program a Pedagógiai Programokban meghatározottak szerint az éves munkatervekben lebontva. Szülık és szülıcsoportok sokoldalú, célzott tájékoztatása az iskoláztatás egyes fontos kérdéseirıl, együttmőködési lehetıségek az intézményi MIP-ek alapján a közvetlen és közvetett partnerekkel való kapcsolattartás eljárásrendje szerint. Helyi médiák lehetıségei-nek kihasználása. Pályázati lehetıségek ki-használása. Az általános iskola segítı szerepének

Közoktatá si int. vezetıi, OPSKK, CKÖ

2008-2009. tanév, illetve folyamatos

A szakmai munka évenkénti értékelése (integrációs mutatók alapján ld. IPR (Integrációs Pedagógiai Rendszer) elvárható eredmények. Kihelyezett szülıi értekezlet a CKÖ Közösségi Házba.

A helyi fejlesztési terv felülvizsgálata és korrekciója. Az utaztatás megszervezése a tagóvodák között a HHH arányok 25% alá csökkentése érdekében.

A közoktatási tehermegosztás kiegyenlítése. A HHH gyermekek szülei iskolázottsági szintje emelésének ösztönzése képzések szervezésével a CKÖ-vel közösen.

35

körvonalazása a kötelezı szakmai feladatvállalásból eredıen. Az óvodák helyzetének középtávú rendezése, megelızendı, hogy HHH gyerekekre szakosodott tagintézményekké váljanak. A lakóhelyhez igazodó beiratkozási szokások min. 3 évenkénti felülvizsgálata. SNI arányok csökkentését célzó beavatkozások

Az SNI tanulók integrált tanulási környezetben való ellátása., az ezzel kapcsolatos szemléletváltozás alakítása.

Számvetés a 2007. évi felülvizsgálat helyi ellátás-szervezési következményei-vel. Eljárások az új szabályozási környezet elıírásainak megfelelıen. A felülvizsgálat sokrétő következményeinek kezelése, tervezése a TKVSZRB, a nevelési tanácsadó és a HHH tanulókkal foglalkozó pedagógusok véleménye alapján.

Közoktatá si intézmény -vezetık, egységes pedagógia i szakszolg á-lat intézményegység vezetı. OPSKK

2008/2009. tanév, illetve folyamatos a szakvéleményekben magha-tározott idıben. Az érintettek körében havi kerekasztal megbeszélések a gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberek bevonásával.

A Pedagógiai Programban megfogalmazott elvek, valamint a TKVSZRB és nevelési tanácsadó szakvéleményéb en leírt fejlesztési javaslatok és óraszámok alapján. A visszahelyezett tanulók kötelezı

A Pedagógiai Programban megfogalmazott elvek, valamint a TKVSZRB és nevelési tanácsadó szakvéleményé ben leírt fejlesztési javaslatok és óraszámok alapján. Az integrált körülmények között fogadott

A Pedagógiai Programban megfogalmazott elvek, valamint a TKVSZRB és nevelési tanácsadó szakvéleményé ben leírt fejlesztési javaslatok és óraszámok alapján. Az integrált körülmények között fogadott

36

Az egységes pedagógiai szakszolgálat szerepkörébıl adódó integrációs feladatainak támogatása. Az intézmények ez irányú feladatainak segítése. A közoktatási megállapodás keretében feladatot vállaló intézmény integrációs munkájának nyomon követése. Szülık tájékozódásának segítése a soros felülvizsgálatokkal kapcsolatos tennivalóik ügyében. Pedagógus továbbképzések, interakív foglalkozások. HHH szülıi (nevelıi) réteg bevonása az önképzésbe, aktívvá tétele. A prevenció, a korai fejlesztéshez való hozzáférés érdekében

felülvizsgálatán ak mutatói

SNI gyerekek SNI gyerekek száma eléri a 70 száma 95%-ot eléri %-ot

37

szoros együttmőködés a Humánsegítı és Szociális Szolgálattal és nevelési tanácsadóval. Közoktatási szolgáltatásokhoz való arányos hozzáférés biztosítása

Az óvodai csoportokban és az iskolai évfolyamok osztályaiban felmenı rendszerben a HHH arányok közötti eltérés 25% alá szorítása.

Közoktatási és kulturális intézmények között együttmőködés.

Kompenzációs

Módszertani és oktatásszervezési kérdések megvitatása. Kapcsolatok felkutatása az Útravaló programhoz, vagy egyéb patronálóösztönzı kezdeményezésekhez. Helyi szakmai konszenzuson alapuló bekerülési mutatók megadása. A bıvítés kiterjesztése tanórán kívüli programok terepére, együttmőködés mővelıdési intézményekkel, civil szervezetekkel. Az alapfokú mővészetoktatás területén pozitív diszkriminációs lépések megtétele. 5-6. évfolyamon max.15 fıs

Közoktatá 2008-2009. tanév, illetve si intézmény folyamatos, -vezetık

2008-2009. tanévben 1-5. évfolyamon az osztályok átszervezése, a HHH arányok 25% alá csökkentése, majd ezt követıen a belépıknél az arányok megtartása. A 6. évfolyamon esélyegyenlıség i felzárkóztató programok szervezése a kulcskompetenc iák fejlesztésére heti 2 órában egyéni fejlesztési terv alapján 15 fıs csoportokban.

A HHH tanulók százalékos aránya az induló osztályokban, óvodai csoportokban. A 7-8. évfolyamon esélyegyenlısé gi felzárkóztató programok szervezése a pályaorientáció és szaktárgyak fejlesztésére heti 2 órában egyéni fejlesztési terv alapján 15 fıs csoportokban.

A HHH tanulók százalékos aránya tagintézményen -ként.

38

foglalkozások tartása felsı tagozatos tanulóknak.

A középiskolai AJTP program erısítése. Alaptantervő osztály indítása.

A 7-8. évfolyamon esélyegyenlıség i felzárkóztató programok szervezése a pályaorientáció és szaktárgyak fejlesztésére heti 2 órában egyéni fejlesztési terv alapján 15 fıs csoportokban. Intézményi önértékelés elkészítése.

csoportokban alapkompetenciák fejlesztése heti 2 órában kifutó rendszerben. 7-8. évfolyamon max. 15 fıs csoportokban pályaorientációs és továbbtanulási tárgyi ismeretek bıvítése heti 2 órában kifutó rendszerben. Diákszociális téren mutat-kozó további lehetıségek a MIP-ben megfogalmazott intézményi önértékelés részeként, a középiskolába kerültek nyomon követése.

A 250 óránál többet hiányzó gyermekek aránya nem haladja meg az országos átlagot.

A hiányzók számának továbbra is az országos átlag alatti szinten tartása

Rendszeres felülvizsgálata a hiányzásoknak. Jelzırendszer aktív mőködése.

Közoktatá si intézmény -vezetık. Jegyzı

folyamatos

A magántanulók száma nem magas

Csak az igazán indokolt és a tanuló javát

Rendszeres felülvizsgálat.

jegyzı, folyamatos közoktatás i

A hiányzók számának továbbra is az országos átlag alatti szinten tartása

A hiányzók számának továbbra is az országos átlag alatti szinten tartása

A hiányzások további 5 %-os csökkentése

Csak igazán indokolt esetben kaphat egy

Csak igazán indokolt esetben kaphat

Csak igazán indokolt esetben kaphat

39

Az évfolyamismétlık száma nem magas.

A kompetenciamérések eredményei alapján folyamatos elemzı munka, szükség szerint a HH/HHH tanulókra vonatkozóan esetén külön intézkedési tervek elkészítése.

szolgáló esetben legyen engedélyezett. Az elégséges tudás birtokában az évfolyamismétlés ek számának további csökkenése A HH/HHH tanulók minél eredményesebbe n szerepeljenek a méréseken

intézmény -vezetık Okok feltárása Elemzı munka Eredmények visszacsatolása

Közoktatá si intézmény -vezetık. Jegyzı

folyamatos

Szükség esetén külön intézkedési tervek készítése, napközis és tanulószobai (szilenciumi) ellátások felülvizsgálatával. A napközis foglalkozási tervekbe kompetencia-fejlesztı foglalkozások beépítése. A nem szakrendszerő oktatás bevezetésével a kulcskompetenciák fejlesztése külön tanmenet szerint.

megbízott munkacsoport (munkakö -zösségvezetık)

2008-2009. tanév, illetve folyamatos, Intézményi kompetencia mérés bevezetése, évenkénti összehasonlítá sa. Akcióterv készítése az éves munkaterv részeként, a HHH tanulókra külön lebontva.

tanuló magántanulói státust Az okok feltárásra kerülnek.

egy tanuló magántanulói státust Az évfolyamismétl ık száma nem romlik

egy tanuló magántanulói státust Az évfolyamismétl ık nem romlik

Az intézkedési tervek megléte

Az eredmények javulnak 5%kal, a szórás csökken

Az eredmények további 5%-kal javulnak, a szórás csökken

40

2. Megvalósítás

Cél Minden települési érintett dokumentumban érvényesüljenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és a Települési esélyegyenlıségi program (Mezıberény – Bélmegyer társulási közoktatási esélyegyenlıségi programja) célkitőzései A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlı bánásmód és esélyegyenlıség elveinek folyamatos érvényesítése Felkészült szakemberek döntéshozók, tisztségviselık, intézményvezetık az érintett területen

Feladat A közoktatási intézmények mőködését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok, és a közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumok vizsgálata. Az értékelés, visszacsatolás megtervezése

Módszer/eszköz Dokumentumelemzés

Felelıs Esélyegyenlıségi felelıs (külsı szakértı bevonásával)

Gyakoriság A program elfogadása után és utána a dokumentumok módosításakor

Munkaterv készítése és az ütemezett feladatok végrehajtása

Esélyegyenlıségi felelıs

Évente

Továbbképzések, konzultációk, fórumok szervezése

Szakemberek meghívása

Esélyegyenlıségi felelıs

Évente

3. Monitoring és nyilvánosság Cél Az eredményesség megállapítása

Feladat Az intézkedésekhez kapcsolt indikátoroknak való megfelelés mértékének megállapítása

Módszer/eszköz Az adatok feldolgozása a MIP-ben meghatározott eljárásrend alapján, a MICS-ek vezetésével

Felelıs Oktatási és kulturális intézményvezetık, esélyegyenlıségi felelıs

Gyakoriság Évente az éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján

41

Minden érintett megismerhesse a programban rögzítettek teljesülését

Az éves eredmények közzététele

Intézményi fórumok, lakossági fórum, az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai, helyi sajtó, intézményi hírlevelek

Oktatási és kulturális intézményvezetık, esélyegyenlıségi felelıs

Évente egyszer, de jelentıs események esetén többször is lehet

42

4. Konzultáció és visszacsatolás A Települési közoktatási esélyegyenlıségi program a település jelentıs részének életét érinti. Éppen ezért Mezıberény Város és Bélmegyer Község Önkormányzata vállalja, hogy a programot a képviselıtestületi véleményezés és elfogadás elıtt széleskörő konzultációra bocsátja. Ennek érdekében  fórumokat szervez a közoktatási intézmények vezetıi és dolgozói számára, melyre meghívja a fenntartása alatt álló intézmények munkatársait, Felelıs: Oktatási és Kulturális Bizottság Határidı: évente munkaterv alapján  szakmai és társadalmi partnerei számára fórumot szervez, melyen megismerteti ıket a programmal és várható eredményeivel. Felelıs: Oktatási és Kulturális Bizottság Határidı: évente munkaterv alapján Résztvevık: ÖMIP alapján  a partnerek véleményeit jegyzıkönyvvel dokumentálja, és az észrevételeket, amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával, a program megvalósítása során felhasználja. Felelıs: Oktatási és Kulturális Bizottság Határidı: értelem szerint Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat  elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külsı szakértı bevonásával,  megállapítja a felelısségeket,  intézkedési tervet készít. A Közoktatási esélyegyenlıségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.

Cservenák Pál Miklós Dán Márton Mezıberény polgármestere Bélmegyer polgármestere

43

5. Záradék

A Települési közoktatási esélyegyenlıségi program készítését támogatta, véleményezte és elfogadta az Oktatási és Kulturális Minisztérium részérıl:

Csurár István esélyegyenlıségi szakértı

Budapest, 2008. ……………………………..

44

II. Egészségügy Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény III. fejezte taglalja az egyenlı bánásmód követelményének érvényesítési területei között az egészségügyi ellátást. Kiemelten foglalkozik az egészségügyi ellátással összefüggésben a diszkrimináció tilalmával. Az egyenlı bánásmód követelményét érvényesíteni kell többek között a betegségmegelızı programokban, a szőrıvizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelızı ellátás stb. során. Az egyenlı bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetıleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelızı programokban való részvétel jogát. Helyzetelemzés A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 8. § (4) bekezdése az önkormányzatok számára kötelezıen ellátandó feladatként írja elı az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. Törvény 152. §-a értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a.) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b.) a fogorvosi alapellátásról, c.) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d.) a védınıi ellátásról, e.) az iskola-egészségügyi ellátásról. Mezıberény város önkormányzat képviselı-testülete megállapította és kialakította az egészségügyi alapellátások körzeteit, a területi ellátási kötelezettségre a szerzıdést az alapellátásban résztvevı orvosokkal megkötötte, így biztosítva a lakosság részére az egészségügyi ellátáshoz a hozzáférést. Alapellátás Felnıtt háziorvosi rendelık: Luther utca 1. Dr Dóczi Balázs Luther utca 1. Dr Csók László Gyıri János 14. Dr Hegyesi Péter Luther utca 1. Dr Oláh Ersébet Petıfi utca 5. Dr Zuberecz Zoltán Gyermek háziorvosi rendelık: Luther utca 1. Dr Sallai Ildikó Petıfi utca 5. Dr Sziráczki Magdolna Fogászati alapellátás: Petıfi utca 5. Dr Adamik Ilona Luther utca 1. Dr Emıdi Emese Gyomai utca 1. Dr Dirár Hamed Központi ügyelet és védınıi szolgálat: Széchenyi utca A felnıtt és gyermek háziorvosi rendelık az orvosok magántulajdonában van, míg a központi ügyelet és a védınıi szolgálat önkormányzati tulajdonú épületben mőködik. Mint a körzetek

45

címébıl is kitőnik, az orvosi rendelık két helyszínre koncentrálódnak. Az egyik a korábbi Egészségügyi Központ épületére a Luther u. 1. sz. alá, a másik pedig a Petıfi utca 5. a Phınix orvosi centrum, ahol 4 új rendelı található. A Gyıri János utcai rendelı a két központ között található, míg a Gyomai utcai fogorvosi rendelı is jól csatlakozik a többi orvosi rendelıhöz. Minden orvosi rendelı akadálymentesített. Az iskola-egészségügyet a két gyermekorvos látja el. Mezıberény városában 3 gyógyszertár mőködik és látja el a lakosságot. A gyógyszertárak közvetlenül kapcsolódnak az orvosi rendelıkhöz, így a Luther utca 1 és a Petıfi utca 3. sz. alatt, valamint a Fı út 2. sz. alatt találhatók, valamint 2 db Optikai üzlet mőködik. Az alapellátás leterheltségére vonatkozó adatokat és azok változásait az alábbi táblázatok mutatják be: Alapellátás Egészségügyi szolgáltatók/körzetek száma (db) megnevezése 2003 2004 2005 2006 2007 Felnıtt háziorvos 5 5 5 5 5 Gyermek háziorvos 2 2 2 2 2 Fogorvos 3 3 3 3 3 Védınıi körzetek 4 4 4 4 4 Alapellátás Megnevezése Felnıtt háziorvos Gyermek háziorvos Fogorvos Védını - 0-6 éves korig - Iskolai egészségügy

Egy alapellátásban népesség száma (db) 2003 2004 1 887 1 899 906 888 3 145 3 165

2005 1 894 866 3 157

2006 1 888 838 3 146

2007 1 888 825 3 146

158 412

150 398

149 384

145 381

153 411

dolgozó

orvosra/védınıre

Szolgáltató megnevezése Felnıtt háziorvos Gyermek háziorvos Fogorvos Összesen:

Egy háziorvosra jutó megjelent betegek száma 2003 2004 2005 2006 2007 10 285 11 376 12 544 13 071 10 209 9 461 10 325 9 667 10 032 8 712 3 192 2 902 2 765 2 737 2 336 22 938 24 603 24 976 25 840 21 257

Szolgáltató megnevezése Felnıtt háziorvos Gyermek háziorvos Fogorvos Összesen:

Egy háziorvosra jutó meglátogatott betegek száma 2003 2004 2005 2006 2007 189 243 108 112 123 587 455 345 494 407 0 0 0 0 0 776 698 453 606 530

Ügyeleti ellátás

Ügyeleti ellátás betegforgalmi adatai 2003 2004 2005 2006 2007 3932 2940

Felnıtt és gyermek ellátás

Fogorvosi ügyeleti ellátás helyben nincs biztosítva.

jutó

46

Az alapellátásokon kívül Mezıberényben mőködı Szakorvosi rendelık: Teljes munkaidıben Fül-Orr-gége - Petıfi utca 3. - Dr Hegyi Ibolya Szemészet - Széchenyi utca - Dr Burján Katalin Szakorvosok betegforgalma

Fül-Orr-gége 2006 2007 Szemészet 2006 2007

Teljesített Ellátott betegek szakorvosi munkaóra 13544 506 12291 1416

Napi átlag betegforgalom 54 52

Egy betegre jutó percátlag 6,67 6,9

6844 6788

30 30

11,8 12,1

1356 1374

Részmunkaidıben: Nıgyógyászat – Luther utca 1. - Dr Tóth Attila Békéscsabai nıgyógyász tart rendelést heti 2 alkalommal. A szakrendelésen 800-1000 fı közötti megjelenés van. Az alapellátáson kívül hozzáférhetı egyéb ellátások: Szőrıvizsgálatok: Tüdıszőrés - Luther utca 7. – Évente Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Leszőrtek száma 5261 4959 4950 4885 4788 4371 4139 3910

Sajnos évrıl évre csökkenı tendenciát mutat

Urológia - Felnıtt háziorvosi rendelık - Dr Farkasinczky Erzsébet valamennyi felnıtt körzetben végzett urológiai szőrést. További kivizsgálás Békés Urológiai szakrendelıben Két körzet eredménye van kész.

Dr Oláh E. körzete Dr Hegyesi Péter körzete

Behívott 45 év feletti férfiak 468 fı 410 fı

Megjelentek száma 113 fı 150 fı

47

Onkológia

- Luther utca 1. – a Gyulai Megyei Kórház végez

Laboratórium: Luther utca 1. –Vizsgálati anyag levétele 1984. október 1-én kezdte meg mőködését. 2006. okt. 1-tıl vérvételi helyként mőködik, a vizsgálati anyagok levétele történik meg, és a Békéscsabai Réthy Pál kórház laboratóriumában dolgozzák fel. A laboratórium munkáját az alábbi táblázattal tudjuk szemléltetni: Év 2003. 2004 2005 2006 Vizsgálatok száma 69 195 67 605 58 461 38 943 Betegforgalom/év/fı 6 320 6 344 6 914 6 371

2007 12 301 7 067

Fizoterápia: Tessedik tér 1. A szolgáltatás 1989. óta mőködik a városban. 1998. május 1-tıl a bázisfinanszírozás megszőnése miatt a békési Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelıintézet telephelyeként, mint járó beteg szakellátás került befogadásra. Az épület mára teljesen alkalmatlanná vált a feladat ellátására, helyzete csak a Kálmán Fürdı további fejlesztésével, illetve a reumatológiai szakrendelés beindításával szilárdulhatna meg. Betegforgalmi adatok: Év Betegek száma (fı) Megjelenések száma Kezelések száma Gyógytorna:

2006. 534 6 418 15138

2007. 462 6 098 13782

Tessedik tér

A Fül-Orr-gége szakrendelı épülete magántulajdonában van, míg a Szemészet, Nıgyógyászat, Tüdıszőrés, Laboratórium, Fizioterápia és Gyógytorna önkormányzati tulajdonú épületben mőködik. Az akadálymentesítés csak részben megoldott. Legnagyobb gond a szemészeti szakrendelınél és a fizio- és mozgásterápiánál van a megközelíthetıséggel. A táblázatokból nyert adatok alapján néhány következtetés levonása: - az elmúlt öt évben a körzetek száma nem változott, - az alapellátásban dolgozó gyermekorvosra, védınıre jutó népességszám csökkent, míg a felnıtt háziorvosi létszám alig változik. Ebbıl következik a lakosság összetételének öregedése, - a rendelésen megjelent betegszám 2006-ig növekedett, 2007-ben csökkenés mutatkozik, ami a vizitdíj bevezetésnek tudható be. - az ügyeleti ellátás – 2 év adata ismert - forgalma azonos tendenciát mutat, 2007-ben csökkent. Kiemelt fejlesztési célok: - Az akadálymentesítés teljes körővé tétele, (szemészet, gyógytorna) - Törekedni kell arra, hogy a felújításra, korszerősítésre váróépületeket, helyiségeket a betegellátási szükséglethez igazítsák (Pl: Fizioterápia, ügyelet,…)

48

-

A jobb egészségügyi ellátás érdekében a reumatológiai, urológiai, onkológiai, neurológiai szakrendelés beindítása a városban, A nıgyógyászati rendelés óraszámának növelése, A mentıállomás megvalósítása, A feladatok nagysága indokolja, hogy a fejlesztések egy részét – a leendı pályázati kiírások adta lehetıségeken belül – pályázati forrásból is kiegészítse az önkormányzat, Betegelégedettségi vizsgálatot kell végezni, A betegelégedettségi vizsgálatok eredményét, az abból levont következtetéseket fel lehet használni a fejlesztési célok meghatározásánál.

III.Szociális helyzet A szociális ellátórendszer esélyegyenlısége Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény III. fejezete taglalja az egyenlı bánásmód követelményének érvényesítési területeit. A törvény kiemelten foglalkozik a szociális biztonsággal összefüggésben a diszkrimináció tilalmával. Az egyenlı bánásmód szociális védelemre vonatkozó szabályozásának alapjait elsısorban az Európai Unió idevonatkozó irányelvei képezik. A rendelkezés célja, hogy a kötelezı szociális biztonsági rendszerek által fedezett kockázatok -pl.: betegség, anyaság, rokkantság, halál, munkanélküliség stb. -valamint a szociális biztonsági rendszereket kiegészítı szociális segélyezés keretében nyújtott ellátások igénylése és folyósítása,során sikerüljön érvényre juttatni az egyenlı bánásmód elvét. A 2003. évi törvény úgy rendelkezik, hogy az egyenlı bánásmód követelményét érvényesíteni kell a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során szektor semlegesen, függetlenül annak kötelezı voltától vagy önkéntességétıl. Helyzetelemzés 2004-2007. közötti állapot Mezıberény Város Önkormányzat szociális ellátási kötelezettségének különösen: • A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.); • A gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (továbbiakban: Gyvt.); • A foglalkozás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.); • A munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. Törvény (továbbiakban: Mt.); • A tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. Törvény, valamint a • A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. Törvényben biztosított felhatalmazás alapján tesz eleget.

A Szt. és Gyvt. Értelmében a lakosság szociális ellátásának biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A lakosság szociális ellátásának a garanciáit az önkormányzatok részérıl a törvényben foglalt biztosítékok tartalmazzák, melyek megtalálhatók az általános eljárási rendelkezésekben, a szociális alapellátás meghatározásában, tartalmában (kötelezıen nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátások), a

49

nevesített és felsorolt szolgáltatásokban, valamint a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek és a feladatellátáshoz lehívható normatívák meghatározásában. A Szociális törvény 57. §-a , a Gyvt. 39. §-a (1) és a Gyvt. 42. §. (1) szerint a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák rendszerét az alábbi ellátások alkotják: Alapellátási formák: a) az étkeztetés b) a házi segítségnyújtás, c) a családsegítés d) a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, e) közösségi ellátások, f) támogató szolgáltatás, g) utcai szociális munka h) nappali ellátás Szakosított ellátási formák: a) ápolást, gondozást nyújtó intézmény b) rehabilitációs intézmény c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény), d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény), Gyermekvédelmi alapellátások a) gyermekjóléti szolgáltatás b) bölcsöde Természetesen az esélyegyenlıségnek, mint alkotmányos jognak az érvényesülése és a személyre szabott ellátás biztosítása érdekében a felsorolt ellátási formákat valamennyi speciális ellátást igénylı kör részére is biztosítani kell, figyelemmel az idıskorúak, a pszichiátriai betegekre, a szenvedélybetegekre, a fogyatékkal élıkre és a hajléktalan személyekre. A Szt. 86. §-a szerint a szociális alapellátásokon túl az a települési önkormányzat, amelynek területén: a) kétezer fınél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer fınél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idısek nappali ellátását, c) tízezer fınél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzırendszeres házi segítségnyújtást és a b) pontban említett nappali ellátást, további 2008. december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat köteles biztosítani. Miután Mezıberény város területén – a népesség nyilvántartás szerint – folyamatosan több mint tízezer lakos él, Mezıberény Város Önkormányzatának ellátási kötelezettsége van a felsorolt ellátási formák vonatkozásában. Mezıberény Város Önkormányzat által fenntartott intézmények (2004-2007. között): Városi Humánsegítı és Szociális Szolgálat 5650. Mezıberény, Juhász Gyula u. 1. Szervezeti felépítését a következı táblázat mutatja be:

50

Városi Humánsegítı és Szociális Szolgálat Mezıberény

51

Szervezeti felépítés

Családokat segítı egység

Gyermekek napközbeni ellátása

Alapszolgáltatási központ

Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat Bölcsıde

Helyettes szülıi hálózat

Gondozási egység

Gazdasági egység

Idısek Otthona

- Idısek Klubja - étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzırendszeres házi segítségnyújtás - támogató szolgálat - otthoni betegápolás - Kapu Program (önkéntes segítık)

Egészségügyi Szolgálat

Védınıi szolgálat

J1 típusú diagnosztikai kislabor

fizioterápia gyógytorna

52

53

Mezıberény Város Önkormányzatának ellátási kötelezettségérıl és azok teljesítésérıl Ellátási Rendelkezésre Nem biztosított ellátás Megnevezés kötelezettség álló ellátás Alapszolgáltatások - Étkeztetés x x - Házi segítségnyújtás x x - Családsegítés x x - Jelzırendszeres házi segítségnyújtás x x - Támogató szolgálat x x - Szenvedélybetegek közösségi ellátása - Pszichiátriai betegek közösségi ellátása * * - Nappali ellátás x x Idıskorúk x x Pszichiátriai betegek Szenvedélybetegek Fogyatékos személyek Hajléktalan személyek Bentlakásos átmeneti elhelyezés x x /szakosított ellátás/ - idıskorúak x x - pszichiátriai betegek - szenvedélybetegek - fogyatékos személyek - hajléktalan személyek x x Bentlakásos tartós elhelyezés x x /szakosított ellátás/ - idıskorúak x x * A Békési Kistérség szervezı tevékenységével biztosított, Békés gesztorságával.

Szociális ellátás 2006. évben Szolgáltatások megnevezése Szociális étkezés Házi segítségnyújtás Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Speciális étkezés Családsegítés, gyermekjólét Idısek Klubja Támogató szolgálat Idısek átmeneti elhelyezése Idısek ápoló-gondozó otthona Fogyatékosok napközbeni

Férıhely szám 20 35 47

Feltöl- Kihasz- Várakozók Önkormányzati Normatív töttség náltság száma Finanszírozás támogatás összege (eFt) (eFt) 19 95% 0 779 43 123% 0 545 3922 47 100% 0 -

30 -

24 -

80% -

0 -

5965 -

13154 5910 8722

100

102

102%

25

32

67511

54

ellátása Fogyatékosok átmeneti otthona Fogyatékosok ápológondozó otthona Pszichiátriai és szenvedélybetegek napközbeni ellátása Pszichiátriai és szenvedélybetegek Átmeneti otthona Pszichiátriai és szenvedélybetegek Ápoló-gondozó otthona Közösségi ellátások Szociális foglalkoztató Gyermekjóléti Központ Bölcsıde Családi napközi Helyettes szülıi hálózat Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona Házi gyermekfelügyelet Otthont nyújtó ellátások

2007. évben Szolgáltatások megnevezése Szociális étkezés Házi segítségnyújtás Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Speciális étkezés Családsegítés, gyermekjólét Idısek Klubja Támogató szolgálat Idısek átmeneti elhelyezése Idısek ápoló-gondozó otthona Fogyatékosok napközbeni ellátása Fogyatékosok átmeneti otthona Fogyatékosok ápológondozó otthona

30

33

110

4

9651

9300

4

0

0

0

0

0

Férıhely szám 20 35

Feltöl- Kihasz- Várakozók Önkormányzati Normatív töttség náltság száma Finanszírozás támogatás összege (eFt) (eFt) 5 25% 0 812 47 134% 0 11203 -

30

34

113%

0

401 0 560

21247 21201 8000

102

100

98

29

905

73100

55

Pszichiátriai és szenvedélybetegek napközbeni ellátása Pszichiátriai és szenvedélybetegek Átmeneti otthona Pszichiátriai és szenvedélybetegek Ápoló-gondozó otthona Közösségi ellátások Szociális foglalkoztató Gyermekjóléti Központ Bölcsıde Családi napközi Helyettes szülıi hálózat Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona Házi gyermekfelügyelet Otthont nyújtó ellátások

30

35

117,5

5

7818

12234

4

0

0

0

0

0

A szociális törvény módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. Törvényben foglalt – 2005. január 1-tıl hatályos – módosításai a szociális szolgáltatások és ellátások szabályozása terén jelentıs változásokat léptetett hatályba. A módosítás jogszabályi keretet adott annak - az évek óta hangsúlyozott – szakmai iránynak, amely szerint az elsıdleges és legfontosabb cél az, hogy bármely ellátotti csoportba tartozó rászorult személy az otthonában, saját lakókörnyezetében kapja mindazt a szolgáltatást, amelynek segítségével a lehetséges legkésıbbi idıpontra tolódik ki, vagy szükségtelenné válik a bentlakásos ellátás igénybe vétele. A fentiek alapján a jogszabály módosítás elsıdlegesen az alapszolgáltatások szabályozását érintette. A.) Átalakította az alapszolgáltatások körét és újraszabályozta megszervezésük kötelezettségét: - Valamennyi települési önkormányzatnak biztosítani kell , - a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek közösségi ellátását. - Az étkeztetés és házi segítségnyújtás keretében kötelezıen ellátandó személyek körébe emelte a szenvedélybetegeket, a fogyatékkal élıket és a pszichiátriai betegeket. - Az étkeztetés vonatkozásában szociális rászorultság vizsgálatát írta elı, amelynek részletes szabályozását a települési önkormányzatok határkörébe utalta, a Szt. 62. §-ában foglaltak figyelembe vétele mellett. - Az önállóan biztosítandó utcai szociális munka megszervezését csak ötvenezer lakosságszám fölötti települések részére tette kötelezıvé. - A nappali ellátásokat – azok típusainak és intézményes jellegének megtartása mellett az alapszolgáltatások közé emelte. B.) Módosította a családsegítés, az utcai szociális munka és a nappali ellátások szakmai tartalmát. C.) Meghatározta a szociális információs szolgáltatásnak, a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek közösségi ellátásának szakmai tartalmát. A jogszabály módosítás

56

jelentısen nem érintette a bentlakásos – átmeneti és tartós – elhelyezést nyújtó szakosított ellátási formákat. A 2007. évi CXXI. tv. 2008. január 1-jével hatályba lépı, Szociális Törvényt módosító rendelkezései elsısorban a szociális szolgáltatások célzottabbá tételét szolgálják. A jogszabály biztosítani kívánja a gondozási, ápolási szükséglettel rendelkezı, alacsony jövedelmő és legkisebb érdekérvényesítési képességgel bíró lakosok szociális szolgáltatásokhoz történı hozzáférését. Az idısotthoni ellátás és a házi segítségnyújtás esetén az ellátás indokoltságát a gondozási szükséglet alapozza meg. A törvény a gondozási szükséglet mértékét is meghatározza, olyan módon, hogy az alkalmas legyen az alapellátásban vagy a szakosított ellátásban gondozást igénylı esetek elválasztására. Ilyen módon érvényesíthetı az az elv, hogy a szakosított ellátás csak abban az esetben vehetı igénybe, ha az ellátást igénylı alapellátásban nem gondozható megfelelıen. I. Alapellátási formák Étkeztetés Szt. 62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésérıl kell gondoskodni, akik az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. Az igénybe vevık számának alakulása 2005 Saját maga viszi el 2 Ebéd házhozszállítással 4 Összesen: 6

2006 5 14 19

Az igénybe vevık demográfiai adatai: életkor szerinti megoszlása (%): 2005 2006 18-35 év között 0 5 35-50 év között 17 5 50-65 év között 17 16 65-80 év között 33 26 80 év felett 33 48 100 100 Összesen:

2007 5 5

2007 20 0 0 0 80 100

Házi segítségnyújtás Szt. 63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést,

57

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Az igénybe vevık demográfiai adatai: életkor szerinti megoszlása: 2005 2006 2007 18-35 év között 3 0 0 35-50 év között 0 7 0 50-65 év között 8 5 6 65-80 év között 39 26 43 80 év felett 50 62 51 Az ellátottak nem szerinti megoszlása (fı) 2005 férfi 18 nı 18 Összesen: 36

2006 13 30 43

2007 13 34 47

A kor szerinti megoszlás mutatja, hogy az ellátottak több mint 90 %-a idıkorú és ezen belül is mintegy 50 % a 80 év felettiek aránya. Fentiekbıl látható, hogy az igénybevevık elsıdlegesen az idıskorúak közül kerülnek ki, ennek oka, hogy az elmúlt 20 évben a házi segítségnyújtás célcsoportját csak idıs emberek képezik. Családsegítés Szt. 64. § (1), (4) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését, d) közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatásokat. A szolgálat éves forgalma: 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 6931 fı 8245 fı 10220 fı 13739 fı Az éves forgalom – a megelızı évek adatait is figyelembe véve – erısen emelkedı tendenciát mutat. A szolgáltatást igénybevevık száma gazdasági aktivitás szerint: Gazdasági 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év aktivitás

58

Aktív keresı 292 fı 272 fı 303 fı 352 fı Munkanélküli 202 fı 295 fı 206 fı 201 fı Inaktív keresı 346 fı 372 fı 535 fı 542 fı - ebbıl nyugdíjas 269 fı 302 fı 377 fı 416 fı Eltartott 24 fı 19 fı 22 fı 28 fı - ebbıl kiskorú 1 fı 2 fı 1 fı 14 fı Összesen: 864 fı 958 fı 1066 fı 1123 fı Legnagyobb arányban az inaktív jövedelemmel rendelkezık, illetve a munkanélküliek veszik igénybe a szolgáltatásokat. Hozott probléma típusa: Probléma típusa Életviteli Családi kapcsolati Ügyintézéshez segítségkérés Gyermeknevelési Anyagi Foglalkoztatás Összesen:

2004. év 150 314

2005. év 396 434

2006. év 398 297

2007. év 224 293

2212

2427

2476

2405

192 598 65 3531

228 460 747 4692

181 363 1213 4928

89 473 2406

A problémák típusait tekintve legmagasabb arányban az ügyintézésben, illetve a munkahelykereséssel kapcsolatos kérdésekben van szükség segítségre. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Szt. 65. § (1) A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Jelzırendszeres házi segítségnyújtást a házi segítségnyújtást végzı szociális szolgáltató, illetve intézmény biztosíthat. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetıséget nyújt az ellátást igénybe vevı személynél történı gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. A saját otthonukban élı, életkoruk, egészségi állapotuk, családi helyzetük miatt rászorulók nagyfokú biztonsággal történı ellátását teszi lehetıvé, a nap 24 órájában készenlétet biztosítva. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás jelzıkészülékeinek száma: Év Készülékek száma (db) Készülékre Társult Mezıberény ellátott települések Mécses várakozók települések Egyesület száma száma (Mezıberény) 16 19 7 5 6 2004. 21 19 7 7 6 2005. 21 19 7 7 6 2006. 21 40 7 4 11 2007. A szolgáltatás 2007. évtıl a Békési Kistérségi Társulás szervezı tevékenységével ellátott intézményi társulás keretében, Mezıberény gesztorságával kiterjed a Békési Kistérség 8

59

településére, Képsopronyra (Békéscsabai Kistérség tagja), valamint Gyomaendrıdre és Hunyára (Szarvasi Kistérség tagja). Az igénybe vevık demográfiai adatai: kor szerinti megoszlása: 25-60 év között 9% 60-70 év között 6% 70-80 év között 32 % 80-90 év között 50 % 90 év felett 3% Az ellátottak nem szerinti megoszlása (fı) férfi 19 fı nı 49 fı Idısek Klubja Az idısek nappali ellátása elsısorban a saját otthonukban élı, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Idısek nappali ellátásában részesülık száma: 2005. év 34 fı

2006. év 24 fı

2007. év 34 fı

Az alábbi táblázat az idısek nappali ellátásában részesülık életkor szerinti megoszlását mutatja: Életkor: Év: 2004. 2005. 2006. 2007.

18-39 év (fı) 0 1 1 0

40-59 év (fı) 6 3 3 6

60-69 év (fı) 4 2 1 4

70-79 év (fı) 10 12 10 14

80 év fölött (fı) 7 16 9 10

Összesen (fı) 27 34 24 34

Támogató szolgálat Szt. 65/C. § (1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A szakmai tevékenység keretében s különbözı típusú fogyatékkal élı személyek részére - Személyi segítı szolgálat, - Információs szolgálat és - Szállító szolgálat A támogató szolgáltatás kezdı idıpontja: 2005. január 1. A támogató szolgálatot igénybe vevık száma korcsoportos megoszlásban: Életkor: 0-5 év 18-39 év 40-59 év 60-69 év 70-79 év 80-89 év

Összesen:

60

Év: 2005. 2006. 2007.

1 0 0

1 1 0

2 5 8

1 2 6

4 11 17

0 5 15

9 24 46

II. Szakosított ellátási formák Idısek Otthona 67. § (1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésérıl, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körő ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Mezıberény Város Önkormányzata két telephelyen, 50-52, összesen: 102 férıhelyen gondoskodik az idıs emberek tartós bentlakásos elhelyezésérıl. Az otthon lakóinak összetétele életkor és nem szerint: 2006. év

2007. év

2008. év

Életkor (év)

férfi

nı

összesen

férfi

nı

Összesen férfi

nı

összesen

40-59 60-69 70-79 80-89 90 év fölött Összesen

2 5 4 10 3 24

3 3 25 40 8 79

5 8 29 50 11 103

3 6 3 10 2 24

3 4 30 29 9 75

6 10 33 39 11 99

2 0 27 39 10 78

4 4 34 48 12 102

2 4 7 9 2 24

Az otthonban a nıi ellátottak felülreprezentáltak, arányuk eléri a 76-80 %-ot. A 90 éven felüliek aránya közel 12%. III. Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szolgáltatás Gyvt. 39. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védı speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történı nevelkedésének elısegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjólét szolgáltatásban részesülık száma, és korcsoportonkénti megoszlását az alábbiakban szemléltetjük:

61

Gondozási típus Alapellátás Védelembe vétel Összesen:

Fiú

Lány

0-5 6-13 14-17 Összese n év

0-5 6-13 év

7

18

17

42

6

2

6

14

22

9

24

31

64

Mindösszes en

14-17

Összese n

14

11

31

73

6

2

9

17

39

12

16

20

48

112

Bölcsıde 42. § (1) A bölcsıde a családban nevelkedı 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követı augusztus 31-ig nevelhetı és gondozható a bölcsıdében. Bölcsıdei férıhelyek kihasználtsága jelenik meg az alábbi táblában: 2005. év 2006. év 2007. év Engedélyezett férıhelyek száma 30 30 30 Ellátott gyermekek száma 30 33 35 100% 110% 117,5% Férıhely kihasználtság mutatója: A szociális és gyermekjóléti ellátás területén Mezıberény Város Önkormányzata teljesíti a Szociális, és Gyermekvédelmi Törvényben meghatározott ellátási kötelezettségét, s a hátrányos helyzető csoportokra irányuló szolgáltatásai elısegítik az esélyegyenlıség gyakorlatban történı érvényesülését. Más szervezetek által biztosított ellátások: Református Egyház : - Idısek Otthona, - Idısek nappali ellátása és - Házi segítségnyújtás II.ker. Evangélikus Egyház - Idısek nappali ellátása és - Házi segítségnyújtás Mécses Szolgáló Közösség: - Bentlakásos Otthon fogyatékkal élı fiatalok számára és - Foglalkoztató megváltozott munkaképességőek számára - Pszichiátria betegek nappali ellátása A fogyatékkal élık tekintetében a civil szervezetek szerepe igen jelentıs. Mezıberényben a Mozgáskorlátozottak, a Vakok és gyengén látók, valamint a Fogjunk Össze Közhasznú Egyesület mőködik. Fogjunk Össze Közhasznú Egyesületnek befogadó engedélye van egy fogyatékkal élık nappali ellátását biztosító intézményre. Kiemelt fejlesztési célok: Szakmai feladatellátás általános koncepciója A koncepció célkitőzéseinek teljesülését a személyes gondoskodás keretében az alábbi szakmai irányelvek érvényre juttatása alapozza meg: • Teljes körő elérhetıség: Az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a teljes körő elérhetıség két dimenzióban értendı. Egyrészt a Magyar Köztársaság valamennyi állampolgárának joga van a szociális ellátások elérésére, függetlenül attól,

62

hogy hol élnek/laknak az ország területén. Másrészt a szociális ellátások teljes körének elérését szükséges biztosítani az egyén szükségletének megfelelıen. • Esélyegyenlıség: a szociális szolgáltatások igénybe vétele során is biztosítani kell az Alkotmány 70/EA § (1) bekezdésében foglaltak szerint „az emberi és állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” Ugyancsak az esélyegyenlıség megvalósulását biztosítja az esélyegyenlıségi törvény 4. § h) pontjában foglaltak érvényre jutása az ellátások során. Ennek megfelelıen az egyenlı bánásmód követelményét a szociális gondoskodást nyújtó intézmény és az igénybe vevı személy közötti jogviszony létesítésekor, a jogviszony fennállása alatt az eljárások és intézkedések során biztosítani kell. • Személyre szabott ellátás: a szociális szolgáltatások megszervezése során az emberi és állampolgári jogok érvényesülésével egyidejőleg az ellátást igénybe vevı személy egészségi, mentális és pszichés állapotára, szociális helyzetére tekintettel adekvált, a számára megfelelı mennyiségő és minıségő ellátásban részesüljön. • Kliens-, illetve egyénközpontú szolgáltatások/ellátások biztosítása: valamennyi, az ellátást megvalósító tevékenység, valamint a személyi-tárgyi feltétel biztosításának fókuszában a szolgáltatást igénybe vevı egyén áll, ıt szolgálva, illetve neki alárendelten. • Legmagasabb színvonalú szakmai munka: a szakmai irányelvek teljesülése során alapvetı és szükségszerő elvárás, hogy a jogszabályokban meghatározott és az egyén szükségleteinek megfelelı ellátás a legmagasabb színvonalú szakmai munka keretében legyen biztosítva. • Integráció: annak érdekében, hogy az igénybe vevı személy a komplexitás, differenciáltság, egymásra épülés és átjárhatóság megvalósulásával jusson hozzá a szociális szolgáltatásokhoz, alapvetı feltétel, hogy az ellátási formák különbözı szintő integrációban legyenek biztosítva. • Tervszerőség: ennek kettıs dimenzióban kell érvényre jutnia. Egyrészt szociális szolgáltatások megszervezése vonatkozásában, másrészt a szakmai munka megvalósulása során. • Törvényesség biztosítása: ennek garanciáját fıszabályként a Szociális törvény 92/c. §ban foglaltak adják, miszerint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója biztosítja az intézmény gazdálkodásának és mőködésének törvényességét. Ennek érdekében a 92/B. § (1) bekezdés b) pontja szerint a fenntartó ellenırzi az intézmény mőködésének törvényességét, míg ugyanezen bekezdés d) pontja szerint pedig ellenırzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét. Az intézmények mőködését engedélyezı szer a Kormány rendelet 14. § (3) bekezdésében foglaltak alapján legalább kétévente ellenırzi, hogy a fenntartó az intézmény a szakmai szabályokban foglaltaknak megfelelıen mőködteti-e? • Diszkrimináció megakadályozása: a szolgáltatásokat igénybe vevı különbözı tipusú ellátott kör tagjai valamilyen szempontból speciális ellátást igényelnek (Idısek, pszichiátriai betegek, fogyatékkal élık, szenvedélybetegek vagy hajléktalanok) Aktuálisan vagy tartósan fennálló élethelyzetük okán sem az ellátások biztosítása, sem a szakmai munka keretében nem érheti ıket sajátos helyzetük miatt megkülönböztetés, nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. A diszkrimináció kialakulásának megakadályozása nem csak az ellátott, hanem az ellátást nyújtó intézmény és az ott dolgozók vonatkozásában is alapvetı elvárás. • Társadalomból való kirekesztıdés megakadályozása: a diszkrimináció megakadályozása jelentısen segíti a kirekesztıdés megelızését is, melyre az ellátás

63

folyamatának valamennyi területén figyelemmel kell lenni és a szakmai eszközök széles skáláját kell felhasználni a megelızés érdekében. • Rehabilitáció: az ellátás során az igénybevevık pszichés, fizikai, egészségi és mentális állapotára figyelemmel ezek valamennyi területén célul kell tőzni a rehabilitációt a gondozási tevékenységben. Ezen túl természetesen a társadalmi életbe, a családi és közösségi kapcsolatok erén is érvényesülnie kell. A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások megszervezése, mőködtetése és fejlesztése vonatkozásában az alábbi szakmai alapelvek teljesülésére szükséges törekedni. A felsoroltak mellett töretlenül érvényesülni kell: A személyi feltételek, A tárgyi feltételek, A szociális információs rendszer, Az informatikai fejlesztés koncepciójának valamennyi ellátásra vonatkozóan.

IV.Lakhatás, lakóhely A lakhatás esélyegyenlısége Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény III. fejezet taglalja az egyenlı bánásmód követelményének érvényesítési területei között a lakhatást. A törvény 26. § (1) bekezdése alapján az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint, ha egyes személyeket: a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtanak a lakhatást segítı állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozzák az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése, vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8.§-ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. Helyzetelemzés Mezıberény városában 2008.jan.1-én 4423 db belterületi és 189 db külterületi lakóingatlan volt, ebbıl önkormányzati tulajdonú bérlakás 158 db. Mezıberény vezetése az önkormányzati lakásállományt pályázati támogatásokból igyekezett bıvíteni: Pályázati támogatással épült önkormányzati tulajdonú bérlakások: Év Hely Lakások száma Jellege 2001 Békési út 2. 20 Költségalapú 2002 Békési út 1/A 10 Költségalapú Békési út 1/B 14 Fecske 2003 Békési út 5 és 33 Költségalapú Békési út 9-11. 2004 Békési út 7. és 12 Költségalapú Sport u. 8-18. 6 2005 Vésztıi u. 72-94 12 Szociális alapú 2008 Békési út 17/B 6 Költségalapú Összesen: 113

64

A jelenlegi lakásállomány számottevı részét képezik a fenti lakások. Önkormányzati tulajdonú lakások megoszlása komfortosság szerint: 2002 2004 2006 % db % db % db összkomfortos 55 50 71 105 74 117 komfortos 28 25 18 26 16 26 félkomfortos 4 4 3 4 2 4 Komfort nélküli 10 9 6 9 6 9 Szükség és egyéb 3 3 2 3 2 3 100 91 100 147 100 159 Összesen:

2008 % db 78 123 15 23 2 4 4 7 1 1 100 158

Önkormányzati tulajdonú lakások alapterület szerinti megoszlása: 0-29 m2 2002 2004 2006 30-39 m2 5 5 5 40-49 m2 36 41 41 50-79 m2 33 75 86 80-99 m2 15 24 25 100 m2 felett 2 2 2 Összesen: 91 147 159

2008 4 43 84 25 2 158

Önkormányzati tulajdonú lakások szobaszám szerint: 2002 2004 1 szobás 39 39 1,5 szobás 9 18 2 szobás 34 69 2,5 szobás 3 15 3 szobás 5 5 3,5 szobás 1 1 Összesen: 91 147

2008 36 19 80 16 6 1 158

2006 39 18 80 15 6 1 159

Mezıberényi lakások száma használati jogcím szerint: 2002 2004 Természetes személyek tulajdona 4408 4439 Önkormányzati tulajdon 91 147 Összesen: 4499 4586

2006 4434 159 4593

2008 4454 158 4612

Bérlakásra várakozók száma: Költségalapúra 44 család Fecskelakásra 2 pár Szociális alapúra 4 család A lakhatási körülmények javítása érdekében az önkormányzat elsısorban a jelenlegi lakásállomány karbantartását, javítását, lehetıségekhez mért korszerősítését és kis mértékő fejlesztését végzi. A bérlakás állomány kezelésnek tapasztalatai szerint a tisztán önkormányzati tulajdonban lévı ingatlanok mőködtetése gazdaságosabb, fenntartási költségeik alacsonyabbak, mint a vegyes tulajdonú ingatlanoké.

65

Az önkormányzati bérlakáshoz jutás feltételeit is tartalmazza a 14/1994. (V.2.) MÖK.sz. rendelet - Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletérıl és elidegenítésérıl szóló helyi jogszabály. A 2008. évi lakbéreket a 31/2007. (X.29.) MÖK. sz, rendelet - Az önkormányzati lakások lakbérekrıl – szabályozza. A lakbérek minden évben aktualizálásra kerülnek. A lakbértámogatásról szóló 31/1994. (X.31.) MÖK. Sz. rendelet módosításáról szóló rendelet részletezi. Lakásfenntartási támogatást az önkormányzat a rászorulók részére adhat, melyet az alábbi táblázat szemléltet: Év Család Összeg 2003 378 4 423 000 2004 337 10 668 000 2005 459 18 904 000 2006 427 24 648 000 2007 436 23 387 702 2007-ben 30 család részesült méltányossági lakásfenntartási támogatásban. Összegzés: Mezıberény város Önkormányzata jelenleg 158 db önkormányzati tulajdonú lakással rendelkezik, ami a lakásállomány 3,4 %-a. Jelenleg az összkomfortos, kétszobás lakások mennyisége a legmagasabb. Jelenleg 50 fı (család) lakásra várót tartanak nyilván. Kiemelt fejlesztési célok: A korábbi években jelentıs bérlakás állománygyarapodást sikerült elérni, így korszerő társasházi lakások kerültek az önkormányzat tulajdonába. A beruházásokat állami támogatásokból, kedvezı pályázati lehetıségekkel sikerült elérni. Jelenleg ilyen jellegő építkezések nem folynak, mert csakis az elıbbi lehetıségekkel lehet felvállalni az újabb beruházásokat. A Békési úton pályázati forrásból épült lakások eladása kizárt a támogatási szerzıdésekben foglaltak miatt, azonban a többi lakásnak nem gazdaságos a fenntartása, korszerősítésük jelentıs költségekkel járna. A súlyos állagromlások megállapítása mellett meg kell kezdeni azon elv érvényesítését, hogy a rendszeresen fizetı bérlık esetében bérleményeinek felújítására sor kerüljön. A hátralékok megfizetésére új megoldást kell keresni, mert a bírósági úton történı behajtás hosszadalmas és sok esetben a végére kiderül, hogy behajthatatlan, történik ez amellett, hogy a lakókkal a részletfizetésrıl is megállapodás készül. A lakbérhátralék felszámolására kell törekedni. A bérlakásokban lakók között gyakori a köztartozások felhalmozása, amelynek következményeként újabb probléma keletkezik a bérlı és a bérbeadó között. Kitőzésre váró cél, hogy az önkormányzat a saját vagyonát óvja, ezt elvárja a bérlıitıl, az ingatlanok színvonalát emelje, akár felújításokkal is.

66

V. Kultúra, mővelıdés Mezıberény város önkormányzati képviselıtestülete 1999. évben alkotta meg a közmővelıdésrıl szóló rendeletét. E rendelet tartalmazza a közmővelıdési feladattellátás elvi és intézményi kereteit. Minden évben jelentıs összeggel egészíti ki kulturális intézményünk költségvetését a mőködıképesség biztosítása érdekében. Ezen kívül évente pályázati keretet biztosít olyan rendezvények támogatására, melyek szervesen kapcsolódnak a város kulturális életéhez, hagyományaihoz. A kultúra és a közmővelıdés központja az OPS Kulturális Központ, amely többcélú kulturális intézmény, melyet 2008. január 1-jén alapított Mezıberény Város Önkormányzati Képviselıtestülete. A jogelıd intézményei, alapításuk: 1. Orlai Petrics Soma Muzeális Győjtemény, 2001. 2. Petıfi Sándor Mővelıdési Központ, 1962. „Madarak Háza” Ökoturisztikai Látogatóközpont, 2007. 3. Városi Könyvtár, 1949. Mőködésének célja (SzMSz szerint): Mezıberény város közösségének és az idelátogatóknak kulturális ellátása könyvtári, muzeális győjteményi szolgáltatások és mővelıdésszervezés révén. Az OPSKK ennek érdekében nyilvános könyvtárat és muzeális győjteményt, valamint közmővelıdési intézményt mőködtet és természetvédelmi látogatóközpontot tart fenn; könyvtári, helytörténeti adatbázisokat mőködtet és aktualizál. Kiadja Mezıberény város közéleti információs lapját, a Mezıberényi Hírmondót, végzi a város honlapjának tartalmi feltöltését és aktualizálását. Részt vesz a város rendezvényeinek lebonyolításában. Az OPSKK vállalkozói tevékenységet nem végez. Az OPSKK tevékenységét teljes politikai és egyházi/vallási semlegességgel végzi, pártokat, politikai szervezeteket nem támogat és nem rekeszt ki, együttmőködik a történelmi egyházakkal. Feladatai (Alapító okirat szerint) Alaptevékenységi körben ellátandó feladatok: a) városi rendezvények lebonyolítása b) kisközösségek, amatır mővészeti csoportok mőködtetése c) társadalmi és civil szervezetek munkájának segítése d) mővelıdési és kulturális lehetıségek biztosítása a lakosság minden korosztálya számára (színháztermi rendezvények, zenés, táncos szórakozási alkalmak) e) képzı-, ipar-, fotó- és egyéb mővészeti kiállítások szervezése f) ismeretterjesztı és készségfejlesztı tanfolyamok, elıadások szervezése g) városi intézmények és gazdálkodó szervezetek kulturális és mővelıdési tevékenységek segítése h) közhasznú és kulturális információs szolgáltatás i) propaganda tevékenység j) győjti Mezıberény városban a három nemzetiség életét, múltját reprezentáló néprajzi, képzı, iparmővészeti, népmővészeti tárgyait, alkotásait és ehhez kapcsolódó írott emlékeit k) győjti mindazokat a muzeális értékeket, melyeket állampolgárok adományoznak a győjtemény részére

67

l) kiállításokat szervez, m) győjtıköri szabályzatában rögzítetteknek megfelelıen könyvtári dokumentumokat (könyveket, kiadványokat, audiovizuális anyagokat, elektronikus dokumentumokat. stb. ) győjt. n) győjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megırzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja. o) a győjtemény tartalmi fejlesztésében, a szolgáltatások kialakításában a helyi igényekhez - közöttük a nemzetiségi (német, szlovák, cigány) igényekhez – igazodik. p) helyismereti információkat és dokumentumokat győjt. q) tájékoztat a könyvtári rendszer és saját dokumentumairól és szolgáltatásairól. r) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásának elérését. s) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum-, és információs cserében. t) Madárház üzemeltetése, természetvédelemmel összefüggı kulturális programok szervezése u) helyi vonatkozású könyv, prospektus kiadása, kiadványokat jelentethet meg v) ellátja mindazon feladatokat, melyet jogszabály alapján köteles elvégezni Kiegészítı feladatai: a) Módszertani segítséget nyújt az iskoláknak a helytörténeti foglalkozások megszervezéséhez, iskolai kiállításokhoz és az iskolai könyvtáraknak b) Szerkeszti, kiadja és terjeszti a Mezıberényi Hírmondót. c) Végzi a város honlapjának információkkal való feltöltését., folyamatos frissítését

- OPS Kulturális Központ Muzeális Győjteménye: területe: • kedvezményes belépıt biztosít nyugdíjasok részére, családi napokat, kézmőves foglalkozásokat szervez nemcsak iskolásoknak, hanem pedagógusoknak is. - OPS Kulturális Központ Mővelıdési Központja tevékenységében: • a Mécses Egyesülettel jó a kapcsolata, ebben az évben 2 színpadi fellépési lehetıséget biztosított rendezvényein. A „Madarak Háza”-ban a szövés-fonás hava sorozatban a Napsugár lakói tartották a foglalkozásokat; a Körösfront (a bent lakók által készített) termékeinek árusítására lehetıséget biztosítottak, ık pedig rendezvényeinkre ennek fejében ajándékokat készítettek. • Fogjunk Össze Közhasznú Egyesület: eddig itt tartotta foglalkozásait de, új székházat kapott. Nagyrendezvényeit valószínőleg továbbra is az intézményben fogja megrendezni; Közös rendezvényünk volt december 3. a Fogyatékos emberek nemzetközi napja • Cukorbetegek Egyesülete Mb-i Szervezete: fél év kihagyás után (talán az emeleti klubterem nem felelt meg, akadálymentesítés hiánya miatt .Az együttmőködés érdekében új helyszínt, alkalmanként elıadót biztosítanak számukra. • Nagycsaládosok számára - amíg mőködtek - foglalkozásaikhoz, rendezvényeikhez helyszínt biztosítottak • Cigány/Roma szervezetek: nagyrendezvényeikhez helyszínt, technika/technikust biztosítottak, leselejtezett bútorokat adtak át a székházuk berendezéséhez • Felnıttképzés: elsısorban munkanélküliek részére, alkalmanként külsı rendezı szervezetekkel közösen

68

•

Rendezvényeiket alkalmanként (fıleg az idıs korosztály programjait) „akadálymentesítik” a hátsó kiskapun és a vészkijáraton keresztül

- OPS Kulturális Központ Könyvtára: egyedi nyilvántartású dokumentumok száma: 40.341 db; összértéke: 19.738.846.-Ft; • Vakok és Gyengénlátók Mezıberényi Szervezete itt tartja foglalkozásait, o részükre hangoskönyv bemutatók tartanak alkalmanként; • Internet használati tanfolyam nyugdíjasok részére • Nagymama-unoka számítógépes vetélkedı • Könyvmadár szolgáltatás: telefonos kérésre könyv kiszállítása erre rászorulók részére; • Hangoskönyvek (CD, Kazetta, MP3) kb 120 db; • Kedvezményes beiratkozási díj: 70 év feletti nyugdíjasok, 70 év alatti nyugdíjasok, vakok és gyengénlátók, mozgáskorlátozottak, munkanélküliek részére Akadálymentesség csak a „Madarak Háza” akadálymentesített; a Mőv. Közp. esetében most lett beadva egy pályázat az Önkormányzat részérıl. Megvalósulás, nyertes pályázat esetén jövıre. A Képviselıtestület 2010-ig fogadta el település kulturális koncepcióját, melyben kijelölte a kulturális ágazat fejlesztésének prioritásait. A kulturális ágazatnak az életminıség javítására kell törekednie, továbbá a maga eszközeivel és partnerei erıforrásait is igénybe véve a gazdaságélénkítı kezdeményezések szolgálatába állnia. Például Európai Uniós pályázati lehetıségek kiaknázása. Kiemelt feladatok. • Nyitás a széleskörő felnıttképzési tevékenység irányába. • Kulturális szakemberek képzése, továbbképzése. • Tudatos, tervszerő városi image-formálás. • Összefogás a kulturális turizmus fellendítése érdekében. • A fenntartható civil törekvések, alulról jövı kezdeményezésének szakmai, módszertani koordinálása. • Az technikai feltételrendszerének folyamatos fejlesztése, összhangban az Európai Uniós követelményekkel • Továbbra is biztosítani kell a különbözı korosztályok, kisebbségek számára klubok mőködését, rendezvények szervezését. • A hátrányos helyzető csoportok számára biztosítani kellene a különbözı rendezvényeken való kedvezményes részvételt. • Szükséges az idıs korosztály szórakozási lehetıségeinek bıvítése. • Törekedni kell arra, hogy a fogyatékos és mozgássérült lakosok egyre növekvı számban vegyenek részt kulturális rendezvényeken. • Ösztönözni kell az iskoláskorú fiatalokat arra, hogy egyre nagyobb számban iratkozzanak be könyvtárba. • A helyi televízióban (az elsı idıben legalább a hírmősoroknál) jelnyelvi tolmácsot kellene alkalmazni, vagy legalábbis feliratozni a szöveget. Szükség lenne nemzetiségi és kisebbségi nyelvő mősorszerkesztésre is. • A város honlapját (bizonyos oldalait) vakok és gyengén látók részére is hozzáférhetıvé kellene tenni.(„hangos oldal”) • Támogatni, ösztönözni szükséges a kisebbségek kulturális értékeit bemutató kiadványok megjelenését. • Fel kellene mérni a fiatalok igényét, és nekik megfelelı szórakozási lehetıségek biztosítása

69

• Kiemelt területként kellene kezelni a fogyatékkal élık akadálymentes közlekedésének lehetıségét a kulturális intézményekben, és az épületen belüli akadálymentes közlekedés lehetıségét is meg kellene teremteni. Városunkban a fent felsoroltakon túl is vannak olyan civil szervezetek és egyesületek, melyek céljai között szerepel a város értékeinek gyarapítása, kulturális értékek gazdagítása.

VI. Sport Helyzetelemzés A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem fontos eszköze, a szabadidı eltöltésének társadalmilag hasznos módja. Az á l l am fel a d a t a , hogy közérdekbıl segítse elı az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz főzıdı jogainak gyakorlati megvalósulását és támogassa a tisztességes, az esélyegyenlıség jegyében is folytatott sporttevékenységet, ideértve a fogyatékosok sportját is. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése a helyi önkormányzat feladatai közé sorolja a sport támogatását, ugyanakkor elıírja azt is, hogy az önkormányzat maga határozza meg, hogy a feladatot milyen mértékben és milyen módon látja el. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése szerint a tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságosan és egészséges környezetben neveljék és oktassák: a szabadidı, a testmozgás beépítésével, sportolási lehetıség biztosításával életkoruknak és fejlettségüknek megfelelıen alakítsák ki a tanulmányi rendet. A törvény 52-53. §-a elıírja a kötelezıen ellátandó intézményi feladatok között az iskolai sportkör mőködtetését, a mindennapos testedzés biztosítását. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. §-a a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára való figyelemmel határozza meg a helyi önkormányzatok feladatait: a helyi sportfejlesztési koncepció megalkotását és az abban foglaltak megvalósításáról történı gondoskodást. A helyi önkormányzatok számára jogszabály írja elı a sporttal kapcsolatos kötelezı és ajánlott feladatokat és emellett illetékességi területükön a helyi gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás nevelés, a nık és a családok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását. Mezıberény város képviselı-testülete a fenti törvények szellemében alkotta meg sportkoncepcióját és sportrendeletét. Minden évben a költségvetésbıl jelentıs összeggel támogatja az egyesületek mőködését, a verseny, a tömeg-,és a szabadidısportot egyaránt. A VÁROSBAN MŐKÖDİ SPORTEGYESÜLETEK, SPORTSZERVEZETEK 1. Sportcsarnok SE: - nıi-férfi kosárlabda, - nıi kézilabda, - kick-box. 2. Football Club:

70

- labdarúgás 3. Tenisz Club: - tenisz 4. Szabadidıs Clubok: - Alfredo Lima Szellem- és Testedzı Baráti Kör, - Mezıberényi Ipar Szabadidıs Sportegyesület, - Viola Szabadidıs és Kulturális Egyesület 5. Diáksport Egyesületek: Mezıberény – Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola DSE, Petıfi Sándor Gimnázium DSE 6. Berényi Gyermek FC - labdarúgás 7. Alföld Turista Egyesület - sportturizmus 8. Mezıberényi Sakk Egyesület - sakk 9. Mezıberényi Gyermek Kosárlabda Klub - kosárlabda 10. Mezıberényi Szektorlabda Egyesület - szektorlabda (gombfoci) A helyi sportegyesületek és sportszervezetek között azonban nem találkozunk olyannal, amelynek tagjai fogyatékkal élı emberek. Az általános iskola keretei között, amíg a szegregált oktatási forma mőködött, a tanulásban akadályozott gyermekek jól szervezett sportrendezvényeken, versenyeken vehettek részt. Ebben Mezıberény igyekezett élen járni, és hagyományt teremteni. A szegregált oktatás felszámolásával ezek a gyermekek elesnek ettıl a lehetıségtıl, ha kikerülnek az iskolapadból, lehetıség nélkül maradnak. Nagyon nehezíti a sportéletet egy korszerő sporttelep (sportpályák a kapcsolódó létesítményekkel) hiánya, amely alkalmas lenne a szabadtéri sportok őzésére, és magas színvonalú versenyek megrendezésére is. Problémát jelent , hogy a fiatalok iskolai idın túl és hétvégeken, iskolai szünidıben nem tudnak hol mozogni, sportolni – marad az utca! A meglévı sportlétesítmények állapota állandó karbantartást, felújítást igényel. A városi strand jó alkalmat teremthetne többféle szabadidıs sportra, sajnos sem ez, sem az akadálymentesítés nem megoldott. Kiemelt feladatok:  Mezıberény városhoz méltó, a kor követelményeinek megfelelı sporttelep létrehozása a szabadtéri sportok számára is.

71

 A lakossági szabadidı sport feltételeinek bıvítése – a sportlétesítmények „nyitottságának” bıvítése. (szervezett keretek között széles réteg vehesse igénybe ezeket)  Prevenciós munka – szőrıprogramok folytatása, újak szervezése.  A különbözı szervezetek együttmőködésével a fogyatékkal élı, hátrányos helyzető rétegek bevonása sporttevékenységbe.  A városi strand akadálymentesítése, bıvítése.  A hátrányos helyzető csoportok, nagycsaládosok, mozgásszervi betegséggel küzdık részére kedvezményes strandbelépık biztosítása.  Kedvezményes úszásoktatás szorgalmazása.

VII.Közlekedés, kommunikáció Az Európai Unióhoz történt csatlakozással egy olyan felzárkózási folyamat vette kezdetét, amelynek egyik legfontosabb tényezıje az esélyegyenlıség biztosítása az élet minden területén. A fogyatékkal élı embertársainknak nap, mint nap meg kell küzdeniük a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi és egyéb hátrányukkal, hogy el tudjanak jutni a munkahelyükre, ügyeik intézése során a különbözı hivatalokba, szolgáltatásokat biztosító intézményekbe. Az embert körülvevı világ a természetes és épített környezeti elemekbıl tevıdik össze. Az épített környezet célja és funkciója, hogy használói számára biztosítsa a mind teljesebb komfortot és MINDENKI számára a hozzáférhetıséget, bejárhatóságot. Az akadálymentes környezet fogalmába szorosan beletartozik az építészet minden vállfaja, az utak, terek, az épületek belsı kialakítása és a közvetlen környezete, az épületek megközelíthetısége. Az 1997. évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. évi Kormány rendelet és a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény elıremutató rendelkezései megteremtik azt a jogszabályi hátteret, amelynek hatására elindulhat az a fejlıdési folyamat, ami megteremti a fogyatékos emberek számára is a használható, hozzáférhetı épített környezetet. A törvényi kötelezettség szerint az összes költségvetési intézménynek, az összes önkormányzati és közszolgáltatást nyújtó intézmények 2010-re akadálymentesnek kellene lennie (településenként 1-1 egészségügyi alapellátást nyújtó intézménynek már 2008. végére akadálymentesnek kell lennie. Mezıberény város közintézményeinek akadálymentesítettségi kimutatása mozgáskorlátozottak vonatkozásában Általános Iskola: Petıfi Sándor u. 17-19. Komplex --Luther tér 3. részleges (rámpa) Szakszolgálat teljes Martinovics u. megoldatlan Városháza részleges (rámpa) Gimnázium teljes Kollégium nincs megoldva OPSKK Könyvtára megoldatlan --Mővelıdési Központ megoldatlan ---

72

Liget (Madarak Háza) részleges (rámpa) Muzeális Győjtemény teljes (rámpa) Orvosi rendelık teljes (kivétel: Széchenyi úti szemészet) Összevont Óvodák részleges Idısek Otthona Juhász Gy. u teljes Puskin u. teljes Idısek Klubja Hısök u. 3. teljes Családsegítı és Gyermj Sz. teljes Védınıi Sz. Széchenyi u. teljes Bölcsıde Munkácsy u részleges Labor Luther u.1. teljes Kálmán fürdı Tessedik t. nem megoldott A mozgássérültekkel kapcsolatban leggyakrabban a biztonságos és akadálymentes, vakok esetében pedig az érzékelhetı környezetrıl van szó. Érzékelhetıvé teszi a környezetet a vakok számára például az olyan közlekedési lámpás gyalogátkelıhely, amely a zöld fényjelzést hangjelzéssel egészíti ki. Az értelmi fogyatékosoknak még nehezebb elérniük az áhított autonómiát. A foglalkoztatottak lakóhelye és munkahelye közötti kapcsolat fontos mutatója a munkahelyre való bejutás idıtartama, módja. Érthetı - hogy ha tehetik- a fogyatékos emberek inkább otthon dolgoznak, vagy olyan munkahelyet próbálnak választani, melyet gyalog is megközelíthetnek. A közlekedéssel kapcsolatos törvényi szabályozás egyfelıl arra irányult, hogy a közlekedési eszközök, utasforgalmi létesítmények, illetıleg az ezekhez tartozó jelzı és tájékoztató berendezések a különféle fogyatékossággal élı személyek által biztonságosan használhatóak legyenek. Városunk rendelet alkotása a fentiekbıl táplálkozik. Az épített környezet esetében felvetett észrevételek: -Közintézmények belsı tereit, emeleteit többségében nem tudják használni a fogyatékosok. A személyes beszélgetésekben nagy súllyal jelent meg a közintézmények lifttel való ellátottságának hiánya. -Közhasználatú parkolókban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára külön jogszabály szerint- megfelelı számú és alapterülető parkolóhely kialakításáról kellene gondoskodni. -A parkolóhelyek szélessége: Nem lehet kevesebb 3,50 m-nél, amibıl egy 1,20 m-es sáv a kibeszállásra fenntartott terület. A parkolóhelyek szintje: A rokkantaknak fenntartott parkolóhelyeket vízszintes, sík felületen kell kijelölni. -Automaták: Lehetıvé kellene tenni, hogy az automatákat a kerekes székbıl is használni lehessen. Az automaták kezelı és vezérlı berendezései nem lehetnek 1,40 m-nél magasabban. Az automaták megközelítését nem akadályozhatják talpazatok vagy sorompók. -Jelzések: A rokkantaknak fenntartott parkolóhelyeket a talajon külön színnel kell jelölni, és jól látható jelzıtáblákkal észrevehetıvé tenni.

73

-A parkolóhely elhagyása: A rokkant akadály nélkül hagyhassa el, vagy közelíthesse meg a parkolóhelyet, útjában ne legyenek oszlopok, kisebb falfelületek vagy szegélyek, stb. - A feljárók lejtése: Iskolánál a fenntartott parkolóból a bejáratig vezetı út mentén elhelyezett fel-lehajtók (rámpák) lejtésszöge ne haladja meg a 6%-ot. -A feljárók szintje: a vízelvezetı lejtı legyen maga az út. Az elkerülhetetlen oldalirányú lejtık lejtésszöge ne haladja meg a 2%-ot. -Jelzés: Az útvonalat folyamatosan kell jelölni a rokkantak parkolóhelyétıl a bejáratig, valamint a rokkantaknak fenntartott felvonókig és WC-ig. A biztonságos közlekedés érdekében a fogyatékosok által gyakran használt útvonalak menté fontos a járda elválasztása az útburkolattól. A vakok és csökkentlátók folyamatos vezetésére a beépítési vonal beugrásainál szükséges lenne a szegély kiemelése, az érintés útján való tájékoztatás, veszélyes helyre történı figyelmeztetés, hangjelzıs közlekedési lámpák felszerelése. A mozgáskorlátozottak, továbbá a nehezen közlekedık, gyerekkocsit tolók, stb. érdekében a kiemelt szegélyt az átkelıhely teljes szélességében, átépítésre nem kerülı csomópontnál a kiemelt szegélyt le kell süllyeszteni. A közúti gyalogos-átkelıhelyeknél a gyalogosforgalmat irányító fényjelzı készülékkel együtt hangjelzı berendezéseket is fel kellene szerelni. Az akadálymentesen kialakított létesítmények, berendezések használatát megfelelı tájékoztató, útbaigazító jelzéssel kell elısegíteni. Új közhasználatú építmények elhelyezése során biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetıséget. A normák kidolgozásába be kell vonni a fogyatékossággal élık szervezeteit. Kiemelt fejlesztési célok: Az önkormányzatnak 2009-ben meg kell határozni és ütemezni költségbecsléssel az átalakítandó objektumokat az erre a célra fordítható összeg nagyságrendjét. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelıen kiemelten szükséges kezelni a középületek és közterületi közlekedési rendszerek akadálymentesítését.

Kiemelt feladat: -Át kell tekinteni a városfejlesztési és gazdasági programot. Az új építéső utakat és egyéb közlekedési létesítményeket a településrendezési tervvel és a fejlesztési koncepcióval összhangban úgy kellene megépíteni, hogy minden tekintetben megfeleljenek a komplex akadálymentes közlekedési feltételeinek.

74

-Akadálymentes közlekedéshez kerekesszék használatkor, a gyalogos fogalmai sávtól szélesebb felületet kellene biztosítani a város számos utcáján, figyelembe véve a kerekes székek találkozásának esetére kellı szélességő kitérési lehetıséget. Kommunikáció: Az esélyegyenlıség legmagasabb szintő jogi szabályozását ma -az alkotmányon túl- az esélyegyenlıségi törvény jelenti. E törvény kötelezte a Kormányt arra, hogy megalkossa a Köztársasági Esélyegyenlıségi Programot. A program nyolc kiemelt témája közül az egyik a "hátrányos helyzető csoportoknak az információs társadalommal összefüggı szolgáltatásokhoz való hozzáférése". A fogyatékos ember alapvetı joga, hogy hozzájusson a közérdekő, valamint a jogai gyakorlásához szükséges információhoz. Ez a hozzáférés jelenti egyrészt azt, hogy a fogyatékos személy érzékelje az információkat (a vak személy hallja, a siket személy lássa azokat), másrészt azt, hogy biztosított legyen számára a megfelelı értelmezés lehetısége. Hozzáférhetı az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti, és az biztosítja számára a megfelelı értelmezés lehetıségét. Az információs technológiák elterjedésével, az információk egyszerőbb és olcsóbb hozzáférésével, kezelésével az elektronikus gazdasági kialakulása alapvetıen módosítja a gazdasági tevékenységek korábbi rendszerét. Az információs technológiák adta lehetıségek sok esetben kihasználatlanok. Az internetes, multimédiás fejlesztéseknél biztosítani kell a fogyatékkal elı személyek korlátlan hozzáférhetıségét. Ezek köre tágabb, mint a gyógyászati segédeszközöké. Közszolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférés: Fontos, hogy a fogyatékos személyek igénybe tudják venni a mindennapi életvitelhez szükséges szolgáltatásokat. Fontos, hogy a közszolgáltatás tényleges igénybe vételéhez nem elég az épületbe bejutni, azt be is kell tudni járni - legalább a közszolgáltatás igénybevételéhez szükséges mértékben-, valamint veszély esetén biztonsággal el kell tudni hagyni. A közszolgáltatás akkor hozzáférhetı, ha a fizikai megközelítés lehetıségén túl az épületen belüli tájékozódás lehetısége biztosított a vak és gyengén látó, a siket, és nagyothalló, az értelmi fogyatékos, az autista, a súlyosan-halmozottan fogyatékos személy számára.

VIII.Összegzés: Mezıberény város az elsı lépéseket már megtette az esélyegyenlıség megteremtéséért. Természetesen ennek megvalósulása nemcsak a város vezetésén, a képviselıtestületen múlik. Elengedhetetlen a társadalom, ezen belül városunk lakosságának szemléletváltása, annak tudatosulása, hogy azok az emberek , akik valamilyen fogyatékkal élnek, betegséggel küzdenek, szegénynek születnek…, ugyanolyan értékes tagjai a társadalomnak, ugyanolyan joguk van a boldoguláshoz, mint a náluk szerencsésebbeknek. Természetesen az esélyegyenlıség megvalósulásáért az érintetteknek is lépéseket kell tenniük, legalább annyit, hogy megfelelı módon élnek a lehetıségeikkel. Ez elsısorban az oktatásban való részvételt jelenti. Az általános iskola sikeres elvégzésére Mezıberényben mindenkinek lehetısége van, ez pedig alapja a továbbtanulásnak, szakma megszerzésének.

75

Munkát találni a képzett embereknek sem mindig könnyő, de az aki rugalmas, képes továbbés átképezni önmagát, sikeresebben vehet részt a munkában is. Ehhez természetesen munkahelyek kellenek, ehhez pedig, csakúgy mint az akadálymentesítéshez, vagy korszerő létesítmények kialakításához anyagi forrásra van szükség. A fenti célok eléréséhez elsısorban a társadalmi igényeket és elvárásokat kellene egyértelmőbben megfogalmazni, fıként a munkahelyteremtéssel kapcsolatban, hogy ne a segélybıl élık rétege szélesedjen. A társadalmilag fontos munka megfelelı finanszírozása, az anyagi források megteremtése állami feladat is kell hogy legyen. A program megvalósulása érdekében évente egy alkalommal, a következı évi költségvetési koncepció elfogadását megelızıen, bizottsági üléseken ( Ügyrendi, jogi és közbiztonsági bizottság, Szociális és egészségügyi bizottság, Oktatási és kulturális bizottság, Pénügyi és gazdasági bizottság) )illetve képviselıtestületi ülésen összegzik a program teljesülését, és határozzák meg a következı lépéseket. A táblázat a legfontosabb lépéseket próbálja összesíteni: Kiemelt feladatok: Határidı F R K H Az oktatással kapcsolatos akcióterv szerint feladatokat az akcióterv részletesen és tartalmazza, határidıvel felelısök megjelölésével együtt. A megkezdett + + + akadálymentesítéseket folytatni kell, minden intézményt elérhetıvé kell tenni, nemcsak a földszintre, hanem a felsıbb szintekre is, az ügyintézés, rendezvényeken való részvétel ugyanis csak így biztosított. Biztosítani kell nemcsak a + + mozgásszervi, hanem az érzékszervi fogyatékosok számára is a gyalogátkelıhelyeken a biztonságos átjutást. Az információhoz való hozzájutást, + a tájékozódás lehetıségét szintén minden ember számára hozzáférhetıvé kell tenni. (jeltolmács, kihangosítás, Braille írás) A hátrányos helyzető csoportok + + + munkerı-piaci helyzetének javítása, pályázati lehetıségek kihasználása, képzéssel egybekötött foglalkoztatás szervezése. + A helyi sporttelep Európai Uniós elvárásnak megfelelı megvalósítása – a fogyatékosok sportolási biztosítása, lehetıségeinek

Felelıs

finanszírozás

akcióterv szerint

költségvetés pályázatok

intézményvezetık

költségvetés pályázatok

Polg. Hivatal beruházási csoport

intézményvezetık Polg. Hivatal beruházási csoport intézményvezetık Polg. Hivatal beruházási csoport

költségvetés pályázatok

intézményvezetık Szoc.biz. PG biz.

költségvetés pályázatok

költségvetés pályázatok

Közszolgálköltségvetés tató Int., Polg. pályázatok Hivatal beruházási

76

ösztönzése. A helyi intézmények együttmőködésével az életen át tartó tanulás lehetıségeinek biztosítása. A szemléletváltozást elısegítı programok, rendezvények támogatása, ismertetı anyagok, fórumok, közös rendezvények. Az információs társadalommal összefüggı egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzést szolgáló pályázatok, továbbképzések, információs pontok létrehozásának támogatása. Munkahelyteremtés annak érdekében, hogy a fogyatékkal élı, hátrányos helyzető, vagy csökkent munkaképességő emberek is el tudjanak helyezkedni. Megszőntetve a kiszolgáltatottság, feleslegesség érzését. Szakrendelések számának bıvítése A városi intézmények rendezvényeire a hátrányos helyzető csoportok kedvezményes belépésének biztosítása. A sportlétesítmények, városi strand használatához kedvezmények biztosítása a hátrányos helyzetőek számára. A szociális területen megjelölt konkrét feladatokat az anyag a megfelelı helyen tartalmazza A lakhatással kapcsolatos feladatokat a IV. fejezet tartalmazza

F = folyamatos R = rövid távon K = közép távon H = hosszú távon

csoport OPSKK PSG

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

intézményköltségvetés vezetık pályázatok Polg. Hivatal beruházási csoport

+

+

intézményvezetık MÖK

költségvetés pályázatok

MÖK

+

Okt.intézmények OPSKK

költségvetés pályázatok

költségvetés pályázatok

+

+

intézményvezetık

költségvetés pályázatok költségvetés pályázatok

+

+

intézményvezetık

költségvetés pályázatok

+

intézményvezetık

költségvetés pályázatok

+

MÖK

költségvetés pályázatok