MEZŐ -V AS ARH
Előfizetési díj: Vidékre
postán
a? helyben :
egész évre 4 ft, félévre 3 ft, negyedévre 1 ft. Megjelen:
minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 1 0 kr. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő h ö z , I . tized, 1176. sz. a. Barsy Gy.-féle ház, külden dők.
A nyilltárben a bárombasábos petitsor díja 20 kr. A z előfizetési pénzek, hir detések és ezek dijai a szerkesztőhöz küldendők.
KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP.
Előfizetési fölhívás
„HDD-MEZŐ-VÁSÁBHELY" 1877-iki
lietecLIls é-^fol37-a»m.á,ra,_ Előfizetési d i j , m i n t e d d i g : egész é v r e 4 f r t , félévre 2 f r t , é v n e g y e d r e 1 f r t . Egész évre e g y s z e r r e 4 írttal előfizetők, h a előfizetéseiket e g y e n e s e n a szerkesztő ségnél v a g y h e l y b e n a G o l d b e r g e r S . u r (azelőtt T r a u b B . ) k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n a n a g y p i a c o n , e s z k ö z l i k : i n g y e n , ráadásul e g y „{Szegedi l S T T - i k é v i K é p e s 3 í a p t á r " - t k a p n a k , m e l y n e k b o l t i ára 3© k r . V i d é k i előfizetőinket k é r j ü k , h o g y elő fizetéseiket egyenesen H.-M.-Vásárhelyre, a szerkesztőségnek címezve (postautalvá n y o n ) intézzék.
De mindezektől eltekintve, egyetlen egy, a nép bankhoz hasonló pénzintézetnek sem rendeltetése az, hogy az annak alaptőkéjébe befektetett összeg nagy jövedelmet hozzon, hanem igenis, hogy a megtakarított összege ket legyen hova biztosan elhelyezhetni, hogy az ily pénzintézet szűkölködő embertársainkon segítsen, hogy azok afóle 50%-os, sőt ennél nagyobb uzsorát űző lelketlen emberek körmei közé ne jussanak. Minde nik pénzintézet addig, amig ezt az elvet vallja, ezt az utat követi: szilárd alappal bír, s áldásos a közönségre nézve; addig nincs ok bukásától félni, ós az ilyen intézetnél bárki is bizton lehet bizottsági vagy választmányi tag, mert elvállalt kötelezettségét s az ezzel járó felelősséget könnyűvé teszi az intézet szolid üzletvezetése s az ebben követett humánus irány. A népbank mint „önsegélyző-egylet" indult meg, s egyesek filléreiből vetette meg alapját, mint az akkori alapszabályok 2. §-a tanúsítja. Alakult azért, hogy a szegényebb sorsú embereken segítsen, alakult nagylelkűségből és nem nyerészkedési vágyból, és adott ós ad ma is kölcsönt 100 forinton alól is. Bizonysága ennek az intézet váltó-tárcája, melyben / - ö d résznél több a 100 forinton alól álló váltó. És most amaz emberbaráti szeretet, amely ez inté zetet létrehozta, hova akarja magát kinőni? Egy némely részvényesek és nagyobb számban a nem részvényesek, anélkül, hogy akaratuk akár a törvény ben, akár az intézetben képzelt hiányosságokban gyö kereznék, fel akarják oszlatni, vagy fuzionáltatni akar ják más intézettel. Vissza akarják vonni a száz meg száz adóstól azon kölcsönöket, amelyeknek visszavo nása alig elképzelhető zűrzavart ós bukásokat von hatna maga után az intézet adósai közt? Megfelel-ó ez az intézet kezdetben kitűzött s mindezideig követke zetesen folytatott ós keresztülvitt céljának, megegyez tethető-e a humanisztikus elvekkel, melyek ez inté zetet létrehozták? Kérdezzék meg önmaguktól az illetők. 3
H.-M.-Vásárhely, 1877. jan. 20-án.
A szerJcesztőség,
Ujabb őszinte szó a népbank részvényeseihez!
5
Egy idő óta ugy az érdekeltektől mint a nem érdekeltektől is sokat lehet hallani beszólni a helybeli népbanknak jelen és jövő állapotáról egyformán. Igaz, hogy ha az érdekeltek e pénzintézetünk ügyei vel foglalkoznak, azt teljes joggal s minden kifogás nélkül tehetik, mert hiszen azáltal is annak ügyeit mozdidhatják elő; de hogy olyanok is, akik, mint nem részvényesek, nem lehetnek érdekelve, hogy még az ilyenek is különös tanulmányok tárgyává teszik Lassan, fontolva haladni, de a tért ugy elfog ennek jövőjót, ez oly talány, amit a gondolkozni lalni, hogy arról semmi szin ós körülmények között akaró ós szerető ember megfogni nem tud, miután visszamenósnek helye ne legyen, ez az élet; ezen semmivel sem indokolható. Vannak ugy az egyik mint alapul ugy egyeseknek, mint testületeknek az élete; a másik felekezet közt, már t. i . a részvényes ós ha humbugizálunk, ha nagy lármát csinálunk, ez nem részvényes közönség közt olyanok, akik az inté által verhetünk föl nagy port, de jegyezzük meg zetet egyszerűen föloszlatni akarják, majd meg olya j ó l , hogy a fergeteg elmultával és a szól csillapul nok, akik a helybeli másik két pénzintézet valame tával látjuk csak meg a kárt, a hibát. Es akkor lyikével kívánnák egyesíteni; de vannak végül olyanok azután hasztalan minden sápítozás és sopánkodás; is, ós pedig feles számmal, akik az intézet belviszo- hiába mondjuk, hogy „ha ón ezt tudtam volna", nyait ösmerve, ezt jövőre is fenntartani kívánják. vagy „megmondtam ón ezt!" Mit hoz a jövő, azt itt nem bolygatom ugyan, • Törtónjók akármi, hordozzon égi háborút vagy de hathatós szükségét látom annak, hogy azokat, fergeteget méhében a jövő, oszoljék fel az intézet kik szerintem tévúton járnak, felvilágosítsam egy és alapszabályaink 126. §-a értelmében, ón hiszem, más dolog felől, és hogy ezt tehessem, némi hason hogy ugyanezen cím alatt egy másik intézet fog rövid lattal, illetőleg viszonyítással kell élnem. időn újra alakulni, de jegyezzük meg, hogy nem • Mindenki tudhatja, vagy legalább tudni kellene, hogy pénzintézeteknél sohasem a részvénytőke nagy sága, hanem a használt idegen tőkék mennyisége adja az évi nyereményt, s az osztalék nagysága a részvények számától függ. És most legyen szabad az általam igen tisztelt első takarékpénztár ós a nép bank mult évi jövedelme felett egy kis viszonyítást tennem. A takarókpénztár bírt 350,000 forinton felül, a népbank 82,000 forint bevételt, s a taka rékpénztár 50 frt befizetésre kioszt 12,000 forintot, a népbank 24 forint befizetésre 6000 forintot; hogy azután a takarékpénztárnál az osztalék 20 frt, a népbanknál 2 frt, ez nagyon • természetes dolog, mert hiszen az előbbinek csupán ötödrésznyi szám mal, azaz 600 részvényese van, mig a népbank rész vényesei 3000-en vannak. Már ha a takarókpénz tárnál 600 részvény helyett 3000-et, s a részvé nyenként befizetett 50 forint helyett 25 forintot ven nénk (mert ez megfelelő arány) s igy tennők az
I
Hirdetési dijak: A liáromliasálios petitsorért egysz' r i beiktatásnál 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszöri nél 4 kr. Bélyegdij minden beiktatás után 30 k r .
összehasonlítást, az eredmény a népbank javára ütne ki, amennyiben annál 25 forint, ennél pedig 24 forint után esik a 2 frt osztalék.
3000 részvényre, mert a részvények sokasága, amint már a tapasztalás bizonyítja, inkább hátrányára, mint előnyére van az intézetnek. A másik fél azon részvényesek óhaját, mely a helybeli pénzintézetek valamelyikével való egyesülésre irányul, ugy sem hiszem, hogy létesülhessen, nem pedig azért, mert az egyiknek nincs is szüksége erre, a másik meg — ebbe alig hiszem, hogy bele mehetnénk. Ezeket kívántam jóakaratulag előadni e helyütt is az intézet részvényeseinek. Ezek az ón nézeteim az intézetre vonatkozólag. És ha többen lesznek, akik ezeket magukévá teszik, akkor ez az intézet, vagy feloszlás esetére, az ebből alakuló ós létesülő egy másik, de hasonló elveket követő népbank nem csak meg fog tudni élni, hanem még virágzásnak is indul, mert ne feledjük az elvet: h o g y n e m c s a k a g a z d a g o k ó l n e k , de a s z e g é n y e k i s ! ! ' B a l o g i Soma s. k., Tezérigazgató.
A magyar ifjúság küldöttsége Kon stantinápolyban. (Folytatás.)
A megérkezéskor tartott ünnepélyes fogadtatásnál hagytuk el. Az nap délután K l a p k á n á l tisztelgett a küldöttség, azután a hadügyminisztérium nagytermében, mely kizárólag a szultán számára van föntartva, lakoma volt számos fölköszöntéssel. A magyar küldöttség elnöke, Lukács, a szultánra, Széchenyi Ödön a magyar királyra, Száva pasa pedig a magyar ifjúságra, emeltek poharat. A Bosporuson kirándulás volt 13-án a küldöttség tisz teletérc s ez alkalommal a szultán négy hadsegéde d í s z m a g y a r r u h á b a öltözve jelent meg. A diszkard átnyújtása e nap délután 2 órakor tör tént a hadügyminisztérium palotájában. A diszkardot Paholek György fővárosi kardműves készítette. A penge körülbelül két ujjnyi széles. Egyik lapján , a markolat alatt, dombon a kettős kereszt, mint az ország címeré ben látható. Ezalatt a következő fölirat: „D e u s, e x e r c i t u u m Pellator f o r t i s s i m e , esto mecum." (Isten, a seregek legvitézebb ura, legyen ve lem !) Másik lapján Magyarország védasszonya áll, alatta e fölirattal: M a r i a , M a t e r D e i , P a t r o n a H u n g a r i a e , sub t u u m p r a e s i d i u m c o n f u g i o . " (Mária, Isten anyja, Magyarország védasszonya, a te vé delmed alá menekülök.) A kard-penge hátsó lapján ara nyozott betűkkel e szavak olvashatók : „A magyar ifjú ság Abdul Kerimnek, a djunisi győzőnek, 1876." A kard markolata elefántcsont, vége aranyba foglalva; s a felső aranyvésetben látható a magyar és török címer, melyeket a Duna választ szét, s egy magyar és török kéz átkulcsolva. A kard hüvelye vörös bársony, ezüst foglalat futja végig két oldalán, mely alul öt ujjnyi magasságú foglalatban végződik. Három helyütt három aranynyal bevont csík futja keresztben át a hüvelyt, összekapcsolván a két oldalfoglalatot. A hüvely külső oldalán a magyar szabadságharc hősei közül I . és I I . Rákóczy és Bethlen aranyból készült képei láthatók. Az alsó ezüst foglalaton egy török és magyar fog egymással kezet. A foglalat alsó végét 24 aranyból készült sárkány futja be. A kardhoz tartozik még a csinos vánkos, fehér és kék díszítéssel. Ezt Izsó Miklós szobrász özvegye ké szítette. A küldöttség diszfogatokon vonult keresztül az utcá kon, amely szorongásig telve volt néptömeggel, s azok közt sok fátyolos hölgy is volt látható. A hadügyminisz teri teremben, mely telve volt táborkari tisztekkel, az őrség fegyverrel tisztelgett a küldöttségnek s a katonai zenekar játszott. Száva pasa és Széchenyi által a nagy terembe vezettetett a küldöttség , hol Abdul Kerim tá borkari főnök s a félkörben fölállított táborkar által fo gadtatott. Ott voltak az állami haditanács tagjai, ezre desek, és katonai méltóságok. Átnyujtatván a diszkard, S z ű c s , a küldöttség egyik tagja, tartott beszédet, melyben kiemelte, hogy a magyar ifjúság által küldött kard a két testvérnemzet közti örök barátság záloga legyen. E beszéd viharos tet széssel s „éljen"-kiáltásokkal fogadtatott. Erre Abdul Kerim válaszolt törökül, melyben köszönetet mond a magyar ifjúságnak az elismerésért, „ő nem kedvelője a háborúnak, de most szükségesnek tartja védelmi és bölcsészet-erkölcsi okokból. Történelmi igazság , ha ily há borúból tér haza a harcos, joggal illeti őt meg az elis merés , melynek alapja szintén erkölcs és igazság." E beszéd után — mely hasonlag nagy tetszéssel fogadta tott — a küldöttség tagjai bemutattattak és mindnyá jukkal kezet szorított. Helyet foglalt ezután a küldöttség, tlicával és cigarettel kináltattak meg. Abdul Kerim két magyar ifjú közé ült s őket átkarolta. A diszkardot minden magasrangu tiszt megtekintő és dicsérték művészi kivitelét; kivül pedig a katonai zenekar játszott. Ezután a kül döttség egy más terembe vezettetett, hol Redif pasa hadügyminiszter köszönetének meleg szavakban adott a magyar ifjúság nemes érzelmeiért kifejezést. Itt ismét helyet foglaltak, kávé- és cigarettel vendégeitettek meg. A szívélyes búcsúzás megtörténte után a törzstisztek és testőrök által képezett sorfalon, zeneszókiséret mellett, minthogy az eső, mely jövet alkalmával esett, elállott, nyitott kocsikhoz kisértettek s a nép örömrivalgása kö zött elvonult a menet. A magyar küldöttségnek az adri nápolyi török ifjúság a magyarok iránti meleg rokon szenvéről táviratilag adott kifejezést. Eolyó hó 14-én Midhat pasa nagyvezérnél voltak. Noha szakadt az eső, az utcákon roppant embertömeg volt. A menet élén diszgárda léptetett. — A fogadó teremben a legmagasabb rangú államtisztviselők vol tak jelen. — Lukács Gyula tartott a nagyvezérhez be szédet, melyben a többek közt azt monda, hogy hon talanul bujdosott apáink iránt tanusitott rokonszen vét a török nemzetnek nem fogjuk elfeledni soha és a
magyar nemzetet, a magyar ifjúságot mindig ott talá- alakjában lépett föl s többnyire a hiányos, vagy hanyag landja a sors a küzdtéren, hogy vállvetve a nemes török kezelés folytán igen sokszor halállal végződött. nemzettel, megvédje Európát az orosz hatalmi túlsúly Egyéb szervi idült bántalmak ritkábban észleltettek. tól. Erre Midhat pasa meghatottan válaszolt, kiemelte, A változás, mely a Tisza mentén, különösen a nyári mily erőt kölcsönzött működésének a magyar nemzet hónapok alatt, az állóvizekben vegyi folyamat utján rokonszenve, melyért hálásan lekötelezve érzi magát létrejövő nóvénykorhadás következtében tájkórilag szo Törökország, s a két nemzet közt a rokonszenv eme kott uralkodni, a lefolyt évben aránylag ugy bel- mint nyilvánítása erős és örök barátsági kötésnek fog ala külterjileg enyhe alakot tanúsított, s minthogy ezen pul szolgálni, minthogy a két nemzet egymásra van bántalom majdnem kivétel nélkül orvosilag szokott gyógy utalva. kezeltetni, az orvosi eljárást rendesen siker koronázta Ezután hosszasabb barátságos beszélgetés kezdődött úgyannyira, hogy a beállott őszi évszak alatt az emii a küldöttség tagjai és a jelenvolt előkelő férfiak közt. tett kór csak igen ritkán mutatkozott; hagymáz ritkáb Midhat pasa elragadtatással szólt a magyarokról. Orszá ban fordult elő. Járványosán uralgott a roncsoló toroklob, mely leg gunk történelmi eseményeire áttérve, különös dicsérettel emelte ki Széchenyi István föllépését és reformtörek inkább a zsengekoruakból szedte áldozatait, nem k i méivé néha a serdültebb koruakat sem. Meghalt a ne véseit. A lelkesedés Konstantinápolyban határtalan. Kihat vezett korban 10 hó alatt 426 egyén, még pedig az az minden körre, minden osztályra. Különösen örömtel első kerületben 190, a másodikban 236. Az érintett kór, mely március hótól szeptemberig jes szenzációt keltett a szathmármegyei intelligenciának a küldöttséghez intézett sürgönye, melyben hazánkfiai a leginkább a város IV-ik és V-ik tizedében dühöngött, s az I . I I . és 111-ik tizedben csak szórványosan jelentke török nemzetet üdvözlik. zett s az utolsó 3 hó alatt ez utóbbi tizedekben sokkal (Vége köv.) nagyobb fokra hágott. E betegség folytán beállott gyakori halálozás oka, a kór vészes jellege, ragályossága s a nedves időjárás az 1876-ik évi közigazgatási viszonyokról. ban keresendő; nem kevés tényezővel járult azonban ezekhez a lakosság eléggé nem kárhoztatható s érzéket I. K ö z e g é s z s é g ü g y . lenséget tanúsító azon vétkes közönye, melyszerint bete Az időjárási viszonyok az elmúlt 1876-ik évben a geit a többszörösen hatóságilag is hirdetett ingyen gyógy közegészségre általán kedvezőtlen oefolyással valának, kezelés mellett is orvosi ápolás alá nagyobbrészt nem amennyiben egyrészt különösen az első és utolsó évne adta s ha még hosszas rábeszélés után orvoshoz folya gyedben jelentkezett gyakori esőzések és havazások, más modik is, a megrendelt gyógyszereket nem használja s részt a körlég viszonyainak gyakori ingadozása folytán az ápolást nem a kellő mérvben teljesiti s legtöbb eset ben ennek tulajdonitható a kór gyászos kimenetele. többnyire hülési bántalmak idéztettek elő. Ugyanezen körülménynek tulajdonítandó az év utolsó A lefolyt év népmozgalmi adatait a következő sta tiz havában uralgott roncsoló toroklob járványszerü fejlő tisztikai kimutatás tünteti elő: dése s nagyobbmérvü elterjedése is, melynek további S z ü l e t t e k : 1019 férfi, 879 nő, összesen 1898. veszélyes elharapódzása ellenében a városi tanács, az il Törvényes 1761, törvénytelen 137, halva született 36, lető tiszti főorvos urnák ez ügyre vonatkozólag tett elő ikrek 8. terjesztései folytán minden lehetőt megtett; fájdalom E g y b e k e l t e k : Nőtlen hajadonnal 349, özv. azonban, a tanács e jótékony intézkedései a lakosságnak hajadonnal 63, özvegy özvegygyei 51, nőtlen övegygyel a szenvedő emberiség és saját beteg családtagjai iránti 1, összesen 464 pár. érzéketlenségén fölemlitésre alig méltó csekély kivétellel M e g h a l t a k : 902 férfi, 910 nő, összesen 1812. itt is csorbát szenvedett. 1 évesig 505, 1—5 évesig 414, 5—10 évesig 247, 10—20 Uralgó szél volt leginkább az északkeleti s a dél- évesig 141, 20—30 évesig 78, 30—40 évesig 63, 40—50 nyugoti. — Eső esett összesen 116 napon. Havazott évesig 48, 50—60 évesig 95, 60—70 évesig 118, 70—80 17-szer. Közép hőfok - ] - 12 fok R. szerint vala. évesig 32, 80—90 évesig 20, 90—100 évesig 1. 20 Uralgó kórmentő az év legnagyobb részében huru- öngyilkos, 3 véletlen szerencsétlenségből, összesen 23. toslobos volt ; július és augusztus hóban azonban csorEszerint a legnagyobb halálozás az első életévben vás epésnek bizonyult, minélfogva legtöbbnyire a hülés- s a legkisebb a középkorban volt. bántalmak, mint: orr, torok, gége, légcső, hörg-hurut, Ezen kimutatásban az úgynevezett Krisztust köve lob, tüdőlob , tüdő vész, a csúz és a zsábák különféle tők vagyis nazarénusok a szülöttekre nézve 33, a halot nemei, nemkülönben gyomor- és bélhurut észleltettek. takra nézve pedig 35 számmal szintén befoglalva vannak. Mindezen bántalmak azonban a kellő gyógykezelés Különböző betegség szerint elhaltak, és pedig: alá adattak s legtöbbnyire kedvező kimenetelt nyertek. Hagymázban 38 , vörhenyben 17 , kanyaróban 1, A bélhurut azonban, kivált a zsengekoru gyerme vérhasban 39, roncsoló toroklobban 426, agy hártya-lob keknél, a nyári s őszi hónapok alatt nem ritkán vérhas ban 64, ránggörcsökben 175, tüdőlobban 59, agyvizkór-
Személy- és vagyonbiztonságunk az egész év foly tán teljesen kielégítő volt. A város kül- és belterületéről bejelentetett összesen 55 tolvajlási eset. Kinyomoztatott 38, nyomozás alatt áll 17. Kinyomoztatott azonban az 1873. évi Szokol István féle gyilkossági eset is. füzeset volt 13.
Faustine sarkantyupengéstől kisért diadalléptekkel óhaj totta volna a legmagasztosabb dicsőség elnyeréséért ha ladni látni, oly szánalomraméltóan, oly gyalázatosan hagyta magát föltartóztatni s oly lealacsonyitólag en gedte magát behálózni azon bűnös játék által, melyet Izabella vele űzött! Természetes , hogy az ő regénybeli lovagjai is tömjéneztek a nőknek, nagyon tömjéneztek; de csak olyan nőknek, akiktől ők viszont a rajongásig, a sírig szeretteiének, nem olyanoknak, akik az ő odaadó szerelmöket kigúnyolták, mint Izabella tevé, ha Ödön előtte szenvedélyéről beszéU. S mint rajongtak ama lo vagok a nőkért! ők azokért szenvedtek súlyos, nehéz kinokat sötétségben, börtönben, fogságban, sőt a hitet leneknél rabszolgaságban is; s aztán a nők kedveért ragyogó diszkoszorutat vivtak ki maguknak: az imádottaikon való gondolat legyőzhetlenekké tette őket, ugy hogy maguk előtt mindent a porba tiportak. De azok cotillonjelvények után nem esengtek s kötési mintákat nem rajzoltak ! Ez volt az ok , ami a hősével való meghasonlást idézte elő Faustine fiatal szivében, s ami megvetésre méltónak tüntette föl előtte Ödönt, valamint Izabellát is, s minthogy ő már azt tovább nem volt képes el nézni, mert szive vérzett amiatt , tehát most végre ke reken megmondta neki, amit gondolt. Ödön természetesen mitsem sejtett azon fényes sze repről, amelyet ő egy fiatal költői kedély ábrándjaiban játszott; az azonban, amit az neki mondott, sokkal erősebb viszhangra talált titkon a bensejében, hogysem az hatás nélkül maradhatott volna. Izabella által megsér tett büszkesége, a sokszori megaláztatások, melyeket Izabella iránti vonzalma szenvedett , némi ingerültségbe hozták őt, amelynek ő természetesen eddig is elég gyak ran nyitott rést duzzogásban, apró csípős megjegyzések ben, de amelyet egész élességében még sem mert soha kimutatni, attól félvén, hogy Izabellát mélyen megtalálja sérteni s akkor mindenkorra száműzetni fog annak kö réből. Ezen erőszakosan visszafojtott ingerültségre azon ban rendkivül jótékony hatással voltak Faustine szavai; ehez járult még az, amit Izabella maga mondott neki gúnyolódva, s ez őt oda hangolta, hogy hazamenet köz ben igy szólt magában: No , jól van ; tehát megfogom neki mutatni és lássa meg, hogy egy valódi férfi nem hagy magával kacérkodni! Ez elhatározás legelőször a következő szombaton lépett előtérbe, amely estén a legközelebbi házi barátok a Rudloff-családnál összeszoktak gyűlni. Ha egyébként senki sem jött, akkor Ödön az Izabella anyjával pikétet játszott, Izabella és az assessor pedig kis koncertet ren deztek ; Izabella zongorázott, az assessor pedig , ki he gedűn gyönyörűen játszott, hegedűn kisérte a játékát. Midőn a legközelebbi szombaton a két fiatalember
megérkezett, csak Faustinet s egy másik fiatal hölgyet, Izabellának egy barátnéját, találták a salonban. Izabella és a háziasszony is mindjárt megfognak jelenni, volt a válasz. Meglehetős hosszas várakozás után valóban meg is jelentek azok; a késedelem oka Izabellánál azonnal ész revehető volt; Izabella fényes társasághoz illően volt öltözködve, s az első üdvözlet után sajnálkozását fejezé ki, hogy ő ez estét nem itthon fogja tölteni, miután ő a főerdészmesterhez theaestélyre kapott meghívást s azt el is fogadta — De nagyságos asszony, — kiált föl Ödön igen kellemetlen meglepetéssel — az nem nagy figyelem irán tunk, miután kegyed azt tudta, hogy mi ez estén önök höz fogunk jönni. — Önök nálam nélkül is jól fogják mulatni magu kat ; vagy talán vissza kellene vonnom a főerdészmesternek tett igéretemet ? Talán eljön a herceg is oda, Schroberg asszony szintén ott fog lenni. — Ha Schroberg asszony ott fog lenni, akkor nincs szüksége a hercegnek önre, hogy udvariaskodásai számára tárgyat találjon, s igy kegyed , Izabella , nagyon itthon maradhat köztünk. Izabella mosolyogva, mint k i győzelméről biztos, rázta a fejét. — Az urak majd csak megtudnak nálam nélkül is lenni, — monda ő. — Megtudnak ? Abban nem akarok ellentmondani önnek; de ha nekünk egyáltalában nincs kedvünk hát térbe szoríttatni a kegyed theatársasága miatt ? És nem rettenetes figyelmetlenség volna-e az Frondheim iránt, ha kegyed elmenne? ő az egész héten át gyötörte ma gát, hogy játékában egészen biztos legyen, hogy azon szonátákat, amelyeknek, mint az a mult szombaton meg volt állapítva, ma kellett volna eljátszatniok, begyako rolja, s ime most, midőn ő arcának verejtékével ta nult, amidőn ö örömtelten jön, hogy kegyeddel Beethoven hangvilágában gyönyörködjék, most kegyed szószegő akar lenni s bennünket cserben hagyni ? — Oh, miattam — monda Frondheim ur lemon dással — ne áldozza fel a nagyságos asszony az időtöl tését, hiszen a jövő szombaton is . . . . — Nem ugy — vágott közbe Ödön — az ugy van megállapítva , ugy van megbeszélve és én már csak ma akarom az önök szonátáit meghallgatni. — De ha már egyszer Izabella elfogadta... — vevé föl a szót Rudloff asszony, kissé bámulva Ödön beszéd modora fölött — — Akkor természetesen k i kell magát mentenie — válaszolá Ödön s kiment, hogy néhány perc múlva isméd visszatérjen. (Folyt, köv.)
Polgármesteri évi jelentés
E l l o © sz; ©1© S Schückiiig Iiewintől. (Folytatás.)
Faustine Jeirhatlan tekintettel nézett utána. Ugy tetszett, mintha valami gyűlölet lángolt volna tekinteté ben, s ha az gyűlölet volt, az oly varázserővel bírt, mely arcát sajátságos módon megszépité; a fiatal voná sokban olyan valami meglepően vonzó kifejezés tükröző dött vissza, amilyent azokban azelőtt még senki sem vett észre és amely mégis sokkal inkább képes volt le bilincselni, mint mindaz, ami körülrajongott nőtestvére vonásaiban hódító volt. És nem volt e neki oka Ödönt gyűlölni? Amióta ő először meglátta Ödönt, oly szépnek, oly nemesnek, oly lovagiasnak tünt föl az azóta mindig ő előtte, ezen da liás termetű tiszt fényes páncéljával és sisakjával, mely alatt szabályos vonásai ugy néztek ki, mint egy Bayardéi vagy Foix Gastonéi, vagy valamelyiké a dicső lovagkor ama hősei közül, akikről Faustine olvasott, s pedig e csendes, félrevonultan élő gyermek sokat olvasott , sok kal többet, mint az anyja — aki a könyveket elszokta zárni előle — azt sejtette volna. S különös előszeretet tel olvasta ő a lovagregényeket; ő rajongott Malek Adélért, Oroszlánszívű Kichardért, Scott Walter hőseiért, Montbany Walterért és sok más hasonló, elérhetlen lelki nemességgel bíró ifjakért, akiknek életük, szenvedésük és szerelmük három vagy négy kötetben körülményesen meg van írva s az utóvilág bámulatának hátrahagyva, s amelyeket a kölcsönkönyvtárak annál készségesebben szolgáltattak ki neki, minél kevesebben olvassák azokat napjainkban Mindazon lovagoknál azonban, akikről ol vasott, képzelőtehetsége elodázhatlan szükséget érzett hő seinek alakjait egy bizonyos meghatározott, ismerős kép ben állítani maga elé és míg hősnőinek némelyike — természetesen nem a komoly, lemondó s végső menedé küket a zárdában kereső nők — nővérének, Izabellának alakját kénytelenittettek fölvenni, ugy hőseinek rendkí vüli jelességei s megindító lelki nagysága az Ödön bácsi alakjában nyertek megtestesülést, s igy Ödön bácsi az ő örökké munkás képzelőtehetségének látköréből soha sem hiányzott. :
S ime Ödön bácsi lovagi hősi pályáján, amelyen őt
ban 43, hurutos toroklobban 6, mellhártyalobban 5, bél lobban 7, bélhurutban 4, gyomorlobban í , hashártyalobban 2, hörglobban 10, gerincagy-hártyalobban 1, veselobban 1, gümőkórban 225, szélhüdésben 88, vizkórban 24, fejvizenyőben 4, csontszúvasodásban 1, üszkösödésben 2, görvélykórban 6, gégefedő-vizenyöben 2, tüdővizenyőben 24, elvérzésben 3, agyrázkódásban í , nehézkórban 2, rákban 6, gyomorfekélyben 3, sülyben 1, gerincagysor vadásban 1, vérszegénységben 9, májgamócban 1, bélcsavarulatban 1, bélsorvadásban 3, gyermekágyi lázban 2, gyengeségben 154, aszkórbau 45, vérhányásban 1, sárgaságban 1, bélvérzésben 1. A szülöttek számát összehasonlítva a megholtakó val, vagyis született 1898, meghalt 1812. Szaporulat mutatkozik 86. A hasznos házi állatok között az egész éven át az egészségi állapot általán kedvezőnek bizonyult. Áttérek e helyen röviden kórházi ügyeink ismerte tésére. A lefolyt évben ápoltatott összesen 107 egyén. Ezek közt 51 férfi, 56 nő, 1875-ik évről visszamaradt 19. Nemre nézve 9 férfi, 10 nő. 1876-ik évben fölvétetett 88 egyén. 42 férfi, 46 nő. Ezek közül meggyógyult 75, meghalt 13. 1877-ik évben ápolás alatt maradt 19. 11 férfi, 8 nő. AltaláuJ véve leginkább idült kórok fordultak elő, még pedig legtöbbnyire bujasenyvi s görvélykóros bántal mak, azonkivül kisebb számban elmekórok is. A kórházbani rend és tisztaság, tekinttel a csekély személyzet- s szűk helyiségekre, tűrhetőnek mondható; az ápolónő, mint egyedüli szolga, kötelességét erejéhez képest sokszor ugyan az ápolandók segélyével teljesiti ; itt azonban megemlittetik, hogy egy férfiszolga-cselédre nagy szükség van, s ennek a közegészségügy rendezésé ről szóló 1876. évi 14. t. c. 66. szakasza értelmében leendő fölfogadására a tiszti főorvos ur annyival is in kább utasítandó lenne, mert ilyennek szervezeti szabá lyaink értelmében is kellene lenni. Az élelmezésre nézve az uj vállalkozó irányában panaszok nem tétettek. A kórházfölügyelő-tanácsnok Kapeller Antal urnái idevonatkozólag elintézetlen ügy nincs. Ez ügynél szük séges fölemlíteni, miszerint egészségi és emberbaráti te kintetekből is a kórházi betegek részére lehetőleg mi előbb tágasabb épületről kellene gondoskodnia, mert igen visszásnak tűnik föl, hogy az elmebetegek, bárgyúk és hülyék, nemkülönben a más betegek is némi különb ség nélkül egy szobában vannak elhelyezve. II.
Közbiztonság.
tületek, vagyonosabb egyes egyenek megkereséséről, A községek évi költségvetéseikbe bizonyos összeget mindig felvehetnek a népkönyvtárak számára; fűtésről s világí tásról mindenesetre gondoskodhatnak. 4. A hírlapok legcélszerűbben postautalvány által rendelhetők meg félévenként előre. Napilapot csak az egyesület megerősítése után, akkor is csak a téli félév ben tanácsos tartani. A képes lapokat szükséges laptar tóba helyezni el s ezeket célszerű évnegyedenkint be köttetni. 5. Gazda gyanánt ifjú legényeket kell alkalmazni, kik egyelőre a tagdijakat is beszedhetik. Ezeknek nem kell fizetniök semmit az olvasásért. 6. A népszerű előadások közül rendesen havonként egyszer egy a legnevezetesebb napi eseményről (p. há borúról) szóljon. A politikát kerülje. TJj gazdasági gé pek, nevezetes fölfödözések stb. megismertetése óhajtandó. A nemzeti ünnepek évfordulóját s nevezetes egyének halálozását használják fel a tanítók s általában a veze tők, hogy a néppel azok jelentőségét megismertessék. A közigazgatási rendszer, a népoktatás szervezete, az adó fizetés, újoncozás, lutri stb. lehetőleg minden évben le gyenek tárgyalva, 7. Rendes előadásokra nem egyesületi tagok s nők is bocsáthatók; nagyobb községekben ezektől külön be lépti díj is szedendő. 8. Téli estéken a választmány s értelmiség tagjai felváltva jelenjenek meg a község házánál, hogy a ta gokat az érdekesebb olvasmányokra figyelmeztessék, előt tük egyet-mást felolvassanak s megmagyarázzanak. 9. Az ifjabb tagokkal havonként egy-egy kitűnő költeményt kell leíratni s betanultatni. Időről időre a dalárdával együtt szavalati estélyeket is rendezzenek. A felnőttek oktatásának életbeléptetése mielőbb óhajtandó. 10. Kisdedóvodák alakítására, kölcsönös segélyző. egyletek, takarék-magtárak, selyemtenyésztés, temetkezési egyletek stb. indítványozására a vezetők csak a második évben gondoljanak ; az első évben a dalárda szavalatok s iskolai ünnepélyek (p. az iskolai év végén emlékfák elültetése) által igyekezzenek a társadalmi kapcsot erő síteni. Vigyázzanak arra is, hogy egy téli évad alatt két nagyobb szabású s anyagi áldozatba kerülő reform nál többet ne említsenek fel és semmit se erőltessenek. (Folyt, köv.)
Kérelem az „Eötvös-alap" érdekében. A magyarországi néptanítók I l - i k egyetemes gyű lése által kiküldött ŐO-es bizottság még 1875-ik évben elhatározta, miszerint „Eötvös-alap" cím alatt egy oly országos alapot igyekszik létrehozni a tanítók által befize tendő évi járulékokból, kegyes adományok, jótékonycélu elő adások, vigalmak jövedelméből s netáni végrendeleti hagyo mányokból, mely alapból szegény ügy társainknak, egye temünkön és más fensőbb tanintézeteinken tanuló szor galmas és kitűnő gyermekei évi segélyt nyernének ta nulmányaik folytatására s ez által lehetővé tétetnék több tehetséges ifjúnak a haza javára való kiképeztetése, mely különben a szegénység miatt elveszett volna, másrészt ugyanez alap segélyt nyújtana szegény elnyomorodott, nyugdijban nem részesülhető tanítók, vagy ezek özvegyei és árváinak. Az e célra alkotott szabályok a nmltóságu belügy miniszter ur jóváhagyását megnyervén, alapunk érdeké ben még a mult évben szétküldöttük kérvényeinket az egy házi és világi méltóságokhoz, tanfelügyelők-, tanigazga tókhoz, ügytársainkhoz, hatóságok- és pénzintézetekhez s itt el nem sorolható címekhez. Erősen meg valánk győződve, hogy a nemzet valódi napszámosai, a népta nítók érdekében intézett kérelmünk meghallgatásra ta lál s ez uton fenti célunk megvalósítása el lesz érhető. A magyar haza fiainak jótékonyságáról s a tanfér fiak iránti anyagi és erkölcsi támogatásáról sokkal in kább megvagyunk győződve, hogysem a csekély ered ményt ezek hiányában keresnők, hiszen mi együtt érez tük a nemzettel a mult évi csapásokat, egyaránt sújtot tak azok kicsit, nagyot, ennek következménye volt az, hogy a jótékony közönség minden helyről áldozatra ké retett fel s alapunk nem részesülhetett oly pártolásban, mint azt jobb időkben jogosan remélhettük volna. Mindezen körülmény mellett alapunk egy év alatt 1600 frtot nyert és itt köszönettel emlékezünk meg a kegyes adományokról és befizetett évi járulékokról, melyek lehetővé teszik, hogy alapszabályainkban kifejtett célunk egy részét már ez évben megvalósítsuk, s általa az „Eötvös-alap" jótékonyságát már ez évben többen él vezhessék. Mielőtt azonban ez érdemű pályázati hirdetésünket közzétennök, tisztelettel fordulunk mindazokhoz, kikhez kérvényeinket intéztük és gyüjtőiveket küldöttünk, mél tóztassék e kérelmeinket meghallgatni és kegyes adomá nyaikat, illetve gyűjtéseiket az alap pénztárnokához (örley János igazgató úrhoz, Budapest, V I I I . ker. ősz-utca) beküldeni. Kérjük továbbá azokat is, kik nem gyűjthet tek, méltóztassanak a gyüjtőiveket is ugyanazon cim alatt beküldeni. E kérelmünk oka egyrészt abban található, hogy a befolyt összegek aránya szerint hirdethessük ki a pályá zatot, másrészt pedig, hogy szabályaink értelme szerint a nméltóságu vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz felterjesztendő számadásunkat mielőbb elkészíthessük. Különösen kérjük tanitó társainkat, a tantestülete ket, szíveskedjenek az „Eötvös-alap" érdekében a lehe tőt megtenni, hogy évről évre gyarapodván, minél tá gabb körben terjeszthesse ki jótékonyságát. E célból sietünk, kérelmünk mellett, emlékezetükbe hozni, hogy a téli évszak, különösen a farsang tartama alatt köreik ben jótékonycélu előadásokat, táncvigalmakat rendezné
nek, uieiyeK. sineim uiawsnja nuMjuooguim
muvura«»i
sége s a hirlapok buzgó támogatása. Csak akarni kell s a néptanítók filléreiből s álta luk a közönség jótékonyságából nem sokára létesülni fog az örök időig tartó „Eötvös-alap", mely mig egy részt a halhatatlan emlékű férfiú nevének megörökíté sére ,szolgál, másrészt a néptanítók benne egy oly örök séget hagynak hátra, melyért a jövő nemzedék áldani fogja emléküket. Ismételve kérjük azért a magyar haza fiait, tanitótársainkat, ápolják, segélyezzék e zsenge intézményt, melynek jótékonysága évről évre növekedni fog; ujolag kérjük folyamodványaink meghallgatását s az „Eötvös alap" javára szánt kegyes adományok és évi járulékok mielőbbi beküldését, hogy már ez évben minél többen érezhessék az „Eötvös-alap" jótéteményeit. Mély tisztelettel maradván Budapest, 1877. január 1-én az „Eötvös-alap" közp. gyüjfőbizottsága nevében: Komjáthy György, Péterfy Sándor, titkár.
elnök.
Helyi és vegyes hirek. = F i g y e l m e t k é r ü n k ! Lapunk mult száma' ban volt közölve azok névsora, kik D r a s k o v i c s Á r p á d ur gyüjtő-ivén a török sebesültek részére adakoz tak, s egyúttal megemlittetett, hogy az összeg a buda pesti török császári főkonzulhoz el is küldetett. A bu dapesti főkonzulátus e napokban az összeg átvételét a gyűjtőhöz intézett következő tartalmú levelével ismerte el: Budapest, 1877. jan. hó 19-én. Tisztelt ur ! E mai napon vettük nagybecsű levelét és az ahhoz csatolt 116 frt és 20 kr összeget sebesülteink részére. E nagybecsű küldeményt valamint rokonszenveiknek nyilvánítását a legmélyebb és leghálásabb köszönettel fogadjuk, ugy az Ottoman nemzet mint a sebesült harcosok részéről, f e l k é r j ü k ö n t , h o g y eme m é l y k ö s z ö n e t ü n k e t H ó d - M e z ő - V á s á r h e l y j ó t é k o n y em berbarátainak t u d o m á s á r a hozni szíves k e d j é k . Hálás érzelmünket ujolag is nyilvánítva s minden jót kívánva tisztelettel maradunk. Az alkonzul: Chedid m. p. — (A t. consulatus e sorai amint elisme résül, ugy ösztönül is szolgálhatnak városunk közönsé gének arra nézve, hogy filléreivel a nevezett emberba ráti, jótékony eélra még nagyobb, városunk nagyságá hoz és népességéhez méltó mérvben hozza meg áldoza tát. A török sebesültek javára szerkesztőségünk is elfo gadja a kegyes adományokat, s ezeket alkalmilag mind annyiszor nyilvánosan lapunk utján is nyugtázzuk. HódMezö-Vásárhely, 1877. jan. 24. A szerkesztőség.) = G y á s z h í r . Főgymnáziumunk egykori s ma a kolozsvári m. kir. egyetem kitűnő tanára I m r e S á n d o r úrtól a következő gyászjelentést veszszük : „Mély bá nattal jelentjük forrón szeretett leányunk I m r e E m i l i a hoszas gyengélkedés után folyó hó 16-ik napján 16 éves korában történt elhunytát. Az áldott emlé kezetű szelíd jó gyermek földi maradványainak eltakarítása óvár-kisutcai 5. sz. a. lakásunkról folyó hó 18-án délután 3 órakor az ev. ref. egyház szertartásával lesz, melyre jó akaróinkat szomorúan meghívjuk. Kolozsvártt, 1877. jan. 17. Imre Sándor tanár. Imre Sándorné Dávidhány Pe tronella. Gyermekeik : Imre József orvostudor. Imre La jos, Imre Luiza." A föntebbi egyszerűségében szép és megható gyászjelentést velünk együtt bizonyára a leg őszintébb részvétérzettel veszi tudomásul városunkból mindenki, a ki a fenttisztelt családnak a múltból is is merőse és tisztelője. Adja az ég enyhítő vigaszát a mé lyen megszomorodot kedves családra s nyugodjanak béké ben az ifjúsága tavaszári kiszenvedett szeretett leányka hamvai! r = G y á s z h i r . A következő gyászjelentést vettük : „Kovács Domonkos, nejével Revesz Ninával, — Kovács Eufemia, férjével Soós Istvánnal, — Kovács Jozefa, férjé vel Pokomándy Imrével, — Kovács Ilka, férjével Ábrái Károlylyal s mindnyájan gyermekeikkel, — Kovács Károly, — Kovács Ella, — és Kovács Dezső, számos rokonaik ne vében is mélyen szomorodott szívvel tudatják, szeretett jó anyjok, illetőleg anyósoknak, ö z v . K o v á c s K á r ó 1 y n é szül. S z i m o n i d e s z A n n á n a k hosszas kinos betegség után f. hó 24-én estve 8 órakor, élte 60-ik évében történt elhunytát. A boldogult hült tetemei f. hó 26-án délután / 3 órakor, evangélikus szertartás szerint, a gyászoló háznál tartandó ima után, az „ a r a n y t e m e t ő b e n " fognak örök nyugalomra elhelyeztetni. H.-M.-Vásárhely, 1877. január 25-én. Áldás legyen em lékén! Béke porai fölött!! 1
2
= A n e m z e t n a g y h a l o t t j á n a k a hazai tör ténelmünkben örökre feledhetlen D e á k Ferencnek halála évfordulója ma van. Ez alkalmat s e napot or szágszerte mindenütt megülik ma, legalább mindenütt, az ország minden előkelőbb városában megtörténtek erre vonatkozólag a mult héten az előkészületek. Nálunk ?. . nálunk nem történt semmi, mi tudomást sem akartunk erről venni. Szégyen reánk vásárhelyiekre az ily mu lasztás, s ne csodálkozzunk aztán, ha az efféléknek er kölcsi és egyéb tekintetekben lehető következményeit majd viselnünk kell. Azért ha már sem hatóságilag, sem más uton nem értesíttetett a közönség ez ünnepély felől, ünnepelje meg ezt magán körében ma minden, hazáját igazán szerető polgár városunkban is. Ez hazafiúi kö telesség. = A m u l t v a s á r n a p , f. hó 21-én tartotta az ág. hitv. evang. egyház évi rendes közgyűlését, melynek a tisztújításon kívül egyik főtárgya volt nagytiszt. Draskóczy Lajos lelkész urnák lelkészi állásáról lemondó-levele, melyet a mult év december havában nyújtott be a presbyteriumhoz. Megható volt azon szeretet és ragasz kodás nyilatkozata, melyet a közgyűlés nagyérdemű lelki
lés ; a lemondásról hallani sem akart, s ismételten kérte föl szerétet lelkészét hivatalának további megtartására, s ö engedve az egyhangúlag nyilvánult közbizodalom és tisztelet nyilatkozatainak, kijelentette, hogy lelkészi hi vatalában továbbra is megmarad. Szolgáljon ez fölvilágositásul a „Vásárhelyi Közlöny -nek azon időelőtti s bizonyára nem jóakaratú hirére, hogy D. L . ur lemon dását hivei elfogadták. Bizonyára elfogadták volna, ha az emberek szivében több becsületérzés és több jóindulat nem laknék, mint a „V. K." amaz idétlen hirét gyártó, s ugy látszik ez alkalmon kapva-kapni törekvő referen sében. Mejegyezzük itt, hogy az ev. egyház kebelében a fentebbi zavart a „Vás. Közl."-nek és volt szerkesztőjé nek egypár szemenszedett „békerontó" embere, hive okozta; de akik unszolására a józanabb hi vek (és ez becsületünkre válik!) nem álltak kötélnek, őrömmel újságoljuk e hirt, s óhajtjuk, hogy a béke a nevezett derék egyházunk hivei közt ezentúl is tartós és áldásos legyen! =s G y ü l é s e z é s e k . A helyb. i p a r - e g y l e t ma (28-án) d. u. 2 órakor tartja közgyűlését az egylet helyiségében. Ugyancsak a k a s z i n ó - e g y l e t is ma d. u. 2 órakor tartja évzáró, egyszersmint tisztújító köz gyűlését a kaszinó helyiségében. — A N é p b a n k rendes közgyűlése mához egy hétre, február 4-én d. e. 9 órakor az ipar-egylet helyiségében tartja rendes köz gyűlését, melyre a részvényes tagok szavazati jogosítvá nyaikat holnap reggel 9 órától kezdve a hét végéig a bankhivatal helyiségében átvehetik. — A helyb. önkén tes polgári t ű z o l t ó - e g y l e t február 4-én (mához egy hétre) d. u. 2 órakor tartja évi közgyűlését a városháza tanácstermében, melyre az egyleti tagok e helyen is fi gyelmeztetnek. — A t a k a r é k p é n z t á r mához 2 hétre, február ll-én d. e. 9 órakor tartja rendes közgyűlését a városháza tanácstermében, mint ezt a mai számunk ban megjelent hirdetmény is tudatja. — M i n d e z e n e g y l e t e k é s i n t é z e t e k t. e l n ö k s é g e i t ez utonis tisztelettel fölkérjük, hogyaz é r d e k e l t k ö z ö n s é g és a n y i l v á n o s s s á g ér dekében a közgyűlések lefolyásáról a s z ü k s é g e l t e t ő é r t e s í t é s e k e t szerkesztő s é g ü n k h ö z a lap s z á m á r a annak i d e j é b e n bár r ö v i d vagy terjedelmesebb jegyző k ö n y v i k i v o n a t o k b a n i s b e k ü l d e n i ne t e r h e l t e ss e n e k . w
— H a s z t a l a n z ö r g e t ü n k . Mint halljuk, vá rosunk közönségének a kir. törvényszék újra visszaállí tása iránt a képviselőházhoz intézett s azáltal az igaz ságügyi minisztériumhoz áttett fölterjesztésében fölsorolt indokok s körülményeket az igazságügyi miniszter ur nem találta eléggé fontosaknak arra nézve, hogy városunk ké relmét teljesítse. Biz ez elég sajnos dolog, de hát mit tehetünk ellene ? = C s o n g r á d m e g y e k ö z ö n s é g e néhány hó előtt panaszt nyújtott be városunk ellen a közmunkaés közlekedési miniszterhez amiatt, hogy a szegedi jár hatatlan utat a város a megye. terhére kijavíttassa. E panaszt, mint értesülünk, a nevezett minisztérium anynyiban alaposnak találta, hogy nevezett útvonal gondo zása és fenntartása csakugyan a szomszéd megyei tör vényhatóság jogkörébe tartozik. Ennélfogva a költségek megtérítését a minisztérium méltányosnak ítélvén, a ver sengő felek közt erre nézve az egyezkedés útját is k i jelölte. == M e n n y i a v é r a d ó n k ? Nem érdektelen megtudni olvasó-közönségünknek, hogy a folyó 1877-ik évre a mult 1876. évi X L . törvénycikk értelmében a hadsereg s hadi tengerészet számerejének biztosítása vé gett a magyar korona országaira eső 40,933 főnyi ujoncjutalék s ehez megkívántató 4093 főnyi pót tartalék kiállítása a törvényhozás, illetőleg az ország gyűlés által megszavazva lön. E j u t a l é k o k f e d e z é s é r e v á r o s u n k t e r ü l e t é r ő l 143 ú j o n c é s 14 p ó t t a r t a l é k o s á l l í t a n d ó k i . — T u d o m á s u l v é t e l v é g e t t k ö z ö l j ük, hogy városi közgyűlésünk az országos és közmunkavált sági dijakat a folyó 1877. évre a következő tételekben állapította meg: 1 igás nap után o r s z á g o s köz munkaváltsági díj 1 frt, gyalog nap után 30 kr. 1 igás nap után v á r o s i közmunkaváltsági dij 50 kr, gyalog nap után ugyanez 15 kr. Ugyané dijak voltak érvény ben különben a mult évben is. — A k ö z m u n k a ö s s z e i r á s munkálata be fejeztetett. Van összesen városunkban mártélylyal együtt 5441 kettős, 6 egyes szekeres és 27906 gyalog-napszám. A tavalyi összeírással hasonlítva össze a kettős szekeres napszámnál 387, az egyesnél pedig 28 napszám-fogyás észlelhető, mig ellenben a gyalog-napszámnál 638 sza porulat állt be. = Nt. H a j n a l Á b e l most már nyugalmazott esperes urnák s a békési ref. egyház egyik lelkipásztorá nak, a békés-bánáti egyházmegye egyházi és világi tanácsbirái s lelkipásztorai újévkor értékes e z ü s t ser l e g e t ajándékoztak. A nt. esperes urnák névnapja is éppen újévkor ünnepeltetett. Őszinte jókívánságunk kísére tében, habár elkésve, mi is közöljük e hirt. — É r d e k e s n e k t a r t j u k megemlíteni, hogy földadóban 1877. évre Vásárhely városa 162,079 forint 797 krt fizet. / \ B a t y u b á l r ó l szó sincs ily farsangos idő szakban, pedig hogy ennek eredetéről is szóljunk vala mit, az nem éppen a mai kor szülötte; mert ennek eredete a régi görög világba és görög istenekre vihető viszsza. Ugyanis egyszer Jupiter- és Junóhoz beülvén Ounalomía istennő: mindketten ásítozni és unatkozni kezdtek. Ekkor Ounalomia összeharangozta az egész olimpi lakosokat és tartották az első batyubált. Mind ez megvan irva Homérnél a 27-ik könyvben szórói-szóra: „Hé nümfé Ounalomia euriscei ton batuonbalon." Ami a
SZ.ttiIltl.LLUZ. III. K ö z s é g i t a n ü g y . A tekintetes törv.-hatóság által fönntartott közs. felsőbb népiskolákban a lefolyt évben működött összesen 8 tanerő, nevezetesen: a gazdászati szakoktatással meg toldott felsőbb népiskolában 4 rendes és 2 rendkívüli tanitó, a felsőbb leányosztályban 2 rendes, az ének- és tornászat-tanitásra ugyanazon két rendkívüli. A gazd. felsőbb fiu-iskolában volt beirva összesen 60 tanuló, a felsőbb leányosztályba 57, kik mindannyian a vizsgákon szerzett tapasztalatok alapján ugy erkölcsi magaviselet, mint az egyes tantárgyakban tett előmene telük tekintetében dicséretes haladást, tekintve maga tartást tanúsítottak. A tanhelyiségek, tanszerekkel és bútorzattal ellátva vannak. Az 1876. évi Ví-ik t. cikkben a közigazgatási bi zottságra ruházott fölügyeleti jog, s maga a bizottság megkezdett erélyes működése teljes megnyugvást adnak arra nézve, hogy jövőben ugy a községi, mint a feleke zeti tanügy terén minden lehető megtétetni fog. IV. Á r v a ü g y. Mivel e ponton szervezeti szabályaink szerint az árvaszéki ülnök külön jelentéstétele van utasítva, e he lyen röviden csak annyi jegyeztetik meg, hogy árvaügyeink teljesen megnyugtató állapotban vannak ; az ügydarabok kevés kivétellel földolgoztattak s a közös árvapénztár az év végével ekként á l l : K é s z p é n z b e n : Bevétel 1876-ik évben 61,899 frt 37»/io kr., kiadás 1876-ik évben 60,262 frt 17 / kr. Maradvány 1876-ik évben 1637 frt 99 / kr. K ö t v é n y e k b e n : Bevétel az 1876-ik évben 205,387 frt 29'/ kr., kiadás az 1876-ik évben 10,848 frt 99 / kr. Maradvány az 1876-ik évben 194,538 frt 29 /i kr. Ezeken kivül az árvapénztárban többrendbeli aranyés ezüst értéktárgyak kezeltettek. A várost az árvapénztárnál betett kamatokból keze lési költség cimén illető 7s rész tesz 1715 frt 95 /io krt s ugyanannyi illeti az árvamenház alapot is, mig az ugyanott bevett 6%-tóli kamatokból, a várost keze lési költség cimén csak 12 frt 69 /io kr illeti, az árvák létszáma 4120 volt. Ezek közül vagyontalan 553. V. A d ó ü g y . Adóügyeink a lefolyt 1876-ik évben sok változáson mentek keresztül, s a fényűzési és általános jövedelmi pótadó kivetése, az uj adókönyvek kiállítása a rendsze rinti személyzetet úgyannyira tulhalmozták, hogy a jövő évre szóló előmunkálatok elkészítésére nem kevesebb mint 7 munkás kéz alkalmazása vált szükségessé, hogy a tekintetes közgyűlésnek világos fogalma legyen e pontról, a mult évben teljesittettekről szabad legyen becses türelmöket egy kevéssé az alábbiakra kikérni. A folyó és később illető helyén kitüntetendő ügy számok elintézése mellett a 4 adótisztből álló segédsze mélyzet az év elején elsősorban az 1875-ik évi államiés városi adófőkönyvek befizetési oldalai lezárását a hátralék és feles fizetések kitüntetését teljesítvén, nyom ban hozzákezdett az 1876-ik évi állami és városi adó fő- és részletezési könyvnek szerkesztéséhez s ezek el készítése után az általános jövedelmi pótadó lajstromok szerkesztése, azokban az általános jövedelmi pótadónak az 1875-ik évi állami alap szerinti tételes és egyenkénti kiszámítása s ezt követve az 1876. évi állami adóknak, a részletezési könyvekbe adónemenkénti és tételenkénti beigtatása- és lezárásával, majd az 1876-ik évi összes egyenes adóknak a részletezési könyvekből a B. minta főkönyvekbe tételenkénti átvezetése és lezárása, úgy szintén az év folytán történt befizetések naplótételenkénti beigtatása, s a végrehajtás gyors és pontos foganatosihatása céljából 7 adóvégrehajtó részére naponként szük ségelt hátraléki kimutatások kiállításával foglalkozott. Ezen mindég rövid határidőkhöz kötött munkálatok a csaknem egyidejűleg az uj adókönyvek kiállítása, kiosttása s évnegyedenként az intő jegyek elkészítése és k i osztása, valamint a városi adóalapot képező állami adó nak kiszámítása, ennek a városi adó-főkönyvekben egyé nenkénti bejegyzése, ezek után a városi adónak kiszá mítása és lezárása, majd az éY végén az 1877. évi ál lami adóalapot képező, a keresetadó minden osztályába tartozó vallomások gyűjtése, s egyidejűleg a közmunka, valamint a tanköteles gyermekek összeirása s a kereseti adó 3. és 4. osztályába tartozó vallomási ivek kiosz tása foganatosíttatott.
zést és ekkor már a mozgalom izgatottsággá emelkedett a néptömegben, mely mindezek dacára példás rendet és csöndet tanúsított. Csak midőn kiszálltak a várt vendé gek, vette észre az összesereglettek csoportja és a ceg lédi küldöttség, hogy rendőri felügyelet alatt állnak, úgyannyira, hogy a 33-as bizottság, a néptömeg és a küldöttség el volt egymástól lovas- és gyalogrendőrök által zárva. Thaisz főkapitány személyesen jelent meg, kérve a küldöttség tagjait, hogy üljenek kocsikba és tüntetés kerülése végett ne fogadják az egyetemi pol gárok üdvözlő beszédét. A küldöttek azonban ezen el járáson megütközve kijelentették, hogy együtt jöttek s mint egyszerű polgárok gyalog, együtt fognak bemenni a városba. A rendőrség a már zúgolódni kezdő néptömeget visszatartotta addig, mig a küldöttek a Hungária-szál lodát el nem érték, a 33-as bizottság tagjai közül is csak néhánynak sikerült, a rendőröket kijátszva, a kül döttséghez csatlakozni, mely lassu menetbea a küldött ség egy 1848-as lovas zászló után, melynek nyele állí tólag Dózsa György idejéből származik, haladt végig a váci uton. Egy hang kiáltására ezerszeresen viszhangzott a váci ut az : „ é l j en K o s s u t h L a j os" rövid imá tól, mely három szó minden jó magyar kebelében örö kösen él. Ekkor sebes vágtatva jött előbb a király, s utána a királyné kocsija és a küldöttség, az egyetemi iíjak és a sokaság lelkes éljenzéssel üdvözlék a fölséges párt. Délben lakoma volt a Hungária-szállodában, melyen a 114 tagból álló ceglédi küldöttség, számos független ségi párti képviselő, néhány egyetemi és sok városi pol gár, összesen mintegy 400 személy vett részt. A lakoma fűszerét természetesen számos pohárköszöntő képezte, melyek elseje Orbók Mór-é, a 33-as bizottság elnökéé volt, a királyra „a legelső magyar emberre", utána Barabás Miklós ürité poharát Kossuth Lajosra, a legna gyobb élő magyarra. Balázs Kálmán debreceni jeles nép zenetársulata pedig szebbnél-szebb nótáival még inkább fölvillanyozta a már ugy is élénk hangulatú társaságot. Esti hat óra után indult a küldöttség tömeges me netben a lánchíd felé, hogy onnan át a budai indóház hoz menjenek; útközben lavinaszerüleg nőtt a népár és több hang kiáltott föl: „Üdvözöljék Kossuth apán kat Mondják neki, hogy jöjjön haza . . !" stb. mit aztán óriási éljenzés követett. A Iánchidhoz érve csak azokat bocsátották át, kik igazolni tudták magu kat, hogy a küldöttség tagjai, a sok ezernyi embert pe dig visszatartotta a rendőrség, mig a küldöttség át nem haladt az alagúton, s csak ekkor bocsátották őket sza badon. De kijátszva az erőszakot, csavargőzösökön, bér kocsikon stb. sikerült még csatlakozniuk a ceglédiekhez és üzenetüket átadni a nagy hazafi részére. A budai in dóháznál még egyszer ismétlődött a rendőri beavatkozás, mely azonban nem gátolhatta, hogy a 33-as bizottság és a küldöttek meleg szavakban ne tolmácsolják szivük érzelmeit, búcsúszavaikat és az egész nemzet kívánságát képező üzenetet: „Jöjjön haza Kossuth apánk, nagy szükség van rá." Ez a rövid és igen hiányos vázlata a ceglédi ősz polgárokból, tisztes földmivelőkböl, egytől-egyig lelkes honfiakból álló küldöttek budapesti fogadtatásának. Sokan Tisza Kálmánt okozzák, de véleményünk s igen sokak véleménye szerint is alaptalanul. Nem! Tjsza Kálmán nem akarhatott ilyesmit, mert ő nemesen érező, előrelátó államférfi és Kosuth neve épen ugy dobogtatja az ő, kicsinyes irigység- és félté kenységtől ment szivét, mint minden honfiét. Ugyancsak ma egy hete, f. hó 21-én az udvarnál estély volt, melyről a központi lapok egyhangúlag lel kesedéssel említik meg azon fogadtatást, amelyben a budapesti török konzul ő fölségeik a király és királyné által részesült s kitüntetve lett. Az udvari estélyen a főrendek és képviselők, a ma gas arisztokratia és a fővárosi polgárság, a minisztérium és a katonaság épugy, mint a főpapság nagy számmal voltak képviselve. A kocsik hosszú sora robogott föl a várpalotába 8 órakor és midőn ő fölsége a király és királyné megjelentek, a palota főterme zsúfolva volt. Ő fölségét a királynét Majláth Györgyné palotahölgy és b. Nopcsa udvarmester, a királyt Hohenlohe herceg ki sérte. A királyné brillant diadémet és vállkapcsokat hordott; fehér selyembe volt öltözve melyen bárom sor prém szegélyezte a ruhát. A király honvédtábornoki egyenruhát viselt, A királyné a nőkkel kezdett társa (Folyt, köv.) logni. Bemutattatta magának az aristokratia több fiatal tagját, hosszasan társalgott gr. Festetichnével, Tisza Kálmánnéval, gr. Károlyi Tibornéval, báró Gyulay Edelsheimnéval. Ezalatt a király ő fölsége megszólitá a mi nisztereket, gr. Szapáry Gyulát és Gézát, A n d r á s s y Előfizetési fölhívásunkban ígértük, miszerint a fön g r ó f (ki szintén honvédtábornoki ruhában volt) be tebbi cim alatt külön rovatban hű képét szándékozunk m u t a t t a a t ö r ök k o n zu 11, k i v e l a k i r á l y nyújtani ezentúl, amikor terünk engedi, azon fontosabb h o s s z a s a n t á r s a l g o t t , azután Ghyczyvei, Sennyei társadalmi és politikai mozgalmaknak, amelyek hazánk Pál báróval, Trefort miniszterrel, Bittóval, több képvi selővel és katonával. ban időnkónt egyik-másik téren fölmerülnek. Ez alkalommal két fontosabb eseményről értesítjük A k i r á l y n é a nők u t á n azonnal a török olvasóközönségünket, a ceglédi küldöttségnek a főváros k o n z u l h o z f o r d u l t , h o s s z a s a n b e s z é l t ban történt fogadtatásáról e hó 21-én és az ő felségeik, v e l e , a z u t á n a p o r o s z k o n z u l r é s z e s ü l t e a király és királyné által ugyanaznap adott estélyről a k i t ü n t e t é s b e n . Andrássy bemutatta az uj olaSz budai várpalotában. Cegléd város választó polgárai tud követet, Haymerlét és b. Hübner követségi titkárt is. valevőleg Kossuth lemondása dacára megmaradtak azon 0 fölségük 27a órát időztek a teremben, hol foly szándékuknál, hogy a nagy hazafihoz vezekelve szemé tonosan gondoskodva volt a frissítőkről, a mellékter lyesen róják le előtte hódoló tiszteletűk adóját. A meg mekben pedig hideg ételek, thea, pezsgő, sör volt szol állapodás szerint jan. 20-án délelőtt 11 órakor érkeztek gálva. A fölségek távozta után a társaság is oszlani meg Budapestre hol az osztrák állami vasútnál s az in kezdett. dóházban a lelkes honfiak fogadására egyetemi polgáokból alakult 33-as bizottság és roppant néptömeg 7
10
8
10
10
8
10
9
0
3
9
Hazai események.
gyűlt ősBZé. A vonat harsány fütytye jelzé a megérke
Utasítás a népkönyvtárak alapítása, szervezése és kezelése tárgyában. III. A z X - i
nép k ö n y v t á r - e g y e s ü l e t alap szabályai. 1. X. község lakói a műveltség terjesztése, a nép nevelés előmozdítása s a társasági élet fejlesztése cél jából népkönyvtári egyesületet alkotnak. 2. Az egyesület községi könyvtárt alakit, lapokat járat, tagjai működésére télen át előadások rendezésé vel hat, s a társadalmi életet és egyetértést a község ben megszilárdítani törekszik. 3. Az egyesület tagja lehet minden becsületes hon polgár, k i 15-ik évét betöltötte. A rendes tagok havon ként 10 krt fizetnek; k i az egyesület céljaira egyszermindenkorra 10 frtot ad, vagy annak megfelelő ado mányt tesz, az tiszteletbeli tagnak tekintendő. Mind a rendet, mind a tiszteletbeli tagok a könyvtárt szabadon használhatják, a közgyűléseken szavazatjoggal birnak, de egyúttal az egyesület érdekeit is szemelőtt tartani kötelesek. 4. Az egyesület választ kebeléből elnököt, jegyzőt, könyvtárnokot, gazdát, pénztárnokot és 10 választmá nyi tagot. A választás évenként a közgyűlésen nyilvá nosan, de két tag kívánatára, titkos szavazattal történik. 5. Az elnök és a jegyző képviselik az egyesületet külhatóságokkal s egyénekkel szemközt, ők vezetik az üléseket. 6. A könyvtárnok csak rendes tanitó lehet. Köte lessége az egyesület könyveiről rendes címtárt készíteni, az egyes könyvekbe az egyesület címét beírni, a kiköl csönzött könyvekről naplót vezetni. A könyvtáruok azért az év végén az összes rendes bevétel 76 át kapja. A könyvek s hírlapok megrendelése a könyvtárnokul al kalmazott tanitó előterjesztésére a választmány feladata, jogában áll azonban minden tagnak az olvasóteremben kitett „Észrevételek könyve" utján könyveket és hírlapo kat ajánlani. A könyvek megrongálása esetében minden tag köteles a kárt megfizetni, elvesztése esetében a könyv árán kivül 50 kr büntetéspénzt is fizet. A község ha tárán kivül lakó tagoknak csakis két tag jótállása mel lett, legfeljebb két hétre lehet könyveket kölcsönözni. 7. A pénztárnok rendesen vezeti a pénztár-könyve ket, arról minden választmányi ülésnek szóbeli jelentést tesz, s évenként egyszer a közgyűlés előtt két héttel írásbeli kimutást készit, melyet a közgyűlés által előre kinevezett számvizsgálók megjegyzéseikkel a közgyűlés elé terj észtnek. 8. A gazda felügyelete alatt áll az olvasóhelyiség, hol — eleintén a község házánál — egy külön szekrény áll, a már átolvasott lapok számára, melynek falán Ma gyarország s az illető megye térképe is kifüggesztendő. A könyvek a tanitó felügyelete alatt állanak. 9. Közgyűlés november hóban tartatik, s annak ideje és tárgyai az olvasó-helyiségben egy héttel előre kifüggesztetnek. A jelenlevők többsége mindenkor ha tároz. 10. Az olvasó-helyiség vasárnap egész nap, hétköz nap csak áll nyitva. Aratás ideje alatt hat hé tig a könyvek kiadása szünetel. Az egyesület helyiségé ben a kártyázás és szeszes italok élvezete tiltatik. 11. Az egyesület választmánya októbertől májusig minden hóban egyszer ülést tart, melyben az egyesület minden ügyét megbeszéli s azok felett határoz. 12. Az egyesület tagjai minden télen egyszer, de ha lehet, többször is társasestélyt rendeznek a könyvtár ja vára ; a tiszta jövedelem 7 -e azonban a» iskolai könyv tár javára fordítandó. 13. A népkönyvtár-egyesület tagjai maguk között daltársulatot alakítanak, mely a választmány által meg határozott napokon tartott előadások előtt s után dalolással közreműködik. 14. Lakadalmak, keresztelők s más ünnepek alkal mával az egyesület két választmányi tagja az elöljáró ságnál tett bejelentés után az egyesület céljaira gyűj tést rendez. 15. Az egyesület az iskolai ünnepélyeken képvisel teti magát, s mihelyt ereje engedi s a helybeli viszo nyok igénylik, a szegény tanulók tankönyvekkel s ruhá val ellátását is céljául tűzi ki, 16. Az egyesület csak akkor szűnik meg, ha tag jainak száma 30-nál kevesebb lesz; ezek egy harmada is a feloszlás mellett nyilatkozik Ez esetben a könyv tár az iskolák közös tulajdona marad; a községi elől járó felügyelete alatt az utolsó közgyűlés vagy az elöl járóság által kijelölt tanitó által oly módon kezelendő, hogy abból bizonyos összegért mindenki vehessen k i könyveket; a fennmaradt s ily módon szaporított összeg takarékpénztárba helyeztessék mindaddig, mig uj könyv táregyesület nem alakul, melynek e könyvtár jogos tu lajdonává lesz. 17. Azon esetben, ha az egyesület az ezen alapsza bályokban meghatározott célt és eljárást illetőleg hatás körét meg nem tartja, a kormány által és mennyiben további működésének folytatása által az állam vagy az egyesületi tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, ha ladéktalanul felfüggesztetik és a felfüggesztés után el rendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest vég leg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok meg tartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik. IV. Az e g y e s ü l e t v e z e t é s e . 1. A népszerű előadások tartását, különösen a téli hónapokban soha sem kell elmulasztani. 2. Az ajándékozók számára pecsétes köszönőlevél küldendő. 3. A közgyűlésen intézkedni kell a hatóságok, tes6
annyit tesz: Ounalomia istennő találta föl a batyubálat. És igy a mai világban nem marad más hátra, minthogy az ily magasszármazásu bálát ajánljuk hölgyeink figyel mébe. — Igy a többek közt az óvodában február 7-én tartandó batyubálat, melyre a belépti dijak a követke zők : Családok részére batyu.» kivül tetszés szerintiek. Egyes személy-jegy étel-, ital- és kávéval együtt 1 frt 20 kr. Tanuló-jegy 60 kr. Fölülfizetések mély köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A bál kezdete 7 és fél órakor. A rendező-bizottság. Mi is mély tiszte lettel hívjuk föl a n. é. közönséget az itteni szives rész vételre. Az óvodai bálák mindig igen kedvesek szoktak lenni s igy nagyon kedvező alkalom nyilik arra, hogy jó mulatság mellett e nagy város egyetlen óvodáját a megérdemelt meleg pártolásban részesítsük. = A f o l y ó j a n u á r 2 0 - i k napjára hirdetett „ k a s z i n ó i t á r s a s e s t é l y " is megtartatott, és pedig — n a g y r é s z v é t l e n s é g m e l l e t t ; k i vált a nővilágból csak húszan szerencséltetvén azt várvaváit jelenlétükkel. Rósz előjel! kivált ha meggondoljuk, hogy oly későn kezdődtek meg. Bizony pedig akár ha Garzó Imre ur „ a z i d ő t ö l t é s r ő l " tartott szellem dús, találó és megragadó felolvasását; akár a dalárda szabatos, lelkesítő, sőt elragadó meg-megújrázott darab jait („Lo r e 1 ey" férfikar Schillertől, és „Ki a gond dal!" Riegertől) akár Tóth Sándor ur érdekes és vig hangulatot keltő „ S á r a i M á t y á s " cimű humoros elbeszélését vesszük, a műsorozat nagyobb számú közön séget is megérdemelt volna. Hogy azonban a jókedvet nem a s z á m adja, bebizonyították azzal, hogy a tánc éjfélután még jó soká tartott s nem egy v e t e r á n u n k megszégyenítette a sarokba vonult fiatalságot. Ugyanitt nem mulaszthatjuk el előre jelezni, hogy a második „ e s t é l y " az elsőhöz négy hétre terveztetik, kiválóan változatos müsorozattal, amikor is reméljük, hogy kö zönségünk régi tömeges részvétével találkozunk! / N ^ A k i n e m l á t o t t , az láthat! Szép álarco sokat, gyönyörű közönséget és széles jókedvet hitvány 100 olvasztékos krajcárért a kaszinói álarcosbálban. A dalárda mint halljuk — az „Állat-négyes" mulat tató darabot akarja produkálni, ismerve e téreni ügyes ségüket, erős reményünk van, hogy pompásan fog sike rülni. — De ami még aztán jön, az lesz még csak á java. Ott lesz á táncos medve, a kanalas tót, a drótos gavallér és hosszú orral az irodalmi ponyván regényhősök, bájos Zirzabellák karján foglalnak helyet, M o k á n y B e r c i is ott affektál, s már fel is ajánlotta közremű ködését, amennyiben a „ s z e l l ő v e l " el fogja járatni a legújabban készült „ p u f f n e k i " csárdást és váloga tott verseiből a „ C s i h a , e s i ha" kezdetűt verkli-ki séret mellett énekli, amelylyel a szegedi kiállításon is megtisztelő oklevelet nyert. — Kell-e ennél több ?! A k i ennnél is többet akar, az kérdezze meg G r ü n f e 1 d A d o l f szabómester urat, és az olcsón és jól — akár nő legyen, akár férfi — titoktartás mellett olyan ál arcosruhát Jíészit, hogy még a hitelezők sem ismerik meg. Éljen ! ez kell nekünk, csakhogy ő se ismerjen ám ránk! == G y u l á n s z é t v e r i k a diskuráló szolgálókat, ami különben nálunk is nagyon fölillenék. Több ily vizhordó leány gyűlt össze ott nemrég a városház udvarán és egész kényelmesen elkezdtek diskurálni; mert hát odahaza maradhat a dolog, de végre oly lármás és heves vitába elegyedtek, hogy ép az ottlevő 3 rendőrnek kellett korbácscsal szétverni a fris pletykával nekibőszült ama zonokat. Ezen idő óta egy szolgáló sem mer még az udvaron sem megállani. Ilyen avatott rendőröket mi is kérnénk, mert itt nálunk is szépen megfelelhetnének a gazdasszonyokra nézve üdvös kívánatnak. = V é k e s s F e r e n c u r n á k lapunk mai számá ban közölt hirdetményére, melyben tudatja, hogy az első magyar általános biztosító-társaság szegedi főügynöksége által városunkra és vidékére a biztosítási ügynökséggel megbízatott, e helyütt is sietünk t. közönségünk komoly figyelmébe ajánlani, annjival is inkább, mivel köztudo más szerint ezen minden ízében magyar biztosítási egye sület a legszolidabb és legnagyobb országos hitellel bir, s a biztosító közönség fillérei ez intézetnél a legkedve zőbb és legmegbízhatóbb kezekbe vannak letéve. # A p p e l l á l u n k nyilvánosan is az igazoló-vá lasztmány elnökéhez, nsgos K o s s á László úrhoz, a vá rosi képviselők legutóbb végbement választása körül s legkivált ezt előzőleg történt hatósági mulasztások miatt. Az ügy közzétételénél s az érdekelt közönséggel tudatásánál (célzatosan-e, nem-e , nem kutatjuk) nem vette igénybe a polgármesteri hivatal azon mérvét a nyilvá nosságnak, amelyet akár az 1870. X L I I . t. c. tenden ciája céloz, akár viszont az eddigi ezen választásoknál szokásos hatósági eljárás is szentesitett. Templomok előtti híresztelés, dobszó melletti kikiáltás , falragaszok és hírlapi hirdetések nem voltak mellőzve eddig; most tudtunkkal az utóbbiak, a hírlapi hirdetések mellőztet tek. De, ami szintén mulasztás, a falragaszok is csupán négy nappal a választási határidő előtt voltak láthatók. Nem lehet ignorálni azon tetemes választó-közönség igé nyeit, amely, mint ezelőtt, ugy ma is a hírlapok hiva talosan közölt hirdetései után várja az értesítést. — E mulasztáson kivül sok választó-képes polgártársunk, Köz tük szerkesztőnk sem részesült azon megvárható figye lemben, hogy szavazatlappal megkerestetett volna, s igy a szavazástól elmaradtunk. — A törvény értelmében eme mulasztások elleni panaszaik benyújtására a választóképes polgártársaknak a választás napjától számított 15 nap van engedve. — F i g y e l m e z t e t j ü k ennél f o g v a a z o n p o 1 g á r t á rs ai nk a t , a k i k a v ál a s z t á s r a j o g o s í t v a v a n n a k , de s z a v a z a t l a p o k h o z nem j u t h a t t a k , hogy e r r e v o n a t k o z ó p a n a s z u k k a l a j ö v ő s z o m b a t i g (feb r u á r 3-i k a e s t i g ) az i g a z o l ó - v á l a s z t m á n y e l n ö k é n é l , nságos K o s s á László urnái j e l e n t kezzenek.
# A b o r f o g y a s z t á s i a d ó 1877-ik évi bér leti összegének fedezése végett a január 9-iki városi köz gyűlés határozatilag kimondá, hogy az egyes adózó pol gárok fölkerestessenek a célból, hogy azok ajánlataikat megtehessék. Az összeírás végbevitelére a közgyűlési határnaptól, január 9-ikétől számítva 10 napi , vagyis január 19-ikéig terjedő idő rendeltetett. A közgyűlés el nöke, főispán ur ő méltósága határozatilag kimondta a közgyűlésen, hogy az a j á n l ó k ö s s z e í r á s a r ö g t ö n f o g a n a t o s i t t a s s é k . Elmúlt azonban öt nap anélkül, hogy az e célra kiküldött városi képviselők a munkához fogtak volna. Ez öt nap alatt végbement a januári jézusi vásár is, mely köztudomás szerint egypár száz forint fogyasztási adó értéket képviselő bort két ségtelenül átadott az enyészetnek. — Nem lehet célunk ezért a megbízott városi képviselőket mulasztással vá dolni; a mulasztás oka másban rejlik, ő rajtok kivül álló személyben vagy személyekben ; azokban t. i . , akik től nekik az utasítás későn adatott ki. Nem hallgathat juk el, hogy e mulasztás városunk közönségének okvet len okozott pár száz forint kárt, s akármi okozta: a fe lelősség érte első sorban a polgármesteri hivatalt illeti. Interpelláljuk Ábrái polgármester urat s kérjük, fejtse ki a közönség megnyugtatása tekintetéből, hogyan kép zeli megegyeztethetni e mulasztást a következő tétellel: „Az nem lehet, az meg nem engedhető, hogy közpénz tárunkból egyetlen fillér is fordíttassák a fogyasztási adó bérletre , meglopása lenne ez a közvagyonnak magáno sok érdekében. A sokszor emiitett 17,995 frt és még mintegy 2000 frtra tehető kezelési költségeknek egyedül az ajánlatokból kell befolyni." (?) (Lásd: „Vás. Közi." 1877. 2-ik szám, 1-ső oldal, 3-ik hasáb, alólról 9 - 1 5 . sor.) fl: A „ V á s á r h e l y i K ö z l ö n y"-nek, melynek a „ S a s - u t c a ban", ugy látszik, c s a k a f ü l e moz o g , valaki tüzes taplót dughatott a fülébe, mert ugyan kiált és rug-kapál; s az egy n é v t e l e n n e k vala melyik t i s z t e l e t e s t gondolva, s z e l e t j ó s l a n i is szokott hangon a p r é d i k á c i ó t é n e k k e l kiséri s végül egy nagyot rug . . . Mintha bizony azoknak a tiszteleteseknek más dolguk sem volna, hanem csak hogy azt vigyázzák: vájjon b á r s o n y n y e r g é n e k örülve s arany, p a t k ó j á b a n bizva, mikor megy valaki a j é g r e t á n c o l n i s mikor követik azok, akik iránta j ó l é r e z n e k . . . S épen ezen oknál fogva, miután a t i s z t e l e t e s ek p r é d i k á c i ó i k b a n a „ h o l d n á l " mindig följebb szoktak appellálni, csak az vigasz talhatja őket i s , hogy v a n n a k b i z o n y o s á l l a t i h a n g o k, me lye k n e m h a l l a tsz an ak a „mennyországba!"
# U g y a n c s k a „ V á s . K ö z i . " az, mely meg látszik róla feledkezni, hogy most nem ő s z , hanem tél van, legalább arra mutat az a körülmény, hogy se h a l h a n i , se é r t e n i nem akar, tőle telhető jámborsággal azt állítván, hogy „ u j a b b szemfényvesztések" cimü cikkünkből nem lehet kivenni, hogy m i h á t az a s z e m f é n y v e s z t é s ? . . . . Kérdezze meg csak a p r i n c i p á l i s t , majd az megsúgja. Hogy azonban a m u n k a v e z e t ő (Werkführer) sem olyan tapasztalat lan, mint a világgal elhitetni akarná, meglátszik meg eresztett elmélkedéseiből. Vagy „a h a n g J á k o b é , c s a k a k e z e k É z s a u é ? " . . . Hogy igy is, ugy is mennyire a régi h a m i s h a n g , azt hiszszük , rögtön észrevette a műértő közönség. A még most benne gyö nyörködök is majd csak észreveszik és megunják vala mikor s lesz idő, hogy n e m t ö r i k u g y m a g u k a t u t á n a . Végre mi is jelezzük , hogy ama bizonyos e 1l e n ő r z é s t ő l m i sem r i a d u n k v i s s z a . Jelezzük előtted, t. közönség, hogy akit te a polgármesteri diszes állásra emeltél, miként akarja magát k é m m é lealacso nyítani; melyért a Bachkorszakban lehetett valaki még B o n y h á d i is, de ma már aligha fizeti k i magát . . . És jelezzük, hogy alkalmasint az utánunk való k é m k e d é s annak is az oka, hogy k ö t e l e s s é g é t m i n d i g o l y h í v e n t e l j e s í t ő polgármestered legköze lebb oly soká ért reá intézkedni a f o g y a s z t á s i és v á l a s z t á s i ügyekben; s te az ő nemes mulatságát százakkal vagy kénytelen megfizetni. == É r t e s í t é s . A k.-félegyházai állami tanitóképezdében a tanitóképesitő vizsgálatok f. é. március 8-án és következő napjain fognak megtartatni. A folya modványok, melyek mellé keresztlevél, tanulmányokról eddig folytatott pályáról és erkölcsi magaviseletről szóló bizonyítványok csatolandók, legkésőbb febr. hó 22-ig a képezdei igazgatóságoz küldendők be. K.-Félegyháza, 1877. január 23. D é k á n y J ó z s e f igazgató. = A k i r á ly m i n t ö r ö k ö s. A b.-gyulai kirjárásbíróságnál a mult hét végén bontatott föl Knaifel Ferenc volt katona végrendelete, melyben a többek közt „ő cs. és kir. ap. felsége, a magyar királynak" 10 fo rintot hagyományoz. A kir. járásbíróság ő fölségét, mint örököst, a személye melletti minisztérium utján fogja a hű alattvaló „megemlékezéséről" értesíteni.
Nyilttér. * Folyó hő 20-án az iparegyletben megtartott táncvigalom al kalmával oly profán dolgok fordultak elő, melyek agyonhallgatása csak buzditólag hatna azon kedves urak „nömöa" irányú törekvésére, kik ugy látszik ambitiójuknak vélnek hízelegni az által, ha „Mokány Berczi"-féle „virtus-stiklikkeP ronthatják el a saját pénzén mulatni szerető és akaró világ jókedvét. — Az iparegyleti táncvigalom a legpéldásabb renddel vette kezdetét, mely dicséretreméltó irányát meg is tartá mindaddig, mig egy pár úri embernek tetszett az ő garázdálkodásaikkal a mulatók jókedvét megkozmásitva, az egész táncvigalmat botrányos civódássá vará zsolni át. A rendezőség (Darvasy köztiszteletben álló iparosunkat kivéve, kinek fáradhatlan buzgalmáért csakis elismeréssel adóz hatunk) ugyancsak tapintatos elemekből lehetett összetákolva, mert ahelyett, hogy a minden áron civódást kereső sértegetöket ideje* Az ezen rovatban közlöttekért nem vállal felelőséget
» izerk.
korán kiutasította volna, a sértetteket akarta nem kiutasítani, h~ nem simpliciter ^kidobatni." E l akarom felejteni annak a kedves uri embernek a nevét, (ha jól láttam rendezőjel vénynyel volt ékítve) ki a hozzá forduló sértett feleket azzal vigasztalgatta, hogy az ilyen esetben „el kell tűrni, ha leköpik is az embert." Már engedjen meg tisztelt ur, de józan gondolkodású ember aligha föltétlenül hajlik meg az efféle véleményirány előtt. Találko-tam ott egy olyan emberrel is, ki nem szégyenli magát az iparegylet igazgatójának (A. P.) csú foltatni, igaz ugyan, hogy saját állítása szerint több iskolát járt ki, mint akármely „nímet" theológus, és több világtapasztalata van, mint magának a haza bölcsének volt, de azért én minden fiirkészésem mellett sem birtam annyi józan gondolkozási modort, annyi udvariasságot sem felfedezni eljárásában, amennyivel ma minden budapesti targoncás dicsekedhetik. Mint díszpéldány mutogatta, illetőleg megmerte magát ott mutatni a 19-ik szavadnak egy oly rémszülötte is, ki a zsidót nem tartja magához hasonló Isten teremtményének, mert szünet nélkül, torka szakadtából kiabálta, hogy „ki a zsidókkal!" Jó adag borral vegyitett „istócismusf szedhetett magába az efféle, mulattató, zöldségforma argumentumokkal debakhált uri egyéni ség, mert alig hiszem, hogy józan állapotban követője lenne ré szeg állapotában hirdetett tévtanának. Végre pedig felkérem az iparegylet választmányát, hogy jö vőben a rendezőség kijelölése körül nagyobb tapintatot ós több figyelmet fejtsen ki, vagy bízza meg egymagát Darvasy urat a rendezéssel, s akkor, megvagyok győződve, hogy sem tér, sem alkalom nem fog nyílni arra, hogy Mokány Bérezi iskolájából ki került zavart és civódást kereső urak nemes talentumaikat az iparegylet helyiségében produkálhassák a jelenlevők általános megbotránkozására H.-M.-Váaárhely, 1877. jan. 22. Gy. F- Á.
Felelős szerkesztő: I I . ]Vagy l > a j o s .
JL9VX
U U U U U U U U
lUALUMUXL|
Tabánban, (II. tized) ¥ . szám alatt, közel
a piachoz és sétatérhez, több lakás H>é,rt>eadaiidé. Értekezhetni a y-ik szám alatt lakó tulajdonossal. 113.
Hirdetmény.
7—3- 2
A nagyméltóságú m. kir. honvédelmi minisztériumnak az 1877. évben kiállítandó újonc és póttartaléki jutalékok megajánlásáról szóló törvénycikk alapján kibocsájtott 1877. évi január 4-én 60. sz. a kelt körrendelete értelmében az újoncozás a törvény; ben meghatározott időszak alatt fog eszközöltetniennélfogva közhírré tétetik, hogy a sorozó bizottság a h.-ml-vásárhelyi járásban az ujoncállitási eljárást 10 nap alatt, és pedig 1877-ik évi február 16-tó bezárólag 27-ig fogja végezni. Hogy azok, kik a sorozó bizottság előtti meg jelenésre kötelezve vannak, a föntebb kitűzött min den egyes napon csak annyian jelenjenek meg, a hányra nézve az ujoncállitási eljárást ellehet végezni, a következő napirend állapíttatott meg, u. m. A fölszólamlási folyamodványok tárgyalása az I - ső korosztálybeliekre nézve 1877. február 16-án, a I I - ik és I I I - i k korosztalybeliekre február 17-én fog történni. A február 19-től kezdve február 27-ig terjedő idő az ujoncállitási eljárásra van szánva, jelesen : 1877. február 19 én azon I-ső korosztálybelieknek kell megjelenniük, kiknek sorsszámuk nem nagyobb mint 190. 1877. február 20-án azon hadkötelezettek, kik nek sorsszámuk nem nagyobb 380-nál. 1877. február 21-én a többi I-ső korosztálybe liek mind. 1877. február 22-én azon I I - i k korosztálybeliek, kiknek sorsszámuk nem nagyobb mint 340. 1877. február 23-án a többi H-ik korosztály beliek mind, és a I I I - i k korosztályból azok, kiknek sorsszámuk nem nagyobb mint 200. 1877. február 24-én a többi I I I . korosztálybe liek mind. 1877. február 26-án az itt sorozandó vidéki hadkötelezettek és a honvédségi jogcimvesztettek. A k i a sorozó bizottság előtt a kitűzött napokon meg nem jelenik, az a védtörvény 47. §-a értelmé ben ujoncszökevénynek tekintetik , és a törvény egész szigorával fog büntettetni. Az 1856. és 1855. évben született azon ifjak, kik a korábbi sorozások alkalmával ideiglenessen a póttartalékba osztattak, vagy időközben bármely cí men elbocsájtattak a hadseregből, szintén kötelezve vannak korosztályaik és sorsszámuk rendén az ujonc állitási bizottság előtt személyesen megjelenni, vagy elbocsájtási igényöket ujonan érvényesíteni. H.-M.-Vásárhely, 1877. január 10-ón.
KapéUer Antal,
tanácsnok,
folyó 1877. évi febr. 11-én d . e. 9 órakor a városház tanácstermében megtartandja, melyre a részvényesek ezennel tisztelettel meghivatnak.
A közgyűlés 1. 2. 3. 4.
Igazgatóság jelentése a pénztár évi működéséről. Számadások felülvizsgálata. Mérleg megállapítása és a tiszta nyeremény felosztása. Igazgatóság és felügyelő - bizottsági tagok megválasztása, müködésök tartamának meghatározása, s a felmentvények feletti határozat.
tárgyai: 5. Vezérigazgató évi dijának meghatározása s a múltból kiutalványozása 6. Felügyelő-bizottsági tagok napidíjainak jövőre megállapítása s a múlt ból kiutalványozása. 7. Netaláni inditványok, melyeket azonban az indítványozó a közgyűlés napja előtt 3 nappal az igazgatóságnál írásban beadni köteles.
16-1
J e g y z e t . Az alapszabályok 21. §-a értelmében közgyűléseken csak akkor gyakorolhatja a részvényes szavazati jogát, ha részvényét vagy részvényeit a közgyűlés határideje előtt 4 héttel már nevére irattá s a közgyűlés napja előtt a pénztárnál igazoló jegyül szolgáló térit vény mellett letette.
Árverési hirdetmény,
30.
A h.-m.-vásárhelyi kir. jbiróság telekkönyvi osztályának 1876. évi december hó 16-ik napján 5021. sz. a. kelt végzés folytán közhírré tétetik, miszerint Schönfeld Fáni özvegy Schíllinger Ignácné mint végrehajtató részére 366 frt tőke követelés ás járulékai kielégítése végett Káli Péter h.-m.vásárhelyi lakos végrehajtást szenvedettől lefoglalt, a h-m.-vásárhelyi 6174. számú tjkvben 12,992. hr. szám a. bevezetett l 7ieoo hold föld 22 frt 75 krra, a 16,019. rsz. a. \^ j hold föld a rajta levő épületekkel együtt 2083 frt 65 krra, a 12,994. rsz. a. 9 / hold föld 446 frt 95 krra, a 10,770. rsz. 2 / hold föld 162 frt 40 krra, a 12,995. rsz. alatt l" /i hold föld 73 frt 15 krra és végre a 12,993 rsz. alatti bejegyzett 2 / hol
u
i
m
1385
I600
1050
1600
w
M 0
880
1600
0
l
a
6—a—3
E l e k . István,
végrehajtó-
Á r l e j t é s ! hirdetmény.
A tek. tanácsnak 93/1877. sz. végzése folytán, az 1877. évi február—júniusi idényre, a városba ér kezendő' kincstári hágó mének élelmezése és alom szalmával leendő ellátása 1 8 7 7 . é v i f e b r u á r h ó 13-án délelőtt 9 órakor alólirt tanácsnok
h i v a t a l o s h e l y i s é g é b e n tartandó nyilvános ár lejtésen lévén biztosítandó — felhivatnak áriejteni kívánók, hogy a mondott helyen és időben 30 forint bánompénzzel ellátva je lenjenek meg, s ugyanannyi óvpénzzel felszerelendő irásos zárt ajánlataikat az árlejtés megkezdéséig ad j á k be. Az ái-lejtési feltételek addig is megtekinthetők. Kelt H.-M.-Vásárhelyen, 1877. január 26. K r i s t ó L a j o s , tanácsnok.
PÜP
S&Uágyi
Mihály,
H e g y kérdésre
Rád utal a p i s z k o s érdek. 4. Mosdó-szappant én nem vöszök, Mert azt neked magam főzök,
PÜF NEKI. Családi nevem itt ragyog, Most már derék e m b e r vagyok!
A Szellő.
Hanem hát hadd szójjék az a csöndes. Hogy a feki ögye mög, Jóska zsidó tögye mög Neked ami dekórum, Stercore makulórum. 14-1
Püí neki,
bir. végrehajtó.
Erdős Jánosnak I . ti zed 46. sz. a. háza sza bad kézből eladó. Érte kezhetni Széli Sándor tanitóné asszonyn ál a tarjáni leányisk ólánál.
A mérnöki hivatal.
Biztositáusi
puff!
Ház-eladás.
JHLircietes*
_3_2
felelek,
1. Becsületét maga marja, K i azt cégére kivarrja. 2. Nem irigység; látni bakot, Jfju erőkkel kabakot. 3. Előleg nélkül kit kérdek,
H.-M.-Vásárhely város közgyűlése 363. sz végzése folytán, a főgymnasium épülete melletti piac rósz kikövezéséhez 820 köbméter kő beszerzése és szállítása szükségeltetik. Miért is felszólittatnak vállalkozni akarók, hogy idevonatkozó zárt ajánlataikat, az illető mintakő be küldése mellett 5%-os bánatpénzzel ellátva, f. ó. febr. hó 12-ig a városi mérnöki hivatalhoz beadják, megjegyeztetvón, hogy a kőszállítás a h.-m.-vásárhelyi indóházig értendő. Addig is egyéb feltótelek a városi mérnöki hivatalnál megtekinthetők. H.-M.-Vásárhely, 1877. január hó 15-ón. 8
NÉZI!
Akit szépen tisztelek
0
Kelt a h. m.-vásárhelyi kir. jbiróság telekkönyvi osztá lyának, 1876. évi december hó 16-ik napján.
Árverési hirdetmény.
A h.-m.-vásárhelyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi ha tóságnak 1876. évi december hó 31-ik napján 5470/1876. sz. a. kelt végzése folytán közhírré tétetik, miszerint Fekete Mihály ügyvéd s h.-m.-vásárhelyi lakos mint végrehajtató részére 68 frt 33 kr tökekövetelés és járulékai kielégítése végett özv. S z a b ó Jrtiiowné K o m l ó s i Jíssizsstnnji), h.-m.-vásárhelyi lakos végrehajtást szenvedettől lefoglalt, a 10,694. számú telekjegyző könyvbe (7555/a. 2. 7555/b.) r. sz. a. bevezetett 387 • öl szőlő 43 frt 05 krra becsült ingatlan vagyonnak végrehajtás utjáni elárvereltetése elrendeltetvén, ennek foganatosítására első ha tárnapul 1877. éfi február hó 27-ik napjának, szükség esetében 2-ik határnapul p;dig 1877. évi március hó 27-ik napjának d. e. 9 órája oly feltételek mellett tűzetik ki, hogy : 1- ször kikiáltási ár a becsár. 2- szor venni szándékozók tartoznak a becsár 10%-tól íját bánatpénzül a végrehajtó kezébe előre letenni. 3- szor tartozik vevő a vételár felét 15 nap, a másik felét pedig a 10% bánatpénz beszámításával 45 nap alatt min dig az árverés napjától számítva járó 6°/ -tóli kamataival együtt befizetni. 4- szer az árverésen vett birtok utáni százalékot vevő viselendi. 5- ször a megvett ingatlan vevőnek azonnal birtokába bocsáttatik, a telekkönyvi átíratás azonban csak az egész vételár lefizetésének igazolásával fog megengedtetni. 6- szor a fizetési határidők meg nem tartása esetében vevő kárára uj árverés fog kitüzetni. 7- szer hogy az első árverésnek netán eredménynélküli elmúlásával a fentebb körülirt ingatlan a 2-ik árverésen becs áron alul is eladatni fog. A becslevél és árverési feltételek az árverés alkalmával felolvastatni fognak. Azon jelzálogos hitelezők, kik nem ezen telekkönyvi ha tóság székhelyén vagy ennek közelében laknak, felhivatnak, hogy a vételárfelosztás alkalmávali képviseltetésök végett ezen hatóság székhelyén megbízottat rendeljenek, s annak nevét és lakását az eladásig jelentsék be, ellenkező esetben hivatalból kinevezett gondnok által fognak képviseltetni. "Végre mindazok, kik a fent körülirt ingatlan iránt tulaj doni vagy más igényt, vagy elsőbbségi jogokat érvényesíthetni vélnek, ezennel felhivatnak, hogy igény kereseteiket e hirdetmény közzétételének utolsó napjától számítandó 15 nap alatt a telek könyvi hatóságnál nyújtsák be, kül mben azok a végrehajtás folyamát nem gátolván, igénylők egyedül a vételár fölöslegére fognak utasittatni. Kelt H.-M-Vásárhelyen, 1877. január hó 25-ik napján.
3-3-3
értesítés-
Alólirott főügynökségnek van szerencséje a t. c. közönség tudomására hozni, miszerint Vékess F e r e n c urat (iroda: I I . tized, Böhm-féle házban) „ s
H.-M.-Vásárliely és környékére biztosításunk ügynökségével megbíztuk, és ajánljuk őt minden e szakmába vágó u. m.
íüx-, j é g - ,
IŰ
elfogadásának eszközlésére.
Az első magyar általános
biztosítótársaság
szegedi foügynöksége. Vonatkozással a fönti hirdetményre , bátorkodom a t. c. közönséget értesíteni, miszerint fönti szakmában bővebb fölvilágositással üzleti irodámban mindenkor szívesen szolgálok, miért is a t. közönség számos megbízását kérve, vagyok tisztelettel