METEOR 50 Hárs-hegy – Fazekas-hegy csoportja A RAJTOT a Gyermekvasút hűvösvölgyi végállomásánál találjuk. Az épület falán emléktáblák hirdetik dr. Vízkelety László (1923–2007), az Országos Kéktúra megindításának (1952), az első magyar tájfutóverseny (1925) és az Eisenach–Budapest Barátság Nemzetközi Hegyi Túra (1980) emlékét (az épülettel szemben kút). Nevezés után az északkelet felé tartó lépcsős sétaúton, a Szalagozást követve leereszkedünk a lépcsők tetejénél lévő turistaút-elágazáshoz. (Az Országos Kéktúra Piliscsaba – Zsíros-hegy felől érkezik ide és a lépcsősoron leereszkedve folytatja útját Fenyőgyöngye – Rozália téglagyár felé. A Sárga körút jelzés a Nagy-rét – Fazekas-hegy (281 m) útvonalon vezet ide.) Mi azonban jobbra fordulunk a Virágos-nyereg – Határ-nyereg felől érkező Sárga sáv és a Sárga körút turistajelzések alapján. Délkeleti irányba gyalogolunk a 61-es villamos bevágása fölött vezető kényelmes sétaúton. Elhaladunk egy katonasír (Ismeretlen magyar honvéd, 1945) mellett. Nemsokára néhány kanyarral átkelünk a Fazekas-hegy lapos, délkeleti hegyorrának (255 m) erdején és keresztezzük a Nagykovácsi utat. (Jobbra a Gyermekvasút völgyhídja). A szemközti sorompó mellett lassan emelkedni kezdünk, és hamarosan megérkezünk a Tótasszonyi úthoz (pihenőpad, útjelzőtábla). (Ezen a keresztező sétaúton halad a Máriaremete – Szépjuhászné között vezető Lila és Kék Mária Út. Balra a Tótasszonyi oltár közelíthető meg a jelzések alapján. A Sárga körút jelzés itt jobbra tér és a Nagy-rét – Fazekas-hegy útvonalon visszavezet Hűvösvölgybe.) Túránkat egyenesen folytatjuk a Sárga sáv és az itt csatlakozó, Esztergom – Máriagyűd között vezető Magyar Zarándokút jelzései alapján. Utunk egyre meredekebben emelkedik. Kanyargósabb szakaszon keresztezzük az erdei tornapályát és hatalmas kanyarral a Gyermekvasút Hárshegy állomása alá érünk. A szánkópálya aluljárójánál a Magyar zarándokút elválik utunktól és felvezet a Hárshegyi körútra. Sárga sáv jelzésünk a sínpálya nyomvonalával párhuzamosan, az alatt kényelmesen vezet a Schüller út kiágazásához, melyen a Lila és a Kék Mária Út érkezik fel és csatlakozik utunkhoz. Néhány lépés múlva keresztezzük a Gyermekvasút pályáját és a lépcsőkön felmenve tovább kapaszkodunk felfelé az említett jelzések alapján a mészköves, gyökeres földúton. A Budapest Szintezés egy pontjánál keresztezzük a Hárshegyi körutat, melyen a Zöld körút és a Magyar Zarándokút vezet. Egyenesen megyünk tovább a Sárga sáv, a Lila és a Kék Mária Út jelzései alapján, a szemközti sétaúton. Feljebb ismét elérjük a Hárshegyi körutat, melynek kanyarját épp most vágtuk le. A csatlakozó Zöld körút és Magyar Zarándokút jelzésekkel kiegészülve most már az 5 jelzés alapján jutunk fel a Hárs-hegyinyeregbe (útjelzőtáblák). (A Sárga háromszög jelzés innen a közeli Kis-Hárs-hegy csúcsán (362 m), Makovecz Imre tervei alapján 1970-ben épült, majd 2008-ban újjáépített fakilátóhoz vezet fel. A Zöld körút, a Lila és a Kék Mária Út valamint a Magyar Zarándokút jelzései a Szépjuhásznéhoz vezető Hárshegyi körutat követik a továbbiakban is.) Mi a Sárga sáv jelzésen jobbra fordulunk és a Nagy-Hárs-hegy keleti gerincén lassan tovább emelkedünk a hárshegyi homokkövön vezető földúton. Keresztezzük a sífutópályát. A ligetes tölgyesből dél felé tekintve már fel-fel tűnik az Erzsébet-kilátóval koronázott János-hegy. Egy kis tisztáson lévő pihenőpad után csak néhány lépést teszünk a keresztező sétaúton, majd folytatjuk a kapaszkodást a hegytető irányába. Újabb pad mellett haladunk el, majd néhány kanyar után felérünk a Bátori-barlang lezárt bejáratához (pihenőpad és asztal). Átkelünk a kis gyaloghídon és dachstein mészkövön szerpentinező ösvényen kapaszkodunk tovább. Nemsokára felérünk a Nagy-Hárs-hegy csúcsán (454 m) épült Kaán Károly-kilátóhoz (1. ELLENŐRZŐPONT). A kilátóból megkapó kilátás nyílik a Budai-hegység hegycsoportjaira és medencéire. Távolabb a Zsámbéki-medence, a Pilis- és a Visegrádihegység valamint a Pesti-síkság felé kalandozhat tekintetünk. A csúcsról továbbra is a Sárga sáv jelzésen folytatjuk utunkat. Észak, nyugat, majd dél felé kanyarodva csakhamar egy köves sétaútra jutunk, mely a régi kőfejtő alatt ereszkedik le a Hárshegyi körúthoz. Ez előtt a sífutópálya jelzése csatlakozik utunkhoz. Itt találkozunk a Nagykovácsi – Adyliget felől érkező Piros sáv és a Hárshegyi körúton körbevezető Zöld körút jelzésekkel. Egy romos épület után keresztezzük a Gyermekvasút pályáját és meg is érkezünk a Szépjuhásznéhoz, az autóbusz megállóhelynél lévő gyalogátkelőhelyhez (közkút, büfé, autóparkoló, feljebb Gyermekvasút állomás).
János-hegy – Sváb-hegy csoportja Átkelünk a Budakeszi úton és a szemközti sétaúton, a Piros sáv, a Piros kereszt, a Sárga sáv, a Zöld kereszt, a Lila és a Kék Mária Út valamint a Magyar Zarándokút jelzéseit követve egy ház mellett belépünk az erdőbe. Emelkedni kezdünk, miközben először a Piros kereszt és a Lila Mária Út jelzése az Ingovány és Budakeszi, majd a Zöld kereszt jelzés a Tündér-hegy felé ágazik el. A többi négy jelzésen lassan felérünk a Pozsonyi-hegy orrára. Itt elválunk a Kis-kőfej (406 m) felé továbbvezető Sárga sáv és Magyar Zarándokút jelzéseitől és a Piros sáv valamint a Kék Mária Út alapján balra, hegynek fordulunk. A dachstein mészkövön szerpentinező ösvényen feljebb keresztezzük a Jánoshegyi utat. A Pozsonyi hegy lapos hátán gyakorlatilag szintben haladunk tovább (Régebbi források szerint e hegyről Pozsony városáig is el lehet látni, amely azonban erősen megkérdőjelezendő. Mindenesetre a hegy neve erre a feltételezésre vezethető vissza). Az egykori Piros körút jelzés kis-kőfeji elágazásánál a Kék Mária Út elválik tőlünk és a János-hegy kihagyásával vezet a Libegő felső állomásához. Mi azonban a Piros sáv jelzés alapján tovább emelkedünk és feljebb kétszer is keresztezzük a Jánoshegyi utat. Az egyre keskenyedő és egyre meredekebb északnyugati gerincen szerpentinező ösvényen jutunk fel a János-hegy csúcsán (527 m) álló Erzsébet-kilátóhoz (2. ELLENŐRZŐPONT). Az 1908–1910 között épült és 2005-ben felújított kilátónak is nevet adó Erzsébet királyné 1882. évi látogatásainak emlékét díszes emléktábla őrzi. A 23,5 magas építmény tetejéről a legszebb kilátás a fővárosra és a Budai-hegység hegycsoportjaira nyílik. Ezeken túl az Alföld, a Vértes-, a Pilis-, a Visegrádi-, a Börzsöny-, a Mátra- és a Bükk-hegység is a látókörbe esik. Nagyon tiszta időben a Magas-Tátráig is ellátni. (A kilátóban emléktábla és magával a heggyel illetve a kilátóval kapcsolatos turista-jellegű szakirodalmat tartalmazó táblák találhatók.) Az építmény Elsőrendű Országos Szintezési Alappont is egyben, melynek magassági csapja a falban megtalálható. A kilátó után a Piros sáv és az itt kezdődő Zöld háromszög jelzésen folytatjuk utunkat. Néhány kőlépcsőn felmegyünk a hegy „tényleges” csúcsára, ahol pihenőpadok találhatók. Innen falépcsőkkel megerősített meredek ösvényen ereszkedünk le az Erzsébet-kilátó útra. Itt a Zöld háromszög jelzés elválik tőlünk és a Tündér-szikla érintésével a Zugligetbe vezet, mi pedig a betonúton lemegyünk a Jánoshegyi úthoz, melyet a János-hegy és a Hármas-kút-tető (kb. 500 m) közötti nyeregben érünk el. Itt találjuk az 1970-ben épült, 1040 m hosszú Libegő (ülőszékes függővasút) felső állomását, ezen kívül autóparkoló, közkút (ivóvíz), játszótér és információs táblák is vannak még itt. A Kék körút turistajelzés az Anna-rét – Normafa útvonalon biztosít kényelmes kirándulást, az itt kezdődő Sárga kereszt jelzés a Kis-kőfej – Korányi szanatórium érintésével a Budakeszi Vadasparkhoz, a Szépjuhásznétól érkező Kék Mária Út pedig az Anna-réten lévő Szent Anna-kápolnához vezet. Mi a Piros sáv jelzést követjük a továbbiakban is, mely a Hármas-kút-tető északi, majd nyugati oldalában, kényelmes sétaúton ereszkedik lefelé. Különösen szép gyökérzetek, szintezési alappontok kísérik a kis Béka-tó fölött vezető utunkat. Jánoshegy vasútállomás mellett keresztezzük a Gyermekvasút pályáját, mellyel csak Hűvösvölgyben találkozunk újra. Innen már a Székesfőváros által a XIX. század végén megvásárolt Budakeszi-erdőben vezet utunk, melynek régi neve Erdődűlő volt és 1930-ban csatolták Budapesthez. Kis völgyfő után hamarosan elérjük a Szépjuhászné felől érkező Sárga sáv és Magyar Zarándokút jelzések csatlakozását, ahonnan a 3 jelzés alapján dél felé haladva csakhamar lejutunk a Virág-völgybe. Innen a Piros kereszt jelzés Budakeszire vezet. Balra fordulunk a gyönyörű völgyben és pár lépés után újabb elágazáshoz érünk. A Piros sáv és a Magyar Zarándokút jelzései továbbra is a sétautat követik és Makkosmáriára vezetnek tovább. Mi azonban a Sárga sáv jelzés alapján egy nehezen észrevehető (!), balra kiágazó ösvényre térünk és a csalitosban lassan emelkedni kezdünk a Normafa (479 m) – Hármas-kút-tető és a Meredek-csúcs (Kőhegy, 401 m) közé bevágódott Virág-völgy felső szakasza fölötti hegyoldalban. Hangulatos ösvényünk a bükkösben emelkedik egyre feljebb. Figyeljünk, mert nemsokára élesen jobbra kell fordulnunk! (Az egyenesen továbbvezető ösvény a Katonasír érintésével a Normafához vezet fel.) Átkelünk egy oldalvölgyön és a sűrűben tovább emelkedünk a Sötét-vágás és a Diófás-tető lapos hegyorra alatt fekvő, kedves Csacsi-rétig (3. ELLENŐRZŐPONT), ahol pihenőpadok, esőház és tűzrakóhely várják a megfáradt vándort. Innen a Sárga kereszt jelzés az Anna-rétre vezet. Igazolás után jobbra kanyarodunk, továbbra is a Sárga sáv jelzést követve. Az útvillánál is jobbra tartunk, hiszen az egyenesen vezető sétaúton a Lila Mária Út és a Magyar Zarándokút halad tovább Makkosmária felé. Rövid emelkedő után, a lapos háton keresztezünk egy sétautat, melyet télen síútnak használnak. Egyenesen megyünk tovább a csalitosban és ösvényünk lassan ereszkedni kezd. A
Diófás-tető délnyugati nyúlványánál útcsomóponthoz érünk. A keresztező sétaúton Normafa illetve a Csacsi-rét felől Makkosmáriára vezető turistautak haladnak (Zöld kereszt, Lila Mária Út, Magyar Zarándokút, Szent Jakab Zarándokút). Továbbra is a Sárga sáv jelzésen haladunk, mely keresztezi a sétautat és enyhe ereszkedővel, majd rövid emelkedővel felvezet a Magas-kő (351 m) hegyorra fölé (A rövid kitérővel elérhető, pihenőpadokkal tarkított egykori kőfejtőben a BTSSZ emlékhelyet alakított ki elhunyt sporttársainak emlékére.) Jelzésünk éles kanyarral délkeleti majd déli irányba, kisebb szintemelkedéseket leküzdve vezet tovább. Egy idő után elérjük a jobbról, Makkosmária – Végváriszikla felől érkező ún. Alsó sétautat, melyen a Piros sáv jelzés vezet. A két jelzés alapján egyenesen megyünk tovább és pár perc múlva a Hármashatár (Csillebérc; egykor a Hármashatárnál volt Budapest, Budaörs és Budakeszi határvonalainak egy pontba összefutó „határpontja”) alatti útcsomóponthoz jutunk. A Sárga sáv jelzés itt jobbra kanyarodik és a Csíki csárda felé halad tovább, az itt kezdődő Sárga kereszt jelzés pedig felvezet a 21-es autóbusz Csillebérc, KFKI nevű végállomásához. Mi azonban itt átváltunk a Piros sáv jelzésre, mely egyenesen vezet tovább. Emelkedni kezdünk, és nemsokára keresztezzük a Konkoly Thege Miklós út külső, az egykori hangárhoz vezető szakaszát. Itt már – elhagyva a Budakeszi-erdőt – a Budaörsi-hegy (Magas-Frank-hegy, 430 m) erdejében haladunk egyre feljebb. Sétautunk balra kanyarodik, mely után nem sokkal jobbra, egy nyiladékba térünk. Itt át is lépünk a főváros közigazgatási területéről Budaörs területére. A kapaszkodó a keresztező földútnál ér véget, ahol a Piros sáv és a Csillebérc felől érkező Sárga körút jelzések alapján jobbra kanyarodunk. (Balra a Piros kereszt jelzés is a Csillebércre vezet). Földutunk a hegy pereméről lassan ereszkedni kezd és a nyugati hegyoldalban meredekebb, köves, mélyútszerű bevágásban levezet a ma már nem látható Piktortégla-üregekhez (4. ELLENŐRZŐPONT). A hajdan falfestéshez használt budaiföld (piktortégla, festőtégla) üregei az életveszély miatt betemetésre kerültek. A Sárga körút jelzés innen a Kakukk-hegyi-nyergen át visszavezet a Csillebércre. Bélyegzés után nyugat felé ereszkedünk tovább a Piros sáv jelzésen és felhagyott kis agyagtárók mentén egy-két perc alatt útcsomóponthoz érkezünk. A Piros sáv jelzés itt elfordul balra, Budaörs felé. Mi azonban egyenesen folytatjuk utunkat az itt kezdődő Piros kereszt jelzés alapján. Nagy kanyarral ereszkedünk le a Budaörsi-hegy (Magas-Frank-hegy) és a Farkas-hegy keleti csúcsa (kb. 350 m) közötti nyeregbe, melyet az egykori hangártól a Farkas-hegyre (343 m) vezető talajútnál érünk el (sorompó, természetvédelmi és információs tábla). Farkas-hegy – Csíki-hegyek csoportja (Budaörsi kopárok) Tovább követve a Piros kereszt jelzést, a sorompón átkelve a talajúton felmegyünk a Farkashegy keleti kiemelkedésére, ahol a zárt erdőből kiérünk a feketefenyőkkel beültetett Budaörsi kopárok nyílt térszínére. Innen délnyugat felé lassan ereszkedik az út, melyről már a fenyők között fel-fel tűnik a Csíki-hegyek legmagasabb pontja, a Szekrényes-hegy (364 m). A Farkas-hegy nyugati tömbje már majdnem teljesen fátlan, így itt kinyílik a panoráma dél felé: a Budaörsi medence névadó városán túl a Tétényi-fennsík, azon túl pedig már az Észak-Mezőföld tűnik fel. A csúcson lévő repülőszárny nem más, mint az első magyar Vitorlázórepülő Egyesületnek emléket állító, erősen megrongált Vitorlázórepülő-emlékmű. Az eredetileg felállított két szárnyból ma már egy sem látható, csak a hangármaradvány, mely díszletül szolgált pl. „A tizedes meg a többiek” című film egyes jeleneteihez. (A csúcsról az Odvas-hegytől (315 m) az Út-hegyen (262 m), a Törökugratón (249 m), a Csík-hegyen (314 m), a Szállás-hegyen (322 m), a Szekrényes-hegyen, a Sorrento fölötti csúcson (351 m) át a Budaörsi-hegyig (Magas-Frank-hegy) terjed a körpanoráma. A Szekrényes-hegytől jobbra a NagyKopasz (559 m) is feltűnik, tetején a Csergezán Pál-kilátóval). A turistajelzés innen északnyugati irányba tartó köves földúton, egy természetvédelmi tábla és egy kettős betonkapu mellett leereszkedik a Farkas- és a Szekrényes-hegy közötti Farkas-hegyi-nyeregbe. Itt a Piros kereszt jelzés balra fordul és levezet Budaörsre. Ezzel ellentétben, mi jobbra kanyarodunk a keresztező köves talajúton és a Szalagozást követjük a továbbiakban. Lassan leereszkedünk a farkas-hegyi repülőtér egykori helyét jelző tisztás szélére, miközben fent a Központi Fizikai Kutatóintézet kéménye és az egykori hangár melletti újabb épület látszik. A Kies-völgy feje után néhány métert emelkedve javított talajutunk nyugat, majd délnyugat felé ereszkedik tovább a szűk völgyben. Északról kerüljük meg a Szekrényes-hegyet, melynek nyugati oldalában kis idő múlva a Csíki csárda felől érkező Sárga sáv jelzés keresztezéséhez érkezünk. Itt figyeljünk, mert a Sárga sáv jelzésen élesen jobbra fordulunk és a hangulatos ösvényen felmegyünk
a Sorrento feketefenyőkkel tarkított, keskeny, sziklás gerincére, melyet egy kis nyeregnél keresztezünk! Néhány méter lejtős szakasz után feltűnik az olasz fürdőhelyről elnevezett Sorrento legnagyobb dolomitszikla-képződménye (5. ELLENŐRZŐPONT). Az ellenőrzőpont után tovább követjük a Sárga sáv turistajelzést! A gyönyörű oldalösvényről helyenként a Budakeszi-medence és a Budai-hegység távolabbi hegycsoportjai felé nyílik megkapó panoráma. (Esős, sáros időben fokozottan figyeljünk, mert a meredek hegyoldalban kanyargó ösvény csúszós lehet!) Egy meredekebb ereszkedő szakasz után ösvényünk ismét a hegyoldalba fordul és nagyon lassú emelkedővel vezet tovább felfelé. Kis völgyfők keresztezése után elérjük a völgy aljában vezető földutat, ahol véget ér a Csíki-hegyekben tett vándorlásunk. János-hegy – Sváb-hegy csoportja A Sárga sáv jelzést tovább követve jobbra kanyardunk a földúton és erősebben emelkedünk tovább. Jobbról elhagyunk egy sziklát és a gyengén jelzett (!), jelleghatáron vezető úton nemsokára felérünk egy keresztező talajúthoz, melyen balra, szintben folytatjuk utunkat. Még mielőtt elérnénk az újabb talajút keresztezését, jobbra tartó ösvényre fordulunk, és ismét erősebben emelkedünk tovább a balra látható Nagyszénászug (Budakeszi városrésze) szélével párhuzamosan. Talajutakat keresztezünk, miközben ismét Budapest területére lépünk. Egy ilyen útkeresztezés után elágazáshoz érkezünk. A Sárga sáv jelzés innen egyenesen emelkedik tovább a Magas-kő – Csacsi-rét felé. Mi azonban itt balra kanyarodunk és a „Piros M” jelzéseket követve eleinte enyhén, majd erősebben ereszkedve, később mélyútban haladva leérünk a Kavics-árok völgyelésébe. Keresztező földúton balra fordulunk és a következő elágazásnál is balra tartva nemsokára elérjük a főváros és Budakeszi határán futó Erdőalja utat. Innen a Városkúti út – Normafa – Makkosmária felől érkező Zöld kereszt és a (tervezett) Zöld Mária Út jelzései alapján megyünk tovább. Átmegyünk a távvezeték alatt és szemben, eleinte házak (Budakeszi Makkosmária, illetve Máriamakk nevű városrésze) mellett folytatjuk utunkat a Kavics-árokban. Egy kertben „retro” járművek láthatók. Jelzésünk nemsokára végleg elhagyja a házakat és az árok alján vezet tovább nyugat felé. Az egyre jobban összeszűkülő völgyben vezető turistautat régebben Stromfeld Aurél útnak nevezték, melyet még a METEOR TTE elődje, a KPVDSZ Vörös Meteor Természetbarát Egyesület létesített és Sárga kereszt jelzéssel látta el. A szűkületet az egyesületről nevezik Meteor-szurdoknak, melyet az újabb térképek Mária-szurdok névvel illetnek. Gyönyörű szurdokerdő borítja a völgy környékét, melynek legnagyobb látványossága az a rövid, szurdokszerű átjáró, ahová fény már nem igazán juthat be. Óvatosan leereszkedve a „kőkapuról” lassan kinyílik a völgy és a turistaút a Meteor-szurdok, Mária-sziklák nevű 6. ELLENŐRZŐPONTHOZ vezet (pihenőpad). Igazolás után továbbmegyünk az egyre kiszélesedő völgy alsó szakaszán és hamarosan elérjük a Nagyszénászugra felvezető Domb utca alját. Budakeszi-medence Itt, a Budakeszi-medence szélén vezető betonúton jobbra fordulunk, és észak felé gyalogolunk tovább a Zöld kereszt valamint a (tervezett) Zöld Mária Út jelzésein. Nyugat és északnyugat felé tekintve a medencén túl a Katalin-hegy (345 m) – Biai-hegy (316 m), a Kuckó-hegy (360 m) – KisKopasz (356 m) és a Nagy-Kopasz (559 m) – Fekete-hegyek csoportjai tűnnek fel. Elhagyjuk a Bodzásárok természetvédelmi tábláját és az erdőszéli úton lassú emelkedéssel beérünk Budakeszire. Az egyenesen vezető Kert utcán jutunk a Dózsa György térre, ahol a Fő utcát keresztezve azonnal a 22A jelzésű autóbusz végállomáshoz (22-es autóbusz megállóhelye) érkezünk, melynek állomásépülete mögött közkút található. Itt figyeljünk, mert az új Zöld kereszt jelzésen kell továbbmennünk: kissé jobbra tarunk és a Rendőrség mögötti Kinizsi utcán a keresztező Szél utcáig megyünk, amelyen jobbra, hegynek fordulunk! Az első keresztutcán, a Munkácsy Mihály utcán haladunk tovább északnyugati irányban és a Budakeszi-árok felső szakasza mentén hamarosan elérjük a város szélét. A szemközti új gyaloghídon át a szemben látható 2 mammutfenyő felé vesszük az irányt, és jó ösvényen egy-két perc alatt az egykori dísznövénykert helyén 1900 óta álló Mammutfenyőkhöz, a Pászti Gyula-pihenőhöz (7. ELLENŐRZŐPONT) érkezünk (pihenőpadok, Pászti Gyula-emlékmű). Az ellenőrzőpont után még kb. 50 méteren át, a tisztás sarkáig követjük a Zöld kereszt és a (tervezett) Zöld Mária Út jelzéseit, melyek itt elfordulnak a Fekete-hegyek irányába. Innen a Szalagozással megerősített „Piros M” jelzés új nyomvonalát kell követnünk, amely balra átvezet az
erdősávon! A mezőn délnyugat felé vezető földúton megyünk tovább, miközben balra a János-hegy – Sváb-hegy vonulata zárja le a látóhatárt. Az elágazásnál balra, a város felé kanyarunk és visszamegyünk annak szélére. Jobbra fordulunk a Fenyő utcán melyről balra kanyarodva a Tölgyfa utcán jutunk le a Budakeszi Iparterület táblájához. Itt jobbra kanyarodunk és az Erdért Rt. telephelye sarkán a sorompóhoz, a Tábor utca kiágazásához érünk. Kuckó-hegy – Kis-Kopasz csoportja Innen a Szalagozással megerősített, fatelep melletti Tábor utcán a „Piros M” és az itt csatlakozó Szent Jakab Zarándokút „kagyló” jelzéseit követve jobbra tartunk. Nemsokára (egy fa villanyoszlop jelzéseinél) az említett két jelzés alapján balra kiágazó ösvényre térünk és a sűrű csalitosban emelkedni kezdünk (az egyenesen vezető út a Hosszú-hajtás-völgybe vezet). Egykori tarvágás helyén járunk, a felnövekvő erdő, cserjés már kezdi újra birtokba venni a területet. Lassan, de folyamatosan emelkedő ösvényünkről helyenként a Budakeszi-medence körüli hegycsoportokra (Nagy-Kopasz – Feketehegyek, János-hegy – Sváb-hegy, Csíki-hegyek) nyílik megkapó panoráma. Átkelünk egy vadvédelmi kerítés létráján, majd újabb „mezei” szakasz után kisvártatva elérjük a szálerdő szélét. Egy kis tisztás után betérünk a hosszú-hajtási főnyiladékba, melyben nyílegyenesen haladunk tovább a csodálatos tölgyesben. Folyamatosan északnyugat felé tartva, helyenként meredekebb emelkedőket leküzdve jelzéseink végül felvezetnek az egykori hárs-hegyi homokkő bánya nyugati peremére, a Hosszú-hajtáshegy nevű 8. ELLENŐRZŐPONTHOZ. Az ellenőrzőponttól tovább követjük a „Piros M” és a Szent Jakab Zarándokút jelzéseit, melyek először északkelet, majd északnyugat felé tartva, alulról kerülik meg a bányaterületet. Nemsokára a keresztező nyiladékon ismét balra, felfelé fordulunk, hogy aztán rövid emelkedő után ismét jobbra kanyarodva, északkelet felé folytassuk utunkat. Kisvártatva a szálerdő szélére érkezünk. Átkelve a vadvédelmi kerítésen egyenesen megyünk tovább az újabb tarvágáson. Jobbra eleinte csak a Fekete-hegyek – Hárs (Hársbokor)-hegy (437 m) vonulatára látunk, de a tarvágás nyugati széléről visszatekintve már a Nagy-Kopasztól a Hársbokor-hegyen, a Nagy-Hárs-hegyen és a János-hegyen át egészen a Sváb-hegy környékéig kalandozhat a tekintetünk. Itt ismét átkelünk a vadvédelmi kerítésen, mely után egy nagy kanyarral útelágazáshoz jutunk. A Szent Jakab Zarándokút innen Páty felé vezet tovább, mi azonban a „Piros M” jelzés alapján a jobbra ívelődő talajutat követjük a továbbiakban is. Utunk egy keresztútnál ér véget. Itt, a Hideg-völgyi-erdőben érjük el a Biatorbágy – Páty (Mézeshegy) felől érkező Zöld háromszög jelzést, mely alapján jobbra kanyarodunk. Földutunk lassan levezet a metsződésekkel teli és erózióval sújtott Hideg-völgybe, mely után enyhe emelkedővel feljutunk Erzsébetpusztára. Innen a puszta talajútján észak felé haladva nemsokára átkelünk a Hosszú-hajtás-völgy alig felismerhető, legfelső, jellegtelen, szakaszán. Nagy-Kopasz – Fekete-hegyek csoportja Néhány méteres emelkedővel érjük el az Erzsébet (Hideg-völgyi)-erdészlakot (autóbusz megállóhely, épülő autóparkoló, a Sisakvirág tanösvény 9. állomása). Továbbra is a Zöld háromszög jelzést követjük, immár a Budai-hegység legmagasabb és szálerdővel leginkább fedett hegycsoportjában, lassan emelkedve északnyugat felé. Vadvédelmi kerítés mentén haladva érjük el azt a nyiladékot, melyen Budakeszi felől a (tervezett) Zöld Mária Út csatlakozik utunkhoz. A két jelzés alapján haladunk tovább a tisztáson, miközben elhagyjuk a tanösvény újabb állomását. Az útvillánál balra tartunk és a „Nagy-Kopasz 3 km” feliratú útjelző táblánál ismét belépünk a zárt erdőbe. Hamarosan útelágazáshoz érkezünk: az itt kiágazó Sárga kereszt és a hozzá csatlakozó (tervezett) Zöld Mária Út balra, egy nyiladékba térnek, és Telki irányába vezetnek tovább. Mi azonban eredeti irányunkat megtartva a Zöld háromszög jelzés alapján folytatjuk utunkat felfelé. Utunk egyre meredekebben emelkedik, miközben több elágazást is érint. Egy hajtűkanyar után ritkulni kezd az erdő és hamarosan felérünk a megkapó kilátást nyújtó dolomit hegyorra, a Fekete-hegyek, Tarnai-pihenő nevű 9. ELLENŐRZŐPONTHOZ. Nagyon szép kilátás nyílik innen déli irányba, elsősorban a Budai-hegység alacsonyabb hegycsoportjai felé, de a távolban a Csíki-hegyek és a Tétényi-fennsík is látható. Bélyegzés után tovább folytatjuk a kapaszkodót a dolomitmurvás úton. Elhagyjuk a Sisakvirág tanösvény újabb állomását, majd újabb kanyargós szakaszról nyílik megkapó panoráma a környékre. A
feketefenyvesben kanyargó, erősebben emelkedő, köves mélyúton végül felérünk a Fekete-hegyek kis tisztására, ahol turistaút elágazás van. Az itt kiágazó Piros háromszög jelzés a Vörös-pocsolyás-háton át a Kopasz-erdőhöz vezet (Ezt a jelzést követik a METEOR Maraton és a METEOR 21/B teljesítménytúrák. A Zöld kereszt jelzés innen a Mammutfenyőkhöz és Budakeszire vezet vissza). A METEOR 50 teljesítménytúra továbbra is marad a Zöld háromszög jelzésen, amely a tanösvény újabb állomása mellett emelkedik tovább északnyugati irányban. Beérve a zárt tölgyesbe az emelkedő is enyhül és ezzel együtt a hegyet felépítő alapkőzet is változik: a Nagy-Kopasz már dachstein mészkőből áll, ellentétben a Fekete-hegyek fődolomitjával. Kis tisztás után újabb útjelzőtábla következik. Balra kiágazó ösvényre térve egy-két perc alatt felérünk a Budai-hegység legmagasabb pontjára, az 559 m magas Nagy-Kopaszra, ahol a 2005-ben épült (és a jános-hegyi Erzsébet-kilátóhoz hasonlóan 23,5 m magas) Csergezán Pál-kilátónál találjuk a 10/B. jelű ELLENŐRZŐPONTOT. A kilátóból körkilátás nyílik, mely nem csak a teljes Budai-hegységet láttatja, hanem a Pilis-, a Visegrádi, a Velencei-hegységet, a Gerecsét valamint a Vértest is felöleli. Az ellenőrzőponttól a Zöld háromszög jelzés alapján az ösvény másik ágán visszatérünk a Nagy-Kopasz előtt elhagyott talajútra, melyen balra fordulunk és impozáns erdőben kanyarogva hamarosan lejutunk a Nagy-Kopasz északi nyergébe (kb. 514 m, útcsomópont). Még egy darabig a talajúton haladunk, majd jelzésünk völgynek fordul és a Cseresznyés-erdőben kanyarogva, helyenként meredeken vezet tovább lefelé. Leérünk egy vizenyős rét sarkára, ahol a Sisakvirág tanösvény 2. állomása áll (szemben a Kutya-hegy (559 m) látszik). Itt balra tartunk, majd jobbra kanyarodunk egy erősen benőtt (!!!) ösvényen. Az erdő szélétől aztán jobb lesz az út és a továbbiakban már ismét vannak Zöld háromszög jelzések is. A Széltörés erdő aljában, jelleghatáron vezető földúton érjük el az erdészeti talajutat (a szemben lévő területet Apatóczky-ligetnek nevezik). Jelzésünk itt a Telki – Anna vadászház felől érkező Zöld sáv és Lila Mária Út jelzéseknél véget ér. Nagykovácsi-medence Mi a Zöld sáv és Lila Mária Út alapján jobbra, északkelet felé folytatjuk utunkat az erdészeti talajúton. Jobbról a Cseresznyés-erdő (555 m) – Homok-hegy (418 m) vonulata kíséri a medence peremét, míg balról a Kutya-hegy (559 m) – Nagy-Szénás (550 m) – Zsíros-hegy (424 m) dolomitból álló hegycsoportja zárja le a látóhatárt. Lassan közeledünk a szemben látható Nagykovácsihoz. A Homok-hegy lábánál rövidebb erdei szakasz következik, ahol elmegyünk a Sisakvirág tanösvény 1. állomása mellett. A Nyerges-dűlő mellett érünk a település széléhez, azonban még egy darabig a mezőn vezető földúton haladunk és csak később megyünk át a Telki utcára. Átkelünk a Nagykovácsi-medence vízrajzi tengelyét képező Ördög-árok forráságának hídján és meg is érkezünk a medence névadó településére (kőfeszület, útjelzőtábla). Itt Perbál – Fehér út irányából a Sárga sáv jelzés csatlakozik utunkhoz. Jobbra fordulunk a Kossuth Lajos utcán és a Sárga sáv, Zöld sáv és a Lila Mária Út jelzéseit követve, néhány szép épületet mellőzve csakhamar megérkezünk Nagykovácsi központjába, a Nagyboldogasszony (római katolikus) templom előtti kis térre (Tisza István tér; szemben a Missziós egyházközség (református) temploma, emlékmű, 63-as autóbusz végállomása, közkút, vendéglő). Továbbmegyünk a három jelzés alapján a kelet felé vezető Kossuth Lajos utcán. Kis idő múlva jobbról megérkezik a Piros sáv turistajelzés (élelmiszerbolt), így már a 4 jelzést követve érünk a községháza előtt lévő autóbusz megállóhelyhez (Nagy-Szénás „Menedékház” 556 m nevű vendéglő). Itt áttérünk a Piros sáv turistajelzésre, mely a Zöld sávval és a Lila Mária Úttal együtt az útjelzőtáblánál balra befordul az Antónia utcába. A temető előtt a Sport utcán balra (a temetőben kút), a Bánya utcán pedig jobbra térünk, ahol balról elhagyjuk a Református gyülekezet új templomát (épült 2007–2010 között). Hamarosan turistaút elágazáshoz érünk: a Zöld sáv és a Lila Mária Út továbbra is a jobbra tartó Bánya utcát követi, előbbi Zsíros-hegy – Solymár, utóbbi a Remete-szurdok – Máriaremete irányába vezet tovább. Mi azonban az útvilla bal oldali ágán, a Szeles utcán vezető Piros sáv jelzésen megyünk tovább. Lassan emelkedő utunk a Nagyszénáskert nevű településrészen elvezet a kedves „Szőlőszem Ovi és Bölcsi” épülete előtt. Előttünk a Nagy-Szénás déli, meredek oldala, visszatekintve a Cseresznyés-erdő – Kopasz-erdő-tető (526 m) – Vörös-pocsolyás-hát (493 m) vonulata látszik.
Kutya-hegy – Nagy-Szénás – Zsíros-hegy csoportja A Virágos sétány csomópontja után a Szeles utcán vezető Piros sáv enyhén balra hajlik és egyre meredekebb lesz a kaptató is. A szuszogó felvezet az utca végére, ahol a természetvédelmi táblák mellett belépünk az erdőbe. Innen kezdve fokozottan védett területen járunk, melyet 1995 óta „Szénások” Európa Diplomás Területnek hívnak. Elmegyünk a Nagy-szénási tanösvény utolsó állomása mellett és a falépcsőkkel megerősített dolomitos gyalogúton meredeken kapaszkodunk tovább a hegy délkeleti gerincén. Feljebb ritkul az erdő és tisztáson folytatjuk utunkat, ahonnan visszatekintve már a Csúcshegytől (452 m) a Vihar-hegyen (452 m), a Hármashatár-hegyen (495 m), a Kecske-hegyen (383 m), a Nagy-Hárs-hegyen, a Kecske-háton (453 m), a Vörös-pocsolyás-háton, a Cseresznyés-erdőn át a NagyKopaszig tekinthető át a Budai-hegység rögsorozata. Nemsokára kis fenyvesbe érünk és csakhamar ösvényen feljutunk a Nagy-Szénás füves hátára. A jobb oldali erdőszél mentén érjük el a Nagy-Szénás lapos, keleti nyergét, ahonnan a főváros környékének egyik legszebb körkilátása kedvéért érdemes tenni egy oda-vissza mindösszesen 10 percet igénybe vevő kitérőt a hegy főcsúcsára (550 m). A kilátás körébe esik a Budai-hegységen túl a Pilis-, a Visegrádi-, a Velencei-hegység, a Gerecse, a Vértes, a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra is. A nyeregből meredeken ereszkedünk lefelé, miközben balról becsatlakozik az Országos Kéktúra ösvénye. A két jelzés pillanatok alatt levezet az 1926–28-ban épült, egykori Nagyszénási (Szabó Imre) antialkoholista turistaház emlékfalához, ahol a 10/C. jelű ELLENŐRZŐPONT működik (pihenőpadok). A Piros sáv jelzést is elhagyjuk, mely a Hosszú-árkon át Pilisszentivánra, a Villa Negra vendéglőhöz vezet. Az Országos Kéktúra útvonalát követjük a továbbiakban, mely a kényelmes sétaúton hatalmas kanyarral megkerüli a Nagy-Szénás keleti csúcsát és délkelet felé fordulva eleinte a hegyoldalban vezet a feketefenyvesben. A porló dolomitból álló gerinc alatt vezet tovább utunk, majd erősebben ereszkedni kezd és a Felső-Zsíros-hegy nevű gerincszakaszon újból elérjük Nagykovácsi szélét (természetvédelmi tábla és sorompó). Rövid erdei szakasz után elmegyünk egy lilás színezetű dolomitkőfejtő mellett (tetején GSM torony). Kis tisztásnál balra hajló ösvényre térünk (gyenge jelzés!) és továbbra is a keskeny gerinc közelében, a település szélén ereszkedünk tovább. Szélesebb talajútra jutva nemsokára a Sárga sáv és a Magyar Zarándokút jelzések érkeznek Pilisszentiván – Antal (Antónia)-árok felől és a három jelzés alapján azonnal a Nagykovácsi, Zsíroshegyi út nevű, útjelzőtáblával megjelölt csomóponthoz érkezünk. A Zöld sáv jelzés Nagykovácsi, Bánya utca felől jön fel ide. Mi balra fordulunk a Zsíroshegyi úton az Országos Kéktúra, Sárga sáv, Zöld sáv és a Magyar Zarándokút jelzések alapján és emelkedni kezdünk. A Zsíros-hegy (Schmalz-Berg) gerince alatt felérünk a Kút utca kiágazásához, melynek északi folytatása az egykori szénbányászat emlékét őrző csillepálya nyiladéka (Bányász-emlékmű). Innen kelet felé ereszkedik a Zsíroshegyi út és a Zsíroshegyi köz kiágazásánál lévő sorompón átkelve már földútként vezet minket az Egykori Zsíros-hegyi turistaház romjaihoz, a 10. ELLENŐRZŐPONTHOZ. A Kék háromszög jelzés a közeli Szikláshegy (Felsenberg) merész kilátópontjához vezet, melyről kitérő tehető az Alsó-Zsíros-hegy csúcsán (424 m) álló Kauzál-emlékműhöz. A Zöld sáv jelzés innen a Disznó-fertő mentén levezet Solymár településre. Kerek-hegy – Remete-hegy – Hosszú-erdő-hegy csoportja Itt elbúcsúzunk a dolomitos hegyektől és egészen a Nagy-rétig dachstein mészkőből (kisebb részben ún. bryozoás márgából) álló térszínen gyalogolunk. Az Országos Kéktúra, Sárga sáv és a Magyar Zarándokút jelzései alapján délkeleti irányba leereszkedünk az erdőbe és elmegyünk a Muflon itató előtt. Tulajdonképpen Nagykovácsi Zsíroshegyalja nevű településrészének szélét követjük, de az erdőben kanyargó földúton. Kisebb emelkedők tarkítják erdei utunkat, melyen nemsokára turistaút elágazáshoz érkezünk. A Sárga sáv és a Magyar Zarándokút jelzései balra térnek és a Kerek-hegy (419 m) erdején át levezetnek a Középső-Jegenye-völgybe, a Hidegkúti úthoz. Mi azonban egyenesen megyünk tovább az Országos Kéktúra alapján. Kis idő múlva jelzésünk jobbra kanyarodik. Keresztezzük az erdőszéli földutat és szemben felkapaszkodunk a Kerek-hegy nyugati csúcsának (kb. 415 m) közelébe. Nyíltabb részen jelzésünk keresztútba torkoll. Itt balra térünk az Országos Kéktúra és a Nagykovácsi felől csatlakozó Lila Mária Út jelzéseit követve. Hamarosan a jelzések jobbra fordulnak és a kényelmes földúton folyamatosan emelkedve felvezetnek a Kerek-hegy déli csúcsának (418 m) közelébe. A Kovácsi-erdőföldek (Hidegkúti-dűlő) sarkánál jobbra tartva betérünk a szálerdőbe
és a Vadcseresznyés ösvényén lassan ereszkedni kezdünk az erdő szélével párhuzamosan. Mutatóban még láthatunk egy-két őshonos vadcseresznye fát. Egy nyiladéknál ritkásabb erdőbe jutunk, melyben utunk nagyot kanyarodik és kivezet egy szélesebb földútra. Csakhamar el is érjük a Remete-hegyitisztást, ahonnan a Kék kereszt jelzés Budaligeten át Máriaremetére vezet le. Mi az útvilla jobb oldali ágán, az Országos Kéktúra és a Lila Mária Út alapján folytatjuk túránkat, immár a Remete-hegy (423 m) erdejében. Lassú emelkedővel jutunk fel az alig észrevehető gerincre (lapos tető), mely után már lejt az út. A távvezeték benőtt nyiladékát keresztezve már határozottabb az ereszkedő. A Remete-hegy peremén érünk ki az erdő szélére. A kilátás meghökkentő: szemben a hegyvonulat folytatása, a Hosszúerdő-hegy (363 m), alattunk pedig a két hegy közé bevágódott Remete-szurdok! A Nagykovácsimedence déli öblözetét övező hegykoszorú is impozáns látvány a lábunknál meghúzódó Remeteszőlőssel! Eleinte a perem felső részén, mészkősziklákon ereszkedünk lefelé (óvatosan!), majd elérjük az erdőt, ahonnan még meredekebb ösvényen veszítjük el a magasságot. Lejjebb enyhül a lejtő meredeksége és kisvártatva Remeteszőlős házai fölött ereszkedünk tovább. Nagyszerűen látszanak innen a János-hegy, a Nagy-Hárs-hegy és a Fekete-fej (386 m) csúcsai. Végül leérünk az Ördögárokhoz, mely itt lép be a Budai-hegység legszebb, saját maga által létrehozott szurdokvölgyébe. Átkelve a patakon, turistaút elágazáshoz érkezünk (útjelzőtábla). A Kék kereszt jelzés csatlakozik itt Remeteszőlős irányából, mellyel együtt a METEOR Maraton és a METEOR 21/B teljesítménytúrák útvonalát is „felvesszük”. Balra fordulunk az Országos Kéktúra, a Kék körút és a Lila Mária Út jelzései alapján és a Remete-szurdokban folytatjuk utunkat. Elhaladunk a Remete-barlang alatt és a gyönyörű szurdokvölgyben lassan meg is érkezünk a Remete-szurdok, Dr. Pápa Miklós-emléktábla nevű, 11. ELLENŐRZŐPONTHOZ. Bélyegzés után továbbmegyünk a szurdokban északkelet, majd kelet felé kanyarodva. Kisebb emelkedő után mélyútban ereszkedünk le a Remete-szurdok végéhez, ahol a Kék körút jelzés jobbra tér és a Hosszú-erdő-hegyen át vezet vissza a szurdok nyugati végéhez. Átkelünk az Ördög árok itt betonozott medrén és ezzel be is lépünk Budapest közigazgatási területére. A kanyargós Csatlós utcán lejutunk az Ördögárok utcához (autóbusz megállóhely). Innen Kék kör jelzés a XX. század elején épült máriaremetei Szent-kút érintésével átvezet az Országos Kéktúra lejjebbi szakaszához. Mi azonban az Országos Kéktúra és a Lila Mária Út alapján balra kanyarodunk és az Ördögárok utcán felmegyünk a dombra. A Kerekhegyi utcán balra, majd a Hímes utcán jobbra térünk, végül a Cserkészház után jobbra befordulunk a Templomkertbe és meg is érkezünk az 1899. október 1-én felszentelt máriaremetei Kisboldogasszony (római katolikus) bazilika kegytemplomhoz, a 12. ELLENŐRZŐPONTHOZ (útjelzőtáblák, pihenőpadok). A Remete-hegyi-tisztás – Budaliget felől érkező Kék kereszt jelzés innen Pesthidegkút – Virágos-nyereg felé vezet tovább. A Kék Mária Út Solymár – Budaliget felől, a Magyar Zarándokút Zsíros-hegy – Budaliget felől érkezik ide. Miután megszereztük utolsó igazolóbélyegzőnket, déli irányban hagyjuk el a Templomkertet. A Szent József utcánál a Lila és a Kék Mária Út eltér a Szent-kút felé, így a szemben kezdődő Magdolna utcán már csak az Országos Kéktúra és a Magyar Zarándokút jelzéseit követjük. A Dombos, Labdarózsa, Csatlós és Gémes utcákon jutunk le a Zsíroshegyi útra, melyet az Ördög-árok hídján átkelve érünk el. A korábban említett Kék kör jelzés itt ér véget. A Szent-kút felől érkező Lila és Kék Mária Út valamint az Országos Kéktúra és a Magyar Zarándokút alapján balra fordulunk. Keresztezzük a Tompa Mihály, Ábránd, Táltos és Turul utcákat, miközben a 41. szám alatt rápillanthatunk az 1910-ben épült, műemlék Szeleczky-kápolnára. A Zsíroshegyi út Náncsi néni vendéglőjénél torkoll az Ördögárok utcába. A négy jelzés alapján jobbra kanyarodunk és a Nagyrét utcán megyünk tovább dél felé. A Határ utca / Villám utca csomópontjaiban (autóbusz megállóhely) csatlakozik utunkhoz a Sárga körút jelzés a Fazekas-hegy (281 m) felől. Hárs-hegy – Fazekas-hegy csoportja A túloldali sétaúton az Országos Kéktúra, Sárga körút, Lila és Kék Mária Út valamint a Magyar Zarándokút jelzései alapján betérünk az erdőbe. A Nagy-rét sarkán utunk balra hajlik és újabb útcsomóponthoz vezet (a réten céllövölde és egy-két szórakoztató objektum látható, a rét fölött a NagyHárs-hegy „trónol”). A Sárga körút jelzés egyenesen vezet tovább és a Fazekas-hegy délkeleti csúcsát megkerülve vezet Hűvösvölgybe. A Lila és a Kék Mária Út valamint a Magyar Zarándokút a Szépjuhászné felé mennek tovább. Mi az Országos Kéktúra alapján balra felkanyarodunk az erdőbe és az egykori „Munkásmozgalmi liget” sétányán keleti irányba gyalogolunk a cél felé. A Fazekas-hegy
lapos nyergében csatlakozik utunkhoz ismét a Sárga körút jelzés, ahonnan már ereszkedik utunk a két jelzés alapján. Átmegyünk a Gyermekvasút aluljáróján, majd a jobbra kiágazó sétaúton a Szalagozás alapján érkezünk meg Hűvösvölgybe, a Gyermekvasút végállomásához (CÉL).
