1
METEOR Természetbarát Turista Egyesület Alapszabálya
1
2 Az Alapszabály a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján készült. A METEOR Természetbarát Turista Egyesület tagjai a Zselic és a környező régiók területéről szerveződött természetbarátok, környezet- és természetvédők önkéntes részvételével létrejött független társadalmi szervezet . Tevékenységét Magyarországon fej ti ki. I. Az egyesület neve, székhelye A A A A A
szervezet elnevezése: METEOR Természetbarát Turista Egyesület szervezet rövidített elnevezése: Meteor TTE szervezet alapítási éve: 1982. szervezet székhelye: 7400 Kaposvár, Tallián Gyula u. 118. szervezet jogállása: önálló jogi személy. II. Az egyesület célja és tevékenysége
1. A lakossági szabadidő sportok, ezen belül a természetjárás és turizmus szervezett keretek között történő szakszerű megvalósítása, a lakosság és az egyesületi tagok bevonásával. 2. A Zselic természeti, néprajzi értékeinek bemutatása szervezett túraprogramok során az ország bármely részéből ideérkező sporttársaknak, érdeklődőknek . 3. A közvetlen környezet megóvása a pusztulástól, emberi pusztítástól. 4. A természetjáró ismeretek terjesztése minden körben (előtérben az ifjúsággal), ezen belül főképpen: környezetvédelmi előadások és felvilágosító tevékenység , oktatási programok és egyéb kiadványok készítése, terjesztése. 5. A lakosság környezetvédelmi, természet barát tudatosságának növelése, és a környezeti ál lapot javítása. 6. Akciók, rendezvények szervezése (helyileg és nemzetközi hasonló jellegű szervezetekkel összehangoltan) . 7. A társadalmat alkotó kisebb és nagyobb közösségek (család, egyesület , más szerveződések) együttműködésének elősegítése. 8. Turistabázis , valamint turista és kulcsos házak üzemeltetése , a szervezett természetbarát mozgalom olcsó szálláshelyekkel való támogatása céljából. III. Közhasznú tevékenység 1. Az egyesület közhasznú működése érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja: a.) Egészségmegőrzés, betegség megelőzés. Közfeladat: A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépése, az egészség fejlesztés, betegség megelőzés. Jogszabály: 1997.évi CLIV. Tv. az egészségügyről 144.§(1)-(2). b.) Kulturális tevékenység, főképpen a turizmushoz és a természetvédelemhez kapcsolódóan. Közfeladat: A lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósítása. Jogszabály: 2011. évi CLXXXI. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13.§ (1) 7. 2
3
d.) Természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem. Közfeladat: Helyi környezet- és természetvédelem. Jogszabály: 2011. évi CLXXXI. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13.§ (1) 11.19. e.) Sport. Közfeladat:az egészséges életmód és szabadidős sport gyakorlás feltételeinek megteremtése. Jogszabály: 2004. évi I. tv. a sportról 49.§ c)-e) és a 2011. évi CLXXXI. tv. Magyarország helyi Önkormányzatairól 23.§ (4) 8. f.) Közhasznú szervezetek számára biztosított, -csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások. Közfeladat: Támogatatja a lakosság önszerveződő közösségeit. Jogszabály: 2011. évi CLXXXI. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 6.§ a)-b). 2) Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; 3) Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja; 4) Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 5.) Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjai , támogatói és tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. IV. Az egyesület tagjai, jogok és kötelességek 1.) Az egyesület tagja lehet : Bármely természetes személy, aki magyar vagy Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár, amennyiben elfogadja az egyesület céljait, működési elveivel egyetért és elfogadja az alapszabályzatát. Az egyesületnek jogi személy nem lehet tagja. Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. A z egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve a tiszteletbeli tag és pártoló tag jelen alapszabályban megjelölt jogait és kötelezettségeit. Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok- a tagdíj fizetésén túl-az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület tagja 1. rendes tag 2. p á r t o l ó t a g 3. tiszteletbeli tag A rendes tag a 3. 4 pontban meghatározott jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A pártoló tag jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik, vezető tisztségre nem választható és nem köteles a közgyűlésen részt venni.
3
4
A különleges jogállású tagok az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei megegyeznek a pártoló tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy tagdíjat nem kell fizetnie. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület Elnökségének javaslatára az egyesület tagjai választják meg a közgyűlésen. 2.)Tagsági jogviszony keletkezése A leendő tag belépési szándékát belépési kérelem benyújtásával az Elnökségnek jelentheti be. A kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy felvétele esetén az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja. Az elnökség 30 napon belül dönt a tagfelvételi kérelemről, döntését írásban- az átvételt igazolható módon - közli az érintettel, aki az elutasító döntéssel szemben a közléstől számított 15 napon belül élhet fellebbezési jogával a közgyűlés felé. A közgyűlés a soron következő ülésén határoz a jogorvoslati kérelemről. A tagsági jogviszony pozitiv döntés esetén első fokon az elnökség, jogorvoslat esetén a kö zgyűlés döntésével létesül. 3.) A tagok jogai és kötelességei: A.) Az egyesület tagja jogosult: a.) Az egyesület tevékenységében részt venni. b.) Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az egyesület döntést igénylő ügyeiben. c.) Az egyesület bármely tisztségére megválaszthatók, részt vesznek a tisztségviselők megválasztásában. d.)Részt vesznek és véleményt alkothatnak az egyesület rendezvényein. e.)Jogosultak az egyesület szolgáltatásait igénybe venni. Előnyben részesülnek az egyesület rendezvényeinek jutalmazásai során. f.)Jogosultak az egyesület közgyűlésén részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. g.) A vezetőség egyedi döntése alapján képviselhetik az egyesületet. B.) Az egyesület tagja köteles a.) Az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. b.) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljá nak megvalósítását és az egyesület tevékenységét. c.) Az egyesület által megállapított tagdíjat köteles megfizetni. d.) Az egyesület támogatása egyéb anyagi, dologi eszközökkel, önkéntes munkával. e.) Bármely harmadik fél elé tárandó vitás egyesületi kérdésről a vezetőséget írásban és szóban tájékoztatni. C.) A z egyesületi tagság megszűnhet: a) A tag kilépésével. A tag a tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. b) Természetes személy halálesete, jogi személy jogutód nélküli megszűnése által. 4
5 c) A t a g s á g i j o g v i s z o n y e g y e s ü l e t á l t a l i f e l m o n d á s á v a l . A tagsági jogviszony felmondása: Ha tag a tagdíj fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az egyesület harminc napos felmondási határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. A felmondás ellen fellebbezési lehetőség nincs. d.) A tag kizárásával. -- A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. --A tag kizárására a kezdeményezést -az ok tudomásszerzését követő 30 napon belül - az elnökségnek kell bejelenteni . A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről írásban tértivevényes küldeményben értesíti az érintettet a kizárási eljárás megindításáról úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt és az érintett előzetesen alapos okkal távolmaradását nem mentett e ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását. Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. - - A k i z á r á s t á r g y á b a n h o z o t t v a l a m e n n y i határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. Az elnökség által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban fellebbezhet a közgyűléshez, a közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közgyűlést követő 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. --A kizárt tag tagsági jogviszonya az elnökség által i kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a közgyűlés az elnökség általi kizáró határozatot helybenhagyja – illetve a bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja- a közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg. V. Az egyesület szervezetének szabályai Az egyesület tevékenységét és ügyeit állandó testülettel valamint választott tisztségviselők útján intézi. Állandó testületi szervek: a közgyülés és az elnökség Vezető tisztségviselő: az elnök és az elnökség tagjai 1. Közgyűlés A tagok összességének képviselete, egyben az egyesület legfőbb döntéshozó szerve. A közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, ha a vezetőség vagy a felügyelő szerv, vagy 10 tag az ok és cél megjelölésével kezdeményezni. A közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az egyesült minden tagja a pártoló és a 5
6 tiszteletbeli tag kivételével. Minden 18. életévét betöltő tagok egy szavazat illet meg. A 18 év alatti tagokat a törvényes képviselőjük képviseli a közgyűlésen. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: A közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály megállapítása, módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - közhasznúsági jelentés ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése. l.) Éves tagdíj mértékének megállapítása és módosítása. m.)Szakosztályok létrehozása. n.) Döntés tag kizárása, valamint a tagsági jogviszony felmondása tárgyában fellebbezés esetén. A közgyűlés összehívásának rendje: 1.) A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. 2.) A meghívónak tartalmaznia kell a) az egyesület nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. 3.) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. 4.) A közgyűlést az egyesület a székhelye szerinti településen tartja, de ettől indokolt esetben el lehet térni. 5.) Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. 6.) A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. Napirend kiegészítésének szabályai: A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 /három/ napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a 6
7 napirend kiegészítésének tárgyában. A közgyűlés határozatképes, a szavazati joggal rendelkező tagok több mint felének jelenléte esetén. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést ugyanazon napra, egy későbbi időpontra össze lehet hívni , amely időpontot az eredeti közgyűlés meghívójában meg kell jelölni. A határozatképtelenség miatt elhalasztott /megismételt/ közgyűlés összehívása esetén az eredeti napirendre felvett kérdésekben a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes, erről a tagokat a meghívóban tájékoztatni kell. A határozatképtelenség miatt elhalasztott /megismételt/ közgyűlésen az egyesület céljának módosítása, az egyesület megszűnése, más egyesülettel való egyesülés vagy egyesületekre történő szétválás kimondása tárgyában nem dönthet a közgyűlés. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Határozathozatal 1.) A tagok vagy az alapítók a közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. 2.) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 3.) A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg, kivéve az alábbiakat: a.) Az alapszabály módosításához a szavazati joggal rendelkező jelenlévők 3/4 részének a hozzájárulása szükséges. b.) Az egyesület céljának módosításához, az egyesület megszűnéséről, más egyesülettel való egyesülésének vagy egyesületekre történő szétválásának kimondásáról szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok ¾ -es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a vezető tisztségviselőket titkos szavazással választja meg. Megválasztottnak azt a személyt kell tekintetni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül senki nem kapta meg az érvényes szavazatok több mint a felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. A közgyűlés ülései nyilvánosak. Indokolt esetben egyszerű többséggel zárt ülés rendelhető el. A közgyűlés lefolytatásához nyílt szavazással levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, szavazatszámlálót és kettő hitelesítőt kell választani. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, mely minden tag számára megtekinthető. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: a közgyűlés időpontját, a részt vevők számát, mellékelve a jelenléti ívet, a megtárgyalt napirendi pontokat, a hozzászólásokat, a döntés teljes tartalmát, hatályba lépés napját, 7
8 az igen, nem, tartózkodás számarányát. A jegyzőkönyvet a közgyűlés által megválasztott két hitelesítő személy írja alá. A közgyűlés által hozott határozatokat be kell jegyezni a határozatok könyvébe , melyből a döntés tartalma , időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A közgyűlés határozatait az egyesület irodahelyiségében, hirdetőtábláján teszi közzé. 2.Elnökség Az egyesület ügyvezetését a közgyűlés a teljes jogú tagok által határozott időre, de legfeljebb 4 (négy) évre választott elnökség látja el. Az elnökség tagjai vezető tisztségviselőnek minősülnek. Az elnökség tagjait az egyesület tagjai közül kell választani. Létszáma 7 (hét) fő. Vezetője az elnök, akit a közgyűlés választ. Az elnökség maga állapítja meg ügyrendjét és munkatervét. Az elnökség évente legalább kétszer ülésezik, az ülések nyilvánosak . Az elnökség üléseit írásbeli értesítéssel, a napirend közlésével az elnök hívja össze az ülés előtt egy héttel, a határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést 7 napon belül ismét össze kell hívni. Az ülés minimum 5 (öt) tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel , nyílt szavazással hozza. Az ülésről jegyzőkönyv készül. Az elnökség feladata és hatásköre: a.) Éves munkaterv és költségvetés kidolgozása és megvalósítása . b.) A z egyesület egyes programjainak koordinálása, megvalósulásuk felügyelete. c) Az egyesület éves költségvetésének, összeállítása és közgyűlés elé terjesztése. d) Egyes tevékenységeket, (al)programokat elkülönítetten kezelhet. e) Szakosztályokat működtet. Az elnök a z e g y e s ü l e t e l s ő s z á m ú v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő j e : a)vezeti és szervezi az elnökség munkáját, képviseli az egyesületet, b)irányítja és ellenőrzi az egyesület tevékenységét és gazdálkodását, c)intézkedik és dönt a közgy űlés és az elnökség által hatáskörbe utalt ügyekben Az elnök köteles az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni , melyből megállapítható a döntés tartalma , időpontja és a hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya. Az elnökség határozatait az egyesület irodahelyiségében, hirdetőtábláján teszi közzé. A z egyesület folyószámlája felett az elnök és a vezetőség által kijelölt egy vezetőségi tag jogosult rendelkezni . Az egyesület elnöke Sármezei Ferenc 7400 Kaposvár, Tallián Gy. u.118. sz. alatt lakos önállóan képviseli az egyesületet. 3.Felügyelő Bizottság Az egyesület teljes jogú tagok által megválasztott testülete, létszáma 3 (három) fő. A f elügyelő bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg. Feladata, hatásköre, működése: a) A szervezet működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek során a vezető tisztségviselőktő1 jelentést, a szervezet munkavállalóitól tájékoztatást kérhet, valamint a szervezet könyveibe betekinthet, azokat·megvizsgálhatja. b) Köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha jogszabályt sértő eseményről, vezető tisztségviselők f elelősségét megalapozó tényről, vagy etikai vétségtől szerez tudomást. c) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő bizottság indítványára 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv 8
9 összehívására a felügyelő bizottság jogosult. d) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállításához a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi f elügyeletet ellátó szervet.
VI. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok A.) 1.) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 2.) A vezető tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni. 3.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. 4.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. 5.) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. B.) Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség 1.) A vezető tisztségviselő az egyesület alapítói, tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. (2) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására. C.) A vezető tisztségviselő felelőssége A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben. D.) A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése 1.) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 2.) A egyesület tagjai, alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. 3.) A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesületnek címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. 4.) Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 9
10
VII. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos szabályok (1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. VIII. A közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó különös szabályok (1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. (2) A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. (1) A közhasznú szervezet, valamint közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. (2) A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
10
11 IX. Az egyesület gazdálkodása A z egyesület a gazdálkodása során elért eredményén nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. Anyagi források Az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől ,vagy más adományozótól közhasznú célra vagy működési költségek fedezésére kapott támogatás, illetve adomány. b) A közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel. c) Az egyéb cél szerinti tevékenységből származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel. d) A szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel. e) Tagdíj, tagok ajándéka. f) Egyéb, más jogszabályban meghatározott bevétel. g) A vállalkozási tevékenységből származó bevétel. 2. Költségek a) A közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek. b) Az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében f elmerült közvetlen költségek . c) A vállalkozási tevékenység érdekében f elmerült közvetlen költségek. d) A közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, melyeket bevételarányosan kell megosztani. A z egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj fizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető . A z egyesület működésével , szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatban a nyilvánosságot biztosítja. Az egyesület létesítő okirata szer inti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb feladatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját a web lapján nyilvánosságra hozza. 1.
a)
X. Az egyesület megszűnése A.)Az egyesület jogutódlással történő megszűné s e : Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. B.) Jogutód nélküli megszűnés: (1) Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. A jogutód nélküli megszűnés okai A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha 11
12 a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról 1.)8 Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról. 2.) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén 1.) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. 2.) Ha az egyesület jogutód nélkül szűnik meg, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. XI. Egyéb rendelkezés Jelen A lapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V . törvény, az e g y e s ü l é s i j o g r ó l , a k ö z h a s z n ú j o g á l l á s r ó l , valamint a civil szervezetek működéséről, támogatásáról s z ó l ó 2 0 1 1 . évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Kaposvár, 2014. július 08.
Sármezei Ferenc elnök
12
