Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes. Tevékenységközpontú pedagógiai program 2013

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes

„Tevékenységközpontú” pedagógiai program 2013. 1

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes

Óvodánk névválasztása összefüggésben áll azzal, hogy nevelőmunkánkban a mesének és játéknak kitüntetett szerepet, figyelmet szánunk. Játékkal, mert a játék…  A gyermeknek a világot és az életet jelenti.  Az egészséges fejlődés feltétele.  A gyermek felfedező megismerésének útja.  Együttműködésre tanít, gazdagítja a kapcsolatokat. Mesével, mert…  A mesével szárnyalhat a képzelet.  Anyanyelven közvetíti az érzelmeket.  A mese gazdagítja a szókincset.  A mese tanulás és szórakozás egyszerre. Amikor az óvodáskorú gyermek belép a titkokat rejtő várba a pedagógus szakmai felkészültségének köszönhetően sokszínű tevékenységből, kínálatból táplálkozik a sikeres iskolai élet megkezdéséig. A szülők és pedagógusok példaértékű összefogásának köszönhetően a hagyományok, rendezvények jelentős szerepet töltenek be óvodánk életében. Mottónk: „Itt minden érted van, érezd jól magad!” Ennek szellemében kívánunk dolgozni azért, hogy a kisgyermek szeressen óvodába járni, számára az óvodai élet minden napja úgy teljen el, hogy abban biztonságos, kiegyensúlyozott, nyugodt, örömteli, szeretetben teljes, élménygazdag pillanatokat éljen át. Mesevár dal: „A mi óvodánk neve: Mesevár, nálunk minden kisgyermekre játék, mese vár. Kicsi vagyok én, ide járok én, a Mesevár óvodában nagyra növök én!”

2

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes I. 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI:

Az óvoda neve:

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes Árpád u. 48. 5667 Tel: 06-68/633 367 06-20/325 35 40

Munkáltató:

Községi Önkormányzat Magyarbánhegyes Jókai u. 38. 5667 Tel: 06-68/480-000 06-20/955 71 79

Fenntartó:

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Magyarbánhegyes Jókai u. 38. 5667 Tel: 68/480-000 06-20/955 71 79

Óvodavezető:

Szász Károlyné

A PROGRAM KÉSZÍTŐI: HOP munkacsoport vezető: Szász Károlyné Tagok: Benkőné Bada Szilvia, Dankó Lászlóné, Debreczeniné Sódar Tünde, Rókáné Kovács Anna.

Szerkesztette: HOP munkacsoport

Kiegészítések, módosítások, véleményezés és elfogadta: a nevelőtestület: Benkőné Bada Szilvia, Dankó Lászlóné, Debreczeniné Sódar Tünde, Rókáné Kovács Anna, Szász Károlyné.

3

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 2. BEVEZETŐ: Gazdasági, társadalmi válság által erősen érintett térségben élünk. Sok családnak okoz gondot a mindennapi megélhetés, a létbizonytalanság. A jövő nemzedékéért érzett felelősség körültekintő döntéshozatalt kíván az oktatásban résztvevőktől: fenntartótól, pedagógusoktól és szülőktől egyaránt. Ezért törekszünk a még jobb együttműködés kialakítására. Az eredményes munka szolgálatába kívánjuk állítani az egyéni bánásmód különböző formáit, úgy a tehetséges, mint a felzárkóztatást igénylő gyermekeknél. Célunk, hogy minden gyerek a neki megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. Célunk megvalósítása érdekében igen nagy súlyt helyezünk a családokkal kialakított együttműködésre, valamint kiemelt feladatnak tekintjük a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek életesélyeinek javítását. Ebben a szakmai dokumentumban nevelőtestületünk arra törekedett, hogy megfogalmazza az időszerű pedagógiai elképzeléseit:  azt a formát, amelyben az intézmény működése során teljesíteni kívánja az Óvodai nevelés országos alapprogramját,  azokat a nevelési feladatokat, amellyel segíti a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészülését, a szociális hátrányok leküzdését, a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését,  mindazokat az elvárásokat, amellyel szemben a helyi fenntartó a lakosok felé kötelezettséget vállalt a 3-7-8 éves gyermekek óvodai nevelését illetően. Nevelőmunkánk akkor eredményes, ha a gyermekek személyiségét megismerjük, elfogadjuk, érzelmi biztonságot teremtünk számukra. Egyéniségüket tiszteletben tartva törekszünk arra, hogy az új ismeretek befogadására nyitottak és felkészültek legyenek.  Olyan szeretetteljes légkör kialakítása, amely a gyerekek érdekeit, egyéni igényeit tartja szem előtt, jó közérzetet biztosít.  Fontosnak tartjuk a gyermeki személyiség tiszteletét, elfogadását, megismerését és a róluk való gondoskodást. Az egyéni bánásmód és a differenciálás minden gyermeknek jár.  Sikerorientált, kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájuk megoldásában aktívan közreműködő, sajátos megoldást kereső gyermekek nevelése.  A gyerek fejlettségéből kiinduló, természetes környezetben, játékban öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra, ismeretekre épülő képességfejlesztés.  Törekvés a gyermeki szabadság és az óvónők módszertani szabadságának biztosítására.  A sajátos nevelési igényű gyerekeknél fogyatékosságuk mértékéhez igazodó speciális fejlesztés, szocializáció.  Mindenki önmagához mért értékelése, fejlődés elősegítése. Óvodai Nevelési Programunk, a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program alapján íródott. A gyermek központi tevékenysége a játék. A szorgalmas hétköznapok után az ünnepekre való játékos készülődés és az ünnepnapokat átfűtő bensőséges összetartás élménye a szocializáció melegágya, melyben fontos szerep jut az egymásra való odafigyelésnek a másság elfogadásának. A szocializációs szempontokból fontos közös élmény, így hatja át az óvodai élet mindennapjait. Az óvodába érkező gyermekeken keresztül betekintést nyerhetünk a családok életébe, melyek életkörülményei az idők során egyre inkább negatív irányba

4

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes változott. Ennek fő oka a munkanélküliség, valamint a megélhetési problémák. Ebből következik, hogy ez negatívan befolyásolja a gyermek fejlődését, korlátozottabbak az élményszerzés forrásai. A nem elég inger gazdag környezet a családi modellből hiányzó tapasztalat, élmény és kommunikációs hiány meghatározza feladatainkat. Következményként tapasztaljuk a helytelen életvitelt, rossz táplálkozási szokásokat, mozgásszegény életmódot, helytelen beszédstílust, emberi kapcsolatok és viselkedési normák lazulását. Évről évre egyre nagyobb létszámban érkeznek roma nemzetiségű gyermekek is az óvodánkba, ezért az ő nevelésükre különös hangsúlyt kell fektetnünk. A rendszeres óvodalátogatás érdekében folyamatosan látogatjuk az etnikai családokat. Figyelemfelhívással, példaadással erősítjük a szülők felelősségét a gyermekek otthoni gondozása, nevelése iránt. A gyermekeken keresztül fejlesztjük a családi háttérrendszert. Gyermekvédelmi munkánk fő motívumai a prevenció, a segítségnyújtás, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, a szeretetpótlás jellemző. A gyermekvédelem minden óvónőnk feladata. Óvodánk minőségét az adja, hogy ideális tárgyi környezetben innovatív nevelőtestületünk elsősorban a gyermekek és szüleik véleményét figyelembe véve folyamatosan javítja az óvoda működését, igyekezve megtartani az óvoda hagyományos funkcióját, a gyermekek boldog óvodás éveinek megteremtését. 2. 1. Gyermekkép Gyermekközpontú óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására irányul, biztonságos környezetével, szeretetteljes és mindenkit elfogadó családias légkörével. Biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését és elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A gyermekek és szülők kívánságát, elégedettségét mérlegelve, a gyermek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket. A gyermekeket önálló személyiségnek fogadjuk el, akik saját ritmusukban fejlődnek. A törődő gondoskodás nyomán megtanulják saját szükségleteik kielégítését. Segíteni kell önmaguk megismerésében, fontosságának megtalálásában. Minden gyermek őszinte légkörre és bizalomra vágyik. Célunk, hogy a gyermekek az óvodai élet mindennapi kalandjai során társaival, a felnőttekkel, környezetével szemben váljanak:  képessé a szeretetre, érzékennyé, őszintévé,  birtokában legyenek olyan képességeknek és készségeknek, melyek lehetővé teszik számukra a világ dolgaiban való eligazodást,  tudjanak kapcsolatokat teremteni, jól kommunikálni,  éljenek harmóniában környezetükkel és önmagukkal,  nyitott személyiségűvé és toleránssá. 2. 2. Óvodakép Óvodai nevelésünk célja, hogy a gyermekek élmény-gazdag környezetben az egyéni fejlődési ütemük tiszteletbetartásával önálló gondolkodású, autonóm személyiségekké váljanak. Nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtésén keresztül, a gyermekek meglévő tapasztalatainak felhasználásával tovább alakítsuk személyiségüket, társas kapcsolataikat, viselkedési szokásaikat, nyelvi nevelésüket az integráció lehetőségének

5

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes biztosításával. Olyan magatartásforma kialakítására törekszünk, amely a környezet iránti érzékenységben teljesedik ki. Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését a más társadalomból, országból érkezett gyermekek integrálása esetén. Gyermekközpontúság, élményre épülő játékközpontúság, kommunikáció, szociális érzékenységre nevelés. Mind ez a gyermekek sokszínű tevékenységeink biztosításával kívánjuk elérni, egy olyan nevelési rendszerben, melynek feltétele a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodó optimális környezet. 3. HELYZETELEMZÉS Óvodánk két épületben helyezkedett el. A központi óvodában három tiszta életkorú csoport működött, a falu távolabbi részén levő óvoda pedig egy vegyes életkorú csoporttal. 2000-től az ÁMK tagintézményeként működtünk. 2006-ban a takarékoskodás, valamint gazdasági okokból egy épületben, a központi óvodában négy csoporttal folytattuk tovább pedagógiai tevékenységünket. 2007-től a Magyarbánhegyes – Nagykamarás Általános Iskola és Óvoda társulás tagintézményeként működünk tovább. A csökkenő gyermeklétszám miatt most már csak három csoporttal. 2012. szeptemberétől ismét ÁMK tagintézményeként működünk. 2013. januártól Önkormányzat intézményeként „Mesevár Óvoda” néven működünk tovább. Organogram Mesevár Óvoda Óvodavezető

Óvodavezető helyettes Dajkák Óvónők Intézményünk vezetési formája lineáris. A vezető óvónő a gondjaira bízott területen az egész tevékenységet irányítja, vagyis a vezetés összes feladatát maga végzi. A hatáskörök jól körülhatároltak, ezért az egyéni felelősség megfelelően biztosított. Mivel az alá – és fölérendeltséget mindenki pontosan ismeri, az intézkedések nem keresztezik egymást. A családok mentális és szociális körülményei eltérőek. Élnek a faluban jó anyagi háttérrel rendelkező családok, mások napi megélhetési gondokkal küzdenek. Megváltozott a családok értékszemlélete, egyre inkább az anyagi értékek dominálnak. A szülők idejét és energiáját leköti az anyagi biztonság megteremtése a család számára, s így kevesebb idejük marad örömteli, biztonságot adó, nevelő hatásokat biztosító együttes élményszerzésre, beszélgetésre, mesélésre. Emelkedő tendenciát mutat a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma. Óvodásaink egyre nagyobb arányban küzdenek magatartászavarral. A családok romló anyagi körülményei miatt fokozottabban előtérbe kerül az óvoda szociális funkciója. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a hátránykompenzálásra és az esélyegyenlőtlenség kezelésére.

6

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes Nevelőtestületünk megérti az egyes családok gondjait, igyekszik meggyőzni a szülőket az együttnevelés fontosságáról, a gyerekek számára pedig biztosítja az óvodai életben a családias, nyugodt, szeretetteljes, tevékeny légkört. A társadalmi folyamatok nem kívánatos hatása, a családokban bekövetkezett funkcionális változások miatt a differenciált, egyéni foglalkozások kerülnek előtérbe mind a nevelőmunka, mind a szülőkkel való kapcsolatteremtés vonatkozásában. Az intézmény populációját a magyar és a cigány etnikum adja. Az óvodánkban nevelődő gyerekek 32%-a tartozik a cigány kisebbség körébe. A hátrányok kezelésére az egyéni fejlesztések eredményesebbé tételére kidolgoztuk és a HOP-ba beépítettük az Integrációs óvodai fejlesztő programunkat. A szülőkkel jó nevelői kapcsolatot alakítottunk ki. Az együttműködés formái csoportonként különbözőek, a szülők igényéhez, érdeklődéséhez igazodnak. A programkészítést megelőzően megkérdeztük a szülőket az elvárásaikról, igényeikről, az óvodaválasztás indokairól, nevelési elveikről. A kérdőívek értékelése során nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy a szülők elismerik és támogatják nevelőmunkánkat. Arra számítunk, hogy a gyermekükért tenni akaró szülők, azonosulnak programunk szellemével. A szakmai elképzeléseinken túl döntően befolyásolta a programunk irányvonalát az a tény, hogy a gyermekek nagy része ingerszegény környezetből, szociálisan hátrányos helyzetű családból érkezik óvodába. Kapcsolatunk oldott, kölcsönös, bizalmat élvező, melyet a közös programok, kirándulások, családlátogatások, biztosítanak. Számíthatunk a szülők együttműködésére, segítségére. A gyermekek érdekében a továbbiakban is e jó partnerkapcsolat fenntartására törekszünk. 3. 1. Tárgyi feltételek: Óvodánk 75 férőhelyes három csoportos óvoda. Gáz-központifűtésű, csatornázott, van hidegmelegvíz. Nincs tornaszoba, szertárhelyiség, orvosi szoba, elkülönítő. 2010-ben az Önkormányzat által épületfejlesztésre nyújtott támogatásból jelentős lépést sikerült tenni a tárgyi feltételek javításában. A támogatás mértéke 40. 000. 000 Ft. A sikeres pályázatnak köszönhetően a település életében soha nem látott, rekordidő alatt elkészült óvoda felújítást tett lehetővé. A beruházás során megtörtént az óvodaépület akadálymentesítése, külső – belső felújítása, nyílászárók cseréje, új vizesblokk kialakítása, fűtési rendszer korszerűsítése, tetőszerkezet felújítása, egy felnőtt és egy gyermek akadálymentes mellékhelyiség kialakítása. Új mosdó és WC került kiépítésre, minden csoportszobába lambéria és laminált padló került. A régi épülethez hozzáépítésre került egy fejlesztő szoba. Az Árpád utca felől a kerítés felújítására is sor került. A csoportszobák tágasak és világosak, a természetes fény bejutását és a levegőcserét nagy ablakok biztosítják. A csoportszobák mindegyikéhez egy-egy öltöző és két mosdó helyiség tartozik. Fontos helyisége az óvodának a nevelői szoba, amely többféle funkciót lát el:  ebben kapott helyet az óvoda szakkönyvtára és a nevelőmunkát segítő eszközök,  itt folynak a differenciált fejlesztő, illetve speciális foglalkozások,  ez a szoba ad helyet a vezetői értekezleteknek, szakmai beszélgetéseknek, a minőségi körök tevékenységének, az óvónői felkészüléseknek és a szülőkkel való személyes beszélgetéseknek. A csoportszobákból a szilárd burkolatú, fedetlen teraszokon át közelíthető meg. Az udvar felépítése, elrendezése a játék és mozgás feltételeit teremti meg. A játékok nagyobb része 7

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes fából készült. A csoportszobákat úgy kellett kialakítani, hogy többcélú funkciónak feleljen meg (játéktevékenység, étkezés, pihenés). Az óvoda berendezési tárgyai a gyermekek testméretéhez igazodva, azok önálló használatát teszik lehetővé. A berendezési tárgyak, udvar játékai és a csoportszobai játékeszközök további kiegészítésre és pótlásra szorulnak. 3. 2. Személyi feltételek: 2009. szeptemberétől óvodánkban 9 fő dolgozó biztosítja az intézmény zavartalan működését. A nevelőmunkát 1 fő óvodavezető 5 fő óvodapedagógus látja el a három gyermekcsoportban. Az óvónők munkáját 3 fő szakképzett dajka segíti. Minden óvodapedagógus felsőfokú szakképesítéssel s e mellett a következő speciális végzettséggel rendelkeznek.  Fejlesztőpedagógus  Gyógypedagógiai asszisztens  Játék és szabadidő szervező  Vezető óvodapedagógus szakvizsga A nevelési folyamatban az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekintjük, hiszen a példa a leghatásosabb nevelőerők egyike óvodáskorban. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógus biztonságot, harmóniát sugárzó egyénisége, beszédstílusa, kommunikációja példaértékű legyen. A család és az óvoda közötti kapcsolatot tapintatosan, a gyermekek érdekeit figyelembe véve mélyítse. A gyermekek és az óvodapedagógusok kapcsolatát az aktív és kölcsönös együttműködés jellemzi. Ez a pedagógiai magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. A pedagógus közösség személyi összetételében az állandóság a jellemző. Az óvodapedagógusok jól képzettek, nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek, jól szervezetten, magas pedagógiai színvonalon teljesítik nevelői hivatásukat. Élnek a módszertani szabadság lehetőségével, amelyet önképzéssel és szakmai továbbképzéseken szerzett újabb ismeretekkel erősítenek meg. Az óvodák sajátos arculatának kialakításához minden óvónő személyiségének sokszínűségével, továbbképzési tapasztalatainak átadásával és kooperációs készségével járul hozzá. Az együtt dolgozó óvónői párok kialakítása is az azonos pedagógiai érdeklődés, egy pedagógia iránt vállalt elkötelezettség szerint történik. A nevelőmunkát három dajka segíti. Folyamatos munkarendben lépcsőzetes munkakezdéssel, teljes nyitvatartási időben dolgoznak. Munkarendjük kialakításánál elsődleges szempont, hogy minden gyermekcsoport ellátottsága biztosított legyen. Támaszai, segítői a pedagógiai munkának, amelyet mindenkor az óvodában és a csoportban dolgozók összehangolt munkájával érünk el. Feladatkörük rendkívül sokrétű (gondozás, takarítás, mosogatás, udvar gondozás). A sokirányú feladat miatt a nevelőmunka területén csak a gondozási feladatok ellátásában tudnak segíteni. Részvételük nélkülözhetetlen a nevelőmunkában, ezért fontosnak tartjuk, hogy tanév elején és ciklusonként folyamatosan tájékozódjanak a nevelési feladatokról, az óvónői elvárásokról saját csoportjukban. A dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus értékrendjével, magatartásával, beszédstílusával minta a gyermekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy tájékozott legyen az óvoda, az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseiről, módszereiről.

8

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 2002. szeptemberétől óvodánk, bekapcsolódott a Comenius 2000. I. Intézményi modell kiépítésébe, amellyel még hatékonyabbá tehetjük a partnerközpontú óvodai nevelést, és közelebb kerülünk a helyi nevelési programban felvállalt célok megvalósításához. Óvodánk minőségét az adja, hogy a folyamatosan végzett partneri igény és elégedettség vizsgálatok alapján:  A szülők több mint fele azért választotta az óvodánkat, mert jó híre van, ismerik az óvodába folyó nevelőmunkát, illetve idősebb testvérek ide jártak.  Az óvodában folyó nevelőmunkával elégedettek, a játékot, mint a gyermek alapvető tevékenységét fontosnak tartják.  A gyermekek kapcsolatát a felnőttekkel (óvónő, dajka) fontosnak és kielégítőnek tartják.  A szülők véleménye, hogy az óvoda nagymértékben segíti a gyermek önállósodását.  A beszédfejlődés az iskolára való alkalmasságot megalapozottnak vélik.  A gyerekek szeretnek óvodába járni.  A tájékoztatás szülői értekezleten a szülők szerint kielégítő.  A szülők szívesen vesznek részt az óvoda programjain, rendezvényein, kirándulásain, erre határozott igény van.  A szülők támogatják hogy mindenféle tapasztalatszerzésre vigyük el gyermekeiket, legyen az kiállítás, színház, stb.  Igényük van arra, hogy szülői értekezleten, családlátogatások alkalmával pedagógiai ismereteiket bővítsék, nyújtsanak segítséget neveléssel kapcsolatos kérdésekben az óvónők.  A szülők elégedettek az óvoda és a család kapcsolattartási formáival. 3. 3. Értékközvetítő szemléletünk bemutatása: Óvodánk, mint nevelési intézmény a 3 - 7 - 8 éves gyermek személyiségének kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Számunkra érték a szeretet, egymás elfogadása, a tudás, a kultúra, az egészség, a gyermek és egymás tisztelete, elfogadása. Mindez magában hordozza az átlagtól eltérő, a másságot toleráló magatartást is. Kulturális érték az anyanyelv. A szép magyar beszéd a mondóka, a népmese, a dalos játék a magyar népi hagyományok egyedülálló szakmai értékek. Mindehhez kapcsolódnak a kulturális szokások az étkezésben, a tisztálkodásban, a közösségi magatartáshoz kapcsolódó szokásrendszerben. Legfőbb érték társadalmukban a család. A család joga és kötelessége a gyermek nevelése melyben mi kiegészítő szerepet vállalunk. Odafigyelnünk a szülőkre, a családra ezért az együttes nevelést megvalósító partnerkapcsolatra törekszünk, amelyben a gyermek érdekei az elsődlegesek. A gyermektevékenykedő lény, tevékenységi vágy jellemzi. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. Bármilyen mozgás, cselekvés felkelti a gyermek figyelmét, és utánozásra ösztönzi. A megismerési vágy a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. Mindezekből kiindulva épít programunk a kulturális értékekre és a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra és a mozgásra. Az óvodáskorú gyermek alapvető megnyilvánulási módjára, a mozgásra és fő tevékenységi formájára, a játékra alapozva érjük el értékmegőrző nevelési feladatainkat.

9

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 3. 4. Az óvónő személyisége, stílusa: Programunk sikerét, megvalósulásának színvonalát, vagy estleges kudarcát is meghatározhatja az óvónők személyisége, a nevelőtestület légköre, a vezető közreműködése. A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában az óvónők végzik. Személyünk minta a nevelésben. .Magatartásunkat az elfogadás, a tolerancia, kezdeményezőkészség jellemzi, az SNI gyermekek fogadásakor különösen. Minden esetben elfogadjuk a család elsődlegességét a gyermek nevelésében. A gyermekeket szeretetteljes, megerősítő légkör veszi körül, mely biztonságot, védelmet, kiszámíthatóságot jelent számukra. Saját értékeinket is megmutatjuk a gyermekeknek, erősítjük azt a nevelői stílust, mely a segítőkészséget, a pozitív dolgok észrevételét, és kiemelését helyezi előtérbe, a számonkérés, bírálat, negatív megkülönböztetés helyett. A nevelés szempontjából a barátságos, megengedő /de nem szabados/, megértő /és nem bíráskodó/, elfogadó/de nem mindent elfogadó/, együtt érző attitűdöt tartjuk a legkedvezőbbnek. Konfliktus helyzetekben, döntésekben az önálló megoldásra bátorítjuk gyermekeinket, megmutatjuk a lehetséges módozatokat, megoldásokat, egyezkedési lehetőségeket, figyelünk arra, hogy senkit ne érjen fizikai vagy lelki sérülés. Az óvodánkban dolgozó óvónővel szemben elvárás, hogy:  a gyermekek fejlesztéséhez alkalmazzon egyéni módszereket, legyen nyitott, kreatív, tudjon mesemondásával, énekével, alkotásaival esztétikai élményt nyújtani.  Legyen jártas a néphagyomány-őrzésben, a kismesterségek gyakorlásában, legyen igénye a folyamatos önművelésre, továbbképzésre.  Az SNI gyermekek ellátásához, ismerje meg a speciális eljárásokat, módszereket, tudjon hatékonyan együtt dolgozni óvónő párjával.  Az óvónők fontos feladata, hogy a nevelőmunkába vonják be a dajkákat, különösen a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. A dajkák az óvónők irányításával szorosan kapcsolódjanak a csoportok mindennapi életéhez, a csoportjuk eseményeihez, szokásaihoz, hagyományaihoz, ünnepeihez. Valljuk, hogy csak olyan közösségben lehet eredményesen és színvonalasan együtt dolgozni -a gyermekek érdekében,- ahol jó a közérzet, derű tapasztalható, a döntésekben mindenki részt vehet, tere van az önállóságnak, kezdeményezésnek, a kreativitásnak, ahol minden munkatárs pozitív emberi értékkel rendelkezik, azt mások elismerik, értékelik. Az óvodánkba járó gyermekek nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben. A vezető feladata, hogy:  A gátló tényezőket felismerje, kiküszöbölje.  Éljen együtt szorosan az óvoda mindennapjaival.  Keresse meg azokat a lehetőségeket, erőforrásokat mely az intézmény szakmai munkáját, felszereltségét elősegítik.  Kritikusan, de pozitív szemlélettel olyan módon irányítsa a kollektív tevékenységet, hogy jelentősen előmozdítsa a haladást, a munkatársak fejlődését, de ne kendőzze el a hiányosságokat sem.  A szülők tájékoztató jellegű felkészítése az SNI gyermekek fogadására elfogadó környezet biztosítása.

10

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 4. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA ÉS FELADATA Célunk az egészséges gondozás, életmódra nevelés, szocializáció és kooperáció, ill. az anyanyelvi nevelés elősegítése a gyermek érzelmein át a családok aktív együttműködésével. Azonosulunk a tevékenységközpontú óvodai nevelés céljával, mely a 3 - 7 éves gyermek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítését vallja.  A teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.  Az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Pedagógiai feladatunk, a gyermeki személyiség fejlesztését a gyermek adottságaiból kiindulva képességeit és szükségleteit figyelembe véve tevékenykedtetésén keresztül kívánjuk megvalósítani. A gyermek magában hordozza fejlődésének, önmegvalósításának minden csíráját, a pedagógus feladata, hogy kibontakoztassa ezt. A nevelési cél elérésének feltételei: a gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése a tevékenységeken keresztül valósul meg az egészséges életmódra, gondozásra, az anyanyelvi nevelésre és a szocializáció és kooperációra helyezve hangsúlyt. 4. 1. A szükséglet szerepe a nevelési cél érdekében: A gyermek, fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, mely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a "társadalomba való bevezetés" feladatait. A családi nevelés mellett igen nagy szerepe van az óvodának az elsődleges szocializáció során. Az óvoda a családnál tágabb, tagoltabb szocializációs közeg. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja a nevelő hatásokat. Az óvoda tehát nem spontán, hanem pedagógiailag determinált szocializációs színtér, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. Az érzelmi nevelés feladatai:  a szeretet és kötődés képességének fejlesztése,  a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése  az élménybefogadás képességének fejlesztése  az érzelmek kifejező képességének fejlesztése  az ösztönök és az érzelmek irányításának fejlesztése  az érzelmi zavarok tompítása, leépítése. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében:  az egészséges óvodai környezet megteremtése,  a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása, a gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása,  a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése. 4. 2. A tevékenységek szerepe a nevelésben: A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. Sokat

11

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes emlegetjük, hogy a gyermek tevékeny lény. Ez a gyermeki sajátosság meghatározó jelentőségű az óvodai nevelés egészében. A gyermekben fokozatosan él a tevékenységvágy, mindig csinálni akar valamit. Elgondolásai meglehetősen tevékenységhez kötöttek. A nevelés megszervezésénél tekintettel kell lennünk arra, hogy a tevékenység nagyon időigényes. A tevékenység egyaránt forrása az új felfedezéseknek, tapasztalatoknak és a nyomukban mindjárt jelentkező egyéni törekvések megvalósításának. A gyermek tevékenységhez való viszonya állandóan fejlődik. A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban:  valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze,  képesség- felhasználás, képességfejlesztés eszköze. A tevékenység életeleme az óvodásnak, összekötő kapocs az én és a környezet, a világ között. A kapcsolatfelvétel legtermészetesebb formája, a tapasztalások, a megismerés forrása. A tevékenység hordozza magában az élet alapfolyamatát a halálig tartó tanulást. A tevékenység teremti meg a másokkal való együttműködés lehetőségét, és adja a közös élmény örömét. Összefűzi a gyermeket és óvónőt. A tevékenység szemléletessé teszi a feladatokat, integrálja a világtól szerzett ismereteket, s megkívánja az alkalmazkodó képes tudást. Játékos természethez jobban igazodó tevékenységrendszert biztosítunk a gyerekek számára. Élvezzen előnyt az utánzásos tanulási formák, ezáltal minél több alkalma nyílik a gyereknek az utánzásra. Az óvodai tevékenységrendszer akkor felel meg az óvodás életkorának, ha magán hordozza a spontán tevékenység jellemzőit. Óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében:  vegyünk részt a tevékenységekben,  az óvónő, mint a modell, akit látottak alapján könnyebb utánozni, mint a verbális utasításokra hagyatkozva,  tevékenységekben, a tevékenységek által neveljünk,  többfajta tevékenység gyakorlásához biztosítsuk a megfelelő feltételeket (hely, idő, eszköz, ötlet).  a tevékenység megszervezésében támaszkodjunk a gyermekek élményvilágára,  minél több élményt nyújtsunk a gyermek számára, mellyel sokrétűbbé, komplexebbé tehetjük a tevékenységformák kialakulását. 4. 3. A képességek szerepe a nevelésben: A tevékenységközpontú nevelés, olyan képességek, kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Nagyon fontos szem előtt tartunk minden gyermek más - más személyiség. Ez a törekvés felvállalja, hogy minden gyereknek segít feltárni saját adottságait, nem azt keresi, ami nincs meg a gyermekben, hanem igyekszik megtalálni azt, ami van, amire építeni lehet, amit fejleszteni kell. Természetesen, hogy a gyermekek nem érnek, fejlődnek azonos ütemben, s igen eltérőek lehetnek az adottságok sokszínűségéből adódóan a képességek. Figyelmünk középpontjában az egyén képességei, részképességei kerüljenek, ez jelenti a fejlődés kiindulópontját, s ne, az eltérendő körülmények képezik a fejlesztés alapját. A tevékenység szervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással. A lehetséges emberi képességek és tulajdonságok száma szinte végtelen: ezeket képtelenség lenne áttekinteni és külön- külön formálni. A nevelés szempontjából viszont vannak kitüntetett képességosztályok.

12

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes A társadalmi és egyéni szempontból lényeges képességek:  kooperációs képességek,  kommunikációs képességek. A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek:  a képességek tevékenység közben fejlődnek,  a tevékenységek belső indítékokra épülnek,  mindig a legalkalmasabb tevékenységet kell megszervezni az adott képességfejlesztésre,  a tevékenységeket sokszor kell ismételni, gyakorolni ahhoz, hogy az alkalmazó képes tudás kialakulhasson, stabilizálódhasson,  a képességek fejlődését egyénenként kell ismerni (részképességek hiányát is),  tolerálni kell a képességbeli különbségeket a fejlődés eltérés ütemét,  a képesség és a tevékenység annyira mély kapcsolatban áll egymással, hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelőnek lehet igazi esélye a sikeres képességfejlesztésre. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében:  biztosítsuk a gyermekek számára a képességeik kibontakozásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit,  a gyermeket folyamatosan figyeljük meg, hogy tiszta képet szerezzünk meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekedjünk a képességek fejlesztésére,  vegyük figyelembe a kiemelkedő képességű és részképességűek fejlődésében elmaradott gyermekeket egyéni fejlesztési terv alapján, gyakoroljunk hatást rájuk,  minden gyermek képességét önmagához - a saját lehetőségeihez - viszonyítva igyekezzen fejleszteni.

13

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 5. RENDSZERÁBRA Programunk fejlesztési rendszere

A nevelés alapvető keretei

A nevelés eszközei

Az egészséges életmód alakítása Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

Játék, munka, tanulás

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

Ajánlott tevékenységek Mese, vers, rajzolás, mintázás, kézi munka, énekzene, énekes játék, mozgás, a külső világ tevékeny megismerése

Integráció Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése Roma kultúra ápolása Szocializáció Egészségnevelés Gondozás Játék Hagyományőrzés Környezetvédelem Mozgásfejlesztés Kompetenciák

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére 6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE: A tevékenységek megszervezésénél elvi szempontunk a folyamatosság, a kötetlenség, és a választhatóság biztosítása. A program alkalmazásakor az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot vesszük kiindulópontnak. A heti- és napirend az alapja a ritmikus és rendszerint ismétlődő tevékenységeknek. A kisgyermek számára a rendszeresség biztonságot, nyugalmat biztosít. 6. 1. Napirend: 630 - 1200 : Játék a csoportban vagy a szabadban. Egyéni és csoportos, szabadon választott tevékenységek kezdeményezése, részképesség fejlesztése. 14

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes Testápolás, étkezés. Tapasztalatok, élmények feldolgozása, változatos szervezeti formában. Játék a szabadban, illetve séta. Szervezett és szabad mozgás. 1200 - 1500 Testápolás, ebéd, csendes pihenő (mese). 00 15 - 1630 Ébresztő. Testápolás, uzsonna. Játék a csoportban, vagy a szabadban. Hazabocsátás. 6. 2. Heti rend: A hét minden napján van mindennapi testnevelés és mese-vers. A többi tevékenységforma megválasztásának napját az óvónők, az aktualitások szabályozzák. A csoportok zavartalan működése érdekében az éves terv elkészítése előtt egyeztetés történik. 6. 3. Nyitvatartási rend: A községek életéhez alkalmazkodva alakítottuk ki óvodáink nyitvatartási idejét: minden munkanapon 630-tól 1630-ig tart nyitva. A gyerekek reggel 630-tól óvodapedagógusi felügyelet mellett tartózkodnak a csoportban. 7. ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS CÉLJA, FELADATAI: 7. 1. Egészséges életmód alakítása Óvodai munkánk során a gyermekek testi – lelki szükségleteinek kielégítésére ezzel párhuzamban a testi – lelki harmónia megteremtésére törekszünk. Fontosnak tartjuk a szülők, szakemberek (védőnő, háziorvos) bevonását a hatékony fejlesztés érdekében. A gyermekek egészségének óvása, megőrzése érdekében folyamatos szűrővizsgálatokat biztosítunk a gyermekek számára (hallásvizsgálat, látásvizsgálat, ortopédiai vizsgálat, védőnői szűrővizsgálatok), hely és idő biztosításával. Ezeknek a vizsgálatoknak a célja a gyermekek testi – fejlődésbeli rendellenességeinek időben való felismerése. Feladatunk a szülő tájékoztatása a gyermek problémáiról, mindehhez nagyfokú empátia és tapintat szükséges. Az egészséges életmódra nevelés célja: a gyermekek egészséges életvitel – igényének alakítása, testi – lelki fejlődésük elősegítése szoros együttműködésben a családdal. A gyermekek váljanak képessé testi szükségleteik önálló kielégítésére. Az óvodapedagógus feladata:  A gyermekek egészségének óvása és megőrzése.  A gyermekek gondozása a betegségmegelőzés szokásainak alakítása.  A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alapjainak elsajátíttatása.  Megfelelő életritmus kialakítása az életkori sajátosságokat szem előtt tartó következetes ugyanakkor rugalmas napirend és heti rend szervezésével.  Sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermekek komfortérzetének biztosítása, jó szokások kialakítása.  Testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség fejlesztése változatos tevékenységformák biztosításával. 15

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes A tevékenységek megszervezése: A gondozás óvodai nevelésünk egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a kisgyermekek szükségleteinek kielégítését, elősegíti a növekedést, fejlődést, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakításához. A környezeti tényezők segíthetik, lassíthatják az örökletes adottságok kibontakozását. Az optimális fejlődést szolgálja az óvoda szokásrendszere, amely az egyes gyermekek adottságait figyelembe biztosítja a gyermekek fejlődését, a környezethez való alkalmazkodást. A szokások alakítását már kiscsoportban megkezdjük, hiszen a későbbiekben már az elsajátított szokásokra kell építkeznünk magasabb szinten. A napirend, helyes életritmus egy állandóságot biztosít a gyermekek számára. A helyesen kialakított életritmus visszahat az életfolyamatokra, ezért rugalmas, de a gyermekek élettani szükségleteit kielégítő napirendet tervezünk, melyben érvényesül a folyamatosság és rendszeresség. Napirendünkben a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége a szabad játék kapja. Az egyes tanulási tevékenységekre fordítható idő rugalmas a körülmények és váratlan események hatására. A tevékenységekben való elmélyüléshez biztosítjuk a nyugalmat, kiegyensúlyozott légkört, eszközöket és helyet. A mozgás és szabad levegőn való tartózkodás évszaktól függetlenül elengedhetetlen része mindennapjainknak. Fontosnak tartjuk a téli időszakban is a szabad levegőn végzett rendszeres testmozgást, mert ezzel is a gyermek edzettségét, ellenálló képességét növeljük valamint betegségmegelőző szerepét hangsúlyozzuk. Napirendünk kialakításánál fontosnak tartottuk a környezet védelmére nevelést, illetve a környezetünk megóvásához kapcsolódó szokások alapjainak elsajátíttatását. A környezetkárosító tényezőket és magatartásformákat elutasítjuk. Ügyelünk arra, hogy közvetlen környezetükben vigyázzanak a berendezési tárgyakra, ne rongálják őket. Megtanítjuk őket mindezek rendeltetésszerű használatára. Hangsúlyozzuk nevelő – oktató munkánk során az óvónő modell szerepét. Étkezés mennyiségi és minőségi szokásainak alakításának az egészséges életmód kialakításánál fontos szerepe van. Mivel a gyermekek különböző szociokulturális környezetből érkeznek, így eltérő étkezési és táplálkozási szokásaik vannak. Feladatainkat nagymértékben meghatározza, és személyes példával igyekszünk lerakni a kulturált étkezés alapjait. Különös figyelmet fordítunk a helyes és változatos táplálkozásra. A gyermek egyszerre csak annyi ételt kap, illetve szed a tálból, amennyit jó étvággyal el tud fogyasztani. Az ételt többször kínáljuk, de nem erőltetjük. Rászoktatjuk őket a helyes evőeszköz használatára. A kiscsoportban csak kanállal, középsőben villát, nagycsoportban kést is adunk az étkezésekhez. Személyes példánkkal mutatjuk meg hogyan kell az asztalnál ülni. A naposok megtanulják az ízléses terítés alapjait. Az élősarkot a szülők folyamatosan feltöltik friss gyümölcsökkel és zöldségekkel. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a gyümölcsök, zöldségek betegségmegelőző funkcióira. Ezeket közösen fogyasztják el a gyerekek pl: gyümölcssalátát, kompótot, vitaminsalátát készítünk. Az elkészített ételeket vidáman és jóízűen kóstolgatja mindenki. Testápolási szokások gyakorlásával tudatosítjuk betegségmegelőző funkcióját és fontosságát. Folyamatosan felhívjuk a gyermekek figyelmét arra, hogy mi történhet, ha elmulasztják ezt a tevékenységet rendszeresen és igény szerint elvégezni. Hangsúlyozzuk a betegségmegelőző funkcióját. Fontosnak tartjuk itt is a személyes példaadást, valamint az óvoda és család gondozási szokásainak összehangolását. A testápolás terén is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. A legkisebbeknél az utánzásos tanulást hangsúlyozzuk, a pancsolást mellőzve. Fokozatosan és folyamatosan szoktatjuk őket az önálló tisztálkodásra. Megtanítjuk és gyakoroltatjuk a kézmosást, arcmosást, fogmosást, fésülködést, WC használatot.

16

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes Öltözködés alkalmazkodás az időjáráshoz, de formálja a gyermekek igényességét és önállóságát. Az öltözködéssel kapcsolatos teendőket az első szülői értekezleten közösen megbeszéljük, hogy a gyermekek ruházata legyen kényelmes, praktikus, réteges, hogy a gyermek a nap folyamán bármikor igénye szerint fel illetve levehesse ruháját. Minden szülő biztosít gyermeke számára váltóruhát, pizsamát, tornanadrágot, váltócipőt. Ezek tisztán tartása a szülő feladata. A helyes munkafogási sorrend képessé válik a gyermek az önálló öltözködésre, mindezt megfelelő toleranciával és segítségnyújtással kísérje az óvónő. A kisebbeket folyamatosan szoktatjuk az önálló öltözködésre, vetkőzésre pl: délutáni pihenés, testnevelés foglalkozás, séták. Állandóan felhívjuk a gyermekek figyelmét arra, hogy ruhadarabjaikat fordítsák ki és próbálják meg összehajtani. Rendszeretetre neveljük őket. Egyéni igényük alapján tudják eldönteni, hogy öltözzenek, vagy vetkőzzenek évszaknak, időjárásnak megfelelően. Pihenés a gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges. Fontos, hogy biztosítsuk a megfelelő körülményeket. Lefekvés előtt alaposan kiszellőztetünk, tiszta és rendezett környezettel csendet és nyugalmat biztosítunk. Kedvenc meséikkel hangoljuk a gyermekeket az alvásra. Saját párnájukkal, kedvenc állataikkal álomba ringathatják magukat. A gyermekek ébresztése halk zenével történik, biztosítva elég időt számukra az ébredéshez. Akik nem igénylik az alvást azok a gyermekek csendesen és nyugodtan pihenhetnek. A rendszeresség elve érvényesül ennél a tevékenységnél, így biztosítva a szervezet regenerálódását. Edzés, mozgás szintén fontos feladat az egészség megőrzéséhez. A mindennapi testedzés, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását, testi képességeit. Fontos, hogy tevékenységek végzése közben figyeljenek egymás testi épségére. A rendszeres testedzéssel igyekszünk mozgásukat összerendezettebbé tenni. A szervezett és spontán adódó testedzések jól szolgálják mozgáskoordinációjuk fejlesztését. Sok időt töltünk az udvaron amennyiben az időjárás engedi. A szabadban töltött minél több idő is hozzájárul a gyermekek egészségének, erőnlétének fokozásához. A levegőztetés idejére is gondoskodunk a gyermekek tevékenységének megszervezéséről. Téli időszakban nagyon kedvelik és örömmel vesznek részt a közös szánkózásban, hógolyózásban és hóember építésben. Nyári kánikulában ügyelünk arra, hogy ne hevüljenek túl, tevékenységeiket árnyékos helyre vagy csoportszobába tervezzük. A mozgás fontos szerepet tölt be a gyermek életében, hiszen ismereteinek jelentős részét mozgásos – cselekvő manipuláló tevékenységgel szerzi. A mozgással mozgásaktivitásuk kielégítése a cél. Szervezünk közös programokat a szülőkkel pl: kirándulás és gyermeknap (közös bemelegítés, ügyességi játékok, sorversenyek szülőkkel együtt), ezzel is pozitívan befolyásoljuk a család – óvoda kapcsolatát. Mindennapi munkánk során fontos feladatunk a gyermekek testi épségének védelme, baleset megelőzés. Az egészséges életmódra nevelés tevékenységeit fokozott szóbeli megerősítés kíséri és sok – sok gyakorlás. Önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben. A fejlődés várható eredménye:  Igényesek legyenek környezetükkel szemben.  Törekedjenek arra, hogy környezetükben megőrzik a bútorzat, tárgyak, eszközök tisztaságát, esztétikumát és szépségét.  A testápolási teendőket betartva önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek, zsebkendőjüket igény szerint használják.  Ízlésesen terítenek, a kulturhigiéniai szabályokat betartva étkeznek.  Készség szinten használják az eszközöket a rendeltetésüknek megfelelően.  Önállóan megítélik, hogy mennyi ételt képesek elfogyasztani. 17

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes      

Halkan beszélnek ebéd közben, igény szerint használják a szalvétát. Önállóan öltöznek, ügyelnek saját küllemükre, környezetük rendjére. Ruhaneműikkel gondosan bánnak, cipőjüket bekötik. Szívesen tornáznak, játszanak mozgásos játékokat és minél több időt töltenek a szabadban. Képesek a szabályok betartására, betartatására. SNI és HHH gyermekek egészséges életmód szokásait sajátítsák el képességeikhez mérten, egyéni ütemben.

7. 2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek viselkedésének, magatartásának meghatározói az érzelmek. Ezért fontos hogy az óvodában otthonos légkör, érzelmi biztonság vegye körül. Fontos a szocializáció az egyén beilleszkedése a társadalomba, mi esetünkben az óvodába. A közösségi életbe való hatékony beilleszkedéshez szükséges szabályok, normák elsajátítása. Ezek lehetnek egyéni és közösségi normák. Örömünket sok dicsérettel fejezzük ki, a humor jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, sok nehézségen átsegíti a gyereket és a pedagógust. Az odafigyelés, meghallgatás, s a saját érzések elmondása, mások meghallgatása közösségfejlesztő hatást biztosít. A közös ünnepélyek, kirándulások is elősegítik a jó kapcsolatok kialakulását. A szocializáció, amely a családban kezdődik, az óvodában folytatódik. A szociális tanulás a születéskor kezdődik és ennek spontán és tudatos hatásai pozitív és negatív irányban is, befolyásolják a gyermek személyiségének kialakulását. Óvodás korban megfigyelve tanul, utánzás és modellkövetés útján sajátít el tevékenységi formákat, meghatározott értékeket. Ez különösen fontos a lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló óvodásoknál. A nehezen szocializálható gyermekeknél az óvoda dolgozóinak kommunikációja és viselkedése a gyermek bizalmára kell hogy épüljön. Ez nélkülözhetetlen a HHH gyermek neveléséhez. Az óvodában új kapcsolatokba kerül minden gyermek. A kooperáció összefüggő és összehangolt tevékenység, amelyet közös célok érdekében fejtenek ki jelen esetben óvónő, dajka és óvodások. Az együttműködés erősíti a társak közötti kapcsolatot és segíti a közösen kialakított szabályok betartását. A közösségi életnek normái vannak. A szokásrendszert idővel el kell fogadtatni értelmileg, érzelmileg, akaratilag. A közösségi életben kialakul az egymás iránti vonzalom, illetve ellenszenv. Az egyén számára ez lehet nyereség és, veszteség is, ezek a polarizált érzelmek kiegyenlítődnek, amikor kialakul az alkalmazkodóképesség. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi neveléscélja: A gyermek én tudatának fejlődése során az óvodában társaival, felnőttekkel és a tágabb környezetével és a természettel jó, bensőséges kapcsolat alakuljon ki, és az együttműködés jellemezze. Esélyteremtés biztosítása a különböző szociokulturális helyzetből érkező gyermekek számára. Feladatai:  barátságos, derűs légkör kialakítása, mely biztonságérzetet ad minden gyermeknek;  napi személyes percek biztosítása;  követendő felnőtt viselkedési minták legyenek;  biztosítani kell a gyermek-gyermek közötti pozitív kapcsolat kialakulását;  a nevelési célok közvetítése során figyelembe venni a gyermek egyéni sajátosságait, differenciált bánásmód;

18

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes  felnőtt modell szerepe;  érzelmek kifejezőképességének fejlesztése;  Az érzelmi válságba került gyermekek helyzetének oldása,  A gyermek önkifejezésének elősegítése.  SNI és HHH gyermekek felzárkóztatása. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés színterei: 1. A gyermekek közös tevékenysége 2. A beszoktatás 3. Ünnepek, ünnepélyek, jeles napok A gyermekek közös tevékenysége. Ez hatja át a mindennapokat. Megkönnyítjük a gyermekek közötti új kapcsolatok kialakulását érzelmi biztonság és sok közösen átélt élmény nyújtásával. Szeretettel fogadunk minden gyermeket. Személyiségünkkel biztonságot és nyugalmat sugárzunk. Időt, lehetőséget biztosítunk a gyermekek megismeréséhez, fejlődéséhez. Azonos követelményeket állítunk fel, melyben a módszerek és az értékelés egyénre szabott. Gondot fordítunk arra, hogy a gyerekek figyeljenek egymásra, érdeklődjenek egymás iránt és segítsenek egymásnak és a felnőtteknek. Segítjük, hogy a baráti kapcsolatokban a pozitív tulajdonságok hassanak a párokra. A közös tevékenységekkel, kirándulásokkal, ünnepélyekkel segítjük, hogy jó kapcsolat alakuljon ki a más csoportba járókkal is. Különösen a játékban teremtünk alkalmat a társas kapcsolatok megerősítésére. Türelmesebb várakozásra szoktatjuk őket. Napi életünk során észrevetetjük a gyerekekkel a mindennapok apró csodáit, aminek örülni kell és érdemes. A gyerekekkel való jó kapcsolatunk alapja mindennemű pedagógiai munkánknak. Minden gyerekhez őszintén és szeretettel fordulunk. Személyes példamutatással segítjük, hogy a gyerekek elfogadják a másságot, etnikai hovatartozás nélkül. A sajátos nevelési igényű gyermekek helyzetének javítása, a szociális kirekesztés elleni küzdelem. A beszoktatás meghatározza a gyermek óvodához, óvónőhöz való viszonyát. A beszoktatás első feladatának a családdal egyeztetett családlátogatást tekintjük. Így találkozunk először a gyerekkel. A fokozatosság elvét gyakoroljuk, alkalmazzuk a beszoktatás során. Kedvenc tárgyát, játékát hozhatja az óvodába alváshoz, játékhoz. Minden új gyermek csoportba kerülésekor előkészítjük a csoportot az új társak fogadására. Az ünnepek, ünnepélyek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből. Ezek megerősítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a gyerekek együvé tartozását. Vannak zárt és nyílt körű ünnepélyek. Ezeken, az ünnepélyeken a gyermek élvezi, hogy együtt ünnepelhet a családjával. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  Érzelmileg kiegyensúlyozottak, többségük általában kontrollálja magatartását.  Kialakul „én” tudatuk.  Érdeklődnek társaik, barátaik iránt.  Általában türelemmel hallgatják meg egymást és a felnőtteket.  Közös tevékenységben szívesen vesznek részt.  A tevékenységek meghatározott körét együtt fejezik be.  Technikákat alakítanak ki az akadályok leküzdésére.  Alkalmazzák a kérést, a megköszönést, megszólítást, köszönést.  Többségük segít egymásnak és a kisebbeknek, felnőtteknek.

19

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 7. 3. Anyanyelvi – értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi formakeretében megjelenik. Elvárás, hogy az anyanyelvfejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével) valósuljon meg az óvodai nevelőmunkánk során. Célja:  A gyermekek spontán szerzett ismereteinek célirányos rendszerezése,bővítése.  Fejlődjön valósághű észlelésük, figyelem-összpontosításra való képességük, valósághoz közelítő képzeleti működésük, reproduktív emlékezetük, problémamegoldó gondolkodásuk, fogalmi gondolkodásuk, kreativitásuk.  Fejlődjön a gyermekek beszédhallása,beszédmegértése.  Bővüljön beszédjük, a kommunikáció és metakommunikáció különféle eszközeivel. Feladatunk:  Az új gyermek érkezésénél illetve évente egy alkalommal felmérjük a gyermek beszédállapotát az eredményt a fejlődési naplóban rögzítjük. A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása óvodánk logopédus szakemberének bevonásával történik.  Változatos kommunikációra alkalmas tevékenységek szervezése, amelyben nő a gyermekek beszédaktivitása, bővülnek társas kapcsolataik. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit ezáltal fejlődik személyisége.  A közösen átélt élmények, örömök elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással és anyanyelvükkel.  Személyes példával (odafigyelés,meghallgatás,beszélgetés), kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözzük a gyermekek közötti kommunikációt.  Törekszünk a változatos hangzású beszédre.  Beszédünkkel modellt nyújtunk, ügyelünk a hibátlan, érthető, világos és tiszta hangképzésre.  Kerüljük a hangos beszédet, mert ugyanezt várjuk el a gyermekektől az egészséges zajszint érdekében.  A DIFER fejlettségmérő teszttel 4 éves kortól évente egy alkalommal szeptemberben, kivéve nagycsoportban márciusban kétszer felmérjük a beszédhang hallásukat. A teszt alapján kiszűrjük azokat a gyerekeket akiknél beszédhanghallás terén problémák adódnak. A programcsomag segítségével a gyermekeket játékosan, kisebb csoportokban max.8 fő, fejlesztjük napi rendszerességgel. Őszinte odaadással differenciáltan foglalkozunk a nyelvileg hátrányos helyzetű gyermekekkel, munkánkat logopédus és fejlesztőpedagógus segíti.  Megismertetjük a gyermekeket a természet és a társadalom nonverbális közléseinek észrevételére,megismerésére.  Játékos gyakorlással a metakommunikáció eszköztárának megismertetése.  Észrevétlenül javítjuk a gyermekek beszédében előforduló helytelen kifejezést, a helyes megfelelő hangozatásával.  A kisebbséghez tartozó gyermekekre jellemző a genetikailag a muzikalitás, a jó ritmusérzék, mozgás-és tánckészség. Ezek a képességek elősegítik alapjait képezik a 20

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes beszédfejlesztésnek. Bármikor fejlődési problémát tapasztalunk szakember (orvos, logopédus, fejlesztőpedagógus) beavatkozását javasoljuk. A tevékenységek megszervezése: Óvodába érkezéskor, a gyermek fogadásánál minden egyes gyermekkel valamilyen figyelemfelkeltő kommunikációba kezdünk. Érezze a gyermek, hogy őt mi vártuk és hogy fontos a jelenléte. Érzelmi kapcsolatot alakítunk ki velük, próbáljuk ösztönözni őket arra, hogy élményeiket, érzelmi állapotukat, hogyha úgy érzik bátran kibeszéljék a nap folyamán erre sűrűn adódik lehetőség. Amennyiben a gyermekek igénylik, bekapcsolódunk a játékukba, észrevétlenül mintát adunk beszédünkkel az ő beszédjükhöz. A csoportszobában bármikor levehetik a mesekönyveket, egyes témáknál könyvtári könyvekkel egészítjük ki a könyvespolcot, amelynek lapozgatásával ismeretüket ,szókincsüket bővítjük. Minden nap mondunk verset, mesét, mondókázunk. A mese, vers, amely ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek. Régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. A magyar mesék jellegzetes szó-és kifejezés fordulataival bővítjük a gyermekek aktív és passzív szókincsét. Főként magyar népmesét mesélünk, de mellette még más népek meséit, valamint mű illetve kortárs írók meséivel is megismerkedhetnek. Az etnikai gyermekeket is figyelembe vettük,ne csak a migráns gyermekek ismerkedjenek a magyar kultúrával, szokásokkal, szófordulatokkal hanem fordítva is. Ezáltal cigány népmeséket is szoktunk mesélni. Szívesen hallgatjuk az etnikai gyerekek élményeit, beszámolóit (lóvásár,cigánybál stb.). Ezáltal mi is megismerkedhetünk az ők hagyományaikkal, szokásaikkal. Pihenőidő alatt, szöveghűen eszközök nélkül mesélünk. Így próbáljuk fejleszteni az egyéni belső kép kialakítását. Mesével hatunk érzelmeikre, képzeletükre. A mese sajátos szókincse és az észjárás beépül a gyermekek személyiségébe. Az anyanyelvi nevelésnek fontos része a bábozás, dramatizálás melyeken keresztül gazdagodnak a gyermekek irodalmi élményei. Változatos kommunikációs helyzetekben nő a gyermekek beszédaktivitása, bővülnek társas kapcsolataik. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit, ezáltal fejlődik személyisége. A szükséges eszközöket, díszleteket saját maguk is elkészíthetik. A közösen cselekvéssel átélt örömök elszakíthatatlan szálakkal kötnek össze minket a gyermekekkel és a gyermekeket egymással és anyanyelvünkkel. Személyes példánkkal (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözzük a gyermekek közötti kommunikációt. Minden reggel meteorológust játszunk. A gyermek elmondja,milyen nap van ma, milyen az idő, hogyan öltözzünk, ezáltal fokozzuk beszédkedvüket, szókincsüket bővítjük és gátlásukat oldjuk. A gondozási tevékenység során odafigyeléssel támogatjuk testi szükségleteik megfogalmazására, gesztusaink, mimikánk kifejezi mindezt. Napi két alkalommal mindennapos testnevelés, heti egy alkalommal vezetett testnevelés foglalkozásokon észrevétlenül rögzítjük bennük a térrelációkat, kifejező szókapcsolatokat. Naponta alkalmat adunk a független rajzolásra, firkálgatásra. Az elkészült alkotásokat megnézzük és próbáljuk rávezetni őket, hogy mondják el mit és miért rajzoltak. Ugyanez történik gyurmázás alkalmával is. Vizuális foglalkozás alkalmával az anyagok tulajdonságait is megnevezzük. A zenei nevelés területén is arra törekedünk, hogy foglalkozásaink játékosak, élményekben gazdagok legyenek. Amikor csak tehetjük, énekelünk, hallásfejlesztő játékot játszunk, figyelünk a kiejtésre, tiszta beszédre. Ez is anyanyelvünk. A gyermekek játékában megragadjuk a téri relációk és számbéli összefüggések kifejezésének lehetőségét. Heti egy alkalommal matematikai foglalkozás keretében számfogalmakat, és relációs összefüggések változatát közvetítjük. A nap folyamán a tevékenység megvalósításakor csak szükséges mértékig alkalmazunk frontális csoportnak szóló utasítást, általában egyéni és kisebb csoportos beszélgetéseket szervezünk. Foglalkozások témáinak feldolgozásai 

21

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes differenciáltan kisebb csoportokban történik, ahol van csoportvezető, aki felelős a csoportért. A csoporton belüli összetartás, kommunikáció, másik véleményének meghallgatása, egyéni kifejezés mind az anyanyelvet fejleszti, ahol egyszerre jelenik meg a beszéd, anyanyelv és a kommunikáció. A gyermekek beszéd-és kommunikációs képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, amely előnyös vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára a közösségben, ezért nekünk óvónőknek segítenünk kell a hátrányokkal rendelkező gyerekeken, a felzárkóztatásban. A mozgás és beszéd kapcsolata: A helyes beszéd kialakítására nélkülözhetetlen az ép idegrendszer, ép hallóapparátus valamint épp beszédképző szervek-ajak, nyelv, szájpadlás, fogak-egészséges. Ahhoz, hogy helyes beszéd alakuljon ki szükséges ezeknek a szerveknek a kondicionálása. Erre lehetőség adódik: logopédiai foglalkozás, anyanyelvi játékok, beszédfejlesztő gyakorlatok. Ilyen gyakorlatok a nyelvgyakorlatok, az ajakgyakorlatok, a légző-és fújó gyakorlatok, az állkapocsgyakorlatok, hallásgyakorlatok valamint a testséma gyakorlatai. Mindezeket mozgáshoz kötötten végeztetjük a gyermekekkel utánzó-és játékos formában, heti több alkalommal. A fejlődés várható eredménye: (A beszédészlelést és beszédhibák mérését logopédus végzi)  Bátran, szívesen beszélgessen társaival-felnőttekkel.  Szókincse korának megfelelő legyen.  Társaira odafigyeljen, türelmesen hallgassa végig.  Helyesen ejtse a hangzókat.  Megfelelő legyen a beszédritmusa.  Kérdésre minimum egyszerű mondattal tudjon válaszolni.  Beszédritmusa megfelelő legyen.  Élményeit és gondolatait el tudja mondani.  Térbeli viszonyokat képes legyen felismerni, megnevezni.  Ismerje és használja az udvariasság kifejezésének eszköztárát.  A HHH és SNI gyermekek egyéni képességükhöz mérten mutassanak fejlődést. Óvodánkban az értelmi nevelés a változatos tevékenységeken keresztül, elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul. Alapvetően figyelembe vesszük a gyermek kíváncsiságát, érdeklődését, életkori sajátosságát, erre építve juttatjuk őket tapasztalatokhoz az őket körülvevő világról. Bevezettük óvodánkban a DIFER fejlettségmérő diagnosztizáló tesztet. A DIFER mérés az alábbi hét területet vizsgálja.  Szocialitás  Írásmozgás-koordináció  Beszédhanghallás  Relációs szókincs  Tapasztalati következtetés  Elemi számolás  Összefüggés megértés A mérést 4 éves kortól csináljuk évente két alkalommal elsősorban a HHH gyermekeknél. A többi gyermeknél az óvónő döntése, hogy elvégzi –e a vizsgálatot másodszor is. A

22

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes nagycsoportban, szeptemberben és márciusban is elvégezzük a vizsgálatot iskolaérettségi felmérés szempontjából. A mérés eredményei egyértelműen megmutatja, hogy milyen szinten áll a gyermek és milyen alapkészségeket kell fejlesztenünk. Útmutatót ad nekünk, hogy az óvoda iskola átmenet minél zökkenő mentesebben történjen meg. Ebben segítséget nyújt a DIFER programcsomag, az alapkészségek sikeres fejlesztéséhez, a hátrányok leküzdésének megvalósításában. Célunk: Megteremteni annak lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek egyéni képességeik. Feladatunk:  A természeti és társadalmi környezetről tapasztalatok szerzése, az ismeretek rendszerezése.  Tudásvágy felkeltése és kielégítése.  Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) differenciált fejlesztés.  Problémamegoldó és kreatív gondolkodás elősegítése.  Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása.  A beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések és válaszok érvényesülése.  Folyamatos megfigyelés által, célirányos egyénre szabott képességfejlesztés megtervezése, fejlesztési terv készítése. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció alakulásával. A kommunikáció elválaszthatatlan a metakommunikációtól. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik fontos eszköze. 8. AZ ÓVODAI NEVELÉS TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI, SNI GYERMEKEK FEJLESZTÉSE 8. 1. Játék „Gyermekeink úgy fognak holnap dolgozni, ahogyan ma játszanak: alaposan és kitartóan vagy figyelmetlenül és unottan.” ( Elisabeth Plather) A játék a hatékony személyiségformáló hatása miatt megkülönböztetett helyet kap az óvodai nevelőmunkában. Fejlesztő hatását, szerepét kiterjeszti az egész pszichikumra. A gyermek játékos tevékenységben dolgozza fel mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a szűkebb és tágabb társadalmi környezetben szerez. A játék során a gyermek feloldódik, átadja magát az önfeledt, élményt adó tevékenységnek. Az élmény növeli az aktivitást és kitartást, így a játék, kreativitásukat fejlesztő, és erősítő tevékenységgé válik. Fejlődik társas viszonya, mert az együttes játékszabályok, normák betartására készteti. A gyermek a játék minden helyzetében önállóan dönthet, ez a szabadság érzését biztosítja számára. A szabadságot, annak megélését is tanulni kell. Korlátok, vagyis szabályok, egyezségek nélkül nincs szabadság. Az óvodás korú gyermek a szabadság érzését is tevékenykedése közben éli át, gyakorolja be. A játék a gyermek számára a szabadság gyakorlásának természetes terepe és alkalma, vagyis semmi mással nem helyettesíthető és pótolható szabadságélmény-forrás. A játék legnagyobb öröme tehát a szabadság érzetében rejlik. Az igazi szabadságot azonban csak abban az esetben 23

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes gyakorolhatja és tapasztalhatja, ha az értelmes korlátokat is meghatároztuk. Az életre nevelés a játékból indul, a játék segítségével teljesedik ki. Épp ezért fontos, hogy a napirendben a tevékenységek megszervezésekor a játék megkülönböztetett időarányt kapjon. Az önfeledt játék tudatalatti tartalmakat is képes a felszínre hozni, ezáltal az esetenként szorongást okozó hatásokat kompenzálni. Nevelőértékük meghatározó a személyiségfejlődés folyamatában. A játék formái az óvodában:  Gyakorló- vagy funkciójáték  szimbolikus - szerepjáték  konstruáló, építő játék  szabályjáték  barkácsolás Célunk: Legyenek képesek intellektuális, mozgásos és szociális tapasztalatok, élmények átélésével gyermeki vágyaik és ötleteik kibontakoztatására játéktevékenységekben. Örömmel és bátran válogassanak játékeszközök és tevékenységek között. Az óvodapedagógus feladatai:  Feltételek biztosítása (nyugodt légkör, elegendő hely – idő – eszköz és élményszerzési lehetőségek) az elmélyült játékhoz.  3-7 éves korig megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének alakítása az egyéni sajátosságokhoz igazodva.  A támogató környezet megteremtése során figyelembe kell vennie a gyermekek előzetes tapasztalatait és ezekre kell építeni.  Különböző játékfajták megjelenésének elősegítése.  Kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztése.  Érvényesítse a szabad játék túlsúlyát és segítse a gyermeki fantázia kibontakozását.  A játéktevékenység irányítása során személyre szabott, pozitív, egyéni és fejlesztő értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakoztatását.  Olyan ösztönző helyzetet igyekszünk a gyermekek számára kialakítani, amelyben a kreativitása megnyilvánulhat.  A napirenden belül elegendő időt és helyet biztosítsunk a játék számára.  Ötleteket, lehetőségeket, helyzeteket teremtsünk a sokszínű játék kialakulásához.  A gyermeki játék önállóságát tiszteletben tartjuk.  A játékba integrált tanulási lehetőség biztosítása a folyamatos élménynyújtáson keresztül.  Szívesen játszanak társaikkal, legyenek képesek a szerepek elosztására és a szabályok felállítására.  Az alkotó képesség, az ötletesség, eredetiség, a problémamegoldás kibontakoztatásának elősegítésére. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása: Az óvónő feladata a játék feltételeinek megteremtése. A tevékenységközpontú programunk alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a szabad játékra. Megfelelő kezdeményezéssel, a gyermekekkel közösen készített egyszerű játékeszközök motiváló hatására építve lehetővé tesszük, hogy a környezetünkben végbemenő történések, aktualitások, óvodai életünk egyéb tevékenységformái a játékfolyamatokba integráltan, komplexen megjelenjenek. Ezt a játék témájának kezdeményezésével, a játék tartalmának elmélyítésével, a csoportszobában megkezdett játék folytonosságának biztosításával – indirekt 24

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes módon –valamint eszközkészítéssel, eszközök biztosításával segítjük. Biztosítjuk a játék szabadságát a társválasztás, az eszközválasztás és a játékfolyamat szabad kiválasztásának terén. Tiszteletben tartjuk a gyermek jogát az elutasításhoz társválasztás, eszközválasztás esetében is. Élmények, tapasztalatok nyújtása. Akkor, amikor óvodás gyermekek életéről, játékáról gondolkodunk nagyon sokszor, és sok viszonylatban előkerül az élmény fogalma. A gyermeki játéknak is egyik fontos feltétele, hisz játék közben átismétli azt, amit a környezetében látott, hallott, tapasztalt. Élmények nélkül nincs, nem alakulhat ki a játék. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból, a környezetből hoz az óvodás, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. Feladatunk, hogy a gyermekek számára minél több élményt biztosítsunk a játék fejlesztéséhez. A gyermekek tapasztalatokat, élményeket szerezhetnek:  közvetlen környezetükből, a családból, (pl. közért, piac, buszállomás)  óvónővel való beszélgetés, együttjátszás során,  társaik játéka során,  közvetlen tapasztalás során, (pl. séták)  médiák által, (tv, videó)  kulturális intézményeken keresztül, (mozi, bábszínház, kiállítás)  egyéb intézmények során. (tűzoltó, könyvtár, posta) Következetes szabályok felállítása: A csoportonként kialakított szabályok a rendet, egymás nyugalmát biztosítják. Fontos, hogy a vigyázzanak egymás játékára. Az eszközöket a gyermekek kérjék el egymástól, alakuljon ki konszenzus a szerepek kiosztása során. A játék fejlesztése: A játék fejlesztése óvodánkban szituációtól függő. A 3-4 évesek esetében mintát nyújtunk, tevőlegesen is részt veszünk a játékba. A nagyobbak játékát ötletekkel segítjük, ha kell, eszközzel továbblendítjük. Ha a gyermekek játéka tartalmas, nyugodt, a felnőtt szemlélődő, játékkövető. A durvaság megakadályozása, a testi épség megvédése minden csoportban lévő felnőtt kötelessége. Játékidő: Mivel a játék alapvető tevékenység ezért természetes, hogy a napirendben erre biztosítjuk a legtöbb időt, hogy ki tudjon alakulni az elmélyült játék. Megfelelő hely a játékhoz: Megfelelő tér biztosítása a csoportszobában és az udvaron is fontos. A csoportszoba kialakításánál figyelembe vesszük a csoportok összetételét, életkorát és egyéni igényeit. A nyugodt hangulatú játéktevékenység megteremtéséhez elkülönített sarkokat, „kuckókat” alakítunk ki. Biztosítjuk a gyermekek számára a szabad rendezkedést a csoportszobában, hogy ők maguk is a különböző eszközök kreatív használatával a csoportszobát átrendezhessék, maguknak új játéktereket alakíthassanak ki. Játékszerek: A játékeszközök biztosításánál figyelünk a gyermek élményeire, tapasztalatira. A játékban nagy lehetősége van az egyéni ismereteknek megfelelő differenciált eszközök biztosításának. Az óvónőnek ismernie kell a különböző játékok fejlesztő hatását. A játékeszközök megválasztásánál figyelünk, hogy esztétikusságra és tartósságra, fejlesztő hatásra. A játékszereket, eszközöket olyan elérhető közelségben helyezzük el, hogy azokat a gyermekek

25

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes szabadon használhassák. A játékeszközöket cserélgetjük a csoportok között, ezzel biztosítjuk a változatosságot. A játékszerek-eszközök birtoklásánál előforduló konfliktushelyzetek megoldásának indirekt, ill. ha szükséges direkt módon történő segítésével alakítjuk csoportunk szocializációját. Az óvodapedagógus személyisége: A játék légkörének kiegyensúlyozottságát meghatározza az óvónő személyisége, viselkedése, hangneme. Legyen mindig rendelkezésre álló, együttműködésre és segítésre kész partner, akihez bármilyen problémával szívesen fordulnak a gyerekek. Segítése akkor fejlesztő, ha az csak olyan szintű és mértékű, amilyenre az adott gyermeknek szüksége van. Az óvodapedagógusnak közvetítenie kell a társak felé azt, hogy a szomorúakat, elesetteket, bátortalanokat felkarolni, segíteni kell, a rendbontókat pedig, tapintatosan megszelídíteni. A fejlődés várható eredményei:  Legyenek képesek akár több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni.  Konstruáló játékuk legyen kreatív.  Mozgásos és értelmi szabályjátékok szabályait értsék meg és törekedjenek betartásukra.  Viselkedésük a játékban legyen kulturált.  Képesek legyenek döntéseket hozni: kivel, mivel, hol szeretnének játszani.  Önállóan is készítsenek a játékhoz eszközöket.  Az elmélyült, tartós, témájában gazdag játék.  Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolását.  Kedves játékszereit is át tudja adni.  Szívesen részt vesz a szabályjátékokban, egészséges versengés jellemzi: vereségeit, győzelmeit elfogadja.  SNI és HHH gyermekek egyéni fejlettségi szintjéből kiindulva önmagához képest legoptimálisabb fejlettségi szint elérése. Sajátos nevelési igényű gyermekek játéktevékenysége: A testi fogyatékos gyermeknek is igénye a játék, annak minden kedvező hatásával. Fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, hogy a gyermek fokozottan biztonságban érezze magát, figyelmét a tevékenységre tudja összpontosítani. A sokirányú tapasztalatszerzés elősegítésére fontos a minél hosszabb megszakítás nélküli játékidő biztosítása, ezért számunkra különösen kedvező a folyamatos napirend. Törekedni kell arra, hogy a fogyatékos gyermekeket is minél hamarabb bevonjuk az épekkel való közös játékba. Lehetőséget kell biztosítani a pozitív és negatív élmények „kijátszására”, valamint, hogy a sérült gyermekek is mindenfajta játéktevékenységben részt vehessenek. A játék minden fajtájának nagy szerepe van az utánzásnak, amelyben a fogyatékos gyermek részére az ép gyermek megfelelő mintát tud nyújtani. Mozgásos játékban fellépő nehézségek: Különösen figyelni kell arra, hogy a különböző mozgásos játékot játszó gyerekek ne zavarják egymást, az épek vigyázzanak sérült társaikra, és a sérülés mértékétől függően, a mozgáskorlátozott gyermekek is igyekezzenek alkalmazkodni társaikhoz. Meg kell találni a játékban azt a feladatot, amit a sérült gyermek is meg tud oldani. Például, változtatni lehet a járás, futás módján (pld.: négykézláb járással). A labdajátékokban a pedagógus kreativitásán múlik, hogy miként tudja bevonni a sérülteket a játékba. Ha egyáltalán nem tud részt venni, akkor például, kapjon például játékvezetői feladatot, vagy pontozza az eredményeket, stb.

26

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes Lényeges, hogy ne maradjon ki teljesen a csoport tevékenységéből. A konstruáló játék során fellépő nehézségek: A kézműködés akadálya, az eltérő kézfunkciók jelenthetnek problémát. Alapvető funkcionális nehézség, akadályozottság például, nyúlás, fogás, elengedés. Minden esetben indokolt az érintett kéz bevonása a működésbe, törekedni kell a két kéz együttműködésére. Szükség lehet az eszközök változtatására. Nagyobb alakú, könnyebben megfogható eszközökkel sikeresebb a konstruálás. Ezeket, a gyermekeket gyakran kell figyelmeztetni a vizuomotoros koordinációra, hogy nézze meg mit készít, mit formál, mit alkot. A változatos anyagokkal való manipulálás, elősegíti a tapintási érzéklet fejlődését. Szerepjáték során felmerülő nehézségek: A sérült kisgyermekeknek kevesebb tapasztalata van a világról, a tevékenységekről, a szerepekről, ezért kevesebb utánzásra van lehetőségük. Valamint a különböző szerepek lejátszásának mozgásos akadálya is lehet. Vers, mese, dramatikus játék kommunikációs problémák jelentkezhetnek, a kevesebb szókincs, illetve a kudarcélmény okozta gátlásosság miatt. Fontos a megfelelő szerepkör kiválasztása, hogy minden kisgyermek sikerélményhez jusson. Legyen lehetőségük arra, hogy kijátszhassák frusztrált élményeiket. A szerepek kiválasztásánál nagy gondot kell fordítani a kommunikációs problémák elkerülésére. Minden esetben legyen szerepe a kisgyermeknek, semmiképp ne váljon belőle „néző”, nézőként is szerepben jelenjen meg az előadás eljátszásában. Ki kell használni, hogy nagyon sok lehetőség rejlik a szerepjátékban, a mozgáskorlátozott gyermekek személyiségének gazdagítására. 8. 2. Munka A munka szervesen összefonódik a játékkal, a spontán játékos tanulás színtere, a személyiségfejlesztés fontos eszköze. A csoport mindennapi életével kapcsolatos munkák jó alapot biztosítanak az érzelmi és értelmi fejlesztéshez. Hozzájárulnak a kötelességtudat, a felelősségtudat kialakulásához. A munka jellegű tevékenységek életkornak megfelelően koncentrikusan bővülnek, minden esetben célirányos tevékenységek. A munkavégzés feltételei:  a gyermekek tevékenységi vágya,  a felnőttekhez fűződő viszonya,  utánzási vágya,  önállósulási törekvése,  a feladatok elemi szintű megértése,  megfelelő eszközök biztosítása és elérhető helyen való tartása. Célunk: A tapasztalatszerzések, valamint a környezet megismerése során a munkát, mint fogalmat, meg kell töltenünk tartalommal, hangsúlyozva az ember szerepét, megmutatva az eredményt. Az eredményes munkavégzéshez szükséges magatartási formák kialakítása, egymás munkájának tiszteletben tartására történő nevelés. Feladatunk:  a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, tulajdonságok kialakítása, fejlesztése,  megfelelő motivációval fokozzuk a kitartást, felelősséget, önállóságot, céltudatosságot,

27

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 

a közösen végzett munkatevékenységekkel jó alapot biztosítunk a közösségi kapcsolatok alakításához, a kötelességtudat fejlesztéséhez,  a munkavégzés során differenciált segítségadással, folyamatos megerősítéssel alakítjuk a gyermekekben a környezetükhöz, társaikhoz, felnőttekhez való viszonyukat,  megéreztetjük az alkotás örömét és élményszerűségét, ösztönöve a gyermekeket az eredményes, sikeres munkavégzésre. Munka jellegű tevékenységek:  naposság  önkiszolgálás  a csoport életével kapcsolatos munkák  alkalomszerű megbízatások teljesítése  növényápolás, udvarrendezés Naposság:  A gyerekek örömmel és szívesen végzett aktív tevékenysége, amelynek tartalma a csoporthoz igazodó.  Részt vesznek az étkezések utáni rendrakásban.  Bekapcsolódnak a növényápolásba, udvarrendezésbe. A csoport mindennapi életével kapcsolatos tevékenységek:  Segítenek a csoportszoba átrendezésében, díszítésében.  Segítenek a kisebbeknek öltözni, vetkőzni, kikísérik őket a mosdóba.  Kisebb ajándékokat, meglepetéseket készítenek ünnepre. Alkalomszerű megbízatások: A napi élet során adódó apróbb megbízatások teljesítése (pl. tárgyak kézbesítése, üzenetek átadása,) Növényápolás, udvarrendezés:  Az udvaron segítenek az évszaknak megfelelő munkálatokban.  Részt vesznek az óvodai növények gondozásában Fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Képesek rendben tartani önmagukat, személyes dolgaikat. Önként és szívesen vesznek részt az óvodai munkákban. Ismerik a munkafolyamatokat, többségük képes megszervezni, a feladatokat egymás között elosztani. Figyelnek a feladatok helyes sorrendiségére. Megfelelően használják a munkaeszközöket. Általában képesek a megbízatások pontos teljesítésére. Önállóan végzik naposi munkájukat, örülnek, ha teljesítették.  SNI és HHH gyermekek aktívan, képességeihez mérten vegyenek részt a rábízott munkatevékenységekben kevés felnőtt segítséggel. Munkajellegű tevékenység sajátos nevelési igényű gyermekekkel: Sajnos a túl féltő környezet gyakran letöri a kezdeti próbálkozásokat. Ha a gyerek érzi munkája fontosságát - bármilyen kicsi is az - szívesen hajt végre egyszerű feladatokat önmaga ellátására, társai javára. A felnőttet és társaikat utánozva egymásnak is szívesen segítenek a foglalkozási eszközök kikészítésében, elrakásában, teremrendezésben. Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg

28

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes őket egyszerű feladatokkal. A sajátos nevelési igényű gyerekek csak olyan munkafeladatokat végeznek, amelyek megfelelnek életkori és fejlettségi sajátosságaiknak. Kiemelkedően fontos a folyamatossága, a légköre, a résztvevők egyéni képességeihez igazodó munkabeosztás és az elvégzett munka értékelése. Fokozottabb odafigyelést igényel az óvónők részéről a gazdaságos munkafogások szervezési feladatok, műveleti sorrendek megtanítása. Minden gyermek elsődleges feladata a saját személyével kapcsolatos önkiszolgálás megtanulása, de lehetőség szerint adjunk részükre alkalmi megbízatást, vonjunk be mindenki képességei szerint a környezet, a növény és az állatgondozásba. Ne végezzünk el helyettük semmilyen tevékenységet, amelyre önmaguk is képesek. Legyünk mindig türelmesek, hagyjunk időt a munkavégzésre. A szülőkkel való kapcsolattartásnál hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a gyermeknek az önállóság elérése érdekében nagyon fontos, az óvodában elsajátított tevékenységek otthoni gyakorlása. Kellő időt adunk az önkiszolgáló munkagyakorlásra, fokozatosan kis lépések elvét alkalmazva végezzük a különböző részfeladatokat. Nagy öröm számukra, mert érzik, hogy rájuk is számítanak, sikereik vannak, mely az önbizalmukat növeli, az ép környezetbe való integrálódásukat nagymértékben segíti. Csak olyan feladatokat végezzenek, amelyek megfelelnek életkori és fejlettségi sajátosságainak. Olyan tevékenységre van szükség, amelyek a gyermekektől erőfeszítést igényelnek, de azokat sikerrel meg tudja oldani. 8. 3. Tanulás A tanulás nem más, mint tapasztalatszerzés, amely sok-sok mozgással és játékkal alakítható.  az a pedagógiai attitűd igény, amely a gyermeki tevékenységekben biztosíthatja a felfedezés lehetőségét, annak örömét.  az óvodapedagógussal szemben elvárásként fogalmazódik meg hogy, a gyermeket a tevékenységekben megvalósuló tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse. A gyermek érzékszervein keresztül szerzi tapasztalatait, érzelmi benyomásokat. A gyermeki tanulás mozgatórugója a játék, amely cselekvésen alapul. A játékkedv, az utánzási vágy, a mozgásigény a játék alkotóelemei. A tanulás része a nevelési folyamat egészének. Viszont ahhoz, hogy a gyermek kényszer nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon, a nevelés egész folyamata szükséges. Az érzelem a tanulás egyik legfontosabb része, a gyermeki érdeklődés irányítója, a cselekvés elindítója. Célja:  Az alap kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése.  Tapasztalatszerzés.  Játékos ismeretszerzés.  Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása.  Emlékezés, észlelés, szándékos bevésés és felidézés jelenjen meg.  Növekedjen a figyelem tartalma, ideje, gondolkodás.  Jelenjen meg a szándékos figyelem, a cselekvőképszerű gondolkodást kezdje el felváltani az óvodáskor végére a fogalmi gondolkodás.  Gyermekek vágyának, kíváncsiságának, érdeklődésének kielégítése. Feladatunk:  A gyermek cselekvő aktivitásra épülő, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás

29

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes    

lehetőségének biztosítása. Spontán, játékos helyzetek kihasználása. Tervezett játékokkal és tevékenységekkel felkészülés a mindennapos feladatokra. Egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségben és alkalmazhatóságban több ismeretet nyújtunk a gyermekeknek, hogy ne érezzék kényszernek egy-egy megismerés, feladat megoldását.  Olyan lehetőséget kínálunk fel, ahol megismerhetik a felfedezés, kutatás örömeit.  Egyéni fejlődési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során.  Segítünk a gyermek személyiségének kibontakoztatását, személyre szabottan pozitív értékeléssel.  A gyermek önbizalmának fejlesztése sikerélmények biztosításával.  Részképesség lemaradás, valamint egyéb tanulási zavar szűrése, jelzés a megfelelő szakembernek és az óvodavezetőnek, szülőkkel való konzultáció. Tevékenység megszervezése: Matematika, természet, társadalom, emberismeret. Rajzolás, mintázás, kézimunka. Ének-zene, tánc, mese-vers, testnevelés, mindennapos testnevelés. A kezdeményezések heti száma és időtartama hetente és életkor szerint: Életkor Vers, mese Rajzolás, mintázás Ének zene Természet, társadalom Matematika Mindennapos testnevelés Testnevelés

3 – 4 éves

4 – 5 éves

5 – 6 – 7 éves

1 1

10-15 perc 10-15 perc

1 1

15-20 perc 15-20 perc

1 1

20-30 perc 20-30 perc

1 1

10-15 perc 10-15 perc

1 1

15-20 perc 15-20 perc

1 1

20-30 perc 20-30 perc

2

5-10 perc

1 2

15-20 perc 10-15 perc

1 2

20-30 perc 15-20 perc

1

10-15 perc

1

15-20 perc

1

20-30 perc

Csoportos foglalkozások Egyéni foglalkoztatás

Mikro csoportos foglalkoztatási forma

Logopédia: súlyosabb beszédhibáknál Gyógypedagógia: részképesség zavar fejlesztés Vers, mese, ének, játék, rajzolás, mintázás, matematika, természet, társadalom

Frontális foglalkoztatási forma

Testnevelés, játékos mozgás

A heti rend kialakításának elvei: A heti rend kialakításánál a csoportban dolgozó óvónők pedagógiai önállósága érvényesül. A nevelői céltudatosság és tervszerűség fontos tényező. Állandó felkészültségi állapot témakörön belül. A tervezésnél figyelembe vesszük az adott csoport összetételét, fejlődési szintjét, valamint a feldolgozandó témát. Ez által döntünk mikor kötött és mikor kötetlen az adott tevékenység. Kötetlen foglalkozásnál figyelnünk kell arra, hogy megfelelő érdeklődést felkeltő legyen a kezdeményezés, mert csak ilyenkor bizonyulnak sikeresnek az ismeretek befogadása a gyermekkel. A heti tervben a napok tevékenységei felcserélhetők, témáik rugalmasan megváltoztathatók, amennyiben szükséges, a spontán lehetőségek kihasználására.

30

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes (Pl. váratlan esemény stb.)Bizonyos tevékenységeknél alkalmazkodunk a többi csoport elképzeléseihez. A fejlődés várható eredménye:  Beszéljenek folyamatosan, tisztán, érthetően.  Beszédeikben előforduljanak az egyszerű és bővített mondatok.  Értelmi képességük és fejlődésük megfelelő szintjén feleljen meg.  Rendelkezzenek olyan jártasságokkal, készségekkel, hogy képesek legyenek a zökkenőmentes óvoda-iskola átmenethez.  Részesei legyenek a játékos ismeret-és tapasztalatszerzésnek.  SNI és HHH gyermekek képességükhöz mérten mutassanak fejlődést. 8. 4. Vers, mese, dramatizálás, bábozás A kisgyerekhez a legközelebb álló műfaj a vers és a mese. Segítenek levezetni a felgyülemlett feszültséget, az agressziót, a félelmeket, a szorongást. A mese örömforrás, társas élmény, amely a játékhoz hasonlóan nagy energiákat szabadít föl. A gyermek észrevétlenül vesz át erkölcsi normát, magatartásformát és tanul konfliktust kezelni, megoldási módokat találni. A bárhol, bármikor előadható mese vagy vers segíti a spontaneitást, motiváló hatású, fejleszti a megértő, beleélő, érző képességeket és a gondolkodó, kíváncsi beállítódást. A vers a gyermek fejletlen beszédszerveit, fejleszti beszédlégzését, ritmusérzékét, belső képalkotását. A bábozás, dramatizálás segítségével megvalósítható az a féle komplexitás mely biztosítja az irodalmi anyagok többféle feldolgozását, gyakori ismétlését. Ez a módszer segítséget nyújt, együttműködési és érintkezési képességek fejlesztésében. Célunk:  Legyenek képesek irodalmi élmények befogadására és reprodukálására, saját vers- és mesealkotásra.  A szülők szemléletének formálása a mesélésről.  Örömmel hallgassanak népi, klasszikus, kortárás, értékes modern mesét, verset, elbeszéléseket.  Fantáziájuk fejlesztése, szorongásaik, félelmeik oldása a mese eszközeivel.  Pozitív érzelmi – értelmi – erkölcsi személyiségjegyek kialakulásával segíteni a gyermek harmonikus személyiségfejlődését.  Az irodalmi élmények hatására fejlődnek a gyermek esztétikai érzelmei, melyek formálják magatartását, és cselekvésre ösztönzik. Az óvodapedagógus feladatai:  Érdeklődésnek és életkornak megfelelő irodalmi anyag összeállítása (népi, klasszikus és kortárs irodalomból egyaránt).  Mesekuckó kialakítása, nemcsak mesélésre, hanem bábozásra, dramatizálásra is.  Mondókák - versek - mesék segítségével fejleszteni a gyermeknyelvi képességeit.  A gyermek saját vers és mesealkotásának elősegítése, ösztönzése a megfelelő motivációs légkör megteremtése.  Színházlátogatások szervezése.  Könyvek elérhetőségének biztosítása.  Kiegészítő és bábeszközök, barkácsolásához feltételek megteremtése.  Az irodalmi élmény befogadásához szükséges nyugodt légkör kialakítása.

31

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes  Az irodalmi anyagot gyakran ismételgetjük, lehetőség szerint mozgással és énekkel kísérve.  A szülők meggyőzése az otthoni mesélés fontosságáról. Irodalmi művek ajánlása szülőknek.  Külön hangsúlyt fektetünk a mesék élményszerűbbé tételére: képek, bábok, leporellók segítségével. A hangsúlyozással, gesztusainkkal, mimikánkkal élményszerű átadásra törekszünk. A tevékenység megszervezése: A játék mellett a másik fontos nevelési eszköz a mese, vers, amely ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek. A beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése lényeges része programunknak a napi tevékenység során többször is megjelenik a helyzethez illő mondókák, versek, mesék, kitalált történetek. A 3-4 éves gyermekeknél mindennapos a mondókázás, nagy jelentőségű a testi kapcsolat iránti gyermeki igény kielégítése, ami nyugtatóan hat a gyermekekre. (simogatók, tapsoltatók, lovagoltatók…) Mesét vagy verset a hét minden napján hallanak a gyerekek. Így teszi lehetővé az egyéni belső kép kialakítását. Mesével hatunk érzelmeikre, képzeletükre. A mese és versmondás lényeges elmeit testbeszéd, tekintet, verbális emlékezet, a gyermekek a személyes példaadás során sajátítanak el. Fontosnak tartjuk a nyugodt légkör megteremtését a mesehallgatások során. Hiszen a mesehallgatáshoz ez elengedhetetlen feltétel. Az irodalmi anyagok választásnál figyelembe vesszük az aktualitást: ünnepet, természeti változásokat, a témákat kiegészítjük az irodalmi anyaghoz kapcsolódó találós kérdésekkel, szólásokkal, közmondásokkal. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. A bábozás, dramatizálás során a gyerekek kifejezhetik, átélhetik, eljátszhatják saját érzéseiket, ezáltal fejlődik személyiségük. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközöket, kiegészítőket, maguk is elkészíthetik barkácsolás keretében, átélve az önálló alkotás élményét, az önkifejezés módjaként. A közösen átélt örömök elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással és az anyanyelvünkkel. A fejlődés várható eredményei:  Szívesen és önként hallgassanak mesét, verset, mondókát vagy elbeszélést.  Maguk is kezdeményezzenek mesélést, verselést, mondókázást.  Használják a mese nyelvi fordulatait, kifejezéseit.  Önként vegyenek részt a bábozásban, dramatizálásban és ők is kezdeményezzenek.  Nézegessék szívesen kedvenc képeskönyveiket, meséskönyveiket és óvják meg épségét.  Számukra ismeretlen szavakkal bővüljön szókincsük.  Képesek legyenek meséket, történeteket, verseket alkotni. dramatizálnak, báboznak, lerajzolnak egy-egy meserészletet.  Figyelmesen végighallgatják óvónőjüket és társaikat.  SNI és HHH gyermekek egyéni fejlettségi szintjéből kiindulva önmagához képest legoptimálisabb fejlettségi szint elérése. Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése mesével, verssel: A központi idegrendszeri károsodás, megzavarhatja a figyelem összpontosítását, a gyermek rövid ideig képes koncentrálni, figyelme könnyen elterelődhet. A megismerési folyamat, a kevesebb tapasztalat, illetve a szegényesebb szókincs következtében, a történések, események elmondása során, a gyermekek rövidebb mondatokat használnak, kevésbé színes a kifejező készségük. Az előforduló beszédzavar, nehezítheti a mesék, versek előadását, gátlásossá

32

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes teheti a gyermekeket. A kommunikációs zavarok (gesztus, mimika, testbeszéd), a versek, mesék reprodukálását befolyásolhatják. A mindennapos mese- verskezdeményezéseken tapintatosan kell kezelni az érintett gyermekek figyelmének korai fáradékonyságát, fokozatosan kell növelni a figyelem tartósságát. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a gyermekek is vegyenek részt a mindennapos mese ceremónián, érzékeljék az irodalmi alkotások hangulatát, éljék át a szöveg humorát. Törekszünk, hogy oldjuk gátlásosságukat, lehetőséget adunk a kommunikációs zavarral küzdő gyermekek számára is a versek, mesék reprodukálására. Olyan feltételeket, szituációkat teremtünk, amelyekben a megfelelő hatások érvényesülhetnek. 8. 5. Rajzolás, mintázás, kézimunka Vizuális kultúránk egész életünk során fejlődik, és áthatja a mindennapokat. A gyermek vizuális kultúrája a környezetéből jövő spontán vizuális ingerek és szervezett tapasztalatszerzési alkalmak hatására fejlődik. A világról egyre pontosabb ismereteket, tapasztalatot, benyomásokat szerez, majd sokrétű ábrázoló tevékenysége során ezeket újra alkotja. Az ábrázolás nem más, mint a tárgyi világ érzelmi és cselekvő birtokbavétele. A vizuális nevelés célja:  A gyermekek egyéni fejlettségű szintjének megfelelő képi, plasztikai kifejező képesség birtokába jussanak.  Fejlődjön szépérzékük. Tudjanak rácsodálkozni és éljék át, értékeljék környezetük szépségeit.  Ismerkedjenek meg a népművészetek eszközeivel, népi díszítő motívumok jelenjenek meg alkotásaikban, koruknak megfelelően gazdagodjon belső képi világuk.  Valósuljon meg az élmény, fantáziavilág szabad képi kifejezése.  A tevékenységeket a nyitottság, igényesség jellemezze. Feladatunk:  A gyermekek számára legyen szabadon választott tevékenység a mindennapokban.  Differenciált fejlesztés a finommotorika, a látás, az észlelés, a szem-agy-kéz koordinációjában.  Lehetőség biztosítása a megkezdett munkák befejezésére.  Igényeljék az ábrázoló tevékenységet, örömforrás legyen a gyermeknek.  A gyermek egyéni fejlettségi szintjéhez mért tervezés megvalósítása.  Különböző anyagokkal, módszerekkel megismertetni a gyermeket.  Tehetséggondozás.  Gyermekmunkák pozitív értékelése.  Esztétikus környezet kialakítása a gyermekmunkákkal.  A helyi népművészet eszközeinek megismerése. (tájház) Az ábrázolás megjelenésétől az ábrázolás kiterjedéséig hosszú fejlődési út vezet. Ennek üteme gyermekenként változó. Ezért folyamatosan figyelünk arra, hogy melyik gyermek milyen szinten áll a fejlődés különböző szakaszaiban. Ezért fontos, hogy a tervezésnél szem előtt tartsuk az egyéni fejlettségi szintet. A fejlődési szintek ismeretében arra törekszünk, hogy a gyerekek a fejlettségüknek megfelelően eleget gyakorolhassanak. Sok vizuális és esztétikai élménnyel segítjük a fejlődést. A fejlődés során a képességek egyre magasabb szinten működnek. Az ábrázolásuk egyre jobban tükrözi a valóság jellemzőit. Nem siettetjük a fejlődést. A tehetség ebben a korban is megmutatkozhat, mint lehetőség, az ábrázolási tevékenységek iránti vonzódásban, egyéni látásmódban, kifejezőkészség gyorsabb

33

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes fejlődésében. Ezért biztosítjuk a gyakorlást és a továbbfejlődés lehetőségét. Különös gondot fordítunk a vizuális tevékenységek megszervezésére. Sok élményt biztosítunk a gyerekeknek, hogy kedvük legyen az alkotáshoz. Kirándulásokat, sétákat, színházlátogatásokat szervezünk, felhívjuk a figyelmüket az érdekes dolgokra, szokatlan jelenségekre, növényekre, állatokra, természeti tárgyakra. Megfelelő mennyiségű és minőségű eszközt biztosítunk a gyerekeknek, melyek méretben is alkalmazkodnak a gyerekekhez, nem károsítják az egészségét, célszerűek, balesetmentesek. Megtanítjuk a technikákat a biztonságos eszközkezeléshez. Helyet biztosítunk a zavartalan alkotáshoz. Olyan légkört teremtünk, melyben a gyerekek szabadon ismerkedhetnek bármely eszközzel, technikával. A rajzolást, festést, kézimunkát rugalmasan beépítjük a napirendbe. A kézimunkához tartozó tevékenységek közben fejlődik a kéz finommozgása a megfigyelő, problémamegoldó és egyéb képességei, a rész és egész viszonyának (térben) megértése, a térbeli tájékozódás, a háromdimenziós látásmód. Változatos tevékenység szervezési formákat biztosítunk. Téma javaslatok szempontjai:  Figyelembe vesszük a gyerekek fejlettségi szintjét, és élményeiket.  Téma javaslatainkhoz lehetőséget adunk, hogy a gyerekek többféle technikai megoldás közül választhasson. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Élményeiket képesek vizuálisan megjeleníteni.  A képi kifejezés változatos eszközeit készség szinten alkalmazzák.  Színhasználatuk változatos, vannak kedvenc színeik.  Formaábrázolásuk egyedi.  Emberábrázolásuk részletező, néhányuk mozgásábrázolásra is képes.  Önállóan díszítenek tárgyakat különböző technikákkal.  Tevékenységük örömteli, gyönyörködnek saját és mások munkáiban.  Szívesen vesznek részt kollektív munkában.  Eszközhasználatuk kialakult.  Tudnak önállóan formákat mintázni elképzelés alapján, megfigyeléseik felhasználásával.  Térábrázolás megjelenik, a tér érzékelése a szemlélő számára észlelhető, változatos.  SNI és HHH gyermekek képességeinek megfelelően és rendeltetésszerűen használja az eszközöket. Rajz, mintázás, kézimunka a sajátos nevelési igényű gyermekekkel: A rajzasztal melletti tevékenységben elsősorban a megfelelő ülést, - asztal-szék magassága -, kell a mozgáskorlátozott gyermekhez igazítani. Ehhez szakember ad segítséget, egyenként meghatározva a sajátosságukat. Nagyon fontos, hogy mindkét felső végtag vegyen részt a funkcióban, esetleg különböző mértékben, különböző feladatokkal. Lényeges, hogy a kézi munkához, kismesterségekhez szükséges anyagokkal, eszközökkel is megismertessük az érintett gyermekeket, az esetleg hiányos tapasztalataikat pótolni tudjuk. Minden alkotást reálisan, a fejlődést feltételezve, azt figyelembe véve értékelünk, és értékként kezelünk. Az értékelés mindenképpen motiváló, további aktivitásra ösztönző legyen, hogy a sérült gyermekek is mindig szívesen alkossanak. Az esetleges eszközökkel szembeni félelmeiket feloldjuk. Szükség lehet a segítő szakember által ajánlott, különböző speciális író- és rajzeszközökre, amelyet a gyermek könnyebben meg tud fogni. A papír leszorítását, elcsúszásának megakadályozását, kapcsos rajztábla, vagy abroszlefogó csipesz segítségével oldjuk meg. Lényeges, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek számára, mindig legyen

34

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes elegendő idő, feltétel, eszköz és megfelelő hely, valamint nagy türelem a pedagógus részéről. 8. 6. Ének, zene, énekes játék "A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele lelki vérszegénységben él és hal."(Kodály Zoltán) Célunk: Amikor csak tehetjük, énekelünk, hiszen ez is anyanyelvünk. Az énekes népi játékok, mondókák, dalok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások segítik a gyermekek zene iránti érdeklődésének felkeltését, zenei befogadásuk alapjainak lerakását, valamint a zenei képességeik (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásuk alakulását. A szülőföldünk népdalának, népzenéjének, népszokásoknak és a népi hangszereknek a gyermekekkel való megismertetése. Feladatunk: Az óvodai ének-zenenevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, ölbeli játékok, mondókák, gyermekdalok mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan jelen, van, valamint az etnika kultúrájának népzenéje, hangszerei. A zene és a hozzá kapcsolódó mozgás az óvodai mindennapok része. A zenei formákat igyekszünk megismertetni a gyermekekkel. Ezért sokat énekelünk, hallgatunk zenét. A zene megszerettetése érdekében gyermekeinket inspiráljuk arra, hogy hozzanak otthonról nekik tetsző zenéket, alkalmat adunk ezek meghallgatására. A kortárs dalokat is szívesen hallgatják. Zenehallgatásnál feladatunk, hogy a gyerekek megtanuljanak szívesen, türelmesen hallgatni, befogadni, figyelni a zenét, a dalt, a zenei hangokat. Játékosan "táncra is" neveljük óvodásainkat. Gazdag mozgásanyaggal, mondókával, táncbetéttel látványossá tudjuk tenni óvodai ünnepélyeinket. Az élményt nyújtó közös énekléssel, körjátékkal vagy mondókázással művészeti és esztétikai élményhez juttatjuk gyermekeinket. 3-4 éves korban személyes ölbeli játékokkal, később mozgásos énekes játékokkal erősítjük a gyermekek pozitív viszonyulását a zenei tevékenységhez. Fontos, hogy soha ne erőszakoljuk a gyermekre az éneket, zenét, figyelembe vesszük a gyermek érzelmi állapotát, életkori sajátosságait. A tevékenység megszervezése: Az ének-zeneifoglalkozásokon az énekes játékokat csoportosan, míg a zenei képességfejlesztést nem csak csoportosan, hanem mikrocsoportosan, illetve egyéni szervezési formában oldjuk meg. Az éneklés a nap bármelyik szakaszában megjelenik, ez a komplex megjelenés az óvónő gazdag zenei ismeretéről valamint éneklési kedvéről árulkodik. Az ének-zene anyagának összeállításánál figyelembe vesszük:  Csoport gyermekeinek életkori adottságait.  Milyen képességet kívánunk fejleszteni a kiválasztott anyaggal.  Kapcsolódjon az évszakhoz, ünnepekhez, hagyományokhoz.  Zenei képességfejlesztés (ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékeztető és reprodukáló képesség, belső hallás, zenei formaérzék).  Ritmushangszereink, tervezetten állandóan használatban legyenek.  Fontos, hogy az adott helyen és időben a gyerekek hangulatát, aktivitását, közreműködési kedvét és az időjárást is figyelembe véve válasszunk témát.  Kisgyermek spontán ének-zenei kezdeményezéseit is tartsuk tiszteletben, hagyjuk kibontakozni őket.

35

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes  Vegyük figyelembe a fokozatosság elvét.  Egyéni fejlesztés.  A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük az etnikai kisebbség zenei kultúráját, hangszereit (kannázás, kanalak ritmikus összeütése) hallgatunk cigány népzenét. A fejlődés várható eredménye:  Gyermekek szeressenek énekelni, szívesen játszanak dalos játékokat.  Szívesen hallgassanak zenét.  Ismerjenek fel minél több hangszert, maguk is legyenek képesek egyszerűbb hangszerek használatára (dob, ritmuskalapács stb.)  Mozgásuk esztétikus, ritmuskövető legyen.  Bátran énekeljenek, akár egyedül is.  Tudjanak mondókákat, dalokat tisztán énekelni, megfelelő szövegkiejtéssel.  Érzékeljék a magas és a mély hang különbségét.  Felismerik a gyors-lassú tempót és ezt alkalmazni is tudják.  Képesek a halk és hangos közötti különbségre, maguk is alkalmazzák énekükben beszédükben.  Sokféle zörejhangokat, környezetük hangjait ismerjék fel.  Egymáshoz igazodva táncoljanak.  Ismerjék az ünnepekhez, népi hagyományokhoz kapcsolódó énekeket, dalos játékokat.  SNI és HHH gyermekek képességeihez mérten mutasson fejlődést. Sajátos nevelési igényű gyermekek ének-zenei nevelése: Jelentős feladat, a zenei érdeklődés felkeltése, az ízlés, az esztétikai fogékonyság és a zenei anyanyelv kialakulásának segítése. A zenehallgatás az érzelmi életet gazdagítja, oldani képes a gyermek feszültségeit, a függő helyzet okozta frusztrációt. Ezért különösen fontos, hogy ezek a gyermekek részt vegyenek a zenehallgatáson. Nagyon lényeges a ritmusfejlesztés, elsősorban az egyszerű, egyenletes ritmus hangoztatása, érzékeltetése, a különféle mozgással kísért ritmusfejlesztés. Lényeges, hogy az éneklés, énekes játék, az érintett gyermekek számára is oldott hangulatot adjon, és hogy az esetleges kommunikációs akadályozottságból eredendő gátlásosságát le tudja küzdeni. Az éneklés jó hatású a gyermek légzésfunkciójára, ez által terápiás segítséget is ad. A közös éneklés örömszerző, közösségformáló hatása miatt, fontos, hogy a sérült gyermek is részt vegyen az énekes játékokban, akár külső segítő, pedagógiai asszisztens, dajka stb. segítségével, a feladatok esetleges módosításában. 8. 7. Mozgás Az óvodáskorú gyermek egyik életkori sajátossága a nagyfokú mozgásigény, ez kihat élete minden területére. Amennyiben ez az igény nem elégül ki kellőképpen, általános nyugtalanság, ingerlékenység, dekoncentráltság vagy esetenként agresszió jelentkezik a gyermek viselkedésében. A gátló hatás azonban más oldalon is jelentkezik: a mozgáskoordináció lelassul, a mozgások szögletessé válnak, célirányultságuk csökken, az állóképesség gyengül. Tehát a jövőbeni cselekvések – tevékenységek mozgásos alapjai hiányosak lesznek. Programunkban a mozgás életelem, mint a víz, levegő. A mozgás ugyanúgy jelzi a személyiség fejlettségét, mint bármelyik más tevékenység. A torna, mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek mozgását és testi képességeit, azonban hangsúlyozzuk a társakra és egymásra való odafigyelés fontosságát. A spontán és szervezett mozgásos játékok hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és

36

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes kismozgások kialakulásához. A fejlődést, elősegítő mozgásanyagot, az egyéni szükségleteiket és képességeiket figyelembe véve állítja össze az óvodapedagógus. A mozgás értékelésénél számba kell vennünk, hogy bármilyen mozgásos tevékenység lezajlásában fontos szerepet játszik egy hármas egység: értelmi, technikai, képességbeli összetevő. E trió egységesen biztosítja a célszerű mozgás megvalósulását. A mozgásfejlettség mutatói:  Mennyire célirányosak a mozgások.  Mennyire terelhető időben, nehézségi fokban.  Mi jellemző a teljesítőképességére.  Képes – e minden természetes mozgás elvégzésére.  Mozgása folyamatos és gördülékeny.  Milyen jellegű mozgásokban nyilvánul meg ügyessége.  Mennyire szervezettek mozgásai.  Milyen ügyesen használja az eszközöket.  Tudja – e rendezni a mozgássorokat.  Helyesen méri fel a térbeli viszonyokat.  Képes – e változó tempójú, ritmusú, irányú mozgásra.  Mennyire fárad. A fenti megközelítések javarészt mozgásos és csapatversenyek alkalmával hoznak értékelhető adatokat. Kiemelkedő pedagógiai attitűdöt kíván minden óvónőtől ezen szempontok figyelemmel kísérése. A rendszeres testmozgással hozzájárul az óvoda, mint nevelő intézmény az egészséges életmód szokásainak megalapozásához. Célunk:  Motoros képességek fejlesztése: kondicionális, koordinációs képességek.  Fejlődjön a gyermekek természetes mozgása: járás, csúszás, mászás, futás, ugrás, dobás, támasztás, függés, egyensúlyozás.  Mozgásuk legyen összerendezettebb, fegyelmezettebb.  A rendszeres mozgás járuljon hozzá a nagy és kismozgások kialakulásához.  Fejlődjön téri és időbeli tájékozottságuk.  Ismerjék meg a gimnasztikát, labdagyakorlatokat és a sokszínű, változatos testnevelési játékokat.  Bátran használják a különböző testnevelési eszközöket.  Váljék a gyermekek természetes igényévé a mindennapi rendszeres mozgás.  Fejlődjön a társaikhoz való pozitív érzelmi viszonyulásuk a mozgás végzése közben is. Feladatunk:  Tervszerűen felépített, a gyermekek egyéni képességeihez igazodó és az egyéni szükségleteiket figyelembe vevő mozgások kombinációira lehetőséget adó játékok alkalmazása és gyakorlása.  A gyermekek meglévő mozgástapasztalataira építjük a különböző mozgások elsajátítását.  Kihasználjuk a szabad levegő adta lehetőségeket.  Egészséges életmódot erősítő tevékenységek biztosítása.  Baleset megelőzésre törekszünk, és erre buzdítjuk a gyerekeket is.

37

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes A tevékenységek megszervezése: A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a testnevelési foglalkozások, mindennapos testnevelés és szabadban végezhető mindenféle mozgásos tevékenységek szolgálják, melyeket részben a gyerekek szabadon választhatnak, vagy az óvónő kezdeményezi, szervezi. A gyerekek a szabad levegőn annyit mozognak, amennyire egyénileg igényük van. A tervszerűen felépített foglalkozásokat, mindennapos testnevelést időkeretek határozzák meg. Életkori és egyéni sajátosságaikat, képességeiket figyelembe véve tervezzük a mozgásanyagot. Rendszeresen szervezünk sétákat, kirándulásokat, amelyek a mozgásigény kielégítésén kívül egyéni és együttes élményhez is juttatja a gyermekeket. Mindennapos testnevelés gyakorlása megalapozza azt az igényt, hogy minden nap rendszeresen mozogni jó és szükséges. Naponta kétszer délelőtt és délután tartjuk. Középpontjában a mozgásos játékok állnak, építve a gyerekek játékos kedvére. Megteremti az egészséges életvitel egyik alapfeltételét a mozgást. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek aktívan és örömmel vegyenek részt a rendszeresen ismétlődő tevékenységben. Személyes példával igyekszünk motiválni a gyerekeket. Az évszakot és időjárást figyelembe véve a mindennapos testneveléseket szabadban tartjuk. Testnevelés foglalkozásokra hetente egyszer kerül sor. Időtartama korcsoportonként változik. A kicsiknél kezdetben mozgásos játékokat kezdeményezünk, szerepes futójátékok után egyszerűbb szabályjátékokkal is megismertetjük őket. Különböző gimnasztikai elemekkel is fokozatosan ismertetjük, a gyakorlatok végzésénél a bemutatás és segítségnyújtás módszerét alkalmazzuk. Nagyobbaknál felidézzük az előző évben megismert gyakorlatokat és kedvelt játékaikat. A terhelést fokozatosan növeljük. Ebben az életkorban ösztönözzük már a gyermekeket a szebb és pontosabb végrehajtott mozgásra. A foglalkozások anyagát az előző évek gyakorlatára építjük, a gyakorlatokat magasabb szinten végeztetjük. Fontosnak tartjuk fejleszteni az önállóságot, bátorságot, kitartást, egymás segítését, kudarctűrő képességet, egymás sikereinek elismerését. A fejlődés várható eredménye:  Szeret mozogni és igényli a mozgásos játékokat.  Kitartóvá válik a mozgásos játékokban, tevékenységekben.  Tud néhány futó, fogó játékot irányítás nélkül játszani.  Tud térben tájékozódni, ismeri az irányokat.  Vigyáznak önmaguk és társaik testi épségére.  Versenyjátékokban betartják a szabályokat.  Ismerik és alkalmazzák a különböző vezényszavakat.  Rendeltetésszerűen használják a tornaeszközöket.  Az SNI gyerekek leküzdik a félelmeiket a mozgással kapcsolatban. Sajátos nevelési igényű gyermekek mozgása, mozgásos játéka: Ezeknél, a gyermekeknél az óvodai tevékenységek között a mozgásos foglalkozások jelentik a legtöbb specifikumot és leginkább ezek igénylik a sajátos megsegítést. A feladatok megoldása közös erőfeszítéssel, csapatmunkában, szakmai segítséggel valósíthatók meg. Nagyon fontos annak ismerete, hogy az adott gyermeknél mi az a mozgás, vagy tevékenység, amely káros az ő számára. Az óvodai együttnevelés során a mindennapos mozgást, az óvodapedagógus vezeti a csoportszobában, illetve a szabadban. Fontos, hogy a kiinduló testhelyzet stabil legyen, szükség lehet módosításokra is. A heti egyszeri mozgásos napon is vegyen részt lehetőség szerint, a mozgáskorlátozott gyermek. Az óvodapedagógusnak fontos ismernie a káros mozgásformákat, a kiinduló testhelyzetek és a végrehajtás módosításait, a

38

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes terhelhetőséget, a differenciálás lépéseit, az egyéni bánásmód feladatait. Nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a mozgásos foglalkozások sikerélményt biztosítsanak, hogy továbbra is motiváló hatásúak legyenek. Fokozatosan vezetjük rá a gyermekeket a csapatjátékban, versengésben előforduló kudarcok kezelésére. Mindenkori követelmény a szabályok betartása, azonban szükség esetén, amennyiben feltétlenül szükséges, módosítani lehet a szabályokat, figyelembe véve a mozgáskorlátozott gyermek lehetőségeit. Különös figyelmet kell fordítanunk a gyermekek terhelhetőségére, figyelemkoncentrációjuk fáradékonyságára. 8. 8. Természet – társadalom – ember Környezeti nevelésünk tudatformáló, tapasztalatokat és ismereteket gyűjtő, a gyermek környezethez kapcsolódó pozitív viszonyát alakító tevékenység. Azoknak a szokásoknak és magatartásformáknak a kialakítása, amelyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják a gyermekek későbbi életviteléhez. Lényeges jellemzője a gyermeket körülvevő természet és társadalmi környezet felfedezési, megismerési lehetőségének sokoldalú biztosítása. Szükséges, hogy tudatában legyünk annak, mennyire fontos számunkra a környezet egésze és helyi része. Közvetlen környezetünkkel mindennapos kapcsolatban vagyunk. Átéljük állapotát, változásait, részesei, alakítói, felelősei és hatásának szenvedői is vagyunk. A világ megismerhető analitikus és holisztikus módon. Az analitikus megismerési folyamatban a környezetnek csak kis része tárul fel előttünk, a holisztikus látásmód ráirányítja a figyelmet arra, hogy nincs a környezetben elhanyagolható, lényegtelen, felesleges tényező a természetben minden összefügg egymással. Célunk: Szerezzenek tapasztalatokat önmagukról, az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetükről. Váljanak képessé önálló véleményalkotásra a környezet alakításában. Alakuljon ki a gyermekekben környezettudatos magatartás, a környezet szeretete. A gyermek a környezetéből szerzett ismereteit játékában felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységeiben is alkalmazza. Az óvodapedagógus feladatai:  Tudatosan törekedjen arra, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek, élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükről, segítse elő döntési képességeik fejlődését.  Ismertesse meg a szülőföld jellegzetességeit, értékeit, néphagyományait, helyi hagyományait, a családi és tárgyi kultúra értékeit, ösztönözze a gyerekeket ezek szeretetére, védelmére.  Biztosítson minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek a természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez.  A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezze meg.  Biztosítsa a feltételeit, hogy az óvodában élősarok működjön.  Felfedező, problémamegoldó tevékenységek biztosításával a kreativitás fejlesztése. (sajátos látás- és megoldásmódok elsődlegessége)  A képességek fejlesztése egyénre szabottan, differenciáltan lehetséges. Akkor lehet hatékony, ha egyes gyerekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel végezzük.  Élmények biztosításával segítse az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzését.  Tudás iránti vágy felkeltése, ébrentartása, kielégítése. 

39

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 

A differenciált bánásmód elvének és az egyéni képességekhez igazodó feladatadás szem előtt tartása a tehetséges gyermek fejlesztésében is.  A gyermek rávezetése a természetben végbemenő egyszerű változások okaira.  A gyermek meg lévő ismereteire alapozva, lehetőséget adunk, hogy az alkalmi és folyamatos megfigyelés, gyűjtés, szimulációs játék, egyszerű kísérlet alkalmával minél több érzékszerv bevonásával tapasztalhasson.  Figyeljenek a gyerekek közvetlen környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek az óvodában. A külső világ tevékeny megismerésének témaköreit mindig az aktuális évszakok, napszakok események, ünnepek határozzák meg. Terveinkben sok séta is szerepel. Így biztosítjuk környezetünk, saját kultúránk megismerését. A gyermekek figyelmét a természet változásai felé fordítjuk. Tevékenységeink során minden helyzetben a környezetet védve járunk el, hogy életükben váljon szükségletté a környezetvédelem. Felkészítjük a gyermekeket a demokratikus társadalmi életre, ami közvetlen környezetükön keresztül hat rájuk, és amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Fontos a pozitív példaadás az óvónő, dajka szülő részéről, hiszen akkor tudunk a gyermek számára hitelesek lenni. A környezeti nevelést a játékosság, változatos tevékenységek jellemzik. A megismerés módszerei: megfigyelések, vizsgálatok, mérések, kísérletek, modellezések. A korszerű pedagógia módszerek alkalmazása: differenciálás, projekt módszer hatékonyabbá teszik a fejlesztéseket. A program keretjellege biztosítja az óvodapedagógusok számára a gyermek igényéhez, egyéniségéhez, teherbírásához, képességeihez és a nevelő beállítódásához igazodó csoportszerkezet és tanulási keret megválasztását is: mikro csoportos, páros, egyéni, kooperatív technikák alkalmazása. Szem előt tartva a következő elveket:  A szemléletesség, fokozatosság, folyamatosság elve.  A kreativitás erősítése.  Meglévő képességből kell kiindulni, és a hiányos képességet kell támogatni. A fejlődés várható eredményei:  A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkezzenek önmagukkal kapcsolatban /lakcím, szülők neve, foglalkozása, születésük időpontja, helye, óvoda neve /.  A gyermekek szimbólumok segítségével megtanulják az évek, évszakok, hónapok, hetek, napok és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek ciklikusságát.  Környezeti nevelés témái közé beépített környezetvédelem jeles napjait ismerjék.  Alakuljon ki bennük gyűjtögető szenvedély.  Állatokról, növényekről legyenek alapvető ismereteik.  Legyenek gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerjék a közlekedési eszközöket.  Legyen a gyermek minden újra nyitott.  Alakuljon kitartása, együttműködési képessége.  Motiváltság jellemezze a feladatok elvégzését.  A gyermekek megtanuljanak eligazodni környezetükben, és óvják, védjék azt.  A differenciált bánásmód elvének és az egyéni képességekhez igazodó feladatadást szem előtt tartva, a HHH és SNI gyermekek is mutassanak fejlődést. A környezet tevékeny megszerettetése sajátos nevelési igényű gyermekekkel:

40

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes Elsősorban számolnunk kell azzal, hogy a gyermekek kevesebb tapasztalattal érkeznek az óvodába. Minőségileg másmilyen lehet a tapasztalatuk, például azért, mert nem volt módjuk manuálisan, tapintva, megismerni a környezet tárgyait, eszközeit, növényeket, állatokat stb. A kevesebb tapasztalat megzavarhatja az ok-okozati összefüggések megértését, valamint kevesebb lehetőséget nyújt a mennyiségi fogalmak kialakítására, a hasonlóságok, különbözőségek megismerésére. Előfordulhat, hogy nem ismerik a közlekedési eszközöket, valamint a természeti, környezeti jelenségeket. Ezért legfontosabb a sokoldalú ismeretnyújtás és ismeretátadás, sokféle módon. Képekkel, könyvből elmondva, utánzással, stb. Még fontosabb azonban a tapasztalati úton, cselekvéssel szerzett ismeret, az érzékszervi csatornák bevonásával. Minél szélesebb körű a tapasztalat, annál több a tárgyakról, jelenségekről, környezetről szerzett információ. A már megszerzett tapasztalat megerősítését sokféle cselekvéssel kell biztosítani. 8. 9. Matematika A matematikai nevelés szoros kapcsolatban áll az életre neveléssel. Sajátos színtere az óvodai tanulási folyamatnak. Meghatározó szerepet tölt be a gyermekek képességfejlesztésében, érzelmi, akarati tulajdonságok alakításában, a közösségi érzés formálásában. Az óvodapedagógusnak feladatai megoldásában építenie kell a gyermekkel való együttműködésre és a gyermeki aktivitásra. Olyan helyzeteket kell teremtenie melyekben a felfedezés, a tudás öröme fokozza a gyermek akaratát, önbizalmát, önfegyelmét, intellektuális érzelmeit. Alakítania kell ítélőképességét, tér – sík és mennyiségszemléletét. Célunk:  A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása.  A logikus gondolkodás megalapozása.  Matematikai tartalmú tapasztalatok és ismeretek által a külső világ tevékeny megismerése, azok alkalmazása tevékenységeikben. Alakuljon ki tér-, sík-, szám- és mennyiség fogalmuk, ítélőképességük. Az óvodapedagógus feladatai:  Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.  A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani.  A tárgyak, személyek, jelenségek közötti mennyiségi, minőségi azonosságok, különbségek feltárása.  A számfogalom alapozása, építése.  Geometriai tapasztalatszerzés érzékelés, észlelés fejlesztésével.  Sokféle tevékenység lehetőségének a biztosítása a tapasztalatszerzésre  A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. Az egész óvodai élet alkalmas arra, hogy a gyermekek matematikai tapasztalatokat szerezzenek, és számtalan lehetőség kínálkozik a fejlesztésre is. Feladatunk, hogy felismerjük a tevékenységek során a matematikai jelenségeket és megteremtsük a fejlesztés lehetőségeit, olyan eszközöket és tevékenységeket biztosítsunk, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszik lehetővé számukra a matematikai

41

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes tapasztalatok és ismeretek megszerzését. A folyamatos cselekedtetések alkalmasak (az érzékelő, a mozgásos, a szóbeli és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget) a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábbi benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. A matematikai nevelés tartalma elsősorban a természetben, játékban, élethelyzetekben valósuljon meg. Ne csak ismeretek alkossák, hanem a gondolkodást fejlesztő cselekvéses és gondolati tevékenységek.  Tárgyak személyek összehasonlítása, válogatások, rendezések, halmaz-képzések (kiválogatás, osztályozás, relációk, rendezés, irányított és szavakban történő összehasonlítás)  Számfogalom előkészítése, alapozása (mennyiségek összemérése, halmazok összehasonlítása, összemérése, halmazok számlálható tulajdonsága: tőszám, sorszám, halmazokkal végezhető műveletek)  Tapasztalatok a geometria körében (építések, tevékenységek tükörrel, tájékozódás térben és síkban) A módszerek megválasztását az óvodapedagógus dönti el. Általános szempont, hogy azt válassza, amelyik leghatékonyabban fejleszti a gyermeket. Döntésében vegye figyelembe a matematikai témát, fejlesztési területet, a gyermekek érdeklődési körét, fejlettségét, ismereteit, mozgáskészségét és igényeit. Egy-egy matematikai fejlesztési feladat konkrét megvalósulása, tartalma függ a kézbeadott eszközöktől. Ezek megválasztásához a matematikai tartalmat és a gyermek érdeklődési körét szükséges szem előtt tartani. Ilyen a tanulást segítő eszköz, lehet tárgy, mozgás, hang, különböző játék, személy és ezek kapcsolatai. Szervezeti formaként elsősorban kiscsoportos, párosé és egyéni foglalkoztatási formát tartjuk hatékonynak. Alkalmazzuk a differenciált feladatmegoldást és kooperatív technikákat melyek segítségével hatékonyabban fejleszthetőek a gyermekek. A közös feladat közös élményt jelent a gyermek számára, ezzel is erősítve a csoporttudatot, miközben az egyéni feladatmegoldás egyéni sikert biztosít, mely növeli a feladatvállalási kedvet, segíti az önkontroll kialakítását. Matematikai érdeklődés felkeltése: A matematikai nevelés az óvodai nevelés minden területét áthatja. Beépül pl. a mesébe, a vizuális nevelésbe, a zene világába, az önkiszolgálásba. Minden élethelyzet alkalmas matematikai ismeretek közvetítésére, átadására. Kíváncsiságukra, kísérletező kedvükre építve környezetüket igyekszünk úgy alakítani, hogy az ott található eszközök alkalmat nyújtsanak matematikai fogalmakkal való ismerkedésre. Törekszünk arra, hogy az eszközök vonzóak legyenek, időnként frissítjük azokat. Az eszközöknek állandó helyet biztosítunk. Az udvar, a séta, a kirándulás szintén számtalan lehetőséget teremt a matematikai tapasztalatokra. Az óvónő feladata a gyermekek figyelmének irányítása, a lehetőségek megláttatása. (pl. a levelek formája, a kavics nagysága) A matematikai nevelésben fontos szerepe van az óvónőnek. A gyermekek érdeklődését felkelti egy-egy új eszköz bemutatásával, problémafelvetéssel, a matematikai lehetőségek kihasználásával. A gyermek továbblépését ötletekkel, javaslatokkal segíti. A fejlődés várható eredményei:  Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon mondják el: egymás állításának igazságát ítéljék meg.  Képesek legyenek tulajdonságok szerinti válogatásra, sorba rendezésre.  42

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 

Használják helyesen a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos összehasonlítást kifejező szavakat.  10-es számkörben biztosan tudjanak műveleteket végezni.  Tudjanak azonosítani különböző helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.  Jobbra-balra irányokat, helyeket, kifejező névutókat különböztessenek meg.  Célunk, hogy legalább 10-ig tudjanak számlálni, tudjanak különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet előállítani.  Legyenek képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére. Értsék, és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban, az összehasonlítást, kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb stb.).  Tudjanak részt venni mennyiségek összemérésében, értsék és használják a térben való tájékozódáshoz szükséges névutókat (alá, fölé, közé stb.).  Legyenek képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni.  A differenciált bánásmód elvének és az egyéni képességekhez igazodó feladatadást szem előtt tartva, a HHH és SNI gyermekek is mutassanak fejlődést. Matematika megszerettetése sajátos nevelési igényű gyermekekkel: A matematikai képességek elsajátításához fejleszteni a kell a vizuális, taktilis észlelést, logikai készséget, a szám és mennyiség fogalmat. A téri és síkbeli orientációt, az analógiás gondolkodást, az emlékezetet. Aktivizálni kell a matematikai jellegű játékokat, a környezeti lehetőségekben megtapasztalható mennyiségi, téri fogalmat megismerését. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy a gyermek kénytelen legyen a környezetét alakítani, változtatni, vagyis képes legyen a számára kedvező környezet kialakítására. 9. HAGYOMÁNYAINK, ÜNNEPEINK Az óvoda életében kiemelkedő jelentőségűek az időről – időre visszatérő közösségi események, az ünnepek. Személyiségfejlesztő hatásuk fontos, hiszen egy – egy ünnep, jeles nap, de főleg az ezt megelőző tevékeny várakozás olyan erkölcsi tartalmat közvetít, amely a maga nemében pótolhatatlan. Az ünnepek akár természeti, akár társadalmi tartalmúak, akár néphagyományban gyökereznek, kiemelkednek a mindennapokból. Fontos, hogy az óvodáskorú gyermek szintjén természetes életmenetükbe jelenjen meg. Az óvodai ünnepek és hagyományok a nevelőmunkánk szerves részét képezik. A gyermekek időérzéke még fejlődésben van ebben az életszakaszban. Az ünnepvárás, az ünnepre való készülődés segíti az időben való tájékozódást. Az az érzelmi töltet, ami az ünnepvárással együtt jár, észrevétlenül rögzíti az erkölcsi szokásokat és normákat. Az ünnepeknél az együttlétre, szeretetre, szimbólumokra és gesztusokra tevődik a hangsúly. Céljaink:  Az ünnepek színvonalas megszervezése révén kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből.  A gyermekeket aktívan bevonjuk az előkészületi tevékenységbe.  Az ünnepek külső megnyilvánulásai, formái is legyenek hangsúlyosak (esztétikus terem, környezet díszítés, alkalomnak megfelelő öltözködés) 

43

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 

Az ünnepek a szülőkkel, nagyszülőkkel való nyílt párbeszéd és szoros együttműködés.  Az óvodai ünnepeknek elő kell készíteniük, bele kell simulniuk a családi ünnepekbe. Az ünnepeknek, hagyományoknak fontos szerepe van az intézmény arculatának formálásában, menedzselésében is. A szokásokat, hagyományokat ápoló ünnepek mellett az óvodában a jelképek szintjén meg kell emlékezni a társadalmi ünnepekről is. Az ünnepélyek formáját, jellegét, felelőseit az óvodavezető rögzíti az éves munkatervben. A társadalmilag elfogadott ünnepek mellett fontos, hogy valamennyi csoportnak legyenek saját ünnepei, szokásai, hagyományai. Ennek rendkívül nagy a közösségformáló szerepe, ezzel is fokozzuk a gyerekek összetartozását. Szem előtt tartjuk a szülők igényeit, minden csoportban az óvodapedagógusok ötletei, speciális képességei felhasználásával, kiaknázásával. Óvodai életünk hagyományos ünnepei:  Idősek világnapja alkalmából a középső – nagycsoportos gyerekek műsorral köszöntik a község idős lakóit.  Óvodabál egy jótékonysági rendezvény, ahol szülők és óvodai dolgozók közös szervezésével, lebonyolításával történik. A befolyt összeget az óvodásokra költjük. (játékok, berendezési tárgyak)  Mikuláskor csoportonként a gyerekek verssel és dallal köszöntik a Mikulást.  Karácsonyi ünnepkör alkalmával minden csoport a saját életkorának megfelelően ismerkedik az ünnepkörhöz tartozó hagyományokkal. (advent, Borbála nap, Luca nap)  Karácsonykor minden csoportban a szülőkkel közös ünnep. Karácsonyi dalokkal, versekkel, Betlehemes játékokkal. A nagycsoportosok köszöntik az Idősek Klubját, valamint a község lakosságát a Művelődési Házban és a Katolikus Templomban.  Farsangkor szülőkkel közösen ünnepelünk, zenés műsorok, jelmezverseny és közös mulatozás.  Húsvét alkalmával hagyományok átélése játékos formában, tojásfestés, locsolkodás, hangulati előkészítés az ünnepre.  Anyák napja alkalmából csoportonként családias formában köszöntjük dallal, verssel az édesanyákat és nagymamákat. Kis – középső csoport köszönti községünk édesanyáit, nagymamáit, dédnagymamáit a Művelődési Házban.  Gyermeknap az óvodában szülőkkel közösen. Színes programok, főzés, grillezés csoportonként.  Ballagás, évzáró alkalmából a csoportok műsorral köszöntik a vendégeket. A nagycsoportosok verssel, dallal búcsúznak mindenkitől.  Kirándulás szülőkkel közösen csoportonként.  Születés – névnapok az ünnepeltet a csoport köszönti dallal, verssel  Nemzeti ünnepeink, megemlékezések (márc. 15., máj. 1., aug. 20., okt. 23.)  Ezen kívül hagyományként tartjuk számon a csoportokban megszervezésre kerülő közös befőzéseket, sütéseket, színház és mozi látogatásokat. 10. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE „ A gyermeket tisztelettel kell fogadni, szeretetben kell felnevelni, és szabadságban kell elengedni.” (Vekerdi Tamás)

44

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes A kapcsolatok kiépítése a különböző nevelési színterekkel, fenntartóval, szakmai és társadalmi szervezetekkel az óvoda működéséhez elengedhetetlen. A kapcsolat kialakításában és fenntartásában fontos, hogy az óvoda nyitott és kezdeményező legyen. 10. 1. Kapcsolat a családdal: Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. Ezért fontos a szülői elvárásoknak való megfelelés. A szülők akkor elégedettek az óvodával, ha biztonságban érzik gyermeküket. Érzik az óvó – védő, szerető gondoskodást és toleráns partneri kapcsolatban szerezhetnek információkat gyermekeik fejlődéséről, közösségi magatartásáról. Törekszünk a kölcsönös bizalmon alapuló egyenrangú nevelőtársi viszony kialakítására. A szülőknek minél több lehetősége nyíljon az óvodai élet megismerésére. Nyitva tartásunk a szülők mindenkori igényeihez igazodik. Az együttműködés során figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait. A szociális problémával küzdő családoknál igyekszünk többletszolgáltatást nyújtani, míg más esetekben a gondozási és fejlesztési funkció kaphat nagyobb hangsúlyt. Az óvoda a kitárulkozó társadalmi környezetet jelenti a gyermekeknek. Meghatározó szerepe van a szülőről való leválás, önállóság és ismeretszerzés folyamatában. A gyakorlati munka tapasztalata azt igazolja, hogy az óvodában kialakított normák, szokások csak akkor lesznek maradandóak, ha a családi háznál megerősítést nyernek. Ez megfordítva is igaz. A gyermekek fejlődéséhez tehát elengedhetetlen a két nevelési színtér összhangja, együttműködése. Az óvoda alapvető feladatai:  A szülőkkel való kapcsolattartás formáinak kimunkálása, igény szerinti módosítása.  Tapintatos, empatikus viszony építése a HHH és SNI gyermekek szüleivel.  Valamennyi szülői rétegben az érdeklődési körökhöz viszonyuló segítségnyújtás, információcsere, érdekek és értékek egyeztetése.  Az óvónőnek a legnagyobb hangsúlyt azokra a kapcsolattartási formákra kell helyezni, melynek a család – óvoda átmenet okozta szorongást, félelem feloldást segítik.  Az óvodáskor második szakaszában legalább ennyire fontos, hogy a szülő átlássa az iskolakezdést. Ilyen jellegű ismeretekre a szülő csak akkor tud szert tenni, ha folyamatosan kapja az információt a gyerekéről és rendszeresen konzultál a szülő – óvónő. Az óvodai ünnepeket a szülők részvételével szervezzük, hogy ezáltal is mind szorosabbra fűzzük az óvoda és család közötti kapcsolatot. A kapcsolat formái:  Első találkozás a gyermek óvodába íratása. Anamnézis kitöltése a családnál kiscsoportos óvónők.  Óvodába még nem járó gyermekek szüleit is meghívjuk az év eleji szülői értekezletre.  Szülői értekezletek, fogadó órák.  Lehetővé tesszük a szülőknek a naponkénti rövid, lényeges közlésekre szorítkozó párbeszédet.  Családlátogatás.  Tájékoztatjuk háromhavonta a középső és nagycsoportos gyermekek szüleit a DIFER képességszint mérésről, annak eredményéről.  Közös programok szervezése: ünnepségek, munkadélutánok (eszközkészítés), kirándulás közösen szülőkkel.

45

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 10. 2. Kapcsolat az iskolával: Az óvoda – iskola közötti átmenetet próbáljuk megkönnyíteni, hogy már óvodáskorban elvisszük egy – egy alakalommal a gyerekeket az iskolába. Az itt szerzett élményeket a gyerekek beépítik játékukba, így oldják szorongásaikat. A zökkenőmentes átmenet, hogy rendelkezzenek a gyermekek azokkal a készségekkel, képességekkel amelyekre az iskola építeni tud. A megfelelő iskolakészültségi állapot a gyermek továbbhaladása szempontjából elengedhetetlen. Feladataink:  A kapcsolattartásban szempont, hogy az iskola továbbfejlessze az óvoda által felvállalt speciális, helyi értékeket.  A két intézmény indokolatlanul ne bírálja felül egymás döntéseit. Az iskola ismerje azokat a szempontokat, melyek alapján az óvoda a gyerekről a véleményt kiállította.  A beiskolázás csak abban az esetben történjen meg, ha az óvoda azt javasolja.  Lehetőség szerint közös programok, rendezvények az iskolával.  Lényeges az óvónők és tanítók közötti szakmai tapasztalatcsere. Törekszünk arra, hogy a leendő első osztályos tanító néni meglátogassa a nagycsoportos óvodásokat, meghívjuk a szülői értekezletre, hogy a szülők tájékozódjanak az iskolai életről. 10. 3. Kapcsolat a közművelődési intézményekkel: A közművelődési intézményekkel történő kapcsolattartás során a gyermekek olyan spontán ismeretekhez juthatnak, melyeket az óvoda nem tud nyújtani. Az ilyen jellegű intézmények programjai érintik a nevelőket, szülőket, gyerekeket egyaránt és a társadalmi életbe való bepillantás lehetőségeit is felkínálja a gyerekeknek. A művelődési házak, könyvtárak, múzeumok általában a „művészetek nyelvén” szólítják meg a gyerekeket. A kiállítások, a könyvtári beszélgetések, játszóházi programok, ünnepségek kapcsán szerzett ismeretek meghatározó a személyiségfejlődés folyamatában. 10. 4. Kapcsolat a fenntartóval: A fenntartóval való kapcsolattartás az intézmény menedzselése, a funkciók maradéktalan ellátása szempontjából elengedhetetlen. A törvények, rendeletek egyértelműen megfogalmazzák, hogy a település önkormányzata fenntartói minőségben milyen ellenőrzési és beszámoltatási kötelezettséget róhat az intézményre. Ezeknek, a kötelezettségeknek az óvoda igyekszik úgy eleget tenni, hogy teljes kép alakuljon ki az óvodai nevelésről és a nevelés feltételrendszeréről. A közoktatási törvény néhány óvodásokat érintő speciális esetben a polgármestert, jegyzőt vagy a gyámügyi előadót jelöli meg felelősként. (speciális intézménybe történő elhelyezés, tanköteles korba lépő gyermek beíratása, nyomon követése) Ezeknél, a munkáknál az óvoda – fenntartó konzultációja a munka koordinálása elengedhetetlen. A társadalmi környezettel való kapcsolattartás szempontjából meghatározó szerepük van a település hagyományainak, rendezvényeinek. Az óvoda része a településnek, ezért fontos, hogy aktívan bekapcsolódjon a közéletbe. Az alkotó együttműködés, az információ csere, a sikerek – problémák elemzése elősegíti a pedagógusok, dajkák erkölcsi elismerését, megbecsülését.

46

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 10. 5. Kapcsolat az orvossal, védőnővel: A gyermekek mentálhigiénés nevelése akkor lehet teljes, ha valamennyi erre specializálódott intézmény koordinálja feladatait. Az ellátás tartalma:  Egészségügyi szűrővizsgálatok.  Tanköteles gyermekek szűrővizsgálata.  Védőnői tisztasági (tetű) vizsgálat. 10. 6. Kapcsolat a szakszolgálatokkal, szaktanácsadókkal, szakértőkkel: Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat  Esetmegbeszélések, közös családlátogatás.  Jelzőrendszer működése.  Szülők támogatása, óvodáztatási támogatás. Logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus  Beszédhibák javítása.  Tanulási nehézségekkel és magatartászavarral küzdő gyermekek fejlesztése. Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság, Pedagógiai Szolgáltató Központ A szakszolgálattal való együttműködés a legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik, mivel egyre nagyobb számban fordulnak elő az óvodában: idegrendszer éretlensége miatt, mozgás – beszéd – téri orientációs probléma, észlelés, részképesség zavaros gyerekek. A szakszolgálatokkal – a fenntartóval egyeztetve – konkretizálni kell a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásainak formáit és igénybevételét. 11. GYERMEKVÉDELEM Minden óvónő feladata figyelemmel kísérni a csoportjában járó gyermekek életkörülményeit, elősegíteni a családi környezetből adódó hátrányok csökkentését, mindent megtenni a gyermekek testi – lelki fejlődését gátló hatások megszüntetésére. Az ilyen jellegű tevékenység koordinálását a gyermekvédelmi felelős végzi, aki kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámügyi csoporttal, az óvodavezetővel együtt. A gondozatlan, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek esetében hatékonyabb segítség, ha a védőnő, gyermekjóléti szolgálat és az óvoda egyezteti a gyermekvédelmi feladatokat. Fontos, hogy az említett szakemberek ismerjék egymást, módszereit és ne lépjék túl saját kompetenciájukat. A szakembereknek együtt kell elérniük, hogy szociális és anyagi helyzete miatt egy gyermek sem betegedjen, meg vagy éhezzen. Kiemelten kell kezelni az óvodában a baleset elhárítást és balesetvédelmet. Célunk:  A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogok érvényesítése.  Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára. Feladataink:  A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés: egyetlen gyermek sem maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége miatt.

47

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes  A HH és HHH gyermekek differenciált nevelése, fejlesztése.  A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése.  Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal.  A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása.  Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről. Tolerancia, nyitottság, elfogadó, segítő, támogató attitűd, szeretetteljesség, következetesség kiemelten fontos, hogy az óvodapedagógus nevelő – fejlesztő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét. Segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásban. 12. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE Az ellenőrzés célja: az óvodában folyó pedagógiai gyakorlat segítése, fejlesztése, annak feltárása, hogy milyen mértékben közelítettük meg a HOP – ban kitűzött célokat és feladatokat. Az ellenőrzés segíti a pozitív tapasztalatok elterjedését. A hibák, hiányok okainak feltárása előmozdítja a nevelés hatékonyságát, fokozza a személyes felelősség érvényesülését és a kezdeményezőképesség kibontakozását nevelőtestületünkben. Intézményünkben a rendszeres ellenőrzés lehetővé teszi a tényleges és a HOP –ban rögzített kívánatos állapot összevetését, az eltérések okainak feltárását, folyamatos megszüntetését. Az ellenőrzés típusai és formái: Attól függően, hogy az ellenőrzést kik végzik, megkülönböztetünk belső és külső ellenőrzést.  Külső ellenőrzésre a fenntartói szervnek vezetői és azon képviselői jogosultak. Az óvodavezető mindig elkíséri és megfelelő információ birtokába, juttatja. Önkormányzati testületi ülésekre beszámolót készít az óvoda munkájáról.  Belső ellenőrzést az óvodavezető végzi. Az ellenőrzés irányultsága alapján megkülönböztetünk megelőző, folyamatos, utólagos ellenőrzést. Megelőző ellenőrzés: mindenki megértette a feladatot, biztosítottak – e a feladat végrehajtásának feltételei. Folyamatos ellenőrzés: részfeladatok teljesítésének  kontrollálása. Utólagos ellenőrzés: a teljesítmény mennyiségi és minőségi mutatói, kiinduló adatokat szolgáltat a következő céljaink kitűzéséhez és feladatok meghatározásához. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények:  Objektivitás – tényszerűség  Folyamatosság – tervszerűség  Demokratizmus – óvónő pedagógiai, módszertani szabadsága Úgy gondoljuk, hogy az ellenőrzés nem a „hibakeresés” helyszíne, hanem a segítő, fejlesztő szándék érvényesülése és ebben a nevelés eredményességének a javítása hatja át az érintetteket. Az ellenőrző folyamat fázisai: 1. Az ellenőrzés feltételeinek biztosítása  Előzetes tájékozódás a csoport fejlettségéről, az adott időszak nevelési feladatairól.  Senki nem zavarhatja az ellenőrzés munkáját. 

48

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 

Ha valami ok miatt megzavarják az ellenőrzés munkáját, nincs lehetőség véleménynyilvánításra. 2. Mire terjedjen ki a megfigyelés?  A HOP ellenőrzési szempontsora.  Gyermekek neveltségi szintje. Az ellenőrzések során nyert tapasztalatok elemzése, értékelése: A naponkénti elemzést azért tartjuk célszerűbbnek, mivel így annak megfigyelésére is módot ad, mennyire fejlődőképes az óvodapedagógus, hogyan tudja hibáit korrigálni. Az elemzés menete:  Az óvodapedagógus önelemzésével kezdődik. Ez rendkívül jelentős, mivel a saját tevékenységének tudatossága, realitása nagymértékben befolyásolja az elemzés menetét. Másként kell reagálni, ha maga is látja a problémákat és azok megoldását, vagy mintha a hiányokat észre sem véve akar azokból erényeket faragni.  Az óvodapedagógus maga keresi, hogyan tehetné eredményesebbé, színesebbé, hatékonyabbá tevékenységét.  A vezető hangsúlyozza a pozitívumokat, negatívumokat is megemlítve, majd ha szükséges rámutat azokra az eljárásokra, amelyek hatékonyabbá tehetik a kolléganő munkáját.  Emlékezet segítő és megfigyelési tapasztalatokat, rendező feljegyzést készít a vezető. Mindezt a kolléganőnek megmutatja és aláírás után dossziéba, kerül. Az ellenőrzés megerősíti pedagógusainkat abban, hogy kitartó és következetes munkával a kitűzött célokért érdemes küzdeni és útmutatót ad az esetleges hibák kijavításához. Mindehhez őszinte légkör és kellő tapintat szükséges. Az értékelés szembesít, számadást ad, visszajelzést jelent. Annak számbavételét, hogy intézményünk értékrendje szerint kitűzött cél és feladatok megvalósítása során, milyen eredményeket, hiányosságokat tapasztalunk az óvoda egész közösségét – benne az egyének teljesítményét – illetően. Az értékelés kiterjed az egyén, a nevelőtestület, nem nevelői munkakörben dolgozók munkájára.  Az egyén értékelésének legfőbb alkalma az ellenőrzést követő elemzéskor történik.  A nevelőtestület értékelésének kiemelkedő alkalmai a nevelőtestületi, év végi értekezletek.  A nem nevelői munkakörben dolgozók félévente munkatársi értekezleten kapnak visszajelzést munkájukról. Az értékelés valamennyi formájánál módot és lehetőséget biztosítunk, hogy a jelenlévők elmondhassák gondolataikat, így azt érzik, hogy érdemes hozzászólni, mert ha reális igényt fejeznek ki meghallgatásra, találnak. A megfelelő értékelés ösztönzőleg hat a további munkára, nagyobb és felelősségteljesebb feladatok vállalására. Az értékelés mindig konkrét, fejlesztő hatású és demokratikus. II. ÓVODAI INTEGRÁCIÓS FEJLESZTŐ PROGRAM Integrációs programunk célja, hogy az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésére, elősegítse. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk.

49

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönözése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Óvodai integrációs programunk (óvodai IPR) célja, hogy meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, amelynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, amely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. 1. Kiemelt területek 1. 1. Szervezési feladatok: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében. Beóvodázási program: A helyi önkormányzatok nyilvántartása alapján az óvodáskorú gyermeket nevelő családok felkeresése, az óvodázás előnyeinek, szükségességének felvázolása és a beóvodázás elvégzése és a minél hosszabb óvodai nevelés biztosítása. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása érdekében rendszeres családlátogatást kell beiktatni azoknál a családoknál, ahol az óvodai hiányzás meghaladja a 25 %-ot. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása érdekében minden az óvodák napi nyitvatartási ideje 10 óra.

50

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes Nevelőtestület együttműködése érdekében rendszeressé kell tenni a team munkát valamennyi munkatárs részvételével, amelyeknek része a háromhavonkénti értékelés, az esetmegbeszélések és a hospitálások. Pedagógiai munka kiemelt területei:  Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérést, részletes anamnézist kell készíteni a belépő gyerekről erre elkészített formanyomtatvány áll rendelkezésre családlátogatás alkalmával.  Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése)  Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés)  Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás)  Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése.  Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei). A foglalkozások célcsoportjai: tehetséges és felzárkóztató foglalkozást igénylő gyerekek. A foglalkozások formája: egyéni és differenciált kiscsoportos foglalkozás. 1. 2. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka: 

Egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése minden, illetve speciális probléma esetén az arra rászoruló gyermek esetében (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi - szemészet, fülészet, ortopédia vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése.  Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás rendszeres elvégzése (a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok).  Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások, rendezvények látogatása).  A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában). Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal:  Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása)  Védőnői hálózat (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás)  Szakmai szolgáltatók (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása)  Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetek (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés)

51

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 1. 3. Óvoda-iskola átmenet támogatása: 

  

Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása Az érintett iskolákkal közös óvoda - iskola átmenetet segítő program kidolgozása (DIFER mérés 4 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok) A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében.

1. 4. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés:      

Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása. Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése. Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése. Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, anyák napja, kirándulás stb. Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása.

1. 5. Intézményi önértékelés, eredményesség:  

Intézményi önértékelés készítése. Eredményesség (indikátorok teljesülése: beóvodázási arány, hiányzás csökkenése, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési igényűvé minősítés csökkenése, normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolaérettség elérése) mérése. 2. GYERMEKKÉPÜNK Gyermekeinket az óvodában érzelmi biztonság, nyugodt szeretetteljes légkör, vegye körül. Kötelességünk minden egyes gyermeket megismerni, megérteni, és olyannak elfogadni amilyen. Hiszen a gyermek senkinek nem hasonlítható, egyedi, mással nem helyettesíthető szociális lény, akit csakis önmagához képest szabad fejleszteni. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését:  genetikai adottságok  érésbeli és nembeli különbségek  vérmérsékleti  pszichoszociális hatások - a mikrokörnyezet és a makrokörnyezet hatása határozzák meg.

52

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes E tényezők hatásának következtében a gyermekeknek sajátos, életkoronként változó testi és lelki szükségletei vannak. Ezért programunkban egy-egy gyermek személyiségét is differenciáltan, a különböző képességek fejlődésbeli eltéréseit tolerálva közelítjük meg. A családi nevelést tiszteletben tartva, azt segítve - megerősítve szeretnénk, hogy az óvodánkba járó kisgyermekek vidám, boldog, gondtalan éveket töltsenek nálunk, szeretetben, érzelmi biztonságban. 3. ÓVODAKÉPÜNK Elsősorban a szülők felé nyitott, hiszen a szülőkkel kialakítandó új minőségi kapcsolatra, a velük való szoros együttműködésre építjük az óvodai nevelést. Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, hiszen családi értékeket közvetít a gyermekek felé, még akkor is, ha funkciózavarai következtében nem mindig működik jól. A családi nevelés kiegészítésére törekszünk úgy, hogy  bevonjuk a szülőket az óvoda életébe, szakmai támogatást adunk a neveléshez,  a szülők igényéhez igazítva gyarapítjuk pszichológiai, pedagógiai ismereteiket,  a családokkal közösen gazdagítjuk a gyermekek tapasztalatait,  közvetítő szerepet vállalunk a családok, és a speciális szolgáltató szociális ellátó intézmények között,  közreműködünk az etnikai kisebbség kulturális értékeinek megőrzése érdekében. Tudomásul kell vennünk, hogy a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok esetében a gyermekek érdekében fel kell vállalnunk a családi nevelést, pótló tevékenységet is. Az etnikai kisebbség esetében gyakrabban kerülhet erre sor a nehéz helyzetben lévő cigánycsaládok tekintetében. Szeretetteljes légkört kívánunk kialakítani következetes fegyelemre neveléssel, különös tekintettel az egymás testi épségének óvására, a segítőkészség kialakítására, a toleráns magatartásra. Biztosítani kívánjuk az élmény-gazdag mindennapokat a gyermekek lelki, testi fejlődésének mindenekelőtti szem előtt tartásával. 4. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA ÉS FELADATA A 3-7 éves gyermekek sokoldalú fejlődésének támogatása /az eltérő egyéni szükségletek és életkori jellemzők ismeretében / a személyiség kibontakoztatása. A gyermekek fejlődésének általános tendenciáin túl az egyedit, a másságot, a különbözőséget felismerve, értékként elfogadva közelítsünk a gyermekekhez. Kiemelten alapozzuk meg:  a személyiség autonómiáját,  a saját szükségletei kifejezésének képességét,  az érzelmi gazdagságot,  a kultúrált magatartás szokásait,  az önfejlesztő képességet,  a másság tolerálását,  a társakkal való együttműködést,  a döntés, választás, a problémamegoldó gondolkodás, a kreativitás képességét,  a természeti, társadalmi környezetük, és a művészetek iránti érzékenységüket.

53

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 4. 1. Az óvoda szociális ellátó funkciója: Az óvoda mással nem pótolható funkciója: a nevelő, fejlesztő, teljes személyiséget formáló feladatköre. A személyiségfejlesztő folyamatból eredően egyszerre individualizáló és szocializáló. A másságot, az egyéni különbségeket toleráló fejlesztés különös hangsúlyt kap. Nem zárja ki azonban az együttélésre, együttes tevékenységekre, együttműködésre való felkészítést. E két folyamat egyensúlyának megteremtésére törekszünk, hiszen az egyén fejlődése együtt zajlik az őt körülvevő társak fejlődésével, mert óvodai csoportban él. A fejlesztés módszere a differenciálás, valamint a személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap a másság, a tolerancia, az identitástudat alapjainak lerakása, az egyéni és életkori sajátosságok függvényében. Feladataink: A gyermek egyéni erősségeinek és hátrányainak feltárása: A tevékenységek tudatos befolyásolásával segíteni a személyiség kibontakoztatását figyelembe véve az  egyéni adottságokat, képességeket, szokásokat  nembeli, érésbeli, vérmérsékleti különbségeket  a szociális háttér determinációját  a családok értékrendjének sokféleségét. 4. 2. A gyermekek lelki és testi egészségének fejlesztése A tevékenységközponton belül: A pedagógusok koordinációjával és a gyermeki szabadság biztosításával támogatjuk a szocializáció szempontjából fontos szokásokat és magatartásmódokat.  a kontaktuskeresés, a kommunikáció, és a társalgás technikáinak elsajátítása  a társas kapcsolatokban a konfliktusok békés megoldása, kevésbé bevonva a felnőtteket.  önszabályozás, önkontroll alakulása.  az együttműködés kiteljesedése a gyermekek játékába is. Az értelmi fejlődésben: A gyermekek eltérő tapasztalataira építve, de a közös élményekre, érdeklődésükre, kíváncsiságukra alapozva biztosítjuk a gondolkodás egységét. Természetesnek tartjuk, hogy a különböző képességek alapjait jelentő veleszületett diszpozíciók egy személyiségen belül is különböznek. 4. 3. Individuális nevelés Az individualizáló nevelés olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi, amit a gyermekek egyéni különbségként magukkal hoznak. Az egyéni különbségeket toleráló felnőtt magatartása modell értékű a gyermekek számára! Programunkban az individualizáló nevelés egyszerre erősíti az egyediséget, és fogékony az együttműködésre. Támogatja a gyermekek szocializációját, és áthatja az óvodai élet minden tevékenységét. Az azonos korú gyermekek között is jelentős fejlődésbeli különbségek vannak, melyek megnyilvánulnak:  a gyermek eltérő biológiai szükségleteiben

54

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes  az adottságokban  a tapasztalatban  a mozgásigényükben  a szociabilitásukban  az érdeklődésükben és egyéni élményeikben  az én-képben, a tanulás stílusában  a kontaktusteremtésben. Nagy hangsúlyt kap a másság szakszerű kezelésének szükségessége a cigánygyerekekkel foglalkozó óvodákban. Szokásaiknak az óvodai életbe való beillesztése csak egy családias hangulatú, harmonikus, derűs légkörű óvodában lehet. A szociokulturális hátrányt kompenzálni kell, segítséget kell adni a hátrány leküzdéséhez. A cigánygyerekek esetében súlyosbítja a helyzetet, hogy eltérő kultúráról van szó, bár az óvodánkba járó roma gyerekek nagy része – már a szüleik sem – rendelkeznek megfelelő identitástudattal. Probléma tehát, hogy sem szociálisan, sem kulturálisan, sem mentálisan nem tartoznak már a cigányok közé /hagyományőrzés, nyelvismeret stb./, de romáknak tartják magukat. Fontos, hogy ne erőszakkal alakítsuk a gyereket, hanem a türelem, megértés, elfogadás, előítélet mentesség legyen vezérlő alapelvünk, de a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően hagyjuk egyéniségét kialakulni. A legfontosabb nevelő tényező a példaadás, a differenciálás és a türelem. Nem a különbözőségre helyezzük a hangsúlyt, hanem az azonosságokat keressük sok-sok türelemmel. 4. 4 Differenciálás A gyermekek közötti különbözőségekhez, fejlődésbeli eltérésekhez való alkalmazkodás, amely alapján az óvodapedagógus minden gyermeket az egyéni képességeinek ismeretében, és a saját fejlődési ütemében fejleszt. A differenciálás az individualizálást megvalósító:  szemléletmód  metodikai eljárás  szervezeti keret  tevékenységi munkaforma  a tartalom feldolgozásának módja A differenciált fejlesztés feltételei:  Egyénenként meg kell ismerni, és regisztrálni kell a gyermekek képességeit, erősségeit, és gyenge pontjaikat. A gyermekek óvodába lépésétől kezdve vezetni kell a Fejlődési Naplót, felvenni a gyermekek anamnézisét otthon családlátogatás alkalmával, és az össze a gyermekek értelmi képességeivel, testi és anyanyelvi fejlettségével, érzelmi és akarati tulajdonságaival szociabilizációs fejlettségével kapcsolatos adatokat, felméréseket. Kerüljenek be ezekhez, az adatokhoz az egyénre szóló fejlesztési tervek, azok a feladatok, amelyek egy-egy részterület felzárkóztatását szolgálja, vagy a tehetséges gyermek továbbfejlesztését, a tehetséggondozást célozzák meg.  A gyermek folyamatos megismerése tevékenységek közben /játék, szabadidő. Étkezés, foglalkozás/. A megfigyelés felismerhetővé teszi viselkedési szokásait, kedvenc tanulási területeit, kiugró képességeit, vagy elmaradottságát, és fejlődési folyamatát.

55

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes Beszélgessünk sokat a gyerekekkel, és hagyjuk, hogy legyen ő a főszereplő. A gyermek boldogan beszél önmagáról, és szívesen tevékenykedik együtt a felnőttel. Napjainkban a gyerekek sokkal jobban igénylik az odafordulást, a rájuk figyelést, a beszélgetéseket. Differenciálás a szabad játékban és tevékenységközpontokban:  szervezzünk közös élményeket, amelyekből tevékenységek indukálhatók  segítsük, támogassuk, lendítsük tovább a holtpontra jutott tevékenységet  biztosítsuk az eszközöket a gyermekek eltérő érdeklődésére számítva  differenciálásra törekvés a technikák megválasztásával  szerepjátékokban eszközökkel, szerepekkel, tevékenységekkel differenciálni  differenciálni a manipulációs, konstrukciós és építőjátékokban A szabad játékban a játék önkéntessége sérthetetlen. 4. 5. Szocializáció Az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolatának legfontosabb alapelvei:  személyre szóló pedagógiai hatások  szeretetteljes elfogadás  pedagógiai optimizmus a kommunikációban  segítségadás a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában  a személyiség értékeinek hangsúlyozása és elfogadtatása a többi gyerekkel  törődés a gyermek lelki-testi szükségleteivel. A szocializáció fejlesztése folyamán:  a gyermek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása - erősíteni a baráti kötődéseket, társakhoz segíteni a magányosokat  közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítése  a megkezdett feladatok befejezésére ösztönzés  motiválás az akadályok leküzdésére  hetente legalább egyszer szervezzünk a gyermekek által, vagy óvónő által javasolt témában beszélgető kört, hogy a gyerekek jobban megismerhessék egymást, kifejezőkészségük javuljon, és tartsák tiszteletben egymás beszédét és véleményét. 5. A hátrányos, HHH helyzetű gyermek integrációs nevelésének alapelvei A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet és eszközrendszer  hangulatosan berendezett csoportszoba és udvar  lehetőségek kuckók kialakítására. A gyermekek helyes gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.  az eltérő egyéni igények kielégítése  az éhesen érkező gyermekek étkeztetése  a személyes intimitás védelme WC használatkor, és más esetekben, ha a gyermek igényli  a különböző családi háttérből érkező gyermekek helyes higiénés és étkezési szokásainak kialakítása  személyes gondozottság kialakítása

56

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 

fontos a hátrányos környezetből érkező gyermekek számára ezeken felül a mozgás és pihenés összhangjának megteremtése, és egy helyes élet, biológiai ritmus kialakítása. Testi képességek fejlődésének elősegítése: A testi képességek fejlesztésének fő célja a mozgás megszerettetése, az egészséges edzettség kialakítása. A gyermekek mozgásszükséglete befolyásolja optimális terhelhetőségüket. A fejlesztés legfontosabb színtere az óvoda udvara, melyet minden évszakban biztosítanunk kell. Feladataink:  adjunk minél több lehetőséget, hogy a gyermekek kedvük szerint, kötetlenül mozoghassanak de, alkalmazzunk mozgásos szabályjátékokat is.  az egyéni eltérésekre épülő, de életkoruknak megfelelő terhelést adjunk a gyermekeknek  fejlődésüket mindig önmagához mérjük, és a kis lépéseket is becsüljük meg, dicsérettel jelezvén a gyermeknek, hogy sikerélményhez juttassuk. A gyermekek lelki egészségének védelme, edzése: Feladataink:  az óvoda pszichés klímájának folyamatos szinten tartása  a gyermek szociális biztonságérzetének megteremtése  a gyermeki viselkedésben jelentkező zavarok kiszűrése, az okok feltárása, és a segítségadás módjának meghatározása  az óvodai alkalmazottak empátiás készségének fejlesztése, a személyes autonómia védelme  folyamatos preventív feladat: a tárgyi és személyes stressz tényezők csökkentése. 5. 1. Emocionális fejlesztés: Óvodáskorban, a magatartás megnyilvánulásaiban meghatározó szerepe van az érzelmeknek. Elengedhetetlen, hogy az óvodában a gyermeket az érzelmi biztonság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Az egyén érdekeit szolgálja a helyesen kialakított viselkedéskultúra, amely tartalmazza az ÉN számára fontos tűrési határokat. Az óvodapedagógus segíti a kulturális beilleszkedést az által, hogy tolerálja a családok, a gyermekek, az értékek másságát, és sokszínűségét. Tanítsuk a gyermekeket az emberek közötti különbségek elfogadására, értékelésére, és hogy hajlandóak legyenek saját értékeik, előítéleteik őszinte vizsgálatára. A hátrányos helyzetű gyermekeknek fokozottan szükségük van az empátiára, a féltő, gondoskodó szeretetre, hogy érezzék, hogy a velük foglalkozó pedagógus elfogadta őket. Akit megismernek, elfogadnak, ahhoz végérvényesen ragaszkodnak, nemcsak a gyermekek, hanem a szülők is. Fontos, hogy az óvodapedagógus személyesen adjon példát, személyes kapcsolata alakuljon ki a gyermekkel. A bizalom, példaadás, tisztelet, és következetesség elengedhetetlen a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében. Mentesítsük őket a megaláztatásoktól. Minden gyermekben van érték, amit felszínre kell hozni, és meg kell erősíteni. Csak kis lépésekkel lehet előre haladni, együttesen jókedvűen - a másság elfogadásával.

57

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 5. 2. Az anyanyelv fejlesztése: Az óvodánkba járó roma gyerekek nem beszélik őseik nyelvét, legfeljebb néhány szlenget, gyakran használt kifejezést ismernek. Gyakran használnak viszont a köznyelvben közönségesnek, obszcénnek tartott szavakat, amelyeket ki kell radírozni szókincsükből azáltal, hogy kulturált kifejezésekkel helyettesítjük be, és dicsérettel erősítjük meg ezek használatát. A hátrányos helyzetű családokban a beszéd és kommunikációs készség hiányai nagyon szembetűnők.  hiányos szókincs,  kiejtési hibák,  rossz névelő használat,  igekötők, ragok, határozószók helytelen használata,  tetszés szerinti szórend  szavak összeillesztésének rendszertelensége  gyenge mondatszerkesztés  egyéni kommunikációs stílus, amit a családból hoz, amely sokszor ellentétben áll a kultúrált beszéddel, az óvoda gyakorlatával. Ezeket az iskolakezdésig feltétlenül korrigálni kell, ezért feltétlenül foglalkoznunk kell a beszédkészség fejlesztésével, a beszédhibák javításával, hangok kiejtésével, valamint a kommunikáció fejlesztésével. Az intézménynek lehetősége van saját berkeken belül heti egy alkalommal logopédus foglalkoztatására. Az óvodapedagógus elsődleges feladata itt is a példaadás, valamint beszédjavító foglalkozások, szituációk szervezése. - nyelvi játékok: beszédkészséget alapozó, fejlesztő játékok, hanganalizálás, mesemondó, folytató, befejező foglalkozások - logopédiai játékok - bábozás - dramatizálás 5. 3. Irodalmi nevelés: Az anyanyelvi nevelésen túl elősegíti - a gyermekek érzelmi nevelését, - empátiakészségének fejlesztését, - a versekhez, mondókákhoz, dramatizálásokhoz kapcsolódó mozgások során a szem - kéz koordinációját - intellektuális fejlődését - szókincsének gyarapodását - a meséből a gyermek magába szívja a gondolkodásmódot, fejleszti igazságérzetét, furfangosságát. 5. 4. Zenei nevelés: A zenei nevelés teljes személyiséget formáló, minden tevékenységben benne rejlő lehetőség. A beszéd a ritmusérzék fejlesztésén keresztül is kiválóan tökéletesíthető.

58

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes A cigánygyermekekre, és minden gyermekre jellemző a zenei érdeklődés. Örömmel vesznek részt a dalos játékokban, tudnak és mernek is dalolni, táncolni. Ezen keresztül sok- sok sikerélményhez juttathatjuk őket, és közelebb kerülhetünk hozzájuk a további, más területen való fejlesztés érdekében. 5. 5. Ábrázoló és kézműves tevékenység: A gyermekek alkotás közben gazdagodnak, manuálisan fejlődnek, érzékszerveik, gondolataik, és érzelmeik. Akaratuk és kitartásuk edződik, szín és formaérzékük, térlátásuk gazdagodik. Hagyjuk, hogy a kacatok világából csodákat hozzanak létre. Minél változatosabb technikák alkalmazásával adjunk lehetőséget az önkifejezésre, és miközben átélik az alkotás örömét, buzdítsuk őket, hogy be is fejezzék a munkát. Ez sikerélményt ad, önbizalmuk erősödik és újabb alkotásra serkent. Ösztönző, motiváló környezetben a gyermekek örömmel tevékenykednek, közben finommotoros készségük, képzeletük, ábrázolási készségük fejlődik. 5. 6. Környezeti nevelés: Az a pedagógiai folyamat, amely megalapozza a környezettudatos, környezetre figyelő magatartást. Kialakíthatók azok a szokások, magatartási formák, amelyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják majd a későbbiekben. A falusi gyermekeknek jó a természethez való viszonyuk, hiszen természet-közelben nőnek fel, ismerik a növényeket, állatokat. Fontos a minél több, minél sokoldalúbb tapasztalatszerzés. Nyissuk ki előttük a világ kapuját, sok-sok sétával, kirándulással tegyük színesebbé a mindennapjaikat. Ismeretszerzés közben mód nyílik szerepek, magatartásformák elsajátítására, és a környezeti értékek felismerésére. A természeti és a társadalmi környezettel kapcsolatos szokások: az élet tisztelete, az állat és növényvilág védelme. Alakítsuk ki a környezetükkel kapcsolatos igényszintjüket: környezetesztétika. Önálló tapasztalatszerzéskor használjuk ki a véleménykérés, kommunikáció lehetőségét. 6. A CSALÁDOK BEVONÁSA AZ ÓVODA ÉLETÉBE Programunkban minden szülői részvételt szívesen fogadunk, nem lehet azonban az óvodai nevelésben az óvodapedagógus szerepét a segítő szülővel behelyettesíteni. A szülők felelősségérzete megnő az által, hogyha bevonjuk őket az óvoda életébe, megtapasztalja az óvodapedagógus felkészültségét, a gyermek fejlesztésére tett erőfeszítéseket, és hogy családjával szemben nincsenek előítéletek. Az óvodapedagógus sok- sok információt szerezhet a családokról, a gyermek otthoni hátteréről. Ez segít abban, hogy jobban megismerhessük a gyermekek egyéni eltéréseit, adottságait, érdeklődését, erősségeit, valamint a szülők gyermekekkel szemben támasztott elvárásait. Az őszinteség, a segítőkész emberi hangnem bizalmat kelt a hátrányos helyzetű szülőkben, különösen, ha látja, és tapasztalja, hogy gyermekét elfogadják. A cigány családok szokás és értékrendje különböző, ám az a szülő, aki már maga is járt óvodába, onnan pozitív emlékei vannak, szívesen engedi a saját gyermekét is, és örömmel fogadja az óvodapedagógus instrukcióit. Tegyük hát az óvodát olyanná számukra, hogy szívesen fogadják tanácsainkat, azt látván, hogy mi sem teszünk különbséget, és szívesen és szeretettel neveljük, oktatjuk gyermekeiket.

59

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes 7. GYERMEKVÉDELEM Óvodánkban a gyermekvédelmi munka egyre fontosabb jelentőségű. A társadalmi, gazdasági viszonyok változásával magasabb lett a mindennapi gondokkal, megélhetéssel küszködő családok száma. A munkanélküliség nőtt és ezzel egyenes arányban a hátrányos helyzetű családok száma is emelkedett. Gyermekvédelmi munkánk hosszú távú célja a helyi sajátosságok: mentálhigiénés óvodai rendszer kialakítása, minden óvodás korú gyermekre kiterjedő preventív tevékenység megszervezése, a speciális segítséget igénylő gyermekek komplex gondozása. Programunk személyiségelvre épül, enyhíti a szociokulturális ártalmakat, megelőzheti a magatartási és tanulási zavarok kialakulását. Feladatai:  őrizze meg, enyhítse, elhárítsa azokat a hatásokat, amelyek a gyermekekben károsító jellegűek, másrészt segítse azoknak a hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulhatnak a gyerekek zavartalan fejlődéséhez.  az óvodai gyermekvédelem magába foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő, ezen belül minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységet.  a gyermekekre való fokozott odafigyelés teszi lehetővé, hogy időben fedezhetjük fel a személyiségfejlődési problémákat (nehezen nevelhetőség, testi, szellemi fejlődésben való elmaradás).  a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése is csak korai felderítés alapján lehetséges.  gyermekek zavartalan fejlődéséért, a gyermekek védelméért az óvodai nevelőtestület együttesen felelős. A gyermekvédelmi megbízott feladatai:  minden tanév elején összegyűjti a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek adatait,  munkatervet készít, mely tartalmazza a kapcsolattartás formáit,  a feladatokat időrendben rögzíti, javaslatokat tesz, nevelési tanácsadóhoz, Értelmi Képességet Vizsgáló Bizottsághoz, segíti a csoport gyermekvédelmi munkáját,  gyermekvédelmi továbbképzéseken részt vesz, az ott hallottakról tájékoztatja kollégáit. 8. SPECIÁLIS FELADATOK Az óvodába érkező gyermekeket a háziorvos előzőleg megvizsgálja. Ha a gyermeknek fejlődési rendellenessége van, vagy speciális fejlesztést igényel, lehetőség szerint az óvónő megszervezi a fejlesztését óvodán belül vagy a pedagógiai - pszichológiai szakszolgálaton keresztül. Logopédiai – fejlesztőpedagógiai foglalkozásokon. Amennyiben a gyermek egészségi problémái, magatartása, viselkedésének zavara meghaladja az óvodai nevelés lehetőségeit, az óvónő feladata, hogy a gyermeket és szüleiket megfelelő szakemberhez irányítsa. Ezekben, az esetekben az óvónőnek igen nagy tapintatra van szüksége, legjobb, ha a szülő maga győződik meg a problémáról óvodai tevékenység közben. Így elérhető, hogy a szülő jogának, szerepének tiszteletben tartásával a gyermek nevelése, fejlesztése bizalmon alapuló közös üggyé váljon.

60

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes Mutató megnevezése (mértékegységgel)

Célérték

A HHH gyerekek beóvodázási mutatójának megtartása, illetve a 100%-os beóvodázás megvalósítása. A gyerekek rugalmas beszoktatása. Napi kapcsolattartás a szülőkkel. Kommunikációs délutánok, közös programok szervezése. Családi napok szervezése.

Az óvoda és a család kapcsolatának szorosabbá tétele.

Az iskola és az óvoda kapcsolattartásának rendszeressé tétele. Negyedévi rendszerességgel iskolalátogatás a leendő elsőosztályosokkal, közös foglalkozás az iskolásokkal. Mérés-értékelés. Közös rendezvények. Nyomonkövetés.

Óvoda-iskola átmenet magasabb szakmaiságának megvalósulása.

Közös óvoda-iskola átmenetet segítő program: DIFER mérés. A HHH gyerekek fejlesztésének megalapozása. Az iskolások kulturális rendezvényeinek, ünnepségeinek rendszeres látogatása a nagycsoportosokkal. A pedagógusok ismerkedése az iskola leendő tanulóival. A társadalmi-szakmai környezettel való szoros együttműködés.. Fenntartás

A gyermekek fejlettségi szintjének megismerése a HHH gyerekek fejlesztésének megalapozása Az óvodások iskolai élettel való megismertetése Kölcsönös kapcsolat fenntartása.

9. DIAGNOSZTIKUS FEJLŐDÉSVIZSGÁLÓ RENDSZER (DIFER) HASZNÁLATA A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. Az eredményesebb iskolakezdés és a gyerekek hatékonyabb megismerése érdekében a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (DIFER) első és második osztályban történő alkalmazása mellett lehetőségeink szerint bevezetjük azt a középső és nagycsoportok számára is. A több évet átfogó mérés lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek fejlődési ütemét figyelemmel kísérjük, szükség esetén beavatkozzunk, ugyanis minden készség és képesség évekig tartó fejlődése, vagyis elsajátítási folyamata különböző fejlődési szinteket elérve jut el az optimális használhatóságig. A DIFER mérés célja, funkciója, hogy segítse az eredményes iskolakezdést. Ismeretes, hogy az első tanévek eredményei döntően meghatározzák a tanulók jövőjét. Az első évfolyamokon 61

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes elsajátítandó alapkészségek eredményessége nagymértékben az úgynevezett kritikus elemi készségek fejlettségétől függ. Az íráskészség elsajátításának előfeltételét, kritikus elemi készségét az úgynevezett ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ fejlettsége, az olvasási készségét a BESZÉDHANGHALLÁS fejlettsége határozza meg. A nyelvileg közölt információk vételének egyik alapvető feltétele a RELÁCIÓSZÓKINCS fejlettsége, a matematikatanításé az ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG fejlettsége, a tudásszerzés, a tanulás kritikus feltétele pedig többek között a TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS és a TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉSKEZELÉS képességének fejlettsége. Az eredményes iskolakezdés döntő feltétele a SZOCIALITÁS A mérés eredményére épülő tudatos pedagógiai munkának célja a meglévő hiányosságok leküzdése, a sikeresebb iskolakezdés.

62

Mesevár Óvoda Magyarbánhegyes

A MESEVÁR ÓVODA Helyi pedagógiai programja Az intézmény OM azonosítója: 201932 Intézményvezető: ……………………………………… Ph Dátum:……………………………...

Nevelőtestületi elfogadás: ……………………………………… név Dátum:……………………………... Szülői szervezet nevében véleményezte: ………………………………………. név Dátum:……………………………… Fenntartói jóváhagyás: ……………………………………….. A fenntartó képviseletében Ph Dátum:………………………………. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: Az óvodában Hatályos: Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig

63