mert páratlan természeti adottságokkal, épített örökséggel rendelkezik

páratlan természeti adottságokkal, épített örökséggel

. . . mert

rendelkezik

Miért Miskolc? . . . mert 70 000 év történetének élő múzeuma . . . mert páratlan természeti adottságokkal, épített örökséggel rendelkezik . . . mert itt a kultúra várost épít . . . mert a kultúra utakat nyit és összekapcsol

… MERT PÁRATLAN TERMÉSZETI ADOTTSÁGOKKAL, ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGGEL RENDELKEZIK 1. A történelmi Avas 1.1. A 70 ezer éves európai emberi létezés tárgyi emlékei 1.2. A műemlék templom és temető 1.3. A középkori borkultúra emlékei (több mint 800 pince, bormúzeum, Alabárdos éttermi együttes)

2. Tapolca 2.1. Barlangfürdőnk világcsoda 2.2. Megtaláltuk a Miskolcot alapító nemzetség temetkezési helyét, a bencés monostor romjait

3. Belváros 3.1. A védetté nyilvánított történelmi belváros 3.2. A mai Magyarország első kőszínháza és a vidék egyetlen színészmúzeuma 3.3. Kiemelkedő egyházi értékeink – a magyar ortodoxia országos múzeuma és Kelet-Európa legnagyobb ikonosztáza – a zsinagóga és a védett műemlék zsidó temető – a Mindszenti templom fafaragványai – az evangélikus templom freskója

– az erdélyi építészetet reprezentáló Deszka templom – az ólomsüveges református templom – a Szent Anna temető vasgyári öntvény síremlékei 3.4. A Rákóczi-ház épületegyüttese a Sötétkapuban 3.5. A Papszer, mint Miskolc legrégebbi építészeti területe 3.6. A város első közparkja a Népkert, a Hajós Alfréd tervezte Vigadó, és az erdélyi kultúrát idéző Kós Károly-ház

4. Diósgyőr és környéke 4.1. Királynők középkori vára 4.2. A diósgyőr-majláti pálos kolostor 4.3. A karsztforrásra épülő strandfürdő 4.4. Kézművesműhely az uradalmi prefektus házában 4.5. Extrém sportok csarnoka a kohászat területén 4.6. Az 1355-ben alapított királyi vadaskert területén 20 éve működő Miskolci Vadaspark

5. Hámor-Lillafüred 5.1. A Fazola család kohászati öröksége: múzeum, őskohó 5.2. Hámor, a barlangászok és a sziklamászók paradicsoma 5.3. Lillafüred festői környezetében álló Palotaszálló, a vízeséssel, a függőkerttel, a Hámori-tóval és József Attila emlékhelyével

. . . mert páratlan természeti adottságokkal, épített örökséggel rendelkezik

1

5.4. A Miskolc–Garadna útvonalon közlekedő erdei kisvasút 5.5. Az utolsó polihisztor, Herman Ottó emlékháza 5.6. A mésztufa Anna-barlang és a Szent István-cseppkőbarlang 5.7. Az ország első pisztrángos telepe

2

– Tudomány és Technika Háza – Jedlik Ányos Tudományos Ismeretterjesztő Társulat – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet

6. Intézményeink

7. Rendezvényeink

6.1. Miskolci Egyetem: Európa első műszaki egyeteme, amely Selmecbánya (1735) hagyományaira épült 6.2. Miskolci Nemzeti Színház: Közép-Európa legtöbb játszóhellyel rendelkező korszerű színháza 6.3. A Herman Ottó Múzeum Papszer utcai fagerendás városi múzeuma, amely várostörténeti és ásványkiállítást foglal magába 6.4. Miskolci Levéltár: Hat történelmi vármegye iratait őrzi 6.5. Miskolci Galéria és Városi Művészeti Múzeum: Szalay Lajos, Kondor Béla, Feledy Gyula életműházai és a csaknem 100 éves alkotóház 6.6. Miskolc Városi Könyvtár: kódexek, ősnyomtatványok tárháza 6.7. Miskolci Szimfonikus Zenekar: a komolyzene külföldön is elismert, négy évtizede működő professzionális zenekara 6.8. Földes Ferenc Gimnázium: a matematika és a számítástechnika terén évek óta országelső 6.9. Európa Ház: a XVIII. századi Almássy-kúriában 6.10. Művelődési, oktatási és kulturális intézmények 6.11. Egyéb intézmények: – MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága a XIX. században épült Kereskedelmi és Iparkamara épületében – A Borsodi Kereskedelmi és Iparkamara, amely 1879-ben alakult

7.1. „Bartók+…” Nemzetközi Operafesztivál, az Európai Fesztivál Szövetség tagja 7.2. Nemzetközi Grafikai Biennále 7.3. A 25 éves Kaláka Nemzetközi Folkfesztivál 7.4. Európa második legnagyobb ásványkiállítása és börzéje 7.5. A 20 éves Nemzetközi Dixieland Fesztivál 7.6. Rocklegendák Fesztiválja (a „magyar Woodstock” örököse) 7.7. Nemzetközi Formációs Táncfesztivál 7.8. Miskolci Filmszemle és a Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja 7.9. Téli Fesztivál – a kocsonyalegenda jegyében 7.10. A Diósgyőri vár rendezvényei: Nemzetközi Várszínházi Esték, Várjátékok, Borsodi Fonó 7.11. Városrészek fesztiváljai: Görömbölyi Ősz, Tapolcai Zene- és Fényfesztivál 7.12. Nemzetközi sportesemények: Zemplén Rally, salakmotor, motocross

8. Miskolci legendák és legek 8.1. Ételkülönlegességeink: fehér kenyér, perec, lacipecsenye, kocsonya


1. A történelmi Avas 1.1. A 70 000 éves európai emberi létezés tárgyi bizonyítékai

bizonyító, s a hazai őskőkorkutatást elindító első kőszerszámokra. Két évvel később a nevezetes „Bársonyházi-szakócákat” feldolgozó Herman Ottó a leletek kovakő nyersanyagát az Avas Tűzköves nevű részéről származtatta, ahol még a XIX. században is gyűjtötték a tűzgyújtáshoz használatos kovaköveket. 1906-tól, a bükki barlangok rendszeres ásatásai nyomán mindinkább bizonyossá vált, hogy a Tűzköves kovaféleségeit a legkülönbözőbb időkben használták eszközkészítésre a vidék kőkori őslakói.

1928–35 között úgy tűnt, hogy a domb legmagasabb pontja közelében, a mai kilátó helyén Hillebrandt Jenő régésznek sikerült rábukkannia az ősember kovabányáira is. 1988–89-ben a már Herman Ottó által különösen figyelemre ajánlott Tűzkövesen, útépítés alkalmával egy új, eddig ismeretlen középső őskőkori, vagyis a neandervölgyi ősember korából származó lelőhely került elő. A lelőhely, mint kiderült, két részből áll: egy településhelyből és egy, a hozzá tartozó kovakitermelő bánya- és műhelyrészből.

Az Avas, Miskolc egykor boráról és borpincéiről híres szőlőhegye egészen különleges szerepet játszott a magyar régészet történetében. Lábánál, a várost keresztülszelő Szinva-patak mellett bukkantak rá 1891-ben a magyarországi ősember létezését


3

A kovabányákban – melyek kora 70-40 ezer év és Európában egyedülállók – az ősemberek előbb – mintegy 1-1,2 méterrel a felszín alól – kiásták a 40-50 cm vastag kovapadot, rajta hagyva egy vékony homokréteget. Ezen azután tüzet gyújtottak. A homokréteg megvédte a kovát attól, hogy elégjen, a hő hatására azonban jól kezelhetővé vált. Ezt követően valószínűleg víz segítségével néhány irányban megrepesztették a kovapadot, majd hatalmas kvarcit-kavics ütőkövekkel kiszabadították a kiváló minőségű, ökölnyi-kétökölnyi kovarögöket. A nyersanyagdarabokból magkövet munkáltak ki, róluk nyerve azokat a jellegzetes háromszög és kagyló alakú valamint hegyes szilánkokat és hosszúkás kovapengéket, amelyek a régész kezében első pillantásra a neandervölgyi ember kultúrájáról árulkodnak. 2004-ben egy újabb tervezett útépítés során hatalmas, 50x14 méteres felületen sikerült megkezdeni egy következő középső és felső őskőkori kovakitermelő hely feltárását, amelynek során ismét előkerültek pompásan megmunkált eszközök.

4

1.2.. Műemlék templom és temető A miskolci avasi református templom Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb középkori eredetű temploma, mely a város közepén emelkedő Avas hegy északi oldalára épült. Az első templomot még a XIII. században építették át az internacionális gótika stíluselemei alapján. Legszebb részletei az óriási csúcsíves ablakok, melyek a hegy felől világítják meg a templombelsőt. A gótikus templom egykor legszebb építészeti dísze, a torony már évszázadok óta nem látható, azt az 1544-es török támadás elpusztította. A város lakói azonban új harangtornyot építettek, igaz, nem a régi gótikus mestermű helyére, hanem a templom mellé. A toronyban már a XVII. században óra működött, melyet az 1920-as évek óta harangjáték kísér. Mind a torony tömör, erődszerű sziluettjével, mind a harangjáték a város jelképe lett. A templom melletti középkori eredetű temető régi sírkövei és kriptái a város múltjának fontos emlékei.

A templomba három csúcsíves bejárat vezet, az egyik a hajdani torony alatt. Az építmény belseje többet változott az évszázadok alatt, mint külső falai, hiszen az 1544-es égés során fedele megsemmisült, gótikus hálómennyezete beszakadt. Azóta fával fedett


hiszen az egykori oltárok helyett az egyetlen dísz a XVII. század közepén készült faragott szószék lett. A XVI-XVII. században keleti szőnyegek díszítették a templomot, ezekkel borították a középre helyezett úrasztalát. A középkori templom egykori gótikus szentségházát az 1970-ben elkezdődött műemléki feltárás során találták meg. Középkori eredetű a templom legértékesebb műkincse, a fából faragott és intarziás reneszánsz stallum, díszes pad, amely korábban valószínűleg a diósgyőri királyi vár kápolnájában állt. A templombelső a XVI. századtól a város elit temetkezőhelye is volt. A sírokat 1941-ben tárták fel a múzeum szakemberei, a kriptákban talált viseletek restaurálás után a Herman Ottó Múzeumba kerültek, azóta kiállításon láthatók.

1.3. A középkori borkultúra emlékei

síkmennyezete van, a legutóbbi faborítást (festett fakazettákat) a XVIII. század végén helyezték el. A legnagyobb változást a reformáció XVI. századi térhódítása hozta a templombelső berendezésén,

Miskolc legnagyobb szőlőbirtokosa a diósgyőri koronauradalom volt. Az uradalom mellett a két szerzetesrend, s természetesen a XVII. századtól egyre nagyobb számban bevándorló nemesi családok is vásároltak szőlőbirtokot. Szőlőt örökölhetett és adományként kaphatott iparos és betelepülő parasztpolgár is. A szőlőművelés és a bortermesztés súlyát és a város gazdasági életében betöltött jelentőségét mutatja, hogy 1706-ban a Rákóczi-szabadságharc

idején Rabutin generális fölprédálta a várost. Tette ezt egyrészt azért, hogy a szabadságharc egyik központi helyét elpusztítsa, másrészt azért, hogy rongálja a városlakók javait. A szomszédos erdőkbe menekült miskolciaknak amikor a pusztítás után visszatértek, nem lakhelyeik felégetése és állataik elhajtása okozott valóságos fájdalmat és kárt, hanem az, hogy a császári katonaság az avasi, a tetemvári és bábonyi-bérci pincék borát megdézsmálta. Amit elfogyasztani és elhurcolni nem tudtak, azt szétvert hordókból a pincékbe folyatták. Ez mutatja, hogy a városlakó ember számára a mai értelemben vett takarékbetétkönyvet jelentette a bor. Ez volt az a mobilizálható tőke, amelyre a XVIII. század elejétől felépülhetett a görögök borkereskedelme. A borkereskedelemmel foglalkozó, vagy közvetítő zsidó és görög kereskedők száma néhány tucatnyi volt Miskolcon, mégis a korabeli gúnyversek azt írják róluk, hogy markukban van az egész vármegye, a Hegyaljának és az összes dombvidék szőlőinek, borának haszna. Valóban a görög kereskedőkompánia megmaradt iratai között, de Miskolc város XVIII. századi iratai között is nagy számban fordulnak elő lengyel és orosz kapcsolatokra, de nyugat-európai borszállításokra vonatkozó megállapodások, egyezségek, olykor peres iratok is. A várostörténeti kutatás sokszor foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen nagyságú szőlőterületek


5

adhatták a bükki promontóriumot, mennyi szőlő teremhetett a Miskolc környéki dombokon, s egyáltalán mi indokolta az Avas többszintű pincerendszerét. Miskolc XIX. század eleji, közel másfél ezer pincéjében ugyanis összehasonlíthatatlanul több bort lehetett tárolni, mint amennyi valóságosan termett. Bél Mátyás XVIII. század eleji, majd Benkő Sámuel XVIII. század végi leírásaiból tudjuk, hogy a városkörnyék domboldalain mindenütt termesztettek

szőlőt, de minden szőlőbirtok közel egyharmada gyümölcsös volt. Ezeknek a gyümölcsösöknek az emlékét őrzi a város kapuinak egyike, amely „meggyesaljai kapu” elnevezéssel jelenik meg a korabeli iratokban. (A Meggyesalja elnevezés utcanévként él napjainkban is, s az emlékezet szerint az Avas aljának ez az északnyugati része szilvásokkal és meggyfákkal, meggyfa ültetvényekkel volt teli.) Ha ezeket figyelembe vesszük azt mondhatjuk,

hogy az 1600–1800 katasztrális holdat a miskolci szőlőbirtokok területe nem haladta meg. A XIX. század végének filoxérajárványa ebben okozott maradandó károsodást. (Herman Ottó Miskolc város országgyűlési képviselőjeként többször is beszédet mondott a védekezéssel kapcsolatban. Ő vetette fel először, hogy a dombvidéki bortermesztés helyett célszerű lenne homoki bortermesztést elterjeszteni Magyarországon. Igazsága csak 1914-ben bekövetkezett halála után derült ki, hisz a XX. század jórészt a homoki borültetvények térhódításáról szól.) Miskolc szőlőit, de a miskolci pincéket is leírják a Miskolcon átutazók. Különösen becses információt nyújt számunkra Bél Mátyás, aki 1723-ban írta le a miskolci szőlők történetét, a miskolci bor hírességét, a Miskolcon és környékén honos szőlőfajtákat, de a pincék és borházak akkori állapotát is. Érzékletesen dokumentálja, miként készül a miskolci aszú. „Olyan termésük van – írja – hogy megfelelő időjárás esetén nincsen olyan szőlőfajta, melyben ne találna a szüretelő olyat, ami aszúkészítésre alkalmas ne volna. Bármilyen fürtben találtatik töppedt szőlő, megkeresik és a hibásak félre tétele után, valami kádba rakják, az ottani szokás szerint és kitapossák. Az összetaposott tömegre a készítő sietve, friss, igen édes lét – amelyet mustnak hívnak – önt és négy napon át míg megduzzad, a kádban hagyja. Három nap elteltével előbb kézzel nyomkodják ki,

6


aztán préssel sajtolják. … Vannak akik kézzel is, préssel is dolgoznak, de mindkettő eredményét külön teszik, mindkettőt aszúnak tartják, de többre becsülik azt, amit kézzel nyomkodtak ki. Figyelemre méltó, hogy három boros kancsónyi aszú készítéséhez két kishordó aszú alig elégséges, többnyire négy-ötre van szükség. Boreszenciát nem használnak, mint a hegyaljaiak, hanem megelégszenek az aszú és a közönséges bor jövedelmével, ha az a termelési költségekkel arányban áll.” A pincékhez természetesen nemcsak a bor kezelésének, tárolásának és értékesítésének különféle módjai és kultúrája tartozik, hanem volt egy külön a pincék világához köthető társasági élet is. A miskolci Korona szálló bérlője, majd később tulajdonosa, Böczögő József az 1930-as években pincét nemcsak a boráért tartott az Avason, hanem azért is, mert úgy vélte, hogy „a nagy politika és a város dolgai az avasi pincék gyertya világította hordói között dőlnek el.” Az avasi pincék éppúgy voltak a politizálás színterei, mint az alkotó művészek találkozási helyei. Így irodalmi asztaltársaságok működtek, Lévay József vagy Tompa Mihály nevével fémjelezve. Kedvenc témája volt az Avas a fotóművészeknek, de még inkább kedvelték a tájképfestők. Szinte nincs olyan miskolci festőművész, akit ne ihletett volna meg egy-egy avasi pincesor, vagy éppen az avasi temető hangulata. Külön könyvet

érdemelne, hogy mennyi sajtócikk foglalkozott az Avas rehabilitációjával, a pincebeomlásokkal, az Avason átvezető alagúttal, amely már több mint

fél évszázaddal ezelőtt megoldást kívánt találni a nagyváros mai közlekedési problémáira.


7

A bor- és a pincekultúra számos foglalkozás és szakma egyidejű, vagy egymást kiegészítő tevékenységére épült. Legnagyobb szükség talán a céhbe szerveződött bodnárokra volt, akik megszámlálhatatlan mennyiségben készítették hordóikat a szőlősgazdák számára. Volt idő, amikor velük közös céhet alkottak a borkorcsolyások. Ennek a mesterségnek a képviselői vállalkoztak arra, hogy a néha 100 métert is meghaladó pinceágakban mozgassák a hordókat. Oda leszállították őket, illetőleg innen a kereskedők szekereire ők pakolták fel, sajátos fagerendáikkal, amelyet korcsolyának neveztek. A mesterségek sorában voltak puttony- és kádkészítők. Mások először gerendából és lécből, később öntvényből készítették a szőlőpréseket. A belső berendezések, főleg a borházak esetében a fűrészelt oromzatok már a művészi fokra fejlődött asztalosmunkát kívánták meg. A hordóknak a dombokról való lehozatalában speciális feladatuk volt a kocsigyártóknak. De elképzelhetetlen volt a pincebeli élet az üvegesek és az agyagművesek nélkül. A bükki üveghuták (Gyertyán-völgy, Óhuta és Új-huta) lakói nagy mennyiségben készítették a demizsont megelőző ún. sonkaüvegeket, a pincetokba való üvegeket, a borlopókat, a különböző palackokat, és megszámlálhatatlan változatosságban a mérőeszközöket és a poharakat. A fazekascéh tagjainak is jó megélhetést jelentett a pincék, a piacok, a vásárok és a vendéglátóhelyek ellátá-

8

sa. Számos különleges értékű feliratos és datált mesterremeket őriz a Herman Ottó Múzeum kerámiagyűjteménye. A boroskancsókat, korsókat, kupákat céhes ünnepeken és összejöveteleken használták, de találhatunk közöttük olyanokat is, amelyek az egyházak által használt borosedények voltak. A szőlő és a bor megjelenik egy-egy település pecsétjében, címerében, tehát fontosságának függvényében jelképpé is vált. Miskolc esetében a legkorábbi pecséteken a királyfej mellett megjelenik a csillag és a szőlőfürt. A XVIII. század végén, amikor írásba foglalják a város eskükönyvét, annak kézi rajzolású címoldalán egy hajdú alakja látszik egyik kezében szőlőfürttel, a másikban négy szál gabonát tartva. Az 1724–1879 között önálló települési életet élt Mindszent község pecsétjében egy karóra futó szőlőtőke látható levelekkel és fürtökkel. Görömböly címerében a kacornak nevezett szőlőmetsző kés jelenik meg. Hejőcsaba egykori címerében pedig egy kinyújtott férfikar tartja a szőlőfürtöt. A városi jelképek mellett az építészetben, pontosabban a homlokzati dekorációkban is felfedezhetjük a szőlőkultúra emlékeit. Így a XVIII. századi görög keres-

kedőházak többségének kapubejáróján látható volt a szőlőfürt. Ma már csak véletlenszerűen tűnik fel ilyen. Erre példa a Rákóczi utca 23 számú épület, amely jelenleg „Rákóczi étterem”-ként funkcionál. Említsük még meg, hogy Miskolc első nyomdásza az 1760 és 1831 között élt Szigethy Mihály volt. Kiadványai és termékei közül ma már könyvritkaságnak számítanak a Miskolci Kalendáriumok. Ezek részben a szőlőműveléssel kapcsolatban látták el hasznos és jó tanácsokkal a gazdákat, másrészt az egyes hónapokról készített képes ábrázolások is mutatják a Miskolc környéki szőlőkultúra elismert voltát. Szigethy mester úgy ítélte meg, hogy valamennyi kiadványának hátsó lapján fel kell tüntetni Miskolc jellegzetességét, amely egy ovális formában megjelenő hajdú alak, egyik kezében a gabonát, másik kezében a szőlőfürtöt tartva.


2. Tapolca 2.1. Barlangfürdőnk világcsoda A miskolctapolcai Barlangfürdő világcsoda. Természetes barlangi járataiban a XVI. század óta terápiás hatásairól ismert 30 fokos forrásvíz zubog. A kibontott barlangrendszerben élményfürdő-elemek varázsolják el a fürdőzőket, akik igénybe vehetik a gyógy- és wellness szolgáltatásait. A ma látható épületegyüttes 1940-től fokozatos bővítésekkel és bontásokkal jött létre, s ma 1000 (nyáron 2000 fős) kapacitással, belső barlangi medencékkel, termálmedencékkel, szaunával, gyógyászati szárnnyal és kültéri medencével működik. Az együttes sajátos hangulatú terekkel bír, mint pl. az 1942-ben Bánlaky Géza építész által tervezett, római átrium-szerű fogadótér, a Zsuffa András építész által tervezett kültéri medence feletti VB „kagyló” héj, vagy a nemrég épült, Bodonyi Csaba építész által tervezett ún. pihenőcsarnok félig természeti, félig épített tere. Az egész évben üzemeltethető Barlangfürdő rendkívüli látogatottságú hely, mely ezáltal fejlesztési kényszert is teremt.


9

Szabadtéri strandfürdő: A fürdés hagyományosabb választékát nyújtó strand nagy területen, gyönyörű parkban helyezkedik el, esetenként 10 000 főt is befogadva. Az ugyancsak nagy múltú strandot több ütemben fejlesztették, s ma új típusú fejlesztést tesz lehetővé, tovább gazdagítva a Tapolca-völgy fürdőkultúráját. Csónakázótó: A közkedvelt tapolcai parkban elhelyezkedő romantikus kis tó látványként és csónakázótóként is beépült a miskolci lakosok és a látogató vendégek emlékeibe, s jelentősen hozzájárul a tapolcai vízi kultúra színesítéséhez. A tapolcai fürdőkultúrára jelenleg is jelentős szállodai, kereskedelmi és vendéglátói ellátó kapacitás épül.

2.2. Megtaláltuk a Miskolcot alapító nemzetség temetkezési helyét, a bencés monostor romjait A miskolci Herman Ottó Múzeum 2004 decemberében próbafeltárást végzett Miskolctapolcán, a fürdő előtti park központi területén. A feltárás során előkerültek a tapolcai bencés apátság templomának és kolostorépületének maradványai.

10


A kolostorépület monostorként épített apátság templomában kell keresnünk az alapító Miskóc nemzetség temetkezéseit is. Mind a templom, mind a kolostorépület olyan állapotban maradt meg, hogy egy későbbi teljes régé-szeti feltárás eredményeképp megrajzolható lesz az apátság részletes szerkezete, ami lehetőséget ad annak bemutatására is.

3. Belváros 3.1. A védetté nyilvánított történelmi belváros

Miskolc belvárosának XXI. századi arculatát kialakítandó a várostervezők fejlesztési tervet készítettek, amelyet Miskolc Város Közgyűlése úgy terjesztett fel a Kulturális Örökség Hivatalához, hogy abban kérte az utcákkal is megjelölt belvárosi terület védetté nyilvánítását. 2004. novemberében a védetté nyilvánítási eljárás elkezdődött. A védettséget a belváros központi része a kelet–nyugat irányú Széchenyi utca, a Bajcsy-Zsilinszky utcától a Szent István térig terjeszti ki, észak–déli irányban pedig a Deszka-temetőtől az úgynevezett „Avas fasor”ig (Csabai kapu végéig). A védettség kiterjed az Avas teljes területére. Miskolc műemlék épületei, építészeti kultúránk egyházi és középületei kizárólag

Az apátság épületei a mai felszín alatt 1,5 méter mélységben találhatók. A rövid ideig tartó próbafeltárás során föltérképeztük a keleti és déli kolostorszárny egy részét, valamint a templom főhajóját. A kolostor falai a korabeli járószinthez mérten 1,2 méter magasságig, míg a templom egyes részei 1 méter magasságig állnak. A templom esetében elkülöníthetünk egy 13. századi pusztulási réteggel jelzett Árpád-kori, valamint egy középkori építési periódust.


11

ezen a területen belül találhatók. A kiemelt objektumok elhelyezkedésének meghatározó szerepe van Miskolc főutcáján.

3.2. A mai Magyarország első kőszínháza és a vidék egyetlen színészmúzeuma

3.3. Kiemelkedő egyházi értékeink Miskolcot az eltelt évszázadok során nevezték a templomok városának is, hiszen a városról készült látképeken, vedutákon helymeghatározó pontként emelkednek a különböző felekezetek építményei. „Az élő Istennek templomát emelték az igaz hithű keleti keresztények” olvasható azon a szürke márványtáblán, amely a Szentháromságról nevezett ortodox templom keleti bejáratánál látható. A miskolci közösség 1785–1805 között építette fel vallásának jelképét és azt a képfalat, amely 18 méteres magasságával Kelet-Európa legnagyobb ikonosztáza. A felújított ikonosztázion meghatározó

hangulatot teremt a templom mellett, az egykori iskolából kialakított múzeumnak is. A múzeum a magyarországi adminisztratúra teljes területéről mutatja be a liturgikus tárgyakat és az ortodox keresztények vallási kultúráját. A Miskolcot átszelő észak–déli úton a város centrumában található a Kazinczy utcai zsinagóga.

Épített örökségünk közül kiemelkedik a színház, amelyet 1823-ban adtak át és 1996-ban befejezett rekonstrukciója lehetőséget adott arra, hogy a XIX. századi hangulatot megtartva az épületegyüttesen belül létre lehessen hozni a különleges hagyatékokat és építészeti emlékeket felsorakoztató Színház- és Színészettörténeti Múzeumot.

12


Különlegessége, hogy eredeti formáját őrzi építésétől, 1863-tól. Tervezője ugyanaz a személy volt, aki a bécsi zsinagógát és a pesti Dohány utcai zsinagógát tervezte. A XVIII. század egyházépítészetének egyik legszebb alkotása a Mindszenti római katolikus templom. A templom kéttornyos építészeti meg-

jelenését a XIX. század végén nyerte el, de a látogatót elsősorban berendezésének díszes, faragott dekorációja varázsolja el. Miskolc evangélikus templomában a freskó kelti fel a látogató érdeklődését, míg a római katolikus Szent Anna templom temetője egykor nagyszámú öntvény síremlékeitől volt ékes. Ezekből muzeális értékként jó néhányat napjainkban is láthatunk, amelyek jól példázzák a Vasgyár közelségét és a vas megmunkálásának művészetbeli tudását.

3.4. A Rákóczi-ház épülete a Sötétkapuban

Említést érdemel Miskolc Tetemvárnak nevezett domboldalán a Deszkatemplom, amely jelenlegi formájában 1936-ban épült, és amely az erdélyi faépítészet formakincsét hozta ide hozzánk.

Miskolc első emeletes házát tiszteljük a ma Galériának és Városi Művészeti Múzeumnak használt épületben. Egykor gazdag homlokzati megjelenése annak volt köszönhető, hogy a belváros középkori piacterén állt.

3.5. A Papszer, mint Miskolc legrégebbi építészeti területe Az Avas északi lejtőjén ma is egyedüli tömegalakításával jelenik meg Miskolc legkorábbi iskolája, a ma múzeumnak használt papszeri épületegyüttes.


13

3.6. A város első közparkja, a Népkert

4. Diósgyőr és környéke 4.1. Királynők középkori vára Diósgyőr királyi vára a XIV-XV. században élte fénykorát és így, mint a magyar középkor egyik legsikerültebb építészeti alkotása lett a magyar királynők vára. Az 1400-as évek közepétől királynői ágon öröklődött Diósgyőr, s ennek az emlékét kívánjuk visszaidézni a jelenlegi feltárás helyén a ún. királynői füveskerttel.

4.2. A diósgyőr-majláti pálos kolostor Diósgyőr nyugati részével összeépült az az egykori önálló település, amelyen a pálosok építették fel a rendházukat a XIV. században. Nagy kultúrájuk a XVI. századig virágzott, s akkor a tapolcai bencés apátsággal egy időben pusztult el. Később ugyan, mint az egyetlen magyar szerzetesrend újraéledhetett, a XVIII. században azonban királyi rendelet tiltotta meg működésüket. Vagyonukat, így a diósgyőr-majláti pálos kolostor berendezési tárgyait

Miskolc építészetét a XIX. század végétől a terek tudatos alakítása jellemezte. Ilyen köztérként vagy közparkként képzelték el és alakították ki a mai Népkertet. A fás, ligetes, rózsalugasos övezetben sportolásra éppúgy van lehetőség, mint szórakozásra. Tervezője az országos hírű Hajós Alfréd volt, míg a Vigadóhoz közel eső épület (amely a miskolci városszépítőknek ad otthont) az erdélyi kultúrát idéző Kós Károly-ház.

14


is széthurcolták, más felekezetek használták. A közeli szentléleki és dédesi romok is a pálosok emlékét idézik, sőt megállapítható, hogy a mai megyénk területe tartalmazza a pálos építészet jelentős részét egyetlen tömbben.

4.3. A karsztforrásra épülő strandfürdő Diósgyőr fejlődésében a vár mellett meghatározó volt a karsztforrások rendszere, amelyre már a középkortól fürdőkultúra épült. Ez jelenleg is része épített örökségünknek és a mai miskolci fürdőkultúrának.

4.4. Kézművesműhely az uradalmi prefektus házában A diósgyőri koronauradalomnak számos épülete maradt meg, amelyek a széthurcolt várból származtak. Egy uradalmi szolgálattevő házát kézművesműhellyé alakították át több éves szorgos munkával a kéz- és iparművészek. 2004-től itt működik a kézművesház.

4.5. Extrém sportok csarnoka a kohászat területén Az egykori gyáróriás területén jelenleg 70-nél több kisebb- nagyobb vállalkozás működik, de számos egykori építészeti emlék, főleg üzemcsarnokok állnak kihasználatlanul. 2003-ban a város az egyik ilyen épületet az extrém sportok csarnokává alakította. A kezdeményezés jónak bizonyult, a hasonló folytatás pedig a városfejlesztési tervek között szerepel.

4.6. Az 1355-ben alapított királyi vadaskert területén 20 éve működő miskolci vadaspark A Miskolci Vadaspark az ország egyik legrégebbi történelmi hagyományokkal rendelkező helyén alakult ki és nyitották meg 1983-ban. A Bükk lábánál található, több mint 20 hektáron elhelyezkedő, száz

állatfaj félezernél több egyedét láthatja az érdeklődő. Elhelyezkedése azért is fontos, mert Nagy Lajos király, a diósgyőri vár XIV. századi ura ugyancsak itt alakította ki vadasparkját.

5. Hámor-Lillafüred 5.1. A Fazola család kohászati öröksége Hámor község a XVIII. századi vaskultúrának a terméke. Vashámorok és üveghuták ekkor sorra


15

hiszen az erdőkincstár 2000 holdas birtoka vette körül, így lehetőség volt arra, hogy a Szinva-patak vízfolyását megváltoztatva, abból meredek szikláról lezúduló vízesést alakíthassanak ki, amely

települtek a Bükkben, s ezek körül alakultak ki a települések. A Garadna-patak völgyében a Fazola-féle vasolvasztó telepből lett Felső-Hámor, mai nevén Ómassa. Ennek a községnek lakott helyei vannak Jávorkúton, Lillafüreden, Ómassán és Újmassán. A kohászat emlékét ma is működő őskohó és Hámorban kohászati múzeum örökíti meg. A völgy temetője rejti az alapítók maradványait is.

5.2. Hámor, a barlangászok és a sziklamászók paradicsoma

Hámor nemcsak barlangjairól híres, hanem a sziklamászók paradicsomává is vált. Ez a legmeredekebb sziklafal nyáron is jegesíthető, ezért a sport kedvelői az időjárási viszonyoktól függetlenül hódolhatnak szenvedélyüknek.

5.3. Lillafüred, festői környezetben Lillafüred kétségkívül leglátványosabb építészeti emléke az 1927–29 között épült Palotaszálló. A szálló egykori parkja különleges kialakítást kapott,

16


Magyarország egyik látványossága. A szállodának használt épületegyüttesből különleges látványt nyújt a Hámori-tó, amelyet az egykori vasgyártók alakítottak ki a völgy lezárásával. Magyarországon egyedülálló látvány a Palotaszálló sziklakertje is, a sziklakertben szobrok, közelében pedig emlékhelyek találhatók. Így állított a város emléket József Attilának, aki itt, a csillámló sziklafalon ülve írta a magyar irodalom remekét, az Ódát.

5.4. Erdei kisvasút

A Miskolc és Garadna útvonalon közlekedő, több mint 30 km hosszú erdei kisvasút, egykor az erdei munkákat segítette és szállította, ma már a kirándulók kedvence.

5.5. Herman Ottó emlékháza A kisvasút lillafüredi megállóhelyétől néhány száz méterre található az utolsó magyar polihisztor alkotóháza. Herman Ottó itt írta többek között a halakról és a pókokról mindmáig hiánypótlónak számító monográfiáit. Rajzolt és korszakalkotó megfigyeléseket tett. Ezek tárgyi és dokumentációs emlékei 1974-től kiállításon láthatók.

5.6. Mésztufa- és cseppkőbarlang Nemcsak Herman Ottó járta be a térség két legjelesebb barlangját, hanem Petőfi Sándor is megfordult a mésztufa Anna-barlangban, amelyet nagyon sok útikönyv és turisztikai ajánló mind a mai napig Petőfi-barlangnak nevez. A másik, de már cseppkőbarlang Szent István királyunkról kapta a nevét, s nyaranta a látogatók sokasága gyönyörködhet belső tereiben, termeiben.


17

5.7. Az ország első pisztrángos telepe A Hámori-tó mentén végighaladva Magyarországon is különlegességnek számít a pisztrángos telep. Nemcsak szakmai kutatások és genetikai vizsgálatok, hanem igazi turisztikai látványosság helyszíne is. Az ide látogatók megkóstolhatják a hely specialitásának számító, bükkfa tüzén és 12 fűszerben pácolt pisztráng fennséges ízét.

6. Intézményeink 6.1. Európa első műszaki egyeteme

A Miskolci Egyetem 1949-ben nyitotta meg kapuit, de jogutódja az 1735-ben Selmecbányán létrehozott műszaki egyetemnek. A selmecbányai anyaintézmény Európa első műszaki egyetemi szintű oktatási intézménye volt, amelynek hagyományai ma is élnek a miskolci campus területén.

6.2. Az első kőszínház A Miskolci Nemzeti Színházat a XX. században háromszor újították fel, s a század utolsó fél évtizedére eső átalakítása eredményeként Közép-Európa

18

legtöbb játszóhellyel rendelkező intézmény-együtteseként működik. Az öt jászóhelyből négy forgószínpados technikával rendelkezik.

6.3. Fagerendás városi múzeum Az Avas északi lábához simul a Papszer, s ennek legrégibb építészeti emléke a múzeum. A XIX. század végén iskolából alakították át közgyűjteménnyé, s azóta is helyet ad az állandó várostörténeti kiállításnak, ásványbemutatóknak és tárlatoknak.


6.4. Miskolci Levéltár

6.6. Miskolc Városi Könyvtár

Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város egyesített levéltára nemcsak a mai megye, hanem az egykori vármegyék, pontosan 6 történeti vármegye iratait tartja rendszerben.

Az Avas délkeleti oldalához illeszkedő egyemeletes műemléképületben kapott helyet a városi könyvtár és a különleges védettséget élvező UNESCO könyvtár. Az itt található ún. Miskolci Kódex és a közgyűjtemény ősnyomtatványok sokaságával nemcsak a tudományos munka segítője, hanem kiállításaival be is mutatja azokat az érdeklődő közönségnek.

6.5. Miskolci Galéria Az úgynevezett Dőry-házban vagy Rákóczi-házban kapott helyet a Miskolci Galéria és Város Művészeti Múzeum gyűjteménye. Itt látható a külföldről hazatért, hagyatékát a városnak adományozó Szalay Lajos és a fiatalon elhunyt Kondor Béla gyűjteménye. Külön épületben rendezi újra életműházának kiállításait Feledy Gyula. Kulturális ívet jelent Miskolc és Nagybánya között a közel százéves múltra visszatekintő Alkotóház.

kiterjedt európai kapcsolatai, gyakori fellépései a komolyzene nagyköveteivé tették az együttest.

6.8. Digitális középiskola A Földes Ferenc Gimnázium a XX. század első évtizedének építészeti emléke Miskolcon, s párhuzamosan változva a technika és informatika fejlődésével és fejlesztésével, hosszú évtizedek óta, az országban

6.7. A komolyzene professzionális zenekara A Miskolci Szimfonikus Zenekar négy évtizede működik Miskolcon és szerzett szakmai hírnevet önmagának, elismerést pedig városának. Rendkívül

. . . mert páratlan természeti ad adottságokkal, épített örökséggel rendelkezik

19

Az egykor közparknak, vagy Népkertnek nevezett hétvégi pihenőhely egyre inkább veszített park jellegéből, új épületek, épületegyüttesek jelentek meg területén. Így a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár és két évtizede a Tudomány és Technika Háza, amely a műszaki értelmiségnek jelent otthont, de székháza az Építész Kamarának, s helyt ad számos technikai, műszaki rendezvénynek. A városban a XX. század második felében nagy jelentőségre tett szert a tudományos ismeretek közérthető terjesztése. A főutca egyik patinás épülete ad otthont annak a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, amely Jedlik Ányos nevét viseli.

a legelőkelőbb helyeket foglalják el tanulói. Kivált matematikusaik és a számítástechnika területén versenyző diákjaik érnek el országos és nemzetközi elismeréseket.

6.9. Európa Ház a kúriában Miskolc belvárosának egyik ékessége a XVIII. századi Almássy-kúria, amely az Európa Háznak biztosít ma már otthont. Homlokzata mutatja, hogy építtetője egykor nemes előkelősége volt a városnak. A mai használói pedig sokoldalú szakmai felkészültségükkel, a kultúra iránt megnyilvánuló igényükkel, befogadóképességükkel hívják fel magukra a figyelmet.

6.10. Művelődési, oktatási és kulturális intézmények Miskolcnak kiterjedt intézményrendszere fogja át a művelődés, az oktatás és a kultúra különböző területeit, de otthona a város egyéb intézményeknek is, amelyek vagy megyei, vagy regionális szerepkört töltenek be.

6.11. Egyéb intézmények A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága, valamennyi szaktudomány

20

7. Rendezvényeink tudományos minősítést szerzett képviselőinek összefogó intézménye. De tevékenységük mellett figyelmünket az épületre is fordíthatjuk, hiszen a millennium évében adták át a Kereskedelmi és Iparkamara székházaként az Akadémia mai otthonát. A megye hasonlóan regionális szerepkört betöltő sokoldalú érdekvédelmi szervezete az 1879ben alakult Kereskedelmi és Iparkamara jogutód intézménye, amely az idén fennállásának 125. és újjáalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.

7.1. „Bartók + …” Nemzetközi Operafesztivál


7.2. Nemzetközi Grafikai Biennále Miskolc a grafika fővárosa, a Nagybányaiakhoz kötődő Művésztelep az ide telepített litográfiai nyomógép, Kondor Béla és kortársainak jelenléte, Feledy Gyula munkássága, Szalay Lajos munkássága és hagyatéka is hozzájárult ahhoz, hogy a Miskolci Galéria Biennáléja nemzetközivé nője ki magát.

Közel fél évtizedes története van a Miskolcon rendezett Nemzetközi Operafesztiválnak, amely a „Bartók + …” nevet viselve, minden évben Bartók mellett egy más közismert zeneszerző életművét, alkotásait mutatja be. Az operafesztivál az Európai Fesztivál Szövetség tagja lett, s programja Európa minden részéből egyre szélesebb körben vonz ide érdeklődőket.

7.4. Európa második legnagyobb ásványkiállítása és börzéje 7.5. A 25 éves Nemzetközi Dixieland Fesztivál

7.3. A 25 éves Kaláka Nemzetközi Folkfesztivál

7.6. Rocklegendák Fesztiválja 7.7. Nemzetközi Formációs Táncfesztivál


21

8. Miskolci legek és legendák

7.8. Miskolci Filmszemle és a Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja

8.1. Fehér kenyér, perec, pecsenye, kocsonya

7.9. A Téli Fesztivál – a kocsonyalegenda jegyében

Miskolcot joggal nevezik a legek és egyben a legendák városának. Tudományosan is bizonyított, hogy az avasalji kőszakóca előkerülésétől Miskolc Magyarország legrégebbi lakott települése. A legszebb látvány itt tárul az ember szeme elé, ha a lillafüredi Palotaszállót, a Hámori-tavat és a környező erdőséget szemléli.

7.10. A Diósgyőri vár rendezvényei: Nemzetközi Várszínházi Esték, Várjátékok, Borsodi Fonó

A város keleti és nyugati pontja 12 km távolságra van egymástól, s ezzel nemcsak Magyarország, hanem Európa leghosszabb fő közlekedési útjaként használt útját is magunkénak mondhatjuk. 1823ban itt épült a legelső kőszínház, ahol a művészek magyar nyelven tartották előadásaikat. Legtöbb világsztár az operafesztiválok éves rendezvényein itt jelenik meg.

7.11. Városrészek fesztiváljai: Görömbölyi Ősz, Tapolcai Zene- és Fényfesztivál 7.12. Nemzetközi sportesemények: Zemplén Rally, Salakmotor, Motocross

22

Kuriózuma a városnak, hogy a borházak és borospincék sokaságát rejtő vigalmi negyede a város közepén emelkedő természetes hegy. A Miskolci Galéria évtizedek óta rendezi a biennálékat, amelyek ma már a legjelentősebb rendezvényekké nőtték ki magukat. A miskolci múzeum képtárában látható a magyar festészet leggazdagabb vidéki gyűjteménye.


csekkel térségünk legnagyobb és legteljesebb gyűjteményét jelenti. A garadnai pisztrángtelep szintén a csodák között említhető. Egyetemünk a tapolcai Dudujka-völgyben pedig Magyarország ma már egyik legnagyobb, legtöbb diákot fogadó campusa. Az Ómassán látható és még mindig működőképes őskohó az ország legrégebbi műemléke. A Diósgyőri vár több okkal indokolhatóan is kedves számunkra. Nagy Lajos király uralkodásának fénykorát idézi, hazánk egyetlen királynői vára és az a

történelmi panoptikum, ami szintén a legnagyobbak közé tartozik Közép-Európában. A világon egyedülálló a miskolctapolcai barlang- és gyógyfürdő, hiszen itt egy természetes barlangrendszerben tört felszínre a gyógyvíz. Az egykori királyi vadaspark helyén létrejött Miskolci Vadasparkban állítottak először szobrot a természettudós Gerald Durellnek. A magyar vendéglátóhelyek között a Palotaszálló elhelyezkedésével, külső

A keleti kereszténység liturgiai tárgyait bemutató múzeumunk a magyarországi adminisztratúra területének egyetlen gyűjteménye. Itt látható KözépEurópa legtöbb képet tartalmazó és legnagyobb méretű, 18 m magas ikonosztáza, vagyis képfala. A Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteménye a Kárpát-medence területén megtalálható kin-


23

34 km-es hosszával igencsak előkelő helyet foglal el Magyarországon. A miskolci étkezési szokások, az ehhez kötődő legendák közismertek, hisz lassan egy százada képeslapok és különféle emléktárgyak vitték hírét az országban és a határokon túl. Ilyen a miskolci kocsonya, amelynek a története évszázadokra nyúlik vissza, de bállá, sőt fesztivállá való alakí-

tása, a vetélkedő, a legszebb kocsonya-tál elkészítéséért, az utóbbi néhány év meghatározó téli eseménye. Régi miskolci képeslapok örökítették meg a vásárok vagy sokadalmak vendéglátósait, a traktőröket. Nagyon régtől ismerik a zsírban sütött sertés húsát, amely lacipecsenyeként került a köztudatba. Ettől elválaszthatatlan volt a kenyér és a miskolci cipó. Az a szólás, hogy „Miskolc, Debrecen, Komárom, süssön kenyeret mindhárom”

megjelenésével és kör-nyezetével minden bizonnyal a legszebb vendéglátóegységek közé tartozik. Mint ahogy a mellette látható vízesés is a legnagyobb az országban. Bánkút síparadicsoma éppen olyan gyöngyszem, mint a hámori, a Bükk falán kialakított mesterséges jégmászófal, amely Kelet-Európa egyetlen ilyen sporthelyszíne. Az erdei kisvasutunk, amely ma már csak idegenforgalmi turisztikai célokat szolgál

24


arra utal, hogy ezeknek a városoknak a környékén termett a legnagyobb sikértartalmú búza, s ezért itt őrölték a legjobb minőségű lisztet, itt készültek a legjobb minőségű kenyerek is. A lacipecsenye és a kenyér viszont együtt adta az étel ízét, ezért árusítóik mindig azt kérték, hogy vagy vásárok vagy hetipiacok alkalmával egymás mellett állhassanak elárusító sátraik. A messzi földön híres miskolci pékek gyártották a különleges perecet, amely már

részévé vált a mai kocsonyafesztiváloknak is. A Miskolchoz tartozó bányásztelepülés, Pereces mai lakói is úgy magyarázzák, hogy nevüket a miskolci perecről kapták. A miskolci perecet áruló asszonyt egykor képeslap is megörökítette csakúgy, mint azt a csizmadiamestert és legényét, amelyik állítólag a 999. volt. A képeslapok és a céhemlékek tanúsága szerint

Miskolcon 999 csizmadiamester volt, egymástól megélni már nem tudtak, ezért kihirdették, hogy az ezrediket agyonütik. Ettől való félelmében nem élt Miskolcon ezer képviselője a mesterségnek. (Az való igaz, hogy a legnépesebb mesterség a csizmadiáké volt, s ha Miskolcon nem is, de Borsod megyében számuk meghaladta az ezret.) A miskolci csizmához a fekete guba viselése illett. Bár nem sorolták a parasztpolgári viseletek sorába, de Mis-


25

kolc város főterén ábrázolnak embereket gubában éppúgy, mint a vásárokon. A XX. században, amikor Miskolcra sokféle elnevezést aggattak, így például „Felső-Magyarország székvárosa” lettünk, vagy a „templomok városának” neveztek bennünket, megjelent a „28-as város” elnevezés is. Akik számára ez természetes volt, ma már régen az Avas oldalában pihennek. Az oka pedig egyszerű. A Debrecen felől érkező és a fővárosba induló vonatszerelvény itt cserélt mozdonyt, ezért 28 percet állt a vonat, amit úgy adtak tudtul, hogy a helyi bakter többször kiáltotta: Miskolc 28. Ennyi idő pedig elég volt a népes utastársaságnak, hogy betérjen az állomás restijébe egy pohár italra vagy áldomásivásra. Nem legenda, hanem ahogy jelképe Miskolcnak az Avas, úgy az Avas jelképe a mindenkori kilátó. A XX. században három is került az Avas legfelső platójára. Amikor II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai hamvait 1906-ban Kassa felé szállítva a szerelvény megállt, a miskolciak különleges módon tisztelegtek annak a fejedelemnek az emléke előtt, aki 1704-ben Magyarország fővárosává tette Miskolcot. Ez pedig egy hatalmas, gerendákból összeácsolt kilátó volt, amelynek a tetejére és oldalára Rákóczi zászlóit, jelvényeit pakolták ki, ágyút is fölcipeltek a tetejére, majd fáklyákat gyújtottak. A miskolciak leemelt föveggel és ágyúlövéssel köszöntötték a fejedelem tovatűnő koporsóját.

26

A második kilátó 1934-ben épült fel az Avas-tetőn, s reméljük, hogy a következő sikeres régészeti ásatás fogja bizonyítani, hogy ez a középkori Szent Mihály kápolna helyére került. Ebben is megnyilvánul az Avas kultikus kisugárzó ereje. 1934 különleges eseménye volt a városnak, mert „Miskolci Hét” elnevezéssel az ország minden részéből ide várták a mi kultúránkat megismerni vágyókat. Volt viselettörténeti bemutató és orvoskongresszus, folyamatos vigasság az Avas pincéiben, egyházi műremekek kiállítása a Városházán és a Korona Szállóban, s számos emléket, szobrot avattak (Lévay József és a Népkertben az országzászló), s erre az alkalomra készült el az az avasi kilátó, amely 1956-ig volt jelképe a városnak. Akkor tűz áldozatává lett. Közel egy évtizednek kellett eltelni míg felépült az Avas-tetőn a harmadik jelkép, az a kilátótorony, amely különlegessége az, hogy 72 m magas, s egy kiugró dombhajlatra építve uralja a Szinva teljes völgyét. 10 m magasan helyezkedik el a közel 260 m2 alapterületű nyitott terasz, s 15 m magasságban egy 200 személy befogadására alkalmas vendéglátóhely. A torony érdekessége pedig, hogy 60 m feletti részén 45 cm a kilengése erős szélben, s ha csak egyik oldalát tűzi a nap, a torony 15 cm-t tud kimozdulni. Az 1963-ban emelt objektum ma műszaki, technikai különleges védettséget élvez, s mi miskolciak itt szeretnénk elhelyezni 2010-re a város kommunikációs központját.


mert páratlan természeti adottságokkal, épített örökséggel rendelkezik

Recommend Documents