- 232 -
- 233 -
Barlanggeod6ziai m6rések, térk6pkészités: N~hány kisebb barlang /Nyárujhegyi KEK-barlang, Panoráma-barlang, Kő-lyuk-gallyai-barla.ng! felmérését végeztük el. Emellett a tavaly felm'rt Lengyel-barlang térk6pét készitettük el, valamint a "Zsombolyosoktól a Maroel Louben. oaoportig" oimü kiadványunk térképauyagát rajzoltuk át megfelelő méretüre. Barlangi üledékszelvényez6s:
A Létrási-vizesbarlangban
a Zebra-folyosó végén levő agyag-
felhalmozódást - melynek a földtani rétegsorát már régebben elkészitettük - elektromos peneiiráoiós szondával vizsgáltuk meg. A jelzett geofizikai mérőeszköz egy 2 mm-es elektr6da-távolságu ellenállásmér6. Ez már 2 cm·-esréteget is igen j6l elkülönit. Az é,szlelési adats~rt erosités után regisztrálÓval folyamatosan rögzitjük. A hely kiválasztását a SZODdatest hossza !2 m/ szabta meg, továbbá, hogy a szonda kimondottan csak agyagréteghez jÓ - abba tud behatolni. Igy egy mikro-torlat üledéket ismertünk meg, melynek rétege a keresztezodo barlangjáratok váltakoz6 üledékszállitása miatt csak kismértékben korrelálhat6k egymással. További vizsgá.latok elvégzés6t tervezzük más barlangokban is, saszolada méretét kivánjuk csökkenteni 0,5-0,7 m-re. Az Agyagfej-terom végében több méter magas agyagfal találhatÓ. Ennek rétegsorát' leirtuk és lefényképeztük, mintákat vettünk belőle különböző - mérnÖkgeOlógiai,
vizraktározáoi,
derivatográfos - vizsgálatok céljára. Eddig több barlangi mintát elemeztünk a felsoroltak szerint, de értékelésére csak nag'yszámu mintán elvégzett Vizsgálat után kerülhet sor. A mintákból dr. Kordos Lászlónak is küldtünk őslénytani Vizsgálat oéljaira.
Barlangfeltárás, barlangjárás BarlaDgfel tárások Barlangok, ahol jártunk Adatrögzités A fel tárt jeleatósebb barlangjaiak térképei Térképjegyz'k Deaevérmegrigyeláseink Barlangkutatók ismeretterjesztő és tudományos előadásai Ujságoikk, rádió, film Szakmai publikáci6ink Fontosabb adatok Fontosabb táboraink Viznyomjelzéseink TevékenységUnk számokban Forrásmunkák Naplók Jegyzőkönyvek, jelentések KéziratOk Ez ,hben jelent meg'a Nehézipari Müszaki Egyetem gondozásában Léaárt Lá.zló -Hidrogeológiai kirándulások a Bükkben" o. egyetemi jegyzete. A szövegben számos utalás, l.irás történik a barlangokról. A jelentősebb bUkki barlangok közül a Létrási-vizes-,
Sz.-
Geofizikai mérések külszinen: A Speizi-barlang környezetében végeztünk rádiokip mérés.~-
pesi-/akna/, Istvánlápai-, Bolhás-, István-, Tapoloai-Termál-,
ket. Célunk a Nagy-terem felszini vetületének lehatárolása, illetve a felmenő kürtőre
találhat6k meg. Emellett osepegés é8 barlangklimatológiai diagramOk,. forrásadatok, földtani szelvények és egy~b ábrák, mellékietek szerepelnek a Bükk karsztos terUleteiről.
való rábontás, ugyanis a jelenlegi odavezető szakasz életveszélyes. A mérések egy része elkészült. Ismételten mértUnkaJávorkuti
ut mentén a Létrási-vizes-,
a Kismogyorós- és a jelenleg még ismeretlen Tavi-barlang felett. Publikáci6ink, jelentéseink Az 1977-es év kisebb pUblikáoiókban meglehetosen szerény volt. !Ennek részben az is oka, hogy az MKBT 1977-ben osak angol nyelvü számot és egy évkönyvet tudott kiadni./ Csoportunkat viszont anyagilag és idŐbelileg is igen megterhelte az önállóan kiadott "Zsombolyosoktól a Marcel Loubens osoportig" oimü kiadvány. Ez.a füzeteoske osoportunk 25 éves történetét pr6bálta rögziteni a meglehetősen hiányos irásbeli nyomok alapján. Emiatt osak arr6l mertünk irni, amiről biztos, irott adatunk volt. Ha bárki ujabb adatokat tud nyujtani - akár miskoloi szintü közös munkában - már fel tudjuk használni. A 92 oldalas, szép kiállitásu laz Egyetemi Nyomda érdeme! könyveoskében 23 térképvázlatot, több statisztikai összeállitás közlünk. A tartalomjegyzék a következő: Barlangász himnuszuDk Történeti rész S15emélyi adatok Barlangkutatóink névsora Átlagon felüli aktivitás Vezetőink Jutalmak, elismerések Barlangos esküvők
Szeleta-barlangok
térképei
1977-ben több jelentést adtunk le illetékes helyeken. Az Idegeaforgammi Hivatal részére az István-barlangi munkákkal kaposolatban a kopog6zásr61, a Megfagyott-Vizesés lemosásár6l és a Kutya-lyuk lezárásár61 adtunk jelentést, ixmtve szakvéleményt. Az OTvH-nak a Szepesi- és a Kismogyoró8-barlangok lezárási tervét adtuk áto rást a sportkör pénzügyi kötöttségei miatt nem tudtuk elvégezni~/
lA
lezá-
A MEAFC~nak éves előzetes jelentésünket deoember elsején adtuk le. Az MKBT-nak a követ~ező évi munka tervünket, illetve a főtitkári beszámolóhoz szUkséges 4 évi tevékenységUnkről szóló jelentést küldtuk meg deoember közepén. A III. Szpeleoterápiai-
és Klima ADkéton elmondott előadásuDkat az MKBT-nak /publiká-
oi6s reménnyel! megküldtUk. A havi müsorfüzet "Hirkártya" nevü rovatával eddig egyszer éltünk, de ez a szám feltétlenül több lesz 1978-ban. A Szamentu-barlang kutatásának mult ja A MTESZ-ben 1977. mároius 9-én elhangzott előadás! Balogh Tamás, Szabadkai Béla 1951-ben /Balogh T. visszaemlékezése szerinti jártak a barlangban. Esős idő volt, igy osak az első kurtőaljáig jutottak, u·tjukat állta a viz é. a törmelék. A kürtón egy kováosműhelyi daruról származ6 fafokos hágos6val ereszkedtek le. A közelben egy tölgyfába villám osapott, arr61 igy le tudták Matani a kérget, s ebből kis kunyhót ápitettek maguknak a viharos zápor ellen. Borbély Sándor, Várszegi,Sándor !Borbély S. visszaemlékezése szerint 11954-ben jártak a barlangban. Leirása szerint kb. 30 m hosszu volt, végén eltömődve. Az agyagban karbidlámpa nyomát találták. Feltételezi, hogy Venkovios Ist.án és Wein György lehetett
- 2'5 -
- 234 - '
~.na
.~őt~ük,
Pa~ioz
akik
Káro~y
annak
/.zent161eki
a leereszkedésben, voltak,
hogy
Csatkó laktunk kuszó
- mint
Tamástól
ereszkedtünk tudtam
Szomoru
meg,
Zsuzsa,
évekbea
jártuak
dolgozói
szerint
le. K'sőbb
hetekre
Géza
lent
Lehet,
hivatalosan
t~bbször.
- s estéDként
egy áradás
a ki.-~eansiki
szakasz
nem
A barátságkerti
1967
ismert
nyarán
- 1967.
és én a Termál-szi~on
egy
végén
Liptai
kompasszal.
kaszát
jártuk
és egyéb
be, illetve
a ~mAFC
A térképezés
során
aljától
Clematis
a
1977-ben
elején
Balás
el.őtti szál.kő szOkü1etet
Szeremley
A terem
jöttünk
többen
Géza
ju-
további ismertük
is részt
rá, hogya
meg
bá-
1'e1ső sza-
- a Sz'ndioxidoll-szi1'ont
a további
időszakban,
amel.y
vettek.
Csont-ág
1'el.ettáthal.ad - meg
is ta-
1968.
zsa névnapjátl. és Szeremley észre,
Géza
miután
találtuk,
az ott
születésnapján,
létét
már
ezért
jelenlevő
kapta
nevét.
az emel.et viszonyokb61
Majoros
és Szomoru
A terem
következtetve
Zsu-
régebben
sej-
intenzitással. Földmérési
Géza
és Kárpát
1975-ben a Teremről vi Mihály
szerint.
tábor
melyet
mérés
- a 1'el1'edező ágig
hallgatói
VILD
a ,Természetvédelmi
TDK
készült,
bányászkompaszos TO-s
TDK-tábor
75 szervezésében ugyanosak
t'ol.yt, nem után
tul nagy
- több mérés
tör-
- a székes1'ehérvári
busszolával.
mérték
74 keretein
BRT müszerrel
a székes1'ehérváriak
belül.
a Csont-ágról készitettek
és
Ág1'al-
és egy kéthetest,
léposő
és Faipari
szelvényeir61
r6k~szUléktikkel
Egyetem
Kárpát
a Csont-ág
novemberében
pontjait
készitettek
Az 1975 novemberében
Gonda
hallgatóival
vége
mértük
hallgatói
mintegy
pedig
Kováos
1977.
január
tében
vezetésével
Jelleg-
1'elvételt ugyanekkor.
a székes1'ehérváriak
és a 1'elszin között
a Csont-ág
1'el az Ajándék-ágat
mé-
be.
31-tol
kértünk
az OTvH-tól. kutatási
i ,azodva 3 tábort
szabadsághoz átlagos
volna.
1'ebruár 6-ig
Az István-lápai
létszáma
engedélyt.
szerveztünk.
Két
egyhetest
12 1'6 volt.
134 munkaórát
A Fekete-barlangban tejéről,
mert
a NEAFC
langban.
Két
négy
a magas
karsztvizállás
sor. Ehelyett
alkalommal
következ-
a Fekete-barlangban,
dolgozott.
és eltávolitottunk
ingott.
A barlangban
egy uj barlangot
tártunk
1'eltárásának
Barlangkutató
alkalommal
azonban
továbbkutaaz
dolgoztunk.
ember
1'ot6ztunk
ta. A 18 m .mély barlang
az István-l.ápai-barlang
A szálkőzet
repedésének
tá-
töltöttünk.
veszélyesen
végeztük
programja
nem kertilhetett
és a Fenyves-réten négy
a tábor
leszállásokra
szi1'onok miatt
Az Egyetem-töbörben
51 6rát
2-3
részére
q-ás
követ
az egyik
akna
te-
töltöttünk.
1'el, amelyik
időszükséglete
osoport
jártunk
egy
180
a Szendvios-barlang óra volt.
a szokásos
kap-
A 1'entieken kivül
osepegésmérést
az István-lápai-barlangban,
nevet
amikor
el-
a Vizes-bar-
be-
és kiszereltük
a
köteleinket. tábor
1977.
augusztus
igértek
26-tól
táborozás
támogatást:
A lezárási gádja
bátl.yászkompasszal.
szeptember
alatt
9-ig
István-lápa.
az István-lápai-barlangot
a Barlangtani
robbantással ségeket
Szabolos
müvek
terveket
brigádmunkában
SZükséges
Szeremley
területre
Intézettől,
akartuk
a Miskoloi
lezárni.
Vizmüvektől
Ehhez
3 hel.yről
és az LKM mészkő-
bányáját61.
rádióhullámoa
8 m távol.ságot mértek
amelyeknek
elzáródott
A kéthetes Gyula
50 1'otógrammetriai
mértük
re1'lektor
1'el.
J6zse1' vezetésével
Gyulával
a Terembetl. elhelyezendő
a
tábor
2/ Nyári Karának
a Bükk-t'enD-
a
Az év 1'olyamán a tanulmányi
A Fenyves-réten
1'el Nagy
vezetésével.
és a tervezett
1976
a Széndioxidos-szi~onban
a kuszodát
F6iskola
a Természetvédelmi
Az Erdészeti zetes
1974-ben
Józse1' vezetésével
sokszögvonal
osak
- az 1967-68-as
és Földrendezési
A BME Villamosmérnöki állások
a barlangban
A barlangban
tént a következők EFE
azóta
kutatásait
a/ Táborok
gitásával /bontás/
és tudományos
beszámo16
Egyetem-töbőrban
térképezése
tettük. Kutatás
az
Fekete-barlangra és a Kismező-Lusta-völ.gy közötti
tása lett
1'ebruár 19-én
bontásra,
István-lápai-barlangra, Egyetem-töbörre,
1/ Téli
a kuszoda
Péosi
az
bontottuk
A Teenager-terem
~r'szeit
SzakosQport
évi munkájárÓl
~ol.ytatta t'el.tár6 munkáját
Királ.y Lajos-barlangra,
Anna,
és én az el.ső szakaszt
a Termál-szi~onon.
1977-ben
a Zsivány-barlangra,
vital-
kürtőt.
Az Ajándék-ágat vettük
Zsuzsa,
- a 1'e!mérés során
Szakosztályb61
az összekötő
közben
Szomoru
a Csont-ágat.
mellékjáratooskákat
munkákban
láltuk
Edit,
1'el.mérttikés átjutottunk
Karszthidrol6giai
sikon .•
Részletes Okt6ber
TDK
I
a lengyel.ekkel. - Bal.ogb
október
Egyetem
terü-
A Termál-szi~onig
I
a kürtőn
MUszaki 1977.
maakásházban
a kürtő
telehordott.
Akkoriban
a Nehézipari
Veakoviosék
áto
nyász
jelentés
.egédke.ett
hogy
kibontogattuk
kővel
belemászni.
egy kiránduláson
a vizes
Szerem1ey
kiskat.aaként
CsoportuD.k
nem mertünk
hogy
vezetője/
egy geológusnak.
aki ugyanosak
ayarán
ezek
akkor
Beszámoló
jelenlegi
idején.
1963
amelyet
el, amelybe
va indájáa
L.,
az Erdőrendezőség
szakaszt,
,
tottunk
aanak
Pál es jómagam
tevékenykedtek.
az 50-es
Jakuo.
jött le kutatai
erre
turistaház
valamikor
áa lehet,
letre
ideJ'n
mélytilt volna.
Szénbányák
és a munkabért
megváltoztatta helyett
A robbantásokat
átutalása
dig tl.emtudott
előre
az OTvH igéretét pénzt
viszont
Bánya1'ojlesztési
el. A lezárni
tl.yersanyagokat a Vizmüvek
1'elszállitása tényleges
a Borsodi
készitette
igérte
és a méretre osak
ki.
vas,
történhetett
a mészköbányával
kevert meg,
Bri-
módszerrel,
vál.lalta. A lezáráshoz
a táborozás
a 1'elajánlott
Szooialista
b~nyászati
és 1'elszállitani.
Azonban
hajlitott
1'el. Ennek
novemberben
1'izetni. Ezért
és Komplex
uj bejárat
az LKM mészkőbányája beszerezni
1'izette volna
ajánlott
kivánt
beton
pénznek
Az egyéb
előtti
beszerzése
költa Vizés
a számlánkra
a Barlangtani
ugy állapodtunk
héten
meg,
va16
Intézet
hogy
amig
penem
- 236 le8z
pénz,
addig
nek nekünk
nem robbantanak,
a k~zi
jövesztesben
hanem
- 2'7
a szooialista
és a tábor
idejére
brigádmozgaloDl
Eelvontattak
egy
kereteben
segite-
l~gsüritot
pikamerek-
•
kel. A légkalapáoosal e13re
haladni
való
2/ Kirá1y
az uj bejárattal
minden
az igen
elonyét szivós
kihasználva
kozetben.
is osak
A táborozás
2,5 m-t két
sikerUlt
tudtunk
hete
alatt
vég-
geztUk
és a peregéstal
a kiviteli
neDl messze
tervben
A Szent
Északra
Felszini
ván-lápán
egy r~gi
EgY alkalommal
készitettünk
Eöldmunkákat:
területén
elagyagosodott
déli
emeltünk
egy
geológiai
a Bükk
bejutás
meg~igyeléseket
.4/
tárolásáholI.
alatt
Eolyamato8aa A Szt.
a kitisztitás.t. végre
aKut-at
n'gy
alkaiommal
bontottuk.
Ujabb
r'szbe
még aem
i. rem'nytkelt3. haladna
Meg~ele16,
a munka.
előrehaladá.
a vé.3n'1
Hat h'tv'gen
'S
dolgoztunk
kalapáosDá1
hat'konyabb
a zsombo1yban,
jelenta •
történt.
Fekete-barlang
kat.
Is~-
tov'bbra gyorsabban
10 m'teres
H'tvégi
tettünk.
hajtottunk
eszköEökke1 _int.gy
történt.
elkezdtük
leszállást
EIYé-
A bejáratt61
majdani
nem
alkalommal
amelynek
és egy
Eöl~.
meg.
a két hét
két
találtunk,
az Egyetem-töbörben
bejárat
mozgattunk
a oement
töbröt,
területeire
Eorrást
a leenda
15 ~ talajt
épületet
át bontottunk
bejárást
bontottunk
nyugati
áosolatot
Eelvonul.ási
16 órán
István-lápa
végeztÜnk.
ván-lápa
elairt
egy 2x3 méteres
Ho8szubérot81
védo
pontját
bejutni.
A bontás
lábat
legm'lyebb
'1Egyetem-töbör
zett munkáink: .Három
Lajos-barlang
A barlaag
munkának
-
Sokat
turáiDk
során
.tot6ztunk.
tá'.unkat - .ikerrel. eelső
szakaszának
l5-sEör
.zálltunk
It..bar1ang legm'lyebb 80 m uj sEakaszt
áosoláaát,
az als6
le a barlangba. pontján
tártunk r'sz
Eel.
Tovább
továbbEolytattuk Tavas'szal
biztositása
azonban
t'rk'peztük a már
beEejeztük
a járato-
elkezdett
a bejárati
m'g megoldatlan.
az Ist-
ágába. Lévay
3.
őszi
tábor
1977.
november
A táborozás so lépésben mintegy egy
4-to~
során
VESZ mérés
más~él
mérésekkel
párhuzamosan
szitettünk
bejárásaink
István-lápai-barlang
Létrásteta. Eeletti
a Eelszini
Vertikális - két
települési
képzodményeit.
több
óra volt.
uj bejárati
A mérések
kozetmintát
A tábor
ideje
aknáját.
majd
oélja,
a hátralévő
hogy
~ogjuk
gyüjtöttünk,
380 munkaórát
Egy-
megi8lDer-
egyébként be~.jezni.
tovább
El-
napokban végre.
pontosabban
és geológiai
~olyamatosan
méréseket.
hajtottunk
a ~elszinen
tavasszal
alatt
geoEizikai
szondázásokat
és elhatároljuk
kiértékelését
tuoat
során.
végeztünk
méroháló.zatot,
elektromo.s
viszonyait,
A mérések
terepen
nehezen A g.o~izikai
leirásokat
ké-
mélyitettük
az
átlagos
létszá-
teljesitettünk,
6 ~Ő volt.
b/ Hétvégi
munkautrák
A Bükk-hegység barlangi kák
kitüztük
végeztÜnk.
ideje
a terület
9-ig
a Fekete-barlang
követhető
munk
november
geodéziailag
30 mérést
hessük
b6l,
közelsége
munkákra.
geo~izikai
révén,
A hétvégeken
mérésekbal,
térképezésboI,
szinte
kutatási
szombat-vasárnap
területünk3n
robbantásb6l,
~ot6zásb6l,
minden
bontásb6l,
kozetminta
átlagosan
lehetoségünk
6-7 ~o dolgozott.
járatbiztositásb6l,
gyüjtésből,
nyilt
geológiai
a
A mUD-
barlangbejárás-
meg~ig
elésból
álltak.
1/ István-lápai-barlang Az év eleje a költségvetés Nyár tunk,
a barlang
kezdtük
de a sziv6s
végéig Négy ronikus
alkalommal
mészkősziklákat
előkészületeinek a.lezár6
készü1,
DltSrntSnk.
osak
vasajt6t
akna
jegyzében
mélyitését.
robbantással
telt
készittettük Először
tudtuk
el. A lezárási
terv
és
el. légkalapáoosal
eredményesen
apritani.
dolgozAz év
le~elé.
szálltunk
vizszintészlelo
piezokerámiáb61
után
el az uj bejárati
9 m-t haladtunk
~olyaDIatosan
lezárás
el~ogadtatása
végén
bonakna
le a barlangba.
de.t.ektor optimális amely
által
nyujtott
Meg~igyeléseket elhelyezéséhez. e1ektromos
végeztünk A
jelet
tervek
a majdani
szerint
~e1erősitve
elekt-
a detektor
a ~el.zinen
Tibor
- 239 -
- 238 -
Az Orvosegyetem Sport C1ub Bar1angkutat6 és MagJ!shegyjár6 Szakosoportjának
Je1ent~s a Pa
Ferenc Barl.ankutát6 Cso
~vi munká áról
1977. ~.i munkájáró1 A osoport kutatási terU1ete Az éves be8zámo16baa osoportnak tevékeaységét az a1ábbiak szerint vizsgá1jukl 1. kutatási tevékenység II. terepbejár6 és egyéb bar1angkutató tevékenység ,Ill. teohnikai gyakor1atok IV. egyéb tevékenység Barl.angkutató osoportnak 1977. évben l.átványos eredményeket, sikereket nem ért el.
UJ bar1angot vagy jel.entős barl.angszakaszokat nem sikerUl.t Ce1tárni. 1. Kutatási tevékenység 1/ Fereno-hegyi-bar1ang A kiCejtett tevékenység a bar1ang szakaszos bejárásával. meriil.t ki. Számbavettük a több mint egy éves l.ezárásszomoru eredményét, a bar1ang egyes - nemosak a bejárati "zakaszon - el.he1yezkedő szeméthalmokat, a letört CogÁsokat, kiugr6kat stb. A kutatási helyeinkrol el.l.opot~sze~számok hiánya azt je1ezte, hogy a sZigoru lezárás ideje alatt ismeret1en tettesek több izben megCordul.tak a barlangunkban. A bejutásukra két magyarázat 1ehetséges, vagy a l.ezárt bejáraton jöttek be, vagy pedig 1étezik'egy harmadik bejárat a barl.angba. ~~nek nyomára azonban a l.eggondosabb keresésse1 sem sikerU1t rábbukkannUDk. 2/ Poros-barlang 1977-ben 10 esetben történt 1eszál1ás a barlangba. Továbbjutássa1 nem kisér1eteztünk. A Celadat eddigi járatok mé1yitése, kényelmessé tétele v01t. Ez je1en1eg már nagyjábó1 megoldottnak tekinthető, bár terveinkben szerepel a bejárat e1őtti térség megtisztitása. 3/ Répás-viznyelobar1ang Fl)kutatási he1yünk8n ez évben igen szomoru helyzet á1lt elo~ Az éves nagy tábor a1kalmával derült ki az a szomoru tény, hogy jelentős esőzések vagy a megemel.kedett karszt~ viz8zint hatására a barlangot majdnem teljes egészében e18ntötte a viz. Megpr6bá1koztunk a viz kiszivattyuzásával, sajnos teljesen sikertelenül. Augusztus végére a viz hirtel.en eltünt, de sem a viz befolyási, sem e1tünési helyét nem sikerUl.tmegál.l.apitani. II. Terepbejáró és egyéb barl.angkutató tevékenység Tekintve, hogy a tábor idején jelentős szabadidővel rendel.kezttink,több terepjárást hajtottunk végre Répáshuta k8rnyékén. Több kisebb barlangot sikerült a Hidegpataki-völgy ol.dalában fel.fedezni. Ezek helyeinek pontos behatárolását, Celmérését aZ 1978. évi Celadatok k8zé soroltuk. A Gyertyán-völ.gyben már rég6ta ismert volt előttünk az üveghutai temetőnél elhe1yezkedő viznyel.ő.Ez a viznye1ő nyeli e1 a Gyertyán-vö1gy és ~1dalvölgyeinek vizét. A viznyeló bejáratát megtisztitottuk, bekeri tettük , májdtevékenységét két héten át Colyamatosan figyelemmel kisértük. A két hét során négy alkalommal esett az eső. A barlangban maximálisan befoly6 vizmennyiség kb. 1000-2000 liter/perc volt. Egy esetben kb. 6 óra hosszat a barlang folyamatosan nyelte a 3-400 liter/pero vizmennyiséget. Az azóta elte1t időszakban is a körny~ken több esetben esett kisebb nagyobb osapadék, melyet a viznyeló folyamatosan elnyel. A Gyertyán-völgyben és környék~n is je1enleg összesen 5 barlangot ismerünk. Garas Árpád - Sz10boda Fereno
Csoport kutatási terU1ete az előző 6vekhez hasonlóan az 1977. 6vben a Papp Fereno ar Csehszlovák á11amrU1eten a JÓsva-völ.gy - Keosó-völgy - Magy . Aggtel.ek-JÓevaf6i karsztte t b 1ü1 ál.tal. h atárolt terUl.etvolt. Ezen a terU1e en e . határ - ~s a Sze10e-puszta - Szin 1 t lábbi barl.angok kutatására kapott enged~l.ytl Vass Imre-bar ang, ,l.977.,évben a Csopor az a , -6l. Sehova-zsombo1y, Kurisz1ánCói-zsomboly, Kossuth-barlang, Musztáng-barl.ang, s::::a:ker~i_forráSVÖ1gy barl.angjai, valamint a MénesKuriszlán_völ.gyi-viznye1obar1ang, a : . i lői a megadott térképvázlat sZtirint. vö1gytő1 É-ra e1terül.ő fennsik 1, 2, 3, • sz. v znye . A Csoport 1étszáma A
31-éll1 45 fő v01t. Csoport létszáma 1977. deoember
A
Csoport Eéuzü~i
helI!ete'
A Papp Fereno Csoport bev é tel.e1977.
évre vonatkozóan aZ alábbi volt:
Az 1977. évi MEDOSZ támogatás 6000 Ft 1976 év.rő1maradványkéu.t je1entkezett 16.500 Ft. Ft v01t, tehát a te1jes évi bevéte1 v01t. A Csoport tagság 'tábori hozzájárulása 3000 25.000 Ft volt. A kiadások az a1ábbiak voltakl
. A P F rene Csoport 10.000 Ft évi nyári kutatótábor költsége 10.100 Ft v01t. app. AéZt~:~~: 5 sátrat és 3 hátizsákot vásár01t az év Colyamán. A teljes kiadás összege te·· r á 400 Ft hát 20.100 Ft volt. Maradványuak 1978. évre teh t 5. • Az 1977. évi feltáró kutatások 6 é a Ménes-völgy É-i oldalán lévő Az 1977 januárjától végzett munkák tul.nyom r sze fennsikra laz Alsó-hegy Ny-i nyu1ványa/ irányu1t. A részletes terepbejárás alkalmáva1 a terü1et összes objektumát megvizsgáltuk, megb ttottUk A 6 kr-nyi területen 14 helyen dolgoztunk, ezek közül azonban ma már csak : o· b 1 /Zug6-forrás/ és a Fedor-forrás fe1etti berogy 8 Pérecsnye1ő-bar1ang, a Vacsora- ar ang látszik alkalmasnak további kutatásra. és bonyolitottunk 1e. 1977 tavaszán és 1977 Az év folyamán két tábort szerveztünk A táborokon kivül, hétvégi munkáink sonyarán /augusztusban/ a Sárog_kerti-forrásoknál. ~ l. i t megfeleltS 1étszám esetén bontási munkárán terepbejárást, vizkémiai mér~seket, va am n latokat végeztünk. 1/ Pérecs-nyelő ta1álható, mintegy l.50m-re a fennsik szélétől. A sárog-kerti Keleti-forrástól ÉNy-ra inaktiv viznye1ő, ame1y te1je45 m magasságban a forrás felett. Feltételezésünk szerint sen feltöltődött, sőt vizgyUjtó terUletét is elvesztette. ~ennsik 1egszé1ső d01inájában, kb. 60-70 m-re az aktiv viznyeTőle ÉK-i irányban, a ~ l' lyá el van tömódve és határozott ViZAO s 15 találhat6, ez azonban még nagyobb mértékben sem észlelhetó.
450 -os szögben összetartó szillahflA Péreos-nye1ő a munkák megkeZdése e1őtt egy kb. volt. É-i ol.dalát kb. 4 m mély fliggő1eges szál.kŐ~D-1 sadék me1lett kia1akul.t berogyás 01da1át 600_os lejtő alkotta.
- 240 - 241 Először
a hasadék
vá válni,
alját
bontottuk
az agyagkitöltéB
tett
találni,
1,5-2
m után
amelyek
meg;
és a Bzá1kő
a lefelé
az É-i és D-i
h~ladó
szá~,o
mintegy
között munkát
között
4 m után
pedi~
a Ny-i
kisebb
jelentős
egy majdnem
fal kezdett
légréseket,
mértékben
aláhajló-
üregeket
lehe-
megkönnyitették.
függőleges
kürtőben
Ujabb
haladtunk
1e-
.felé. A munka előke
ült
egy-két
során
rendkivü1
a hallstadti
bükki
Az '1977 t vasza 1,.5-2 métert . 1978.
óta bontott
12-én
15 mélységben
maly
igen
nagy
évi feladataink
a/ A sárog-kerti
Ny-i
.feltételezett
forr~s
désből
Jöhetett
láltunk
olyan
fe1t
9-10 r agyag
volt
egyenlő.
és sikerült 10-15
pontos
került
Ez alatt
bejutni
m magas
A barlang
16 m-re,
régi árvizi
de ekkor
tábor
kürtöt
mert
helyet,
egy
ki. Eg
az idő alatt
32 IIImély,
- szelvényekkel felmérése
80
rendelke-
éstovábbi
kuta-
alig
É-ÉNY-i
irányban
.forrásbarlang.
1-2 r agyagot
helyezkedik
A barlangot
tudtunk
el. Neve
először
ki termelni
1977
az akkori
ta.vég'-
a1kalmával A kitermelt
találtunk, pontján nagyobb
agyagmennyiség
melyek
8-9 r-re
a .felszinre már new 10-15
a teljes
szá1k6ig
szelvényben
6 napos
a bar];angot kb.
találhat6,
a barlangban
ahonnan
sikereit
om széles, va16
jöhetett
teheto.
érnek
1-1,5
A munka
fel.
m hosszu
kitisztitás
volna
lIlunkával
után
repesem ta-
.fel. A barlang
további
nem alkalmas.
b/ Kaoor-bar1ang s mintegy
nek végpontja K-re
a szik1a.fa1 oldalában 1 6rás munka
egy 1-1,5 éa Ny-ra
amely
egy bemé1yedésre
egy 13 m hosszu
"teremben" 10-15
lévő munka
a hasadékba
Kaoor-barlangb6l
kutatásával
után
m magaa
is egye-egy
A Nagyforrás-szájban érezhető,
során igen
gyorsan.
Ennek
ta-
amely-
egy repedés
volt,
belátni.
érve határozott
Füat segitségével
1977
jutottunk,
É-i oldalán
lehetett
repedéshez
.figyelmesek
járatba
Ennek
hasadékba
az a1s6
be.fe1é huzott.
jön ki, mégpedig
osőszerü
végződött.
om-es
lettünk
kimutattuk,
ellenére
huzat. volt
hogya
levegő
a .forrás-delta
rendszer
felhagy tunk.
4. A Sárog-kerti
Keleti-forrás
tavaszán
l'orrás l'elett kb.
a különösen
nagy
8 méterrel.
kis keresztmetszet
és nagy
A vizhozam
kb.
m~lységben
szá1kőben
nem
b lyukadtunk
felett
megtisztitani.
két .felfelé meno
1977
között
tartozik.
eredetérel
A viz a lJa..1'lallg legmélyebb
ft
oserepek
is
éa környéke
évi nyári
az agyagkitöltéstől
melyen
ép korsó
szelvény/.
az 1977.
vaszán,
munkával
akadályozza.
közé
kezdtük. el bontani, /Gl-G2
felhozott
hozzávetőlegesen
6rai
- 2-3 m széles,
agyagszi.fon
2-3. Nagy-.forrásszáj~barlang
kutatásra
4-4
a keresztllle·tszett61 .függően •
1978.
során
viznyalőből
lefe1é
járatba,
Csak
szakaszon
sőt egy
is akadt.
haladtunk
tása
pontról
4 m-es
agyag,
ami
A továbbjutást
vaszán
A felső
égetett
vödör,
zik.
is utal
oserép,
200-200
mároius
IIIhosszu
kulturáb61.
kulturáju
egy a1kalommal
nagymennyiségü
1000
árvizi
forrásszája
árviz
miatt
uj forrásszáj
A viz fa gyökerei
nyomás
l/p volt.
miatt
Az árviz
vklölIlnyi járatot
kb.
mellett
nyilt
30- O om magasra
levonulása
után
meg
egy kisebb
amely
további
töredezett
mészkőszirtek
megbontottuk 1,5 m mély.
K-i
jött,
szökőkutszerllen
a krátert
találtunk,
a Sárog-kerti
kráterbő1
s a
16vellt
fel.
~s 1 m
Légáramlás
tapasztalhat6.
5. Dögszag-barlang A hánya-oldali 90 IIImagasságban
un. Dögszag-bar1ang találhat6.
A bejáratot
rövid
munkával
aljában,
megtisztitottuk,
a völgytől majd
kb.
8045-ben
-
- 242 -
- 243 lefelé menő járatb61 az avart kiszedtük. Egy szük kusz6járatot találtunk, maly 6 m h08z8zuságu és É-ra tart. Az alját agyag borit ja, dolgozni nem lehet tovább. 6. A Sárog-kerti Keleti-forrás felett, a fennsik első dolinájának aljában, a Ny-i oldalhoz közelebb határozottan É-felé nyitott bemélyedés van. Feltételezzük, hogy a Busa-tető,
A 5órogkerti-CNyuqatJJ-forrós felett levó barlangok és üregek vetület/ alaprajza
Édes-tető É-i odalár61 lefoly6 viz itt tünik el. Azonban az nem láthat6, még nagy esozésekkor sem. Ninoa aktiv vizfolyás. Va16szinüleg osak az agyag és a dolina mészkőalja közt szivárog a viz. A mészko kávát /kb.
4 m átmérőjü/ megástuk, de 1 m után olyan sok kő meg gyökér került
elő, hogy a munkát, melynek oélja elég bizonytalan volt, nem folytattuk tovább. 7. Szakadék-dolina A 28/18-as határkőtől 200-250 méterre találhat6. A dolina 6-8 m átmérőjü, É-i oldala függőleges betörésü, 6 m mélységig. Itt a Ny-i sziklafal aljában láthat6 néhány kisebb üreg, azonban ember számára egyik sem járhat6. Nagy kövekkel van eltömődve, határozott oldott mészkőfalak mellett •. 8-9-10. Viznyelők a fennsik szélén
.,.9,00
A Patk6s-völggyel szemben lévő hegyoldal tetején három dolinában, melyek közvetlenül a fennsik szélén vannak, 4 aktiv viznyelő müködik. Mindegyik dolina legalján a völgy felé berogyás találhat6 /1-3 lu mél.y/, al.juk rendkivül puha, l.aza agyag_ A viznyelok a vizet a Busa-tető déli oldalár6l kapják. Esőzéskor j6l megfigyelheto kisebb erek futnak bel.éjük. Mivel azonban a meredekhegyoldalt6l néhány m-re vannak, komoly, na~néretü üregek nem várhat6k. A viz nem a hegyoldalon folyik le vizmosásokban, hanem ezekben a viznyelőkben tünik el, majd va16szinüleg az Öreg-tető al.att lévo Als6Köpüs-forrásban jön elő. ll..Csipog6-viznyelő I-II~III.
8ARLANG
A Köpüs-forrást6l D-re kb. 300 m-re találhat6 egy rendkivül mély dolina l.egals6 pontján lévo 4 berogyás alakjában. 1. Ez a viznyelő a legaktivabb, esőzéskor 1-2 l/p viz folyik bele. Az agyagpad átszurásakor és kibontásakor egy kb. 6-7 m mély, igen szük, erodált kürtőbe jutottunk be, runely folytat6dik, de kövekkel van eltömve, és igy nem lehet benne dolgozni. II. Ez is aktiv viznyel.o. El van tömődve agyaggal, kb.
Felmé"te: k'ékedi Z.
.
4 m mély.
Ill. Inaktiv viznyelő, a hegyoldalhoz legközelebb eső berogyás alatt van, kb. 5-6 m mély, végén agyagdugóval.
To"jonyi A.
Rajzolta. kekedi Z.
A viznyelök további kutatását értelmetlennek találjuk, mert ez is osak a hegyoldalr6l lejövo vizet szállitja, mint az előző /8-9-10./viznyelők.
JELMAGYARÁZAT
-poligon
a
pont, vonal
6",
12. A Moosolya K-i forrás felett kb. 50 m magasságban egy sziklafal aljában sZük, borzlyuk jellegti lyukat találtunk. Késobb kiástuk, de osak egy szük hasadék. 13. Berogyás a Moosolya K-i és a Keoskés-kuti-forrás között. 2 m átmérőjü, 1,5 m mély. 14. Keoskés-kuti-barlang
, FORRAS
rqoo
A Keoskés-kuti-barlangt61 DNy-ra, fent a sziklafalban nagy üreg találhat6, amely kUrtőszerüen halad lefelé nagy szelvényben, kb. 10~13 m-t. Az akna kétfelé ágazik. Az egyik ágban agyagkitöltés, a másikban kőtörmelék Volt. Az ut6bbit bontottuk meg, da hamarosan itt is agyagot találtunk, igy felhagy tunk vele. A Keoskés-kuti-barlangban is szerettünk volna dolgozni, de két alkalommal is leveg5hiány miatt vissza kellett térni.
- 245 -
- 244 15. Fedor-forrás
1977 kb.
tavaszán
az árviz
miatt
uj forrásszáj
a legkeletibb
forrás
delta
Beszámoló
felett
a Promontor
SE Ilarlangkutat6
Csoportjának
1977.
évi munkájáról
8 m-re. A forráBszáj
om-8S
hasadék
agyagban
nem lehetett ,16. AZugÓ
és törmelékben
van mészkoben.
agyagdarabokkal
volt
8ltömve.
/Vályuskut/ a Ny-i
2 m után
forrás oldalon
felett
látni
sikerült mely
a barlang
szétverni
további
a beszorult
kutatásra
17. Zugó-forrás
telén
en a felszinre
végzett
fakadástól
oséSszerü járaton,
felől
esetleg
ni. Mögötte rült.
gesen
lefelé
mászköszirtek Ebben
4-5 m-es
azonban
Mögötte
egy napi járatot
át-
nem
le-
munkával
alapján
nem forrás
légtér
van.
deltán
Ezért
vize
1'eltehetö-
jön ki, hanem
gondoltuk,
A nagy,
s hamarosan
kifo1yásná1
mosott
kövek
egy kisebb/l
8 m hosszu,
kezdtük!
miatt
hogy
elég
kis
egy
a forrás
a kövek
órai
szerint
p6zhat6.
terembe
hétvégén
kusz6járaton
lehet
során
jutottunk.
már
A
2 méte-,
slkerült
vize
levonulása
benyul6
a járatl
felduzzadt,
után
korrodált
zubog6
barlangba
le-
az eddig
0,5-0,8
való
A bejárások
alapján
klirtője _ melyben
bemélyedésre,
arra
amely
a kb.
Jelenleg
peroek
alatt
métereket
nőtt,
száraz
ugyanis
sok vizmosta
törmelók
munkák
térképe.
A barlang
évben
a Papp
Fereno
Elsósorban
is viz
alá ke-
2 m átméréSjü, D-re
függöle-
kb.
tervezett
Jósvarői
karsztterület
É-i rész~n
egyidejű
megbontásával
került
Uj keZdeményezésnek karszt terület
számit
forrásainak jelentés
Csoport
változás
fiatalabb
korosztálya
e1tömődve,
a M~nes-vö1gy
sor e terület az is, hogy
rendszeres
tartalmazza
meg
környezetében.
részletesebb
Kékedi
kémiai
Zoltán
vizsgálata
Kékedt
következett
agyag
arra
leirását
Zoltán
forrás
kezdett
vezetésével
"Vizk~miai
az Aggtelek-Jósva.fői
mérések
hasadék
vésését
hog'y a törmel~l( csak a továbbjutás
párhuzamosan
a ter-
nehezen
de-
l,ehe'l;ősége,az eddi-
készi tettük
a barlang
évben.
Aggtelek-J6.-
Mauoha
Lász16
A bontást
volt,
elt~réS jellegU
azonban
om1adékos
ho~~y a barlang megközeliti
hogy
egyik
hogy
keresztül
legmagasabban
.1. szomszédos
a
történik. 1'elnyu1ó
Névtelen-zsomboly't.
igazolni.
a Névte1en-zsombo1y sikerüljön
~ászut-barlang
igen megneheziti,
járatszakaszon
ob j ek t urn összefüggését
irányulnak,
az MKDT-nak
tudományos
az anyagokat tul tovább ujabb
oldalhasadékában
-megfelelő
1eadtuk,
bejáratot
feldolgozását.
de az elmult
Nagyobbrészt
elkészült
- jelenleg
sokszorositás
'összesitve
szeretnénk
az MKDT
bontottuk
a barlang
szakaszok
feltárására.
bevágódott
mintegy
nyelöje melynek
A forrásnál
nem
2-2,5
udvarában
jelenlegi
legfelül
m mélységlikutatótár6
_ a Dükk-1ápai-viznye1ő
lév<S kő-
nyi tni, ami
évben
elkészült alatt
törme1ékes
is foly tat-
a barlang
van
rendelkezésére
1'0-
- a barlang bocsátani.
végpontját
viz mennyisége
ásását
jól fejlett
A
is, mi-
végeztük
is lehetnek. kb.
árvízi
forrás-
el. A forrás
é5
egy 210 m vonalhosszuságu,
járha t6 keresztmet5zetü,
még mellélcágai
eltünő
lévő,
- között
főág,~, feltehetően
azonban
anyelőben
hőmérséklete hogy
jelentkező pedig
kb.
600-700
6,4 CO volt.
a viz által
tul nagy
~as
va1'ón" o. dolgozatát.
kars:~tobjektumt6l
800-1000
pa t ako a barlangnak
Megfigyeléseink 1/2 volt,
J8 m
szerint
hőmérséklete
tavaszi o
O és 6 C
változott.
arra,
el 1977.
mutatja:
f'~)lyamatban van.
- erősen
az év folyamán
h~,gyolda1ba
lennie,
között
és viznyelő
nyi16
a két
és teljesen
vannak
legfejlettebb
a
megkutatására.
kezdődött
jelenleg
a Nászut-bar1angba
részletes,
munkán
A forrás
be az eHSzö
önáll 6 munkát Több
az elszüküló
jellege,
BontÉlssal
tulajdonitunk.
sikerült
s2lintkÜJ.önbséget á thida16
munkájában
a következéSket
A munkater-
Szénhely-forrás
50 m
humusz.
a osoport
zárult.
alapja.
Ezeket
árndáskor
évhez képest.
nélkül
I
kell
Az 1977-os
bontását,
a meg nem állapitott,
el távo1i"tásával
a további
Az 01-
m légtérrel.
kéSvel van
munkánk
a hasadék
va16szinüsithető
a munkák
t6dokumentáoiója,
a Csemetekerttől
is, ami
avart, ta1á1túnk
á tkiabálással
vel kilátások
figyelmesek
után
1'ennsikján
bejutás
átmász-
fel tárt rész
eredmény
nehezitette,
nem változott.
fontosságot
száj megbontását,
osak 1'e1ű1ről lehullott
A k~zirati
nagy
nem lehet
alatt
bontás
az Alsó-hegy
kutatásának
nagy,
foly tat juk.
lettünk
falu
kéS, amely
viz felett
és igy még
a munkát
terepbejáráskor
nagyobb
törmelék
A lef'elé haladást
l~nyegesen
tuk a barlang - a viz fölé
az elv~gzett
felhalmozódott
méteres
képest
továbbmenni
Összefog1alluJ
néhány
alján
1'olytattuk.
Néhány
giekhez
leg-
munka
keresztmetszeten.
6s a következő
omladékos
ahol
néhány
személyes/
az omladékban,
a viz dübörgését,
fo1ytat6dik
üalad6,
A zsombo1y vek
Később
árvizi
bontva
látványos
Nászut-bar1ang
van a falakon.
a Zug6-forrás
barlangokra
1'ellQérés~t ~s térképezését
találtunk,
van.
Az üreg nincs,
Közel
tükrében,
különösebb
Lujza-lyuka-zBombo1y
hallható.
hatolni.
miatt.
oseppkoréteg
pár 100 m-re
a viz felett
haladnunk
egy,
a forrás
18. A Ménes-oldali magasan
beljebb
vünk
~vi kutat6munkánk
a munkát
között.
hason16an
Az árviz
m magas
találtunk.
egy kb.
vizsgálatok
voltak.
egy kb.
végpont
miatt
csak
vastag
feltételezett
el,
kellett
Innen
kövek
~z eddigi
lehetett
hogy
a barlangrendszerbe.
már hallottuk
a vizhez.
vadások
viss~afelé
felett
hordtunk
lefelé
res mélységben Hsszeékelt
vizkémiai
1egkorrodáltabbak
5-6 ~ követ
jutni
azonban
Régi,
70-80
Az elmult
A többi
amelyben
bejuthatunk a forrás
kéeéSbbiekben
nem
lett,
egy 20-30
visszahullott
vizosobogás
egy hasadékot
a hozzáiérhetet1enség
követ,
keskeny
morajló
150 m hosszu,
amitől
alkalmatlan.
olyan
tisztábbak,
erősen
pontja,
kövekkel,
/Vaosora-barlang/
Az 1977-78
A munkát
lévö
a legalsó
A hasadék
már olyan
alján
40 m magasságban
végpontját
osak
dolgozni.
azonban
hasadék
1,5 m után egy ko volt beékelödve, hetett
jött létre,
Itt próbáltunk
továbbfolytatni.A
vizsgá1ásánál
kb.
nyilt
gyorsan
keresztmetszetü,
és az árvizi
A hordalék átfo1yt,
forrásszájnál
méretéb<Sl,
nem
de valószinüleg
szétterülő, járhat6
kifoly6
csiszoltságáb6l viztáro16t barlangról
kb.
400-500
l/s
következtethetünk nem
van
tartal1naz6t
tehát
sz6.
f'orrás-barlang szerint
folytattuk
~zinre
Tervünk
Bzállitását.
Munkánkat
vezető
ág szintjét
mért
mélysége
kb.
még 12 m.
nem
az agyagos
üledék
kötélpálya
kiépitésével
értük
el. A jelenlegi
ásását,
ésdep6
lehetőség
gyorsitottuk
barlang
hossza
meg,
25-JO
hiján
a 1'01-
de az aktiv
m, abeJárattóI
viz-
·- 246 -
- 247
-
Há:naas-kuti-viznye15 Ennek
a viznye15nek
pi bontások dult
után
és ezzel
áoso1at helyet
a bontásával
a kész
a további
további
bontás
alatti
ellenére
tenni.
Emiatt
a kutat6akna
látsz6lag
rögzitéséve1, idén
táborunk
osak kb.
méterrel
A Spartaous
Daaz
a munka-
jelentős
mennyiségii
sikerült
tovább
mtHyi-
Csoportunkat október
Munkánk fotózása,
ismertetése.
A 404-es Izzó
pedig
végeztük,
feltárása,
barlangokkal
térképezése,
kaposolatos
az érdekében
feldolgozása
ismereteinknek'az
az év folyamán
több
és
átadás
osoporttal
s~é-
össze-
MHSZ
Herman
KHnnyUbuvár
Meteor Klub
Lakatos
Ottó Természettudományi
év alatt
Lász16
barlangkutatóival
a Kongóko-barlang
térképezését
az elmult
Tavasszal hogy
osoportjával, végeztük
és a Diabáz-barlang Studió
végeztük
közösen.·
megnőtt,
az 1976-os
Barlangkutató
Lajos"
Barlangkutató
együtt.
évet
Csoport
1977.
évi jelentése
feltáró
Idei
nyári
mun-
Csoportjával
terület
arra,
mivellétszámunk
hogy
nem
az 1976.
és lehetőségeink
ki-
turákkal
kezdtük.
Célunk:
az uj osoport
össze-
javi tása volt. és barlangjai nak
terepbejárások
során
eddig
Vizsgálatát
megismert
megjelent
helyekre
kezdtük
el. Tervünk
kutatási
engedélyt
az volt, kérünk
és
irodalmat.
Lator-vizfő
táborunkat
Szárhegyig,
vizsgálata
ladatainkat
teljesitettük,
terepgyakorlatokkal,
a környékről
Ez ad magyarázatot
javult.
kondioiójának
évi táborr
tol Ny-ra
munkatervünket
a Naszály-hegy
feldolgozzuk
az Egye-
ujjászerveztük.
helyzetünk
az előzetes
1977.
munkáita.Vörös
könnyUbuváraival
a tatai
meglévők
tevékenységet.
feltáró
a Megalódus-barlang
Csoportunk,száma
és más
Enn.ek a oélnak
és a Debreoeni MHSZ
uj barlangok
ezeknek
kutat6
barlang
A Debreoeni káit
mindig
valamint
fogvavégeztünk
sült
beadott
8zokottságának,
munkák
oélja
"Lóozy
az év elején
anyagi
Az 1977-e8
kutató
leskörü
4-én
bővültek,
tenünk. Egyéb
TE.
megmoz-
id5nkben
igyekeztünk
a ráforditott 4-4,5
da az el.5
törmelék
Igy a hátralév5
biztositásáva1
miatt
alatt,
állékony
veszélyeztette.
a probléma
alját
a nyári
áosolat1an,
biztonságát
épitél!lével, .a falazat
biztonságossá
munka6ra
áosolat
foglalkoztunk
a BUkk-hegységben
onnan'É-ra
és a területen
sikerrel
/Déli-Diikk/
Miklós-Lugáig, belUl
megoldottuk,
lévő
majd
tartottuk.
onnan
Szeles-barlang
bár a tervezett
pontos
Munkánk
vissza
a Lator-vizfő-
Lator-vizfőig
feltárása térképek
volt.
helyett
terjedő
Tervezett
osak
fe-
vázlato-
kat készitettUnk. 10 MKBT
taggal
szemben
Összes
25 fő.
való
teljesitményUnk
eltávolitásával.
meghatározása, vázlatos Regos
József
hidrológiai,
felmérése,
több barlangjának A tábor
a Szeles-barlangban
A környék
ideje
barlangi
előbbi
összes
morfológiai
látszáma
található
/létszám
va1ó
felszinre
kőzetek
a Szeles-barlang
terepnaplóval
helyzeti. meghatározása,
9 nap volt,
a területen
megfigyelések,
szpeleográfiai
2 m' anyag
2,5 m előrehaladás,
vizsgálatában
begyUjtése,
és a Léposős-barlang
dokumentálása,
a környék
megfigyelések.
x napl:
94 fő,
ebből
76 tag,
18 ven-
dég. A terület évi
átfog6
táborunkat Hasznos
volna
és a pénz-patak fontos való
volna
továbbá a terület
Mint
é5 környékének emlitettük A kutatás
alkalmas
elemzését
Amennyiben
is elvégezni,
az adminisztráoiós
megbontása
egy vizfestési
lenne,
ezért
jövő
is, egy esetleges kisérlet
erre
e1őzhetné
elsosorban akadályok
hosszabb meg,
barlangszakaszba
amelytől
m6d kinálkozik,
e kisérlet
évben
megjelölt
a Lator-
elhárulnak, jelentős
elvégzésére
oso-
kutatása
osoportunk
felkeresése, hely
ajánlatos
fog.
már
növény-
Ezt
juthatnánk.
kutatásokat. barlangok
folytatása
Amennyiben
barlangjánru~
érdekében.
vállalkozni
Lator-vizfő
vizeinek
össz.ehasonlitását.
birtokába
portunk
vizsgálatának
tervezzük.
a vizmü
bejutás
adatok
és alaposabb
is ide
oélja
a környék
kinálkozik,
é5 állatVilág
az 1977-es
a terület
pontos
kozeteinek
a barlang
a feljebb
megismerése
és vizeinek
bontásos
Vizsgálata,
feltárása,
helyen
terepbejárásokkal, valamint
valamint,
az' emlitett
végzett az itt lévő ha arra területen
a
Vizsgálata.
Barlangok A Lator-forrástól
D-re,
a kőzet
ban az É-ra. eső mészkőterületeket üreget
leszámitva,
get vizsgálva
a környéken
a következőket
/riolit/ vizsgálva
jelenleg állapitottuk
1. A mószkőterületek
nem
2. Az itt található
mészko
elég
nagyok,
jellege
miatt
sem kaptuk
érdemlegesebb
nem
a várt
nem elég
összefüggőek
elég
eredményt.
barlangrÓl
meg:
nem karsztosodik
találtunk
jól
nem
barlangot.
Azon-
A több kisebb
tudunk.
A jelensé-
- 248 - 249 -
3. A hegyoldalak nagyon meredekek, igy a viz a felszinen a völgybe folyik. Az itt emlitett
Lu dok.Lá aok,
jelenleg még· osak megfigyelések,
bizonyi tásra és több he-
lyen kiegészitésre szorulnak. Különösen vitathat6k a Szeles-barlang
és környékével kap-
osolatban. Az eddig talált üregek Lator-vizmü-barlangja
/Lator I. sz. barlangi
Jelenleg kb. 24 m hosszu, sztikkanyarod6 fOlyos6. Errol térképpel rendelkezünk, amely azonban nem a osoport munkája, hanem egy régebbi felmérés. Végpontja a bejárattól kb. 1 m-rel van feljebb. Átlagos magassága 0,6 m, szélessége 0,8 m. 1970 körül egy osoport foglalkozott vele, ők tárták fel a jelenlegi méretéig. Lépcsős-barlang Nevét önkényesen ideiglenes Jelleggel adományoztuk, jellegére utalva laz eredeti nevé-
Lator 1.barlang_
nek felkutatásáig/. A Nagyborsós-tető Ny-i oldalán, a szálerdőben található kb. 380 m tszf. magasságban, 3-as szádával. /A magassági adat barometrikus magasságmérő alapján./ Legnagyobb mélysége 16 m, járatainak összhossza pedig 40-45 m. Kitöltése agyagos kőtörmelék. A barlangr61 térkép nem, csak v.ázlat készült. A pontos térkép elkészitése a következő tábor feladata
o
lesz. Nagy-kői-kőfülkék A Határ-réttöl Bekény felé tartó uton, az uj mellett találhat6 a helyi elnevezés szerint Nagy-kőnek nevezett szikla. Benne több kisebb üreg találhat6, amelyek azonban osekély méretük miatt nem érdemelnek emlitést. Lélek-lyuk Lator-viz.főn, a vizmühöz vezető ut mellett található üreg. Azonban - helyi állitásokkal ellentétben - mesterséges, sziklába vájt pinoe. Szeles-barlang 1977-es táborunk munkaterülete. A IIatár-réti őrházt6l Bekény .felé tartó ut mellett, az őrházt6l kb. 800 m-re találhat6. Bejáratának környékén, a hegyoldalban valamikor - minden bizonnyal - kőfejtő müködött. Nevét va16szinüleg jellegéből kapta, mivel már az üreghez közeledve is erős léghuzat érzékelhető. Az eredeti üreg méretei r0ppant csekélyek. Bejárata 1,2 m magas, 0,4 m széles és'1,0 m mély. Bevilágitva elkanyarod6 járatot lehet sejteni, amit az élénk, hideg huzat is igazol. Az itt leirtakb61 következik, hogy a hegy belseje valamilyen összefüggő járatrendszert rejt, ami azonban nem biztos, hogy ember számára is járható. Környezete triász koru mészkő, 200_os dőléssel. Csoportunk megpr6bálkozott akibontással. A bejárati repedéstöl kb. 1,5 m-el távolabb kezdtük el a ~ontást, vagyis jelen esetben a törmelék kitermelését, miközben megnyilt egy gye~ekfej nagyságu, kb. 0,8 m mély üreg. Ezután a megnyilt üreg irányába haladtunk és termeltük vödörszámra akitöltést alkot6 barna erdei földet és a mállékony, vassal szennyeződött mészkötörmeléket és a vele keveredett vörös agyagot. A továbbiakban még két terjedelmes méretü kÖVet kellett eltávolitani, hogy az üregből az általunk besodort törmelék eltávolitásához hozzáférjünk. A várt eredmény nem született meg, mivel a kis üreg nem vezetett sehova, osak a törmelék fellazu1ása okozta. A kitermelt anyag mennyisége miatt azonban eljutottunk oda, hogy az üreg oldalai je~ lenleg szá1kőben állnak, mélysége pedig 2,5 m. Bontása a továbbiakban remény teljesnek
II
5rn
.• 251 -
- 250 -
Alaprajz
Alaprajz
•
E ?
~ Metszetek
/
/
E -
F -
G
~
Zsendice - barlang
(Lépcsös
O
Szinlö - barlang_
- barlang) o
5m
o
5m
- 252 -
- 253 1át.zik. ez~rt folytatni kivánjuk. Az erős huzat jelenlegi is ~szlelhető. s ez a továbbiakban kijelöli az irányt. A muDka vödröz~"tig~'nyel;
ami eleve korlátozza a munkatempót. A további munka el-
kezd~"e előtt azonban o~lszerUnek látszik a barlang szájánál áoso1at-tet6ve1
való v~del-
me. amely a hegyoldalról lezuduló törmeléket fogja vissza. Az eredeti Jelent~sben megta1á1ható m'g Csönge Fereno összefoglalása a Lator-forrás növény- és 'állatvilágáról.
Gyarmati Gábor
\
hosszmetszet
Szeles - barlang_ o
3m
ogyog
- 254 -
- 255 ségát huzási tektonika, a leszivárgó osapadékviz old6 hatása, a r4'.pedée~aláa kivált
A Szab6 J6zse~ Geo16~iai Szakközápiskola Barlangkutató CsoportjáDak 1977. évi
kaloit, hófehér aragonit képzodmények, valamint a ~e1szinr6l bemosott agyag határozzák
jelenUse
meg. Annak semmi nyoma, hogy viznyelö osatlakozott volna a barlangba. Függ6leges esé-
A barlangkutató osoport 1974 szeptember'benalakult,
egy negyedikes aknászképz6 hall-
gató, György Lász16 vezetésével. Kezdetben a osoport nagylétszámu volt, de em az id6k során egy kisebb osoportra morzso16dott le. A osoport tevékenysége a barlanSok beJárás&hoz sZükságe. elméleti é. gyakorlati tsmeretek megszerzáséb6l állt.
sét a ~alakr6l leom16 kövekből és barna agyagb6l álló törmelékdugók, omlások szakitJák meg, ál~eneket alkotva. A dugók kialakulását szükületek teszik l.ehetövé. A barlang l8galját osapadékos id6ban vizze1 boritott agyagt6 alkotja. Megkerülésére egyelőre lehetőség nem látható. A barlang hőmérséklete 10,5-11 oC.
György László vezeté.ével ~elmértük a Kálvária-hegy barlangjait. A mérésekral vázlato. tárkép készült. Az 1975/76-08 tanávben osoportunk vezető nálkül maradt, é. igy müködését nem engedé-
-
lyezték. A osoport t'elbomlását ugy akadályoztuk meg, hogy annak mindea tagja belépett az iskolai OrszágJár6 Diák Körbe. Az ODK vezet6Je Bodor Sándor támogatta munkánkat, mégis ebben az évben a osoport munkájában visszaesás volt tapaszta1hat6.
bejáratára. Kötél né1kül osak az els6 kb. 10 m-
es szakaszt sikerült bejárniuk. Látva a sokat igéra ~olytatást, visszatértek a kOll'giumba. A még ismeretlen·szakasz ~eltárását 1976. november 27-re tüztük ki. A kutatás ~olytatását ezen a napon kötelünk rÖVidsége hiusitotta meg kb. 50 m málységben. 1976. deoember.2-re tüztük ki a kutatás ~olytatását. Dr. Antal Sándortól kaptunk )0 m kötelet, ezzel meghos8zabbitva az eddigieket indult utjára a következ6 kutatóosoport,
é.
lejutott a "Nagy-terembe" kb. 76 m mélyre. Már harmadszor i. a kötél röVidsége volt a további kutatás kerékköt6je. A következő dátum 1976. deoember 9-e, ekkor 150 m kötelet beépitve eljutottunk a barlang máig is legmályebb rászáhez, a "Dagonyához" 115 m mélyen. Ezt az adatot Compens barometrikus szintkülönbség mér6vel mértük. Mág ebben az évben deoember 18-án több ~ánykép~elvátelt kászitettünk a barlangban. 1977-ben tevékenységünk a KeseHS-hegyi-barlang
IfCRCSZTMCTSZCTI W1HOSOIO)
1976. november 2l-én a TCM k6~eJt6jében ásványgytijtés közben osoportunk Dágy tagja ~el~igyelt a kés6bbi Kese16-hegyi-barlang
I1CSC:LÓ-HCGYI-BARLANG HOSSZ is
térképezésére .ás ~ot6zására konoentrá-
'S
lódott. Január 8-án kutatásvez.et6nkkel, dr. Antal Sándorral bejártuk a barlangot a barlang keletkezésére, illetve ~ejlödésére vonatkoz6 meg~isYeléseket vágeztünk. További .
.
két turán vázlatosan ~eltérképeztük a barlang ismert Járatait, ezt a térképet me~lékelve k6zöljük. A térkép sokszögmódszerrel készült hosszanti szelvényti, a vetület iráuya É-7Jo_25Jo egybeesik a barlangot alkotó hasadák irányáva~. November 1J-áú a "Nagy-ter.m" tÜzetesebb átvizss'ltisával ujabb szakaszra bukkantunk. Az uj rész a "Kos-terem" a "Nagy-terem" ÉK-i ~olytatásaként a hasadék elhelyezkedésének meg~elelően található. A "Kos-terem" 10-15 m hosszu, 1-1,5 m széles. Egy kée6bbi tura alkalmával megállapitottuk, hogy a terem bejárható szakaszának mélysége JO m. A további rész a hasadék e~szüküláse miatt egye16r.e ismeretlen. A "Nagy-terem" és a "Kos-terem".6sszek6ttetése egy szük aragonitos hasadék. Az uj részr6~ térkép még nem készült. November 26-án pontosabb térkép elkészitáaéhez eZükségee ~ixpontokat oementeztünk be a ~alba. Ezzel a munkával a "Hajmos6"-ig jutottunk el. Deoember l8-án ~elmértük a barlang ~e1ső szakaszát, a ~ixpoutok ezerint ée e1készitettük a térképet M 1:200 léptékkel. A további részek szabatos ~elméré~e a Jövő év ~._
=
1adata. Eddig a Keselö-hegyi-barlang kutatásán kb. 80 6rát dolgoztunk. Ennek eredmányeképpen elkészült a barlang térkápe 115 m-es mélységig ée egy ezabatos térkép J8 m mélységig. A barlang keletkezéséről a következ6ket tudjuk: A raeti emelet daOhsteini mészk6vében tektonikai törésvonal meutéu keletkezett. Szé1ee-
TéRKÉPe:.
- 256 -
Beszámo16
a Tatabányai
Bányász
MUve1ődééi
- 257 -
é8 oktatási
Központ
"Vértes
Az 1977.
Lász16" már
Karszt-
és Barlangkutat6
Csoportjának
1977.
évi
tevékenységéről
kutatás
Déli-Gereose
- Parkerdő
objektumainak
üreget.
a Parkerdő
1'igyelmet
barlangjai
és környéke
1'orditottunk.
a hozzá
nem
értok
kar.zt-
A különösen számára
a nyári
veszélyt
- élet-
Ezeket
további
1'elkerestünk
veszélyességi, illetve
mintegy
40 itt
található
kiépithetőségi,
értékeljük.
1'ejle8ztéséhez,
lezárási,
Reméljük,
a kirándu16k
barlangot,
kitermelése
okozott
1'eltáró kutatási
e munkánkkal
zavartalan
hozzá
tudUnk
alkalommal
időt61tésének
az omladékos
bejárat
Ezt az állapotot
ellenőrzo
bejárásokat
rongálása
kiépitéséhez.
Ezzel
megtörtént,
elején
osak
a beosuszott
eltávolitásával
az omladékos
szakasz
végeztünk,
1'okoz6dott. egyidőben
e szerint
dolgoztunk
rossz
Decemberben
folyik
z6nán
a barlang
részletes
mélysége
55,60
A puszti-
az előkészületeket 1'elmérése.
jelenlegi
sem sikerült
bejutnunk
nyelőszáj
ezt a feltételezést
őslénytani
részben
és ü1edékminta-vizsgálatok,
utmutat6u1
SZOlgálhat
a.munka
si-
kibontásán.
é8 HegYlllász6 Szakosztály
kutat6i
4-5 m' törmelék
Kb.
gató
- a Kőbányai
bejárati
barlang
felmérését.
munka
ácsolatot,
itt az 1977.
évben
a téli
törmelékeket.
A Kis-
éa 1'elszá11ás
ideje
iényegesea
végpont jának
bontását.
Rendkivül
3,5 m-rel
süllyeBztettük.
az akna
szintjén
agyagos-köves azonban
eredményesen
á11'enekét.
meddőnek
bontottuk
meg-
egy a felszint
további
SZabad
kb.
járat
3,5-4
nehéz
körülmények A tüzkőtör-
E rétegból
őslényta-
bizonyult.
meg
1'elé haloadó folytatását.
érdekessége
készitettük 4~,30
137,50
a fel tárt
szakaszok
m, a Nagy-nye1ő
a Tüzköves.-barlang
Mintegy m-re
is látszik,
25 m-es
megközelitó
egy
szükület
- Jura-
uj szakaszba kürtő.
Az uj
átbontásáva1
térkép-
ág mélysége
és fot6dokumentáoi6ját.A
52,10
m,a
zsomboly
Kis-
járatainak
össz-
m.
a Jura-zsomboly
akoi6t
végeztünk, hasadék
1'eltárásával
a bejárati
kibontá.át.
szállitottunkki,
elő.
során
~nát
párhuzamosan behágosóztuk.
A nyári
6 métert
nem
történt.
Helyreállitottuk
a mozg6
köveket.
Az év végén
a megron-
megkezdtük
a
harántolt
Az anyagot
irányitásával
eltávolitottuk
E1távo1itottuk
a talppontot
a vizsgálat
a kőbányák
végpontján
ág mélysége
A bontás
1'olytatják.
sz. nyelő/
feltár6
gá16dott
igy a le-
végeztünk.
relhalmoz6dott
tábort
jutottunk
is erre
történt.
Tavasszal
itt is tiszto-
Elkezdtük
a zsomboly
a munkára
szerveztük.
1'elé halad6, Kb. 15
r
tör-
elore.
Barlangkutat6 rült
/9.
alatt
tovább.
eltömődött
értelmében
munkákat
aknák
TUzköves-barlang
m.
a barlangba.
megállapOdás
ki,
elértük
- 13 m-es
be, melynek
hosszusága
A pontos
a Kis-nyeló
vettünk,
hasadék
Folyamatosan nyelő
a
mintát
irányu
jutottunk
meléket
Jelentősebb
eredményei
hasznoa
elökészitö
a bejárati
termeltünk
áthaladtunk,
A Nagy-nyeló
szakasz
kiépitésével
tapasztalatokkal.
megkezdtük
a barlang
az eltömődött
- az év 1'olyamán kötött
Kisréti-barlang
ujabb
32 m hágosót,
megkezdtük
ni feldolgozásra
törmelék
alatt
köveket,
5 r anyagot
kb.
Kutatása
és tavasszal
A munkát
értékelése
időtartama
beépitettünk
meiékes
H6fehérke-barlang Télen
aknáiba
járu~ni
biztositásához.
biztositása,
tábor
meglazu1t
juthatunk
rendszeres
mélységmérés
reltárás
az elvégzendő
rövidült.
zsomboly
prohlémát.
tás, a képződmények bejárat
megrigyelések
szempon-
megszüntetni.
Nyáron
nyeló
között
viznyelőt,
Usz16"-barJ.antr több
h6napokban
Nyár
során
értékeltük,
Az év elején lehet
terUlet
kirándu16központ
- jelenthetnek.·
tok szerint
"Vértes
kialakitott
megküHinb6ztetett
látogatott
.Terepbejárásaink kisebb
illetve
folytatásához.
A tavaszi szomszédságában
kutatására
sürUn
veszélytl
meginditott
Jura-z8omboly·
A Tatabánya-Ujváros hónapokban
ezirányban
Az elvégzett,
a klimato16giai keres
Feltár6
évben
igazolták.
ősszel
Elkészitettük összhoB8zusága
vizsgálatra gyUjtés
a barlang 44,00
kitöltésből
/2.
a Földtani
sz. ábra/
nagymennyiségU
Intézetbe
juttattuk
osontmaradvány
el. Dr.
KordoB
ke-
Lász16
történt. térkép-
és fotődokume.ntáoi6ját.
A barlang
mélysége
21,50
m,
m.
Nagy-Gereose 28.
sz. - viznyelő Mese-barlang A "Vértes
föld
Lász16"-barlang
és kőtörmelék
törmelékdug6
közelében
kibontásával
akadályozza
találhat6
bejutottunk
gödröt
a szálkővel
januárban határolt
bontottuk járatba.
meg.
2
Ill'
6 m mélységben
a továbbjutást.
A Nagy-Gereose átbontásával
Morfológiája
las-Gerecse
sik alatt Kutat6naunkát
e területen
jura mészkoösszlet sajátos, beli
zsomboly-jellegli
összefüggések
A felszinen, sebb geo16giai, lyebb
összerüggő
0
Ekkor
sikerült
100_280
osapásu,
járataiba.
Ebben
az időszakban
vizsgálatok
a felszin
barlangrendszer
58_90°
több
ponton
dőléaü
a kutatás
is beju~nunk
elsősorban
a mélység-
táoi6ját
huz6dó
arra
és a Jura-zsombolyban engedtek
- 12-20
az. ábra/.
következtetni,
m-en
történt hogy
részlete-
nemosak
_ is kialakulhatott
a mé-
nagykiter-
oldalában
jutottunk
nyiló,
közel
be, itt ujabb
vizszintes szükület
és a ki töl téaminta-vizsgálatok nagyobb
barlangrendBzer
karsztos
akadályozza
járat.
alaP.ján 1'eltételezzük,
inaktiv
kifolyási
ága.
Két
szUkület
a továbbjutást. hogy
Térkép-
egy,
a 1'enn-
és fotódokumen-
elkészitettUk.
Zerge-lyuk A Mese-barlangtól
közelében /1.
a
hasadékrendszerének
irányul.
a Tüzköves-barlangban
tektonikai hanem
6ta végzünk.
55-235°,
tisztázására
valamint
szinteken,
jedésü,
7-187°,
1975
ÉK-i
16 m-ig
üreg.
Felmérése
K-re,
kb.
20 m távolságra
és fot6dokumentáoi6ja
elkészült.
tal&lhat6
kisebb
tektonikus-ki1'agyásos
- 259 -
- 258 -
I
R FőBa
HASADiKIRRNYOI<
És
3URA - ZSOMaOLY
BARLANG-
I
,
3ARATOl<
VISZONYA A KIS-GERECSEN
--- --
----
O. [I
alaprojz
C.
•
.,
1<'10$- nIJCloi bf(Prűt
hosodek.lr,ony \
s:
I
re/tort bootonqseoéose>»;
\
,
',\ ""
\'
[c>. I
"
tel/;ételezett Ixrlangszokosz
Fr:;/rné~tfJ: Ver'tes Loszlo escacre '977-ben Bozsiko Ionos Pó/fa/ Tamas , Puskos ' .. G%rnbos tomos Gv~gy I
I
Juhosz t1o~ton Szerkesztette: Juhc,sz t1ó~ton
o
.50 l7J
- 260 -
JURA , 1,
1:1,___
- 261 -
"JURA -ZSOMSOLY
-ZSOMBOLV ,~ ,
bejorot: okno~
l'
I II
}~
I
LJi \
L?
B- 8.'
metszet
?
C :OC'
metszet
eu
A -A' meiszet:
2••••••••
'
m
_ 262 -
- 263 -
TÜZKÖV~S - BARLANG
rÚZKÖVES-BARLRNG e
3
!tm
A -A'
metszet
_....9:~O"=-. __
c
Felmérte: vértes Lósz/ó csoportja 1977-ben, k'OC,S9Iren Szabo Irén
Bozsika János,
.' I Lopor [o/ton Po/raM Tamas I
_
\il
Illi
.szerkesztette: Kacsa IrenJuhruz t1orton li !ll'
A
o/oorojz:
I
2"==== __
4rn
- 264-
- 265 -
TÜZKÖVES
- BARLANG
c -C'
MESE-BARLANG
metszet ''''
A Iopr-ojz
-
kIfejlett
hossz-szelvény
o
Kifejtett
D -D' metszet J_
3
Jm
00 o ~u F-F
O~,
,
=9i1;5:""oIr::::=_.",;2rn
3
4rn
;[J .
e-e:
A-A'
2
D-D
re/mérte:
,
E;-E:.
vértes
,
LlJsz/J csoo.
f977
Bécsi 50ndor
I
6olarnbos 7örnos Juhósz t1or-.ton
szcoo Ioen
es
SzerKesztette, rajzolta Juhosz Nórton
- 267 -
- 266 Adatgyiljto
tevékenység
Barlangi
térképezést
az 1977.
évben
elsosorban
a Kis-Gereosén
végeztünk.
Elkészitet-
tük a Jura-21somboly alaprajz,
ZERGe
hossz-
-LYUK
és keresztszelvények
1:200
Tüzköves-barlang alaprajz, hossz-
és keresztszelvények
1:100
Mese-barlang alaprajz,
1:100
hossz-szelvény
keresztszelvények.
1:50
Zerge-lyuk. alaprajz, méretarányu
hossz-szelvény
térkópeit.
A négy
1:50 barlangban
összesen
206,00
Inhosszuságu
járatot
mértünk
.fel. A Vértes 1:100
Lász16-barlang
térképeinek
Fot6dokumentáoi6t Vértes
papirkép/, fehér
Vértes Losek» csoport
Felszini
BéCSI Sóndor
Turáink
Juhósz Hórton
szer-kceztette. Juhósz Horton /977
.
barlangban,
Zerge-lyuk.
papirkep/,
papirkép
/, Jura-zsomboly
/szines
dia
papirkép/,
Hese-barlang
papirkép/,
Tükör-forrásbarlang
/szines
dia
papirkép/.
/szines
a D-i Gerecse a bajóti
mintegy
Öreg-kő
a Sátorkőpusztai-barlangban,
/szines
és fekete-fehér
/fekete-fehér
még
M =
készitettünk:
Angya1-.forrásbarlang
fot6ztunk
i11etve
/fekete-fehér
.felvételek készültek során
M = 1:200,
sz. nyelo/
van.
barlangokban
/.fekete-fehér
TUzköves-barlang
papirkép/,
.fekete-fehér
Fe/mérte'
folyamatban
az alábbi
László-barlang
/9.
és a Kis-róti-barlang
készítése
és fekete-.fehér
harmino
dia
és feketedia és
karsztobjektumáról.
barlangjai ban,
a Pilis-nyergi-viznyelő-
a BOlhási-viznyelőbarlangban
és az Alba
Regia-
oseppkőbarlangban. A klimatológiai
megfigyelések
igénye
- főképp
a Jura~zsombolyé
- már
az előző
évben
.felmerül t. A méréssorozat 0c=~O.,5__ É===
ségek
miatt
erre
beinditását
eredetileg elején
1977.
osak
november
került
heti
egy alkalommal
/vasárnap/
2. Jura-zsomboly
I. sz. bejárat
3.
n
II.
-
4.
"
váróterem
-
5.
n
összekötő
folyos6
" "
1. sz. als6 akna
augusztusra
terveztük,
de teohnikai
nehéz-
sor.
bn
Meg.figyelések 1. Felszin
6. 7.
II.
sz. bejárat
8. TUzköves-barlang
bejárat
9.
-
terem
15 m.
" A méróseket
tiv-
és abszolut
Assmann-féle páratartalom
-
akna
a következő
mérési
pontokon:
1,5 m
18 m
sz. als6
történtek,
-
1,5 m
-
15 m
40 m -50
m
1,5 m
aspiráoi6s adatsor
psziohromóterrel áll
végeztUk,
rendelkezésünkre.
igy hőmérséklet,
rala-
-269 -
- 268 Érdekes ~e1adatnak ig6rkezik a zsombo1y 16gmozgásvi8zonyainak tisztázása. A bejáratok t'li párolgásának hirtelen változásai, a ~e1tár6munka során ~e1gyU1em1ett pára ~s oiga-
A KPVDSZ Vörös Meteor T.E. Darad1a Dar1~ngkutat6 Csoport je1ent'se 1977. ~vi
retta~űst mozgása hivták ~e1 ~igye1mül1ket a barlang kű1önös "légzésére". Müszerkész1etünket
ennek az uj ~e1adatnak a ~igye1embevéte1éve1
munkájár61
kivánjuk ~ej1.szteni. Csoportunk 1977-ben ~olytatta tervszerU és sokoldalu munkáját komplex ~e1do1gozás o'ljáva1 a Darad1a-bar1angban, valamint annak vizgyűjtő terú1etén és környezet'ben. Juhász Márton
1. A t'rk~pezési munkák ro1ytatása tervűnk jelentős részét képezte. Ennek keret'ben a/ Ujramértük a Vetődéses-termi-viznye16
egy részét és e1készitettük annak pontositott
térkép't, amit je1entésűnkböz me11ékelűnk. b/ Megkezdtük aDaradla
J.<15-ágának ujramérését is, REDTA /Zeiss/ á11ványos optikai mé-
r6müszerre1. 1977 végéig a munkának mintegy ~e1ét végeztük el.
0/ Végigszinteztük a Darad1a Fo-ágát Ni-D
2 /MOM/ automata szintező müszerre1.
E11en-
őrz6sképpen a Vörös-tói bejáratnál és a Kis-Darad1ai kijáratnál kötöttük a po1igont a ~elszini ~ix pontokra. d/ A Csernai-ágban is ~olytattuk térképezési munkánkat és elkészitettükaz
oldalág
1:500-as méretarányu munkatérképét. e/ Az év ~olyamán ~elmértünk az el6bbieken tul még több kisebb oldalágat és viznyelöt is. 2. Földtani adatgyüjtésűnket ~olytattuk mind a barlangban, mind a ~elszinen. a/ ADaradla
Fő-ágábÓl többszáz mintát gyűjtöttünk be, melyeknek kőzettani ~eldolgozá-
sa ~olyamatban van. b/ A ~elszini ~öldtani adatgyűjtés keretében résiletes terepbejárásokat végeztünk és az ezek során ~el1elt jelentosebb ~auna-1e1ohe1yek /aut6buszmegál1ó, Vörös-t6 me11éke, Retek-ág ~e1etti ko~ejt6/ ~e1tárásaib61 nagyszámu mintát gyűjtöttünk. Ezek egy részéről ~ot6dokumentáoi6t készitettü~.
0/ A Darad1a-barlangban és a relszinen általunk begyűjtött kőzetmintákat őslénytani szempontb61 dr. Detre Csaba Vizsgálta. Az eredményekrő'l a jelentésűnk részét képező külön tanulmányban számol be, megállapitva, hogy va16szinű1eg Magyarország legjelentősebb Castropoda 1el6he1yét ~edeztill(~el. ,. Hidro16giai Vizsgálatokat a Barad1a-bar1angban végeztünk.
és a J6sva-~orrásosoport
vizrendszerén
a/ Az év ~olyamán a legnagyobb volumenü munkánk a Barad1a-rendszer vizháztartásának alaposabb megismerése érdekében 1étesitett vizhozammérő buk6k épitése volt, a VITUKI megbizásáb61. E ~ontos mérőmütárgyak kivitelezésére mintegy 2500 munka6rát ~orditottunk. E buk6kat a jelentősebb vizbe~olyásoknál épitettük meg, igy külön tudjuk vizsgálni a Barad1a-rendszert megosapol6 J6sva-~orrás vizhozamának egyes összetevőit. b/ Rendszeresen végeztünk vizhozamméréseket
a barlang több pontján és a ~orrá8oknál,
a buk6k épitése előtt és alatt is. Vizhozamméréseinket bességmérő műszerrel, ritkábban usztatással végeztük.
többnyire ~org6szárnya8 8e-
0/ Sikeres nyomjelzése~ össze~üggés-vizsgá1atokat hajtottunk végre - a VITUKI munkáihoz kaposol6dva - aktiv ~e1szini é8 barlangi viznye1őkné1. - a ~e18zinen a Bába-lyuk viznye1őbe, - a barlangban a Vaskapu-viznye1őbe /1980 m-re a bejáratt61/ és
270 -
- 271 -
- a Minerva-viznyelöben /4056 m-re az Aggteleki bejáratt6l/ tápláltunk be fluoreszoeint. A kisérlet során rendszeresen figyeltük a Jósva-forrásosoport mindhárom vizfakadását, a Medenoe-forrást, a Cső-forrást és az Alsó-
VETŐDéSES
- TERMI - VfZNvnÓ
barlang forrását /Táró/. Mindhárom nyomjelzés alkalmával a festék a Medenoe-forrásban
és a Cső-forrásban je-
lentkezett, a Tár6ban a festék megjelenését egyszer sem észleltük. A nyomjelzések során házilag készitett fluorosl~k6ppal vizsgáltuk a forrásvizekben afesték megje-lenését és fokozatos higulását. d/ A barlangi patakok é8 a források vizeiből több alkalommal vettünk vizmintákat, amelyeknek elemzését a VlTill{Ilaborat6riuma végezte el • .e/ Bejárásaink során sikerUlt rögzitenünk a Retek-ági viznyelő pontos helyét, a YÓágba va16 betorkollás előtt mintegy 400 m-re. Eb~en a Retek-ág patakja 20 l/p-et meg nem haladó hozam esetén maradéktalanul elnyelödik, ennél nagyobb hozamok idején
Kite"itett hosszmeiszet:
viszont a patak már tulfolyik a nyelőn és olykor az észrevehetetlen. Alkalmas időpontban megfestjük ezt az oldalágat lefejező barlangi viznyelőt.
4. A már második éve foly6 BaradIa lámpaflóra vizsgálátaink apr6lékos és hosszadalmas barlangi munkát és jelentős laboratóriumi elfoglaltságot igényeltek ez évben is. A tervezett részletes·feldolgozás folyamatos munkával még több éVig eltart. Végh Zsoltnak az eddigi adatgyUjtéséről készitett beszámolója jelentésünk részét képezi.
5. Történeti-földrajzi kutatások 6s földrajzi név vizsgálatok az Aggteleki-karsztvidéken. Munkáink között szerepelt a Jósvafő-forrásvidék, rajzi, illetve - vizrajzi kutatása is. Erről
-\\
7CLH4GYAJt'ÁZAT
~
kötOmbóA Józówjóroc tórvntJJ!.Jt,~k
"'"'~ '•• ~.jipon{
"",'ö
(('JIknt:J3~crV)
:~/~~
AI$ÓSZJ~
,•
ojór-dornetett
óaz.~"TLrr.M.~IfA~~,••.;. laó,~uJ ::;;... oIro u;"c ::::::, .~.p~O Nin(. .;~.:::.:.:. fe~
.Kint
illetve a J6sva-völgy történeti-föld-
dr. Dénes György készitett tanulmányt,
Fell'nérte: ~:
KiRÓ..J METCM
Gyt.r.fc~o Györw,
~»~.~ ~ilágy FBf"tenc
CSOIJ, Aoj~, U,tz lvd/t
1V1'$.f1
mely jelentésünk részét képezi. Az Aggteleki-karszton kivül végzett munkáink közül jelentősebb a Pénz-pataki-viznyelőbarlang felmérése és az üreg mélyén elhelyezkedő vizfelület beszintezése a VlTUKI megbizásából. Az erről készült beszámol6nkat és annak térképmellékletét is osatoljuk jelenté8ünkhöz.
kI~tett
nosszmetseat:
JI PENZ-PATAKI VíZNVCLOBARLANG
1977-ben négy kutatótábort szerveztünk Aggteleken, melyből a nyári és a téli tábor volt a legjelentősebb. Ezen felül havonta két alkalommal megyünk munkaterUletünkre a rendszeres munkákkal biztositjuk a kutatómunka folyamatosság~t.
és ezekkel AIOfJf'Ojz./
A jobb kutatási feltételek megteremtése érdekében Aggteleken kutatóállomást létesitettUnk, melynek alapvető szervezési része már megtörtént. Csoportunk rendszeres heti összejöveteleket tart, melynek elsődleges célja a munkafeladatok, tetése.
turák megbeszélése, egyez-
A kéziratos jelentés tartalmazza még az alábbi oikkeket: Dr. Detre Csaba: A Baradla-barlang környékének triász rétegtana a legujabb ŐSlénytani vizsgálatok eredményei alapján. Végh Zsolt: Lámpaflóra vizsgálatok a Baradlában 1977-ben. Dr. Dénes György: A Jósvafő környéki karsztvidékek Árpád-kori történetének vizsgálata. Puszta Sándor: Jelentés a Baradlában végzett elektromos geofizikai mérésről 1977-ben.
Vid Ödön
Dr. Dénes György
·Noqq-Fol
vetület
- 272
-
- 273 1. sz. melléklet
A mérés ágakat
A Pénzpataki-viznyelobarlang
mélyén
elhelyezkedo
szint ·feletti magasságának
vizfelület
Karszt-
és Barlangkutat6
Pénzpataki-viznyelo tosságu, Elso
müszeres
történő
a viznyelő
térképvázlaton
50 m távol~ágra 566,6
és az üreg
méréssel
lépésként
a mellékelt sága
szájának
északra
Társulat
és kürtőket
A viznyelő
megállapitása
mélyén
munkatársaimmal
elhelyezkedő
szájának
bemérését
vizfelületnek
el. A szintezés
végeztük
ko volt,
közötti
melynek
vállaltuk
a
az előirt
pon-
kiindul,6
müuttól
tengerszint
pontja
pithattuk
feletti
jének
magas-
si középhibája
Ni-E3
tipusu
kilométerenként
~ 2,0 mm.
automata
szintezővel
használtunk. szögelési
3 m-es,
végeztük,
amelynek
méré-
mok
abszolut
A szintezést
kotől
a nyelő
vesztett szájánál
MOM gy&rtmányu
sZintezőláoet,
pon tokkal , két menetben létesitett
fixpontig,
végeztiik el,
majd
onnan
valamint
sarut
éspedig
a három-
falevelek,
a háromszögelé-
vissza
A háromszögelési
kotől
A két mérés
ség 39,126
A szintezés
utols6
fixpont,
tengerszint
feletti
ben állapitottuk megkiséreltük és nyár
meg.
vizszintoek
függoleges
pontosságu
j6val
szögmérés szerrel
szinte helyett
mértük
az irányszögek
A felszin zárópontjaként oszi vizszint
alatti
alkalmával
könnyen felett.
A viznyelő
teljes
során
nagyerejü
idején
Jelentésünkhöz
olyan
az üreg
m-
izben
is
illetve
az an-
tavaszi
viz
be, amely
ömlött
képzett,
is kookázatossá,
amea meg-
tették.
helyzet,
mélyén
amelyben
- a folya-
elhelyezkedő
vizfelület
bemérése. 450 felett
már hibákkal
záporozik
és megbizhatóbb,
Ugyancsak
SUUNTO
kiindulási fixpont
rögzitettük,
lemérhetők
az üreg
pontja
volt.
terll,elt és mert
a viz,
finn
tipusu
a szokásos
gyártmányu
finn
hogy
legyenek.
aljára,
a viznyelobarlang
Az üreg a kisebb Ez
Et
tehát
alján
a barlang
fokives
SUUNTO
optikai
lejtő-
tipusu
mü"azerrel
szájánál
az utolsó
pontot
vizszintingadozások
pont
3/ A felszin
vel.
527,5
osapadékos
vizeséseket
lejutást
lehetetlenné
mélyén volt
tömegü
1977.
a vizszint
szeptember
fölé
mü-
végeztük
a felszini az igen
későbbi ll-én
52 mérési
rajzokon
mérás
alaosony
leszállások
0,68
ponttal
m-rel
volt
jutottunk
127,72
mértük sem
fel.
A száraz
tüntettük
tekintve,
m-ben,
relativ
elhelyezkedő szintezés
határoztuk
kerülo-
fel.
az üreg
a mérés
mélységét
feltapadását
alján közlése
szerint
a szokásosnál
a tengerszint
als6
alján,
a vizszint
időpontjában
észlelt
pedig
m-ben
128,40
_
álla-
akár
meg,
ok nagyobb
10-15
ami
m-rel
ll-i
szint-
alapján
utal,
sziklafalán hogy
i~ tartósan
esőzések
magasabb
szeptember mérések
az üreg
arra
több méterrel
1977. alatti felett.
szakaszában,
figyeltük
a vizszint
vizfelület
és a felszin
meg
a viznyelobarlang
faágak
barlangkutat6k
retarányu
is.
mérés
szájától
üregének
több
üregrendszerének,
olyan
járatát
O-m-nek
- viszint
alján
m-ben
nyomán
nagyobb
vizhoza-
megemelkedhet.
bekövetkezett
vizállást
többhe-
is észleltek
Mis-
inten~:iv a Pén~;pa-
alján.'
mellékeljük: szájának
1:5000
léptékü
háromszögelési
kirejtett
szintező felmérési
szintvonalas pont
4/ A Pénzpataki-viznyelőbarlang
E pont
legyen.
érdekében
kivételesen
va16
teljességge1
szelvényében
a pontosabb
létesitett fölött
aljára
is - lehetséges
a lejtőszögeket. mérését
a vizszint
le.
ki a viznyelő
az üreg
huzód6
sziklatömbön egy magasság-
ralativ
a felszini
2/ A Pénzpataki-viznye1őbarlang
a szintkülönb-
figyelembevételével
végrehajtása
barlangüregben
pedig
lejtőszögmérés
végig
középértékének
a nyelobe
lévő
szájával
kiindul6pontja
is. 'Az idei
nyeloüreg
pontosságu
mérésnek
alatt
akkor
álló
tehát
1,46 m-re
Ez a nyelő
rögzitő
mélységét
tekinthető
399,10
a barlang
szolgáló
száját61
megbizás
felszin
mérést
kivánt
l-linthogy a fokives jórészében
kapott
mélyebb
viz ellenére
szintjének
alatti
bemérés
azonban
m szintkülönbséget
osatolom.
a bemérését
szakaszokból
alakult
lezuhog6
nyugalmi
folytán
müszeres
A nyár végére matosan
a két
39,116
középértékeként
megjelöltünk.
a felszin
a Pénzpatru~i-viznyelő
a száz méternél
kivánt
hogy
A Társulatt61
idŐjárás
m, a visszamérésnél
A két mérés
a Pénzpataki-viznyelő maradandóan
magasságát
kialakult
eleji
a j6részt
arra,
39,137 21 mm.
jegyzőkön)~et
pontja
amelyet
és alkalmas
alján
eltérés
~ omo A szintezési
létesitett ban van
a nyelőig
közti
fixpontot
relativ
1/ A Pénzpataki-viznyelo
mértÜnk.
lyek
=
taki-viznyelobarlang
si koig.
nak
pont
mélységét,
- 128,40
esetén
koloi
1 om beosztásu,
a vizes
meg.
nyelőmüködés A szintezéshez
lévő
minimumnak
Leszállásaink lyütt
MOM gyártmányu,
elhelyezett
527,50
légvonalban
m.
A szintezés
csak
eredményeket
A Pénzpataki-viznyelőbarlang
és az Eger-Miskolo
háromszögelési
a mérési
szájánál
gyakorlatilag
beszintezését.
feltüntetett
lévő
felkérésére
a viznyelobarlangnak
tengerfölött
A Magyar
során
-
mérésérol adatait
vázlatát,
készült
rögzitő
vizes
ágának
1:400
az 1977.
jegyzőkönyvet.
a szintező
és a Pénzpataki-viznyelő
hossz-szelvényét
jegyzőkönyvet.
mérések
szájának
léptékü szeptember
kiindu16pontjául
feltüntetésével.
tér::épét, valamint 11-i
vizszint
1:200
m,s-
feltüntetésé-
- 274 -
- 275 -
Szintezési' jegyzőkönyv A Pénz-pataki~viznye16barlang
1977. VI. 3. Pénzpatak Kiindulási pont:
Eger-Misko10 müuttó1 50 m-re lévő háromszögelési re1etti magassága 566,6 m.
Hátra:
Előre:
pont, tengerszint
A pont
száma
irányszög
101°
_48°40' . _36°50' _51°20'
2,88
0010,2-3 0026,8
2.0284,7
3 - 4
43°
3.0259,0 4.0025,4
4 - 5
5.0284,3
6 - 7
6.0276,3
7 - 8
298° 225° 331° '173°
7.0259,7 8.0220,9
8
0026,2 00.57,2 0024,1
7. 8. 9. 10. 11.
0055,2 0043,4-5 0013,6 0189,0 0006,6
12. 0000,7 13. 0002,0 14. 0026,5
1.
0260,8
2. J. 4.
0269,3 0276,4 0280,0
.5. 0233,7 6. 0251,2 7. 8. 9.
0262,3 0280,7 0253,.5
10. 11.
0294,8 0261,0
12. 13.
0256,3 0249,.5
14. 0278,8 1.5. 0260,4 16.
0277,7
286° 338°
0,01
0,01
1,90
2,16
3,61 2,67
2,88 1,66
2,16
2.,17 4,33
2,08
6,41
_29°50'
3,16
2,74
7,99
+ 1°50' _47°20'
5,25 4,11
5,24 2,78
1,58 0,16 3,02
_27°30' I _20°20'
1,61
1,42
0,74
7,83 10,85 11,59
6,44
6,03
2,51 4,36
2,18
2,23 1,36
15,18
13,82
347°
3,08
3,08
II - 12 12-- 13
134°
_55°50'
9,60
5,39
7,94
UO
2,27
1,91
1,21
21,25
,12.0283,8
13 - 14
339°
_32°30' _40°30'
2,50
1,90
1,62
22,87
13.0268,3 14.0272,3
14 15 16 17
363°
_49°30'
2,77
1,79
2,10
24,97
345° 241°
_19°50' _18°50'
2,45 1,33
2,30 1,25
0,83 0,42
25,08 26,22
275°
8,29 4,18 4,88
1,55
8,14
34,36
2,12 4,52
3,60 1,82
37,96 39,78
visszamérés nye1ő 0130,.5
9
a pont reletiv mélysége
9.0263,8 10.0289,6 11.0238,2
16.0273,7 nye1ő 0120,9
16. 0039,7
5 - 6
278°
sin
_29°40' + '45°
15.0263,8
15. 0067,3
o
1,35
1. 2.
0041,0
eos
_ 0°50'
1.0267,5
3.
hossz
120°
Fixpont: 0005,1
jegyzőkönyve
lejtöszőg
O·. 1 1 - 2 2 3
4. 5. 6.
mórési
1.0036,1 2~0018,3 3.0021,0 4.0010,4 5.0018,5 6.0017,6 7.0042,6 8.0025,3 9.0032,4 10.0028,0 ll.0019, 7 12.0016,4 13.0051,4 14.0009,9 15.0042,3 16.0031,4 Fixpont: 00,43,9
9 - 10 10 - II
-
15 16 17 18,
12,1 20,04
18 - 19
90°
19 - 20 20- 21
292°
-79~10' _59°30' _ 22°
233° 130°
_ 44°10' _ 31°30'
2,83 1,20
2,00
1I:,97
41,75
1,02
0,62
42,37
207° 185°50'
10°20' 1°40' 4.050, _ L!L1,°10'
4,84
4,76 4,32 6,77
0,86 0,12 0,57
43,23 43,11 43,68
2,56
1,83
_ 45°30'
1,90
1,78 1,35
Ll6,81
_ 38°40'
1,90
_ 49°30' _ 50°00'
4,31 3,12 6,76
1,33 1,48 2,79 2,00
1,18 3,27 2,38
47,99. 51,26 53,64
6,75
0,21
53,42
3,68 3,62
1,60
55,02
1,87
0,09
55,11
1,62
0,99
56,1
2,00
1,94
0,46
56,56
2,11
0,70
57,26
5,83 3,12
1,89 2,33
59,15 61,48
21 - 22 22 23 23 24 24 - 25 25--'26 26 - 27 27 - 28 28 - 29 29 - 30 30 - 31 31 - 32 32 - 33 33 - 34 34 - 35
107° 188° 120° 149°' 97° 94° 197° 20g0 291° 83° 263°
+
+ 1°50' _.23°30'
2°40' _ 31°30' _ 13°30' _ 18°
4,33 6,80
4,02 3,62 1,88 1,91
45,46
55,02
35 - 36
218°
36 - 37
U8°
37 - 38 38 - 39
109° 227°
_ 18° _ 36°50'
2,22 6,14 3,90
39 - 40 40 - 41
176° 220°
_ 65°40'
5,36
2,20
4,88
66,36
35°10'
2,82
2,30
1,61
67,97
- 276
-
- 277
Jelentés
a KPVDSZ
Vörös
Meteor
TE.
-
"Diogenesz"
Darlangkutató
Csoport
1977.
évi
munkájáról
A pont száma
irányszög
Le j t
ő
sz
ö
hossz
q
eos
sin
a pont relatív mélysége Csoportunk
_ 28°50'
2,38
1,31
69,28
2,43
6,34
75,62
41 - 42 42 43
117°
152°
69°
2,72 6,8
43-- 44
297°
35°
4,12
3,37
2,36
77,98
44 - 45
94°
33°10' _ 78°40'
3,14
2,62
1,71
79,69
1,52
0,29
1,49
81,18
50°50' _ 82°20'
7,98
5,04
6,18
87,36
19,84
2,64
19,66
107,02
45 -
46
114°
46
47
198°
47 -· 48
258°
48 - 49
296°
_ 65°30'
5,08
2,10
49 - 50
225°
6,11
50 - 51
286° 363°
86°10' _ 50°20'
51 - 52 1./
_ 47°40'
Az "O'; pont a viznyelöbarlang zőleg beszinteztDnk.
2./
Az irányszögek
400-as
3./
1977. IX~ 16-ón a végpont
szájánál,
fokbeosztás
\
stabilizálása
- az eddigi
terepbejárások,
további
meg1'igyelések
barlangjai Létszámunk
térképek
Szivattyu
0,40
117,73
szi1'on szintjének
2,54-
1,62
1,95
119,68
Kutatási
10,89
1,33
8,04
127,72
egy sziklalapon,
melyet
Továbbra
elő-
feltüntetve.
alatt 0,68 m-rel volt található
a szifon
barlangi
1'elmérések
illetve
tekintettel több mint
készitését.
határozták
adatainak
a továbbjutás
a Pénzpataki-
az elmult
Értékes
beállitásával
- 1'őbb - célok
tettünk
a terület
II.-viznyelobarlangban.
~!egkezdtük
megfigyeléseket
kisérletet
1'e1do1gozása megkisérlése
és Diósi
évben.
meg:
a kutatási
végeztÜnk
terüle-
a Diósi
a Pénzpataki-viznyelő
II.
sz.
talán
levő
csökkentésére.
területünk is a Rejteki
Répáshuta tunk
vannak
ban , különös
tlinkre vonatkozó viznye1őben.
a következő
gyüjtése,
19 1'ő, kettővel
111,64
látható
tevékenységét
- a létszám
4,62 6,09
a felszinen
alapján
ez évi
- Rejteki
muwtiisház
ház
által
- Kajla-völgy
határolt
- Hór-völgy
terület,
melyen
- Tepe-puszta
négy
fontosabb
- Balla-völgy
objektumot
tar-
számon.
1. Szarvas-etetői-viznyelő
vizszintje.
2. Csunya-völgy 3. Pénzpatru~i-viznyelőbarlang
Vid ödön.
4. Di6spatruci
II-III.
sz. barlangok
1. Szarvas-etetői-viznyelö Ebben
az évben
csupán
ségeinekelháritását nyában
nem
tudtuk
a legszükségesebb
végeztük
munkákat,
el. Az érdemi
vagyis
továbbjutást
egy nagyobb
megfelelő
omlás
gépi
lehető-
eszközök
hiá-
megvalósitani.
2. Csunya-völgy .Bár a völgyben az eddig Mivel
nagyméretli
megismert
a VÖlgy
alsó
oka a Pénzpatruci-, a Csunya-völgyi kutatásának két
Ennek
ma aktiv
korát
felett
vizfolyás
a kutatást nagy
nincs
a Di6spatru~i-viznyelö,
liregek idősebbek,
érdekében
helyzetét.
illetve
nincsenek,
a völgy talp
részében
seg'itségével
viznyelő
barlangok
barlangok
választ
mint
a két
kaphatunk
-
nemcsak
teszi
érdekessé,
cm - magasságban
és, ha feltesszük,
~or
felső
az
15-30
hogy
feltételezhetjük,
aktiv erre
viznyelő.
Tehát
a kérédsre,
hanem
ennek
hogy ezek
hogy
nyilnruc. ezek további
esetleg
a
is megtudhatjuk. folytattwc
Részletes
a bejárást
megkutatásuk,
és térképen
felmérésük,
rögzitettük
értékelésük
a fellelt
a jövo
barlangok
év feladata
lesz.
3. A Pénzpataki-viznyelőbarlang A mult történt. Sáros
évben
Publikálását
kürtők
A térkép
/1976./
felmérése
néhány
elkészült azért
felmérés
feldOlgozása,
halaszt juk későbbi
késik,
Retyi-kürtő
alja
44. pont
A Nagy-1'al
teteje
47. pont
55.
- 146, O
alja
Gerendás-kürtő
A szifon
publikálása
adata:
-
Jutka-kürtő
időpontra,
a hiányo.s térkép
alja
17. pont 36. pont
pont
40,1
m
75,8
m
86,4 m 91,5 m
a térkép mert
szerkesztése
a mellékjáratok
pedig
értelmetlen
megpl. a lenne.
- 278 -
- 279 -
Atapr-ojz
A
~~ (J
DIO.!JI II V/ZNYf:LÓ-BARLANG
~
.~
.
~D'Ö:Si
--~-'::-::'~~'
">":..~,'..... .
1 vlznye/ó-baI"/ong ~'-
./
....../.....
-.".
'"<,
"<.
D,ösi okiiv viznjelÓ
">.
o
.. ....
~
E.
'o
B
c
G
1ELHAGYAAAZAT ~
bor'/ClnQjOrot
"""'""
3Z;nt vonol 'Iólg<.lrcJlóltés~1.Ó
D
roto-vo-at
b=zol
..L
""';szkórv:iteg<:k dólé .•e
"'"
patak
Kiter-itott:
k(1r'ités
HOssz-szelvény
tórv!JSlf"Ónv
#=.
&lk/os
oIdol
A Q
Rojl:. Kek"si
A,B,C ....
Ker-eszt: -
szelvények
Felmérte: VH DIOGENÉSZ 1977 Rojz:.:Kékesi Gy.
1//. BARLANG
A OIOSI
o
3
'+
5
6m
- 281 -
- 280 -
Rendszeres megrigyeléseink alapján ugy l~tszik, hogyasziron
viz szint je ingadozik.
Az ingadozás mértéke meglepően jelentős, több méteres nagyságrendü. Pontos mértékének megállapitására müszeres méréssorozatot tervezünk.
A KPVDSZ Vörös Meteor TE. Foton Barlangkutató Csoport 19ZZ.évl jelentése
Novemberben szivattyu beállitásával négy napon keresztül folyamatosan átemeltük a patak vizét a Csunya-völgybe. Eneek következtében csak a Nagy-fal alsó részén volt _ osekély - vizrolyás. A szifon szint je minimális mértékben csökkent /-5 cml. Idő hiányában nem sikerűlt megállapitani; hogya szivattyu leállitása után visBzaállt-e az eredeti szint. Vagyis, hogya vetkeZménye-e.
süllyedés a patak átemelésének, vagy a természetes mozgásnak a kö-
1977 •.évi rövid beszámoló Bihar expedioiók Ill. A Legény-Leány-barlang faunája
4. A Dióspataki-viznyelők: Nyári táborunk rö munkahelye a II. sz. viznyelő volt. Megpróbáltunk uj bejáratot nyitni a kráteren keresztül, hogya bontási anyagot könnyebben kiszállithassuk. ka azonban annyira balesetve.szélyes volt, hogy abba kellett hagyni.
A mun-
Ezután a jelenlegi végpont bovitésén dolgotunk: 2,5 méterrel sikerűlt előrébb jutni. Sajnos azonban a méretek nem bővülnek. A tábor ideje alatt lezudult esők nyomán tünt fel az, hogy a barlangba bejutó viz többsége nem a végponton folyik el. E jelenséget azóta is figyelemmel kisérjük. Jelenleg bukó beállitásán dolgozunk a végponton. A csoport vezetője Scholtz Ferenc az év elején vidéki munkahelyre ráradhatatlan munkáját a csoport nevében ezuton is megköszönöm.
Tar.talom
távozott. Sok évi
Szoplakl Ördöglyuk Pilis-barlang Pilis-tető, Ing6 kövek-barlangja Pilis-hegység: Leány-, Legény-barlang lezár&sa Kutat6osoportunk 1970. január 30-án alakult meg 5 fővel, az élelmiszerker. Tit'n Csoportb61 váltunk ki. Kis. bar&ti társaságunk a1kotta azt a magot, melyre jelenlegi aktiv g'rd'nk felépült. Uj osoport, uj tervek, e1képzelések, oélkitüzések: ezeket most hét év t'vlat'b61 nézve elmondhatjuk - sikerűlt minden. Célitüzésünk volt:
Thieme András
- résztvenni az akkor b~induló barlangkataszterezési
munkákban,
- elkésziteni a jelentősebb magyarországi barlangok rotódokument'oi6ját, - uj kutatási terűleteket választani /Pilis, Bükk, Bakony/ s ott eredményes ~eltár6 munk&t végezni, - a feltárásokkal párhuzamosan elvégezni az adott munkaterUleten tani leletmentést, - leletmentő munkatáborok fotódokumentáoiój't
és filmdokumentáoi6ját
/Kőlyuk II., Gaja-szurdok: Rigó-barlang/, - ismeretterjesztő előadásokkal, dia- és filmvetitésekkel klubokat, sportegyesületeket,
a régészeti, őslényelkésziteni
jártuk é8 J'rjuk a KISZ-
bemutatva a természetjárás, a barlangkutat's szépsé-
geit, - hazai, valamint külrHldi barlangkutatókkal kitünő kaposolataink vannak. Csoportunk nemosak a magyarországi karsztterUleteket járja, eljutottunk Jugoszlávi'tól, Olaszországtól svédországigj a Gyergyói-havasokt6l a Skót-felföldig. Röviden beszámolunk 1977. évi tevékenységünkről: 1. Hománia - Dihar expedici6k /1977. január, 'prilis/ Folytattuk terepbejárásainkat a Dihar-karsztvidékén,
végigj'rtuk a Kir'lyh'g6-
barlangjait /Ziohy-barlang, Igrio-barlang/, majd felkerestük a Nagyváradt6l 20 km-re lévő lJethia-iKrátert. Áprilisban a Pádis ujabb területein kutattunk /Barzai-'rok, Da1aleasa, Ponor-rét/. 2. Csehszlovákia, ~!orva-karsztvidék Brno-i bar1angkutatók meghivására osoportunk 10 fővel vett részt a Jadovnioei nemzotközi találkozón. Ismerkedtünk a környék kisebb-nagyobb barlangjai val /Dagmar-barlang, Pmk Dama-barlang/. Szlovák barátainktól meghiv'st kaptunk a juliusban kezdődő
- 283 -
- 282 Darázdá1ás expedioióra. /Mi nem mehettűnk, he1yettűnk a Diogenesz osoportb61 .entek./ 3. T'si-rennsik, Országos Bar1angos Ta1á1koz6
nevérek, ezeknek száma a barlangok rendszeres látogatásam szándéko8 e1pu8ztitásUk, valamint a vegyszeres növényvédelem miatt rohamosan osökkent. 1975 végén már csak elvétve 1-2 telelő denevért ta1á1tunk az eldugottabb járatokban.
E nagyon j61 sikerü1t rendezvény a vértes - Bakony táboruak uto1s6 á11omás. volt. Diavetitéses beszámo16t tartottunk az elmu1t év eseményeiral,
A barlangok élovilága a kű1ső behatásokra kű1önösen érzékeny_ Rendkivül rontos az
táborair61.
1961. évi 18. számu törvényerejü kormányrendelet határozata, mely szerint hazánk valamennyi barlangja és azok közvetlen környéke természetvédelmi
4. Legény-, Leány-bar1ang 1ezárása /1977. ju1ius 10-25./ Az Országos Természetvéde1mi Hivatal Bar1angtani Intézetének kérésére kéthetes tá-
lem egyben a barlangok é1ővi1ágának nyuga1mát, háboritat1anságát A törvényben biztositottvédelem
borunk során lezártuk mindkét obj~ktumot. Januárt61 minden h6nap második vasáraapJán
terU1et. Ez a szigoru védeis biztositja.
e11enére a barlangok oseppköveinek vandá1 pusztitá-
sát, a denevérek létszámának rohamos osökkenését tapasztalhattuk. A KPVDSZ Vörös Meteor TE. Foton barlangkutató osoportja,amely a Pilis terUletén folytat évek óta kutat6munkát,
űgye1etet tartunk, ekkor 1átogathat6k ebar1an6Ok. 5. Tátra '77.
benyujtotta az Országos Természetvédelmi Hivata1 Barlangtani Intézetéhez a két 'barlang
A lengye1 bar1angkutatók évenkénti isko1atáborán 1973 6ta kisebb-nagyobb létszámma1 résztveszünk. Több a1ka1ommal 1áttuk mi is vendégü1 krakk6i, zakopanei barátainkat. Ez évi /1977. augusztus 3-29./ táborunkat - sajnos - a szó szoros érte1emben e1mosta az eso. .
lezárásának rész1etes tervét. A Leány-, Legény-bar1ang lezárásának
tervét az Intézet j6-
váhagyta, igy kerUlt sor 1977. julius 10-24_ között kutatótáborunkra. E két hét alatt a he1yszinre szá11itottuk a szükséges anyagokat: oementet, s6dert, vizet, kisméretű lé6Olta1mi ajtókat stb. Az itt fe1soroltakat jórészt háton vittük fel a Klastrompusztai
turis-
taháztól a barlangok szájáig. A munkálatok közben előkerU1t kis oserép- és osontmaradvá-
6. Angliai Nemzetközi Bar1angkutató Ta1álkozó
nyokat továbbitottuk a Magyar Ál1ami Földtani Intézethez_
Csoportunk 3 rőve1 vett részt a nemzetközi rendezvényen. utunk során re1kerestük
'
Ausztria és Franoia~rszág karsztvidékét is. Ang1iában a Sk6t-re1rö1d vo1t legtávo1abbi oélpontunk. Kutatóosoportunk 21 rőre gyarapodott, az 1970-es kis osapatbó1osak ketten maradtunk. Uj társaink részére gyakorlati éB e1méleti oktatásokat szervezünk. Részt veszünk a Bar1angi Mentőszo1gálat munkájában is. Felszere1ésUnk pót1ását, hazai és kü1rö1di táboraink
Az MKDT rendezésében 1978. mároius 13-án 17 órakor kezdődő előadáson ismertetjük a lezárás e1őzményeit, előkészitésének, kivitelezésének folyamatát, a már lezárt barlangokban jelenleg folyó munkálatokat /térképezés, műszeres mérés, denevérek megfigyelése stb./. Pilis-bar1ang A Pi1is tömbjében, a Vaskapu-vö1gy ba101da1án ta1á1ható az re1ett 50 m magasan. 1970.
kö1tségeit munkák vál1alásáva1 biztositjuk.
október 6-án térképezte fel a 150 m hossZU barlangot a KPVDSZ Vörös Meteor TE. Diogenesz
Pi1is-hegységl Leány-, Legény-barlang 1ezárása
osoportja. Az átlag 1 m széles, de 4-6 méter magas járat felső részén szép retek oseppköveket talá1unk, a kűrtő előtti szakaszon kis tetarátákat, 2-3 méteres oseppkö1efolyást
A Pi1is-hegység
a
Dunakanyar Bzög1etében he1yezkedik e1. Dé1nyugaton a dorogi és a
láthatunk. A té1i idöszakra rendszeres vendégei a barlangnak a denevérek. A közönséges
vörösvári vö1gy határo1ja. A Budai-hegységge1 együtt Dunazug-hegységnek is nevezik. A Dunakanyarban vulkanikus eredetU hegyek sorakoznak, nyugati re1e mészko és do1omit. Leg-
denevér több egyedét, valamint kis patk6sorru denevéreket találtunk a fo1yo~ó" falain, mennyezetén. A barlangot a gyakori vandál látogat6k erősen pusztitják, a képzodmények és
magasabb pontja a Pi1is /757 ml, me1ynek hosszukás koporsó a1aku tömbje Pi1isszentkereszt-
a té1i álmot a1vó denevérek véde1me csak a barlang lezárásával oldhat6 meg.
tol nyugatraeme1kedik.
/DobogókO 700 m; Urakaszta1a 594 m; Nagykevé1y 535 m/ Triász
mészkő a1kotja tömegét, ehhez o1da1r61 andezit simu1, a harmadkori vu1kanikus tevékenység em1ékeként. Az egész karsztvidék vizben igen szegény, mert a osapadék elnye10dik s a mé1yben bar1angokat képez. . , A Pilis-hegységben a barlangok egy részét a kőzetek törésvona1ai mentén reltöro hévizek alakitották ki, s osak késobb rormá1ta tovább a re1ülrol beSZivárgó osapadékviz. A Leány- és Legény-barlang bar1ang bejárata Klastrompuszta relett, a csévi-szirtek tu-' vében nyilik, a Pi1is-teto nyugati o1da1ában, 420 m tszr. magasságban. E két bar1ang egymástó1 kb. 60 m távolságban található, reltárásukon 1930 óta do1goztak bar1angkutatók és turisták. A Leány-bar1ang üregeinek hossza 200 méter, 1egmé1yebb pontja 40 m-re" a bejárat sztntje alatt ta1á1ható. A Legény-barlang va1amive1 nagyobb, járatai beosült hossza 340 m, 1egmélyebbre, 45 méter mé1ységig a Sár1yuk nevü aknájában juthatunk. Mindkét bar1ang bejárati osarnokában végeztek régészeti ásatást, igy a Leány-barlangból e1okerU1tek középkori pénzhamisitó eszközök római kori bronz résü, a Legény-bar1ang kitöltésébő1 neolit-kori cserépmaradványok stb.
,
A 60-as évek végén még mindkét barlang belso termeibeD nagyobb tömegben tanyáztak de~
Csoportunk 1975 óta rendszeresen végez megfigyeléseket
a barlangban /hőmérsék1etmé-
rést, denevérek megfigyelése stb./. Az OKTv II Barlangtani Intézetének felkérésére 1978. évben lezárjuk a Pi1is-barlangot. Pilis-tető, Ingókövek-barlangja Lorberer Árpád 1974-ben elhangzott e10adásán ismertette a Pilis-hegység karsztje1enségeit. Utmenti~viznyelőként
emlitve e bar1angot, melyet osoportjával pr6bá1tak feltár-
ni. Kutat6csoportunk az előadóval történt megbeszé1és után 1974 öszén megkezdte .a közben beszakadt viznyelő kibontását. A munkát nehezitette a sok többmázsás járÓk tevékenysége, mert a kihordott követ-törmeléket visszadobá1ták 9 m mé1yre jutottunk, részben a szálkőben a hasadékok mel1ett vésve. tottuk az akna falait. Az 1978. évben nagyobb kutatótábort tervezünk sára. Kutatási engedélyt kérUnk erre a munkaterU1etünkre
ko, i11etve az erreaz aknába. Je1enleg Áosolatta1 biztosia bar1ang fe1tárá-
is.
Tihanyi Péter
- 284
-
A KPVDSZ Vörös Meteor TE. "Nautilu s " Vi" za1 a tti-barlangkutató S zakoszt á l.yának _
285
-
A KPVDSZ Vörös Meteor TE. Tektonik Barlangkutat6 Csoportjának 1977. évi jelentése
1977. évi jelentése Csoportunkban az 1976-os év végén komoly személyi problémák merültek fel, amelyeknek Csoportunk 1977~es évben is fol.ytatta munkáját mindkét kutatási területén, Tapoloán és a Baradla-Al.só-barlangban. Tapoloán 9 két, illetve 3 három napos munkaturát 8-10 fővel dolgoztunk. E munka ered-
eredményeképpen 1977-ben osoportunk kettévált. Ez a szétválás nem ment egykk naprÓl a másikra, hanem hosszabb folyamat eredménye volt. Ez természetesen erősen rányomta bélyegét csoportunk ez évi munkájára~ Mivel mindkét fél igényelte magának a Tektonik nevet,
ményeképpen a o~ónakázót6tÓl ÉNY-i irányban kb. 180 méteres ujabb körjáratot tártunk fel
egyesületünk barlangkutató szakosztályának vezetősége ugy döntött, hogy régi osoportunk
az ~mS-járat - Atjár6 - Meteor-ág között. Az uj járattal közeli tettük meg feltehetően legjobban a Kórház-barlangot, mellyel avizalatti összeköttetés fő oél.unk Ó á ti , gy gy sza , a8zmatikus, barlangterápiás kezelés hatékonyságának érdekében. 1977-ben Kessler Hub~rt
nevét "az az uj osoport vigye tovább, amaynek tagjai: Bessenyei Judit, Boro~ LászlÓ, Csernavölgyi László, Csernavölgyi Lászlóné, Csöndör Gyu_
é8 a Darlangtani Intézet segitségével felvetttik a kaposolatot a Magyar Geofizikai Intézetben Stomfai R6berttel, az eddigi viz alatti térképeink pontositása érdekében. A speoiális magna tométeres viz alatti pontok felszini azono sitása azért vált SZüks"égessé, mert a viz alatti mérések nagy távolságon pontatlanok. Ezekkel a felszinre vitt pontokkal pontosan be lehet majd mérni a két barlan" közti távolsáuot és a o o két végpont helyét. Elkezdtük a mérésekhez SZükséges elektromágneses tekerosek elkészitését. 1978-ban helyezzük el a pr6bamérés"ek után a tekeroseket és végezzük el a méréseket. A Baradla-Alsó-barlangban koztunk.
1977-ben a fel tárt részek mérésével, fényképezésével foglal~
la, Gáspár Judit, Hegedüs Gyula, HeltayTamás,
Kazsóki János, dr. Kósa Attila, Major
~stván, Marek Eszter, Molnár András, Szabó Miklós, Uzelman Annamária és Varga Géza. A döntést a másik osoport elfogadt • Az 1977-es évben részt vettünk a Barlangkataszterezési pályázaton, amelyre a pályamunkát még a régi osoport együttesen készitette el. A pályázaton elnyertük a vigaszdijat, mert a Biráló Bizottság véleménye szerint nem teljesitettük maradéktalanul a pályázat feltételeit, de a benyujtott anyag nagy értékére való tekintettel nem hagyhatták dijazás nélkül. A pályázati anyag elkészitése közben jöttünk rá arra, hogy az elmult években a feltár6 kutatás tulhajtása a dokumentáló munka rovására ment. Ez annyit jelent, hogy kutatási területünkön, az AlSÓ-hegyen, az általunk ismert 112 barlang közel Celér5l még térkép
Horváth Gy5ző
sinos. Ezért osoportunk kettéválása után elhatároztuk, hogy ezt a hiányt bepótoljuk. Ez a nagymennyiségü és sokrétü feladat több éves rendszeres munkát igényel. Ennek a oélkitüzésnek megf'elelően az idén felmértük a Széki-zsombolyt és 13 barlang fotódokume"ntáoiójához készitettünk felvételeket. A Széki-zsomboly térképét jelentésünk I. mellékletében mutatjuk be. A Barlangi Mentőszolgálatban három osoporttagunk vesz részt és az év során annak valamennyi akoióján részt vett.
Hegedüs Gyula
- 287 -
- 286 -
o
5
•
SZEKI - ZSOM80LY A-"A metszet
10
E
-
o
15
20
,,
o
25
30 ~
O
CD
L
«
35
O (f)
N
40
X
-UJ N (f)
45
50
m
- 289 -
-288 -
A KPVnSZ
Vörös
Meteor
TE.
Vass
Imre
Csoport
Szerkesz te tte,I Házi
Tar
o 1. Csoportuak
5
S.zekF-zsomboly • 8-8 metszet
1977.
2. Beszámolók,
al bl
,ol dl
10
'vi
tal
1977.
'vi
jeleadse
Zol.tán
o m
t rvei
jelentések
Z 'Vi szakmai
munkákról
Máty&s-hegyi-barlang Szögligeti
munkAk
Ráoskai-kaEejtö Szakmai
I. sz. barlangja
beszámo16kl
Ráoz
JózseEI
Beszámo16
a VMTE
Ráoz
J6zse.f: "Denevér-temet5k"
Vass
Imre
Csoport
1977.
ávi osontt.ai
gyUjtéseir5l Karip
15
Gyula:
Dr. Dénes
az Aggteleki
A Ráoskai-k5fejt5
Daradla-barlangban
I. sz. barlangja
György:. A Csörgö-t'orrásosoport
karszthidrográt'iai
ás barlang-
rendszere ,. Tanulmányutak,
20
4.
Szervezeti
5. Az 1978.
25
kirándulások
élet évi
1. Csoportunk
terveink
1977.
évi tervei
Barlangkutat6 mUködik.
30
leten
osoportunk
Az 1977.
tervezett
évben
kutató
a KPVDSZ
a korábbi
VMTE
évhez
Barlangkutat6
hason16an
Szakosztályának
osoportunk
keretében
hagyományos
munkaterü-
munkát:
- Budai-hegység Mátyás-hegyi-barlang Aggteleki
Csörg5-t'orrás
9./
Csoportunk
évek
tervezett
bl
6ta végez
Az Als6-hegy
déli
Barlangkutató
t'igye1embe
véve
tábor
oélja
te1ezett
a helyi az elmult
táborunkat
mérési
t'eltárását,
ás a Ménes-völgy
környákén
adat-
természetesen
okok
a Mátyás-hegyi-barlangban.
miatt
t'ekvő Szögliget
adottságokat, három
nem
te1jesitettUk,
munkaterületünkön
szakosztályunk
ez évben
barlangrendszer
munkáinkr61
munkákat
kivánunk
lábánál
t'e1tárásán
Nyári
szakmai
különböző
intenzitással
kutat6munkáját
SO m
az évi
munkáinkat
ben nagyobb
45
rendszerének
terveztünk.
2 • .!!:,számo16k, jelentések
40
munkákat
Karszt
Szög1igeti gyUjtést
térképezési
nagyobb
ezért
az 1978-as
évre év-
dolgozni.
községben több
Az 1977.
található
évtizede teohnikai
Csörg5-t'orrásosoport
munkálkodik.
Kutatóosoportunk
t'elszere1tséggel
végezte
évben.
is Szögligeten
az Als6-hegyi t'eltárása volt.
szerveztUk
Aosk6-rét
és·a
meg,
augusztus
Csörgő-t'orrás
5-20-ig. között
A
t'elté-
- 290- 291 A tábor ideje alatt a korábbi években megbontott fels6 árvizi forrásszájat bontottuk tovább. A hatékonyabb muruca éraekében benzinmotoros bont6kalapáosot kompresszoros fejt6kalapáosot szereztünk be. Igy munkánkat eredményesebben
és 1égtudtuk
végezni, kb. 10 m' mészkövet termeltünk ki bon tás'ihelyünkön. Munkánk eredményeképpen augusztus 15-én 23 6rakor megnyilt előttünk az "ut" és egy szük hasadékon keresztül bejutottunk egy közel 100 m-es barlangjáratba. 'A fel tárt barlang a bejáratt6l 12 m-re kiszélesedett,
egy nagy törmelékkel és
agyaggal boritott teremmé. A terem tölcsér alaku, hosszusága9 m, szélessége 7 m. 'Oldalán 60-70 om vastagagyagdomb található. A falakon több helyen oseppkökéreg
A
• RACSKAI
és oseppkövek találhatók. Itt kell megemliteni, hogy a törmelék között tisztán hal-
TELEPI tsz. bg. VÁZLATOS ALAPRAJZA
lani az aktiv járatban folyó viz hangját, mely érdemes módon messziről jövő hangszór
emlékeztet.
Az év során hétvégi turák keretében közel 500 munkaórát dolgoztunk e munkahelyen. A fel tárt barlangról térképet készítettünk, melyet mellékelünk. Az eddig elért eredmények alapján bátran feltételezzük, az eddig osak elméletben kimutatott nagyobb barlangrendszer létezését. Az 1978-as évben mindent elkövetünk, hogy az aktiv patakos járatba bejussunk. A fentieken kivül az Alsó-hegyen az Urföldje-i beszakadásnál dolgozott egy birgádunk és az időszakos viznyelot megbontva, a vastag humusz réteg eltávolitása után a szálko mentén 4 métert haladtak lefelé. Terepbejárás során az Als6 Acsk6-forrás szájánál kisebb üreget véltünk felfedezni, ezért a forrás vizszintjét, mintegy 40-50 cm-rel megsüllyesztettük
és igy 2-3
m hosszu, 40-50 cm magas elszükü10 járatba jutottunk be. A táborban átlag 20 fo vett részt, és összesen 1500 munkaórát forditottunk kutatási munkáiru,ra.
0/ Az év során több alkalommal terveztünk barlangbejárást, többek között a Budai-hegységben a Remete-szurdok barlangjaiban. Igy jutottunk el a Rácskai-kofejto I. sz. barlangjába is, ahol szomoruan tapasztaltuk, hogya barlang állapota idorol-idora rongál6dik, ezért elhatároztuk, hogy a barlang jelenlegi állapotárÓl térképet és fot6dokumentációt készitünk. Fenti munl<ákat KaripGyula vezetésével osoportunk fiatalabb tagjai elvégezték, miután meggyőződtünk arról, hogy más barlangkutató csoport a területen kutat6munkát nem végez. Errol a szándékunkról az OTVH Barlangtani Intézetét értesi tettük. Csoportunk t'iata1 tagjai igen lelkesen dolgoztak ezen a munkahelyen, a térkép elkészitése után a barlangban még bontási munkákat is végeztek és közel 800 munkaórát forditotta!< a kutatásra. d/ A fenti munkahelyekhez kapcsolÓdva tagtársaink szakmai beszámo16it me11ékeljük /lásd az eredeti kéziratban/o
4. Szervezeti élet Csoportunk fenntartó szerve a KPVDSZ Vörös Meteor Természetbarát Egyesület. A csoport jelenlegi létszáma 25 fo. Itt kell megem1itenünk, hogy több csoporttagunk még nem társulati tag, ezt a hiányosságot 1978. évben pótolni kivánjuk.
5. Az 1978. évi terveink Az elmult évi munkáinkat kivánjuk folytatni, elsosorban szög1igeti Csörgő-forrás barlangját szeretnénk feltárni. A Ménes-völgy környékén az adatgyüjtést szintén tovább kivánjuk folytatni. ,A BUdai-hegységben, a ~~tyás-hegyi-bar1angban, és a Rácskaikőfejtő I. sz. barlangjában munkáinkat tovább foly tatjuk.
o
10 m
- 293 -
- 292 -
~
'"-' .o
es
~
~
I
::::>
sc
I
I
~C) li aJ (r. -+J
I
1"
.r-
rt
?
~~( c)
QY rr::l
"'(
cn N ti) l-Í
Q
kl -l
kl •.....
~
LJ
t;5 h
~ N CI)
~
CI)
~,~
1-
-S~ c.CJ
o -c -l
.",
ct:.N '«
if)
:t:
- el
~
~~ v)
§
~~ 't)cv
-Q)
ER Q3~ L(
I I I I
I
I
\
-l
CC
I I I I I I
O \ ~ ~
Fl .RRCSKAI
I
\
I I
\
I I
I I
I
I I I I
I I I
I
q
I<ÖFE1TÓ
lsz. BARLRNGJA
- 294 -
- 29.5 -
SZÓGLIGE:i CSÓRGÓ
H"RSZTHIDROGR"FIAI
~Rval-
FORR~SBARLANG
ReNDSZERt:.
6-13 HOSSZ~SZE:LvtNV CK/TER/TETT)
AL.APRA'3Z
( O-5
q
HOSSZ-SZEL.viNY [KITERITETT)
[m
KESZ:ITCTTC: ,.CI.HiATC:
A 1t.P,Y.O.:fZ,
Ni,.,.,
ZOLTÁN,.
v1'f VAU
IMRe
8AIIO~ "rvÁNI
IJARLANGKUTAn:X:SOPORT INlJA$~1(
~;
"",
DOMOKOSTIIBDA
- 296
-
- 297 A nácskai-k5fejtő
I. sz. bar~angja rÖvid,
A Remete-hegy
DK-i
részén,
tó a Telki
Állruni Erdő-
felhagyott
Ráoskai-kőfejtő.
1973 májusában
a Szurdok-völgy
és Vadgazdaság
kijáratát61
Műszaki
Ady-liget
Erdészete
által
irányában
1977
első
nlh
találha-
/oaeppkő
e helyen,
a bányaművelés
során
uj, hidrotermális
eredetű
barlang
nyilt
Kutatástörténet
óvoda/o
8-án
arról,
hoey
az illetékeseket, .Hég ugyanezen
turista
illetéktelenek
intézkedjenek a napon
tes és dr. Kessler bányaudvarban
lJalázs Lajos
okI.
található,
pusztitják
a barlang
kiszállt
Hubert
bej.31entést
a barlang
megmentése
a helyszinre
mérnök
tud.
a barlangból
·eett az Országos
Felnézve,
a mennyezeten
tet./
Lábunk
terembe.vezető
köveket
kér te
Keszthelyi
István
főos2:tályvezető-helyet-
A helyszini
képződményeket
szemle
al.kalmával,
hidrotermális
helyéről
a
sadék
eredetűnek
térképrnelléklettel
tásait
A barlang
daohsteini a bányaudvar
Képződményei: boritó
barlang
mészkő.
1973
ki.
Ennek
eredményét
rögzitette.
jóval
teremből
az ELl\:ISZCsoport
kb.
kb.
6 m magasságban
kb.
fehér
szinü,
23 méter.
II méterre
készült
Juhász
helyezkedik
oukorszövetü, A második
helyezkedik
dusak,
irányban
mint
terem
vagy
további
végzett
nem állapitható
el.
.f'első-tri·-
meg
A fa-
a Fereno-hegyi-
folyt.atás. térképezést
a barlang-
bizonyosan,
mert
éves
egy példánya
dr.
Bertalan
Hubert-féle
Károlyhoz
került,
szakvéleménnyel
aki a je-
eg-yütt rendel.kezés-
azt.
Az 1973-77.
közötti
időszakban
a bányrunüvelés
tovább
folyt,
erősen
kárositva
a bar-
lan~~ 1. sz. termét. Csoportunk meg
a barlang
munkálatokat
Gyula
készitését,
z s céljára
történo
é
valamint
el. ~linthoey a barlang
nem
1:100
februárjában
bontási
megkezdttik vett
l\.llami Földtani
a barlangkataszterben, dokumentáoióval
Dokumentáoi6s
kezdte
és preparálási
térképét,
ásványokból
a Hagyar
és a megfelelŐ
Társulat
arányu
találhat6
szerepelt
1977
végeztünk
a fotó-
mintáknak Intézetben
ezért
együtt
elemk6-
kitöltöt-
eljuttattuk
Szal{bizottságához.
leirása
A bariang tói kb.
annak
a barlangban
még
vezetésével
800 6rában
Az elemzéseket
terepjelentést
l\arszt- és DarJ.angkutat6
A barlang
helyettes
kb.
Elkészitettük
begYÜjtését.
tük a szpeleoeráfiai Hagyar
osoportvezetö Az év során
a barlangban.
dokumentáoió szitik
Karip
kutatását.
bejárata
J métert
lejtőjére tóI jobbra
kell
lóphessünk. borsóköves,
a bányauuvar kapaszkodva /Ez
talpszintje
cseppköves
felett
leereszkednünk
a törmelék
törme~ék
felfelé
alját,
több
meg.
nyom
is utalni
talán
ál16
teremhez
hasonlóan
terem
szemben,
látszik./
A kettes
sem
szőlőfürtalálhatunk·
felőli
a terem
nagymennyiséfalán
másik
Ez az egyik Ennek
osepp-
Némelyiken
találhatunk.
járat.
meghajlitott,
itt is érdemes
a mellékle-
arag9nit
sehol
láthat6.
kürtőt
"kaloitlemezes'"
kaloitlemezekb51
kitermelésévei
Ezzel
hévizes
már
másodlahatalmas,
falát61,
Talán
a továbbfolytatás
tömb.
ha-
alatta
további
érdekessége
nagyméretü
meg
felé.
bemélyedésében·szép
borsókő az egyes
/Lásd
bors6kő
szakaszában
az egyes
vége
találhatunk.
szép
jobboldali
A teremnek indu16
az· ugynevezett
vékony
ismert
Az átjáró
figyelhetűnk
/Erre
A másik
igen
figyelhetünk
a terem
kiválást.
kaloitkristályokat
szinte. mindenütt meg.
kaolin
vá~
bontásegy A jára-
kutatásával
ahhoz,
a bányá.szat során
falrészlet
kb.
található.
6 méterre
hogy
nyilik.
az 1. sz.
jutott Fejünk
nek
További
terveink
itéli
- a barlang
között
szerepel
a bontás
folytatása
é8 esetleg,
ha az OTVH
oélszerti-
lezárása.
legmélyebb
le.
a dr. Kessler
"kőéket" A végében
rétegzett,
tot kitöltő
terem
falán
tovább,
ta~
törmelék
el.
a Szemlő-
s~jthető
József. vezetésével
az ma már
adtak
térképük
összeállitásához,
kevésbé három
folytattak
munká j uk r-ó L nem
A barlangról
egymásra
Megállapi-
jelenleg
melléktermet
elérő
oseppkőképződést
haladunk meg
balra
mennyezetet
foglalkozni.
összhossza
alatt
azonban
ee,-yébkutatást
re bocsátotta
tüzték
szakvéleményben
karsztosodott,
A barlang
A kettes
osoportjelentést
len anyag
Hubert
tia.Lp az Ln t j e felett
erősen
talpszintje
kiválások
végén
27-re
aragoni tból átkaici tosodo tt bo r-sőlcő , kalci t 1.emezek, cseppkövek.
esetében.
ban. Hogy
aueusztus
dr. Kessler
a bányaudvar
vastagpados,
pontja
1973.
foglalhat juk össze:
bejárata
kőzet
ászkori
lakat
ellátva
az alábbiakban
A bezár6
időpontját
számu
fiatal
közt
törmelékéből
a falakon.
figyelhetünk
a héviz.
sárga
ereszkedve,
aláhajl6
figyelhetűnk
átjáró
a barlang
A kettes
tovább. hely.
Mennyezetén kőtömbök
kőtömbökön
borit ja. A terem
tÖrt fel valaha vizsgálat
Sajnos
lejjebb
az erásen
t5bb helyen
jobboldali
kiosuszott
indul
ra érdemes A részletes
részétől. nagyméretü
a nagy
gos kristálykiválást
itélték.
két
alatt,
találunk.
gU törmelék
érdekében.
tanácsadó.
származó
s arra
többi
számu
A t5rmeléklejtőn
tulajdonképpen
ehhez .hasonl6képzéSdményeket
Természetvédelmi
képződményeit,
indul.
Ezután
tök kertiltek elő.
junius
JIivatalnak
járat
Ezt a részt
1 azt ja el a terem
negyedévében
meg.
1973.
emeleti
tunk.
terem
be a terembe/o felett,
A bejárattörmelékA bejárat-
a mennyezeten
a
Karip
Gyula
Kiadja: Mag:7arKarszt- és Barlangkutató Társulat Felelős kiadó: Hazs1inszky Tamás Engedélyszám: 48255 Készült: 900 példányban 82/3019 MTESZ Házinyorrda, Bp. Fe1e1os vezeto: Deli Sándor
