Mentorprogram összefoglalója Mentorfelvételihez 2013

Mentorprogram összefoglalója Mentorfelvételihez 2013.

Szerző: Nyüsti Szilvia és Duráczky Bálint Budapest, 2013.április

Tartalomjegyzék Bevezető............................................................................................................ 3 A HÖOK Mentorprogram feladata és céljai ...................................................... 5 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet .................................................. 8 A jó mentor ..................................................................................................... 11 Kapcsolatfelvétel a mentoráltal .................................................................. 14 A Mentorprogram mint közösség ................................................................... 17 Ösztöndíj és egyéb lehetőségek a hátrányos helyzetű hallgatók számára ..... 19 Teljesítmény és szociális alapú hallgatói ösztöndíjak ................................. 19 A mentori munka mint kötelesség .................................................................. 26 A Nemzeti Felsőoktatási Rendszer jogszabályi háttere (Szerző: Dr. Kőmíves Péter Miklós) ................................................................................................... 27

2

Bevezető A jegyzetet a „HÖOK Mentorprogram” munkatársai készítették a programban részt vevő mentorok és a programba jelentkező mentorjelöltek számára. A jegyzet azokat az alapvető ismereteket tartalmazza, amelyek a szerzők szerint minimálisan szükségesek ahhoz, hogy a programban dolgozó mentorok feladataikat pontosan ismerjék. Ebből következően jelen munka ismerete a feladatra jelentkező aspiránsok számára egyben a felvételi jelentkezés egyik tananyagát is képezi: felkészültségükről már a felvételi elbeszélgetésen számot adnak a jelentkezők. A tananyag kielégítő szintű elsajátítása nélkül a programba nem kerülhetnek be! A program ismerete mellett a tananyag – és így tájékoztató füzet – részét képezi a hallgatói érdekképviselet alapjainak, illetve a felsőoktatási szociális juttatási rendszer alapjainak, a mentori munka vagy másképpen fogalmazva a kortárssegítés elméleti alapjainak, valamint a magyarországi ösztöndíj lehetőségeknek a leírása is. A mentorfelvételi után sor kerül a mentorképzésekre, ahol további fontos tudnivalókkal egészítjük ki a kézikönyvből elsajátítható információkat. A kézikönyv nem tartalmazza a felvételire megtanulandó anyagok közül az intézményspecifikus sajátosságokat, ezeket a jelentkezőknek maguktól kell feldolgozniuk. A tananyag feldolgozásához jó munkát a felvételire pedig eredményes felkészülést kíván: A mentorprogram csapata

3

4

A HÖOK Mentorprogram feladata és céljai A program azokat az elsőéves hallgatókat támogatja az egyetemi beilleszkedés során, akik szociális körülményeik miatt hátrányokkal érkeznek a felsőoktatásba. A programba jelentkező hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatókat egy személyes segítő (mentor) támogatja az első két szemeszterben. A mentor azonos felsőoktatási intézmény, azonos területén tanuló felsőbb éves, ezért hatékonyan tud segíteni és tanácsot adni tanulmányi és adminisztrációs ügyekben egyaránt. A felkészült segítő időben tudja rábízott mentoráltját tájékoztatni az aktuális pályázatokról, szociális és tanulmányi ösztöndíjakról. A Mentorprogram célja, hogy a programban részt vevő támogatott hallgatók az első két szemeszter alatt – a beilleszkedés mellett – felkészüljenek a segítség nélküli egyetemi életre, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyenlő eséllyel járhassák végig a diplomáig vezető utat. A HÖOK Mentorprogram a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait segítő esélyegyenlőségi program része, melyet az Emberi Erőforrás Minisztérium támogat és a HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) valósít meg. A hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait segítő esélyegyenlőségi programot az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) 2005-ben hozta létre. A Mentorprogram az EMMI felsőoktatási esélyegyenlőségi stratégiájának része, amelynek célja a felsőoktatási rendszerben tapasztalható esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőségi stratégia célkitűzései között hangsúlyosan szerepel, hogy azoknak a fiataloknak, akik valamilyen 5

szempontból hátránnyal érkeznek a felsőoktatásba, nagyobb esélyük legyen tehetségük kibontakoztatására. A program céljai messze túlmutatnak egy-egy félév, vagy tanulmányi időszak időtartamán. Hosszú távú cél, a program résztvevőinek munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeinek erősítése. A mentor legfontosabb feladata, hogy segítse a mentoráltat a beilleszkedésben, így a mentorált kedvezőbb esélyekkel indulhat neki a diploma megszerzésének. A mentorok a saját felsőoktatási intézményük régiójában és országos szinten is részt vesznek képzéseken, ahol elsajátíthatják a kortárssegítés alapjait. A segítő kapcsolat lényege, hogy a mentorálté a döntés felelőssége, azonban a mentor a teljes körű tájékoztatás révén biztosítja a lehetőséget a mentorált számára a megfelelő döntések meghozatalára. A Mentorprogram feladatának tekinti, hogy a programban résztvevő hallgatókból közösséget kovácsoljon, ahol lehetőség nyílik új kapcsolatok kialakítására, ami fontos lépés lehet a mentoráltak számára a beilleszkedés folyamatában. Célunk továbbá, hogy ez a közösség csak lassan cserélődjön. Ennek érdekében szeretnénk elérni, hogy a mentoráltak a következő évben immár felkészült mentorként lépjenek bele ebbe az együttműködésbe. Ennek előnye, hogy hátrányos helyzetű hallgatókként jobban ismerhetik a velük azonos háttérrel rendelkezők problémáit. További előnye, hogy a program így nemcsak két szemeszteren keresztül hathat a hátrányokkal érkezők életútjára, hiszen a mentorok képzésén és a közösségi programokon való részvételük által továbbra is formálódhatnak ezek a fiatalok. A HÖOK számára kiemelkedően fontos, hogy az általa megvalósított Mentorprogram évről-évre azonos vagy magasabb színvonalon működjön. Ennek érdekében a 2012-es évtől kezdődően az eddigi 6

minőségbiztosítási rendszer további két elemmel bővül. Egyrészt a mentoroknak havi rendszerességgel beszámolót kell készíteniük az adott hónapban elvégzett feladatokról. Másrészt évente ismétlődő kutatás segítségével ellenőrizzük a résztvevők elégedettségét és felmérjük azokat a területeket, amelyekben fejlődhet a program. A mentorok képzése és a fentebb említett két új elem együtt garanciát jelent a sikeres, magas szintű feladatellátásra. A Mentorprogram felépítését tekintve hat felsőoktatási régióra épül, melyek középpontjában egy-két nagyobb hallgatói létszámmal rendelkező egyetemi város áll. Keletről nyugatra haladva ezek a következők: Debreceni régió, Észak-magyarországi régió, Budapesti régió, Szegedi régió, Pécsi régió és Északnyugat-magyarországi régió. A régiók szerepe a szervezés szempontjából kulcsfontosságú, hiszen a mentorképzés és az egyéb közösségépítő programok is a régiókon belül szerveződnek. Országosan a Mentorprogramot egy budapesti munkacsoport irányítja, amely a régió-koordinátorok segítségével szervezi a régiók működését. A régió-koordinátorok elsősorban a mentorokkal tartják a kapcsolatot, akik pedig közvetlenül a saját mentoráltjaikhoz juttatják el az információkat. A Mentorprogram lépcsőzetes felépítése biztosítja a gyors és pontos információáramlást a budapesti központ és a mentoráltak között. A 2009/2010-es tanévben 1100-an kérték a program segítségét, a 2010/2011-es tanévben 1288 fiatal vett részt mentoráltként a programban, 2011/2012-ben pedig 1244 mentoráltnak segítettek mentoraink. Idén, a 2012/2013-as tanévben az új Felsőoktatási Törvény hatásai miatt 1057-re csökkent a jelentkezők száma. Az 1057 mentoráltat 180 mentor segíti idén a zökkenőmentes beilleszkedésben. 7

A HÖOK Mentorprogram – Felsőoktatási Mentorhálózat szakmai szolgáltatásai, feladatai tehát: 







A felvételt nyert hallgatók felsőoktatásba történő beilleszkedésének megkönnyítése, lemorzsolódásuk csökkentése a mentorok segítségével. A mentorok feladata, hogy a programba bekerült elsőéves, hátrányos helyzetű fiatalokat tanulmányi, adminisztrációs ügyeiben segítse, naprakészen informálja az igénybe vehető szakmai és ösztöndíjlehetőségekről, felkészítse az önálló egyetemi/főiskolai létre. A programban résztvevők munkaerő-piaci esélyeinek növelése, amit a Mentorprogram különböző, ingyenesen igénybe vehető képzéseken biztosít. A hátrányos helyzetű hallgatók közösségi beilleszkedésének segítése a mentorokon és a Mentorprogram által szervezett programokon keresztül. Biztosítani, hogy a Mentorprogram színvonala évről-évre azonos vagy egyre magasabb, így a bekerülő elsőévesek mindig magas szintű szakmai segítségnyújtásban részesülnek.

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról meghatározza, hogy jogi értelemben ki tekinthető hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű hallgatónak. A Mentorprogram is ezt a definíciót követi, hiszen azok az elsőéves hallgatók képezik célcsoportját, akik felsőoktatási felvételijük során jogosultak voltak a hátrányos, vagy a halmozottan hátrányos helyzetért járó 40 többletpontra, és emellett jelezték felénk részvételi szándékukat. 8

A jogszabály szerint hátrányos helyzetűnek (továbbiakban HH) minősül az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató vagy jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy intézeti, állami nevelt volt. Halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban HHH) az a hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező, akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint – legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek. E hivatalos meghatározás mögött rejlő élethelyzetek rendkívül sokszínűek lehetnek, amiket képtelenség lenne univerzálisan leírni. Ezúttal csak néhány dologra világítunk rá, hogy kézzelfoghatóbb képet nyújthassunk a mentoráltak helyzetéről. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megítélése leginkább szociális alapú, és egy meghatározott havi egy főre eső jövedelemszint alatt élők kaphatják meg (2013-ben ez 39 900 Ft/fő/hó). Ha belegondolunk, ez tulajdonképpen az jelenti, hogy mondjuk egy négyfős családban maximum (!) 159 600 Ft-ból kell havonta megoldaniuk a lakhatás, az étkezés, a ruházkodás, utazás, kommunikáció (internet, telefon), tanulmányok, szórakozás és minden egyéb felmerült költségüket. Ez azt is jelenti, hogy ezekben a családokban számottevően kevesebb pénz jut – ha jut is egyáltalán – a nyelvtanárok, nyelvvizsgák, a többlet tankönyvek, különórák finanszírozására, ami megnehezíti a felsőoktatásba való bekerülést. Különösen igaz ez annak fényében, hogy a szociális hátrányokkal küzdő diákok a rendkívül hierarchikus és szegregált közoktatási rendszerünk miatt bizonyítottan 9

alacsonyabb színvonalú képzőhelyeken folytatnak általában tanulmányokat, ahol sokkal nehezebb kizáróan csak az iskolában tanultak alapján elérni a nyelvvizsga szintjét, vagy megírni egy jól sikerült emelt szintű érettségit. A mentoráltak körében 2010-ben lekérdezett kutatás bizonyította azt is,1 hogy a felsőoktatásban tanulókhoz képest jelentősen iskolázatlanabbak célcsoportunk szülei, így kevésbé tudják motiválni, támogatni, vagy esetleg ténylegesen segíteni a tanulmányok sikeres folytatását és elvégzését. Az alacsonyan képzett családok kevéssé tudják megítélni a diploma értékét is, annak terheit és költségeit viszont hajlamosak felülbecsülni. Mindezek negatívan befolyásolják a továbbtanulási döntéseket, és növelik a lemorzsolódás kockázatát. A védelembe vétel, az állami gondozottá válás, illetve a tartós nevelésbe vétel a nehéz anyagi helyzet, illetve az iskolázatlan szülők mellett egyéb veszélyeztető tényezőket is magukba foglalhatnak, melyek első esetben még a családon belül, utóbbiaknál pedig már csak azon kívül kezelhetőek. Ilyen veszélyeztető tényező lehet akár a családon belüli erőszak, az alkoholizmus, a gyermekek elhanyagolása stb. is. A már említett 2010-es kutatás is megerősítette, hogy rendkívül feldúsulnak bizonyos nehéz életesemények a HH/HHH hallgatók életében. A szülők halála, gyakori veszekedéseik vagy válásuk, munkanélküliségük, esetleg rendszeres lerészegedésük, sőt akár öngyilkossági kísérletük bekövetkezése is számottevően nagyobb arányokkal jelenik meg a mentoráltak körében, mint kedvezőbb helyzetű társaiknál. A súlyos

1

Az érdeklődők bővebben olvashatnak a kutatás eredményeiről a következő linken: http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FeMu/2012_2/FEMU_2012_2_33-50.pdf

10

anyagi gondok, valamint a rendszeres verés és bántalmazás is sajnos átlagon felül jellemzi célcsoportunkat. A HH/HHH hallgatók csoportja ugyanakkor már bizonyította rátermettségét, hiszen szociális és családi nehézségeik ellenére eljutottak a felsőoktatásig. A statisztikák szerint ez ugyanis csak töredéküknek sikerül, sokan eleve olyan középiskolákban végeznek közülük, ahol nem tudnak érettségit szerezni, így zsákutcába futva, nem folytathatnak felsőfokú tanulmányokat. Mások ugyan leérettségiznek, de anyagi lehetőségeik, ismerethiányuk, motiválatlanságuk miatt mégse jelentkeznek a felsőoktatásba, vagy egyszerűen eredményeik nem teszik lehetővé, hogy bekerüljenek oda. A korábbi iskolai szinteken való végleges lemorzsolódás, korai munkába állás, vagy még inkább korai munkanélkülivé válás szintén nagy arányban jellemzi a HH/HHH fiatalok csoportját. A mentoráltak, akikkel a mentorok dolgoznak, már egy rendkívül szelektált sokaság tehát, akik hátrányaik ellenére ott vannak a felsőoktatásban és megérdemlik, hogy könnyebbé tegyük számukra a beilleszkedést, ezáltal pedig a felsőfokú végzettség megszerzését. Fontos látni ugyanis, hogy a közbeszédben uralkodó egyes nézőpontokkal ellentétben, a statisztikák azt mutatják, hogy a diploma igenis értékes a munkaerőpiacon, ami tulajdonosának számottevően kedvezőbb életesélyeket biztosít.

A jó mentor

11

A jó mentor jellemzőinek bemutatása előtt először szemügyre kell vennünk, hogy mi pontosan a mentor feladata! Elsősorban az, hogy segítse a mentoráltat az egyetemi életbe való beletanulás folyamatában. Ennek célja, hogy a hátrányos helyzetű hallgató teljesítményét ne befolyásolja az, hogy milyen háttérrel érkezett a felsőoktatásba. A jó mentor képes arra, hogy pótolja a mentorált szociális hátrányából fakadó hiányosságait. A legtöbb esetben nem kell nagy dolgokra gondolni, olyan problémák ezek, melyekkel minden elsőéves szembetalálja magát, csak éppen szüleinek, vagy felsőoktatásban tanuló testvéreinek/ismerőseinek segítségével képes ezeket zökkenőmentesen áthidalni. Például szükség lehet a tantárgy- vagy vizsgajelentkezésnél segítségre, az egyetemi város bemutatására vagy az elérhető ösztöndíjak megpályázásához a megfelelő dokumentumok összegyűjtésének támogatására, a kapcsolati háló szélesítésére. Attól persze, hogy valaki mentorált, nem feltétlenül szorul rá a felsoroltak mindegyikére, ugyanakkor lehetséges, hogy egészen más problémákba ütközik, melyeknél jól jön egy tapasztalt, a várost ismerő felsőbb éves tanácsa. A mentornak mindig figyelembe kell vennie mentorltai igényeit, tájékoztatnia kell őket arról, hogy mi mindenben számíthatnak a segítségére, hiszen a felsőoktatás világát nem ismerő gólyáknak semmi sem evidens, így a lehetséges problémák körét sem ismerik. A feladat nem más, mint személyre szabott tájékoztatás. Ezért választ a Mentorprogram olyan fiatalokat, akik azonos intézmény, azonos karán, lehetőleg azonos szakán tanulnak, és kellő empátiával rendelkeznek, hogy segítsék elsőéves társukat. A tájékoztatás kifejezés rámutat a feladat lényegére. A mentornak csupán az a kötelessége, hogy a mentorált számára biztosítsa azokat az információkat, amelyre a mentoráltnak a felsőoktatásban való 12

helytálláshoz szüksége van. A mentornak a teljeskörű tájékoztatáson túl semmilyen felelőssége nincs a mentorált döntéseiben és a felsőoktatáshoz nem kötődő problémáinak megoldásában. Ebből adódóan a mentor-mentorált viszony nem alá-fölérendelt kapcsolat, hanem mellérendelt. A mentorok kortárssegítő funkciót töltenek be. Mi kell ahhoz, hogy jól végezd a feladatod, hogy jó kortárssegítő legyél? Segítőkészség, széleskörű tájékozottság a saját intézményeddel és a mentorált által igénybe vehető lehetőségekkel kapcsolatban, lelkiismeretesség, szociális érzékenység, empátia és nyitottság a mentorált és a problémái felé. Ezen túl fontos, hogy egyértelművé tedd mentoráltad számára, hogy nem te hozol helyette döntéseket, nem te vállalod át a feladatok, problémák megoldását. A mentor nem gyám, hanem segítő. A mentor minél jobb feladatvégzése befolyásolhatja a mentoráltak jövőjét. Például egy sikeres szociális ösztöndíj pályázat megmentheti a hátrányos helyzetű hallgatót a felsőoktatást gazdasági okokból való elhagyásától. Ezáltal elérhetővé válik számára a hátrányos helyzetből való kitörés lehetősége. A szemeszter folyamán több fontos esemény is van, amelyek a tanév egy-egy időszakához kötődnek. Az egyik legfontosabb a tanévkezdés a beiratkozással, a tárgyfelvétellel, a szociális ösztöndíj és kollégium elhelyezés igényléssel terhelt időszaka; a másik a szemeszter vége a vizsgafelvételtől kezdve a jegyzetek, tankönyvek beszerzésén át a vizsgaidőszak rendben való befejezéséig sűrűbb kapcsolattartást igényel a mentor és a mentorált között. Ebből következik, hogy a mentorjelentkezés alkalmával mindenki gondolja végig, hogy képese felelősséggel ellátni ezt a feladatot. Látja-e magában azt a segítőszándékot, amely a vizsgaidőszak közepén is elég akaratot

13

biztosít ahhoz, hogy a saját vizsgáival kapcsolatos teendői mellett időt szakítson a mentoráltakkal való kapcsolattartásra is. A kapcsolattartás a „krízisidőszakokon” kívül is fontos. A kötelező iskolai teendőkön kívül a mentoráltak többsége nem rendelkezik az adott városban elég széles kapcsolati hálóval, ezért a Mentorprogram az őszi és a tavaszi szemeszterben egyaránt szervez programokat, amelyek nem csak a mentoroknak, hanem elsősorban a mentoráltaknak szólnak. A Mentorprogram célja, hogy a programban résztvevők között közösség épüljön. Ezek az egyetemi közösségek jelentik a mentoráltak számára a beilleszkedés legjobb lehetőségét, amelyből a mentor és a mentorált egyaránt profitál. Összefoglalva a fentieket csak annyit kérhetünk, hogy mindenki gondolja végig, hogy alkalmas-e erre a feladatra. Amennyiben úgy látod, hogy a fenti alapelveket szem előtt tartva mentorként részt tudsz venni a programban, akkor csatlakozz a csapathoz!

Kapcsolatfelvétel a mentoráltal A mentoráltal való kapcsolatfelvétel a mentori munka egyik legfontosabb lépése. Az alábbi útmutatás követése minden mentor számára kiemelten fontos: 1. A lehető legrövidebb idő alatt vedd fel a kapcsolatot a mentoráltaiddal és beszélj meg velük egy személyes találkozót! 2. Ha az általunk küldött e-mail-ben nem találod a mentoráltad e-mail címét, vagy telefonszámát, az azt jelenti, hogy mi sem kaptuk meg keresd azon az elérhetőségén, ami megvan. Ha mindkét elérhetősége 14

hiányzik, a központból postai úton kap tőlünk egy levelet, melyben a te elérhetőségeid is kiküldésre kerülnek, így ebben az esetben várhatóan a mentorált keres majd fel téged. 3. Kérdezd meg, hogy segíthetsz-e neki e-mail címet gyártani! 4. Telefonszám-formátum: ha a mentoráltad telefonszáma 6-ossal kezdődik, akkor is jó, csak hiányzik előle egy nulla (Gondold oda!  ) 5. Ha anyuka/apuka telefonszámát kaptad meg (mert a felvételi jelentkezési lapon a mentoráltad azt adta meg)  kérd el kedvesen a szülőtől a mentoráltad telefonszámát.

Tájékoztatásul: Minden mentoráltnak küldünk e-mailt a Mentorprogramról és arról, hogy majd egy mentor keresni fogja. Azokat a mentoráltakat, akik nem használnak még emailt, postai levélben értesítjük és ők a mentoruk nevét és elérhetőségét is megkapják. Amit mindenképpen kérdezz meg, hogy a számodra kijelölt mentorált abban a városban fog-e tanulni, ahol te! A kihelyezett képzések miatt ez fontos kérdés. Nemleges válaszok: 1. Amennyiben a mentoráltad mégsem szeretne együttműködni veled, kérlek, azonnal jelezd a régiókoordinátorod felé. 15

2. Ha nem tudod elérni, legkésőbb két hét múlva jelezd a régiókoordinátorod felé és mi a központból megpróbáljuk felvenni a hallgatóval a kapcsolatot. Amennyiben tudomásodra jut, hogy a mentoráltad bármelyik megadott elérhetősége hibás, vagy módosult a felvételi óta, azonnal jelezd a régiókoordinátorod felé.

Kapcsolattartás A kapcsolattartás gyakoriságát illetően legalább heti rendszerességet követel meg a program. Ennek tartalmát, tényleges gyakoriságát és formáját mindig az adott mentormentorált pár a saját igényeinek és lehetőségeinek ismeretében alakítja ki. A hangsúly a rendszerességen, a kétirányúságon és a közvetlenségen van.

16

A Mentorprogram mint közösség A Mentorprogram feladatának tekinti, hogy az egyéni, személyes segítés mellett közösségeket, sőt akár intézményeken átívelő közösségeket is építsen. A program koncepciója szerint a megfelelő életszakaszban bekövetkező változással a mentorált jövőjét hosszú távon lehet kedvező irányba befolyásolni, támogatni. Ennek legkézenfekvőbb módja a közösségi integráció lehetőségének a megteremtése. Korunkban a személyes fejlődés lehetősége legalább annyira nyugszik a kapcsolati hálónk sűrűségén, mint a gazdasági vagy szaktudásunk által biztosított lehetőségeinken. Ez nem a „kapcsolati tőke” segítségével való előrejutás etikátlan magatartását jelenti, hanem egy adott közösségben fellelhető és elérhető tudástöbblet kiaknázását. Korunk legfontosabb hajtómotorja az információ. Így kerül a középpontba a közösség. Minél több emberrel van kapcsolatod, annál több információt fogsz tudni magadhoz venni a beszélgetések, társasági események során. Az egyetemre bejutó mentoráltak a legtöbb esetben gazdasági és kapcsolati tőke hiányával indulnak neki a felsőoktatásnak. A gazdasági hátrányokon a Mentorprogram csak a külső pályázatok ajánlásával tud segíteni, de a kapcsolati tőke emelésére saját megoldásai vannak. A kiadványban többször is szó esik a különféle rendezvényekről. Ebben a fejezetben ennek a fontosságát 17

szeretnénk kiemelten hangsúlyozni. A programok közösségépítő ereje tulajdonképpen láthatatlanul végzi a munkáját. A legnagyobb előnye, hogy miközben mindenki jól érzi magát, a mentorált és a mentor számára is értékes kapcsolatok kovácsolódnak. Ezeken az olykor szorosabb, olykor kevésbé szoros kapcsolatokon keresztül reményeink szerint hatékonyan terjednek az ösztöndíjakról, releváns programról, munkalehetőségekről szóló vagy bármilyen tanulmányokhoz kapcsolódó információk. Természetesen a haszonelvű nézőpontot félretéve örömmel látjuk, ha a program résztvevői között haveri, baráti kapcsolatok magáért a kapcsolatlétesítés öröméért is szövődnek. A Mentorprogram többet tud kínálni egy helyi szervezetnél, hiszen évente 2-3 alkalommal lehetőség van a régión belül más egyetemekről érkezőkkel is találkozni, és legalább egy alkalommal lehetőség van az ország egész területéről érkező mentorokkal és mentoráltakkal ismeretséget kötni. Ezek a lehetőségek egyediek, hiszen egy mentorált számára alap esetben csak egyszer adódnak meg a Mentorprogram keretében. Ezért szeretnénk hangsúlyozni a mentorok számára, hogy mindenképpen ösztönözzék és hozzák el a mentoráltakat ezekre az eseményekre, hiszen ez ugyanúgy a munkájuk részét képezi, mint a szemeszter alatti segítségnyújtás.

18

Ösztöndíj és egyéb lehetőségek a hátrányos helyzetű hallgatók számára A felsőoktatásban tanuló hallgatók alapvetően háromféle ösztöndíj vagy támogatási lehetőséget pályázhatnak meg. Az első típusba tartoznak a jogszabályban is rögzített pénzbeli támogatások, melyek kisebb eltérésekkel, de minden felsőoktatási intézményben vagy a területileg illetékes önkormányzatoknál elérhetők. Ezek többségénél az egyetemek hatáskörébe tartozik a támogatás megítélése. A második típus szintén minden felsőoktatásban tanuló hallgató számára megpályázható, azonban a döntés országosan egységes elbírálás mentén zajlik. Ebben a típusban találhatunk állami és egyéb finanszírozású lehetőségeket is (például Útravaló a felsőoktatásba program). A harmadik típust pedig helyhez, intézményhez, vagy képzési területhez kötött lehetőségek alkotják, amelyek csak bizonyos helyeken pályázhatók meg.

Teljesítmény és szociális alapú hallgatói ösztöndíjak A hatályos szabályozás teljesítmény és szociális alapú hallgatói ösztöndíjat ismer a felsőoktatásban. A felsőoktatási intézmény – a szeptember és a február kivételével – legkésőbb a hónap 10. napjáig köteles a hallgatónak a juttatásokat átutalni.

19

Tanulmányi ösztöndíj Az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók részesülhetnek támogatásban. A tanulmányi ösztöndíjat az összehasonlíthatóság érdekében „homogén” hallgatói csoportonként állapítja meg a felsőoktatási intézmény. Az ösztöndíjelosztás elveit – mindenki számára elérhető módon – a döntéshozónak közzé kell tennie! A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félévre adható az előző félév tanulmányi teljesítménye alapján. Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összege minimum a hallgatói normatíva 5%-ának megfelelő összeg. A tanulmányi ösztöndíjat nem kell megpályázni, automatikusan kerül kiszámításra, és jogosultság esetén utalásra. A beiratkozást követő első félévben a hallgató nem részesülhet tanulmányi ösztöndíjban –, a jogalkotó ez utóbbi miatt hozta létre az alaptámogatás intézményét. Az alaptámogatás ugyanakkor szociális alapon pótolja az első félévben kieső tanulmányi ösztöndíj összegét, melyet szükséges megpályázni (lásd később).

20

Köztársasági ösztöndíj A teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő hallgatók részesülhetnek benne. Az ösztöndíj a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő, szakmai és tudományos téren kimagasló munkát végző hallgatók részére adható. Az elbírálás rendjét az adott felsőoktatási intézmény határozza meg –, az ösztöndíjat a szakminiszter adományozza. Legkorábban két lezárt félévet követően pályázható. Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj A teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók részesülhetnek ezekben a támogatásokban. Az ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végző hallgató részére – a térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – pályázat alapján, meghatározott időre, havonta, vagy egyszeri alkalommal folyósított nem kötelező juttatás. Ez is legkorábban csak két lezárt félévet követően pályázható. A köztársasági, ill. az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjban költségtérítéses hallgató is részesülhet. Rendszeres szociális ösztöndíj A havi összege nem lehet alacsonyabb az éves hallgatói normatíva 5%-ánál (5 950 Ft). Abban az esetben, ha az 21

intézményi pontrendszerben szociális helyzete alapján valaki ösztöndíjra jogosult, az ösztöndíj havi összege nem lehet alacsonyabb az éves hallgatói normatíva 10%-ánál (11 900 Ft) ha a hallgató:  

hátrányos helyzetű, gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy félárva,

illetve 20%-ánál (23 800 Ft), ha a hallgató:  

halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászoruló, családfenntartó, nagycsaládos vagy árva.

A pontozási rendszer és a felhasznált állami keret eltérő az egyes felsőoktatási intézményeknél: így a benyújtandó dokumentumok köre, a pályázási és kiutalási időszak, valamint a kiemelt kategóriákon kívüli ösztöndíj havi összege felsőoktatási intézményenként változó lehet. Az ösztöndíjra általában minden félévben újra kell pályázni. A sikeres pályázat feltétele valamennyi szükséges igazolás csatolása. A pályázati űrlap és a kitöltési útmutató a HÖK- és diákirodában beszerezhető, vagy letölthető a legtöbb felsőoktatási intézmény honlapján. Rendkívüli szociális ösztöndíj Célja a hallgató szociális helyzetében beállt váratlan romlás enyhítése. A rendkívüli szociális ösztöndíj egyszeri juttatás. Az összege változó a beállt változás mértékétől, minőségétől és a 22

Megjegyzés [NS1]: A Debreceni Egyetemen pl. nem. Ott egy évre adják meg, félévente csak az pályázhat, akinek jelentősen változott a szociális helyzete.

felsőoktatási intézmény szokásaitól függően. A rendkívüli szociális ösztöndíj egész tanévben pályázható. Benyújtható például az eltartó halálesete, a pályázó házasságkötése, gyermekvállalása, vagy a szociális helyzet váratlan és jelentős romlása esetén is. Alaptámogatás Alaptámogatásra az az elsőéves hallgató jogosult, aki adott képzési szinten először létesít jogviszonyt, államilag támogatott, teljes idejű alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre, mesterképzésre, felsőfokú szakképzésre jelentkezik be, és szociális rászorultságát pályázat útján igazolja. Az alaptámogatás összege alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre felvételt nyert hallgatók számára az éves hallgatói normatíva 50%-a (59 500 Ft), mesterképzésben 75%-a (89 250 Ft). Kollégiumi elhelyezés A kollégiumi jelentkezések elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a hátrányos helyzetű hallgatót, aki kollégiumi elhelyezés hiányában felsőfokú tanulmányait nem tudja megkezdeni, illetve folytatni. A hallgató kollégiumi elhelyezése jelentkezés alapján történik. Kollégiumi elhelyezését kérheti mindenki, aki felvételi kérelmet nyújtott be a felsőoktatási intézménybe, illetve aki hallgatói jogviszonyban áll, függetlenül attól, hogy milyen képzési szakaszra és milyen tanulmányi rend szerinti képzésre kéri a felvételét, illetve létesített hallgatói jogviszonyt. 23

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj célja megakadályozni a vidéki hallgatók elvándorlását a szülőhelyükről. Az ösztöndíj fedezetét fele részben az ösztöndíjrendszerhez csatlakozott települési önkormányzatok és fele részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosítja. Ahhoz, hogy pályázni lehessen az ösztöndíjra, a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzatnak csatlakoznia kell az ösztöndíjprogramhoz. Pályázni az EPER rendszeren keresztül kell. Az ösztöndíj kizárólag szociális szempontok alapján nyerhető el! (Részletes információ: http://www.emet.gov.hu/bursa-hungarica.) Út a felsőoktatásba – Esélyteremtő Ösztöndíj- és Önköltség támogatási program Az esélyteremtő ösztöndíj- és önköltség-támogatási program célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma hallgatók felsőoktatási esélyegyenlőségének javítása, felsőfokú tanulmányaik megkezdésének támogatása. Az ösztöndíj- és önköltség-támogatási programra első éves hallgatók jelentkezhetnek. A támogatott hallgatóknak kötelező részt venniük a HÖOK Mentorprogramban. A program két komponensből áll össze: ”A” komponens 24

Havonta 20 000 Ft vissza nem térítendő támogatás igényelhető egy tanévre vonatkozóan. Az ösztöndíj támogatás kifizetése havonta, utalással történik. ”B” komponens A önköltség-támogatási komponens keretében az önköltséges hallgató maximum 300.000 Ft/félév, magyar állami részösztöndíjas hallgató pedig legfeljebb 150.000 Ft/félév önköltség- támogatásban részesül. A támogatás nagysága nem haladhatja meg képzési önköltség mértékének 90%-át és nem lehet kevesebb, mint a képzési önköltség 60%-a. A hallgató önköltségének mértékétől függően a pályázati felhívásban meghatározott maximum értékig a számára megítélhető legmagasabb támogatást kapja. Az Útravaló pályázható keretösszegét az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosítja.

Egyéb pályázatok Az alábbiakban olyan intézmény- , vagy akár képzési területspecifikus ösztöndíjakra térünk ki, amelyek a mentoráltaknak csak töredékét érintik csupán, ezért részletesebb kifejtésük indokolatlan a kiadványban. A mentor feladata, hogy ezekről tájékozódjon amennyiben azok a mentoráltja által megpályázhatók. Ezen kívül a Mentorprogram ajánlja, hogy mentor és mentorált egyaránt igyekezzen minél több helyre pályázni, hiszen ezek fontos

25

támogatást nyújthatnak az egyetem elvégzéséhez, majd a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez. Az egyes intézményekben elérhető teljesítmény, illetve szociális alapon odaítélhető ösztöndíjaknak jó gyűjtőhelyét jelenti a következő link: http://www.felvi.hu/hallgatoknak/osztondijkereso/ !Osztondijkereso/index.php/osztondijkereso/kereses Itt intézményi, illetve kari bontásban listázhatóak ki a különböző támogatások. A jelentkező mentoroknak javasoljuk, hogy böngésszék végig az intézményükre vonatkozó lehetőségeket, hiszen ezek is a felvételi elbeszélgetés részét képezhetik.

A mentori munka mint kötelesség Az eddigi fejezetek során betekintést nyújtottunk abba, hogy milyen nagy a mentorok felelőssége a program működésének sikerességében. A feladat összetett, sok odafigyeléssel és munkával jár együtt. A Mentorprogram alapvetően pozitív és megértő hozzáállással viszonyul minden mentorhoz, hiszen nélkülük a program lényege veszne el. Ugyanakkor a program elsődleges célja az, hogy minden mentorált megkapja a számára szükséges segítséget a korábbi fejezetekben leírtak szerint. A mentorok további kötelezettsége, hogy a program vezetősége által kért 26

információszolgáltatásoknak eleget tegyenek (beszámolók, elérhetőségek frissítése, kérdőív stb.) A Mentorprogram alapelve, hogy minden régiókoordinátorokkal vagy mentorokkal kapcsolatos panaszt teljes körűen kivizsgál, és amennyiben a panasz igazolást nyer, díjmegvonással vagy a munkavégzés alóli felmentéssel sújthatja az érintett személyt. Az ilyen kellemetlen esetek elkerülése érdekében minden résztvevő tudásának és emberi maximumának hozzáadásával álljon a munkához.

A Nemzeti Felsőoktatási Rendszer jogszabályi háttere A nemzeti felsőoktatási rendszer működésének jogszabályi alapját

Magyarország

Alaptörvénye

deklarálja,

míg

a

legfontosabb és a szabályozási területet teljes szélességében lefedő ágazati előírásokat a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, vagyis az Nftv. tartalmazza. Ez a törvény több érdekes jellemzővel is bír: ezek közül kiemelkedik a jogszabály hatálybalépésének fokozatossága és keretjellege. Az Nftv. hatálybalépésének fokozatossága azt jelenti, hogy a felsőoktatási rendszernek nem az egyik napról a másikra 27

kellett átállnia az új jogszabály alkalmazására, hanem hosszabb idő alatt fokozatosan. Ugyan a jelenleg is zajló 2012/2013-as tanévet már az új törvény szerint kezdték meg a felsőoktatási intézmények és polgáraik, mégis van olyan rendelkezés, amelyet elegendő 2015. szeptember 1-jétől alkalmazni. Mint azt a jogalkotó Országgyűlés tagjai, illetve a törvényt előkészítő Oktatásért Felelős Államtitkárság munkatársai, vezetői is hangsúlyozták, az Nftv. egy kerettörvény, amelyet tényleges tartalommal – igen sok esetben – alacsonyabb szintű jogszabályok töltenek meg. Ezek az alacsonyabb szintű jogszabályok

leggyakrabban

kormányrendeletek,

esetleg

különböző ágazati (tipikusan: EMMI-, NEFMI-, esetleg OKMvagy

OM-)

rendeletek

formájában

kerülnek,

kerültek

kihirdetésre. A mentorfelvételi szempontjából a legnagyobb relevanciája

a

felsőoktatásban

részt

vevő

hallgatók

juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet bír. Csalóka lehet, hogy a Kormányrendelet eredeti keletkezési éve 2007, míg az Nftv-t 2011 decemberében fogadta el az Országgyűlés – nos, a jogalkotó gondoskodott arról, hogy a régi Felsőoktatási törvényhez készült rendelet az újjal is kompatibilis legyen. 28

Ez

a

Kormányrendelet

tartalmazza

például

azokat

a

jogcímeket, amelyek az ösztöndíjak kifizetésének alapjául szolgálnak. Itt olvasható egyebek mellett, hogy ki részesülhet például tanulmányi ösztöndíjban, alaptámogatásban vagy köztársasági ösztöndíjban. Megtudható ebből a jogszabályból, hogy mely hallgatók igényelhetnek egyszeri vagy rendszeres szociális ösztöndíjat, és hogy a kérelmezők közül kiket értékel kiemeltként

a

jogalkotó

(pl.

nagycsaládosok,

árvák,

önfenntartók). Ha rendkívül röviden akarnánk összefoglalni az ösztöndíjazás elvi alapjait, akkor kijelenthető, hogy fő szabályként állam által meghatározott jogcímű ösztöndíjban azok a hallgatók részesülhetnek, akik állam által legalább részben finanszírozott képzésben vesznek részt, de az egyes felsőoktatási intézmények által alapított saját ösztöndíjakból bárki részesülhet, aki a konkrét kiírásnak megfelel. Ez persze általános megfogalmazás, mégis egy olyan iránypont lehet, ami segítheti a hallgatók eligazodását az ösztöndíjazás olykor bonyolultnak tűnő szabályrengetegében. A legfontosabb azonban mégis az, hogy a mentor ismerje saját felsőoktatási intézményének belső szabályzatait. Minden egyetemen és főiskolán lennie kell hallgatói térítési és juttatási szabályzatnak, amelyet az intézmény szenátusa fogad el a 29

hallgatói önkormányzat egyetértése esetén. Ezek a belső szabályzatok

meghatározzák

a

különböző

ösztöndíj-

normatívák elosztásának rendjét, így például van arra lehetőség,

hogy

egy

gazdasági

szempontból

leszakadó

térségben működő intézmény arányaiban több forrást osszon el szociális alapon, de arra is, hogy például egy különleges, szakosodott

intézményben

többet

fordítsanak

tehetséggondozásra. Fontos tudnivaló, hogy az alsóbb szintű jogszabályok tartalma nem lehet ellentétes a felsőbb szinten elfogadott jogszabályok előírásaival. Minderre tekintettel a mentorok úgy tudják legjobban segíteni mentoráltjaikat, ha jól és alaposan megismerik

saját

intézményük

szabályzatait.

Ebben

is

segítséget nyújt az érdeklődőknek az ország minden felsőoktatási

intézményében

a

hallgatói

önkormányzat,

valamint szükség esetén a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Az országos érdekképviselet akkor is tud segíteni, ha az egyetemi vagy főiskolai szabályozás nincs összhangban a jogszabályi előírásokkal, a törvényes állapot megteremtésére pedig nem mutatkozik intézményi szándék. Ezekben az esetekben és akár konkrét hallgatói problémák

30

megoldásában is örömmel áll rendelkezésetekre a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája!

31