A Hallgatói Mentorprogram fenntarthatósági és multiplikációs stratégiája

HUSRB/1203/221/204 EDUCOOP „Educational Cooperation for Disadvantaged Children and Adults”

A Hallgatói Mentorprogram fenntarthatósági és multiplikációs stratégiája

Készítette:

2014.

1

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................... 4 1.

2.

3.

Mentorprogramok .............................................................................................................. 6 1.1.

A Hallgatói Mentorprogram bemutatása, eddigi eredményei: a könyv ...................... 7

1.2.

A Mentorprogram létrejöttének előzményei: a deszegregációs intézkedés ............... 7

1.3.

Fogalommagyarázat ..................................................................................................... 8

Mentorprogramok Magyarországon ................................................................................ 11 2.1.

A Mentorprogramtól a Hallgatói Mentorprogramig .................................................. 11

2.2.

Az EDUCOOP projekt ................................................................................................. 12

2.3.

Mentorprogram az EDUCOOP projekt keretei között ................................................ 13

A roma népesség számának és arányának alakulása Magyarországon ............................ 20 3.1.

A roma népesség alakulása Magyarországon a népszámlálások tükrében ............... 20

3.2.

A 2001. évi népszámlálás eredményei ....................................................................... 21

3.2.

A 2011. évi népszámlálás eredményei ....................................................................... 29

3.3.

A roma népesség Magyarországon a kapcsolódó szociológiai kutatások tükrében .. 36

3.4.

A jelentős arányban romák által lakott területek és települések Magyarországon .. 37

3.5.1. Közép-Magyarországi régió – Budapest és Pest megye ............................................. 38 3.5.2. Nyugat-Magyarországi régió ....................................................................................... 40 3.5.3. Közép-Dunántúli régió ................................................................................................ 43 3.5.4. Dél-Dunántúli régió .................................................................................................... 46 3.5.5. Észak-Magyarországi régió.......................................................................................... 50 3.5.6. Észak-Alföldi régió....................................................................................................... 53 3.5.7. Dél-Alföldi régió .......................................................................................................... 57 4. A magyarországi felsőoktatási intézmények és a Hallgatói Mentor-program lehetséges kapcsolódásai ........................................................................................................................... 64 4.1. Észak-Magyarország:...................................................................................................... 65 4.2. Észak-Alföld:................................................................................................................... 67 4.3. Dél-Dunántúl: ................................................................................................................ 68

5.

4.4.

Dél-Alföld: .................................................................................................................. 69

4.5.

Nyugat-Dunántúl........................................................................................................ 71

4.6.

Közép-Dunántúl ......................................................................................................... 72

Forrás-teremtési stratégia ................................................................................................ 73 5.1. Áttekintés: EU-s pénzügyi források – az Európai Szociális Alap és a releváns hazai operatív programok 2007-2013 között................................................................................. 73

2

6.

5.2.

Áttekintés: EU-s pénzügyi források - Európai Szociális Alap 2014-2020.................... 76

5.3.

Felkészülés az új fejlesztési időszakra – Integrált programozás és megvalósítás ...... 83

PR stratégia ....................................................................................................................... 84 6.1. Az érintettek körének meghatározása ........................................................................... 84 6.2. Az érintettek elérésének nehézségei, problémái .......................................................... 86 6.3. A tervezett kommunikációs elemek meghatározása ..................................................... 87

7. Összefoglalás: javaslatok a Mentorprogram hosszú-távú fenntarthatóságának biztosításához ........................................................................................................................... 89 Mellékletek ............................................................................................................................... 91 Felhasznált szakirodalom.......................................................................................................... 96

3

Bevezetés Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése céljából indította el 2007-ben modellértékű kezdeményezését, települési szintű deszegregációs programját Szeged és Hódmezővásárhely. A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének, valamint a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézetének szakemberei civil szervezetek, valamint önkéntes segítők bevonásával egy hazánkban új kezdeményezést indított el, Mentorhálózatot szervezett annak érdekében, hogy a bezárt iskolák tanulóinak feltételezhető nehézségeit, tanulási és szociális hátrányát csökkentsék. A Mentorprogram pedagógusjelöltek és segítő hivatásra készülő felsőoktatási hallgatók mentori munkájára építve járult hozzá a deszegregációs folyamatok konfliktusainak enyhítéséhez, a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai nehézségeinek leküzdéséhez. A Mentorprogram kezdetben a Roma Oktatási Alap támogatásával működött, az ő segítségükkel szervezték meg a kezdeti időszak szakmai feladatait, tevékenységeit. A Mentorprogram hamarosan, a kezdeti sikerekre építkezve, pedagógusok és más szakemberek összefogása révén, egy komoly civil szerveződéssé nőtte ki magát. A tanulmány írásának időpontjában a Szegedi Tudományegyetem szakemberei – többek között - az EU-s finanszírozású, „Educational Cooperation for Disadvantaged Children and Adults”, EDUCOOP nevű, Magyarország - Szerbia IPA Együttműködési projektben dolgoznak a fenti célok érdekében, mely projekt egyik hangsúlyos eleme a Hallgatói Mentorprogram működtetése, eredményeinek továbbfejlesztése. Az EDUCOOP projekt másfél éve során, ennek egyik eredményként a magyar oldalon már korábban is működő civil kezdeményezés a gyakorlatorientált pedagógusképzés részévé válik mindkét országban, a szerb oldalon jelentősen hozzájárulva a hátrányos helyzetű tanulókat célzó, kezdődő integrációs/inklúziós folyamatok sikeréhez. A program egyszerre segíti a mentorált tanulók iskolai sikerességét és a pedagógusjelöltek gyakorlati felkészítését a hátrányos helyzetű és roma tanulók oktatására.

A Hallgatói Mentorprogram ma még viszonylag kevés helyen működik, azonban eredményei 4

egyértelműen pozitívak a hátrányos helyzetű fiatalok integrációjának elősegítése terén.

E tanulmány célja, hogy a Magyarországon már bevezetett és jó gyakorlatként működő Hallgatói Mentorprogram további működési lehetőségeit felmérje, annak lehetséges finanszírozási lehetőségeit feltérképezze és javaslatokat tegyen annak tovább működtetésére.

5

1. Mentorprogramok A mindennapi élet során egyre gyakrabban találkozhatunk a mentor kifejezéssel, közvetve vagy közvetlenül valamely mentorprogrammal. Az utóbbi évtizedben az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európában egyre szélesebb körben alkalmazzák a mentorálást, mint segítő tevékenységet, elsősorban hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok körében és a munka világában, de számos példát találunk az egészségügy, a vallási közösségek vagy az online közösségek területén is. „A mentorálás terminust számos területen használják, ezért a személyes segítő tevékenységek általános gyűjtőfogalmának is tekinthetjük. A … nemzetközi szakirodalomban …három ponton konszenzus mutatkozik: (1) a mentor a mentoráltnál tapasztaltabb, nagyobb tudással rendelkező személy, (2) aki a mentorált fejlődésének elősegítését szem előtt tartva nyújt segítséget, iránymutatást, (3) erős kötődéssel jellemezhető bizalmi kapcsolat keretében..”1 A mentor-tevékenység a társadalmi problémák kezelése mellett egyre több cél megvalósításához bizonyult hatékony eszköznek, mint azt a külföldi példák, és a kísérleti projektek bizonyították, így fokozatosan teret nyert a civil-, állami-, üzleti-, illetve vállalati szférában is. Mivel egyre inkább el- és felismert, hogy a mentorság a legtöbb területen hatékonyan alkalmazható, mára, eltérő megvalósítási formákban, és a sokféle, sokszínű cél(ok) széles skálája mellett, hosszabb-rövidebb ideje alkalmazzák, kísérlik meg alkalmazni egyre több, és speciálisabb területen. Tanulmányunk a Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem szakembereinek összefogásából létrejött Hallgatói Mentorprogram céljaival és eredményeivel foglalkozik, így a jelen fejezetben a Hallgatói Metorprogram bemutatása a célunk.

1

A szegedi és hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató hallgatói mentrorprogram. Öt év tapasztalatai, Belvedere Kiadó, 78. oldal

6

1.1.

A Hallgatói Mentorprogram bemutatása, eddigi eredményei: a könyv

E program első időszakának tapasztalatait, szakmai eredményeit a program megvalósítói az „A szegedi és hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató Hallgatói Mentorprogram - öt év tapasztalatai” című könyvben összegzik. A könyvben a szerzők -pedagógus szakemberek, szociológusok, gyakorló tanárok - részletesen ismertetik azokat az háttér-intézkedéseket, melyek eredményeként e hátránykompenzáló programot elindították, bemutatják a mentorálás oktatáspedagógiai előzményeit, saját tapasztalataikat, és megosztják a deszegregációhoz kötődő iskolaváltások tapasztalatait is - a tanulók szemszögéből. E tanulmánykötetből az érdeklődők a helyben alkalmazott deszegregációs stratégiákat, jó gyakorlatokat is megismerhetik, melyeket a szerzők-többével munkájuk eredményeként a hátrányos helyzetű és roma tanulók oktatása-nevelése kapcsán összegyűjtöttek, s melyeket a Mentorprogram adaptációját latolgató egyéb szervezetek, felsőoktatási intézmények is hasznosíthatnak.

1.2.

A Mentorprogram létrejöttének előzményei: a deszegregációs intézkedés

A szegedi Móra Ferenc általános iskolát, ahol a tanulók többsége roma illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanuló volt, egy szegregációs intézkedés keretében 2007 tavaszán, több lépcsős folyamat eredményeképpen – bezárták. Nem sokkal ezt megelőzően egy hódmezővásáhelyi - hasonló „profilú”, hátrányos helyzetű fiatalok oktatásával foglalkozó iskola is bezárt. A fenti kötet írói ekkor döntöttek arról, hogy elindítják deszegregációs programjukat, melynek célja –többek között - az volt, hogy az iskolabezárással természetes módon együtt járó konfliktusokat megpróbálják enyhíteni, a tanulók más iskolákban történő beilleszkedését segíteni, az oktatási egyenlőtlenségekből fakadó nehézségeket -lehetőségeikhez mérten csökkenteni. A bezárt iskola 129 tanulóját 11 szegedi általános iskolába irányították át. „A Hallgatói Mentorprogram legfőbb célja a szegregált iskolából új iskolába kerülő diákok tanulmányi felzárkóztatásának és az új közösségekbe történő beilleszkedésének segítése, valamint a megnövekedett pedagógiai feladatok elvégzéséhez segítő személyzet biztosítása

7

volt az érintett általános iskolákban. A programot több intézményben kedvezően fogadták, így az egykori szegregált iskola tanulóinak középfokú továbbhaladásával párhuzamosan további, a deszegregációs folyamatban közvetlenül nem érintett hátrányos helyzetű és roma tanulók kerültek be a mentoráltak közé. Emellett a középfokon továbbtanuló diákok nyomon követésével és támogatásával egészült ki a kezdeményezés. A program további célja az volt, hogy a tapasztaltszerzés és a szakmai fejlődés érdekében gyakorlati lehetőséget biztosítson pedagógusjelöltek számára, ami hosszú távon fejtheti ki kedvező hatását az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése terén.”2

1.3.

Fogalommagyarázat

Mivel a Mentorprogram célja, a „hátrányos helyzetű és roma származású gyerekek szociális és tanulmányi integrációjának támogatása”, alább az oktatási egyenlőtlenségek témakörében sűrűn használt kifejezések némelyikének rövid, nem tudományos célú fogalommagyarázatát adjuk.

Hátrányos helyzet: 2013. augusztus 31-éig a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény tartalmazta. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben azonban e fogalom már nem szerepel. 2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma és e tény fennállásának megállapítása a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben került szabályozásra. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése kora gyermekkortól fiatal koráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében.

2

A szegedi és hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató hallgatói mentrorprogram. Öt év tapasztalatai, Belvedere Kiadó, 107. oldal

8

A gyermekvédelmi törvény értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a következők: - a szülő, a családba fogadó gyám iskolai végzettsége alacsony; legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik; - a szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága; - az elégtelen lakáskörülmények; - a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás A fentiekből adódóan a gyermek hátrányos helyzetű, ha: -

a család, amiben nevelkedik, szegény, vagy nyomorban él, jövedelme főként segélyekből, nyugdíjból vagy nyugdíjszerű ellátásból áll, esetleg alkalmi munka után járó jövedelemből élnek.

-

adottak a szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, a lakhatási feltételek egészségtelenek, a lakás felszereltsége és általános állapota hiányos, rossz (például hiányzik a konyha, a fürdőszoba, beltéri WC, nincsenek alapvetőnek tartott háztartási készülékek.)

-

a deviáns környezetben szocializációs ártalmak érik (a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők.)

-

ha a gyerek állami gondozott, illetve ha legalább az egyik szülő beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátni, gondozni.

A munkanélküliség, a szegénység, a szociálisan inadaptált emberek növelik a hátrányos helyzetre való esélyeket, de az etnikai kisebbséghez tartozás közömbös ebből a szempontból. Ha teljesülnek a fenti feltételek, akkor az adott személy valószínűleg hátrányos helyzetű családi háttérből érkezik.

Szegregáció - deszegregáció: „A deszegregáció (…) azt a folyamatot takarja, amely során felszámolják a hátrányos helyzetűekből álló homogén tanulóközösséget. A helyi iskolarendszerek tekintetében a deszegregáció optimális esetben a szegregációtól az integráció felé tartó folyamat egy közbülső, átmeneti szakaszának tekinthető. Deszegregációra jelenleg leginkább a sokiskolás

9

településeknek van lehetőségük, hiszen egyfelől a helyi iskolarendszer általában egységes irányítás alatt áll, másfelől a tanulók társadalmi összetétele települési szinten eléggé heterogén lehet. Ezen feltételek teljesülése esetén lehetővé válik, hogy a település intézményei között egyenletesen „újraoszthassák” a hátrányos helyzetű tanulókat.”3 A szegregáció nem egyszerűen a tanulók bizonyos körének külön oktatását jelenti, hanem az ennek következtében megjelenő oktatási feltételek, szolgáltatások minőségének alacsonyabb szintjét.4 És ugyanitt: „A szegregáció értelmezésünk szerint a hátrányos helyzetű tanulók 20-25 százalék feletti arányát jelenti egy tanulóközösségben, ami maga után vonja az oktatási környezet és az oktatási szolgáltatások alacsonyabb színvonalát…”5

Oktatási integráció, integrált oktatás: A szegregált oktatás iménti meghatározásából következően az integrációs törekvések fő célja az iskolák, osztályok között a kedvezőtlen családi hátterű gyermekek egyenletes elosztása, méghozzá oly módon, hogy arányuk minden tanulóközösségben alacsony legyen. További lényeges tényező, hogy a megfelelő arányok már az iskolába lépéskor biztosítottak legyenek, és nem későbbi „újraosztás” következményeként álljanak elő.6

3

A szegedi és hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató hallgatói mentrorprogram. Öt év tapasztalatai, Belvedere Kiadó, 26. oldal 4 A szegregáció és az integráció kifejezések jelentése ettől eltér a gyógypedagógiai ellátásra szoruló tanulókkal összefüggésben (l. Csányi és Perlusz, 2001). 5 A szegedi és hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató hallgatói mentrorprogram. Öt év tapasztalatai, Belvedere Kiadó, 26. oldal 6 A szegedi és hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató hallgatói mentrorprogram. Öt év tapasztalatai, Belvedere Kiadó, 17. oldal

10

2. Mentorprogramok Magyarországon A mentori tevékenység hazánkban még viszonylag új, de, - alkalmazási területenként eltérő mértékben - folyamatosan terjedő és fejlődő gyakorlat, melyet általában egy adott program keretében, önálló vagy rész-eszközkén bevett módszerként alkalmaznak. A rendszerváltást követő évektől egyre több területen tettek sikeres, és kevésbé sikeres kísérleteket bevezetésére, jellemzően a hirtelen történt nagy, társadalmi problémák tüneti kezelésére, többnyire izolált formában. Így például a nagyarányú munkanélküliséget kezelni hivatott (a munkanélküliek, a kisebbségi és egyéb dimenziók szerint hátrányos helyzetűek iskolai-, munkaerő-piaci-, és kulturális beilleszkedési, (re)integrációs át-, ill. továbbképző tanfolyamok, képzések, és beilleszkedést elősegítő) programok keretében. A valamely okból hátrányos helyzetűnek számító csoportok képzési-, valamint munkaerő-piaci (re)integrációs területen megvalósuló mentorprogramoknak viszonylag szélesebb, és több alkalmazási területen megjelenő, és – aránylag - hosszabb ideje működő példáival találkozhatunk jelenleg is Magyarországon. Elterjedőben vannak az iskolai hátránykompenzáló, beilleszkedést elősegítő programok is, ezek egyik előfutára - és hazánkban egyelőre egyedi példája - a Hallgatói Mentorprogram.

2.1.

A Mentorprogramtól a Hallgatói Mentorprogramig

Mint már korábban említettük, a deszegregációt támogató Mentorprogram legfőbb célja a szegregált iskolából új iskolába kerülő diákok tanulmányi felzárkóztatásának és az új közösségekbe történő beilleszkedésének segítése, valamint a megnövekedett pedagógiai feladatok elvégzéséhez segítő személyzet biztosítása volt az érintett általános iskolákban. A Hallgatói Mentorprogram megvalósítói, a korábbi Mentorprogram szakmai tapasztalataira építve, a társadalmi igényt felismerve, kidolgozták az egyetemi hallgatók mentorálásba történő bevonását és a hátránykompenzáló tananyagcsomagok kidolgozását célzó Hallgatói Mentorprogramot, mely az IPA program támogatásával, két egyetem együttműködésében valósult meg. Ez pedig már az EDUCOOP projekt.

11

2.2.

Az EDUCOOP projekt

Az EDUCOOP (Educational Cooperation for Disadvantaged Children and Adults) projekt az IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretein belül a Szegedi Tudományegyetem Felnőttképzési Intézete és az Újvidéki Egyetem Szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának együttműködésében valósul meg 2013. májusa és 2014. augusztusa között. A projekt célja intenzív kulturális, oktatási és kutatási együttműködés kialakítása a partnerek között, valamint a hátrányos helyzetű és roma származású gyerekek szociális és tanulmányi integrációjának támogatása a tervezett tevékenységek által. E projekt egyik kulcstevékenysége volt a Hallgatói Mentorprogram.

De lássuk mindhárom tevékenységet röviden. Az EDUCOOP projekt három alappillére: 1. Képzési csomagok kifejlesztése: Az SZTE Felnőttképzési Intézetének és az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanárképző Karának oktatói öt komplex oktatási programcsomagot dolgoznak ki, melyek a pedagógusképzésben a hátrányos helyzetű és roma tanulók és felnőttek oktatására készítik fel a hallgatókat.

E tananyagcsomagok kidolgozása megtörtént a projekt első időszakában, leoktatásuk pedig a 2013/2014. tanévben a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetében és az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán. A tananyagok címe a következő: 

Hátrányos helyzetű tanulók integrációja, oktatási problémáinak kezelése (felelős: Fejes József Balázs, Szűcs Norbert, Bagány Törteli Ágnes);



Innovatív oktatási megoldások (felelős: Szűcs Norbert, Fejes József Balázs, Kelemen Valéria, Csempesz Péter, Csapó Mónika);



Motiváció a hátrányos helyzetűek körében (felelős: Fejes József Balázs, Szenci Beáta, Grabovác Beáta);



Felnőttképzés a hátrányos helyzetű csoportok körében (felelős: Farkas Éva, Hangya Dóra, Bagány Törteli Ágnes);



A nyelvi hátrányos helyzettől az analfabétizmusig (felelős: Sütő Erika, Sipka Tünde, Bagány Törteli Ágnes). 12

2. Hallgatói Mentorprogram: a 2013/2014. tanévben mindkét oldalon megszervezésre került a hátránykompenzáló oktatási program, melyben (országonként) 15 egyetemi hallgató mentorálással segített 45 hátrányos helyzetű általános iskolás tanulót. A mentorok elsődleges feladata a tanulók tanulmányi és szociális fejlesztése volt. A mentorprogramnak magyar oldalon három szegedi általános iskola, szerb oldalon pedig a horgosi általános iskola adott otthont.

3. Kutatási tevékenység három területen: 1) a közösen kidolgozott képzési anyagok hatékonyságának vizsgálata 2) a Mentorprogram eredményének, a mentorok tapasztalatainak vizsgálata 3) a Mentorprogram fenntarthatósági és disszeminációs stratégiájának kidolgozása

A Mentorok iskolai munkára történő felkészítését tehát a projekt keretében kidolgozott, fent említett hátránykompenzáló tananyagcsomagok kidolgozása segítette, valamint az ehhez kapcsolódó képzési program, melynek keretében mind a magyar, mind a szerbiai hallgatók megismerkedhettek mind az öt program elemeivel. A kutatási tevékenység pedig a fentieket egészített ki a képzési anyagok hatékonyságának vizsgálatával, illetve a mentorok tapasztalatainak vizsgálatával.

2.3.

Mentorprogram az EDUCOOP projekt keretei között

A Hallgatói Mentorprogram kulcsszereplői a mentor és a mentorált személyek voltak. A mentorok feladata –akik egyetemi hallgatók, a segítő szakma iránt elhivatott pedagógusjelöltek voltak – az volt, hogy támogassák a mentoráltat, az adott környezetben (pl. iskolában) segítsék a tanulmányi és környezetében való hatékony érvényesülése során. A mentorok, akik hátrányos helyzetű, többnyire roma származású általános iskolás gyerekek, iskolai keretek között történő mentorálását biztosították.

13

A Mentortevékenység: A mentorhallgatók toborzása és felvétele az EDUCOOP projekt indulásakor, május-júniusban került lebonyolításra. A Mentorprogram – a tanévhez igazodva-szeptemberben indult, 15-15 Mentorhallgatóval mindkét egyetemen. A szakmai megvalósítók a Mentorhallgatók számára egy csapatépítő tréninget szerveztek 2013. szeptemberében, egymás megismerését segítve elő. Ezt követően történt meg a mentorhallgatók iskolákba történő beosztása. A beosztás a mentorhallgatók szakját, kompetenciáit, egyetemi órarendjét és az iskolák igényeit figyelembe véve történt meg. A beosztást követően a mentorok a Mentorprogram koordinátorával közösen felkeresték az intézményeket, egyeztettek az igazgatóval, a mentorokat koordináló pedagógusokkal. A pedagógusokkal egyeztetve megtörtént a mentorált diákok kiválasztása és a tanulók mentorhallgatókhoz történő beosztása. A mentorhallgatók a mentorálási tevékenységet hospitálással kezdték, mely során megfigyelték a hozzájuk beosztott tanulókat tanóra közben, felvették a pedagógusokkal a kapcsolatot, megismerkedtek a diákokkal. Ezután elkezdődött a konkrét mentorálási tevékenység. A heti 8 órás mentorálás során a mentorok a tanóra alatt, vagy a tanítási órák után segítették a diákok tanulmányi fejlődést, szabadidős programok szervezésével elősegítették a tanulók szociális kompetenciáinak fejlődését. A mentorálás a mentorált gyerekek számára szervezett közös ünnepségek megrendezésével (karácsonyi ünnepség, tavaszköszöntő, kiállításokra, zenei rendezvények látogatása) egészült ki. A

mentorálás

mellett

heti

rendszerességgel

mentortalálkozókon

vettek

részt

a

mentorhallgatók, mely során szupervízióra, szervezési és adminisztrációs feladatok ellátására került sor.

Íme ízelítőül néhány kép az EDUCOOP projekt keretei között, a különböző iskolákban folytatott mentor-munkáról. A Hallgatói Mentorprogramról még több információ a projekt weboldalán (www.hallgatoimentorprogram.hu) található.

14

15

16

17

Magyar mentorhallgatók és szakmai segítőik

18

A következő fejezetben a hazai roma népesség számbeli arányának alakulását vizsgáljuk, mellyel az a célunk, hogy megpróbáljuk behatárolni azokat a magyarországi régiókat, térségeket, ahol a roma népsűrűségből adódóan nagyobb szükség lehet hátránykompenzáló, iskolai felzárkóztató programok bevezetésére.

19

3. A roma népesség számának és arányának alakulása Magyarországon 3.1.

A roma népesség alakulása Magyarországon a népszámlálások tükrében

Az alábbi fejezetben a Magyarországon élő roma népesség számbeli arányának alakulásával foglalkozunk, a 2001-es és 2011-es népszámlálási adatokat vizsgálva. Elemzésünk kiinduló motiváló tényezője annak a ténynek a figyelembe vétele, hogy a roma népesség a magyar társadalom leginkább diszkriminációval veszélyeztetett csoportja XX. és XXI. század fordulóján és napjainkban is. Az EDUCOOP projekt – a maga eszközeivel – hozzá kíván járulni e népesség és elsősorban a fiatalok társadalmi integrációjának elősegítéséhez.

Az elemzések előtt rögzíteni szükséges a legfontosabb módszertani és megközelítési elveket:

-

a romák Magyarországon a leginkább diszkrimináció által fenyegetett kisebbség

-

a roma lét számos esetben hordozza a társadalmi kirekesztettség és hátrányos helyzet veszélyét

-

a roma hátrányos helyzet egyik legnyilvánvalóbb megnyilvánulása a szegénység és ezen belül is a gyermekek szegénysége

-

a roma népesség integrációja a magyarországi többségi társadalomba nem valósult meg a rendszerváltás óta sem, ennek elősegítése alapvető feladat

-

a roma népesség területi elhelyezkedésének vizsgálata azt a célt szolgálja, hogy meghatározásra kerülhessenek azok az országrészek, települések, ahol a legtöbb hátrányos helyzetű, roma lakos él, ahol a leginkább szükség lehet az integráció elősegítésére, egyéb támogató intézkedések – például mentorprogramok – indítására

A magyarországi roma népesség lélekszámának pontos meghatározása alapvető problémákba ütközik. Az egyik legfontosabb probléma, hogy a mai Magyarországon nehéz adatokat gyűjteni a romákkal kapcsolatban, mert rákérdezés útján szinte lehetetlen megállapítani, ki a roma és 20

ki nem az. Ennek három alapvető oka van. Az első a nyelv kérdése: a kérdőívekben – így a népszámlálások idején is – rákérdeznek a beszélt nyelvre. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a romák jelentős része nem beszéli valamely cigány nyelvet, ezzel szemben a magyart igen és magyar anyanyelvűnek vallja magát. A másik ok a nemzetiség, amelyre rákérdezés esetén sok esetben szintén az a válasz a roma népesség esetében is, hogy magyar. A harmadik okként az emelhető ki, hogy a magyar társadalmat mélyen átitatja a cigánysággal szembeni előítélet, így a kérdezettek alapvetően tartózkodnak attól, hogy magukat a roma népességhez sorolják.

Fentieken azonban túllépve, a legfontosabb információs forrásunk a roma népesség számával kapcsolatban a tíz évenként lebonyolításra kerülő népszámlálás. Az elmúlt évtizedekben lebonyolított népszámlálások közül tanulmányunkban a 2001-es és 2011-es felmérések számeredményeit vizsgáljuk meg tüzetesebben.

3.2.

A 2001. évi népszámlálás eredményei

A 2001. évi népszámlálás négy kérdése vonatkozott a nemzetiségi hovatartozás azonosításával:

-

Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát?

-

Mely nemzetiség kulturális értékeihez, hagyományaihoz kötődik?

-

Melyik nyelv az anyanyelve?

-

Családi, baráti közösségben milyen nyelvet használ általában?

A válaszok esetében az alábbi alternatívák közül választhattak a válaszadók: -

bolgár

-

cigány (roma)

-

beás

-

romani

-

görög

-

horvát

-

lengyel

21

-

német

-

örmény

-

román

-

ruszin

-

szerb

-

szlovák

-

ukrán

-

magyar

-

nem kíván válaszolni

-

egyéb

Fontos kiemelni, hogy az összeírás módszere az interjú volt, azaz a számlálóbiztosok a számukra kiosztott körzetben keresték fel az összeírandókat. Emellett természetesen biztosított volt az önkitöltés lehetősége is. A számlálóbiztosok az összeírás előtt felkészítő tanfolyamon vettek részt. A felkészítőn, felhívták a figyelmüket arra, hogy a kérdőíveket a bevallásnak megfelelően kell kitölteni, függetlenül a számlálóbiztos személyes véleményétől vagy a többi kérdésre adott válaszoktól. Különösen fontos ennek betartása azon kérdések esetében, amelyek belső érzést tudakolnak. Ebbe a körbe tartoznak a nemzetiséggel összefüggő kérdések is.

Minthogy a hazai cigányság körében a „cigány”, mint a kisebbségi törvényben szereplő, összefoglaló nemzetiség vagy nyelv mellett a nemzetiségi nyelvhasználatában két nyelv (a beás és a romani) fordul elő viszonylag gyakran, ezek megjelölésére is volt lehetőség. (A nemzetiségi kérdéseknél természetesen nem volt megjelölhető a csak nyelvet jelentő „beás”és „romani” válasz).

A nemzetiség kérdezése az 1941-ben kialakított és 1990-ig változatlanul alkalmazott módszer szerint történt. 2001-ben változás az adható válaszok számában volt. Tekintettel arra, hogy a nemzetiség és az állampolgárság a köznyelvben gyakran szinonimája egymásnak, a felvételi utasítás erre vonatkozóan is tartalmazott utalást, kiemelve azt, hogy a két fogalom jelen megközelítésben más jelentést hordoz.

22

A nemzeti kulturális kötődés kérdés 2001-ben először szerepel a magyar népszámlálások tematikájában. Felvételére etnikai, nemzeti kötődést, asszimilációt, az egyes nemzetiségek megtartó erejét vizsgáló kutatók javaslatára került sor.

Az anyanyelv kérdése 1880 óta minden magyar népszámlálás programjában szerepelt. Felvételi módszertana az eltelt 120 év alatt gyakorlatilag nem változott.

2001-ben új kérdés vonatkozott a családi, baráti közösségben használt nyelvre. Azért került be a kérdéssorba, mert a kisebbségekkel foglalkozó kutatók tapasztalatai arra utalnak, hogy a nem kisebbségi nyelvi környezetben élő, kisebbséghez tartozó családok a családon belül általában nemzetiségük nyelvén érintkeznek egymással.7

7

„Összefoglaló és módszertani megjegyzések” alapján - http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/kotetek.html

23

1. táblázat: A roma népesség területi megoszlása Magyarországon a régiók és megyék tekintetében, 2001 A roma (roma, beás, romani) Terület megnevezése

Népesség összesen

nemzetiséghez tartozók

kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők

anyanyelvűek

nyelvet családi, baráti körben használók

Népesség aránya az ország népességéhez

Roma nemzetiség aránya az országos roma népességhez

Roma nemzetiség aránya a terület népességhez

Közép-Magyarország Budapest

1 777 921

12 266

9 381

3 063

3 697

Pest megye

1 083 877

Régió együtt

2 861 798

11 252

8 603

4 030

4 545

23 518

17 984

7 093

8 242

17,43%

6,46%

10,63% 28,06%

0,69%

5,92% 12,38%

1,04% 0,82%

Közép-Dunántúl Fejér megye KomáromEsztergom megye Veszprém megye Régió együtt

434 317

3 755

3 074

1 877

2 044

2 337

1 865

904

1 007

316 590 373 794

2 053

1 716

995

1 004

1 124 701

8 145

6 655

3 776

4 055

4,26%

1,98%

0,86%

3,10%

1,23%

0,74%

3,67%

1,08%

0,55%

11,03%

4,29%

0,72%

Nyugat-Dunántúl Győr-MosonSopron megye

434 706

Vas megye

268 123

1 378

1 113

771

Zala megye

297 404

4 039

3 730

1 000 233

6 785

5 974

Régió együtt

1 368

1 131

807

981 4,26%

0,72%

0,31%

930

2,63%

0,73%

0,51%

3 131

3 253

2,92%

2,13%

1,36%

4 709

5 164

9,81%

3,57%

0,68%

Dél-Dunántúl Baranya megye

407 448

8 545

7 257

5 602

5 490

4,00%

4,50%

2,10%

Somogy megye

335 237

9 418

7 752

5 858

5 423

3,29%

4,96%

2,81%

Tolna megye

249 683

4 760

4 140

2 383

2 207

2,45%

2,51%

1,91%

Régió együtt

992 368

22 723

19 149

13 843

13 120

9,73%

24

11,96%

2,29%

Észak-Magyarország Borsod-AbaújZemplén megye

744 404

45 525

24 430

1 236

1 357 7,30%

23,96%

6,12%

Heves megye

325 727

12 095

7 779

1 223

1 397

3,19%

6,37%

3,71%

Nógrád megye

220 261

9 207

6 766

1 802

2 382

2,16%

4,85%

4,18%

1 290 392

66 827

38 975

4 261

5 136

Régió együtt

12,65%

35,18%

5,18%

Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye

552 998

10 836

7 768

3 287

3 771

Jász-NagykunSzolnok megye

415 917

11 679

6 369

1 713

1 945

Szabolcs-SzatmárBereg megye

582 256

25 612

15 137

4 049

5 410

1 551 171

48 127

29 274

9 049

11 126

Régió együtt

5,42%

5,70%

1,96%

4,08%

6,15%

2,81%

5,71%

13,48%

4,40%

15,21%

25,33%

3,10%

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye

546 517

6 026

5 202

3 372

3 550

Békés megye

397 791

4 989

3 668

1 276

Csongrád megye

433 344

2 844

2 378

1 377 652

13 859

10 198 315

189 984

Régió együtt Ország összesen

5,36%

3,17%

1,10%

1 404

3,90%

2,63%

1,25%

1 306

1 526

4,25%

1,50%

0,66%

11 248

5 954

6 480

129 259

48 685

53 323

13,51% 100,00%

Forrás: KSH Népszámlálás 2001 alapján saját szerkesztés

25

7,29%

1,01% 100,00%

1,86%

A 2001. évi népszámlálás eredményei alapján, Magyarországon a teljes népesség 10.198.315 fő volt, a roma népesség száma pedig 189.984 fő, azaz a teljes népesség 1,86%-a.

A teljes népesség területi elhelyezkedése az ország sűrűbben és kevésbé sűrűn lakott területei között eltérő. A lakosság koncentrációja erőteljes Budapest és Pest megye esetében: a fővárosban él a lakosság 17,43%-a, míg Pest megyében (a fővárossal együtt) a népesség 28,06%-a. Az ország két legalacsonyabb lélekszámú régiója Nyugat-Dunántúl, illetve DélDunántúl, mindkettő esetében az országos népesség 10%-a alatti a lakosság jelenléte. A legnépesebb régió (Közép-Magyarországot követően) Észak-Alföld (15,21%), majd Dél-Alföld (13,51%) és Észak-Magyarország (12,65%) következik. Közép-Dunántúlon az országos népesség 11,03%-a élt 2001-ben.

A roma népesség területi megoszlása nem követi a teljes népesség megoszlását Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy egyes területen jelenlétük alacsony, míg más területeken egyértelműen felülreprezentált.

A kisebb arányú jelenlét az adatok szintjén jól nyomon követhető, ha összehasonlítjuk az adott terület népességének országos népességhez viszonyított arányát és a helyi roma népesség országos népességhez viszonyított arányát. Ez alapján a következő megjegyzéseket tehetjük:

-

a roma népesség alulreprezentált az alábbi területeken: o Budapest, Pest megye és az általuk alkotott Közép-Magyarországi régió o Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye, illetve az általuk alkotott KözépDunántúli régió o Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, illetve az általuk alkotott NyugatMagyarországi régió o Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, illetve az általuk alkotott Dél-Alföldi régió

A legnagyobb arányú differencia Budapesten tapasztalható. Míg az országos népesség mintegy 18%-a a fővárosban él, a roma népesség jelenléte ehhez képest jóval szerényebb: a magukat

26

romának vallók 6,46%-a él legnépesebb városunkban.

-

a roma népesség felülreprezentált az alábbi területeken: o Baranya, Somogy és Tolna megyében és az általuk alkotott Dél-Dunántúli régióban o Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyékben és az általuk alkotott ÉszakMagyarországi régióban o Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben és az általunk alkotott Észak-Alföldi régióban

A legjelentősebb differencia Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tapasztalható. Ebben a megyében él a magyarországi teljes népesség 7,30%-a, ugyanakkor a teljes regisztrált roma népesség 23,96%-a.

Az alábbi térkép megfelelően szemlélteti a fenti adatok alátámasztásaként a roma népesség területi megoszlását regionális szinten.

Cigány, romani, beás népcsoporthoz tartozók aránya 2001

Észak -M agyaro rsz ág

Észak -A lfö ld Köz é p-Du nántú l

Köz é p-M agya ro rsz ág

N yugat -Duná ntúl

D é l-D unánt úl

Dé l-A lfö ld

Százalék 4.4 - 5.4 % 3.5 - 4.5 % 2.5 - 3.5 % 1.5 - 2.5 % 0.8 - 1.5 %

Adatok forrása: Né pszám lálás 200 1, KSH Feldolgo zást é s e lemzést készítette: dr Véc se i Pál

Egy másik megközelítésben azt vizsgáljuk meg, hogy mekkora arányban vannak jelen a roma népességhez tartozók az egyes területeken, regionális és megyei szinten.

27

A hét magyar régió közül az Észak-Magyarországi területén volt a legmagasabb a romák aránya 2001-ben. Az itt élő teljes népesség (1.290.392 fő) 5,18%-a (66.827 fő) valamelyik roma csoportba tartozónak vallotta magát (az országos roma népesség több, mint egyharmada, 35,18% él a régióban). A régión belül – és országosan is – Borsod-Abaúj-Zemplén megyét kell első helyen említeni a roma népesség jelenlétének vonatkozásában: ebben a megyében a népesség 6,12%-a roma volt a 2001. évi népszámlálási adatok szerint. Regionális szinten az Észak-Alföldi régióban regisztrálták második legnagyobb arányban a roma népesség jelenlétét. Az itt élő teljes népesség (1.551.171 fő) 3,10%-a (48.127 fő) vallotta magát romának. 2% feletti a romák aránya a Dél-Dunántúlon (2,29%, 22.723 fő). Az ország további területei vonatkozásában elmondható, hogy a roma népesség 1% körüli, vagy alatti jelenlétét mérték a népszámlálók. A legalacsonyabb aránnyal a Nyugat-Dunántúli régió esetében találkozhatunk, ahol a teljes népesség (1.000.233 fő) 0,68%-a (6.785 fő) számít a roma népességhez tartozónak. E régión belül is kiemelkedően alacsony a romák jelenléte GyőrMoson-Sopron megyében: 1.368 fő, a megyei népesség 0,31%-a.

Összességében a regionális és megyei adatok tükrében elmondható, hogy 2001-ben a roma népesség az ország viszonylag jól meghatározható területein koncentrálódott. E tekintetben ki kell emelni még egyszer az Észak-Magyarországi régiót és ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Ugyancsak fontos hangsúlyozni, hogy az említett régión kívül az Észak-Alföldi és a DélDunántúli régió területén élnek a népszámlálás módszertana alapján magukat a roma népességhez sorolók jelentősebb arányban.

A roma népesség városi szintű jelenlétének elemzésére jelen fejezet harmadik alfejezetében (2.3) kerül sor.

28

3.2.

A 2011. évi népszámlálás eredményei

A 2011-ben alkalmazott személyi kérdőíven a nemzetiségi hovatartozás felmérése hasonlóan történt, mint a megelőző népszámláláskor. Alapkérdésként az szerepel, hogy a válaszadó mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát, illetve, hogy a(z) elsőként megjelölt mellett tartozik-e másik nemzetiséghez is. Emellett a kérdőív rákérdez az anyanyelvre, és arra is, családi, baráti közösségben mely nyelvet használja a kérdezett interjú alany.

A kérdőív ötödik, a nemzetiségről és a nyelvi kötődésről is szóló – nem kötelezően kitöltendő – fejezetének első részében a magyar mellett az alábbi választási lehetőségek szerepeltek: -

bolgár,

-

cigány (roma),

-

görög,

-

horvát,

-

lengyel,

-

német,

-

örmény,

-

román,

-

ruszin,

-

szerb,

-

szlovák,

-

szlovén,

-

ukrán.

A fentieken kívül külön feltüntetésre kerültek a valószínűsíthetően nagy számban Magyarországon élő további kisebbségek közül az arab, a kínai, az orosz és a vietnami, de az "egyéb" rovatban más kisebbség megjelölésére is lehetőség nyílt.

29

2. táblázat: A roma népesség területi megoszlása Magyarországon a régiók és megyék tekintetében, 2011 A roma (roma, beás, romani) Terület megnevezése


Népesség aránya az ország népességéhez


Roma nemzetiség aránya az országos roma népességhez

Roma nemzetiség aránya a terület népességhez

Közép-Magyarország Budapest

1 729 040

20 151

Pest megye

1 217 476

20 719

Régió együtt

2 946 516

40 870

17,40%

6,39%

12,25%

1,17%

6,57%

29,65%

12,95%

1,70% 1,39%

Közép-Dunántúl Fejér megye

425 847

6 497

Komárom-Esztergom megye

304 568

4 371

Veszprém megye

353 068

5 336

1 083 483

16 204

Régió együtt

4,29%

2,06%

1,53%

3,06%

1,39%

1,44%

3,55%

1,69%

1,51%

10,90%

5,13%

1,50%

Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye

447 985

Vas megye

256 629

Zala megye

282 179

Régió együtt

986 793

13 479

3 511 4,51%

1,11%

0,78%

2 685

2,58%

0,85%

1,05%

7 283

2,84%

2,31%

2,58%

9,93%

4,27%

1,37%

Dél-Dunántúl Baranya megye

386 441

17 585

3,89%

5,57%

4,55%

Somogy megye

316 137

16 794

3,18%

5,32%

5,31%

Tolna megye

230 361

9 072

2,32%

2,87%

3,94%

Régió együtt

932 939

43 451

9,39%

13,77%

30

4,66%

Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye

686 266

58 376 6,91%

18,50%

8,51%

Heves megye

308 882

19 467

3,11%

6,17%

6,30%

Nógrád megye

202 427

15 489

2,04%

4,91%

7,65%

1 197 575

93 332

Régió együtt

12,05%

29,57%

7,79%

Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye

546 721

18 546

Jász-Nagykun-Szolnok megye

386 594

19 089

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

559 272

44 738

1 492 587

82 373

Régió együtt

5,50%

5,88%

3,39%

3,89%

6,05%

4,94%

5,63%

14,18%

8,00%

15,02%

26,10%

5,52%

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye

520 331

11 327

5,24%

3,59%

2,18%

Békés megye

359 948

9 541

3,62%

3,02%

2,65%

Csongrád megye

417 456

5 006

4,20%

1,59%

1,20%

Régió együtt

1 297 735

25 874

Ország összesen

9 937 628

315 583

13,06%

8,20% 100,00%

1,99% 100,00%


31

3,18%

A 2011. évi népszámlálás eredményei alapján, Magyarországon a teljes népesség 9.937.628 fő volt, a roma népesség száma pedig 315.583 fő, azaz a teljes népesség 3,18%-a. A felmérések adatai azt mutatják, hogy 2001 és 2011 között az ország népessége 10 év alatt 260 ezer fővel, 2,56%-kal csökkent. A lakosságon belül a roma nemzetiség aránya a korábbi 1,86%-ról 3,18%ra emelkedett: a 2001-es 189 ezer fő után 2011-ben 315 ezer ember vallotta magát roma etnikumúnak.

Továbbra is megmaradt országos szinten az a tendencia, hogy a teljes népesség területi elhelyezkedése az ország sűrűbben és kevésbé sűrűn lakott területei között eltérő. A lakosság koncentrációja 2011-ben is jelentős Budapest és Pest megye esetében: a fővárosban él a lakosság 17,40%-a (2001-ben 17,43%), míg Pest megyében (a fővárossal együtt) a népesség 29,65%-a (2001-ben 28,06%). Az ország két legalacsonyabb lélekszámú régiója NyugatDunántúl, illetve Dél-Dunántúl, mindkettő esetében az országos népesség 10%-a alatti a lakosság jelenléte. 2001-hez hasonlóan a legnépesebb régió 2011-ben (Közép-Magyarországot követően) ÉszakAlföld (15,02%), majd Dél-Alföld (13,06%) és Észak-Magyarország (12,05%) következik. KözépDunántúlon az országos népesség 10,90%-a élt 2011-ben. Valamennyi régió vesztett némileg a 2001-es országos népesség arányából, amely veszteség a főváros és Pest megye és NyugatDunántúl esetében jelenik meg alapvetően többletként.

2001-hez hasonlóan a roma népesség területi megoszlása 2011-ben sem követi a teljes népesség megoszlását Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy egyes területen jelenlétük alacsony, míg más területeken egyértelműen felülreprezentált.

A korábbi alfejezetben végzett módszerhez hasonlóan összehasonlítjuk az adott terület népességének országos népességhez viszonyított arányát és a helyi roma népesség országos népességhez viszonyított arányát. Ez alapján a következő megjegyzéseket tehetjük 2011 vonatkozásában:

-

a roma népesség alulreprezentált az alábbi területeken:

32

o Budapest, Pest megye és az általuk alkotott Közép-Magyarországi régió o Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye, illetve az általuk alkotott KözépDunántúli régió o Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, illetve az általuk alkotott NyugatMagyarországi régió o Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, illetve az általuk alkotott Dél-Alföldi régió

A legnagyobb arányú differencia 2011-ben is Budapesten tapasztalható. Míg az országos népesség 17,4%-a a fővárosban él, a roma népesség jelenléte ehhez képest jóval szerényebb: a magukat romának vallók 6,39%-a él legnépesebb városunkban.

-

2011-ben (2001-hez hasonlóan) a roma népesség felülreprezentált az alábbi területeken: o Baranya, Somogy és Tolna megyében és az általuk alkotott Dél-Dunántúli régióban o Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyékben és az általuk alkotott ÉszakMagyarországi régióban o Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben és az általunk alkotott Észak-Alföldi régióban

A legjelentősebb differencia Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tapasztalható. Ebben a megyében él a magyarországi teljes népesség 6,91%-a, ugyanakkor a teljes regisztrált roma népesség 18,50%-a. Nagyban hasonló arányokat láthatunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében is (5,63%, illetve 14,18%).

Egy másik megközelítésben azt vizsgáljuk meg, hogy mekkora arányban vannak jelen a roma népességhez tartozók az egyes területeken, regionális és megyei szinten.

A hét magyar régió közül az Észak-Magyarországi területén volt a legmagasabb a romák aránya 2011-ben – csakúgy, mint 2001-ben. Akkor az itt élő teljes népesség 7,79%-a valamelyik roma csoportba tartozónak vallotta magát. A régión belül – és országosan is – Borsod-Abaúj-Zemplén megyét kell első helyen említeni a roma népesség jelenlétének vonatkozásában: ebben a megyében a népesség 8,51%-a roma volt a 2011. évi népszámlálási adatok szerint.

33

Regionális szinten az Észak-Alföldi régióban regisztrálták második legnagyobb arányban a roma népesség jelenlétét. Az itt élő teljes népesség (1.492.587 fő) 5,52%-a (82.373 fő) vallotta magát romának. Jelentős, közel 5%-os a romák aránya a Dél-Dunántúlon (4,66%, 43.451 fő). Az ország további területei vonatkozásában elmondható, hogy a roma népesség 2% alatti jelenlétét mérték a népszámlálók. A legalacsonyabb aránnyal a Nyugat-Dunántúli régió esetében találkozhatunk, ahol a teljes népesség (986.793 fő) 1,37%-a (13.479 fő) számít a roma népességhez tartozónak. E régión belül is kiemelkedően alacsony a romák jelenléte GyőrMoson-Sopron megyében: a megyei népesség 0,78%-a.

Összességében a regionális és megyei adatok tükrében elmondható, hogy 2011-ben, 2001-hez hasonlóan, a roma népesség az ország viszonylag jól meghatározható területein koncentrálódott. E tekintetben ki kell emelni még egyszer az Észak-Magyarországi régiót és ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, illetve az Észak-Alföldi régión belül SzabolcsSzatmár-Bereg megyét. Az említett két régión kívül a Dél-Dunántúli régió területén élnek a népszámlálás módszertana alapján magukat a roma népességhez sorolók jelentősebb arányban.

Fejezetünk végén összehasonlítjuk az egyes megyei és regionális szinteken tapasztalható változásokat. Táblázatunk egymás mellett rögzíti a 2001-es és 2011-es százalékos adatokat az összevethetőség érdekében.

Terület megnevezése

Roma nemzetiség aránya a terület Roma nemzetiség aránya a terület népességhez 2001 népességhez 2011 Közép-Magyarország 169

Budapest Pest megye Régió együtt

0,69% 1,04% 0,82%

1,17% 1,70% 1,39%

Közép-Dunántúl 208 Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Régió együtt

0,72%

0,86%

1,53%

0,74% 0,55%

1,44% 1,51% 1,50%

34

Nyugat-Dunántúl 201 Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Régió együtt Baranya megye Somogy megye Tolna megye Régió együtt Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Régió együtt

0,31% 0,51% 1,36% 0,68% Dél-Dunántúl 203

1,37%

2,10% 2,81% 1,91% 2,29% Észak-Magyarország 150

4,55% 5,31% 3,94% 4,66%

6,12% 3,71% 4,18% 5,18% Észak-Alföld 178

Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Régió együtt

0,78% 1,05% 2,58%

8,51% 6,30% 7,65% 7,79%

1,96%

3,39%

2,81%

4,94%

4,40%

8,00%

3,10% Dél-Alföld 197

5,52%

Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Régió együtt

1,01%

1,99%

Ország összesen

1,86%

3,18%

1,10% 1,25% 0,66%

2,18% 2,65% 1,20%


A táblázat adatai alapján az alábbi fontosabb következtetéseket vonhatjuk le:

-

az ország valamennyi régiójában emelkedett a roma népesség lakosságon belüli aránya

-

az ország valamennyi megyéjében emelkedett a roma népesség lakosságon belüli aránya

-

2011-ben, a 2001-es értékekhez viszonyítva, a jelentősebb aránybeli és számbeli emelkedést azon régiók esetében láthatjuk, amelyek esetében a korábbi időszakban az alacsonyabb roma népesedi arányt tapasztalhattuk: Nyugat-Dunántúlon, KözépDunántúlon, Dél-Alföldön; a különbség egyik okaként feltételezhetjük a tényleges 35

növekedést (természetes szaporodás), illetve a pozitív válaszadási hajlandóság emelkedését is -

Észak-Magyarországon, ahol szerényebb a növekedés, feltételezhető, hogy a korábbi népszámlálás idején is erőteljesebb volt a roma népesség részéről a pozitív válaszadási hajlandóság

-

összességében kiemelhető ismételten, hogy a magát roma nemzetiségűnek vallók száma 2001 és 2011 között jelentősen emelkedett, miközben az ország teljes népessége csökkent

3.3.

A roma népesség Magyarországon a kapcsolódó szociológiai kutatások tükrében

A fenti két alfejezetben a népszámlálási adatokat elemeztük és mutattuk be általuk a roma népesség területi megoszlását és koncentrációját regionális és megyei szinten.

Amint arra a korábbi fejezetekben is utaltunk, a népszámlálások alapvetően önbevallások alapulnak. Figyelembe véve a roma népesség magyar társadalmon belül elfoglalt helyét, a kapcsolódó társadalmi problémákat és a többségi társadalom részéről meglévő diszkriminatív attitűdöt, feltételezhető, hogy a népszámlálási eredmények nem tükrözik a roma népesség tényleges

arányát.

Az

erre

vonatkozó

szociológiai

kutatások

és

felmérések

a

népszámlálásokétól eltérő módszertani megközelítést alkalmaztak. A kiinduló pont az volt, hogy azokat a személyeket tekintették romának (cigánynak), akiket a környezetük azoknak mondott.

A leírt szempontok szerint két komolyabb felmérés készült Magyarországon. Az első 1971-ben, Kemény István nevéhez fűződően. Kemény István az 1976-ban megjelent összefoglaló munkában8 320 ezerre becsülte a roma (cigány) népesség számát Magyarországon – ez az akkori teljes népesség több mint 3%-a volt.

8

Kemény István – Rupp Kálmán – Csalogh Zsolt – Havas Gábor: Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó 1971-ben végzett kutatásról (Budapest, 1976, MTA Szociológiai Kutató Intézete)

36

Az 1994-ben végzett felmérés a roma népesség számát országosan 434 főre becsülte. Ez a szám a ’90-es évek közepe magyarországi népességnek közel 5%-át jelentette. Fontos kiemelni, hogy a népszámlálási adatok és a kutatásokban szereplő becsült adatok között jelentős differencia látható. Tanulmányunk további részében azt tekintjük kiinduló megközelítésnek, hogy – bár a számszerűsített eredmények feltételezhetően nem adnak pontos információt a romák számáról – a népszámlálási eredmények megfelelően tükrözik a roma népesség országon belüli megoszlását, tehát megállapítást nyerhet, melyek azok a területek (régiók, megyék és városok) melyek esetében a roma népesség jelentősebb koncentrációját érzékeljük.

3.4.

A jelentős arányban romák által lakott területek és települések Magyarországon

A fejezetben a 2011-es népszámlálás adataiból kiindulva, városi szinten vizsgáljuk meg, melyek azok a települések, amelyek vonatkozásában a roma népesség jelentősebb koncentrációja állapítható meg. Az elemzéseket megyénként külön-külön is elvégezzük, majd országos szintű összehasonlító összegzést végzünk annak érdekében, hogy kiemeljük a roma népesség száma és egyben a társadalmi kirekesztés és hátrányos helyzet szempontjából leginkább veszélyeztetettnek vélhető települések körét.

37

A táblázaton belül 4 színkódot használtunk a roma népesség arányának vonatkozásában, az arány X-szel jelölve:

X<1% 1%<X<3% 3%<X<5% X>5%

3.5.1. Közép-Magyarországi régió – Budapest és Pest megye

A roma népesség száma és aránya Pest megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése



Népesség aránya az település népességéhez

Pest megye városok Budapest

1 729 040

20 151

1,17%

Érd

63 631

650

1,02%

Abony

14 916

465

3,12%

Albertirsa

12 016

247

2,06%

6 258

69

1,10%

Biatorbágy

12 484

9

0,07%

Budakalász

10 619

17

0,16%

Budakeszi

13 502

36

0,27%

Budaörs

26 757

162

0,61%

Cegléd

36 645

597

1,63%

Dabas

16 386

334

2,04%

Dunaharaszti

20 473

248

1,21%

Dunakeszi

40 545

196

0,48%

7 363

87

1,18%

Fót

19 068

250

1,31%

Göd

17 476

92

0,53%

Gödöllő

32 522

405

1,25%

Gyál

23 338

403

1,73%

Gyömrő

16 250

101

0,62%

9 200

62

0,67%

Isaszeg

11 152

357

3,20%

Kistarcsa

11 953

153

1,28%

Maglód

11 738

79

0,67%

Aszód

Dunavarsány

Halásztelek

38

Monor

17 626

710

4,03%

Nagykáta

12 467

548

4,40%

Nagykőrös

24 134

452

1,87%

Nagymaros

4 679

51

1,09%

Ócsa

8 985

120

1,34%

Örkény

4 730

955

20,19%

Pécel

15 168

334

2,20%

Pilis

11 568

365

3,16%

Pilisvörösvár

13 667

119

0,87%

Pomáz

16 622

367

2,21%

9 755

286

2,93%

Százhalombatta

17 952

29

0,16%

Szentendre

25 310

115

0,45%

Szigethalom

16 886

154

0,91%

Szigetszentmiklós

34 708

337

0,97%

Szob

2 794

3

0,11%

Tápiószele

5 914

350

5,92%

Tököl

10 851

210

1,94%

Törökbálint

12 841

63

0,49%

Tura

7 774

925

11,90%

Üllő

11 425

190

1,66%

Vác

33 831

390

1,15%

Vecsés

20 088

185

0,92%

Veresegyház

15 998

133

0,83%

Visegrád

1 718

0

0,00%

Zsámbék

5 174

26

0,50%

796 957

12 436

1,56%

2 525 997

32 587

1,29%

Ráckeve

Városok együtt Budapest és városok összesen


Amint a fenti táblázat adataiból láthatjuk, Pest megye városi jogállású településein (a fővárossal együtt) összességében a roma lakosság aránya 1,29%-os a települések teljes népességének összegéhez viszonyítva. Ez az arány az egyes települések vonatkozásában igen jelentős területi különbségeket takar.

A táblázat alapján az alábbi fontos következtetéseket vonhatjuk le:

-

a megyében 49 városi jogállású település található (a fővárossal és a megyei jogú várossal együtt) 39

-

20 olyan városról beszélhetünk, melyek esetében a roma népesség aránya nem éri el az 1%-ot (köztük Budapest)

-

21 olyan városról beszélhetünk, melyek esetében a roma népesség aránya meghaladja az 1%-ot, de nem éri el a 3%-ot

-

5 olyan városról beszélhetünk, melyek esetében a roma népesség aránya meghaladja a 3%-ot, de nem éri el a 5%-ot

-

3 olyan városról beszélhetünk, melyek esetében a roma népesség aránya meghaladja az 5%-ot

-

két település (Örkény és Tura) esetében a roma népesség aránya meghaladja a 10%-ot, előbbi esetében a 20%-ot is

3.5.2. Nyugat-Magyarországi régió -

Győr-Moson-Sopron megye

A roma népesség száma és aránya Győr-Moson-Sopron megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Győr-Moson megye városok Győr

129 527

604

0,47%

60 548

114

0,19%

Beled

2 633

7

0,27%

Csorna

10 558

152

1,44%

Fertőd

3 261

11

0,34%

Fertőszentmiklós

3 818

7

0,18%

Jánossomorja

5 921

12

0,20%

Kapuvár

10 495

267

2,54%

Mosonmagyaróvár

Sopron

32 004

209

0,65%

Pannonhalma

3 691

46

1,25%

Tét

3 954

89

2,25%

266 410

1 518

Megye összesen

0,57%


A megye városi jogállású településein összességében a roma lakosság aránya 0,57%-os a települések teljes népességének összegéhez viszonyítva. Ez az arány az egyes települések

40

vonatkozásában viszonylag kis területi különbségeket takar.


-

a megyében 11 városi jogállású település található (a megyei jogú városokkal együtt)

-

7 olyan városról beszélhetünk, melyek esetében a roma népesség aránya nem éri el az 1%o

-


-

érdemes kiemelni, hogy a megyén belül Kapuvár városában a legjelentősebb a roma népesség aránya (2,54%)

-

Vas megye

A roma népesség száma és aránya Vas megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Vas megye városok Szombathely

78 884

609

0,77%

3 301

78

2,36%

11 113

143

1,29%

Csepreg

3 286

62

1,89%

Körmend

11 950

135

1,13%

Kőszeg

11 666

49

0,42%

Őriszentpéter

1 178

10

0,85%

Répcelak

2 575

0

0,00%

14 777

199

1,35%

Szentgotthárd

8 678

52

0,60%

Vasvár

4 387

64

1,46%

Vép

3 534

157

4,44%

155 329

1 558

Bük Celldömölk

Sárvár

Megye összesen

1,00%



41

vonatkozásában viszonylag jelentős területi különbségeket takar.


-

a megyében 12 városi jogállású település található (a megyei jogú várossal együtt)

-


-


-


-

Zala megye

A roma népesség száma és aránya Zala megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Zala megye városok Zalaegerszeg

59 499

859

1,44%

Nagykanizsa

49 026

618

1,26%

4 715

4

0,08%

Hévíz Keszthely

20 619

133

0,65%

Lenti

7 940

76

0,96%

Letenye

4 192

407

9,71%

Pacsa

1 711

164

9,59%

Zalakaros

1 756

6

0,34%

Zalalövő

3 006

53

1,76%

Zalaszentgrót

6 626

115

1,74%

Megye összesen 159 090 Forrás: KSH Népszámlálás 2011 alapján saját szerkesztés

2 435

1,53%

A megye városi jogállású településein összességében a roma lakosság aránya 1,53%-os a települések teljes népességének összegéhez viszonyítva. Ez az arány az egyes települések vonatkozásában viszonylag jelentős területi különbségeket takar.

42


-


-


-


-

3-5% közötti város nem található a megyében

-

2 olyan városról beszélhetünk, melyek esetében a roma népesség aránya meghaladja a 5%-ot, esetükben magas, közel 10%-os arányról beszélhetünk

3.5.3. Közép-Dunántúli régió -

Komárom-Esztergom megye

A roma népesség száma és aránya Komárom-Esztergom megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Komárom-Esztergom megye városok Tatabánya

67 753

1241

1,83%

Ács

6 875

73

1,06%

Bábolna

3 808

7

0,18%

Dorog

12 199

166

1,36%

Esztergom

28 926

729

2,52%

5 564

117

2,10%

Komárom

19 284

126

0,65%

Lábatlan

5 033

78

1,55%

Nyergesújfalu

7 621

69

0,91%

Oroszlány

18 446

448

2,43%

Tata

23 575

195

0,83%


3 249

Kisbér

1,63%

A megye városi jogállású településein összességében a roma lakosság aránya 1,63%-os a

43

települések teljes népességének összegéhez viszonyítva. Ez az arány az egyes települések vonatkozásában viszonylag kis területi különbségeket takar.


-


-


-


-

3-5% közötti város nem található a megyében

-

a megye városai közül Esztergom esetében jelezték a mérések a legmagasabb arányú roma népesség jelenlétét (2,52%)

-

Veszprém megye

A roma népesség száma és aránya Veszprém megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Veszprém megye városok Veszprém

61 721

419

0,68%

Ajka

29 106

260

0,89%

2 135

0

0,00%

Balatonalmádi

8 522

17

0,20%

Balatonfüred

12 979

61

0,47%

Balatonfűzfő

4 225

9

0,21%

Balatonkenese

3 228

4

0,12%

Berhida

5 839

578

9,90%

Devecser

4 441

550

12,38%

Herend

3 403

18

0,53%

31 845

547

1,72%

Sümeg

6 373

129

2,02%

Tapolca

15 988

201

1,26%

Várpalota

20 756

131

0,63%

6 996

11

0,16%

217 557

2 935

Badacsonytomaj

Pápa

Zirc Megye összesen

44

1,35%


A megye városi jogállású településein összességében a roma lakosság aránya 1,35%-os a települések teljes népességének összegéhez viszonyítva. Ez az arány az egyes települések vonatkozásában jelentős területi különbségeket takar, alapvetően 2 település vonatkozásában.


-


-

10 olyan városról beszélhetünk, melyek esetében a roma népesség aránya nem éri el az 1%-ot (a települések 2/3-ad része ebbe a kategóriába tartozik)

-


-

2 olyan városról beszélhetünk, melyek esetében a roma népesség aránya meghaladja a 5%-ot, esetükben magas, közel 10%-os, illetve 12%-ot meghaladó arányról beszélhetünk

-

Fejér megye

A roma népesség száma és aránya Fejér megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Fejér megye városok Székesfehérvár Dunaújváros

100 570

829

0,82%

48 484

588

1,21%

Adony

3 717

10

0,27%

Bicske

11 196

687

6,14%

Bodajk

4 219

18

0,43%

Enying

6 835

162

2,37%

Ercsi

8 289

761

9,18%

Gárdony

9 666

23

0,24%

Martonvásár

5 732

25

0,44%

Mór

14 272

163

1,14%

Polgárdi

6 802

49

0,72%

Pusztaszabolcs

6 099

35

0,57%

Rácalmás

4 419

37

0,84%

45

Sárbogárd Velence Megye összesen

12 446

246

1,98%

5 474

3

0,05%

248 220

3 636

1,46%


A megye városi jogállású településein összességében a roma lakosság aránya 1,46%-os a települések teljes népességének összegéhez viszonyítva. Ez az arány az egyes települések vonatkozásában jelentős területi különbségeket takar, alapvetően 2 település vonatkozásában.


-


-

9 olyan városról beszélhetünk, melyek esetében a roma népesség aránya nem éri el az 1%ot

-

4 olyan városról beszélhetünk, melyek esetében a roma népesség aránya meghaladja a 1%-ot, de nem éri el az 3%-ot

-

2 olyan városról beszélhetünk, melyek esetében a roma népesség aránya meghaladja a 5%-ot

3.5.4. Dél-Dunántúli régió -

Somogy megye

A roma népesség száma és aránya Somogy megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Somogy megye városok Kaposvár

66 245

1 084

1,64%

Balatonboglár

5 736

5

0,09%

Balatonföldvár

2 207

4

0,18%

Balatonlelle

5 217

11

0,21%

11 420

918

8,04%

5 214

223

4,28%

Barcs Csurgó

46

Fonyód

4 793

59

1,23%

Igal

1 270

76

5,98%

Kadarkút

2 653

140

5,28%

Lengyeltóti

3 050

252

8,26%

Marcali

11 736

400

3,41%

Nagyatád

11 032

124

1,12%

3 330

252

7,57%

25 045

429

1,71%

Tab

4 533

21

0,46%

Zamárdi

2 386

6

0,25%


4 004

Nagybajom Siófok

2,41%

A megye városi jogállású településein összességében a roma lakosság aránya 2,41%-os a települések teljes népességének összegéhez viszonyítva. Ez az arány az egyes települések vonatkozásában viszonylag jelentős területi szórást mutat (0,09% - 8,26%).


-


-

5 olyan városról beszélhetünk, melyek esetében a roma népesség aránya nem éri el az 1%ot

-


-


-

5 olyan városról beszélhetünk, melyek esetében a roma népesség aránya meghaladja a 5%-ot

47

-

Tolna megye

A roma népesség száma és aránya Tolna megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Tolna megye városok Szekszárd

34 296

698

2,04%

Bátaszék

6 370

126

1,98%

Bonyhád

13 630

365

2,68%

Dombóvár

19 010

370

1,95%

Dunaföldvár

8 775

189

2,15%

Gyönk

2 052

74

3,61%

Nagymányok

2 338

80

3,42%

19 369

289

1,49%

Simontornya

4 057

78

1,92%

Tamási

8 349

317

3,80%

11 126

316

2,84%

129 372

2 902

Paks

Tolna Megye összesen

2,24%


A megye városi jogállású településein összességében a roma lakosság aránya 2,24%-os a települések teljes népességének összegéhez viszonyítva. Ez az arány az egyes települések vonatkozásában nem mutat jelentős területi szórást (1,49% - 3,8%).


-


-

valamennyi város esetében elmondható, hogy a roma népesség aránya meghaladja az 1%ot

-


-


48

-

Baranya megye

A roma népesség száma és aránya Baranya megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Baranya megye városok Pécs

156 049

3 145

2,02%

Bóly

3 957

10

0,25%

Harkány

4 010

17

0,42%

24 394

1 144

4,69%

Kozármisleny

5 998

68

1,13%

Mágocs

2 388

214

8,96%

Mohács

17 808

537

3,02%

Pécsvárad

4 047

79

1,95%

Sásd

3 237

197

6,09%

Sellye

2 783

89

3,20%

Siklós

9 574

235

2,45%

Komló

Szentlőrinc Szigetvár Villány Megye összesen

6 662

218

3,27%

10 614

244

2,30%

2 509

42

1,67%

254 030

6 239

2,46%


A megye városi jogállású településein összességében a roma lakosság aránya 2,24%-os a települések teljes népességének összegéhez viszonyítva. Ez az arány az egyes települések vonatkozásában nem mutat jelentős területi szórást (1,49% - 3,8%).


-


-

2 város esetében azt láthatjuk, hogy a roma népesség aránya nem éri el az 1%-ot

-


-


-

2 olyan város található a megyében, ahol a roma népesség aránya meghaladja az 5%-ot 49

3.5.5. Észak-Magyarországi régió -

Nógrád megye

A roma népesség száma és aránya Nógrád megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Nógrád megye városok Salgótarján

37 262

2 006

5,38%

Balassagyarmat

16 397

425

2,59%

Bátonyterenye

12 841

962

7,49%

Pásztó

9 689

338

3,49%

Rétság

2 822

94

3,33%

Szécsény Megye összesen

5 962

155

84 973

3 980

2,60% 4,68%


A megye városi jogállású településein összességében a roma lakosság aránya 4,68%-os a települések teljes népességének összegéhez viszonyítva. Ez az arány az egyes települések vonatkozásában viszonylag széles területi szórást (2,60% - 7,49%) mutat.


-


-

valamennyi város esetében azt láthatjuk, hogy a roma népesség aránya meghaladja az 1%ot

-


-


-

2 olyan város található a megyében, ahol a roma népesség aránya meghaladja az 5%-ot

50

-

Heves megye

A roma népesség száma és aránya Heves megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Heves megye városok Eger

56 569

1112

1,97%

Bélapátfalva

3 092

228

7,37%

Füzesabony

7 880

323

4,10%

Gyöngyös

31 421

1 200

3,82%

Hatvan

20 519

408

1,99%

Heves

10 753

951

8,84%

Kisköre

2 869

274

9,55%

Lőrinci

5 831

128

2,20%

Pétervására

2 326

167

7,18%

141 260

4 791

Megye összesen

3,39%




-


-

valamennyi város esetében azt láthatjuk, hogy a roma népesség aránya meghaladja az 1%ot

-


-


-


51

-

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A roma népesség száma és aránya Borsod-Abaúj-Zemplén megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Borsod-Abaúj-Zemplén városok Miskolc

167 754

5 441

3,24%

Abaújszántó

3 147

198

6,29%

Alsózsolca

5 766

716

12,42%

Borsodnádasd

3 169

338

10,67%

Cigánd

2 963

443

14,95%

Edelény

9 896

607

6,13%

Emőd

5 007

179

3,57%

Encs

6 344

1 128

17,78%

Felsőzsolca

6 613

781

11,81%

Gönc

2 059

125

6,07%

29 010

839

2,89%

Mezőcsát

5 980

467

7,81%

Mezőkeresztes

3 886

172

4,43%

Mezőkövesd

16 559

661

3,99%

Nyékládháza

5 023

12

0,24%

34 481

3 793

11,00%

Pálháza

1 061

0

0,00%

Putnok

6 905

568

8,23%

Rudabánya

2 583

323

12,50%

Sajóbábony

2 887

225

7,79%

Sajószentpéter

12 012

945

7,87%

Sárospatak

12 991

383

2,95%

Sátoraljaújhely

15 783

1 937

12,27%

Szendrő

4 065

867

21,33%

Szerencs

9 198

217

2,36%

Szikszó

5 631

344

6,11%

16 500

123

0,75%

4 530

60

1,32%

401 803

21 892

Kazincbarcika

Ózd

Tiszaújváros Tokaj Megye összesen

5,45%



52

vonatkozásában igen széles területi szórást (0,00% - 21,33%) mutat.


-


-


-


-


-

17 olyan város található a megyében, ahol a roma népesség aránya meghaladja az 5%-ot, közülük 9 település a 10%-ot is

3.5.6. Észak-Alföldi régió -

Jász-Nagykun-Szolnok megye

A roma népesség száma és aránya Jász-Nagykun-Szolnok megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Jász-Nagykun-Szolnok városok Szolnok

72 953

1591

2,18%

Abádszalók

4 180

171

4,09%

Jászapáti

8 889

928

10,44%

Jászárokszállás

7 929

263

3,32%

27 087

511

1,89%

Jászfényszaru

5 680

445

7,83%

Jászkisér

5 467

710

12,99%

20 632

1 622

7,86%

4 809

248

5,16%

Kisújszállás

11 397

470

4,12%

Kunhegyes

7 704

168

2,18%

Kunszentmárton

8 714

116

1,33%

Martfű

6 535

0

0,00%

17 510

402

2,30%

5 434

17

0,31%

Jászberény

Karcag Kenderes

Mezőtúr Rákóczifalva

53

Tiszaföldvár

11 129

238

2,14%

Tiszafüred

11 382

230

2,02%

Törökszentmiklós

21 071

599

2,84%

8 878

216

2,43%

6 321 273 701

278 9 223

Túrkeve Újszász Megye összesen

4,40% 3,37%


A megye városi jogállású településein összességében a roma lakosság aránya 3,37%-os a települések teljes népességének összegéhez viszonyítva. Ez az arány az egyes települések vonatkozásában igen széles területi szórást (0,00% - 21,33%) mutat.


-


-


-


-


-


-

Hajdú-Bihar megye

A roma népesség száma és aránya Hajdú-Bihar megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Hajdú-Bihar megye városok Debrecen

211 320

1352

0,64%

Balmazújváros

17 573

1 379

7,85%

Berettyóújfalu

15 472

260

1,68%

Biharkeresztes

3 946

361

9,15%

Derecske

8 922

204

2,29%

31 725

701

2,21%

Hajdúböszörmény

54

Hajdúdorog

8 843

272

3,08%

Hajdúhadház

12 588

2 251

17,88%

Hajdúnánás

17 063

112

0,66%

Hajdúsámson

13 128

629

4,79%

Hajdúszoboszló

23 933

92

0,38%

Kaba

5 960

222

3,72%

Komádi

5 523

393

7,12%

Létavértes

6 966

274

3,93%

Nádudvar

8 853

298

3,37%

Nyíradony

7 585

562

7,41%

Polgár

8 098

688

8,50%

14 895

591

3,97%

Téglás

6 432

16

0,25%

Tiszacsege

4 592

197

4,29%

Vámospércs

5 347

324

6,06%

438 764

11 178

Püspökladány

Megye összesen

2,55%




-


-


-


-


-


55

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A roma népesség száma és aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Szabolcs-Szatmár-Bereg városok Nyíregyháza

119 746

2 208

1,84%

Baktalórántháza

3 916

940

24,00%

Balkány

6 387

168

2,63%

Csenger

4 853

568

11,70%

Demecser

4 246

447

10,53%

Dombrád

3 954

303

7,66%

Fehérgyarmat

7 893

125

1,58%

Ibrány

6 801

935

13,75%

Kemecse

4 744

476

10,03%

Kisvárda

16 986

505

2,97%

Mándok

4 191

163

3,89%

Máriapócs

2 085

188

9,02%

Mátészalka

17 195

1 028

5,98%

Nagyecsed

6 374

1 283

20,13%

Nagyhalász

5 632

577

10,25%

Nagykálló

9 702

382

3,94%

Nyírbátor

12 719

1 772

13,93%

Nyírlugos

2 789

188

6,74%

Nyírmada

4 713

957

20,31%

Nyírtelek

6 654

201

3,02%

Rakamaz

4 555

217

4,76%

Tiszalök

6 157

763

12,39%

Tiszavasvári

12 848

1 617

12,59%

Újfehértó

12 931

103

0,80%

Vaja

3 608

110

3,05%

Vásárosnamény

8 471

407

4,80%

Záhony

4 062

31

0,76%

304 212

16 662

Megye összesen

5,48%



56


-


-


-


-


-

15 olyan város található a megyében, ahol a roma népesség aránya meghaladja az 5%-ot, közülük 11 település a 10%-ot és 3 település a 20%-ot is

3.5.7. Dél-Alföldi régió -

Bács-Kiskun megye

A roma népesség száma és aránya Bács-Kiskun megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Bács-Kiskun megye városok Kecskemét

111 411

1216

1,09%

Bácsalmás

6 753

129

1,91%

36 267

419

1,16%

Dunavecse

3 881

91

2,34%

Hajós

3 104

61

1,97%

Izsák

5 650

83

1,47%

Jánoshalma

9 008

532

5,91%

17 142

666

3,89%

Kecel

8 711

500

5,74%

Kerekegyháza

6 284

32

0,51%

Kiskőrös

14 236

402

2,82%

Kiskunfélegyháza

30 172

261

0,87%

Kiskunhalas

28 285

1 565

5,53%

Kiskunmajsa

11 229

731

6,51%

8 561

400

4,67%

11 050

403

3,65%

Baja

Kalocsa

Kunszentmiklós Lajosmizse

57

Mélykút

5 200

211

4,06%

Solt

7 019

376

5,36%

Soltvadkert

7 309

242

3,31%

Szabadszállás

6 093

157

2,58%

11 430

128

1,12%

4 267

60

353 062

8 665

Tiszakécske Tompa Megye összesen

1,41% 2,45%


A megye városi jogállású településein összességében a roma lakosság aránya 2,45%-os a települések teljes népességének összegéhez viszonyítva. Ez az arány az egyes települések vonatkozásában viszonylag kevésbé széles területi szórást (0,87% - 6,51%) mutat.


-


-


-


-


-


-

Békés megye

A roma népesség száma és aránya Békés megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Békés megye városok Békéscsaba

62 050

441

0,71%

Battonya

6 042

140

2,32%

20 088

1 402

6,98%

Csorvás

5 060

31

0,61%

Dévaványa

7 899

53

0,67%

Elek

4 927

396

8,04%

Békés

58

Füzesgyarmat

5 734

96

1,67%

Gyomaendrőd

13 680

613

4,48%

Gyula

31 067

102

0,33%

4 674

182

3,89%

Körösladány Medgyesegyháza

3 698

16

0,43%

Mezőberény

10 632

576

5,42%

Mezőhegyes

5 712

10

0,18%

Mezőkovácsháza

6 177

83

1,34%

Orosháza

29 081

335

1,15%

Sarkad

10 020

941

9,39%

Szarvas

16 954

489

2,88%

Szeghalom

9 290

330

3,55%

Tótkomlós

6 016

123

2,04%

Újkígyós

5 196

127

2,44%

Vésztő

6 986

488

6,99%

270 983

6 974

Megye összesen

2,57%




-


-


-


-


-


59

-

Csongrád megye

A roma népesség száma és aránya Csongrád megye városaiban, 2011-ben Terület megnevezése




Csongrád megye városok Szeged

168 048

1 565

0,93%

Hódmezővásárhely

46 047

415

0,90%

Csanádpalota

2 923

72

2,46%

17 242

232

1,35%

7 103

113

1,59%

23 683

384

1,62%

Mindszent

6 914

151

2,18%

Mórahalom

5 804

0

0,00%

Sándorfalva

7 871

0

0,00%

28 509 314 144

483 3 415

Csongrád Kistelek Makó

Szentes Megye összesen

1,69% 1,09%


A megye városi jogállású településein összességében a roma lakosság aránya 1,09%-os a települések teljes népességének összegéhez viszonyítva. Ez az arány a kelet-magyarországi megyéket összehasonlítva a legalacsonyabb. Az egyes települések vonatkozásában igen kis területi szórást (0,00% - 2,46%) mutat.


-


-


-


60

Összefoglalás – a legjelentősebb mértékben romák által lakott városi jogállású települések 2011-ben

Táblázatunkban az alábbi színkódokat alkalmazva kiemeltük azokat a városi jogállású településeket (a megyei jogú városokat is beleértve), amelyek esetében a romák települési lakosságon belüli aránya meghaladja az 5%-ot:

5%<X<10% 10%<X<10% X>20%

Az ország legnagyobb arányban roma népesség által lakott városai, 2011-ben Terület megnevezése




Megye

Magyarország városok Örkény

4 730

955

20,19%

Pest

Tápiószele

5 914

350

5,92%

Pest

Tura

7 774

925

11,90%

Pest

Letenye

4 192

407

9,71%

Zala

Pacsa

1 711

164

9,59%

Zala

Berhida

5 839

578

9,90%

Veszprém

Devecser Bicske

4 441 11 196

550 687

12,38%

Veszprém

6,14%

Fejér

Ercsi

8 289

761

9,18%

Fejér

Barcs

11 420

918

8,04%

Somogy

Igal

1 270

76

5,98%

Somogy

Kadarkút

2 653

140

5,28%

Somogy

Lengyeltóti

3 050

252

8,26%

Somogy

Nagybajom

3 330

252

7,57%

Somogy

Mágocs

2 388

214

8,96%

Baranya

Sásd Salgótarján

3 237 37 262

197 2 006

6,09%

Baranya

5,38%

Nógrád

Bátonyterenye

12 841

962

7,49%

Nógrád

3 092

228

7,37%

Heves

Heves

10 753

951

8,84%

Heves

Kisköre

2 869

274

9,55%

Heves

Bélapátfalva

61

Pétervására

2 326

167

7,18%

Heves

Abaújszántó

3 147

198

6,29%

Borsod-Abaúj-Zemplén

Alsózsolca

5 766

716

12,42%


Borsodnádasd

3 169

338

10,67%


Cigánd

2 963

443

14,95%


Edelény

9 896

607

6,13%


Encs

6 344

1 128

17,78%


Felsőzsolca

6 613

781

11,81%


Gönc

2 059

125

6,07%


Mezőcsát

5 980

467

7,81%


34 481

3 793

11,00%


Putnok

6 905

568

8,23%


Rudabánya

2 583

323

12,50%


Sajóbábony

2 887

225

7,79%


Sajószentpéter

12 012

945

7,87%


Sátoraljaújhely

15 783

1 937

12,27%


Szendrő

4 065

867

21,33%


Szikszó

5 631

344

6,11%


Jászapáti

8 889

928

10,44%

Hajdú-Bihar

Jászfényszaru

5 680

445

7,83%

Hajdú-Bihar

Jászkisér

5 467

710

12,99%

Hajdú-Bihar

20 632

1 622

7,86%

Hajdú-Bihar

4 809

248

5,16%

Hajdú-Bihar

Balmazújváros

17 573

1 379

7,85%

Hajdú-Bihar

Biharkeresztes

3 946

361

9,15%

Hajdú-Bihar

12 588

2 251

17,88%

Hajdú-Bihar

Komádi

5 523

393

7,12%

Hajdú-Bihar

Nyíradony

7 585

562

7,41%

Hajdú-Bihar

Polgár

8 098

688

8,50%

Hajdú-Bihar

Vámospércs

5 347

324

6,06%

Hajdú-Bihar

Baktalórántháza

3 916

940

24,00%

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Csenger

4 853

568

11,70%


Demecser

4 246

447

10,53%


Dombrád

3 954

303

7,66%


Ibrány

6 801

935

13,75%


Kemecse

4 744

476

10,03%


Máriapócs

2 085

188

9,02%


Mátészalka

17 195

1 028

5,98%


Nagyecsed

6 374

1 283

20,13%


Nagyhalász

5 632

577

10,25%


Nyírbátor

12 719

1 772

13,93%


Nyírlugos

2 789

188

6,74%


Ózd

Karcag Kenderes

Hajdúhadház

62

Nyírmada

4 713

957

20,31%


Tiszalök

6 157

763

12,39%


12 848 9 008

1 617 532

12,59%


5,91%

Bács-Kiskun

8 711

500

5,74%

Bács-Kiskun

Kiskunhalas

28 285

1 565

5,53%

Bács-Kiskun

Kiskunmajsa

11 229

731

6,51%

Bács-Kiskun

7 019

376

5,36%

Bács-Kiskun

20 088

1 402

6,98%

Békés

4 927

396

8,04%

Békés

Mezőberény

10 632

576

5,42%

Békés

Sarkad

10 020

941

9,39%

Békés

Vésztő

6 986

488

6,99%

Békés

Tiszavasvári Jánoshalma Kecel

Solt Békés Elek

A táblázat adatait áttekintve ismét ki kell emelni a legfontosabb módszertani és megközelítési elveket: -

a romák Magyarországon a leginkább diszkrimináció által fenyegetett kisebbség

-

a roma lét számos esetben hordozza a társadalmi kirekesztettség és hátrányos helyzet veszélyét

-

a roma népesség integrációja a magyarországi többségi társadalomba nem valósult meg a rendszerváltás óta sem, ennek elősegítése alapvető feladat

-

a táblázat csak azokat a városokat emeli ki, amelyekben a roma lakosság aránya eléri, vagy meghaladja a népesség 5%-át, de ez nem jelenti azt, hogy azokban a városokban, ahol ez nem teljesül, ne lenne szükség az integráció fokozott támogatására

Összegzés: -

5% feletti roma népességi arány Magyarország 13 megyéjének városi jogállású településein lett regisztrálva a 2011-es népszámláláskor

-

összesen 76 városi település érintett, a legtöbb (17 város) Borsod-Abaúj-Zemplén és (15 város) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében; előbbi esetében 9 város 10%feletti, ezen belül 1 város 20% feletti aránnyal rendelkezik, míg utóbbi esetében 11 város 10%feletti, ezen belül 3 város 20% feletti aránnyal rendelkezik

-

5-10% közötti arány 50 város, 10-20% közötti arány 21 város, míg 20% feletti arány 5 város esetében került rögzítésre.

63

4. A magyarországi felsőoktatási intézmények és a Hallgatói Mentorprogram lehetséges kapcsolódásai A korábbi fejezet részeként felmérésre került azon magyarországi települések köre, amelyek lehetőséget nyújthatnak a Hallgatói Mentorprogram kiterjesztésére. Az alábbiakban e települések körének meghatározásakor - megyei szinten - megvizsgáljuk, hogy relatív közelségben működik-e felsőoktatási intézmény, mely a kiépítendő lokális mentori hálózat centrumaként tudna funkcionálni. Az elemző olyan térségeket vett csak figyelembe, amelyek esetében a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság helyzete determinálja a Mentorprogram működtetését. Az előbbi fejezetben, a 2011-es népszámlálás adataira építve, bemutattuk azon településeket, ahol a romák városi lakosságon belüli aránya meghaladja az 5%-ot.

Azon megyék köre, melyekben van olyan város, melyben a romák népességen belüli aránya meghaladja az 5%-ot:

Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye Észak-Alföld: Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye Nyugat-Dunántúl: Zala Közép-Dunántúl: Fejér, Veszprém

Fontos hangsúlyozni, hogy az összesített (nem települési szintű) megyei adatok alapján csak 5 megye tartozna az 5% feletti megyék közé: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy.

A Hallgatói Mentorprogram és az EDUCOOP projektben kidolgozott hátránykompenzáló tananyagcsomagok felsőoktatási intézményekben történő adaptációs lehetőségeinek vizsgálatakor a felsőoktatási intézmények azon karait /intézeteit/tanszékeit vizsgáltuk, melyek pedagógusképzéssel illetve szociális szakemberképzéssel foglalkoznak.

64

4.1. Észak-Magyarország:

Egyetem

Régió/megye

Székhely

Honlap

Vonatkozó Kar

Intézet/tanszék

Neveléstudományok Intézete Debreceni Egyetem

Észak- Magyarország- Hajdú-Bihar megye

http://www.uni Bölcsészettudományi Kar deb.hu/ Debrecen

Miskolci Egyetem

Észak-Magyarország- BorsodAbaúj-Zemplén megye

http://www.uni Bölcsészettudományi Kar -miskolc.hu/

Eszterházi Károly Főiskola

Andragógia tanszék

Pedagógia tanszék/Társadalompedagógiai Tanszékcsoport

Pedagógia tanszék

Pedagógia Tanszék

Politikatudományi és Szociológiai Intézet

Szociológia és Szociálpolitika Tanszék

Tanárképző Intézet

Pedagógia szak

Szociológiai Intézet

Szociológia szak

Miskolc

Comenius Kar (CK) ÉszakMagyarország/He ves megye

A mentorprogram adaptációs lehetőségei

Eger

http://www.ekt Tanárképzési és f.hu Tudástechnológiai Kar (TKTK)

Kisebbségtudományi Tanszék (!) Neveléstudományi Tanszék Szociálpedagógia

65

(!) Nemzetiségi – kisebbségi közösségek társadalmi integrációját segítő szakember" végzettség szerezhető 2 félév alatt akkreditált, oklevelet adó képzésükkel 2013 őszétől

Tanszék Humán Tudományok Intézete Itt önálló tanszékek találhatók: Neveléstudományi Intézeti Tanszék

EKTF Kisebbségtudományi Tanszék kurzusai: (http://kisebbsegtudomany.ektf.hu/) Cigány/roma gyerekek iskolai- és társadalmi integrációjának kérdései-PhD kurzus Kisebbségi közösségek és többségi társadalom 2. Oktatás és kultúra Bevezetés a magyarországi cigányok/romák társadalomtörténetébe BA A magyarországi cigányok/romák története, kultúrája MA Esélyegyenlőségi ismeretek – segítő rendszerek Érdekvédelem a közoktatásban

66

4.2. Észak-Alföld:

Főiskola

Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kölcsey Ferenc Tanítóképzési Intézet

Nyíregyházi Főiskola

Régió/megye

ÉszakAlföld/HajdúBihar megye

Észak-Alföld/ SzabolcsSzatmár-Bereg megye

Székhely

Debrecen

Nyíregyháza

Honlap

Vonatkozó Kar

Kölcsey Ferenc http://www.d Tanítóképzési Intézet rhe.hu/kolcse y-ferencKommunikáció- és tanitokepzesiTársadalomtudományi intezet Intézet

https://www. Bessenyei György nyf.hu/ Tanárképző Központ

Intézet/tanszék

Pedagógia és Pszichológia Tanszék Társadalomtudományi Tanszék

Alkalmazott Pedagógia és Pszichológiai Intézet

67


Tanító alapszak (BA) műveltségterületei, valamint az ifjúságsegítő felsőfokú szakképzés (FSZ)

Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés, szociális munka szakirány

4.3. Dél-Dunántúl:

Egyetem

Régió/megye

Székhely

Honlap

Vonatkozó Kar

Intézet/tanszék


BTK: Neveléstudományi Intézet Bölcsészettudományi Kar Pécsi Tudományegyete m

DélDunántúl/Barany a megye

http://www.p te.hu/ Pécs

Illyés Gyula Kar (IGYK, pedagógusképzés)

Romológia és Nevelésszociológia Tanszék Romológia Kutatóközpont BTK: Társadalom- és médiatudományi intézet Szociológia tanszék IGYK: Szakirányú továbbképzési szak: Komplex rehabilitációs mentor

68

Romológia és Nevelésszociológia Tanszék képzései (!) Romológia Kutatóközpont Komplex rehabilitációs mentor (továbbképzés keretében)

4.4.

Dél-Alföld:

Főiskola

Régió/megye

Székhely

Honlap

Vonatkozó Kar

Intézet/tanszék


Neveléstudományi Intézet TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET/Szociológia Tanszék

Bölcsészettudományi Kar

DélSzegedi Alföld/Csongrád Tudományegyetem megye

http://www .uSZTE Juhász Gyula szeged.hu/ Pedagógusképző Kar

JGYPK: FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZET/Andragógia szakcsoport

Szociológia Tanszék/Szociológia alapszak Kultúramediátor szakcsoport és mesterképzés (MA) GYÓGYPEDAGÓGUS-KÉPZŐ INTÉZET

Szeged

Pedagógia BA Pedagógia szak

JGYPK Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék

TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ INTÉZET/Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Baja Eötvös József Főiskola

Dél-Alföld/ Bács-Kiskun megye

Baja

http://www .ejf.hu/kezd olap/foiskol a

Pedagógusképzés Pedagógusképző Intézet Óvodapedagógus BA

69

Tessedik Sámuel Főiskola

Kecskeméti Főiskola

DélAlföld/Békés megye

Dél-Alföld/BácsKiskun megye

Szarvas

Kecskemét

http://www .tsf.hu/tsf20 Pedagógiai Kar 05/index.ph tml

Tanítóképző Főiskolai Kar http://tfk.ke (Jogelőd: Kecskeméti fo.hu/kezdo Tanítóképző Főiskola lap (korábban Óvónőképző Intézet))

Gyermeknevelési és Módszertani Tanszék

Alapismereti és Szakmódszertani Intézet

Alapszakok Ifjúságsegítő (FSZ)

Óvópedagógus-képzés Tanítóképzés Pedagógiai-Pszichológiai Intézeti Csoport Társadalomtudományi Intézeti Csoport

A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete az EDUCOOP projekt keretében kifejlesztett tananyagcsomagokat beépítette tantervébe. Egyéb régiós főiskolák/intézetek, ahol a tananyagcsomagok adaptációja lehetséges: -

Baja Eötvös József Főiskola Tessedik Sámuel Főiskola Kecskeméti Főiskola

70

4.5. Egyetem

Nyugat-Dunántúl Régió/megye

Székhely

NyugatKaposvári Egyetem Dunántúl/Somog y megye

Honlap

Vonatkozó Kar

http://www.k Pedagógiai Kar e.hu/

Intézet/tanszék


Gyógypedagógia

Gyógypedagógia

Tanító

Tanító

Kaposvár

BDPK: Felsőfokú szakképzés Benedek Elek Pedagógiai Kar Nyugatmagyarországi Egyetem

NyugatDunántúl/GyőrMoson-Sopron

http://www.n Berzsenyi Dániel yme.hu/ Pedagógusképző Kar

FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK Szociális és ifjúsági munka (ifjúságsegítő)

Sopron Szakirányú továbbképzési szakok némelyike

71

Ifjúságsegítő (felsőfokú szakképzés) Szociális és ifjúsági munka (ifjúságsegítő)

Szociális Tanulmányok http://www.s Petz Lajos Egészségügyi tanszék ze.hu/ és Szociális Intézet

NyugatDunántúl/ GyőrMoson-Sopron

Széchenyi István Egyetem

Felsőfokú szakképzések: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

Győr

4.6.

Közép-Dunántúl

Egyetem

Régió/megye

Székhely

Honlap

Vonatkozó Kar

Intézet/tanszék


Neveléstudományi Intézet

Pannon Egyetem

KözépDunántúl/Veszpr ém megye

http://www.u Modern Filológiai és niTársadalomtudományi pannon.hu/ Kar

Társadalomtudományok és nemzetközi tanulmányok Intézet Tanárképző Intézet

Veszprém

72

Pedagógia szak Társadalomtudományi szakok

5. Forrás-teremtési stratégia

A mentor program gyakorlatának elterjesztése érdekében szükség van a lehetséges finanszírozási források feltérképezésére. Ennek keretében sor kerül az eddigi hazai finanszírozási források bemutatására, valamint, a 2014-2020-as EU-s tervezési időszak vonatkozásban a jövőben elérhető támogatási lehetőségek elemzésére.

5.1.

Áttekintés: EU-s pénzügyi források – az Európai Szociális Alap és a releváns hazai operatív programok 2007-2013 között

Az Európai Szociális Alap a társadalmi kohézió erősítésének, a termelékenység és a versenyképesség növelésének, valamint a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés ösztönzésének szükségességével kapcsolatos közösségi prioritásokat támogatja. E téren az ESZA célja, hogy a foglalkoztatás és a foglalkoztatási lehetőségek javítása révén hozzájáruljon a gazdasági és a társadalmi kohézió erősítéséhez. Az ESZA támogatja a tagállamok azon szakpolitikáit, amelyek a lisszaboni stratégia középpontjába a foglalkoztatás növelését helyezik. Ezek a szakpolitikák szorosan kötődnek az átfogó gazdasági iránymutatáshoz, az európai foglalkoztatási stratégiához, illetve a foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokhoz. Az ESZA konkrétabban a következőkre törekszik: 

a teljes foglalkoztatás elérése;



a munka minőségének és termelékenységének javítása;



a társadalmi befogadás előmozdítása (többek között a hátrányos helyzetű személyek munkavállalásának javítása révén);



a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentése.

73

Hatály és prioritások A „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzések keretében az ESZA a következő prioritások címén támogatja a tagállami tevékenységeket: 

a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése a gazdasági változásokra való jobb felkészülés és azok pozitív kezelésének javítása céljából;



az álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának és tartós munkaerő-piaci jelenlétének javítása;



a munkanélküliség – különösen a tartós és az ifjúsági munkanélküliség – megelőzése;



az időskori aktivitás és a munkában eltöltött idő meghosszabbításának ösztönzése;



a munkaerő-piaci részvétel fokozása;



a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése a foglalkoztatásban való fenntartható integrációjuk céljából;



a munkaerő-piaci megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem;



a humántőke fejlesztése és növelése;



a partnerségek előmozdítása.

Fentiek figyelembe vételével a 2007-2013 közötti operatív programok Magyarországon egyértelmű lehetőségeket teremtettek a hátrányos helyzetű népesség társadalmi integrációjának elősegítéséhez. A roma népesség és a társadalmi felzárkóztatás szempontjából leginkább relevanciával bíró operatív program a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) volt 2007-2013-ban. A TÁMOP prioritás struktúrája számos olyan tematikus területet tartalmazott, melyek az integráció részeként, eszközeként foghatóak fel. Megjelent a foglalkoztathatóság fejlesztése, az alkalmazkodóképesség javítása, a minőségi oktatás egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása, a társadalmi befogadás és részvétel erősítése külön fejlesztési irányvonalként. Emellett ki kell

74

emelni, hogy „A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban” intézkedés külön nevesített módon is a roma népesség hátrányainak kompenzálását jelölte meg fő irányként. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a program helyzetelemző fejezetei részletesen feltárták a roma népességhez kapcsolódó problémák széles körét, köztük a munkanélküliséget, képzettségi hátrányokat, szegénységet, kirekesztődést. A férfiak és nők, a fogyatékossággal élők és a roma emberek esélyegyenlőségének javítása, a fenntarthatóság biztosítása, illetve a területi kohézió elősegítése horizontális szempontokként jelennek meg a programban, amely egyben azt is jelenti, hogy a finanszírozásra kerülő fejlesztések esetében e célokat mindig szem előtt kell tartani. A TÁMOP-hoz kapcsolódóan kiírt pályázatok széles köre nyújtott támogatási forrást a roma népesség hátrányos helyzetének csökkentését tűzve ki célul. Az alábbiakban csak példaként említünk meg néhányat, a teljesség igénye nélkül: -

Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben

-

Roma szakkollégiumok támogatása

-

Anti-diszkriminációs programok támogatása a médiában

-

Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása

A TÁMOP mellett egyéb operatív programok is hozzá kívántak járulni az integráció elősegítéséhez és a hátrányos helyzet csökkentéséhez. Az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretei között jelent meg a „Roma felzárkózás módszertani támogatása” című pályázat, illetve a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) a foglalkoztatási helyzet javításához kapcsolódóan indította az „Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban – hátrányos helyzetű, elsősorban roma munkavállalók integrációja a munkaerőpiacon” című pályázatát.

A 2007-2013 közötti időszakban – bár ennek elemzése nem témája jelen tanulmánynak – a roma népesség és egyben a magyar társadalom hátrányos helyzetű és leszakadó rétegekhez kapcsolódó problémái, a lebonyolított fejlesztések ellenére sem oldódtak meg. Egyértelműen

75

megállapítható, hogy – az EU-s célkitűzésekkel összhangban – továbbra is támogatni szükséges a hátrányos helyzetű népesség – így a romák – társadalmi integrációjának elősegítését.

5.2.

Áttekintés: EU-s pénzügyi források - Európai Szociális Alap 2014-2020

A tanulmány írásának időszakában zajlik a 2014-2020-as időszakra vonatkozó jogszabályok parlamenti és tanácsi vitája.

Az ESZA 2014-2020 rendeletjavaslat9 lehetővé teszi, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásainak felhasználása révén az ország 2014 és 2020 között is javítani tudja majd az elhelyezkedési, az oktatási és a képzési lehetőségeket, valamint harcba tud szállni a társadalmi kirekesztés és a szegénység ellen.

Az Európai Unióban jelenleg csaknem 23 millió embernek nincs munkája, és a becslések szerint 113 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt, a társadalmi kirekesztés árnyékában. A szociális és a foglalkoztatással kapcsolatos kérdések így rendkívül fontosak az európai polgárok számára. Ahhoz, hogy az embereket vissza lehessen juttatni a munkaerőpiacra és ki lehessen emelni a szegénységből, Európának megoldást kell találnia a készségek hiányának, a kismértékű munkavállalói mobilitásnak, valamint az oktatási rendszerek és a munkaerő-piaci intézkedések nem kielégítő működésének problémájára.

A rendelet javaslat két részre oszlik. Az első rész egy sor közös rendelkezést határoz meg a közös stratégiai keretben megadott valamennyi strukturális eszköz szabályozására. Ezek a rendelkezések a támogatás általános elveire, így például a partnerségre, a többszintű kormányzásra, a férfiak és nők közötti egyenlőségre, a fenntarthatóságra, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti jognak való megfelelésre vonatkoznak. A javaslat szintén tartalmazza a

9

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

76

stratégiai tervezés és programozás közös elemeit, beleértve az EU 2020 stratégiából származó közös tematikus célkitűzések felsorolását, a közös stratégiai keretre vonatkozó uniós szintű rendelkezéseket, valamint az egyes tagállamokkal kötendő partnerségi szerződéseket szabályozó rendelkezéseket. •

Szükség van az egyedi földrajzi vagy demográfiai problémákkal küzdő városok, funkcionális földrajzi egységek és szubregionális területek szerepének tisztázására.

•

Meg kell erősíteni és meg kell könnyíteni az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztések részvételét. Lényeges alapelv, hogy a helyi fejlesztési stratégiák végrehajtására irányuló hatáskört a közösség érdekeit képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni.

Kik és hogyan látják hasznát a javaslathoz kapcsolódó fejlesztéseknek:

-

a munkanélküliek – különösen a fiatalok és a tartósan munka nélkül lévők,

-

a munkaerőpiacra visszatérő nők és a hátrányos helyzetű csoportok előtt új lehetőségek nyílnak: több képzés, több tanácsadási szolgáltatás és több egyénre szabott támogatási lehetőség áll majd rendelkezésükre: ez emberek millióinak jelent segítséget, hiszen Európa-szerte évente mintegy tíz millióan vesznek részt az ESZA – intézkedésekben,

-

a vállalkozások, a nonprofit szervezetek és a közigazgatási szervek támogatást kapnak majd ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a technológiai változásokhoz, az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés követelményeihez, továbbá hogy lépést tudjanak tartani a globális versennyel és be tudják vezetni a szükséges reformokat,

-

A finanszírozás az ESZA végrehajtásával megbízott nemzeti és regionális szerveken keresztül történik majd.

77

Az Uniós szintű fellépés indokoltsága

Az Európai Uniónak feladata, hogy csökkentse az Unió területén a fejlettség (egy főre jutó GDP), a termelékenység, a foglalkoztatás, az iskolai végzettség és a szegénység tekintetében mutatkozó nagy regionális különbségeket, továbbá hogy teljesítse az Európa 2020 stratégia nagyratörő céljait. (Uniós célkitűzés, hogy az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40% - a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. 2020-ig a szegénység kockázatának kitett lakosok számát 20 millióval csökkenteni kell.)

A rendeletjavaslat elfogadása az alábbi változásokat hozza magával:

-

Néhány, az Európa 2020 stratégiába illeszkedő célkitűzés nagyobb hangsúlyt kap, ezzel pedig nő az uniós finanszírozással elérhető hatás.

-

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk kapott uniós kohéziós támogatás egy meghatározott minimális része az ESZA - ból származzon. Ennek köszönhetően nagyobb figyelmet lehet majd fordítani a foglalkoztatás ösztönzésére, az oktatásra, a képzésre és a szegénység csökkentésére.

Nagyobb hangsúlyt kap a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem és a leghátrányosabb csoportok – például a migránsok és a marginalizált közösségek – támogatása, hiszen az ESZA támogatások legalább 20%-a a társadalmi befogadást célzó intézkedésekre irányul majd.

-

A szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek nagyobb mértékben vesznek részt az ESZA végrehajtásában, kiváltképp a legkevésbé fejlett régiókban.

-

Ösztönzést kapnak az olyan specifikus intézkedések, amelyek célja a férfiak és a nők közötti egyenlőség előmozdítása és a diszkrimináció elleni küzdelem.

A Bizottság tevékenyebb szerepet játszhat az országok közötti együttműködés elősegítésében és a társadalmi innováció ösztönzésében.

78

-

Az ESZA - támogatások igénybevétele egyszerűbbé válik, főként a kisebb kedvezményezettek számára.

-

Az operatív programok irányítása a közös cselekvési terveknek köszönhetően eredményorientáltabbá válik.

A Bizottság javaslatáról tárgyalások kezdődnek az uniós tagállamok kormányai és az Európai Parlament képviselői között. A rendelet várhatóan 2014-ban lép hatályba.

A 2014-2020-as források felhasználása és ezt megelőzően a források felhasználását lehetővé tevő operatív programok kidolgozása az előzetesen deklarált 11 EU-s tematikus célkitűzés szempontjainak figyelembe vételével lehetséges. Ez azt jelenti, hogy valamennyi megtervezett fejlesztésnek igazodnia kell valamelyik tematikus célkitűzéshez, illetve azok úgynevezett beruházási prioritásához. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációja szempontjából releváns tematikus célkitűzések és beruházási prioritások az alábbiak:

Tematikus célkitűzés 8: A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése i.

munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén

ii.

fiatalok - különös tekintettel a munkanélküli és oktatáson kívüliekre - fenntartható munkaerő-piaci integrációja

iii.

önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás

iv.

a munkavállalók, vállalkozások és a vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez

Tematikus célkitűzés 9: A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem: i.

aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására

ii.

a társadalom peremére szorult közösségek - például romák - integrációja

79

iii.

a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem

iv.

a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat

v.

a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése

vi.

közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák

Tematikus célkitűzés 10: Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba: i.

a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése; és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban

ii.

a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében

iii.

az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek

A 2014-2020-as EU-s támogatási periódushoz kapcsolódó magyarországi operatív programok kidolgozása 2014 áprilisában folyamatban van. A készülő programok közül az „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)” tartalmazza alapvetően azokat a legfontosabb intézkedéseket, melyek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációját támogatják. A program 2013 végén társadalmi véleményezésre bocsátott verziójának áttekintése révén megállapítható, hogy az EFOP tervezett prioritásai közül a második, a „Befogadó társadalom” elnevezésű prioritás fog alapvetően támogatási lehetőséget nyújtani a társadalmi integráció

80

elősegítése érdekében. Az alábbiakban kiemeljük azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek beazonosítható módon kapcsolódnak az általunk vizsgált témakörhöz:

-

A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett csoportok foglalkoztathatóságának javítása o Magyarországon nehezen férnek hozzá a munkanélküliek, valamint a munkahelyük elvesztésében fenyegetett személyek a folyamatos mentorálással támogatott tanulási lehetőségekhez. A már létrehozott ilyen célú (pl. nyitott tanulási) központok hálózatának kiterjesztésével biztosítjuk az inaktív személyeknek az igényeikre szabott, a fenntartható életmódot és a helyi igényekhez illeszkedő foglalkoztathatóságot javító kompetenciákra irányul tanulási programokat. o Romák (kiemelten roma nők) foglalkoztatásba ágyazott képzése. A romák felzárkózásának segítése érdekében munkaerő-piaci integrációt támogató programok indítása a közszolgáltatási hiányszakmákban való foglalkoztatásra. A roma lakosság részarányának növelése a közszolgáltatásokban segíti a kommunikációt és a romák jobb hozzáférését is a szolgáltatásokhoz. A foglalkoztatási szempontból különösen hátrányos helyzetű romák támogatott képzésére,

egyénre

szabott

segítésére,

mentorálásra

és

támogatott

foglalkoztatására kerül sor.

-

Társadalmi együttélés erősítése (hátrányos helyzetűek, fogyatékos személyek, romák bevonása, esélyteremtés, antidiszkriminációs és multikulturális programok) o hátrányos helyzetű emberek, romák társadalmi integrációjának erősítése (hátrányos helyzetű emberek, romák aktív társadalmi szerepvállalása, roma nők civil

szerveződéseinek

antidiszkriminációs

támogatása,

programokkal,

társadalmi romák

szemléletformálás

médiumokban

történő

foglalkoztatása)

-

kulturális identitás megőrzése, interkulturális párbeszéd, romák társadalmi és kulturális befogadása

81

-

esélyegyenlőség erősítése és társadalmi reintegráció ösztönzése

-

gyermekszegénység csökkentése (Integrált térségi gyerekprogramok kiterjesztése, kistelepülési gyerekprogramok indítása, Biztos Kezdet szolgáltatások fejlesztése)

-

területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok

-

mélyszegénységben

élők,

romák

felzárkózásának,

szegregált

élethelyzetek

felszámolásának segítése o mélyszegénységben élők, romák felzárkózása o szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal -

hátrányenyhítés a szociális gazdaság eszközeivel

Amint a felsorolásból is látható, az EFOP révén Magyarország jelentős lépéseket kíván tenni a roma népesség társadalmi leszakadásának megállítása és integrációjának elősegítése érdekében. A mentorprogram számos ponton kapcsolódhat a fenti intézkedésekhez, azonban közvetlen módon a „Gyarapodó tudástőke” prioritás „A neveléshez és képzéshez való hozzáférés

biztosítása

a

nem

formális

és

informális

tanulási

formákon

keresztül”beavatkozáshoz való kapcsolódás a legerősebb. A beavatkozás az alábbi releváns alintézkedéseket tartalmazza:

-

A

korai

iskolaelhagyás

csökkentése

kompetencia-

és

személyiségfejlesztő

programokkal: „A korai iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében cél kompetencia- és személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, készségfejlesztő, a kulturális intézményekben lévő tudásvagyon megismerését elősegítő, valamint a kreatív iparokat is támogató kompetenciafejlesztés, illetve a pályaorientációt támogató foglalkozások kialakítása a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű célcsoportnak a köznevelési intézményekkel együttműködve. A tanulók egyéni tudásának megszerzését a résztvevő intézmények és szervezetek szolgáltatásrendszerére és gyűjteményeire épített mentorprogramok kialakítása és mentorok foglalkoztatása is elősegíti. A szegénységben élő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulási és magatartási gondokkal küzdő tanulók felzárkózási esélyeinek növelése a bevont tanulók egyénre szabott fejlesztése, képességeik

kibontakoztatása

(pl.

tanoda-típusú

fejlesztések)

a

köznevelés

rendszerében lévő tanulókat támogatja a középfokú iskolába történő továbbtanulásuk

82

és középfokú tanulmányuk elvégzése érdekében, de a köznevelésen kívüli (kulturális, egyházi, sport) és civil szervezetek bevonásával.”

Fent nevesített fejlesztési eszközök forrásainak igénybe vétele egyértelműen hozzájárulhat a mentorprogram továbbfejlesztéséhez, területi kiterjesztéséhez és a lehetséges kapcsolódási lehetőségek kihasználásához.

5.3.

•

Felkészülés az új fejlesztési időszakra – Integrált programozás és megvalósítás

Területi tervezés – programterületek meghatározása a térségi igények hatékonyabb kielégítése érdekében, funkcionális területi együttműködések megjelenése

•

Közös programozás – integrált tervezés és programozás az EU Kohéziós Politikája, és más Uniós valamint tagállami pénzügyi eszközök alkalmazására

•

Több alapból finanszírozott programok – ERFA és ESZA finanszírozású operatív programok a közös tervezés, megvalósítás és monitoring érdekében

•

A közösségek által irányított helyi fejlesztési program (CLLD) – helyi akciócsoportok meghatározó szerepe (városi, vidéki, határon átnyúló stb. programok, de mindenképpen a helyi közösség a megvalósító). Az Irányító Hatóság egyes feladatait a helyi közösségek átvehetik (pl. projekt kiválasztás)

•

Integrált területi beruházás (Integrated Territorial Investment) – amennyiben városfejlesztési vagy más területi stratégia megvalósítása több prioritás vagy operatív program keretében lehetséges. A közösségek által irányított helyi fejlesztési programokkal szemben ez top-down megvalósítású is lehet és az Irányító Hatóság is lehet a lebonyolító

•

Közös cselekvési terv – egy kedvezményezett felelőssége alá tartozik, és meghatározott prioritásokhoz köthető projekt csomag. Kerete min. 10 millió euró, ill. az operatív program vagy programok közpénzekből folyósított támogatásának a 20 %-a közül az alacsonyabb összeg

83

6. PR stratégia A program folyamatos működtetésének egyik feltétele a megfelelő PR tevékenység. Az eredmények megfelelő szintű kommunikálása és a lehetséges támogatások felkutatása érdekében jelen stratégián belül külön fejezet foglalkozik a mentoring program PR stratégiájával.

Az alkalmazott PR stratégia elemei: -

az érintettek körének meghatározása

-

az érintettek elérésének nehézségei, problémái

-

a tervezett kommunikációs elemek meghatározása

6.1. Az érintettek körének meghatározása A mentorprogram esetében négy fő célcsoportot (érintetti kört) határozhatunk meg: -

a mentorálás tényleges célcsoportja, azaz a hátrányos helyzetű, roma családok és gyermekeik

-

az oktatási rendszer szereplői: óvodák, általános iskolák, középiskolák

-

a felsőoktatási intézmények, non-profit és civil szervezetek, melyek a mentor program befogadói, a kidolgozott módszertan alkalmazói lehetnek

-

szakmai, szakpolitikai és politikai döntéshozók

-

A mentorprogram céljait tekintve legfontosabb érintetti körét a hátrányos helyzetű, roma családok és gyermekeik képezik. Mára szakmai körökben egyértelműen elfogadott tény, hogy a hátrányos helyzetből való felemelkedés egyik eszköze lehet a mentorálás, mely esetünkben a gyerekek szociális és tanulmányi integrációjának támogatását jelenti többek között. Az érintetti kör meghatározása módszertani szempontból alapvetően adott, hiszen a hátrányos helyzetű, illetve SNI gyermekekre vonatkozóan az oktatási intézmények kimutatást vezetnek

-

Az oktatási rendszer szereplői: óvodák, általános iskolák, középiskolák

84

Bár a mentorprogram az eddig eltelt időszakban főleg az általános iskolák diákjaival foglalkozott, figyelembe kell vennünk, hogy a hátrányos helyzet az emberi életciklus során ennél jóval korábban megfogható tényező. Amennyiben elfogadjuk azt a tényt, hogy a hátrányos helyzetű, sok esetben szegény, alacsonyan képzett szülők családjába születő gyermek alapvető hátránnyal jön a világra és ez a hátrány – a körülmények állandósulása esetében – csak növekedni fog, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy szükség van a minél korábbi időpontban való beavatkozásra. Ez érintheti az óvodai nevelést, de adott esetben az óvodát megelőző időszakot is. Ugyancsak fontos hangsúlyozni, hogy a támogató intézkedéseknek – lehetőségek szerint – nem szabad csak a kisgyermekkorra, illetve az általános iskola időszakára korlátozódnia. A megélhetést biztosító munkavégzés alapvető kritériuma a megfelelő iskolai és szakmai képzettség, melynek támogatása a közép – és felsőoktatási tanulmányok során is javasolt. -

A felsőoktatási intézmények, non-profit és civil szervezetek, melyek a mentor program befogadói, a kidolgozott módszertan alkalmazói lehetnek A korábbi fejezetünkben részletesen bemutattuk azon felsőoktatási intézmények körét, melyek első megközelítésben a program befogadói és hordozói lehetnek. Mellettük a feladat lebonyolításába – megfelelő források rendelkezésre állása esetében – bekapcsolódhatnak azok a civil szervezetek, amelyek tevékenysége kapcsolódik a célzott szakmai feladatokhoz. Figyelembe véve, hogy a 2014-2020 közötti időszakban előre láthatóan komolyabb támogatás juthat a civil szervezetek szakmai tevékenységének támogatására, ennek a típusú együttműködésnek jelenleg jó esélyeit véljük felfedezni.

-

Szakmai, szakpolitikai és politikai döntéshozók A hátrányos helyzetű és a roma emberek integrációja globális kérdés és probléma Magyarországon. Jelen tanulmánynak nem feladata részletezni, hogy milyen szintű problémát jelenthet az ország gazdasága és társadalma szempontjából az, ha jelentősen nő a szegény, munkanélküli, alacsonyan képzett és kirekesztett emberek száma. Ennek ellenére hangsúlyozni kívánjuk, hogy a probléma megoldása jelentős szakmai és politikai döntések meghozatalának is függvénye, azaz az ország részéről deklarált szándéknak is meg kell erősödnie ahhoz, hogy e területen sikereket lehessen

85

elérni. Mindezt figyelembe véve egyértelmű cél, hogy a program eredményei mindazok számára is ismertté váljanak, akik a döntéshozatalban megfelelő eszközökkel támogatni tudják a mentorprogram kiteljesedését.

6.2. Az érintettek elérésének nehézségei, problémái -

A hátrányos helyzetű, roma családok és gyermekeik

A mentorprogram célcsoportját alkotó emberek (gyermekek és családjuk) elérése számos esetben problémás lehet, sajnos sok esetben éppen a leginkább rászorultak esetében. Az alapvető kommunikációs eszközök, az írott és elektronikus sajtó, valamint az oktatási intézményekben meghirdetésre kerülő felhívások ugyanis csak azokat a gyermekeket tudják elérni és feltérképezni – majd a későbbiekben bevonni a programba – akik „láthatóak” a fenti szempontok alapján. Értelemszerűen nagyobb hátrányban vannak az iskolából kimaradó gyermekek, valamint a legszegényebb rétegek, akik sem a nyomtatott, sem az elektronikus médiához nem férnek hozzá. Esetükben a közvetlen megkeresés módszerét szükséges alkalmazni. -

Az oktatási rendszer szereplői: óvodák, általános iskolák, középiskolák

A program továbbvitele szempontjából érintett oktatási intézmények elérhetősége alapvetően nem nevezhető problematikusnak. A települések többsége rendelkezik közoktatási esélyegyenlőségi programmal, tervvel, amely alapul szolgálhat azon intézmények körének meghatározásához, melyek érintettek lehetnek a mentorprogram megvalósításában és továbbvitelében. -

A felsőoktatási intézmények, non-profit és civil szervezetek, melyek a mentor program befogadói, a kidolgozott módszertan alkalmazói lehetnek

Amint arra fentebb is utaltunk, a tanulmány korábbi fejezetében részletesen bemutattuk azon felsőoktatási intézmények körét, melyek első megközelítésben a program befogadói és hordozói lehetnek. -

Szakmai, szakpolitikai és politikai döntéshozók

A program továbbvitelének egyik kulcseleme a döntéshozók és kompetens szakmai szervezetek megfelelő tájékoztatása és a program elemeinek láthatóvá tétele számukra. Ennek több akadálya is felmerülhet. Egyrészt a szervezeti felépítés az egyes szakpolitikai

86

intézmények esetében változhat, különösen igaz ez 2014-ben, az országgyűlési választásokat követően, amikor több minisztérium átalakul, mind a feladatok, mind a felelős személyek tekintetében. A megfelelő szakmai érdekkör feltérképezése érdekében pontos tájékozódás szükséges és folyamatos alkalmazkodás a megváltozó szakmai és személyi peremfeltételekhez. Mindez elmondható területi szinten is, hiszen 2014 őszén önkormányzati választások is lesznek Magyarországon.

6.3. A tervezett kommunikációs elemek meghatározása A Hallgatói Mentorprogram esetében az alábbi PR eszközök javasoltak a hatékony kommunikáció érdekében:

On-line PR: weboldalon keresztül történő kommunikációs tevékenység – esemény-értesítések, on-line sajtómegjelenések kommunikációja, hozzászólások kezelése. Filmek (videók), fotók megosztása. Sajtókommunikáció: A sajtókapcsolatok kiépítése és fenntartása az egyik leghatékonyabb eszköze annak, hogy egy vállalat/intézmény/civil szervezet minőségi, releváns információkat juttasson el magáról a célközönségéhez. A sajtókapcsolatok vezető szerepet töltenek be a public relationsban, és magukba foglalják a proaktív (sajtóközlemény kiadása, sajtótájékoztató megszervezése stb.) és reaktív (válasz az újságírói megkeresésekre) tevékenységeket is.

Közösségi Kommunikáció: A közösségi kommunikáció révén a szervezet valós párbeszédet folytathat érintettjeikkel, mely komoly értéket jelent a program iránt érdeklődők számára. A Facebook és egyéb közösségi csatornák népszerűsége lehetőséget teremt az érdeklődőkkel való napi kapcsolattartásra. A közösségi kommunikáció azonban ingoványos talaj: napról napra jelennek meg újdonságok, ráadásul egy balul elsült, nem megfelelően kezelt megjegyzés hírnévvesztést okozhat.

Nyomtatványok, hírlevelek használata: rendszeres, e-mailben történő tájékoztatás a szervezet tevékenységeiről. A program során elkészült szakmai kiadványok eljuttatása a 87

releváns szakértők és döntéshozók részére megfelelő tájékoztatást adhat mindarról a szakmai tevékenységről, amely a projekt során megvalósult.

Személyes egyeztetések, szakmai lobby tevékenység: amint arról fentebb említést tettünk, a mentorprogram tovább működtetésének egyik alapvető feltétele a döntéshozók megfelelő tájékoztatása. Ennek egyik módja a kiadványok megküldése és egyéb írásos anyagok eljuttatása a szakemberek részére. Nem nélkülözhető azonban a személyes konzultáció és szakmai lobby tevékenység. A személyes kontaktus kialakítása és a szakmai kapcsolatrendszer kiépítése, majd működtetése teremthet megfelelő alapot arra, hogy a program megfelelő ismertségre tegyen szert azon szervezetek és személyek előtt, amelyek és akik döntési helyzetben lehetnek a megvalósítás kiterjesztése és a további működtetés vonatkozásában. Mindennek érdekében az újjáalakuló minisztériumi rendszerben ki kell jelölni azokat a kapcsolódási pontokat, melyek relevánsak e szempontok szerint.

Eseményszervezés (event-management): konferenciák, rendezvények, közösségi alkalmak szervezése, ezekről rövid beszámolók készítése. A dokumentált események anyagait szükséges a projekt/szervezet honlapján megjeleníteni.

88

7. Összefoglalás: javaslatok a Mentorprogram hosszú-távú fenntarthatóságának biztosításához A mentori tevékenység hazánkban még viszonylag új, de, - alkalmazási területenként eltérő mértékben - folyamatosan terjedő és fejlődő gyakorlat, melyet általában egy adott program keretében, önálló vagy rész-eszközkén bevett módszerként alkalmaznak. A rendszerváltást követő évektől egyre több területen tettek sikeres, és kevésbé sikeres kísérleteket bevezetésére, jellemzően a hirtelen történt nagy, társadalmi problémák tüneti kezelésére, többnyire izolált formában. Így például a nagyarányú munkanélküliséget kezelni hivatott (a munkanélküliek, a kisebbségi és egyéb dimenziók szerint hátrányos helyzetűek iskolai-, munkaerő-piaci-, és kulturális beilleszkedési, (re)integrációs át-, ill. továbbképző tanfolyamok, képzések, és beilleszkedést elősegítő) programok keretében. A mentori munka segítségével megvalósított programok, gyakorlatok folyamatosan teret nyernek hazánkban is, köszönhetően

hatékonyságuknak,

sok

területen

történő

alkalmazhatóságuknak,

adaptálhatóságuknak. Ennek eredményeképp ismertségük, és elismertségük folyamatosan nő, és kijelenthető, hogy a mentori tevékenység megindult a professzionalizálódás irányába.

Az EDUCOOP projekt keretei között a magyar oldalon már korábban is működő civil kezdeményezés a gyakorlatorientált pedagógusképzés részévé vált mindkét országban, a szerb oldalon

jelentősen

hozzájárulva

a

hátrányos

helyzetű

tanulókat

célzó,

kezdődő

integrációs/inklúziós folyamatok sikeréhez. A program egyszerre segítette a mentorált tanulók iskolai sikerességét és a pedagógusjelöltek gyakorlati felkészítését a hátrányos helyzetű és roma tanulók oktatására.

A program továbbvitelének tehát a legfontosabb elemei:

-

a meglévő szakmai team további odaadó munkája

-

újabb szakemberek bevonása helyi és országos szinten

-

a lehetséges területi szintű kapcsolódási pontok megkeresése, felkérése a szakmai 89

együttműködésre -

a megjelenő EU-s támogatási források kihasználásának maximalizálása

-

együttműködés szakmai és nemzetiségi civil szervezetekkel

-

kapcsolatépítés az országos és területi (megyei, települési) szintű döntéshozókkal

-

kapcsolódás más, hasonló törekvésekhez

-

a program „láthatóvá tétele”: a honlap működtetésének fenntartása, nyomtatott dokumentumok, elektronikus anyagok széles körű használata

-

szakmai és szakpolitikai lobby tevékenység

90

Mellékletek Tematikus célkitűzés

Alap

1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és 1.2. szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által a technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási 1.3. kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutató képzési programok, 1.4. valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok 2.1. kiépítése, továbbá feltörekvő technológiák és hálózatok támogatása a digitális gazdaság érdekében az IKT-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem 2.2. továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e2.3. egészségügy IKT-alkalmazásainak megerősítése az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének 2.4. fokozása a digitális jártasság és az e-tanulás fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén 1.1.

3. A KKV-k versenyképességének fokozása

91

ERFA

ERFA

ERFA

ESzA (csak másodlagosan)

ERFA ERFA ERFA


3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

3.5.

a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt a kkv-k számára új vállalati modell kidolgozása és megvalósítása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása a kkv-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőke-beruházások növelése révén

4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának 4.1. támogatása a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia 4.2. használatának elősegítése az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú 4.3. épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása alacsony és közepes feszültségű intelligens elosztórendszerek 4.4. fejlesztése és megvalósítása minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve 4.5 a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését alacsony szén-dioxid-termelésű technológiák kutatásának, 4.6. innovációjának és átvételének előmozdítása magas hatékonyságú hő- és áramtermelés alkalmazásának 4.7. előmozdítása a hasznos hő keresleten alapulva a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása az oktatási és 4.8. képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkaerőpiaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott 5.1. beruházás támogatása

92

ERFA ERFA ERFA ERFA ESzA (csak másodlagosan)

ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA

ERFA, KA

ERFA ERFA


ERFA, KA

5.2.

egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése

ERFA, KA

6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási igényeinek kielégítése 6.2. az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében 6.3. a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és6.4. helyreállítás, és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA2000-t és a zöld infrastruktúrákat is a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a 6.5. rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is innovatív technológiák támogatása a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság fokozása érdekében a hulladék- és 6.6. vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése érdekében az erőforrás-hatékony gazdaság irányába történő ipari átmenet 6.7. támogatása a zöld növekedés érdekében 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a 7.1. transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) való beruházás álal a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú 7.2. csomópontok TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek - beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és 7.3. multimodális csomópontokat is - kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése 7.4. és rehabilitációja 7.5. intelligens gáz- és áramelosztó, tároló és átviteli rendszerek 6.1.

ERFA, KA

ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA

ERFA, KA

ERFA

ERFA

ERFA, KA ERFA

ERFA, KA

ERFA, KA ERFA

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 8.1.

üzleti inkubátorházak létrehozása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikro-vállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása

93

ERFA

foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, 8.2. beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, 8.3. amennyiben ezek a tevékenységek az ESzA alkalmazási körén kívül esnek 8.4. beruházás az állami foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek 8.5. számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén fiatalok - különös tekintettel a munkanélküli és oktatáson kívüliekre 8.6. - fenntartható munkaerő-piaci integrációja 8.7. önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet 8.8. összeegyeztetése a munkavállalók, vállalkozások és a vállalkozók alkalmazkodása a 8.9. megváltozott körülményekhez 8.10. aktív és egészséges idősödés a munkaerő-piaci intézmények modernizációja és erősítése, 8.11. beleértve a transznacionális földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket

ERFA

ERFA ERFA ESzA ESzA ESzA ESzA ESzA ESzA ESzA

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

9.1.

9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 9.6.

9.7. 9.8.

beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása a szociális vállalatok támogatása aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására a társadalom peremére szorult közösségek - például romák integrációja a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése 94

ERFA

ERFA ERFA ESzA ESzA ESzA

ESzA ESzA

9.9. közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 10.1. oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése; és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés 10.2. ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, 10.3. hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a 10.4. munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl a duális képzési rendszerek 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása az intézményi kapacitás és az ERFA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által, 11.1. valamint az ESzA által támogatott intézményi kapacitásra és a közigazgatás hatékonyságára irányuló intézkedések támogatása az intézményi kapacitás és a KA végrehajtásához kapcsolódó 11.2. közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által a közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások, amelyek célja 11.3. a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás megvalósítása a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése; ágazati és területi 11.4. paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzésére

95

ESzA

ERFA ESzA

ESzA

ESzA

ERFA

KA

ESzA

ESzA

Felhasznált szakirodalom -

A szegedi és hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató Hallgatói Mentorprogram öt év tapasztalatai (2013). Szerkesztette: fejes József Balázs, Szűcs Norbert. Belvedere kiadó

-

A 2. fejezet elkészítéséhez interjúk készültek a szakmai megvalósítókkal

-

A 3. fejezethez a statisztikai adatok a KSH adatbázisából származnak.

-

„Összefoglaló és módszertani megjegyzések” http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/kotetek.html

-

Kemény István – Rupp Kálmán – Csalogh Zsolt – Havas Gábor: Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó 1971-ben végzett kutatásról (Budapest, 1976, MTA Szociológiai Kutató Intézete)

-

Népszámlálás 2001 adatai: http://www.nepszamlalas2001.hu/

-

Népszámlálás 2011 adatai: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/?langcode=hu

-

27. oldal: Vécsei Pál által készített térkép

-

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről http://www.umvp.eu/az-europai-parlament-es-a-tanacs-jogszabalyi-javaslatai-a-2014-2020-idoszakravonatkozoan

Ezen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

96

A Hallgatói Mentorprogram fenntarthatósági és multiplikációs stratégiája

Recommend Documents