Memorandum az önbizalomról és a méltó idıs korról

Memorandum az önbizalomról és a méltó idıs korról Self-efficacy and Worthy Old Age Memorandum

A hátrányos helyzető idısek aktív tanulásának elısegítése Promoting Active Learning and ageing of Disadvantaged Seniors

1

Self-efficacy and Worthy Old Age Memorandum

Projekt címe:

Hungarian

Promoting Active Learning and Ageing of Disadvantaged Seniors //Hátrányos helyzető Idısek Aktív Tanulásának Elısegítése//

Projekt száma:

502217-LLP-1-2009-1-PT-GRUNDTVIG-GMP

Alprogram:

Grundtvig Multilaterális Projektek

Projekt weboldala:

http://projectpaladin.eu/

Készítés dátuma:

2011. július 25.

PALADIN Koordinátor:

Association VIDA. Intergenerational Valorisation and Active Development

WP6 koordinátor:

Dombi Gábor

WP6 koordináló szervezet:

INFORUM [Információs Érdekegyeztetı Fórum] telefonszám: +361 20 95 44 176 Email: [email protected]

Szerzık:

Albertina L. Oliveira, Dombi Gábor, Georgios K.

Társadalmi

Zarifis, Farago Judit, Maddalena Fiordelli, Teresa Almeida Pinto

Jelen projekt finanszírozása az Európai Bizottság támogatásával történt. A jelen kiadvány csak a szerzık nézeteit tükrözi és a Bizottság információk

nem

felelıs

bárminemő

a

jelen

dokumentumban

felhasználásáért.

A

szereplı

dokumentumot

korlátozás nélkül lehet másolni és terjeszteni, feltéve, hogy azt nem módosítják, annak forrását feltüntetik és az a jelen szerzıi jogi megjegyzéssel együtt történik.

2


Hungarian

Tartalomjegyzék

Bevezetés – Az önképzés alapú megközelítés társadalmi szempontjai ......................... 3 A PALADIN projekt kutatási eredményei ......................................................................... 4 1. Állampolgári tudatosság ....................................................................................... 5 2. Oktatás ..................................................................................................................... 6 3. Egészség ................................................................................................................... 6 4. Aktivitás / munkavállalás ....................................................................................... 7 5. Pénzügy .................................................................................................................... 8 Fı alapelvek (egyedi szempontok – az idısek igényeinek beazonosítása) .................... 9 A teendıkre vonatkozó alapelvek .................................................................................. 10 Referenciák ..................................................................................................................... 13 Kapcsolódó irodalom ...................................................................................................... 14

3


Hungarian

Bevezetés – Az önképzés alapú megközelítés társadalmi szempontjai

Társadalmi igény Egy társadalom fejlettségi szintje azon keresztül is mérhetı, hogy miképp kezeli idıs állampolgárait. Tény, hogy az idıseknek több nehézséggel kell megküzdenie, mint az európai társadalmak fiatalabb tagjai többségének. Az 50 év feletti munkaképes polgárok egy része az újonnan csatlakozott államok többségében nem talál állást magának, s ezért (végzettségtıl függetlenül) nem is várhatnak semmilyen segítséget a társadalomtól.1 Fennáll annak komoly kockázata, hogy jövedelmük csökken, társadalmi elismertségük hanyatlik, kapcsolati hálózatuk szétesik. E hátrányos helyzető idıs személyek esetében elıfordulhat, hogy azt kezdik érezni, hogy már nincs szükség rájuk, miközben harcolniuk kell a létfeltételeik biztosításáért, azaz korlátozott jövedelmeiket optimális módon kell felhasználniuk és versenyezniük kell a fiatalokkal. Bár nı a várható élettartam Európában, de az életkilátások rosszabbak a keleti és a déli országokban a nyugat- és észak-európai országokhoz képest.

A

társadalmi

kapcsolatok

elvesztése

pszichoszomatikus

betegségek

kialakulásához és növekvı számú orvosi beavatkozáshoz vezethet. Azaz a társadalmi figyelem hiánya fokozódó társadalmi költségekkel jár.

A változó világ által támasztott igények Az elmúlt húsz évben egy mőszaki-technológiai forradalom zajlott le. E forradalom közvetlen hatással volt az idısek életminıségére. Az informatika és az új tudás iránti igény egyre nı. Az e forradalom által kínált elınyök nagy részét az idısek is felismerték. (Egy példa erre a mobil telefonok esete, amelyet az idısek gyakran használnak vészhelyzetet jelzı készülékként.) Azonban az idısek igényeit nem mindig elégítik ki e téren2, miközben az idıs generációk egy kisebbséget képviselı szerencsésebb tagjai (elsısorban azok, akiknek nagyobb a jövedelme, illetve 1

http://penzcentrum.hu/cikk/1027521/1/pup_a_fonok_hatan_az_idos_dolgozo (Egy tanulmány, melyet a legjelentısebb magyar kutatóintézet, a TÁRKI készített az öregedésrıl) 2

IKT helyzetelemzés 2010 végén (Report on the prevailing conditions of ICT, end of 2010) http://einclusion.hu/2011-01-27/ikt-helyzetelemzes-2010-vegen/

4


Hungarian

magasabb a végzettsége) keresik azokat a lehetıségeket, melyeken keresztül az új világ aktív tagjaivá válhatnak. Gyakran részt vesznek olcsóbb, illetve ingyenes tanfolyamokon és ık a legaktívabb felhasználói az önképzési lehetıségeknek. Azonban a hátrányos helyzetben levı emberek közé tartoznak azok, akik egyedül élnek, messzebb laknak a városoktól és a képzıközpontoktól, s akiknek alacsonyabb a jövedelme, illetve alacsonyabb a végzettsége. Az új információk, technológiák és lehetıségek nem érik el ıket, vagy csak egy hosszú idı eltelte után jut el hozzájuk.

A PALADIN projekt kutatási eredményei A PALADIN projekt célja az, hogy hozzájáruljon önképzési készségüket elısegítı eszközök kifejlesztése révén azon hátrányos helyzetben levı idısek felvértezéséhez, akik 50 évnél idısebbek és alacsony végzettséggel rendelkeznek. A PALADIN projekt fı céljainak egyike az volt, hogy létrehozzon egy öt elembıl álló mércesorozatot a hátrányos idısek önirányítási képességének felmérése céljából, mely sorozat elemei az egészségügy, az aktivitás-munkavállalás, az oktatás, az állampolgári tudatosság és a pénzügy területeit fedik le. Gyakorlati szinten az volt a cél, hogy olyan tudományosan helytálló mérési eszközöket hozzunk létre, amelyek vizuálisan vonzóak, könnyen megérthetık és használhatók. Mivel az önképzés és az önképzésbe vetett önbizalom igen szorosan összefügg (Hoban & Sersland, 1999, 2000; Oliveira & Simões, 2001, 2006; Oliveira, 2005, 2009), a mércéket e két elméleti koncepcióra építettük, nevezetesen az önképzés és az önbizalom koncepcióira. A kialakulóban levı tanulási és változó társadalmi körülmények paradigmájának fényében a PALADIN Projekt azt hangsúlyozza, hogy az egészség, az aktivitásmunkavállalás,

az

oktatás,

az

állampolgári

tudatosság

és

a

pénzügy

társadalmaink mőködésének kulcsfontosságú területei és meggyızıdése szerint e területeken kell megerısíteni tanulási és fejlıdési képességeinket annak érdekében, hogy az embereket - különösen a hátrányos helyzetben levı idıseket - felvértezzük a jelen kihívásaira3. (Oliveira et al., 2011)

3„… általánosságban a “hátrányos helyzető” kifejezés az európai társadalompolitikai napirend vonatkozásában az embereknek azt a konkrét csoportját jelenti, akik elégtelen tanulási erıforrásokkal rendelkeznek annak következtében, hogy (különbözı tényezık miatt) korlátozottan tudnak hozzáférni a tanulási szolgáltatásokat nyújtókhoz. Nevezetesen idetartoznak a munkanélküliek, az oktatásból kiesık, a vándorlók, a képzetlenek, az alacsony szinten képzettek, az egészségügyileg (mentálisan vagy fizikailag) hátrányos helyzető emberek), valamint az (50+) korú idısek.” Georgios K. Zarifis (2011). Disadvantaged seniors: Main identifiers /Hátrányos helyzető idısek: fı ismérveik/ (http://projectpaladin.eu/wp-content/uploads/2010/11/7c.pdf )

5


Hungarian

A kutatási módszer elsı lépése az volt, hogy meghatároztuk az öt - nevezetesen az egészség, az aktivitás-munkavállalás, az oktatás, az állampolgársági tudatosság és a pénzügy - terület mindegyikére vonatkozóan a mőködés fı tartományait. Kísérleti tanulmányokat készítettünk az idısekkel Portugáliában (Coimbra és Lousada), Spanyolországban (Zaragoza), Görögországban (Thessaloniki), Svájcban (Lugano), Magyarországon (Budapest) és Máltán (különbözı kisvárosokban és városokban Málta szerte). A tanulmány céljára beazonosított célpopulációt az 50 év feletti, alacsony végzettségő, kevés képesítéssel rendelkezı és alacsony gazdasági szinten álló idısek képviselték (Zarifis, 2010). A következı lépés keretében konkrét felméréseket hajtottunk végre minden egyes országban nagyobb mintákon rövidebb és javított mércékkel. E felmérésekben összesen 670 idıs személy vett részt. A munka eredményeképpen sok (mennyiségi és minıségi) adatot győjtöttünk be a hátrányos helyzetben levı idısektıl az egyes résztvevı országokban, bár a minta nem tekinthetı a hátrányos helyzetben levı idısek reprezentatív mintájának az egyes országokban. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az egyes területekre vonatkozó eredményeket.

1. Állampolgári tudatosság A mennyiségi adatokat illetıen a görögországi minta esetében volt az eredmény a legalacsonyabb Magyarország

(átlag=116,03), (átlag=153,62),

melyet Svájc

Spanyolország (átlag=156,46),

követett Málta

(átlag=142,81).

(átlag=159,52)

és

Portugália (átlag=162,51) esetében voltak az értékek a legmagasabbak, ami azt jelenti, hogy az idısek magabiztosabban járnak el állampolgári hozzáállásuk és viselkedésük tekintetében. Portugália és Málta minıségi eredményei azt tükrözték, hogy e két ország idıs emberei általában jó állampolgároknak tartották magukat és meggyızıdésüket két szempontra alapozták: ık segítenek másoknak és ık (fıleg a máltai idısek) úgy érzik, hogy szerves részét képezik a közösségnek és képesek arra, hogy hozzájáruljanak a "közös jóhoz". A svájci minta esetében egy idıs azt mondta, hogy “néha az emberek úgy kezelik az idıs embereket, mint az olyan embereket, akiknek nincs semmilyen beleszólásuk a társadalmi életbe”. A többi minta esetében olyan szokatlan vélemények is elhangzottak, mint például: “Nem fogadom el a lusta embereket” (a spanyol minta egyik idıs személye mondta), és hogy “Jó állampolgár vagyok. 50 éves munka után nyugdíjba mentem, majd folytattam a munkát” (a magyarországi minta egyik tagja mondta ezt).

6


Hungarian

A közösséghez történı hozzájárulás iránti különösen erıs elkötelezettséget tükrözi az, hogy az idısek többféle tevékenységgel is támogatnák közösségeiket. A PALADIN projekt keretében tanulmányozott tevékenységeken túlmenıen is azt tapasztalhatjuk, hogy azok az idıs emberek, akikben igen nagy az indíttatás, hogy részt vegyenek közösségük ügyeinek intézésében, egyben fogékonyak az iránt is, hogy részt vegyenek a politikai eseményeken, hogy informálisan segítséget nyújtsanak másoknak lakókörnyezetükben és választott szervezeteikben, és adományozzanak az arra érdemes közösségi ügyek céljaira.

2. Oktatás Az önképzés terén a magabiztosságra vonatkozó mennyiségi adatok tekintetében a görög minta eredményei voltak a legalacsonyabbak (átlag=81,47), melyet Málta (átlag=129,68), Spanyolország (átlag=141,11) és Svájc (átlag=142,94) követett. Portugália (átlag=162,72) és Magyarország (átlag=163,40) idıs emberei érték el a legnagyobb értékeket, ami azt jelenti, hogy nagyobb magabiztossággal veszik saját kezükbe tanulásukat. E területen két központi elemet tapasztaltunk az összes országban. Az elsı és a legfontosabb az az, hogy az idısek nagy értéket tulajdonítottak az oktatásnak és a képzésnek, e tevékenységekre és kezdeményezésekre úgy tekintenek, hogy azok az egyének napi életminıségét szolgáló létfontosságú eszközök. A másik, kevésbé jelentıs elem az, hogy egyes idıs személyeknek kétségük volt az oktatási és képzési tevékenységek hatásosságát illetıen az idısek életfeltételeinek megváltoztatása vonatkozásában. Különösen a spanyol minta esetében a résztvevık tendenciaszerően úgy vélték, hogy az egyének akkor vesznek részt az ilyen jellegő tevékenységekben, amikor ráérnek, illetve amikor szakmai okok miatt kell részt venniük azokban. A magyarországi minta esetében érdekes, hogy a résztvevık fontosnak tartották az információs és kommunikációs képzéseket. Svájcban néhány idıs személy azt hangsúlyozta, hogy néhány kérdés már nem idıszerő, mivel már nyugdíjba mentek.

3. Egészség Általában az idısek magabiztosan veszik kezükbe saját egészségük ügyét, bár az egyes országok között különbségek tapasztalhatóak. A mennyiségi adatokat illetıen a görög minta esetében volt az eredmény a legalacsonyabb (átlag=116,39), melyet Spanyolország (átlag=132,01), Svájc (átlag=138,08) és Magyarország (átlag=140,23) követett. Portugáliában (átlag=153,92) és Máltában (átlag=163,47) érték el a

7


Hungarian

legmagasabb értéket az idısek, ami azt jelenti, hogy ezekben az országokban az idısek magabiztosabban veszik kezükbe saját egészségük ügyét. A portugál mintába tartozó idısek számos véleményt közöltek az egészséggel kapcsolatosan, ami azt tükrözi, hogy e terület nagyon fontos számukra. Általában egyetértenek abban, hogy mindenkinek egészséges életvitelt kell követnie az élet minıségének fokozása végett. Szinte az összes idıs személy meg van gyızıdve arról, hogy tudják, hogy mit kell tenniük egészségük elısegítése érdekében. Néhányan közülük említést tettek az egészségügyi szakemberek megértésével kapcsolatos bizonyos nehézségekrıl, míg mások felismerték erıforrásaik korlátozott voltát az egészséges életvitel kialakítását illetıen. Több példa között elmondták, hogy többet kellene tornázniuk és egészségesebb étkezési szokásokat kellene követniük.

4. Aktivitás-munkavállalás A mennyiségi adatokat illetıen a görög mintánál tapasztaltuk a legalacsonyabb eredményeket az aktivitás/munkavállalás terén (átlag=109,66), melyet Spanyolország (átlag=134,24), Svájc (átlag=139,22) és Málta (átlag=146,07) követett. Portugália (átlag=151,73) és Magyarország (átlag=156,45) idıs személyei esetében tapasztaltuk a legmagasabb értékeket, ami azt jelenti, hogy ık nagyobb önbizalommal vesznek részt a különbözı tevékenységekben (a szakmai, önkéntes és társasági, kulturális, szabadidı és társadalmi fejlıdéssel kapcsolatos tevékenységekben). Általánosságban

a

portugáliai

mintába

tartozó

személyek

természetes

magabiztosságot tanúsítottak a napi teendık végrehajtása terén, még azokban az esetekben is, amikor idısek otthonában élnek, ahol nem kell ilyen jellegő tevékenységeket végezniük. Jellemzıen aktív személyekként jellemzik magukat és néhányan közülük kifejtették, hogy fokozni fogják tevékenységi szintjüket annak érdekében, hogy belépjenek a munkaerı piacra, illetve másokat segítı tevékenységek kiépítése érdekében. A spanyol minta esetében néhány idıs személy sajnálta, hogy kevés ideje van arra, hogy másféle tevékenységeket is őzzön (tevékenységeinek változatossá tétele érdekében), míg a görög minta esetében dualitást tapasztaltunk a tevékenységek iránti érdeklıdést illetıen. Egyesek közülük azt jelezték, hogy munkát szeretnének találni, míg mások teljesen érdektelenek voltak mindennemő tevékenység iránt. A máltai és a magyar mintába tartozó idısek hajlamosak voltak arra, hogy kiemeljék az aktivitás jelentıségét és az e pozitív állapot által kiváltott személyes elégedettséget.

8


Hungarian

A máltai személyek hangsúlyozták az aktivitással-munkavállalással kapcsolatosan a család létfontosságú szerepét is – különösen a gyermekekét –, míg a görög résztvevık igen gondosan írták le fı tevékenységeiket. Az e kérdéskörrel kapcsolatos kifejezetten pozitív válaszok arra utalnak, hogy az ezen irányú készségeket nagyra értékelik a résztvevık és azt is jelezheti, hogy az érintettek érdekeltek az ez irányú készségek fenntartásában, illetve javításában. Elıfordulhat, hogy azok az idıs emberek, akik e készségek használatára összpontosítanak, fogékonyabbak

a

különbözı

olyan

területek

iránt,

ahol

készségeiket

jól

hasznosíthatják. Ha valaki arra törekszik, hogy olyan helyzetbe kerüljön, hogy többféle tevékenységet végezhessen, akkor felmerülhet annak igénye, hogy rugalmas napirendet kövessen. Amikor a tevékenység koordinátorok olyan idısebb emberekkel találkoznak, akik nagy hangsúlyt fektetnek napirendjük rugalmas kezelésére, akkor abból azt a következtetést vonhatják le, hogy az illetık többféle tevékenység iránt érdeklıdnek. Ez összefügghet az idısebb munkásokra vonatkozó irodalom azon állításával, hogy az idısebb embereket különösen azok a munkakörök vonzzák, amelyek rugalmasak a munkafeltételeket illetıen. Elképzelhetı az is, hogy mind a munkahelyi munkavégzés, mind a munkahelyi rugalmasság iránt érdeklıdı idıs személyek kombinálni szeretnék a fizetett munkát más tevékenységekkel. Az idısek tevékenységével kapcsolatosan számításba kell venni egy ellentmondást is. Míg a nyugdíjkorhatár növelésére irányuló igény folyamatosan a napirenden van (a társadalom idısek fenntartására irányuló kötelezettségének csökkentése érdekében), nyilvánvaló, hogy az 50 évnél idısebbeknek nincs esélye a munkaerı piacon. A magyar Központi Statisztikai Hivatal szerint a magyar nyugdíjasok többsége szívesen dolgozna nyugdíjuk elsı éveiben, de azoknak a száma, akik ténylegesen találnak munkát maguknak 0,5 és 3 százalék között van.

5. Pénzügy A pénzügyeket illetıen Spanyolország (átlag=132,08) és Görögország (átlag=134,09) idıs személyei esetében voltak az eredmények a legalacsonyabbak, ıket követte Málta

(átlag=146,52).

Svájc

(átlag=155,05),

Magyarország

(átlag=156,31)

és

Portugália (átlag=156,93) idıs személyei érték el a legmagasabb értékeket, ami azt jelenti, hogy ezen országokban az idısek magabiztosabban intézik pénzügyeiket. Ez egy olyan terület, ahol több közös véleményt tapasztaltunk az összes minta vonatkozásában, bár a spanyol és a görög résztvevık válaszai kevésbé voltak

9


Hungarian

határozottak. Általában az idısek alacsony jövedelmükre hivatkoztak fı problémaként, mert ez azt jelenti, hogy alacsony költségvetésbıl kell megoldaniuk mindennapi életüket. Ennek ellenére meg vannak gyızıdve arról, hogy meg tudják találni a legjobb megoldásokat e korlát kezeléséhez pénzük takarékos felhasználásán keresztül. Málta és Svájc esetében, egyes idıs személyek említést tettek arról, hogy a család néha fontos segítséget nyújt pénzügyi nehézségeik kezelése terén.

Fı alapelvek (egyedi szempontok – az idısek igényeinek beazonosítása) Az önképzık a jövı nyertesei, mivel rendelkeznek azzal a képességgel, hogy tudásukat egész életükön át fejlesszék (Collins, 2006). Ha egyszer az egyének elsajátítják az önképzés mikéntjét, akkor minden helyzetben bármikor képesek lesznek tanulni. “Az önképzési /self-directed learning – SDL/ készségek megalapozzák az egész életen át történı tanulást. Az önképzési készségek sikeres elsajátításukat követıen felvértezik a diákokat azzal a képességgel, hogy egész életükön át tanuljanak” (Dynan, Cate & Rhee, 2008). Az önképzés lehetıvé teszi az életminıség javítását, mivel megfelelı eszközöket biztosít a tanulók számára az egész életen át történı tanuláshoz (Yamada, 1994). Az önképzésre "életmódként és nem módszerként" szoktak hivatkozni, mivel az önképzés egyik alapvetı eleme egy olyan hozzáállás, amely minden feltétel bekövetkezte és a hosszú élet esetén is érvényesíthetı (Clinton & Rieber, 2010). Az önképzési készség akkor fokozható, ha tisztában vagyunk az önképzés elemeivel. Az önképzés hangsúlyt fektet “az autonómiára, az egyéni motivációra, a személyes jellegre, az önfegyelemre és a kritikus gondolkodásmódra, továbbá segíthet a tanulóknak abban, hogy jobban összpontosítsanak, céltudatosabbak és sikeresebbek legyenek (Ausburn 2002)”. (Clark, 2005). Az önképzés annál hatásosabb, minél erısebb a tanuló belsı motivációja. Általában úgy tekintenek az önképzésre, mint az idı elıtti leépülés és függıvé válás elleni potenciális erık egyikére, mivel képes arra, hogy kiváltsa az emberek tanulás és fejlıdés iránti motivációját. Továbbá erıteljes hatása bármilyen tárgykör és bármelyik tanuló esetében érvényesíthetı. Sok felnıtt nem képes saját magát teljes körően irányítani. Ez úgy szemléltethetı, mintha az egyének különbözı pozíciókat foglalnának el az önirányítás kontinuumában, mivel egyesek autonómabb, míg mások inkább függıbb típusúak.

10


Hungarian

Az alulképzett felnıttek tendenciaszerően kevésbé önirányító típusúak, mint a magas szintő végzettségekkel rendelkezı felnıttek. (Terry, 2006) Ezért különösen oda kell figyelnünk az önirányítás egyéb alacsonyabb szintő irányítással történı ötvözésére, illetve arra, hogy segítsük ezeket a személyeket abban, hogy fokozni tudják motivációjukat, magabiztosságukat és részvételüket a tanulási tevékenységek terén. Továbbá az idıs állampolgárok jelentısen különböznek egymástól, ahogyan az egyéni különbségek egyre karakteresebbé válnak koruk elırehaladtával. Az egyes személyek igen eltérı módon öregednek meg, mivel az öregséghez vezetı utak igen változatosak. Minden egyes idıs felnıttnek vannak reményei és jövıre vonatkozó tervei. Az önképzés szempontjából alapvetı azon eszközök szabályos használata, amelyek elı tudják segíteni az önirányítás kialakulásának folyamatát. A technológiának fontos szerepe van a modern társadalmunkban és ezt az ügyet is jól tudja szolgálni. Mint ahogy Clark kimutatta feltáró tanulmányában, még a kifejezetten alacsony szintő szolgáltatásokkal rendelkezı közösségek is elınyökre tehetnek szert a technológia használata révén, és a hatás különösen e közösségek esetében határozottan jelentıs. Chu and Tsai (2009) azt hangsúlyozza, hogy az internet alapú tanulás használata különösen célszerő a hátrányos helyzető idısek esetében. Tény, hogy segít ezeknek az embereknek (akik kora 45-59 közti, illetve 60 év feletti) abban, hogy leküzdjék a tanuláshoz történı hozzáférés útjában álló különbözı akadályokat. Továbbá

az

internet

nyilvánvalóan

az

a

legkényelmesebb

és

a

legköltséghatékonyabb tanulási környezet, mely el tud jutni minden egyes személyhez és mely az egész életen át kitart. Ezek azok az indokok, amelyeknek köszönhetıen az internet egy olyan eszköz, mely eszköz jól használható önképzés céljaira.

A teendıkre vonatkozó alapelvek (Javaslatok a politika kidolgozói, a társadalmi szolgáltatók, és az oktatási és képzési szervezetek számára) A PALADIN projekt kutatási eredményei és a résztvevı szakértık tapasztalata alapján e fázisban több politikai javaslatot lehet megfogalmazni:

•

Az idısek önbecsülését, az idısek hasznosságának tudatát helyre kell

állítani különbözı tudatosságfejlesztı programok támogatása és ösztönzése

11


Hungarian

révén. Az idıs állampolgárokkal kapcsolatos (negatív) hozzáállást meg kell változtatni annak érdekében, hogy az idıs emberek önértékelése pozitívan fejlıdjön. •

Az 50 évnél idısebb embereket segíteni kell abban, hogy elsajátítsák a

modern készségeket és tudást. Ehhez az szükséges, hogy a felnıttképzés ne csak a munkaerıpiacra összpontosítson, hanem az egész életen át tartó tanulásnak minden formáját támogassa, az önképzés minden típusát ösztönözze annak érdekében, hogy az idısek szert tehessenek azokra a készségekre, melyekre szükségük van. Visszaigazolást nyert, hogy az egészség, az aktivitás-munkavállalás, az oktatás, az állampolgári tudatosság és a pénzügyek az idıs emberek számára kulcsfontosságú területek. Az idıs emberek készségeinek megerısítése e területeken azonnal pozitív hatást fog gyakorolni mindennapi életükre. •

Az idısek önképzési aktivitását támogatni lehet online, illetve offline

képzés révén, melynek keretében tutor jellegő segítség nyújtható az önképzéshez

minden

egyes

településen,

minden

egyes

körzetben,

egyetemen, kulturális központban és könyvtárban. Az "idısek önképzési mentora", illetve "az idısek oktatója" szakmát ki kell fejleszteni, új szakmaként meghonosítani

(a

felnıttoktatás

egyik

eredményeként,

hasonlóan

a

magyarországi IT-Mentor programhoz). •

Nem szabad a tutorálás, az útbaigazítás és az "idısképzés" különbözı

formáit kizárólag az idısekre korlátozni. A többgenerációs tanulást kell támogatni,

nem

csak

a

tanulás

elısegítésének

az

egyik

rugalmas

módszertanaként, hanem a szolidaritást és a társadalmi kohéziót erısítı stratégiaként is. •

Az idısek önszervezıdését lehetıvé kell tenni és szorgalmazni kell

szabadidejüket, képzésüket és munkavállalásukat illetıen. Azonban fontos hangsúlyozni azt, hogy az önképzési hajlamot támogatni kell, mert az fontos szerepet tölthet be az érett korú és az idısebb emberek vállalkozási oktatásának eredményességének terén. A PALADIN által kifejlesztett eszközökhöz hasonló eszközök felhasználása globális szinten támogatandó az érett korú és az idısebb emberek önképzési hajlandóságának fokozása érdekében. •

Az idıs generáció tagjai hajlamosabbak elfogadni a saját korosztályuk által

tudomásukra

hozott

információkat.

Ez

a

hozzáállás

áthidalható

a

12


Hungarian

többgenerációs közvetítık támogatásával. Az idıseket önirányításukkal kapcsolatosan önbizalmuk terén kell segíteni és megerısíteni. Az idısek önmagukban, illetve a többi generációval együttmőködve hatalmas vállalkozói potenciált képviselnek, mely potenciál felhasználható saját (nyereségorientált, vagy

nem

nyereségorientált)

vállalkozásaik

létrehozására.

Az

idısek

vállalkozását támogató nemzeti programokkal karöltve fejleszteni kell a vállalkozói oktatásukat is.

A PALADIN kutatás igazolt néhány az irodalom által támogatott szempontot is, többek között olyanokat is, amelyeket célszerő figyelembe venni a tanulási programok tervezése során: •

A tanulóknak választási lehetıséget kell biztosítani azt illetıen, hogy mit, hogyan és mikor tanuljanak (nem a tanulónak kell a "programhoz" igazodnia, hanem a "programnak" kell a tanulóhoz alkalmazkodnia).

•

A felnıtt tanulók fejlıdési igényeit tiszteletben kell tartani.

•

Az egyéni különbségeket figyelembe kell venni.

•

A tanulók tanulási ütemét tiszteletben kell tartani, a tanulás ütemezésének figyelembe kell vennie a sokkal gyorsabban, illetve lassabban történı haladás lehetıségét is az egyes tanulók igényeitıl/képességeitıl függıen. Mindenki tanulási idıigénye egyedi.

•

Rugalmas részvételi ütemterveket kell felajánlani.

•

Barátságos és élvezetes tanulási környezetet kell létrehozni.

•

A hozzáférhetıségi akadályokat el kell távolítani.

•

Támogatandó a tanulók együttmőködése.

Általánosan elismert tény, hogy az egész életen át tartó tanulási stratégiáknak rugalmasabb és vonzóbb utakat kell találniuk (Európa Tanács, 2009), ezért az önképzés lehetıségét egy igen nagyhatású eszközként kell számításba venni az idıs, különösen a hátrányos helyzető emberek önképzési készségének fokozása terén

13


Hungarian

Referenciák Oliveira, A. L., Vieira, C., Nogueira, S., Lima, M., Alcoforado, L., & Ferreira, J. A. (2011). PALADIN, WP3 fejlesztési Jelentés: Development of Self-directed Learning Readiness Scales for disadvantage seniors in health, activity, education, citizenship and finances. /Önképzési készség mércék kidolgozása a hátrányos helyzető idısek számára az egészség, az aktivitás-munkavállalás, a képzés, az állampolgári tudatosság és a pénzügy területein/ Coimbra: Universidade, Faculdade de Psicologia e de Ciências da Educação. Collins, A. (2006). How society can foster self-directed learning. /Hogyan tudja a társadalom támogatni az önképzést" Human Development, 49(4), 225-228. Dynan, L., Cate, T., & Rhee, K. (2008). The impact of learning structure on students readiness for self-directed learning. /A tanulási szervezıdéseknek a diákok önképzési hajlandóságára gyakorolt hatása/ Journal of Education for Business, 84(2), 96-100. Clark, K. (2005). Serving underserved communities with instructional technologies: Giving them what they need, not what you want. /A "kifejezetten alacsony szolgáltatásokkal rendelkezı" közösségek oktatási technológiákkal történı ellátása. Azt kell biztosítani számukra, amire szükségük van, és nem azt, amit adni akarunk./ Urban Education, 40(4), 430-445. Council (2009). Council conclusions of 12 May 2009 on a strategic framework for European cooperation in education and training (‘ET 2020’). /A Tanács 2009. május 12-i következtetései az oktatás és képzés területét lefedı, európai kooperációt szolgáló stratégia keretrendszerre vonatkozóan/ OJ C 119 28.5.2009 (2009/C 119/02) . Council of the European Union. Zarifis, G. (2010). Disadvantage seniors in Europe: Main identifiers: A desk research approach. /Hátrányos helyzető idısek Európában: Fı jellemzık: Irodalmi kutatáson

alapuló

megközelítés./

http://projectpaladin.eu/wp-

content/uploads/2010/11/7c.pdf Chu, R. J.-C., & Tsai, C.-C. (2009). Self-directed learning readiness, internet selfefficacy

and

preferences

towards

constructivist

internet-based

learning

environments among higher-aged adults. /Önképzési hajlandóság, internetes önbizalom és preferenciák a konstruktivista internet-alapú tanulási környezetek vonatkozásában az elırehaladt korú felnıttek esetében./ Journal of Computer Assisted Learning, 25(5), 489-501. /fordító megjegyzése: "self-efficacy" = "önbizalom" – a múltkori fordítás esetében még nem néztem utána/

14


Hungarian

Terry, M. (2006). Self-directed learning by undereducated adults. /Önképzés az alulképzett felnıttek esetében./ Educational Research Quarterly, 29(4), 28-38.

Kapcsolódó irodalom Clinton, G., & Rieber, L. P. (2010). The Studio experience at the University of Georgia: an example of constructionist learning for adults. /Georgiai Egyetemi "Tantermi" tapasztalat: egy példa a felnıtteket szolgáló konstruktív tanulásra./ Educational Technology Research and Development, 58(6), 755-780. McMillan, S. J., & Macias, W. (2008). Strengthening the safety net for online seniors: factors influencing differences in health information seeking among older internet users. /Az online idısek biztonsági hálójának megerısítése: az egészségügyi információ keresés különbségeit befolyásoló tényezık az idısebb internet felhasználók esetében./ Journal of health communication, 13(8), 778-92. McMillan, S., Avery, E. J., & Macias, W. (2008). From Have Nots To Watch Dogs. /A "nincstıl" a "figyelıszolgálatig"/ Information, Communication & Society, 11(5), 675-697. Yamada, Masayuki (Department of Education, Akita University, Akita, J. (1994). Yamada 1994.pdf. Educational Gerontology /Oktatási Gerontológia/, 511-520.

Memorandum az önbizalomról és a méltó idıs korról

Recommend Documents