MÉLYKÚT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÓVODÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Szeresd a gyermeket, öleld szívedre őt, Ringasd el lágyan szegény kis szenvedőt, Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit: S míg te a gyermekek könnyét törölgeted, Egy láthatatlan kéz a csillagok felett Letörli vétkeid!” Móra Ferenc

MÉLYKÚT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÓVODÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2015.

1

Tartalomjegyzék Az óvoda jellemző adatai

4

Helyzetkép, óvodakép

6

Gyermekkép

12

Óvodai nevelésünk rendszere

13

I A mélykúti Pedagógiai Program célja

13

1. 1. Program célja

14

1. 2. Az óvodai nevelés feladatai a személyiség fejlesztés területén

14

2. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése prevenciója

15

2. 1. A fejlesztés alapja

15

2. 2. A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei

16

II. A mélykúti Pedagógiai Program tartalma

16

1. Természetes gyermeki megnyilvánulások

16

1. 1. Mozgás

16

1. 1. 1. Mozgásfejlesztés a szabad játékban

18

1. 1. 2. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen 1. 2. Játék

2.

24

2.1.Játék szerepe a fejlődésben

24

2.2. A játék szerepe az idegrendszer fejlődésében

25

2.3. A játék szerepe a nevelés folyamatában

27

2.3.1. A játék szerepe a kapcsolatok fejlődésében

28

2.3.2. A játék fajták

29

Kultúraátadás

30

2. 1. Egészséges életmód

31

2. 1. 1. Gondozás

31

2. 1. 2. Testi nevelés

32

2. 1. 3. Egészségvédelem, edzés

33

2. 2. Gyermek és környezete 2

19

35

Gyermek és társas környezete a) Nevelési feladatok a gyermek és társas kapcsolatának alakításában b) Feladatok a kommunikációs készségek kialakítása területén 2. 2. 2. A gyermek természeti és tárgyi környezete a) A külső világ tevékeny megismerése b) A külső világ mennyiségi, formai összefüggései c) Környezet és esztétika összefüggése d) Környezet és természetvédelem

2. 2.1.

III. A mélykúti Pedagógiai Program alkalmazásának feltételrendszere 1. Az óvodapedagógus feladatai 1. 1. A gyermek és környezetének sokoldalú megismerése 1. 2. A gyermek érési folyamatához igazított differenciált tervezés 1. 3. A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója 2. Szervezeti és időkeretek 2. 1. Csoportszervezés 2. 2. Napirend, heti rend 2. 3. Tevékenységi formák idő-és szervezési jellemzői 3. Személyi és tárgyi feltételek a) Személyi feltételek b) Tárgyi feltételek IV. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása Az óvoda ( óvodavezető ) gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai Migráns gyermekek interkulturális nevelése A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Óvodai integrációs fejlesztő program (IPR) Integrációs Pedagógiai Rendszer Az óvodapedagógus feladata Indikátortáblázat Egészségnevelési Program

Az óvoda kapcsolatrendszere Család – óvoda a) Az óvodai hagyományok ápolása 2. Kapcsolattartás egyéb nevelési,-oktatási,-szakszolgálati,-kulturális intézményekkel a) Kapcsolat a fenntartóval, a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézményekkel Zárógondolat Érvényességi rendelkezés Legitimációs záradék Mellékletek - Fejlesztőprogram - Cigány nyelv- segédanyag az etnikum nyelvi fejlesztéséhez V. 1.

3

35 37 39 41 41 43 43 46

48 48 48 48 53 53 53 54 56 56 56 56 57 57 60 62 65 69 75 79 80 107 107 108 108 109 110 111 112 113 114 128

Az óvoda jellemző adatai

Az óvoda hivatalos elnevezése: Mélykút Város Önkormányzat Óvodája Az óvoda pontos címe, telefonszáma: Mélykút Város Önkormányzat Óvodája 6449 Mélykút, Petőfi tér 5. Telefon: 77/460-053 Az óvodához tartozó feladatellátási hely-telephely neve és címe: II.sz. Óvoda 6449 Mélykút, Hunyadi u.5. Az óvodai csoportok száma: 6 Férőhelyek száma:144 fő OM azonosítója: 201391 A költségvetési szerv jogutódja az alábbi intézménynek: Petőfi Sándor ÁMK Madaras, Nagyboldogasszony u.1. Fenntartó neve és címe: Mélykút Város Önkormányzat 6449 Mélykút, Petőfi tér 1. Az óvoda működési területe: Mélykút város közigazgatási területe Működtető neve és címe: Mélykút Város Önkormányzat 6449 Mélykút, Petőfi tér 1. Költségvetési szerv gazdálkodási besorolása, jogköre: önálló költségvetési szerv. Költségvetési szerv pénzügyi–gazdasági feladatait ellátja: Mélykút Város Polgármesteri Hivatala

4

Az óvoda tevékenységei, feladatai: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről határozza meg alapfeladatait, és a 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról figyelembe vételével elkészített és jóváhagyott helyi pedagógiai program, 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet, a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet az SNI gyermekek óvodai és iskolai nevelésének irányelvéről, továbbá az önkormányzat intézkedési terve és az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folyik a nevelés. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma szakágazat megnevezése 851020 Óvodai nevelés A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám kormányzati funkció szerinti megnevezése 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 091130 Nemzeti óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Az óvoda képviseletére jogosultak: Óvodavezető, valamint az óvodai SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend alapján. A program érvényességének ideje : 2015.09.01-től határozatlan ideig

A programot készítette: a mélykúti óvodák nevelőtestülete

Forrásanyag: Porkolábné Dr. Balogh Katalin, Dr. Páli Judit, Pintér Éva, Szaitzné Gregorits Anna: Komplex Prevenciós Óvodai Program

5

Helyzetkép, óvodakép Mélykút 2009.07.01-től város Bács-Kiskun megye déli részén, a határhoz közel helyezkedik el. Mezőgazdasági terület. A Képviselő-testület 2008.08.01-el Társulást hozott létre Madaras, Mélykút között. Óvodáink 2008.08.01-től a Petőfi Sándor ÁMK Óvodája, 2009.04.01-től Tagóvodájaként működtünk 2010.08.01-ig. Három épületben 7 óvodai csoport működött, 2015.08.31-ig. Mélykút, Petőfi tér 5.sz.

I.sz. Óvoda

Mélykút, Hunyadi u. 5.sz.

II.sz. Óvoda

Mélykút, Széchenyi u. 110.sz.

III.sz. Óvoda

A Képviselő-testület a 2015. május 26-ai ülés jegyzőkönyvéből: 107/2015.(V.26.) Kt. számú

HATÁROZAT

Mélykút Város Önkormányzat Óvodája

működésével kapcsolatos döntések meghozatala. „1.

Mélykút

város

Önkormányzat

Képviselő-testülete

a

Magyarország

helyi

önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42.§ 7. pontjában biztosított jogkörben eljárva Mélykút Város Önkormányzat Óvodájának 6449 Mélykút, Széchenyi u. 110.szám alatti telephelyét (III.számú Óvoda) 2015 augusztus 31. napjával megszünteti.” „6. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Mélykút Város Önkormányzat Óvodája a 2015/2016. nevelési évben az alábbi óvodai csoportokat indíthatja: - I.számú Óvoda: 1 kiscsoport, 1 középső csoport, 1 nagycsoport - II.számú Óvoda: 1 kiscsoport, 1 középső csoport, 1 nagycsoport.” A döntés értelmében 2015.09.01-től 6 óvodai csoporttal működnek az óvodák. A döntés előkészítése, a szülőkkel való egyeztetés, a gyermekek elhelyezése az I.sz. II.sz. Óvodákban megtörtént. A városban a gyermek létszám csökkenése, a normatív finanszírozás változása a csoport megszüntetését vonta maga után. A nyugdíjazás miatt dolgozói létszám maradhatott, a két óvodapedagógus az I.sz. Óvodában az egy dajka a II.sz. Óvodában dolgozik tovább. Az óvoda dolgozói létszáma 2015. 09. 01-től 2015.10.15-ig 13 óvodapedagógus 1 fő felmentett munkavégzés alól 2016.03.15-ig, 2015.10.16-től 1 fő felmentett munkavégzés alól 2016.06.15-ig.

6

2015.10.16-tól 11 fő óvodapedagógus 2 pedagógiai asszisztens, 7 dajka az óvodai dolgozók létszáma, 2 fő óvodapedagógus felmentett munkavégzés alól. A felmentettek álláshelye nem tölthető be a felmentés leteltével. Az óvodapedagógus létszám a felmentések lejárta után: 11 fő óvodapedagógus, 2 pedagógiai asszisztens, 7 dajkai állás. Délután 4 óvodai csoportot szervezünk a napközis ellátást igénybe vevő gyermekekből. A lakosság igényli az óvodai ellátást, értékeli az óvodákban folyó nevelőmunkát. Az „óvóvédő” funkció az elmúlt évtizedekben komoly nevelői tevékenységgé fejlődött. Nevelési feladatainkat az igényekhez igazítva igyekszünk a szülők megelégedésére, a gyermekek fejlesztése érdekében végezni. 2008. novemberben Alapító okirat, Nevelési Program módosítása megtörtént. Feladatunk bővült az SNI gyermekek ellátásának feladataival, és az IPR-ben foglaltakkal. 1893. augusztus 28-án döntöttek az óvoda alapításáról. 1929-1945-ig az óvoda Mélykúton is „óvó-védő” funkciót töltött be. A gyermekeket „megőrzésre” bízták az óvodára, apácák felügyelték, így a vallási nevelés volt előtérben - római katolikus. Az óvodai élet fejlődésével, a képzéssel, a gyermekekkel foglalkozó óvónők már tervszerűen meghatározott pedagógiai-pszichológiai felkészültséggel a szocialista társadalom elvárásainak megfelelően végezték munkájukat. A nők munkába állásával falunkban is több igény lett az óvodai elhelyezésre, az 1960-as években két óvoda 2-2 csoporttal működött. A szülők igényelték a napközis ellátást is. A község Bácsalmás felöli részét a két központban lévő óvoda nem tudta ellátni, 1965-től indítottak a Széchenyi utcában egy csoportot. 1975-ben a II,sz. Óvodát 3 csoportosra bővítették, 1978-ban az I.sz. Óvodát is. 1993. 10.19-én a Hunyadi utca 5 . szám alatt elkészült, átadásra került a három csoportos új óvoda. 2015.08.31-ig 7 óvodai csoportszobával rendelkeztünk. Községünk nagyközséggé, 2009.07.01-től várossá fejlődött. A lakosság lélekszáma csökken ez a tendencia az óvodában és az iskolában is érzékelhető. Az általános iskola 2008.08.01-től A Petőfi Sándor ÁMK Tagintézményeként működött, majd újra 2010.08.01től Szvetnik Joachim Általános Iskola. Művelődési ház, sportcsarnok, könyvtár segíti a kulturális életet a nagyközségben. Sportpálya, strand-medence, kézilabdapálya, játszóterek, parkok adnak lehetőséget a sportolásra, szabadidős tevékenységre. Tanya-központot vállalkozó működtet, ahol pingpongozni, teniszezni, focizni lehet. A mozi, autós mozi megszűnt. A bölcsödét kihasználatlanság miatt megszüntették. Öregek napközi otthona működik Mélykúton. 7

Az óvodának jó kapcsolata van az általános iskolával. A pedagógusok hospitálási, munkaközösségi keretek között tartjuk a kapcsolatot. Látogatják a leendő iskolásokat, a gyermekek átmennek az iskolába, az óvónők átkísérik, látogatják az első osztályos gyermekeket. Egyeztetjük a nevelési céljainkat, a fejlesztési lehetőségeket, megbeszéljük a felmerült problémákat. Szülői értekezleten találkoznak az iskolába menők szüleivel, ismereteik módszereiket találkoznak a helyi nevelési programról, az óvodában kaptak az iskolaigazgatótól és a pedagógusoktól tájékoztatást a szülők. Konzorciumi tagként közös pályázatot nyertünk a HEFOP 2.1.5 / 2006. kapcsolatunk a pályázatban vállaltakkal gyakoribbá tette. A művelődési ház színházi, zenés délelőttöket szervez, ahová a gyermekekkel elmegyünk. Az óvodák önállóan is szerveznek kulturális műsorokat. A könyvtárban mese délelőttöket szerveztünk. Az öregek otthonával is jó kapcsolatban vagyunk, ünnepélyeiken a gyermekek műsorokkal kedveskednek az idős embereknek. A gyermekorvos, védőnők rendszeresen végzik a szűréseket. Látogatásaikkal, tanácsaikkal segítik munkánkat. Óvodáink rendezett környezetben, füves udvarokkal várják a gyermekeket. 2008-ban felújítottuk udvarainkat a szülők segítségével. A szűkös anyagi helyzettől függetlenül az önkormányzat fontosnak ítéli az óvodát. Az infrastrukturális hiányosságok pótlására a pályázati lehetőségek kihasználásával látunk megoldást. A tornaszoba hiánya miatt az iskolával megállapodva veszik igénybe az iskolai tornatermet az óvodások. Az épületek karbantartása folyamatos a berendezés megfelelő. 2006-ban I.sz. Óvoda felújítása pályázati úton, 2009-ben a III.sz. Óvoda: mosdó, folyosó, konyha burkolása, bejárat, mosókonyha kialakítása. II.sz. Óvodában világításkorszerűsítés, kazáncsere történt. Az óvodai ellátást igénylik a szülők. Mivel mezőgazdasági jellegű a város, ha munkahellyel nem is rendelkeznek a szülők, földműveléssel foglalkoznak, munkaigényes növénytermesztéssel, paprika, gyümölcs-szőlőtermesztéssel foglalkozik sok család. A fiatal házasok közül sokan vidékre járnak dolgozni. Nagy segítség a fiataloknak, hogy a nagyszülők besegítenek a nevelésbe. Így kapcsolatunk kiterjed a nagyszülőkre is, mert sokat találkozunk velük, szívesen segítenek az óvodának. Sajnos a fiatalok körében a válások száma nő, így egyre több gyermekünk él csonka családban. A gyermekvédelmi feladatok jelentősek. Nagy előnyünk, hogy ismerjük a szülőket, nagyszülőket, kapcsolatunk nem protokolláris, hanem napi tartalmas jó kapcsolat, így a felmerülő gondokat, problémákat is könnyen kezeljük. Óvodánk felvállalta az etnikum felzárkóztatását, a minisztérium által jóváhagyott program alapján- melyet segédanyagként használunk, nevelési programunk minden fejezetében megtalálható a kisebbségi kultúra átadás formája és módja. Évente 20-35 cigány 8

gyermek jár óvodáinkba. Városunkban önkormányzattal rendelkeznek, képviselőjükkel napi kapcsolatban vagyunk. Figyelik, hogyan járnak a gyermekek óvodába, szükség esetén segítséget nyújtanak. 2008. novemberében kiegészítésre került a Pedagógiai Program, felvállaltuk az SNI-s gyermekek nevelését, és az IPR programot. A munkanélküliség, az elhelyezkedési gondok városunkban is megvannak. Kevés a munkahely, a szülők nehezen teremtik elő a gyermekek neveléséhez szükséges anyagi hátteret. A gondokat igyekszik az önkormányzat kezelni, többoldalú szociális juttatásokat biztosít a családoknak. Nevelőtestületünk

a

folyamatos

tájékoztatás,

nevelési,

pedagógiai

elveink

ismertetésével elérte, hogy a szülők szívesen bízzák ránk gyermekeiket. Folyamatos önképzéssel, továbbképzésekkel

igyekszik

mindenki

naprakészen új

módszerekkel,

információkkal végezni nevelő munkáját. Fő feladatunknak tekintjük a differenciált fejlesztést, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével, rugalmas napi-heti renddel foglalkozunk. Nagy gondot fordítunk a gondozási, nevelési, érzelmi, értelmi nevelésre egyaránt. Az évek során felvállaltuk a potenciális tanulási zavarok megelőzését. Testileg, lelkileg, szellemileg felkészültek legyenek az iskolai életre, így a komplex prevenciós óvodai program adaptálása mellett döntöttünk. Célunk, hogy a gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak. A differenciált fejlesztéssel a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, a tehetséges gyermekek fejlesztése egyaránt megtörténjen. Új feladatokra alkalmasak,

felkészültek

legyenek,

eközben

boldog,

felszabadult

gyermekkorukat

megőrizzék. Nevelőtestületünk alkalmas a program szellemének átvételére. Továbbképzésünk tudatosan készült, két kolléganő fejlesztő pedagógus tanfolyamot elvégezte. A tanfolyamokra jelentkezéseknél az elsődleges szempont a speciális fejlesztési területek szem előtt tartása, a szakvizsgával záruló képzések előtérbe helyezése. A nevelőtestület képzettsége: 2004. júniusától mindenki főiskolai diplomával rendelkezik. 2014. szeptembertől egy óvodapedagógus középfokú végzettséggel újra alkalmazásra került óvodapedagógusként. Egy óvodapedagógus vezető óvodapedagógus szakirányú szakképesítéssel rendelkezik egy óvodapedagógus közoktatási vezető, három óvodapedagógus szakvizsgázott óvodapedagógus. Egy óvodapedagógus mentor képzésen

9

vesz részt. Két óvodapedagógus egészségügyi szakközépiskolában szerzett érettségi képesítő bizonyítványt. Dajkáink

rendelkeznek

a

dajka

képzői

bizonyítvánnyal,

négyen

érettségi

bizonyítvánnyal is. 2013.09.01-től

alkalmazási

lehetőségünk

bővült,

két

pedagógiai

asszisztens

alkalmazásával. OKJ pedagógiai asszisztens képesítéssel rendelkeznek. A továbbtanulásra, mint vezető ösztönzöm a nevelő testület tagjait. Szervezett továbbképzéseken aktívan eddig is részt vettek. Terveink figyelembe vették az óvodapedagógus érdeklődését, és a céljaink eléréséhez szükséges információhoz jutást egyaránt. A nevelőtestület szellemisége az egyének személyiség jegyei, a program megvalósításának biztosítéka. Szaktanácsadói segítség igénybevételével, továbbképzéseken, szakmai napokon, előadásokon való részvétellel készül a nevelő testület a tanfelügyeleti ellenőrzése, a minősítésre. Az önértékelési csoport megalakult, munkáját végzi, a feladatok a munkatervben kerülnek meghatározásra. Az önértékelési kézikönyv összeállítása megtörtént. A nevelőtestület szellemisége az egyének személyiség jegyei, a program megvalósításának biztosítéka. Sok energiát fektetünk a tájékozódásra, önképzésre az egyéni problémák megoldása mellett. A távlati cél a tehetséggondozás megvalósítása, melyre készül a nevelőtestület. A nevelőtestület tagjai sem kivételek a mai társadalmi gondok, egyéni problémáink, anyagi nehézségeink ugyanúgy vannak, mint az országban sok családnak, embernek. A gyermekekkel való foglalkozás, az eredményes munka, amit környezetünk – szülők, önkormányzat – értékel, jónak ítél meg, erőt ad a továbbfejlesztéshez, megújuláshoz. Óvodakép Tárgyi, környezeti feltételeink: Környezetünk lehetőséget ad arra, hogy a környezeti nevelés tapasztalat- szerzésre, élményekre való megismerésre támaszkodjon. Célunk: a sok mozgás, szabadban való tartózkodás udvarainkban, játszótereken, parkban lehetséges. Tudunk a spontán érdeklődésre, a spontán adódó helyzetekre alapozni. Célunk a környezet megismerése, védelme, az értékek ápolása, megőrzése. A gyermekek megfigyelése, elsősorban látni kell megtanítani a gyermekeket. Alkalmazkodni társadalmi – környezeti a váratlan helyzetekre való alkalmazkodásra is. Ki kell tekintenünk szűk környezetünkből, kirándulásokon a nagyvárosi környezettel is meg kell ismertetni a gyermekeket. A gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását segítjük, szelektív

10

gyűjtések

szervezésével,

(veszélyes

hulladék-

elem,

mobil

telefonok,

papír,

műanyagflakonok) Az óvodai környezet, a gyermekek ellátása, fejlesztése összehangolt, pontos munkát igényel. Nagyfokú odafigyelést az óvoda dolgozói részéről, hogy tárgyi hiányosságainkat, feltételrendszerünket jó szervezéssel pótoljuk. Tárgyi feltételeink átlagosnak mondhatók. Fejlesztési elképzeléseinket fokozatosan, évről évre tudjuk megoldani. Munkánkhoz a meglévő tárgyi feltételek tudatosabb, átgondoltabb kihasználása,

többféle funkció

lehetőségének meglátása, az óvónői találékonyság szükséges. Az adódó lehetőségeket kihasználjuk, pályázatokon elnyert összegekből fejlesztjük udvari felszereléseinket, testneveléshez, szabadidős tevékenységekhez eszközöket. Élünk a szülők segítségével is, szervezünk közös munkadélutánokat az óvodák szépítése érdekében 2013 szeptembertől, az I.sz. Óvoda nagycsoport, II.sz. Óvoda nagycsoport, III.sz. Óvoda a Kistérségi Társulás pályázat a TÁMOP-5.2.3-A-11 számú Gyermekesély pályázatban vett részt. A pályázatban az mélykúti óvodák a „Farm óvoda” című projektben vesznek részt.

A pályázati projekt megvalósításával az óvoda szakmai színvonalának

erősítése megtörtént. Pályázat keretében lehetőség nyílt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára program szervezésére. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartását pontosan végezzük. A szülőket tájékoztatjuk a támogatási lehetőségekről a szülőket. Kapcsolatotok fenntartása: önkormányzattal, Gyermekjóléti Szolgálattal. Biztosított a logopédiai, gyógy testnevelési foglalkoztatás, gyógypedagógust óraadóként foglalkoztatunk a szakértői javaslattal rendelkező gyermekek számára. „… igényeid kielégítése révén fejlődhetsz, növekedhetsz tovább, mint önálló személy , és ugyanígy és is. Kapcsolatunk így mindig egészséges lehet, hiszen kölcsönösen kielégítő. Mindketten azzá válhatunk, amire bensőnkből képesek vagyunk, és továbbra is a kölcsönös tiszteletet és szeretet érzésével viszonyulhatunk egymáshoz, barátságában és békében.” Dr. Thomas Gordon

11

I. Gyermekkép „ Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítélésű, értelmes, tettre kész, szép célért hevülő áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a nagyot minden téren. Akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik érzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a közösségen, méltányosságon, jó akaraton épülhet.” ( Szent-Györgyi Albert) Milyen gyermeket szeretnénk nevelni? Ragaszkodjon a felnőttekhez. Alakuljon ki benne a becsvágy-szint, ez jelentsen számára sok esetben olyan erőforrást, amely segíti a pozitív irányú akarati cselekvésben. Legyen a gyermek nagyfokú affektivitása (érzelmi telítettsége), ez megkönnyíti érzelmein keresztül magatartását, kitartását, érdeklődését. Pozitív vonásként jelentkezzen társas kapcsolatának alakulásában. - A játék tevékenysége következtében képzeletétől és érzelmi világától késztetve szélesedjen ki tapasztalati köre. - A szerep és társasjátékai alatt akarati élményeiből fejlődjön ki önállósodása. - Szinkretikus szemléletmódja alakuljon úgy, hogy gondolkodása, az alacsonyabb szintekről a nyelvi síkra érkezzen el. - Személyisége fejlődjön úgy, hogy feladattudata, kötelességérzete, szabálytudata erkölcsileg alkalmassá tegye az iskolára. Arc poetikánk: A gyermek szemében követésre méltó magatartás modellé váljanak az óvoda dolgozói. Gyermekképünk kialakítását az erkölcsi nevelésre építjük, mivel az erkölcsi tapasztalatok egyik forrása a felnőttek környezete, az emberek értékítélete, szavakban és cselekedetekben megnyilvánuló erkölcsisége jelenti a gyermek számára. A gyermeki személyiség kibontakoztatásában elsődleges figyelmet fordítunk az egyénenként változó testi és lelki szükségletek kielégítésére.

12

Óvodai nevelésünk rendszere

Jövőképünk Célunk és a nevelés alapelvei

Az óvodai nevelés feladatrendszere

Egészséges életmód alakítása

Érzelmi nevelés és szocializáció

Az óvodai élet tevékenységi formái Természetes gyermeki megnyilvánulások: -Környezet megism. -Körny. mennyiségi és formai összefüggései -Rajz, kézimunka -Mesélés-verselés -Ének,zene énekes játék -Munka -Tanulás

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés

Gyermekvédelemmel kaspcsolatos pedagógiai tvékenységek - Gyermek-védelmi tevékenység

Potenciális tanulási Zavarok megelőzése

Az óvodai élet szervezése -Csoportszervezés -Hetirend -Napirend -Tevékenységi formák szervezési jellemzői -Fejlődés nyomon követése Alapszolgáltatások

SNI és migráns gyermekek integrált nevelése

Feltételrendszer

Kapcsolataink

Személyi feltételek

Család Óvodák Szakszolgálatok Iskola

Tárgyi feltételek

A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére (sikerkritériumok)

1. A MÉLYKÚTI PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLJA Célunk a gyermekközpontúság, a szeretetteljes légkör kialakítása. Az óvodai nevelés „alpozó” funkció, amelynek célja : a gyermekek között meglevő nagyfokú fejlődésbeli, társadalmi, szociális eltérést úgy kompenzálni, hogy közben minden gyermek az adottságainak megfelelően, optimálisan fejlődjön. Potenciális tanulási zavarok megelőzése. A gyermekek környezettudatos szemléletének, magatartásának megalapozása. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása. A migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése.

13

1. 1. A gyermekek jogainak megvalósítása az óvodai nevelés során. 

egyéni képességek fejlesztése, amely mindig az egy gyermek aktuális fejlettségéhez igazodik;



sikerorientált, a környezetben jól eligazodó, problémájára saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyermekek nevelése;



egészséges környezetben való nevelkedés, környezettudatos magatartás kialakítása;



a gyermekek mindennapi sikerélményhez juttatása, az általa választott tevékenységben örömét lelje;



összefüggő feladatok teljesítése, erkölcsi, testi, értelmi, esztétikai és anyanyelvi nevelés területén;



speciális logopédus, pszichológus szakemberek igénybe vétele.

1. 2. Az óvodai nevelés feladatai a személyiség fejlesztés területén 

az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül



az egészséges életmód kialakítása;



az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása;



az anyanyelvi értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

Az egészséges életmód alakítása: 

az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű;



a gyermek testi fejlődésének elősegítése, ezen belül



a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;



harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;



a gyermek egészségének védelme, edzése;



az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, betegség megelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;



a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészség és biztonságos környezet;



megfelelő speciális szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

14

2.

AZ

ISKOLAI

POTENCIÁLIS

TANULÁSI

ZAVAROK

MEGELŐZÉSE-

PREVENCIÓJA A mélykúti Pedagógiai Program tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, így a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését is. E pszichikus funkciók az észlelés és finommotoros struktúrákat érinti, melyek intenzív fejlődése (2,5)-3-7-(8) éves korra jellemző, így kibontakoztatásuk és begyakorlásukhoz is e szakasz a szenzitív periódus, itt nyílik mód optimális támogatásukra. A mélykúti Pedagógiai Program a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálja a pszichikus funkciók fejlesztését, a gyermeki spontán aktivitásra épít. 2.1. A fejlesztés alapja A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél több elméleti megfontolásból is a mozgásra alapozunk. 

A (2,5), 3-7-(8) éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája önérvényesítési módja a mozgás. Viszonylag e területen tekinthető homogénnek ez a korosztály az óvodáskor kezdetén.



A mozgás tapasztalatokból gyökerezhetőek az értelmi műveletek, - egyben az önmagukról kialakított testséma is, amely a pszichés én ideglélektani leképeződése.



A mozgás, finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk, így a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is.

A mozgás szocializációs hatása az alábbi területeken igazolható: 

A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság (kompetencia) érzését, a mozgás feletti kontroll, az önkifejező, önérvényesítő funkciókat erősíti, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésekre való képességet fokozza.



A mozgásos feladatok elvégzésére adott konkrét visszajelzés a gyermek számára felfogható értékelés én-képének alakulásához.



A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek én határainak- a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához.

15



Az enyhébb ideglélektani ártalmak diszfunkciók rendezésében is a mozgás lehet a kiindulási és adekvát eszköz.



A gazdag mozgásos tapasztalat a nyelvi szimbolikus leképezéssel, segíti a konkrét cselekvéses tapasztalatok beépülését, az absztrakt struktúrák gazdagodását.

2.2. A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei 

szervesen illeszkedjen a nevelési programba;



messzemenően építsen a gyermek érzelmi-belső motivációjára;



lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez;



az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos-következetes alkalmazást igényel;



az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen;



alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit észleve- módszerváltás, vagy teljes elhagyása az ésszerű. A mélykúti Pedagógiai Program tartalma Nevelési programunk fő törekvése, hogy a tanulási képességek célzott fejlesztésével

minden gyermeket lehetőségeihez mérten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolakezdésre, az iskolai beilleszkedésre. A mélykúti Pedagógiai Program tartalmi kidolgozásánál a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára és fő tevékenységi formájára a mozgásra és játékra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. Nevelési keretét egy felöl a gyermek természetes megnyilvánulási formái, más felöl az óvoda kultúra-átadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége, harmóniája határozza meg. 1. Természetes gyermeki megnyilvánulások 1.1. MOZGÁS A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A mozgás fejlődését a születéstől a kisgyermekkorig általában figyelemmel kísérik, fontosnak tartják. Köztudott ugyanis az a tény, hogy ebben az életszakaszban a gyermek mozgásának fejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről, a fejlődés tempójáról. A szülők ekkor még figyelik,

16

hogy mikor fordul meg, mikor nyúl a tárgyak után, mikor ül-áll fel, mikor kezd járni. A járás megtanulása után azonban már általában kevesebb figyelmet fordítanak erre a területre. Prevenciós programunkban alapvető szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésének, megsegítésének. A járás megtanulása után kiszélesednek a gyermek mozgáslehetőségei, ezáltal gazdagodnak tapasztalatai. A folyamatos gyakorlás során mozgása fejlődik, minőségi változáson megy keresztül. Ezek a változások a gyermek egésznapi tevékenységében megfigyelhető. Ennek nyomon követése, regisztrálása fontos feladat. A fejlődést ugyanis csak a meglévő szinthez igazodva lehet meghatározni. A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a (2,5), 3-7-(8) éves gyermek fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükről. Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük. Az aktív nagymozgástól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek alakulását is.

Hatása az értelmi képességek fejlődésére 

A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyermek vizuális memóriája.



A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük.



A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését is.

Hatása a szociális képességek fejlődésére 

A saját testének és mozgásos képességeinek a megismerése segíti az „én tudat” fejlődését a „szociális én” erősödését.



A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. Lehetőségük nyílik különböző viselkedésminták tanulására.



A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezeknek a kezelését, elviselését. Programunkban a mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat

egyaránt

17

megvalósítunk. A Prevenciós mozgásfejlesztő program

fő feladatait- a

nagymozgások, szem – kéz - láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztéséttermészetes módon építjük be a gyermekek tevékenységébe. Tehát nem erőltetett fejlesztésről, hanem a pedagógiai célokhoz igazodva, a fejlesztési lehetőségek megkereséséről van szó. A mozgásfejlesztés fő feladatai 

A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése.



A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása.



A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással, a mozgáskészség alakítása.



A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése ( kondicionális, koordinációs).



Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A

testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelés, valamint a gondozási és önkiszolgálási tevékenységekben is.

Kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg. A szabad játékban a gyermek spontán, természetes mozgása közben, a kötelező testnevelési foglalkozáson. 1.1.1. Mozgásfejlesztés a szabad játékban Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek ugrándozni, futkározni, csúsznimászni, manipulálni, vagyis mozogni. Az őket körülvevő felnőttek szemléletétől és a megfelelő feltételek megteremtésétől függ, hogy megmarad-e természetes mozgáskedvük. Fontos feladatunk, hogy megőrizzük, ha szükséges felkeltsük ezt a mozgáskedvet én tudatosan építsünk rá. Lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. Egész nap biztosítunk számukra megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermeke életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodjunk. A (2,5)-3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért leginkább a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket kell biztosítanunk a

18

csoportszobában is. Ezek az eszközök lehetnek a „Mászóház” csúszdával, létrával ellátva, a Greiswald egy- egy elemének kombinációja, de akár tornaszőnyegek és a csoportszoba asztalai is felhasználhatók erre a célra. Ebben az életkorban a gyermekek gyakran kezdeményeznek csúszó – mászó - bújó játékokat. Gondoljunk csak a kicsik által kedvelt asztal alatti bujkáló állatokat utánzó játékra. 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb, koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb, koordináció fejlesztését szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötelezés, valamint a manipulációs barkácsoló tevékenységek is. Az egyensúlyérzék fejlesztése a szabad játékban leginkább a belső fülben lévő vesztibuláris központ spontán ingerlésével történik, hintázó, ringató, pörgő mozgások közben. Erre a célra nagyon jól használhatók a különböző hinták, a Body Roll, a nagy fizikoterápiás labda, a füles labda, az ugráló asztal, a lépegető, az elefánt talp. 5-6-7-(8) éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A játékban sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére, pl. ábrázolási technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás, apró gyöngy fűzése, kicsi elemekből építés, konstruálás baba öltöztetés, barkácsolás, stb. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, testi, értelmi, és szociális képességei, ezek eredményeként egészségesebb lesz. A szabad játéktevékenységben célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. 1.1.2. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű fő gyakorlatokból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a feladattól függően hol mint eszköz, hol mint cél. A testnevelési foglalkozások során teremtünk alkalmat speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítése, gerinctorna). A testnevelési anyag éves elrendezésénél a didaktikai és pszichológiai szempontok mellett jó, ha gondolunk a helyi adottságokra és az időjárás változásaira is. Az atlétikai gyakorlatokat (futások, ugrások, dobások) lehetőség szerint olyan időszakra tervezzük, amikor biztos, hogy a szabadban végezhetjük. Az egyes foglalkozások megtervezésénél mindig figyelembe kell venni a csoport átlagos fejlettségét, a fejlődés 19

ütemét. Ehhez igazodva kell eldöntenünk az egyes mozgásformák ismétlésének a számát. Fontos, hogy a mozgásos anyaghoz természetesen igazodjanak a prevenciós program fejlesztési feladatai. Ehhez átgondolt, tudatos tervezésre van szükség. A foglalkozások bevezetésénél mindig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. A különböző nehézségű differenciált feladatok adásával segítsük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat. A feladat ne legyen se túl könnyű, se túl nehéz, mert a túl könnyű nem készteti erőfeszítésre, a túl nehéz viszont gátlásokat okozhat. A gyermekek számára a megfelelő nehézségű gyakorlat kiválasztása nem csak a mozgásos képességeit fejleszti, hanem képet ad önismeretéről is. A feladatok végrehajtásánál nem az az elsődleges célunk, hogy a gyermek tökéletesen kivitelezve végezze el a gyakorlatokat. Elsősorban olyan készségeket és képességeket akarunk kialakítani, amelyek majd elősegítik az egyre pontosabb mozgás elvégzését is. Természetesen megmutatjuk a helyes mintát, ösztönözzük és biztatjuk a gyermekeket az esztétikus, pontos mozgásra. Ezt azonban soha nem elmarasztalva, hanem mindig a pozitívumokat kiemelve tegyük. A testnevelési foglalkozáson javasoljuk a kézi szerek gyakori használatát. Ezek jól szolgálják a fejlesztési célkitűzéseket és változatosabbá, érdekesebbé teszik a foglalkozásokat a gyermekek számára. A kéz szerek közül kiemelnénk a labdát, amit nagyon szeretnek a gyermekek és sok játékos, s nagyon hatékony mozgás végezhető vele. Különböző méretekben érdemes beszerezni. A foglalkozások szervezésénél az is fontos szempont, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak, ehhez az együttes foglalkozási formát javasoljuk. A míg lehetőség van rá, a szabadban tornázzunk. A rendszeresen szervezett foglalkozásokon nagy lehetőség van a fejlesztő program feladatainak fokozatos és természetes megvalósítására. A mozgásfejlesztő program és a testséma fejlesztés valamennyi feladata beépíthető a testnevelési foglalkozásokba. Az észlelés területéről a következő feladatok beépítésére van lehetőség: 

alaklátás, formaállandóság fejlesztése: forma alakításmozgással, különböző alakzatok végigmozgása, körbemozgása.



Kinesztetikus mozgásészlelés fejlesztése: behunyt szemmel bizonyos mozgások végzése, feszülés és elernyedés érzékeltetése.

20



Térészlelés fejlesztése: alapvető térirányok megismerése saját testének közvetítésével. A verbális fejlesztő programból a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok

pontos és gyakori megnevezésére van mód. A foglalkozások megtervezésénél fontos, hogy a fejlesztő feladatok természetesen illeszkedjenek a testnevelés anyagához. Tudjuk, hogy a gyermekekkel sok mindent meg lehet tanítani, de fejlődésüket csak akkor segítjük, ha a megfelelő időben a megfelelő tevékenységeket végeztetjük velük. A (2,5)-3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ezért ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat. Például különböző járások, futások, csúszások, mászások talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer megkerülésével, stb. Az egészséges személyiség fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelési foglakozáson a legtermészetesebb módon ismerkedhet testrészeivel és azok funkcióival. Ezért alkalmazható jól a testséma fejlesztő programból a 

testrészek ismeretét célzó gyakorlatok, pl .”járjatok a sarkatokon!”, ütögessétek a talpatokat a földhöz!”, stb.



tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása, pl. „Álljatok a babzsák mőgé! Hasaljatok a padra!”, stb.



test személyi zónájának alakítása, pl. „Emeljétek a babzsákot a fejetek fölé, vegyétek át a másik kezetekbe!” Ebben az életkorban nem tervezzük az észlelés fejlesztését, hiszen a nagymozgások

végrehajtása közben spontán fejlődik. 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot kell tervezni, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat, és különböző formákat mozognak be. Pl. futás, jelre sorakozás az óvodapedagógus előtt (az óvodapedagógus a helyzetét mindig változtatja), szökdelés padok körül, fák között hullámvonalban. Elhelyezkedés különböző szereken, formákban. A mozgásfejlesztésnél ezen kívül előtérbe kerül: 

Az egyensúlyérzék fejlesztése, pl. különböző mozgások végzése emelt felületen, forgások, fordulatok, testhelyzet-változások, futás közbeni megállások;

21



szemkéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok, pl. babzsák feldobása, elkapása, célba dobás, egyensúlyozó járás létra fokai között, célba ugrás. A testséma fejlesztő programból kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása. A

kicsiknél még csak az egyik- másik megkülönböztetést használjuk. Itt már a „jobb-bal” kifejezéseket is, de a csuklójukon lévő jelhez igazodva. Pl. „Emeljétek fel a szalagos jobb kezeteket!” A csukló megjelölése a kezességtől független. A pontos eligazodás miatt azonban fontos, hogy mindig ugyanarra az oldalra kerüljön a szalag. Az észlelés fejlesztése is megjelenik a 4-5 éveseknél, de még mindig nem kiemelt feladatként. Az 5-6-8 éveseknél azonban az észlelés fejlesztése lesz a legcélzottabb. Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezhetünk sok gyakorlatot. Ezek közül egyes gyakorlatok csukott szemmel is elvégezhetőek. Pl. labdagurítás a test körül jobb és bal kézzel, csukott szemmel is. Körforma kialakítása szalaglengetéssel, karkörzéssel a test előtt, test mellett, csukott szemmel is. Új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. Ez nagyon lényeges fejlesztési terület, mivel a finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Testnevelési foglalkozáson ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. Nagyon jól használhatóak erre a célra a különböző labdák, botok, szalagok. Pl. bot fogása marokkal alulról-felülről, szalag fogása két ujjal, marokkal. Labda gurítása ujjakkal. Minden ujjal egyszerre, majd külön-külön. Szalag lengetése csak a csukló mozgatásával, stb. A foglalkozáson lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését és elvégzik a látott, hallott feladatokat. Programunkban az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna is. Ezt minden korcsoportban naponta legalább egyszer, 10-20 perces időtartammal szervezzük meg. E tevékenység napirendbe illesztését mindenki maga dönti el. Jó gyakorlatnak bizonyul a délelőtti játék utáni időszak, mielőtt a gyermekek kimennek levegőzni. Ha lehetőség van rá, megfelelő időben, ruházatban ezt is a szabadban, jó levegőn tartsuk.

22

A mindennapi testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A játékokat céltudatosan a kötelező foglalkozásokhoz és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva válasszuk ki. Ha rendszeresen és megfelelően szervezzük ezt a tevékenységet, akkor a gyermekek szívesen és örömmel vesznek részt benne. Igénnyé, majd szokásukká válik a mindennapi mozgás.

Lesznek kedvenc mozgásos

játékaik,

amelyek eljátszását

napközben is

kezdeményezik. Az örömmel, jó hangulatban végzett játékok jó lehetőséget nyújtanak a fejlesztő program egy-egy feladatának megvalósításához, társas kapcsolatok alakulásához is. Pl. futó-fogó játékkal a nagymozgások és a térészlelés fejlesztése. Labdajátékokkal a szem-kéz, szem-láb koordináció és a finommotorika fejlesztése. A játékok, térformák felidézésével lehetőség nyílik vizuális, verbális, memóriájuk fejlesztésére, valamint szókincsük gyarapítására. A mozgásfejlesztésben meghatározó: 

A spontán érzelmi motivációkra építsünk, az egyéni fejlettséget figyelembe véve.



A foglalkozásokon a gyermekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt, ne hajtsuk túl a versengést.



Biztosítsuk a gyermekek megfelelő terhelését az aktivitási szintek változtatásával.



Az ily módon kiválasztott fizikai aktivitás előhívja és erősíti a szellemi aktivitást is. Ezekhez a tevékenységekhez a helyet a csoportszoba rendszeres átrendezésével tudjuk

biztosítani. Ezért jó, ha mobil könnyen mozgatható bútorokkal és kiegészítő eszközöket szerzünk be. Mozgásos tevékenységekre használjuk fel a csoporthoz tartozó kisebb helyiségeket is ( pl. öltöző, folyosó), természetesen csak akkor, ha a gyermekek felügyelete itt is biztosított ( Hunyadi utcai óvoda). Az udvaron is használjuk ki minden lehetőséget és helyet a szabad mozgásra. Engedjük meg, hogy a megfelelő méretű fára felmásszanak. Vigyük ki az udvarra is a testnevelési foglalkozáson használt eszközöket (pl. labdák, ugrókötelek, füles labdák, stb.) Célszerű egy sport udvarrész kialakítása, ahol óvodapedagógusi felügyelet mellett a sokoldalú mozgásfejlődést segítő felszerelések és eszközök mindig a gyermekek rendelkezésére állnak. A gyermekek mozgásfejlesztésére ma már nagyon sok korszerű eszköz áll rendelkezésre. A sokoldalú mozgásfejlesztés elsősorban az óvodapedagógus szemléletétől függ. Egyszerű a természetben található és házilag készített eszközökkel is jó eredményeket érhetünk el, ha tudatosan és hittel végezzük munkánkat.

23

A gyermek mozgásigénye különböző. Nagyon fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása. A megfelelő, nem túl sok szabályozásra a gyermekeknek is szükségük van Ezek alapján, ehhez igazodva mérik be kompetencia határaikat. Túl sok szabály betartása azonban még nem képesek. Ha túl vannak szabályozva, nem tudnak szelektálni, és a legfontosabbakat sem tartják be. Meggyőződésünk,

hogy

a

kellemes

légkörben,

jól

szervezett

mozgásos

tevékenységben a gyermekek örömmel vesznek részt. A sikeresen jó hangulatú tevékenység a gyermekek számára pozitív élményt nyújt, ez újabb cselekvésre készteti őket. Így a mozgás természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé válik. 2. JÁTÉK 2.1. A játék szerepe a fejlődésben A természetes gyermeki megnyilvánulások sorában a két legfontosabb a mozgás és a játék látszik óriási dominanciával uralni a gyermek kisgyermekkori fejlődését. A gyermek 0-8 éves története egy egységes fejlődési láncolat, ahol a fejlődés folyamatossága jól követhető. A korai fejlődési sajátosságok nagymértékben meghatározzák az idegrendszer számos működési sajátosságát, amelyek a későbbiekben (pl. óvodáskorban) nemcsak a korai tanulás, hanem a szándékos iskolai tanulási –elsajátítási folyamatok sikerességét is befolyásolják. A játék fejlődése a fejlődés egészének tükre. Akár a játék fejlődésének szemléletében pedagógiai szemléletében, akár a pszichikus funkciók fejlődésének szemléletében gondolkodunk, a játék által követhetővé válik a fejlődés szenzomotoros, művelet előtti, művelet szakaszainak minden lépése. A szakaszok ismeretén túl a játék teszi megfigyelhetővé azokat a minőségi ugrásokat, amelyek ugyan nem a szakaszok határai, hanem inkább egy bizonyos fejlődési folyamatosság lassú átmintázódásának elemei. A mozgás, a testséma és az én megismerése, a percepció, a gondolkodás, azon belül a fogalmi gondolkodás a beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése mind-mind játékba ágyazódik. A játék saját útja más szempontból osztályoz, de mind az értelmi fejlődést egyaránt tükrözi.

24

Az egyszerű gyakorló, majd utánzó játéktól vezet a szimbolikus játékon keresztül a szabályjátékok világába, de ez az út csak elvi hierarchia, a gyakorló játék soha nem hal el, a szimbolikus játékok nagy időszakában már megtalálhatóak az egyszerűbb szabályjátékok. Az egyidejűségben rejlik a játék színességének titka, lehet valami nagymozgásos, tűnhet gyakorlónak, de ugyanakkor szimbolikus és szabály által vezérelt is egyszerre. 2.2. A játék szerepe az idegrendszer fejlődésében A játék a gyerek fejlődésében alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi forma. A tudomány jelenlegi állása szerint bizonyított, hogy a magasan szervezett idegrendszer fejlődésének a játék feltétele, szervező (organizáló) és összerendező (integráló) funkciója. Ennek bizonyítékai nemcsak elvi jelentőségűek, hanem az óvodai élet mindennapjaiban is meghatározóak. Az óvodai nevelés tartalmának a játékra építettség az egyik legfontosabb sajátossága. Az óvodai nevelés országos alapprogramjának elvei szerint a játék semmi mással nem helyettesíthető gyermeki tevékenység. Ennek szellemében a játék az óvodai nevelés rendszerén belül fundamentális, mindent átható jelentőséggel bír. A mélykúti Pedagógiai Program elvei szerint a mozgás, a játék és a kultúra átadás hármas keretében elrendezhető az óvodai nevelés teljes cél-és feladatrendszere, megvalósul a törvény által kitűzött elvek összessége és segíti abban a gyermek fejlődését, hogy kialakulhasson az iskolai életre való felkészültségük. A korai fejlődés folyamatait ( az iskolás kor előtti időszakra értendő) a Pedagógiai Program oly módon segíti, hogy a természetes fejlődési koegzisztenciák és az egyéni sajátosságok szabad megnyilvánulásai mögött ne rejtezzenek fejlődési rizikók, fejlődési zavarok, fejlődési megrekedések, amelyek csak az iskolás korban manifesztálódnak. A

neurológiai

hátrányokkal

rendelkező

gyermekek

(amely

pontosabban

neurohormonális szabályozást jelent) olyan segítséget kaphassanak, hogy saját problémáikhoz mérten korrekció, kompenzáció történjen, tehát a veszélyeztetettség csökkenhessen, valamint a későbbi nehézségek súlyosabbá válásának elejét vegyük. Ennek érdekében beszélünk a játék prevencióban betöltött szerepéről. Mind a fejlődésnek, mind a fejlesztésnek feltétele a gyermek saját aktív tevékenysége. Önkéntes, örömmel végzett tevékenységi formáiban kreatív ötleteinek szabad kipróbálási lehetőségei biztosítottak. A fejlődő idegrendszer egészséges megnyilvánulása a játék, ennek hiánya vagy különleges sajátosságai azzal jelzik a fejlődés bármely problémáját. Azon a szinten, hogy a fejlődésben

milyen

élményreakciók

és

milyen

zavarok

fordulhatnak

elő,

az

óvodapedagógusnak is jártasnak kell lennie, mert sokszor neki kell nagyon óvatosan, 25

udvariasan felhívnia a szülő figyelmét arra, hogy a kisgyermek játéka hosszú idő óta ( az 1 – 3 hónap az általános ) el nem múló sajátosságokat mutat, tehát már nem aktuális élményfeldolgozásról , hanem esetleg fejlődési zavarról van szó. Napjainkban sajnos, mivel a természetes lassú életritmus felborult, a városban, ipari környezetben és sokszor nagyon rossz körülmények között élő szülők gyermekei halmozott problémákkal küzdenek. Genetikai hajlamuk van valamire, és/vagy rizikótényezőkkel terhelődik fejlődésük a magzati életben, sok esetben koraszülés történik és/vagy a szülés körüli események is növelik a fejlődési rizikót. A kisgyermek fejlődésének számos problémája szerzett és veleszületett, és sok esetben a környezet problémái is hozzájárulnak. Hátrányos helyzetben a helytelen táplálkozás, mérgezett levegő, alváshiány, kiegyensúlyozatlan életrend, szeretethiány, elhanyagolás, stb. A valódi, elsődleges biológiai okokból lesznek másodlagos biológiai okok, amelyek másodlagosan, harmadlagosan, stb. hívhatnak elő környezeti befolyásokat, de a környezet maga is lehet elsődlegesen károsító tényező. Az óvodai nevelésnek optimális esetben három-négy éves időtartamban van lehetősége arra, hogy észrevegye a veleszületett, szerzett, kombinált problémákat és úgy segítse a kisgyermek fejlődését, hogy indirekt és kevésbé direkt eszközökkel tudja befolyásolni a fejlődés folyamatát, úgy tudja fejleszteni a gyermeket, hogy a kisgyermek nevelés elveit ( az iskoláskor előtti nevelés 0-6 év, más értelmezésekben 0-8 év ) ne sértse és a gyermeki jogok se csorbuljanak. A játék és a mozgás, valamint a kultúraátadás úgy hatják át egymást, hogy a gyermeki tevékenységek két legfontosabbika adja a program két fő tengelyét, a felnőtt tudattal kialakuló kölcsönhatásokban gyarapszik mindazokkal a mutatókkal a kisgyermek fejlődése, ahol a mintakövetésnek, a modellkövetésnek, az interakcióknak, tranzakcióknak nagy szerepe van. Természetesen az óvodai élet minden elemében komplex helyzetekkel találkozunk. Sokszor az életesemény bonyolultsága miatt nincs is értelme elemezni, mi ebben a mozgás, mi a játék és mi a kultúraátadás mozgásos, játékossággal átitatott életmód szervezése. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az etnikumhoz tartozó gyermekeknél különös figyelemmel kell lenni az anyanyelvi nevelésre. A gyermekek szókincsének felmérése után a szókincsre építve, a játékszituációk adta kötetlen lehetőségeket kihasználva adódik lehetőség az önfejlődésre, ha már partnerek a gyermekek, esetleg önállóan is kezdeményeznek. 26

A cigány gyermekeket sokkal nehezebb bevonni a közös játékba -

feladatunk a

tapasztalatszerzés, az önkéntesség megengedése. Ki kell várni, hogy ők mikor érzik a késztetést, hogy bekapcsolódjanak, a kezdeményezésbe, foglalkozásba, kötött, kötetlen tevékenységbe. Hívni kell őket, feloldani a gátlásokat, közvetlen, barátságos légkör kialakításával. Meg kell keresni azokat az eszközöket – pl. báb, kedves játék vagy egyéb motiváló tényezőt-, amire odafigyelnek. 2.3. A játék szerepe a nevelés folyamatában A gyermeknek sajátos világlátása van. Nem kicsinyített felnőtt, meghatározott alaki sajátosságokkal, de nagyon plasztikus, fejlődésre képes idegrendszerrel jön világra. Már az első élethónapokban, a saját kompetencia körén belül kimutatható a játék iránti vágy, a már ismert, a begyakorolt mozgás, észlelés, hangadás, örömszerző ismétlés, variálása. Játék a látvánnyal, a játék a hanggal a játék elválaszthatatlan a mozgástól, vagy éppen a szociális keretektől, személyektől. Teljes mértékben összedolgozódik a korai tanulás folyamataival, mert sajátos dinamika jön létre, ahol a gyermek idegrendszere pontosan szabályozza, hogy miből mit, mennyit, újat-e vagy, a biztonságot, nyújtó ismeretet preferálja az adott pillanatban.. Fejlődésének kulcsa, hogy mindez az érési programhoz rendelődik hozzá. Ma már nem tekinthetünk el annak jobb ismeretétől, értésétől, hogy miért fejlődnek másként a lassú és másként a gyors ingerületvezetésű gyermek, miért fejlődnek másként a fiúk és a lányok, miért a balkezes és a jobbkezes gyermek, vagy miért késhet a domináns kéz, szem, kéz, láb, fül kialakulása, az (agyi) laterális dominancia kialakulása. Átgondolt szervezést igényel a magas létszám. Eltérő módon fejlődnek a mozgékony, adott esetben a motoros nyugtalansággal rendelkező gyermekek, akinél pontos figyelmük viszi őket, és akik figyelemzavara lehetetlenné teszi az optimális ütemű fejlődést és az alkalmazkodást. Ezek a gyermekek baleseti veszélyeztetettsége jóval nagyobb, az előző dominanciát mutató, ügyes gyerekek veszélykeresők, ingerkeresők, meggondolatlanok és gyorsak, az utóbbi csoport (ügyetlen) esetlenségénél fogva, figyelmetlenségből eredően van kitéve fokozott veszélynek. Fejlődési hátrányaik megszüntetése az óvoda feladata annál is inkább, mert a percepció és a gondolkodás összerendeződésének szenzitív időszaka az óvodáskorra tevődik, ennek kompenzációja, korrekciója kisiskoláskorban már a megkésett vagy az akadályozottság feloldásával való küzdelem. Mindezek a játszó gyermek játékának elsődleges vagy másod-harmadlagos jellemzőiben megmutatkoznak. 27

2.3.1. A játék szerepe a társas kapcsolatok fejlődésében A játék áthatja a mindennapos tevékenységek játékossá tételével adunk játékos árnyalatot, hanem arról, hogy a mozgás, játék, kultúraátadás szövete hol tud olyan dominanciává szerveződni, ahol a fő dimenzió a játék, s így minden kritériumában játékként szerveződik. ( A gyermek idegrendszere játékként szervezi, rendezi össze. Ettől válik öngyógyítóvá, fejlesztővé és a problémás gyermek fejlődésében facilitáló tényezővé.) Épp ezért: a játék szervezi eggyé az értelmi, érzelmi és társas folyamatokat. Pl. amíg a több szempontú gondolkodás lehetetlen, mert a kisgyermek gondolkodása egocentrikus, egy szempontú, addig a játék főleg gyakorló utánzó és a társas szerveződés szintjei között „egymás szemlélése”, „együttmozgás”, „magányos játék csoportban” szinteken találjuk. s ez nem baj, mert a játék társas szerveződésének is van érési ideje. S csak folyamatában fejlődik, elősegíteni lehet, siettetni nem! A gyermek fejlődésének egészleges holisztikus szemlélete az irányadó. A játék elválaszthatatlan fejlődés egészétől, elválaszthatatlan a kognitív, az érzelmi, akarati, szociális, társas fejlődéstől. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és tudat kialakulásától. Az én tudat, a kompetencia, az autonómia kialakulása, a másik nézőpontjának megértése, előre történő figyelembe vétele, szociális hatékonyság (modellnyújtás, modellkövetés), a szociobilitás fejlődése formálják a gyermeki tudat szociokognitív, azaz értelmi és szociális összerendezettségét, önszabályzó, alkalmazkodó funkcióit. A pszichikus funkció kognitív hangsúlyú funkciói sem választhatók el egymástól, mert az érzékelés, az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a fogalmi gondolkodás. (Kezdetben a soralkotás, figurális együttesek, kategorizáció, egyszeres, többszörös osztályozás, aláfölérendelések, megmaradás fogalmak, amelyek megformálják a műveleti gondolkodást.) Így a műveleti gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, gondolkodási stratégia, kreativitás rendelődhet alá a szó igazi értelmében vett játéktevékenységnek, ahol a valódi viselkedés játék a különböző játéktípusokban érleli össze az értelmi és az érzelmi, akarati, társas funkciókat. Ennek jelentőségére a tudat funkcióinál visszatérünk. Mindez a sok szempontúság az idegrendszer három illetve négy viszonylag független csatornájának, az egységességről, hiszen látjuk majd, hogy pontosan az összerendezettség adja a hatékony és harmonikus viselkedést. Ezek: a belső leképződés szintjei, vagyis a cselekvés (enactive), ahol a múltbeli tapasztalat a mozgás által vezérelt sémákban, mozgásmintákban sűrűsödik, képi (iconic, 28

melynek magyar fordítása inkább lehetne a képzeti, a szemlélethez kötött), a szimbolikus (symbolic), amely alatt a jelen nem lévő dolog, gondolati tartalom, vagy fogalmi dominanciát mutató jel, szerep, szabály is ide sorolódik. Megkülönböztethető egy negyedik, köztes, magasabb rendű, interaktívnak tekinthető működés, amely a tudat működésének minőségi szintjét mutatja, kb. egy-másfél, két évvel később erősödik meg, mint az én tudat. A mentalizáció, a tudásról való tudás és az ehhez kötődő leválasztó mechanizmus biztosítja, hogy a kisgyermek ne a megtévesztő percepciónak higgyen, hanem a hamis viselkedések lehetőségeit felismerje. A tudásról való tudás példája, amikor két kisgyermek különböző vélekedései mutatják, hogy melyik szerezte meg a tudásról való tudás kompetenciáját. 2.3.2. A játékfajták Szinte mindegyike megjelenik az óvodás életében nem ritkán előfordul a kutató manipuláció, ha ismeretlen mozgásmintát követelő eszköz kerül a kezébe, s ezek nagyon jól fejlesztik a szem-kéz koordinációt, a kezesség-szemesség kialakulását, hatnak a laterális dominancia kialakulására. Ugyanakkor ott látjuk a gondolkodási stratégiát, sőt annak optimális vezetését feltételező szabályjátékokat, amelyek már a szimbolikus túlsúllyal rendelkezik, bármennyire cselekvéses, vagy képi a játék járulékos sajátosságainak köre. (Bruner gondolatmenete alapján) A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az etnikumhoz tartozó gyermeknél fokozott figyelmet fordítsanak az óvodapedagógusok a közös kiegészítő játékok készítésénél az anyagokkal való ismerkedésre, a többféle funkció felismerésére. A munkafolyamatot állandó beszéd kell, hogy kísérje. Jó alkalom az egyes, többes szám gyakorlására, színek, formák, nagyság összehasonlítására, bizonyításra. Véleményét elmondhatja: „Szép, tetszik neked? Hogyan egészítenéd ki? Hallás után is tudjuk a passzív szókincset is bővíteni. Az elkészült kiegészítő eszközzel azonnal tud kezdeményezni az óvodapedagógus verset, mesét, mondókát, dalos játékot. Az etnikai gyereknek ebben a fajta tevékenységben sok dicséret alkalmazása, a buzdítás oldja gátlásaikat. Az ebben rejlő esztétikai és erkölcsi lehetőségek kihasználására, amelyből a gyermeknek lehetőség nyílik önmaga megismerésére, beszédkészség fejlesztésére, mely a gondolkodás fejlődésével jár együtt. Az élményekre épülő tapasztalatszerzésre tudjuk építeni a további fejlesztési feladatokat.

29

A játékok más körében kötött a cél, de ahhoz az esetek többségében a kisgyermek választ utat, vagy megtanul és aztán számtalanismétléssel, kis variációkkal interiorizál konkrét megoldásokat. Ezt utánzással sajátítja el, de tanulásában nem lehet nem felfedezni a kondicionálást, és a belelátásos tanulást sem. Egyik sem alacsonyabb rendű az alkalmazkodás szempontjából, mint bármely más forma. A kiskézművesség eszközei, a fejlesztő játékok mind két kategóriába tartoznak, tévedés a fejlesztést csak a kötött gondolkodási irányokkal azonosítani. A fejlesztés és a fejlődés párosában az érés-fejlődés az elsődleges. A felnőtt munkájának, a fejlesztés irányának tudatos megválasztásában, a megismerésre való törekvésben, a lehetőségek felismerésében, megválasztásában látjuk jelentőségét. A gyermek a játékban vérmérsékletének, aktuális ideglélektani, érzelmi állapotának megfelelően választ tevékenységi formát, közeledik végtelen tárházának valamelyik, számára kedves eleméhez. Fontos a játék, mint folyamat, figyelünk, hogy az óvoda biztonságos közegben a gyermeknek érzelmi kötődései alakuljanak felnőttek és a társak iránt, s ebben a közegben a nondirektív eszközök túlsúlyával (szociokignitív összerendezettséggel) vezessük őt fejlődésének útján. Ebben támogat az Óvodai Nevelési Országos Alapprogramja gyermek centrikus szemléletével. 2. KULTÚRAÁTADÁS Kultúraátadás, mely a gyermek természetes megnyilvánulásaira építve tudatosan átörökíti, közvetíti az örök emberi értékeket. Komplexitását elsődlegesen a környezet megismerésén keresztül biztosítjuk. Ebben a folyamatban az óvodapedagógus kiindulópontnak tekinti a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat, hiszen a környezet a fejlődés forrása. A környezettudatos magatartás kialakulásának megsegítése szervezett gyűjtésekkel. A fogalmak tudatosítása a „veszélyes hulladék, szelektív hulladékgyűjtés” gyakorlása. Ezekre a tapasztalatokra építve, ezeket új élményekkel, ismeretekkel gyarapítva juttatja el a gyermekeket egyéni és életkori fejlődési ütemét figyelembe véve magasabb szintre. A családdal való együttnevelés során az óvodapedagógus figyelembe veszi, hogy különböző otthoni környezetből érkeznek óvodai környezetbe a gyermekek. Tekintettel van a családban kialakult kulturális, világnézeti, etnikai hagyományokra, figyelemmel kíséri és elősegíti ezek spontán gyermeki megnyilvánulásait, egymásra való hatását. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű SNI-s gyermekek családjánál a legmegfelelőbb, egyéni kapcsolattartás megkeresése. A dajkák bevonása a családdal való kapcsolatalakításba. 30

Az etnikai családoknál még gyakori az elzárkózása. Bizalmatlanság feloldásának, a megközelítés útjának megtervezésében támpontot jelentett a cigányság történelmének, társadalmi helyzetének, létkörülményeinek, a családi nevelés tartalmának, tematikájának ismerete. Az intézkedések, társadalmi segítség, valamint saját erőfeszítéseik érzékelhető változást eredményeztek az etnikai lakosság helyzetében. Hatott a családok életmódjára, a családtagok egymáshoz való viszonyára és a gyermekek helyzetére is. 2.1. Egészséges életmód Az óvodai nevelés egyik alapvető feladata az óvodáskorú (2,5-3-7-(8) éves) gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Az optimális, a gyermek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakításánál figyelembe kell venni a családi szokásokat. A rendszeresen végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, feltételei az egészséges testi és szellemi fejlődésnek. Az egészséges életmódra nevelés területei közé tartozik, a gondozás, testi nevelés, egészségvédelem-edzés, és a mozgásfejlesztés. A gyermekek étrendjének minőségi és mennyiségi összeállításában részt veszünk. Preferáljuk a vitaminban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket nem csak főtt formában, hanem nyersen is. A nyers zöldségekből, gyümölcsökből a gyermekekkel közösen salátákat készítünk. A HACCP élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva igyekszünk a gyermekeket a számukra ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával megismertetni, közvetve modellt nyújtva ezzel a családoknak is a korszerűbb táplálkozás kialakításához. 2.1.1. Gondozás A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének

kielégítése.

A

gondozási

feladatok

teljesítése

bensőséges

gyermek-

óvodapedagógus, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot feltételez. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése, a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermek énképét, segíti önállóvá válásukat. A felnőtt (szülő, óvodapedagógus, dajka) tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhat. Testápolás, öltözés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Nagy körültekintéssel, a 3 csoport összehangolt napirendjével valósítható meg a Petőfi téri óvodában a gondozási feladatok megvalósítása. A gondozási feladatok kulturált elvégzéséhez a feltételeket megteremtjük, biztosítjuk. A rossz szociokulturális körülmények között élő gyermekek etnikum felzárkóztatása és megismertetésük a számukra ismeretlen higiénés

és

a

kulturált

étkezéshez

szükséges

eszközökkel

és

szokásokkal.

Az

óvodapedagógusok, dajkák mintaadása, értékközvetítése, állandó ösztönzése, értékelése 31

nélkül lehetetlen ezeknek a gyermekeknek a felzárkóztatása. A fokozatosság és tudatosság elve érvényesül. Hunyadi utcai óvoda lehetőséget ad a csoportok egymástól független működésére, de itt is szükséges a csoportok között a napirend összehangolása. 2.1.2. Testi nevelés A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás), természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését, a testi nevelés, egészséges életmódra nevelés hatékonysága maradéktalanul akkor érvényesül, ha a fejlődéshez szükséges optimális környezet lehetőség szerint biztosított (pl. udvar, medence, megfelelő játéktér, játékeszközök…) A Petőfi téri óvodában a gyermekek mozgásigényének kielégítése csoportszobák cseréjével oldható meg. Igénybe vesszük az iskolai tornatermet, a sportcsarnokot, a játszóteret, a sportpályákat, az úszómedencét, az udvari játékokat. A Hunyadi utcai óvodákban a csoportszobák mérete lehetővé teszi a gyermekek számára az elegendő mozgásteret. A gyermekek mozgásrendszerének, ügyességének, testi erejének fejlesztése érdekében gerincjavító torna alkalmazása (Kelj fel Jancsi!) napi rendszerességgel. a) Mozgás A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség, melyet a programban biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a légző- és a keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró-képességének növeléséhez. Elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődés, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Megfelelő terheléssel, az aktivitási szintek változtatásával a testi képességek fejlődését segíthetjük. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a mozgáshoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, így a baleseteket is megelőzhetjük. A mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatokat elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását is. Az óvodapedagógus, dajka feladata, hogy megteremtse a feltételeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Alapvető feladat, hogy jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak. Lehetőség szerint mozogjanak a szabadban. Fontos a megfelelő, kényelmes öltözék a szabadban és a teremben egyaránt. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. Jó, ha alkalmanként a szülőkkel

32

közösen mozgásos programokat szervezünk (pl. gyermeknap, játékos családi sportversenyek, stb.) ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést. b) Levegőzés A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakítását. Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy a mindennapok során lehetőség szerint a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. A helyi adottságok szerint a játék, étkezés, pihenés, mozgás és a kezdeményezések is a szabadban történjenek. c) Pihenés Legfontosabb a pihenéshez a nyugodt légkör biztosítása ( az altatás hangulatához illő mese, halk zene), a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembevételével a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. A pihenés szervezése 5 délutáni csoportban történik, a szülők igényeit és a személyi feltételeinket figyelembe véve. 2.1.3. Egészségvédelem, edzés A gondozási, a testi nevelés és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a higiénés szabályok betartására ( pl. környezet tisztaságára, portalanítás, szükség szerint fertőtlenítés, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének a szabad levegőn való megszervezése, folyamatos levegőcsere, a terem minél több zöld növény elhelyezése, a megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia). Mindezek az intézkedések biztosítják a szervezet általános védekező képességének fokozását, a betegségek megelőzését. Az óvodapedagógus fontos feladata az anamnézis-felvétel közben felderített, ritkán előforduló, az óvodai közösségbe kerülést nem feltétlenül akadályozó betegségek ( pl. krupp, allergia,

asztmatikus

tünetek,

lázgörcs,

epilepszia,

cukorbetegség,…)

regisztrálása,

figyelemmel kísérése. Alapvető tennivalók elsajátítása és a gyermek fiziológiás szükségletének biztosítása (pl. étrend helyes betartása), az égészségi állapot egyensúlyban tartásához szükséges környezet megteremtése. Éves rendszerességgel kerül sor a védőnői-orvosi szűrésekre, melyek lebonyolítása az óvodapedagógusnak és a szülőnek jelenlétében történik. Az óvodapedagógus megszervezi a vizsgálatokat (idő, hely, ütem), felhívja az orvos figyelmét az eltérésekre, melyek felderítése, 33

kezelése szakorvosi vizsgálatot igényelhet (pl. hanyag tartás, mozgásszervi eltérések, érzékszervi funkciók csökkenése, károsodása, érzelmi labilitás, impulzivitás). Az óvodapedagógus és a szülő a vizsgálatok során, megteremti azt a bizalmi légkört, mely az orvos-beteg kapcsolat kialakításához szükséges. Mindezek előfeltétele, hogy a gyermek-óvodapedagógus kapcsolata megfelelő legyen. A gyermektesti épségének védelme és a baleset-megelőzés magába foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. A gyermeki gondolkodásmód sajátosságából, valamint a szenzomotoros koordináció zavaraiból adódóan következnek a tipikus gyermekbalesetek (törések, zúzódások), ezek teszik szükségessé a felnőtt állandó kontrollját, a tevékenységek figyelemmel kísérését. Önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia). A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Ennek érdekében lehetőség szerint minél több időt kell a szabadban tölteni, az időjárásnak megfelelő ruházatban. Nyáron az óvoda adottságaihoz alkalmazkodva (tusoló) lehet a víz edző hatását kihasználni. Mindezeknél figyelembe kell venni a gyermekek közötti egyéni különbségeket, egészségi állapotukat. A szabadban töltött idő alatt óvni kell őket a nap káros hatásaitól. A fentiek megvalósulása hozzájárul, a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre. Az egészséges életmódra nevelés területein a nevelési feladatokba természetes módon integrálhatóak a prevenciós program alábbi feladatai: Mozgásfejlesztés 

Nagymozgások fejlesztése (pl. járás, futás, mászás..)



Finommotorika fejlesztése( pl. gombolás, evőeszközök, körömkefe használat, vágás, szeletelés, reszelés…)



Szem-kéz koordináció fejlesztése (pl. folyadék töltése, kenyérkenés, fésülködés, gombolás, kötés…)

Testsémafejlesztés 

Testséma kialakítása, testrészek ismerete (pl. öltözködés, gyermekek elalvás előtti és ébresztő simogatása ..)

34



Meghatározott testrészekre koncentrálás (pl. mászókázás, csúszás, fűrdés..)



A test személyi zónájának alakítása (pl. tisztálkodás, öltözés, közben a testrészek tudatos megnevezése…)

Percepció fejlesztés 

A környezeti ingerek teljes körű megtapasztalása, az érzékszervek működésének finomítása (pl. ételek íze, színe, illata, tapintása, ruházat tapintása..)



Térpercepció fejlesztése a rendelkezésre álló tér kihasználása a környezet bemozgásával (pl. mozgásos játékok,…)



Térirányok fejlesztése (pl. terítés, ruhaneműk felvétele, fogkefe helyes irányú használata…)

Verbális fejlesztés A fentieket tudatosan kíséri a verbális megerősítés (pl. a testrészek ruhadarabok megnevezése, használati tárgyak ismerete,..) Kiemelt figyelmet szentelünk az etnikumnak. 2.2. Gyermek és környezete: A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek közvetítésével valósul meg. Nem elég csak a kapcsolat, hanem a viszony minősége is fontos tényező. A környezet és öröklés mellett a fejlődés egyik potenciális forrása. A környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenységek, szokások közös gyakorlása, szelektív veszélyes hulladékgyűjtés, a környezet megóvására, védelmére nevelés. A víz, az élet, a természetvédelem, az ésszerű, takarékos energiafelhasználásra nevelés. A környezetet pontosan, valóságszerűen megismerni a cselekvés, a kép, a szó egységében lehet. Ez lehetővé teszi, hogy az évszakok alatt felhalmozódott egyetemes, nemzeti, etnikai értékeket, hagyományok az, szokásokat átadjuk, közvetítsük a gyermekeknek, alapozva aktivitásukra, érdeklődésükre. Lehetőséget adunk az óvoda életében az etnikum kulturális hagyományainak bemutatására a szülők-gyermekek bevonásával, ahol a szülők irodalmi, zenei kultúrájukat átadhatják az óvodai közösségnek. 2.2.1. Gyermek és társas környezete Elsődleges szocializáció Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és óvoda szoros együttműködésre törekszik. A Prevenciós Programban fontos a gyermek

35

korai óvodás kort megelőző testi-lelki fejlődésének alapos ismerete. Ennek egyik eszköze a személyiséglap és a családlátogatás. Ezekből információt kapunk az óvodába lépés előtti anya-gyermek és család-gyermek kapcsolatról, a gyermek élettörténetéről. A későbbiek soránnapi tapasztalatokkal kiegészítve- hasznosítja az óvodapedagógus a gyermek jobb megismerésének érdekében, a fejlesztési feladatok megtervezésében. Az óvodában az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez az óvodapedagógus empatikus, meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolatot alakít ki a gyermekkel. Lehetőséget adunk a szülőknek arra, hogy a gyermek óvodába érkezésekor a beszoktatásban részt vegyenek. Fejlesztő munkája során arról gondoskodik, hogy gyermekek tapasztalatai változatos tevékenységformák közben gazdagodjanak. Másodlagos szocializáció Az óvoda felvállalja a (2,5)-3-7-(8) évesek szocializációs folyamatának tudatos, szakszerű irányítását, annak intézményes kerete. A személyiség alakításának legfontosabb tényezője a társas kölcsönhatások milyensége. A környezetből felé irányuló reakciókból a gyermek megerősítést, vagy elutasítást kap saját viselkedésére vonatkozóan. A gyermek „én központúsága” alapján elsősorban önmagára képes figyelni, azonban emocionális alapon fokozatosan kifejleszthetjük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé válik másokkal is törődni. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és az óvodapedagógus kapcsolatának minősége. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Az óvodai dolgozók közös nevelési elvek alapján alakítsák ki a közösségi szokásokat, viselkedési normákat. Az óvodapedagógus, dajka elsőszámú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában, ő szervezi meg a gyermekek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak. Az óvodapedagógus és a dajka feladata a közvetlen testi- érzelmi kapcsolat megteremtésén, a példaadáson kívül a csoport közös életének megszervezése, a szokás- és szabályrendszernek a gyermek fejlettségéhez igazodó kialakítása. Az értelmes fegyelem a csoport életének biztonságát, nyugalmát biztosítja. Az ismétlődő közös, örömteli tevékenység a csoport és az óvoda hagyományrendszerébe épül és mélyíti az összetartozás élményét. A gyermek-gyermek kapcsolat kezdetben kisebb érzelmi töltésű. A gyermekcsoportban igazodik

36

az egyén. Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a reális énkép kialakításához, az én határok megtapasztalásához. A gyermekek egymás közötti kapcsolatában így válik természetessé, hogy minden gyermekmás, egyedi külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik és így különbözőségével együtt elfogadható és szerethető. Társas együttműködés közben tanulják meg az egymás felé fordulást, egymás segítését, vagyis az értelmes szeretetet. Tágabb társadalmi környezet Nyitott óvodában, napi kapcsolatban állunk a szülőkkel, nagyszülőkkel, rokonokkal. Ezek a kapcsolatok lehetővé teszik, hogy sok információval rendelkezzünk a családokról, szokásaikról, s ezekre építünk a nevelés folyamatában. A kapcsolatok révén a segítőkészséget ki tudjuk használni. A helyi adottságok tág teret biztosítanak a lakókörnyezet megismeréséhez, helyszíni foglalkozások szervezéséhez ( pékség, posta, könyvtár, művelődési ház, napközi otthon, iskola, üzletek ). A település mezőgazdasági jellegéből adódóan lehetőség van arra, hogy a gyermekek közvetlen tapasztalatszerzés útján jussanak ismeretekhez: szüret, aratás, kukoricatörés, almaszüret, paprikaszedés, zöldségszárító üzem, háziállatok megismerése, gondozása, az emberi munka fontossága. Az óvodában nem kívánjuk a média hatásait érvényesíteni. Ezt ellensúlyozandó az élő színházi előadások, mese délelőttök, szellemi vetélkedők szervezése, az iskolások által bemutatott irodalmi, zenei előadások megtekintése. Kitekintve a szűkebb környezetből, a gyerekeknek lehetőséget adunk kirándulások szervezésével a nagyvárosi környezet megismeréséhez. a) Nevelési feladatok a gyermek és társas kapcsolatának alakításában Közös tevékenység, munka során alakulnak ki a társas kapcsolatok és bontakoznak ki a csoportra jellemző erkölcsi szabályok, normák. Cél: az erkölcsi tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus példaadásával és helyzetteremtésével. Az együttes tapasztalatok, élmények, tevékenységek a gyermekek között kapcsolatokat hoznak létre: barátságok, szimpátián alapuló kisebb csoportokat. Meg tanulják figyelembe venni a másik, szocializációjuk felgyorsul, fejlődik felelősségérzetük, kötelességtudatuk, toleranciájuk. Konfliktushelyzeteket egyre inkább képesek egymás között igazságosan elrendezni. Az igényes türelem, a következetesség, az elvárás, a bizalom, az elismerés nem csak az egyes

37

gyermeket formálja, hanem általa az egész csoportot. A közösségi élet biztonsága és nyugalma nagymértékben függ a csoport életét szabályozó szokásrendszer kialakításától. A szokások segítségével válik gördülékennyé a csoport élete. Fontos, hogy szabályaink ne merevedjenek meg. Egy-egy szokás megszűnését, megváltoztatását elsősorban a gyermekek fejlődése, a körülmények változásai, kell, hogy meghatározzák ( pl. alvásigény fokozatos csökkenése, évszak váltás..). Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokásrendszert és napirenddel alakítson ki, mely minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt és helyet biztosít. A csoportszoba és az udvar játszórészének, életterének olyan elrendezése szükséges, amely lehetővé teszi a szabad

mozgást,

a

tevékenységi

formák

sokszínűségét,

ugyanakkor

elvonulásra,

„kuckójátékra” is lehetőséget nyújt. Ilyen keretekben, kulturált körülmények között elkerülhetővé válik, hogy időzavarral küzdjön a csoport. A felnőtt őszinte, természetes magatartásával mutat mintát, és viselkedésével jelzi elvárásait. A pedagógiai asszisztens, dajka segítse az óvodapedagógust a szokásrendszer és a napirend megvalósításában. Aktívan vegyen részt a gondozás, egészséges életmód, szabad játék, egyéb csoport programokban. A gyermekek mindennapi tevékenységének része a munka jellegű tevékenység, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Ahogy ez a tevékenység az idők során önállóbbá válik (önkiszolgálás, naposi tevékenység, megbízások önálló teljesítése), ez a gyermek egyre magasabb fokú együttműködését igényli. Eközben természetes módon alakul a gyermek szociális magatartása, társas kapcsolata. A munka jellegű tevékenységek megszervezésénél figyelembe kell venni a csoport összetételét (életkor, fejlettségi szint, sziciokultúrális háttér), mert a vegyes életkorú vagy nagyon eltérő fejlettségi szintű csoportban ügyelni kell arra, hogy minden gyermeknek legyen feladata, de egyik gyermeket se terheljük túl. A fejlesztés csak és kizárólag a gyermekek saját örömteli, örömmel vállalt aktív tevékenységén belül valósul meg. A dajka a gyermekek munkajellegű tevékenységét segítse az óvodapedagógussal egyeztetett elvárások alapján. Mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információ és pontosabb tapasztalat

birtokába

jutnak

az

őket

körülvevő

tárgyi

világról.

Munkajellegű

tevékenységük során társadalmi környezetükről is speciális ismereteket szereznek. A negatív-és pozitív élethelyzetekben szerzett tapasztalatok- az óvodapedagógus tapintatos segítségével- közösen vezetnek el a kívánt változásokhoz. A gyermekeket munkájuk során ne csak a „megfelelni akarás” vezesse, hanem természetes észrevétlen módon reagáljanak a külső szükségletekre, segítsenek önmagukon,- vegyék észre, ha valamit meg kell csinálniuk. 38

Feladatunk elvégzése során nem csak megtanulják az eszközök célszerű használatát, hanem közben természetes módon fejlődnek, amelyhez hozzájárul az óvodapedagógus folyamatos, konkrét, reális, fejlesztő értékelése. b) Feladatok a kommunikációs készségek kialakítása területén A program lényeges része a beszéd, az anyanyelvi és kisebbségi nyelv a kommunikáció fejlesztése. Csak kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek képesek az alap- kultúrtechnikák elsajátítására. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. A kommunikáció egyszerre cél-és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolatfelvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, a társ reakcióiból (kommunikációs és metakommunikációs) a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése. A kommunikáció és a metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, a jelzések kiegészítik, helyettesítik, mélyítik, vagy semlegesítik a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés). Kommunikáció helyzetek, megteremtésével javítás nélkül ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt. Teremtsen lehetőséget a monologikus beszédre, ennek fejlesztésére, bővítse szókincsüket, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket ( pl. érzelmeket

jelző

gesztusok,

arckifejezések,

testtartás…).

A

gyermek

beszéd

és

kommunikációs képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, mely előnyös, vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára a közösségben. Az óvodapedagógusnak differenciáltan kell foglalkoznia a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő és a kiemelkedően fejlett gyermekkel. Segédletként az óvodapedagógusok használják az Anyanyelvi Kommunikációs Képességfejlesztés című kiadványt, és ehhez a területhez kapcsolódó aktuális szakirodalmat. Szükséges, hogy a gyermek számára hiteles és elfogadó legyen a felnőtt mondanivalója, mivel életkori sajátosságból adódóan elsősorban a metakommunikációra figyel. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egésznapi életét, a gyermekek minden megnyilatkozását, a felnőttek és a gyermek kapcsolatát. A gyermekre figyelő, jó beszédpéldát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet a gyermeknyelvi fejlődését pozitívan befolyásolja. Később a beszéd és gondolkodás fejlődésével párhuzamosan alakul ki figyelmük a közlés verbális tartalma. A beszéd az önkifejezés fontos eszköze, ezért az anyanyelvi nevelésnél a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása, a nyelvtanilag helyes beszéd, a mondanivaló árnyalt megfogalmazása a cél. Így az óvodáskor végére az önálló, rövid történet elmondása 39

lehetővé válik. Az óvodai anyanyelvi nevelés területén célszerű óvodapedagógus és logopédus olyan együttműködése, melynek során az érdekeltek pontosan ismerik saját és egymástól jól elkülöníthető, de azonos cél érdekében folyó feladataikat, munkamódszereiket. A program sajátossága, hogy az anyanyelvi játékok számára külön időt biztosítkorcsoporttól függetlenül, de alkalmazkodva a gyermek életkori sajátosságához- és ezeket a játékokat beépíti a mindennapi életbe. A verselés, mesélés ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermeknek. A közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust, a dajkát és a gyermekeket egymással és anyanyelvükkel. A mese és versmondás lényeges elemeit- testbeszéd, tekintetátadás, verbális emlékezet- az óvodapedagógus és a dajka személyes példáján keresztül sajátítja el és gyakorolja a gyermek. Az anyanyelvi nevelésnek és játéknak egyaránt szerves része a bábozás-dramatizálás, melyen keresztül tükröződnek a gyermekek irodalmi élményei, kiegészülve hangulatukra, kreativitásukkal, fantáziájukkal. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit, ezáltal fejlődik személyisége. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközöket, díszleteket, kiegészítőket saját maguk is elkészíthetik barkácsolás keretében, ezzel a játék örömét az önálló alkotás élményével fokozza. A gyermek és társas környezetének kapcsolatát alakító feladatok az alábbi területek fejlesztésére adnak lehetőséget. Mozgásfejlesztés 

Nagymozgások fejlesztése (pl. tárgyak mozgatása közben változatos tempójú, ritmusú, irányú mozgások, dramatizálás állatok mozgásának utánzása).



Egyensúlyérzék fejlesztése (pl. terítés, tárgyak hordozása).



Finommotorika fejlesztése (pl. különböző fogások gyakorlása, bábkészítés).



Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése (pl. terítés, környezet rendjének helyreállítása, bábok mozgatása).

Testsémafejlesztés 

Testrészek ismerete (pl. népi mondókák, simogatók, szoborjáték..)



Test koordinációja, oldalúság tanítása (pl. adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzet, evőeszközök helyes elrendezése…).

Percepciófejlesztés 

40

Vizuális fejlesztés (pl. játékpolcok elrendezése).



Tapintásos észlelés fejlesztése (pl. minden munkajellegű tevékenységhez a kéz szerepe).



Hallási észlelés fejlesztése (pl. a tevékenységek és eszközök jellemző hangjai).



Auditív ritmus fejlesztése (pl. „kakukk-tojás” játék, mondókák).



Auditív memória fejlesztése (pl. állathangok felismerése, utánzása ).



Auditív zártság fejlesztése ( pl. „Mi hiányzik?” játék).



Térpercepció fejlesztése (pl. tér mozgásos észlelése munkavégzés közben ).



Jobb-bal térbeli irányok kiemelt gyakorlása (pl. terítés, rendrakás).



Keresztcsatornák fejlesztése (pl. a halott feladat megvalósítása cselekvésben, finommotorika összekapcsolása beszéddel).

Verbális fejlesztés Természetes módon a kommunikáció, az anyanyelvi-és irodalmi nevelés célja és egyben eszköze is a verbalitás. Szóbeli kifejezése minden tevékenységnek, élménynek a gyermek és társas környezete kapcsolatában. 2.2.2. A gyermek természeti és tárgyi környezete A haladó, korszerű pedagógiai-pszichológiai kutatások eredményeit felhasználva az óvodai nevelésben akkor leghatékonyabb az ismeretek átadása, ha a gyermeknek minél sokoldalúbb, túlzásoktól mentes tapasztalat szerzése és élményszerű átélésre adunk lehetőséget. Ily módon valósul meg a komplexitás a nevelési feladatok realizálásában. a) A külső világ tevékeny megismerése A külső világ tevékeny megismerésénél célunk, hogy a gyermekek minél több tapasztalatot (mozgásos és érzékszervi) szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből életkoruknak megfelelő szinten. Ezért szükséges, hogy teljes biztonsággal tájékozódjanak és igazodjanak el környezetükben. A gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteket nyújtani, illetve a meg lévőket mélyíteni, rendezni. Eközben építhetünk a gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, megismerési vágyára. A külső világ tevékeny megismerésére során kialakulnak a gyermekben a kulturált élet szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi és erkölcsi viszonyok. A környezet minél átfogóbb megismertetése azért is szükséges, mert általa közvetítjük az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, az adott tájra, helységre jellemző néphagyományokat. Hagyományok által őrizhetjük meg a tudást, a szülőföldhöz való érzelmi kötődést, tapasztalatot, melyet elődeink felhalmoztak. Ha mindehhez hozzájárul az óvodapedagógus

41

érdeklődése, lelkesedése, empátiás készsége, színes egyénisége biztos, hogy a gyermekeink megszeretik környezetüket, ragaszkodnak ahhoz, s megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodnak benne. Segítsük elő a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában A külső világ tevékeny megismerésére nevelés során a hagyományos témák kevésbé behatároltak, s ezáltal tartalmi és módszertani ötletek kipróbálására is lehetőséget nyújtanak. A témák szinte kínálják a valóság megtapasztalásának, a játékos cselekedtetés lehetőségét. Az óvodapedagógus a témák válogatása közben a lakóhely, a környezet sajátosságaihoz igazodjon, nem elvont ismereteket kell közvetítenie. A természeti és társadalmi környezeti témái az ezekről szerzett tapasztalatok, ismeretek az életkor előre haladtával lineárisan bővülnek, és koncentrikusan mélyülnek. Ez teszi lehetővé az alapos megismerést. A külső világ tevékeny megismerése áthatja a gyermek életét, az óvodai tevékenységek egészét. A spontán játékokhoz kapcsolódva, az önkiszolgáló tevékenységbe építve az óvodapedagógussal, dajkával történő beszélgetés során, séta, kirándulás, udvari tevékenység közben legalább olyan hatékonyságot érhetünk el, mint a tudatos kezdeményezésekben, foglalkozásokon. A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják, körülölelik a többi nevelési területet. Maguk a természeti és társadalmi témakörök is több ponton kapcsolódnak, összefüggnek egymással.( Pl. testünk, -család, -évszak témánál, séták, kirándulások alkalmával természetes módon ismerkednek és gyakorolják a helyes közlekedést…). A fejlesztő program megvalósítása során azokat a módszereket lehet hatékonyan alkalmazni, előnyben részesíteni, amelyek igazodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz. Mozgásos játékokra, cselekvésre és az érzékszervi megtapasztalásra épülnek. Az óvodai tanulási folyamat a gyermek számára legyen érdekes, jó példa. A gyermeket alkalmassá kell tenni a megfigyelésre, elsősorban látni kell megtanítani. A folyamatos és alkalmi megfigyelésekkel lehetővé tehetjük a gyermekek számára, hogy maguk fedezzék fel környezetüket. Folyamatos megfigyelést igényelnek, pl. az évszakok, az időjárás elemeinek változásai, az évszakra jellemző jegyek, színek megfigyelése, az évszak esztétikája. Alkalmi megfigyelésekre sokszor kínálkozik lehetőség egy-egy érdekes jelenség, cselekvés, tevékenység, stb. kapcsán. A külső világ tevékeny megismerésére nevelésnél igen fontos, hogy ne legyünk foglalkozás centrikusak. Az óvodapedagógus arra törekedjen, hogy amit csak lehet, a helyszínen, a természetben, élőben figyeltessen és tapasztaltasson meg a gyermekekkel. A

42

környezet megismerésére nevelésnél fontos szerepe van a gyermekek nevelésében, hogy általa, a felnőttekkel együttműködő, kreatívan gondolkodó, érdeklődő gyermeket neveljünk. b) A külső világ mennyiségi és formai összefüggései Cél: a minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez igazodva. Feladata: a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések

felismertetése,

megtapasztalása.

Pozitív

viszony

kialakítása

a

problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. A környezet megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába jut a gyermek. Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül beszédükbe. Az óvodapedagógus feladata az, hogy figyelje a gyermekeket, ismerve érdeklődésüket, képességeiket, előkészítse és megtervezze az egyénre szabott fejlesztési területeket. Minél több érdekes problémahelyzetet hozunk létre, annál inkább aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra. Ha a felvett probléma érdekli őket, belső késztetés hatására igyekeznek ezt megoldani. Hagyjuk a gyermeket saját logikája szerint gondolkodni, ha a kínálkozó lehetőségek közül nem fedezi mindegyiket, próbáljuk rávezetni, több oldalról megközelíteni, de semmiképpen ne oldjuk meg a feladatot helyette, hanem tartsuk ébren érdeklődését, míg rá nem jön minden variációs lehetőségre. Ezzel fejlődik logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és megoldó készségük. A funkcióöröm és a megerősítés hatása sikerélményhez jutnak a cselekvésben és a gondolkodásban. c) Környezet és esztétika összefüggése Az esztétikai nevelés magába foglalja a gyermek tágabb természeti és társadalmi környezetéről szerzett benyomásait, ismereteit is. A gyermek közvetlen környezetében találkozik először a hangok, illatok, színek, formák, ritmus világával, az élővilág mozgásával, állandó változásával. Élményei, tapasztalatai, ismeretei ezekre az ingerekre épülnek, amelyeket az óvodai nevelés komplex módon épít be az esztétikai nevelésbe. A társadalmi hatásokat az óvoda kevéssé tudja befolyásolni. Ezért azokra a nevelési területekre helyezzük a hangsúlyt, melyeken belül az óvoda koncentráltan tud hatást kifejteni, igényességre neveli. Rajzolás, mintázás, kézimunka, vizuális tevékenység A gyermekek ábrázoló tevékenysége a vizuális nevelési lehetőségek legfontosabbika, mégis csak egyik meglehetősen szűk dimenziója, hiszen a vizuális nevelés az óvodai nevelés

43

egészét áthatja. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára. Az ábrázoló tevékenység célja nem a tevékenység során létrejövő bármiféle alkotás, annak esztétikai értéke, hanem az örömteli cselekvés. A létrejövő alkotás csak mint jelzésmint a gyermek gyakorlati ismeretének, érzelmi életének, kézügyességének leképezésekezelendő. A nevelési cél a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyebbé tétele, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása. Ennek kibontakoztatásához elsődlegesen minél több, mélyreható-egyéni és közös – élményre van szükség, ami a vizuális bevésést is pontosabbá teszi. Ha a gyermek mindennapi életében, játékában az ábrázoló tevékenységek, technikák, minél több lehetősége épül be, a technikák gyakorlására, pontosítására-eleinte gyakorló játék szintjén- minél több ideje, lehetősége nyílik előbb-utóbb elér arra a technikai szintre, amikor alkotásai kifejezővé válnak, tükrözik a világról szerzett ismereteit, de elsősorban érzelmi meg nyilvánulásait. Feltétlenül hagynunk kell, hogy a gyermek saját szintjén, saját elgondolásai szerint, saját élményeit alkossa újra. Különös figyelemmel az etnikumra, sajátos szín-formavilágukra, annak képi kifejezésére. Ebben csak akkor segítsük, irányítsuk, ha elakad, ha a gyermeknek van szüksége instrukcióra. Ilyen lehetőség mellett a gyermeki fejlődés mozgatórugója az önkifejlesztés lesz, hiszen a gyermek is arra törekszik, hogy alkotásai egyre inkább hasonlítsanak a valóságra. Azoknak hiányosságai újabb, pontosabb megfigyelésre késztetik, s ennek eredményei tükröződnek későbbi alkotásaikban. Így válik a vizuális önkifejezés „nyelvi” erővé, amit a valóságról tud, ábrázolásában is el tudja mesélni, amit nem tud ábrázolni, azt hozzámeséli. E tevékenység közben erősödik önkifejezése, esztétikai érzéke, pontosabb ismereteket szerez a két kultúra tárgyi világáról- s egyben önbizalma is erősödik, hiszen ez az a tevékenység, amelyben nem lehet „rosszat” létrehozni, két paca egymás mellett-hát még, ha összefolyik!- szép már „műnek számít. Alkotó tevékenysége épüljön a játékra, kezeljük a játék egy formaként, ami nem zárja ki azt, hogy főleg a nagyobbakkal szervezzük néhány együtt alkotási alkalmat, ami lehetőséget ad arra, hogy a gyermek egymástól is inspirációt kapjanak! A környezet, az anyanyelv, irodalom kölcsönhatása Az óvoda anyanyelvi,- irodalmi nevelés (egymástól elválaszthatatlan) az óvodai élet egészét átható folyamat. Cél a nyelv szépségének, kifejezőerejének megismerésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel 44

a biztonságos

önkifejezés

megalapozása, a

korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. Feladata az anyanyelv megismerésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése (mondóka, vers, verses-mese, mese, bábjáték, dramatizálás). Az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermekek életkorának, nyelvi fejlettségénekmelyet

meghatároz

a

család

szociokulturális

háttere-érdeklődésének

megfelelő

beszédhelyzeteket teremtsen, és irodalmi alkotásokat válasszon, az irodalmi anyagot úgy állítsa össze, hogy tartalmazzon mondókát, verset, mesét, elbeszélést, folytatásos történetet. A napi tevékenység során többször is mondhat- a helyzethez illő- mondókát, rövid verset. Főleg 3-4 éves korban nagy jelentőségű- testi kapcsolat iránti gyermeki igény kielégítésén túl a simogatók, tapsolgatók, lovagoltatók…-ritmusa, lüktetése, egyszerű szövege nyugtatóan hat a gyermekekre. Az óvodapedagógus, dajka közvetítsen a gyermeknek a természeti környezetet megjelentető irodalmi alkotások (mese, vers, elbeszélés, kortárs irodalom). Teremtsen alkalmat arra, hogy a gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket, de adjon lehetőséget az általuk kitalált történetek elmondására is, vagy már ismertek másfajta cselekményszövésére, befejezésére is. Ének, zene, énekes játék, gyermek tánc Az óvodai zenei nevelés célja a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása. Fontos a gyermek zenei hallásának, ritmusérzékének, érzékelési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése. A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. Olyan szavakkal is találkozik a gyermek, amelyeket hétköznapi beszédünkben már nem fedezhet fel, s ezek megértését a játékszituáció segíti. A zenei képességfejlesztési anyag feldolgozása az óvodákban használt, elterjedt zenei nevelést segítő szakirodalom (Forrai Katalin.: Ének az óvodában) alapján történik. Fontos a zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan, hogy gyermekeink örömmel, érzelmi gazdagsággal felszabadultan énekeljenek. Egy-egy gyermekdal valódi dráma, a gyermekek feszültséggel teli helyzeteket élnek át, a játék végére ezek oldódnak. Eközben dolgozik a képzelet, az intellektus, a gyermek emberi kapcsolatokban való eligazodást tanul, közben fejlődik esztétikai, viselkedési és magatartási kultúrája. Alapvető, hogy a megfelelő légkör biztosítása az érzelmi motiváltságot. Az ének, a zene segít ebben, hiszen a dal ritmusa, lüktetése önmagában is mozgásra serkent. Az óvodában is játszható énekes népszokások válogatása: szüreti mulatság, pásztorjáték, farsang, kiszézés, pünkösdölő, lakodalmas.

45

A migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is figyelembe vevő dal-és zeneianyag-választás. d) Környezet és természetvédelem feladatai A természetvédelem lényegét egy kínai bölcs mondás hűen tükrözi: „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni-vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz - ültess fát. Ha terved egy életre szól - embert nevelj!” A fenti célt az óvodában úgy valósítjuk meg, hogy az általunk nevelt gyermekben megalapozzuk a természet megismerésével a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét. Az a gyermek, aki megismeri, megbarátkozik a természet szépségével, törvényszerűségeivel, a természeti folyamatok kölcsönhatásaival, később természetes módon védi is ezeket az értékeket. Várhatóan felnőttként környezetvédő életmódot fog folytatni, megérve azt, hogy az ember a természet elválaszthatatlan része. Óvodáskor végére kialakulnak a gyermek alapvető személyiségjegyei, ezért fontos feladatunk ebben az életkorban a napi életet átható, tudatos természetszeretet, gondozásra nevelés. A gyermek érzelmi alapon válogat a család, az óvoda által nyújtott nyugodt hatásokból. Ezért törekedjünk arra, hogy a gyermeket olyan hatások érjék, amelyek környezetük felfedezésére, a rácsodálkozásra ösztönzik őket. Ehhez arra van szükség, hogy nyugodt, békés körülmények között módja legyen szemlélődni az őt körül vevő világ rejtelmeiben, s minden érzékével megtapasztalhassa azt. (Úgy, hogy se a természetben, se önmagába ne tegyen kárt!) Hívjuk fel figyelmét arra, hogy a természet látszólagos nyugalma mögött folyamatos változás rejlik! „ A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” ( Indián közmondás) A külső világ tevékeny megismerésében valósul meg komplex módon a tradicionális nevelési területek minden feladata (anyanyelvi,- irodalmi,- zenei,- matematikai,- vizuális,nevelés) a természetes gyermeki megnyilvánulások eszközével. A nevelési feladatokban megvalósítható fejlesztési célok Mozgásfejlesztés 

Nagymozgások fejlesztése (pl. séta, kirándulás, hosszúság mérése lépéssel, ugrással, dalos játékok,…)



Finommotorika fejlesztése pl. (sütés, főzés, kertápolás, applikációs képek összerakása, hógolyógyúrás, építés, ábrázolási technikák, területmérés lefedéssel).

46



Szem-kéz koordináció fejlesztése (pl. babaöltöztetés, ütőhangszerek használata, magasságmérés, építéssel, öltözködés, zöldségaprítás, virágültetés).

Testséma fejlesztés 

Testrészek ismerete (pl. tükör használat, orvosos játék, mondókák, táncos mozdulatok, sarok koppantás, emberábrázolás…)



Meghatározott testrészekre koncentrálás (pl. szánkózás, homokozás, öltözködés, „Tüzet viszek” dalos játék, ujjal való festés, tenyérnyomat…)



Testfogalom fejlesztése (tudatos ismerete a testrészeknek).

Percepció fejlesztés 

Vizuális időrendiség felismerése (pl. „Rakd sorba”, mese képeinek sorba rendezése időrend szerint…)



Különböző alakok, formák megismerése ( „Mi változott meg?” halmaz képzés,…)



Vizuális memória fejlesztése (pl. munkafeladatok utánzása, „Mi változott meg?”, emlékezet utáni ábrázolás, emlékezet után minta kirakása,…)



Térpercepció csatorna fejlesztése a vizuális kizárásával ( keresd a kezdetet!”, tapintott tárgy szóbeli jellemzése,…)



Hallási észlelés fejlesztése (pl. állathangok felismerése, utánzása, hangszerek hangjának felismerése, dalos játékok, természet hangjai,…)



Keresztcsatornák fejlesztése (pl. közlekedési játék: „Csukd be a szemed, mondd meg, mi ment el melletted?” mozgások elmondása szóval, tapintott tárgy szóbeli jellemzése,…)

47

III. A Pedagógiai Program alkalmazásának feltételrendszer I. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS, FEJLESZTŐPEDAGÓGUS, DAJKA FELADATAI Az óvodapedagógus alapvető feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyermek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot. Úgy szervezi az óvodai környezetet- személyi és tárgyi feltételrendszert-, hogy az hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot. A szakmában elfogadott általános elvárások közül (pl. tolerancia, nyitottság, elfogadó attitűd, szeretetteljesség, következetesség,…) kiemelt fontos, hogy az óvodapedagógus nevelő-fejlesztő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességét, tehetség, fejlődési ütemét, szociokultúrális hátterét, segítse tehetség kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. 1.1. A gyermek és környezete sokoldalú megismerése Ahhoz, hogy az óvodapedagógus a fenti követelményeknek megfeleljen, először a gyermek és annak környezetét, szociális hátterét kell megismernie. Ehhez nyújt segítséget az első családlátogatás ( mely megelőzi a gyermek óvodába lépését) és ennek alkalmával közösen kitöltött személyiséglap. A családlátogatás során képet kap a gyermek környezetéről, a szülők nevelési attitűdjéről, esetleges nevelési problémáiról, benyomásokat szerez a gyermekről. Fontos, hogy az óvodapedagógus úgy kérdezzen, hogy kérdéseiből kitűnjön az együttműködési készség, a segíteni akarás. Miután egy kezdeti képet kapott a gyermekről, így tervezheti az egyéni érési folyamathoz igazított, differenciált fejlesztési feladatokat, lehetőség szerint a családdal összhangban. A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás fontos feladat. Szükség van a családdal való együttműködés érdekében arra, hogy rendszeresen tájékoztassa az óvodapedagógus és a szülő egymást a gyermekkel kapcsolatos fontos információkról, a gyermek fejlődéséről, fejlettségéről. 1.2. A gyermek érési folyamatához igazított differenciált tervezés Fejlesztésről akkor beszélünk, ha a foglalkozások szintje egy lépéssel megelőzi a gyermek aktuális fejlettségi szintjét. Nem feltétlenül az életkor határozza meg a tervezés tartalmát. Az óvodáskorosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma. Kötetlenségként éli meg a gyermek, melyben az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenykedés 48

feltételrendszerét. Ez a foglalkozási forma megkívánja az óvodapedagógustól, hogy ismereteit folyamatosan bővítse, felkészüljön a gyermekek kérdéseire. Tehát tudatosság, nagyobb szervezési, áttekintő képességet és nagyfokú kreativitást igényel. Kötetlen foglalkozás alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján változó létszámú és személyi összetételű kis csoporttal foglalkozik egyszerre az óvodapedagógus. A kisebb létszámból adódóan nagyobb lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a differenciált foglalkoztatás megvalósítására, a gyermek fejlődési ütemének figyelembe vételére. Az óvodapedagógusnak figyelnie kell a kezdeményezéstől való távol maradó gyermekre, hogy játékuk zavartalan legyen, illetve ők se zavarják a foglalkozáson résztvevő társaikat. A gyermek érdeklődése szerint az elkezdett tevékenységek délután, esetleg napokon keresztül is folytathatók. Ehhez a két óvodapedagógus összehangolt munkája szükséges. Ügyeljünk arra, hogy témakörökhöz kapcsolódó tevékenységekből sorozatosan ne maradjon ki egy gyermek sem. A kötetlen foglalkozási forma már önmagában differenciálást tesz lehetővé, hiszen a gyermek választ, differenciál saját képességei alapján. Az óvodapedagógus joga és feladata, hogy csoportja ismeretében, adott témakörben és szituációban a kötött vagy kötetlen foglalkozás lehetőségét választja-e. A kötött foglalkozás esetén is törekedni kell az oldott családias légkör megvalósítására. Szakítani kell az eddigi merev keretek alkalmazásával ( pl. körbe ültetés, frontális foglalkoztatási forma túlsúlya, direkt módszerek). A kötött és kötetlen foglalkozást egyaránt hassa át a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés. Fontos a két foglalkozási forma között az ésszerű arány kialakítása. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy gyermek bizonyos funkciójában ( funkcióiban ) lemaradt, vagy tartósan stagnál ( ez nyomon követhető a fejlettségmérő lapon ), abban az esetben az óvodapedagógusnak vissza kell térnie a gyermeknek arra a szintjére, amelyben még biztonságosan mozog ( vagyis a mozgáshoz, a cselekvéshez ), és fokozatosan terhelve, nehezítve a feladatokat kell őt eljuttatni a következő szintre. Időt és lehetőséget kell biztosítani az egyik területen hiányosan elsajátított, vagy gyakorlásra szoruló ismeretek más területen való

elmélyítésére,

korrigálására,

A korrigálható

lemaradások

nagyrészt

megelőzhetők azzal, hogy azok természetes módon fejlesszék a gyermekek képességeit ( pl. mozgásos játékeszközök, logikai játékok…) A prevenciós program során jobban felfedezhetők azok a gyermekek, akik bizonyos területen speciális kiemelkedő képességekkel rendelkeznek. A kiemelt figyelmet igénylő, tehetség ígéretét hordozó gyermek kiszűrése és fejlesztése. A fejlődés optimális feltételeinek, 49

változatos tevékenységformák biztosítása, bátorítás, és a kreativitást gátló tényezők kiküszöbölése. Tehetséggondozás lehetséges formái. 1. óvodai csoportban, napi tevékenységek közben 2. kiscsoportos „tehetséggondozó” foglalkozások keretében. Kidolgozása a csoportnaplóban, egyéni fejlesztési tervben. Műhelymunkák beindítása a nagycsoportban, (projektforma megvalósítása) az adott tevékenységek valamilyen formában kapcsolódjanak adott időszak jeles napjaihoz, népi szokásokhoz. Feladtunk a tehetségígéretes gyermek jellemző megnyilvánulásainak felismerése, melyek megjelennek az  intellektuális képességekben-szókincs, emlékezet, gondolkodás, kreativitás  speciális képességekben- zenei, ábrázoló, matematikai, pszichomotoros, mozgásban kifejezésre jutó kreativitás  viselkedési jegyekben- intenzív érdeklődés, erős akarat, energikusság, érzékenység A kiemelten tehetséges gyermek segítése a továbbfejlődésben intellektusok és kreativitásuk támogatása, ösztönzése, speciális szükségleteik kielégítése. Területei:  kiváló rajzkészség  zenei hallás, ritmusérzék  természetismereti témakör  testi ügyesség A gyermeki tevékenységek prioritást élveznek, amelyek biztosítják a felfedezés örömét lehetőségeit, annak örömét. Feladatok:  fokozott figyelem a gyermekben rejlő rejtett tehetség lehetőségeinek felfedezésére (pedagógiai megfigyeléseken alapuló)  lehetőségek

teremtése

a

tehetséges

gyermekek

óvodában,

óvodán

kívüli

megmutatkozására ( pl. OVI-GALÉRIA szervezése, TEHETSÉG NAPOK, HETEK szervezésére)  élményszerző,

gazdagító

programok

rendezvényeken való bemutatkozás)  szülők aktív bevonása Eredmények:

50

szervezésére

(pl.

játszófoglalkozások,

 személyiség sokoldalú fejlődése (gyermek, óvodapedagógus egyaránt)  szociális érzékenység fejlődése (önkifejezés, önérvényesítő törekvések)  kezdeményezőkészségek kialakítása  tudatos együttműködés  folyamatos szakmai innováció megvalósulása Az óvodapedagógus feladata: 

szülő figyelmének felhívása a gyermek kiemelkedő képességére,



megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a tehetség kibontakoztatásához,



az óvodapedagógus folyamatos felkészülése a speciális képességek támogatásához,



differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazása.

Adminisztrációs feladatok, felkészülés: Az óvodapedagógus értékelés eredménye 65% alatti számára kötelező a napi vázlat írása. A gyakornoknak minősítéséig kötelező a vázlat írása. A 65% feletti értékelésnél az óvodapedagógusnak ajánlott a napi vázlat készítése. A rendelkezésre álló IKT eszközök hatékony használata a feladatok változatos, hatékony elvégzése érdekében. Az eszközök használatának realitása, a nevelőtestület 50% informatikai továbbképzéseken vett részt, tanúsítvánnyal rendelkezik. A fejlesztőpedagógus kompetencia köre 

Csak normál IQ-övezetbe tartozó gyermekekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén.



Diagnosztikus tevékenysége csak a képzésben elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki.



A diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket köteles speciális szakemberhez irányítani.



Tevékenységét más szakemberekkel (óvónő, logopédus, pszichológus) összehangoltan végzi.



felelős a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért.

A fejlesztőpedagógus feladatai 

Az óvónők jelzése alapján a korrekciós fejlesztést igénylő gyermekek megfigyelése, képességeik felmérése és az ehhez szükséges szülői jóváhagyás beszerzése



A megfigyelések és mérések értékelése.



A kapott eredmények alapján az egyéni fejlesztőprogramok kidolgozása, koordinálása a csoportos óvodapedagógusokkal, pszichológussal, logopédussal.

51



Az előző nevelési évben a fejlesztő foglalkozásokban részesült gyermekek ellenőrző felmérése.



A mérések értékelése.



A kapott eredményeket összevetve az előző év eredményeivel és az egyes gyermekekről kapott szakértői vélemények, fejlesztési javaslatok figyelembevétele alapján az egyéni fejlesztőprogramok kidolgozása, és ennek koordinálására a csoportos óvodapedagógusokkal, pszichológussal, logopédussal.



A szülők tájékoztatása, az együttműködő kapcsolat kialakítása és az ehhez szükséges szülői jóváhagyás beszerzése.



Egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztő foglalkozások megtartása. Helye elsődlegesen a gyermekcsoport, ahol párhuzamos tevékenységként kezdeményezi a fejlesztő játékot. Indokolt esetben a gyermek kivehető a csoportból.



A

fejlesztés

folyamatos

koordinálása

a

csoportos

óvodapedagógusokkal,

pszichológussal, logopédussal. 

Az óvodapedagógusok jelzésére, kérésére egyéb vizsgálatok, tesztek elvégzése: családi szituációk, óvodai szituációk, testvérféltékenységet, félelemérzést, rejtett vágyakat vizsgáló mesék. Közösségi beállítódás, magatartás, gondolkodás vizsgálata. Beszédértés vizsgálata. Kisebbeknél játékos feladatokkal való felmérés, csoporton belüli megfigyelés.



A szülők rendszeres tájékoztatása gyermekük fejlődéséről: fogadóórák, negyedévente, illetve igény szerint.



Féléves ellenőrző felmérés, értékelés a gyermekek fejlődési üteméről (február).



Folyamatos kapcsolattartás a speciális szükségletű gyermekeket fejlesztő szakmai segítő intézményekkel.



Év végi ellenőrző felmérés, értékelés a gyermekek fejlődéséről.

Sikerkritériumok A kisgyermek

52



örömmel és aktívan vesz részt a játékos foglalkozáson,



önmagához mérten kimutathatóan fejlődik,



tanköteles korára kialakulnak a tanuláshoz szükséges részképességei.

1.3. A fejlődés nyomon követése, az eredmények, szükséges korrekciója A gyermek fejlődését az erre szolgáló fejlettségmérő lapon tudjuk nyomon követni az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Fontos, hogy az óvodapedagógus vezesse és az ebben rögzített információkat folyamatosan felhasználása munkája során. A fejlettségmérő lapokat ne „ kampányszerűen”, a gyermeket a csoportból kiemelve, felmérés jelleggel vezessük, hanem a mindennapos életben, tudatosan megfigyelt fejlettségi szintet rögzítsük. 2013.09.01től felmenő rendszerben Óvodai fejlődési napló alkalmazása. Bizonytalanság esetén természetesen nem tilos- játékos formában – egyénileg megbizonyosodni arról, hogy a gyermek egy-egy funkciójában eltért-e bizonyos szintet, de ezt a módszert ne alkalmazzuk rendszeresen! A gyermek tudatos megfigyelése mellett az óvodapedagógus saját munkájának eredményességét is nyomon tudja követni, illetve a gyermek folyamatos fejlődését elsősorban önmagához, de társaihoz, saját korosztályához képest is tudja viszonyítani. A gyermek fejlődését állandóan kontrollálja az óvodapedagógus, ehhez segítséget nyújt a fejlettségmérő lapon kívül a megfigyelési szempontsor, melyet célszerű havonta újra és újra felülvizsgálni. 2013.09.01-től felmenő rendszerben dr. Bakonyi Anna- Lendvai Lászlóné: Óvodai fejlődési napló alkalmazása a gyermekek fejlődésének nyomon követésére. A felmérések alapján mutatkozó eltéréseket a gyermekhez igazodva szükséges korrigálni. Az óvodai nevelési folyamat eredményeként eljut a gyermekek többsége az óvodáskor végére az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre. 2013.09.01-től Pedagógiai asszisztens alkalmazása. Feladatai: Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése. A pedagógiai program eredményes megvalósítása, a gyermekek zavartalan és folyamatos ellátása érdekében segítse az óvodapedagógus munkáját. Dajka feladatai Az óvodapedagógus instrukciói alapján a csoport életében való aktív partneri együttműködés. A gondozási, egészséges életmód, közösségi élet, munkára nevelés, szokás rendszer területén a korcsoportnak tevékenységekben való részvétel. A családdal való jó kapcsolat kialakításában a dajka segítse az óvodapedagógust. 2. SZERVEZETI ÉS IDŐKERETEK 2.1. Csoportszervezés A program hatékonyságát nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az

óvodapedagógus

felkészültsége,

helyzetfelismerése, azaz egész egyénisége.

53

rugalmassága,

kreativitása,

empátiája,

A heterogén életkorú csoportnál előnyös- éppen az életkori sajátosságok miatt - az köznevelési törvényben előírt átlag létszám megtartása, hiszen az óvodapedagógustól sokkal nagyobb figyelemmegosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel. A Petőfi téri és Hunyadi utcai óvodákban 3-3 homogén csoportot szervezünk 2015.09.01-től. Célunk a felmenőrendszer megtartása mellett a heti váltás bevezetése, mivel személyi feltételeink ezt teszik lehetővé. A csoport létszámok lehetőséget adnak a differenciált fejlesztésre. A délutáni csoportszervezés 4 csoportban a szülői igényekhez igazodik. 2. 2. Napirend, heti rend A napirend, heti rend kialakítása igények, lehetőségek, hagyományok figyelembe vételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik. A jól kidolgozott napirend a maga rugalmas változásaival lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre, megfelelő időt biztosítva arra, hogy a gyermekek minden tevékenységüket befejezzék, pontosan elvégezzék. Az elmélyült érdeklődéssel, belső motivációval folytatott tevékenységhez, valódi aktivitáshoz nyugalom, kiegyensúlyozott légkör, értelmes fegyelem szükséges.

NAPIREND SZEPTEMBET 1-TŐL MÁJUS 31-IG A tevékenység kezdete

vége

időtartam

Tevékenység megnevezése

6.30

7.00

0.30

Összevont gyülekezés, játék

7.00

8.30.

1.30

Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység. Kötelező testnevelés heti egy (2,5)-5 éveseknek, 5-6-7(8) évesek két alkalommal, mindennapos testnevelés

8.30

9.00

0.30

Étkezés elékészítése, reggeli

9.00

11.45

2.45

Játék, kezdeményezések, testápolás, öltözés, levegőzés, udvari játék egyéb szabadon választott tevékenység

11.45

12.30

0.45

Öltözés, étkezés előkészítés, ebéd

12.30

14.45

2.15

Testápolás, pihenés előkészítése, pihenés

14.45

15.30

0.45

Testápolás, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése,

54

uzsonna 15.30

17.00

1.30

Játék, levegőzés, egyéb szabadon választott tevékenység

17.00

17.30

0.30

Összevont játék

A szeptember 1-től május 31-ig terjedő időszak napirendjét a fentiek szerint, a gyermekek biológiai (életkori, alvás, - mozgásigény,- étkezés rendszeres időpontja), társas szükségleteit szem előtt tartva alakítja ki az óvodapedagógus. Mivel a nevelés nem zárul le május 31-én, ezért a nyári időszak (június 1-től augusztus 31-ig) tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett legyen.

NAPIREND JÚNIUS 1-TŐL AUGUSZTUS 31-IG A tevékenység kezdete

vége

időtartam

Tevékenység megnevezése

6.30

7.00

0.30

Összevont gyülekezés, játék

7.00

8.30.

1.30

Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység, mindennapos testnevelés

8.30

9.00

0.30

Étkezés elékészítése, reggeli

9.00

11.30

2.30

Öltözés, levegőzés, játék, séta testápolás, öltözés, egyéb szabadon választott tevékenység

11.30

12.15

0.45

Öltözés, étkezés előkészítés, ebéd

12.15

15.00

2.45

Mosdóhasználat, pihenés előkészítése, pihenés

15.00

15.30

0.30

Mosdóhasználat,

mindennapos

testnevelés,

étkezés

előkészítése, uzsonna 15.30

17.00

1.30

Játék, levegőzés, egyéb szabadon választott tevékenység

17.00

17.30

0.30

Összevont játék

Az évközben már kialakított szabályok, szokások megtartásával az óvodapedagógus a nyári élet megtervezésénél adjon lehetőséget a gyermeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadabban élvezze, és kötetlenebb formában biztosítson változatos tevékenységet, lehetőséget a fejlődésre.

55

A heti rend nem napokhoz kötött tevékenységeket jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosítva, azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül. Kivételt képez a testnevelés. 2.3. Tevékenységi formák idő-és szervezési jellemzői Az óvodai életrend megszervezésénél maximálisan biztosítsuk a gyermeki jogokat, vallási, nemzeti, etnikai hovatartozásukat, vegyük figyelembe a napi élet szervezésénél a gyermek

aktuális

állapotát,

szükségleteit,

érdeklődését,

terhelhetőségét.

Mindezek

kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást, biztosító módszereket alkalmazzuk. A program alkalmazásakor az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a szabad játékot vesszük kiinduló pontnak. Ebből következik, hogy a legtöbb időt a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk. A szabad játékban megvalósíthatók a különböző fejlesztési feladatok, melyekhez az óvodapedagógusnak megfelelő időt, helyet és eszközt kell biztosítania, valamint olyan légkört, ahol a gyermek felszabadultan tevékenykedhet és választhat a lehetőségek közül. 3. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK a) Személyi feltételek 1.

A köznevelési törvényben meghatározott főiskolai végzettség (óvodapedagógus) mellett

elengedhetetlen a pedagógus kreativitása, az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. 2.

A Program alkalmazásánál a továbbképzéseken való részvétel célkitűzése, az alkalmazás

feltétele a fejlesztő pedagógusképzéseken való részvétel. Az óvoda egységes nevelési koncepciójának érvényesítése érdekében óvodapedagógusok szerezzék meg a fejlesztő pedagógusképesítést. A szakirányú, szakvizsgával végződő képzéseken való részvétel fokozott ösztönzése. 3.

A pedagógiai, pszichológiai kutatások eredményei, az óvodai nevelési programok

sokszínűsége szükségessé teszik a pedagógusok rendszeres belső- és külső továbbképzését, önképzését. Ezt segítik a helyi munkaközösség, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények. b) Tárgyi feltételek A programhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak, ezek mindenkori biztosítása meghatározza a nevelés eredményességét. A speciális eszközök az ország bármely óvodájában intézményekben is alkalmazható. Az óvodai alapeszközöket kiegészítve a program eredményességét, hatását erősítik a következő eszközök: 1. Egész alakot láttató tükör 56

A testséma fejlesztés fontos és hasznos kelléke, sok játéklehetőséget hordoz magában. Segítségével a gyermek képet alakíthat ki önmagáról, testéről, fejlődik „én” tudata. 2. Lateralitást jelző karszalag a kéz, később a test jobb-bal oldalának megkülönböztetését segíti a testnevelési foglalkozásokon ( de játékidőben is ) a jobb csuklón viselhető színes szalag, gumi pánt. 3. Fejlesztő játékok A játékeszközök vásárlásánál fontos az óvodapedagógus tudatos odafigyelése arra, hogy melyik játék milyen részképességet fejleszt felhasználásakor. 4. Mozgásfejlesztő tornaszerek, napi játékos használatra A testnevelési foglalkozáson felhasznált eszközök által néhányat célszerű a csoportszobában is felhasználni. Ezzel a gyermekek játékidőben is gyakorolhatják a mozgásfejlesztő feladatokat, illetve újabb játékokat is kitalálhatnak. A speciális, a mozgásfejlesztő terápiákban is alkalmazott eszközöket ( füles labda ) elsősorban az arra rászoruló gyermekek veszik el először, de a többiek is szívesen használják. 5. Hagyományos óvodai játékok, eszközök, berendezési tárgyak A meglévő eszközök tudatosabb használata a Program szellemében. Újak vásárlásánál is ezeket a szempontokat érdemes előtérbe helyezni.

IV.

GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA

Az óvodai intézmény vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése. 1.

Az óvoda (óvodavezető) gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai:

elősegíteni a veszélyeztetett- (Veszélyeztetettség:olyan-a gyermek vagy más személy által tanúsított- magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.)- és hátrányos helyzetű halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését. – 2013. augusztus 31-éig a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény tartalmazta. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben azonban e fogalom már nem szerepel.

57

2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma és e tény fennállásának megállapítása, mint a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések egyike, a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben került szabályozásra. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése kora gyermekkortól fiatal koráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülõ és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítására irányuló eljárásra a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tekintetében illetékességgel rendelkező települési önkormányzat jegyzője illetékes . 

a problémákat, a hátrányos helyzetet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha

szükséges szakember segítségét kérni, 58



rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni,



rendszeres családlátogatások végzése a csoportvezető óvónővel,



a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző

támogatásokhoz való hozzájutást, javaslatával elősegíteni, 

az új és pályakezdő óvónők részére, a gyermekvédelmi munkához segítség nyújtás

megszervezése, 

az óvodavezető együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a

gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó, feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal. 

a Gyermekjóléti Szolgálati esetmegbeszéléseken való részvétel, (az óvodavezető

akadályoztatása esetén az óvodavezető- helyettes, gyermekvédelmi felelős). 

kölcsönös informálás a két intézmény között, havonta egy alkalommal. A

Gyermekjóléti Szolgálat véleményét az óvodavezető minden esetben köteles kikérni, ha a szülő a 3. életévét betöltött gyermek esetében felmentést kér az óvodavezetőtől, gyermeke rendszeres óvodába járása alól. Az óvodavezető együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal. 

a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen figyeli és

azt a dolgozók tudomására hozza, 

fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet

kritériumainak intézményi szintű megállapítását, 

ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai

intézkedési lehetőségek kimerültek, felvenni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől (gyermekjóléti szolgálat, védőnő, orvos, jegyző), akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. 

Évente legalább egyszer egyeztet a jegyzővel.

A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek  A család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy kategória alá eső bevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem. 

Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így

kevés az egy főre jutó alapterület.

59



Egészségtelen lakhatási feltételek- vizes, salétromos falak, nagy páratartalom,

alagsori lakás, szuterén. 

A szülők alacsony iskolai végzettsége- csak általános iskolai, vagy olyan

érettségit nem igénylő szakképzettség, amelynek nincs munkaerő-piaci értéke. 

Deviáns környezet szocializációs ártalmai- alkoholizmus, drogfüggőség,

játékszenvedély. 

Család hiánya- állami gondoskodásba vett, illetve onnan kikerült gyermekek,

egyszülős család, elvált szülők. 

A beteg korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekük

megfelelő ellátására, gondozására. A csoportokban a CSH- index meghatározása. CSH index-olyan mutató, amelyet a szülők iskolai végzettsége, a család anyagi helyzetét jellemző tárgyak és a tanulást segítő eszközök alapján állítjuk ki. Az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. A nevelési évet nyitó szülői értekezleten az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőket az óvodai intézmény gyermekvédelmi feladatairól. (Az óvodavezető gyermekvédelmi megbízottat jelöl ki, a gyermekvédelmi feladatokat részben átruházhatja. A felelősség azonban az óvodavezetőé.) 2. Migráns gyermekek interkulturális nevelése Migráns gyermek az a gyermek, aki, valamint akinek a családja nem magyar állampolgár, és munkavállalás tanulás céljából tartózkodik Magyarországon, illetve menekült státuszú. Alapelveink: 

A migráns gyermek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést.



Az emberi méltóság elismerése és tiszteletben tartása minden migráns kisgyermeket megillet.



Az egyéni bánásmód elvét az ő nevelésük során is érvényesíthetjük.



A bevándorló családból érkező gyermekek értékességét egyediségükben, individualitásukban keressük.

A migráns gyermekek interkulturális neveléséből adódó óvónői feladatok 

Felkészülés a gyermekek fogadására Az óvónő felkészülése a szülőkkel, és a gyermekekkel való kapcsolatfelvétellel

kezdődik. A későbbiekben a gyermek kultúrájával, vallásával, nemzetiségével kapcsolatos 60

információkat is össze kell gyűjteni, szükség esetén utána kell olvasnia. Ezek az információk hozzásegítik ahhoz, hogy jobban megérthesse a gyermek viselkedését, meghatározhassa a pedagógiai beavatkozás lehetséges irányát. Tanácsos ezeknek az információknak egy részét a csoportban dolgozó dajkával is megismertetni. Az érkező gyermek empátiás fogadása A migráns gyermek kezdeti viselkedését meghatározza aktuális érzelmi beállítódása és előzetes szocializációs tapasztalatai: 

a migráns kisgyermek, amikor bekerül a számára teljesen idegen környezetbe, egyedül lévőnek, kirekesztettnek érzi magát.



Nem érti körülötte lévő felnőttek és gyermekek beszédét, és őt sem értik a többiek.



Fél az ismeretlentől, a változástól, a bizonytalanságtól.



Vallási okból előfordulhat sajátos étkezési szokás, ettől úgy érzi, ő más , mint a többi kisgyermek.



Általában a család szociálisan is rászorul, ezért a többi kisgyermekhez viszonyítva hátrányosabbnak érezheti magát. Ezért az óvodapedagógus legfontosabb feladata:

A kezdeti időszakban a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése. Az eltérő nyelv, szokások, viselkedési módok, étrend elfogadtatása, értékként való bemutatása szükséges a többségi gyermekek számára. A más kultúrákról, a vallásokról, a bőrszínről, az etnikai különbségekről szóló, életkornak megfelelő ismeretek bemutatása apró lépésekben, a gyermekek érdeklődési körét- játék, mese, vers, ének, zene, tánc- figyelembe véve valósítható meg. A migráns gyermeket segíteni kell a magyar nyelv elsajátításában, melynek leghatékonyabb eszköze a játék, tere pedig maga a közösség. Sikerkitériumok 

Szívesen jár óvodába.



A gyermekcsoport egyenrangú tagjának érzi magát.



Szívesen játszik társaival, és a csoporttársak is keresik a társaságát.



Megérti a magyar szavak jelentését, szavakat, tőmondatokat képes magyarul kimondani.

61

3. A Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése: Óvodai nevelésünk fő célja: az egészséges, természetbarát, harmonikus személyiség fejlesztése, a lehetséges magatartásproblémák megelőzése, a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók megalapozása az óvodai nevelés komplex folyamatában, melynek során a (2,5)-3-6-7-(8) éves gyermekeket a szülőkkel együttműködve, az egyéni és életkori sajátosságokat figyelembe véve, a fejlesztési lehetőségeket maximálisan kihasználva, a meglévő módszerek komplex alkalmazásával az általános iskolai tanulásra alkalmassá tegyük. Célunk továbbá, hogy óvodapedagógusaink a partneri igények és elvárások nyomon követésével az óvodánkba járó gyermekeknek magas színvonalú nevelőmunkájuk értékeit közel azonos nevelési elvek, módszerek alapján a legjobb tudásuknak megfelelően adják át, s esztétikus környezetben lehetőséget biztosítsunk az egészséges életmód igényének kialakításához,

valamint

a

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

zökkenőmentes

iskolakezdéséhez. Óvodai nevelésünk feladata: a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók szakszerű fejlesztése, az egészséges életmód iránti igény megalapozása, a természeti környezet megóvására nevelés. A program általános nevelési feladatai Az óvodai nevelésünk feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, a harmonikus fejlődés elősegítése, s az ehhez szükséges nyugodt, derűs légkör biztosítása. Ezen belül: 

Az egészséges életvitel kialakítása



Az érzelmi, az erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása



A zavartalan gyermeki személyiségfejlődés folyamatos elősegítése, illetve biztosítása



Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

Programunkban nem egy-egy terület fejlesztését tűztük ki célul, mivel az óvodás korosztályra

(2,5)-3-6-7-(8) éves kor) igen sok szenzitív periódus esik és ennek

következtében a lehetőségeink is sokoldalúak. Ezen lehetőségek kihasználatlansága a gyermek későbbi képességeire, készségeire, az iskolai tanulmányaira is kihat. Mindezen tények figyelembevételével programunk tartalmi megvalósítása is csak komplex módon, a fejlesztendő területek megfelelő egymásra épülésével érhető el.

62

Szorosan egymásra épülő, egymástól el nem választható területek,

speciális

programunk tartalmi kidolgozásában látszólag mégis hangsúlyosabb szerepet kap az egészséges életmód kialakítása és az értelmi képességek fejlesztése. Munkánk során az óvodai nevelés alapprogramjában meghatározott alapfeladatokon túl kiemelten foglalkozunk a prevenciós és korrekciós munkával, az egészséges életvitel kialakításával. Így tehát programunk két fő területre osztható:

Prevenciós és korrekciós tevékenység 1. Szűrővizsgálatok 2. Korcsoportokra vonatkoztatott prevenciós tevékenység 3. Mikrocsoportos prevenciós, illetve korrekciós tevékenység 4. Egyénre szabott prevenciós, illetve korrekciós tevékenység A szűrővizsgálatokat a logopédus és a 2 fejlesztőpedagógus végzi. Nagycsoportban minden gyermek részt vesz a vizsgálaton, kis-, és középső csoportban az óvónők jelzései alapján vizsgáljuk a gyermekeket. Azoknál a gyermekeknél, akiknek a nevelhetősége eltér a többiekétől, (az átlagostól) sajátos nevelési igényről beszélünk. Az e csoportba tartozó gyermekeknek eredményes nevelésük-oktatásuk érdekében a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítséget kell nyújtanunk. A sajátos nevelési igényű gyermekek különböző

szervezeti

keretek

között

pedagógiai ellátása állapotuknak megfelelően történhet:

gyógypedagógiai

nevelés-oktatási

intézményekben szegregáltan vagy ép társaikkal együtt integráltan. Óvodáinkban a gyógypedagógus alkalmazása óraadói megbízással történik. A pedagógiai programunk cél és feladatrendszere részletesen tartalmazza a (2,5)-36-7-(8) éves korosztályra irányuló prevenciós illetve korrekciós tevékenységünket. A rendelkezésre álló fejlesztő program a részletes fejlesztési feladatokat területenként tartalmazza. A fejlesztésről egyéni fejlesztőnapló, ill. a fejlődési naplót vezetünk. A gyermekek sokoldalú megismerése, -egyéni megfigyelések készítése, fejlettségi szintjük „mérése”- során az utóbbi években egyre gyakoribbá vált, hogy a tanköteles korban lévő (6. évet betöltött) gyermekek további óvodai nevelésben részesülnek. A vizsgálatok, mérések az alábbi főbb területekre irányulnak: 

63

szociális érettség



mozgás állapot vizsgálat



téri tájékozódás



anyanyelvi fejlettség, kommunikációs képesség



figyelem vizsgálata

A mérések előtt szülői beleegyezést kérünk. A mérésekhez általunk kidolgozott és adaptált feladatsorok és értékelő lapok állnak a pedagógusaink rendelkezésére. A problémás gyermekeket szülői beleegyezéssel Nevelési Tanácsadóba küldjük. A óvodapedagógus az elvégzett mérésekről feljegyzést készít, majd szükség esetén konzultál a fejlesztőpedagógussal, a logopédussal. A mérések eredményéről a szülőket fogadó órán tájékoztatjuk, megbeszéljük a szükséges teendőket. A szülő az adott szempontsor szerinti megfigyelések, illetve mérési eredmények alapján óvodapedagógussal konzultálva dönt a gyermek beiskolázásával, illetőleg óvodában maradásával kapcsolatosan. Amennyiben a gyermek óvodában marad,

korrekciós

nevelésben részesül. Korrekciós nevelés azok számára szükséges, akik nagycsoportos korúak, illetve visszamaradtak, mert valamilyen funkcióban (lásd iskolába lépés feltételei ) nem érték el társaik, korosztályuk fejlettségi szintjét, illetve az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet. Ilyen okok lehetnek: 

szociális



pszichés



organikus, -mentális



fizikális

Óvodánkban a gyermekek többségénél elsősorban az ingerszegény családi környezetből, felgyorsult életvitelből, szociális háttérből fakadó okai vannak a „visszamaradásnak”, a pszichikus funkciók fejletlenségének, a beszéd, a kommunikáció nagyfokú lemaradásának. Nagyon sok esetben a pszichés sérülésből adódó másodlagos tünetként jelennek meg a funkciózavarok, illetve lemaradások.

Gyakran

találkozunk a mentális képességek

fejletlenségével, organikus oki háttérrel. Sikerkritériumok 

64

A sajátos nevelési igényű gyermekek is szívesen járnak óvodába.



A közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják, nem kerülnek peremhelyzetbe.



Örömmel vesznek részt a speciális foglakozásokon.



A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés.

4. Óvodai integrációs fejlesztő program Integrációs programunk célja, hogy az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésére, elősegítse. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában.

Az

alapvető

készségek,

melyek

a

sikeres

iskolakezdés

feltételei,

kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönözése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Óvodai integrációs programunk (óvodai IPR) célja, hogy meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Nem ad meg részletes pedagógiai

65

tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, amelynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplináris megközelítés, amely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. A rendszer kereteit (az alábbi területeket) az intézmények már saját nevelési programjuknak megfelelően tölthetik ki tartalmakkal. A kiemelt szempontok mellett zárójelben a fejlesztés irányai szerepelnek. Kiemelt területek Szervezési feladatok 1.1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében. Be óvodázási program: A helyi önkormányzatok nyilvántartása alapján az óvodáskorú gyermeket nevelő családok felkeresése, az óvodázás előnyeinek, szükségességének felvázolása és a be óvodázás elvégzése és a minél hosszabb óvodai nevelés biztosítása. Felelős személy: vezetők 1.2. Integrációt elősegítő csoportalakítás: A csoport alakítás elve annak szem előtt tartása, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztása megtörténjen.

66

A csoportok között a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányában való eltérés nem lehet több 25%-nál. 1.3. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása érdekében rendszeres családlátogatást kell beiktatni azoknál a családoknál, ahol az óvodai hiányzás mértéke meghaladja az éves 250 órát. 1.4. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása érdekében az óvodák napi nyitvatartási ideje: 11 óra. Nevelőtestület együttműködése érdekében rendszeressé kell tenni a team munkát valamennyi munkatárs részvételével, amelyeknek része a háromhavonkénti értékelés, az esetmegbeszélések és a hospitálások. Pedagógiai munka kiemelt területei 

Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérést, részletes anamnézist kell készíteni a belépő gyerekről erre a program melléklete áll rendelkezésre.



Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) a nevelési terv fejlesztendő területben kapnak helyet.



Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) a nevelés feladatai tervben kapnak helyet.



Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) a nevelés feladatai fejezeteiben kapnak helyet.



Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése a nevelés feladatai fejezetében kap helyet.



Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei) a nevelési terv alfejezetében kap helyet.

A foglalkozások célcsoportjai: tehetséges és felzárkóztató foglalkozást igénylő gyerekek. A foglalkozások formája: egyéni és kiscsoportos foglalkozás. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka

67



Egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése minden, illetve speciális probléma esetén az arra rászoruló gyermek esetében (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi - fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése.



Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás rendszeres elvégzése (a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok).



Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek

gyűjtése,

adományozása,

kölcsönzése;

kirándulások,

rendezvények

látogatása). 

A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában).

Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal 

Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása)



Védőnői

hálózat

(a

gyermekek

óvodai

beíratásának

támogatása;

korai

képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) 

Szakmai szolgáltatók (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása)



Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetek (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés)

Óvoda-iskola átmenet támogatása 

Iskolai életre való alkalmasság elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának



megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása)



Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása

68



Az iskolával közös óvoda - iskola átmenetet segítő program (mérés 5 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok)



A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében.

Statisztikai adatok a hátrányos helyzetű gyermekek létszámának alakulásáról: 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 Létszám:

154 fő

156 fő

150 fő

139 fő

134 fő

Napközisek:

134 fő

137 fő

131 fő

122 fő

121 fő

100%-ban

HH/HHH

HH/HHH

HH/HHH

HH 5 fő

HH 14 fő

támogatottak:

96/37 fő

86/28 fő

88/19 fő

HHH 1 fő

HHH 6 fő

6 fő

9 fő

14 fő

14 fő

15 fő

Szülő térít:

38 fő

47 fő

33 fő

39 fő

37 fő

Etnikum:

30 fő

33 fő

31 fő

23 fő

21 fő

HH/HHH 50%-ban támogatottak:

A HHH gyerekek szüleinek mindegyike nyilatkozott a fenti körülmény meglétéről 5. Integrációs Pedagógiai Rendszer 

Szakmai nap



Bemutató foglalkozás



Tapasztalatcsere, hospitálás



Augusztus „Hívogat az iskola” program

A képzések eredménye

69



Az iskolával közös IPR stratégia kidolgozása



Az óvodában projektben feldolgozott témakörök



Kooperatív technikák bevezetése a nagycsoportban



Drámapedagógiai játékok

Meghatározó szempontok a jó gyakorlat kialakításához 

Egyéni képességfejlesztés



A környezet kialakítása a gyermekek köré



Az első osztályban a kedvenc játékok, fejlesztő eszközök használata



Közös foglalkozás a nagycsoportosokkal és az elsősökkel, óvodában, iskolában.



A szülők, a gyermekek és a nevelők között a jó partneri kapcsolat

Eredményeink 

Rendszeres az óvodába járás három éves kortól



Kialakult a szülőkkel egy jó partneri kapcsolat



Az iskolai nevelők pozitív visszajelzései

Sikerkritériumok 

Hátrányos helyzetből adódó különbségek csökkentése



Önállóságra és a kreativitásra nevelés



Képességek, készségek fejlesztése speciális fejlesztő eszközökkel, játékokkal



A környezet kialakítása a fejlesztési céloknak megfelelően



Mély természetszeretet alakítása



A gyermekek teljesítményét az előző teljesítményhez mérjük



Nincs kudarcélmény



Minden rászoruló gyermek megkapja a segítséget.



A szülők bátran fordulnak az óvodapedagógushoz, és a vezetéshez gondjaikkal.



Anyagi gondok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából.



A segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki.

Nevelőtestületünk többségére a folyamatos önképzés, s a továbbképződési igény jellemző. Óvodapedagógusaink közül 3 fő szerzett az óvoda programjához kapcsolódó- további szakvizsgás képzettséget.

70

Programunk megvalósításához a szakmai, személyi feltételek: Szakvizsgázott fejlesztő pedagógus 3 fő, 120 órás tanfolyammal rendelkező óvodapedagógus 2 fő, gyógypedagógus óraadói megbízással. A nevelési-oktatási intézmények kötelező minimális eszközeiről és felszereléséről 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelete eszköznormáiban előírt intézményi eszközök. Óvodánk eszközállományának tudatos fejlesztését, bővítését 2000-ben kezdtük el. Ez szorosan összekapcsolódott a jelenlegi nevelési programunkhoz szükséges eszközök beszerzésével. A játékállomány, valamint a szakmai eszközök beszerzése, folyamatos bővítése tudatos pedagógiai munkánknak köszönhető. Szakmai eredményeinknek és sikeres pályázatainknak köszönhetően a gyermekek számára kellő lehetőségeket, eszközöket tudunk biztosítani. Óvodánkról elmondható, hogy minden csoportban az életkornak megfelelő készségeket, képességeket fejlesztő, speciális, jó minőségű játék és foglalkoztató eszköztár áll rendelkezésünkre, de szükséges folyamatos pótlásuk, bővítésük. Az intézményi önértékelés szempont alapjai (rendszeres ellenőrzés) • A HHH és a nem HHH tanulók aránya • Az óvodából az iskolába történő bekerülés Pedagógia, óvodapedagógia kiemelt feladatai 

Alternatív programelemek eredményeinek, rendszerének megtartása, mélyítése.



Óvodai integrációs program előírás szerinti, érdemi megvalósítása.



Projektrendszerű ismeretnyújtás/szerzés/mélyítés, cselekvéses "tanulás" metodikájának megismerése, bevezetése, alkalmazása.

A hátrányos és HHH helyzetű gyermekek felzárkóztatása, integrált nevelése I. A gyermek fejlődésének jellemzői az óvodás kor végére II. Az iskolakezdés nehézségei III. Az iskolába való bekerülés című modul elemei

71

IV. Az iskolába való bekerülés elemeinek megvalósulása A gyermek fejlődésének jellemzői az óvodás kor végére 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. 2. Az iskolai életre való alkalmasságnak testi, lelki és szociális kritériumai vannak, amelyek közül egyik sem hanyagolható el. a) A TESTILEG egészségesen fejlődő gyermek hat éves kora körül eljut az első alak változáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb. erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és és a finom motorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A LELKILEG egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. 

A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek.



Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.



Megjelenik szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartalma.



Megjelenik a szándékos figyelem, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik megosztása, átvitele.



Az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.



Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél.



Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.



Elemi ismeretekkel rendelkezik, önmagáról és környezetéről.

c, Az óvodáskor végére a gyermek SZOCIÁLISAN is éretté válik az iskolára. Készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van.

72

Az iskolakezdés nehézségei Az iskolába lépő gyermek általában már alkalmas az iskolai munkára. Az iskolai életformába való beilleszkedés mégis igen nagy feladat elé állítja a gyermeket. A kötelességszerű tanulás, az iskolai élet szabályainak megtartása és hasonló korúakkal való szervezett együttműködés komoly erőpróba a gyermek számára. Valamennyi gyermek érzi az első iskolai év nehézségeit, de nem egyforma mértékben. Maga az iskolai érettség is különböző fokú az egyes gyerekeknél. A társadalmi (családi) hatások is nagyon különbözőek. Az iskolának törekednie kell e hatások kielégítésére, és minden gyermek számára biztosítania kell az egyenlő és kedvező feltételeket. Az iskolába való bekerülés elemei Idetartoznak azok az elemek, amelyek a különböző szociális, kulturális, etnikai hátterű családokkal folytatott kommunikáció jellegét meghatározzák. Amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a családokat már az elején valóban partnerként kezeljék, igényeiket felmérjék. Ide tartozik a küldő intézménnyel, az óvodával fenntartott szorosabb kapcsolat, illetve az iskola külvilág felé bonyolított kommunikációs formái. Az iskolába való bekerülés elemeinek megvalósulása Az óvoda az iskolával tartalmas kapcsolatot alakított ki a gyermekek minél probléma mentesebb iskolakezdésének érdekében. Együttműködésünkre jellemző a kölcsönös nyitottság, érdeklődés és a bizalom, amely hozzájárul egymás nevelési céljainak elképzeléseinek, programjának megismeréséhez, összehangolásához. Az iskolakezdés zavartalansága érdekében teszünk eleget a következő feladatoknak: 

100 %-os óvodalátogatottság elérése



óvodai személyiséglapok vezetése, iskolai életre való alkalmasság, közös elemzése



kapcsolattartás a logopédussal és a Nevelési Tanácsadóval



közösen alkalmazott szakemberek (logopédus)



az első osztályt indító pedagógusok látogatása a nagycsoportban (foglalkozások megtekintése)

73



ismerkedés a gyermekekkel



információcsere az óvónőkkel, a gyermekek fejlettségi szintjéről



közös szülői értekezlet szervezése az óvodában, ahol a leendő elsős tanítók, iskola vezetősége ismerkednek a szülőkkel, felvázolják nevelési elveiket,



ismertetik módszereiket, az iskola igazgatója tájékoztatást nyújt az intézmény programjáról, életéről.



A nagycsoportos gyerekek ismerkedése az iskolában: az 1. osztályosok tanórájában való részvétel.



A két nevelőtestület tagjainak aktív kapcsolattartása, információcsere a gyerekekről:

a, Dokumentumok közös elemzése: 

Iskolai életre való alkalmasság vizsgálata



Egyéni fejlesztési napló



Dyslexia prevenció



Nevelési Tanácsadó anyaga



Tanulási Képességet Vizsgáló és



Rehabilitáló Bizottság anyaga

b, Az óvónők gyermekekről készült jellemzésének figyelembevétele az osztályba sorolásnál.

 Az óvónők az iskolába lépés után is kapcsolatban állnak az 1. osztályos tanítókkal, figyelemmel kísérik az 1. osztályos gyermekek beilleszkedését, fejlődését. 

Közös programok szervezése: óvodai búcsúzó, tanévnyitó ünnepségek, egyéb programok.



Együttműködések, partnerségi kapcsolatok kiépítése szakszolgálatokkal

Cél: A speciális segítségnyújtás időben történjen, szakember bevonásával, egyéni fejlesztéssel. 1. A szakszolgálatok működési rendjét, igénybevételét törvényi előírás határozza meg. A szakszolgálat tájékoztat a határidőkről A Nevelési Tanácsadó kérésre vizsgál:

74



Óvoda: korai fejlesztés és gondozás



A feltárt problémák orvoslása időben történjen meg, a segítés szakszerű legyen minden óvodás esetében.



Szakvélemény alapján speciális munkarend kialakítása



Adekvát munkaszervezés, segítés megoldása.



Fejlesztés és időszakos kontroll vizsgálatra küldés.



Egyéni fejlődési napló vezetése.



Egyéni korrekció nyújtása.



Speciális képzettségű nevelő munkába állítása.

Óvodánkban heti rendszerességgel jár logopédus, a nagy létszámú beszédhibás gyermekek miatt csak a nagycsoporttal tud foglalkozni. Ő készíti el a dislexia vizsgálatot is. Valamint minden év végén a nagycsoportosok közül, azokat a gyerekeket, ahol az óvodapedagógus valamilyen problémát észlel, tapasztal, Nevelési Tanácsadóba küldjük, ahol szintén szakember vizsgálja és ad gyermekről olyan szakvéleményt, amelyet már az iskolai beiratkozásnál a nevelők kézhez kapnak. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Gyermekvédelmi Szolgálattal. Segítségüket igénybe véve kutatjuk fel a nagycsoportban sokat hiányzó gyermekeket, a veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetűeknél együtt lépünk fel. A mentálhigiénia célja: Társadalmilag hasznos, egyénileg boldog emberek minél nagyobb számának elérése. Ennek érdekében a lelkileg egészséges emberek pszichikai épségének megőrzésére törekszik. A mentálhigiénia nem külön elhatárolt tárggyal, tárgykörrel rendelkező tudományág, hanem egy átjáró elv, törekvés, sajátos szempontú magatartás, amely segíti az embert biológiai és pszichológiai egyensúlyának és egészségének megőrzésében a fenyegető környezetielsősorban mentális- ártalmak megelőzésében. Az óvodás gyermek lelki higiéniája. 6. Az óvodapedagógus feladata: Az óvodapedagógus döntően befolyásolja az óvodai szabályok, csoportok érzelmi légkörét. Az egyénekhez s a közösségekhez fűződő viszonyával az óvónő megszabja a gyermekek megterhelésének mértékét, minőségét és megoszlását. Ugyan úgy meghatározza a gyermekek pihenését, felüdülését és szórakoztatását is. A mentálhigiénia alapjait elsősorban 75

önmagával szemben kell érvényesítenie, hogy a lehető legjobb testi és lelki kondícióban legyen, hogy frissen, jókedvűnek, munkabírónak érezhesse magát. A lelki higiénia alapkövetelmény az óvodában az, hogy kivétel nélkül minden gyermek számára megteremtse az érzelmi befogadás feltételeit. A gyermek legyen meggyőződve arról, hogy megbízhat azokban az emberekben, akikkel a továbbiakban érintkezni fog, hogy semmilyen veszély nem fenyegeti részükről, hogy még akkor is szeretik, ha esetleg egy-két tettével nincsenek megelégedve. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés 

Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel



A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása



Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon



Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak eltárása



Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, szülők-nevelők bálja, szüreti bál, búcsúzás, csoport kirándulások, anyák napja, kisebbségi ünnepek stb.



Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása

Intézményi önértékelés, eredményesség 

Eredményesség (indikátorok teljesülése: be óvodázási arány, hiányzás csökkenése, iskolai alkalmasság mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési igényűvé minősítés csökkenése, normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolai életre való alkalmasság elérése)

A hátrányos, HHH helyzetű gyermek integrációs nevelésének alapelvei A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet és eszközrendszer 

76

hangulatosan berendezett csoportszoba és udvar



lehetőségek kuckók kialakítására

A gyermekek helyes gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. 

az eltérő egyéni igények kielégítése



az éhesen érkező gyermekek étkeztetése a folyamatos tízóraiztatással



a személyes intimitás védelme WC használatkor, és más esetekben, ha a gyermek igényli



a különböző családi háttérből érkező gyermekek helyes higiénés és étkezési szokásainak kialakítása



személyes gondozottság kialakítása



fontos a hátrányos környezetből érkező gyermekek számára ezeken felül a mozgás és pihenés összhangjának megteremtése, és egy helyes élet, biológiai ritmus kialakítása.



az egyéni eltérésekre épülő, de életkoruknak megfelelő terhelést adjunk a gyermekeknek



fejlődésüket mindig önmagához mérjük, és a kis lépéseket is becsüljük meg, dicsérettel jelezvén a gyermeknek, hogy sikerélményhez juttassuk

A családok bevonása az óvoda életébe Programunkban minden szülői részvételt szívesen fogadunk, nem lehet azonban az óvodai nevelésben az óvodapedagógus szerepét a segítő szülővel behelyettesíteni. A szülők felelősségérzete megnő az által, hogyha bevonjuk őket az óvoda életébe, megtapasztalja

az

óvodapedagógus

felkészültségét,

a

gyermek

fejlesztésére

tett

erőfeszítéseket, és hogy családjával szemben nincsenek előítéletek. Az óvodapedagógus soksok információt szerezhet a családokról, a gyermek otthoni hátteréről. Ez segít abban, hogy jobban megismerhessük a gyermekek egyéni eltéréseit, adottságait, érdeklődését, erősségeit, valamint a szülők gyermekekkel szemben támasztott elvárásait. Az őszinteség, a segítőkész emberi hangnem bizalmat kelt a hátrányos helyzetű szülőkben, különösen, ha látja, és tapasztalja, hogy gyermekét elfogadják. A cigány családok szokás és értékrendje különböző, ám az a szülő, aki már maga is járt óvodába, onnan pozitív emlékei vannak, szívesen engedi a saját gyermekét is, és örömmel fogadja az óvodapedagógus instrukcióit.

77

Tegyük hát az óvodát olyanná számukra, hogy szívesen fogadják tanácsainkat, azt látván, hogy mi sem teszünk különbséget, és szívesen és szeretettel neveljük gyermekeiket. IPR fenntarthatósága és mutatói Célunk azon mutatók meghatározása, amelyek segítségével az IPR fenntartható mivolta mérhetővé, és ez által szabályozhatóvá válik. A fenntarthatóság számunkra nem csak a kizárólag negatív hatást gyakoroló szegregált nevelés ellentéteként, hanem a vele szembeni optimális alternatívaként jelenik meg. Mi a fenntarthatóság alatt részben a szegregált nevelés negatív következményeinek elkerülését értjük, de figyelmet kívánunk fordítani a pozitív hatások elemzésére, illetve ezeknek a hatásoknak a felerősíthetőségére. Számunkra az IPR a szegregáció felszámolásának egyik legfontosabb területe. A fenntarthatóság fogalma Mindenekelőtt előre kell bocsátani, hogy a tágabb környezetünk kétkedéssel közelíti meg a fenntarthatóságot, nem feltétlenül hisz annak megvalósíthatóságában és életképességében. 

Az első megközelítésünk szerint a fenntarthatóság olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy kockáztatná a jövendő generációk képességét saját szükségleteik kielégítésére.



A második megközelítésünk szerint a fenntarthatóság társadalmi aspektusai jelentősebbek, mint az egyéb aspektusok, nézetünk szerint kiemelt hangsúlyt a fenntartható fejlődésben a helyi lakosság számára keletkező társadalmi hasznoknak és elégedettségének kell kapniuk.

A fenntarthatóság szempontjából fontos az összetett szemlélet és a hosszú távú gondolkodásmód, valamint a megfelelő ellenőrzés, szabályozás. A megfelelő helyismerettel rendelkező szakemberek által alkalmazott technikák lehetővé teszik számunkra a fejlesztést és a káros hatások megelőzését. A fenntarthatóság indikátorai Kérdés: melyek azok a mutatók, amelyek hatékonyan alkalmazhatóak a fenntarthatóság vizsgálatában:

78



mennyire tartjuk fontosnak az adott mutatót a fenntarthatóság szempontjából,



általánosan alkalmazható-e a mutató a fenntarthatóság mérésére,



számszerűsíthető-e az adott indikátor vagy sem.

Eredményességi mutatók: 

be óvodázási arány,



hiányzás csökkenése,



iskolakezdés megfelelő időben,



normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás,



szabad iskolaválasztás érvényesülése,



iskolai életre való alkalmasság elérése.

7. Indikátortáblázat Mutató megnevezése

A HHH gyerekek be óvodázási mutatójának megtartása, illetve a 100%-os be óvodázás megvalósítása.

Célérték

Az óvoda és a család kapcsolatának szorosabbá tétele.

A gyerekek rugalmas beszoktatása. Napi kapcsolattartás a szülőkkel. Kommunikációs délutánok, közös programok szervezése. Családi napok szervezése. Az iskola és az óvoda kapcsolattartásának rendszeressé tétele. Negyedévi rendszerességgel iskolalátogatás a leendő elsőosztályosokkal, közös foglalkozás az iskolásokkal. Mérés-értékelés. Közös rendezvények.

79

Óvoda-iskola átmenet magasabb szakmaiságának megvalósulása.

Nyomon követés. Közös óvoda-iskola átmenetet segítő program A HHH gyerekek fejlesztésének megalapozása. Az iskolások kulturális rendezvényeinek, ünnepségeinek rendszeres látogatása a nagycsoportosokkal. A pedagógusok ismerkedése az iskola leendő tanulóival. A társadalmi-szakmai környezettel való szoros együttműködés..

A gyermekek fejlettségi szintjének megismerése a HHH gyerekek fejlesztésének megalapozása Az óvodások iskolai élettel való megismertetése

Kölcsönös kapcsolat fenntartása.

Fenntartás 8. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodai nevelés alapvető feladatának a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését jelöli meg. Ezeknek a szükségleteknek kielégítése biztosíthatja a kisgyermek egészséges fejlődését, a legteljesebb egészségi potenciáljának elérését, azaz a lehetőséget arra, hogy a gyermek a mindennapi élet alternatívái (életviteli helyzetei) közül a legegészségesebbet válassza, az egészséget választó képességét kifejlessze. Az egészségvédő potenciál fejlesztése megköveteli, hogy az óvodai nevelés segítse az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását. Az elmúlt években óvodánkban is jelentősen megemelkedett a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma. Az arculat meghatározásánál mutatkozó igények közül előtérbe került a családok életvitelében bekövetkezett „romlás”; a lehetőségek, élményforrások rohamos csökkenése. Meghatározóvá vált az egészséges életmódra nevelés fontossága - minta nyújtása, lehetőségek biztosítása - egészségtudat alakítása, egészséges táplálkozás elősegítése. Az egészségnevelés így válik az óvoda megalapozó jellegű, immanens (minden nevelési mozzanatban jelenlevő) feladatává. Az egészségnevelés fogalmát újra kell fogalmaznunk, túl kell lépnünk a korszerűtlen, un. testi nevelés beszűkült fogalmán, amely csupán a testi gondozást, a testi szükségletek kielégítését, a mozgás fejlesztést, az edzést és a test ápolást foglalta magában. 80

A modern egészségnevelés fogalma (ez került az óvodai nevelési alap-programba) követi az egészség modern fogalmának összetevőit . Az egészség fogalmát az Egészségügyi Világszervezet így definiálta: "Az egészség a testi (fizikai), a szellemi (pszichikus) és a társas-társadalmi (szociális) jólét állapota , nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya." A definíció szerint az óvodai nevelési program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek sorolandók: 

A testi egészség (gondozás, ápolás, edzés, mozgás-fejlesztés ).



A lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása.



A szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet, segítés stb.).



Az egészségvédő képesség fejlesztése.



A gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása.



Az óvodapedagógusok és a nem pedagógus dolgozók viselkedésének szabályozása.



A szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása , egészségvédő példamutatás, meleg-engedékeny nevelési módszer).



Az egészségügyi szolgálattal való együttműködés.

Az egészségnevelés fő feladata a gyermekek egészségben való megtartása, szervezetük edzése, a stressz hatások feldolgozására való felkészítés. Mindez a mindennapos gondozó –nevelő - oktató munka elválaszthatatlan része, és folyamatos tennivalója. Az egészségnevelő munkában a hangsúly tehát az egészséges magatartás kialakítására (fejlesztésre, edzésre, életmód alakításra), a betegségek megelőzésre irányul. Egészségnevelés fő területei:

81



az élet és testi épség védelme, baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás



az egészség védelme, és fejlesztése, egészséggondozás



az egészséges táplálkozás biztosítása



elegendő mozgáslehetőség és játéklehetőség, rendszeres testedzés



a világ tevékeny megismerése



értelmi, érzelmi fejlesztés



Az egészségvédelem, mint általános nevelési elv, átfogja az óvodai nevelés minden mozzanatát. Nem lehet az óvodai életnek egyetlen pillanata sem, amelyben ne válnék kötelező erejűvé az óvoda- pedagógusok és az óvoda dolgozói számára az élet, a testi épség és az egészség megvédése.



Az egészség fogalmába nem csupán a betegség tüneteinek hiánya tartozik bele. Az egészséghez a teljes testi-lelki-szellemi jólét, a szociális biztonság is hozzátartozik. Az egészségnevelésben alapvető szerepe van a pedagógusnak és a szülőknek is egyaránt.



Az óvodában az egészségnevelés egyik legfontosabb része a személyi higiéné kérdése. Kiemelten fontos a gyermekeknél a testi tisztasággal szembeni igényesség kialakítását. Ezt az igényességet, feltételes reflexként kell kialakítanunk a gyermekben, hiszen bőrünk véd a fertőzésekkel szemben, és ki van téve a szennyeződéseknek. A kéz alapos megtisztítása az első legfontosabb higiénés előírás, amit a gyerekekkel el kell sajátíttatnunk már kicsi koruktól kezdve. Fontos, hogy erre az óvodában és otthon is nagyon

odafigyeljünk,

hiszen

így

elkerülhető,

megelőzhető

a

betegség.

Természetesen, a személyi higiénéhez tartozik a minden napi fürdés is. Érdemes a csípéseket, sebeket naponta megvizsgálni, valamint kullancs ellen is átvizsgálni az egész testet. Nagyon fontos az évszaknak megfelelő bőrápolás gyermekeknél is,(télen arckrém szárazság ellen, nyáron naptej az erős napsugárzás ellen) 

A fogmosás fontos, hogy a napi rutin része legyen.



Az egészség megőrzéséhez elmaradhatatlan a megfelelő öltözködés is. Az öltözködés testünk hőszabályozásának mesterséges formája, valamint véd a szennyeződésektől és mechanikai hatásoktól is. Mindig rétegesen öltöztessük a gyereket. Bár nehéz eltalálni, sem a túlöltöztetés, sem az alulöltöztetés nem egészséges. Majdnem mindig ajánlott valamilyen fejfedőt adni a gyerekekre, nyáron napszúrás ellen, tavasszal és ősszel a szél ellen, télen a hideg ellen.

A program rövid összefoglalása 

82

Ismeretnyújtással, közös tevékenykedtetéssel az egészséges életvitel megismertetésére törekszünk az egész tanév során. A különböző programok,



tevékenységek segítségével megismerkednek a gyermekek saját testükkel, annak ápolásával, az egészség megóvásával. Közös tevékenységeik során alakítjuk szemléletmódjukat: „lelkileg is egészségesebbé válva” nyitottabbá válnak saját maguk és mások megismerésére, elfogadására.

Programok 

Ismeretnyújtó beszélgetések a szülőkkel, tájékoztató, felvilágosító cikkek megismertetése az egészséges életvitelről



Tapasztalat és ismeretszerzés a gyerekeknek az óvodai tevékenységek során (szabad- és szituációs játékok, beszélgetések, érzékelő és dalos játékok, versek, mozgással kísért mondókák, közös vásárlás, gyümölcssaláta készítés, tablókészítés, élmények ábrázolása, stb.)



Közös mozgás a szülőkel



Nyílt nap, melyen a szülők is részt vehetnek tevékenységeinkben



A közös tevékenységek során készült gyermekmunkákból, a programokról készített fotókból kiállítás rendezése.

A program célkitűzései 

A gyermekek egészséges életvitelének alakítása, testi fejlődésük segítése.



A gyermekek ismereteinek bővítése saját testükről; az egészséges étkezés, szokások (mozgás, tisztálkodás) fontosságáról.



Szülők az együttműködés elmélyítése a közös élmények - ismeretnyújtás, felvilágosítás, egymás megismerése.

A program feladatai

83



Egészséges óvodai környezet biztosítása



A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése



A gyermekek egészségének védelme, edzettségük biztosítása



Együttműködés a szülőkkel: az otthonról hozott és már kialakított pozitív szokások megerősítésével a negatív szokáselemek gyengítésével.



Kiemelten fontos a kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra, ezen belül az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztésére való felkészítés.



A mozgás, cselekvés, közvetlen tapasztalatszerzés készségeinek fejlesztése a játékon keresztül - ahol megjelenik az ismeret, a jártasság, a készség.

Várható eredmények 

A játékok, tevékenységek során a gyermek maga próbál ki valamit, tapasztalatot szerez, mindennek során fejlődnek képességei és szociális kompetenciái. (Pl. önbizalom, öntudatos és környezetért is felelős magatartás, reális énkép kialakításának képessége, szabályok és vágyak összehangolásának képessége, döntési képesség, kezdeményezőképesség, akaraterő, kitartás, kommunikációs és kooperációs készség)



Az óvoda a szülőkel együttműködve, azonos célokkal, biztosítja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődéséhez az optimális környezetet.



A gyermekeknek a megszerzett ismeretek, a közös pozitív élmények hatására igényükké válik az egészséges életmód.



A szülők megismerkednek az egészséges életvitel alapjaival és gyermekeik érdekében maguk is törekednek életmódjuk egészségesebbé alakítására.

Fenntarthatóságot biztosító tényezők

84



Bizalom kialakítása a gyermekekkel és szüleikkel, a kapcsolat létrejöttétől kezdődően



Szokások - napirend - alakítása



Pozitív minta biztosítása az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt részéről



a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás az egyéni igényeknek, helyzetnek megfelelően.

Hosszú távú cél: Alakítsuk ki gyermekeinkben a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív, együttműködésre

alapozott

magatartásformákat,

életvitelt,

a

jövőre,

a

fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket.

Testi- lelki egészség elve Hosszú távú cél:  Az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi- lelki- szociális értékek védelmére, az ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakítására. 

A szegénység, a szociális kirekesztettség, az elhanyagoltság, a szeretethiány mély sebeket üt a gyermek lelkén. Az ilyen állapotú gyermek a nyílt és őszinte óvodapedagógushoz, a derűs és szeretetteljes védőnőhöz, a biztonságot nyújtó óvónőhöz vonzódik. Ez a tény határozza meg az óvónő és a védőnő szociohigiénés (társas egészségvédő) karakterét, viselkedési normáját.



Tudatosodjon gyermekeinkben, hogy az egészség érték- tenni kell érte.



Értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát.



Alakuljon ki gyermekeinkben az egészséges életmód utáni igény. Társas készségek fejlesztésének elve Hosszú távú cél: 

Ismertessük meg gyermekeinkkel a konfliktuskezelés,

együttműködési

készség,

döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit. 

A foglalkozások, és szabadidős-tevékenységek nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával.



Alakuljanak ki gyermekeinkben a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek.

85



Nyugodt kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportban



A szokás-és szabályrendszer betartásának figyelemmel kísérése, reális, a gyermek egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelése.

A bántalmazás, megelőzése

erőszak

Alapelvek A WHO definíciója „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” 

Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését.



Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben.



Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.

 86

A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy

gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. 

Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.)



Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet.



Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában.



Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a

87

konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt.

A pedagógus alapvető feladata: 

a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása.



Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében

Foglalkozásközi komplexitás elve Hosszú távú cél Legyünk képesek a különböző ismeretek anyagát összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai módszerek alkalmazására, a környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazására. MOTTÓNK: EGÉSZSÉGET KÖRNYEZETBEN

-

EGÉSZSÉGES

Rövid távú céljaink: Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme. 

Környezettudatos magatartásformák kialakítása



Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatása.



Helyes napirend és életrend kialakítása.



Az étkezési kultúra fejlesztése, az egészséges táplálkozás szorgalmazása.



A szabadidő hasznos eltöltése.



Testi-lelki egészségvédelem a gyermekek és dolgozók körében. A



88

MINDENNAPOS TESTMOZGÁS SZOLGÁLÓ PROGRAM

MEGVALÓSÍTÁSÁT

A modern kor és az azzal együtt járó technológiák a felnövekvő nemzedéket

mozgásszegény életmódra kényszerítik. 

A fizikai teljesítmény romlása hosszú távon a szellemi képességek hanyatlásához vezethet. Ennek megakadályozása, a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése érdekében óvodánk biztosítja a mindennapos testmozgást.



Programunk kiemelt jelentőséget tulajdonít a mozgásnak, mint a kisgyermek alapvető tevékenységének.



Az egészségfejlesztő testmozgás hatékonysága érdekében az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontok figyelembe vétele szükséges a konkrét feladatok megszervezése során: 

Lehetőség szerint minden gyerek minden nap vegyen részt a testmozgás programban.



Az eltérő adottságú gyerekek számára is jelentsen sikerélményt a testmozgás.



Érvényesüljön a sport személyiség és közösségfejlesztő hatása.



A testmozgás- program az életkori sajátosságok figyelembe vételével játékos, táncos elemeket is tartalmazzon.



A mindennapos testmozgás az életminőség javítását szolgálja.

Mozgás 

A mozgás fontos szerepet tölt be a 2,5 -7 éves gyermekek fejlődésében. A gyermekek a mozgás, tevékenykedés során szereznek ismereteket környezetükről.



Az óvodába kerülő gyermekek szívesen, örömmel mozognak. Saját testük és mozgásos képességeik megismerése segíti az „éntudat” fejlődését, a „szociális én” erősödését.



A közös mozgás során fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. A versengések lehetőséget adnak a siker és kudarc átélésére, kezelésére.



A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, és mintát adunk a szülőknek is.

Cél: 

89

A mozgás legyen és maradjon életük természetes velejárója.



Váljon igényükké a rendszeres mozgástevékenység, ezáltal fejlődjenek testi-lelkiszociális képességeik.

Feladat: 

Megőrizni, ha szükséges felkelteni a mozgáskedvet: a rendszeres mozgással az egészséges életvitel alakítása



Megfelelő, mozgásra ösztönző környezet biztosítása



Mozgástapasztalatok bővítése - mozgáskészségek fejlesztése



Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése



Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése A gyermekek levegőzésének biztosítása mindennap, mínusz 10 fokig.



Tevékenység

Eszközök

Humánerőforrás

Időtartam

1. Szabad játék

Változatos mozgásfejlesztő eszközök sokasága a gyermekek, csoportszobában és az óvónők udvaron(egyensúlyérzéket fejlesztő játékok: lépegető,libikóka,hinta)

Egész tanév, folyamatos

Mindennapos mozgás, 2. mozgásos játékok

Pl. kenguru labdák, labdák, trambulin)

gyermekek, óvónők

Napi rendszerességgel; napi 10-15 perc

3. Szervezett mozgás

Mozgásfejlesztő eszközök, sportszerek, kéziszerek

gyermekek, óvónők

Hetente 1x 30-40 perc rendszeresen

4. Gondozás, önkiszolgálás

Ruházat, evőeszközök, mindennapi használati eszközök

gyermekek, óvónők, dajka

Mindennapos tevékenykedés az egész tanév során

gyermekek, óvónők, dajka

az egész tanév során, illetve ősszel és tavasszal

Környezeti nevelés, ismeretszerző séták, 5. kirándulások a nagyobbaknak.

90

Kényelmes, réteges öltözet, hátizsák,

gyermekek, szülők, óvónők, dajka Szülőkkel közös mozgásos programok gyalogtúra sportnap: közös futás, játékos családi sportversenyek 6. egészséges-hét: közös mozgás zenére tavaszi kirándulás

gyermekek, szülők, óvónők, dajkák Az óvoda udvara és közvetlen környezete

tornához alkalmazható zenei felvétel sportszerek

Szeptember vége gyermekek, szülők, Október első óvónők, hétvége November 3. gyermekek, szülők, hete óvónők, dajkák Május

(pl. padok, labdák, body rollok, füles labdák, stb.)

„oviolimpia” gyermeknap: közös mozgás, játékos családi versenyek

Május utolsó hete Jánoshalma,Borota, Mélykút, gyermekek, szülők, óvónők, dajkák

Várható eredmények: 

Testi képességek fejlődése: észlelés, természetes nagymozgások, mozgáskoordináció, egyensúlyérzék, szem-kéz, szem-láb koordináció, finommotorika fejlődése



Értelmi képességek fejlődése: testséma fejlődése; testrészek ismerete - megnevezése, tárgyhoz viszonyított testhelyzetek, személyi zóna alakulása - oldaliság, testfogalom alakulása, vizuális észlelés - időrendiség, memória, alaklátás, formaállandóság, térpercepció - téri irányok



Verbális fejlődés: testrészek, ruhaneműk, eszközök, cselekvések megnevezése, térbeli viszonyok: irányok, helyzetek , idő, oldaliság, formák, színek, méretek, megnevezése



Szociális képességek fejlődése: együttműködés, tolerancia, önismeret, másság elfogadása, viselkedésminták tanulása

91

Testünk A 2,5 -7 éves gyermekek tapasztalás segítségévek ismerkednek saját testükkel; meglévő ismereteikre építve, azokat folyamatosan bővítve a szabad játékban, szimulációs játékok, mozgások, mozgással kísért versek, mondókák, tevékenységek során. Cél: 

Önismeret - testséma fejlesztése



Ismerjék meg testrészeiket, azok megnevezését, funkcióját.



Ismerjék meg az érzékszerveket, az érzékelés fontosságát, érzékszervek funkcióját.



Ismerjék meg az orvos gyógyító munkáját.

Feladat: 

Tevékenységek szervezésével, biztosításával a testrészek, érzékszervek megismertetése



Érzékelőjátékokkal az érzékszervek funkcióinak megismertetése, érzékelés fejlesztése



Előzetes élmények alapján az orvos gyógyító munkájának megismertetése

Tevékenység

Eszközök

Humánerőforrás

Időtartam

Testrészek: 1 hét (november 1.hete)

szimulációs játékok tükör játékok, önmaga felismerése, 1. társ „tükrözése” mozgással kísért versek, mondókák megismerése, mondogatása, mutatása

92

Tükör

gyermekek, óvónők

egész évben folyamatos: lehetőségek, alkalmak felhasználása

„Keresd meg!” játék Testfogalom hiányzó testrész pótlása 2. ember forma összeállítása (diff.) arc kirakása (diff.)

1 hét (november 1.hete)

Papírok, olló, ragasztó, stb. Puzzle játékok

gyermekek, óvónők

Kéz, ujjak, festék

emberábrázolás

egész évben folyamatos: lehetőségek, alkalmak felhasználása

Érzékszervek - Érzékelő játékok Ételek, italok Látást fejlesztő játékok Ételek, italok Mozgó világ Visszajött levél

Tárgyak különböző anyagokból

Vakjáték Ízlelést fejlesztő játékok „Mit kóstoltál?” Játsszunk? Természetesen(48.o.) 3.

Szaglásfejlesztő játékok Minek az illatát érzed?” Illatozó dobozok („Játsszunk? Természetesen 41.o.) Hallásfejlesztő játékok zörej és természet hangjainak felismerése Egymás hangjának felismerése Hangirány jelző játék

93

Környezet hangjai kazetta 1 hét (november 2.hete)

„Koszorú, koszorú..” „Ki van a takaró alatt?” Hangszerek Különböző formájú termések, tárgyak Tűz, rezsó, különböző hőmérsékletű víz, étel, ital, stb.

gyermekek, óvónők

egész évben folyamatos: lehetőségek, alkalmak felhasználása

Állatok hangjainak felismerése Tapintást fejlesztő játékok Érzékelő zacskó „Mi van a takaró alatt? Párkereső (Játsszunk? Természetesen 44.o.) Hő érzékelése Testünk és az érzékszervek épségének óvása

Képek, könyvek

egészség-betegség, az orvos gyógyító munkája

Orvosi táska, köpeny, receptek, bélyegző

4. orvosos játék gyógyszertár Gyógyszertár látogatása

Alkalmanként a gyermekek gyermekek, óvónők igényének megfelelően

Gyógyszeres dobozok

Várható eredmények: 

Testi képességek fejlődése: fejlődik nagymozgásuk és finommozgásuk, mozgáskoordinációjuk



Értelmi képességek fejlődése: testséma fejlődése; testrészek ismerete, önmaga felismerése és azonosítása, testfogalom, a testrészek funkcióinak ismerete, mozgó tárgy követése szemmel, érzékszervi funkciók fejlődése, téri irányok érzékelése fejlődik



Verbális fejlődés: testrészek, mozgások, funkciók, orvosi eszközök, (játékok) nevének ismerete, ízek, illatok, tárgyak tulajdonságainak pontos megnevezése (pl. édes, sós, puha, meleg, stb.)



Szociális képességek fejlődése: együttműködés, tolerancia, önismeret, másság elfogadása

94

A helyes tisztálkodás - testápolás 

A gyermekek a saját családjukban megismert különböző higiéniás szokásokkal érkeznek az óvodába.



Hiányosságok, ismeretek felmérése után felzárkóztatás a HHH gyermekek körében elsődlegesen.



A helyes tisztálkodási szokások megalapozásában fontos szerepe van az óvodapedagógusnak és a dajkának.



A gyermekek tisztálkodási teendőiben segítséget kap az óvodapedagógustól, valamint a dajkától, fokozatosan és folyamatosan szoktatjuk az önálló tisztálkodásra.



A testápolás a gyermekek egyészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodási igényük kialakítását szolgálja.

Cél: 

Ismerjék a tisztálkodás fontosságát, helyes végzését és az ehhez szükséges eszközöket.



Önállósági törekvések támogatása.



A megfelelő higiéniás szokások kialakítása

Feladat: 

Különböző módszerekkel a tisztálkodási eszközök megismertetése



A tisztálkodás elemeinek helyes kivitelezésének bemutatása, gyakorlása





A toalett használat intimitásának válaszfalakkal történő biztosítása. 2,5, 3 évesek, illetve egyéni szükséglet alapján a toalettpapír használatában, a zsebkendő használatában segítségnyújtás. A fiúktól a WC deszka felhajtásának, a fiúszerepnek megfelelő toalett használatának elvárása. A WC lehúzásának igénnyé alakítása, elvégzésének figyelemmel kísérése.



A gyermekek helyes kézmosásra, kéztörlésre szoktatása.



A fogmosás technikájának megismertetése, mindennapos gyakoroltatása, a fogmosás

 

eszközeinek rendben tartására serkentés.

95



A felöltözésnél, vetkőzésnél egyéni szükséglet szerinti segítségnyújtás.



A gyermekek időjárásnak megfelelő réteges öltözködésre szoktatás.



A szülők megismertetése a gyermek egészségét szolgáló ruházat jellemzőivel: lehetőség szerint természetes anyagból készüljön. Kényelmes legyen, gumírozása ne legyen túl szoros, a cipő tartsa a gyermek bokáját.



A ruhák összehajtásának, az öltözőszekrényben való rendben tartásának megismertetése, elvárása.

Tevékenység

Eszközök

Humánerőforrás

Időtartam

Babafürdetés

Baba, fürdőkád, törülköző

Gyermekek, óvónők

20-30 perc

„Mese a tisztaságról” mesefilm megtekintése

Video kazetta

Gyermekek, óvónők

20 perc

Kézmosás helyes végzés megbeszélése, gyakorlása

Folyékony Gyermekek, óvónők szappan, törülköző

Mindennapos tevékenykedés az egész tanév során

Nagyméretű tükör

Alkalmanként néhány perc

„Zuhanyozás” - játék Gyermekek, óvónők

(pantomim)

1 hét (november 1.hete) A helyes fogápolás megtekintése, megismerése, gyakorlása

Nagyméretű tükör

Fogorvosi asszisztens, gyermekek, óvónők, 20 perc - gyakorlás védőnő egész évben folyamatos:

Kosarak, tisztálkodás eszközei

Gyermekek, óvónők

Fogkefe, fogsor

„Bevásárlás” játék tisztálkodási eszközök összegyűjtése kosárba adott idő alatt - versengve)

Alkalmanként 15-20 perc

Várható eredmények: 

Testi képességek fejlődése: finommotorika, szem-kéz koordináció fejlődése



Értelmi képességek fejlődése: testséma fejlődése, testrészek ismerete tevékenységek a testrészek megérintésével, megnevezésével, test koordinációja,

96

testfogalom alakulása, a szem fixációs működésének erősítése (tükör), vizuális memória fejlődése, tapintásos észlelés fejlődése (pl. babafürdetés), térpercepció: téri irányok, a tér mozgásos észlelése, auditív észlelés fejlődése (tisztálkodás hangjai) keresztcsatornák fejlesztése 

Verbális fejlődés: tisztálkodási eszközök, mozgások, cselekvések, téri irányok megnevezése, névmások használata



Szociális képességek fejlődése: szokásukká (igényükké) válik a kézmosás, testápolás és fogmosás

A helyes táplálkozás 

Az egészséges táplálkozás alapjait is ebben a korban kell megteremteni. Az óvodába kerülő gyerekek különféle szociokulturális háttérből, különböző családi szokásokkal, köztük táplálkozási szokásokkal érkeznek. Vannak, akik nem ismernek különféle ételeket, ízeket.



A szülőknek adhatunk ötleteket, segíthetjük őket milyen minőségű, mennyiségű élelem fontos a gyermek fizikai fejlődéséhez, milyen alapanyagok szükségesek a csont,- izomrendszerük erősödéséhez.



A szülőkkel együttműködve, a gyermekekkel tevékenykedve, közösen sokat tehetünk gyermekeink egészséges táplálkozásával, fejlődésükért.



A gyermekek étrendjének minőségi és mennyiségi összeállítását megbeszéljük az étkezést biztosító élelmezés vezetővel.



Preferáljuk a vitaminban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, nem csak főtt formában, hanem nyersen is . A nyers zöldségekből, gyümölcsökből a gyermekekkel közösen készítünk gyümölcs-zöldségsalátát. A HACCP élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva igyekszünk a gyermekeket a számukra eddig ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával megismertetni, közvetlen modellt nyújtva ezzel a családoknak is a korszerűbb táplálkozás kialakításához.

Cél:

97



Az étkezési szokások megismertetése mellett, az egészséges ételek megismertetése.



Az egészséges táplálkozás szokásainak alakítása - a szülőkkel való együttműködéssel

Feladat: 

A kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása ( kanál,villa, kés használata, csukott szájjal rágás, szalvéta használat..)



Változatos - ismeretlen - ízek , ételek megismertetésével a korszerűbb táplálkozás megismertetése



A rágás fontosságának tudatosítása



A rendszeres étkezés fontosságának megismertetése a gyermekekkel és szülőkkel.(Szükség szerint elősegíteni, biztosítani a gyermekek számára)



Az étkezésnél a zsír, cukor arányának mérséklése.



A szülők meggyőzésével a szénsavas, túlcukrozott, serkentőszereket tartalmazó italok kiiktatása.



Az asztalterítés technikájára, esztétikumára való odafigyelés.

Tevékenység

1.

Vitamin saláta készítése

Eszközök Gyümölcsök, zöldségek, ízesítők

Humánerőforrás

Időtartam

Gyermekek, óvónők

Rendszeresen, hetente

Konyhai eszközök az elkészítéshez „Egészséges egészségtelen” ételek és italok

Karton, képek, olló, ragasztó Gyermekek, óvónők 15-20 perc

2. Képek gyűjtése, válogatása, tablókészítés kooperatív tevékenykedtetéssel

3.

98

Nyalókás Gergő története (mese)

Szülők tájékoztatása az egészséges táplálkozásról Cikkek, ételreceptek tájékoztató falon

óvónők, életmód tanácsadó

Alkalmanként

személyesen pl. Szülői értekezleten

Várható eredmények: 

Testi képességek fejlődése: fejlődik finommozgásuk, mozgáskoordinációjuk (salátakészítés, vágás, keverés, képek vágása, válogatása)



Értelmi képességek fejlődése: megismerik az egészséges és egészségtelen ételeket, ok-okozati összefüggéseket ismernek fel. Fejlődik érzékelésük, képessé válnak ételek ízének felismerésére, ízének megváltoztatására, összetételének felismerésére, megnevezésére



Verbális fejlődés: ételek összetevőinek, ízének megnevezése, kifejezőkészség, mondatalkotás fejlődése



Szociális képességek fejlődése: együttműködés, önismeret fejlődése

Megfelelő életritmus mentális egészség 

A napirendi tevékenységekhez kapcsolódó szokások megismertetése, gyakorlása, rögzítése a gyermekek számára megfelelő rugalmas napirend kialakítása fontos feladatunk.

Segíti

nyugodt

fejlődésüket,

eligazodásukat

a

környezetükben,

tájékozódásukat; fejleszti időérzéküket, rendszerességre neveli őket, növeli biztonságérzetüket. 

Fontos a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása- az altatás hangulatához illő mese, halk zene-, a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembevételével a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése.

Cél: 

A gyermekek egészséges fejlődésének elősegítése, a helyes napirend kialakításának segítése a szülők bevonásával.

Feladat:

99



A testi-lelki szükségletek biztosítása a napirend rendszeres tevékenységeivel; rugalmas időkeretek biztosításával.



Szokások kialakítása.

Tevékenység

Eszközök

Humánerőforrás

Időtartam

ruhaneműk

Mindennapos Gyermekek, óvónők. tevékenykedés az dajka egész tanév során

Gondozás: tapasztalatszerzéssel, verssel, mesével a réteges öltözködés fontosságának felismertetése, gyakorlása

1.

Étkezés: önkiszolgálás - terítés egyéni megbízatások: naposi teendők, kínálások

2.

saját készítésű gyümölcs és zöldségsaláták,

Étkezés eszközei,

Mindennapos tevékenykedés az egész tanév során

Gyermekek, óvónők. Heti dajka rendszerességgel, illetve kés, vágódeszka alkalmanként

Egészségvédelem, edzés évszaktól függetlenül edzés Megfelelő a szabadban - játékkal, öltözet, mozgással, sétával (víz, nap, játékeszközök levegő hatása) nap levegőzés:1,5-2óra

3.

Pihenés 4. egyéni igények szerint

Fektetők, ágynemű, pizsama

Mindennapos Gyermekek, óvónők. tevékenykedés az dajka egész tanév során

Gyermekek, óvónők. naponta dajka

Várható eredmények: 

100

Testi képességek fejlődése: szem-kéz koordináció, finommotorika (pl. ki-be fordítás, harisnya felhúzása, terítés), téri tájékozódás fejlődése



Értelmi képességek fejlődése: fejlődik testsémájuk, bővülnek ismereteik, számfogalmuk, emlékezetük - automatizálódnak a napi tevékenységek a maguk egymásutániságában



Verbális fejlődés: képesek a különböző ruhadarabok, öltözködéssel kapcsolatos irányok, teríték, eszközök helyének, ételek pontos megnevezésére



Szociális képességek fejlődése: Tudnak fejlettségüknek megfelelően önállóan öltözni, vetkőzni, az önkiszolgálás teendőit végezni. Szívesen végeznek társaikért, társaikkal együttműködve munka jellegű tevékenységeket. A napirend és hetirend állandó tevékenységei fokozzák érzelmi biztonságukat. Szeretnek a szabadban tartózkodni, sétálni.

Környezetünk tisztasága, környezetvédelem Mindennapjaink egyik legfontosabb kérdése a környezetvédelem. A környezet további szennyeződésének megakadályozása, a szennyeződés fokozatos csökkentése az emberiség létérdeke. A gyermek környezetével való kapcsolata a felnőttek közvetítésével valósul meg. Óvodai nevelésünk során olyan feltételeket biztosítunk, melyek lehetővé teszik, hogy a gyermekek harmonikus kapcsolatba kerülhessenek környezetükkel. szokásrendünk és viselkedési formánk tükrözi az élőlények „tiszteletét” és az emberek munkája révén létrehozott értékek védelmét. Cél: 

A gyermekek ismerjék és szeressék meg természetes környezetüket.



Ismerjék fel a környezetvédelem fontosságát.



Óvják, ápolják környezetüket.

Feladat: 

A gyermekek megismerési vágyának felkeltése



Minden lehetőség megragadása arra, hogy a gyermekek a természetben legyenek; felfedezzék annak szépségét, értékeit, védjék a természetet.

101



A gyermekek tapasztalataira építve új ismeretek nyújtása; meglévők elmélyítése, rendszerezése (természet és környezetvédelmi alapismeretek)



a környezet megismerése során a kulturált, biztonságos életvitel szokásainak, a társadalmilag elfogadott viselkedési formák alakítása mintaadással

A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Cél: Baleset-biztonsággal kapcsolatos szokások magatartásformák kialakítása, biztonságra törekvő viselkedés. Társas viselkedés szabályainak kialakítása. Veszélyhelyzetek felismerése és elkerülése Környezet tudatos viselkedés formálása. Alapelvek: 

Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne.



A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni.



Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz

magával,

illetve

mire

érdemes

odafigyelniük

a

balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások 

az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat



az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,



a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,



a tilos és az elvárható magatartásforma.

A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni.

102

Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ –ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a nevelői szobában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. 

Társas viselkedés szabályainak kialakítása

Feladat: 

Témák feldolgozása: az életkori sajátosságok figyelembe vételével.



Beszélgetés, ismerkedés anyagokkal, megfigyelések, tapasztalatok gyűjtése.



Mit tehetünk, hogy a gyermekeket megtanítsuk a veszélyhelyzetek elkerülésére.

Témakörök Én és helyem a környezetben

Szabályok

Szabályok

Közlekedési park

103

Tevékenység 1. Hol lakom 2. Szüleim, családom 3. Óvoda és a környezete, intézményekben, boltokban hogyan viselkedünk 4. Idegenekkel szembeni viselkedés Mit szabad és mit nem és miért otthon 1. Vegyi anyagok 2. Gyógyszerek 3. Elektromos eszközök 4. Szerszámok Mit szabad és mit nem és miért az óvodában 1. Önmagunk és mások testi épségének megóvása 2. udvaron 3. csoportszobában

Humán erőforrás Gyermekek, óvónők. dajka

Időtartam szeptember, október egy-egy nap

Gyermekek, óvónők.

20-30 perc

Gyermekek, óvónők. dajka

Mindennapos tevékenykedés az egész tanév során

Közlekedési szabályok gyalogosan 1. Viselkedés az utcán

Gyermekek, óvónők. dajka

Heti rendszerességgel, illetve alkalmanként Mindennapos tevékenykedés az

Szabályok

2. Viselkedés kiránduláskor 3. Közlekedési szabályok elsajátítása 4. Közlekedési táblák megismerése Járunk, kelünk 1. Gyalogosan

egész tanév során Heti rendszerességgel, illetve alkalmanként Gyermekek, óvónők. dajka

2. A közlekedési szabályok megismerése 3. A közlekedési táblák megismerése Kerékpáros közlekedés

Szárazföldi közlekedés

Vizi, légi közlekedés

Rendőr, rendőrség munkájának megismerése

1. Kerékpár felszereltsége 2. Szabályok, hol, hogyan közlekedhetnek az óvodások 3. Kirándulás kerékpárúton 1. Úttesten, személy, teherszállítás 2. Tömegközlekedés eszközei 3. Illemszabályok, utazási szabályok 4. Szabályok 1. Vizi közlekedés eszközei, szabályok 5. Légi közlekedés eszközei, szabályok

Rendőr látogatása a csoportban 1. Miben tud segíteni, veszélyhelyzetek elkerülés 2. Értéktárgyak védelme 3. Látogatás a Rendőrségen Környezeti és 1. Szemét, szelektív természeti értékek gyűjtés megóvása 2. Veszélyes hulladék 3. Tűzgyújtás szabályai 4. Védett növények, állatok

104

Gyermekek, óvónők. dajka

Mindennapos tevékenykedés az egész tanév során Heti rendszerességgel, illetve alkalmanként Szeptember, április, május

Gyermekek, óvónők. dajka

Január, február

Gyermekek, óvónők. dajka

Január, február

Gyermekek, óvónők. Dajka, rendőr

március

Gyermekek, óvónők. dajka

Mindennapos tevékenykedés az egész tanév során Heti rendszerességgel, illetve alkalmanként

Várható eredmények: 

Testi képességek fejlődése: szem-kéz koordináció, finommotorika , téri tájékozódás fejlődése.



Verbális fejlődés: Az adatok pontos ismerete, határozott viselkedés. Ok-okozati viszonyok felismerése.



Értelmi képességek fejlődése: Veszély esetén a pánik elkerülése, segítségkérés lehetőségei. Magabiztos magatartás megalapozása. Prevenció, hogyan előzhetik meg a szabályok betartásával a baleseteket



Szociális képességek fejlődése: Az ismeretek alkalmazása, magatartásformálás. Társas kapcsolatok, viszonyok. Környezettudatos magatartás kialakulása Szabálytudat fontossága, az önállóság, biztonságos közlekedés

Az „egészséges-hét” programja „Egészséges-hét” - megelőző tevékenységek Tevékenység

Időterv

Résztvevők Módszer

Ismeretnyújtás az egészséges életvitelről

szülői szülők, értekezletek, óvónők folyamatos

beszélgetés

Felelős

Dokumentum

óvónők

jegyzőkönyvek, cikkek, fotók

Ismerkedés testükkel, tevékenykedtetés, november1- gyermekek, érzékszervekkel, beszélgetés, óvónők 2.hét óvónők tapasztalatszerzés érzékelő játékok működésükről

tevékenyég tervek, játékok leírása, csoportnapló, fotók

Ismerkedés testük ápolásával, épségének megóvásával

szituációs november 1. gyermekek, játékok, hét óvónők beszélgetés

óvónők

tervek, játékok leírása, csoportnapló, fotók

A helyes fogápolás megismerése, gyakorlása

gyermekek, Beszélgetés, november 1. fogorvosi szemléltetés, hét asszisztens, gyakorlás óvónők

óvónők

fotók, gyermekrajzok

105

Az „Egészséges-hét” feladat és időterve - november 3.hete Tevékenység

Időterv

Közös mozgás

Hétfő

Képek gyűjtése (egészséges egészségtelen)

Hétfőtőlszerdáig

Résztvevők Módszer gyermekek, bemutatás, szülők, irányítás óvónők szülők gyermekek, tájékoztatása a szülők, gyűjtésről, óvónők megfigyelés, válogatás

Felelős

Dokumentum

óvónők

fotók

gyermekek, tájékoztató tábla óvónők

Tablók készítése a kedd gyűjtött képekből

páros munka, gyermekek, válogatás, vágás, óvónők óvónők ragasztás

elkészült tablók

Bevásárlás közösen a csütörtök gyümölcssalátához

gyermekek, megfigyelés, óvónők válogatás

óvónők

számla, fotók

Gyümölcssaláta készítése

csütörtök

gyermekek, együttműködés óvónők

óvónők

elkészült saláta képe

szerda

gyermekek, szülők, vendégek, óvónők

napi tevékenységek megismertetése, szülők bevonása

óvónők

közös munkák, fotók

péntek

az óvoda 5-6-7 éves gyermekei, szülők, vendégek, óvónők

tapasztalatszerzés, tevékenykedtetés, óvónők közös „feladat” megoldások

Nyílt nap, közös tevékenységek a szülőkkel

Közös játék

gyermekmunkák, fotók

Felhasznált irodalom 1. Bakonyi Anna - Az óvodás gyermek értékelési-mérési rendszere 2. Baranyai Sándorné : "Értük - velük" Környezetvédelem az óvodában - Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet - Debrecen, 1997 3. Bekker Zoltánné - Kocsis Csilla - Kongyikné Kis Klára - Zaveczné komáromi Katalin: Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez - suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. - Budapest, 2006 4. Fehér Anna : Játszunk? Természetesen! - suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. - Budapest, 2006

106

5. Kompetencia alapú óvodai programcsomag - Komplex fejlesztési tématervek 6. Komplex prevenciós óvodai program (Kudarc nélkül az iskolában) - Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt. 1997 7. Helyi Óvodai Nevelési program – Mélykút Város Önkormányzat Óvodája

V. Az óvoda kapcsolatrendszere Az óvoda a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van különböző csoportokkal, szervezetekkel, intézményekkel. Legfontosabb és legszorosabb kapcsolata az óvodába járó gyermekek családjával van. 1. Család – óvoda A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Jó esetben az óvoda folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatot. Sajnos gyakoribb a családban végbement funkcionális változások következtében, hogy az óvodára hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányosságok pótlása. A családlátogatás célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a családi nevelés elveiről, szokásairól. A gyermek érdekében szükség szerint s gyermekvédelmi felelőssel együtt végezzék ezt. Beszoktatásnál különbséget kell tennünk a családból, vagy más közösségből érkező gyermekek között. Beszoktatásra azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja,

a

biztonságot

nyújtó,

nyugodt,

szeretetteljes,

családias

légkör

megtapasztaláséval vagy ennek ellenkezőjével. A család legfontosabb információforrása az óvodáról gyermeke hangulata, benyomásai, tapasztalatai. A gyermek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, óvodapedagógusokról, óvodáról. A közös programok elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerése, nevelési elveik közelítésére. A közös programok nem csak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt megszervezett kirándulásokat, sportprogramokat, kulturális eseményeket, s az ezekre való felkészülést. Fontos, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból úgy külsőségeiben, mint belső tartalmukban.

107

a)Az óvodai hagyományok ápolása Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok: - gyermekek név- és születésnapjáról megemlékezés, - ajándékkészítés a kisebbeknek, időseknek, anyák napjára, ünnepekre. Óvodai ünnepélyek: - Télapó, karácsony, farsang, március 15, Anyák napja, gyermeknap, búcsúzás. Hagyományok: Mihály napi vásár, Márton nap, szüret, vásározás, disznóölés, húsvét, májusfa állítás, családi nap. Népi hagyományok ápolása: népi kézműves technikák bemutatása. Az óvoda nyitottságából adódóan ahhoz, hogy a szülő folyamatosan tájékozott legyen a gyermekével történt eseményekről, fejlődéséről, valamint az óvodapedagógus is a gyermekkel a családban történt fontosabb eseményekről, napi kapcsolattartásra van szükség. Nyílt napon a szülőnek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekek közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társakkal való összehasonlításra is. Szülői értekezleten az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Az óvodapedagógus feladata a szülők véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele 2. Kapcsolattartás egyéb nevelési- oktatási-, szakszolgálati-, kulturális intézményekkel 

Szomatikus terület: háziorvos, védőnők, fogorvos



orvosi vizsgálatok, szűrések elősegítése, hatékonyabbá tétele,



fogápolás bevezetése minden csoportban, feltételek megteremtése.



Mentális : környező óvodák, iskola, logopédus, művelődési központ, öregek otthona, nevelési tanácsadó.



környező óvodák látogatások

alkalmával

a

tapasztalatok

átadása, átvétele,

körülményeik megismerése, pozitív együttműködés; 

iskola- iskolalátogatás nagycsoportosok részére, az első osztályosok átkísérése, meglátogatása;



108

augusztusban két hetes iskolai előkészítés a leendő elsősöknek;



pedagógusok hospitálási lehetőségének biztosítása, közös szülői értekezlet szervezése, iskolai életre való alkalmasság vizsgálatánál szakemberek bevonása, logopédus, gyógypedagógus;



művelődési központ- szolgáltatások igénybevétele, közös programok szervezése;



sportcsarnok: foglalkozások szervezése az eszközök használatával az iskolai munka elősegítése,



könyvtár: a gyerekek részére szervezett programokon részvétel, mese délelőttök szervezése, ismerkedés a könyvtári szokásokkal, könyvek szeretetére, megbecsülésére nevelés;



öregek otthona: a karácsonyi, anyák napi ünnepséggel továbbra is kedveskedjenek a gyermekek, más rendezvényekre is kiterjeszteni a kapcsolatot;



nevelési tanácsadó- problémás gyermekek felmérése, fejlesztésük segítése;



szociális:

polgármesteri

hivatal,

gyámügyi

előadó,

GAMESZ,

kisebbségi

önkormányzat, gyermekjóléti szolgálat, 

polgármesteri hivatal- az intézmény működése során felmerülő problémák megbeszélése, megoldása;



személyi, tárgyi feltételek biztosítása a zavartalan működéshez;



költségvetés előkészítése, elkészítése,



kisebbségi önkormányzat képviselőivel,



gyámügyi előadó-a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek

felkutatása,

gyermekjóléti

szolgálat

felé

problémák

segítségnyújtás, lehetőségek megbeszélése; 

GAMESZ- karbantartási munkák megbeszélése, megoldása;



kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás a vallási felekezetekkel, ha a szülők igénylik.

a) Kapcsolat a fenntartóval, a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézményekkel.

109

jelzése,

Zárógondolat „ osztani magad:- hogy így sokasodjál; kicsikhez hajolni – hogy magasodjál; hallgatni őket, hogy tudd a világot, róluk beszélni, ha szólsz a világhoz. Széjjel szóródni – eső a homokra – sivatagnyi reménytelen dologra, s ha nyár se lesz tőled – s a táj se zöldebb: - kutakká gyűjt a mély: - soká isznak belőled !” Váci Mihály

110

Érvényességi rendelkezések

1. Érvényességi nyilatkozat 2015. szeptember 1-től visszavonásig 2. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente 3. Módosítás előírásai: 

Törvényi változás esetén



Feladatváltozás esetén



A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról.



Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségének.

4. Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és minden csoportszobában.

111

Legitimizációs záradék 1.Véleményezte Jegyzőkönyv:124/2015. Jelenléti ív Szülői Szervezet , Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke Dátum: 2015.08.03. 2. Elfogadta Jegyzőkönyv125/2015. 1/2015.(08.03.) Határozat Ikt.:126/2015. Jelenléti ív Nevelőtestület Dátum : 2015.08.03. 3. Jóváhagyta Hatalóczky Tiborné Dátum: 2015.08.03.

112

Óvodavezető

MELLÉKLETEK

113

FEJLESZTŐPROGRAM Mozgásfejlesztés Nagymogások fejlesztése Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. 1. Járás a)

kis és nagy lépésekkel,

b)

különböző irányokba fordulással,

c)

változó szélességű sávok, vonalak között,

d)

különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával.

2. Futás a)

különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással,

b)

különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással,

c

változó szélességű sávok között,

d)

különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével.

3. Ugrás a)

„távolugrás” (páros lábbal szökdelés) ugrás előre, hátra,

b)

„magasugrás”,

c)

ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában,

d)

különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyszög, stb…),

e)

szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés,

f)

mélyugrás.

4.

Csúszás-kúszás, mászás különböző tempóban

a)

különböző irányokban, majd irányváltoztatással,

b)

különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon ( mászóka, fa),

c)

különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával.

Egyensúlygyakorlatok 1. Állás:

a) állás lábujjon-sarkon állás b) állás féllábon

2. Egyensúlyzó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb. 114

3. Kúszás egyenes padon. 4. Body Roll hengergyakorlatok, különböző sportok (roller, bicikli, korcsolya,stb…) 5. Forgácsok, fordulatok, testhelyzet változtatások. Szem-kéz koordináció fejlesztése 1. Babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak fölött (szék, stb…) Babzsák csúztatás két vonal közé, Babzsák dobás vízszintes és függőleges célba. 2. Karika-dobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célba, változó távolságról. 3. Kugli játék. 4. Labdasjáték: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal változó távolságról, labda célba ütése bottal. Szem-láb koordináció fejlesztése 1. Ugrókötéllel: kötél átugrás, változó magassággal. 2. Karika különböző lábbal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás. 3. Lábbal különböző formák rajzolás, alkalmi felületen, homokba, padlóra, stb. 4. Ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában. 5. Függeszkedés: átfogással tovahaladás. Finommotorika fejlesztés 1. Gyurmázás ( elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák, alakzatok kialakítása). 2. Építőjátékokkal építés ( összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemeket, majd fokozatosan kisebbekkel). 3. Papírhajtogatás, fűzés, mintaalakítás. 4. Puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból. 5. Mintaalkotás lyukas táblán, egyszerűbb formákból a bonyolult formától a nehezebbig. 6. „Papír-ceruza” feladatok. a) rajzolás, festés nagy felületre (újjal, zsírkrétával, színes ceruzával), 115

b) sablonok kiszínezése kiugró hátlapon, c) sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrerajzolt mintáinak átírása. 7. Kézigyakorlatok. Testsémafejlesztés A testrészek ismerete 1. Önmaga felismerése és azonosítása, tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (haj-, szemszín, kicsi nagy…). 2. Tevékenységek a testrészek megismerését célozva: a) testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által b) a gyermek megismétli saját testén az érintetést és megnevezést c) utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt d) a felnőtt megnevezi és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét e) az előzőek megismétlése csukott szemmel. Célszerűbb a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni és csak ezután a testrészek részeinek hasonló módon való begyakorlása. 3. Meghatározott testrészekre koncentrálás a) különböző testhelyzetekben ( hason, hanyatt fekve, állva, térdelve ) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni; b) valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak ( környezet) viszonylatában.

116

A test személyi zónájának alakítása 1. Az „oldaliság” tanítása a) színes szalaggal (gumi pánttal) megjelölni a jobb-bal oldal, kézen, lábon, b) különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-bal kézzel (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni, stb…) c) lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés, stb. 2. A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal: a) az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé, b) feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra. 3. A test függőleges zónájának megtanítása: a) játékeszközök ( karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra, vagy a lábak elé. 4. Az előző (1., 2., 3.,) gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel. 5. Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal, alkalmazható). a) állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. b) ülj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. c) térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. d) feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb.

Testfogalom A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkciónak, a nyelvi megfogalmazásoknak. 1. Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját.

117

2. A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni. 3. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni. 4. Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt. Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások

1. Fej a) fejfordítás és fejkörzés, b) csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel; csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre ismert helyzetű tárgy felé. 2. Törzs a) törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó- majd mellső,- közép,- tartásban tartott karokkal; b) a karokat magas tartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra előre és fel. 3. Karok a) karkörzés előre és hátra, b) karok helyzetének utánzása, c) oldalsó középtartásban nyújtott karral törzskörzés először kis, majd nagy kör mentén; d) különböző karlengetések ritmusra; e) oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése, f) oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás, g) karhúzás és tolás, páros munka.

4. Ujjak a) a kéz ökölbe szorítása, b) az ujjak ide-oda mozgatása,

118

c) ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra, d) a mozgás változatai mindkét kézzel, majd váltva. 5. Lábak a) a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan; b) a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza; c) állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le; d) térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk; e) padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése; f) törzshajlítás bokafogással, g) szökdelés, ugrálás, h) szökdelés váltott lábbal, láblengetés. 6. Lábak és lábujjak a) sarokemelés és leengedés, b) a lábfej visszafeszítése (az ujjak emelése, ”pipálás”), c) járás sarkon és lábujjhegyen, d) a külső talp élen járás, a kartartás törzs mellett, e) ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon, f) törzshajlítás előre, g) hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra, h) babzsák fölmarkolása lábujjal. Néhány gyakorlatot ezek közül lehet zenére is végezni. 2.3.3. Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés) Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges.

119

A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi ( auditív) és motoros tevékenységgel. Vizuális ( látás ) fejlesztés Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrolját. 1. A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, diagonálás, stb. A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral, kézzel, ujjal. Az iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése.

2. A szem fixációs működésének erősítése: a) ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig ( fel, le mozgatjuk); b) egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10 mp-ig. A perifériális látás gyakorlása is igen alkalmas, ha a gyermeknek ilyen megfigyelési feladatot adunk. 3. Vizuális zártság- egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik? a) Ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni. b) Hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat? c) rejtett figurák megtalálása (Dörmögő).

120

4. Vizuális időrendiség felismerése: a) képeken elmesélt történetek kirakása : mi történt először,… mi következik? 5. Vizuális ritmus: a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása. a) Tárgyakból kirakott – gyöngyök, kockák, rudak, kártyák – minták folytatása… b) rajzos- képi- minták elrendezése ( fekvő alak.., ülő alak.., álló…, járó…) c) sorminták rajzolása. 6. vizuális helyzet- pozíció felismertetése: ( négymezős tábla) (pl. matematika foglalkozáson szimmetria) a) mágnes táblán a nevelő elhelyez egy alakzatot adott mezőbe, b) a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt, c) az alakzatot adott mezőben, más pozícióban elforgatni. 7. Vizuális memória fejlesztése: a) egyszerű testmozgást, bemutatás után emlékezetből leutánozni, felsorolni, kirakni, stb. ( fokozatosan növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése).

Az alaktátás és formaállandóság fejlesztése

1. A lehető legtöbb féle alak, -forma, -méret motoros kialakítása: a) formaalakítás mozgással ( járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel).

121

b) Padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgás. c) Padlóra rajzolt alakzatok ( különböző formák vagy azonos alakzatok más-más méretben ) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére. 2. Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismerése a gyerekek környezetében: bemutatása azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási feladatok ( lottó, dominó ). 3. Adott vizuális minták kirakása ( lyukas tábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen: egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig, csak szín vagy csak forma, stb.., kevesebb elemtől az összetettebb formákig). 4. Minták rajzolása, festése. 5. Részletekből különböző alakzatok összerakása. A tapintás – sztereognosztikus - észlelés fejlesztése 1. Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása. Gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés, mintázás gyakorlásával plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával. 2. Különböző formák, méretek alakítása minta után. 3. Különböző formák, méretek megváltoztatása. „Varázsoljuk el!” 4. Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása, az említett fejlesztési módoknál főhangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van. A vizualitás is jelen van, hiszen a kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet. A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával: - „Érkelő zacskó”, „Elvarázsolt zsákocska” a) Pusztán tapintással felismerni a tárgyakat! Mi lehet? Milyen? Mérete, formája, felülete, anyaga, stb.

122

b) A tapintással felismert dolgokat: párosítani, sorba rendezni, fokozatuk szerint, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján. Mozgásos ( kinesztetikus ) észlelés fejlesztése 1. Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével: kézzel ( kört ír le a levegőbe, stb.), lábbal ( lépés előre, hátra, stb. ), nyitott szemmel mozgások megismétel. 2. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni. A térészlelés- térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése

1. Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével: a) Rácsos papíron, szöges táblán, lyukas táblán a két oldal megkülönböztetése nélkül a mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével. b) A jobb-bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakásával. .c) A négy fő iránymező megismertetése az említett módon. 2. Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal: a) Ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakorlása. b) A tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás, elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte, alatta, felette. c) Függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból. d) A fentiek segítségével a szögek ( sarkok ) érzékelése.

3.A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása.

123

A hallás észlelés ( auditív ) fejlesztése A hangzási analízis-szintézis fejlesztése 1. Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk, amikor egy ember sóhajt, vagy tüsszent, különböző hangok működnek bennük. Figyeljünk a természet hangjaira. 2. Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben szabályos ritmusokat használunk, majd később szabálytalan ritmusokat. 3. Ritmus visszaadás csukott szemmel. 4. Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek, pl. baba, bögre, bogár, béka, róka, rózsa, stb. ) 5. Hány szót tudsz felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma…, te…, si…stb. 6. A megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan általik ismert szót kell alkotniuk, amelyek tartalmazzák ezeket. A keresztcsatornák fejlesztése 1. Vizuális-tapintásos interszenzoros működések fejlesztése: a) Tapintással exponált ( felismert ) tárgyat kell keresni a vizuális mintákban; b) vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az „érzékelő zacskóból”; c) Egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás átfordítását. 2. Vizuális-auditív interszenzoros működés fejlesztése: a) Mutassunk a gyermeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott képét. b) „Figyeljünk a hangokra!” A halott hanganyaghoz keresse a hangforrást, ”minek a hangja?” (társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés ). c) Auditív memória fejlesztése: dallamtöredék megismételtetése, különböző hangok megismertetése, majd a hangforrás kerestetése.

124

3. vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése: a) Bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát felismerje a vizuális mintában. b) Mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát. c) Vizuális-kinesztetikus megközelítés a későbbiekben a betűk vagy szavak közötti finom különbségek megfigyelésére, észrevétetésére is használható. 4. Hallási-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése:

A gyermeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felimert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy másik személy jellemez. 5. A szem-kéz koordináció fejlesztése: A szem-kéz koordináció fejlesztésének finommotoros kontroll fejlettségével való összefüggését a Mozgásfejlesztés című fejezetben is tárgyaltunk. A következő szemmozgáshoz szükséges tevékenységről pedig a percepció fejlesztésénél beszéltünk. Számos gyermek úgy érkezik az iskolába, hogy ezek a készségek megfelelően fejlettek ahhoz, hogy képesek legyenek alakok lemásolására, egyszerű képek rajzolására és festésére, s talán még ahhoz is elég fejlettek ezek a készségek, hogy elkezdjen írni tanulni. Fontos tehát felmérnünk, hogy melyik gyermeknek van szüksége ilyen jellegű fejlesztésre. 2.3.4. Verbális fejlesztés 1. A tárgyak megnevezése A lakásban, az óvodában és a közvetlen környezetben található tárgyak megnevezése:

125

a) Ruházat: zokni, trikó, cipő, papucs, csizma, nadrág, farmernadrág, ruha, szoknya, ing, blúz, nyakkendő, kardigán, pulóver, dzseki, kabát, anorák, esőkabát, mellény, bugyi, fürdőruha ( testséma ). b) Testrészek: törzs, fej, arc, szem, fül, orr, száj, ajak, fogak, nyelv, szemhéj, szempilla, szemöldök, homlok, haj, áll, orca, orrlyuk, nyak, váll, mellkas, gyomor, kar, kéz, ujjak, hüvelykujj, könyök, csukló, tenyér, köröm, ujjpercek, derék, csípő, lábszár, lábfej, sarok, comb, hát, térd ( testséma ). c) Cselekvések: sétál, gyalogol, menetel, szalad, szökdécsel, ugrándozik, lép, áll, elindul, mozog, elkezd, megáll, ül, fekszik, térdel, csúszik,(fel) mászik, kúszik, siklik, megcsúszik, csavar, hajlik, görbít, vágtat, görbül, elterül, elnyúlik, elernyed, kanyarodik, felemel, leenged, lehúz, lesüllyeszt, lehalkít, tompít, beborul, pipiskedik, előrehalad, hátrál, taszít, hajt, húz, von, üt, ránt, dob, visszatapad, fog, rúg, (dalódzik), keresztez, megfordul, fon, sodor, fordít, bukfencezik, csöppen(t), koppint, tapsol, kiabál, fütyül, izeg, mozog, nyit, zár, dörzsöl, csurog, morajlik, tétovázik, sürög,-forog, mormol, beszélget, cseveg, fecseg, figyel, (tstvázat nagy és finommozgások). 2. Térbeli viszonyok a) Irányok: fönt, lent, alatt, át, keresztül, fel, hátra, fölött, fölé, rá, felé, előre, oldalt, jobbra, balra, végig, mindenkelé, köröskörül, felöl, után, körül, köré, közel (valamihez), messzire, távol valamitől, emelkedő, felfelé haladó, süllyedő, lefelé haladó, közelebb, távolabb, keresztben, magasabban, alacsonyabban. ( Nagy és finommozgás készség, testséma, lateritás, vizuális diszkrimináció, sorozatba rendezés, stb.)

126

b) Helyzet: -on, -en, -ön, -ról, -ről, -ból, -ből, -ban, -ben, kívül, belül, tetején, alján, közepén, középpontjában, között, fölé, felett, alá, lent, alul, alatt, lejjebb, le, túl, át, keresztül, előtt, mögött, mellett, együtt, valamire vonatkozóan, vizszintesen, magasan, alacsonyan, balról, jobbról, első, második, stb., utolsó, itt, ott, kívül, belül. (Nagy és finommozgások, testséma, lateralitás, időbeli sorrendiség, sorozat.) c) Idő: most, után, előbb, később, hamarosan, nappal, éjszaka, délelőtt, délután, este, hét, hónap, év, tél, tavasz, nyár, ősz, húsvét, karácsony, kezdődik, befejeződik. (Időbeli sorrendiség, nagy és finommozgások.) 3. Osztályozás a) Alapformák: Kör, körül, körbe, négyzet, téglalap alakú, ovális, hurkos, háromszögletű, kereszt, csillag, négyoldalú, vonal, pont, egyenes, görbe vonalú, cikcakk, csúcs, sarok, oldal, él, hajlás, ferde. Az említett kifejezéseket mindig manuális, mozgásos tevékenységhez kötötten használjuk. b) Alapszínek: piros, kék, sárga, zöld, fekete, barna, narancssárga, rózsaszín, bíbor (ibolya). Méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség: Nagy, kicsi, hatalmas, apró, több, kevesebb, gyors, lassú, sebes, magas, alacsony, kövér, sovány, keskeny, alsó, felső, hangos, halk, csendes, sovány, széles, keskeny, alsó, felső, hangos, halk, csendes, édes, savanyú, kellemes, érdes, finom, tele, üres, nehéz, könnyű, lágy, azonos, különböző, hasomló, eltérő, világos, sötét, az összes, néhány, elég, egyenlő. ( Sorozat, auditív-vizuális diszkrimináció, tapintás, gondolkodás, alap számfogalom.)

127

Cigány nyelv- segédanyag az etnikum nyelvi fejlesztéséhez A cigány nyelv hangjai és kiejtésük az óvodai élet folyamatában: Az eltérő magánhangzók kiejtése . a magyar a és á között (mint a palóc) e helyett zártabb és nyíltabb is. I o u – hasonló, mint a magyarban. Magyar eredetű szavakban előfordul ü és ö is, melyeket korábban a cigány nyelv i-vel, illetve e-vel helyettesített. A mássalhangzók kiejtése a magyarral megegyező kiejtésűek: b c d f g h j k l m n ny p r t ty v z A magyarral megegyező kiejtésűek- más írásjelekkel- a következők: ch = cs

dy = gy sh = s

s = sz

zh = zs

dzh = dzs

A magyarban elő nem forduló hangok: 1. x: erős h, torokhang, a magyar doh szóban van hasonló. 2. kh ph th: hehezett hangok, mint a fákhoz, kaphat, vethet szavakban, de a szótaghatár eléjük kerül. 3. ly. nem azonos ejtésű az orosz lágy l-lel, ellenben ilyen a szlovák (l), a spanyol (ll) vagy az olasz (gli) lágy l hangja. 4. Az sh és zh hangoknak volt lágy párja is. A mai kiejtésben az a különbség eltűnőben van. Hagyományok: Ünnepekhez kapcsolódó cigány köszöntések, versek alkalmazása az óvodai életben. Kiemelten a III.sz. Óvoda, ahol a legtöbb cigány gyermek jár. Újév (Nyevo Bersh) Köszöntő – a házhoz érve így köszöntenek: Dragone Devlesa arakhav tumen romale, shavale! (Istennel talállak benneteket cigányok!) O sunto Del andas Tumen (Az Isten hozott titeket!) A köszöntő szövege: Inge ande bute berrshenede te resen o Nyevo Bersh zorasa, baxtyasa, pashasa, vojasa, sastyiasa, malashe mondosa sar akana. Te del a Del tumen pacha, voja tumare niponca kethane! (Még számos évben érjetek el az új évet erővel, szerencsével, békével, jókedvvel, egészséggel, jobb móddal, mint most. Adjon az Isten nektek békét, jókedvet népeitekkel együtt!)

128

Erre a köszöntőre válasz: Amen te del ó Del, tumenca kethane, tumare shavoenca kethane, tumare niponca kethane! ( Úgy adja az Isten, veletek együtt, gyermekeitekkel együtt, népeitekkel együtt!) Te trajin but bersh mishto! (Éljetek sok évet és jót!) Húsvét (Patradyi) Nagy a készülődés, a locsolkodás általános. Verset is mondanak: Zeleno vesh phirdom,

Zöld erdőben jártam,

But luludya dikhlom.

Sok virágot láttam.

Vi kathe si jekh luludyi!

Itt is van egy csokrocska Legyen boldog ez a lányka!

Karácsony (Krechuno) Karácsony a cigány családoknál az egyik legnagyobb ünnep. Ilyenkor összejönnek a rokonok. A karácsonyi köszöntő a leghosszabb, legünnepélyesebb: Zhutisardas o Del te resas a kreshuno. Te resas les ande inke bute bershende baxtyasa zorasa, pachasa, vojasa, sastymasa, boranca, zhamutrenca, grestenca, vurdonenca, tye shavorenca, kethane, tye niponca kethane hajtye lashe manushenca kethane. Po rup po somnakaj te phiren. T aven saste thaj baxtale te n aven nasvale! ( Segített az Isten elérni a karácsonyt. Érjük el még számos esztendőben szerencsével, erővel, békével, jókedvvel egészséggel, menyekkel, vőkkel, lovakkal, kocsikkal, gyerekeiddel együtt, népeitekkel együtt a jó emberekkel együtt. Ezüstön, aranyon járjatok. Legyetek egészségesek, szerencsések, soha ne legyetek betegek!)

129