MELLÉKLETEK
Tartalom 6.1 EPSZA füzetek .................................................................................................................................... 2 6.2 Szakirodalmi ajánló – kivonatok ........................................................................................................ 2 6.2.1 Hazai cikkek kivonatai ................................................................................................................ 2 Szmodis M. és tsai: Ifjúság – egészség – sport ................................................................................ 2 Dr Jákó Péter: Az elhízás mozgásterápiája ...................................................................................... 3 Kalácska Nóra: Az életet jelentő mozgás – Sportolás jótékony hatásai gyermekkorban................ 4 Kötélugró sport (Rope Skipping) ..................................................................................................... 6 Ehardt Andrea: Miért mozogjunk? A testmozgás 15 előnyös hatása ............................................. 8 6.2.2 Külföldi cikkek kivonatai ........................................................................................................... 11 Healthy Children in Sound Communities (gkgk) ............................................................................ 11 TAFISA - SPORTCITYNET................................................................................................................. 13 Effective Multi-level, Multi-sector, School-based Obesity Prevention ......................................... 18 Physical activity and dietary intake of children aged 9–11 years and the influence of peers on these behaviours: a 1-year follow-up............................................................................................ 20 Reductions in Child Obesity Among Disadvantaged School Children With Community Involvement: The Travis County CATCH Trial ................................................................................ 22 Views and experiences of behaviour change techniques to encourage walking to work: a qualitative study ............................................................................................................................ 23 6.2.3 Szakpolitikai dokumentumok kivonatai ................................................................................... 24 A WHO Fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlásai .............................................................................. 24 Empowering Girls and Women through Physical Education and Sport: Advocacy Brief .............. 26 Draft comprehensive global monitoring framework .................................................................... 29 AZ EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai ............................................................................ 30 Eighth annual meeting of HEPA Europe ........................................................................................ 32 6.3 Jogi- szakpolitikai háttér – kiegészítések ......................................................................................... 35 6.4 Jó gyakorlatok .................................................................................................................................. 38 6.4.1 Motiváló ................................................................................................................................... 38 6.4.2 Operatív .................................................................................................................................... 43 6.4.3 Preventív................................................................................................................................... 46 6.4.4 Tűzoltó ...................................................................................................................................... 55
6.1 EPSZA füzetek Spuri a suliba – http://egeszseg.hu/web/tie/tudastar Lépéselőnyben – http://egeszseg.hu/web/tie/tudastar Délutáni szabadidő – http://egeszseg.hu/web/tie/tudastar Sportos délutáni rendezvény – http://egeszseg.hu/web/tie/tudastar Aktív kirándulások, sportos táborok – http://egeszseg.hu/web/tie/tudastar
6.2 Szakirodalmi ajánló – kivonatok
6.2.1 Hazai cikkek kivonatai
Szmodis M. és tsai: Ifjúság – egészség – sport A sportolás hatásának átfogó háttérvizsgálata általános és középiskolások, illetve egyetemisták körében Magyar Sporttudományi füzetek XI. Magyar Sporttudományi Társaság 2014.
A dolgozat átfogóan térképezte fel a magyar ifjúság egészségi mutatóit és sportolási szokásait. Kutatás mintája: N= 3402 (rétegzett, véletlenszerű mintavétel) általános és középiskolás diák Módszerek: humánbiológiai vizsgálatok, kvantitatív ultrahangos csontsűrűség mérés, kardiovaszkuláris
mutatók,
motoros
próbák,
habituális
fizikai
aktivitás
vizsgálata
akcelerométerrel, kérdőíves felmérések. Eredmények: statisztikailag korcsoportonként feldolgozva Megállapítások: •
a túlsúlyos vagy elhízott gyermekek aránya 25%
•
a fizikai fittséget mérő próbákban a teljesítmény megfelelt az országos átlagnak, a gyermekek és a serdülők fittsége elmarad a fiziológiásan elvárttól
•
a habituális fizikai aktivitás mérése során megállapítható, hogy a fiúk kevesebbet töltöttek a hipoaktív tartományban és átlagosan több időt a nagyobb intenzitású tartományokban
•
a napi képernyő előtt töltött idő nem befolyásolta a napi aktivitást
•
a gyermekek több, mint fele napi gyümölcs, zöldség és tejtermék fogyasztó
•
a vizsgált lányok 35, a fiúk 25%-a nem sportol semmit testnevelés órán kívül
Ajánlások: •
Fontos a gyermekek relatív testzsírtartalom alapján történő szűrése
•
Külön testmozgás és adekvát sportolási lehetőségek biztosítása a túlsúlyos és elhízott gyermekeknek.
•
Kiemelt figyelem a lányok és a 12-16 évesek egészségügyi szűrése során
•
Az iskoláskor végén is fokozott jelentőségű a serdülőkorú gyermekek minél sokoldalúbb, de egyben az alsó végtag változatos igénybevételét okozó és a gerincet axiálisan terhelő mozgásos programokban, sportágakban való részvétel biztosítása.
•
A rendszeres tej és tejtermék fogyasztás biztosítása iskolai szinten egészen a serdülő kor végéig hozzájárul az egészséges csontozat fejlődéséhez.
•
Az iskoláskor egész időtartama alatt szükséges biztosítani a testnevelésórán kívüli, a keringési rendszert megfelelően igénybe vevő és edző sportolási lehetőségeket.
•
A rendszeres sportolási lehetőségek kínálatát célszerű bővíteni speciálisan a lányoknak megfelelő változatos mozgásos tevékenységgel.
•
Hétvégi, lokális sportolási lehetőségek, valamint lokális és regionális, az egész családot aktivizáló sportolási lehetőségek, sportprogramok szervezése, megfelelő motivációs háttér kidolgozása.
•
A testnevelő tanárok motiválása, változatos sportprogramok rendszeres biztosítása, ehhez megfelelő infrastruktúra kiépítése.
•
Az egészséges életvitel népszerűsítése, a káros szokások lecserélése rendszeres sportolásra.
Dr Jákó Péter: Az elhízás mozgásterápiája Hippocrates II/3 2000 166-168 p. Új szempontok az obezitológiában hippocrateslap.hu/uploads/ujsag/2000-3/az-elhizas-mozgasrterapiaja.pdf
Az elhízás oka: Az étrend és a rendszeres testedzés hiánya (más okok elenyészően jelentkeznek) Kellően dokumentált vizsgálatok mutatják a rendszeres testedzés szerepét egyes betegségek prevenciójában,
illetve
a
mozgásterápia
fontosságát
ezen
kórképek
kezelésében
(kardiovaszkuláris betegségek, 2. típusú cukorbetegségek, osteoporosis, obesitas). A primer prevenció szempontjából a megoldás a normál testsúly megtartása. Óvodás korban kell elkezdeni az egészséges életmódra nevelést, melynek integráns része a megfelelő étkezés és a sportolás. A rendszeres sportolás az élet minőségének javulásával jár. Az energia felhasználás fő tényezői: a nyugalmi anyagcsere (60-70%), a termogenezis (1015%) és a fizikai aktivitás (15-40%). Racionális megoldás, hogy a fizikai aktivitás növelésével az energia mérleget negatív irányba billentsük. Javasolt mozgásterápia: egyénre szabott, állapothoz igazított legyen. Mozgás formája: a nagy izomcsoportokat igénybe vevő, folyamatos, ritmusos aerob állóképességet fejlesztő mozgásformák, mint gyaloglás, kocogás, úszás, kerékpározás, korcsolyázás, sífutás, aerob tánc stb. Tanácsos izomerőt fejlesztő gyakorlatok beiktatása is. A mozgás intenzitása: a szívfrekvencián alapulva lehet kiszámolni. 220-életkor, ez a maximális szívfrekvencia. Ennek 50-70%-a legyen a munkapulzus. Időtartam: 15-percről növelve 60 percig. A mozgás gyakorisága: lehetőleg minden nap, de minimum ötször egy héten kell mozogni. Összefoglalva: rendszeres testedzés, sportolás egészséges táplálkozással együtt az elhízás megelőzésének legjobb módja. A kialakult obesitast diétával kombinált mozgásterápiával kezelhetjük. A mozgásterápia a szervezet egészére pozitív hatással van.
Kalácska Nóra: Az életet jelentő mozgás – Sportolás jótékony hatásai gyermekkorban http://mtro.hu/sport/az-eletet-jelento-mozgas-sportolas-jotekony-hatasai-gyermekkorban/
Hiába vált szállóigévé Winston Churchill mondata, miszerint a hosszú élet titka „Csak semmi sport!”, ezt a kijelentést nem csak a brit tudósok kérdőjelezik meg manapság. Mindannyian tudjuk, mozogni kell, mert az jótékony hatással van testre és lélekre egyaránt. A gyermekek ösztönösen szeretnek mozogni. Amint annak tudatára ébrednek, hogy kezüket és lábukat használva képesek helyet változtatni, szülő legyen a talpán, aki képes lépést tartani izgága csemetéjével. A kíváncsi gyermekek pedig fáradságot nem ismerve képesek rámolni, rohangálni, fára mászni, fogócskázni. Azonban az életkor előre haladtával a gyermekeknek meg kell tanulniuk az iskolában egy helyben ülni, és a tanulással töltött idő gyakran a mozgás rovására megy. Szabadidejükben pedig inkább a számítógépes játékokat választják a mozgás helyett.
Áldásos fizikai aktivitás Amennyiben igénybe vesszük izmainkat, egyidejűleg egy sor bajtól és kórtól is megvédjük magunkat. Ugyanis a fizikai aktivitás nem csupán a fiatal szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen, valamennyi szerv és szervrendszer – légzés, vérkeringés, anyagcsere, mozgatórendszer – optimális működéséhez is hozzájárul. Ezenkívül a környezeti vagy egyéb okok miatt létrejövő stresszek könnyebb elviselésében, kedvezőbb szociális beilleszkedésben és egy egészséges önbizalom kialakulásában is segít a sport. A sport magával ragad A sport érzelmeinkre is hatást gyakorol, boldoggá tesz. Képes olyan állapotba hozni az embert, amely egy semmivel sem összehasonlítható érzést szül, a küzdelem élvezetéből sarjadó áramlás élményt. „Amikor az ember teljesen eggyé válik azzal, amit csinál és tudja, hogy erős, és legalábbis az adott pillanatban ő maga irányítja sorsát, és az eredményektől függetlenül úgy érzi, hogy minden milyen jó… akkor éli át teljes lényével, hogy áramlik benne az élet. Ez a flow.” Az alábbi mondat Csíkszentmihályi Mihály pszichológus és Susan A. Jackson tollából származik. Milyen pluszt ad a sport? Aki sportol, megtanul küzdeni. Kitartásra nevel, remek csapatépítő funkcióval bír, és a játékszabályok révén fegyelemre tanít. A sport bátorságot ad, a győzelem dicsőséggel jár, a
nyerés lehetősége motivál. Azonban aki játszik, annak veszítenie is tudni kell. Egerszegi Krisztina így fogalmaz sportról és kudarcról: „nemcsak az a nagy sportoló, aki nyerni tud, hanem az is, aki egy pofon után fel tud állni.” Ám nem kell élsportolónak lenni ahhoz, hogy csemeténk megtapasztalja a mozgás örömét. Hagyjuk, hadd válassza ki a számára legmegfelelőbb sportágat, amelyben jó érzi magát és szívesen űzi. Emellett a közös családi sportolás is nagyszerű lehetőség arra, hogy a gyermekek rákapjanak az aktív kikapcsolódás ízére, legyen az síelés, kirándulás, biciklizés vagy strandolás. Ovi-Foci a kicsik és a mozgás öröméért Az óvodás korban elkezdett foci azt a bizonyos pluszt kívánja nyújtani a gyermekek számára, amelyet csak a sport képes adni. Támogatja, hogy a gyermekek a szabadidejüket a szabadban, aktív mozgással töltsék el. Ennek jelentős szerepe van az egészségmegőrzésben, valamint az egyértelműen a mozgáshiányból fakadó betegségek megelőzésében. A gyermekek szakszerűen ellenőrzött és vezetett mindennapos mozgása gyógyító hatással van a különböző szellemi- és testi fogyatékossággal rendelkező gyermekek egészségügyi rehabilitálására is.
Kötélugró sport (Rope Skipping) Gallovits L, Honfi L, Széles-Kovács Gy. (2011) : Sport A-tól Z-ig. Általános és különleges sportágak ismerete 22. fejezet Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, NyugatMagyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.
A kötélugrálás népi játék eredete közismert. A kötélugráló sport mozgásanyaga a régi népi játékok, vetélkedések eszközére, a kötélre és azzal történő szökdelésekre épül. Kialakulása a középkorra vezethető vissza, amikor a gyermekjátékok, a vetélkedések egyik közkedvelt formája volt.
Az utóbbi években már eléggé elterjedt a szabadidő eltöltésére és a
versenyzésre egyaránt alkalmas kötélugrás. A kötélugrás egy rendkívül látványos sport, melyben egy ugrókötél használatával, zenére, változatos elemeket és akrobatikus gyakorlatokat mutatnak be a sportolók. A sportág körülbelül 50 évvel ezelőtt Amerikában fejlődött ki, és ma már világszerte számtalan sportoló űzi. A tehetségen és kedven kívül pusztán egy jó cipő és kötél szükséges hozzá. Egy
versenyen a résztvevők gyorsasági és szabadon választott gyakorlatokat mutatnak be. Létezik csapatverseny, és egyéni bajnokság. A kötélugró sport előnyei •
A sportág önbizalmat ad és igazi sikerélményt nyújt.
•
Minden korosztály végezheti mozgásanyagát, élvezheti előnyeit, kondicionális és koordinációs képességfejlesztő hatását.
•
Egész életre szóló fizikai aktivitásra serkent.
•
Mozgásanyagával lerövidíthető az élettanilag kedvező fizikai aktivitás ideje, hiszen pl. egy 10 percig tartó folyamatos kötéllel való szökdelésnek élettanilag megegyező hatása van 30 perces folyamatos kocogással.
•
Növeli a szív- és vérkeringési rendszer munkájának hatékonyságát, s így alkalmazható a betegségek megelőzésére is.
•
Zenével együtt is végezhető, amely pszichikai kikapcsolódást is jelent.
•
Növeli a szervezet alap, aerob állóképességét.
•
Végezhető egyénileg, párosan és csapatban.
•
Alkalmas szabadidős sporttevékenységek szervezésére is pl. különböző iskolai diáksporttevékenységek, vetélkedések alkalmával szervezett fizikai aktivitás fejlesztésére, fenntartására.
•
Szerepelhet területi, nemzeti, nemzetközi versenyek és táborok sportprogramjának mozgásanyagaként is.
•
Alkalmas egyéni, otthoni testedzésre (!) is, miután kis területen végezhető.
•
Alkalmazható az általános és középiskolák, felsőfokú intézetek és élsportolók testnevelésében, edzéseken. Alkalmas a felnőttek fizikai aktivitásának fejlesztéséhez.
•
A kötélugró sport élvezetes, látványos, fölöttébb szórakoztató fizikai aktivitás.
•
Egyre több országban felismerték, hogy fontos a prevenció az egészség megőrzésében, megszilárdításában is ehhez a változatosságot jelentő, idegi feszültséget is oldó, zenére végzett mozgásanyagokra, korosztályokra tagolt gyakorlatokra van szükség, melyek motiválják a résztvevőket és biztosítják az egyéni képességek szerinti előrehaladást.
•
Felismerték, hogy az egyre népszerűbbé váló futás mellett zenés képességfejlesztő programokat, régi népi játékokat felelevenítve kell közre adni, melyek változatosságot nyújtanak azoknak, akik egészségük, fittségük megvédése érdekében saját maguk akarnak sportolni. Így fejlesztették ki a hazánkban is népszerű aerobikot és a kötélugró
„Rope Skipping” sportágat. E sportág fejleszti a tanulók kreativitását, ügyességét, ritmusérzékét, s ami a legfontosabb, a szív- és vérkeringési rendszerüket, állóképességüket is. Ennek értéke, hogy ily módon egészséges ifjúságot és munkaképes felnőtt lakosságot lehet nevelni. A fitnesz programok, a rekreáció igen fontos része lehet a kötélugró sportág.
Ehardt Andrea: Miért mozogjunk? A testmozgás 15 előnyös hatása http://www.egeszsegkalauz.hu/testmozgas/miert-mozogjunk-a-testmozgas-15-elonyos-hatasa106700.html
Fizikai aktivitás minden olyan tevékenység, amely során valamilyen mozgást végzünk, miközben a szervezet kalóriát éget. Ezek egyfelől a mindennapi életünk részei, vagy tudatosan beépíthetőek a hétköznapokba. Ide tartozik a séta, a kertészkedés, a takarítás, vagy a kutyasétáltatás. A testedzés is egyfajta fizikai aktivitás. Általában az olyan fizikai tevékenységet értünk ezalatt, melyet előre megtervezünk, magában foglal egy sor ismétlődő gyakorlatot, és azért végezzük, hogy megdolgoztassuk, megerősítsük és fejlesszük testünk valamely részét, beleértve a keringési rendszert is. Lehet ez bármilyen csapatsport, aerobic, edzőtermi mozgás, futás, úszás. Lássuk tehát a rendszeres fizikai aktivitás előnyös hatásait a szervezetre! 1. Agy Kimutatták, hogy a testmozgás oldja a szorongást, javítja a hangulatot, elűzi a stresszt és a depresszió ellen is hatásos. Elősegíti ugyanis a hangulatjavító szerotonin, valamint a fájdalomcsillapító és általános jó érzést okozó endorfinok felszabadulását az agyban. 2. Bőr Fokozza a vérkeringést, így több oxigén és tápanyag áramlik a bőr sejtjeihez. Az izzadás pedig – amely a testmozgás hatására fokozódik – lehetővé teszi, hogy a szervezet a bőrön keresztül szabaduljon meg a felesleges anyagok egy részétől.
3. Tüdő A rendszeresen végzett testmozgás hatására nő a tüdőkapacitás, javul a légzés. 4. Szív Rendszeres fizikai aktivitás hatására a szívizom megerősödik, nő a szív teljesítőképessége. Az aktív életet élőknél ráadásul kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. 5. Emlők Tanulmányok igazolták, hogy a rendszeresen végzett testedzés hatására csökken az emlőrák kialakulásának valószínűsége a nőknél. 6. Immunrendszer A mérsékelt testmozgás erősíti az immunrendszert, míg a túledzés, illetve a tartósan végzett, megerőltető gyakorlatok inkább ellenkező hatást váltanak ki. 7. Vérnyomás Rendszeres fizikai aktivitás hatására bizonyítottan csökken a magas vérnyomás kialakulásának veszélye, illetve akiknél ez már fennáll, ott jelentős javulás érhető el. 8. Vérzsír értékek A vérben található HDL (védő) koleszterin szintje nő, míg az LDL (károsító) koleszterin szintje csökken a rendszeres testmozgás hatására. Az artériák falán így nem keletkeznek zsírt és egyéb anyagokat tartalmazó lerakódások (plakkok). Így csökken a vérrögök kialakulásának kockázata a szív-koszorúerekben, amely szívinfarktushoz vezethet, illetve az agyat ellátó artériákban, amely pedig stroke-ot okozhat. 9. Diabétesz Rendszeresen végzett testmozgással megelőzhető, illetve kordában tartható a 2-es típusú cukorbetegség. Ha mozgunk, az inzulin – az a hormon, amelynek kulcsszerepe van a vércukorszint szabályozásában - jobban ki tudja fejteni a hatását, így a vércukorszint ellenőrzés alatt tartható. 10. Vastagbél Csökken a kolorektális daganatok kialakulásának esélye, megszűnik a székrekedés. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a felgyorsul a táplálék áthaladása a bélcsatornán. 11. Nemi szervek
A rendszeres, közepes intenzitású aerob edzés bizonyítottan jó hatással van mindkét nemben a libidóra és a szexuális teljesítményre. Az előzőekben említett plakk-képződés a péniszt ellátó artériákra is érvényes, megakadályozva a vér szabad áramlását, amely merevedési zavarok kialakulásához vezethet. A rendszeres testmozgás tehát hozzájárul a hímvesszőt ellátó artériák általános jó állapotának fenntartásához. 12. Csontok A gravitáció ellen ható mozgások és gyakorlatok, mint a futás, lépcsőzés, súlyzózás, segítenek a csonttömeg megtartásában, így megelőzhető, illetve mérsékelhető a csontritkulás. 13. Izomzat A rendszeres edzés hatására megerősödnek az izmaink. Ennek következtében a csontok védettek lesznek a sérülésektől. A fejlettebb izomzat ugyanakkor stabilitást ad, javítja az egyensúlyt és a koordinációt. Ez utóbbinak különös jelentősége van az időskori elesések megelőzésében. 14. Ízületek A rendszeres testmozgás keni, beolajozza az ízületeket, ezáltal csökken az ízületi fájdalom és merevség. Ezen kívül az ízületi gyulladás esetén növeli a hajlékonyságot és az izomerőt. 15. Testtömeg Az elhízás megelőzésében és kezelésében is kiemelt szerepet kap a rendszeres testmozgásnak. Segítségével elégethetők a felesleges kalóriák, így azok nem rakódnak le a szervezet zsírraktáraiban, illetve a testsúlycsökkentéshez szükséges kalóriadeficit előállításában a diéta mellett a másik fontos tényező. Mit javaslunk? Már heti 5 alkalommal végzett kb. fél órás könnyű mozgás is pozitívan hat az egészségünkre. Találjunk olyan mozgásformát, melyet élvezettel végzünk! A hangsúly mindig a rendszerességen van. Fontos megjegyezni, hogy mindig az életkorunknak, az egészségi és az edzettségi állapotunknak megfelelő mozgást válasszunk. Máskülönben előfordulhat, hogy megsérülünk, vagy túlterheljük a szervezetünket, amely hosszú távon súlyos következményekkel járhat.
6.2.2 Külföldi cikkek kivonatai
Healthy Children in Sound Communities (gkgk) Gesunde Kinder in Gesunden Kommunen, Gezonde Kinder in Gezonde Kindomgeving Németország és Hollandia 4 évig tartó közös projektje a gyermekek aktív életvitelének támogatására (2009-2010) www.gkgk-online.de
Háttér Az „egészséges gyermekek egészséges közösségekben” elnevezésű projekt egy négy évig tartó, beavatkozást igénylő eljárás volt. Értékelő tanulmánya a több komponensből álló program integrált megközelítésével készült helyi, szektorközi együttműködés keretében (iskolák, sportklubok, önkormányzatok, stb. mind be lettek vonva). A projekt célja elsődlegesen az volt, hogy csökkentse az elhízást (BMI) és növelje az alapvető motoros képességeket 6-10 éves korú gyermekeknél. A beavatkozási eljárás négy életmódbeli fogalmat/tényezőt fogalmazott meg: mozgás, táplálkozás, a médiára fordított szabadidő eltöltésének fogyasztására szánt idő, valamint a társadalmi és földrajzi környezet, mindezt a projektben érintett közösségen belüli partnerség jegyében. Az egészség fejlesztéséért az iskolai tantervek 60-90 perces napi testmozgást javasoltak. A projektet a holland-német határ mentén élő 12 közösségben és 39 iskolában hajtottak végre (Naul, 2012; Naul & Schmelt, 2012). Módszer Az Észak Rajna-Vesztfália (NRW) térség fizikai fittségi vizsgálatként BMI indexet mért minden tanévben (évente négyszer) 6 és 10 év közötti iskolai tanulók részére (3 csoportban; összesen n = 1888). Ezen kívül a szülőknek készített életmód kérdőívet is alkalmaztak, amely az egyes társadalmi összefüggésben a fizikai aktivitásra, táplálkozási szokásokra, a modern elektronikus médiára szánt időre, és a gyermeknevelésre fokuszált, míg a gyermekek számára készített kérdőív a fizikai aktivitásra, az énképre és csoporthangulatra összpontosított.
A beavatkozást követően az értékelés a gyermekek intraperszonális (belső, önmagába forduló) szinten történő hatásaira összpontosít a következő főbb területeken: fizikai fittség, minőségi életmód és szociális juttatások, ugyanakkor a szülők, a tanárok és az edzők interperszonális (személyek közötti) társadalmi környezetére is fokuszál. Következtetések: Az eredmények (vö. Naul et al., 2012) az első csoportra utalnak (összesen n = 394), akik már négy évvel korábban (2009-2012) részt vettek a gkgk projektben. A BMI index azt a tendenciát mutatja, hogy az első két-három évben jelentősen csökkent a felmérést megelőző túlsúlyos és elhízott gyermekek száma. Ez egybeesik a motoros képességek rendkívül pozitív fejlődésével a nemzeti referencia normákhoz viszonyítottan (vö. Naul, et al. 2012), egyben jelentősen pozitív eredményeket dokumentál az életkor és a nemek tekintetében erőfejlesztésben,
gyorsaságban
és
a
koordináció
fejlődésében
(pl.
a
hátrafelé
egyensúlyozásban p<0,001).
Különösen azok a gyermekek, akik a legalacsonyabb teljesítményű csoporthoz tartoztak (de részesei voltak a mindennapos testmozgásnak), az első mérési idejükben is már sokkal jobb és eredményesebb fejlődését mutattak motorikus képességekben, mint azok négy év után, akik más vizsgálati (kontrol) csoporthoz tartoztak a projekt során. A kérdőívek adatai erős összefüggést dokumentálnak a fizikai értelemben vett énkép és a megfelelő szintű motorikus képességek állandó értékében, továbbá a képernyő előtt töltött idő heti óraszámának csökkenéséről, illetve jelentősen nőtt a társadalmi beilleszkedés az osztály csoportokra (p =.006) (vö. Schmelt, 2013). Következtetések: A többkomponensű, integrált megközelítésű (szerepek kapnak a képzésben, táplálkozásban és fizikai aktivitásban érintettek), négy éven keresztül napi 60-90 perc fizikai aktivitást igénylő beavatkozás képes csökkenteni a túlsúlyos gyermekek számát és ellensúlyozza a túlsúlyosak növekedésének számát. Az eredmények egy homogénebb testi fejlődéshez és motorikus teljesítménynöveléshez vezetik a tanulókat iskolai kereteken belül.
A jó fizikai képességek összefüggnek pozitív, fizikai értelembe vett énkép megalkotással, de elősegíti az osztályközösségbe történő beilleszkedést, társadalmi integrációt, és a jobb osztályhangulatot egyaránt.
TAFISA - SPORTCITYNET (2013-2014) http://www.triple-ac.net/about_sportcitynet.html
A projekt általános célja: Az európai városok és közösségek életminőségének javítása a szabadidősport és fizikai aktivitás támogatásával, mely során növeljük a tudatosságot, megosztjuk tudásunkat, és praktikus, gyakorlati eszközöket biztosítunk. Célja elkészíteni egy tapasztalati és tudástárat a lakosság sportolására szolgáló legjobb mintákból, hogy kiépítsen egy európai városi hálózatrendszert a szabadidősportban dolgozók részére, és hogy mindezek segítségével hozzájáruljon az európai városok EU rendelkezéseinek alkalmazásához. További specifikus célok: Az aktív élet fizikai, személyes és szociális előnyeire való rávilágítás az európai városokban és közösségekben. A helyi hatóságok és sportszervezetek támogatása a legkorszerűbb ismeretek és gyakorlatok átadásával, annak hatékony módjairól, illetve hogy hogyan növelhetik a fizikai aktivitás színvonalát közösségi szinten. Gyakorlati módszerek és eszközök megalapozása annak érdekében, hogy azonosíthatók és felismerhetők legyenek az aktív városok és közösségek fő sikerterületei. A városlakók sportéletének előmozdítására fókuszáló, városi szinten sikeres irányvonalakról és kezdeményezésekről szóló ismeretek és gyakorlatok kölcsönös átadása. Aktív európai városok és közösségek közötti hálózat kiépítése az európai nemzetek és a ’European Sport for All Movement’ közötti kapcsolat erősítése érdekében. A Sport for All program előmozdításának területén mutatott innovatív szemlélet és gyakorlati tevékenységért egy tanúsítványi és díjazási rendszert létrehozása.
Háttér A "SportCityNet" projekt a lakosság életminőségének javítására, testmozgásának tudatos növelésére törekszik Európa szerte, a résztvevő szervezetek, városok programjain keresztül. A projekt résztvevői folyamatos együttműködéssel, a legjobb példák megosztásával, a lehetőségek
alkalmazhatóságának
számbavételével
európai
szintű
szabadidősport
eseménytárat hoznak létre, ami a maga nevében is egyedülálló. A projekt résztvevői: 9 sporttal foglalkozó szakértő (projekt partner), a 9 partner ország sportért felelős közösségi vezetőségének szakértői, és további 4 segítő szakértő EU-s és nem EU-s országokból (Törökország és Szerbia). A projekt team arra hivatott, hogy felderítse, mik azok a főbb feladatok, amelyek minden területen a sikert biztosítják. Megosztják tapasztalataikat, leghasznosabb módszereiket és aggodalmaikat ezen a területen. A projekt főbb működési területei: A Pilot City Program, mely magába foglalja a városlakók aktivizálásához szükséges hatékony módszereket, legjobb gyakorlatokat és az ezekhez tartozó kulcsterületek feltérképezését a szabadidősport fejlesztéséért. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy minden projekt partner meghív egy várost vagy közösséget, akik saját régiójukat képviselve konzultálnak a szabadidősport hatásos módszereinek és kulcsterületeinek feltérképezéséhez, fejlesztéséhez. A projektben 9 társszervezet és 9 város/közösség vesz részt, mely során megoszthatják a Sport for All közösségi szintű előremozdításáról és fejlesztéséről egymás között nézeteiket és véleményeiket. A Sport for All program közösségi szintű előmozdításához és fejlesztéséhez szükséges legjobb gyakorlatok összegyűjtése. A projekt tapasztalatokat és jó gyakorlatokat gyűjt össze, melyek segítségével megfigyeli és fejleszti a szabadidősport programok közösségi szinten való előmozdításához szükséges hatékony módszerek kulcsterületeit. Ezek a kulcsterületek adják az alapját a Sport for All gyakorlati adatbázisának az európai városok és közösségek még aktívabbá válásának ösztönzése érdekében, illetve segítik a hálózat további növekedését. A sport for All program közösségi szintű előmozdításának és fejlesztésének kulcsterületeit érintő eszközök létrehozása önkormányzati szinten. A projekt olyan eszközök létrehozására összpontosít, amelyek segítségével létrehozza és felügyeli a Sport for All program közösségi szinten megvalósuló fejlődés kulcsfontosságú területeit. Az eszköz a tagok tapasztalataira épít és gyakorlati útmutatásokkal, tanácsokkal látja el az önkormányzati hatóságokat.
Hálózatépítés az aktív európai városok és közösségek között. A projekt a SportCityNet hálózat elindításával teljesedik ki, amely a TAFISA világszervezet ’Active Cities - Active Communities - Active Citizens’ néven, a ’TripleAC’ részeként már ismert. A hálózat működését egy honlap és a legjobb módszerek, gyakorlatok adatbázisa segíti. A Sport for All program közösségi szinten való előmozdításának területén az innovatív megoldásokat és pozitív hozzáállást elismerő és díjazó rendszer létrehozása. A SportCityNet projekt egy vonzó elismerési és díjazási rendszerének létrehozása, amelynek fő célja a Sport for All program előmozdítása közösségi szinten, ezzel motiválva saját SportCityNet hálózatát és erősítve az európai szabadidősport mozgalmat. Módszer A SportCity Net projekt kivitelezése 3 szakaszból áll. Sport for All program közösségi előmozdításának és fejlesztésének kulcsterületeinek feltárása, és azok legjobb gyakorlatainak összegyűjtése és értékelése. Olyan eszközrendszer előkészítése, amely praktikus eszközöket biztosít a Sport for All közösségi szintű előmozdításához és fejlesztéséhez, a meghatározott kulcsterületek eléréséhez és megfigyeléséhez. A SportCityNet hálózat kiépítése és elterjesztése egy elismerési és jutalmazási rendszerrel, továbbá az eredmények Európán belüli és kívüli elterjesztése a „TAFISA 3AC” program keretein belül, illetve más nemzetközi sportfórumokon és rendezvényeken keresztül. A projekt egyes részei feladatkörökre bontottak, amit az arra kijelölt munkacsapat felügyel. Rendszeres jelentésekkel és az eredmények, részeredmények közlésével számolnak be az előrehaladásról. A „stage leadership” minta támogatja a partnerek közötti csapatépítést, illetve segíti a koordináló projektvezetőt. Ez a rendszer minimalizálja a fennakadások kockázatát és segít elkerülni az átfedéseket és a félreértéseket.
A módszer alkalmazásakor a projektben résztvevő sportszervezet/város kifejti milyen elméleti és gyakorlati módszereket fog követni annak érdekében, hogy elérje az általános és specifikus céljait a fent leírt tevékenységnek. Manapság a városok és közösségek fontos kihívásokkal néznek szembe a mindennapi tevékenységeik, felelősségeik valamint hosszú távú stratégiáik
során. A Sport for All és a fizikai aktivitás meghatározó szerepet játszhat néhány kritikusan fontos kihívás leküzdésében. Ezek a kihívások a következők: A városlakók körében növekvő fizikai inaktivitás, és ennek hatására a megbetegedési mutatók és egészséggel kapcsolatos kiadások megnövekedése. Segíti a kormányt abban, hogy biztonságos és finanszírozható programokat és eseményeket szervezzen, amelyek az egyén beilleszkedését a városi életbe és a társadalomba segíteni képesek. A közösségi élet hanyatlása a depressziós mutatók növekedését okozza. A hatékony programok és események koordinációjának és információ cseréjének nehézsége, a mindinkább széttagolt adminisztrációs egységek között. A nyitott terek és rekreációs területek elvesztése, a fizikai aktivitás lehetőségeinek privatizációja és üzleti alapokra helyezése. A városok között növekvő verseny. A városlakók megnövekvő igénye a további szolgáltatások felé. TAFISA azért, hogy segítse az európai városokat és közösségeket sikeresen szembenézni az előbb felsorolt kihívásokkal, vállalja, hogy kifejleszt egy város alapú programot, amely felismeri és elterjeszti a helyes modelleket, amely hatására a városok és közösségek még aktívabbá válhatnak. A
SportCityNet
projekt
a
városok
és
közösségek
rendelkezésére
bocsájtja
az
eszközrendszerét, amely praktikus megoldásokat, tudást, és jó gyakorlatokat és módszereket kínál
a
közösségi
szintű
fizikai
aktivitás
fejlesztésének
érdekében.
Ennek
az
eszközrendszernek az alapját az alább megjelölt 5 kulcsterület képezi, melyek hatékonyságát bizonyították az angol Liverpool-i városi környezetben, ahol azóta is egy nagyon sikeres program működik. Tudás & Tudatosság Célja a Sport for All és fizikai aktivitás láthatóságának és profiljának fejlesztése a városlakók, politikai
döntéshozók,
és
adminisztrátorok
körében
kezdeményezésre és tevékenységre hatást gyakoroljon. Ágazatok közötti kommunikáció
úgy,
hogy
minden
városi
Célja a nyilvános, önkéntes és magánszektorban jelenlévő összes ágazat, úgymint egészségügy, szabadidő, oktatás és közlekedés együttműködése, illetve ennek hatására biztosítva a fizikai aktivitás lehetőségeinek koordinált megközelítését. Aktív beavatkozások: Programok és események Célja fenntartani és elérhetőséget biztosítani a élvezetes programlehetőségek és szolgáltatások széles területéhez, amelyek részvételre bátorítanak és lehetővé teszik az emberek számára, hogy az aktív életstílust válasszák. Infrastruktúra fejlesztése Célja azt biztosítani, hogy a fizikai és társadalmi környezet támogassa a fizikai aktivitást nyitott
terek,
szabad
területek/parkok,
sportlétesítmények,
szállás
és
közlekedési
létesítmények és szolgáltatások ellátásán keresztül. Megfigyelés, értékelés & folyamatos fejlesztés Célja hatékonyan kutatni, fejleszteni és elosztani az erőforrásokat, megfigyelni és értékelni az elvégzett munkát, hogy megbizonyosodjuk az eredményességéről és a hatásosságáról, valamint lehetővé tenni a fizikai aktivitásnak és az aktív életstílusnak folyamatos fejlesztését a városlakók számára. Eredmény és felhasználhatóság: A projekt csapatmunkájának eredményeképpen létrehozott eszközrendszer ellátja a városok sportvezetését erőforrásokkal, hogy a fizikai aktivitás növelése érdekében hatékony módszereket hozzanak létre, tartsanak fenn és fejlesszenek ki. Ezáltal emelve a városlakók fizikai aktivitásának szintjét és növelve a tudatosságukat a fizikai aktivitásból származó hasznukra. Az eszközrendszer tartalma: Átfogó leírás a közösségi szintű sportfejlesztésben felismert kulcsterületekről, legjobb gyakorlati példák kíséretével Lépésről lépésre gyakorlati megközelítés: hogyan lehet aktív városnak lenni Az 5 kulcsterület bemutatása, amely a közösségi sportvezetőket segítik, hogy sikereket érjenek el lehetőleg minden területen.
A SportCityNet network (hálózat) megalkotása, melynek magja az a 22 partner szervezet és város, akik a projektben részt vettek. A hálózat átível Európán és az egész világon az aktív városok és közösségek együttműködésével. A projekt eredménye egy értékelési és elismerési rendszer, amely a Sport for All programok előmozdítását, innovatív megközelítési módszereket jutalmazza. A „SportCityNet” hálózat része a „TAFISA 3AC”globális, azaz az egész világra kiterjedő programjának (www.tripleac.net), így a SportCityNet projekt eredményeit nemcsak Európával, de az egész világgal képes megosztani.
Effective Multi-level, Multi-sector, School-based Obesity Prevention Programming Improves Weight, Blood Pressure, and Academic Performance, Especially among Low-Income, Minority Children Hollar D, Lombardo M, Lopez-Mitnik G, Hollar, TL, Almon M, Agatston AS, Messiah SE (2010):. Journal of Health Care for the Poor and Underserved 21 93–108.
Bevezetés A gyermekkori elhízás továbbra is komoly probléma, különösen az alacsony jövedelmű családok gyermekeinél A gyermekkori elhízás a későbbiekre is számos kardiovaszkuláris kockázatot jelent, de emellett hangsúlyozni kell a negatív pszichés következményeket is, mint például az alacsony önértékelés, a szorongás és a depresszió A probléma megoldásához többszintű, többszereplős együttműködésre van szükség Tekintetbe kell venni a családi mintázatokat (érkezési szokások, egészségmagatartás, stb.), a környezeti adottságokat (elérhető ételek, testmozgásra alkalmas létesítmények, stb.) és a törvényi kereteket (iskolai étkeztetésre vonatkozó szabályok, oktatási törvények, stb.) Az iskola kiemelt jelentőségű színtér, hiszen nem csak sok időt töltenek el itt a gyermekek, de az energia bevitelük/leadásuk nagy része is ide köthető A program
A Healthier Options for Public Schoolchildren (HOPS)/The OrganWise Guys (OWG) program a 6-12 éves korosztálynak szólt, összesen 3769 diáknak, öt iskolában (4 intervenciós és 1 kontroll-iskola) A program tartalmi komponensei •
módosított menü az iskolai étkeztetésben (reggeli, ebéd – több rosttartalmú táplálék, zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű pékáru, kevesebb cukor és transzzsírsav)
•
táplálkozási és életmód-tanácsadás (tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak), rendszeres multimédiás tananyag támogatással
•
testmozgás programok (lépésszámlálók, 10 perces „asztal melletti” programok a tanórák keretében, gyaloglóklub)
•
egyéb iskolai ’wellness’ projektek (pl. iskolakert)
Sokszereplős együttműködés keretében: fenntartók, iskolai vezetés, helyi szolgáltatók, egyetemen dolgozó szakemberek, média Mérési módszerek, adatok •
Társadalmi-demográfiai változók
•
BMI, vérnyomás, pulzus
•
kompetencia-vizsgálat (olvasás-szövegértés, matematika)
•
egyéni és iskolai szinten elemezve
Eredmények A testtömeg-index az intervenciós iskolákban javult, 2 év után szignifikáns különbséggel a kontroll iskola tanulóihoz képest Év közben minden iskola tanulóinak átlagos vérnyomás-értéke javult, de nyáron a kontroll iskola lány tanulóinak, valamint a fiú tanulóknak romlottak az adatai Az olvasási és matematikai kompetenciák az intervencióban részt vett iskolák esetében javultak –a matematika esetében szignifikánsan felülmúlták a kontroll iskola adatait Erősségek Nagy minta-elemszám Szisztematikus és objektív mérési eljárások
Hosszabb időn, két éven keresztül követve a tanulókat Korlátok Az iskolán kívüli tevékenységek nem voltak ellenőrizhetők, különösen nyári vakáció idején A vérnyomást alkalmanként 3-szor, összesen 4 alkalommal mérték – ez nem feltétlen elegendő, de a nagy minta és a vizsgálat longitudinális jellege erősíti a megbízhatóságot A vizsgált iskolák egy kerületre korlátozódtak A lépésszámlálókat ki kellett vonni a vizsgálatból, mert a használatuk nehézkes volt és sokan elvesztették Következtetések A komplex, táplálkozást, egészséges életmód-tanácsadást és testmozgást magukba foglaló iskolai programok sikeresek lehetnek, különösen az alacsony jövedelmű családok gyermekei esetében A nyári szünidő alatti romlás felveti annak szükségességét, hogy bizonyos egészségfejlesztési programokat erre az időszakra is kiterjesszenek
Physical activity and dietary intake of children aged 9–11 years and the influence of peers on these behaviours: a 1-year follow-up T Coppinger, Y M Jeanes, J Dabinett, C Vögele and S Reeves, 2010. http://www.nature.com/ejcn/journal/v64/n8/full/ejcn201063a.html
Háttér: a tanulmány a 9-11 éves gyerekek fizikai aktivitását, táplálkozási szokásait és a kortárs csoport azokra gyakorolt hatásait vizsgálta egy 2 éves perióduson át. Módszerek: Résztvevők: 106 londoni, középosztálybeli iskolás- 64 lány, 42 fiú Időtartam: 2007-2008, 2 mérés
Táplálkozási szokások: önnaplózás 3 napon át (péntek reggel- hétfő reggel), az ételnapló keresztvalidálása egy gyümölcs-zöldség fogyasztás mérésére fejlesztett szűrőmódszerrel (pozitív korreláció) Fizikai aktivitás: pedometer használata 3 napon át (ha napi 1 óránál többet volt levéve, az eredményt nem vették figyelembe az elemzéskor) Kortárshatás: kérdőívek (pl. „Az elmúlt 3 hónapban a barátaim (1) bátorítottak, hogy egyek egészségtelen ételeket – süteményt, csipszet, csokoládét- ha megkívántam őket.” „ (4) megváltozatták a napirendjüket, hogy együtt sportolhassunk.” Eredmények: Résztvevők: 93 tanuló teljesítette az összes feladatot Táplálkozási szokások: a BMI nőtt, de a legtöbb tanuló eredménye a normális tartományban maradt. A zöldség-gyümölcs bevitel egyik évben sem érte el az ajánlott mennyiséget. Szignifikánsan csökkent a napi energia bevitel, a nem megfelelően bevitt kalcium mennyisége a fiúknál, illetve a vasé a lányoknál. A telített zsírsav és a nátriumbevitel a vizsgálat mindkét évében meghaladta a kormányzati célértéket. Fizikai aktivitás: ugyan a lépésszámok nőttek, az ajánlott mennyiséget sem a fiúk, sem a lányok esetében nem érték el a vizsgálat időtartama alatt. Kortárshatás: a fizikai aktivitásra bizonyíthatóan hatással vannak a kortársak, de a táplálkozási szokásokra nem. A lányok (nem szignifikánsan) jobban elfogadva érezték magukat a 6. évfolyamon. Azok a fiatalok, akiket kortársaik elfogadtak, nagyobb eséllyel sportoltak együtt a felsőbb évfolyamokon is. Következtetések: Már 9 éves kor előtt el kell kezdeni hangsúlyozni a fizikai aktivitás és a helyes táplálkozás fontosságát, mindezt az általános tantervbe integráltan. A jövőben a gyermekek táplálkozási szokásait vizsgálva hatékonyabb lehet a bevitt étel típusát, mint a bevitt energiamennyiséget vizsgálni. A fizikai aktivitás mennyiségének növelését célzó intézkedések során célszerű jobban figyelembe venni a kortársak hatását.
Reductions in Child Obesity Among Disadvantaged School Children With Community Involvement: The Travis County CATCH Trial Deanna M. Hoelscher*, Andrew E. Springer, Nalini Ranjit, Cheryl L. Perry,Alexandra E. Evans, Melissa Stigler and Steven H. Kelder http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1038/oby.2009.430/full, 2010.
A tanulmány tárgya azt volt, hogy összehasonlítsa 2 intervenciós megközelítés hatásait a gyermekkori túlsúlyosság és kóros elhízás prevalenciájára: CATCH BP - az iskolák részesültek egészségprogram lebonyolításához szükséges képzésben, kaptak anyagokat és segítséget facilitátoroktól; CATCH BP and Community (BPC) – az iskolák a közösségi partnerségek révén plusz segítséget kaptak, azzal a céllal, hogy a közösségi tagokat és szervezeteket integrálják az iskolákba és részt vehettek a jó gyakorlatokat bemutató workshopokon. 30 hátrányos helyzetű gyermekek által látogatott iskolát vontak be a vizsgálatba, 15 a BPC intervencióban részesült, 15 a BP intervencióban. Időtartam: 2007 tavasza, 2008 tavasza Minta: 1107 fő 4. osztályos gyerek (53% lány, 61% latin, 14% afroamerikai), átlagéletkor: 9,9 év Módszer: ismételt keresztmetszeti vizsgálat Az elhízás/kóros elhízottság prevalenciája: 42% - BP; 47,4% - BPC Változás: 1,3 százalékpont – BP; 8,3 százalékpont – BPC SZIGNIFIKÁNS KÜLÖNBSÉG A BPC tanulók körében többen számoltak be pl. rendszeres reggeli fogyasztásról és kevesebb TV/számítógép előtt töltött időről. Következtetés: a jövőben azokat a stratégiákat kell erősíteni, amelyek a közösségi bevonódásra helyezik a hangsúlyt és fenn is tudják tartani azt, emellett könnyen megismételhetőek
és
terjeszthetőek.
A
bevonódás
egyenlőtlenségeinek ellensúlyozása miatt is fontos.
a
kevésbé
fejlett
területek
CATCH Community Café menü elemei: •
egészséges ételek kóstolása
•
iskolakert programok
•
sportos szünetek beiktatása az oktatási idő alatt
•
iskola utáni sportprogramok
Views and experiences of behaviour change techniques to encourage walking to work: a qualitative study Sunita Procter, Nanette Mutrie, Adrian Davis and Suzanne Audrey, 2014. http://www.biomedcentral.com/1471-2458/14/868
Háttér A magas fokú fizikai inaktivitás számos krónikus betegség kialakulásához köthető, az embereket mégis bonyolult motiválni, hogy többet mozogjanak. Ennek az egyik módja lehet, ha az aktív munkába járást promotáljuk, hiszen az Egyesült Királyságban a munkába való közlekedés legnépszerűbb módja az autózás (66%). A cikk a fentiek érdekében bevetett viselkedést változtató technikák (BCT) gyakorlati alkalmazásának eredményességét vizsgálja. Módszer A vizsgálat alapját képező „Walk to work” tanulmány (2011. november- 2013. október; intervenció: 2012 nyara) egy megvalósíthatósági tanulmány összevonva egy 10 hetes, feltáró jellegű, véletlenszerű csoportosításon alapuló kontroll csoportos vizsgálattal. Az intervenció részét képezi a résztvevő munkahelyeken (17 db- 7 intervenciós, 10 kontroll) kiválasztott támogatók képzése. A BCT- k közül az alábbiakat használták: szándékformálás, a gátak azonosítása, specifikus célkitűzések, általános megerősítés, önmonitorozás, társadalmi támogatás, a viselkedési célok felülvizsgálata, a visszaesés megelőzése. (A NICE ajánlása alapján a fentiek 3 nagy kategóriába sorolhatóak: célkitűzés és tervezés; visszajelzés és monitoring; társadalmi támogatás.) A résztvevőknek lehetőségük volt pedometert használni, 22 dolgozóval interjút is készítettek, ebből 8 támogató volt. Következtetések:
A használt BCT- k az intra- ill. interperszonális szintekre fókuszálnak, de a tanulmány rávilágít a további szintek fontosságára is, ebben az esetben a munkáltatók felelősségére (szervezési szint), a résztvevők motiváltabbnak érezték volna magukat, ha a teljesítményük jutalmakkal lett volna elismerve (pl. ingyen reggeli), ha rendelkezésre álltak volna pl. öltözők; szintén felülről történő szabályozás lehet pl. a munkahelyhez tartozó parkolóhelyek számának a limitálása. Figyelembe kell venni továbbá a tágabb környezeti tényezőket is (pl. gazdasági világválság hatásai). Nehéz úgy összeválogatni a viselkedést változtató technikákat, hogy minden résztvevő tudja őket alkalmazni magára, ezért jobb lenne, ha a hasonló intervenciók azokat a megfelelő technikákat is magukban foglalnák, amelyek segítenek a résztvevőknek kiválasztani a saját „csomagjukat”.
6.2.3 Szakpolitikai dokumentumok kivonatai
A WHO Fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlásai Forrás: www.int/dietphysicalactivity/factsheet_recommendations/en/
10 tény a fizikai aktivitással kapcsolatban 1.A fizikai aktivitás hiánya a 4. vezető kockázati tényező a globális mortalitás szempontjából globálisan (6 %) Magas vérnyomás (13%) Dohányzás (9%) Magas vércukor szint (6%)
2. A rendszeres fizikai aktivitás segít az egészség megőrzésében A fizikailag aktív személy: Kisebb eséllyel kap infarktust, stroke-ot, lesz cukorbeteg, mellrákos és depressziós (stb.)
Kisebb eséllyel esik el és kap combnyaktörést illetve küzd gerinc problémákkal Jobban tudja tartani a súlyát
3. A fizikai aktivitás nem összekeverendő a sporttal Fizikai aktivitás minden olyan tevékenység, amelyet az izomrendszer végez és energiát éget
Ebbe bele tartozik a sport, edzés és más fizikailag aktív tevékenységek úgymint a játék, séta, házimunka, kertészkedés, tánc stb.
4. Az alacsony és a magas intenzitással végzett fizikai aktivitásnak egyaránt pozitív hatása van az egészségre
5. 5-17 éves korban Minimum 1 óra fizikai aktivitás ajánlott naponta. Több mint 60 perc mozgás további jótékony egészségre gyakorolt hatással jár. Ajánlások 5- 17 éves gyermekek számára: Gyermekek és fiatalok számára a fizikai aktivitás egyaránt jelent játékokat, sportot, utazást, rekreációt, testnevelést és edzést is családi, iskolai és közösségi színtereken. Annak érdekében, hogy megfelelően fejlesszük a keringési és légzőrendszert, az izomzatot, a csontozatot a következő paramétereket kell figyelembe vennünk: A gyermekek és a fiatalok számára minimum 60 perc alacsony vagy magas intenzitású fizikai aktivitás ajánlott naponta. Minden olyan tevékenység, amely a fent említett minimum szintet meghaladja pozitív hatással van az egészségre. A fizikai aktivitás nagyobb része aerob jellegű legyen. A magas intenzitású fizikai aktivitással járó tevékenységek, illetve például az erősítés hetente minimum 3 alkalommal ajánlott.
A fizikai aktivitás előnyei a fiatalok számára: Elősegíti az egészséges vázrendszer kialakulását (csontozat, izomzat, izületi rendszer) Elősegíti az egészséges kardiovaszkuláris rendszer kialakulását Elősegíti az idegrendszer egészséges fejlődését Elősegíti az egészséges testsúly megtartását (Fizikai aktivitás és a Fiatalok Forrás: www.int/dietphysicalactivity/factsheet_young_people/en/)
6. 18-64 éves kor között Minimum 150 perc alacsony intenzitású tréning ajánlott hetente, vagy minimum 75 perc magas intenzitású fizikai aktivitás vagy ezek kombinációi. Minden tevékenység minimum 10 percig kell, hogy tartáson.
7. 65 év feletti korosztály A felnőttekre és az idősebb felnőttekre ugyanazok az ajánlások vonatkoznak. Idősebb korban a fizikai aktivitás különösen ajánlott a mozgékonyság megőrzése, az egyensúly érzék fenntartása és az esések elkerülése érdekében Minimum 3 alkalommal/hét 8. Ezek az ajánlások minden egészséges felnőtt számára javasoltak. 9. Bármennyi fizikai aktivitás végzése jobb, mint a semmi. 10. A támogató környezet és közösség segíthet az emberek aktivizálásában
Empowering Girls and Women through Physical Education and Sport: Advocacy Brief UNESCO Bangkok, 2012
Miért fontos foglalkozni a lányok testnevelésével?
A testmozgás alapvető emberi jognak tekinthető Azon programoknak, amelyek az élethosszig tartó fizikai aktivitásra készítik elő a gyermekeket, szervezettnek, adaptívnak és magas szakmai színvonalúnak kell lennie Az egészségbeli hozzáadott értékek mellett a testnevelés nevelési, értékközvetítési aspektusai is kiemelendők A sport egyetemes nyelvként hozzájárulhat a különböző társadalmi, kulturális, vallási szakadékok áthidalásához is A világ számos országában nincs egyenlőség az iskolai részvételben, illetve ezen belül a testnevelés órák látogatottságában és a lányok hátrányban vannak Melyek a főbb problémák, kihívások a területen? A család nem minden esetben támogatja a lányok sportolását, ezért a lányok bizonyos csoportjai – különösen a hátrányos helyzetűek – kiesnek a sportból A lányok fizikai aktivitásával kapcsolatban még mindig számos negatív sztereotípia létezik A lányok motorikus fejlődése – különösen szegényebb közösségekben – elmarad a fiúkétól A tradicionális testnevelés tartalmi elemei és értékei önmagukban is akadályt jelenthetnek a lányok számára A kulturális érzékenység hiánya szintén gátja lehet a lányok aktívabb testmozgásának Milyen megoldások születtek a fenti problémákra? A világ számos országában indultak olyan kezdeményezések, amelyek törvények, együttműködések, kampányok, valamint oktatási segédanyagok segítségével próbálták előmozdítani a lányok fizikai aktivitását Milyen lehetőségek vannak alternatív, innovatív megoldásokra? Három szintet lehet megkülönböztetni, ezeket azonban egyidejűleg kell figyelembe venni a fejlesztéskor •
Szakpolitikai-stratégiai szint
•
Irányelvek kialakítása
•
Törvényhozás
•
Befektetés emberi és tárgyi erőforrásokba
•
Monitoring, értékelés
Ezekben a civil szervezeteknek és a felsőoktatási intézményeknek/szakembereknek is fontos szerepe lehet •
Szakmai-intézményi szint
•
Edzők, pedagógusok szakképzése
•
Magas szakmai színvonalú programok szervezése
•
Tantervfejlesztés
•
Egyéni-társadalmi szint
•
Pszichés tényezők jelentősége: motivációk, identitás, önértékelés
•
Biológiai tényezők jelentősége: motoros képességek, fittség
•
Család és kortárscsoport hatása fontos tényező, tehát szükséges az együttműködés kialakítása
A programfejlesztés alapelvei Esélyegyenlőség – részvételi lehetőség minden mozgásformában A különbözőség értékként kezelése – olyan tevékenységekre is szükség van, amelyek csak az egyik nemnek szólnak, de közös mozgásformákra is A meglévő tantervek és programok folyamatos felülvizsgálata annak érdekében, hogy minőségi testnevelésben részesüljenek a fiúk és a lányok egyaránt A tanulási eredményekből (learning outcomes) kiindulva kell magukat a tanterveket és a módszereket kialakítani Javaslatok, ajánlások A minőségi testnevelés jelentőségét mindenki számára érthetően kell tudni magyarázni A
lányok
részvételével
kapcsolatos
problémákat
komplex
megközelítésben
kell
megválaszolni A specifikus célcsoportok (kisebbségek, fogyatékossággal élők) igényeit figyelembe kell venni A lányok férfi családtagjaival is együtt kell működni A programok helyi szervezése és a helyi közösség felelősségvállalása fontos
A sztereotípiák leküzdése elengedhetetlen feltétele a magasabb és aktívabb részvételnek A korai mozgásfejlesztés kulcsfontosságú feltétele annak, hogy a lányok ne maradjanak le a fiúktól motoros fejlődésükben Több ágazat együttműködése – országos, akár regionális, és helyi szinten – növeli a hatékonyságot Mivel a kutatási eredményekre szükség van a problémák és a megoldások elemzéséhez, az egyetemek és más kutatóintézetek bevonása hozzáadott értéket jelenthet
Draft comprehensive global monitoring framework and targets for the prevention and control of noncommunicable diseases WHO SIXTY-SIXTH WORLD HEALTH ASSEMBLY, 2013. http://apps.who.int/gb/ebwha/pdf_files/WHA66/A66_8-en.pdf?ua=1
A jelentés a WHO 66. nemzetközi találkozóján elhangzottak alapján készült. A cél egy globális monitoring framework elkészítése volt, mely magában foglalja azokat az indikátorokat és önként vállalható globális célokat, amelyek a nem fertőző betegségek prevenciójához és féken tartásához szükségesek. Cél továbbá, hogy a framework egy nagyobb szabású, globális akcióterv részévé válhasson a 2013-2020 közötti időszakban. A jelentés 25 indikátor szerepét hangsúlyozza, melyek segítenek monitorozni a trendeket, illetve felmérni, hogy a különböző, a nem fertőző betegségekre irányuló stratégiák és tervek mennyire voltak sikeresek. Az indikátorok a framework 3 komponense köré csoportosíthatóak: •
Mortalitás és morbiditás – pl. a rák incidenciája 100e főre vetítve
•
Rizikótényezők (viselkedési és biológiai) – pl. fizikailag kevéssé aktív kamaszok prevalenciája; túlsúlyos és kórosan elhízott kamaszok prevalenciája
•
A nemzeti egészségügyi rendszerek intézkedései – pl. NCD gyógyszerek elérhetősége, ára, minősége
Rövid távú cél: az NCD-trendek felmérése, ennek segítségével az egyes országok eredményeinek viszonyítása a környező vagy hasonló fejlettségű országokéhoz. További indikátorok bevonása (ország specifikusan). Hosszú távú cél: a jelentés javasol 9 önként vállalható globális célt, melyek segítségével 2025-re jelentős javulást lehetne elérni. 1. A kardiovaszkuláris betegségek, rák, diabétesz, krónikus respiratorikus betegségek okozta halálozások 25%-os csökkentése. 2. A káros alkoholfogyasztás legalább 10%-os relatív csökkentése. 3. Az elégtelen fizikai aktivitás 10%-os relatív csökkentése. 4. A só/nátriumfogyasztás 30%-os relatív csökkentése az átlagpopulációban. 5. A 15 évnél idősebb személyek körében a dohányzás prevalenciájának 30%-os relatív csökkentése. 6. A magas vérnyomás prevalenciájának 25%-os relatív csökkentése. 7. A diabétesz és az elhízás növekedésének megállítása. 8. A megfelelő emberek legalább 50%-a részesüljön gyógyszeres terápiában és tanácsadásban a szívinfarktus és a stroke megelőzésnek az érdekében. 9. A megfizethető alap technológiák és nélkülözhetetlen gyógyszerek 80%-os elérhetősége.
AZ EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai Recommended Policy Actions in Support of Health-Enhancing Physical Activity Approved by the EU Working Group "Sport & Health" at its meeting on 25 September 2008 http://ec.europa.eu/sport/library/policy_documents/eu-physical-activity-guidelines2008_hu.pdf
A fizikai aktivitás növelése a népesség körében az alábbi területeket érinti szorosan: •
sport
•
egészségügy
•
oktatás
•
közlekedés, környezet, várostervezés és biztonság
•
munkahelyi környezet
•
idős állampolgárok által igénybe vett szolgáltatások
A találkozón meghatározott legfontosabb irányelvek: Egységes ajánlások megfogalmazása. Minden releváns aktor bevonása. Szektorközi együttműködés, különböző közigazgatási szintek együttműködése. Az egészségüzenet eljuttatása a társadalom minden tagjához. A közpénzből többet csoportosítani a tömegsportra és a rekreációs sportok elérhetőségére. A fenti témák kutatásának támogatása. A sportszervezetek segítsék a kapcsolatfelvételt a különböző társadalmi státuszú, vallású, korú, nemű, fizikai/szellemi állapotú stb. emberek között. A sportképzés korszerűsítése az ülő életmódot folytató ill. fogyatékkal élő emberek aktivizálásának az érdekében. A fizikai aktivitás adatai képezzék az egészségügyi felmérések részét. Az EU tagországok dolgozzanak ki nemzeti irányelveket a gyerekekkel, fiatalokkal foglalkozó pedagógusok és egyéb szakemberek részére. Megfelelő környezet biztosítása a munkába/iskolába való aktív közlekedéshez, ehhez kapcsolódó kampányok lebonyolítása. A várostervezés során az aktív közlekedési alternatívák figyelembe vétele, maximálisan szem előtt tartva a biztonságot. Játszóterek létesítése. A fizikailag aktív életmódot támogató munkahelyek jutalmazása. Az idős emberek számára a sportolás vonzóvá és elérhetővé tétele, figyelembe véve, hogy az erre költendő pénz hosszú távon spórolást jelent. Az idősgondozásban résztvevők téma specifikus érzékenyítése.
A megtett intézkedések rendszeres monitorozása előre meghatározott indikátorok mentén.
Eighth annual meeting of HEPA Europe European network for the promotion of health-enhancing physical activity Report of a WHO meeting 26-27 September 2012, Cardiff, United Kingdom
Bevezetés és áttekintés: Az egészségmegőrzés érdekében végzett testmozgás támogatásának európai hálózata (HEPA – Health Enhancing Physical Eduation) 2005. májusában indult el. Első tanácskozásának helyszíne Gerlev (Dánia) volt, ezt követően Tampere (Finnország), Graz (Ausztria), Glasgow (UK), Bologna (Olaszország), Olomouc (Csehország) és Amsterdam (Hollandia) városokban került sor az éves találkozóra. A 2012-es Cardiff-i találkozónak 49 résztvevője volt 18 Európai országból és különböző témákat átfogó szekciókra tagozódott: •
európai munkacsoportos szekciók
•
fizikai aktivitást (testmozgást) összefoglaló plenáris ülések és az új munkaprogram bemutatása
•
új tagsági kérelmek, Vezető Bizottsági választás eredményhirdetése
•
az új munkaprogram jóváhagyása
A tanácskozás fő céljai: •
az európai hálózat megerősítése és a fizikai aktivitás támogatásáért tett intézkedések tapasztalatcseréje, speciális célkitűzésként a PHAN projekt
•
felülvizsgálni és megvitatni a HEPA program hetedik évében történő működését, különösen munkaprogramjának végrehajtását, valamint a hozzájárulások, eredmények és a finanszírozás tekintetében egyaránt
•
megvitatni és elfogadni alapvető dokumentumokat a jövő évi munkaprogramhoz, beleértve:
•
aktivitási riport 2011/2012
•
munka program 2012/2013
A Cardiff-i tanácskozással párhuzamosan megtartották a 2. HEPA Európai Szimpóziumot egyaránt, melyen a WHO (az Egészségügyi Világszervezet) és az Európai Tanács is részt vett. Témája „vissza a gyökerekhez: a ’zöld’ környezet bevonása a fizikai aktivitás (testmozgás) előmozdítása érdekében”. A szimpóziumon 43 előre kiválasztott absztrakt került be az előadások soraiba az alábbi témákban: •
nemzeti projektek és megközelítések HEPA előmozdítására
•
regionális és közösségi megközelítések HEPA előmozdítására
•
monitoring és beavatkozási kutatások
•
a fizikai aktivitás egészségügyi hatásai
•
tájékoztatás a HEPA gyakorlati kivitelezéséről
•
„egészséges városok” megközelítés (WHO kezdeményezés)
A tanácskozás további fontos eseményei és témakörei: Gyermekek és serdülőkorúak fizikai aktivitásának előmozdítása: Kisebb
létszámú
munkacsoportok
formájában
ismeretszerzés,
tapasztalatcsere,
tudásmegosztás, egymás példáinak meghallgatása interaktív módon •
hét ország kezdeményezésével sikeres első, a fizikai aktivitást elősegítő programról számoltak be, mely program alapját képezi a kialakulóban levő nagyobb együttműködési projektnek
•
fizikai aktivitás növelését segítő szakmai anyag kidolgozásának előkészítése, amely probléma-alapú, de szociális szempontból innovatív megközelítésű, és a program végrehajtásának megértését segíti
•
az iskolákban és iskolák körüli fizikai aktivitást támogató tevékenységek, programok jó példáinak összegyűjtése, a projekt kutatási kérdéseinek megvitatása, ötletelés
•
publikáció körüli információ megosztás: hogyan lehet a fizikai aktivitást vonzóvá tenni a fiatalok számára (PHAN projekt)
Szociálisan hátrányos csoportok fizikai aktivitásának előmozdítása: Első körben a témában fellelhető szakirodalmi áttekintések, tapasztaltak megosztása zajlott, majd a „együttműködés a fizikai aktivitás egyenlőtlenségeiben: a szociálisan hátrányos
csoportok testmozgását elősegítő tanácsadás, melynek középpontjában az egészséges környezet áll” c. közös projekt áttekintése és fejleményei További javaslatokat tettek társadalmi, kulturális és földrajzi környezet figyelembe vételére, a természetes környezetre, de érdeklődést mutattak annak megértésére is, hogy az egyenlőtlenségek mögött milyen mechanizmusok és összefüggések vannak a célcsoportok esetében (nők, családok, tömeget megmozgató események, stb.) és a játék, mint eszköz között, hogy elérje és megszólítsa a szociálisan hátrányos helyzetű csoportokat. Aktív időskor: A résztvevők előzetes felmérése (országonként két sikeres rendezvény leírása) alapján 4 témát vitattak meg kiscsoportos foglalkozások keretében: •
vezető-képzés
•
kapacitásnövelés, szövetségek
Az „evidencia” (bizonyíték) használata •
a fizikai aktivitás és sport területén elkötelezett más európai szervezetekkel való együttműködési szándék, kutatási eredmények szükségessége
•
fizikai aktivitás előmozdítása egészségügyi környezetben:
•
fő célja a HEPA céljainak terjesztése egészségügyi vonalon több országban
•
a jó gyakorlatok megosztása elengedhetetlen a HEPA létjogosultsága érdekében
Kommunikációs stratégiája: a HEPA modellen alapuló és annak végrehajtási stratégiájához igazított kommunikációs tevékenység kialakítása •
célközönség meghatározása
•
tisztább megértésen alapuló kommunikáció erősítése
•
résztvevők bevonása a programba
•
javulás az aktivitások számában
•
munkacsoportok közötti együttműködés fontossága
6.3 Jogi- szakpolitikai háttér – kiegészítések
A sportról szóló 2004. évi I. törvény preambuluma szerint: Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Nkt. 1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik,
jártasságaik,
érzelmi
és
akarati
tulajdonságaik,
műveltségük
életkori
sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. (2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.
A törvény 3. § (1) alapelvi szintre emeli a szülők aktív szerepét, bevonását a köznevelési intézmény működésének rendszerében: ●
§ (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.
A törvény 27. § rendelkezik olyan – témánk szempontjából lényeges – kérdésekről, mint a ●
mindennapos testnevelés megszervezésének szabályai – (11)
●
a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének szabályai – (8)
●
az iskolai sportkör működtetésével kapcsolatos követelmények – (13)
A 46. § (3) g) a tanuló rehabilitációs célú ellátásának szabályairól szól: személyes
adottságának
megfelelő
megkülönböztetett
g)
ellátásban
állapotának, -
különleges
gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,
A 62. § (1) e) kapcsolódik a környezettudatossághoz és az egészséges életmódhoz: A pedagógus ... kötelessége különösen, hogy e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,
A 80. § (1) (1) Az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a
nevelési-oktatási
intézményekben
méréséről, értékeléséről. Az alapkészségek,
képességek
folyó
pedagógiai
országos
tevékenység
mérésének
minden
tanévben ki kell terjednie a köznevelés hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán a nappali rendszerű iskolai oktatás
munkarendje szerinti tanuló esetében a szövegértési és a
matematikai eszköztudás
fejlődésének vizsgálatára. Az iskola vezetője, a tanuló és a
pedagógus - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz az országos mérés, értékelés feladatainak
végrehajtásában.
1. 97. § (1) szerint a mindennapos testnevelés a közoktatás egészében négy év leforgása alatt megvalósul. ▪
A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.
A
könnyített
és
a
gyógytestnevelés
szervezésének,
a
tanulók
könnyített
vagy
gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje: 142. § (1) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot - kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be - május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. (2) A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. (3) A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot. (4) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem. (5) E § vonatkozásában a 64. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy amennyiben a tanuló a) csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő, b) gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt végzi. A rendelkezés alkalmazása – pedagógiai szakszolgálat igénybe vétele - adott tanuló tekintetében alapesetben a pedagógus, illetve a szülő joga (Nkt. 72. § (4), más esetekben kötelessége (Nkt. 72. § (1); amennyiben a tanuló értelmi, testi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése ezt megköveteli. A fent idézett rendelkezés állapítja meg a gyógytestnevelés, illetve a könnyített testnevelés, valamint a mindennapos testnevelés közös alkalmazásának szabályait.
6.4 Jó gyakorlatok
6.4.1 Motiváló
Jó gyakorlat rövid neve: MOZDULJ, MAGYARORSZÁG! Egészségközpontú fittséget mérő sportvetélkedő Beavatkozás/program időtartama: Fejlesztés esetén minimálisan heti három-négy alkalmat jelent (alkalmanként 30-60 perc). Megvalósulás helyszíne: óvodák, iskolák Beavatkozás/program színtere: óvodák, iskolák Beavatkozás/program célja: A próba célja a versenyben résztvevők között a legfittebb csapatok és egyének megtalálása, egészségközpontú fittség mérési lehetőség biztosítása, a rendszeres mozgás/testedzés egészségfejlesztő/egészségmegőrző értékeinek tudatosítása, az egészségmegőrzés szempontjából élettanilag hatékony optimális idejű és intenzitású edzésterv elkészítéséhez szükséges élettani, egészségtani és edzéselméleti ismeretek népszerűsítése. A versenyre családi kategóriában és nyílt kategóriában lehet nevezni (szabadon összeállított csapat: barátok, sporttársak, iskolatársak, stb.). A csapatok mindkét kategóriában, életkorra és nemre való tekintet nélkül állíthatók össze. Beavatkozás/program célcsoportja, célcsoport nagysága: A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden egészséges ember előzetes orvosi vizsgálat és javaslat nélkül saját felelősére is elvégezheti. Az egészség terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek megbízható mérésére (laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztva) kifejlesztett természetes mozgásra épített „gyermekbarát” motorikus próbarendszer alkotja, az egyes motorikus próbának egészség károsító hatása nincs! Beavatkozás/program jellege: Ösztönzés, képessé tevés- Egészséget védő/támogató életviteli szokások beépítése a mindennapokba. Egészséges életvitelre való törekvés, a rendszeres optimális idejű és intenzitású testedzés (fizikai aktivitás) életvitelszerű kialakítása. Beavatkozás/program szakmai és emberi erőforrás-háttere
Fehérné dr. Mérey Ildikó, Hungarofit alapító, szakmai vezető Országos Gerincgyógyászati Központ, dr. Frenkl Róbert elnök Magyar Sporttudományi Társaság, dr. Varga Péter Pál főigazgató Beavatkozás/program rövid leírása: Az előre elkészített nevezési adatlapon szükséges feljegyezni az alábbiakat: a). A vizsgálat a személyi adatok felvételével és néhány életviteli szokás feltérképezésével kezdődik: - a vizsgált személy nevét, nemét, születési helyét és idejét; valamint - a vizsgálat helyét, idejét és a vizsgálatot elvégző személy nevét kell rögzíteni. b). Az egészséges testtömeg megállapításához szükségesek antropometriai adatokat. - testsúly - testmagasság - csuklókerület (A méréseket cipő nélkül, minimális ruházatban, hiteles mérő eszközökkel ajánlatos elvégezni.) c). A motorikus próbákban elért teljesítményt és azok pontértékeit. c/1. Motorikus próba az aerob állóképesség méréséhez: - 6 perc futással/kocogással (7 éves korig) - Cooper-teszt; futással/kocogással (7 éves kortól) Cél: 6 perc, illetőleg 12 perc alatt a lehető leghosszabb táv megtétele futással/kocogással. A próba megkezdése előtt emlékeztessük a próbázókat arra, hogy mindenki a tőle telhető legmagasabb azonos sebességgel haladjon előre úgy, hogy futás közben ne alakul ki olyan nagymértékű oxigén adósága, ami miatt meg kell állnia. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor nem álljon ki végleg, hanem sétáljon előre mindaddig, amíg az oxigénadóssága nem múlik el, és azután fusson tovább.
c/2. Motorikus próbák a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének erő-állóképességnek mérésére: Az alsó végtag dinamikus erejének a mérése: Helyből távolugrás A vállöv- és a kar erejének, erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig, de maximálisan: a nők 1.5, férfiak 3 percig. A csípőhajlító és a hasizmok erő, erő-állóképességének mérése: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig, de maximálisan: 3 percig. A hátizmok erő, erő-állóképességének mérése: Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig, de maximálisan: 3 percig.
Az izomerőt, erő-állóképességet mérő próbák elvégzése után következik a futás próba. d). Néhány egyéni vonatkozású fizikai fittséggel összefüggésbe hozható életmódra utaló szokást: - a dohányzási és a sportolási szokások A vizsgálat befejezése után az értékelés, a minősítés és az egyénre szóló életviteli tanácsadás következik. Stakeholdereket bevont? Igen Hátrányos helyzetű csoportot bevont? – Esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe vett?: Igen Közösségfejlesztő hatása volt? Igen (feltehetően többen készülnek fel a megmérettetésre, arra, hogy jobban teljesítsenek a próbán). Interszektoriális együttműködést lehetővé tett? Igen (Országos Gyógyászati Központot és további szakmai partnereket bevon a mérési próbarendszerbe). Értékelési módszerek, eszközök:
A próbához szükséges adatlap kitöltése (csapatnevezési adatlap). Bővebben az Elektronikus tudástárban. Megismételhető? Igen Adaptálható? Igen Fenntartható? Igen Kiterjeszthető? Igen
Jó gyakorlat rövid neve: YMCA A Young Men's Christian Association és testvérszervezete, a Young Women's Christian Association (YWCA) egy világméretű mozgalom több mint 45 millió fővel. Magyar fordításban: Fiatalok Keresztény Egyesülete. 124 nemzeti szövetségi tagja van a World Alliance of YMCA-nak. A YMCA a keresztény fiatalok fejlődéséért, az egészséges életmód és a társadalmi felelősségvállalás jegyében megalakult szervezet. Beavatkozás/program időtartama: Változó Megvalósulás helyszíne: USA Beavatkozás/program színtere: közösségi Beavatkozás/program célja: A YMCA azzal a céllal alakult, hogy a keresztény elveket minden érdeklődő számára elérhetővé tegye olyan gyakorlati programok segítségével, melyek hangsúlya az egészséges szellem, lélek és test. Összeköti az embereket és közösséget épít. A gondoskodás, az őszinteség, a tisztelet, a felelősség és a hit értékeit képviseli. Beavatkozás/program célcsoportja, célcsoport nagysága: A szervezet mindenki számára nyitott, kortól, nemtől, társadalmi illetve vallási hovatartozástól függetlenül. Beavatkozás/program jellege: oktatás, képzés, ösztönzés, mintaadás
Beavatkozás/program szakmai és emberi erőforrás-háttere: Tagjai, munkatársai és önkéntesei az élet minden területén megtalálható és minden korosztályból származó férfiak, nők és gyermekek. Beavatkozás/program rövid leírása: Három alapelve az „egészséges szellem, egészséges elme és egészséges test”. Ennek eléréséért mozgósítja a helyi keresztény közösségeket és igyekszik tartós és jelentős változásokat elérni. A YMCA azon férfiak, nők és gyerekek szövetsége, akik elkötelezték magukat a tartós személyes és társadalmi változások meghozatalára. A hangsúly azon van, hogy ápolja minden gyermek és tinédzser lehetőségét, javítsa a nemzet egészségét és jólétét, tegye lehetővé a visszaadást (hálát), ápolja a jó szomszédságot. A YMCA lehetővé teszi minden szereplőjének, legyen szó fiatalról, felnőttről, családról vagy közösségről, hogy egészségesen, magabiztosan, jó kapcsolatokat ápolva biztonságos társadalomban éljen.
A Charlotte YMCA közösség három fő területre fokuszál: Ifjúság: növelni minden gyermek és tizenéves lehetőségét •
iskola utáni biztonságos, felügyelt tevékenységek (sport, táplálkozás, zene, házi feladat elkészítése, szociális készségek, kapcsolatszerzés, stb.)
•
sportok, sportmozgások, játék biztosítása
•
egynapos és bentlakásos táborok
Egészséges Élet: a nemzet egészségének és jólétének építése •
csoportos órák (fitnesz), személyre szabott edzés, egészséggel kapcsolatos foglalkozások és tanácsadás, családi programok, lelki feltöltődés
Társadalmi felelősségvállalás: adakozás, támogatásnyújtás •
együttműködők
•
szponzorok
Célcsoportot bevonta az előkészítésbe, megvalósításba, értékelésbe? A közösség egyedi igényeinek megfelelően kínálja programjait, szolgáltatásait és kezdeményezéseit, melyek a fiatalok fejlődését, az egészséges életmód és a társadalmi felelősségvállalás szerint alakít.
Hátrányos helyzetű csoportot bevont? – Esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe vett? Igen A partnerségi kapcsolatokat fejlesztette? Igen Közösségfejlesztő hatása volt? Igen, hiszen célja, hogy összekösse az embereket, közösséget építsen. Megismételhető? Igen Adaptálható? Igen Fenntartható? Igen Kiterjeszthető? Igen
6.4.2 Operatív Program neve: Roma tehetségműhelyek és fiatal roma tehetségsegítők támogatása 20102011 Beavatkozás/program időtartama: 1 év, 6 hónap Megvalósulás helyszíne: Szalonna Beavatkozás/program színtere: közösségi Beavatkozás/program célja: Sportolás népszerűsítése, tehetséggondozás, akadémiai rendszer kialakítása,
utánpótlás
nevelés
feltételeinek
megteremtése,
a
célcsoport
iskolai
előmenetelének javítása, közösségfejlesztés, tehetségsegítő mentorok képzése Beavatkozás/program célcsoportja, célcsoport nagysága: Elsődleges célcsoport: a település területén élő, futball iránt érdeklődő, tehetséges gyerekek/fiatalok, a futballt szabadidősport keretein belül űző gyerekek/fiatalok Másodlagos célcsoport: a program során kiképzett mentorok, a településen élő, sport iránt érdeklődő lányok/nők Beavatkozás/program
jellege:
A
szalonnai
projekt
elsődlegesen
tehetségkutató,
utánpótlásképző program, mely a megyei első osztályba feljutott helyi roma futball csapat kötelező utánpótlás nevelését volt hivatott megoldani. Emellett azonban oktatási program
jelleggel is bír, mivel az akadémián sportoló fiatalok a program tehetségsegítő mentorai részéről tanodai felkészítésben is részesültek. Beavatkozás/program szakmai és emberi erőforrás-háttere: A program szakmai és emberi hátterét elsősorban két tehetségsegítő mentor biztosította. Ők tartották egy szakedző segítségével az edzéseket, ők tartottak kapcsolatot a gyerekek iskolájával, tanárokkal. A program logisztikai hátterét – utazások, eszközök beszerzése, próbajátékok szervezése - a szalonnai tanoda menedzserei intézték. A településen működő szolgáltatók – iparosok, fuvarozók,
mezőgazdasági
terményekkel
kereskedők
–
programban
történő
szerepvállalásának megszervezésében fontos szerep hárult a polgármesterre is, aki az említettek bevonásával sokat lendített a projekt költséghatékonyságának megteremtésén. Beavatkozás/program rövid leírása: A program három fő célja az utánpótlás nevelés, tanulmányi eredmények javítása és tehetségsegítő mentorok képzése volt. A szalonnai megyei másodosztályú, kizárólag roma labdarúgókból álló, futballcsapat a 2009-2010-es területi bajnokságot megnyerve feljutott a megyei első osztályba, ami azt a kötelességet rótta a csapatra, hogy utánpótlás nevelést folytasson négy korosztály számára. Az 1000 fős település kb. 350 fős roma lakossága számára ez - elsősorban potenciális sportolók létszámának csekély volta miatt – szinte lehetetlennek tűnt. Bár a csapat nem tudott megragadni a megyei első osztályban, a program utánpótlás nevelő komponense a mai napig tartó hatással bír: az azóta is megyei másodosztályú csapat – benne a program megvalósításakor még utánpótlás korú játékosokkal – évről évre megnyeri a bajnokságot, majd pedig nem indul az első osztályban, mert annak anyagi és emberi erőforrásbeli feltételeit nem tudják megteremteni. A programban központi szerepet kapó tehetségsegítő mentorok e projekt keretei között iratkozhattak be főiskolai képzésre, ahol tehetségsegítő mentor képesítést szereztek. Ennek eredményeit a szervezet – bár a tanultaknak már a program megvalósítása során is hasznát vették – hosszabb távon, a következő évek programjainak kivitelezése során tapasztalhatta meg. Az utánpótlás programban résztvevő sportolók a program folyamán heti 3 alkalommal tanodai felkészítésben, korrepetálásban is részesültek, aminek a program végére mérhető eredménye lett. A megvalósításhoz szükséges infrastruktúra: A projekt legfőbb tárgyi eszközei a település futballpályája, a szalonnai tanoda és a program során vásárolt és használt sportszerek voltak. Ezek mellett oroszlánrészt vállalt a program sikerében néhány helyi vállalkozó, akik felváltva
segítették a csapat tagjait az idegenben játszott mérkőzésekre való eljutásban. A program időtartama alatt tehát kisbuszok is a szervezet rendelkezésére álltak. Stakeholdereket bevont? A program sikerességének legfőbb oka, hogy a kis helyi közösség összes – a program pozitív kimenetelére hatással bíró – szereplőjét bevonta tevékenységébe. Itt éreztette a megvalósító szervezet közösségfejlesztő jellege leginkább hatását. Célcsoportot bevonta az előkészítésbe, megvalósításba, értékelésbe? Igen. A helyi igényekkel foglalkozó szervezet számára – elsősorban a személyes kapcsolatok miatt – nem okoz nehézséget az előzetes igényfelmérés. Emellett a program másodlagos célcsoportja maga szervezte a projekt tevékenységeinek nagy részét. Hátrányos helyzetű csoportot bevont? – Esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe vett? A program kizárólag hátrányos helyzetű, roma gyermekek, fiatalok számára biztosított sportszolgáltatásokat. A két tehetségsegítő mentor szintén a helyi roma közösség tagjaiból került ki. A partnerségi kapcsolatokat fejlesztette? Igen. A program kapcsolatot alakított ki a helyi döntéshozók és a célcsoportot képviselő szervezet munkatársai között, ráadásul a helyi vállalkozókat is mozgósítani tudta. Közösségfejlesztő hatása volt? Igen Interszektoriális együttműködést lehetővé tett? Igen. Az előzőekből következően a sport, az oktatás, a kereskedelem és a helyi politika szereplői mind a program szereplőivé váltak. Értékelési módszerek, eszközök: sport, eredményesség tanulmányi eredmények együttműködések, network kialakítása Eredmények (mért? mérhető?): A sport területén a program egyértelműen sikeresnek minősíthető. Bár a megyei első osztályú – nem a program célcsoportját képező – csapat visszaesett a megyei másodosztályba, az utánpótlás nevelő program számos eredménnyel büszkélkedhet. A ma is régiós szinten meghatározó csapat tagjai részt vettek az utánpótlás nevelő programban. A csapat egyik tagja mára a korosztályos nemzetik válogatottban futballozik.
Megismételhető? Igen Adaptálható? Igen Fenntartható? Igen Kiterjeszthető? Igen
6.4.3 Preventív Program neve: Integrált sportnap és érzékenyítő program az Ajkai Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben Beavatkozás/program időtartama: évente ismétlődő Megvalósulás helyszíne: Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Ajka Beavatkozás/program színtere: óvoda, általános iskola, szakiskola, gyógypedagógiai intézmény Beavatkozás/program célja: A program elsődleges célja az intézmény tanulóinak integrációja és a szabadidő hasznos eltöltése közös sportolással, és játékos tevékenységekkel valamint érzékenyítő feladatok. A program célja a társadalmi beilleszkedés és közösségi kapcsolatok fejlesztése az együtt tanuló diákok és a rendezvényre bevont oktatási intézmények tanulói számára. Beavatkozás/program célcsoportja, célcsoport nagysága: Az általános iskolában az ellátottak száma: 137 fő, az előkészítő iskolában és, a szakiskolában 50- 50 fő. A bevont két többségi iskolával közösen a résztvevők létszáma több mint 200 fő volt. Az iskolában tanuló gyerekek között találhatóak enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, gyengén látó, nagyothalló,
enyhe
és
közepesen
mozgássérült,
Down-szindrómás,
autista
és
beszédfogyatékos gyerekek. Beavatkozás/program jellege: Mintaadás, képessé tevés és ösztönzés, képzés. A bevont iskolákon keresztül a program hatással van a környezetre, illetve a rendezvényhez kapcsolódó híradásokon keresztül kommunikációs értékkel is bír.
Beavatkozás/program szakmai és emberi erőforrás-háttere: A program megvalósításába közvetlen szervezőként 4 fő pedagógus került bevonásra, ők egy-egy életkori csoport játékainak szervezéséért, illetve az érzékenyítő programok biztosításáért és szervezéséért feleltek. Rajtuk kívül az egyes korcsoportoknál 3-3 fő vett részt segítőként, illetve a csoportok/csapatok kísérésében és felkészítésében aktív szerepet vállalt a többi pedagógus is. Az érzékenyítő programok szakmai megvalósításába az intézményben dolgozó fogyatékos gyermekekkel foglalkozó szakemberek, illetve külsős civil szervezetek is bevonásra kerültek. Beavatkozás/program rövid leírása: A sport és szabadidős tevékenységek során a játék öröme mellett fontos, sikerélmények megélése és az életkornak megfelelő feladatokon keresztül, valamint a személyiségfejlesztés. A játékok és sporttevékenység, segíti a tanulókat a norma- és szabálykövetésben, az érzékenyítő programok pedig segítik az egyén és a közösség toleranciaszintjének emelését, a közösségi értékek megbecsülését. A kitűzött célok esetében a választott komplex rendezvényforma egyidejűleg segíti a fogyatékos tanulók sikerélményét és többi tanuló érzékenyítését. A program már harmadik alkalommal került megszervezésre. A „Segíts nekünk integrálni” című pályázat keretében tartott rendezvényen a szervező intézmény tanulóival a Szentgáli Lőrincze Lajos Általános Iskola és az ajkai Szent-Györgyi középiskola diákjai sportoltak közösen. Az alsó tagozatosok számára elsősorban a korcsoport képességeinek megfelelő integráltan játszható
váltóversenyek
kerültek
megrendezésre;
mocsárjárás,
seprűvel
történő
labdakergetés, láb közötti átbújás, szlalomban tojásfutás, szalagos botváltó. A felső tagozatosok szintén csapatosan játszottak; akadályfutásban, célba dobásban, gyöngyfűzésben mérték össze tudásukat. A középiskolás korosztály feladatai között gyorsaságiak és erőnlétiek egyaránt szerepeltek. Számos labdás feladat volt, akadályverseny, kosárlabda, focilabda vezetés pattogtatva és lábbal: a versenyszámok között itt már az életkornak megfelelően egyéni és csapatverseny is volt. Az ügyességi versenyszámok mellett, ahol a kitartás, vagy a sebesség számított, a csapatversenyeknél fontos szempont volt, hogy minden csapatban volt fogyatékos személy is. Az intézmény szakemberei és a bevont civil szervezetek képviselői gyakorlati tapasztalatszerzést nyújtó érzékenyítő képzést tartottak a fogyatékkal élők mindennapjairól. A gyerekek a három helyszín egyikén kipróbálhatták, hogy milyen kerekes székkel, bottal vagy járókerettel közlekedni; egy másik helyszínen fehér botos közlekedést, bekötött szemmel illatminták és formák felismerését, illetve speciális szemüvegek segítségével a gyengén látók olvasási nehézségeit ismerhették meg. A harmadik teremben a
hallássérüléssel kapcsolatos ismereteket kaptak, jelnyelvi kommunikációval ismerkedhettek meg (saját név megtanulása, udvariassági jelek). A megvalósításhoz szükséges infrastruktúra: Az intézmény rendelkezésére állnak a szükséges sportpályák és sporteszközök, illetve az érzékenyítő programok lebonyolításához szükséges tantermek. A fogyatékos ügyi érzékenyítő képzés lebonyolításához szükséges eszközöket (kerekesszékek, járókeretek, botok, láb- és karsínek, fehér botok, szembekötők és speciális szemüvegek) az együttműködő civil szervezetek bevonásával sikerült biztosítani Stakeholdereket bevont? A többi iskola képviselőit Célcsoportot bevonta az előkészítésbe, megvalósításba, értékelésbe? Részben, leginkább korosztályos bontásban a felső tagozatosokat illetve a szakiskolásokat Hátrányos helyzetű csoportot bevont? – Esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe vett? Igen – a rendezvény jellegéből adódóan is. A partnerségi kapcsolatokat fejlesztette? Konzorciumi partnerek a „Segíts nekünk integrálni” című pályázat keretében Szentgáli Lőrincze Lajos Általános Iskola Ajkai Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Közösségfejlesztő hatása volt? Egyfelől közösségfejlesztő hatása van az iskolán belül, hiszen a versenyek során a tanulók közötti együttműködés alakul ki. Valamennyi korosztályban volt csapatverseny, ahol a csapatok minden esetben integráltan kerültek kialakításra. Interszektoriális együttműködést lehetővé tett? Igen Eredmények: Egyfelől mérhető eredmény a tanulók bevonása, a saját tanulói létszám közel 75%-a vett aktívan részt a programokban. Másfelől a meghívott iskolákból 62 tanuló vett részt a versenyeken. Természetesen a versenyek esetében vannak mérhető időeredmények illetve csapathelyezések, amik a gyerekek számára nagy örömet jelentenek, de a valódi értéke nem a helyezéseknek, hanem a közös sportolásnak van. A rendezvény mérhető eredménye az együttműködő intézmények nyitottsága, a szervezéssel és a rendezvénnyel kapcsolatos
visszajelzéseik. Természetesen a pályázati forrás felhasználásához köthetően is teljesültek az indikátorok. Költséghatékonyságról rendelkezésre állnak adatok? A rendelkezésre álló pályázati forrásokat, megfelelően felhasználja. Megismételhető? Igen Adaptálható? Igen Fenntartható? Igen Kiterjeszthető? Igen
Program neve: Iskolai tudatformáló tevékenység, a NEO Magyar Segítőkutya Egyesület szervezésében Beavatkozás/program időtartama: Ismétlődő, egy napos program Megvalósulás helyszíne: Eddig 36 iskola és 11 óvoda Beavatkozás/program színtere: óvoda, általános iskola középiskola A programok életkornak megfelelően külön óvódás és iskolai programként kerültek megtervezésre. A program harmadik szintje a foglalkoztatók és vállalatok számára szervezett tréning. Beavatkozás/program célja: A NEO Magyar Segítőkutya Egyesület 2011-ben alakult, fő célja a fogyatékossággal élők érdekképviselete, és társadalmi beilleszkedésének elősegítése speciálisan képzett segítőkutyákkal. A munkatársak nagy része sérült, négylábú segítőtárssal rendelkező szakember (pl. kutyakiképző, gyógypedagógus, szociológus). A NEO MSKE egyik küldetése a széleskörű társadalmi szemléletformálás: az érzékenyítő program célja nem csak a fogyatékos személyek integrációjának és esélyegyenlőségének elősegítése, hanem az ép, iskolás gyermekek szociális készségének fejlesztése (pl. segítőkészség, empátia, együttműködő készség), továbbá személyiség- és közösségfejlesztés. Bemutatóikon, előadásaikon nem csak a fogyatékossággal élők társadalmi beilleszkedését segítik, de egyúttal a felelős állattartásra is ráirányítják a figyelmet.
A Program elsődleges célja tehát, hogy hallás-, látás- és mozgássérült előadók közös ismeretterjesztő
foglalkozás
keretein
belül
hozzájáruljanak
a
fogyatékos
emberek
elfogadtatásához, esélyegyenlőségének elősegítéséhez. Az iskolai csoportok esetében ez a tevékenység általános foglalkozások keretében előadásokkal és a kutyákkal végzett mozgásos tevékenységekkel egészül ki. A program egyszerre segíti az állatok megismerését és megszeretését, a segítőkutyák feladatainak, a velük foglalkozó szakemberek munkájának és az igénybevevő fogyatékos személyek igényeinek és élethelyzeteinek megismerését. Az óvodai tevékenység célja mindezeken túl már nem csak a fogyatékosok integrációjának elősegítése, hanem az ép kisgyermekek szociális kompetenciájának fejlesztése is. Beavatkozás/program
célcsoportja,
célcsoport
nagysága:
A
program
valamennyi
köznevelési intézményben tanuló gyerek számára hozzáférhető, megrendelhető, illetve a pályázati támogatások függvényében az Alapítvány folyamatosan szervez ilyen jellegű foglalkozásokat. Beavatkozás/program jellege: A program elsősorban mintaadás, és tudásátadás. A kutyákkal kapcsolatos ismeretek nem csak a fogyatékos emberekkel kapcsolatos mintákat erősítik, de elősegíthetik a tudatosabb állattartáshoz kapcsolatos viselkedési minták megerősödését is. Természetesen az elsődleges cél és ennek megfelelően az elsődleges minta, hogy a fogyatékos emberek jelentős csoportja számára a segítőkutyával való együttműködés lemodellezze, hogy miként képesek ezek a személyek a lehető legnagyobb önállósággal elvégezni a mindennapi életben a feladataikat. Ebből a szempontból, amennyiben van a diákok között is fogyatékos személy akkor számára ezek a példák nagyon konkrétan a személyes szinten is igazi példával szolgálnak. A segítő kutyák elfogadtatása mindezeken túl a környezet és társadalmi szervezés szintjén, illetve a szolgáltatásokkal kapcsolatban is értelmezhető tevékenység, aminek természetesen megvan a maga kommunikációs vonzata is. Beavatkozás/program
szakmai
és
emberi
erőforrás-háttere:
Az
Egyesület
tevékenységében több mint 30 fő vesz részt, önkéntesek és fizetett munkatársak. A közvetlenül természetesen
érintett
szakembereken
egy-egy
rendezvény
túl
(agility
sikeréhez
edző, szükség
habilitációs van
a
kutyakiképzők) rendezvény-
és
tréningkoordinátorok munkájára, az önkéntes koordinátorra és kutyakozmetikusra egyaránt. Szerteágazó szakmai ismeretek és megfelelő szakmai háttér szükséges mindehhez, amivel az egyesület teljes mértékben rendelkezik.
Beavatkozás/program rövid leírása: A Program elsődleges célja, hogy hallás-, látás- és mozgássérült előadók közös ismeretterjesztő foglalkozás keretein belül hozzájáruljanak a fogyatékos emberek elfogadtatásához, esélyegyenlőségének elősegítéséhez. A program a különböző fogyatékossággal élő gazdák és segítőkutyáik segítségével, az életkori sajátosságokat figyelembe véve az alábbi elemekre helyezi a hangsúlyt: – interaktív segítőkutya-bemutató, – milyen sportot tudnak játszani gazdák és kutyák együtt (pl. agility, frizbi, labdaterelés), – érdekes trükkök mutatása a kutyákkal együtt (pl. pacsi, forgás, tolatás, hangadás kézjelre), – játékos élményfoglalkozás: kutyasimogatás, etetés, sétáltatás (pl. hogyan kell egy segítőkutyához viszonyulni), játékelrejtés-kutyás keresés. A bemutatók során rendszerint az óvodáskorúak a legnyitottabbak, őszintén és bátran kérdeznek. A szülők hiányos információk birtokában sokszor tapintatból is kerülik a sérültekkel való találkozást. Ezek alapján egyértelműen látszik, hogy egy óvodás programmal nagyban elő lehet segíteni a tolerancia eszméjének elterjedését. Az iskolai program keretén belül különböző sérüléssel élő gazdák és segítőkutyáik látogatják meg a köznevelési intézményeket, általános és középiskolákat. A foglalkozások során többféle sérülést és az ezekhez kapcsolódó kutyás segítés módszereit ismertetik meg a diákok és az érdeklődők. Az érzékenyítő program célja nem csak a fogyatékosok integrációjának elősegítése, hanem az ép, iskolás gyermekek szociális készségének fejlesztése (pl. elfogadás, segítőkészség, empátia, együttműködő készség), személyiség-, közösségfejlesztés. A program törekszik a változatosságra és a különböző igények figyelembevételére: a speciális tanórák módszerei között szerepelnek interaktív és szituációs játékok, kiscsoportos megbeszélések, segédeszközök kipróbálásának lehetősége, közös csapatépítő foglalkozás egy-egy négylábú „játékvezetővel” (pl. paraagility akadálypálya), valamint egy rövid segítőkutya-bemutatót is láthatnak a tanulók. Az egyesület tagjai saját tapasztalataikra építették fel a szolgáltatásaikat. Az egyesület tagjai évről évre egyre több meghívást kapnak, hogy állapotukról, személyes sorsukról tartsanak előadást közoktatási intézményekben. A megvalósításhoz szükséges infrastruktúra: A szervezet jelenleg 20 vizsgázott és 13 tanuló kutyával rendelkezik. Ugyancsak rendelkezésre állnak a bemutatókhoz szükséges eszközök, szállítójárművek, kutya kennelek, akadálypályák, agilitys, kutyaképzéshez szükséges eszközök, valamint a képzésekhez és előadásokhoz tartozó képi és szöveges
anyagok, videók. A képzések lebonyolításához szükséges térrel, tanteremmel vagy külső helyszínnel valamennyi köznevelési intézmény rendelkezik. Stakeholdereket
bevont?
A
szervezet
igyekszik
bemutatóin,
illetve
érzékenyítő
programjaival a döntéshozókat és a szabályozásban érdekelteket is megszólítani. Célcsoportot bevonta az előkészítésbe, megvalósításba, értékelésbe? Igen, a munkatársak nagy része érintett, olyan fogyatékos személy, aki maga is segítőkutyával rendelkezik és éli a mindennapjait, de mindezeken túl szakember (pl. kutyakiképző, gyógypedagógus, szociológus). Hátrányos helyzetű csoportot bevont? – Esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe vett? Igen – a rendezvény jellegéből adódóan is. A partnerségi kapcsolatokat fejlesztette? Civil szervezetek, cégek Közösségfejlesztő hatása volt? A programnak egyértelmű a közösségfejlesztő hatása, hiszen a program egyik célja is az iskolás gyermekek szociális készségének fejlesztése (pl. elfogadás, segítőkészség, empátia, együttműködő készség), személyiség-, közösségfejlesztés. Az ezzel kapcsolatos eredmények is igazolhatóak a kérdőíves kutatás alapján. Interszektoriális együttműködést lehetővé tett? Igen (a céges tréning és az köznevelési intézmények felé, valamint a civil szervezeti együttműködéseknek köszönhetően) Értékelési módszerek, eszközök: részvételi mutatók /bevont személyek száma, valamint hatásmérés, kérdőíves kutatással. Eredmények: A megalakulás óta eltelt 3 év alatt 76 érzékenyítő tréninget (1812 fő részvételével) és 115 bemutatót tartottak (2015. január 31-ei adatok). Az eddigi rendezvények hatását egy 253 kérdőív feldolgozásán alapuló kutatás eredményei kimutatták, hogy eddigi érzékenyítő programunkkal látványos változást sikerült elérnünk az iskolás gyermekek körében: segítőkutyáinkkal tartott, tematikusan felépített foglalkozás után a pozitív hozzáállást tükröző válaszok száma jelentősen nőtt, a negatív tartalmúaké pedig csökkent. Költséghatékonyságról rendelkezésre állnak adatok? A rendelkezésre álló pályázati forrásokat, megfelelően felhasználja. Megismételhető? Igen Adaptálható? Igen
Fenntartható? Igen Kiterjeszthető? Igen
A Jó gyakorlat rövid neve: Gyermeknappal egybekötött egészségnap és sportnap Beavatkozás/program időtartama: 1 nap Megvalósulás helyszíne: Szentes, Berekháti Iskola udvara és tornaterme Beavatkozás/program színtere: iskolai, közösségi Beavatkozás/program célja: Szentes gyermekeinek és szüleiknek fizikai aktivitást serkentő program létrehozása, együtt mozgás élményének megtapasztalása. Beavatkozás/program célcsoportja, célcsoport nagysága: Szentesen élő gyermekek, főként általános iskolás korúak. Beavatkozás/program jellege: mintaadás, ösztönzés. Beavatkozás/program szakmai és emberi erőforrás-háttere: A projektben főszervezőként megjelent a Szentesi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, valamint az ő önkénteseik, akik segítettek a focimeccsek lebonyolításában. Jelen volt még a Vöröskereszt oldaláról a helyi iroda vezetője és az ő önkénteseik. Az EFI-ből 2 kolléganő érkezett, akik az egészségügyi szűréseket végezték. Beavatkozás/program rövid leírása: Fizikai aktivitásra serkentő napot szerveztünk, ahol a rendezvényre kilátogató gyermekekből focicsapatok alakultak, több mérkőzést is lejátszottak. A focizás előtt Gáspár Edina és csapata melegítette be a gyermekeket és szüleiket egyaránt. Aki nem érdeklődött a foci iránt, azt ugrálóvár várta, illetve az EFI által szervezett szűrővizsgálatok, valamint a Vöröskereszt önkéntesei arcfestésre és újraélesztés bemutatóra várták az megjelenteket. Ezután katasztrófavédelmi bemutató következett, ahol a gyermekek és szüleik is kipróbálhatták a tűzoltó fecskendőt. Eszközigényhez tartoztak a szűréshez szükséges eszközök (vérnyomásmérő, vércukorszint-mérő, koleszterinszint-mérő, tesztcsíkok, testkörfogat-mérő, bőrredő-mérő, BMI táblázat, testzsírmérő), focilabda, síp, ugrálóvár, hangosítás, arcfesték, újraélesztéshez szükséges bábu.
Stakeholdereket bevont? Igen, helyi önkormányzati képviselő, illetve a közös szervezésben résztvevők. Célcsoportot bevonta az előkészítésbe, megvalósításba, értékelésbe?
A program
előkészítése során igényfelmérést tartott a szervező team annak kapcsán, hogy milyen fizikai aktivitás programokra lenne igény, illetve néhány szülő is bevonásra került a Szentesi Roma Nemzetiségi Önkormányzat önkénteseként. A rendezvény értékelésébe a célcsoport nem lett bevonva. Hátrányos helyzetű csoportot bevont? – Esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe vett? A program a helyi többségben roma származásúak lakta területen valósult meg, így a résztvevők nagy száma származott ebből a csoportból. A rendezvény teljes mértékben figyelembe vett esélyegyenlőségi szempontokat is, illetve a szentesi és szegvári Roma Nemzetiségi Önkormányzatok bevonásával megvalósult a hátrányos helyzetű csoportok bevonása is. A partnerségi kapcsolatokat fejlesztette? Igen Közösségfejlesztő hatása volt? Igen Interszektorális együttműködést lehetővé tett? A helyi önkormányzati képviselő illetve a Szegvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat is bekapcsolódott a megvalósításba. Értékelési módszerek, eszközök: A program értékelésére a rendezvényen megjelentek számát tekintettük mérvadónak, jelenléti ív alapján. Eredmények: A rendezvényen nyilvánvalóvá vált, hogy szükséges az ilyen rendezvények szervezése, közösség- és szemléletformáló ereje van, a lakosság részéről igény mutatkozott a program jövő évi megszervezésére is. Költséghatékonyságról rendelkezésre állnak adatok? Összesen 60 000 forintba került a rendezvény, hiszen a szervezők és a meghívott szereplők ingyenesen álltak rendelkezésre a program ideje alatt. Megismételhető? Igen Adaptálható? Igen Fenntartható? Igen Kiterjeszthető? Igen
6.4.4 Tűzoltó
Jó gyakorlat rövid neve: ”Egészséges ember, egészséges család, egészséges falu” Beavatkozás/program időtartama: fél- 1 nap Megvalósulás helyszíne: községháza, kultúrház, sportpálya Beavatkozás/program színtere: közösség Beavatkozás/program célja: Kimozdítani az egész családot a hétköznapokból, felhívni a figyelmet a mozgás jótékony hatásaira, szűrővizsgálatokkal pedig krónikus betegségek prevencióját célozza meg. Beavatkozás/program célcsoportja, célcsoport nagysága: családok Beavatkozás/program jellege: kommunikáció, képzés, meggyőzés Beavatkozás/program szakmai és emberi erőforrás-háttere: A megvalósításhoz „aktív” személyek kellenek kb. 20-25 fő- helyi Vöröskereszt tagok, faluban élő egészségügyi dolgozók, védőnő, ápolónők, háziorvosok, önkormányzat. Beavatkozás/program rövid leírása: Mozgás: „fitneszterem” létrehozása pl: szobabicikli, súlyzók, nyújtópad, flabelos, evezőpad; ugrálóvár, petang verseny, zumba óra. Szűrővizsgálatok: vércukormérés, koleszterinszint-mérés, BMI meghatározás, testzsír meghatározása, vérnyomásmérés; Táplálkozás: gyümölcsturmix és gyümölcssaláta készítése, „diétás” zsíros kenyér és zöldségek mellett. Környezetvédelem:
somi
hulladékkezelő
központ
felnőtteknek- újrahasznosítás. A partnerségi kapcsolatokat fejlesztette? igen Közösségfejlesztő hatása volt? igen Interszektoriális együttműködést lehetővé tett? igen
előadása
és
játék
gyerekeknek,
Értékelési módszerek, eszközök: A szűrővizsgálatok eredményeit kiértékeli az egészségügyi személyzet. Megismételhető? Igen, már évente kétszer rendezik meg az érintett településen. Adaptálható? Igen Fenntartható? Igen Kiterjeszthető? Igen, jelenleg tárgyalások folynak bőrgyógyásszal, természetgyógyásszal, ÖKO faluban lakókkal, stb.
Program neve: Magyarországi Éjféli Sportbajnokság Egyesület Holdsugár programja http://www.holdsugar.hu/ Beavatkozás/program időtartama: 2000-től folyamatos Megvalósulás helyszíne: országszerte megyeszékhelyek, nagyobb városok Beavatkozás/program színtere: közösségi Beavatkozás/program célja: A vizsgálat tárgyául szolgáló program két – egyidejűleg zajló – társadalomra veszélyes jelenség megelőzésére, illetve tüneteinek csökkentésére tesz kísérletet. Szabadidősport háttérbe szorulása: az 1980-as éveket követően megfigyelhető a szabadidősport, diáksport háttérbe szorulása, ami nyilvánvaló kapcsolatban áll a lakosság – és ezen belül a fiatalkorúak – egészségi állapotának romlásával. A fiatalkorú bűnözés volumenének növekedése: a rendszerváltozás utáni időszak egyik legszembetűnőbb, új jelenségeként a fiatalkorúaknál megjelent a bűnözői karrier - megelőző évtizedekhez képest – korábbi kialakulása; valamint – a drogfogyasztás előtérbe kerülése mellett – a fiatalkorúak által elkövetett erőszakos bűncselekmények számának jelentős megnövekedése. A fent leírtak alapján szükségessé vált olyan rendszer kialakítása, illetve működésének támogatása, amely egyidejűleg képes a leírt, káros társadalmi jelenségek megelőzésére, csökkentésére. Beavatkozás/program célcsoportja, célcsoport nagysága: A Holdsugár program 14-22 éves hátrányos helyzetű fiatalok számára kínál sportolási lehetőséget. A célcsoport nagysága - a
jelenlegi 37 klubbal számolva, egy helyszín átlagosan 20-25 résztvevő számára biztosít sportszert, élelmiszert – 800-1000 fő közé tehető. Beavatkozás/program jellege: A program a megelőzés eszközével igyekszik csökkenteni a fiatalok bűnelkövetővé válását. Az esténként céltalanul az utcán lődörgő fiatalok számára sportolási lehetőséget, kortárs csoportban történő, hasznos időtöltést, szakemberekkel történő konzultációs lehetőséget, valamint élelmiszert biztosít. A program alacsony küszöbű szolgáltatást valósít meg. Gyakoriak a MÉSE által szervezett nagyobb közösségi rendezvények – nem kizárólag sport rendezvények – amelyek kitekintést biztosítanak a célcsoport tagjai számára. A MÉSE kliensei számára negyedévente megjelenteti HÍRPONG című újságját, de a szervezet honlapja is használja a közösségi média által nyújtott lehetőségeket; üzenő falat, fórumokat biztosít a fiatalok számára. A Holdsugár program hasznosságára korábban is felfigyeltek már az államigazgatási szervek, melyek valamilyen formában évről-évre támogatták a szervezet tevékenységét. 2011-ig a szervezet normatív támogatásban részesült: Az önkormányzati miniszter 6/2010. (II. 18.) ÖM rendelete az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról: A rendelet Szabadidősport támogatása c. fejezetén belül található az erről szóló rendelkezés: „47. § (1) A miniszter a szabadidősport fejlesztése érdekében a „Szabadidősport támogatása” előirányzat terhére támogatja… …h) a Magyarországi Éjféli Sportbajnokságok Egyesület Holdsugár programjának meg valósítását,…” Ezt követően a rendelet egy igen fontos, a Holdsugár program egészére jellemző alapelvet rögzít, ami az éjszakai sportbajnokság országos programmá, mozgalommá válását segíti elő. „…(2) A Magyarországi Éjféli Sportbajnokságok Egyesület az (1) bekezdés h) pontja szerinti támogatását a miniszterrel kötött szerződésben megjelölt, a Holdsugár Programban részt vevő jogi személyek részére a Holdsugár Program megvalósítása céljából továbbadhatja….”. Beavatkozás/program szakmai és emberi erőforrás-háttere: A program működtetését elsődlegesen a szentendrei központ végzi. Az alapító elnök, és a regionális központok vezetői, az önkéntesek, valamint a klubvezetők mind társadalmi munkában végzik munkájukat.
Egyedül a szervezet pénzügyeit intéző könyvelő részesül megbízási díjban munkájáért. A hétvégi eseményeken fontos szerep hárul a meghívott mentálhigiénés szakemberre, szociális munkásra. Egyes alkalmakkor – a program bűnmegelőző karakteréből kifolyólag – rendőrt is meghívnak. Beavatkozás/program rövid leírása: A Magyarországi Éjféli Sportbajnokság Egyesület (MÉSE) „Holdsugár” programja komoly hagyományokkal rendelkező, évről-évre megújuló projekt. Kezdeményezője dr. Faragó Sándor (Pingpongdoki) volt, aki a 1989-ben, amerikai minta alapján indította el a vizsgálat tárgyául szolgáló kezdeményezést. A 80-as években az USA több államában a mai tárt kapus programokhoz hasonló éjszakai kosárlabda ligát szerveztek, hogy a kábítószer fogyasztásban és kereskedelemben érintett fiatalok egy részének alternatívát kínáljanak. A program – amely rövid időn belül jelentős eredményeket ért el – célcsoportja zömében fekete és hispán fiatalok közül került ki. Magyarországon kezdetben a pingpong volt az „elterelő” sportág, ez azonban később kiegészült
kosárlabdával,
labdarúgással,
csocsóval.
Az
amerikai
eredetű
program
adaptálhatósága rövid időn belül bebizonyosodott: az éjszakai pingpongot palettájukra tűző egyesületek száma évről évre gyarapodott; mára az éjféli sportbajnokságnak 1-2 heti rendszerességgel helyt adó klubok száma 37. Ezek közül a szentendrei klub országos központ, amely mellett regionális központként működnek a debreceni, csömöri, valamint a salgótarjáni klubok. A MÉSE Holdsugár programja annyiban különleges és kiemelkedő a Magyarországon, hátrányos helyzetű fiatalok számára indított, sportprogramok között, hogy a célcsoport mozgás-gazdag életmódra nevelése, a mozgás által történő egészség megőrzés mellett több szinten kísérletet tesz a kallódó fiatalkorúak számára bűnmegelőző hatással is bíró szolgáltatások biztosítására. A Holdsugár programba belépő szervezetek rendszeres (lehetőség szerint heti rendszerességű, bizonyos klubok esetében kéthetente működő) működésre vállalnak kötelezettséget, ami mintaként is szolgál: a program célcsoportja számára kiszámíthatóságot, fegyelmet, rendszerességet sugall. Fontos célja a kluboknak a segítő, támogató kortárs közösség kialakítása, ami szintén rendszeres működés mellett hozható csak létre. A megvalósításhoz szükséges infrastruktúra: A program minimális infrastruktúrával működik. A klubokat működtető civil szervezetek, egyházak, magánszemélyek saját helyiségeiket ajánlják fel. A MÉSE korábban normatív támogatásból, később egyedi központi
támogatásokból, mára főként pályázatokon keresztül biztosítja a működéséhez szükséges eszközöket: sportszereket, számítógépeket, élelmiszert. Hasonlóképpen, pályázati forrásokból fedezik a támogatottak eseményekre történő eljutását. Stakeholdereket bevont? Igen Célcsoportot bevonta az előkészítésbe, megvalósításba, értékelésbe? Részben Hátrányos helyzetű csoportot bevont? – Esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe vett? Igen A partnerségi kapcsolatokat fejlesztette? Igen, elsősorban a támogatottak közöttit. Közösségfejlesztő hatása volt? Igen. A program egyik legfőbb célja kortárs közösségek létrehozása. Interszektoriális együttműködést lehetővé tett? Igen Értékelési módszerek, eszközök: támogatottak száma, új klubok megnyitása Eredmények: Mérhető. A program jelenlegi formájában elérte kapacitásainak maximumát. A működés első éveiben megfigyelhető volt a klubok számának ugrásszerű növekedése. Ez a fejlődés később lelassult. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető a klubok működésének, szolgáltatásaik színvonalának emelkedése, az egyes események, rendezvények gyakoribbá válása. Megismételhető? Igen Adaptálható? Igen Fenntartható? Igen Kiterjeszthető? Igen
Jó gyakorlat rövid neve: Kölyökatlétika Beavatkozás/program időtartama: 2 óra Megvalósulás helyszíne: Ácsi Gárdonyi Géza Általános Iskola
Beavatkozás/program színtere: általános iskola Beavatkozás/program célja: •
sok gyermek egyidejű foglalkoztatása
•
különböző és egyszerű mozgásformák megtapasztalása
•
az elvárások a gyerekek korához és testi fejlettségéhez igazodjanak
•
a programok színesek, változatosak legyenek
•
az események felépítése és értékelése egyszerű legyen
•
ne legyen szükség túl sok szervezőre és bíróra
•
az atlétika koedukált esemény legyen
•
a szabadidő hasznos eltöltése
•
az atlétikai mozgásformák megismertetése játékos formában
Beavatkozás/program célcsoportja, célcsoport nagysága: 7-8 évesek, 9-10 évesek, 11-12 évesek – alsó tagozatos tanulók – 130 fő Beavatkozás/program jellege: képzés, oktatás, ösztönzés, meggyőzés, mintaadás Beavatkozás/program szakmai és emberi erőforrás-háttere: alsós pedagógusok, pedagógiai asszisztensek, védőnő Beavatkozás/program rövid leírása: A kölyökatlétika eszközcsomag használata. A fenti eszközöket könnyű összeállítani, szállítani, felállítani és szétszerelni. A szerek listája: stopper, rúd, váltóbot, gúla, gát, szőnyeg, mérőszalag, szögletzászló, ugrálókötél, kislabda, medicin labda, dobólabda, kötél, pontozó tábla.
Versenyszámok: sprint és gátfutás, szlalom futás, békaugrás, koordinációs létrafutás, keresztszökdelés, ugrókötelezés, hármasugrás, kölyök gerelyhajítás, térdelésből dobás, célba dobás, váltó futás, távolugrás, dobás forgó mozgásból, medicinlabda dobás hátrafelé
Célcsoportot bevonta az előkészítésbe, megvalósításba, értékelésbe?: Igen, •
eszközök előkészítése
•
megvalósítás- aktív részvétel- verseny
•
értékelés, díjazás, díjátadás
Esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe vett? Igen- BTM, TANAK, SNI besorolású gyermekek is részt vettek. Közösségfejlesztő hatása volt? Igen- együttes élmény, alkalmazkodás kialakítása, a gyengébb elfogadása, a csapatszellem kialakítása, összefogás Megismételhető? Igen- a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Adaptálható? Igen- más iskolákban is fut a program. Fenntartható? Igen Kiterjeszthető? Igen- az eszközcsomag 12 éves korig alkalmas a feladatok elvégzésére
